A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai

Átírás

1 A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai írta: T o p á i György, Budapest Három és fél évtizede látott napvilágot a Kárpát-medence faunáját összefoglaló Fauna Regni Hungáriáé emló'stani része(1), melyet P a s z l a v s z k y J ó z s e f állított össze. A Faunakatalógusban a denevérek igen tekintélyes helyet foglalnak el. Ennek magyarázata az, hogy 1900-ban már megjelent M é h e l y munkája (1), melyben a szerző közli a felül vizsgált régebbi adatokat, és ismerteti az akkori múzeumi denevéranyagot. P a s z l a v s z k y a denevérekre vonatkozó adatok zömét innen merítette. A Természettudományi Múzeum emlősgyűjteménye anyagának átnézésekor azonban k i t ű n t, hogy P a s z l a v s z k y már nem vette fel az 1900-tól 1918-ig a Múzeumba begyűlt anyag sok esetben újat jelentő lelőhely adatait után a Múzeum denevéranyaga t o v á b b gyarapodott, nemciak példány számban, de újabb fajok tekintetében is, -mivel É h i к () kimutatta a Kárpát-medence területéről a Myotis oygnathus-t, és egyidejűleg a múzeumi M. myoíis anyagot revideálta. A borsodi Bükk denevérfaunáját V á s á r h e l y i (, ) kutatta fel, aki adatokat ismer tetett más vidékek faunájára vonatkozóan is. Kisebb közleményekkel és további adatokkal járultak hozzá a fauna ismeretéhez : B o r z s á k ( l ), D u d i с h (, ), É h i к (7), G e ta li a r d t (10), H о m о n n a y (11), K o r m o s ( 1 ), К u b a c s k a (1), P о n g r á с z (17), S ó 1 y m о s y (18), V á s á r h e l y i (0, 1,, ). A fentebbi közlemények alapjául szolgáló példányok (koponyák) részben a Múzeum gyűjteményébe, részben pedig magángyűjtemé nyekbe kerültek. A Múzeum újabb denevéranyaga azonban lelőhelyadatok szempontjából mostanáig feldolgozatlan maradt. Most, amikor az emlősgyűjtemény külföldi viszonylatban is igen szép denevéranyagát elterjedési adatok szempontjából feldolgozom, néhány évi gyűjtésem és megfigyelésem a n y a g á t is közlöm, amennyiben azok egy-egy fontosabb előfordulást megerősítenek, vagy éppen újat jelentenek. A Kárpát-medence területéről származó múzeumi denevéranyag és az idevágó magyar irodalmi adatok összefoglalásával segíteni óhajtom a szomszéd országok mammológusainak munkáját, de egyben egy-egy faj általános elterjedésének vizsgálatához is anyagot akarok n y ú j t a n i. A jövőben kívánatos volna a gyűjtés idejét mindig pontosan feljegyezni, mert ezekből az adatokból érdekes következtetéseket vonhatnánk le a denevérek évszakos hely változtatására, és lehetővé válna a lelőhelyadatok helyes értékelése. Sajnálatos módon a régebbi gyűjtések anyagának cédulázása ebből a szempontból hiányos. A denevérfajok közé az alábbi felsorolásba olyanokat is felvettem, amelyeknek bizo nyító példányai nincsenek birtokunkban, azonban hiteles irodalmi adatok az előfordulást igazolják. A fajok felsorolásánál E 11 e r m a n () katalógusát vettem irányadóul, azonban ettől eltérően a Myotis oygnatluis-t mint önálló fajt tárgyalom. Minden fajnál közlöm a Fauna katalógus adataival kapcsolatos esetleges észrevételeimet, helyesbítéseket, egyéb megjegyzé seimet és a Múzeum anyagának rövid értékelését. Ezután a mellékelt térkép tájegységei szerint csoportosítva sorolom fel a faj lelőhely adatait. Minden termőhelyadat u t á n zárójelben, szám mal vagy betűvel utalok az irodalomra vagy a múzeumi (M) gyűjteményre. Hangsúlyoznom kell, hogy az egyszerűség kedvéért az irodalomból csak azokat az adatokat vettem át, amelyek a Faunakatalógusban és a múzeumi anyagban nem szerepelnek. Végül az egyes fajoknál saját megfigyeléseimet és adataimat ismertetem. A mellékelt térképen ( M ó c z á r [1] térképe u t á n ) foglaltam össze a lelőhelyeket. A térképhez tartozó lelőhelyek jegyzékében, betűrendben sorolom fel az elterjedési adatokat, i t t közlöm az esetleges névváltozás utáni ma érvényes helységnevet, római és arab számmal utalok a megfelelő tájegységre, végül minden lelőhely u t á n a térkép hálózatára utaló betűk és szám található. A térkép területegységeinek határait a terület domborzata határozza meg,

2 ezért találtam ezt a felosztást alkalmasabbnak, mint a Fauna Regni Hungariae politikai hatá rok szerinti beosztását. Rhinolophus ferrumequinum Schreber A Faunakatalógus által közölt lelőhelyadatokkal kapcsolatban megjegyezhetem, hogy M é h e l y»tordai Hasadék«-ot említ, tehát helytelen az egyszerű»torda«adat. Az sem érthető, hogy P a s z l a v s z k y miért nem vette fel e faj Abaligeti barlangban való előfordulását, bár már M é h e 1 y bebizonyította azt. A múzeum gyűjteményé ben tekintélyes anyag 17 különféle hiteles lelőhelyről példány található. Ezekből kilenc egészíti ki a Faunakatalógus adatait. V á s á r h e l y i () szerint a borsodi Bükkben a patkósorrú denevérek közül a legritkább. / i Bellye Kőriserdőlak (M), Szolnok (1), Temeskubin (M), / /, Budapest (Hárs hegy [1] Lipótmező [1]). I I Alsóhámor (1), Lillafüred (Szt. István bg. [], Anna bg. [] ), Kecskebarlang (M), Szeleta bg. (). III Beszterce (1), Homoródalmási bg. (1). III Déva (1), R o m á n b á n y a (M). 7 / / Ciklubarlang (1), Kolozsvár (1), Magyar barlang (1), Nagyvárad (1), Zilah (1). III Gyulafehérvár (1), Torda (1). III Brassó (1). IV Adakalé (1), Kolumbácsi barlang (1), Pecsenyeszkai bg. (1), Plavisevica (1). V 7 I Abaligeti bg. (M). VI Maksimir (1), Plitvicai bg. (M), Raca bg. (1), Sv. Saver (1). VII Novii bg. (M), Novii Selec bg. (M), Povile (1), Sv. Juraj feletti bg. (M). Saját gyűjtéseim és megfigyeléseim során a következő helyekről került elő : П Buda pest (Harcsaszáj bg.. Pálvölgyi bg., Szemlőhegyi bg.), Solymári bg. A Kárpát-medencében legészakibb előfordulási helyről, II Telkibányáról kaptam több példányt. A Faunakatalógus К o l e n a t i M é h e l y n y o m á n közli ugyan Budapestről, azonban a bizonyító példányok, ha voltak is, elvesztek, és így egy évszázad után e faj budapesti előfordulását adataim meg erősítik. Rhinolophus hipposideros Bechstein Az egész Kárpát-medencében közönséges fajunk, az Alföldről azonban nem került elő. Ez összefügg azzal, hogy e faj alig-alig hagyja el telelőhelyének környékét, nem vándorol, és mivel telelőhelyei főképpen bányák és barlangok, a nyári időszakban is ilyenek kör nyezetében tartózkodik. A Múzeum gyűjteménye lelőhelyről 10 példányt foglal magában, azonban akármilyen szép is számszerűleg ez az anyag, teljesnek mégsem mondható. Ennél a fajnál is, ugyanúgy mint a többinél, az alkoholos anyag dominál, hiányzik az összehasonlító csontvázanyag és a szárazgyűjtemény. I Nagylózs (18). II Budapest (Farkasvölgy [1], Hárshegy [1], Mátyáshegyi bg. [ M ], Pálvölgyi bg. [ M ], Zugliget [1]), Budaörs (M), Csévi bg. (M), Csobánka (1), Máriaremetei bg. (M), Solymár (M), Solymári bg. (1), Strázsahegyi rókalyuk (1). 7 / Agg teleki bg. (M), Csókási bg. (), Diósgyőr (), Garadnai halköltő (), Hámor (), Holló háza (1), Lillafüred (egri út melleti mesterséges barlangok [], Szt. István bg. [ M ], L u d milla bg. (M), Meleghegy (1), Pelsőc (M), Szeleta bg. (), Telkibánya (1), Vecsembükki zsomboly (Éhik). III Árvaváralja (1), Jászói Takács bg. (M), Kassa, Bankó hegy (1), Nagyrőce (1), Oravic(1), Rozsnyó (M), Selmecbánya (1), Szklenófürdő (M), Trencsén (1), Zayugróc (1). III Homoródalmási bg. ( 1 ). III Déva (1),.Hátszeg (1), R o m á n b á n y a (M). IÍI Bánlakai Magyarbarlang (1), Igric bg. (1), Kisnyiresi bg. (1), Kolozsvár (1), Nagyvárad (1), Pestere bg. (1), R é v Zichy bg. (M), Rézbánya (1). III Tordai Hasadék (1). III Á r a p a t a k a (1). - V\ Léka (M). V B o z ( 1 ). VI Aba ligeti bg. (1), Pécs (1). Magam igen gyakran találkoztam ezzel a fajjal. A példányoknak csak egy részét gyűj t ö t t e m be, nagyobbrészt gyűrűzési kísérleteket végeztem velük. I t t cíak azokat a lelőhelyeket említem, amelyek újak. 7 / Budapest (Szemlőhegyi bg.), Mackóbarlang, Máriaremete (Hétlyuk zsomboly),pilisszántó(orosdy-kastély padlása), Pisznicebg.,Szoplaki ördöglyuk. 7 /. B ü k k szentlélek (odvas fa), Szokolya (vasbányahegyi bánya). a A S G Rhinolophus euryale Blasius P a s z l a v s z k y a Faunakatalógusban»Vörösvar«lelőhelyet közöl. A Múzeum gyűjteménye és M é h e l y alapján megállapítható, hogy a helyes adat :»Vörösvari bg.«. Ujabb időkben a»solymari Ördöglyuk«vagy»Solymari bg.«elnevezést használják, ugyanis közvetlenül Vörösvár Pilisvörösvár mellett nincsen semmiféle barlang.

