MUNKAMÓDSZER. A munkaügyi központ adatbázisán végzett elemzések alapján a keresleti és kínálati oldal összevetése című összefoglaló elemzéshez

Átírás

1 MUNKAMÓDSZER a Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében elnevezésű TÁMOP B-2-13_ számú projekt keretében megvalósuló A munkaügyi központ adatbázisán végzett elemzések alapján a keresleti és kínálati oldal összevetése című összefoglaló elemzéshez Készítette: Tamásné Lehoczki Aranka Békéscsaba, március 25. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összevetésében alkalmazandó elvek A vizsgálati célhoz igazodó adatstruktúra kialakítása Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) Területi bontás Fogalomgyűjtemény

3 1. A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összevetésében alkalmazandó elvek Az keresleti oldal elemzésekor a munkaadók által a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségeire a január december 31. közötti időszakban bejelentett üres álláshelyeket kell figyelembe venni. Az utóbbi években, köztük a vizsgált időszakban is jelentős volt a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás iránti igény. A közfoglalkoztatás átalakítása következtében január 1-jétől megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka és a közhasznú munkavégzés, melyeket az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltott fel. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összevetésekor elsősorban az elsődleges munkaerőpiac által keresett állásokat javasolt figyelembe venni, a közfoglalkoztatással érintett állásajánlatokat csak a hiány-szakképesítéseknél érdemes elemezni. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 28/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a megyei fejlesztési és képzési bizottság minden évben javaslatot tesz a következő tanévre vonatkozóan az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések körére. A közoktatási intézményekben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő és hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjban részesülnek. A 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló 13/2015. (II. 10.) Korm. rendelet alapján Békés megyében a 2015/2016. tanévben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító államilag elismert szakképesítéseket és az azokkal betölthető foglalkozásokat a következő táblázat tartalmazza. 3

4 Hiány-szakképesítések és velük betöltendő foglalkozások a 2015/2016-os tanévben Békés megyében Ssz Hiány-szakképesítés OKJ kód Foglalkozás FEOR szerinti megnevezés FEOR kód 1. Ács Ács Épület- és szerkezetlakatos Lakatos Gazda Vegyesprofilú gazdálkodó Gépi forgácsoló Forgácsoló Hegesztő Hegesztő, lángvágó Kőműves és hidegburkoló Kőműves és Burkoló 7511 és Központi-fűtés és gázhálózat rendszerszerelő Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Női szabó Szabó, varró Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó, szakgondozó Útépítő Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású Villanyszerelő Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű rendszerszerelő Vezeték-és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) 7521 A bizottság a 2016/2017-es tanévre összesen 25 hiány-szakképesítésre tett javaslatot. Az első 12 szakképesítés megegyezik a 2015/2016. tanévre vonatkozó szakképesítésekkel. A bizottság kiegészítve a fenti 12 szakképesítés körét - az alábbi táblázatban feltüntetett további 13 szakképesítésre tett javaslatot. A javasolt további hiány-szakképesítések és a velük betöltendő foglalkozások a 2016/2017-es tanévre Békés megyében Ssz. Javasolt hiány-szakképesítések OKJ kód Foglalkozás FEOR szerinti megnevezés FEOR kód 1. Asztalos Bútorasztalos 7223 Épületasztalos Bádogos Bádogos és épületbádogos CAD-CAM informatikus Műszaki rajzoló, szerkesztő 3136 Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus Gyakorló ápoló Ápoló, szakápoló 3311 Egészségügyi Általános egészségügyi asszisztens 3321 asszisztens Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő Élelmiszeripari szakmunkás Tejfeldolgozó, tejtermékgyártó 7113 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, - tartósító 7112 Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Festő, mázoló, tapétázó Festő és mázoló Kárpitos Kárpitos Lovász Szarvasmarha, ló, sertés, juhtartó és tenyésztő Mélyépítő technikus Építő- és építésztechnikus Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Nyomdaipari gépmester Nyomdász, nyomdaipari gépmester Vendéglátó eladó Gyorséttermi eladó 9235 Pultos

