A Szabolcs-Szatmári Szemle

Átírás

1 Szabolcs-Szatmári

2 A Szabolcs-Szatmári Szemle (XVI.) év fo ly a m án a k tartalommutatója

3 V

4 T Á R S A D A L O M K U L T Ü R A BOZÓ KY IST V Á N : S zínház. = 3/1 C SER V EN Y Á K L Á SZLÓ K U K - NYÓ JÁ N O S : P ed ag ó g u sain k ró l. = 4/25 C ZE IZ E L E N D R E : Az egészségesen születés joga. = /40 ERD ÉSZ SÁ N D O R : A B essenyei G yörgy-em lékházról. = /60 FA ZE K A S T IB O R : É rtelm iség a bereg i tájo n. = /6 G Á L FFY M Ó Z ES: A ro m á n ia i m agyar nyelv m ű v elés időszerű kérd éseirő l. = /86 G ÉC ZI FE R E N C : M űvelődés, szórak o zás ú j feltételek között. = /10 GYÚRÓ IM R E : K öszöntő az a la kuló tá rs u la ti ülésen. = 4/75 H A JN A L B É L A : M egyénk k u ltu rá lis a rc u la tá n a k n éh á n y v o n ása. = /18 JÓ Z SA EN D R E: A m ezőgazdaságb a n dolgozó é rtelm iség rő l 4/18 K Á PO SZTÁ SSY N É BERECZ E M ÍL IA : K ö rn y ezetü n k v é d elm éért. = /51 K O V Á C H IM R E : S zabolcs-s zatm á r értelm iség e a k é t v ilág h á b o rú között. = /37 K U L T U R Á L IS ESEM ÉN Y EK. (Kovách Margit Kalenda Zoltán.) = /97 K U L T U R Á L IS esem ények. (Kovách Margit.) = /101 M EZŐ A N D R Á S: A tá rsa d a lo m - tu d o m án y i k u ta tá so k le h e tő ségei S zab o lcs-s zatm árb an. A M Ó R IC Z Z SIG M O N D S zínház alap ító lev ele. = /73 P A U W L IK L Á SZLÓ M Á R TO N M IH Á L Y : A p eszticid ek á lta l okozott m ére g te rh e ltsé g közegészségügyi v o n atk o zásai = 2/19 SC H O L TZ B É L A : M űszaki é rte l m iség S zab o lcs-s zatm árb an SIM K O V IC S G Y U LA : Az é rte l m iség k özéleti szerepe. = 4/1 SZ ÉK E LY G Á B O R : A n y e lv o k ta tásró l, k ü lö n ö s te k in te tte l a m egyei T IT -n y elv isk o la m ű ködésén ek tá rsa d a lm i h á tte rére. = /95 SZ IL Á G Y I IM R E : T á rsa d a lm i és g azd aság i válto záso k m e gyénkben, az évi n é p szám lálási a d a to k tü k ré b e n. SZ IL Á G Y I IM R E : T á rsa d a lm i m o b ilitás m egyén k b en a felszabadulás óta. = /44 TÓ TH D EZSŐ : A M óricz Z sigm o n d S zín h áz a v a tá s á ra = 4/78 T Ü N D E FÉ L R E V O N JA fáty o lét. A z első év ad p re m ie rje a M ó ricz Z sigm ond S zín h ázb an. (Bánszki István.) = /82 3

5 G A Z D A S Á G BOROS L Á SZ L Ó : A d ato k K á r- p á t-u k ra jn a a g rá rfö ld ra jz á hoz /50 BORSY Z. CSO N G O R É. F É L E G Y H Á Z I E. L Ó K I J. SZA B Ó I.: A fu tó h o m o k m ozg ásán ak p erió d u sai a ra d io - carb o n -v iz sg á la to k tü k ré b e n A ra n y o sa p á ti h a tá rá b a n. = 2/45 K O R M Á N Y G Y U LA : Ib rá n y g azdasági élete. = /60 PÉ N Z E S JÁ N O S : A ta n á c si gazd aság fejlesztése és a lakosság ellátása /1 SZ E IF E R T G Y U L A : A N yírség víztáro ló i /36 G Y U R IC SK U K Á L M Á N : A d o ttságok és tö rek v ések a v á ro s- p o litik á b a n N y íreg y h ázán. = 2/11 M Ű V É S Z É T IR O D A L O M A N T A L A T T IL A : K i e rre a p a r t ra /63 A N T A L A T T IL A : P h ile m o n és B aucis. = /63 A N T A L IST V Á N : H o m m age F a rk a s E szternek. = /54 B Á L L Á A N N A : M ennyezet a fe jem en, av ag y é jszak ai előadás. = /73 B Á N F E R E N C : É p ítészetrő l á lta lá b a n a n y íreg y h ázi m egyei m ű v elő d ési k ö zp o n t ú j ép ü le té n e k ü rü g y én /13 B A R T H A G Á B O R : V allató S zilveszter /63 B ÍR Ó L Á SZ L Ó : S zilánkok. = 3/63 B ÍR Ó L Á SZ L Ó : T ö rtén elem. = 3/63 BODNÁR IST V Á N : B oldognak ism er. = /60 B O D N Á R IST V Á N : C ipelem v á l lam on. = /59 B O D N Á R IS T V Á N : E lv eszett ü n nepek. = /60 B O D N Á R IST V Á N : Itt. = /60 BORY Z SO L T : F ut, fu t a lány. = /103 BORY Z SO L T : P o g án y im a. = 4/104 BORY ZSO L T 60. sz ü le té sn a p já ra. (Csorba Sándor.) = /100 B U D A H Á Z I IST V Á N : E lta k a r. V. P. em lék én ek. = /64 DÁVID FE R E N C N É : K épes G éza v erse B artó k B éláról. = /85 G Á S P Á R I L Á SZ L Ó : A D osztojev szk ij-h ő sö k p o rtréjá h o z. = 4/89 K O R O K N A Y G Y U LA : Az [ö tö dik] V. Sóstói É rem m ű v észeti Szim pozion. = /40 SZ. K Ü R T I K A T A L IN : E m lékezés Som ogyi S á n d o rra ( ) /49 M A D Á R JÁ N O S : H u llám v erés. = 3/61 M A D Á R JÁ N O S : M árciu s sebezzen. = /62 M A D Á R JÁ N O S : M enni kell. = 3/62 M A D Á R JÁ N O S : S ortűzek. = 3/62 4

6 M A G Y A R JÓ Z S E F : É n ek re é p ü lt föld. R atk ó Józsefnek. = 3/61 M A G Y A R JÓ Z S E F : K épzeld Isten n ek m agad. = /61 M A G Y A R JÓ Z S E F : V égül. = 3/60 M EG N Y ITÓ P Á L G Y U LA festő m űvész k iá llítá sá n. (Gyuricsku Kálmán) /103 M ER ÉN Y I O SZK Á R (Katona Béla.) = /106 N AGY IST V Á N A T T IL A : Á tö leln ek a csillagok. = /64 N AGY IST V Á N A T T IL A : M ellém álltái. = /64 N A G Y IST V Á N A T T IL A : A p a ra b o lá tó l a re a lista ig én y ű r e gényig. P ály a k é p v á z la t K u- ru cz G yuláról. = /95 N A G Y IST V Á N A T T IL A : P illa n a tk ép. = /64 N AGY IST V Á N A T T IL A : A r e alizm u s vonzásáb an. (C sák G y u la p á ly á ja a M élytengeri á ra m lá s tó l a G lem báig.) = 3/75 A N Y ÍR B Á T O R I zenei táb o r. (Csengery Kristóf Mezei János.) = /115 P Á L G Y U LA = 2/101 R Á K O S SÁ N D O R : A rs poetica. = 4/99 R Á K O S SÁ N D O R : A N yírség p o rá b a n. = /99 R Á K O S SÁ N D O R h atv an é v es. (Katona Béla.) = /96 SIK L Ó S M Á R IA : A n y íreg y h ázi M óricz Z sigm ond S zínház ú j jáép ítése. = /6 SZ IG E T I G Y Ö R G Y : G. Z. te m e tésén. = /59 SZ IG E T I G Y Ö R G Y : Ő rizz m eg /59 T Á R C Á I Z O L T Á N : P o rtré v á z la t B artó k ró l /77 V IK Á R SÁ N D O R : Z ene és tá rs a dalom. = /89 H A G Y O M Á N Y D O K U M E N T U M ENYEDI SÁ N D O R : Ism e re tle n szín h áztö rtén eti d o k u m entu m 1815-ből. = /25 ERD EI SÁ N D O R : A m ese az E m b er tö rté n e te. (A h a tv a n éves N agy O lga köszöntése.) ERD ÉSZ SÁ N D O R : N y árád i M i h ály n é p ra jz k u ta tó. = /86 FA ZE K A S Á R PÁ D : F rigyesi J ó zsef ( ). = /105 G Y A RM A TH Y ZSIG M O N D : A h e ly tö rté n e tírá sró l. (B ereg v árm eg y e százéves m o n o g rá fiá ja kapcsán.) = /108 H Á R SFA L V I P É T E R : R égi közó h a jtá s sü rg ető s z a v á r a... A n y íreg y h ázi k ő szín h áz a la p ítólevele. = /31 JA K A B N É B O R B ÉLY E D IT : A l- p á r Ig n ác m u n k á ssá g á ró l k é t m eg ú jh o d ó n y íreg y h ázi é p ü le t k ap csán. = /34 K ISS L A JO S : A R étköz. = /68 M A RGÓCSY JÓ Z S E F : A d alék o k a m egyei szín játszás tö rté n e té hez /17 M O LN Á R JÓ Z S E F : K iss L ajo s le v ele M o ln ár Jó zsefh ez. = 1/82 5

7 M U R A K Ö Z I Á G O T A : K iss L ajos, a Jó sa M úzeum k ép ző m ű v é szeti g y ű jtem én y én ek m eg alap ító ja /49 N ÉM ETH P É T E R : K iss L ajos, a m úzeum igazgató. 100 év e szü le te tt K iss L ajos. = /42 N Y Á R ADY M IH Á L Y : D o h á n y te r m esztés N agyhalász községben. = /92 P Á L L IST V Á N : K iss L ajo s és a Jó sa A n d rás M úzeum n é p ra j zi g y ű jtem én y e ( ). = /60 K Ö N Y V IS M E R T E T É S B ÉK É SI G Y U L A : T ü sk e és virág. (Madár János.) /111 C SO R B A C SA B A : V á ra k a H egya ljá n. (Varga Béla.) = /108 EGY SO R O Z A T m arg ó já ra. [N yíregyházi K isk ö n y v tár.] (Tóth László.) = /134 F Ő IS K O L A I k ö n y v tá ri k ia d v á nyok. (Futaky László.) = 3/119 G O N D O LA TO K a G ondolkodó m a g y a ro k é ró l. (Reszler Gábor.) = /141 K A L E N D Á R IU M 81. (Cs. Margócsy Klára.) /125 K É P E S G É Z A : F én y h alász. (Dávid Ferencné.) /122 K IL E N C K O F F E R : (Nyéki Károly.) /127 K Ó SA L Á SZ L Ó : A b u rg o n y a M a g y arországon. (Ács Zoltán.) = /123 K Ö R K É P 81. Jegyzetek olvasás közben. (Barota Mihály.) = 3/113 M Ó R IC Z Z SIG M O N D és családja. [M óricz V irág : T íz év. Bp ] Margócsy József.) = 4/127 N É P ÉS IR O D A LO M. Jegyzetek C zine M ih ály könyvéről. (Sárái Béla.) = /107 N É P R A JZ I k u ta tá so k N yírlugoson I II. (Farkas József.) = 1/104 R Á K O S SÁ N D O R : H arc a m a d á rra l. (Madár János.) = 4/119 SZ A B O LC S-SZ A TM Á R m egyei fö ld ra jz i olvasókönyv II. köt. (Für Lajos.) = /116 SZÁ Z A D O K SZELLEM E. T ö p ren gések egy könyv k ap csán az A lföld fo ly ó irat h áro m é v tizedéről. (Takács Péter.) = 2/109 T A K Á C S B É L A : A d ebreceni k önyvkötőm űvészet. (Ács Zoltán.) = /122 A T Á R G Y I ÉS SZ E L L E M I é rté k ek eg y en sú ly áért. [T an u lm á nyok az életm ódról. Bp ] (Simkovics Gyula.) = /119 IV Á N V A N A T : A k elet-szlo v ák iai u k rá n o k leg ú jab b k o ri tö rté n elm én ek ala p v o n a la i (Udvari István.) = 1/110 6

8 K É P E K B A K O S IL D IK Ó : Z rín y i Ilo n a V aja. = /116 B A R A BÁ S M IK L Ó S: S zéchenyi Istv án. = /57 BOROSS G ÉZA : K iss L ajos. = 1/42 BERECZ A N D R Á S: K á rp á ta lja i m itológia. = /43 BER EC Z A N D R Á S: N y árád i M i h ály. = /86 JA C E K D W O R SK I. E sőben. = 3/48 FA D R U SZ JÁ N O S : M átyás k i rály. = /58 FA R K A S E SZT E R : P ipázó. = 3/56 PE T E R G E O R G IE V : K om pozíció. = 3/46 G Y Ö R FI SÁ N D O R : E széki E m m a /88 H A D IK M A G D A : [H úsz] 20 éves a v áro si k ö n y v tá r = /46 L A K A TO S JÓ Z S E F : A ra d a t olaj. = /98 L IG E T I E R IK A : C iklus. = 3/46 M Á TÉ IST V Á N : Já té k o k. = 3/48 M Ó R IC Z ID A : A nya g y erm ekével. = /133 M Ó R IC Z ID A : S zap p an b u b o rék o s /107 N IN H T H I D EN : E lefánt. = 3/48 P Á L G Y U LA : E lvonuló asszonyok. = /71 P Á L G Y U LA : K álló sem jén i h á zak. = /128 P Á L G Y U LA : K ü rt utca. = /115 P Á L G Y U LA : L átogatók. = 2/59 P Á L G Y U LA : S zabóm űhely. = 2/108 P Á L G Y U L A : T alálkozás. = 2/84 P Á L G Y U L A : T a n u lm á n y (M e- m entó). = /88 P Á L G Y U LA : Tél. = /122 R Á T O N Y I JÓ Z S E F : B u k á sv a riáció k I /177 R Á T O N Y I JÓ Z S E F : C sődörök h a rc a = /114 R Á T O N Y I JÓ Z S E F : F ig u rák k o sztü m b en = /50 R Á T O N Y I JÓ Z S E F : M em entó I = /72 R Á T O N Y I JÓ Z S E F : M óricz Z sigm ond. = /88 R Á T O N Y I JÓ Z S E F : V ariáció k /59 RU D N A Y G Y U LA : B ejei tá j. = 1/59 SEBESTY ÉN SÁ N D O R : B ohóc = 3/46 SEBESTY ÉN SÁ N D O R : Som ogyi G yula. = /88 LA D A S N O PK O V A : Sóstó. = 3/47 SO M O G Y I SÁ N D O R : D ió s z e g i- F azek as em lék m ű v e (1907 * D ebrecen). = /51 M A R K S Z A L JM A N : S kanzen. = 3/47 T O R N Y A I JÁ N O S : D élibábos puszta. = /59 TÓ TH SÁ N D O R : A lp á r Ig n ác. = 4/88 TÖ R Ö S G Á B O R : B artó k. = 3/47 A N G ÉLA V A R G A : F ém kom pozíció = /118 H E ID I W A G N E R -K E R K H O F : L o vacska. = /47 7

9 S Z ÍN E S C ÍM L A P F O T Ó K 1. A N Y ÍR E G Y H Á Z I L E N IN - SZOBO R. O lcsai K iss Z oltán K o ssu th -d íjas szobrászm űvész alk o tása. (E lek E m il felvétele.) 2. B U K Ó G Á T A T Ű R -C SA T O R - NÁN. (Z sák Z o ltán felvétele.) 3. A S Z ÍN H Á Z É PÜ L E TE. (Z sák Z oltán felvétele.) 4. A N Y ÍR E G Y H Á Z I G U M I G Y Á RBA N. (E lek E m il fe l vétele.) 8

10

11 Szabolcs-Szatm ári Szem l t ; i í i s u 1111

12 SZER K ESZTŐ B IZO TTSÁ G : rfr. C serm ely T ihnr, C sernusi E ndre, d r C servenyák László, dr. Fazekas Á rpád, G yúró Imre (a szerkesztő bizottság elnöke), dr. K lenezner Im re, K opka János, dr. K őrossy K álm án, dr. K uknyó János, dr. Mavgócsy József, R atkó József, Sim kovics G yula, Szilágyi Im re, Scholtz Béla, T óth S ándor, dr. V arga Lajos, FELELŐ S S Z E R K E SZ T Ő : d r. H á r s f a l v i P é t e r Miom'inv dtensr'-7' 1S3T s z a b o l c s -s z a t m Ar i s z e m l e G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis folyóirat. A Szaboles-S zatm ár Megyei T anács lapja. M egjelenik negyedévenként. K ia d ja a S zabolcs m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t. F elelő s k ia d ó : M id i L a jo s Ig azg ató. S z e rk e s z tő s é g : N y íre g y h á z a. S ó s tó l ú t 3 i/b. T e le lő n : n -lflfl. K ia d ó h iv a ta l: S z a b o lc s m eg y ei L a p k ia d ó v á lla la t. N y íre g y h á z a, Z rín y i Ilo n a u T e le fo n : K é z ira to t n e m é r z ü n k m e g é s n e m a d u n k V issza. T e rje s z ti: a M a g y a r P o s ta. E lő fiz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H írla p Iro d á n á l (B p., V., J ó z s e f n á d o r té r 1., te le fo n : , p o s ta c ím : 18ö0 B u d a p e s t) és b á rm e ly k é z b e s ítő p o s ta h iv a ta ln á l. Evj elő fizetési d íj: 72, F t. C sek k szám laszám : B e fiz e té s k o r m in d e n ese tb e n k é r j ü k fe ltü n te tn i a fo ly ó ira t n e v é t: SZ A B O L C S -S Z A T M A R I S Z E M L E K é sz ü lt a N y írsé g i N y o m d á b a n. Felelős vezető: Jáger Zoltán 81. Bői40 II. Index: ISSN

13 s z a b o l c s -s z a t m Ar i G azdasági, tá rsa d a lm i és k u ltu rá lis foly ó irat F E B R U Á R X V I. É V F O L Y A M, 1. S Z Á M T a r t a l o m : N A P J A IN K SZ IL Á G Y I IM R E : T ársadalm i és gazdasági változások m egyénkben, az évi nép szám lálási ad ato k tü k réb en H A JN A L B ÉLA : M egyénk k u ltu rá lis a rc u la tá n a k n é h án y v o n á s a G A Z D A S Á G I é l e t SZ E IFER T G Y U LA : A N yírség v íztáro ló i É V F O R D U L Ó K N ÉM ETH P É T E R : K iss L ajos, a m úzeum igazgató. 100 éve szü letett K iss L a j o s M U R A K Ö ZI Á G O TA : K iss L ajos, a Jó sa M úzeum k é p zőm űvészeti g y ű jtem én y én ek m e g a la p ító ja PÁ L L ISTV Á N : K iss L ajos és a Jó sa A n d rás M úzeum n ép rajzi g y ű jtem én y e ( ) KISS L A JO S : A R é tk ö z M OLNÁR JÓ Z S E F : K iss L ajo s levele M olnár Józsefhez. 82 ERDÉSZ SÁ N D O R : N y árád y M ihály n é p ra jz k u ta tó 86 NYÁRÁDY M IH Á L Y : D o h án y term esztés N agyhalász k ö z s é g b e n K R Ó N I K A K U L T U R Á L IS ESEM ÉN Y EK, (összeállíto tta, Kovách Margit és Kalenda Z o ltá n ) K Ö N Y V E K R Ő L N ép rajzi k u ta tá so k N yírlugoson I II. (Farkas József) 104 CSORBA C SA B A : V árak a H egyalján. (Varga Béla) 108 IV Á N V A N A T: A k elet-sz lo v ák iai u k rá n o k leg ú jab b k o ri tö rté n e lm é n e k alap v o n alai. (Udvari István) 110 K É P E K BOROSS G É Z A : K iss L ajo s 42 B A R A BÁ S M IK L Ó S: Széchenyi I s t v á n FA D ItU SZ JÁ N O S : M átyás k i r á l y RUDNAY G Y U L A : B ejei t á j TO R N Y A I JÁ N O S : D élibábos p u s z t a B E R ÍC Z A N D R Á S: N y árád y M ih á ly III.

14 A színes cím lap o n : A nyíregyházi Lenin-szobor. Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész alkotása (Elek Emil felvétele) E SZ Á M U N K MUNKATÁRSAI: Berecz András festőm űvész, N y íregyháza; dr. Erdész Sándor néprajzkutató, Nyíregyh á z a ; dr. Farkas József m úzeum igazgató, Mátészalka; dr. Hajnal Béla közgazdász, N y íreg y h áza; Kalenda Zoltán újságíró, N yíreg y h áza; Kovách Margit könyvtáros, Nyíregyháza; Molnár József iro d alo m tö rtén ész, B u d ap est; dr. Muraközi Ágota muzeológus, N y íreg y h áza; dr. Németh Péter m egyei múzeumigazgató, Nyíregyháza; Páll István m u zeológus, N yíreg y h áza; d r. Szeifert Gyula, a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, N yíreg y h áza; Szilágyi Imre, a K SH Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságán a k vezetője, N yíreg y h áza; Udvari István főiskolai tanársegéd, Nyíregyháza; Varga Béla m uzeológus, N y írb áto r. A képzőm űvészeti alk o táso k fotóit Zsák Zoltán készítette. IV.

15 Napjaink SZILAGYI IMRE: Társadalm i és g azd aság i változások m egyénkben, az évi népszám lálási ad ato k tükrében Az utóbbi években, ha Szabolcs-Szalmár megye neve szoba kerül, a vélemények között rendszerint elhangzik olyan, vagy ahhoz hasonló megállapítás, hogy erőteljesen, dinamikusan fejlődik. Amennyiben más helyről érkezik ide valaki, ezt saját szemével is láthatja (különösen ha több éve járt itt). Ezt szemléltetik a megyéről megjelenő írások, képek, televízióadások és sok különböző adat is Ezek közül hadd említsek, meg néhányat, amelyek az közötti fejlődés méreteit mutatják. Az ipari termelés volumene 2B4n u os, 1969-től évi átlagban 11%-kal nőit. A kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) 239%, évente IO,8"o-kal emelkedőd Az ipar év végi hajtóerő kapacitása 28ln -a a tíz évvel azelőttinek (10,9%-os évenkénti növekedéssel). Több mint 50 ezer új lakás évenként átlagosan 5056 épült fel. A háztartások villamosenergia-fogyasztása 551%-a az évinek, évenként 18,6%-kal nőtt. Ezek a számok rendkívül nagy és eredményes erőfeszítésekről, összefogásról, és az életkörülmények számottevő javulásáról tanúskodnak. Tudjuk, hogy emellett azért is ilyen magasak, mert a tíz évvel ezelőtti viszonyítási adatok még eléggé alacsonyak voltak. A továbbiakban az évi népszámlálás eddig megjelent adatai alapján kísérelem meg a változás, az azt előidézd, befolyásoló okok, összefüggések vizsgálatát. Nem lehet még most teljes áttekintést, részletes és nagyon alapos elemzést készíteni. Ebben nemcsak a rendelkezésre álló idő rövidsége, de a részletes és végleges adatok hiánya is akadályoz. A most közölt adatok még kisebb-nagyobb mér tékben változhatnak, hiszen azok csak a minden ötvenedik lakás és lakóik legfon tosabb adatainak feldolgozásából származnak. Azt azonban fgy is bizton állíthatjuk, hogy a lényeges dolgokat, folyamatokat elfogadható pontossággal adják vissza. A népesség számának alakulása Szabolcs-Szalmár megyében a népszámlálás előzetes adatai szerint január 1-én a lakónépesség száma fő, amely fővel több, mint ben volt. Nőtt az állandó népesség száma is, ról főre. Az állandó és a lakónépesség adatainak összevetése azt mutatja, hogy csökkent azoknak a Szabolcs-Szatmár megyei állandó lakhellyel rendelkező dolgozóknak, tanulóknak száma, 1

16 akiknek mái megyékben, illetve a fűvárosban van a munkahelyük és emiatt iclj jelenesen olt laknak A lakónépesség tényleges növekedése (szaporodásai 3,6n -os. A városokban 30,1" kai (40 32B-cal) nőtt, a községekben 4,4%-kal ( fővel) csökkent a lakók száma. Bár a természetes szaporodás ismét nagy (8.6 P) volt, a községek vándorlási vesztesége lényegesen csökkentette hatását. A városok természetes szaporodása 12,1",,, a községeké 7,6 o A vándorlási többlet a városokban fő (18,0%). a községekben a veszteség 52 7B9 fő (12,0 J A megye tíz év alatti vándorlási vesztesége 28 69) fő (5nol- A népesség számának alakulásában minőig döntő szerepe volt a természetes szaporodásnak. Vonatkozik ez az elmúlt tíz évre is. A két alkotója azonban egyaránt kedvezőtlenebbül alakult, mint a korábbi népszámlálások között. Ugyanis nagyobb mértékben nőtt a halálozás, mint az élveszületés, így kisebb volt az előzőeknél a természetes szaporodás. Időszak Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás ezer fő aránya % ,6 61,6 105,0 18, ,7 53, , ,7 63, ,7 Aránya a folyamatos csökkenés ellenére, pl az évekének felét»em éri el az országoshoz viszonyítva még mindig magas, rendszerint többszöröse, a legutóbbi évtizedben is két és egy negyedszerese annak (3,e( > Igen jelentős tényező azonban a megyék, a városok és a községek népességének szám szerinti alakulásában a belső vándorlás is. Szabolcs-Szatmárt az egész 1900-as évszázad során sokkal többen hagyták el. mint amennyien ideköltöztek, egyes időszakokban óriási volt a vándorlási vesztess e. Az utóbbi évtizedek közül az és az esben volt nagyon nagy. Időszak Természetes szaporodás VándGil j.ii különbözet ezer fő Tényleges szaporodás ,0 76,6 23, , ,8 A természetes szaporodás visszaesése 1960 után törvényszerű és előre látható volt Számítani kellett ugyanis arra, hogy az országosan, sőt világméretekben tapaszról - ható születésszám-csökkenés előbb-utóbb a megyében is érezteti hatását. Nálunk azonban nemcsak erről volt és van szó. Ugyanis a megyéből elvándoroltuk túlnyomó többsége éppen azokból a korosztályokból került ki (15 29, illetve évesekj, amelyeknél a leggyakoribb a gyermekáldás. Az 1960-as népszámláláskor közel 112 2

17 ezer. li)70 ben már nem egészen 10(1 ezer, s a mostaninál mintegy 105 ezer a 15 :lfl éves korú nők száma. Az országon belüli vándorlásból a Szabolcs-Szatmúr megyeiek vették ki legjobban részüket. Százezrek keltek útra Jó szerencsét próbálni. Mert a szűkebb haza nem tudott megfelelő munkaalkalmat, jó megélhetést, a kor igényeinek megfelelő környezetet biztosítani, Jelentős részük végleg elhagyta a megyét, máshol telepedett le. Igen sokan vannak azonban olyanok, akik mivel itt is megpezsdült már jó tíz éve az élet. és megfelelő munkahelyet találtak visszatértek. Lehetne elrugaszkodva a valóság talajától a vándorlást (az ingázást) csak rossznak és a nagy társadalmi-gazdasági átalakulás kedvezőtlen kísérőjelenségének feltüntetni. Kétségtelen, hogy sok és különösen sok volt korábban a nem kívánatos, a rossz mellékhatás is. Pl.: a családfő tartós távolléte a gyermeknevelésnél éreztette hátrányát. Az ingázók egy kisebb hányadának a családi élete másképpen is megsínylette a különélést, válás lett belőle. Nem kevesen italozó életmódra szoktak rá. Az ingázók, az elköltözők óriási többsége azonban lelkiismeretesen és jól végezte munkáját, s így jelentősen hozzájárult elsősorban a fővárosban és a borsodi iparvidéken végbement nagyarányú fejlődéshez. Eközben általános és szakmai is méretekben gazdagabbá vált, biztonságos és az itt elérhetőnél lényegesen magasabb jövedelemhez julott, megtalálta a számítását. Az utóbbi években egyre kevesebb embernek kell a korábbi okok miatt elhagynia a megyét. Ma már az egyik fő ok a tanulás, amiért évekre el kell menniük. A régen havonkénti, kéthetenkénti kilométerről történő hazautazást a hetenkénti váltotta fel. Gyorsabban, jobb körülmények között utaztak és szálláskörülményeik is jobbá váltak. S egyre nő azok száma, akiknek már nem kell a megyén kívülre utazni, hanem naponta ingázhatnak lakásuk és közeli munkahelyük között. Ettől a változástól sok más mellett azt is várjuk, hogy a fehérgyarmati, a nyírbátori és vásárosnaményi járás lakosságának korösszetétele javulni fog, nem folytatódik a nagyarányú elöregedés, mivel a fiatalok otthon maradhatnak Amint az köztudott, 1969 óta öt település vált várossá (Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor, Fehérgyarmat és Vásárosnamény). Sok mindent lehet ezekkel kapcsolatban is mondani. Van abban valami, amit esetenként hallani lehet: Ezek még nagyrészt csak címükben (jogállásukban) városok. Szó, ami szó, távol vannak még sok mindenben a régi, esetenként több száz éves, fejlett iparral és hagyománnyal rendelkezőktől Van azonban néhány olyan tény (tényező), amely egyértelművé teszi, hogy e településeknek, mint városoknak is, nemcsak jelene, hanem jövője is van. S itt nem elsősorban a külsejükben, a megjelenésükben történt és folyamatban lévő szembetűnő változásokra gondolok. Sokkal inkább arra, hogy ezek annak a tájnak, amelyen fekszenek, egyre jobban a gazdasági, s egyik-másik már kulturális, egészségügyi stb. központjává is válik. Ezek munkaerőt vonzó településekké váltak. Elsősorban ezek a városok fogták fel" annak a nagy vándorlási hullámnak egy részét, amelyről már az előzőekben szóltam. 3

18 Szabolcs-Szatm ár megye városainak néhány népességi adata A varr* A lakónépesség száma (ezer főj Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ezer fő j % ezer fő % ezer fő % január 1-én 1970 január l december 31. között Fehérgyarmat 6,7 8,4 0.B ,1 Kisvárda 13,7 17, ,6 2,6 18, ,4 Mátészalka 12,5 17,7 2,0 15,8 3,3 26, ,2 Nyírbátor n.o 13, ,4 1,2 11, Nyíregyháza 82,0 108,2 9,9 12,1 16,2 19,7 26, Vásáros nameny 7,9 8,6 0,8 10,5 0,1 D.9 0,7 9.6 Együtt 133,8 174,1 16,2 12,1 24, ,1 A megye 226 települése közül 50-ben nőit a lakosság száma 1970-hez viszonyítva. 208 településen többen születtek, mint amennyien meghaltak. A fehérgyarmati járás községei közül azonban Cégénydányádnak, Gyügyének. Szamosújlaknak, Panyolának, Kömörőnek, Gacsálynak, Nagyhódosnak és Zajtának, a mátészalkai járásban Konilódtótfalunak, Fülpösdarócnak, Mérknek, Vállajnak és Szamoskérnek, a nyíregyházi járásban Balsának, Szabolcsnak és Tiszarádnak, a vásárosnaményiban Marokpapinak és Tivadarnak 0,1 5,4 o közötti természetes fogyása volt. Többségüknél a fogyás az 1970-es árvizet követő elsősorban a fiatalok részéről történt elköltözések miatt volt Más részüknél a település apró jellegéből adódó ellátási problémáit is hozzájárulhattak a fiatalok elköltözéséhez, és ebből következően a születések számának csökkenéséhez. Így annak ellenére, hogy valamennyi járásban az országosnál lényegesen magasabb természetes szaporodása volt mind a hat járásnak, csökkent a lakónépessége: 4

19 Szabolcs-Szatm ár megye járásainak néhány népességi adata Járás A lakónépesség Természetes Vándorlási Tényleges száma (ezer főj szaporodás különbözet szaporodás 197G 1900 ezer fő o ezer fő 1 o ezer [ő % január december 31. között Fehérgyarmati 39,0 35,6 2,0 5,2 5,4 14,0 3,4 8,8 Kisvárdai 71,0 69,0 6,2 8,7 8,3 11, ,9 Mátészalkai 64, ,1 12,6 3,8 5,9 Nyírbátori ,3 7,8 8,8 16, ,4 Nyíregyházi ,2 13,4 8,2 16,9 10,4 3,5 2,2 V ásáros namányi 32,7 30,6 2,1 6,5 4,2 12,9 2,1 6,4 Együtt 425, ,3 51,7 19,4 Városkörnyékkel együtt 439,1 419,6 33,3 7, ,0 19,5 4,4 * A városkörnyéki községek adataival együtt. A vándorlás 11 település kivételével mindenütt csökkentette a tényleges szaporodást. A nyírbátori, a nyíregyházi és a vásárosnaményi járás valamennyi községének vándorlási vesztesége volt, (Vásárosnamény városban isj A fehérgyarmatiból Méhteleknek, a kisvárdaiból Záhonynak, a mátészalkaiból Csengetnek, Csengersimának, Fülpösdarócnak és Járminak volt csak vándorlási többlete, a többinek kisehbnagyobb vesztesége volt. Az előbbiek összhatásaként a már előzőleg közölt hat város adatai nélkül a községek lélekszámnagyság szerinti összetétele a következők szerint alakult (az január 1-i közigazgatási helyzetet alkalmazva 1970 re isj: 5

20 Sznhnlcs-Szatm ái megye községeinek U lckszám nagyság szerinti alakulása járásául:ént* Megnevezés Fehérgyarmali Kisvárdai! Mátu- szálkái járás T 7 Nyírbátori Nyíregyházi Vásárosnam.-nyi Sz.-S^. megye összesen ISII) 2D0 1 i I CS ii IG ' 11 flr ODO i 8 12 fi ooi io ono 2 1 'l 7 12 io ooi i: oco 2 2 Együtt 45 3 fi 3B fi H R 1 4 B ! ii ( l Együtt 48 3fi * Városkörnyékiekkel együtt Az 'Ttfi-es árvíz után amint az közismert olyan védőgát épült, a nelyen belül ci* község újabb nagy árvíz eseten védhetetlenné válik. Ezek (Kishódos, Nagyhódos, Garbóié. Nagygéc és Komlódtótfalu) építési tilalom alá esnek. Lakosságuk nagy része még 1970-ben elköltözött, Kishódoson mintegy 30%-a, Nagygécen 3n,; -a, Komlódtótfalun 22 l)-a él már csak az 1970-esnek. A népsűrűség kereken 100 fő, km1, négy fővel magasabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Nyíregyháza kivételével a városokban és a járások közül (a területükön beiül lévő városokkal együtt számolva) a kisvárdaiban. a mátészalkaiban és a nyíregyh;,. - bán nőtt. a másik háromban csökkent.

21 A városok és járások -.icpsűrűségének alakulása Megnevezés Város 1070 J á. ás Együtt Város I9H0 Járás Együtt Fehérgyarmat 129 G5 16! Kisvnrda 381 lat Mátészalka Nyírbátor 1ti Nyíregyháza Vásárosnamény ŐR 88 Együtt a Nyíregyházánál a csökkenést az kozta, hogy a két népszámlálás közötti időben a városhoz Nagykállótól külterületet, és Oros községet is a városhoz, csatolták E területeken sokkal kisebb volt a népsűrűség, mint a megyeszékhel en. érthető hát a csökkenés. Véleményem szerint Szatmár-Bereg területén a fogyás különösen demográfiai szempontból elgondolkodtató. Sokkal több van" aboan a térségben is, lényegesen jobbá lehet, és kell tenni eltartó képességét Olyan körülményeket elsősorban ipari jellegű foglalkoztatást kell teremteni, hogy ne kelljen unnan olyan sok fiatalnak elköltöznie Az alacsony népsűrűség egyútlal ott azt j s! en ti, hogy az amúgy is magas állag éleikor tovább emelkedik, s olyan magasra hághat, ami m ár sok település elöregedését, s ebből következően természetes fogyását jelentheti. Ehhez hasonló, ha nem is ennyire súlyos a helyzet a nyírbátori járásban, illetve annak számos településén. (Viszonylag kevesebb embernek kell azonban ahhoz lak helyet is változtatnia, hogy a közelben találjon megfelelő munkahelyet és naponként hazajárhasson.) A példák arra engednek következtetni, hogy a rossz közlekedéssel rendelkező települi ékről inkább elköltöznek. A demográfiai tényezők alakulása Az elvándorlók számának csökkenése pontosabban, hogy mind több fiatal félti marad itthon kedvezőbbé tette a népesség nemek szerinti összetételét, kiegyensúlyozottabbá a férfi nő arányi 7

22 Év Férfiak Nők aránya, "«Szabolcs-Szál már megyében Az ezer férfira jutó nők száma (fő) Szabolcs- Szatmár országosai megyében 19G ,9 52, , B D Az ezer férfira jutó nők aránya tíz év alatt a községekben 1092-ről 1039-re, a városokban 1099-ről 1074-re csökkent. A lakosság korösszetétele a megyék között a legkiegyensúlyozottabb, bár az előző két népszámlálásnál alacsonyabb a megyében is a 0 14 évesek aránya. Csökkent a éves. valamint a 60 éves és idősebbek, emelkedett viszont a évesek aránya. Figyelemreméltó különbségek vannak településtípusonként. A gyermekkorúak aránya a városokban, az idősebbeké a községekben magasabb. Számos korcsoporton belül a nemek aránya különbözően alakult, a 0 14 évesek közölt több a fiú mint a lány, a évesek között eloggé kiegyensúlyozottá vált a helyzet, ezer férfira 1021 nő jut. Lényegesen kedvezőtlenebbé vált viszont az idősebb korosztályoknál, különösen a G0 éven felülieknél, ahol egyharmaddal több az ezer férfira jutó nők száma. A népesség családi állapotában több irányú változás következett be Csökkent a nőtlenek és hajadonok, nőtt a családosok, de az özvegyek aránya is mindkét nemnél. Az özvegy nők aránya négyszerese az özvegy férfiakénak. Az elváltak aránya a férfiaknál 1,0%-ról l,9 /o-ra. a nőknél 1,8%-ról 2,7%-ra emelkedett, az országosnak azonban Így is csak mintegy fele mindkét nemnél. A nők termékenységének csökkenése tovább folytatódott. A 15 éves és idősebb nőknél csökkent a gyermektelenek és a négy, vagy több élő gyermeket szülök, emelkedett az egyet, kettőt és hárm at szülők száma. Az országoshoz viszonyítva a három és annál több élő gyermeket szülők aránya lényegesen magasabb (közel másfél, kétszerese) a megyében. A száz házas nőre jutó élve született gyermekek száma a következőképpen alakult: Ev Szabolcs-Szatmár megye Magyarország Különbség A 20 év előtti különbség miközben az országos átlag is lényegesen csökkent alig több mint felére esett vissza A népesség iskolázottsága Az elmúlt évtizedek különösen az utóbbi kettő egyik legjelentősebb eredményeként, alapvetően megváltozott az itt élők iskolázottsági szintje. 8

23 A 7 éves és idősebb népesség megoszlása Szabolcs-Szatmár megyében a legmagasabb iskolai végzettség szerint Év elején összesen 0 Általános iskola osztály Befejezett >3 «,.. jz - közép- o v iskola 'S H r c ,8 37,8 36,5 13, ,1 28,,7 30,9 28, ,0 3,4 22,8 23,8 2* ,B 5.5 1, , január 1-én a lakossá;! ezen korosztályai közül még további 9,2%-nak volt befejezett szakmunkásképzői, vagy középfokú szakiskolai végzettsége. Így a 7 éves és idősebb népesség fele legalább 8 általánost végzeti. A nők aránya a 0, az 1 5, a 6 7, a 8 általános iskolai osztályt és a befejezett középiskolát végzettek kozott magasabb. Napjainkban több érettségizett nő él a megyében, a szakmunkásképzőt végzett nők aránya viszont csak egyharmada a férfiakénak. A felsőfokú tanintézetet végzettek aránya lényegesen közelebb került egymáshoz, bár még a férfiak nagyobb hányada (3,7 0, illetve 3,3%) végzett egyetemet, vagy főiskolát. A középiskolát végzettek aránya négyszeresére, a felsőfokú lanintézeti oklevéllel rendelkezőké közel négy és félszeresére nőtt 1960 óta. Ez nagy szellemi tökét jelent, és biztosítékot a további anyagi és szellemi felemelkedéshez. Nem egészen 40%-ára esett vissza az 0 osztályt végzettek aránya. Köztudott, hogy zömük az idős korosztályokból, s főleg annak is nőnemű tagjaiból kerül ki. Van azonban tennivalónk most is. Az úgynevezett hátrányos helyzetűek között szórványosan, de előfordul, hogy nem jár a gyermek iskolába. És viszonylag sokan nem fejezik be a 8 általánost sem, ami pedig a ma emberével szemben már alapvető követelmény. Az országban itt a legmagasabb meg mindig a 1) osztályt, és a legalacsonyabb a 8 osztályt, valamint a középiskolát végzettek aránya. A felsőfokú végzettségűeké azonban már öt megyében lényegesen alacsonyabb, mint nálunk. Elsősorban a városainkban igen jó a felsőfokú végzettségűek, s elég jó az érettségizeitek aránya A rendszeres statisztikai megfigyelések alapján úgy véljük a községek nagy hányadában is szép számmal vannak ilyen végzettségűek. Félő azonban, hogy jó néhány apró faluban nem, vagy nagyon kis számban található magasabb végzettségű ember. A gazdasági aktivitás alakulása A hatvanas évek második felétol mind erőteljesebbé vált a megye gazdaságának fejlesztése. Nagyon sok legalábbis a korábbiakhoz viszonyítva ipari, közlekedési, mezőgazdasági stb. beruházás történt. Figyelemreméltóak a szociális, kulturális és kommunális fejlesztések is. Ezek következtében nőtt az aktív keresők száma és 1980 elején valamivel meghaladta a 255 ezret. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, de különösen a hetvenes években rohamosan nőtt az inaktív keresők száma és aránya is. Sok-sok ezer ember vált járadékossá, nyugdíjassá, és ezrekkel növelte számukat a gyermekgondozási segélyen lévők is. 9

24 Év Aktív keresők száma ezer fő inaktív keresők száma ,1 55,6 19H0 255,3 101,2 Érdemes azonban ezt a folyamatot hosszabb tavon is megvizsgálni, ugyanis az öszszetétcl rendkívüli mértékben változott, s ma már nagyobb az aktív keresők aránya, mint az eltartottaké A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Szabolcs Szatmár megyében Ebből r.) Év Népesség akliv inakliv Eltartott Kereső ,0 43,6 1,0 55,4 196U 100,0 44,9 1,5 53, ,0 41,0 9,3 49, ,0 43,0 17,D 40,2 Országosan ,0 47, ,2 A megyei és az országos adatok egybevetése azonban a^t is mutatja, h o g y itt még ven munkaerő-tartalék, s hogy a korábbi gazdasági fejletlenség, Illetve mezőgazdasági jelleg következtében jóval kevesebben szereztek nyugdíjra jogosultságot, mint országosan. Az aktív keresőkre lényegesen kevesebb inaktív koreső és eltartott jut, mint korábban, de még mindig számottevően töhb, mint orszujosan. A száz aktív keresőre jutó inaktív és eltartottak száma a következőképpen alakult: Ev Inaktív kereső Eltartott Együtt A munkaképes koiú (15 59 éves) férfiak több mint 85"o-a, a éves nők nem egészen 59"u-a aktív kereső. Az eltartottak közül a férfiak nagyobb hányada (több mint nyolc tizede) tanulás miatt nem végez kereső tevékenységet, a nőknél ez az arány alig tubb mint három tized Az utóbbi években történt könnyűipari munkahely létesítés ellenére még mindig van lehetőség nők munkába vonására. 10

25 Az aktív keresők átlagos életkora alacsonyabb az országosnál, amely elsősorban az utóbbi évtizedben munkába állt fiatalok nagy számának köszönhető. Iskolai végzettség szempontjából jóval kedvezőbb az összetétele, mint az össznépességé. Ehhez a licitálok magasabb képzettsége mellett az is hozzájárul, hogy a kevésbé iskolázutt idős korosztályok folyamatosan nyugdíjba mennek. Ma már az aktív keresők több mint egyharmada U4 ; 8 általánost, közel ütődé (18,2"») szakmunkásképzőt is végzett. A érettségizettek aránya 15,5"u. a felsőfokú végzetteké 6,3" Mindez azt jelenti, hogy alig több mint egynegyedük nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettség gél. Országosan még kedvezőbb a helyzet, a megyében csak a szakmunkásképzőt vég /ettek aránya magasabb. Már szólóim arról, hogy között az iparban jelentős létszámfejlesztö. a mezőgazdaságban inkább a munkaerőt pótló, helyettesítő, idényjelleget csökkentő bei uházások történtek, Ennek következtében a szocialista ipar megyei üzemeiben a foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma 22 ezerrel nőtt. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben az aktív tagok és az állami gazdaságaiban foglalkoztatottak együttes száma viszont több mint 17 ezerrel csökkent A gazdasági szerkezet nagyarányú átalakulását jól szemlélten az ak ív keresők népgazdasági áganként megoszlásának változása. Szabolcs-Szatmár megye aktív keresőinek megoszlása népgazdasági áganként Aktív keresők Népgazdasági száma <fö megoszlása, % ás BO G I9BD Ipar , ,9 Építőipar ,3 0, B,9 Mező- és erdőgazdaság , Szállításhírközlés ,0 4,9 7,4 7,9 Kereskedelem ,7 3,8 7,2 10,0 Vízgazdálkodás * ,8 Nem anyagi ágak ,7 8,8 12,1 17,6 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 ] 049, 1960 és 1970-ben adatai a mezőgazdaságban szerepelnek A korábbiakhoz képest lényegesen több az aktív kereső nő, akiknek döntő többsége már nem a mezőgazdaságban, hanem az iparban, a kereskedelemben és a nem anyagi ágakban dolgozik Az utóbbi tíz évben figyelemreméltó változások történtek az aktív keresők levéli