3 A Múzeum gyűjteményében 1 lelőhelyről származó 0 alkoholos példány és néhány koponya található. A lelőhelyek közül mintegy nyolc egészíti ki a régebbi adatokat. Érdekesebb az Aggteleki barlangban való előfordulása, melyet D u d i с h () is említ. A meglehetősen hiányos példány D u d i с h E. gyűjtésével került az emlősgyűjteménybe. V á s á r h e l y i () szerint a bor sodi Bükkben közönséges faj. li Bajót (M), Budapest (Hárshegyi bg. [1]), Vörösvár (1). II Aggteleki bg. (M)> Ballá bg. (M), Bükkszentlélek (), Diósgyó'r (), Garadnai halköltó' és végállomás (), Görömbölytapolcai bg. (), Hámor (), Herman Ottó bg. (), J á v o r k ú t i bg. (), Kecske barlang (1), Királykúti zsomboly (), Lillafüred (Szt. István bg. [], Anna bg. []), Ó m a s s a ( ), Pelsőc (M), Szeleta bg. (). Ш Igric bg. (M). IV Légy barlang (1), Orsova (1), Pecsenyeszkai bg. (1), Plavisevicai felső Denevérbarlang (M). - V7 Zágráb (1). Magam e faj példányait nem gyűjtöttem, azonban a Bajót melletti Öregkő I sz. zsom bolyából kaptam élő példányt, ezenkívül a Solymári barlangban való előfordulását recens csontok alapján megerősíthetem. Érdekes, hogy jelen időkben a R. Iiipposideros vette át az uralmat, élő R. euryale példányokra nem akadtam a Solymári barlangban. A múzeum»bajot«jelzésű példánya is feltehetően a Öregkő-hegy barlangjainak valamelyikéből származik. Űj lelőhely adatként említhetem e fajt ll Felsőgalláról (Vereshegyi bg.), azonban i t t is csupán recens csontokat és koponyákat találtam. Rhinolophus blasii Peters^ A Faunakatalógus szerint Noviban előfor dult, azonban ez a példány É h i k feljegyzései szerint nem a budapesti múzeumban, hanem a zágrábi egyetem gyűjteményében van. VII Novi (1)., Myotis mystacinus Kuhl A Múzeum gyűjteményében 17 lelőhelyről példány található. A lelőhelyek közül hét jelent új adatot, azonban a»bela nget«megjelölésű P a s z 1 a v s z к y-féle gyűjteményi anyag pontos lelőhelyet nem tudtam megállapítani, így ezt az adatot a lelőhelyek felsorolása után külön adom. V á s á r h e l y i (í) a Bükkből csupán egyetlen élő példányról tesz említést. Ez a kis Myotis-Щ az Alföldről még nem került elő. I Csallóköz Somorja(1), Nagycsákány (M). П Budapest (Zugliget [ M ] ). / / Királykúti zsomboly (), Lillafüred (Szinvapart []). I I 1 Barlangliget (1), Jolsva (M), Kassa (Bankóhegy [1], Csermely völgy [M] ), Oravic (1), Tátrafüred (1), Zuberec (1). III Retyezát (1). Uh Rév Zichy bg. (M). III Nagysajó (M). IV Berzászka (1), Plavisevica (1). V Kispöse (1). VI Horvátország (1). f- Bélaliget. Ezt a fajt gyűjtéseim során nem észleltem. b Z Myotis emarginatus Geoffroy A Faunakatalógus szerint ritka faj. A Múzeum denevérgyűjterr.ényében példányt találtam. E példányok tíz lelőhelyről származnak, melyek közül öt új. Végeredményben az elterjedési adatok harmincöt év alatt megkétszereződtek. V á s á r h e 1 y i () csupán egyetlen élő példányt gyűjtött a Bükkben. 7 Bellye Kőriserdőlak (M), Zimony(1). 7/ Budaörs (M), Budapest (Farkasvölgy [1]) Hárshegyi bg. [ 1 ] ), Solymári bg. (M). II Csanyik-völgv (), Királykúti zsom boly (). Ш Vizesrét (1). IV Pecsenyeszka (1). V7 Jasenak (M), Maksimir (1). VII Novii bg. (M), Povile(1). E faj több példányát gyűjtöttem és gyűrűztem : II Budapest (Pálvölgyi bg.). Myotis nattereri Kuhl A Faunakatalógus szerint ritka faj. A Múzeum gyűjteményében csak egyetlen alkoholos példány van. Ujabban K u b a c s k a (1), B o r z s á k ( l ), V á s á r h e 1 y i () gyűjtötték egy-egy példányát. E példányok egyike sem került közgyűjteménybe. I t t helyesbítem M é h e f y monográfiájának a M. nattereri elterjedésére vonatkozó egyik sajtóhibáját, amit azután a Faunakatalógus is átvett. M é h e l y nyilván elírásból a. Kisnyiresi barlangot Háromszék megyébe helyezi, helyesen : Szolnokdoboka.