5 A munkaerőpiac kínálati oldala alatt makroszinten a háztartások együttes munkaerő-kínálatát értük, azonban jelen elemzésben kizárólag az állást keresőket vizsgáljuk. A projektcélhoz kapcsolódva vizsgálatunk alapja a munkaerőpiac kínálati oldalán a munka nélkül lévők. A kínálati oldalról nem foglalkozunk azokkal a munkavállalókkal, akik jelenleg munkaviszonyban állnak vagy vállalkoznak, mert azt feltételezzük, hogy ők nem keresnek állást. A vizsgálat célcsoportját a jelenleg nem foglalkoztatott munkaerő-állományon belül az állást keresők csoportja képezi. E kör jól beazonosítható, hiszen ők az állami foglalkoztatási intézményrendszerben is megjelennek, így a vizsgálat konkrét célcsoportjaként a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségein nyilvántartott álláskeresőket azonosítjuk. Az elemzésben a Békés Megyei Kormányhivatal járási hivatalai járási munkaügyi kirendeltségeinek regiszterében január 1. és december 31-e közötti 2 éves időszakban nyilvántartott, a nyilvántartásba legalább 1-szer belépő álláskeresőket kell figyelembe venni. Az álláskeresői adatbázisban minden egyén egyszer jelenik meg, függetlenül attól, hogy közben esetleg hosszabb-rövidebb ideig elhelyezkedett és ezáltal szünetelt, illetve esetleg ideiglenesen vagy véglegesen meg is szűnt a nyilvántartása. A kereslet és kínálat összehasonlítását területi vonatkozásban megyei és járási szintű bontásban javasolt elvégezni. A települési szint feldolgozása a kereslet és kínálat összhangjának vizsgálatában nem biztosít többletinformációkat, ezért elegendő a megyei és járási szintű elemzés. Az elemzésben a keresletet és a kínálatot célszerű összevetni abszolút számokban is, ezekből az összehasonlításokból megállapítható. hogy mennyi a különbség a nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények között, de ebből kizárólag arra tehetünk következtetést, hogy előállt-e abszolút munkanélküliség. A munkaerőpiacon mindig bizonyos mennyiségű és összetételű munkaerő-kereslet találkozik meghatározott mennyiségű és összetételű munkaerő-kínálattal. Amennyiben a munkaerőkereslet meghaladja a kínálatot, túlkeresletes, ellenkező esetben túlkínálatos munkaerőpiac alakul ki. A munkaerőpiacon egyensúly alakul ki, amennyiben a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat egy adott időszakban struktúráját tekintve megegyezik. 5

6 A mélyebb összehasonlításhoz szükséges azt meghatározni, hogy mely ismérvek mentén hasonlítsuk össze a munkaerőpiac két oldalát. Csak így állapítható meg az, hogy van-e strukturális munkanélküliség, van-e különbség az üres álláshelyek szerkezete és az álláskeresők iskolai végzettségének, szakképzettségének szerkezete között. A keresleti és kínálati oldal összevetését kizárólag közös ismérvek alapján lehet elvégezni, olyan kapcsolatokat, úgynevezett kapcsolómezőket kell keresni, amelyek mind az állások, mind az álláskeresők adatbázisában fellelhetőek. A munkaerő-piaci keresleti és kínálati adatok összevetésének legfontosabb eleme a foglalkozások Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR rendszer) szerinti azonosítása. Az álláskereső által keresett foglalkozás és a munkaadó által kínált állás vonatkozásában is tartalmazza az adatbázis a foglalkozás 4 jegyű FEOR kódját. Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerő-piaci közvetítésben elsősorban a munkáltató által keresett és az álláskereső által betölteni kívánt foglalkozás FEOR szerinti besorolását tekinti irányadónak. A FEOR 4 számjegyen tárolja a foglalkozásokat: az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. A FEOR foglalkozási főcsoportok szerint a foglalkozási csoportok és a foglalkozási alcsoportok és a nyilvántartott foglalkozások a következő táblázatban kerül feltüntetésre. 6