26 kenységi körében is. Csökkent (74"i,-rúl 71%-ra) a fizikaiak és nőtt (17 o ról 22%-ra) a nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak aránya. Jóval kisebb a termelőszövetkezeti dolgozók segítő családtagjainak aránya is. Az önállók és segítő családtagjaik aránya változatlan (4,(1%] és jóval magasabb az országosnál. Az aktív keresők közel hat tizede szak-, illetve betanított munkás (1970-ben 35ü,o volt), a segédmunkások aránya viszont 30%-ról 12%-ra esett vissza. A szellemi foglalkozásúak száma 30%-kal nőtt. Így nemcsak az általános, hanem a szakmai képzettség színvonala is lényegesen magasabb az itt élőknek a korábbi évekhez képest. A háztartások száma 1970 óta csaknem 10 o-knl nőtt. és több mint 182 ezer. Többségük egy családból áll. Létszámuk nem utolsósorban az egyszemélyes háztartások számának növekedése következtében csuk kenő irányzatú. A száz háztartásra jutó tagok száma: 1960-ban 1970-ben, 1980-ban 353 tő 334 fő 317 fő Az országosnál (280) magasabb, ebből, valamint az eltartottak magasabb arányából is következik, hogy az egy főre juió jövedelem akkor is kevesebb lenne, ha a keresetek az országossal azonosak lennének. A háztartásokhoz tartozók osztály-réteg tagozódása is lényeges változásról tanúskodik. Jelentékenyen nőtt a munkásosztályhoz, csukkent a szövetkezeti parasztsághoz tartozók aránya Munkásosztály 39.4 Szövetkezeti parasztság 46,3 Értelmiség és egyéb szellemi 14,3 Kisáru termelő, kiskereskedő százalék B o-ában arány, 0 51,9 144,2 58,2 29,6 70,1 16,9 14,3 109,9 22,0 4,2 _ 2,9 A szövetkezeti parasztság súlya így is közel kétszerese az országosnak. Számottevő a különbség azonban a kisárutermelők vonatkozásában is. A végbement változások egyértelműen a munkásosztály számszerű erősödését bizonyítják. Ahhoz, hogy a munkássá válás folyamata gyors és hatékony legyen, célszerűnek látszik a jól bevált intézkedéseket, módszereket tovább folytatni. A munkásosztályhoz a több mint 182 ezer háztartásból közel 73 ezer aktív keresös háztartás tartozik, ebből 2,5 ezer mezőgazdasági fizikai foglalkozású és 2,2 ezer a közvetlen termelésirányító. A mintegy ezer szövetkezeti parasztsághoz tartozók közül valamivel több mint 17 ezer a mezőgazdasági, és nem egészen 9 ezer a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó, itt félezer körül van a közvetlen termelésirányítók száma. A nem fizikai (szellemi) foglalkozású aktív keresős háztartások száma meghaladja a 22 ezret, ebből közel 6 ezer a műszaki, az igazgatási, gazdasági, szellemi foglalkozásúak 12

27 száma meghaladja a 7 ezret, az egészségügyi és kulturális ágazatban dolgozóké közel 6 ezer. Az ügyvitelt ellátók száma közel 3,5 ezer. A kisárutermelők mintegy 40 q-a mezőgazdasági. I A lakáskörülmények alakulása A gazdasági fejlődéssel, a foglalkoztatás és a jövedelem növekedésével folyamatosan nőtt a lakásállomány. Szobaszám szerinti összetétele és felszereltsége rohamosan javult. Szabolcs-Szatmár megye lakásállományának alakulása a szobák száma szerint Év A lakások száma (ezer) 1 Ebből 2 szobás aránya, % 3 és több ,5 69,7 27,7 2, ,6 52,0 41,8 6, ,8 27,5 49,0 23,5 Az utóbbi népszámlálás óta az egyszobások aránya csaknem felére csökkent, a három- és több szobásaké közel négyszeresére nőtt. A lakásállomány több mint kilenc tizede személyi tulajdonban van. A községekben lévők jóval nagyobb hányada van személyi tulajdonban, mint a városokban, ahol a lakások több mint 21%-a állami tulajdonban van. A lakásállomány tíz év alatt több mint 12%-kal gyarapodott. Elsősorban városokban jelentős a növekedés: A lakásállomány növekedése ezer db százalékosan Fehérgyarmat 0,6 31,3 Kisvárda 1,3 33,7 Mátészalka 1,7 50,9 Nyírbátor 0,8 28,6 Nyíregyháza 8,7 38,6 Vásárosnamény 0,4 18,4 Együtt 13,5 36,9 A 23Q községből 66-ban csökkent a lakásállomány. Legnagyobb az ilyen települések aránya a fehérgyarmati járásban. 13

28 íl csökkeni) lakasállománytt tele p ü lé se i. júioso.i/.l nti megoszlása A janis neve A lelepü lések 0,1- szúma 1,0 össze sen Ebből. ahol 1, i S.U lil.o 20.0 százalékkal csökkent 2(1.1 Es.vi.tt Fehérgyarmati Kisvárdai Malészalkai 3R ) 2 Nyírbátori 2:t 2 3 O. i Nyíregyházi 4!) Vásárosnaményi !) Együtt fin Városkörnyékiekkel egy üli A r-sökkenu lakásállományú községek közel fele az árvíz sújiuila fehérgyarmati, illetve a mátészalkai járás árvíz pusztította területein fekszik. Legnagyobb arányú az ut védőgáton belüli községnél (Nagygéc 92,6%, Komlódtótfalu G3,7" Kishódos 60,6%, Garbóié 23,7",,. Nagyhódos 22,3%), magas még a szintén árvíz sújtotta Panvolán és Olcsvaapátiban is. A nyírbátori járás két községében is (Penészleken 14,6" u-os, Nyírpilisen 12,5%-os) jelentékeny a csökkenés. Ma még mindenképpen túlzás lenne a községek e nagy csoportjának kríziséről (elnéptelenedéséről) beszélni Hiszen túlnyomó többségüknél éppen kis lélek- ás lakóházszámuk miatt csak 1 20 közölt volt a lakások számának csökkenése. Nézetem szerint azt azonban már jelzi, hogy sokan nem találták meg ott a megélhetésüket, vagy nem látták hosszabb távon olyannak azt a települést, amelyben éltek, hogy ott érdemes legyen házat építeni. A lakásépítés még a községekben is sok pénzbe és fáradságba kerül. Meggondolják tehát az emberek, mielőtt belevágnak. Önmagukkal. jövőjükkel is számi t vetnek, s csak ha ír. ndkeltőbe i bízhatnak, altkor kczdenen c pitén El kell hát gondolkodnunk, ha azl tapasztaljuk, hogy nagyobb összefüggő területen nem természeti katasztrófa következteben nem kielégítő az építési kedv! A lakásállomány számszerű növekedése elsősorban a lakáshiányt csökkentette. A több szobás lakások arányának jelentős emelkedése mái jobb körülményeket is biztosít e házak lakóinak, akik esetleg több családot (háztartási) is jelenthetnek. Nagyon sok régi, korszerűtlen lakás helyett jóval kényelmesebbet építenek falun, városon egyaránt A lakásállomány 53%-a 1HR0 óta épült Már nagyon sok településen épül emeletes magánlakás is Az új lakások lényegesen emelték a lelepülések megjelenését. Dunlő változások következtek be a lakások felszereltségében, amely állal kényelmesebb és kellemesebb lakóik élele. A villanyvilágítás általánossá vált. A lakások közel 98",,-ában villany ég Új la kás szinte nem is épült villany nélkül. Elsősorban a kieső helyeken lévő, rendszerint magános Öreg házakban ég még petróleumlámpa. 14

29 Számottevően változott a lakások fűtési módja. A városokban mind nagyobb arányú a központi (gőz vagy gáz) fűtés, azonban a községekben is mind gyakoribb az egyedileg így fűlött lakás A háztartások háromnegyedében van jelen a gáz. Nyíregyházán és ményban a vezetékes, míg a többi településen palackos formában. Vásárosna- A korábbiaknál lényegesen magasabb a vezetékes vízszolgáltatás aránya, 19B0 elejeit a lakások 3H" -abaii volt meg. Itt is viszonylag jelentős az egyedi megoldások aránya A házi vizvezelekek ás derítők segítik, hogy a lakások 4ll" -ában fürdőszobák, mosdófülkék is működhessenek A nagyon jelentős eredmények ellenere a közművesílettseg foka legalacsonyabb az országban, különösen a kis lélekszámú településeken (illetve azok egy részén) halad lassan és tűnik nehezen megold halónak, s emiatt lávolinak még a közműves víz biztosítása is. Mindenképpen indokolt lenne az ilyen rendszerint egymáshoz közel fekvő kis települések vízellátását korzeli vízmüvei biztosítani Meggyőződésem, hogy az apró tulvak lakossága a villany bevezetésekor tapasztaltakhoz hasonlóan anyagiakkal és munkával is hozzájárulna, hogy részese lehessen ennek a m ár alapvető szolgáltatásnak. Bizony sok év munkájára, központi támogatásra és helyi összefogásra lesz szükség különösen a szennyvízcsatorna-hálózatnál a lemaradás behozatalához, hiszen ennél még sokkal nagyobb arányú a különbség az országos átlaghoz, s még inkább az igényekhez viszonyítva. A megalapozottabb vélemény, a még tisztábban látás érdekében talán e kis tanulmány keretében is célszerű megnéznünk, hogy az országos és megyei elképzeléseket mennyiben növelte meg eddig egyes települések fejlődése, központ jellegének erősödése. A népesség ás a lakásszám növekedése igazolta-e, hogy a kijelölt központok azok-e, vagy azzá válhatnak-e? (Sok mást is figyelembe Kellene még venni, de attól most hadd tekintsek el.) A központi szerepkörű települések fejlődése A megye településhálózat-fejlesztési tervében a központi szervek Nyíregyházát felsőfokú, Kisvárdát, Mátészalkát és Nyírbátort középfokú, Fehérgyarmatot, Tiszavasvárit, Vásárosnaményt és Záhonyt részleges középfokú központi szerepkörre jelölték. Ügy velem, az előzőekben leírtak azt bizonyítják, hogy közülük különösen a hat város előrelépett, szükebb környezetének egyre inkább központjává vált. Záhony fejlődése is töretlen és sok mindenben közelíti azokat az értékeket, kívánalmakat, amelyek a városokkal szemben fennállnak. Tiszavasvári, ha nem is oly mértékben, mint Záhony, de jócskán javított lakáshelyzetén és nőtt a lakosság száma is. A 15 kiemelt alsófokú központ közül már jóval kevesebbre mondható ez el. (Ide tartozik: Baktalurántháza, Csenger, Demecser, Dombrád, Gávavencsellő, Ibrány, Kemecse, Mándok, Nagvecsed, Nagyhalász, Nagykálló, Rakamaz, Tarpa, Tiszalök és Üjfehortó, Oros közben Nyíregyházával egyesült.) A volt járási székhelyek, különösen Csenger, Nagykálló és Baktalórantháza vonzó halába kiemelkedően érvényesült e csoporton belül. Néhány további településen is erőteljesen így Demerscrben. Ibrányban. Mándokon, Nagyhalászban, Rakamazon 9 11 " -kai, Tiszalökön 13",,-kal nőtt a lakások száma. Lakásállománya mindnek nagyobb a tíz év előttinél, a népessége azonban Guvavencsellonek 12,.V -kal, Tal pának és Dombiadnak 10" -kai, Nagyecsed- 15

30 nek, Üjfehértának, Nagyhalásznak és Mándoknak 2 5 /0-kal csökkent. Közülük né hány (Csenger, Demecser, Nagykalló és Ojfehértó) az utóbbi években új ipari üzemekkel bővült, illetve bővül. Az üzemek..beépülése'' a települések életébe, és hatásuk kibontakozása az általános, a szakmai műveltségre és a közéletre stb. napjainkban végbemenő folyamat. Az alsófokú központok száma 41. Térbeli elhelyezkedésüket és népességük számának alakulását a következők tükrözik: Járás összesen Kiemelt alsófokú 1 ebből: fogyo központ összesen Alsúfokú ebből: fogyó Fehérgyarmati 6 5 Kisvárdai Mátészalkai Nyírbátori 9 9 Nyíregyházi Vásárosnaményi Együtt Csak Ajak, Jánkmajtis, Kocsord, Kótaj, Ököritófülpös, Tuzsér és Vaja lakónépessége gyarapodott számszerűen. Az előbbiek arról tanúskodnak, hogy ebben az évtizedben sikerült az első és legfontosabbnak szánt lépést megtenni, kialakult egy térbelileg jól elhelyezkedő, fejlődőképes városhálózat. Adott a közvetlen városutánpótlás is a két részleges középfokú és a kiemelt alsófokú központok egy részéből. A kiemelt alsófokú és főleg az alsófokú központok nagyobb részének ez az idő, illetve fejlesztés még nem volt elég ahhoz, hogy megfelelően megerősödjön és betöltse központi feladatát is. Bár pl. Balkányban a Fémmunkás Vállalat, Nyírbélteken a Ganz Mérőműszer gyár telepítésének a hatása várhatóan később megmutatkozik. Világosan látszik, hogy további településeket kell alkalmassá tenni arra, gazdaságilag is fejlesztve őket, hogy szűkebb környezetük kis központjai legyenek. Ilyenekre elsősorban a fehérgyarmati, a vásárosnuményi és részben a nyírbátori járásban van szükség, Bizony ezeken a területeken már a 24. órában vagyunk! S bármennyire is szűkösek lesznek a jövőben erőforrásaink, mégis tenni kell. E területeken általában a termelőszövetkezetek is gyengék, ezért még erőteljesebben kell segíteni őket segéd-, illetve melléküzemek létesítésével, telepítésével, mint ahogy pl. Nagyecseden történt. A lakásépítési kedvezmények a megye 2B településére történő kiterjesztése is segíteni fogja a gondok csökkentését. Sok minden történt a közlekedési problémák enyhítése érdekében is, tény azonban, hogy nem bizonyultak ezek még elegendőnek. Többre van, minél gyorsabban szükség. A tények sokasága bizonyítja, hogy a falvaknak nemcsak a hátrányát, ha- 16

31 nem az előnyeit is jól, egyre jobban ismerik az emberek. A közműves vízellátás, a jó közlekedés hiányát azonban egyre kevésbé viselik el, ahol nem látják elérhető közelségben a kedvező változást, onnan sokan elköltöznek Végül talán nem lesz felesleges még néhány már most is megtehető következtetés levonása: A fejlődés valóban dinamikus volt. S ma a különböző részterületeken elért fejlődés összhatásaként egy minőségileg magasabb osztályba tartozó Szabolcs- Szatmárról van szó, mint tíz évvel ezelőtt. Miben mutatkozik ez meg? Mindenekelőtt abban, hogy erősödött a gazdasági alapja, intézményhálózata, s ezáltal lényegesen nőtt a megye népesség el- és megtartó képessége. Számában és felkészültségében erőteljesen nőtt a munkásosztály, gyorsabb és hatásosabb a munkássá válás folyamata. Lényegesen magasabb az összlakosság, de különösen az aktív Keresők általa nos és szakmai műveltségének színvonala. Kialakult elsősorban a városokban és a városiasodó községekben a megye szellemi bázisa. A céltudatos, és általában jól összehangolt fejlesztések eredményeként kialakult és megerősödött a megye városhálózata. Jó néhány további település is úgy fejlődik, hogy a megye településhálózata a távolabbi jövő feladatainak ellátására is alkalmas lehet. A lakosság élet- elsősorban lakás körülményeiben is lényeges változás van. Kényelmesebbé, felszereltebbé vált sok tízezer ember lakása. Jól érzékelhető azonban néhány gond is, amelyeket meg kell oldani, de legalábbis a nem tül távoli megoldást biztosítani kell. Így pl.: A peremterületek a fehérgyarmati, a vásárosnaményi és a nyírbátori járás egy részének gazdasági erejét, népességmeglartó képességét minél előbb növelni szükséges. Iparosítás és a termelőszövetkezetek gazdasági erősítése útján. Ehhez sok helyen rendelkezésre áll fiatal főleg női munkaerő. Az általános és a középiskolát végzettek számát és arányát növelni indokolt, ez részben elérhető az elvándorlás további csökkenésével is Korábbi felmérés szerint ugyanis az elvándorlók között igen magas a közép, sőt a felső iskolái végzettek száma Továbbra is törekedni kell a céltudatos település-, és településhálózat-fejlesztésre. A települések közötti közlekedést mennyiségileg növelni és minőségileg javítani szükséges a városok és községek jelentős része között Pl : több, a műszakhoz még jobban igazodó járattal. A közművesítésben is a lakosság bevonásával további lényeges előrehaladásra van szükség Ahhoz, hogy a következő tíz év számadása is jó legyen, többek között ezekre ir múlnatatlanul szükség van. FOKtt ASJEGYZEK: K u z p o n tl S ta tis z tik a i H iv a ta l S z u b u lc s-s z a tm á r m eg y ei Ig a z g a tó sá g a : S z a b o lc s -S z a tm a r megye Statisztikai Évkönyve. IR1B N y íre g y h á z a, idbo K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l: 19BD cvl N é p sz á m lá lá s elő zetes a d a to k B u d a p e s t, 1931) K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l: ísao. évi N é p sz á m lá lá s ré s z le te s a d a to k a ü 'V o s k é p v ise le ti m in ta a la p já n B u d a p e s t, 19B0. 17

32 HAJNAL BÉLA: M egyénk kulturális arcu latán ak néhány vonása Az elmúlt évtizedben Szabolcs-Szatmár megye gazdasági és társadalmi életében sok területen lendületes fejlődés, a többi megyéhez viszonyítva gyors felzárkózás ment végbe Az iparosítás eredményeként a foglalkoztatási gondok jelentősen csökkentek, a jövedelmi színvonal közelebb került az országoshoz, a lakásviszonyok lényegesen javultak, a településhálózat korszerűsödött, kialakult a megye városhálózata. Az életkörülményekben minden addigit meghaladó javulás következett be A megye megítélésében, az országban betöltött szerepében, lakosságának munkájában, szorgalmában, megyéjéhez való kötődésben is jelentős változások történtek Dolgozatunknak az a célja, hogy a megváltozott körülmények közepette bemutassuk, milyen megyénk kulturális, művelődési arculata, milyen az itt élő emberek életmódja Átfogó értékelésre nem vállalkozhattunk. Mindössze annyit szeretnénk elérni, hogy a legfontosabb statisztikai mutatók alapján képet adjunk megyénk művelődési helyzetéről, kulturális ellátottságáról és az életmódot befolyásoló néhány tényezőről. Tisztában vagyunk vele, hogy a kulturális életnek és különösen az életmódnak sok olyan területe van, amelyek nem, vagy alig számszerűsíthetők, tehat a témával kapcsolatos mondanivalónkat nem tartjuk teljesnek. A művelődési, kulturális élet alapvető meghatározója az iskolázottsági szint. Az 1080-as népszámlálás 2%-os mintájának adatai azt bizonyítják, hogy az elmúlt tíz év Ugrásszerű fejlődése ellenére még nem sikerült pótolni azt a lemaradást, ami történelmileg kialakult. Még mindig Kisvárda lélekszámú népességet tesz ki a megyében a 7 éves és idősebbek közül azok száma, akik nem jártak iskolába Többségük a legidősebbek közül és a cigánylakosságból kerül ki. Az elmúlt évtizedben megyénkben több mint százezren szereztek általános iskolai végzettséget, mindezzel együtt a 15 éves és idősebb népességben még mindig megyénkben legkisebb az általános iskola 8. osztályát elvégzettek aránya, nem éri el a 60%-ot. A nőknél csak 53%. Soha annyian, mint az utóbbi évtizedben nem szereztek középiskolai végzettséget, de a legalább ilyen végzettségűek a 18 éves és idősebb népességnek csupán egvhatodát teszik ki, Győr- Sopron megyében majdnem egynegyedét. A diplomások száma megközelíti a 18 ezret. Az, iskolai végzettség alakulása nemenként, de főként településtípusonként lényeges különbséget mutat. Különösen a középiskolai és a felsőfokú tanintézeti végzettségben vannak eltérések. A nőknél először a népszámlálások történetében a befejezett középiskolával rendelkezők aránya magasabb a férfiakétól, aminek az az oka, hogy az általános iskola után a fiúk jelentős számban nem középiskolában, hanem szakmunkásképzőben folytatják tanulmányaikat. 18

33 A középiskolát végzettek aránya a városokban körülbelül háromszorosa a községekének. Az elvégzett osztályok száma mint összevont mutató jól érzékelteti, hogy Szabolcs-Szatmar megyében az emberek körülbelül háromnegyednyi osztállyal végeztek kevesebbet mint országosan, Varosainkban viszont mind a férfiaknál, mind a nőknél az átlagot meghaladó az elvégzett osztályok száma. Táblázatunkban a szóródás illusztrálására feltüntettük az iskolai végzettség szerinti legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb megyék átlagait is. A különbségek mérséklése érdekében szükségesnek látszik, hogy a jövőben is fokozott gondot fordítsanak elsősorban az általános iskolás korúak tankötelezettségére, hogy a fiatalok mindenütt befejezzék az általános iskolát. A több mint 10 ezer cigánytanuló tanulmányi munkájának segítésére, lemorzsolódásuk csökkentésére társadalmi összefogásra is szükség van. Az oktatási feltételek sokat javultak, bar a területi különbségek még nem tűntek el. A tanyai kollégiumok hálózatának kialakulására és az iskolakörzetesítések hatására a felső tagozatos tanulók csaknem 100%-a szakrendszerű oktatásban részesül. A Jo tábbi iskolakörzetesítéseknél azonban figyelembe kell azt is venni, hogy a menetrend szerinti autóbuszon utazgató kisdiákoknak ez nem jelent-e nagyobb hátrányt, mintha saját falujában esetleg jól felszerelt kis létszámú vagy részben osztott iskolában munkáját kiválóan végző pedagógus tanítaná. A felsőfokú tanintézetben végzetteket tekintve jelenleg még a férfiak aránya meghaladja a nőkét, de a különbség már nem számottevő. A tendenciákat figyelembe véve a nők hamarosan elérik a férfiak szintjét. A legmagasabb végzettségűek lakóhelyében igen erős koncentráció figyelhető meg. A városokban négyszer gyakrabban fordulnak elő, mint a községekben. A férfiaknál még nagyobb, mintegy ötszörös, a nőknél nem sokkal több mint háromszoros a városokban, illetve községekben lakók arányának hányadosa. A diplomás nők területi elhelyezkedése tehát sokkal kedvezőbb, mint a férfiaké. Ez azzal magyarázható, hogy a községekben élő értelmiségiek döntő része pedagógus, közöttük viszont többségben a nők vannak. A kvalifikált szakemberek városba telepedése természetesen a városok szellemi életére, a szakmai, a kulturális közösségek tevékenységére serkentőleg hat. 19

34 A 7 i i'i S és idősehh n é p e s s a t-gmagasabh reg.ettseg tan. 1. (a 2"... minta alapján) -. ríni Megnevezés fi 7 8 általános iskolai osztály Befejezetlen középtokú iskola Befejezeti kuzépl k ni 1 szakiskola középiskola Befejezetlen Befejezeti felsőfokú tanintézet összesen Megye ,8 23.R , , Község ,7 23.R 3.6 8, V áros 2, ,7 22,9 5, A 7 éves es idősebb népesség a legmagasabb végzettség sccrint 1980 jan. I. (a 2%-os minta alapján) Férfi í j Megnevezés C 7 8 általános Iskolai osztály Befejezetlen középfokú iskola Befejezett középf. szakink szakiskola középiskola Befeje Befejezetlen zetl c <bsk felsőfok ú tanintézet w V) c 514 'v e 2,7 22, fi Község 3, ,4 13,9 5.R 0 i i.; ino.ii Város 1, , ,8 8.6 luli.u.4 7 érés és idősebb népesség a legmagasabb végzettség szerint, ICSO jan. I. (a 2 -os minta alapján) NO Megnevezés általános iskolai osztály Befejezetlen középfokú iskola Befejezett középf. szakink.. szakiskola középiskola Befejezetlen Befeje zett felsőfokú tanintézet G <D O ) N 1/2 ír c Megye 4,1 23,2 26,4 24,5 3, ,9 0,4 3, Község 4,5 25,9 29,6 24, , U.II Város , ,4 6,

35 A népesség iskolai végzettség és nem ek szerint, a megfelelő korúak százalékában január 1. 11) x éves l» x éves 18 x éves Elvégzett osztályok száma Megnevezés Város (megyei Község Megye varosok nélkül) összesen férfi 0 osztály lerft áitalános iskola 8 osztálya legalább férfi bclejezeil középiskola oszssesen szszesen oszszesen USZs/.e-en Szabolcs 2,8!.B!i,7 58,1 83,7 53, , Szabolcs Heves Szabolcs G yőr G yőr VeszQr. Győr Győr G yőr G yőr G yőr Győr Max 2, ,7 88,8 72,H 83,1 24,1 25, , J 7.96 Min. Vas Vas Győr Szabolcs Bács Szabolcs Bács Bács Bács S bölcs Szabolcs Szabolcs h 0.8 0, ) ?.2<> 7,5 i I 01 Állag 1, ,2 71, ,3 24,2 22,4 8,( Szabolcs I I , B aranya Baranya B aranya Pest Pest Pest Pest B Pest Kuni. Kom Kom Max sl , ,0 15, « Mm X Győr Kőin G őr Bács Bács Szolnok Hajdú Hajdú H ajdú Szabolcs Szaixilrs S. öles E , , tWi 53 Á llag 2.0 1, , , , ,4 74, ,5 32,3 30,9 B,40 H68 11,1» Szabolcs <L> H eves H eves H evei F ejér F e jé r Fe^er Heves Hevi-. Hév F ejér F ejér F ejer M ax >*. 2, , , OJ Veszpi Veszp Veszpi H a idú H ajdú H ajdú H ajdú H ajdú H ajd J H ajdú H ajdú H ajdú M m t ,3 641, , ,2 7,43 7,*> Á llag 1, ,4 72, , )3 férfi no

36 A diplomások kisugárzása sok területen a városok határain is túlterjed. A falvak gazdasági-politikai társadalmi életére, fejlődésére azonban nem tudnak olyan kezdeményező, példaadó, előrevivő hatást gyakorolni ami bennük egyébként felfogásuk, képzettségük, életmódjuk miatt általában jelen van, mintha a községekben élnének. Az értelmiség egy részének lakó- és munkahelyében egy szétválási folyamat indult meg. Míg a munkások jelentős része falun él és városban dolgozik, addig főleg a pedagógusok és az agrárszakemberek közül egyre többen falun dolgoznak és városban laknak. Ez a városból kifelé mutató ingázási gyűrű Nyíregyháza körzetében körülbelül 30 km sugarú, és Rakamaz, Beszterec, Demecser. Ramocsaháza, Baktalórántháza, Nyírbátor, üjfehértó, Tiszavasvári, Tiszalök által határolt területre terjed ki. Ilyen ingázási övezetek más városok körül is kialakulóban vannak. A kifelé ingázás a befelé ingázástól még abban is különbözik, hogy míg az utóbbiak helyzetüket nagyon sok esetben véglegesnek tekintik és,az ingázást életformának választották, az előbbiek ideiglenesnek és átmenetinek, mert elhelyezkedésüket városban kívánják megoldani. Megyei (országos) szempontokat figyelembe véve és itt a községek érdekeit vedve azt mondhatjuk, hogy az értelmiség városokba koncentrálódásának fokozódása már akadályozhatja a falusi térségek fejlődését. Különösen fontos, hogy a településhálózat kiemelt alsófokú és alsófokú központjaiban emelkedjen a magasan képzett szakemberek száma, összetételük váljon minél teljesebbé és sokrétűbbé. Ezért a r ra is gondolni kell ha a korábbi községek közötti összevonások (iskola, tsz, tanács stb.) folytatódnak. hogy a funkció nélkül maradt községek elveszítik értelmiségi Lakosaikat is, ami a falvak jövőjére nézve nem lehet biztató. Az iskolázottsági szint általában determinálja a kulturális igényeket, melyek kielégítésének egyik feltétele a közművelődési intézmények léle és minél hatásosabb funkcionálása. Megyénk közművelődési intézményekkel (művelődési ház, könyvtár, klub, mozi, múzeum stb.) való ellátottsága ami a létesítmények számát illeti a közepesnél alig rosszabb. Az elmúlt évtizedben számlalan közművelődési inlézménynyel gazdagodtunk (megyei könyvtár, járás: művelődési központok, ifjúsági házak stb.), így a kulturális lehetőségek is kedvezőbbé váltak. Rövidesen újabbak követik, mivel átadják a megyei művelődési közpunt kultúrpalotáját, a színházi életben is korszakváltás lesz az új társulat létrejöttével. A tapasztalatok azt mulatják, hogy a közművelődésben a tárgyi feltételeken túl az emberi tényezőknek hozzáértés, szervezési készség, hatásos propaganda, lelkesedés igen nagy a szerepe. Kevésbé jól felszerelt kulturális intézményben is folyhat magas színvonalú, jelentős, tömegekre haló közösségi tevékenység, míg a legmodernebb művelődési létesítmények is állhalnak programok nélkül, teljesen kihasználatlanul, mint ahogy mindkét esetre vannak példák. A közművelődési intézményekben számtalan lehetőség és forma van a művelődésre, kulturálodásra, a szabad idő hasznos eltöltésére, tartalmas közösségi munkára. Az ill közölt táblázatok segítséget adnak ahhoz, hogy a kulturális ellálotlság legfontosabb mutatói alapján képet kapjunk megyénk helyzetéről. Legfontosabb eredménynek azt tekinthetjük, hogy megyénk a mutatók alapján csaknem kivétel nélkül elkei ül t az utolsó helyről. A városok ellátottsága jobb mint a községeké, mivel az előbbiek a városok átlagának közelében vannak, az utóbbiak elmaradnak az országos községi állagoktól. A könyvtári adatok közepes ellátottságot tükröznek mind a városokban, mind a községekben, de mint később látni fogjuk, az olvasottsággal nem lehetünk elégedettek. A közművelődési könyvtárak állománygyarapodásának 1000 lakosra jutó Ft ösz.- 22

37 szege az átlagtól 1800 Ft-tal, a legtöbbel gyarapodó Vas megyétől 4400 Ft-tal volt kevesebb 1979-ben. Az 1000 lakosra jutó mozielőadások száma több mint országosan, a látogatók száma viszont átlag alatti, az egy előadásra jutó nézők száma kevesebb mint országosan, azaz a mozik kevésbé kihasználtak. A színház- és múzeumlátogatók számában a városok esetében az átlaghoz, a községeknél a legkevésbé ellátott megyékhez vagyunk közelebb. Az Országos Filharmónia hangversenyeinek látogatottsága meghaladja az országost. Az ORI-rendezvények látogatottsága is kedvező városainkban, községeinkben csak elvétve tartanak előadást. A rádió és a tv az egész országban általánossá vált, területi szóródásuk elmarad az ellátottság más mutatóitól. A lakosság kulturális ellátottságának főbb adatai megyénként, 1979 Az ÍOOO lakosra jutó Megnevezés könyvtári egységek beiratkozott könyvtári olvasók kölcsönzött könyvtári egységek s z á m a * Max: Vas 6814 M ax: Nógrád 317 Max: Nógrád ? Min: Hajdú-Bihar 2636 Min: Baranya 180 Min Baranya Szabolcs-Sz Szabolcs-Sz. 243 Szabolcs-Sz > Megyék átlaga 4011 Megyék átlaga 237 Megyék átlaga 5332 i Cj S í Max: Veszprém 4447 Max: Somogy 266 Max Szolnok 6541 CL) Min: Pest 2344 Min: Pest 147 M in: Pest Szabolcs-Sz Szabolcs-Sz. 167 Szabolcs-Sz 4755 * Megyék átlaga 3435 Megyék átlaga 191 Megyék átlaga 4934 Megnevezés mozi előadások Az 1000 lakosra jutó mozilátogatók színházi látogatók múzeu mi lálega tók s 7. á in U Városok M ax: Heves 74 Min: Fejér 33 Szabolcs-Sz 63 Megyék átl. 54 Max: Zala Min: Pes 4915 Szabolcs-Sz Megyék átl Max: Gvőr S. 1U14 Min: Pest 174 Szabolcs-Sz. 473 Megyéit átl. 578 Max: Pest 5953 Min: Szolnok 784 Szabolcs-Sz Megyék átl ạ x s Max: Vas 130 M in1pest 59 Szabnlcs-Sz. 87 Megyék átl. 88 Max: Nógiád 7527 Min: Győr-S Szabolcs-Sz Megyék átl Max: Békés 135 Min: B A Z. 19 Szabolcs-Sz. 36 Megyék átl. 50 Max: Veszprém 5112 Min: Békés 19 Szabolcs-Sz 211 Megyék átl

38 A lakosság kulturális ellátottságának főbb adatai megyénként, 1979 Az 1000 lakosra jutó Meg- :vcvozés Országos Filharmónia hangversenyeit látogatók Országos Rendező Iroda rendezvényeit látogatók rádió előfizetők televízió előfizetők s z 3 m a c Max: Veszprém Max: Somogy Mux: Nógrád Max: Nógrád b u Q Min: Bács-K 92 M in: Pest 47 Min: Bács-K. Min: Bács-K á Szabolcs-Sz. 158 Szabolcs-Sz h. Í3 > Megyék átl. 156 Megyek átl. 115 Szabolcs-Sz. 210 Megyék átl. 235, Szabolcs-Sz. 232 Megyek átl. 251 c Max: Somogy Max: Szolnok Max: Békés Max: Békés Min: Bács-K t Min: Győr-S. 6 Min: Sz.-Sz. 1. Min: Sz.-Sz, er tl Szabolcs-Sz. 42 Szabolcs-Sz. 1 Szabolcs-Sz. 183 Szabolcs-Sz. 223 a Megyék átl. 33 Megyek átl. 38 Megyék átl. 223 Megyék üti 240 :0 ti Az ismeretterjesztő előadások száma, ezek látogatottsága, a szakkörökben tevékenykedők, a műkedvelő művészeti csoportok, korok tagjainak adatai azt mutatják, hogy megyénkben e téren eredményes munka folyik. A politikai érdeklődésben fontos helye van a napilapok olvasásának. Az I0UI! lakosra jutó napilapok átlagos napi példányszámú 1979-ben 20R, a megyék átlaga 242 Csak Bács Kiskun és Pest megyékben olvastak kevesebb napilapot, mint nálunk Ez annak ellenére van így, hogy a hírlapok terjesztésében, a példányszámok növelésében Szabolcs-Szatmár évek óta a legeredményesebb megyék közé tartozik A napilapok iránti keresletet a politikai érdeklődés mértékének is felfoghatjuk. Ennek területi el téréseit a mellékelt ábrán tanulmányozhatjuk. 24

39 A lakosság kulturális ellátottságának főb b adatai m egyénként, 1979 ismeretterjesztő előadások száma résztvevőinek száma Max: Békés Min: Pest Szabolcs -Szatmár Megyék átlaga Max: Békés M in: Tolna Szabolcs-Szatmár Megyék átlaga Az 1000 lakosra jutó szakköri tagok száma műkedvelő művészeti csoportok, körök tagjainak száma műsoros esteken résztvevők száma közművelődési könyvtárak állománygyarapodásának Ft-összege Max: Komárom 19 Min: Vas 9 Szabolcs-Szatmár 10 Megyék átlaga 13 Max: Nógrád Min: Pest Szabolcs-Szatmár Megyék átlaga Max: Komárom 1725 Min: Pest 545 Szabolcs-Szatmár 824 Megyék átlaga 889 Max: Vas Min: Hajdú-Bihar 7182 Szabolcs-Szatmár 7911 Megyék átlaga 9692 előfizetett és vásárolt napilapok átlagos napi példányszáma Max: Vas M in: Pest Szabolcs-Szatmár Megyék átlaga

40

41 A szocialista életmód kérdései az elmúlt években az érdeklődés középpontjába kerüllek mert a társadalmi tervezés szempontjabul nagyon fontos annak ismerete, hogyan élünk javuló élelfelléleleinkkel. Az életmód vizsgálatának egyik lehetséges módja a lakosság időbeosztásának megismerése. Ezt a célt szolgálta a KSH időmérleg felvétele ami a lő fi9 éves népesség egy ezrelékes mintájának napi időfelhasználását rögzítene ben. A -táblázatban szereplő adatok szintetikus jellegűek. A valóságban előforduló időtartamok többnyire erősen eltérnek ezektől az átlagoktól, mert az adatok a kérdéses tevékenységet végzők és azokat nem végzők arányaiból vannak kiszámítva. Az évi áüagns nap nemcsak az átlagos hétköznapokul, hanem a szabad szombatokat és a vasárnapokat is tartalmazza. A megyében élők időbeosztása, ennek révén életmódja jellegzetes eltérést mutat az országostól. Lényegét tekintve a munka több, a kultúra kevesebb mint országosan. A kereső- és termelötevekenységre fordított idő napi állagban perccel haladja meg az országost. Ezt más vizsgálatok is megerősítik, melyek szerint az or szagos jövedelmi színvonal megközelítéséhez itt jóval több munkabefektetésre van szükség, azaz a főállásban elérhető keresetek a jelentős fejlődés ellenére ma még elmaradnak az országos átlagtól. A mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak nagyrészt a házláji és kisegitő gazdaságban végzett munka miatt mind a megyében, mind országosan kb. 1,5 órával Löbbet dolgoznak, mint a szellemiek vagy a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak. A megyében kulturális tevékenységre, kulturális szórakoztató intézmények látogatására illetve szabad mozgásra, testedzésre kevesebb idő marad mint országosan. A televízió elterjedésével a szabad idő eltöltésének legáltalánosabb módja a tévénézés lett. Könyvolvasásra sajnos ennek csak töredéke jut az is jelentős szórást mutat társadalmi csoportonként. Kulturális tevékenységre legkevesebb ideje a mezőgazdaságban dolgozó fizikai foglalkozásúaknak van. Ezért továbbra is fontos a m unkásosztályé mellett parasztságunk életkörülményeit javítani (a falvakat is fejleszteni), kulturális igényüket felkelteni, állandóan fokozni, hogy mind többen élhessenek és éljenek művelődési, kulturális lehetőségeinkkel. A háztartási, karbaniartási munkák megyénkben az átlagostól minden társadalmi csoportban több időt vesznek igénybe. Ebben a háztartások alacsonyabb gépesítettségi foka. a hagyományok erősebb kötődése (pl a félkész és készételek fogyasztása kevésbé van elterjedve), illetve a háztartások munkáját könnyítő szolgáltatások ritkább igénybevétele játszik szerepet 27

42 A lakosság időbeosztása percben, összevont társadalmi csoportok szerint Évi átlagos nap Tevékenységek Szellemi foglalkozású a megyeben országosan Nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású a megyében országosan Mezőgazdasági fizikai foglalkozású a megyében Crs2ágcssn Kereső- és termelőtevékenység Háztartási, karbantartási munkák Vásárlás, szolgáltatások igenybevétele Személyes fiziológiai szükségletek Gyermeknevelés, gyér mekgondozás Társas, közösségi tevékenység Tanulás, egyéb szellemi tevékenység Ezen belül: órán, előadáson való részvétel egyéni tanulás, önképzés *2 Kulturális szórakoztató tevékenységek ] Ezen belül: újság és folyóiratolvasás könyvolvasás (nem tanulási céllal) rádiónallgatás (kizárólagos tev.) tévénézés (kizárólagos tev.) magnózas, lemezhallgatás hagyományos női kézimunka hobby es egyéb szórakoztató tev Kulturális szórakoztató intézmények látogatása 2 n Fjen belül mozi színház, hangverseny 1 1 kiállítás, múzeum, egyéb rend sportrendezvény 1 1 Szabad mozgás, testedzés Egyéb közlekedés (nem munkahely lakás) Egyéb tevékenységek Összesen (24 óra = 1440 perc) I44U

43 A háztartási munkák végzésében nemek szerint igen nagy különbségeket találunk. Míg a férfiak alig töltenek napi 30 4U percet ilyen tevékenységgel (főleg fűtéssel), addig a nők ennek általában öt-hatszorosát, :i 4 órát foglalkoznak a háztartásban. Ez arra utal, hogy a nők nagyobb egyenjogúságot élveznek a társadalmi és gazdasági életben, mint a családon belül. A kulturáltabb életmód kialakítása azt követeli, hogy csökkenjen különösen a nőknél a háztartásban munkával töltött idő, és az így felszabaduló időt minél többen kulturális és közösségi tevékenységre és más kikapcsolódásra fordíthassák. A háztartási munkával töltött idő (perc) nemek szerint Megnevezés Szellemi foglalkozású Nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású Mezőgazdasági férfi no férfi nn férfi nő A megyében Országosan Az életmódnak egy másik igen fontos eleme a lakosság jövedelemfelhasználása. Korábban ugyanis a szocialista életmód formálásában nagyobb hangsúlyt kaptak a tudati, kulturális tényezők, míg manapság egyre inkább jelentőségének megtelelő szerephez jutnak az életmód gazdasági komponensei, mint pl a jövedelemelosztási rendszer, vagy a fogyasztás szabályozása. Egy társadalmon belül igen lényeges annak ismerete, hogy a legfontosabb osztályok, rétegek életmódja miben és milyen mértékben tér el egymástól, de nem kevésbé fontos az sem, hogy megismerjük az életmód területi jellemzőit illetve eltéréseit Ebben segítenek egyebek között a háztartásstatisztikái adatok is. Ezeket reprezentatív módon a háztartások kétezrelékes mintájának megfigyelő sével nyerjük. A kis minta sajnos nem teszi lehetővé, hogy a munkásosztályon kívül a többi osztályra, illetve rétegre is értékelhető megyei adatokat adjunk hiszen az egyes csoportokba eső megfigyelések száma csekély ezért azokat az észak-alföldi körzet adataiban (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok megyék) szerepeltetjük. Kettős jövedelmű háztartásoknak azokat tekintjük, ahol az aktív keresők között van mezőgazdasági termelőszövetkezetben és bármely más ágazatban foglalkoztatott fizikai dolgozó vagy közvetlen termelésirányító is, és ezek valamelyike a háztartásfő Az életmód változásával, az életszínvonal emelkedésével csökken a létfenntartáshoz szükséges (élelem, ruha, lakás) kiadások aránya, és nő az élet minőségét javító kiadásoké (élvezeti cikkek, háztartás- és lakásfelszerelés, egészségügy, testápolás, közlekedés, hírközlés, művelődés, üdülés, szórakozás stb.j. Az egy főre jutó összes személyes célú kiadás ugyan nem éri el az országos átlagot, de attól lényegesen nem is marad el. Arra már utaltunk, hogy azoknak a jövedelmeknek a biztosítása, melyek e kiadásokat lehetővé teszik, az országos átlagtól csak jóval több munkával érhetők el A kiadási tételek közül témánk szempontjából a művelődési, üdülési, szórakozási kiadásoknak van lényeges szerepe. Ezen belül csaknem kivétel nélkül minden tétel 29

44 elmarad az országostól. Ezek a/, adatok megerősítik azt a feltételezésünket, hogy a megyében az emberek jóval kevesebbet költenek kulturális célokra, mint országosan. Ez csak részben magyarázható a jövedelmekké!, sokkal inkább azzal, hogy más kiadások elveznek előnyt. Ezt azonban nagyrészt nem szabad választás, hanem kényszer okozza Egy igen jelentős kiadási teteiben, a lakásépítésben ugyanis évtizedek óta jóval meghaladjuk az országos állagot. Ennek az az oka, hogy az állami lakásépítés aránya meg a felet sem éri el az országosnak. A szabolcs-szatmári ember tehat ha lakást akar nem számítva az állami lakáshoz jutó minden 5 G családot. epit. Ez igen nagy takarékosságot és az építés után jelentős hiteltörlesztést jelent E többletkiadásukat csak a létlenntartáson kívüli tételeken tudja..megtakarítani, többek közölt ezért is fordít kevesebbet kulturális célokra és más olyan kiadásokra, melyekkel az országoshoz hasonló életmódot tudna folytatni. A művelődési, üdülési, szórakozási (könyvtár, képtár, múzeum, klub. sportrendezvény. cirkusz, műsoros estek belépőjegyei stb.j kiadások kozptt a megyei és az országos kozott - a legnagyobb eltérési az üdülésre fordított összegben találjuk, aminek nagyobb része*, a belföldi üdülés jelenti. Itt meg jellemzőbb különbségek találhatok az egyes osztályok es rétegek közölt. Elgondolkodtato, hogy a jelentős társadalmi hozzájárulási tartalmazó belföldi üdülést többnyire a szellemiek veszik igénybe, pedig az igenybevétel lehetősége elvileg mindenkinek adott. Megyénk lakói kb. 3-szor kevesebbet fordítanak üdülésre, mint országosan A tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság szoros kapcsolatban van az életmóddal. Minél több tartós fogyasztási cikkel rendelkezik egy bázdarlás, annál több háztartási gép segíti a család munkáját, unnál jobb feltételei vannak az otthoni művelődésnek, kulturális tevékenységnek, a szabad idő hasznos eltöltésének Löporlartő és fentcrcs (Kiss La.jus gyűjtéséből.) 3 0