4 / Belly e (1), Dárda (1). II Csobánka (1), Esztergom (1), Leánvbarlang (1 ). / / Királykúti zsomboly (), K o m j á t i ( 1 ), Lillafüred (). I I I Árva (1), Beszterce bánya (1). Ilii Kisnyires (1), Magam több M. nattereri-t gyűjtöttem és gyűrűztem is. Lelőhelyeim mind újak : II Budapest (Pálvölgyi bg.), (Hárshegyi bg.), Szoplaki Ördöglyuk, Weiszlich-bg. У / Aba ligeti bg. E fajt Budapestről én mutattam k i először. A Szoplaki Ördöglyukban 191 telén több példányt észleltem. 19 elején az Abaligeti barlangban gyűjtöttem és gyűrűztem t ö b b példányát. Ez második legdélibb lelőhelyünk. х a х Myotis bechsteini Kuhl. A Faunakatalógus»Pauleaszka Temes«lelőhely ről közli K o r m o s ( 1 ) nyomán. Megjegyzendő, helyesen : Pauleászka KrassóSzörény. K o r m o s a szóbanforgó barlangot B ö c k J á n o s-barlang néven nevezte el. A múzeumi anyag kilenc lelőhelye közül négy új. A gyűjteményben 0 alkoholos példány és egy koponya található. Budapestről P o n g r á c z (17) is közli. I Csallóköz Somorja(1). - / ^ B u d a p e s t (Városmajor [ M ] ), Tihany (M), Vörös vári bg. (1). II Garadna (), Isaszeg (M), Királykúti zsomboly (), Lillafüred (), Meleghegy (1). I I I Kassa, Bankóhegy (1), Zayugróc (1). III Pauleászka (1). Gyűjtéseim^ során II Felsőgalláról (Vereshegyi bg.) sikerült megszereznem, ezen kívül a Szoplaki Ördöglyukban Stri aluco köpetében találtam csontmaradványait. Myotis myotis Borkhausen M о n t i с e 11 i 1887-ben Vespertilio oygnathus néven új fajt írt le Olaszországból, amely alak a M. myotis-hoz áll legközelebb. A M о n t i с e 11 i által leírt fajt M i l l e r is önálló fajként vette fel katalógusába. É h i k () egy budafoki példány alapján mutatta k i a Kárpát-medence területéről, ugyanakkor a Múzeum Myotis myotis anyagát is revideálta, és a két alakot különválasztotta. A felmerült rendszertani kérdés még ma sem dőlt el, ugyanis mostanában inkább alfajként tárgyalják a M. oygnathus-l A következőkben külön fajként tekintem ezt az alakot. É h i k revideálása következtében a Faunakatalógusnak azok az adatai, amelyekhez tartozó példányok hiányzanak, nem vehetők figyelembe, így azokat elhagyom. A Múzeum gyűjteménye 0 lelőhelyről 0 példányt és három koponyát foglal magában. Az időközben begyűlt anyag 19 új lelőhely részben igazolja a Faunakatalógus kétséges adatait/részben teljesen új. V á s á r h e 1 y i () szerint a Bükkben elég gyakori. 7 Csallóköz Sornorja (1), Hegyfalu (M). II Bajót (M), Budapest [1], (Hárs hegy [ M ], Pálvölgyi bg. [1], Kelenvölgy [M] ), Esztergom (), Pilismarót (M), Solymári bg. (M), Tihany (M). II Ágasvári bg. (M), Csanyik-völgy (), Felsőméra (0), Kecske barlang (M), Lillafüred (egri út melletti mesterséges barlangok [] ), Szt. István bg. []), Ludmilla bg. (M), Szeleta bg. (). III Alabástrom bg. (M), Nagyrőce (1), Lőcse (M), Szkíenófürdő (M), Vizesrét (M). III Bártfa (1). III Oravicabánya Böck J á n o s bg. (M). Ilii József fhg. bg. (M), Kolozsvár (1). III Mezőzáh (M). III Brassó (1). / V Coronini (M), Plavisevica(1). V Kispöse (1). VI Abaligeti bg. (M), Lengyel (M), Mánfai bg. (M), Szekszárd (1). VI Ormánd (M). M é h e l y a pilismaróti templom padlásán Myotis oygnathus-szal együtt gyűjtötte, magam ugyanitt, szintén mindkét fajt megtaláltam, azonban az egyébként közönségesebbnek látszó Myotis oygnathus-t ez a populáció mindössze 7%-ban tartalmazta. Az itteni M. myorfs-okból közel ezer példányt gyűrűztem meg. Megfigyeléseimmel kapcsolatos új lelőhelyek a k ö v e t k e z ő k : I Rum. II Leánybarlang, Szoplaki Ördöglyuk. II Isaszeg, Szokolya. VI Pusztakovácsi. Szokolyán a vasbányahegyi bányában egy Krakkóban gyűrűzött pél dány került kézre. Myotis oygnathus Monticelli Ez egyike legközönségesebb és egyben tömeges fajainknak. Az előző fajnál összefoglaltam e faj rövid történetét, és amint a bevezető részben is rámutattam, E 11 e r m a n-nal () ellentétben önálló fajként tárgyalom. A Múzeum gyűjteménye alapján lelőhelyről ismer jük. Ez a gyűjtemény 10 példányt és több koponyát tartalmaz.

5 7 Deliblát (), Temeskubin (). 7 Csallóköz Somorja (M). 77 Budafok (), Budapest ( [ ], Sashegy [ M ], Hárshegy [ M ], Pálvölgyi bg. [M] ), Esztergom (), Pilis marót (), Vörösvár (). 77 Alsóhuta (), Alsópetény (M), Ágasvári bg. (), Lillafüred <Szt. István bg, [M] ), Szeleta bg. (). 777 Nagyrőce (). 777 Borsabánya (M), Tusnád fürdő (M). 777 Déva (). V Sopron (). VI Abaligeti bg. (), Mánfai bg. (M). VI Raduc Zir-hegy (M). VII Jablanac (M), Novi (Selec bg. [ M ], Vlaska bg. [M] ), Portoteploi bg. (M), Sv. Jelena bg. (M), Sv. Juraj feletti bg. (M), Zengg (M). E fajjal igen gyakran találkoztam gyűjtéseim során. Gyűrűzési kísérleteim is főként erre a fajra terjednek k i. Legfontosabb és egyben új adataim a következők : 77 Budapest (Szemlőhegyi bg.), Leány bg. Máriaremete (Hétlyuk zsomboly), Pilisszántó, Pisznice bg., Szoplaki Ördöglyuk. II Szokolya (Vasbányahegyi bánya). A Szoplaki Ördöglyukban hét ezernél t ö b b egyedet gyűrűztem meg. A gyűrűzési visszajelentésekkel főként az alföldi lelőhelyadataink száma jelentősen kibővült : 7 Ágasegyháza, Balástya, Budapest (Mátyáshegyi bg.), Cegléd, Csengőd, Csongrád, Hatvan, Jászberény, Kerekegyháza, Kóka, Kunszentmiklós, Orgovány, Szentes, Tápiógyörgye, Törtei, Ú j h a r t y á n. II Bajna, Gánt, Nyergesújfalu. 77 Kicsind, Selyp. t Myotis daubentoni Kuhl A Faunakatalógus kilenc lelőhelyről sorolja fel. A Múzeum gyűjteményében 10 lelőhelyről 18 példányban szerepel. Öt lelő hely új. V á s á r h e l y i csak egyetlen példányt gyűjtött a borsodi Bükkben, ez a példány a Múzeum gyűjteményébe került. 7 Balatonvilágos (M), Borosjenő (M). 1 N a g y l ó z s ( 1 8 ), T ü r j e (). / / Budafok (1), Budapest (1). 77 Lillafüred (M). III Nagyszeben (1). 777 Kolozsvár (1). III yekei-tó (1), Mezőzáh (M), Szamosújvár (1). V Sopron (1). V7 Abaligeti bg. (M), Pécs (1). VII Fiume (1). Ezt a fajt a fentebbiek kiegészítéseképen a következő helyekről gyűjtöttem : П Soly mári bg., Szoplaki Ördöglyuk. Mindkét lelőhelyen csupán egy-egy telelő példányra akadtam. Myotis capacciniî Bonaparte A Faunakatalógus adatai között»plavisevica«és»veterani bg.«szerepelnek. M é h e l y szerint, aki a gyűjtemény alapján közli az előfordulási adatokat :»Plavisevicai felső Deneverbarlang«a helyes adat. Régi helységnévtárak szerint a Veteráni barlang Plavisevica mellett van. Most már nehéz megállapítani, hogy ez a két lelőhelyadat esetleg ugyan arra a barlangra vonatkozik-e? A Múzeum gyűjteményében példány található, csupán négy lelőhelyről, amelyekből egy új. Szubfosszilis leletként V é r t e s L á s z l ó gyűjtéséből a Mecsekből is előkerült (Mélyvölgyi kőfülke). Igen érdekes, hogy V á s á r h e l y i () is gyűjtötte a Bükkben ezt a délies elterjedésű fajt. Sajnálatos, hogy bizonyító példányok nem kerültek a Múzeum gyűjteményébe, s így azokat nem vizsgálhattam meg. 1 Bánát (1). II Görömbölytapolcai bg. (), Lillafüred (). IV Herkules fürdő (1), Légybarlang (1), Plavisevica (1), Veteráni bg. (1). VI Mély völgyi kőfülke (M). V / B r l o g i bg. (1), Misa Pecina(1). VII Zengg (M). E fajt nem gyűjtöttem. Myotis dasycneme Boie A Faunakatalógus»Krassó-Szörény» és»bánát«adatát tágértelműségük miatt elhagytam. A Múzeum emlősgyűjteményében három lelőhelyről származó két koponya és négy alkoholos példány található. Határainkon belül mindössze a Mecsekből került elő élő példány, nem számítva saját gyűjtéseim eredményét. V á s á r h em y i () sem gyűjtötte a Bükkben, azonban ugyanúgy, mint a többi kis Myotis-nál is, felemlíti a Királykúti zsomboly ban való előfordulást, S e b ő s K. nyomán. S e b ő s az említett lelőhelyen a legtöbb Myotis-Щ recens csontjait megtalálta. A bizonyító' példányokat ebben az esetben sem állott módomban megvizsgálni. / Bellye (1), Dárda (1), Palics (1). II Királykúti zsomboly (). 7/7 Oravicab á n y a Böck János bg. (M). VI Mánfai bg. (M). E fajra vonatkozó lelőhelyadataim : I Szikra П Szoplaki Ördöglyuk. V7 Aba ligeti bg. Szikrán, az erdészház padlásán 191 nyarán több példányt találtam. Ez a leg