7 A FEOR foglalkozási csoportok, foglalkozási alcsoportok és foglalkozások foglalkozási főcsoportonként Főcsoportok Csoportok Alcsoportok Foglalkozások sor megnevezése (db) 0 Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegű foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen A FEOR részletes leírását az elemzés 5. pontja tartalmazza. A foglalkozáson túl a keresleti és kínálati oldal összevethető még - a keresett és betölteni kívánt állás állománycsoportja, - a nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettsége és a bejelentett munkaerőigények betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, - az álláskeresők nyelvi, számítástechnikai és vezetői ismeretei és az állások betöltéséhez szükséges nyelvi, számítástechnikai és vezetési ismeretek alapján is. Az üres álláshelyek és az álláskeresők által keresett állások állománycsoportjai és alcsoportjai: a munkaadók által kínált és az álláskeresők által keresett foglalkozások 3 fő állománycsoportba sorolhatóak, a fizikaira, szellemire és vezetőire. Az állománycsoportok struktúrája az alábbi: fizikai o segédmunkás o betanított munkás o szakmunkás szellemi o ügyviteli alkalmazott o ügyintéző vezetői o irányító o vezető o felsővezető 7

8 A nyilvántartott álláskeresők legmagasabb iskolai végzettsége és a bejelentett munkaerőigények betöltéséhez szükséges minimális iskolai végzettségek csoportosítása: alapfokú iskolai végzettség vagy az alatti o általános iskolai végzettség nélkül o általános iskola középfokú iskolai végzettség szakmunkás (szakmunkásképző, szakiskola) o középiskolai végzettség gimnázium szakközépiskolai technikum felsőfokú iskolai végzettség o főiskola o egyetem Az elemzésben leírt megállapítások értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a vizsgált adatbázisok az azonos vizsgálati időintervallum ellenére is eltérő tulajdonsággal rendelkeznek. A munkaerőpiac keresleti oldala esetében a bejelentett üres álláshelyek szerepelnek az adatbázisban, a kínálati oldalon pedig a vizsgált két évben a nyilvántartásban szereplő összes álláskereső a vizsgálat alapja. Az álláskeresők és összetétele az időben folyamatosan változik, az egy időben nyilvántartásban szereplő álláskeresők lét a teljes 2 évben nyilvántartott egyénnek csupán harmada és fele között változik. A munkaerőpiac keresleti oldalán vizsgálandó munkaerőigényekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy ugyanarra az állásra bejelentett munkaerőigény nemcsak egyszer jelenik meg az adatbázisban, hiszen a munkaadó által bejelentett munkaerőigény a bejelentés napjától számított legfeljebb 60 napig érvényes. Amennyiben ezen időtartam alatt nem sikerül betölteni az állást és a munkáltató nem kéri a munkaerőigény érvényességi időtartamának meghosszabbítását, akkor új munkaerőigény-bejelentést tehet, ebben az esetben az ismételt bejelentés is új munkaerőigényként jelenik meg. Az elemzésben a kereslet és kínálat viszonyára tett megállapítások értelmezésekor figyelembe kell venni többek között azt is, hogy a kereslet és kínálat struktúrája adott esetben térben, földrajzilag, vagy akár időben (elvárt, és az álláskeresőnek megfelelő munkaidő-beosztás) is eltérhet egymástól. 8