45 A háztartások egy főre jutó művelődési, üdülési, szórakozási kiadási tételei, Ft 1979 A niunk.iy»t»zt:i vhoz A szövetkezeti párás.-! saghoz A k e ttő s lovedelmú 1 i l lo t 0 Megnevezel h á z i a r t <i * 0 k h,i n megy* ben az észak - alföldi kői zeti-en az észak alföldi korze*- oen rsyáü^san országosán az északiföldi körzelben A $/c Ucmi A inaktív az. észak a 1föle. i kö; ze- - f.en ors?ágosan országosan az észak alföld kiír zet - ben Tv. r.'idio. na.- ei -ka ki. Uurális o I9R i 33í) 285 U súg. könyv, labskr 231) 'ü Kfi Sporiszi,, játékát u egyéb kuitui álts cikk!)l 1 1D A2* Tandi! i:í Színház, nvt/i, agyéi: rendezvény R n \ 15 2R Rudin, Iv elöli zielés 169 nm ) 2* K lturá is cikkek jav. i <» III n 70 Egvéb s/orakozás " i; * Üdülés t II] Mu /elódés, üdülés, szórakozás összesen J n m *4 r.!mi Egy főre Jutó összeszemélyes célú. - j s a í u *13 Művelődés, üdülés, 209 M.i J 11(1* jutó évi ö.szes személyes célú kiadás szórakozás az egy főre " B-ában 3.6 S.t ,7 T.ü o r

46 A 100 háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek állománya év végén, db 1979 M L-gnevO/év A munkásosztályhoz az északalföld kürze - ben t a r t o z ó Oi s rá gó'* ári A szövetkezeti parasztsághoz <i *esy.u k a.'cölcu möi'zc - ben megyében országosán A kettős lövedelmü h í i í t adásokban az észak alföldi ku. zelbcn ország o * >n A szellemi Az inaktív z észak aliöldi km zetben az észak alföldi körzetben országosan országos i luló IMI yo lül iioyli i fi IM1ISÓL ép (Mi 34 ilj 94 «:» H Centníagu "0 61 7ii l'orszi vógép 63 fit ( Varrt.:cp t» ': 45 SzemelygépkocM 14 Ifi Műtői kon knár 21 2B 24 3t K e i ékpa 13H U7 ) 14 1( SÍ W Q2 xvüüio Ilii IIH 117 TcievÍJMM ns 9H I.H H] Lemezjáls/ó Magnetokin Fényképezőgép, filmfelvevőgép és vetítő 2( ti N

47 A tartós fogyasztási cikkek hiánya állatában takarékosságra ösztönöz, azok megszerzésére. A jövedelem-felhasználás szerkezete ilyen háztartásokban természetesen ellér azokétól, akik m ár rendelkeznek vele A 100 háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek állománya megyénkben általában kevesebb mint országosan, nehány cikkből azonban a különbség elhanyagolható (mcsugép. motorkerékpár, televízió), sőt kerékpárból több jut mint országosan. Legnagyobb különbségek a kulturális cikkeknél (rádió, lemezjátszó, magnetofon, fényképezőgép) és a személygépkocsinál találhatók. A megyei és az országos adatok leginkább a szellemi dolgozóknál közelítik meg egymást. Nehány tarlós fogyasztási cikknél országosan m ár a telítettség jelei mutatkoznak (pl. hűtőgép, televízió), megyénkben még lobb termeknél jelentős vásárlóerővel kell számolni a következő években is. Eddigi fejtegetéseinkben főleg a megye (észak-alföldi körzet) helyzetét vizsgáltuk az országos adatok tükrében. Sajnos sem az időmérleg, sem a háztartásstatisztikai adatok nem alkalmasak a megyén belüli eltérések feltárására. A legújabb kulalások viszont azt bizonyítják, hogy a gazdasági fejlettségben, az életszínvonalban és az életmódban korábban meglévő nagy területi (megyék közötti) különbségek jelentősen csökkentek, sőt nem egy esetben megszűntek A nagy régiók küzölli kiegyenlítődési folyamat tehát lényegében befejeződött, bar mint láttuk, az életmód egyes lellételei ben, a kulturális életben még megyénk helyzete nem mondható megnyugtatónak. A különbségek kisebb terekre helyeződlek át, azaz a megyén belüli eltérések váltak jellemzővé. Főleg az élet technikai körülményeiben vannak meghatározó különbségek. Ilyenek pl. a lakásviszonyokban, illetve a lakásuk felszereltségében jelentkező viz, szennyvízelvezetés, fűtési mód, gáz, villany) anomáliák, melyek hatással vannak lakóik életmódjára is. A lakásviszonyok megyén belüli eltéréseinek bemutatására a lakásállomány szobaszám szerinti megoszlását választottuk. Azt nem kell külön hangsúlyozni, hogy mi lyen minőségi különbségei jelent egy-, illetve többszobás lakásban lakni Az elmúlt évtized nagymértékű lakásépítkezéseinek eredményeként jelentősen csökkent az egyszo bás és nőtt a három- és többszobás lakások aranya. Ez utóbbi azonos az országos átlaggal. mivel már megyénkben is megközelítőleg minden negyedik lakás három- és többszobás. A településenkenti adatok ahogy azt térképünk is jelzi nagy szóródást m u tatnak. A néhány (,-os aránytól a 40" 0-ot meghaladóig terjednek. A három- és többszobás lakások arányában jól elkülöníthető térségek ismerhetők tel. A kisvárdai járás községeiben a legmagasabb, a nyírbátori és a fehérgyarmati járás falvaiban a legalacsonyabb a három- és többszobás lakások aránya Megfigyelhetők az országhatár menti és a forgalmi árnyékban fekvő (az úthálózathoz csak bekötő úttal kapcsolódó) községek három- és többszobás lakásainak alacsony aránya is. Ennek okainak elemzése most nem lehet feladatunk. Ügy véljük, sikerült néhány általunk fontosnak tartott jellemző alapján felvázolni megyénk kulturális arculatának főbb vonásait. Megállapíthatjuk, hogy az iskolai végzettségben, a kulturális ellátottságban és az életmód egyes feltételeiben az elismerést keltő előrehaladás és az ország más vidékeihez való közelítés ellenére kultuialis helyzetünk még ma sem kedvező. A lakosság sokszor nem él azokkal a lehetőségekkel és feltételekkel sem, amelyek egyébként számára adottak. Mindannyiunknak be kell látni, hogy nagyon sok még a tennivaló. Különösen a megyében elő értelmiségieknek nagy, szinte korlátlan lehetőségük és erkölcsi kötelességük az, hogy minden 3 3

48 PO

49 tőlük telhetőt megtegyenek az emberek műveltebbé, kulturáltabbá, sokoldalúbbá nevelésében. Segítsenek a minőségileg magasabb fokú szocialista életmód elterjesztésében és általánossá válásában. Adjanak vissza minél többet abból a tudásból, ismeretből, szemléletből, életmódból, amit akkor kaptak, illetve szereztek, amikor mások dolgoztak, Az eddiginél is megkülunböztetetlobb figyelmet kell fordítani a kulturális ellátottságban meglévő megyén belüli különbségek csökkentésére. Megyénk fejlődési tendenciája, elmúlt évtizedben gazdasági újjászületése meggyőződésünkké teszi, hogy szorgalmas, munkaszeiető lakosságunk a jövőben még műveltebbé, kulturáltabbá válik és tartalmasabb életmódot lóg folytatni Ehhez az objektív feltételek biztosításán túl a szubjektív tényezők fokozottabb figyelembevételére is szükség van. FORRÁSOK évi népszámlálás előzetes adatok. Statisztikai Kiadó. Budapest évi népszám lálás részletes adatok a 2"»-os képviseleti minta alapján. KSH Nepesedésstatisztikai Főosztály Időmérleg. Statisztikai Kiadó. Budapest < H áztartásstatisztika KSH Közgazdasági Főosztály Közművelődés, Egyetemi Számítóközpont. I9íí0. Késő habán fajansz kancsó. 3 5

50 SZEIFERT GYULA: A Nyírség víztárolói A f ö l d r a j z i Nyírség k e r e k e n 5000 k m 2 területéből a k ö z é p s ő rész: n Lónvai- íő e sa td i n a v íz g y ű j t ő t e r ü l e t e k ö z e l 2000 k m -. E térség beható vízrajzi-vízgazdálkodási vizsgálatát a 00-as evek elején a nagyüzemi gazdaságok kialakításával párhuzamosan a belvismcnfesítés es rtahűsznostíns igényéi, valamint a fokozottabb ármentesites követelményei hozták előtérbe. l. s z. tn e llé k le t A mer épült lóiczók térfogata millió m'-ben Nogyrctí 3 57 Olohréti o r7ő Horoagodi 1,20 Őzei 1,00 Leveltki Rohodi Z.,36 i.oi Vojai '0,03 Erpotaki 1,87 LoskocJi 1,25 Megfogalmazódott, hogy a belvízmentesítés hatásosságára jellemző fajlagos vízszállítást a meglévő 12,3 1 sec knvm'ől 20 l seckm^-ra kell fejleszteni; 3 6

51 a Nyírség intenzív mezőgazdasága gyümölcs, dohány, burgonya, zöldség stb. biztonságos termeléséhez több tízmillió m' vizet kell biztosítani és a Tiszába torkolló Lónyai-főcsatornn l"u-os valószínűségű árvízszintjéhez a 0.5 m-es biztonságot az alatta Eekvö felső-szabolcsi üblözet mezőgazdasági, közlekedési, települési értekei miatt 1,0 m-re kell emelni. Kézenfekvő, hogy a vízelvezető rendszer elemeinek fejlesztése a csatornahálózat sűrítése, méreteinek növelése, a szivattyús kapacitás fokozása gyorsabb és ha tásosabb víztelenítést tesz lehetővé. Ugyanakkor azonban a megnövelt teljesítményű vízelvezető rendszer csapadékos időszakban, hóolvadás után éppen a rövid ebb idejű vízelvezetés következtében a főcsatornában magasabb vízszintet hoz létre, ami az árvízi biztonság csökkentését jelenti. Máskor, tenyészidöben vagy aszályos időszakban a sűrített mennyiségű és megnövelt teljesítményű gravitációs csatornahálózat olyankor is vezet el vizet, amikor az kifejezetten hiányzik, tehát rontja a vízhasznosítás lehetőségét. E három ellentétes irányú igény kielégítése és Összehangolása re tarozás bevezetésével és a komplex vízgazdálkodási szemlélet gyakorlati alkalmazásával kísérelhető meg. A vázolt főbb szempontok figyelembevételével készüli el a Nyírség komplex vízgazdálkodása című, valamennyi kérdést átfogó és összehangoló terv. A terv lényege, hogy a Lónyai-főcsatorna vízgyűjtőjén 1!) alkalmas helyen 23,5 millió ms összlérfogatú tározótér kialakításával és előirt működtetésével, valamint az üzemi és üzemközi csatornák előirt szintű sűrítésével a bevezetőben vázolt célok elérhetők. A megadott helyen létesítendő tározók hasznos térfogata két elvben elkülönülő részre tagozódik. A tározó térfogat egy részét általában üresen kell tarlani, azzal a céllal, hogy a csapadékos időszak nagyobb lefolyó vizeit ideiglenesen befogadja, visszatartsa. Ezzel elérhető, hogy a tározó alatti csatornaszakaszon kevesebb víz folyik le. alacsonyabb vizszint mellett, így az ehhez tartozó vízgyűjtőről betorkolló mellékcsatornák vízszállítása kedvezőbb, hatásosabb lesz. Javul a tározó alatti vízgyűjtő rész víztelenítése, egyben az ideiglenesen visszatartott vízmennyiség csökkenti a főcsatorna árvizszintjét. tehát növeli az árvízi biztonságot. A csapadékos időszakot követően a tározóban ideiglenesen visszatartott vizet le kell engedni. A tározó térfogatának másik meghatározott része a vízhasznosítás céljaira szánt vízmennyiség befogadására és tartós tárolására szolgál. Ez a vízmennyiség a tervezett hasznosítás Jellegétől függően folyamatosan vagy szakaszosan, közvetlenül a tározóból vagy leeresztve a vízgyűjtő alsóbb pontján kivehető, felhasználható. A vázoltak szerint a tározótérfogatok kiépítésével és megfelelő vízkormányzással elérhető a kitűzött hármas cél: a víztelenítés javítása, a vízhasznosítás biztosítása és a főcsatorna árvízszintjének csökkentése anélkül, hugy az ellentétes irányú célok egy másra kedvezőtlenül hatnának. Eddig a tervezettből 9 tározó épült meg 15,7 millió m 3 térfogattal, melyből 7 komplex feladattal, 2 kizárólag belvízvisszatartás céljából készült. Ezek tapasztalatának figyelembevételével a Kelet-Nyírségben 2 és a Nyírség déli részén Hajdú megyében további 5 víztározót alakítottak Ki Miután a terv alapját szolgáló vízrajzi vízháztartási kérdések feltárása, a területből történő lefolyás és az azt leginkább befolyásoló tényezők valószínűségelméleti 3 7

52 kapcsolata közel húsz évvel ezelőtt készült el, érdekes lehet a tervek szembesítése a tényekkel. A teljes körű szembesítésre időhiány miatt nincs lehetőség. Ezért itt a víztározás köréből a részletek nélkül három lényeges kérdést érintünk. 1. Melyek a nyírségi víztározás hidrológiai körülményei? 2. Milyen lározási veszteségek vannak 1 3 Mennyibe kerül 1 ml tározó építése? A hidrológiai körülmények tisztázásához a csapadék, a lefolyásviszonyok és ezek eloszlásfüggvényének a meghatározása szükséges. A csapadék eloszlásfüggvényéhez 5 csapadékmérő állomás Nyíregyháza, Demecser, Baktalórántháza, Téglás, Kállósemjén adatait használtuk fel. Ezek közül Nyíregyházának közötti évi csapadékösszeg adatai is rendelkezésre álltak, bár erről a részletes statisztikai elemzés kimutatta, hogy a függetlenség és egyöntetűség előfeltételét nem elégítik ki, így azok nem azonos eloszlásból származnak. Mint kiderült, Nyíregyháza csapadékészlelése 1900-tól kezdődik, a korábbi adatokat a debreceni adatokból vonatkoztatták. A csapadék eloszlásfüggvényének ismerelében tetszés szerinti gyakoriságú évi, havi csapadékösszeg megbecsülhető. A lefolyásviszonyok megállapításához a Lónyai-főcsatorna kótaji 121 km) szelvényében évek között mért napi vízállusadatok szolgáltak alapul A szelvényre vonatkozó vizállás-vizhozam tisztázása után a havi, évi lefolyó vízmennyiség m egállapítható volt. Ez alapján elkészült a lefolyás havi, évi eloszlásfüggvénye. A feldolgozásból a következő kitüntetett értékek adódtak A 10%-os valószínűséggel előforduló évi csupudékösszeg, azaz a 10 évenként egyszer, vagy többször előforduló (vagy meghaladói évi csapadékösszeg 740 mm. A 10%-os valószínűséggel előforduló évi lefulyás 76 mm. Ez eselben a lefolyási hányad kereken 10%. A 80%-os valószínűséggel előforduló évi csapadéküsszeg 480 mm A 80nn-ns valószínűséggel előforduló évi lefolyás 17 mm. Ez esetben a lefolyási hányad 3.5n n. Ez előbbinek a víztelenítő rendszer méretezésénei, az utóbbinak a vízhasznosítás számára kiindulási alapul szolgáló vízmennyiség meghatározásánál van jelentősége. További részletezés nélkül megállapítható, hogy a tározók 1 2 évtizedes működése igazolta a kimunkált hidrológiai alapok helyességét A nyírségi víztározás kezdetének másik kardinális kérdése tekintettel a homoktalajok nagy vízáteresztő képességére a vízveszteségek várható nagysága volt Az előző számokból érzékelhető, hogy szerényebb cshpadékösszegű években a lefolyási hányad nagymértékben csökken és éppen a feltehetően megnövekedő veszteségek sokak szemében kétségessé tették a homokdombok közötti víztározás lehetőségét. A probléma főbb összetevőit a vizháztarlási egyenlet felírásával lehet érzékeltetni. H = E h + E + E TS - P.r + T ahol H = a tározóba folyó víz mennyisége Eh *= a hasznosításra tervbe vett víz mennyisége E = a tározóból levezetendő fölösleges víz mennyisége P T = a tározó vízfelületének párolgása 38

53 E Tg = a tározóból elszivárgó vfz mennyisége T = a tározó vízmennyiségének változása A fenti összefüggés az egyes időszakokra és folyamatosan felírható és igény szerint megoldható. Ha a hasznosításra rendelkezésre álló vízmennyiségre, E h ra vagyunk kíváncsiak, E^ = H (E + E TS + P T + T) és ha éppen H eo, -os a lefolyás (ahogy figyelembe vettük), akkor E = 0; ± T = 0 E = H 80 (E IS + P p ) azaz a vízhasznosítás számára ténylegesen rendelkezésre álló vízmennyiség az a tározóba befolyt víz szivárgási és párolgási veszteséggel csökkentett mennyisége. A P T részletes elemzéssel 600 mm év mennyiségre adódott, azaz jó átlagos év csapadékával azonos. Az E ts gondos eseti elbírálást igényel, de a jól megválasztott tározási hely tározótér-kiválasztás esetén jelentéktelen. Ez az állítás az alábbi vázlatból könnyen belátható. A vázoltakból következik, hogy a tározó szivárgási vesztesége nem a talaj áteresztőképességétől függ, hanem azt a környezet talajvízviszonyai határolják be. A veszteség zöme virtuális, ami a tározó feltöltés időszakában keletkezik és a leürítéskor vissza térül. Ez a magyarázata a nyírségi homokdombok közötti víztározás lehetőségének. Harmadik kardinális kérdésként a gazdaságosságot érintjük Az eddig megépített 15,7 millió m* össztérfogatú tározólér kereken IB millió Ft 1 m3 térfogatra eső költség 1,2 Ft Ez ugyan éppen kétszerese a tanulmány elkészítése idején becsült 0,6 Ft,'mJ-es költségnek, de durván egytizede az ország más területén ugyanezen időszak alatt megépült tározók költségeinek Ft m*). Magyarul az ország legolcsóbban megépített (ás megépíthető) víztározói a Nyírségben találhatók. Értéküket potenciális elhelyezkedésük növeli. Ugyanis a helyben nem hasznosított vízmennyiség a Tisza völgyébe gravitációsan leereszthető Figyelemmel a lefolyásszabályozás mind sürgetőbb igényére, valamint az évek közolti tározás előnyére, a mai tapasztalatok szerint a Nyírségben millió m* tározólér kialakilására sor kerülhet. Ez a vízmennyiség már a Tisza völgyében is számottevő. 39

54 2. sz%raollélclet A nyírségi tározók sematikus keresztszelvénye

55 Pásztorbot, ostornyél, fokos (Kiss Lajos gyűjtése) 41

56 NÉMETH PÉTER: Kiss Lajos, a m úzeum igazgató 100 éve született Kiss Lajos október 27-én, a hatvani vasútállomáson a nyíregyházi múzeum az ország egyik legrégibb múzeumi közgyűjteménye sorsát évtizedekre eldöntő elhatározás született. A résztvevők: a vasúti resti sörözőjéből visszatérő Szalay Imre, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének helyettes országos főfelügyelője és Mihalik József előadó, országos felügyelő az induló vonatban közük a velük utazó 77 éves Jósa Andrással, hogy tudják, ki legyen a vármegyei múzeum őre Ekkor esett a választás Kiss Lajosra, a hódmezővásárhelyi múzeum őrére, akinek nehéz helyzete szülővárosában ismert volt Mihalik előtt. Kiss Lajos örömmel vállalta életének eme nem remélt fordulatát, hiszen négy fizetés nélküli psztendő után Hódmezővásárhely városa csak anrryira értékelte további négyévi munkásságát, hogy mindössze évi négyszáz korona tiszteletdíjat szavazott meg Boross Géza Kiss Lajos neki. Ehhez képest Szabolcs vármegye évi 26U0 korona javadalmat, 700 korona lakbért ígért, ám a bürokrácia útvesztői miatt jó évet kellett várni az állás elfoglalásával, ami december 1 én bekövetkezett. Közel hat esztendeig dolgozott még együtt a mester és tanítvány: Jósa egész megyét átfogó osztatlan tekintélye segítette Kiss Lajost meggyökereztetni a nyíri homokon, bevezette az ásatási technikába, megismertette vele az egész, egy-két történelmi relikviától eltekintve csak régészeti emlékekből álló anyagot. Cserébe viszont Kiss Lajos szorgalmas famulusként készítette a kenézlői ásatás sirrajzait melyek ma már tudománytörténeti mérföldkövek, rajzolta a bronzleleteket, bevezette a cédulakatalógust, rendezte a szakkönyvtárat, s látogathatóvá tette a vármegyeház két kisebb, s egy nagyobb szobájában, Jósa egykori hivatali helyisége mellett található vármegyei múzeumot. A közel ötven esztendő korkúlönbség ellenére is kölcsönösen mély vonzalom alakult ki a két férfi között, mely nemcsak a Jósa-kultusz ápolásában mulat- 4 2

57 kozott meg később, de abban is, hogy a m ar 84 éves, betegeskedő Jósa lót-fut Kiss Lajos les/.eielletéséért, s egy nappal Kiss hazaérkezése után hunyta le örökre szemét, azzal a tudattal, hogy a számára legkedvesebb a vármegyei múzeum jó kezekben marad. Ám mégsem Kiss Lajos lett Jósa közvetlen hivatali utóda. Talán Jósa egykori hivatali rangja, tálán a megyei főorvosi hivatal közelsége sugallta a vármegye döntnökeinek, hogy dr. Dohnál Józsefet, Jósa vejét és egyben hivatali utódját nevezzék ki múzeumigazgulónak. persze fizetés nélkül, mint ahogy Jósa is csak a címet viselte. Dohnál korún bekövetkezett halála előtt az 1823 december 29-én tartott törvényhatósági közgyűlés hagyta jóvá Kiss Lajos múzeumigazgatói kinevezéséi, aki működése során bár nem volt kit igazgatnia szeptember 22-ig viselte e titulust 2. Kiss Lajos bármekkora ambícióval is lépett Jósa örökébe, csak lassan valósíthatta meg elképzeléseit, sőt, némelyiket, mint például a Képtár létrehozását, végképp el kellett vetnie Neki is, mint elődjének és utódjának, egy kétfejű sárkánnyal kellett e harminc év alatt viaskodnia: az önálló múzeumépület és a szükséges anyagiak hiányával. M indjárt a kezdet kezdetén, más fontosabbnak vélt hivatal elhelyezése dolgában kettőre csökkent a múzeumi helyiségek száma, s bár a következő esztendőben (1922) a volt vármegyei levéltár alapterületre nagyohb helyére költözött, ez sem segíthetett a folyton szaporodó régészeti, s a négy esztendeje gyűjtött néprajzi anyag bemutatási lehetőségein. Sőt, magát a múzeumigazgatót egy új, terhes feladattal bízta meg az alispán: 1922-ben vármegyei könyvtárat létesítettek, melynek rendezése, gyarapítása és kölcsönzése Kiss Lajos dolga lett. Bár ú] helyén már 1923-ban berendezkedik a múzeum, l92r-ban újra költözni kellett, mert elkészült a vármegyeházát az Egyház utca felől lezáró új szárny, s ennek földszinti nagy termét, valamint 5 szobáját kapta meg az 1918 óta Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum nevet viselő intézmény. A közel 30 esztendős, a régi épület magas szobáihoz idomuló bútorzat sem elégséges, sem pedig megfelelő nem volt, így május 1-ig kelleti várni, mig a múzeum régészeti és néprajzi osztálya látogatható lett. Kiss Lajos életében innen mar nem költöztek tovább, azonban a II. világháború alatt az épület teteje leégett okt. 30), falán 6 7 kisebb-nagyobb belövés tátongott, magát a múzeumépületei többször is feltörték, a muzeális anyagot szanaszét hajigáltak, így az közötti éveket a Jósa Múzeum második alapításának tekintjük, Kiss Lajost pedig alapilójának 3. A Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum a vármegye tulajdonát képezve, annak anyagi támogatásával műküdutt. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a vármegye fizette a múzeumigazgatót és lakbérpótlékban, illetve lakásban részesítette, s biztosította a dologi kiadások egy részét [fűtés, világitós. írópapír, posta). Többre nem teli, illetve nem akart telni. Igaz ugyan, hogy időnként támogatást szavazott meg, Így pl bán koronát a vármegyei burgonyaalapból, vagy 1922-ben koronát adott össze 2B szabolcsi község múzeumi célokra, de ez a rendszertelen és értékben jelentéktelen összeg tervszerű munkát nem tehetett lehetővé. Gyökeres változás csak 1932 tői történt, amikor az Országos Magyar Gyűjteményegyetem 700, 000, majd 400 P évenkénti államsegélyben részesítette múzeumunkat Ez az összeg kifejezetten tudó mányos kutatásra volt felhasználható, így fele részét a régészeti, a másik felét pedig néprajzi munkákkal kapcsolatos költségekre fordították, sőt ebből vásárolták meg az évi 5 6 kötetnyi szakkönyveket. Ha a gondosan vezetett pénzügyi elszámolásokat böngésszük, nyilvánvaló, hogy ez az összeg éppen csak fedezte a néprajzi és régészeti gyűjtdutakat, a szükségessé vált leletmentéseket, a néprajzi tárgyak vásárlását. Kiss Lajos írja, hogy a nyár elején érkező pénz télre elfogy, pedig a szegénység éppen tavasz elején szabadulna meg az ősöktől maradt, szivükhöz nőtt értékesebb tárgyaktól, s adná a múzeumnak. Am a világháború kitörésével ez az összeg már elégséges- 43

58 nek tűnik, évről évre áthúzódó pénzügyi maradványok keletkeznek. Okát talán abban kereshetjük, hogy Kiss Lajos minden idejét ekkor varázslatos finomságú vásárhelyi könyvei megírására fordította A szegény ember élete. Bp. Athenaeum. (1939); A sze gény asszony élete. Bp. Athenaeum. (1943)1 szerencséjére, mert egy ládába csu magolt jegyzetei 1945-ben megsemmisültek, de magába a múzeumépületbe se fért mái ekkor terjedelmesebb néprajzi tárgy. Ám amíg az államsegéllyel csak elszámolni kellett, a vármegye alispánja, mint a felügyelet vezetője, terjedelmes beszámolót kért az évi munkáról Az utókul hasznára, mert a vármegye közgyűlése elé terjesztett alispáni jelentés, ha ilt-ott kihagyásokkal is közölte Kiss Lajos szövegét, ina páratlan forrása a múzeum 192( közötti történetének. Kiss Lajos felelleseivei a múzeum érdekében jó viszonyt igyekezett kialakítani, ez azonban nem mindig sikerült. Az irattár kellemetlen esetekről is tanúskodik. Jogosan bántódutt meg 1944-ben, amikor a tiszalök rázompusztai leletmentéssel kapcsolatban Pasteiner Iván. a közgyűjtemények országos főfelügyelője goromba hangú levélben kérdőjelezi meg régészeti tevékenységét. Viszont az'enyhe irónia hangját használta Radnóti Aladárral, a főfelügyelő körlevelekkel akadékoskodó, állandó helyettesével szemben, aki 1949-ban munkaversenyre szólította fel a friss Kossuthdíjast. Kiss rövid válasza ez: A Jósa Múzeum rendezését folytatom és végzem a tőlem telhető szorgalommal és komolysággal. Mivel családom Budapeslre költözött és én is nemsokára követni logom őket, így a közgyűjtemények közölt tartandó m unkaversenyben aligha vehetek már részt." A Belügyminisztériumba ment feljelentés lelt e levél következménye, s hogy rosszabb nem történt, talán Ortutay Gyulának köszönhető. Nyíregyházi igazgatósága mindössze egyszer került veszélybe, vagy legalábbis felmerült ennek lehetősége. Kiss Lajos 1944 október 13 án hagyta el a múzeumot és Nyíregyházát, miután a megye vezetői Dunántúlra meneküllek. Az ő útja a közeli Paszabra vezetett, s amikor hadműveleti térséggé vált e vidék, kötelezték a továbbutazásra. Paszabról Sátoraljaújhelyre, majd innen Budapestre ment, ahol Budán, egy pincében vészelte át az ostromot március 28-án érkezett vissza Nyíregyházára A múzeumba időközben a főispán, dr. Erőss János 1944 decemher 6-val Ősz Dénes nyíregyházi festőművészt, majd Mikita Ilona rajztanárnőt osztotta be, s bízta meg a szétdúlt, s csak részben károsult anyag rendezésével. Hozzájuk csatlakozott Márkus Mihály, aki március 19 én érkezett Nyíregyházára a főfelügyelőség megbízásából, hasonló céllal. Kiss Lajost azonban megérkezése után nem igazolták rögvest. De nem keseredett el, mint írja:,,ha állásomba nem helyeznek vissza, az esetben is vállalkozom a múzeum rendbehozására bárki is kerüljön is helyemre, mert csak én ismerem az anyagot s a gyűjtemény tudományos értéke megérdemel minden fáradságot". (1945. ápr. 7.) A hivatalos procedúrán június 15-én esett át az az ember, aki a két világháború legkülönfélébb színezetű társadalmi egyesületeinek dzsungelében is mindössze egyhez, a magát NYIT-nek (Nyíregyházi Irodalompártolók Társasága) nevező, alapszabály nélkül működő kávéházi asztaltársasághoz kötelezte el magát. 4. A nyíregyházi múzeum 1918-ban csak régészeti gyűjteménnyel rendelkezett. Mihalik József választása azért is esell Kiss Lajosra, hogy az létrehozza ennek néprajzi tárát. Kiss Lajos is érezhette e megbízatását, mert már 1919-ben a Szabolcsi Hírlap, majd a Nyirvidék hasábjain Néprajzi Osztály a Jósa Múzeumban címmel nyilvánosságra hozza a megye alispánjához megküldött előterjesztését ( sz. irat). Ebben leszögezi: Vármegyénkben mindez ideig figyelmen kívül hagyatott a nép tárgyainak, szokásainak értékelése. Múzeumba csak olyan tárgyakat képzelt el közönségünk, melyek több száz, vagy ezer évesek, vagy amelyeket, mint ritkaságokat, bámult meg. Egy bicskával készült, üvegbe rakolt türelmi munka, vagy egy hajmeresztő tör- 44

59 lénél kíséretében bemutatni! pisztoly jobban lekötötte figyelmét, mint egy lopólökből készült merítőkanál, melyet majd minden falusi háznál megtalálhatni ás amelynek szakasztott mása őskori leleteinkben is előfordul. Pedig éppen azokat a tárgyakat kell megbecsülnünk, megőriznünk, melyeket általánosan használ népünk, mert a ritkaság, csak egyetlen ember szeszélyét, ügyességét mutatja, míg a közhasználati tárgyak egy bizonyos terület összes lakosságának eszejárásáról, szokásáról, múltjáról, jelenéről be szélnek hozzánk őszintébben, minl az írott feljegyzések. És éppen ezek a nem légi tárgyak mulatják a megfejtését a légi suk száz, ezer éveseknek, mivel a régi táigyak sem egyebek, mint a letűnt, elmúlt népek mindennapi használati eszközei. A felhívás eredményeképp kezdődik meg a néprajzi tárgyak múzeumi gyűjtése. Ám hiába sze rétté volna ezt mar kezdetben meghatározott mederbe terelni Kiss Lajos, például a rélközi kutatások 11921) megindításával, erre csak évtizeddel később, a rendszeres államsegéllyel volt módja. Addig is, azután is múzeumul szerető tanítók, református lelkészek, iparosok s egy-kél értelmiségi szorgalmából gyarapodott a néprajzi osztály. A tervszerű es nyugodt gyűjtésre alkalmat adó 30-as evekben alakult ki a néprajzi gyűjtemény néhány jellegzetessége, a Rétköz lecsapolása előtti időket idéző halászati, a Nyírség gazdálkodását tükröző mezőgazdasági eszközok Lóra. s ezekhez kapcsolódva a megye népművészetének még fellelhető darabjai. A semmiből alapozott gyűjtemény Kiss Lajos távozásakor 229H darabot (1947 március H i adui) számlált, a Jósa András Múzeum mai törzsgyűjteményének tehát 1 5-e neki köszönhető. A másiiv gyűjteményág, a képzőművészét létrehozása bizonyára vásárhelyi élmények hatására született. A vásárhelyi művészekkel, élükön Tornyai Jánossal való barátsága Nyíregyházára költözésével sem szakadt meg, s nem véletlen, hogy elsősorban az ő anyagi támogatásukkal egybekötve szerelte volna a képzőművészeti gyűjteményt létrehozni (1921). A vármegye meg is szavazott egy összeget erre a célra, melyből Tornyai-, Rudnay-képek jutottak a múzeum birtokába, de nem lévén állandó forrás, a vásárlások is abbamaradtak, az államsegélyt pedig élő művészek alkotásaira nem fordíthatta. Az állandó képtár felállítását megakadályozta az a tény is, hogy ebben az időben (1922) Benczúr Gyulának, a város szülöttének hagyatékát a város szerezte meg, ahol hasonló törekvések érlelődtek, különösen azután, hogy dr. Saary Sándor városi főorvos gyűjteményének egy részét is a város örökölte. Kiss Lajos tehát kénytelen volt visszakozni e téren, s a képtár 1933-tól, az ekkor létrehozott művelődéstörténeti osztályba olvadt, maguk a képek pedig a vármegyeház, elsősorban az alispán irodait de korálták. Kiss Lajos méltó letéteményese volt Jósa András szellemi végakaratának. Nemcsak a régészeti gyűjtemény buzgó gyarapítója, de azon belül honfoglalás kori régiségek szerencsés megmentője is. E három évtized alatt került a Jósa múzeumba az eperjeskei, a tiszaberceli honfoglalás kori temetők anyaga, a geszterédi nemzetségfői sír aranyai, a tiszalöki korai Árpád-kori temetők (Vajasdomb, Fészekalja dűlő, Halmi domb, Rázompuszta) köznépi sírjainak mellékletei. Tovább gyarapította a késöbronzkori koravaskori kincslelcteket (Öfehértó, Nyíracsád), korhatározó értékű, tudomány történetileg ma is fontos emlékeket gyűjtött be (Viss, Nagykálló, Besenyőd) Amíg a régészeti gyűjtemény Jósa halálakor 695U darabot tett ki, ennek száma Kiss igazgatóságának végére már darabra rúgott. Röviden szólnunk kell arról is, hogy ez alatt a harminc esztendő alatt történt meg a megye céhes anyagának begyűjtése, került megvételre a Kozák féle késő habán anyag, s számos, a megye művelődéstörténetének oly fontos és becses emlék megmentése a középkori templomkataszter felfektetésével. Mindezt Kiss Lajos természetesen nem egyedül érhette el. Amíg Jósa András állá- 45

60 sánál fogva is a megye vezetőinél, birtokos osztályánál szerzett támogatókat. Kiss Lajos származása is erre predesztinálta a falusi tanítók, református lelkészek, a városi iparososztály segítségét kérte és kapta is meg. Nem véletlen, hogy az évi jelentésekben oly gyarapítók nevével találkozunk, mint Fekésházy József balsai, Bartha Lajos vissi, Tornai Jenő vasmegyeri, Gombás András büdszentmihályi, Tar Lajos be senyődi, Túri Sándor paszabi tanítók, Barálh Imre gávai, Tomory Dezső szabolcsi re formátus lelkészek, vagy Jeney Szabó Árpád kéményseprő, Koffán Károly festőművész és az utód, Nyárády Mihály. Az állandó szakmai továbbképzést a néprajzi gyűjtőutak. a múzeum régészeti anyagát tanulmányozók ittléte jelentette. Kiss Lajos mesterének tekintette Györffy Istvánt, aki szinte minden évben megfordult Nyíregyházán, de rajta kívül Madarassy László, Viski Károly, Ecsedi István, Szabó Kálmán, Mitleker Rezső, Domanovszky György, a fiatal Ortutay Gyula, a régeszek köztit Bella Lajos. Hillebrand Jenő, Banner János, Roska Márton, Tompa Ferenc, Paulovics István, László Gyula nevét jegyezték fel a múzeum évlapjai. Az írók közül nem véletlen, hogy Erdei Ferenc és Féja Géza járt Kiss Lajosnál, s természetesen a jó barát és kolléga, Móra Ferenc Kodály Zoltán nyíregyházi útja a néphagyománygyűjlés elindításához adott impulzust. A külföldi régészek figyelmét sem kerülhette el az itteni anyag gazdagsága. O. Menghin (Bécs), G. Childe (Oxford), E. Beninger (Becs), Fr. Holste (München), T. Sulimirski (Varsó) hogy csak a klasszikus neveket említsem látogatása Kiss Lajos munkásságának tudományos súlyát jól érzékelteti. Ma m ár nehéz elképzelnünk, hogy egy ember hogyan is tehetett eleget mindeme kötelezettségeknek. Pedig magának a múzeumnak az üzemeltetése" sem kis erőpróbát jelentett. A néprajzi gyűjtőutakra évi napot fordított, a régészeti kiszállások majd ugyanennyit napot (1933, 1942) vetlek igénybe A begyűjtött anyag kisebb restaurálása, leltározása a múzeum nyitvatartási napjaira esett, s ez alatt a hol 222, hol 163 nap alatt kellett fngadni a látogatókat is, akiknek száma 2200 (1939), 2963 (1941) között ingadozott. De ne felejtsük el, a vármegyei könyvtár kezelése is feladata volt. Mindez Kiss Lajos egy olyan jellemvonását, a megbízhatóságát, a szigorú rendhez és időbeosztáshoz való ragaszkodását tükrözi, amely legtisztább formában tudományos munkásságában mutatkozik meg. 5 Kiss Lajos tudományos dolgozatainak derékhada a nyíregyházi Jósa múzeumban, az Egyház utcai épület ama szobájában íródott, melynek falán ma emléktábla függ. Mindössze három néprajzi cikke hódmezővásárhelyi fogantatásó, s a távozása után megjelentek többsége, így a rétközi monográfiája pedig már Nyíregyházán kéziratban készen állt. A hatalmas termés terjedelmesebb része ugyan a vásárhelyi népélethez kapcsolódik, ám számszerűségében kétszer annyi a Szabolcs megyével foglalkozó közlemény. Mindez bizonyítja, hogy Szabolcs vármegye nemcsak anyagiakban volt bőkezűbb, de mindenféle terhelés, nehézség ellenére sem gördített akadályt a tudományos ambiciók elé. Igaz, a lehetőségeket ki is kellett használni, s Kiss Lajos módszeresen, fáradságos apró munkával mint levelezése erre a bizonyiték élt a hivatali apparátus támogatásával, főképp a megye földrajzi nevei, műemlékei, történelmi emlékhelyei korpuszainak összegyűjtésekor. Kiss Lajos tudományos munkásságára nem az egyoldalúság a jellemző, s amikor az eddig megjelent méltatások és összeállítások elsősorban néprajzi vagy művészeti írói kvalitásait hangsúlyozták ki, méltatlanul elfeledtették a régészt. Pedig Kiss Lajost a múzeumi terület egyszerre, e két szakma irányából ismerte meg. Mindössze üt dolgozata jelenik meg a vásárhelyi népéletről, amikor az eperjeskei honfoglalás kori temető publikálásával feltűnik a régész is, majd 1930-ban a geszterédi sírleletről írta első könyvét, melyet csak követni fog A szegény ember élete (1939). 46

61 De nincs szükség arra, hngy Kiss Lajosi bármelyik szakterület is kisajátítsa, mint ahogy szakmai neveltetése (a kolozsvári iskola), s a hivatali elvárások sem kényszerítették éles különbségtételre. Múzeumi ember volt, aki egyforma érzékenységgel jegyezgette a pusztuló helyneveket, gyűjtötte a vásárhelyi művészekre vonatkozó adatokai, figyelt fel természeti értékekre, emlékezett mesterre és jóbarátra, egyszóval nyitott szemmel, egységben látta a világot. Mégis, úgy érzem míg a néprajz már életében is lerótta elismerését Kiss Lajos munkássága előtt, addig a régészet kevésbé méltatta kiveve Banner Jánost ez irányú tevékenységét. Kiss Lajos Jósa méltó szellemi örököse, s ezt régészeti publikációi messzemenően alátámasztják. Az Archaeológiai Értesítőben, a szegedi Dolgozatokban, az Archaeológia Hungaricában és a Fólia Archaeológiában a magyar régészet legrangosabb kiadványaiban megjelent kilenc dolgozata közül hat honfoglalás kori sírleletek (Eperjeske, Tiszabercel, Beszterec, Geszteréd stb.) közlése. De nemcsak a témának, hanem a módszernek is továbbvivője. Jósa volt az első, aki honfoglalás kori temetőt (Tiszabezdéd) térképpel együtt közölt Kiss már az egyes sírokról is felfekteti a rajzos sírleírást (Kenézlő. Eperjeske), ezzel évtizedekkel előzve meg kollégáit. Míg a köznépi temetőkről csak leletleirások jelennek meg. addig ő értékelhető ternetőtérképen jelöli be a leletes és melléklet nélküli sírokat. A tárgyak leírásánál néprajzi megfigyeléseket használ, s népszokások évezredes előzményeire figyel fel. Mondhatnók, gyakorlatban alkalmazza, s ezzel egyik megteremtője lesz mindazoknak a régészeti diszciplínáknak, melyeket majd az utana következő nemzedék értékesít és tesz általánossá. Jósa követője volt abban is, hogy annak halálával sem szakadt meg az újságolvasók tájékoztatása a múzeum gyarapodásáról, az újonnan előkerülő régészeti emlékekről, s a nagyközönség buzdítása a felszínre kerülő leletek bejelentésének szükségességéről. E kisebb, de értékes közlések egybegyűjtése és közreadása méltó folytatása lesz annak a sorozatnak, mely Jósa András múzeumi és hírlapi cikkeit immár három kötetben közkinccsé tette. Kiss Lajos tudományos életművét még ma sem ismerjük teljes egészében, az életében összeállított bibliográfia csonkának tűnik. Hiányzik régészeti történeti munkásságának az a vaskos kötete, melyben 41 szabolcsi középkori templom alaprajzát, ásatási megfigyeléseit és történeti, művészeti vonatkozású adatait gyűjtötte össze harminc éven át. Nem szerepel c felsorolásban a Régi Rétköz II. kötete sem, e vidék gazdaságtörténetének mindeddig első összefoglalása. S mit rejthetett még az a tulipános láda, melyben halála után e szellemi kincseket őrizték, ki tudja? Kiss Lajos m ár az utolsó hónapokat töltötte Nyíregyházán, amikor megalakították a Szabolcs vármegyei Néprajzi Társaságot. Természetesen őt, az újdonsült Kossuthdíjast választották meg elnöknek, s miután szerénysége nem adott más lehetőséget és fórumot, itt köszöntötték kitüntetése alkalmából: Makay László, a kisvárdai múzeum későbbi létrehozója és első igazgatója ekkor mondta róla, hogy nincs az országnak egy olyan szerény tudósa, mint ő. Mindig a háttérben igyekezett maradni, ha valaki dicsérni akarta, azonnal a nagyatyjára, atyjára, környezetére, az emberekre, vagy éppen a tájra hivatkozott. Hálás annak a tájnak, amelyiken született, s annak is, amelyiken ma köztünk él. Sohase nézte, hogy kap-e elismerést, csak az ügyet szolgálta ( sz. irat). Nos, Kiss Lajost valóban az ügy érdekelte Az egyik utolsó megválaszolt aktában írta a jövőről: A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége eddigi iratai és körleveleiből úgy látom, hogy az államosítás után a vidéki múzeumok és könyvtárak nem egyéni elgondolás szerint fognak vezettetni és kezeltetni, hanem egységesen a Nemzeti Múzeummal. Jövőben tehát az Országos Főfelügyelőség utasításai, 47

62 irányítása és rendelkezése szerint fognak működni a vidéki gyűjtemények, múzeumok és könyvtárak egyaránt. Majd így folytatta: Az ideális vidéki múzeum cs könyvtár csakis megfelelő épületben, modern berendezéssel, a gyűjtemény anyaga szerinti szakemberekkel, altisztekkel és a munkálkodáshoz szükséges összeggel képzelhető el." Kiss Lajos akkor még nem láthatta a kibontakozást. Az utolsó aktára ezt jegyezte fel: Szept. 22-én letettem a fogadalmat a Nemzeti Múzeum elnöki hivatalában, azóta nmcs a Jósa Múzeumnak tisztviselője." ( sz. irat.) Elképzelésének széles ívű megvalósítására épp egy negyedszázadra volt szükség Nyíregyházán, de ez a múzeumtórténet egy új, majdan megírandó fejezete lesz. IRODALOM E megemlékczcs megírásához a -Jósa András Múzeum közötti im uári anyagát és az alop n m jelentőseket használtam fel. Az taib előtti esem ényekre Kiss Lajos: A szaboles varmegyei M uzcum története r. I86S UUS. H. n. infij (Muzeumtorteoeti sorozat m unkáját íorgairam haszonnal. Kiss Lajos irodalmi m unkásságának bibliográfiáját Id. Kiss Lajos: vásárhelyi kistükör. Bp Hi 419. e. kötet függelékében Toaias Áron összeállításában. Tulipános láda Tiszabercclriil. (Kiss Lajos gyűjtése) 4 8