6 északibb nyári előfordulás a Kárpát-medencében. A Szoplaki Ördöglyukban és az Abaligeti barlangban ebből a ritka fajból telelő példányokat gyűjtöttem. Vespertilio murinus Linnaeus A Múzeum gyűjteményében 11 lelő helyről 1 példány tehát viszonylag csekély anyag található. A lelőhelyek közül hat egészíti k i a Faunakatalógus adatait. Ennél a fajnál is szerepel a Paszlavszky gyűjteményéből származó anyagban»belaliget«adat, melyet bizonytalansága miatt külön vettem. Megjegyezhetem még, hogy M é h e 1 y figyelmét úgylátszik elkerülte a Gutorról származó K u n s z t K.féle anyag, így ez az elég régi adat a Faunakatalógusból is -kimaradt. l Budapest (Városliget [1] ), Pusztapó (M), Temeskubin (M). 1«Csallóköz Somorja(1), Gutor (M). П Budaörs (M), Budapest (Óbuda [1], Zugliget [1]), Tihany (11 ). I I Aggtelek (1), Hollóháza (1), Lillafüred (), Szomorúi kőbánya (). III Hermanec(1), Kassa (1), Miszlóka (1), Nagyrőce (1), Oravic(1), Selmecbánya (M), Zuberec(1). III Bártfa (1), Homoródalmási barlang (1), Máramarossziget (1). 7 / / Kolozsvár (1). ' / / / Brassó (1). V Brennbergbánya (). \- Bélaliget. Eptesicus nilssoni Keyserling & Blasius A Faunakatalógus M é h e 1 у nyomán Báziásról is felsorolja. Ez eddig a legdélibb adatunk. Lehetséges, hogy ez a faj elég nagy mértékben vándorol, csak ritkasága miatt nem figyelhették meg behatóbban. A Múzeum gyűjteményében hat lelőhelyről hét példányunk van. E faj Budapesten 199-ben került elő. 1 Budapest (Múzeumkert [M] ). 7 Csallóköz Somorja(1). II Lillafüred () 1П Kassa (1), Oravic(1), Tátrafüred (1), Zuberec(1). III Kvassay Klauzura Tiszabogdány mellett (M). IV Báziás (1). Eptesicus serotinus Schreber A Faunakatalógus»Zuberec«és»Oravic«adataival kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy M é h e l y a Múzeumba jutott К о с y a n A. anyagban egyetlen E. serotinus-t sem talált, és ezért nagyon valószínűnek tartja, hogy К о с у a ne fajt nem ismerte. A Fauna katalógus két fentebb említett adatát, amelyet К о c y a n nyomán közölt, csak fenn-tartással lehet elfogadni. Egyébként az E. serotinus egyike leggyakoribb fajainknak és az egész Kárpát-medencében előfordul. Az, hogy általában kevés példány kerül belőle, nem ritkaságának, hanem kevésbbé társas tulajdonságának köszönhető. A Múzeum gyűjteménye 0 lelőhelyről származó példányt foglal magában. A lelőhelyek nagyrésze, tizenkét adat, új. E faj múzeumi anyagának esetében is kiderült, hogy M é h e 1 y a Gutorról eredő К u n s z t-féle anyagot nem ismerte és az adat így kimaradt a Faunakatalógusból. 1 Belly e ( ), Berettyóújfalu (1), Budapest (1), Dárda (1), Jászberény (), Mada rászkert (M), Mátészalka (), M o n o r ( l ), Nagydobos (), Opályi (), Szigetcsép (M). / Csallóköz Somorja (1), Gutor (M), N a g y l ó z s ( l ), Tűrje (). П Budafok (M), Buda pest (Óbuda [ M ] ), Esztergom (). lí Csanvik-völgv (), Felsőn-éra (0), Garadnavölgy (), FIámor(), Hollóstető (M), J á v o r k ú t (), Lillafüred (Kerekhegy []), Mahóca (), Meleghegv (1), Szomorúi kőbánva ( [], rakodó [M] ), Vácrátót (M). 1П Kassa (1), Oravic (1), Poprád (M), Pozsonv (1), Zuberec (1). III Alsókalocsa (M), ALószőcs (1). / / / D é v a ( M ), Nagyszeben (1). lll Szilágysomlyó (1), Zilah (1). III Nagvsajó (M), Tövis (1). / / / Brassó (1). V Nagycsömöte (1). V Brennbergbánya (). V7 Balatonlelle (M), Balatonszárszó (1 ), Ormánd (M), Pusztaszentlászló (1). Magam több esetben r á a k a d t a m.erre a fajra. A lelőhelyeken a példányokat mindig egyesével találtam. Lelőhelyeim : 1 Ócsa, Szikra (erdészház padlása). II Szentgál (temp lompadlás). VI Pusztakovácsi (templompadlás, a M. myotis kolónia elvonulása u t á n ). 1 Nyctalus leisleri Kuhl. A Kárpát-medencéből először M é h e 1 у mutatta ki biztosan. M é h e 1 ynek három példány állott rendelkezésére. A Fauna katalógus is ezt a három előfordulási adatot közli csupán. A Múzeum gyűjte ményében megvannak a régi példányok, és újabban Cserhátszentivánról és Tihanyból is előkerült ez a ritka faj. Ez utóbbi adat igen érdekes, a Kárpát-