9 Előfordulhat az, hogy egy adott település vonzáskörzetében nincs a keresett állásnak megfelelő munkavállaló, viszont van a megye más pontján, ugyanakkor a munkaerő mobilitása nem teszi lehetővé az igények kielégítését. Ugyanez vonatkozhat területileg megfelelő, ugyanakkor munkaidő-beosztásilag nem illeszkedő munkakörökre is (pl. kisgyermekes szülőknél probléma lehet a többműszakos munkarend szerinti munka elvállalása) A kereslet és kínálat összevetésekor, az egyes foglalkozások esetleges túlkeresletes vagy túlkínálatos csoportba való besorolása során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a munkaügyi szervezethez beérkezett munkaerőigények jellemzően olyan jellegű munkakörökre vonatkoznak, amelyek alkalmazotti jellegű jogviszonyban betölthetők, így a tipikusan vállalkozói tevékenységgel végzett foglalkozások (pl. fodrász, kozmetikus, stb.) csak ritkán jelennek meg keresleti oldalon a nyilvántartásban. Ezáltal a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségeihez beérkező munkaerőigények nem tükrözik maradéktalanul a munkaerő-piac tényleges igényeit, ahogy a speciális, egyedi képzettségi igényeknek megfelelő munkakörök is ritkán jelennek meg. 2. A vizsgálati célhoz igazodó adatstruktúra kialakítása A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalainak a vizsgálata során az ezt megelőző fejezetben bemutatott közös ismérvek, adatmezők mentén történő feldolgozáshoz javasolt az álláshelyek és az álláskeresők adatait tartalmazó következő struktúrájú táblázatokat alkalmazni. Az alábbiakban a TÉMAVÁZLAT a Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében elnevezésű TÁMOP B-2-13_ számú projekt keretében megvalósuló A munkaügyi központ adatbázisán végzett elemzések alapján a keresleti és kínálati oldal összevetése című összefoglaló elemzéshez című anyagban javasolt témavázlat egyes fejezeteire vonatkozóan külön-külön feltüntetésre kerül mit célszerű vizsgálni, mire ajánlott megállapítást tenni, továbbá meghatározásra kerül az elemzésben alkalmazásra javasolt táblázatok adattartalma és formája is. A 4.1. A nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények számának és arányának összehasonlítása című fejezetben célszerű megyei és járási szinten bemutatni a nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények számát, a járási szintű kereslet és 9

10 kínálat megyei adatokhoz viszonyított arányát, a járási kereslet és kínálat különbségét és az egy álláshelyre jutó álláskeresők számát. Ebben a fejezetben arra tehető megállapítás, hogy megyei és járási szinten kialakult-e abszolút munkanélküliség, azaz meghaladta e a kínálat a keresletet. A kereslet és kínálat alakulása járási szinten Járás Békéscsabai Békési Gyomaendrődi Gyulai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Békés megye Álláskeresők Álláshelyek Kínálat és kereslet aránya aránya különbsége Álláskeresők és álláshelyek aránya A kereslet és kínálat strukturális szintű összehasonlítása az elemzés fejezeteiben történik meg. A 4.2. A nyilvántartott álláskeresők által keresett állások és a bejelentett álláshelyek összehasonlítása állománycsoportonként című fejezetben arra javasolt megállapításokat tenni, hogy állománycsoportos bontásban - megyei szinten hogyan alakult a kereslet és kínálat, azok között mekkora a különbség, állománycsoportonként mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők, illetve az egyes állománycsoportokban fellépő kereslet és kínálat mekkora arányt képvisel a teljes állományon belül, A kereslet és kínálat összevetése állománycsoportonként megyei szinten Állománycsoport segédmunkás betanított munkás szakmunkás fizikai ügyintéző ügyviteli alkalmazott szellemi irányító vezető felsővezető vezetők összesen Álláskeresők Álláshelyek Kínálat és kereslet aránya aránya különbsége Egy állásra jutó álláskeresők 10 10

11 A munkaadók által kínált és az álláskeresők által keresett foglalkozásokat célszerű a 3 fő állománycsoport, a fizikai, szellemi és a vezetői állománycsoporton belül az előző táblázatban feltüntetett 8 csoport szerint elemezni. - járási szinten a kereslet és kínálat az egyes főbb állománycsoportokban (fizikai, szellemi, vezetői) mekkora részarányt képvisel, A kereslet és kínálat állománycsoportonkénti megoszlása a járásokban Járás Békéscsabai Békési Gyomaendrődi Gyulai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Békés megye állások megoszlása álláskeresők megoszlása fizikai szellemi vezetői fizikai szellemi vezetői - járási szinten hogyan alakult a kereslet és kínálat, azok között mekkora a különbség, állománycsoportonként mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők, illetve az egyes állománycsoportokban fellépő kereslet és kínálat mekkora arányt képvisel a teljes járási állományon belül., A kereslet és kínálat összevetése a járásokban állománycsoportonként Állománycsoport.. járás betanított munkás segédmunkás szakmunkás fizikai ügyintéző ügyviteli alkalmazott szellemi irányító vezető felsővezető vezetők összesen Álláskeresők Álláshelyek Egy állásra jutó álláskeresők aránya aránya 11 11