63 MURAKÖZI ÁGOTA: Kiss Lajos, a Jósa Múzeum 1 / rr " r \ " i ' ' 1 kepzomuveszeti gyűjtem ényének m egalapítója Ha a Jósa András Múzeum 1920-ban alapiintt képgyűjteménye alakulásának történetét ma felvázoljuk, siralmas és megilnbbentő helyzet tárul elénk az első évtizedeket illetően Hadd említsek elöljáróban néhány szemléltető adatot ennek bizonyítására Ahogyan a Szabolcs vármegyei Múzeum régészeti gyűjteménye is jószerivel az alapító dr. Jósa András megyei főorvos szívós munkájának, nem csekély anyagi és szellemi erőfeszítésének eredményeként jött létre, ugyanúgy a néprajzi gyűjtemény megteremtése (1918) és a képzőművészeti gyűjtemény megalapítása is egyetlen névhez, a Kiss Lajoséhoz köthető (1920) Nem volt itt tehetős felvilágosult polgárság, vagy bőkezű nemesség, melynek soraiból kiválhatott volna az a műgyűjtő, mecénás, aki vagy akik megalapozhattak volna a megye, a város helytörténeti, ipar- és képzőművészeti gyűjteményeit.^ Az első évek ( ) vásárlásaiból, festők ajándékaként ötvenegy darabra tehető a képzőművészeti alkotások szama, s még az évi jelentésben is csupán Ötvenhárom darab mű szerepel. (Fesztory Sándor által ajándékozott vízfestmény i84b-as főhadnagy (Révész Imre festette?), valamint Nyárady Mihály néprajzi szakíró ajándéka: ceruzarajz Müller Amáliáról) májusában Kiss Lajos leltárkönyvi bejegyzése szerint Virányi Sándor alispán a kopeket a múzeumból az egyes hivatalokba és a könyvtár olvasójába vitette. (Ezek a sorok Iájoan jelzik Kiss Lajosnak a képtár megteremtésére lett erőfeszítéseinek kudarcát.) A II. világháború után mindössze 17 db maradt meg az elszállított gyűjteményből (a képzőművészeti leltárkönyvünkben ma is ennyi mu szerepel a fenti anyagból) Még 296'2 ben is, amikor a megyei tanácsok kezelésébe kerülnek a vidéki m ú zeumok a képzőművészeti gyűjtemény 385 db-ból áll (ebből mintegy 250-re tehető az érmék, sapkajelvények száma), s már itt van a városi múzeum megmaradt képzőművészeti anyaga, a Benczúr-gyújtemeny 37 db és a megyei tanács ajándékából származó képanyag Ezeknek az adatoknak a tükrében mérhető az a dinamikus gyűjteményfejlesztés, amelynek eredményeként a megyei tanács anyagi támogatásával ma gyűjteményünkben 1255 db képzőművészeti alkotás szerepel céltudatos mennyiségi és minőségi gyarapítás eredményeként. Az én gyerekkoromban szegényember házánál sohase esett szó festményről, se festőművészről, mégis ekkor hallottam hírét annak, hogy van olyan ember, aki le tudja szabad kézzel festeni nemcsak az embert, hanem állatot, tájakat, mindent, ami látható, éppen úgy, mintha valóságos volna. 2 Kiss Lajos a vá- 49

64 sárhelyi mű vészeiéiről irt memoárjában olvashatjuk ezeket a sorokat. S minthogy fogékonysága a művészetek befogadására már igen korán megmutatkozott diák ko rában sokat szaval, meglehetősen jól hegedül, fest és rajzol, később színiiskolába jár szinte szükségszeiüen alakul ki kapcsolata a városban élő festőkkel, Tornyai Jánossal, Endre Bélával, Várady Gyulával. Gyakran felkeresi őket műtermükben, s Különösen Tornyai szugges/.lív egyénisége ragadja magával. Az ő környezetében ismeri fel a népköltészet, a néprajzi tárgyak szépségét, a népi kultúra igazi értékeit is Az ő közelében alakul ki a paras/lnep iránti hűsége, s egyszerű embersége. Ez a barátság meghatározó Kiss Lajos sorsának alakulására is, hiszen Tornyai ajánlatára biz zák meg a leendő múzeum néprajzi anyagának gyűjtésével. Ennek kapcsán nyeri el a hódmezővásárhelyi múzeumon tisztséget. Kiss Lajos a szülővárosából magával hnzott szellemi és érzelmi tőkét amelyet az ottani képzőművészekkel kötött barát sága fémjelzett a nyíregyházi évtizedek alatt kamatoztatta a köz" javára, ahogy 6 fogalmazza egyik levelében.3 Mar csaknem egy évlizede tevékenykedeti a nyíregyházi múzeumban, amikor az első kérő leveleket megírta festő barálaihoz: járuljanak hozzá egy-egy alkotásukkal a képzőművészeti gyűjtemény létrehozásához. Képtár megteremtésének gondolata nyilván már korábban is foglalkoztatta, azonban a régészeti leielmentések, ásatások, a néprajzi gyűjtemény kialakítása és a napi feladatok ellátása igencsak lekötötték idejét, energiáit. Jósa András halála után már mint az intézmény új vezetője megpróbálta képtárletesitési terveit valóra vallani. Célkitűzéséit meleg bensőséges hangon fogalmazza meg egyik Rudnay Gyulához írt levelében: Gyerekkorom óla piktorok között éltem s közülük nem egy-két jó nevűt kebelbarátomnuk Is mondhatok, még sincs egyetlen ktpem egyiktől sem <ez persze az én élhetetlenségem bizonyítja), hogy következetes maradjak most sem a m a gam részére fordulok hozzád kéréssel, hanem a Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum nevében, mely múzeum létesítőjének Jósa Andrásnak 1918-ban történt elhunytéig csak régészeti tárgyakat gyűjtött egybe és őriztetett meg. Azóta én népi tárgyak gyűjtésével iparkodok néprajzi osztály létesítésén, melynek némi eredménye m ár mutatkozik. Bármennyire szeressem is mesterségemet, nagyon száraznak találom azt a gyűjteményt. melyben képek, rajzok nincsenek. Ezen az állapoton szeretnék én valahogy segíteni. Az államtól abban az esetben kaphatok támogatást, vagyis a Szépművészeti Múzeumtól képeket, ha már tapaszlalla, hogy valamelyes anyaggal rendelkezünk. De nekünk még semmink sincs. Legnagyobb baj az, hogy a Jósa András halála anyagi szükséget is hozott. * Két hónappal később keltezett levélben m ár arról értesülünk, hogy Rudnay Gyula 5 db művét a leendő képtárnak adományozta: (Szegénylegények. olaj, Mária fogantatása, Illés elragadtatása, Falusi alkonyat, I,ucernás kocsi c. képekhez készült vázlatok). Tudjuk, hogy Rudnay több pesti festőbarátjához is elkísérte Kiss Lajost ez ügyben.5 Közben szívós kitartással küldözgeti a leveleket: máskor évekig életjelt sem adok magamról, most meg, hogy koldulni kell, hát hozzád folyamodok írja Endre Bélának Kiss Lajos, ha teheted segítsd elő egy képednek a Jósa Múzeum részére olcsó áron való átengedésével abbeli törekvésemet, valamikor itt képtár lehessen júliusában koronáért megvásárolta a múzeum Tornyai János: Délibábos puszta és Aranytenger című olajlestményét, ugyanakkor mintegy 8 db rajza ajándékként került a gyűjteménybe (A betyár felesége a vármegyén, 1902, Beszélgetők az asztalnál, Pulri, 1887, Tanya, Kis gyerek, Csizmák, 1886, Asszony kisgyerekkel, vázlat, Betegágyban). A zárójelben közölt számok a rajzok készítésének idejét jelzik, Kiss Lajos bejegyzése szerint mindegyik Hódmezővásárhelyen készült novemberében Tornyai Jánosról szobrokból (2), festményekből (13), rajzokból (24), fényképekből (40), könyvekből (5), festőktől származó reliquiákból (13) álló 87 db-os 50

65 gyűjteményt vásárolt meg a múzeum, (K is csizm á k 188B, ceruza, fehér kréta, papír 18N 1(1 cm Kiss Lajos Budapest tulajdonában reprodukálva a Vásárhelyi művészélet című könyvében). Az anyag jó részét Tornyai János művésztarsai festették, így szoros kapcsolatban vannak Tornyai életével, művészeiével, de a Kiss Lajoséval is, hiszen tudjuk, hogy Tornyai barátjára bízta a Nyíregyházára kerülő müvek kiválasztását.0 Jelentős darabja a gyűjteménynek t'adrusz János kolozsvári Mátyás király lovasszobrának feje (gipsz). Megható barátság fűzte a fiatalon elhunyt Jankó Elemért Tornyaihoz, ennek kapcsán került hozzá Jankó Jánosnak, az ismert humorista rajzolónak is néhány m unkája. A leltár szerint R u d n a y Gyula: János bácsi, Udvarrész. Endre Béla: Piros kendős lány c. képe, Hippi-Rónai József vázlata és egy László Fulöp akt is bekerült a m ú zeumba sejtetvén velünk a válogatás művészeti értékeit, de többet a címüknél jóformán nem is tudunk. (Méret, anyag, technika egyiknél sincs feltüntetve, a készítés helyét, idejel is egymásnak ellentmondóan jegyezték b e ) Ma már keserűséggel mondhatjuk, hogy a jelentős alkotások eltűntek a gyűjteményből, s csupán (egy-egy kivételtől eltekintve) néhány érdektelen vázlat az idő rostáján kihulló művészek alkotása maradt meg. Az 1. világháború utáni nehéz gazdasági viszonyok nem kedveztek a képtár alapításának. A Tanácsköztársaság bukása után hirtelen megtört az a felfelé ívelő tendencia, amely a!h)-es évektől kezdve Nyíregyháza fejlődését s ezen belül a város kulturális életét is jellemezte. A korona értékének rohamos romlása hónapról hónapra nehezebb helyzet elé állította u múzeumot. A 26 község összesen K támngatást szavazott meg a múzeum részére 1922-ben.11 Még ugyanebben az évben Kiss Lajos folyamodványt ír az alispánhoz, amelyben kéri, hogy a múzeum támogatására a Vármegyei költségvetésbe állandó évi összeg felvételét elrendelni méltóztassék. Különben nem tudja beszerezni a legszükségesebb szakfolyóiratokat, könyveket, s vissza kell utasítania a mind gyakrabban eladásra kínált értékes régészeti és néprajzi tárgyakat. Ugyanakkor a Múzeumok és Közgyűjtemények Főfelügyelősége körlevélben hívja fel a múzeumok vezetőségét, hogy terjessze ki figyelmét a néprajz tárgyi emlékeire is, és azok közül u megmentésre érdemes anyagot, ahol lehetséges, ig yekezzék a já n d ékkép p en a m ú ze u m szám ára m egszerezni" H 1923-ban 200 OüO K-t kap a megyétől tárgygyarapításra (régészeti és néprajzi)11, ez az összeg a következő évben már 4 millió K-ra emelkedik az infláció következtében.^ (S hogy gyakorlatilag mi volt a vásárlóértéke, jól szemlélteti egy 2G0 000 K- ról szóló nyugta, 13 db néprajzi és iparművészeti tárgyról korsó K, faragolt ráma K, háziszőttes törölköző 50 OOO K stb ).>b Próbál továbblépni a képzőművészeti gyűjtemény ügyében is: kéri a hiányzó művészeti folyóiratok pótlását az alispán által - az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatok Igazgatóságától.i? A termek zsúfoltsága miatt az 53 db os kollekcióból az északi terem falain néhány festményt, rajzot tudott csak elhelyezni. A kettős terem folyosószerü részén a bejárattal szemben Fadrusz kolozsvári M átyás szobrának monumentális feje, előtte Jósa András m ellszobra, s körülötte a B essenyei- és Kussuíh-szobor pályázatuk m intái kaptak helyet.'8 Ismét levélben kéri R udnay G yulának, a képzőművészeti iskola tanárának pártfogását a képtár alapításához a tanítványuk esetleges ajándékozásaira számítva.19 51

66 Nem szakad meg kapcsolata Tornyaival sem ekkor bízza meg a festőt a S á rjátékok című dolgozata illusztrációinak elkészítésével.20 Annak ellenére, hogy a múzeumi munka egész napra lefoglalja a rélkozi falvakat járja, levelezésbe kezd a falusi tanítókkal, papokkal, akik a helybeli parasztemberektől szereznek hasznos információkat készülő néprajzi tanulmányaihoz. mégis részt vesz a város kulturális életének alakításában is a B essenyei K ör tagjaként 2> A kör a nagy névadó kultuszának ápolása mellett a város kulturális életét fogta össze, irányította évtizedek óla 1921-ben szerveződött újjá, s irodalmi és zenei szakosztályai mellett ismeretterjesztő szakosztállyal bővült M óricz Zsigm ond, T a m ási Á ro n, A p rily Lajos szerepelt Nyíregyházán, s látogatta meg a m úzeum ot22 Az 1923-ban képzőművészeti szakosztállyal bővülő kör több kiállítást rendez, amelyekben érthetően döntő szerepe van Kiss Lajos művészeti ízlésének, de baráti kapcsolatainak is. A kiállításokat B ornem issza Géza, K m e tty János. P erlrott Csaba V ilm os neve fémjelzi. Meghívják R u dnay G yulát, Ivá n yi G rü n w a ld B élát és H erm án L ipútot egy egy kiállításra. A debreceni A jtó si D ührer Céh tárlatán többek között G áborjáni Szabó K álm án és M enyhárt József művei szerepelnek 22 A kiállítások mellett a 30-as évek elején egy jelentős kezdeményezés is született Nyíregyházán a sóstói m ű vésztelep létrehozásával. Kiss Lajos járta ki a városnál, hugy nyaranta lássanak vendégül néhány fiatal festőt a Sóstón. Dédelgetett álma itt, az,,uj hazában", Nyíregyházán megteremteni egy vásárhelyihez hasonló alkotótelepet. Rúd nay Gyulát, a mestert és tanítványait hívták meg. Lakást és ellátást kaptak. (A regi szódagyár hárum helyiségét bocsátották rendelkezésükre.) Boross Géza, K o ffá n Ka ruly, C sáky-m aranyák József, Czene Béla, K onecsni G yörgy es K u n Istvá n töltöttek hosszabb időt Sóstón, ahol Rudnay is meglátogatta őket.24 A művésztelep között működött. Az itt dolgozó művészek több kiállításon is bemutatkoztak A szer vezési munkában Kiss Lajos is tevékenyen részt vett 23 Mindezek ellenére a múzeum képgyűjteményébe egyetlen művet sem sikerüli megszereznie. (1913-ban vásárlás útján mégis hozzájutunk két igen kvalitásos festményhez R udnay G yula: Bejei táj és K u n István: Táncoló parasztok, amelyek a sóstói alkutótelep emlékét őrzik.) Ugyancsak erre az időszakra emlékezve ajándékuzza hárum remek rajzát K offán Ká ruly múzeumunknak.20 Kiss Lajos pártfogó figyelemmel kíséri az itt dulgozó fiatal képzőművészek által szerrezeit B en czú r-kö r tevékenységét is (K om lós M iklós, K om lós István, B erky N ándor és B erky A ndrás nevét említhetjük )27 Mindezek ellenére 6 is érzi, hogy sziszifuszi munkát végzett a képtár megteremlése ügyében, hiszen a megszerzett műveket sem tudja a közönségnek megmutatni az 1933 bán alispáni utasításra elszá llílta to tt anyagot n em kapja vissza. A zsúfoltság akadályozza a gyűjtemény fejlesztését is 28 Hiába irta a levelet a Szépművészeti Múzeumhoz, hogy ren delkezésére áll öt szoba és egy 14,9X8,7 m-es terem, ahol letéti anyagot is el tudna helyezni, P elrovits E lek főigazgató ígérte, de nem teljesítette Kiss Lajos óhaját.29 A Jósa Múzeumnak kiutalt 4D0 pengős államsegély ( ) csak régészeti ás néprajzi tárgyak vásárlására volt fordítható.30 Magánemberek többnyire jelentéktelen ajándékozásai között képzőművászeli alkotások sohasem szerepellek, a vékony pénzű itteni értelmiségnek nemigen akadt múzeumnak felajánlható műtárgya, de az elszegényedett dzsentrikből lett hivatalnokrétegnek sem. A kereskedelemből élő kisszámú tehetős polgárság nem kötődött a városhoz, a megyéhez Terményügyletek vagy terményfeldolgozó üzemek hasznából megerősödött tőkéjével rövid idő leforgása alatt elhagyta Nyíregyházát és azt máshol fektette be De nemigen akadt múzeumpártoló a nemesség körében sem A Horthy korszak idején Kiss Lajos méltán ostorozza a várost, a megye kultúr- 5 2

67 politikájának kisszei őségét, igénytelenségét, sőt közömbösségét E n d re B é lá h n 2 a kép túr létesítése iifiyéhpr írt levelében olvashatjuk Rocsásd meg merészségemet, mely nem látszana korántsem kihasználásnak, ha Jósa A n d rá s emlékét n e m eső k szó va l é r te k e in e k azok, a k ik tő l Í üqq n m ú z e u m sorsn De itt már nem folytatom, mert nem túlságos örvenrieles tovább.31 Végii] is az a lemaradás, amely megtnulalkozctl a városképben a közművesítés terén, az anyagi viszonyokban, hátráltatta a művelődési intézmények fejlődését, a kul tuialis kezdemenyezéseket D^d'C befagyasztotta Ezért érezzük annyira szívhői jövő sóhajnak Rudnay Kiss Lajoshoz írt sorait: Csak ez a nagy keserűségünk ne volna, ami itt van szakadatlanul mellelliink Nem beszélgetünk róla. de minden becsületes, érző magvar emberi fonnyaszt, soványil 3- JEOVZtTEK 1 Az egyetlen ragyvrnp lú adakozó az 1926-bán elhunyt Saáry Sándor vc.gr eiulolutebpn ugyan Nyíregyháza vámsára hagyia 3 nagy szobában elhelyezett muzeális gyűjn menyet 3i]j tetei régészén leletek és fegyverek 3*1 944 voj K értekben] éleiének minden értelmei azénha 11 a város vezetőinek közömbössége miatt az iríc-nda hányódó gyűjteményből nem szüleien meg a város múzeuma. A gyűjteményi a nagyközönség sem ismerhette meg Csak késem kerüli végleges helyére a városháza épületébe a u. világháborúban ás feltehetően utána is csonkult a gyűjtemény 1350-ben egyes darabjait a Jósa András Múzeum, a? egyiptomi, görög, ronuil tárgyait periig a Szipművészeti Múzeum kapta mpg - Németh Péter: l)r. Saáry Sándor és a Nyíregyházi..Városi Múzeum", szabóles-szatmári Szemle, 1 ílíifl évi. 56 fin 1. 2 Kiss L:ijusi Vásárhelyi művészeiét. Bp ,,30 év óta régészeti, néprajzi és művészeti torén igyekszem hasznára válni a köznek". Jósa András Muzeum Irattára JAM Irattára in fi. JAM Irattára : fi. JAM irattára ia Kiss Lajos állni felvett átvételi jegyzőkönyv. JAM Adattárában h Kiss l.ajos: Mikből áll Tornyai János festőművész ajándéka Nylrvidek dec. 33 JA M Irattára Ki 1921 ; fifi : : 1 111Hál; ifi la JAM Képzőművészeti gyűjteménye llsz.: : 54. Ufl : sí, 9*1 :il : 34 UH. lij Katona Béla: irodalom, színház, sajtó. Nyíregyháza sí. I. 11. JAM irattára JAM Irattára 18 10* JAM Iratiára JAM Irattára J. 15 JAM irattára : íin Ki jam irattára a Ii. JAM Irattára Szabolcs vármegye jelentése, JAM Irattára JAM Irattára : JAM Adattára 321 (Így 61.] 21. JAM Irattára Szabolcs Vármegye jelentese. 1A , 1943 (Kofíán Károly, Szmndos HHa. Andrássy Kurta János, Nyiirav cámel stb, jártok a múzeumban.) 23 Katona H : in, l. U. Szabolcs varmegye jelentése ; Kalona H : JAM Irattára 21936; Ili JAM Képzőművészeti gyűjteménye: Itsz. 21 Katona P S* 1: JAM Irattára 118 1S ; ; fi JAM Irattára A üessewííy Miklósnétől í M t Koronáért vásárolt Hitvallás Miklós: Széchenyi litván or cimil olajfestményét az alispán lakásába vitette fel (Ltsz : 99 fi i y jam Képzőművészeti eyújteményehen ] Az ugyanakkor ajándékba kapott Fcszty Árpád pasztell-rajz mind 7 ideig laonanc ji nvias magyar a körkéchez). JAM Irattára ( : Itsz.; fin fi 3 (Tornyai Aranytenger. Célibábos puszla] y 29. JAM Irattára ; J am Irattára á 31 JAM Irattára jam Irattára ]

68 7r> - Jtm v í* _! O C. W <^< / r í r ' V e * * A T. V «x ^ S V. ~> / J ' Ö L r í V t r <lr & «] ' f j f i i z r +*. «. Z T e & T T * ^ ^ ^ a * * y ^ f e t t t? f, M ^ * * * «. ' & / C W V ^ T v ^ i '" * w * k <J. i+ k Z 'K * / y ^ ^ T Z r u u ^ r I '* * *» «s / 2 ^ f. ^ S l c í Z + - * < -+ * ' r» * * x u * ^ f t Z f S u ^ y l j c \ <. m Í > -. >~» "W C /x< 'T / ^ éek. Si*~ <r-í > A ^yc Z r^r rf t * 7 ~ * r x. u u u t Z t f Z Z k r s m o r f ~ y r t, < M ^ L ^ *» > r J * ^ * < y 4 ~ * + 1 u ' *< * c X / e. A A Z r * 6 4? / t ~ r t' + ^ < \ * + * - & * < * * - + & ' ' " f z. c, tc c 'y ^ r *. 6 < ~ J L t ^ r n J í j f t ^ ^ k ^ u * ^ t* \c Z '- fi* -4 > + ft-* ~ * fi* * ta ^ K Í-d S c *''*>». A n 4Tt A *t t y a ( / c A í / 1. - / V * J t l u t > < t. 'f* + y * A G tr * r - * ' v< Rudnay Gyula levele Kiss Lajoshoz 54

69 w ^ / A /< * * r s ^ ^» ^ i / ( ^ 1/ /o. y * *,*,/* ^,,_ > W *- A i A - V * <!» 4, - f, n ~ y < ~, k - * m % * * - * /Í^/Y-V ^ í ^ /í 5 5

70 / i «. V s * <4«H< ^. < y / p.» ^ ^ _,^ _ «*'* -if*4 %- -^v«* ;... ^. w - «W * A - r ~ ~ * ~ y, 4 0 ^ 0 / *<m+ *r" r r ~ r A A if ~ i *L *uj& r «0 ^ ' /- * «-! *,* - A * W * «* '* * * ' c U M., %'««*< kj-o h+ l'*^ <f,v«*-**, ^ ^ _t M *M U *4* *, * S éu )U *. é tü r a u ^ L #.0. y».. V 7 ' ' ^ * 7 «*}& + /-**y # v w «/ ^ T V + J t/s? *.^* J * k,m A / '< ü < " «* «'» *» v j ^ 4 m sj* A ^ 4. & WuiTi ^ n *. t t f «v i ^. a. < :'-. >A i w - - * ^ h j - m /> ' (A <A ^ Yi^*^i.t^t/f * Ai>» w / «AA( * «tc >C ^ Vr*-*' *^rf~r ~ai 1 / m ii I h«</m tm*rn( 4^>ia *-i C t í w m / - * - - A 4+ Jf}< J L u J n ^,!.» - * «# 'l* * * * />* L * ^ S ÍtX c * * * + A am M k+ri* /»<* 4...»«fc.» <*W^«& t t& *»«--»y u ^ * < w I /MUA «<< < <k^»', / /W M '.^Vl. + + * W ^ 'vr /jf * * Kiss Lajos levele Endre Bélához 56

71 Barabás Miklós: Széchenyi István 37

72 58 Fadrusz János: Mátyás király

73 ftudnay Gyula: Bejei táj Tornyai János: Délibábos puszta 59

74 PÁLL ISTVÁN: Kiss Lajos és a Jósa A ndrás M úzeum néprajzi gyűjtem énye ( ) Kiss Lajos A Szabolcs varm egyei M úzeum története címmel megjeleni munkájában' részletesen feldolgozta a múzeum történetét, a régészeti gyűjtemény létrehozásának körülményeit, gyarapodását. Ez a dolgozat folytatása kíván lenni a fenti munkának; a folytonosság azonban csak időbeni, mivel csupán a néprajzi gyűjtemény létrejöttével és történetével foglalkozik. Ha a nyíregyházi Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteményének létrehozását és történetét akarja valaki megírni, mindenkeppen meg kell emlékeznie a múzeum alapitójáról, majd névadójáról, Jósa A ndrásról. Az ő érdeme és áldozatos, kitartó m unkájának eredménye az ország egyik első vidéki múzeumának alapilása, gazdagítása és nem utolsósorban K iss Lajos Nyíregyházára hívásával a néprajzi gyűjtemény létrehozásának szakértőre bízása Igaz, hogy Jósa András elsősorban régészeti emlékek gyűjtését tűzte ki célul, de élete végén maga is szükségesnek látta a néprajzi tárgyak múzeumban való megőrzését.7 Kiss Lajos Nyíregyházára kerülésével tehát biztosítottnak látszott a sok fáradsággal létrehozott múzeum további munkája Jósa András haláláig (1918) érthetően a régészeti anyag gyűjtése és feldolgozása volt a fiatal szakember feladata; ez meg is látszik a néprajzi gyűj'emény tárgyainak számában: 1918 végén mindössze 42 néprajzi tárgy képviselte a múzeumban a gyűjteményt, ami szinte kizárólag ajándékozás révén került oda. Jósa halála után hozta létre Kiss Lajos a nyíregyházi múzeum néprajzi gyűjteményét. Főként ajándékozásra számíthatott, mivel a csekély államsegély nem tette lehetővé tárgyak vásárlását ben Forró Károly nagykállói szűcsmester 34 szerszámot, céhemléket ajándékozott a múzeumnak, ezzel lényegében megalapozta annak kismerterság gyűjteményét. A N yír vid ék tudósít arról a következő évben, hogy a nyíregyházi szűcsök testületé is értékes anyagokat küldött a múzeumnak és felhívja a figyelmet arra, hogy,,a múzeumvezetőség nem csak a céhemlékeket, de az egész iparágak kisebb-nagyobb szerszámait is most gyűjti össze",3 amihez a lakosság segítségét kéri. l!)22-ben Kiss Lajos az alispánt kerte meg. hogy szorgalmazza az ipartestületeknál a céhemlékek összegyűjtését. A felhívásnak meglett az eredménye, m ert még ugyanebben az évben Varga János nyíregyházi cipész a gubás céh értékes relikviáit ajándékozta a múzeumnak. A gyűjtemény ezután minden évben gyarapodott néhány darabbal. Kiss Lajos rétközi gyűjtőútjai alkalmával (ahol a régi lápi világ emlékeit kutatta) tárgyakat is szerzetl a gyűjtemény számára. Főleg anyagi akadályok hátráltatták a tárgyak szarná nak nagyobb mértékű gyarapítását. A pénzhiány miatt olyan furcsa helyzet is elő 60

75 állt, hogy amikor a Néprajzi Társaság 1922-ben az erősödő infláció miatt a tagdíját 2000 koronára felemelte, a múzeum nem kaphatta tovább a társaság folyóiratát és évkönyvét (az Ethnographiát és a Néprajzi Értesítőt), mivel a megye elutasította a felemelt tagdíj fizetése iránti kérelmet. A pénzhiány volt az oka annak is, hogy ebben az evben mint ahogy Kiss Lajos irta csak alkalmi ásatások és néprajzi gyűjtések végezhetők, miért is ethnogruphiailag teljesen ismeretlen megyénk feldolgozásán, ismertetésén fáradozok. A múzeum egyetlen alkalmazottja 1924-ben intenzívebben kívánt a Rétközben tárgyak gyűjtésével foglalkozni. Erre a célra az alispán koronát utalt ki számára. Válaszlevelében Kiss Lajos azt írta, hogy Alispán úr jóváhagyásával múzeumunk főleg a nép használati tárgyait fogja kétszerezett erővel összegyűjteni, részint mert ilyenek még nincsenek vármegyénk múzeumában, részint mivel a nép régi becsületes kézzel csinált eszközei, bútorai, ruházata stb. annyira tűnőiéiben vannak, hogy rövid idő alatt teljesen elhasználódnak, semmiféle pénzért se lehelt azokat egybegyűjteni, megmenteni a tudomány szám ára. Hogy ebből a soknak tűnő pénzből akkor mit lehetett venni, elég ha az 1924-ben készült jelentésből megemlítjük, hogy egy törülközőt koronáért, egy korsot pedig koronáért vett Kiss Lajos! Ugyanakkor ismerőseit is mozgósítja, hogy értékes néprajzi tárgyak kerüljenek a gyűjteménybe. Baráth Imre gávai református lelkésztől azt kéri, hogy szerezze meg a múzeumnak Farkas Lajosné ingóságaiból a festett tulipános ládát, szép virágos cserép és porczellán" tálaltat, tányérokat, esetleg más bútordarabokat is, nehogy azok a tulajdonos halála után elkallódjanak. M unkáját ekkor kezdik elismerni. Ennek eredményeképpen Szabolcs megye közgyűlése december 29-i ülésén a múzeum igazgatójává nevezi ki Kiss Lajost A következő évben a vallás- és közoktatási miniszter 5UD0UU korona jutalm at utal ki számára érdekes munkája elismeréséül". A következő években is a Rétközben folytatta kutatásait a múzeum újonnan kinevezett igazgatója. Az infláció miatt tárgyakra nemigen futatta, amit az is mutat, hogy ban csak hat újabb néprajzi tárgy került a gyűjteménybe. A pengő bevezetése után évi 500 pengő államsegélyből gazdálkodhatott Kiss L a jos. Energiáját az is lekötötte, hogy a múzeum 1928-ban új helyiségekkel gyarapodott: előző évben a megyeháza hátsó frontján folytak építkezések ás itt a múzeum is kapott öt szobát és egy nagyobb termet. Ez az épületrész azonban m ár átadása idején szűknek bizonyult Itt kellett elhelyezni a régészeti gyűjteményt, valamint a számszerűleg akkor még nem nagyon jelentős néprajzi gyűjteményt is úgy, hogy ne csak raktár, hanem kiállítás is legyen! Fokozta a gondokat, hogy egyre több néprajzi tárgyat ajándékoztak a múzeumnak: 1930-ban Lejtényi Gyula 58 szűcsszerszámot adott át, amelyek apja, Lejtrik Sámuel hagyatékát képezték. A komolyabb gyűjtés csak 1931-ben indult meg, amiről néhány évvel később Kiss Lajos így ír: A múzeumhoz történt jövetelem (1912) ó ta... szereztem minden évben néhány néprajzi tárgyat, de ez pár száznál (327 drb) alig emelkedett többre 1932-ig. Nagyobb lendületet csak akkor vett a gyűjtés, amikor Hóman Bálint akkori orsz. főfelügyelő segítségével előbb 700, majd 600 pengő államsegélyt kapott múzeumunk azzal a kikötéssel, hogy csakis néprajzi tárgyak szerzésére fordítható. A gyűjtés a túl késői kezdés ellenére is olyan sikerrel járt, hogy június elsejére már 3 szobát tudtam berendezni és a közönség rendelkezésére bocsátani.., 4 Abban, hogy a néprajzi tárgyak száma 1933 végén már több mint másfél ezerre rúgott, és hogy Nyíregyházán megnyílhatott az első néprajzi kiállítás, nem csak Kiss 61

76 Lajosnak volt szerepe! Erről így ír B á tky Z sigm ondnak 1933 májusában keltezett levelében: Egy évvel ezelőtt még alig volt múzeumunknak néprajzi anyaga és ma három szoba van berendezve az ezer számat meghaladó néprajzi tárgyakból. Hogy ezt az eredményt elérhettem, nagy része van abban Túri Sándor paszabi tanító úrnak is. ki a tőlem hallottak alapján nemcsak szóval terjesztette a régi tárgyak megbecsülését hanem nagy ismeretsége folytán sok szép és értékes tárgyat gyújtott, ilyeneket kimutatott, s kedvező megvételét részemre előkészítette. Mivel húsz évi itteni működésem alatt Túri Sándor az egyedüli, aki nemcsak jóindulatot mutat, de cselekszik is a múzeum érdekében, nagyon szerelném, ha múzeumunknak továbbra is ilyen munkálkodó jó barátja maradna. Fáradtságáért pénzt nem fugád el, annál többre venné, ha illetékes helyen is elismerik és értékelik munkáját, mert bizony itt Szabolcsban bulundságnak tartják, nevetségesnek nézik az ö lelkese desét és olyan számítással vannak, hogy csak én befolyásolom öt a múzeum céljának kihasználására. Ilyen vélemények ha nem vették is el a kedvét, de látom, hogy gondolkodóvá tettek, jóllehet állandó érintkezésben vagynk vele. Nem véletlen, hogy Kiss Lojos levelében ilyen melegen méltatja T ű n Sándor önzetlen segítségét, amellyel az az elűző évben újjászervezett néprajzi osztály fejlődéséi elősegítette. Nélküle nem lehetne olyan gazdag a Jósa András Múzeum rétközi anyaga mint amilyen! Ez azonban csak az előbb említett anyagi alap biztosítása mellett volt csak lehetséges. Egy jelentésből megtudjuk, hogy a néprajzi anyag gyűjtésére az ál lám 1931-től 1936-ig bezárólag 2000 pengőt adott, Szabolcs vármegye 260 pengőt míg a berendezéshez 1156 pengővel járult hozzá". Az ez idő tájt begyűjtött és kiállított tárgyak közül 26-ot mulatott be Kiss Lajos 1937-ben a Néprajzi Értesítő hasábjain N éprajzi tárgyak a Jósa M úzeum ban" címmel megjelent dolgozatában.á Ez az első olyan tanulmány, amely a múzeum néprajzi anyagából mutat be tárgyakat, hiszen Jósa András csak a régészeti anyag közzétételére szorítkozott (más anyag nem lévén a múzeumban!). Még ugyanebben az évben több, a múzeum gyűjteményének megszerzett díszített járom rajzát és leírását közli a Díszíte tt já rm o k Szabolcs várm egyében" című tanulmányában 6 Az as nagyarányú tárgygyűjtés tárgy!) a következő években fokozatosan csökkent. Kiss Lajos erről így emlékezik meg az előbb idézett tanulmányában: Államsegélyünk azóta évről évre kopik, fogy s ez évben már csak 100 pengőt fordíthattam néprajzi tárgyak vásárlására, mindazonáltal a tárgyak száma meghaladja a kétezret és a három szoba már alig elégséges a tárgyak befogadására."1 A háború kitöréséig Kiss Lajos főleg a rétközi részen folytatta néprajzi gyűjtőútjait. de azért a Nyírség néhány községeben is végzett kutatásokat végéig újabb másfel száz tárggyal gyarapította a néprajzi gyűjteményt annak ellenére, hogy továbbra is csak az évi 400 pengő állami lámogatásbúl kellett fenntartania a múzeumot. A negyvenes évek első fele a háború jegyében teli el, ami meg is látszott a gyűjteménygyarapítás intenzitásán: ben a gyűjtött tárgyak száma nem érte el a száz darabot sem! Kiss Lajost is behívták egy időre katonának, így érthető, hogy a múzeum gyűjtőmunkája majdnem a nullpontra süllyedt ben kiürítési utasítás jött, amelyben felszólították a múzeum igazgatóját, hogy az értékes tárgyakat csomagolja be az elszállításhoz. A néprajzi gyűjtemény akkori értékrendjét mutatja, hogy Kiss Lajosnak a felsőbb szervektől kell választ kérnie, mit csumaguljnn, mert Alispán Ű r úgy intézkedett, hogy mivel az könnyen pótolható, azok elszállítása mellőzendő. Végül is a múzeum anyagának elszállítása az ellentétes utasításuk miatt csak részben történt meg a múzeum szerencséjére! (Az 62

77 alispán a becsomagolt anyagot Székesfehérvárra, a vallás- és közoktatási miniszter Szekszárdra, a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége pedig Sopronba akarta szál- 111Lat n i!) A múzeum anyagának nagy része Nyíregyházán veszelle át a harcokat.3 A város [elszabadulása idején Kiss Lajos Budán tartózkodott, így helyettesítéséről a vármegye gondoskodott: előbb Ő sz Denes festő és M ikita Ilona rajztanár, majd március 19-tol M árkus M ihály, a Néprajzi Múzeum őre látta el ideiglenesen az igazgatói teendőket (ami a szerteszét heverő anyag őrzésében ki is merült). Kiss Lajos március 2íl-án tért vissza Nyíregyházára. Rögtön nekilátott az anyag rendezésének, a hiányok felméréséhez. Április 7-én írt jelentése szerint Nincs olyan szekrény, fiók, céhláda, tulipános láda, amit fel ne törtek volna és azokból a tárgyakat szét ne dobálták volna... úgy látom, a veszteség még sem nagy... A néprajzi tárgyak közül a karikás ostorokból vittek el. A következő három év az anyagok rendezésével, a múzeum helyiségeinek rendbehozatalával telt el. Gyűjtésre gondolni sem igen lehetett Kiss Lajos áldozatos m unkával mentette a több évtized alatt létrehozott gyűjteményt, rendezte az anyagot. Munkássága elismeréséül március 15-én Kossuth-dijjal tüntették ki, majd ugyanazon év szeptemberétől a Néprajzi Múzeumhoz osztották be szolgálatra. Örökségét" február ltí-án N yárády M ihály vette át. Az a Nyárády Mihály, aki a 2U-as, 30-as években Kiss Lajos rétközi gyűjtőútjait oly nagy figyelemmel kísérte, szállást, közlekedési eszközt biztosított neki, hogy munkáját zavartalanul folytathassa Kiss Lajos még 1930-ban így emlékezik meg Nyárádyról: Van itt Szabolcsban, Kék községben egy földbirtokos, dr. Nyárády Mihály, akit Györffy Pista és én szalajtottunk neki az ethnographiának, jóllehet ő a geneológiának esküdött fel. Nemcsak bevált, de nagyszerűen halad, fejlődik. Nehéz volt arra is rávenni, hogy terrénumától eltérően megírja az első néprajzi dolgozatot, most meg hogy a harmadikat befejezte, már a negyediken munkálkodik. Nyárády barátunk megírta a Nád monographiáját. Hogy értékes dolgozatot írt, elég hogy én ajánlom Neked. De olvastam Györffy Pista levelét és Batky véleményét is, kik elismerően írnak róla. írhatnak is, mert eredeti, önálló dolgozat, telve jobbnál jobb meglátásokkal." Az ideiglenesen kinevezett, megbízott múzeumvezetö Nyárády Mihály m unkájáért 300 forint tiszteletdíjat kapott. A romok eltakarítása, az anyag rendezése már annyira előrehaladt, hogy a sok sürgetésre való tekintettel 1949-ben meg lehetett nyitni a három néprajzi, valamint egy régészeti termet a látogatók előtt Miután azonban a könyvtár könyveit is át kellett hozni a múzeumba és az anyagot csak a meglevő termekben lehetett elhelyezni, így a kiállítást 1950 április végéig be kellett zárni. A néprajzi munka a gyűjtemény anyagának a leltárral való azonosítására, néprajzi cédulakatalógus készítésére korlátozódott ben a múzeumhoz került a volt városi múzeum anyaga is, benne jó néhány néprajzi tárggyal. Ugyanebben az évben az újjáalakított néprajzi gyűjtemény két termet kapott: egyikben egy földművelési, másikban egy új rétközi kiállítás nyílt meg. Ismét folytatódott a néprajzi gyűjtés is, am ire ebben az évben már 2800 Ft néprajzi célhitelt utaltak ki. A következő, 1951-es év változást hozott a múzeum állapotában: ebben az évben történt az állam osítás. Üjabb raktárhelyiséggel is bővült a múzeum, így abban már foglalkozási ágak szerint elkülönítve lehetett elhelyezni a kisebb terjedelmű néprajzi tárgyakat. Márciusban a felszabadult termekben nagyszabású dohánykiállitás nyílt meg, amely másfel hónapig volt látható. A kiállításról Nyárády Mihály ismertetést is irt a Múzeumi Híradóban A nyíregyházi Jósa A ndrás M ú zeu m dohánykiállítása" 63

78 címmel.9 A dohányzás témáján azonban a kiállítás bezárása után is tovább dolgozott Ennek eredményeként jelent meg a Jósa András Múzeum évkönyvében a P ipakészségek Szabolcs m egyében" című dolgozata, melyben a múzeum néprajzi gyűjteményének több darabját is bemutatta.10 Ebben az évben néprajzi gyűjtésre közel 0000 forintot fordíthatott a múzeum. A következő tennivaló az állandó kiállítás megrendezése és megnyitása volt. A jú lius középén megnyílt néprajzi kiállítást Bakó Ferenc, Béres A ndrás es N yárády M i hály rendezte. Ebben a halászat, a gabonatermelés és a szűcsmesterség szabolcsi em lékei kaptak helyet. Az elkövetkezendő három évben Nyárády Mihály folytatta a néprajzi tárgyak gyűjtését, tudományos dolgozatokat írt. i!)54-ben Csallány Dezsőt nevezték ki igazgatónak, Nyárády Mihály mint mellékfoglalkozású tudományos kutató, továbbra is a néprajzos teendőket látta el. M unkájának elismeréseképpen miniszteri dicséretben és pénzjutalomban részesült. Ugyanebben az évben, mivel új helyiség nem állt rendelkezésre. lebontották a néprajzi kiállítást és helyére Benczúr-kiállítást készítettek től kezdődik a fotógyűjtemény leltározása, amelybe Kiss Lajos közel 300 d a rabos, az 1920-as, 30-as években készült, többnyire pozitív képekből álló felvételeit is besorolták. Ezek ma már felbecsülhetetlen jelentőséggel bírnak a népi építészet kutatói számára ben az új leltározási munka előkészítése és a leltározás megindítása volt a múzeum dolgozóinak legfontosabb feladata. A régi néprajzi gyűjteményből 1610 darabot új leltárkönyvbe vezettek át. (Az újabban gyűjtött tárgyak belelturuzása melleit a régi, közel három és félezer darabra rúgó anyag ujralellározásii 1959-ben fejeződutl be. Szinte teljesen Nyárády Mihály végezte el ezt a nagy munkát, egy alkalommal Beres András is segített neki.) Még ebben az évben a leiem hiány mialt rövid ideig nyitva tartó, de változatos témájú kiállításokat rendeztek, köztük a.beregi h ím zé s címűt is, amelyet alig egyhónapos nyitvatartása alatt Inbb mint kétezren tekintettek meg. H alm os István révén új munkatárssal gyarapodott a múzeum: ő a népzenekutatásra kapott megbízatást. A következő évben is újabb kiállításokat rendezlek, amelyből a Nyárády által kél teremben megrendezett A jaki népviselet" kiállítás révén a néprajzi gyűjlemény is kivette részét. Folytatódott a régi néprajzi anyag leltározása is (2090 Lárgy), bár a ko rülmenyek a helyszűke mint az az alábbi jelenlésbül is kiviláglik nem a legoptimálisabb lehetőségeket biztosították a tudományos ás [eldolgozó munkához: Járhata tla n t tömve van a szépművészeti-iparművészeti-néprajzi összevont gyűjtemények raktára. Ugyanígy a néprajzi raktár, valamint két pincehelyünk. Megjegyzendő, hogy a raktárak egyúttal munkahelyek is, ahol tudományos kihalás leltározás, karlonozás folyik. Nincs helye a szakkönyvtárnak, a képtárnak, a néprajzi, természettudományi... kiállításoknak. Az 1937-es év a személyi fejlesztés területén hozol! jelentős változásokat: N yárády M ihályt főfoglalkozásúnak nevezték ki, Halmos István helyére Erdész Sándor érkezett. míg Balogh István történész-néprajzosként nyert alkalmazást. Néprajzi kutatások 13 helységben folytak, tőként a Nyírségben; a (argygyűjtás is [ellendült (120 tárgy) Nyárády Mihály Sulykok és m ángorlók a nyíregyházi Jósa A ndrás M úzeum ban" címmel cikket jelentetett meg. amelyben a múzeum néprajzi anyagából mutat be néhány darabot 11 A következő két év tudományos és gyűjtőmunkával lelt el ben készültei az. új állandó néprajzi kiállítás előzetes tématerve. Az anyag zsúfoltsága és nagy száma miatt teljesen raktárrá változott régi múzeumépület melle állandó kiállítások rendeli 4