7 medencében a legdélibb előfordulást képviseli. V á s á r h e l y i emlékezik meg (). I Csallóköz Som or ja (1). II rakodó (), Szomorúi rakodó (). Ill két példányról Tihany (M). II Cserhátszentiván (M), Oravfc (1). VI Szentgotthárd (1). Ládi Nyctalus noctula Schreber A Kárpát-medence denevérfaunájának leg közönségesebb tagja. Alföldeken és hegyvidékeken egyaránt előfordul. A Múzeum denevérgyűjteménye 18 lelőhelyről 7 pédlányt tartalmaz. A lelő helyek közül nyolc új. V á s á r h e 1 y i () szerint a Bükkben közönséges. 1 Bátorliget (M), Bellye (1), Budapest (1), Cepin (1), Dárda (1), F u t t á k (M), Nest i n (1), Palics (1), Szigetcsép (1), Újszász (M). I Csallóköz Somorja (1), Nagylózs (1). Il Esztergom (). II Bekény (), Dédes (), Diósgyőr (), Ládi rakodó (), Lilla füred (M), Kékmező (), Kisgyőr (), Mocsolyás (), Ómassa (), Pelsőc (M), Szilvásvárad (), Űjhuta (), Újmassa (). III Besztercebánya (1), Kassa (1), Nagyrőce (1), Oravic (1), Trencsén (M). III Beszterce (1). III Dobra (1), Nagyszeben (1), Toplica (1). III Kolozsvár (1), N a g y v á r a d (1), Zilah (1). III Gyulafehérvár (1), Szamosújvár (1), Szászrégen (1), Teke (1). III Brassó (1). / V Plavisevica (1). V Lukácsháza (1). V Brennbergbánya (). VI jlengyel (M), Pécs (1). VI Szent g o t t h á r d (M). VI Maksimir (1), Zágráb (1). VII Zengg (M). A fajra vonatkozó igen bő lelőhelyadatsorozatot kiegészíthetem a következőkkel : II Keszthely, Pilisszántó. II Istállőskői barlang. Legérdekesebb a keszthelyi lelőhely, ahol a kastélyparkban odvas hársfákban t ö b b példányt gyűjtöttem. Az Istállóskői barlangban ragadozó madár köpetében találtam a faj csontmaradványait. S S Nyctalus lasiopterus Schreber W e t t s t e i n közli St. Michaelből (Zengg mellett), VII nyomán É h i k (7) Zengg (7). Pipistrellus pipistrellus Schreber A Kárpát-medencében a N. noctula után ez a faj éri el a legnagyobb elterjedést. A Múzeum gyűjteményében 19 lelő-' helyről példányban van képviselve. A lelőhelyek közül 11 új. V á s á r h e l y i szerint (,) a Bükkben közönséges. V á s á r h e l y i azonban nem gyűjtötte a hasonló P. nathusii egyetlen példányát sem. Felmerül a kérdés, vájjon nem történt-e tévedés a határozások során? E kérdésben nem foglalhatok állást, sajnálatosképpen egyetlen V á s á r h e l y i által gyűjtött Pipistrellus-t sem találtam a Múzeum gyűjteményében. A múzeumi anyagban ennél a fajnál is szerepel a Gutor lelőhely, melyet M é h e 1 y s így a Faunakatalógus is mellőzött. H o m o n n a y (11) Rádpusztáróí említi. I Bellye Kőriserdőlak (M), Budapest (Városliget [1] ), Keselyűs Szekszárd mellett (M), Mátészalka (), Nagydobos (), Opályi (), Szigetcsép (1). I Gutor (M), Nagylózs (1), Tűrje (). 1 Budapest (Hűvösvölgy [ M ] ), Csetény (), Keszthely (1). II Diós győr (), Eger (1), Felsőméra (0), Garadna (halköltő és végállomás []), Gödöllő (M), Hámor (), Hollóstető (), Jávorkút (), Lillafüred (), Peskó' bg. (M), Szomorúi kőbánya (M), Újmassa (). III Besztercebánya (1), Jolsva (M), Kassa (1), Oravic (1). III Oláhláposbánya (1), Ungvár (M). / / / Kőhalom (1), Nagyszeben (1), Szenterzsébet (1). / / / Búzamező (1), Kolozsvár (1), Semesnye (1), Zilah (1). 7 / / D é s ( 1 ), Gyula fehérvár (1). III Brassó (1), Türkös (1). V Lukácsháza (1). V Sopron (1). VI Pécs(\). VI Ormánd (M), Nagycsákány (M), Rádpuszta (11). VII Novi és Zengg között (M). E fajt nem gyűjtöttem. Pipistrellus nathusii Keyserling & Blasius A Faunakatalógus M é h e 1 у adatát átvéve»selmecbanya«lelőhelyet közöl. M é h e 1 у a Pipistrellus pipistrel lus tárgyalásánál éppen erre a példányra is kitért, mit helytelenül P. pipistrellusnak határozott P. nathusii-a. Néhány oldallal később a P. nathusii lelőhelyeinek felsorolásánál a fentebb általa közölt helyes»besztercebanya«lelőhelyet»selmecbányá«-ra változtatta. A múzeumi gyűjteményben ma is meglévő anyag cédulája

8

9 bizonyítja, hogy a szóbanforgó példány kétségtelenül Besztercebányáról szár mazik (1., 70 és 8. lap). A múzeumi gyűjtemény átnézésekor e faj 11 lelő helyről származó 0 példányára akadtam. Öt lelőhelyadat egészíti k i a régeb bieket. I Balatonvilágos (M), Palics (1), Szigetcsép (1). 7 Körtvélyes (1). II Buda pest (Zugliget [1 [), Tihany (M). III Besztercebánya (1), Kassa, Bankóhegy (1), Tátrafüred (1). 777 Opácka (1). V7 Gospic (M), Maksimir (1). VII Fiume (1), Vlaska Pecina (M), Zengg Medarija (M). Magam 191 nyarán II Keszthelyen gyűjtöttem egyetlen példányt. Pipistrellus kuhli Kuhl M é h e l y és a Faunakatalógus szerint a faj előfordulása bizonytalan. Ujabban É h i k (7), W e t t s t e i n nyomán egy déli előfordulást közöl. VII Fiume (7). Barbastella barbastellus Schreber A Faunakatalógus»Budapest«adata bizonytalan, mivel M é h e l y nem találta meg egyetlen gyűjteményben sem a M a r g ó T. által gyűjtött példányokat. A múzeumi gyűjteményben a Kárpát-medence területéről csak két Vörösvári Solymári barlangban gyűjtött példány található. Igen érdekes S о 1 y m о s у (18) adata. 7 Nagylózs (18). II Budapest (1), Szoplaki Ördöglyuk bg. (1), Vörösvár (1). 7 / Garadnai halköltő (), Kecskebarlang_(), Lillafüred (Szt. István bg. [] ). Két példányt gyűjtöttem a Szoplaki Ördöglyukból, ezzel megerősíthetem К u b а с s к a (1) a d a t á t. Plecotus auritus Linnaeus A Faunakatalógus nem sorolja fel e közön séges faj összes termőhelyét, én azonban a teljesség kedvéért kiegészítem a régebbi adatokat néhány D a d а у -tói () származó lelőhellyel, annál is inkább, mivel M é h e l y határozottan mondja, hogy a jelzett példányokat ő maga is megvizs gálta. A múzeumi anyag lelőhelyről 7 példányt tartalmaz ; kilenc termő hely új. 1 Barótpuszta (M), Bölcske (M), Budapest (1), Jászberény (), Nagybecskerek (1), Nagydobos (), Nagydorog (1), Nagykikinda (1), Mátészalka (), M o n o r ( l ), Opályi (), Pusztapó (1), Püspökhatvan (M), Szolnok (1). I Csikoséger (), Győr (M), Nagy lózs (1), Somorja(1), Tűrje (). ll Csetény (), Budapest (Sashegy [ M ], Farkasvölgy [ M ] ), Esztergom (1), Pomáz, Holdvilágárok (1), Tihany (M). II Alsóberecki (), Csókási bg. (), Diósgyőr (M), Garadnai halköltő (), Gödöllő (M), Hámor (), J á v o r k ú t (), Kapuszta bg. (), Lillafüred (), Meleghegy (1), Ómassa (), Szeleta bg. (), Újhuta (), Űjmassa(). III Besztercebánya (1), Kassa (1), Zuberec(1). 777 Déva (1). 777 Kolozsmonostor (1), Kolozsvár (1), Semesnye (1), Zilah(1). 777 Dés(1), Gyula fehérvár (1), Nagyenyed (1 ), Nagysajó (M), O r m á n y ( 1 ), Szamosújvár (1) Á r a pataka(1), Brassó (1), Egerespatak (1). 7 V Jeselnica (1). V\ Kispöse (1). V Brennbergbánya (), Sopron (1). VI Pécs (1), Szekszárd (1). V77 Francikovac (M), Zengg (M). Saját kiegészítő adataim a k ö v e t k e z ő k : 7 Rum. П Budapest (Pálvölgyi bg., Szemlőhegyi bg.), Szoplaki Ördöglyuk bg. Miniopterus schreibersi Kuhl Ez a meglehetősen gyakori faj a Múzeum gyűjteményében lelőhelyről, 109 példányban szerepel. A termőhely közül A térkép beosztásának m a g y a r á z a t a I-t : Nagy-Alföld. I : Kis-Alföld. 1 ^ : Dunántúli Középhegység. I I : Bör z s ö n y Bükkhegység. I I I : Északnyugati-Kárpátok. 111 : É s z a k k e l e t i - é s KeletiKárpátok. I I I : Déli-Kárpátok. I I I : Biharhegység és környéke. I I I : Mezőség. I I I : Barcaság. IV : Alduna vidéke. V : Kőszegi hegység és Rozália-hegység. V : Sopron környéke és Lajta-hegység. V I : Mecsek-hegység. V I : Dunántúli domb vidék. V I, : Horvátország. V I I : Adriai tengerpart. S