12 A 4.3. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségének és a bejelentett munkaerőigények betöltéséhez szükséges iskolai végzettségnek az összehasonlítása című fejezetben a kereslet és a kínálat összevetése az álláskeresők által megszerzett legmagasabb iskolai végzettség és azt állások betöltéséhez előírt minimális iskolai végzettség összehasonlításával történik meg. Ebben a fejezetben kerül részletesen bemutatásra, hogy megyei és járási szinteken az álláskeresők milyen szintű iskolai végzettséggel rendelkeznek, illetve az állások milyen szintű iskolai végzettséggel tölthetőek be. A legmagasabb iskolai végzettségből nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni arra, hogy az egyén rendelkezik -e szakképzettséggel vagy nem. Az alapfokú iskolai végzettségű, vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező álláskereső nem szerzett ugyan szakképzettséget az iskolai rendszerben, ugyanakkor nem feltétlenül szakképzetlenek, iskolai rendszeren kívüli képzésben később szerezhettek szakképzettséget. Az állások oldalán a munkáltató az állás bejelentéskor a munkaerőigény bejelentő lapon megjelöli, hogy az adott állás esetében mi az elvárt iskolai végzettség. Több iskolai végzettség megjelölése esetében az elemzésben a megjelöltek közül minden esetben a legalacsonyabbat kell figyelembe venni, hiszen az állás azzal már betölthető. Ebben a fejezetben arra célszerű megállapításokat tenni, hogy az iskolai végzettség szerinti csoportosításban - megyei szinten hogyan alakult a kereslet és kínálat, azok között mekkora a különböző végzettségenkénti csoportokban az egy álláshelyre jutó álláskeresők, illetve az egyes csoportokban fellépő kereslet és kínálat mekkora arányt képvisel a teljes állományon belül, A kereslet és kínálat összevetése iskolai végzettségenként Iskolai végzettség 01-általános iskolai végzettség nélküli 02-általános iskola legfeljebb alapfokú iskola 03-szakiskola 04-szakmunkásképző szakmunkás 05-gimnázium 06-szakközépiskola 07-technikum Álláskeresők Álláshelyek Kínálat és kereslet aránya aránya különbsége Egy állásra jutó álláskeresők 12 12

13 Iskolai végzettség érettségizett 08-főiskola 09-egyetem felsőfokú iskolai végzettség Összesen Álláskeresők Álláshelyek Kínálat és kereslet aránya aránya különbsége Egy állásra jutó álláskeresők - járási szinten a kereslet és kínálat az egyes főbb iskolai végzettség szerinti csoportokban (legfeljebb alapfokú, szakmunkás, érettségi, felsőfokú) mekkora részarányt képvisel, A kereslet és kínálat iskolai végzettségenkénti megoszlása a járásokban Járás Békéscsabai Békési Gyomaendrődi Gyulai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Békés megye állások megoszlása legfeljebb legfeljebb szakmunkás érettségizett felsőfokú alapfokú alapfokú álláskeresők megoszlása szakmunkás érettségizett felsőfokú - járási szinten hogyan alakult a kereslet és kínálat, azok között mekkora a különbség, az iskolai végzettségek csoportjaiban mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők, illetve az egyes csoportokban fellépő kereslet és kínálat mekkora arányt képvisel a teljes járási állományon belül. A kereslet és kínálat összevetése a járásokban iskolai végzettségenként Iskolai végzettség járás 01-általános iskolai végzettség nélküli 02-általános iskola legfeljebb alapfokú iskola 03-szakiskola 04-szakmunkásképző szakmunkás 05-gimnázium 06-szakközépiskola 07-technikum érettségizett 08-főiskola 09-egyetem felsőfokú iskolai végzettség Összesen Álláskeresők Álláshelyek 1 állásra jutó álláskeresők aránya aránya 13 13