79 zésére a MalinovszJtij u. 6 sz. alatl kapott új helyiségeket a múzeum. Az új kiállítások februárjában nyíltak meg, ahol a néprajzi kiállítás egy ajaki szoba bem utatásán kívül az alábbi témaköröket ölelte fel: földművelés, népművészet, mézeskalácsosság és szűcsmesterség ben megkezdődött a néprajzi tárgyak fotózása is. A nyilvántartáshoz szükséges. hogy a lelrókarionokon szerepeljenek a tárgyak rajzai vagy fényképei is. Kiss Lajos nagyszerű rajzokat készített, így a régi leírókartonokat bár azok nem feleltek meg az új nyilvántartási rendben előírtaknak besorolták az új kartonok közé, az újabban beleltározottakhoz pedig fotókat mellékeltek. Év végére közel 500 tárgy fotóját készítették el. Az állandó kiállítás nyitvatartása mellett újra kisebb kiállítások létrehozására is nyílt lehetőség bán a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban nyílt a múzeum anyagából népművészeti kiállítás, amely még 19G4-ben is megtekinthető volt ben Balogh Istvánt kinevezték levéltárigazgatónak. A múzeumhoz került C sallány Géza mint muzeológus, csökkentett munkaidővel (1966 januárig dolgozott a múzeumban). Ebben az évben került sor a néprajzi gyűjtemény hely- és tárgymutatóinak elkészítésére is december 31-én a néprajzi tárgyak száma már 6219 darab volt, ami újabb raktározási nehézségeket okozott. Az állandó néprajzi kiállítás november 1-én zárt be. Ebben az évben jelent meg a néprajzi gyűjtemény egy nagyobb csoportját bemutató dolgozat a Jósa András Múzeum évkönyvében Bene Zsuzsanna és K atona Im re tollából. (Címe: A nyíregyházi Jósa A ndrás M úzeum késő habán fa ja n sza l.)12 A következő másfél évben néprajzi tárgyakból egy D jabb szerzem én yek (1965) és egy kézim u n k a kiállítás (1966) volt megtekinthető. Az 1952-ben népi műemlékké nyilvánított tiszacsécsei M óricz ház kisebbik szobájában május 1-én a múzeum néprajzi gyűjteményéből nyílt állandó kiállítás június 30-án ment nyugdíjba Nyárády Mihály Helyére 19B7-ben M uraközt Ágota került, aki a néprajz mellett a képzőművészeti ás iparművészeti anyaggal is foglalkozott. Ebben az évben választották külön a néprajzi adattári anyagot a többitől, amely az év végén 417 tétel alatt oldalra rúgott. A raktározási gondok miatt Vajára kiszállított néprajzi anyagot is visszahozták, sor került gyűjteménycsoportok szerinti raktározásukra. Erdész Sándor forgatókönyve alapján nyílt meg februárban a Sza bölcs-szatm ári n épszokások" címet viselő új állandó néprajzi kiállítás, melyről a N ép m ű velés című folyóiratban fényképes ismertetés jelent meg.> ben újabb népművészeti vándorkiállítást rendezett a múzeum a Zrínyi gimnáziumban ban vándoroltatták a népművészeti kiállítást: Nyírbélteken és Fehérgyarmaton mutatták be Emellett egy Ü jabb szerzem én yek" kiállítás is nyílt a Jósa András Múzeumban, ahol az ezt megelőző években gyűjtött érdekesebb néprajzi tárgyakkal ismerkedhetett meg a közönség. Ebben az évben folytatódott a raktárrendezés, a kartonozás is. A bátorligeti művelődési otthonban F edics-em lékszobát avattak, ahol a néprajzi gyűjteményből is több tárgy szerepelt. A következő évben a múzeum anyagából összeállított újabb vándorkiállítást m u tattak be Felsősimán, a Vajda-bokorban és a Jósa András Múzeumban A nyíregyházi b n kortanyák néprajza" címmel (rendezte: Erdész Sándor). Muraközi Ágota Szabolcs- S za tm á r m egye n ép m ű vészete címmel Nyírbélteken, N épi te x tíliá k a Jósa A ndrás M ú zeu m b a n címmel Nyíregyházán rendezett időszaki kiállítást. Az 1970-es évben nem nyitottak újabb kiállításokat. Gyarapodott a néprajzi tárgyak száma (354 db), valamint az adattári anyag (1035 lap). 65

80 Az 1965-ben megkezdett szervezés eredményeképpen ebben az évben indult meg a Sóstói M ú zeu m fa lu építése is. Létrehozásakor a cél az volt, hogy ott a megyei m ú zeum szabadtéri néprajzi kiállításaként..knmplesen mutatkozzék meg e táj... gazdasági és társadalmi arculata. A szervezessél Erdész Sándort bízták meg. Ettől az évtől kezdődően a néprajzi tárgyak gyűjtése is főként az új szabadtéri kiállítás berendezésére szolgált, az ott létrehozott fotótár pedig a megye népi építészeti emlékeinek megörökítését tűzte ki célul. A néprajzi tárgyak továbbra is a Jósa András Múzeum gyűjteményéi** kerültek beleltározásra, csak mint kihelyezett néprajzi tárgyak szerepeltek a múzeumfaluban. A néprajzi tárgyak száma év végére elérte a B2U9 darabot. 197'2-ben a múzeum 41 néprajzi tárggyal veit részt Mátészalkán A szatm ári táj n ép m ű vészete" című kiállításon. Ez év szeptemberében az állandó kiállításokat bezárták, mivel a múzeum új épületet kapott a Benczúr téren. Az új állandó kiállítás csak a költözködés után, 1974-ben nyílt meg. A következő két év a költözködéssel, raktárrendezéssel, az új kiállítás előkészítésével telt el ban a múzeum is részt vett a Budapesten rendezett M egyek n é p m ű v é sze te " című kiállításon ben nyíltak meg az új múzeum állandó kiállításai. A néprajzi kiállítás a F elsö-t lsza-vidéki sző ttesek és h ím zé sek címet viselte (a forgatókönyvet Muraközi Ágota készítette). Ugyanezzel a címmel megjelent a kiállítás sok fotóval illusztrált katalógusa is,14 az Elet és Tudomány pedig ötoldalas ismertetést közölt róla.15 A néprajzi anyag rendezettsége a raktárakban év végére 60 százalékos volt, az adattár azonban naprakész állapotban álit a kutatók rendelkezésére. A néprajzi tárgyak gyűjtése és a néprajzi fotótár gyarapítása elsősorban a m ú zeumfalu révén folytatódott a következő években. Személyi gyarapodás 1976-ban történt: ekkor jött a múzeumfaluhoz Páll István. A múzeumfaluban épületeket telepítettek át, rendeztek be, a Jósa András Múzeum és a megye több vidéki múzeumának néprajzi anyagából 1977 áprilisában a szovjetunióbeli U ngváron megnyitották a m ú zeum történetének első külföldi néprajzi vándorkiállítását (címe: Szabolcs-Szatm ár m egye n ép m ű vészete; a forgatókönyvet Erdész Sándor irta). A Kárpáti Igaz Szó című lapban20 és a Szabolcs-Szatmári Szemlében ismertetéseket is megjelentettek a kiállításról. Ezt a kiállítást októberben a romániai S za tm á rn ém etib en is bemutatták. Ebben az évben külföldi néprajzi kiállítást is fogadott a Jósa András Múzeum: szeptemberben a szatmárnémeti múzeum itt mutatta be a Szatm ár m egye n é p m ű vészete" című kiállítását. Az előző évben külföldön szerepelt népművészeti kiállítást 1078-ban Budapesten, Hajdúszoboszlón és a mátészalkai Szatmár Múzeumban is bemutatták. Ebben az évben a múzeumfalu mezőgazdasági eszközeinek kiegészítéseképpen 13 traktorból álló tra kto rm ú zeu m o t nyitottak Sóstón ben a Sóstói Múzeumfaluban befejezték az első ütemtervben szereplő terület beépítését, így mód nyílt arra, hogy az országos múzeumi és műemléki hónap nyitányaként szeptember végén megnyílhasson ez a múzeum is.13 A kiállításhoz vezető is készült.20 A fotótár anyagából és a gyűjtemény makettjeiből Szabolcs-Szatm ár m egyi népi építészete címmel vándorkiállítást rendeztünk, melyet először Ungváron m utattunk be. Ehhez magyar és orosz nyelvű vezető is készült.21 A kiállítást még ugyanebben az évben a Jósa András Múzeumban is megismerhették az érdeklődők.22 A tiszacsécsei M ó ricz-em lékh á z új kiállításának megnyitására is ez évben került sor, ahol a nagyobbik szoba berendezését a múzeum néprajzi anyagából úllítotlák ösz- 66

81 sze.23 A nemzetközi gyermekév rendezvényeként a Jósa András Múzeumban pályázatra beküldölt gyermekjátékokból és a múzeum anyagából nyílt kiállítás A néprajzi gyűjtemény tárgyainak száma 1979 végén 10 GD6 db volt. A néprajzi adattár ugyanekkor 687 tétellel ( oldal) zárt. A néprajzi fotóanyag (a múzeumfalu [ tótéiával együtt) 6977 darabot telt ki. A néprajzi gyűjteményt a jövőben is elsősorban a tovább épülő Sóstói Múzeumfalu berendezését szolgáló tárgyak begyűjtésével fogjuk gyarapítani. A cél az, hogy új raktárak felépítésével a szakosításnak megfelelően a múzeumfalu váljék a gyűjtemény egyedüli gazdájává, hiszen a néprajzi tárgyak eredeti környezetben történő bemutatásával sokkal szemléletesebb, a látogatók igényeit jobban kielégítő kiállításokat tudunk rendezni. JEGYZETEK 1. Kiss Lajos: A Szabolcs vármegyei Múzeum története S1P Rp, 1SCS (MúzeumlÖrténetl sorozat 2.) 5. Kiss Lajos: Néprajzi tárgyak e Jósa Múzeumba Néprajzi Értesítő, (14 3. Nyirvidék, akt Kiss Lajos 1. m, Orz, fi Kiss Lajos: Tllszttett jármok Szabolcs vármegyében. Néprajzi Értesítő, 1S3L , Kiss Lajos: Néprajzi tárgyak fi A néprajzi gyűjtemény ös történetét Nyárády Mihály:..A nyíregyházi Jósa András Múzeum tíz c^e" című munkájából vett adatokból állítottam Össze. (Magyar múzeumok Rp ), Nyaruüy Mihály: A nyíregyházi Jósa András Múzeum dehányklállllása Múzeumi Híradó, SZ. SS ae. 1(1 Nyáráríy Mihály: Plpakészságek Szabolcs megyében. A Jósa András Múzeum Évkönyve Ép. 1881, , 11. Nyárády Mihály; Sulykok és mángorlók a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Kelel-Magyarnrszág, ápr. 1. É 15 He ne Zsuzsanna Katona Imre: A nyíregyházi Jós a András Múzeum késo-habán fajanszai. A Jósa András Múzeum Évkönyve VI VII. Rp ifififi. Sí fifi 13 Fidesz Sándor: Szabales-sznlmári népszokások. Népművelés. iqfii. 5 sz Muraköz! Ágota Fe Is Ő-TI sz n-v I fi é k I szőttesek és hímzések A Jósa András Múzeum kiállítási ve22loi Nyíregyháza M. H.: Nyíri álmok. Élet és Tudomány sz. 5fii Erdész Sándor: Szaholfs-Szatmár megye népművészete A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiállítása Uzshorodon Kárpáti Igaz Szó, IS'1 ápr, id Páll Islvdn: K Iá 1 l 1ás a I nk külföldön küllfildi kiállítások Nyíregyházán Szaholes-Szatmári Szemle, lolfl l. sz Páll István: Sóstói traktorok Élet és Tudomány, 19BD. 1 - sz. M Páll István; A Sóstói Múzeumfalu megnyílása Szahnlc s-szalmárt Szemle, 191B. 4 sz. fll 93 *20 Erdész Sándor: A Sósiái Múzeumfalu állandó néprajzi kiállításainak vezelójc. A Jósa András Múzeum kiállítási vezetői. 12 sz. Nyh.. 1S Erdész Sándor: Szatolcs-Szatmár megye népi építészete. A nyíregyházi Jósa András Múzeum vándorkiállítása Nyh., ISIS. 22 Páll István: Népi építkezésünk űj kiállítás a Jósa András Múzeumban. Kelet-MagyamTszág, lfllfl. máj , 23 Móricz Zsígmcnd fis szülőföldje A tiszacsécsei Móricz Zsígmcnd emlékház állandó klálltlásának vezetője. A Jusa András Múzeum kiállítási vezetői, ifi sz. Nyh., ISIS. 67

82 KISS LAJOS: A Rétköz* A Rétköz neve és fogalma szakemberek előtt is majdnem ismeretlen. Oklevelekben is ritkán olvashatjuk ezt a tájelnevezést, tudományos és tankönyvekben se találjuk meg. Nyomtatott művekben két helyen találkoztam a Rétköz nevével. Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország II. kötete 44. lapján Jókai Mór említi meg a Rétközt, mint olyan helyet, ahol a megszabályozott Tisza folyó még űzi ezután is isteni játékait, melyet mondja Jókai 1891-ben semmiféle vizmérnöki tudomány sem tud tőle elragadni. Hosszasan foglalkozik a Rétközzel Havas Sándor államtitkár, a kiváló megfigyelő, vadászíró, 1837-ben megjelent vadász rajzokban, ahol a következőket mondja: a Rétköz szakasztott mása a Sárrétjének; éppoly rengeteg nádasok és álló vagy folyóvíz borította térségek vannak itt is, mint az alföldi nagy vízmederben. Van mégis némi különbség a Rétköz és Sárrét között A Sárrétjén tulajdonképpen erdőség nincsen; A Rétközön itt-ott szép egresek, sőt a széleken szép tölgy- és nyárfaerdők vannak, miket másutt sűrű füzesek váltanak fel. Es mig a Sárrétről leíró és tudományos m unkák állanak rendelkezésünkre, addig a Rétköz neve és fogalma teljesen elhalványult. Maguk a rétköziek sem tudják pontosan, mekkora területet jelentett ez a név, mert a vizek levezetése, tehát 40 év óla olyan vállozáson ment át a Rétköz, hogy ma semmiben sem különbözik a Nyírségtől. A Rétköz Szabolcs vármegyének a Tisza által körített északi részén terül el, a jelenlegi Lónyai-csatorna és a Tisza között, Vencsellotől egész Tuzsérig kai. hold nagyságú medence ez a Nyírségtől északra, m a a Felső-szabolcsi Tiszai Armentesítő Társulat árterülete. H ajdan 30, most részben, vagy egészen 28 község határát foglalja magába ez a mélyen fekvő terület, mely a Tisza évenkénti kiömlésének helye volt, hova nemcsak a Tisza öntötte évezredek óta áradó vizái, de ide folyt a közel 50 méterrel magasabban fekvő Nyírség csapadékvize is 7 völgyületen, miket még a talajvíz is táplált. Ez a sok víz aztán annyira elárasztotta ezt a holdnyi lapályt, hogy abból csak a többnyire a széleken keletkezett községek belterülete és határainak kisebb-nagyobb homokos szigetei látszottak ki. A többi egy nagy láp, azaz náddal, kákával, gyékénnyel, sással benőtt lassan mozgó víz, helyi néven rétség. Feneketlen mélységnek tartották ezt az óriási ősrétet, közbeszéd szerint a debreceni templom elfért volna benne. Nyáron ha itt-ott visszahúzódott, elapadt a viz, tavasszal ismét kicsapott, a Rétköz olyan lett, m int a tenger. Hogy némi fogalmat nyújtsak a Rétköz vízrajzáról, elég, ha felemlítem Nagyhalász községet, melynek határában 57 tó, 55 ér és 26 lápnevet gyűjtöttem össze az Élő-, Holt- és Kis-Tisza kivételével. Ezek egymással összeköttetésben állottak s kisebb-nagyobb területeket vettek közre. Ki tudná elsorolni hiánytalanul e láthatártalan ingó vízország m int ahogy Kuthy Lajos nevezi e lápvidéket költői leírásában, náddal körülvett síkvizeit s azokat a vizféleségeket, akadályokat, a keletkező és eltűnő megszámlálhatatlan ember és jószág csinálta róná- A szerző kéziratban m aradt tanulm ányának (Csongrád megyei Levéltár 2. sz. fiókja, Hódmezflvásárhely] hetühív köalése 68

83 kát, ergéket, úszókat, úszványokat, árkokat és más vízi utakat, melyeken át juthattak el a határban levő dombokra, száraz területekre. A vizeket mérföldekre terjedő nádrengetegek választották el egymástól, hellyelközzel erdőkkel, bokrokkal tarkítva. Szárazföld, az ún. szigetek, egyharmadát sem tette ki a roppant rét birodalmának. Cseretekből, azaz évtizedeken át nem vágott vizes, mocsaras nádasokból, gyékényesekből állt a községek határainak legnagyobb része, melyeket alakjuk, nagyságuk és a közelükben levő száraz területek, tavak, dűlők után neveztek el. Nádvágó réteknek azokat a vizes helyeket nevezték, hol csak nád term ett és olyan szép, mint a kender. Az ilyen helyeken más vízi növény nincs. A láp felszíne sokféle volt. Ahol sík víz borította tónak, tisztá sn a k hívták, melyeket beláthatatlan nádrengetegek és gyékényesek választottak el egymástól. Ahol a jószág törte le a növényzetet s helyét víz foglalta el, az a t ó na. Ha felverte a nád, sás, kolokány és kom a rónát, megvakult, a neve: vakróna. A folytonos használatban lévő róna idővel folyásnak indult, mélyült. Árvíz csinálta természetes erek kötötték össze a tókat. Gázolva járt a jószág az érnél kisebb ergéken. Mély és szélesebb vízi út volt az úszó, melyen csak úszva m ehetett a jószág. Csalnak csinálta keskeny út a h ajócsapás. Az igen keskeny vízi út a szoros. Rejtelmes világ volt a rétség világa. Akármerre mentünk, csak nádat és vizet láthattunk, meg az eget. Ahol száraz út vezetett a rétségbe, csakham ar zöld gyep bársonyán haladt az ember és ingyen se gondolta, hogy a vastagra nőtt m o h a ingoványos helyre csalta, csak mikor kötésig süllyedt a mocsárba. Még ahol fenekét érhette a víznek, ott se volt biztonságban, m ert nemcsak a sűrű iszap fenyegette elnyeléssel, hanem a pióca is beleragadt a testébe, a rák megcsípte, a kolokány kisebezte a lábaszárát, a békanyál lemarta a bőrét. Büdös, kénes szaga volt a mocsaraknak. A sík vizek felett a vízi növények nád, káka, sás, fű hulladékai helyenként összeverődtek, folyondárok, hínárok gyökereivel összefonódtak, ami hosszú idő alatt annyira megvastagodott, hogy embert, állatot megbírt. Ez volt az ingóláp. A lápon nád terem, de ha a nádat letörték minden évben, vagy leégették, fűkaszálásra alkalmas lett. Némelyik boglyát adott. Nedves időben a láp felemelkedett, száraz időben alászéllott, tartós szárazságban megfeneklett, elült s fölötte új élet kezdődött. A lápon veszedelmes volt járni, ahal vékony volt, elnyelte az utast a szennyes víz. Ezért ingó láp. Óvatosan léptek rajta háromágú bottal tapogatva. A lápon való járást lábadozásnak mondták. A lápon nemcsak nád, káka, sás, gyékény volt, hanem fűzfa, rekettyebokor is. Megtörtént, hogy nagy szélben a láp elszakadt a parttól és a bokroknál fogva elvitte egyik község határából a másikba, sokszor száraz boglyástul, emberestül, állatostul, mintha egy kis falu úszott volna. Ez volt az úszó vagy járó láp. Lápkaszálókat mesterségesen is állítottak elő, amint azt a tagosításkor június 13-án felvett egyik tanúkihallgatási jegyzőkönyv megőrizte.,,a nád először nádvágóval levágattatván, a nádhulla a nádasokban hagyatott, majd nádtorzsok és zsombékok úgynevezett nádtörővei összezúzatván, a törmelék a letarolt nád- s gyékényhulladékokkal összevegyülve s a vízből felnövő gyökerek, bozót és folyondárindákkal mondhatni összeszövetve első évben kevéssé, majd minden évben folytatott ily nemű nádlevágás és gyökértörések után évenként szilárdabb, de hajlékony ingovánnyá szövődik össze, mely 10 év után szövedékében annyira szilárdulást és erősbödást nyer, hogy a kaszáló egyént képes fenntartani s ezáltal megóvni a vízbe alásüllyedéstől. Egy boglyás ily nemű lápkaszáló törésére 4 napiszám s mint fentebb előadatott 10 év szükségeltetik arra, hogy rendes kaszállási állapotra jusson s akkor is vad, vizenyős, ízet 69

84 len, sásas szénát ad, mely csakis, heverd szarvasmarhák tengetésére használható szénát terem. Más helyen meg félölnyi távolságra foltonként volt zöld a víz teteje. Elhalt és élő növényi alkatrészekből álló, oszlop alakú zsombék volt ez; egyikről a másikra ugrálva, bukdácsolva kelhettek rajtuk át a réten, de aki elfáradván megállóit rajta pihenni, kivált ha fiatal volt, a zsombék elhajlott alatta, a sűrű latyak, a vízipokol pedig elnyelte. A zsombékok köze kemény télben se fagyott be. A síkvizek széleit nád, káka, sás szegte, némelyiken olyan vastagon volt a kolokány, hogy fennm aradt a csolnuk. A víz tetején békalencse zöldellt, vízben hínárok, moszatok, alatta a szörnyű degesz sártenger kígyókat, piócákat, számtalan úszó víziférgeket, csigákat rejtegett a mélyén. Fölséges látvány volt a rétség minden időszakban. Kora reggel párás ködben áll az egész szűz óstermészet s ahogy a nap fölkeltével oszlik a köd, élénkül a rét is. Vízi m adarak szállonganak ide-oda élelemért. Megszólal minden madár: gágog, sziszeg, sipít, károg, herseg, nyerít, visít, sikolt, kotyog, bömböl iszonyú zajjal. Nappal hallgat az ősrét. A szárnyasok elhúzódnak a Nap elől a zsombékok és káka árnyékába. A víz közepén alusznak a kacsák, ludak, csak ha a gúnárok összevesztek, volt lárma. A nádiveréb csiripel csak élesen, bogárkák, méhek zümmögnek. Egy-egy gácsér tör ki hangos lármában. Egész nap kókadoznak, koplalnak. Alkonyat felé köd száll a lápból. Szellő zizegteti a nádszálat. Ébred az ősiét, kezdődik a hangos mulatság, a víg élet. Helyet változtatnak. Napszálltakor mentek legelni V-alakban nagy sokaságban vetésekre, dombos helyekre nagy zúgással. Ha egyik tótól a másikig szálltak, elhomályosították az eget, mint valami fekete felleg. A gémek csoportosan, párosával a vizek melletti kövér lombú fákra szálltak. Néha egy árva gólya is megjelent. Mikor teljes a sötétség, szállnak a vizekre halászni, zavarják a halakat. Szinte fülsiketítő zajt csapnak. Egy puskadörrenésre nagy zűrzavarban mene Külnek. A szárnyasok zaját a békái; kuruttyolása múlta felül. Egész éjjel csak a bagoly sivit. Télen csonttá fagyott a rétség, meztelen csontvázként m utatja alkatrészeit. Kéthárom lábnyi jégkéreg borítja a síkvizeket, az erek csaknem fenékig befagyva. Dgy tetszik halva fekszik a természet. A vándorm adarak elszálltak, legutoljára, a vizek befagyásával a kacsa; csak a nádiveréb m aradt itt, pipiske, varjú, csóka. A rétségben csak az idevaló pákász nép ismerte a járáskelést, inás ember halálfia lett. A katonaszökevényeknek, meg a betyároknak itt volt biztos búvóhelyük, mert a zsandár hatalma megszűnt a rét szélén. Mégis vonzotta az embereket a vidék szépsége, a tavak tetején nyíló vízi liliom fehér virága, a tóparti nefelejts kéksége, a rétnek ezerféle tarka virágözöne, úgyszintén a félelmetesen nagyszerű náderdők sejtelmessége. Alkonyat felé ködbe borult a mély titkú láp, sejtelmességét csak fokozta a nádasok susogása. Nem csoda, ha a nép képzelete benépesítette mindenféle vízi szellemekkel, tündérekkel a vizek és nádasok birodalmát. Tündérregét sehol se tudtak annyit, mint itt; a fiatal lányt elrabló vízi embert látták is; sőt azt is meglesték, hogy aranysodrony kötötte össze Beszterec és Ibrány községeket, azon táncoltak éjenként a földiektől üldözött tündérek egymáshoz csókolózni. Mai ember el se tudja képzelni, milyen élet volt itt. Száraz lábbal ritkán lehetett járni, még nagy szárazságban is. Csolnakon közlekedtek a csillogó vizű ereken és más vízi utakon. Volt ugyan olyan erecske is, hol gatyafogóban lehetett menni, de a mélyebb helyeken úszva ment a jószág, kísérője pedig pucérra vetkezve belefogódzott a 70

85 jószág farkába és úgy házalta magát oda, ahol legclielni akart. Árvízkor a lakodalmas menet is csolnakokban húzódott egyik faluból a másikba, így vitték a keresztelendőket is a templomba, sőt még a halottakat is nyugvóhelyére. Hihetetlennek látszik manapság, hogy nemcsak az egyszerű ember, de még a pap is naphosszat lábadozik, bukdácsol a lápokon ősember módjára meztelenül. Derekán fűzfagallyabroncs, körüldugdosva a szabad kézzel megfogott vadludakkal, kacsákkal, ami nemcsak könnyen szerzett zsákmány, hanem hasznos életmentő öv is, mivel rossz lépés következtében beszakadt láp alatt örökre elnyelte volna a piszkos löttyedék, ha az elejtett szárnyasok fel nem tartják. Sokszor úgy eltévedtek a víziutak, kákás dugványok, sásak, nádak útvesztőjében, hogy bizonyos helyre letett ruhájukat nem találták meg s kénytelenek voltak csupasz testtel, csatakosan. sárosán visszatérni hajlékukra késő este. Szántóföld természetesen kevés volt. Ilyenekül használták a vizek, mocsarak közötti kisebb elszigetelt homokhátakat, az un. szig eteket, melyek észak felé a rétségben voltak, továbbá délen a Rétoldalban, a Nyírség felé húzódó nagyobb szárazulatokat, nevezetesen a vizek kanyarulataiban levő hosszú földnyelveket, a félszigeteket képező szegeket a megfelelő zu g o kka l és a nagy területeket kitevő hegyeket. Némelyik m a gaslatnak csak a gorondját szántották; volt. olyan hegy is, hogy csak az alját szánthatták, a teteje használhatatlan futóhomok volt. Az összeírás szerint a létező kevés szántóföld felét az árvíz megvesztegeti. Általában kevés olyan terület volt, amit az árvíz nem járt és nem okozott volna nagy károkat. Az árvíz volt itt az úr, az parancsolt. Sok helyen sövénykerítéssel fogták a vizet, hogy el ne vigye a vetést A szárazság, az aszály Itt nem volt ijesztő rém, mint másfelé, mert akkor növekedett a szántóföld. A szántóföld kicsisége eredményezte, hogy az I70Q-as évek végén és 1800-as évek elején klírtnttök az erdős részeket, előbb kaszálónak ás legelőnek használták, majd felszántották, kenyér lévén nélkülözhetetlen alapja 3 gazdálkodásnak. Bármennyire is igyekeztek nagyobbitani csekély szántóföldjüket, mindazállal egy község művelhető területe se tudta eltartani kenyérnek valóval lakóit úgy, hogy azok a közeli nyíri községekbe, hegyaljai helységekbe kénytelenllettek eljárni aratni, csépelni, szőlőt kötözni. A felső-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat története is kiemeli, hogy földmlvelésre alkalmas terület e vidéken alig lévén, ezen községek lakosai távolabbi vidéken részes munkával szerezték be az élelmükre szükséges gabonaneműeket. Némely községben különösen nem termett, pl. a nagy határú Dombrádra Kékről, Kisvárdáról hozlák a vermes gabonát. Bercelen ritka gazda volt, akinek 6 12 köböl termelt, Paszabon a legnagyobb gazdának ie 4 mázsa rozs termett. IBSO-ben Kéken a leggazdagabb embernek 60 kereszt gabonája volt A szigetek árvízkor bő termést adtak ugyan, de mivel csak a legtetejét nem vette el a víz, igen kevés termett. Egyébiránt a parton nem termett, az aljon meg elvette a viz. A földművelés sok akadállyal járt a Tisza szabályozása előtt Is, azután is. A szabályozatlan Tisza évről évre nagy károkat tett, amihez járultak még a bel- és talajvizek. Némely határt egész évben lepte a viz. Így 1715-ben Berencs határának csak egy részét művelhették a Tisza áradásai miatt. Hasonló megjegyzések a földművelés sanyarú állapotát jelzik A termés egy részét elvette a földesúr, másik részét az egyháznak kellett adni tizedül. Sok helyen nem is volt jobbágy, csak taksás. A szerte szét levő területek művelésével sok idő telt el a tagosításig. Aztán csolnakon kellett vinni az ekét, berenát, magot; a lovak úszóba mentek a csolnak után, a kanlárszárát fogta a csolnakban ülők egyike. Aratáskor hasonlóan vitték a szerszámokat, élelmet, majd 71

86 ami kevés összegyűlt a szigeteken, a termést is csolnakon kellett hazaszállítani. Ladikon hordták ki a tengerit is. Trágyázni hajdan nem kellett, utóbb egyik-másik községben 3 évenként. e lássuk, miket termeltek a rétközi lakosok. Legnagyobb szerepe volt itt a kitűnő homokhátakon a rozsnak. A rétközi rozs kisebb fajsúlyú volt. mint a nyiri. Ami kevés termett, annak is fele konkoly volt. Vadzab is sok termett vizes helyeken, mely szintén rontja a lisztet. Volt még egy ellensége a gabonának, a takarmányul termesztett lenvirágú babó, vagyis vadbükköny, mely elfutván a tetején, a szemet kifejlődni nem engedte. A b ú zá t hírből ismerték,'még Halászban, a legnagyobb községhen is annyi termett, hogy kovásznak legyen. Hagyomány szerint kenyér csak a gazdagok asztalán volt. Tengerikenyeret ettek, melynek sütését nagy tökéletességre vitték. A m áiét káposztalevélen, meg a tengeri csutkáján sütötték kemencében. A tengeri a lakosok fő táplálékát képezte. Ennek magyarázatául az összeírás feldolgozásában olvassuk A tengeritermelés a nép nagy szegénységének bizonyítéka, m ert rendesen nem a kültelken, hanem a kertben vagy a kertek közelében eső földdarabokon művelték, míg a többi földet pusztán hagyták, egyrészt azért, m ert a tengeriföld még ez időben nem eléggé vagy nem mindenütt volt beillesztve az úrbériség keretébe. A termés egy részét nem vette el.a Eöldesúr, másik rész pedig'nem jutott tizedül az egyháznak. E körülmények segítették elő a tengeritermelés terjedését. A tengeriföld az adózás alól kimaradt ban kerti föld alatt olykor egész nagy területet értetettek, m ert ide soroltatott a konyhaveteményeken kívül a tengeri, kender, dohány stb. föld, mely pedig akkor, néhol elég nagy kiterjedésű volt. (Statiszt. Közi. XII ) A kétszerest, vagy m int mondták, az abajdócot azért kedvelték, mert vagy az egyik, vagy a másik sikerült. Jó kenyér sült a vótérból (Triticum monococcum) kiveszőfélben levő búzafaj. Bő termése volt. Kását is készítettek belőle, mit tejjel ettek. Később takarm ánynak használták. T a tá rká t kis mennyiségben termeltek, nagy ínségben tengericsutkával őrölték kenyérlisztnek. Á rpa jelentős terménye volt a Rétköznek, rozszsal vegyítve kenyérnek használták. Z a b o t keveset termeltek általában, de Gáván annyit, hogy Csongrádra szállítottak belőle Kölest nagyban termesztettek. Kásacsináló malom majd minden községben volt Gabonájukat földvermekben tartatták. Száraz malomban őrölték, melyből a Rétköz 28 községében a vizek levezetésekor 114 volt. Vízimalom 17 szélmalom 3 volt. A Rétköz lakosainak nem a földművelés volt a fő foglalkozása. Jó szágtenyésztéssel foglalkoztak Inkább. Sok község csaknem a jószágtartásból élt nagy részben. Mert rétek, legelők, lápok állottak rendelkezésre, melyek lehetővé tették a jószágtartást. A falvak legelővel voltak körülvéve, a csorda körüljárta. Az ugart és aratás után a többi nyomásokat is legeltették ikl összeírás szerint a legtöbb községnek elegendő mezeje vagyon, még téli időben is ha az árvíz a határt el nem önti a heverő m arha takarm ány nélkül élhet 1863-ig örökös legelők voltak egy-két község kivételével. Volt olyan község is, hol elkülönített legeld nem volt, ott lápok voltak és a lápokat kiegészítő gorondok. Dombrádnak szűk mezeje volt és a víz járta. Bercelen minden tavaszon május végéig árvíz fedte a legelőtereket. Megtörtént, hogy egész nyáron se volt legelője a községnek, sőt nedves évben még ősszel sem legeltethetett a lakosság. Kaszálókul elsősorban a szigeteket, továbbá a dombosabb, kiemelkedő részeket, meg az ún. kacsavárakat, azután a száraz területek árvíz járta részelt, hajtásos oldalait használták. Kaszálóik a szigeteken oly szoros helyen voltak, hogy még csak az erős tél miatt a vizek meg nem fagytak, szénájukat ki sem hordhatták házaikhoz és ha tavasszal a víz sokáig hevert kaszálójukon, sarjut sem lehetett kaszálni. A szigetekre József nap 72

87 (márc. 19.) előtt hajtatták fel a jószágot, és május vége felé hajtották haza. 2 csolnakot összekötöttek hosszában egymás mellé, beleállltották a lovat, marhát. 2 lába egyik, 2 lába másik csolnakban.... ladikon vitték. Ha nem volt árvíz, jón. közepéig volt ott A szigetekre ergéken hajtották a jószágot Május utolján félni kellett, néha oly hirtelen jött az árvíz, hogy a jószág felszorult a szigetekre, leveles ágat evett. Sokszor az árvíz a jószágot is elvitte. A szigeteken halászkunyhók állottak, a pásztorok használták. A felszorult jószágot lábon hordták ki. A réten májusig volt, aztán ugarra ment, addig nem volt szabad ugarra hajtani. Gyenge télen csolnakon hordták ki a szénát kötélbe kötve. Nagy vizek alkalmával pedig lábán vagy tutajon szállították haza, mely a Tiszán úsztatott fenyőfagerendákból összevert talpakból állott, melyekre deszkát szegeztek. Némely község szénával k e re sk e d e tt (Berencs), Paszabon szénával fizették a párbért. Itató vizei mindenféle m arhájuknak közelvaló, bőséges és alkalmatos volt. H a lászban oly sós tavak is vannak, mellyel élvén a marha, sóval nem szűkölködik s nem is szokták sózni a marhájukat. Homokos, szikes helyen volt jó víz, egyebütt legnagyobb részben zsíros volt. Nagy árvízkor legelőre nem hajthatták a Jószágot, hanem az úszólápra tutajon vitték ki a jószágot, májustól júliusig. Csolnakon ment a jószág előtt a pásztor, utána 2 jószág egymás mellett összekötve, leghátul is csolnakon hajtották. Sokszor a kísérő levetkőzve, ruháját az ökör szarvára kötötte s belefogózván a hátulsó farkába húzatta magát a lápig- A láphoz érve, előbb a sárt kétfelé verték, m ert a láp széle pocsék sáros volt, a csolnakról saját súlyával nyomta le a pásztor a láp szélét, a jószág rátette az állát a láp szélére s akik a lápon állottak, a szarvánál húzták fel, aztán feltérdelt, mikor m ár könnyen a lápon termett, ulána a többi. Amelyik jószág nem vigyázott, a többi letaposta. Az ökör szép csendesen betapogott, a ló azonban ugrált s befordult. A hajlós lápon 5 6 jószág volt csak. 10-nál több nem ment az Úszóba se, mert összetörte volna magát. Az olyan nagy lápon, amelyiken 30D 400 óbból álló gulya legelt, ember a láp szélére állott s az úszóba hajtott ökör szarvát megfogták és húzták felfelé, amikor a láp szélét annyira lenyomták, hogy a felmenetelt megkönnyítették, a jószágot belábbasztották. A lápból mesterségesen vágott széles úszón egy csomóba db-jával ment fel a jószág. Minden lápon más fű volt. A lápon legeltették le a füvet, ott etették meg a szénát is. A lápon sokféle veszedelemnek volt kitéve a jószág is, őrizője is. A lápkutakba beleesett, a lápszéleken a mételytorzsától felpuffadt cnnscriptio szerint 7 éves átlagos számítás szerint 10 marha pusztult el mételytorzsától községenként. Ha kora reggel harm attal hajtatták ki és lanyhás esős időben, a fodorsáson pókot kapott. A fodorsást (Glyceria aquatica) tulajdonképpen helytelenül nevezik sás -nak, mert nem sás. Népies sás elnevezése onnan van, mert hosszúkás levelei hasonlítanak a sáshoz. Virágzata azonban inkább a köleséhez hasonlít. Állandóan nedves, mocsaras helyeken nő. Másod-, sőt negyedrendű takarmánynövénynek mondják a szakemberek. A mérgezést a sás mérgezésénél az Ustilago Longissima nevű iiszökgomba okozza, melynek telepei a fodorsás levelein barna színű hosszúkás foltok alakjában rakódnak fel. N agyhalászban háromélű sásnak ismeri a nép ezt a sásféleséget. A mérgezés a zöld sás etetése után következett be. A kem ecsei állatorvos szerint az elhullás oly gyorsan következik be, hogy az állatorvos nem ári életben a beteget. A néphit a sásmérgezés okozójának egy pókot tart, mely a sás levelein ál. ezért a betegségről is úgy nyilatkozik, hogy az állat pókot kapott Eső után reggel, mikor még a sás harmatos, igen mérgező a sás. 73

88 Egy órán belül elhull az állat néha 4 5 percnyi legelés után felbukik és rövid ideig tartó rángatózás után elhull. Kb. két órán belül. Nagy szárazságok idején, júl. és aug. hónapokban, mikor a legelő fogytán van és a mélyebben fekvő helyen termett sás legeltetésére is rászorul a gazda, történik az állatelhullás. Ekkor éri el az ustilágó fejlődésének egy bizonyos stádiumát, talán érettségét Az állat gyomrába kerülvén néhány perc alatt kifejti mérgező hatását. Legérzékenyebb iránta a szarvasmarha, kevésbé a juh és a ló. Csak nyáron mérgező a fodorsás, mikor az üszög legnagyobb mennyiségben van rajta. A sás széna korában nem mérgező, m ert a száraz sás szárától az ustilágó legnagyobb része lehull. A nagy vizű erekbe, folyásokba is beleveszett sokszor, bizonyság rá, hogy Halász határában a Járat folyóban találtak egy m arhát embernyi mélységben, ahogy elült, elsüllyedve abban a helyzetben. A lápon rakottyából kunyhó volt a pásztoroknak a szúnyog ellen éjszakára, de nappalra is. A szúnyog úgy jött, mint a raj a jószágra. Trágyával füstölték el a gomolyékban álló jószágról. A szúnyog ellen a szigeten, általában a réten a jószág úgy verte magát, képtelen volt állani, a szekeret is összetörte sokszor. A lápon a lápkútból ittak, hol hűvös volt a víz. Kalapjuk szélével merítettek, vagy ivótökben tartottak vizet. Ha lápkút nem volt közelben, hosszú nádcsövet keresztüldugtak a lápon, s azon szíttak vizet. Először sáros, pocsolya jött, amit kikupködtek, míg csak tiszta víz nem jött. A réten a jószág hasig járt a vízben, lábfájós lett, elázott, még a körmét is levetette. A jószág télen bent volt a háznál, lápszénával tartották egész télen Télen nagy hóviharban giz-gazt evett a jószág. 100 db elpusztult néha lb29-hen a rettenetes hidegben elhulltak. Kaszálóik ki lévén osztva a gazdák közt, egy gazdának 4 szekérre való szénája volt. Legeltetési joggyakorlat közös volt a földbirtokossággal. egyik a másikat ebben legkevésbé sem korlátozván. Az elült lápokat is legeltetik vízáradáskor, midőn t. i. a marhák lábai a láp lapját kevéssé érik s Így a víz által feltartatván a lápokba belé nem süllyedhetnek, a felhajtott nádfiók róluk, a m arhák által úszás közben legeltethetik, de víz, apály idején nehogy a m arhát a láp lapját áttörve belesüllyedjenek s odavesszenek nem használtatnak. Beszterec ősszel szept. 0. kicsapták, hóval jött vissza. Sokáig tartó nagy víz után elvitték nyárára Téthre, Bogdányba, Nyírségre. Dombrád Szt. György előtt felhajtották. Gégény Megyer május körül hajtották haza. Szt. Mihálykor kiment ismét, májustól júliusig a lápon volt a jószág árvíz ideje. A gulya kint hált Mindszentig (nov. 2.), tavasszal hajtották ki. Szt. Mártonkor (nov. 11.) ment a jószág a Tiszaszélre, harangot tettek a nyakára. Mindenütt a Kis Tiszaszálen volt a jószág felhajtása. A pásztorok kunyhókba őszöltek, míg csak a jószág bírta. Itt a Tiszaháton a tavak közti Iápos, süppedékes helyek között voltak a kaszálók, honnan a termett szénát csak a legkeményebb télben lehetett kihordani, akkor is sok bajjal és a jószág veszélyeztetésével. Kényszerülve voltak ott helyben megetetni a takarmányt, ott telelés esetére a jószág és őrzői részére a téli Viharok és vadak elleni oltalmul hajlékokat, szállásokat, mezei tanyát készíteni. Ezek a szállások a birtokosság feljelentése szerint veszedelmesek lettek. Leétették ugyanis a vizközti erdőben a fiatal növéseket úgy, hogy egész télen alig volt szükség takar 74

89 mányra Tolvajfészkek. összejátszanak a kerülővel ben az újoncok Ide bújtak el, egy cug lovas katona egy hétig nem tudott rájuk találni. Szüleik hívták haza, akkor fogták cshk el. Só-, szálfa- és zsindelylopást követtek el, mivel a Tiszához közel esnek. A vidéket félelemben tartó rossz emberek az itteni mérföldekre terjedő nádasokban a csendőröktől egész nyugodtan lehettek, m ert 1000 embernek is biztos menedék volt. A nyolc Ízben megszökött Lippai János jelenleg is ott bujkál, elfogni lehetetlen mondja a feljelentés. Itt a Tiszaháton volt a rideg jószág, vagyis az olyan jószág, mely télen, nyáron, őszön, tavaszon a szabadban tartózkodik, legfeljebb félereszt készítettek nádból, mely a felszéltől óvta valamennyire. Bercelen az uraságnak volt rideg gulyája. Dombiádon a Narádola szigeten tartózkodott a rideg jószág, sáson, gallyhegyen élt, ha felélte a szénát! sovány volt. A pásztorok gödör gunyhóban tartózkodtak től 67-ig, tehát 8 évig, egész éven szilajon ált a jószág, mert gyenge tél volt. A jószág nem volt akolban s elvadult. Csak a gulyást ismerte, kinek szavát is értette. A gazdák kiknek fejenként db is volt csak 10 mérőlánc távolságról nézték. 5 6 éves korukba fogták be, hogy kifejlett lábai legyenek, nagy kínnal, rudalló kötelekkel, színbe hajtották be, emberéletben is kárt tettek. Mikor a gulyások feleségei hozták kifelé az ennivalót, elébe mentek a szilaj pásztorok, m ert a jószág megvadult, mihelyt idegent látott. Később ridegnek mondták a tavasztól kemény télig kintlevő jószágot is. Az is megtörtént, hogy nagy télben felhajtották a jószágot az olyan helyekre, honnan nem tudták a szénát hazaszállítani és ott etették meg vele. Egy hétig is fent volt a jószág, ólat csináltak részükre. Sok esetben kint a mezőn vágták a marhát. Pesty Frigyes megemlíti, hogy a Rád határában a Mészárszék oldalon vágták a húst. A Szelénte 15 hold sziget nyugati oldalát hívták így. Innen hordták Kemecsére a jószágot, itt is vágták le. Nagy szelindek kutyával fogatták be a bikát. Egyik a fülének, másik a farkának, harm adik a horgas Inának esett neki. Volt olyan ügyes kutya, hogy a bika nyelvét kapta el. Az erős mészáros legények egyike a szarvánál fogva lenyomta, a másik a nyakát elvágta. A mérföldekre terjedő nádasokban sok farkas volt, ott fiadzott. Féllek tőle, 30 db-ot is lehetett látni együtt. Bejárt a faluba is. Nem volt ritka eset, hogy benézett a ház ablakán, meg hogy elvitt a sertésből 1 2 darabot. Féltették a jószágot a pásztorok tőle, különösen a lovat, m ert elszaladt. Az ökör azonban nem félt tőle, nekiment. Ha ki volt nyűgözve a ló: megette. A csikót is kedvelte, különösen. A lovakat azért bántotta, mert az nem m aradt egy csomóban, mint a szarvasmarha, hanem széjjel ment. S ha már elszaladt, az övé volt. Ménesben ha csak a szagát megérezték is a farkasnak a lovak, a csikókat közrevették a kancák, a mének és heréitek körbe körbe rohantak megvadultam A ló hátat fordított és rúgta a farkast. Na amint találkoztak farkassal, kifogták a lógóst, a hátulsó lábával vágta a farkast. Tengeritörés után volt ereje a farkasnak. A pásztor, volt eset rá, ijedtében a boglya tetejére menekült féltében, a jószág meg a faluba szaladt be A magános embert úgy fárasztotta ki a farkas, hogy háttal fordult az embernek s hányta lábával a havat az emberre télben, szinte cserdült a füle, közbe-közbe szembetámadta. A bajba került csak mások segítségével menekülhetett. A Rétközben a jószágállomány ló, tehén és sertésből állott, de lő igen kevés volt, csak a jobb módúaknak. A juhászat se volt igen virágzó a métely miatt, Bercelen sok volt, inkább földesurak tartottak nagyabb számmal Sertés azonban sok volt, egy gazdának 200 db sertés, 6 ökör, 2 3 ló, kevés juh előtt nagy veres tót disznók voltak, olyan hamis, mint a vad, felálló hegyes fülekkel, hosszú lábú és orrú, azért volt veres, mert vizen járt. Később a mangalica lett a kedvelt, a fehér göndör szőrű olyan erősek voltak, alig tudták leölni. Gáván az 1547-iki 75