10 1 új és kiegészíti a Faunakatalógus adatait. V á s á r h e l y i egy esetben a garadnai halköltő padlásán nagy tömegben gyűjtötte, amely adat etológiai szempontból érdekességnek számít. 7 Bellye (1), Dárda (1). И Bajót (M), Budapest (Hárshegy [1], Orbánhegy [1], Zugliget [1 [), Esztergom (), Vörösvár (1). / / Aggteleki bg. (1), Hámor (1), Háromkúti bg. (), Garadnai halköltő (), Kecskebarlang (M), Lekenyei erdő (M), Ludmilla bg. (M), Naszályhegyi Násznép bg. (M), Szilicei bg. (1). 111 Deményfalvi Sárkánybarlang (1), Jászói 'bg. (1), Kaposfalva(1). III Glodi bg. (M), Homoródalmási bg. (1). III Déva (1), Nagyszeben (1). 7 / / Erdőfalvi bg. (M), Fericsei bg. (1), Fonácai bg. (1), Igric bg. (1), Kolozsvár (1), Pestere Esküllő(1), Pivnice bg. Pestere mellett (1). i 7 / S z a m o s ú j v á r (M). /VCoroninii bg. (1), Herkulesfürdő (1), Plavisevicai bg. (1), Veteráni bg. (1). V" Brennbergbánya (). V/Abaligeti bg. (1), Mániái bg. (M). W M i s a Pecina(1), Orlova Gniezdo (M). VII Sv. Jelena bg. (M), Sv. Juraj feletti bg.(m). E.fajra vonatkozó adataim: /^Panyola. 7/iPisznice bg. (Lábatlan mellett), Szoplaki Ördöglyuk bg. Panyolán került kézre egy Beregszászon (USSR) gyűrűzött példány. A Pisznice-barlangban csak nyáron találhatók Miniopterus-ok. A Szoplaki Ördöglyukban többszáz példány telel. Lelőhelyek jegyzéke Abaligetibg. V L F8. Adakalé, Orsova mellett IV MIO. Aggteleki bg. I I, 1. Alabástrom bg. T á t r á b a n 11^?. Alsóberecki I I K. Alsóhámor I I 1. Alsóhámor Herman Ottó bg. I I 1. Alsóhuta I I 1. Alsókalocsa = Kolocava I I I 0. Alsópetény I I G. Alsószőcs = Suciul-de Jos I I I N. Ágasegyháza L H. Ágasvári bg. Pásztó mellett I L H. Á r a p a t a k a = Á r a p a t a k = Araci I I I R8. Árva I I I H. Árva váralja н ^ н. Bálna I ^ G ö. Bajót П G. Balatonlelle V I E. Balatonszárszó V I F. Balatonvilágos L F. Ballá bg. Répáshuta mellett I I I. Balástya L 17. Barlang liget I l i i 1. Barótpuszta Dunaföldvár mellett L 0. Bánát I. Bártfa = Bardejov I I I K. Bátorliget L L. Báziás == Buzias IV К Ю. Bekény Kisgyőr mellett II 1. Belly e Kőriserdőlak I G9. Bellye = Bilje I G9. Berettyóújfalu l L. Berszászka Berzaska IV L10. Beszterce = Bistrita I I I 0. Besztercebánya = Banská Bystrica I l i i G. Bélaliget?. Borosjenő = Ineu l L7. Borsabánya = Borsa I I I 0. Boz. V D. Bölcske I G. Brassó = Brasov I I I R8. Brennbergbánya V D. Brlogi bg. V I CIO. Budafok ll G. Budaörs I L G. Budapest (Múzeum kert, Városliget) I G. Budapest (Farkasvölgy, Halász-u., Hárshegy, Hűvösvölgy, Kelcnvölgy, Lánchíd-u., Lipótmezei bg., Lipótmező, Mátyáshegyi bg. Óbuda, Orbánhegy, Pál völgyi bg., Sashegy, Szemlőhegyi bg., Városmajor, Zugliget) 11 G. Búzamező Buzas 111 N. Bükkszentlélek I I I. Cegléd íj H. Cepin I G9. Ciklu bg. I I I?. Coroninii Kolumbácsi bg. = Légy barlang Coronini mellett I V L10. Csallóköz Somorja = Somorja = Samorin I E. Csanyik-völgy Lillafüred mellett I I 1. Csengőd I G7. Cserhátszentiván I I H. Csetény I I F. Csévi bg. I l i G S. Csíkoséger I E. Csobánka U G. Csókási bg. Lillafüred mellett I I 1. Csongrád Ij 17. D á r d a = Darda ^ 0 9. Deliblát = Deliblato I j K l O. Deményfalvi Sárkány barlang = Demanová 11I H. Dédes I I 1. Dés = Dej I I I N. Déva = Déva I I I M8. Diósgyőr I I 1. Dobra I I I M8. f Eger I I 1. Egerespatak = Egerpatak == Aninoasa I I I R8. Erdőfalvi bg. = Ardeu I I I N 8. Esztergom I L G. Felsőgalla Vereshegyi bg. I I F. Felsőméra П K. Fericsei bg. Belényes = Beius mellett 1 I I L 7. Fiume V I I A9. Fonácai bg. I I I L7. Francikovac és Zengg között V I I BIO. F u t t á k lihq. Garadnai halköltő Lillafüred mellett I I 1. Garadna-völgy = Garadna patak völgye Lillafüred mellett I I 1. Garadnai végállomás Lillafüred mellett I I 1. Gánt I I F. Glodi bg. I I I N. Gospic V I B l 1. Gödöllő I I H. Görömbölytapolcai bg. I I 1. Gutor I E. Gyekéi tó = Geaca I I I 0. Győr I E. Gyulafehérvár = Alba-Julia 111 N7. Hatvan L H. H á m o r I I 1. H á r o m k ú t i bg. I I 1. Hátszeg = Hateg I I I M9. Hegyfalu I D. Herkulesfürdő = Bail-Herculane IV MIO. Hermanec 11^ G. Hétlyuk-zsomboly Máriaremete mellett I I G. Holdvilágárok Pomáz mellett I I G. : e t 1 1 G L х l