14 A 4.4. A nyilvántartott álláskeresők által keresett és a munkaadók által kínált foglalkozások jellemzői című fejezetben a kereslet és a kínálat kapcsolatát az álláskeresők által keresett foglalkozások és a munkaadók által kínált állásokhoz kapcsolódó foglalkozások összehasonlításával célszerű vizsgálni. A kereslet és kínálat összefüggéseit a foglalkozások csoportjainak alacsonyabb szintjein is érdemes megvizsgálni. A FEOR 2 szintű foglalkozási csoportok és a FEOR 3. szintű foglalkozási alcsoportok vonatkozásában végzett összhangvizsgálattal lehet pontosabb megállapításokat tenni a kereslet és/vagy a kínálat szempontjából leginkább releváns foglalkozásokra. Tekintettel arra, hogy a 2-es szintű csoportosításban összesen 42 foglalkozási csoport, a 3-as szinten már 116 foglalkozási alcsoport kerül definiálásra, ezért ezeken a szinteken már csak a számottevőbb kereslettel vagy kínálattal rendelkező foglalkozási csoportokat, alcsoportokat szükséges részletesebben vizsgálni és csak azokra javasolt megállapításokat tenni. A FEOR 4 számjegyen azonosított 485 foglalkozás közül már csak azokat javasolt bemutatni, melyek a Békés megyei hiány-szakképesítésekkel betölthetőek, továbbá azokat, melyekben kiemelkedő kereslet vagy kínálat állt elő. Javasolt a FEOR 9-es főcsoportba tartozó szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban és a többi, szakképzettséget igénylő foglalkozási csoportokban megjelenő kereslet és kínálatot egymástól elkülönítetten megvizsgálni. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozások esetében nem releváns, hogy közülük pontosan mely foglalkozásra van kereslet vagy kínálat, azok a szakképzettségre vonatkozó előírások hiánya miatt teljes mértékben átjárhatóak. A FEOR 2-es szintű foglalkozási csoportok közül a FEOR 9-es főcsoport (szakképzettséget nem igénylő foglalkozások) kivételével azokat javasolt vizsgálni, melyek esetében az abban fellépő kereslet vagy a kínálat elérte a 0,5%-os részesedést az összes állományhoz viszonyítva. A FEOR 3-as szintű foglalkozási alcsoportok közül a FEOR 9-es főcsoport (szakképzettséget nem igénylő foglalkozások) kivételével azokat javasolt vizsgálni, melyek esetében az abban fellépő kereslet vagy a kínálat elérte az 1%-os részesedést. A FEOR 3-as szintű foglalkozási alcsoportok közül a túlkeresletes, és a jelentős, legalább 10-szeres túlkínálattal jellemezhető foglalkozási alcsoportokat javasolt bemutatni