90 díjlevél szerint a pap minden ágytól egy verő disznót kapott. A disznók jól úsztak a vizen. Kék község határában egy alkalommal a Sut domb magas parton ért az árvíz 45 anyakocát. Onnan kiúszott a Seres nád szigetre, de mivel ez kicsi hely volt, a faluba hajtották, kényszerítetlék. A vizben azonban a körme elázott, lerúgta: elpusztult mind Gyenge télen egész télen kint volt a disznó, az esős idő miatt elromlott krumplit élte. Szt. Mihálykor hajtották ki makk morzsára. Ezelőtt ugyanis, mikor makk termett az erdőn, szabad volt a makkoltatás az egyes.község határaiba tartozó tölgyerdöben. A makkot szedték és hazavitték. Egyik-másik községből elhajtották a szomszéd m e gyékbe makkoltatni a sertéseket. Rádrót Ungba, Dombrádról a ramocsai és leányvári, urai ághalászi őserdőkbe. Aki nem hajtotta, az nem ölt. A makkoltatásból januárkor hajtották be, akkor aztán muszáj volt leölni, mert m ár nem evett. A makkon hízott sertés nem túl kövér, de zsíros a szalonnája. Ügy mondják az öregek, hogy a disznópásztornak az élete mindig lakodalom volt Azt a disznót ütötte le, amelyik tetszett, csak a fülével számolt az uraságnak, zsinórra fűzte fel a disznófüleket. Nagy szárazságkor 1863 eljöttek ide az Alföldről telelésre 4 5 hónapig (Derecske, Kenderes, Kisújszállás, Karczag, Madaras, Törökszentmiklósi, Szarvasról 2 3 esztendőre is, egy-egy községből férfi, asszony, gyerek, kik közül sokan itt öregedtek meg De innen a Rétközről is mentek az Alföldre szénáért, ha a víz sokáig volt a kaszálón. néha ott is teleltek, pl. Nánáson. Jószágaikat vásárra vitték eladni: Kemecse, Bogdány, Halász, Bércéi, N yháza, Kisvárda, M ada, M átészalka, K alló, Bátor, D ebrecen. Gabonatermő száraz föld hiányában a rétből élt a lakosság. Bújták a rétet egyik tavasztól a másikig. A rét öntötte az élelmet, mint a Tisza áradáskor a vizét. A tavakban, erekben annyi hal volt, hogy meríteni lehetett, eladni se tudták, hanem a disznóval etették meg. Halászban 1858-ban egy nap 8Q0 mázsa halat fogtak ki. Beszlerecen a Böve tóban egy alkalommal egy húzásra 32 szánka halat fogott Kántor István 1851-ben. A Király tóban sok hal voll, de ham ar döglött. Kéken egy alkalommal 27 szánkával fogtak potykát, 600 Fl-érl adlak el. Demecserben a Kolbárt tóban 50 mázsa halat fogtak, 30 zsidó vette meg Nem volt ritka eset, hogy 70 kilós harcsái foglak, csukát olyan nagyot, hogy vállon vive leért a földig. A halak fogására használták a következő szerszámokat: nagy vizeken gyalommal halásztak, 8 12 ember kezelte. A kisebb vizeket is meghúzták nyáron. Télen jég alatt is gyalmoltak. Léket vágtak a jégen s a hal odament levegőzni Halászban a Kis Tiszán a jég alatt úgy volt a hal egy rakásban, halmokban, mint a takarmányrépa A verse hálóval csak nyáron dolgoztak. Csolnakon bevitlék tiszta vízre s megkereslek, hogy a gyékény szélén hol vannak szakadások, víziutak, folyások, ergák, ott letették, ellenzővel kaput csináltak neki. Délután 4 órakor levetették, másnap reggel 7 órakor szedték fel. 2 versével tele lett a csolnak. A vesszőből font verséi télben, nyárban használták, gazos helyen, ahol hálót nem tudtak rakni. Meglábolható vizeken, gyékényes, gazos helyeken tapogatóval burongatlak. Amikor megbontották, a tapogatót megülögették és belenyúltak kézzel s meglógták a halat. Olyan nagy halak is kerültek bele, hogy a tapogatóval együtt felborították az embert. Mély vizekben, folyásokon, de nem tavakban a p en d ekh á ló t használták. Faszabon fő szerszám volt Csekélyebb vizeken a húzóhálót, mii kél ember kezelt, a te szi-veszi vagy em előhálót és a R étkö z h á ló t használták. A szákot léién jég alatt. L észá va i vagy vésszel apró folyókat, ereket rekesztettek. Keresztül lészázták a Tiszát is. Kora tavasszal, íváskor a szigonyt használták. Nappal a rétszéleken húzódik meg a harcsa, pötyka, csuka meg a tömje tövében, töremorában, habverés szélen 76

91 Odaereszkedett a halász csendesen csolnakján, mintha a szellő vitte volna oda s a nyaktűhöz irányítva belevágta. jjel pedig három ember ment szigonyozni. Egyik a csolnakot tartotta, másik világított ellenkező irányba tartva a nádcsővát. a harmadik szigonyozta a halat. Tavasszal ás ősszel pecegettek, horgásztak a halászok, maguk csinálta veresréz horoggal. Később cigány csinálta horgot használlak, majd vasárus boltban vették városon. Legősibb módon kézzel fogták a halat nagy melegben, kis vizen a csukát íváskor a parton. A fogott halat a tulajdonos színjében tartották, onnan vitték el. Ha olcsó volt s nem kellett, lehordták a kertbe, széjjelhányták. Pénteken rendes heti vásár volt, szánon, taligán vitték a galíciai zsidók Nagyváradig. Az uraság minden nap adott 3 liter pálinkát a legénységnek, kik egész héten dolgoztak. Szombat este a halászgazda vacsorahalat adott, egynek-egynek három csukái. Vasárnap volt a fizetés. A viztulajdonosoké l rész, a halászoké 1 rész, a gyalmosé szintén 1 rész. A gyalmolás jobban fizetett, mint az aratás. A halászat később zsidókézen volt s a zsidó által a pálinkaivás Is elterjedt. Eger, Miskolc, Dorog, Kalló, Nyíregyháza vitték a halat eladni. Kenyér helyett hal volt a fő táplálék, készítették paprikásnak, édesen, savanyúan, töltve, sütve. A halászok nagy lére krum plival gulyásosan főzték, nyáron sütötték és zsíros kendőbe takarták. A lakosok kemencében nádon, vasrostélyon is parázs fölött olyan szép pirosra, mint a rózsa. Az apró sigér halat meg beöntötték tisztítatlanul a befűtött kemencébe, olyan magasra ugrott, majd a tetejét ütötte. Mikor megsült, vastag húsáról a pikkely könnyen lejött, meghasították, a belét kivették, megsózták és megették. Télen csíkásztak. Fejszével a jeget kilyukasztották, a tisztás szélen, ahol a gyékény kezdődött. 10 lépésre egy-egy lyukat. Négy csikkast tettek bele és letakarták gazzal, hogy ne fagyjon be. Léhózott a nyugtalan csík, addig bizseregeltek, hogy bebújt a kas taréjába, honnan nem tudott széjjel menni hirtelen, hanem bebújt a kasba. A lápkutakban is hasonlóképpen fogták. A kifogott csíkot a víz szélén ásott gödörbe öntötték kötésig érő vízbe, a tetejére gazt, aztán leföldelték, nyílás volt rajta, m int a vermen. Ilyen csíkverem egy-egy magaslaton is volt. Merítővei merítették hordóba s úgy szállították nyíri községekbe s távoli városokba, megyékbe. A csikót káposztalében főve, olajba, zsírba sütve és töltve fogyasztották. R ákászással is foglalkoztak. Sárban, mocsárban melynek itt bőviben voltak fogták, kétágú fával, kézzel is, vesszőkosárral merítették ki a nagy szőke rákokat. Némely községben csak a földesuraságnak fogtak., A nadály is egyik jövedelemforrás volt a rétközieknek, különösen azóta, hogy Brausseis (Brossze) a párizsi ált. kör- és gyógytan tanára 1832-ben kimondta, hogy minden betegségnek kiindulópontja a gyomor; ennek gyulladása szokott fellépni, m e lyet vérelvnnással piócákkal gyógyított. Ez oraculumi szózat után írja Fényes Elek Magyarország statisztikájában 1842-ben Franciaországban minden betegszoba és kórházi terem vérben úszott; de mivel hivatalos jelentés szerint az évenként felhasznált 45 millió db nadálybeli szükségnek maga Franciaország csak egyharm adát is alig fedezhetné, kénytelen volt e nemzeti eleven portékát idegen országokból hozatni. Európának egy országa sem elégíthette ki oly mennyiségben és oly illő áron a vérszomjzókat, mint mérföldekre terjedő mocsarakkal ellátott hazánk. E mocsarakat drága pénzért bérelték ki s 1836 évig 2D0 millió nadálynál többet vittek ki külföldre. lb26-ban született Kántor Józsefnek keresztapja, Hubert Felicián francia nadályszedő mint azt a besztercei ref. anyakönyv bizonyítja. Dégényben a ref. egyház 1839-ben 44 frt-ot kap nadályárendából. 77

92 A rétből nemcsak a halászok éltek, hanem a község minden rendű és rangú lakosa; a paptól kezdve a legszegényebb emberig pákász volt Akinek volt egy kis ideje, ment a rétbe, kivált nyáron, vasárnaponként Majdnem minden embernek volt egy faderékból vájt csolnakja s azon ment halászni, vadászni, madarászni, vesszőt szedni, s mindent, amit a természet nyújtott Az igazi pákászok, kik mással nem foglalkoztak, m int amit a rétségben készen kaptak, az öreg legényekből telt ki leginkább. A lápon rakottyából kerek kunyhójuk volt az erek szomszédságában, ott háltak, ott is haltak meg. Nyáron az idős emberek pákászkodtak. Puskájuk vdii, s ha a gácsér ruca hápogója hersegett: lelőtte. A vízi madarak milliárdjai közül a vadkacsa, vadlúd említendő első helyen, m e lyeket húsáért fogtak. A kacsát veres gyűrűből készült csapóval, szősz madzagból csinált hurokkal fogták, mit a vadmadarak törte utak végére tettek, hol a nádasból kijöttek. Aratáskor meg, midőn az öreg kacsa verd ik és lusta, tehetetlen, körülvették tanyázó helyüket, s kézzel szedték össze. Vadlúd tollái párnába használták. Fogyasztásra vadászták még a szárcsát, vízityúkot, a halízű budokányt, sót a lébucol is A sokféle vízi szárnyas tojása egyik legkönnyebben szerezhető eledel, melyből kosár-, sőt csolnakszámra szedtek össze nád-, sástöveken, zsombékokban, vizszéleken, habveréseken, vizek tetején úszkáló levelekén. A napszámos szegények éltek tojásból. Parázsban sütötték, főleg nagypénteken szedték a madártojást A Rétköz szárazföldi vadai a következők voltak: réti farkas, mint már említettem nagyon sok volt, sűrű nádasokban, nád és gyékénytövek zsombékjai között szeretett tartózkodni. A réti farkas fakóbb színű, és erősebbre nő mint az erdei és hegyi. Veremben fogták. Elve 40 pfrl-ot adtak érte, Kallóban lőve 10 pfrt-ot Róka. Havas Sándor írja 1845-ben, ha kedves hazánk egyes megyéit az olt tanyázó vadak szerint akarnánk elnevezni, úgy Szabolcsot méltán rókafaldnek kellene hívnunk, mert minden kitelhető zaklatás dacára is állandóan annyi tartózkodott itt, m int más három vármegyében sem. A Rétközben éppúgy, mint a Nyíren erdőkben, nádasokban, szóval mindenütt van. Szabolcsban a róka csak úgy hemzseg. Több községben nyájat alkotott. V a d m a cska a rétközi sűrű nádasokban nagy számmal találtalik. A Rétközön, ahol vidra van, ott vadmacska is van. V idra. Szinte bizonyossággal állítható írja Havas, hogy nincs hazánkban oly hely, hol egy rakáson annyi volna, mint itt a Rétközben. Utolsó fogytáig pusztítja a halat, rákot, csíkot a tavakból. Minden réti községben van egy-két ember, ki vidrafogással foglalkozik vidrát is fognak telenként február napjaiban a csonttá fagyott rétségben Dombrádon lti, Beszterecen 27, Pátrohán 18, Kékesén és Berencsen 10, Rádon 5, Halászon 8 10 nél több vidrát ejtettek el odavaló, leginkább egyszerű parasztpuskások. Ezen területen 3 hét alatt 150 vidra esett el. A borz elszigetelt apró cserjék s nagyabb erdőfoltokban van akármennyi. A rétközi n y ú l nagy, ellentétben a nyíri, homoki apró verhenyesebb, futósabb nyáltól. Sok nyúl volt. Árvízkor a víz által körülvett kisebb szigetekre szorultak fel, amikor evezőkkel, botokkal verték le. Idevaló vadászok állítják, hogy a XVIII. század végén pusztult ki a hód. Havas Sándor is hallotta öregektől 1882 ben. Megemlítem még a n yercet, az evetet, a m e n e tk é t, görényt, hörcsögöt, továbbá az őzt, szarvast, va d d iszn ó t, melyek lejöttek a hegyvidékről. Legfőbb jövedelmi forrás volt a nád. Télen vágták, mikor befagyott a víz. Mindenki annyit vágott, amennyi tetszett. A legjavát vágták, a többi lábán maradt, vagy tavasszal felégették. Ilyenkor se volt biztos a rét, m ert a nádas tövében meg a zsombékok között a legszigorúbb télben se fagyott be a víz. Mindenféleképpen a nád volt a leghasznosabb a rétság terményei között, mely házfedésre, kerítésnek, falnak, több szál összekötve karónak és tűzre használtatott. Gömörből jártak ide bordások, kik a szép, vastag, erős nádat vitték a szövőszékhez való bordának. Eladásra vitték a nádat Nyíregyházára, Kemecsére, Kálióba, 78

93 Nánásra. Hetenként 100 kéve nádat vitt egy ember, 2 írt volt száza. Az árán ott a helyszínen azonnal kenyeret, lisztet vett, melyek nem minden rétközi községben voltak kaphatók. A nádon kívül gyékényt szőttek, kosarakat, méhkasokat fontak, miket pénzért el is adtak. A sást és a szőlőkötő gyékényt Tokajba vitték eladni. Méhészettel foglalkoztak, a szigetekre kivitték kasostul, télére hazahozták. Volt olyan, aki két hordóval is eladott. Vad méh is zsongott a nád közt, lápokon, vízi növényzetről táplálkozott. Harmatos reggelen a mézharmat a nádlevelekre úgy szállott, mint a dér, csak úgy csillogott, a méh szerette. A vadméhtől nehezen lehetett a mézet elvenni, megtámadta azt, aki háborgatta; féltek tőle. A sonkolyból viaszt főztek. Borsodból és Gömörből sonkolyos járt ide, az tisztította a méheket. A rétség egyéb terményei közül fogyasztották a tavakban található su lym o t, m e lyet főve, sülve egyaránt ettek, pénzért is árulták. A tu ko rcá t vagy gyékénytövét, mely édes, mint a dióbél, és parázs, mint a súlyom. A h eg yecskét, vagyis a nádcsírát, nádfiókot, az elecskét, vadszőlő apró bogyóját, a kom ócsát, vagyis a földiepret, harm a tká sá t, levelétől a jószág felfúvódik, ha sokat eszik k ö kén yt. A víz torkában levő rétközi falvak legtöbbször egy utcából állottak. A lakosok emlékezése szerint legrégibb, legprimitívebb hajlék a padlásolatlan földház volt, amit bogárhátinak mondtak, az elején gádorral, végén tenyérnyi ablakkal, amelyet istállónak használnak ma is. Ennek teteje kívül-belül tapasztott, ha csak belül tapasztották, akkor a tetejére földet hánytak. Kis pitvarból, szobából állott, grádicson mentek bele. Harminc évvel ezelőtt még lehetett látni a háznak azt a fejlődését, miként nőtt ki a fala a földből magasabbra s a föld színére érve, hogyan m aradt el a gádor mellőle, nyomát csak a pitvarajtó fölötti kis ereszben hagyta meg. A föld színére épített házak is igen alacsonyak és kicsinyek voltak, általában szobából, konyhából állottak. A z építés anyagát természetesen a rét szolgáltatta; a legősibb anyag a sár ás nád itt bőven állott rendelkezésre, azonkívül az éger, rakottya és fűz. A házak fala régebben nádból és sövényből készült. A legtöbb ház patics volt, nagy tölgyfa ágasokra állítva, melyeket égerrel, rakottyával, kosárnak való fűzzel, helyi néven m alakatna fával fontak be és mereglyére építve, vagyis a tölgyfa ágasok közé több kisebb, illetve vékonyabb ágas téve, azután úgy befonva. A patics után a fecskera ká s volt a legelterjedtebb, a szalmás sárból falrakás, mely nyáron hűvös, télen igen jó meleg. A vertfalat 1850-es években kezdték, de kevesen építkeztek így. A vályogfalat a 70-es években csinálták először igen nagy, nehéz vályogból, a 80-as évek elején aztán általánosan elterjedt a mai nagyságú vályog használata. A falak alját keresztúri riolitkővel 1900-ban kezdték rakni, m int ahogy a Nyírség minden községében szokásos. Téglaházat a nép nem épített. A padlás nádból készült, alól-fölül betapasztva sárral. 18B5-től van deszkából, ma is ez használatos. A tető nád volt mindig, egész 1900-ig, amikor a cserép váltotta fel. A földházak teteje rakottyából készült. Zsindellyel csak a templom volt fedve. Zsindellyel szegték be a korhadt nádtetők széleit. A tetőzet leeresztett, vagyis sátoros, melyet ágas tartott: a régi házak körültornácosak voltak., A házakon nádból és vesszőből font, ta pasztott, ún. pendekkémények voltak. Megemlítésre méltó, hogy régebben az építkezésnél az egész falu segédkezett, közösen csinálták a házat. Az épület berendezése a lehető legegyszerűbb volt. A szobában a konyháról fűthető kis kemencén kivül, mellette a sarokban állott a kandalló sárpadkán, a füstöt 79

94 felfogó sátorral. Éjszakára a kürtőt egy rossz kosárral dugták be. Deszka nyoszolya, szalmával befonott égerfa dikó, asztal, legtöbbször alacsony asztalszék volt az egész bútorzat. Egy-kát sás- vagy deszkaszékkel és az elmaradhatatlan ládával, mit a ház asszonya vitt. A gyerekek a földön ültek. Az ágy is legtöbbször elnyűtt, kopott csolnakból telt ki. A dikót, széket is csolnakból alakították át. A kandallóban rakottya égett, meg égerfa, világánál fontak asszonyok, lányok, mert petróleumot nem ismertek, legfeljebb fazékfenékbe tett, zsirba tekert ronggyal pislákoltak. Jobb módú helyen, ahol m éhet tartottak, a sonkolyból főztek viaszkot és viaszgyertyával világítottak. A pitarban szabad tűzhely állott a kémény alatt. 80 cm magas négyszögű sáralkotmány, melyen tűz égett körülrakva kisebb-nagyobb fazekakkal Az udvaron levő melléképületek meglehetős összevisszaságban voltak. A kamara egyszer a ház végében, máskor a pitvarajtóval szemben A háztól lépésre a földől vagy istálló, ló, tehén részére. Majd minden ház előtt kis kert volt, hol a zöldségféle maguk szükségére megtermett. A telek végén levő nagyobb kertben pedig káposzlát, bécsi tököt, paszulyl, krumplit termeltek és dohányt. Káposztából 3 4 szekérrel termett, krumpli 2 zsákkal, az is magyar krumpli volt, melynek sok és hosszú indája, de igen apró a termése s olyan Ízű, m int a faggyú. Udvardisze az eperfa. A körte vadon is sokat termett, gyümölcsét aszalták, ágyban szalma közé tellek, ráfeküdtek s úgy puhították, onnan szedték gyerekek, felnőttek. Volt még az udvaron édes alma- és meggyfa is. Maguk részére kendert vetettek a kertbe A fonalat a tavakban, erekben mosták; a vásznat a kert alatti tocsogóban fehérítették. A kertben méhes állott Ogy mondják, hogy az 1877-iki nagy árvíz pusztította el a méhekel. Az udvar tele volt nádkúpokkal, egy-egy udvaron ,000 kéve nád is volt. A körülárkolt telkeknek kerítése nem volt, ahol volt, nádból fonták, beszegték, megkorcolták. Olyan erős szárkeritést tudtak csinálni, hogy a bika se törte ki. Soká tartott, a korcát reperálták néha. A templom is náddal volt kerítve Sövényből kerítést fontak. Deszkával legfeljebb a leikészlakot kerítették be, a 00-es években lelt általános. Ruházatuk a lehető legegyszerűbb, maguk szőtte-fonta vászon ing, gatya, nadrág és kitli, meg csepűből készült vászonnadrág. Télen fehér ködmen és aprófürtű guba, a gazdagoknak piros bársonnyal bélelve. Vasárnapló kék kabátjuk hátravető zsinórral. Bocskorban jártak télen-nyáron, még a templomba is, takarosabb, könnyebb volt, m int az akkori csizma, mely nem szeges, de fonállal varrott volt. Akinek csizmája volt, sarkára éles szegű patkót veretett, hogy a jégen el ne essen. Használtak még háromsarkos jégpatkót is. Ha nádat vágni mentek a rétre, fabocskort kötöttek a csizm ára két gúzzsal. Nyáron pörgekalapos, télen nagy gombos báránybőr kucsmát, karima nélküli sipkát hordtak, csak a szemük látszott, úgy lehúzták A férfiak váltig érő hosszú hajat hordtak, hátul görbe fésűvel, nyárra kalap alá tették munka közben. Az asszonyok vászon festett kabátot, kanavász kabátot, kanavász keszkenőt viseltek virágos selyemkendővel, fejkötővel. Piros kordován csizmában járlak. Cipő nem volt. Egészség tekintetében szívósak, betegségtől mentesek voltak, BD 9D évet éltek. Végelgyengülésben haltak meg. Leggyakoribb betegség a vizes, mocsaras, szúnyogos helyen a malária, a kiütéses tifusz, vagy amint írva vagyon: rohaszló, forró hideglelés, forró betegség, forró nyavalya", a sinlődés, szárazbetegség, hűlés, hektika, gyakori még a vízibetegség, kelevény. Egyéb betegségek a súly, fene, tályog. Említésre méltó, hogy Beszterecre, ebben a teljesen elzárt, szigetszerű községbe semmiféle jár- 80

95 vány nem hatolt be, se az 1013-iki, se a legnagyobb , se az 1873-iki kolera itt nem szedett áldozatot, melyek pedig több ezer lelket pusztítottak el a vármegyében. Nagy vonásokban ilyen volt a Rétköz képe, lakóinak életmódja a legrégibb időktől a vizek levezetéséig Évszázadok, sőt évezredek óta élt itt ugyanazon feltételek mellett a csöndes, szótlan, örökösen a természetet figyelő, abból élő nép. A vizek szabályozásával, levezetésével elmúlt az ősi élet, s a vidék költőisége. A Tisza kanyarulatainak átvágásával, ha gyorsabban folyt is a vize, azért még tovább is űzte isteni játékait * a Rétközön, mindaddig, míg 1890-ben a Lónyai-csatornát el nem készítették, s a vizeket le nem vezették vissza a Tisza medrébe. Amit ezelőtt senki sem hitt, megtörtént a hihetetlen csoda; a vizek elfogytak, a mocsarak elszáradtak s rövid idő alatt a lápi községek átalakultak mezőgazdasági községekké. Ma már a sík vizek helyén káposzta, krumpli terem; a hajlatok, dombok kövér búzát adnak. Több búza terem, mint rozs. Répa, napraforgó a kiviteli cikk a krumpli és káposzta mellett. A Rétköz semmiben sem különbözik a homokos Nyírségtől. Földművelésből él az ősi pákász életet élő nép utóda, és vasút, meg autó viszi terményeit falujából. Emléke se él már soká a hajdani Rétköznek és vízi életének. Kevesen őrzik em lékét is, néhány öreg. Nyíregyháza, jan. 21-én írtam. A panyolai ásatás. (Kiss Lajos felvétele) 81

96 MOLNÁR JÓZSEF: Kiss Lajos levele M olnár Józsefhez K ed ves Józsi öcsém! É rtesítését hálásan köszönöm, hívására szívesen m en n é k, de a n n a k tö b b féle a ka dálya van. 1, M in d en m ú ze u m n a k m eg v a n a g y ű jtő te rü le te, a Jósa M ú zeu m é a N yírség. M ár m ost, ha egész szobára való a ra n ya t h o zn ék is el onnan, az n em beszél Szabolcs vá r m eg ye s a N yírség m ú ltjá ró l, csak,s za tm á r m e g y é n e k a m ú ltjá ra v e t világosságot. 2. V a ló szín ű, hogy a ta lá lt tá rg ya ka t az eg yház n em adja ide a Jósa M ú zeu m n a k. M ár e k é t ok m ia tt is n em sok értelm e v a n a& am enetelem nek, de nincs azért se, m ert a sírok m eg le tte k bolygatva, n e m álla p íth a tó m eg, m e ly tárgy, m e ly ik csontváz ta rtozéka, m ily e n részén, hol volt. P edig csak így lenne értelm e a sírok fe lb o n tá sá n a k. Íg y csak egy csom ó tá rg y van, m e ly e k n é l pedig so kka l fontosabb és értékesebb a leletkö rü lm én y. A m ú ze u m a tu d o m á n y szolgálatában van, o lya n m in d eg y hogy arany-e vagy egy rossz cserépdarab az, a m it ta lá lu n k, az a fontos, hogy m o n d -e vala m it a m últból, am it eddig n e m tu d tu n k. H a n e m m o n d : csak a tá rgyak szám át szaporítja s a laikus k ö zönség m egbám u lja, de n em tanul belőle. A lelet értéke az a ra n y napi ára, p ersze m inőség szerint, ha a tu dom ányra n ézve csa ku g ya n becses, ú g y n eh á n y szá za léko t m ég hozzá lehet venni. A tem p lo m id e jé t a sze n té ly záródása (apsis) m o n d ja m eg. A rom án stílusú te m p lo m n a k kö rlves záródása v a n, a gót stilú n a k sokszögű. A z előbbi a XIII. század m á so d ik feléig, sok h e ly e n a X IV. sz.-ig, az utóbbi ettő l az időtől a X V I. század elejéig. M in d ezekb ő l látható, hogy odauta zá so m n a k a m i m ú ze u m u n k ra n ézve alig lehet célja, leg feljeb b, hogy az elkallódástól m eg m entsem. Jele n ten i fogom alispán úrnak m indenesetre, s ha jó n a k látja a cso n ka sza tm á ri terü let idekapcsolását, úgy kim egyek, a m it m eg fo g o k írni. Ha ez n em így történne, úgy a N em zeti M ú zeu m n a k kellene írni, v a g y á ta d n i a tá rg ya ka t. L eg h elyeseb b volna, Fia S za ftn á l várm egye m úzeum ába ju tn a a lelet. N e k i m ond legtöbbet. N agyon örülök, hogy ilyen lelkes érd eklődéssel v ise lte tik a ré g m ú lt iránt, m ely m e lle tt a legtöbb tanár közö n yö sen m eg y el. Ism é te lte n köszönöm értesítését. Öreg barátja N yíregyháza, aug. 28. K iss Lajos 82

97 A levélben foglaltakhoz magyarázatra van szükség, s a szubjektív kedves emlékeken kívül helytörténeti adatokat is emlékezetbe kell idézni kozott végeztem Nyíregyházán a VI VIII. gimnáziumi osztályt, s érettségiztem júniusában az evangélikus főgimnáziumban. Utána közt a debreceni tudományegyetem bölcsészeti karának voltam a hallgatója, s 1931 áprilisában kaptam meg magyar francia szakos középiskolai tanári oklevelemet. Gyermekkoromtól fogva izgatott a csengőn református templom alatt lévő kripta a közszájon forgó mendemondák alapján.* Egyetemi hallgató koromban Csengéi történetének búvárlása közben sok érdekes adatni ismertem meg a helység történetéről s magáról a templomról is, amelyet eredeti formájában akkoriban állított helyre az Országos Műemléki Felügyelőség. A váltakozva piros-fekete téglából épült gótikus templom a keleti országrésznek egyik jelentős emlékévé vált. A csengeti templom első okleveles említése 140C-ból való- s az alatta lévő kripta a csaholymonostori Csahohji és a brebiri Melith, valamint a velük rokon Sulyok, Prépostváry stb. családok temetkezési helye volt A templom a kuruc háborúk alatt 1797-ben a tőle nem messze fekvő urasági kastéllyal együtt leégett. A ref. egyházi feljegyzések erről így adnak számol: A Magyar hazának kuzünseges háborúságából származott kárt ezen Ekklésia is megérzette, midőn Temploma elégelt és a harangok a Toronybul lehullottak, melyek közül az edjik a nagy tűzben el is olvadt."' * A beszakadt mennyezet a templom alatt lévő kripták boltozatát is beszakilotta s az akkori nehéz körülmények miatt 1713-ig fedetlenül állott ban:,,A háborúság után békesség és csendesség lévén Isten segítségével a Templom kezdett épülni, az harang megöntetett és az Torony három harangokkal megékesittetet! között a templomot újra megvakoltatták, megroennyezeteztették, székekkel, karokkal megékesíltették, az órát is renováltalak" ben készült el a ma is meglévő kazettás lestett deszkumennyezot, amelyet Felsöbányi Asztalos István készített.6 A templom alatti kriptákról s a templomnak a Kastélyhoz fűződő kapcsolatáról nemzedékek évszázadokon keresztül adták tovább a magyarázatot. Ezek nyomán isiid ben a templom renoválása közben az egyik kripta boltozata beszakadt s a kőműves és ott jelenlévők le is mentek a kriptába,7 de mivel a rúdon benyújtott gyertya lángja elaludt, félelmektől kísértetve újra beboltozták a rést, S a rejtély szóbeszédben hugyományozódott szájról s/.ájra ben még élt uz a kőműves, aki jelen volt az em lített renoválásnál, s annak tájékoztatása alapján a presbitérium engedélyével kutatást végeztem a kriptában. Ehhez magyarázatul a következőket kell elmondanom: 1931-ben tanári oklevéllel kezemben Pótor Elemér ref. lelkész engedélyével augusztus hónap négy vasárnapján előadást tartottam a község múltjáról, a református egyház történetéről és a templomról. Ez meggyőzte az egyház vezetőségét, hogy érdemes volna a kriptában kutatni. Az engedélyt megadták, s erről tudott a járási főszolgabíró, a községi főjegyző, s ehhez kértem fel levélben Kiss Lajos múzeumigazgatót szakszerű segítségre. Ekkor írta az idézett levelet. Sajnos ő nem jött el s az egynapos laikus kutatás tárgyait (gyűrűk, láncok, övék, násfák stb.) azonnal a Magyar Nemzeti Múzeumnak szolgáltatta be az egyház, s a múzeum Höllrigl József múzeumért bízta meg a további kutatással. Aki 1932 augusztusában és 1933 júliusában folytatta a kutatást. A templomban és kriptában talált leletekről ö írta a szakszerű ismertetést az Archaeológiaí Értesítőben.6 Kiss Lajos bácsi diákkorom nagyhatású tanítómestere volt. Ű ébresztette fel bennem a tudomány, művészet és a magyar múlt iránti érdeklődést, amelyhez az iskolai 8 3

98 nevelés nem sok segítséget nyújtott abban az idöhen. Mini falusi diák kerültem Nyíregyházára s anyám unokatestvérénél, Osváth Sándor postafelügyelőnél kaplam kosztol és szállást az Oszőlő utca 63. számú házban, a Hunyady-fele villában laktunk. Űk kő zeli és jó ismeretségben voltak Kiss Lajosékkal, s igy ismerkedtem meg en is a kiváló tudóssal. Három év alatt reggelenként mindig úgy igyekezlem az iskolába, hogy az ugyancsak Oszölő utcában lakó Kiss Lajos bácsil elerjem, mert n is korán járt be hivatalába. Sok-sok alkalommal mentünk együtt végig a Vay Ádám utcának az elejéig s közben ő bölcs tapasztalataival, lelkes és alapos tudásával nevelt. Ű volt az első igazi nagyhatású Nevelő életemben. Mindig biztatott és szorgalmas munkára serken tett s különösen a nép iránti szeretetet oltotta lelkembe. Beszélgetéseink közben különösen a múlt iránti tisztelet és a helyi hagyományok, a megyei múlt ismerete állt a középpontban. Nem győzött eleget biztatni, hogy magam is igyekezzem múltunk kutatására kellő tudományos alapossággal felkészülni. Mindig úgy magyarázott, hogy azzal újabb és újabb ismeret után ébresztette fel a kíváncsiságomat. Ez idő tájt vesztette el drága jó hitvesét, Hódv Esztert, aki leányaival együtt a légszebb emlékeim közé tartozik. Érettségi után a személyes kapcsolatra nem volt lehetőség, de annál mélyebben élt bennem mindaz, amire nevelt s kötelező tanulmányaimon kívül ez indított Csenger történetének búvárlására. Amikor szóba kerüli a csengeri ref. templom kutatásának kérdése, csakis őhozzá fordulhattam segítségért. Nagyon nagy veszteség, hogy nem ővele sikerült a kutatást megkezdeni és elvégezni. A csengeri leletek Höllrigl József feldolgozásában nagy érdeklődést váltottak ki. s a belőle rendezett kiállítás egészen 1944 őszéig nagyon sok látogatót vonzott.9 JEGYZETEK i A csengeri m?c aj Kan legutóbbi időkig éli és él a Kaslelyctombhoz luzudü hagyomány amely szorosan össze 10nődik a re lóriim tus templomra vonatkozó ismeretekkel, a Kasiclydomu a to rnai katolikus templom és a Kastély (ma Jókai utca] közli területen a Kisberekitljai (üli Kossuth] utcabeli helyezkedett el (J vermek ke re m legizgalmasabb élményéi közé tartozol! a Kastélydomh előtt való hazamenetel a keso őszi cs leli alkonyaikor, amikor az iskolából kiengedtek bennünket Csoportokba verődve egymást ijesztgetve róhatnunk el a Kasiclydnmb elolt. Ez i \ hely akkui' Illeg hatalmas árokkal Vó]l körülvéve s akartával beültetve, alatta szövevényes bokrok tették meg feleimetesebbé a kiemel kedd nőmből. A Iákon varjú- es szarkufeszkek tömege csalogatta a bátrabb gyerekeket s egyesek he is merészkedtek a rajta keresztül vezető ösvényen. Télén s sáncban összegyűlt viz befagyott s a legkitűnőbb sikanko- 2asra alkalmas hely volt. Ha idő is c»ak a nagyobb c> bátrabb suhancuk merészkedtek be mert mi kisebbek gyorsan Hljltünk haza. leltünk hogy a kastély matt levő csodálatos és félelmetes Lény kijön és elragad bennünket. A hajdani emlékekből így all össze a történd: a Kastélyban valaha hatalmas, óriási termein urak lakiak akiknek szellemei minden este kijönnek a templomi kriptából és elsétálnak hajdani lakóhelyükig a monda szét int a kastélyt a temc lom kriptájával alagút kölnit* össze. Lz.ek a szellemek már alkonyaikor ott settenkednek a templom és a Kastélydomh között s megkísértik az arra járó embereket Hogy kik lehettek ezek a nagyuiak arról is beszeltek: főleg kot kisasszonyról, akik kutya helyett medvével sétálták minden éjfélkor a kriptából a Kastélyba. Azt mindenki tudta, hogy a Kastély alatt óriási pincék helyezkedtek el s benne csodalatos burok már a sajat borükben, mert a hordok dongója lokorhacji róluk. Azt beszélték, hogy a kei kisasszony e^y testvér atyaii (egyik katolikus, a másik református) volt. s valamikor úgy egyezlek meg. hogy a kastélyt és a templomot az fogja örökölni, amelyik luléli a másikát. A református élt tovább s így leli a templom is református. J Mindennek családtörténeti háttere a XVI. századba ny ilik vissza. A XVI. század közepén már Kihalóban lévő Csahelyi-csahol egyik ágának kot leánya. Csjhclyi Anna és Katalin a Morvái országból Fráter György környezetébe kerülő két horvát származású nemes urho-* ment férjhez. CSfllmlyi Anna Inehlrl Mcliih Györgyhöz, Csalmlyl Katalin Pctricticvleh Horváth Istvánhoz. Csaholyi Katalin katolikusként korán meghall s az egész vagyoni Mollth György s le meg. így lelt a tcmplo.n református, mert maga Mclilh Cyiirgy és családja is protestáns lett. Melith György és az ut I. o Csaholyi családból meg éld Csaholyi Ferenc segítségével tarthatta Méllusz juhász P. tér 153fl-h?n Csengetheti a református zsinatot Dávid Fér ncék ellen A Meinlt csaliul a XVII. század elején Pázmány Pelei halasára katalizált, de a templom megmaradt reformátusnak, s a Meliih György fia hlellili Pál ]SI'-hen építtette a sáncokkal körüli* II Kastély! aki egyben a Szatmári várnak is kapitánya volt Pclriehevirh Horváth István felesége halála Után Erdélybe kölluzöd s olt alapiioii családot Édesanyám (ifiíc I ímö) azt is beszelte hogy az ő gyermekkorában a kaslcly helyül szár tollák Egy alkalommal azonban a tulajdonos, Szcbányi Lajos <1S21 1«10] ökrei tacleszakadlak a romok alatt l^vd mélyedésbe s csak nagy nehezen sikerült onnan kimenteni. Ekkor a birtokos 84

99 akácfákkal ültette be a helyet s ez sárii bozótos erdőséggé vált az en gyermekkoromra tavaszait Szuhányi Ferenc (1U ). a Kastelydomb birtokosa a Magyar Nemzeti Múzeum kikuldutt régészével, Gallus Sándorral, feltáratta az egész termetei s valóban egy emeletes megerősített Kastélynak a romjait tárták tel. meg egy másik uradalmi epülelet. Ma már ismerjük a romossá vált Kastélynak i7i:i-bol szármázó teljes leltárát, amelyet a Szepesi Kamara akkor készíttetett, amikor Melifh Pál kuruc ezredes özvegye Pumoky.Magdolna lenhez ment Pcreiiyi Miklós kuruc ezredeshez. Szuhányi Keretű* az asatas követből saját kurtája korilései készíttette cl. a Kastclydombot pedig elplanii oztaiva gyümölcsfákkal tclepülctte be tg ebben az állapotban volt. s akkor kiosztottuk telkeknek. 2. Molnár lozscf: Adalékok a cseugeri műemlék templom történetéhez. Muemlekvedelem Tombol Ilona: A csengeri református templomtorony és építészeti kapc»olai*i U A csengeti református egyház i. számú anyakonyvettek 1. oldalad. 4. u. ott. ö. ti. olt. t> u. olt es Tumbor ílona:.magyarországi festett famennyezeiek cs rokonemlékek a w x ix. századból. Budapest Lénnyel Endre: Adatok a rsengeri ref. egvház történet éhez. Debreceni Protestáns Lapok B. Hvllngl József: A cscngrrt ref. templom kriptájának leletei. Archacologiai Értesítő llő.: Lásd még: A Subich nemzetségből szármázó hrebirí Mrliih-esalád vázlatos története. Hajdúnánás : Kiss Kálmán: \ szatmári református egyházmegye történne. Kecskemét : Uat anyai lleláne: Müvészritörténeti atlalok az. Országos Levéltár L'rbaria et t'unscriptiones vimli gyűjteményéből. Művészettörténeti Értesítő : Czeglédy Ilona: Sedlmayer János: \ csengeri refoimáms templom. Magyar Muemlekvedelem, Budapest Entz Géza: A csengeri református templom. Csengeri Krónika. Szerkesztette: Dankó Imre. Csengéi I4R. Legutóbb Korokriay Gyula foglalta össze a csengeri református templomra vonatkozó adalékokat (Kek'i-Makyarors/.ag. issu. jiilms 2i).). Nem Bánffy Korenr síremléké van a templomban. hanem Batiffy Menyhérté (1Í70), akinek édesanyja. Melith Anna, lest ver e volt Meliih Györgynek s Hőbb B.intiy Rernat felesége, majd Mi kóla Ferenc hitvese volt. A síremléket Mikola Ferenc áuntatta. _ <). Vezető a Magyar Nemzeti Muzeum Történeti Gyűjteményében. Budapest. 1938, 44., A napkori Jósika-ház. (Kiss Lajos felvétele) 8 5

100 ERDÉSZ SÁNDOR: Nyárády Mihály néprajzkutató Herecz András: Nyárády Mihály Nyárády Mihály emléke meg igen elevenen él. hiszen alig néhány hónapja távozott el körünkből. Bizonyos, hogy,tz illők múlásával sem tudjuk majd őt elfeledni, különösen azok nem, akik személyesen ismertek, becsültek és szerelték. De hosszú-hosszú ideig nem feledheti az utókor sem, hiszen annyit tett, annyit dolgozott szükebb pátrián!: m últjának feltárásáért, néprajzi értékeinek megmentéséért! Ugyanis egyszerűen nem lehet már megyénk néprajzáról szolani Nyárády Mihály nevének, valamelyik m unkájának említése nélkül Ko"ai lenne még vállalkozni arra. hogy Nyárády Mihály életművét felmérjük és értékeljük. Egyrészt még sok minden hever kéziratokban, a levelei még értékes gondolatokat, néprajzi megfigyeléseket rejtve őriznek, másrészt bárki is csak az idő távlatából adhat reálisabb képet Nyárády Mihály m unkásságáról. Most csak elöljáróban, friss em fékezésként szólunk Nyárády Mihályról, Szabutcs-Szatmár nagy néprajzkutatójáról. Alig több, mint egy éve köszöntöttük Nyárády Mihályt, születésének ao. évfordulóján.1 Ezért életrajzát itt csak rövidre fogva ismertetjük: Nyárády Miháiy október 1-én születelt Ramocsabázán Apja, Nyárády Bertalan nemes birtokos gazda volt. Az elemi iskolai tanulmányait Ramocsaházán, gimnáziumi tanulmányait Beregszászon vegezte el Érettségi után a Jog- és Államtudományi Kar hallgatója volt, először Debrecenben, majd Kolozsvárott. Az egyetemi tanulmányai azonban hamarosan félbemaradtak Ugyanis szülei után a tanulmányait támogató anyai nagyapja is meghalt. Ezután gazdálkodással foglalkozott. Kékj birtoka (215 kai. hold) egy kísérleti telep volt, mely éppen e kísérleti jellege miatt egyáltalán nem volt jövedelmező. Kiss Lajos és Györffy István biztatására a 20-as évek elejétől foglalkozott néprajzi gyűjtéssel és feldolgozással. Neve hamarosan ismertté vált. A felszabadulás után, a fóidbirtokrendezés során megmaradt 12 kát. hold földjéről is lemondott, és Nyíregyházára költözött. lí)47-ben a Szabolcs megyei Szabadmű- 8 6

101 velűdési Tanács titkárává választották. MM8-b;m pedig az országos 4R-as hagyományok gyűjtése akció keretében a megyében levő hagyományok gyűjtését végezte és irányította február lii-án, Kiss Lajos nyugdíjba vonulása után Nyárády Mihályt bízták meg a Jósa András Múzeum anyagának rendezésével és őrzésével, szerény tiszteletdíj mellett. Majd január 1 -tol. ugyancsak tiszteletdíjasként, múzeumvezető" beosztásban tevékenykedett július 31-ig. Ezután tudományos fömunkatársként dolgozott 13G5. június 30-ig, nyugdíjba vonulásáig. Meg néhány évig a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság muzeális anyagának gyűjtésével és rendezésével foglalkozóit. majd Budapestre, egyik lányához költözött. Olt halt meg I9R0. augusztus 12-én. Hamvait a nyíregyházi temetőben helyezték örök nyugovóra. A néprajztudomány különös szerencséjének köszönhető, hogy Kiss Lajosnak sikerüli Nvárády Mihályt fellelnie, a benne feszülő kutatási vágyat, tudásszomjat néprajzi témákra irányítania. Kis Lajos tekintélyének, barátságának, biztató szavainak döntő része volt abban, hogy Nyárády Mihály a néprajzhoz egy- éleire szólóan kötötte magát.2 Nyárády Mihály munkásságára jellemző, hogy Szabolcs-Szatmár halárain belül minden néprajzi, történelmi, irodalmi es nyelvtudományi kérdés érdekelte; olvasmányai. saját helyszíni és levéltári kutatásai révén szeles körű ismeretekkel rendelkezett Érthető tehát, hogy képes volt a legkülönbözőbb témákról színvonalas cikkeket, tanulmányokat írni. a hagyományos gazdálkodás mellett a népi táncról, népviseletről. Gyöngyösi István költőről, a ktzsegnevek eredetéről, a mesemondókiul, Nyíregyháza történetéről és így tovább. Tudományos dulgnzaiuil, gyűjtéseit áttekintve úgy látjuk, hogy erejét mégsem forgácsolta szét, mert kutatásait kezdettől fogva, töretlenül három néprajzi (halászat, földművelés, építkezés) és egy történeti (Nyíregyháza betelepítése) témára összpontosította. Egyéb témákkal többnyire csak akkor foglalkozott, ha annak megírására felkérték, vagy ha jartaban-keltében olyan anyagot gyűjtött, melynek publikálását, közkinccsé tételét fontosnak tartotta, vagy ha mások szerinte téves megállapításokat tartalmazó publikációit kiigazító dolgozat írására határozta el magát. Kiss Lajos a 30-as években a Nyírség halászatával foglalkozott. Rávette Nyárády Mihályt, hogy hasonló kutatást végezzen a Hétközben. E tervszerű, összehangolt kutatómunka eredményeként láttak napvilágot A Nyírség halászata 3 és A régi Rétköz halászata 4 című tanulmányok. Nyárády Mihály a rét közi halászatról szóló tanulmányának bevezetőjében régi térképek és levéltári adatok felhasználásával jellemzi ezt a tájat, a vizes világ (a Lónyay-csatorna 1H92. évi megépítését megelőző időszak) halászó, gyűjtögető életmódját. Részletesen ír a nép alapos halismeretéről (halfajtákról, a halak természetéről, az archaikus fogási módokról). Megtudjuk, hogy nem kis gondot jelentett a hal tárolása (haltartó bárka, slrverem, halaskamra) és a hal értékesítése. A rétközi halat Eger, Munkács, Nagykároly, Debrecen és Nagyvárad piacaira is elszállították. Amit nem tudtak eladni, azl maguk fogyasztották el, a selejtes hallal pedig a disznókat hizlalták, vagy a káposztásföldeket trágyázták. Nyárády Mihály ebben a tanulmányban nemcsak a halászatról, hanem a halászukról, e szegény emberekről is nagy gondossággal és szeretettel ír, a ruházkodásukról, életsorsukról és ősi kultúrájukról is. Nyárády Mihályt később is foglalkoztatta a halászat,3 különösen a pákászok életmódja.8 Érdekelte öt a Morotva (a Tisza holt aga) sajátos halászata is, melyet a tiszanagyfalui kitűnő fényképfelvételei bizonyítanak, sajnos azonban e témáról tanulmányt nem írt. A hagyományos paraszti földművelés kutatásánál a szerepek m ár felcserélődtek. 8 7