11 Hollóháza I I K. Hollóstető Újhuta mellett I l 1. Homoródalmási bg. = Meresti I I I P 7. Horvátország V I. Igric bg. Pestere mellett I I I L. Isaszeg I I H. Istállóskői bg. Szilvásvárad mellett I I 1. Jablanac V I I BIO. Jasenak = Jászénak V I B9. Jászberény I H. Jászói Takács bg. == Jasov I I I К З. J á v o r k ú t Ómassa mellett I I 1. J á v o r k ú t i bg. Ómassa mellett I I 1. Jeselnicai templom IV MIO. Jolsva = Jelsava ÏII 1. József fhg. bg. Biharmagura mellett I I I L7. Kaposfalva = Káposztafalva = Hrabusice I I I 1. Kapuszta bg. I I 1. Kassa = Kosice I I I K. Kassa, Bankóhegy = Kosice I I I К З. Kassa Csermelyvölgy = Kosice Ш К З. Kecskebarlang Lillafüred mellett I I 1. Kerekegyháza I H. Keselyűs Szekszárd mellett I G7. Keszthely I I E. Kékmező I I 1. Kicsind == Kicind I G. Királykúti zsomboly Lillafüred mellett I I I. Kisgyőr I I I. Kisnyires I I I M. Kispöse V D. Kóka I H. Kolozsmonostor I I I N. Kolozsvár = CIuj I I I N. Kolumbácsi bg. = Légybarlang IV L10. Komjáti I I 1. Kőhalom = Rupea Ш P7. Körtvélyes I E. " Kunszentmiklós I G. Kvassay Klauzura Tiszabogdánv Bohdan mellett I I I 0. Ládi rakodó Diósgyőr mellett Leány bg. Csév mellett I I G. Lekenyei erdő = Lekeua IJ 1. Lengyel V í F7. Léka = Lockenhaus V D. Lillafüred (Anna bg., Kerekhegy,Sziriva-patak part,szt. István bg.) I I 1. Lőcse = Levoca I I I 1. L u d milla bg. Gombaszög mellett I I I 1. Lukácsháza V D. Mackóbarlang Csobánka mellett I I G. Madarászkert??. Magyarbarlang Bánlaka mellett = Banloc I I I M. Mahóca I I I. Maksimir V I C 8. Mánfai kőlik bg. V I F. Máramarossziget = Sighet I I I N. Máriaremetei bg. I I G. Mátészalka I L. Meleghegy = Meleched I I 1. Mezőzáh Zaul-de-Campie I I I 07. Mélyvölgyi kőfülke V I F 8. Misa Pecina Srb mellett V I C 1 1. Miszlóka = Myslava I I I КЗ. Mocsolyás Kisgyőr mellett I I I. Monor I H. Nagybecskerek = Veliki Beckerek I j 19. Nagycsákány I D. - Nagycsömöte V D. Nagydobos I L. Nagydorog I G7. Nagyenyed = Aiud I I I N7. Nagykikinda = Veliki Kikinda I 18. Nagylózs I D. Nagyrőce = Revuca I I I 1. Nagy sajó = Sieu I I I 0. Nagyszeben = Sibin I I I 08. Nagyvárad-Oradea I I I L. Naszályhegyi Násznép bg. Vác mellett I I G. Nestin I, G9. Novii bg. V I I B9. Novii Selec bg. V I I B9. Novi és Zengg közt V I I B9. Nyergesújfalu I I G. Ócsa I G. Oláhláposbánya = Erzsébetbánya = TargulLapusuIui I I I N. Ó m a s s a Ils 1. Opácka Kassa mellett I I I K. Opályi I L. Oravic = Orawka I I I H. Oravicabánya = Oravita BÖck János bg. I I I L 1 0. Orgovány I H 7. Orlova Gniezdo Vratnik mellett V I C 1 0. Ormánd V I E 7. Ormány = Ormán I I I N. Orsova = Orsova IV MIO. Palics = Palic" I H8. Panyola I L. Pauleászka Stájerlakanina mellett I I I L10. Pecsenyeszkai bg. IV MIO. Pelsőc = Plesivec I I 1. Peskő bg. Felsőtárkány mellett I I 1. Pestere bg. = Igric bg. Pestere mellett I I I L. Pestere Esküllő I I I M. Pécs V I F8. Pilismarót I I G. Pilisszántó I I G. Pisznice bg. Lábatlan mellett I I F. : Plavisevica I V L 1 0. Pivnice bg. Pestere mellett I I I M. Plavisevicai felső' Denevérbarlang IV L10. Plitvicai bg. V I CIO. P o p r á d = Poprád I I I 1. Portoteploi bg. V I I A9. Povile V I I A9. Povilei bg. V I I A9. Pozsony = Bratislava I I I E. Pusztakovácsi V I E7. Pusztapó I 1. Pusztaszentlászló V I D7. Püspökhatvan I G. Raca bg. V I D8. Raduc Zirhegy V I C 1 1. Rádpuszta V I F. Rév Zichy bg. = Máv bg. I I I M. Retyezát I I I N9. Rézbánya = Baita I I I M 7. R o m á n bánya??. Rozsnyó = Roznava I I I 1. Rum I D. Selmecbánya = Banska Stiavnica I I I G. Selyp I I H. Semesnye = Simisna I I I N. Soborsin = Savarsin I I I L8. Solymári bg. = Vörösvári bg. Vörösvár I I G. Sopron V D. Strázsahegyi rókalyuk Esztergom mellett I I G. Sv. Jelena bg. V I I BIO. Sv. Juraj feletti bg. V I I B I O. Sv. Saver V I?. Szamosújvár = Gherla I I I N. Szászrégen == Rhegin I I I 0. Szekszárd V I G7. Szeleta bg. Lillafüred mellett I I, 1. Szenterzsébet = Gusterita I I I, 08. Szentgál I I F. Szentgotthárd V I D. Szentes I 17. Szerdahely = Mercurea 111 N8. Szigetcsép I G. Szikra I H. Szi lágysomlyó = Simleul-Silvaniei I I I M. Szilicei bg. = Silica I I 1. Szilvásvárad I I 1. Szklenófürdő = Sklené Teplice H I G. Szokolya H, G. Szolnok I 1. Szomorúi rakodó, kőbánva Lillafüred mellett I I I. Szoplaki Ördöglyuk bg. Pilisszentkereszt mel lett I I G. Tapolca = Görömbölytapolca I I 1. Tápiógyörgye I H. Tátrafüred I I I H. Teke = Teaca 111,0. Telkibánya I I K. Temeskubin I K 1 0. Tihany I I F. Toplica = Toplita Muresului I I I, M 8. Torda = Turda I I I, N7. Tordai Hasadék 8 S a t ± t