102 Ugyanis erről a témáról, még a 20-ns években. Kiss Lajos a Rétközben gyűjtött adatokat, tegyük hozzá, főleg Nyárády Mihály (Kék) es Túri Sándor (Paszab)7 segítségével. Ennek eredményeként született meg a Földművelés a Rétközön cimű tanulmánya.8 Nekem m ár csak a Nyír maradt!" emlegette később, többször is. tettetett sértődöttséggel Nyárády Mihály, mert hiszen belülről nagyon büszke volt arra, hogy ezt a szép, de igen nehéz feladatot Kiss Lajos öreá bízta. A Nyírség földművelését nem lehetett egyetlen tanulmányban megírni. Nyárády Mihály módszeresen, szinte élete végéig foglalkozott e témával. Az erről szóló tanulmányai3 melleti ezt a tcmaes tárgygyűjtései, fényképfelvételei is bizonyítják. A hagyományos földművelés kutatását szülőfalujában kezdte el. Ebben a sorban ha nem is a legelső, de mindenesetre a legjelentősebb tanulmánya Az őszi rozs termelése Ramocsaházán". mellyel hírnevet, néprajzkutató" rangot szerzett maga nak. Ugyanis akkor mind a történeti, mind a társadalmi nézőpontja újszerűnek hatott. Részletesen beszámol a gabonatermesztés múltjáról, a sarlós aratásról, a kasza megjelenésének korszakáról. Előbb a magyaros aratás dívott, kétkocskás kaszával, majd a tötös aratás (1910-től) egykocskás (egvmankós) kaszával. Az aratási munkák leírásán túl nem feledkezett meg a cseplésröl sem, arról, hogy a kézi cséplést és a nyomtatást miként szorította háttérbe a kézi hajtású cséplőgép (vmbernyúzö gép), a lóhúzó gép (járgány), a gözcséplőgép (lh94-től). majd a motoros cséplőgép (1925-től). Nyárády Mihály a Gazdálkodás a szabolcsi tőzegtalajon című tanulmányában tulajdonképpen Rétközzel foglalkozik. Érezhetően a saját (káki) megfigyelései, la pasztalatai alapján írt a réti föld fajtáiról, az itteni kultúrnövények természetéről, s a rétközi nép gazdálkodásáról, életéről. Néprajzi szempontból legjelentősebb a Szántóföldi növénytermesztésünk sajátosságai c. fejezet, melyben húsz növény ápolási m unkáját Ismerteti a vetéstől az értékesítésig. Kiderül, hogy a nép megélhetésében a demecseri névvel fémjelzett rétközi káposztának mindig fontos szerepe volt. Kezdetben szekereken maguk a termelők, majd a vasút megépítése után (IH73) a kereskedők szállították el a káposztát a távoli városokba. Hosszú szünet után csak az 1950-es évek elejen, Tálasi István professzor biztatására folytatta ramocsaházi kutatásait. A tengeri népi termelése Ramocsaházán cimű tanulmányában szerényen a szülőfalujáról ír, de mindez Nyírségre is vonatkozik! Megtudjuk belőle, hogy a XVIII. század második felében, midőn az ősi tölgyerdők nagy részét kiirtották, a sertéstartásban kényszerű változás következett be. A szabad makkoltatást a tengeri termesztésével pótolták. Sok idő telt el a szapora tengerifajták meghonosodásáig. Nyárády részletesen ir a tengeritermesztés múltjáról és jelenéről, a hagyományos munkamozzanatokról, a tengeriföld kiválasztásától, a talaj előkészítésétől kezdve a termés betakarításáig A tengeri sok és erős kézi munkát követelt, hiszen az ekekapa is csak a 30-as években kezdett terjedni. A rozs és a tengeri ulán a burgonya és a dohány következett. Már a rétközi gyűjtőútjai során látta, hogy a rakamazi krumplinak a fajtavállozalok között vezető szerepe van. Rendszeres helyszíni kutatás alapján készült el A burgonya szerepe egy Szabolcs-Szatmár megyei község (Rakamaz) életében,*8 melyben a község történetéről, a rakamazi burgonyáról, a helyi burgonyatermelésről és a burgunya értékesítéséről olvashatunk érdekfeszítő fejezeteket. Ez a tanulmány nemcsak Rakamaz történetére nézve fontos, hanem állatában a nyírségi burgonyatermesztésre is, hiszen legalábbis 193D-ig innen származtak az újabb és újabb krumplifajták. Nyárády Mihály a továbbiakban is behatóan foglalkozott a burgonyatermesztés néprajzi kérdéseivel, a burgonyából készült falusi ételek leírásával, mint ezt a nugy- 8 8

103 halápi, tiszaiad!, nyirgelsei, nyírbogod és nyirmihálydi gyűjtései igazolják,11 azonban e kutatások eredményei sajnos nyomtatásban m ár nem láttak napvilágot. Nyárády Mihály a népi építészet témakörben csak egyetlen tanulmányt alkotott,1 nevet az építésztörténészek mégis számon tartják. Ugyanis hosszas kutatómunka alapján sikerült az ún. nemesházakat a kicsiny házaktól a kúriákig rendszereznie, történeti fejlődésüket, társadalmi különbségeit megállapítania. E tanulmány ma is nélkülözhetetlen, hiszen ebből érthető meg. hogy az ősi háztípus lösház) milyen sorrendben vált többosztatúvá (egysorház) és kétmenetessé (derékhaz), s a tüzelőberendezésük milyen változásokon ment át. A Tyúkodon, Vámosorosziban, Tiszaiokon folytatott adatgyűjtései, toleg fényképfelvételei azt mutatják, hugy a népi építészetről, az egyszerűbb háztípusokról is készült valamit összeállítani, de ez a munka egyéb tennivalók mellett háttérbe szorult. Nyárády Mihály már a felszabadulás előtt is foglalkozott helytörténeti kutatásokkal, főleg nyelvészeti vonatkozásban,u azonban Nyíregyháza varos története iránt csak a (ill-as évek elejétől érdeklődött. Ennek előzménye az volt, hogy a megyei la nács egyik vezetője Nyíregyháza betelepítéséről egy dolgozatot kért tőle, nyilván kél-három hónapos határidőre gondolva. Nyárády Mihály aztán (túlzás nélkül!) e témával a haláláig foglalkozott,u anélkül, hugy azt befejezte volna. De ebből a nagy tanulmányból jelentek meg kisebb dolgozatok, 15 s néhány fejezet talán még megérdemelné a nyomdafestéket. Az említett három néprajzi (halászat, földművelés, építkezés) és egy helytörténeti témakörön kivült írt egy népviseletről szóló rövid dolgozatot, mely a vármegyei monográfiában jelent meg. Ezt muzeológus korában egy terjedelmes, kitűnő tanulmánnyá bővítette.11' Tisztázta, hogy az ajaki népviselet nem nyírségi, hanem palóc eredetű, mégis sajátos. Ugyanis a Nyírség népviseletében az ajaki női népviselet külön szint képvisel. Az 1860-as években ebbe a községbe nagy számú Heves megyei dohánykertesz telepedett le. Akkoriban a hevesi dohányus lányok és asszonyok jellegzetes viseleté a szabad elejű ruha volt, melyei piros, sárga, kék virágmintákkal díszítettek Ugyanakkor az er deti ajakiak az úgynevezett lakatos ruhában jártak. E két viselet összeütvüződéséböl, a díszítőelemek tuvábbfcjlődéséből jött létre a színes ajaki viselet. A lányoknak, az. n-s:: nyoknak a hétköznapi kapkodón kívül legalább négy ruhájuk volt, a hónap négy ünnepnapjára: első, második, harmadik és negyedik vasárnapi ünneplő. Az első vasárnapi fehér színű, a további egyre sötátebb és tarkább. Az első vasárnapi ruhát ko3zorőval, fátyollal a mai napig is menyasszonyi ruhának használják. Nyárády Mihály a Gazdálkodás a szabolcsi lőzeglalajon című tanulmányában találunk egy fejezetet Állattartási sajátosságok cimmel, amelyben már említést tesz a kúposztástorzsán telelő juhokról, a torzsás bárányokról és a p iifös gyapjúról. Jóval később lér vissza a rétközi juhászaihoz. * Kéken a magyar juh fehér és hosszú szőrű, kosnak és anyajuhnak egyaránt fennálló, sodrott szarva van. A merinói juh (birka) gyapjas és szarvadon. A racka (vagy gracka) juhot a magyar cs a merinoi keverékének tartják, mely ugyancsak fehér és hosszú szőrű, az anyajuh azonban többnyire szarvatlan. A purzsa (racka merinói kereszteződés) göndör szőrű volt, a purzsubárany bőrét kabátgallérnak használták fel. Ezeket a fajtákat újabban a fésűs merinói váltja fel. Nyárády beszámol a juhlartásról is, a legeltetésről, gomolyakészítésröl, gyógyításról bélyegzésről ás a juhászok életmódjáról is. Nyárády Mihály néprajzkutatói tevékenységének, szemléletének megértéséhez néhány emberi vonását szeretném most felidézni. 89

104 Először is kitűnő néprajzgiiűjtö volt. Gyűjtés Közben nem szelektált, minden adatot leírt, akár lényegesnek látszott, akar nem. Ha dikialás után írt is, az elmondottakat harmadik személyben rögzítette. Ehhez járult még. hogy az adatközlőket módszeresen kérdezgette; a munkafolyamat leírásánál a munkamozzanatok időrendi lejegyzésére törekedett. Ebből következik az, hogy Nyarády Mihály egyik-másik néprajzi gyűjtése szinte már kész tanulm ány! Ugyancsak a gyűjtési módszerére jellemző, hogy adatközlőinek nemcsak a neve es életkora érdekelte, hanem az életrajza is (mint ezt az ulóbb idézett munkában is Iái hatjuk). Érthető ez, ha tudjuk, hngv Nyarády Mihály nemcsak a hagyományos népi kultúrát becsülte, hanem annak hordozóit is. Ha gyűjtöútról volt szó. nem ismert fáradtságot. Nyakában mindig ott lógott a fényképezőgép, s ha a néprajzos szeme meglátott valami fontosat, azt lencsevégre kapta Egyedül és gyalog járt, egyik faluból a másikba is. A Rétközben és Nyírségben (a z ö szavai szerint: Nyírben") akárm erre járt. mindenütt ismertek. Nyarády Mihály szívesen búvárkodott a levéltárakban, könyvtárakban. Feljegyzéseket készített mindenről, aminek néprajzi, településtörténeti vonatkozása volt, s az itt szerzett felfedező ismereteit tanulmányaiban gyümölcsözően fel is használta. Számára az elsődleges mégis az adatgyűjtés volt, tudományos munkáit is mindig a gyűjlőútra hivatkozással kezdte Például az <gyik tanulmánya bevezetőjében leírta, hogy Paszabról gyalogolt Ibrúnyba. Utolért két gazdálkodó embert. Köszöntek egymásnak. majd beszédbe elegyedtek. Es így tovább. Nyarády Mihály bosszankodott, midőn a szerkesztők az efféle bevezetőket erőteljes vonallal kihúzták. Nem mondta, de mi jól tudtuk, hogy ezt miért sérelmezi. Másokkal ellentétben ugyanis már a bevezető részben elmondta főbb megállapításait, majdhogynem a végkövetkeztetéseit. Tette ezt egyszerű, meggyőző szavakkal, az adatközlők idézett szavaival, úgy, hogy az olvasó érezte benne a falu atmoszféráját, úgy, hogy a bevezető után az ember még nagyobb érdeklődéssel követte végig szinte kényszerűleg Nyarády Mihály világos fejtegetéseit. Ugyanakkor a bevezetőben mutatta be adatközlőit, akiket szinte szerzőtársaknak tekintett. A Nyárády-fále bevezetőknél maradva a teljesség kedvéért említést kell ten nünk a vitacikkeiről, a vitatkozó szellemű dolgozatairól. Ezeknél ugyancsak a bevezető részben támadta, szedte ízekre élesen, sőt sokszor gúnyosan a szakmai ellenfelek" megállapításait. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a vitatkozó szellemű dolgozatai megjelentek ugyan, azonban az említett vitriolos bevezetők nélkül. Más kérdés: ugyanakkor ezekkel az ellenfelekkel" jó barátságban volt, sőt tisztelte őket. Tehát a vitatkozás, a vitatkozási készség Nyarády Mihálynak ugyancsak jellemző vonása volt. E természetéből adódóan egy híres tanulmány is született: A szatmáicsekei fej fákról akkor is sok romantikus nézet keringett, mivel a m ű kedvelő kutatók e sajátos fejfaforma eredetét indokolatlanul több ezer év homályos múltjában keresik. Nyarády Mihály tulajdonképpen nem volt fejfakutató, a tem etkezési szokások nem érdekelték öt különösebben, viszont, mint néprajztudós, nem tudta eltűrni azt, hugy Solymossv Sándor valóban vitatható tanulmányát követőeni a műkedvelők tábora a csekei fejfák látszólagos emberalakja, csónakalakja miatt egyrészt fantasztikus, másrészt bosszantóan tudománytalan következtetéseket vonja nak le, s a romantikus elképzeléseiket unos-untalan hangoztassák. Nyarády Mihály tanulmánya, legalábbis a néprajztudomány berkeiben liszlázla, lezárta ezt a kérdést,*o sajnos, úgy látszik, nem véglegesen. Nyárády Mihály a csekei fejfákról szóló tanulmány elején olyan éles bírálatot 90

105 zúdított Solymossy Sándorra, hogy ezt o hővezetőt a hiingncme miatt a szerkesztő teljes egészéhen töröl le, s ebből csak néhány mondat kerülhetett c tanulmány végére Hasonló vitatkozást készség mutatkozik meg a pákász" kérdésben is. Nyárády Mihálynak még loh-hen jelen! meg Az igazi pakász" című tan u lm án y ai Nyíri Antal szegedi professzor mindössze egy megállapítást tett vita tárgyává la t i kászát ősi életíoima-e vagy sémi, Nyárády mégis úgy érezte, hogy a tanulmányának lényegét bírálják. Ezért újabb tanulmányt irt,22 főleg Nyíri Antal nézetei ellen Ez a tanulmány végül nem jelent meg. mivel a szerkesztő (Csnllánv Dezsői megítélése szerint Nyíri Antal szokatlan hangnemű bírálatán kívül az cs tanulmányához képest újabb eredményeket nem tartalmaz. Végül, ha arra a kérdésre kívánunk válaszolni, hogy Nyárády Mihály milyen helyet foglalt el u magyar néprajz tudományban es Sznhnlcs-Szatmár helytörténeti kutatásáhan, egyértelműen azt kell mondanunk, hogy vezető szerepet. Kiss Lajos néprajzi munkásságát töretlenül í oly talva. az anyagi művelődés néprajzi kutatását SzabóIcs-Szatmár egészére kitörjcsztjlle. s a Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteményének számat jeienlusen növelte. Nem kis mértékben Nyárády Mihálynak köszönhető, hogy néprajzkutatás s/e/r.pontjából Szabulcs-Szatmar m ár-m ár nem fehér iull hazánk térképén. 1 Ny i jfly Mihály UJ eves <S J.»Ies-Sz u n tá n M úzeumi Füzetek 5). S^crk : Németh Péier. Nyiívgyiiu:':!, MDfl : Dankó Imre, Nyarady Mihály köszöntésé. SzSzSzle, I9 j. 91 9J. 2. Ki<5*5 Lajos és Nyáráoy Mihály kapcsolatáról: ü itu ta y Gyula, Kiss L ajo sn l. Túri Sándorról és a nyíregyházi múzeumról. SzSzSzIo, lufiíi. 4. 7B Hl : Páll István, a nyircgyh:t/i Jósa András Muzeum néprajzi gyűjtem ényének története 1Ulb 1979 (a SzSzS/.le ebben u szam ában); valam int az idézett. N yárády Mihály 30 éves** c. füzetben. 3. Kiss Lajos, a Nyírség hala na. EÜ M SS. ú. N yárády Mihály, A régi ii«. tköz halászata. Ethn. iíi3h. Hifi Halászat kutyával. JNeps. Eri 1 ü 4 ü. all a. fi. Az igazi pnkáhz. Debreceni Szemle S. lül ion. 1. lú ri Sándorról lásil: O rtutay f nt idézeti ni.inkáját, továbbá Fábián Gyula, m a rványtabla hely e tt. Emléksorok Túri Sándor pnszabi tanítóról. SzSzSzle. ism : Unt óta Mihály, Húsz eve halt meg Túri Sándor. SzS.Szle Gó fis fi Kiss Lajos, Füldnuv les a Rétközön. Debrecen. Jí)ü9. :ih p 9 Az őszi rozs tűnik ' <e límnocsaházán Népi 1 rt. ifl'u). R4 no.; Gazdálkodás a szabolcsi tozeg- Lalajon. Varmegyei Szóéi si.iiuik IV Szab ;le; varmegye. Bi) G5 77.: t \ u ngeri népi termelése Hamocsnházan. N é p i. Ért ^69 J?lI. 10. SzSzSzle. iíj5fi. s 4 yj m. 11. Jósa Anura.j Muzuum, Népr. A dattára: -3 Gi ; -i (17; hl 87; 3* A Nyírség uusiiushúzai. Népi*. Ért A t 3C. Második közlés yz Idézett..Nyárády Mihály 90 éves c. fü z e tb e n 9 :>0). 13 Kék község történelmi földrajza. N yíregyháza. iflji.; a Nyíregyháza név eredete. Nyíregyháza ; Szabolcsi knzségnavi k eredete. Szabolcsi szemle Ltu. n Cím e: Nyíregyháza betelepítése a XVIII XIX. szazadban Ennek legfoniosabb fejezete. Az évi nyíregyházi első földosztás icljui hivatalos feljegyzése. E fejezetből kát résziéi jelent meg: Az ovi nyíregyházi cls<i földosztás. SzSzSzle. 1gin. a üti S4. ; Vuhak-e olnsk e n e k N yíregyházán? (N yárády Mihály éves c füzet ) 15. A 14 sz. jegyzetben említett kél publikáción kívül: Nyíregyháza az 1H48 1H49 évi szabadságharc taan. SzSzSzle. Iflfij Az ajaki népviselet. Vármegyei Szociográfiák IV. Szabolcs vármegye. Ep ; Az ajaki népviselet. A Jósa András *V1 zeum Évkönyve í v v (íyo: I9fi>) n i Fj j Ij változás a káki juhleny esz lésben N l,)r. Közi. 1S3D 1 2. IG.1 ah3. ifi Jó példa ^rre a SzSzSzIo e szám ában olvasható D ohányterm esztés Nagyhalász községben c. néprajzi gyujiesc. 13. Solymossy Sándor, <)?ü fejfa formák népünknél. Elhn. 1 fia A szál marosokéi reform átus temető tejfái. A Jósa András Múzeum Évkönyve III ílfifio) Debreceni Szemle X v Mfl4i]. S mi iflü Vajon..kaparász**-!1 máséban a..pákász? Kezir i(. 23 >. Jósa András Múzeum Néprajzi Adal Lóra. G«

106 NYARÁDY MIHÁLY: Dohányterm esztés N agyhalász községben (Néprajzi gyűjtés) Dohánymunkák Palántanevelés. Zigriciben 1 mázsa búzát és 1 mázsa gabonát kapott a palántanevelésért. A Nyírben más helyeken is megvolt ez. A Kétérközön (egy tanya neve] Klárnál azonban már nem adtak semmit a palántanevelésért A dohánypalánt neveléséhez általában melegágyat csináltak. De volt egy hely, a Fekete vár, ahol hidegágyuk" voll. Abba csíráztatott magot vetettek. Az ágyat a következőképpen készítették: térdig érőre kihányták a löldet. Ebbe trágyát tettek. Ezt letapostok Erre jut! az alsó föld. (Amit kihánylak a gödörből, azt hányták rá alsó földnek!) Erre meg a melegház jött. A kettő 1j sukk volt A magház akácfakorhadék volt a nyíri homokrészekről. Kétérközön a magházai trágyaszelböl szerezték. Ez könnyű talaj. Volt rá eset azonban, hogy a marha nyári állásából kerítették Ezt a legelőn találták. Osszehónyták. Télen széjjelporlolt. A dohánymagot már Zigriciben is csíráztatták. Azóta is mindig csinálták. Csak Engelnál nem volt szabad csíráztatni. Engel kévés magot adott. Nem volt két kanállal egy 6 méteres melegágyra. A pillantjuk mégis jó lett. Egyik-másik dohányos pedig azt mondja, hogyha akar lenni, hát legyék! Pedig a sűrű palánt olyan vékony, mim a giliszta. Az első csiráztatáshoz szűrdarabból csináltak többször zacskót Ezt langas (langyos) vízbe beáztatták Aztán a falba vagy a padlásba vert szegre akasztottak. Alá rendesen egy rossz cserepet tettek, hogy a tóidét a csepegés ki ne kezdje A magot nem áztatja mindenki. Csak az, aki érti. Nálunk az asszonyuk dolga volt Amikor kicsepegett a zacskó, másféle ruhával betekerték. Azután a sutra tették. Kétszer áztatták a magot, reggel és este. Olykor az ágyba is tették. A magot homokkal vagy hamuval vegyesen vetettek. Azoknak száraznak kellett lenniük. A száraz homokot a vetes előtt áteresztették a rostán. Maga a vetés azonban m ár az ember dolga volt. Tyutyu embernél vetette a magot az asszony. A magház földjét a vetés előtt átdörzsöltek, atgereblyéllék. AzuLán vetőgereblyevel végiggereblyélték, rajta egyenes vonalak maradtak. A felvegyitett magot rászórták, könnyű Ibiddel lehintetlék. Csendesen lelapátolták (lelapítolták). Akkor adtak neki egy kis vizet, 6 méterre két kis locsolóval öntöttek. Aztán hacsurával (ez hevesi szó, nálunk hasúra) letakarták, régebben náddal Ibiányban már molinóval. El ne felejtsük, hogy a melegágyat majdnem minden helyen karóval és deszkával csinálták. A karót heggyel lefelé a trágya két oldalába és végebe beverték. A deszkát a karókon belül, éllel az alsó fűid és magház mellé állították. Erre terítették a ha 92

107 csurát cs a molinót Fekete* várban azonban a deszkák helyére csulkaízékből vagy goiéból csinált prémeket helyeztek. Az izéket vagy görét hosszában usszefogták ás zsineggel vagy dróttal összeszorítottak. Ezek tartották lenn a hacsurát. A melegágyat góléval vagy náddal kerítették körül. Régebben, míg volt nád a halárakban, náddal keiitelték körül. Ma góréval. A kerítés sajátjuk volt a dohányosoknak. Kétérközben nem engedtek a napraforgót termeszteni. Ezért a faluban kellett a górét megvenniük. Lótartás. A dohányosoknak korábban nem volt lótarlásuk A föld tulajdonosai a szekeres m unkát maguk végeztették. (Palánl kiszállítása, ültetéshez víznek a kivitele, a letört dohánynak a földről való hazaszállítása.) Bogdánvban már volt lótartás. A szállítást is már maguk végezték. A lóra azonban ott csiik legelőt kaptak. A Fekete várban (Nagy-tanya, Ibrány) volt kaszálójuk is, egy hold. Egy lovat tartottak, talyigán jártak. Ezen a helyen azért kaptak kaszálót, mert a ház messze volt a pajtától. Télén talyigán kellett nekik vinni a pórékat a pajtától u házig. Ugyanúgy a csomós dohányt, amit összepakliztak, a lakástól a pajtáig Más helyeken ezt saroglyán csinálták. Dohányfajták. Az ibrányi földön Kis-Szamos-dohányt termeltek. Ennek tiszta fehér volt a virága, barna-piros volt a száraz levele. Erősebb természetű volt. A pipába volt jó. Az időt jobban bírta, mint a debreceni. Ugyancsak Ibrányban termeltek áyocsdohányt is. Ennek megint csak íehér volt a virága. Zöldjében terült volt a levele. Kerek forma volt, mint egy-egy töklevél. Ha hűvös volt, akkor mutatott. Hűvösbe- alá lehetett volna ülni. Gyenge természetű dohány volt, egy kis melegben is lefonnyadt. Vékony levelű is volt. Amikor megszáradt, kicsi súlya volt. Próbálkoztak vele az urak. Muszáj volt nekik vetni. A csomózó fűtése. Tűzifát adtak a csomózó [ütéséhez Klórnál. 12 szekér gallyat kaptak, fiefát (fűzfát), vagy tölgyet. Az erdőből kapták. Lágerben (rakásban) állt ott neki a fa. Más helyeken nyestegeltek (nyesegettek) vagy dücskőzlek. Rózenbaumnál m aghajat cs nádat kaplak. A maghaj az olajütöbül kerüli ki, a nád pedig egy vizes hajlatból. A nádból három kévét kaptak egy-egy estére, téli simítás idején. A csomózás. Csomózó csak Odeszkálkinál (Nagyerdő, Nagyhalász) és Klárnál (Kélerköz) volt Egyebütt még a maguk lakásában csomóztak. A be.simílott (csomózott) dohányt többnyire háromszor adták be. A legelső terminus (határidő) decemberben volt. A legutolsó március elsején A dohánymagot a maguk részére termeltek. Engelnél már a kincstár adott magot. Az egészen lapátos tű lassan pusztul. A bennszárattakat szokták vele fűzni. Hamarabb száradt az a dohány, amelyiket vele [űztek. Nagyubb volt rajta a lyuk. Az ilyen dohányt könnyebben is lehetett igazítani a zsinegen. A karászi tóidon hegyes, lapos tűt használtak. A vele átszűrt dohány nehezen húzódott a zsinegen. A dohányt a zsinegen természetesen el kellelt igazgatni. Ezt a m unkát nevezték ráncolásnak. (A ráncolás azért volt, hogy a levél ne penészedjék, ne rőkönyüdjék. (Rukönyödés = a kocsánynak a levélről való kiszakadása.) Karászban még kukora aggatták a pajtában a száraz, pórés dohányt. Annyi volt ott az erdő, hogy majd rájuk szakadt. Egyéb helyen csak a szerdiafakra kötözték. A kukót kukának is mondták. A kukáról neveztek el a dohányosokat kukásoknak. A dohány kártevői. A dohányt bántotta a drólíéreg, a pajor, a jég, a szél, a vajvirág. Utóbbinak nincs orvossága. Lefő vele a dohány, mintha meleg vízzel öntözték volna. Le kell szedni. Második, harmadik osztályú lesz az ilyen. 93

108 A melegágyban a kitülás szokott előfordulni. Ennek az az nka. hogy nem locsolják a palántát eléggé. A sűrű vetés is baj itt, meg a fagyás is bekövetkezhet. A zivar (zivatar) a takarót lefordíthatja a melegágyról. Az ember hát fát tesz (fektet) rá, vagy leköti, hogy a szél le ne hajítsa. (Elmondta: Palánki János, 85 éves augusztus 28. Deménden született. Hat éves korában Zigricibe. az Igrici tanyára költözött az apjával. Apját Palánki Györgynek hívták. Dohányos volt. Felesbe dolgozta a dohányt. Onnan egy év múlva elköltöztek Túrára. Ott megint egy évig voltak. Onnan Karászba mentek. Ott hat évig laktak Okolicsányinak hívták a gazdájukat. Onnan Laskodra költöztek. Ott egy m á sik Okolicsányi volt a gazdájuk. Egy év múlva Rózenbaumhoz költöztek Bogdányba. Ott két évig laktak Innen Lónyaihoz köllözlek Ibrányba, a Nagy-tanyára. Ott hat évig laktak. Onnan Halászba mentek, itt két évig dohánynskodtak. Azután ugyanabban a községben Klái Gusztávhoz költöztek. Itt már meghazasodott és külön ment az apjától. 25 éven át dohányoskodott a maga kezére. Azután beköltözött Engel Farkashoz. Itt öt évig lakott Azután már fel is hagyott a dohányossággal ) Dohányszáritás A kukás név a kukóból van Ahol kukót használtak, olt még a pajta elrendezése is más volt, mint ma. Fináncjárás még nem volt. De a finánc se olvasta meg a pórét! Fináncjárásnak hívják azt a keskeny közt, amellyel két fiókot (pajtaszakaszt) elkülönítetlek egymás tol. Így jobban át tudja látni a finánc az ellenőrzés során a pajtában levő pórés (zsinegre felfűzött) dohányokat. A [ináncjáró másfél meter széles volt. A pajla egész, szélességében átment. Ma is használatban van évvel ezelőtt a pajtákban, lent a kokasiilőn, vagyis a fedél közvellen közelében nem szerdiatára kötözték a pórékat, hanem kukákra aggatták A színben és az ambitus (tornác) alatl is kukókon lógtak a porék. Ezeken azonban mindig szára dohányok voltak. Zöld dohányt sose akasztottak a kukéra. A kukó horgas fa volt. Némelyiknek 3 4 horga (ága) is volt az egyik végén. A kukó másik vége egyenes volt. A vége előtt be volt nyakalva, erre rá volt hurkolva egy zsineg A zsinegnél fogva fel volt kötve egy átmenő rúdra. A vastag rudak (szerdiák) a pajta egyik oldalon levő szurulájal >1 a másik oldalon levő szarufájáig nyúltak. A szarufákhoz vaskapocs fogta őket. Középen a szelemen ágasba ütött vaskampó tartotta. Egy kukon póré is lógott. Egy-egy ágára -1 fi p ó rét akasztottak. Nemcsak a pajtákban, hanem az ég alatt is száradt a pórés dohány. Ilyenkor a po rékat ágasokon fekvő rudak közt kihúzták és zsinegjük két végével egy-egy rúdhoz erősítették. Amilyen fája volt, olyat csináltatott meg álló rúdnak mindenki. Ha gyenge volt a rúd, akkor közelebb állították egymáshoz az ágasokat. A kél szélső ágas mellett támaszfákat is alkalmaztak, hogy az állót a dohány he ne húzza. Egy-két ázás a zöld dohánynak nem árt, sőt használ. Kimossa belőle a port. A száraznak már árt. Ahol nem volt elég pajta a bennszárításnak, ott gyékényeket (hasurát) csináltak. Azzal takarták be a félszáraz dohányt az állón, esős időben. Akinek gyékénye nem volt, az a rossz idő előtt hirtelen leszedte a pórékat az állóról ás az istállóba, házba hordta, míg az idő el nem ment. Ha az állón érte a zivatar, sok kart szenvedett. A penészes dohányt kefélték is, naphosszakig kefélték Gyenge, puha szőrű kefék 94

109 kel, hogy a dohány meg ne (eketedjen. A ködben, 1907 Iáján a legjobb dohányosnál is lett penészes dohány (Elmondta: id. Patencsik Miklós, 60 éves, augusztus 29-én. 50 évig volt dohányos. A7. apja is az volt. 0 maga is a dohányba, dohányosságra született 6 7 éves korában inár a dohánys; közt volt, segilgetett. Akkoriban a (eles dohányosnak szabad volt a mezsgyékre, vagy a kipusztult tőkék helyére paszulyt, paprikát, káposztát ültelni. Ezt később eltiltották.) Dohánynemesítés A dohánykeresztezés 1929-ben kezdődőit. Gráf átjött a Járm y Gencsy-féle birtokon. Előbb a Krügor-burgonyaval kísérletezett. Utána a dohánnyal próbálkozott. A Homok-tanyán, a ságiétól dali táblában turtént az első keresztezés. Grál itt R ih álil keresztezett Gyulaházit debrecenivel. Mádai tőle függetlenül a Réthátit Sárga-Szamossal (debrecenivel) keresztezte Ebből le t a Szabolcsi törzs? A törzs nevének Nagyhalászt ajánlotta, de a duhányjövedéknel nem fogadták el. A Szabolcsi törzsből több futott, az összes 48 volt. Ezekből a 39-es volt a legjobb De jó volt a 17-es és a 48-as is. A 22-es szivaranyagnak színre megfelelt. De a levéltőnél nyakőc lett. Ez a Rétháti vér" eredménye. A 22-esnek még az a sajátossága is megvolt, hogy túl egyenes volt az erezete. Mádai az ibrányi határban, a Pogányszigeti tanyáján tovább kísérletezett a 22- essel. A Szalókival keresztezte. Ennek ugyanis túl előre áll az erezete és világosabb is. A keresztezés útján nyert magvak még megvannak. Egyelőre nem tudja folytatni a kitenyésztést. A Debreceni durva erezetű és kocsányú dohány. Vastag a lapja. A Szabolcsinál vékonyabb az erezet, világosabb és könnyebb az anyaga Ennek több is a levele a tovon. A Debreceni tőtávolsága 50 cm, sortávolsága 70 cm. A Szabolcsinál centivel kevesebb. Szerencse kérdése volt csupán, hogy ő és nem Gráf termelte ki a Szabolcsit. A kitenyésztés a Sárga-Szamossal azért sikerült neki, mert ez a dohány nemigen konstant (állandó). A kei esztezús úgy történt, hogy a palántot elültette. Amikor a bimbó annyira jött, hogy ki lehetett herélni, kivette a porzót. A másikról szedett port egy dobozba helyezte és egy kis pemzlivel a porzójától megfosztott bibére szórta Utána tüllel lezárta. Ezt a műveletet reggel, szélcsendben végezte. A szelektálás elvégzésénél nagy segítségére volt Váradi Béla, a dohánybeváltótól. A segítségére nagy szüksége is volt, mert az utódok az első évben szépek, a második évben azonban szétszaladnak, nagyon különbözőkké válnak. A Szabolcsi már külföldre is megfelelő. Tetszetős, kapós A Debreceni oda nem felel meg. Puskás Antal beváltó felügyelővel tervezett egy napon szárító pajtát is. Ennek észak-déli az iránya. Az oldala, ami keletnek és nyugatnak van, teljesen kapu. Míg zöld a dohány, a kapu csak éjjel van nyitva. Ez azért van, hogy a harm at a pajtába behúzódjon. Korán be is zárták, hogy a harm at bennmaradjon. Amikor lesárgult, akkor éjjelre már bezárták. De akkor Egész nap már nyitva tartották, hogy minél előbb megszáradjon. A dohány ugyanis mennél tovább szárad a sárgulás után, annál sötétebbé válik. 9 5

110 Mádai János különben büszkén vallja, hogy ő a Szabolcsi dohány apja! (Elmondta: Mádai János, 45 éves, 1DSC augusztus 30-án. Nagyhalászi lakos. Intéző volt a Homok-tanyán, Nagyhalászban. Most Ibrányban van néhány hold füldje.j Részletek a gyűjtő jelentéséből Jártamban-keltemben a következőket tapasztaltam Nagyhalászban: Településre négy részt tudunk belőle megkülönböztetni: 1. Az ősi telephelyet. 2. Ennek a különböző irányban szétfuló, egyénenkénti építkezéssel növelt folytatását (függelékét). 3. Az OFB állal a két világháború közti időben, csoportosan kioszlott telephelyet. 4. Az évi földreform alkalmával juttatott, s beépített belsőség csoportokat. Az ősi telephely a kisvasúti állomástól délre fekszik A szűk utca elsősorban a n nak következménye, hogy a lakosság a pangó vizek miatt csak kis.mértékben terjeszkedhetett. A következőkben beépített hely nagyobb részben lapályos, szélesebb utcájú részek. Az OFB által létesített lakótelepet, a szőlőhegyi részt az udvarok egyformasága és az utcák szabályos volta jellemzi. Ezzel szemben az 1945-ös földigénylés alkalmával kialakított részen csupán az udvarok területe, s nem a szélessége egyforma. Ezeket ugyanis a községhez közel eső útmenti, beépítetlen területeken vágták ki. A tanyákon igyekeztek sorban, falusi módra" építeni a házakat. A faluban vegyesen található mindenféle háztípus. Az egyenesek mégis túlsúlyban vannak a görbék (L-alakúak) felett. A tornáctalanok a tornácosok feleli. De ami jó jel, a jobb mód jele, a szalmás tetők is megritkultak. A községben van egy kendergyár és egy malom. Nagyhalászban egy nagy udvar tele volt traktorokkal és cséplőgépekkel. Ez már az új idők jele: a hely ugyanis gépállomás volt. Az emberek többnyire városi szabású ruhában járnak. Talán a csiz.ma különbözteti meg őket a városiaktól. Es még sokat a mezítelen láb, a nyári hétköznapokon Láthattam sok szép állatot is, különösen lovat. (Nagyhalász régebben is híres voll a szép lovairól.) De emellett mintha több lett volna az utcán az ökör és a tehén is. És ezek közül több jármolt lett vnlna. A kutatási idő nem volt elégséges a tszcs-k vizsgálatára. Azok különben még a kezdet kezdetén is vannak! (Petőfi Tszcs, Vöröscsillag Tszcs, Megyei tanácskozási csoport Tszcs, Dózsa Tszcs. Az utóbbi kettő 1950 aug. elején egyesült Dózsa" név alatt.) És nem volt elegendő idő a régi termelési mód melletti ruházkodás leírására, valamint a régi dohányosok örömének, bánatának, az éjszakába átnyúló, munka közben való ébrén tartásra szánt sok-sok mese, móka, nóta részbeni feljegyzésére sem. Ezeknek a lehetőségeknek az elérésére kérnék az új évben segítséget. Nyíregyháza, december. 96

111 Krónika Kulturális esem ények JÚLIUS 2.: ORSZÁGOS HADTUDOMÁNYI VÁNDORGYŰLÉS A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hadtudományi választmányának vezetősége és a TIT megyei hadtudományi szakosztálya rendezésében kétnapos hadtudományi vándorgyűlésre került sor Nyíregyházán. Az ország minden tájáról érkezett résztvevők megvitatták a hadtudományi-haditechnikai ismeretterjesztés helyét, szerepét és időszerű feladatait a tudományos ismeretterjesztésben, a lakusság honvédelmi, hazatias nevelésében. JÜLlUS 17 : FELÚJÍTJÁK BESSENYEI HAZAT A NYIRTERV mérnökei elkészítették Bessenyei György, a magyar felvilágosodás nagy költője tiszaberceli szülőházának helyreállítási tervét. A felújítási munkák elvégzése a Sóstói Múzeumfalu mesterembereire vár. A tervek szerint a helyreállított szülőház udvari szárnyában helyezik el a község könyvtárát, a kél nagy szobában az író életpályájának állítanak emléket. JŰ L IU S 20.: H A G Y O M Á N Y Ő R Z Ő K JU L IA L 1S A Hagyományőrző juliális színhelye volt a Sóstói Múzeumfalu. A Folkraft, a Lokom ntív Tourist és a Szabolcs-Szntrnár megyei művelődési központ szervezésében népművészeti vásár és hagyományőrző együttesek az ajaki, a nagyecsedi, az ököritófülpösi Fergeteges" néptáncegyüllesek bemutatója várta a helyi és a tizenkét országból érkező vendégeket. JÜ L IU S 2-t.: T A JH A Z V A JÁ N A Sóstói Múzeumfalu épitőbrigádja nyírségi népi lakóházat állított helyre Vaján. A munkálatok befejezése után a vajai Vay Áriám Muzeum szövőházat rendez be a lakóházban, szobáiban a látogatók működés közben láthatják majd a szövés fonás tárgyi emlékeit. JŰLIUS 25 KULTURÁLIS BERUHÁZÁSOK A szorosabb pénzügyi fellélclek ellenére megvalósulnak megyénkben az ötödik ötéves tervben rögzített közoktatási és közművelődési beruházások. A kulturális ágazat eb b en az ötéves tervben 1,3 milliárd forinttal gazdálkodott, a terveknek megfelelően elkészült a beruházásból 1700, egyéb forrásból 450 óvodai hely, 301 általános iskolai, 26 középiskolai tanterem, 600 középiskolai kollégiumi hely, 660 szakmunkás- 97

112 képző intézeti diákotthoni helv. Ifi szakmunkástanuló-osztályterem, 180 szakmunkástanműhely. A közművelődési ágazatban k-t művelődési ház melyből az egyik átmenő beruházás a megyei művelődési ház kapott helyet a tervben. Terven felül kezdődött meg a Móricz Zsigmund Színház rekonstrukciója. JÚLIUS 27.: NEMZETKÖZI TISZA-TÜRA A csengeri régi Szamos-hidná! került sor a XIII. nemzetközi Tis/.a-lúra ünnepélyes megnyitójára. Az indulók száma 2)0 fő, ez rekordnak számit a Tisza-túrak történetében. A vízi út hossza 560 kilométer. AUGUSZTUS 1 : ZENEI TÁBOR NYlRBÁTOPBAN Megnyitotta kapuit a IV nemzetközi ifjúsági vunos zenei tábor. Művészeti vezetője: Jancsovics Antal karnagy, valamint a román Ruha István és a magyar Szenthelyi Miklós hegedűművészek. A tábor oktatói fővárosi és vidéki zeneművészeti főiskulák tanárai. A tábor lakói ez évben a XX. századi zene előadói problémáival foglalkoztak. AUGUSZTUS 2.: NYÍRBÁTORI ZENEI NAPOK Tizennegyedik alkalommal rendezték meg Nyírbátorban a református műemlék templomban a zenei napokat. Ez évben Corelli Bach Vivaldi Handel Haydn Hunegger Hacsaturján- és Kodálv-müvek szerepellek a műsorban AUGUSZTUS 10.: 25 ÉVES A BATHORI ISTVÁN MÚZEUM Jubileumi ünnepséget rendezlek a nyírbátori Bálhori István Múzeum 25 éves évfordulóján. Az ünnepség kiállítás megnyitásával kezdődött, ahol Nyírbátor és a járás néprajzát, népművészetét és Andruskó Karoly Nyírbátor népi építészetéről készült monotípiáit és grafikáit ismertették meg a résztvevőkkel. A múzeum történetéről dr. Szalontai Barnabás, a múzeum alapítója, állami díjas igazgató számolt be. AUGUSZTUS 13.: OLVASÓTÁBOR TIVADARON Nyolcvan fiatal részvételével nyitotta meg kapuit a több éves múltra visszatekintő tivadari olvasótábor. Az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar írók Szövetsége, a Felsö- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Móricz Zsigmond megyei könyvtár által szervezett olvasótábor központi témája volt: az ember és a víz. AUGUSZTUS 16.: NAGY SÁNDORRÁ EMLÉKEZTEK SZABOLCS-SZATMÁRBAN Születésének 75. évfordulója alkalmából Fényeslitkén emlékünnepségen idézték föl N agy Sándornak, az almatermesztés nyírségi meghonosítójának munkásságát. A keleti országrész egykoron volt kertészeti felügyelője a század 30-as éveiben jelentős szerepet vállalt az alma termesztésének népszerűsítésében. Egyike volt a kerlmunkásképzés megindítóinak. Megyeszerte hirdette a gyümölcs termesztésének fontosságát, emellett számos szakmai munkájával járult a gyümölcs nemesítéséhez is. 98