12 I I I N7. Torockószentgyörgy = Coltesti I I I N7. Törtei I H. Tövis = Teius I I I N 7. Trencsén = Trenőin I I I F. T u s n á d f ü r d ő = T u s n a d I I I R7. Tűrje I E. Türkös = Turches^ I I I R8. Ú j h a r t y á n I G. Újhuta I I I. Űjmassa I I 1. Üjszász 1-^ 1. U n g v á r III L. Vácrátót I I G. Vecsembükki zsomboly Bódvaszilas mellett I I 1. Veteráni bg Plavisevica mellett IV L10. Vizesrét = Mokrá Luka I I I 1. Vlaska Pecina Novi mellett V I I B9. Vörösvár = Solymár I ^ G ö. Weiszlich bg. Nagycsikóvár hegven P o m á z mellett HiGö. Zayugróc = Uhrovec I I I F. Zágráb V I C 8. Zengg = Senj V I I BIO. Zengg Medarija V I I BIO. Zilah = Zalau I I I M. Zimony I j I l O. Zuberec Ul H. barlang = bg. = grotte zsomboly = aven ouvert kőlyuk = trou de pierre kőfülke = niche 1 hegy == montagne völgy = vallée erdő == forêt mellett = à côté Irodalom: 1. B o r z s á k, S. : A magyarországi denevérek hallócsontjainak ismer tetése (Budapest, 19)^. D a d a y, J. : Üj adatok Erdély denevérfaunájának ismeretéhez (Magyar Tud. Akad. Értekez., 1, 7, 1887).. D u d i c h, E. : Faunisztikai jegyzetek 1. (Állatt. Közi.,,19, p. 9 ).. D u d i с h, E. : Az Aggteleki barlang állatvilágának élelemforrásai (Állatt. Közi., 7,190, p. 8).. E 11 e r m a n, J. R. & M o r r i s o n S c o t t, T. С. S. : Palearctic and Indian Mammals (London, 191).. É h i k G y. : A new vol from Hungary and an interesting bat new to the Hungarian Fauna (.vnn. Mus. Nat. Hung., 1, 19, p. 19 1). 7. É h i к, G у. : Ergänzende Angaben zum Katalog der ungarischen Säugetiere (Fragm. Faun. Hung.,, 191, p. 8 1). 8. É h i k, G y. & D u d i с h, E. : A magyarországi emlősök és azok külső rovarélősködőinek határozó táblái (Budapest, 19). 9. F ö I d v á r i, D. : A csúcsosnyergű patkósdenevér (Rhinolophus Blasii Ptrs.) Magyarországon (Állatt. Közi.,, 190, p. "10 1). 10. G e b h a r d t, A. : Az Abaligeti és a Mánfai barlang állatvilágának összehasonlítása (Állatt. Közi., 0, 19, p. ). 11. H o m o n n a y, N. : Beiträge zur Kenntnis der Mammalien-Fauna in der Umgebung des Balatons (Fragm. Faun. Hung., 1, 198, p. 8 90). 1. K o r m o s, T. : Középkori bölény- és medvevadászok nyomai a krassószörényi hegységben (Term. Tud. Közi.,, 191, p. 7 71). 1. К u b а с s к а, А. : Újabb adatok a hazai denevérlelő helyekhez (Barlangkutatás, 1 1, , p. ). 1. M é h e 1 y, L. : Magyarország denevéreinek monográfiája (Budapest, 1900). 1. M ó c z á r, L. : Die Seehöhe und die ökologischen Gesichtspunkte in der Bezeichnung zoogeographischer Gebietseinheiten (Fragm. Faun. Hung., 11, 198, p. 8 89). 1. P a s z 1 a v s z к y, J. : Mammalia i n : Fauna Regni Hungariae I. (Budapest, 1918). 17. P о n g r á с z, S.: Helyesbítések a magyar fauna jegyzékében (Állatt. Közi.,, 19, p ). 18. S ó 1 y m о s y, L. : Angaben zur Insectivora-, Chiroptera- und Rodentia-Fauna des Komitates Sopron (Fragm. Faun. Hung.,, 199, p. 7 9). 19. S с h w a 1 m, A. : A tavi denevér (Myotis dasycneme Boie) Magvarországon (Állatt. Közi.,, 190, p ). 0. V á s á r h e 1 y i, I. : Felsőméra emlősfaunája (Állatt. Közi., 8, 191, p. 9 ). 1. V á s á r h e l y i, I. : P u s z t a p ó apróemlős faunája (Állatt. Közi.,, 199, p. 10 1).. V á s á r h e l y i, I. : J á s z berény és környéke emlősfaunája (Állatt. Közi., 9, 19, p. 1 18).. V á s á r h e l y i, I. : Beiträge zur Kenntnis der Säugetier-Fauna Ungarns (Fragm. Faun. Hung., 199, p. 7 8). V á s á r h e 1 y i, I. : Adatok a Bükk denevérfaunájához (Állatt, Közi.,, 199, p ).. V á s á r h e 1 y i, I. : Adatok a borsodi Bükk gerinces faunájához (Erdészeti Lapok, 81,. 19, p. 0 ). r Données sur la répartition des chauves-souris du bassin des Carpathes Par G y. T o p á i, Budapest C'est sur la base de la bibliographie zoologique et de la collection du Musée d'histoire Naturelle de Budapest que l'auteur a rassemblé les données sur la répartition des chauvessouris du bassin des Carpathes. Le gros du matériel y relatif du Mus'ée, collectionné depuis 1900, n'a pas encore été élaboré du point de vue faunistique. Aussi le Catalogue Faunistique de la Hongrie (1), paru en 1918, n'a pris en considération que les données d'avant Vu que les zoologistes étrangers n'ont guère connaissance de la monographie de M é h e 1 y,

13 concernant les chiroptères (1), n i du Catalogue Faunistique rappelé les ouvrages les plus récents, en faisant mention du bassin des Carpathes remarquent, que ce territoire est à peine eploré en ce qui concerne les chiroptères. Naturellement, ils se posent encore bien des problèmes dans l'état actuel de la question, et nous sommes loin de pouvoir affirmer que nous connaissons la répartition de chaque espèce de chiroptères de ce territoire. Mais nous possédons déjà bien des données à contribuer au notions imparfaites de cette question. L'auteur a employé comme directive le catalogue d'e H e r m a n n (), mais, différemment de celui-là dans la question du Myotis oygnathus, que l'auteur traite en espèce indépendante. I l y note encore, que dans l'avenir il serait bien nécessaire de grouper les données, obtenues sur les abris, selon l'ordre des dates de récoltes, ainsi s'offrirait une base pour une évaluation juste et bien fondée pour les certaines données de répartition. La faune chiroptérologique du bassin des Carpathes compte espèces^dont l'auteur en a recueilli 1 espèces. En guise de résumé i l énumère ses données nouvelles et les données du matériel considérable du Musée d'histoire Naturelle. Notamment, i l a obtenu plusieurs eemplaires de Rhinolophus ferrumequinum de Telkibánya, qui compte pour cette espèce comme le point le plus septentrional dans le bassin des Carpathes. Une donnée du nord etrême pour le Rhinolophus euryale se rattache à l'aggteleki-barlang (Grotte del'aggtelek) cet eemplaire se trouve déposé dans la collection du Musée. I l a également capturé plusieurs Myotis nattereri considéré cependant assez rare en de lieu différents du pays. Le Myotis bechsteini, étant également déposé dans la collection du Musée, provenant de Tihany, dont on signale comme la seconde en ordre de suite parmi les lieu de récolte les plus méridionau du bassin des Carpathes. Le grenier de l'église de Pilismarót a été bondé de Myotis myotis ; l'auteur y a découvert toute une colonie estivale, comptant à peu près.000 individus. I l en a bagué 1000, et c'est alors qu'il apparut qu'ils se trouvaient entre eu aussi des Myotis oygnathus, et même en 7%. I l est à noter, que dans la grotte de Szoplak, nommée Ördöglyuk (Trou du diable), qui se trouve tout près de Pilismarót, on rencontre très peu de Myotis oygnathus hibernants. D'ailleurs, selon les observations de l'auteur, les Myotis oygnathus sont encore plus fréquents que les Myotis myotis. I l en a bagué plus que dans la grotte Ördöglyuk de Szoplak. Par la reprise de ces bêtes baguées leurs données de gîte ont largement augmenté, surtout dans la région de Г Alföld (Plaine Hongroise). Le Myotis dasycneme espèce très rare a été signalé de Szikra, de la grotte Ördöglyuk de Szoplak et de la grotte de Abaliget. Szikra est le gîte estival le plus septentrional de cette espèce, alors que l'abri le plus méridional de l'espèce Nyctalus leisleri se trouve à Tihany. L'auteur a aussi bagué plusieurs centaines de Miniopterus schreibersi dans la grotte de Szoplak. Dans le tete hongrois, les lieu de récolte des certaines espèces ont été groupés sur une carte géographique adjointe, déterminés par les reliefs du terrain selon les régions. Les chiffres figurant après les données des lieu de récolte, indiquent la bibliographie employé, ensuite, la lettre qui suit, indique la collection du Musée. L'auteur communique ses données à lui même dans le dernier alinéa de chaque description d'espèce. On retrouve sur la carte les certains gîtes à 1 aide de la note alphabétique. Les chiffres du résau cartographique sont également présentés.

14