113 AUGUSZTUS 21.: TERVTÁRGYALÁS A MŰVELŐDÉSÜGYRŐL A művelődésügyi ágazat beruházásairól, fejlesztésének helyzetéről volt szó azon a tervtárgyaláson, amelyen Drecin József miniszterhelyettes és Pénzes János, a megyei tanács elnöke áttekinlslte az ágazat szabolcs-szalmári helyzelet, időszerű kérdéseit. Egyúttal értékelték az ötödik ötéves terv iskolaépítési programjának eredményeit. Elhangzott: 311 új tanterem helyett több mint 400-at vehettek birtokukba a fiatalok s az óvodaépítés számbeli mutatóit is túlteljesítették a kivitelezők AUGUSZTUS 23.: KÉMIATANÁROK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Dr. Simnn Pál nehézipari miniszter előadásával vette kezdetét a kémiatanárok IX. országos konferenciája a tanárképző főiskolán Szántay Csaba akadémikus és Pénzes János köszöntötte a konferencián megjelent több mint négyszáz középiskolai tanárt, vegyipari kutalointézeli lanárt. A köszöntők után Mezei Barna, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke az egyesület legfontosabb törekvéseiről szólt, majd dr. Simnn Pál Kemizálás kémiaoktatás címmel tartott előadást, amelyben a vegyipar fejlesztési lehetőségeiről és a kémiatanítás korszerűsítésének szükségességéről és feladatairól beszélt A konferencia első napján foglalkoztak még a lakosság körében végzendő kémiai ismeretterjesztéssel, majd Beck Mihály és Pungor Ernő akadémiku sok előadásai hangzottak el. A konferencia másnapján három szekcióban folytatódott a tudományos ülésszak, míg a harmadik napon vitafórumot rendeztek, s a különböző iskolatípusok kémialamtásl problémáit beszélték meg. Augusztus 25-én értékeléssel és zárszóval fejeződött be a konferencia. AUGUSZTUS 23.: CIGÁNYGYEREKEK ISKOLAZTATASA Együttes ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei társadalompolitikai, pedagógiai és cigánybizottsaga, valamint a nyíregyházi városi népfronlbizoltság nőbizottsága, amelyen a cigánygyerekek iskoláztatásának gondjait, tennivalóit vitattuk meg. SZEPTEMBER 1 : ÜJ GYAKORLÚ1SKGLA NYÍREGYHÁZÁN Üj gyakorlóiskolát adtak át rendeltetésének Nyíregyházán. Az intézményben melyei a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat rekordidő alatt épített föl 2B tanulócsoportban 800 kisdiák tanul. A falai között tevékenykedő 63 pedagógus közül 45 a tanárképző főiskola közel 7Uü hallgatójának gyakorlati és szakmai képzéséről is gondoskodik. SZEPTEMBER 5. FIATAL ORVOSOK KONFERENCIÁJA Százötven fiatal orvos tanácskozott Sóstón a közegészségügyről. A konferencián előadást tartull dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár. A tudományos ülés két napig tartott. 99

114 s z e p t e m b e r 12.: o r s z á g o s m ú z e u m i k o n f e r e n c i a A Sóslói Múzeumfaluban nyílt meg a néprajz szakos muzeológusok szakmai-ideológiai tanácskozása. A hetvenöt vendég előadásokat hallgatott a néprajzi gyűjtés feladatairól, valamint megismerkedtek Szabolcs-Szalmar megye népi műemlékeivel. OKTÓBER 5.: MÚZEUMI ES MŰEMLÉKI HÖNAP A műtárgyaink védelme volt a központi gnndniata az idei, sorrendben a in. orszá gos múzeumi és műemléki hónapnak. Ünnepélyes megnyitóján Szabolcs községben át adtak rendeltetésének a volt Mudránv-kúriát, falai között S bnlcs-szatmár megye történetét és iparművészeiét bemutató állandó kiállítással. Gazdag programmal várták az érdeklődőket megyénk múzeumai: a nyit egyházi Jósa András Múzeumban éremki állítás és az utóbbi években gyűjtött képzőművészeti alkotásokból tárlat, a nyírbátori Bátnori István Múzeumban népi kismesterek kiállítása, Vásárosnaményban iskolatörténet! kiállítás nyílt. Mátészalkán szatmári fafaragók mutatkoztak be. a kisvárdai Vármúzeumban ifjú Fazekas István nádudvari fazekas alkotásaival, a liszavasvári Vasvári Múzeumban Szegi Márta és Újvárosi Imre bőrművesek munkáival ismerkedtek a látogatók. A Vay Adum Múzeum szoborparkjában Zrínyi Ilona és Béri Ba lugh Ádám szobrait avatták. Uj tájházzal gazdagodott a Sóstói Múzeumfalu: megnyitották a tarpai házat. OKTÓBER 6.: KÖRNYEZETVÉDELMI NAPOK A Nyírségi Ősz rendezvénysorozat keretében a megyei tanács környezetvédelmi bizottsága, a Hazafias Népfront és a megyei művelődési központ szervezésében m á sodszor rendezték meg Nyíregyházán a környezetvédelmi napnkat. Fotókiállítás, löhb előadás, környezet- és természetvédelmi szakkörvezetők találkozója kapóit helyet a programban. OKTÓBER 9.: MEGYEI FELNÖTTNEVELES1 KONFERENCIA A Nyíregyházán megrendezett tanácskozáson a megye felnőttoktatási tagozatvezetői, a kiemelkedő üzemek oktatási előadói, a felnőttnevelési szakbizottság tagjai vettek részt. Dr. Kuknvó János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője megnyitója után Gyúró Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnolíuielyeltese tartott előadást a XII. pártkongresszus és a megyei pár [értekezlet felnőttnevelést érintő határozatairól és a végrehajtásukból eredő feladatokról. OKTŰBER 16. SZÉCHENYI ISTVÁNRA EMLÉKEZVE Tudományos ülést rendezett Nyíregyházán Jósa András Múzeumban a TIT Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Történelmi Társulat megyei tagozata. A Hitet" alkotójára, a magyarországi reformeszmék elindítójára emlékeztek dr. Orosz István, dr. Hársfalvi Páter, dr. Szeifert Gyula és dr. Takács Pelei- az emlékülésen elhangzott előadásai. OKTÓBER 20.: OTEVES A TUZSÉRI ALKOTÓTÁBOR Gyűjteményes kiállítás nyílt a kisvárdai művelődési központban. A tárlaton azok az amatőr alkotók diákok és Iclnottek - mutatkoztak be, akik az 1976 óta 100

115 rendszeressé vált tuzsórl alkotótáborban megfordultak, vagy rajztanárként tuvábbképzésben vettek részt. OKTÖBER 22 : APAGY 700 ÉVES Ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg Apagyon a település alapításának 700 éves évfordulójáról. A jelentős eseményt Németh Péter, megyei múzeumigazgató és Hársfalvi Péter kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár méltatta. A jeles dátum alkalmából emlékoszlopot avattak az általános iskola parkjában. OKTÓBER 25.: SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETÖK MEGYEI KONFERENCIÁVÁ A megyei művelődési központ az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza rendezésében a szocialista brigádok vezetőinek első megyei konferenciáját tartották meg Nyíregyházán, a KPYDSZ művelődé,; házában. Az eseményre brigádvezetőket, üzemi népművelőket, brigádve/... t ',k klubjainak vezetőit és közművelődési szakembereket hívtak meg. A konferencia célja az volt, hogy a brigádkeretek között zajló m ű velődéshez a hasznos tapasztalatok ismertetésével segítséget adjanak. A tanácskozás resztvevőit dr. Margócsy József, a megyei művelődési központ társadalmi vezetőségének elnöke köszöntötte. Vitaindító előadásában Tóth Géza, az SZMT titkára foglalta össze az üzemi közművelődés megyénkben meghonosodott formáit, módszereit. OKTÓBER 2(3.: IPARÁGI MÜZEUM NYÍRBÁTORBAN Országosan is egyedülálló gyárlörléneti kiállítást és iparági múzeumot avattak megyénkben. A 125 éve alapított Búmban, a mai nevén Novényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárában jelentős iparági emlekanyagot gyűjtöttek össze. A kiállítást Győrfi Antal rendezte, ünnepélyes megnyitóján Orosz Miklós, a gyár igazgatója és dr. Szalontai Barnabás, a Bálhori István Múzeum igazgatója mondott beszédet. NOVEMBER 6.: ÁTADTÁK A LENIN SZOBROT Varga Gyula, a nyíregyházi varusi pártbizottság első titkára bcs. Je ulán avatták fel Olcsai Kiss Zoltán Lenini ábrázoló szobnralkotását Nyíregyházán. NOVEMBER 11.: NEMZETKÖZI DIÁKKÖRI TALÁLKOZÓ A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola öt küllöldi testvérintézményének küldöttei vitattak meg orosz nyelven az ifjúsági mozgalom szerepét a felsuok talási intézményekben A vendégek megismerkedtek Nyíregyháza és Dehrecen nevezetességeivel. NOVEMBER Ili 700 ÉVES 1BRANY Okiratok tanulsága szerinti fennállásának 700. évfordulóját ünnepelte Ibrány Az évfordulót méltató tanácsülésen olt volt R rccz János, az MSZMP KB osztályvezetője is. A jeles esem.ny résztvevői szóltak arról, hogy a településen alakult meg elsőként a II. világháborút követően a népi szövetkezet, s ugyancsak elsőként itt ősz toltak luldet a megyében a Tanácsköztársaság napjaiban. ISI

116 NOVEMBER 22.: CZÖBEL MINKA-EMLÉKÜNNEPSÉG ANARCSON A méltatlanul elfeledett, anarcsi születésű költőnöre, Czóbel Mjnkára emlékezlek meg a szülőházának falán elhelyezett emléktábla leleplezésével A XIX század vége egyik Iegmndernebb hangvételű költőnö jenek pályafutását tudományos előadáson mu tatta be Katona Béla irodalomtörténész. NOVEMBER 28.: ISKOLATÖRTENETI MÚZEUMOT AVATTAK V ÁS ÁROSNAM ÉN YBAN Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára adta át rendeltetésének Vásárosnamény új múzeumi épületét, melyben pedagógiatörténeti állandó kiállítás kapott helyet. Az Eötvös család egykori kúriájából átalakított intézmény tárlóiban számos, a múlt századból származó pedagógiai relikviát helyeztek el, állítottak ki, Korhű környezetben egy valaha volt osztálytermet is láthatnak az érdeklődők. DECEMBER 1.: FÖLDRAJZI NAPOK DECEMBER A TIT és a Magyar Földrajzi Társaság közös szervezésében került sor a nyírségi földrajzi napok rendezvényeinek megtartására. Az elhangzott előadások a Nyírségkutatás legújabb eredményeit ismertették. DECEMBER 12.: RÁTONYI-KIÁLLÍTÁS NYÍREGYHÁZÁN Rátonyi József M unkácsv-dijas szobrászművész kiállításának adott otthont a nyíregyház! Jósa András Múzeum. A tárlat jelentőségét csak növelte, hogy a szabolcsi megyeszekhelyen bemutatott kollekció nagy részét a művész a múzeumnak ajándékozta. A 40 ily módón Nyíregyházára kerüli szobrot a későbbiekben a megye lubb településén bemutatják majd az érdeklődődnek. DECEMBER 13.: MEZŐ IMRE-EMLÉKÜNNEPSEG BAKTALORANTHÁZAN ÉS RAMOCs.\!IAZAN A szülőföld, a szűkebb Szabolcs-Szatmár lakói emlékeztei; meg születésének 75 évfordulója alkalmából a nemzetközi és magyar munkásmozgalom mártírhalált hall alakjára. Mező Imrére. Az ünnepségsorozat keretűben Nyíregyházán, a nevét viselő iskola előtt megkoszorúztak mellszobi.u, Buktáim áruházán emlékkiállítást nyitottak meg, szülőfalujában, Ramocsaházán pedig megkoszorúzták Mező Imre emlékoszlopát és -lábiáját. DECEMBER 19.: ELFOGADTÁK AZ i9kl. ÉVI TANÁCSI TERVEKET A megyei tanács dr. Pénzes János elnökletével ülést tartott A testület többek között i g\ itatta és jóváhagyta a megyei lanacs évi külségvetési és fejlesztési aluptervcl, meghatározta a helyi tanácsok egyes kötelező előirányzatait. A kulturális ágazol bán közel 390 millió forinttal gazdálkodnak a tanácsok. Ebből uz összegből elkészül lüui-bcn a toiyamatban levő álialanus iskolai tantermekből 51 es mintegy 110 lantelem kivitelezési, műszaki előkészítése. Kétszáz gyermek részére adnak át óvodát, befejeződik a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium és a Móricz Zsigmond Színház felújítása. Elkészül a megyei művelődési ház is. (Összeállította: Kovách Margit és Knlenda Zoltán) 102

117 Kiss Lajos Ortutay Gyulával 103

118 könyvekről Néprajzi kutatások Nyírlugoson I II. A Néprajzi kutatások Nyírlugoson 115 lapoldalnyi első kötete a Népi építkezés alcímet viseli. Gunda Béla professzor úr az előszóban hangsúlyozza: A Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) néprajzi tanszékén az oktatók nagy gondot fordítanak arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek a terepen való anyaggyűjtéssel, a terepmunka nehézségeivel, mivel a terep az ö élő laboratóriumuk. A terepmunkát meg kell előzni elméleti tanulmányoknak. Az egyetemi tanterv szerint az akkori harmadéves hallgatók, es tanévben Dám László adjunktus vezetésével kéthetes kutatógyűjtő munkát végeztek Nyirlugos községben, ahol a hagyományos népi m ű veltség különböző területeit vizsgálták. A községben összesen IN kutatónapot töltöttek, s ez alatt 800 fényképet készítettek, és 3000 lapnyi néprajzi anyagot gyűjtöttek. Ebből az anyagból állt össze a két kötetben közölt 10 tanulmány. Persze, nem léplek fel a monográfia készítésének igényeivel, csupán a hallgatók érdeklődési körét tükröző, válogatott fejezeteket kívántak megjelentetni. A nyírlugosi kutatómunkát figyelemmel kísérték Szaboles-Szatmár megye múzeumainak néprajzos szakemberei is. Az egyetemi hallgatók kutató-gyűjtő munkáját anyagilag támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Főosztálya abból az elvből kiindulva, hogy ezzel hozzájárulnak fiatal kutatók pályájának kibontakozásához. LUKÁCS LÁSZLÓ: Nyirlugos évszázadai c településtörténeti bevezetőjével a falu általános bemutatásán túlmenően, a kötetben megjelent néprajzi tanulmányokhoz kíván történeti hátteret nyújtani. VICA GYULA: Telek formák Nyírlugoson c. dolgozatában nem kevesebbre vállalkozott, mint a telek szó nyelvészeti, néprajzi, történeti megvilágítására, még ha olykor Bárczi Gézával is hadakozik. Szabó István tanulmányaiból tudjuk, mily bonyolult kérdésről van itt szó. Viga megállapítja, hogy a nyírlugosi gazdának csak egy bellclke van, és a telek berendezése mindig érzékenyen reagált a gazdasági struktúra és vagyoni helyzet alakulására. Ahol a gazdaság keretei kitágulnak, ott bővül a telek építményrondszere, ahol viszont szűkül (a tulajdonosok elöregedése), eltűnnek az építmények és helyüket a kert foglalja ei. DÁM LÁSZLÓ: A lakóház és építése Nyírlugoson c. dolgozatában kimutatja, hogy Nyirlugos és a Dél-Nyírség építészeti szempontból egyik legjellegzetesebb települése, építészeti képe meglehetősen archaikus. A talajviszonyok gátat szabnak az építőtechnikának, általános a favázas építkezés. Uralkodó a mereglyés és a sövényfal, a veri- és vályogfal későbbi. Megtudjuk, hogy a lakóház előtti és udvar felőli tornáé újabb jelenség, a századforduló után lesz általánosabb A faluban a kontyolatlan, a félig és teljesen kontyolt nyeregtető az általános. Tetőfedésre a nádat és szalmát használták. A szoba hagyományos tüzelőberendezése a boglyakemence között elterjedt a konyhakemence, melyet képzett kemen- 104

119 ceepítő mesterek készítettek (Apróiéit:)' építési leírásúi kapjuk a 1. kötet 73. lapján. Manapság jó tudni, hogyan kell építeni, hngy sülni is lehessen benne!) Végezetül megállapítja, hngy a hagyományos lakóház rendkívül egyszerű, a díszítőelemeket nélkülözi, az ablakok kicsinyek, a falak alacsonyak. a föléje boruló tetőzet nagy tömegű. nád vagy szalma, knntyolt nyeregtető. a tornácoszlopok simák, diszte lenek. Mindez az ismert múltbeli elma rád ott gazdasági és társadalmi körül menyekkel magyarázható. NADASI ÉVA: Lakásbelső es lakáskultúra Nyír lúgoson c. dolgozatában nyomatékosan hangsúlyozza, hngy az utóbbi években a lakóházkutatásban a szerkezeti vizsgálatok mellett előtérbe lépett a ház funkcionális vizsgálata. Így terepmunkája során az ember és hajléka közötti kapcsolatok feltárását tekintette elsődlegesnek. Megállapítja. hogy az anyagi helyzet mellett a csaladszervezet is hatással volt a lakóházra. Nagyon ritkák a történelmi tárgyú képek, annál több a szentkép a lakásokban. A kemence fűtésen, sütésen kívül hálóhely, ülőhely, tárolóhely is volt. Vizsgálja továbbá, hogy hogyan éltek. hol. hogyan és mikor étkeztek, dolgoztak. aludtak, szórakoztak, mit, hol tartottak, s hogyan befolyásolta életmódjukat, a házban való berendezkedésüket az évszakok változása, egyszóval hogyan funkcionált a lakóház az esztendők során. Végezetül megállapítja, hogy a nyirlugusi házra jellemző a szobák párhuzamos berendezése, mely újabb keletű és a korábbi kultikus sarok jelentősége már a múlt század végén felbomlott KÜCSAN JÓZSEF az első kötet utolsó dolgozatában (A nyíri ugosi udvar gazdasági épületei) kimutatja. hogy Nvírlugoson is a paraszti munka és gazdálkodás legfontosabb színtere az udvar. Valamennyi mezei munka befejező aktusa az udvaron telken történik, méghozzá valamennyi udvari építményhez (csűr, isiálló, födiöl. depó stb.) kötötten, tehát, ha a paraszti életet minden oldalról meg akarjuk ismerni, nemcsak a lakóépületet, hanem az udvart-telket is tanulmányozni kell. Dolgozatában keresztmols/.etet nyújtó! a paraszti udvar építményeiről, típusukat alkotott, kimutatta a főbb jellegzclességekei Ezt követően az első kötetben a 127. oldaltól összesített irodalom címszó alatt alfabetikus rendbe szedett irodalomjegyzéket találunk, majd rajzos csapolási, lapolási technikák következnek, amit lakóház alaprajzuk zárnák le. Az első kölctel még néprajzilag jól használható fekete-fehér fotók is színesítik A második kötet vezérszólama a gazdálkodás. Ebben a kőiéiben nz előző kötethez hasonlóan szintén 5 szerző kap helyet. DOBROSSY ISTVÁN: A földművelés és gazdálkodás jellege, arányváltozásai címen azt vizsgálja, hngy milyen a paraszti üzemszervezetek rugalmassága, alkalmazkodó képessége Gyűjtött anyagát az alábbiak bán adja közre: A határ és a határ használatának jellemző vonásai, változásai. Szól a gépek elterjedéséről, a reszesmüvelésről, az uradalmi és a paraszti földek viszonyáról, a paraszti földek és a termelőszövetkezetek kapcsolaláról, s részletezi a paraszti földhasználatot. A növénytermesztésen belül a hagyományos növénykultúrát mutatja be. majd vizsgálja a gazdálkodás egy évszázados változásának jellemző vonásait Feltárja meg a megváltozott életkörülményeket, az elvándorlás és a visszatérés mozzanatait, a változó tudati viszonyokat és a jövedelem felhasználás új módjait. Különösen tanulságos Csekenyák János és Csapensz.ki Lajos gazdaságának bemutatása (II köt. 21. lap). Üj szín az ekekapa használatának, a napraforgó meghonosodásának bemutatása. Az alma, meggy, szőlő, majd napjainkban a málna elterjedésének ismertetése, mivel 105

120 ez a növény omol: fel n falu lakosságát. h i s 'ii Dobrossy kimutatja, hogy évente H97SI) a falu lakossága nvgközelí.ően 10 millió forint tö v eid re számítolt csak a málnából. EA1. ZSG '.Ó R G Y : Rét- és szénagjztlál'xocias c. dolgozatában utal arra. hogy a magyar szenngazd.ilkocljs kutatása az utóbbi évtizedekben ndui' meg rendszeresen (Balassa Iván. Ikrái Nándor, Szabadfalvi J ózslf. Szabó M óvás). Nyirlugos halárában a mély fekvésű helyeken voltak a kaszálók, majd a lecsapolások után jelentősen nőtt a szénatermo helyek száma. Mindez ki hatotl az állattartásra, mivel ez aszenagazdálkodásun és a legeltetésen alapult. A falu szénagazdulkodását vizsgálva a szerző megállapítja összegezésként, hogy a valaha extenziv tartásmódot jelentő makkoltatás, migráció, teleltetés meg né hány évtizede egvütt élt a lassan fejlődő istallozó állattenyésztéssel. RÁDULY EMIL: A szarvasmarhatartás szerepe Nyirlugos gazdasági eletében c. dolgozatában kimutatja, hogy a többnyire szűk határú, nagybirtokkal körülvett délnyírségi falvakban az egyik legjövedelmezőbb ágazattá vált az állattartás. Az állattartás fellendülése a hagyományos, de már korszerűtlen határhasználati rendszerek konzerválását is elősegítette, így ez a hármas, sőt néhol a kettes nyomásrendszer fennmaradását jelentette A jószágállomany legeltetésére az egyetlen lehetőség az ugarlegelo fennm aradása volt. Egészen a legutóbbi időkig a legfontosabb takarmány a réti széna maradt. A község szarvasmarha-tenyésztését nagyban befolyásolták a piacviszonynk is. mivel a Nyírség csak a századforduló táján kapcsuludolt be nagyobb arányban a piacgazdálkodásba. A fajtaváltást vizsgálva megállapítja, hogy a nyugati fajuk számára nem vult kielégítő az a silány takarmányozás, ami az igénytelen magyaifajta m arhának megfelelő volt. A fai lávái tűshöz a döntő lökést a piac vált izó igénye adta. BANKÓ ÉVA: A teherhordás eszközei cs módjai c dulgnzalaban hangsúlyozza, hogy a loherhordás vizsgálatakor figyelembe kell venni a kutatott heiy földrajzi viszonyait, Inlajes egha lati lenye/őit. A teherhordás szoros kaiktsnlatban áll a termeléssel, a különböző munkaiatok eredményeivel es ezeket megelőző munkafolyamatokkal. Dolgozatában kizárólag az emberi erővel végzett eszköz nélküli és eszközns teherhordás folyama Iá: vizsgálja, különös tekintettel a jelenlegire, a ma is meglevő, élő jelenségekre. Összefoglalva megállapítja, hogy a teherhordás Nvirlugoson a századfordulótól nagymértekben átalakult. Háttérbe szorult az emberi erővel történő teherhordás. Ami ezen a téren megmaradt, az is a célszerű, az erős, nem házilag készített eszközök alkalmazásának irányába tolódott el. A második kölet ulnlsó dolgozatának címe: A háziállatokkal kapcsolatos hiedelmek es szokások Nvirlugoson IBIHARI ANNA készítette). A dnlgozat csupán résztanulmány egy készülő nagyobb munkához. Ennek ellenére a dolgozat betekintést nvújl a szarvasmarha, a baromfi nevelésébe, az állatok megrontásával kapcsolatos hiedelmekbe, a rontó személy, a rontás módjai, a rontás gyógyításának műveleteibe. Szól az állatbetegségek gyógyításáról, majd hiedelemtől leneteket közöl Végezetül megállapítja. annak ellenére, h gy a falu lakóinak túlnyomó része görög, illetve római katolikus, a vallás szerinti megnszlás a hiedelemanyagban nem határolható el élesen. A 161 lapoldaltnl összesített irudalnmjegyzék következik,,e kötet dolgozataiban felhasznált hivatkozások alapján", majd az utolsó, 172. oldalon a Jósa András Múzeum kiadványainak jegyzéke zárja a kőtetet. 106

121 Még annyi Kívánkozik ide, hogy a néhány éve még az iskolapadokban szorongó diakok, a dolgozatok készítői ma mar neves, megbecsüli kutatók, néprajzosok A Szabolcs-Szalmár Megyei Múzeumok Szervezetének dolgozói büszkék arra. hogy induló írásaikkal sorozatunkban jelentkeztek Bár sok ilyen és hasonló kiadvány láthatna még napvilágot! Gyűjtött és feldolgozott anyag bőven van, jóakarattal es támogatással meggyorsulhatna kiadásuk tempója. Néprajzi kutatások Nyirlugoson. t. Népi építkezés. N5 i. [[. Gazdálkodás Nyíregyhaza (A Jósa András Múzeum kiadványai a. 15. Szerit. Nemein Peier.J f a rk a s József A besenyődi ref. harangtorony. (Kiss Lajos (elvétele) 107

122 CSORBA CSABA: Várak a H egyalján Csorba Csaba újabb könyvét talán kétkedve veszi az útvasú a kezébe, hiszen 198 oldalon három vár Tokaj. Ónod. Szerencs történetet megírni bár im pozáns, de merész vállalkozás. Mintha a kiadó is kétkedne a téma nagyságát és megírt terjedelmét illetően. ezért már az ajánlás első mondatában csupán a három vár hadtörténetének minősíti ezt a kötetet. A tanulmány vezérfonala a kronológiai sorrend, ami az esemény történet, el szerves egységet alkot, sőt több helyen az eseménytörténeti keret foglalja egységbe a kronológiai eltévelyedéseket'1. A történeti folynmatosságnt és a közérthetőséget ez nem zavarja, csupán a mondanivaló lendületét töri meg néhány helyen. A három vár politikai és hadászati súlyának meglelelően kap értékelést. Tokaj története az Árpád-korban kezdődik, míg Ónodé Zsigmond uralkodásának ideién. Sz.erencs ismertetése hadtörténeti súlyának megfelelően kevesebb részt követel magának. A várak történetével szorosan egybefonódik a várbeli katonák es vitézek sorsa. A várak története szerves egységet alkot Hegyalja politikai és gazdasági múltjával, így nagyszerű képet kapunk Hegyalja és környékének politikai és gazdasági múltjáról. A szerző helytörténeti és hadtörténeti járulékként több helyen foglalkozik a hajdútelepülések kialakulásával és a hajdúkatonák sorsával A feldolgozás pontosságát és történctiességét sok mik rokutatás segíti A szerző még attól sem riad vissza, hogy egy egy kisebb vártörténeti esemény bemutatása végett nagyobb politikai és nemzetközi hadlör- teneti mozzanatokba agyazza mondanivalóját. Nehány helyen úgy érződik, hogy a szerző túlságosan sokat foglalkozik az előzmények bemutatásával. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a könyv nemcsak a történettudomány kutatói számára, de a helytörténészek és a nagyközönség számára is íródott, akkor érthetővé válik ez a módszer. A könyv nagyszerű helytörténeti munka az isko Iák történelem szakos tanárai részére is. A közérthetőség szempontjait figyelembe véve a szerző nyomon kíséri az egyes történeti eseményekei oly módon, hogy területileg más vidékre is elkalandozik a három vár mondanivalója érdekeben Így nagyszerű helytörténeti és művelő déstörténeti adatokkal gazdagítja nem csak az erdélyi és felvidéki részeket, hanem a jelenlegi Szabolcs-Szatmár megye több helységét is. A mű forrásigényessége meglepően nagyfokú és pontos. Felhasznál minden jelentősebb feldolgozás!, sőt ahol nem találta elegendőnek a vonatkozási anyagot, ott levéltári ku tatásukat végzett. Nagyon kevés régé szeli támpontokra hivatkozott, ami nem a szerző hibája, hanem a kevés régészeti feltárásé. A könyv nemcsak a középkor századait mutatja be, de feltárja a három vár jelenét, és bemutatja a mostani látnivalóit is. Több korabeli metszet gazdagítja az eseménytörténet megértését, valamint a szerző felvételei és vázlatai teszik szemléltetőbbé a mondanivalót. Nem érthetünk egyet a kiadói ajánlással miszerint csak hadtörténeti munkáról lenne szó hiszen 1(18

123 a mű több vonatkozásban (helytörténet, gazdaságtörténet, művelődés történet, épitéstörténel s tb ) gazdagítja ismereteinket. Oly módon dolgozza le! n három vár történetét, hogy nem szakad el a történelmi folyamattól, hanem azt a történeti folyamatot egy összeurópai politikumba helyezi el. (Varak a Hegtyaí- ;á??. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. J p. 111.) Varga Béla Kiss Lajos édesanyja sírjánál 109

124 IVÁN VANAT: A kelet-szlovákiai ukránok legújabb kori történelmének alapvonalai Az utóbbi évtizedek figyelemre méltó jelensége, hogy közludutunkba fokozatosan behatolóban van a közepkeleteurópai közösségtudat Egyre többet tudunk meg szomszédaink történelméről, kultúrájáról, melyek szerves részei az egyetemes európai történelemnek ás kultúrának. Egymás mélyebb, ignzabb megismerése, megértése szempontjából fokozott figyelemmel kell kísérnünk a szomszédos országok történettudományi irodalmának eredményeit is, mivel ezen országok történelme, gazdasági helyzete, szociális struktúrájának és kulturális fejlődésének specifikumai sok vonalkozásban hasonlóak a miénkhez. A fent említett földrajzi-történeti egység népeiről kialakult köztudalban sajátos helyet foglalnak el az ukránok, akiknek egy részével közös hazában éltünk egészen 1919-ig, egy másik, számbelileg jelentősebb részével, a galíciai ukránokkal pedig a birodalmi közösség kötött össze bennünket mintegy másfél évszázadon át. A sajátos helyzetet az is magyarázza, hogy a magyar olvasó már a századfordulón képet alkothatott m a gának az ukrán nép irodalmáról és történelméről. A monarchiabeli, főleg az ausztriai ukrainisztika komoly hivatalos támogatásban részesült, amit elsősorban a cári Oroszország elleni külpolitikai célok motiváltak. A szabolcs-szatmáriak az átlagosnál többet tudnak az ukránokról, elsősorban a kárpátukránokról. Azáltal is. hogy Szabolcs-Szatmár megye és az USZSZK Kárpátontúli területe testvérmegyei kapcsolatokai ápol. azáltal is, hogy a Szabolcs-Szatmári Szemle helyet ad ukrainisztikai témájú cikkeknek is. Ezzel összefüggésben term é szetesen nem feledkezhetünk meg a Kárpátontúli terület magyarjairól sem, akiknek hozzánk is eljutó kiadványaiban találkozhatunk az ukrán irodalom, művészei slb. eredményeit méllató tanulmányokkal, híradásokkal is Vanat Iván könyvében először történik kísérlet a Kelet-Szlovákiában élő ukránok két világháború közötti politikai történelmének, szociális, gazdasági helyzetének, kulturális életének bemutatására. A feladat nem könnyű, hisz a csehszlovákiai ukránok történelme etnográfiai szempontból az ukrán nép történelmének, területi szempontból pedig Csehszlovákia, pontosabban Szlovákia történelmének szerves része. A területi és etnikai elvek egyesítése pedig egy sor pulitikai, szakmai, ideológiai prob lámát vet fel. A kárpátukránok és Csehszlovákia megalakulása című fejezet igen részletesen foglalkozik azokkal a külső és belső tényezőkkel (a dualizmus kori magyar nemzetiségi politika, az amerikai ruszinok törekvései, az első világháború előtti cseh és szlovák diplomáciai erőfeszítések, a párizsi békekonferencia stb), amelyek hatásának eredményeként a kárpátukrán etnikai 110

125 területek a magyar államtól elszakadlak. A két világháború között a Csehszlovák Köztársaságban a történeti Magyarország ukrán etnikumú területei közigazgatásilag, politikailag két részre oszlottak; egy részén megalakult a bizonyos autonómiával bíró Podkarpalszka Rusz Ruszins/.kn. Kárpál-Ukraina. Kárpátalja, más részét, Ung megyének az Ung folyótól nyugatra eső területeit, Zemplén Sáros. Szepcs megyék északi részeit pedig Szlovákiához rsatolták. A történeti Magyarország ukrán etnikai területei az új csehszlovák államhoz való csatolásának tényét eltérően értékeli az ukrán és a világháború előtti csehszlovák történetírás. A polgári csehszlovák történetírás, a hivatalos csehszlovák ideológiát magáévá téve, azt népszerűsítette, hogy Kárpátalja a kárpátukrán nép akaratának eredményeként került Csehszlovákiához, s a csehszlovák állam felszabadító missziós szerepét hangsúlyozta. A szovjet-ukrán történetírás egészében elítéli a versailles-i szerződéseket, mint a győztes, az imperialista hatalmak erőszakpolitikájának termékét. Kárpátaljának a csehszlovák államhoz való csatolását pedig a cseh burzsoázia agressziójaként, hódító törekvéseinek eredményeként értékeli. Az ukrán területek egyesülésének történeti perspektívájából ítéli meg és el a kárpátaljai ukrán néptanácsok és politikusok, valamint az amerikai ruszin szerzetesek tevékenységét. Szembesíti a kü lönböző ruszin csoportosulások álláspontját, a felbomlásban lévő sok nem zetiségű Magyarországgal kapcsolatban, bemutatja a cseh. magyar, ukrán politikai orientáció elképzeléseit, részletesen ismerteti a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság nemzetiségi politikáját, melyről elismerően szól. A Károlyikormány által kialakított Ruszka Krajna autonóm kormányzósági területet Máramaros, Ugocsa. Bereg és Ung vármegyék ukrán részeiből alakították ki, eltekintve attól, hogy Zemplén, Sáros, Szepes és Abaúj megyékben is jelentős számban éltek kompakt ukrán tömegek. E tényben a szerző a magyar kormánynak a szlovák nacionalista köröknek tett gesztust lát. A saint-germain-i szerződést a csehszlovák diplomácia nagy győzelmeként értékeli: Kárpátalját nagyobb erőfeszítés nélkül, csupán Ígéretek útján kaparintotta meg. biztosítva magának a királyi Romániával való szomszédságot. A kelet szlovákiai ukránok helyzete a 20-as években című fejezet bemutatja a karpátukrán etnikai területek egyesítéséért folyó küzdelmet, képet ad a szlovákiai ukránok szociális és gazdasági helyzetéről, egyházi, politikai viszonyairól. A csehszlovák állam megalakulását követően a csehszlovák uralkodó körök és karpátukrán politikai szervezetek között ellentétek alakultak ki az autonóm Podkarpatszka Rusz állami-jogi helyzetét és nyugati határait illetően. A szlovák ukrán határ megvonásakor kb ezernyi lélekszámmal kompakt tömegekben élő ukrán rekedt kívül Ruszinszko határain, akik így Szlovákia nemzeti kisebbségét alkották. A két világháború köz.ött az ukrán politikai körök egyik legfőbb követelése az ukrán szlovák határ revíziója volt, amit mind a csehek, mind a szlovákok elutasítottak. A Szlovákiához csatolt ukrán területeken, melyek nemzeti öntudat szempontjából a legfejletlenebbek voltak, a szlovákok tudatos és erőszakos denaclonalizáló politikát folytattak, aminek eredményeként a kárpátukránok száma csökkent. A szlovák ukrán határ megvonásával a történeti Magyarország ukrán etnikumú területeinek társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális fejlődése kettévált, ami Kelet-Szlovákia ukrán lakosságát rendkívül hátrányosan érintette. A szlovák politikai körök minden eszközt megragadtak, hogy a kárpát-ukrajnai és szlovákiai ukránok kapcsolatait izolálják. A 20-as években kárpátukrán párt működött, melyek nyelvi, szociális és politikai programjuktól függetlenül egyetértettek ah 111

126 bán, hogy a kárpátukrán területeket egyesíteni kell. A csehszlovák uralkodó körök pedig a központi politikai púitoknak igyekeztek alárendelni e pártokat, hogy semlegesítsék a területi kérdésben elfoglalt egyetértésüket. A kárpátukrán politikai pártok több képviselője, így Bródy, Kurtyák, Herovszky kapcsolatban álltak a magyar revizionista körükkel. A kárpátukrán kérdés igazi képviselője a kommunista párt volt, melynek a szlovákiai ukrán területeken eltérően Kárpát-Ukrajnától alig érezhető befolyása volt. K árpátaljának Csehszlovákiához való csatolása után a görög katolikus egyház helyzete meggyengült, egyrészt mert az erőszakos magyarosítás idején kompromittálta m a gát, másrészt mert a hívőkre egyre elviselhetetlenebből nehezedtek a feudális jellegű egyházi adók, a párbér és a napszám. Az egyházzal szembeni elégedetlenség egyik tükrözője volt, hogy újra fellángolt a pravoszláv mozgalom, melyet az orosz emigránsok és cseh hivatalnokok is támogattak. A cseh és szlovák hivatalos körök kezdetben tar tózkodóan viszonyultak a görög katolikus egyházhnz, sőt támogatták a pravoszláv mozgalmat. Ahogy a magyar uralkodó osztályok fegyvertárából kölcsönzött politikai ruszinizmust [mely a kárpátukránok nyelvi es nemzeti önállóságát vallotta) magukévá teszik, elfogadják és támogatják a görög katolikus egyházat, mely a politikai ruszinizmus legbefolyásosabb képviselője volt. Jól szemlélteti ezt a változást az is, hogy az állam 1928-tól a párbért és napszámot megváltotta, kiküszöbölve a papság és a hívek közötti ellentétek egyik legfőbb tényezőjét. A különböző vatikáni akciók és a csehszlovák állam viszonyának megváltozását követően a 30-as évekre a görög katolikus egyház pozíciója megszilárdult. Szlovákia ukránok lakta területeinek gazdasági és szociális helyzetét elemez ve Vanat rámutat, hogy a történeti Ma gyarországon a kárpátukránok álltak a gazdasági fejlettség legalacsonyabb szintjén, szociális struktúrájuk elm aradóit volt. A kárpátukrán területek gaz daságilag a magyar Alföld függvényét alkották, azt látták cl olcsó m unkaerővel, fával és egyéb építőanyaggal. 15)18 15) után a terület a csehszlovák állam gazdasági és szociális struktúrájának részévé vált, amelyen belül még a szlovákiai részekkel összevetve is szembeszökő volt elmaradottsága. A háború utáni években az életszínvonal csökkenését eredményezte az Alföldre irányuló idénymunka megszűnése, és az is, hogy korlátozták a tengeren túlra irányuló, és a háborúig n szociális ventillátor szerepét betöltő emigrációt is. Az ukrán lakosság gazdasági elmaradottsága és az ezáltal meghatározott szociális struktúra nem kedvezett a kulturális fejlődésnek sem. A szlovákiai ukrán kisebbség kedvezőtlen adottságát a csehszlovák uralknrló körök ügyesen kihasználták denacinnalizációs politikájukban. A gazdasági válságtól a politikai krízisig című fejezet összetett eredményeket sorakoztat fel A nagy gazdasági válság idején Kelet-Szlovákia teljesen megbénult. Szinte nullára csökkent a fafeldolgozó ipar termelése is, amiben közrejátszott az is, hogy a magyar csehszlovák kereskedelmi és áruforgalmi egyezmények 1930 decemberében érvénytelenné váltak (megszűntek). A lakosság túlnyomó többséget kitevő mezőgazdasági kisbirtokosok kizsákmányolása elképzelhetetlen méreteket öltult. megnövekedeit az agrárproletárok száma. A rettenetes nyomor, az éhség hutására a parasztság radikalizálódik, lázadozik, mely folyamat az 1935-ös cser ti zna i haburai felkelésben lelőződik. Csehszlovákia fejletlen keleti területein viszonylag későn, csak 1935 után figyelhető meg a gazdasági élet élénkülésé, amiben nagy szerepet játszullak a Magyarországgal és Németországgal felújított kereskedelmi szerződések. (A szlovákiai ás a kárpát-ukrajnai fa legfőbb vásárlója hazánk volt.) A gazdasági válság kiélezte 112

127 a kapitalista világ ellentmondásait, megingtak a versnilles-i rendszer alapjai. Németország, Magyarország és Lcngyelnzs zág revizionista törekvései megélénkültek. ezzel összefüggésben aktivizálódtak a ncmzo'i kisebbségek reakciós erői is. Aktivitásuk és veszélyességi Tökük Csehszlovákia állami egysegére gazdasági erejüktől, szervezettségüktől és az anyaországtól kapott segítségtől függött. állapítja meg a szerző. A német, magyar és lengyel nacionalista pártok poli Ilkájukat egyre inkább az anyaállamok elválásainak megfelelően alakítottuk és egyre inkább az anyaországok politikai képviselőivé váltak. A kárpátukránok helyzete különbözött a többi nemzetiségétől, mivel külföldről támogatást r.em kaptak, burzsoáziájuk gyenge volt. Különbözött abban is. hogy más nemzetiségektől eltérően a kárpátukrán politikai pállok nem voltuk képesek egységes blokkba tömörülni, követeléseiket összehangolni. Az első csehszlovák köztársaság bukásának fontos belpolitikai momentuma, hogy a kormánypártok nem rendelkeztek világos nemzetiségi programmal, még szlovák vonatkozásban sem, A harmincas években a csehszlovákiai kommunista párt fokozta a nemzetiségek körében végzett politikai munkát, különösen a Komintern VII. kongresszusát követően, s minden elérhető fórumon hangsúlyozta: a köztársaság egysége és védelme megköveteli, hogy a nemzetiségek kapják meg az összes kollektív és egyéni jogokat. A kelet-szlovákiai kultúrpolitika helyzete című fejezet tárgyalja az ún. ny lvi problémát, bemutatja a szlovákiai ultra nők iskolaügyét, kulturális életét. Közismert, hogy a kárpátukrán, így a keletszlovákiai ukrán tömegeknek egészen a második világháború végéig nem volt ukrán nemzeti öntudata. Az értelmiség pedig vagy a ruszinofil, vagy a russzofil, vagy az ukrainofil orientációt követett, azaz a kárpálukránokat vagy ön álló szláv népnek, vagy orosznak vagy ukránnak tekintette, nyelvüket pedig ennek megfelelően vagy önálló szláv nyelvnek, vagy az orosz illetve ukrán nyelvek dialektusának. A három nyelvi politikai orientáció már az Osztrák Magyar Monarchia idején világosan elkülönült, amiről Mayer Mária szépen megírt monográfiájában magyarul is olvashatunk. (Mayer Mária: Kárpátukrán (ruszin) politikai és társadalmi törek vések 18(i Akadémiai Kiadó. Budapest, 1977 ) A különböző nyelvi orientációt követő irányzatok közötti küzdelem, a nyelvi harc fékezte a lakosság nemzeti, kulturális fejlődését, dezorientálta a tömegeket, amivel nagymértékben hozzájárult a lakosság csehizációjáhnz cs szlovakizációjához. Kelet-Szlovákiában az ukrán irodalmi nyelt re való át érés ügyében -- eltérően Kárpát-Ukrujnától semmilyen előrelépés nem történt, irodalmi nyelvként vagy az oroszt, vagy a helyi nyelvjárások és az egyházi szláv nyelv keveredéséből létrejött, mesterséges ruszin nyelvit használták, A kelet-szlovákiai ukrán értelmiségnek a nyelvi kérdésben megmutatkozó tájékozatlansága fékezte az ukrán nép e távoli ágának nemzeti újjászületési folyamatát ás negatívan éreztette hatását a második világháború után is. A kedvezőtlen szociális és gazdasági struktúra, a kereskedelmi, kulturális és ipari központok, az ipari munkásság, valamint az öntudatos világi értelmiség hiányában a kelet-szlovákiai ukránok kulturális életében és művelődésében a két világháború között is fontos szerepet játszott a görög katolikus egyház. Az iskulák többsége is a görög katolikus egyház kezében volt. A szerzőnek a nemzetiségi iskoláról vallott felfogása és fej tegetései elméleti szempontból is figyelemre méltóak, mivel korunkban a nemzetiségi lét megőrzésének egyik legfontosabb tényezője az iskola. Iván Vanat rezignáltan mutat rá, hogy bár a csehszlovák oktatásügyi szervek nyilvánosan elítélték Appunyi hírhedt iskolatörvényét, a szlovák hatóságok mégis a 113

128 torvény szellemében jártak el akkor, amikor elrendelték, hogy azokban a görög katolikus iskolákban, melyekben n tanítás nyelve a háborúig magyar vnll, szlovákul kell tanítani. Az ukrán politikai pártok, kulturális szervek, az amerikai ruszinok es nem utolsósorban a görög katolikus egyház, visszatérő akciói késün. csak a München előtti bonyolult politikai légkörben talállak némi visszhangra a kormánynál ban Eperjesen ruszin állami gimnázium nyílt, ben ban nőit a ruszin anyanyelvű iskolák száma is. A számos lent említett tényező következtében a kelet-szlovákiai ukránok nemzetiségük, nyelvük megítélésében, kulturális törekvéseikben konzervatívabbakká váltak a kárpát-ukrajnaiaknál. A két világháború közötti kulturális életre erősen rányomta bélyegét a lderíkalizmus. provincializmus, az öss ukrán, valamint a haladó csehszlovák kultúrától való izoláltság, aminek következményei ma is érezhetőek, mutat rá a szerző. A könyv számos vonatkozásban gaz dagiija ismereteinket a kárpátuki ónokról, a kel világháború közötti Csehszlovákiáról, annak nemzetiségi politikájáról. magyar vonatkozású adatai révén pedig hozzájárul a csehszlovákiai magyarság történelmének mélyebb megismeréséhez is. Figyelemre méltó a szerző módszere, mellyel a csehszlovákiai ukránok regionális jellegű történelmét képes országos, sőt nemzetközi méretekben láttatni. Érdeklődéssel várjuk a m á sodik kötet megjelenését, mely a csehszlovákiai történelem fontos évtizedében között tárgyalja a szlovákiai ukránok történelmét. Érdeklődésünket fokozza, hogy ez időszakban uz első bécsi dönlés értelmében Szlovákia 36 ukrán faluja mintegy ezer lakossal Magyarországhoz kerüli. laan BauaT H A P H C H H B IT H b O l IC T O P II y K P A IH L llb C X IÜ H O I C IO B A 4 M H M C.'IO BALIbKF. n E, T \ r o r m M E B M.l \B H M U T B O E P A T IO IA B A Hl/tflUl Y K P A IH C b - ICOl J llt b P A T y P H ÍIP A LU IB K)79 Udvari István 114

129 A nyírtéti ref. egyház XV. századi gótikus kelyhe Kiss Lajos gyűjtése 115

130 116 Bakos Ildikó: Zrínyi Hona Vaja

131

132 Megjelenik minden negyedév második hónapjában