15 A foglalkozási alcsoportokban fellépő kereslet és kínálat viszonyát járásokban is szükséges vizsgálni. A vizsgálatban minden járásban a kereslet szempontjából jelentősebb csoportokra kell koncentrálni, azt is figyelembe véve, hogy a vizsgált mintában a kereslet elérje a teljes állásállomány felét. Emellett járási szinten is elemezni szükséges a kereslet és kínálat közötti nagyobb egyenlőtlenségeket, külön feltüntetve a túlkeresletes és kiegyensúlyozott kereslettel és kínálattal jellemezhető, valamint a több mint 10-szeres túlkínálattal jellemezhető foglalkozásokat. A FEOR 4 számjegyen azonosított 485 foglalkozás közül már csak azokat érdemes bemutatni, melyek a Békés megyei hiány-szakképesítésekkel betölthetőek, továbbá azokat, melyekben jelentősebb kereslet vagy kínálat állt elő, a kereslet és a kínálat összevetésében a legnagyobb egyensúlytalanság alakult ki. A FEOR 4-es szintű foglalkozások közül a FEOR 9-es főcsoport (szakképzettséget nem igénylő foglalkozások) kivételével azokat javasolt vizsgálni, melyek esetében az abban fellépő kereslet vagy a kínálat elérte az 1%-os részesedést. A FEOR 4. szintjén nyilvántartott foglalkozások közül javasolt bemutatni a megyei szinten túlkereslettel és a jelentős (legalább ötszörös) túlkínálattal jellemezhető, valamint a kereslet és kínálat alapján egyensúlyban lévő foglalkozásokat is. Ebben a fejezetben arra javasolt megállapításokat tenni, hogy hogyan alakul a kereslet és a kínálat - megyei szinten a foglalkozások FEOR főcsoportja szerinti bontásban, a kereslet és kínálat oldalán az egyes foglalkozási főcsoportok mekkora részesedéssel voltak jelen, foglalkozási főcsoportonként mennyi az egy állásra jutó álláskeresők, A kereslet és kínálat összevetése a foglalkozási főcsoportokban Foglalkozás FEOR főcsoport 0 fegyveres szervek foglalkozásai 1 gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 2 felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 ipari és építőipari foglalkozások 8 gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen Álláskeresők Álláshelyek 1 állásra jutó álláskeresők aránya aránya 15 15

16 - járási szinteken a foglalkozások FEOR főcsoportja szerinti bontásban, foglalkozási főcsoportonként mennyi az egy állásra jutó álláskeresők, A kereslet és kínálat összevetése FEOR főcsoportokban a járásokban Foglalkozás FEOR főcsoport -.. Állás- Állások járás keresők 0 fegyveres szervek foglalkozásai 1 gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 2 felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 ipari és építőipari foglalkozások 8 gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen 1 állásra jutó álláskeresők - megyei szinten a foglalkozási csoportok (FEOR 2. szint) szerinti bontásban, a kereslet és kínálat oldalán a legalább 0,5%-os részesedést elérő foglalkozási csoportok mekkora részesedéssel voltak jelen, foglalkozási csoportonként mennyi az egy állásra jutó álláskeresők, A kereslet és kínálat összevetése megyei szinten a legalább 0,5%-os részesedést elérő foglalkozás csoportokban Foglalkozás FEOR 2-es szintű foglalkozási csoportban Álláshelyek Álláskeresők Kínálat és kereslet aránya aránya különbsége 1 állásra jutó álláskeresők Összesen - megyei szinten a foglalkozási alcsoportok (FEOR 3. szint) szerinti bontásban, a kereslet és kínálat oldalán a legalább 1%-os részesedést elérő foglalkozási alcsoportok mekkora részesedéssel voltak jelen, foglalkozás i alcsoportonként mennyi az egy állásra jutó álláskeresők, 16 16

17 A kereslet és kínálat összevetése megyei szinten a legalább 1%-os részesedést elérő foglalkozás alcsoportokban Foglalkozás - FEOR 3-as szintű foglalkozási alcsoportban Álláshelyek Álláskeresők Kínálat és kereslet aránya aránya különbsége 1 állásra jutó álláskeresők Összesen - megyei szinten melyek azok a foglalkozási alcsoportok (FEOR 3. szint), melyek esetében megyei szinten túlkereslet jelent meg, azaz az állások meghaladta az álláskeresők számát, illetve amelyekben több mint tízszeres a túlkínálat, Megyei szinten túlkeresletes foglalkozási alcsoportok Foglalkozás - FEOR 3-es szintű foglalkozási alcsoportban Álláshelyek Álláskeresők 1 állásra jutó aránya aránya álláskeresők Megyei szinten több mint tízszeres túlkínálattal jellemezhető foglalkozási alcsoportok Foglalkozás - FEOR 3-es szintű csoportban Álláshelyek Álláskeresők 1 állásra jutó aránya aránya álláskeresők - járási szinten a jelentősebb kereslettel jellemezhető foglalkozási alcsoportokban (FEOR 3. szint), mekkora az álláshelyek és az álláskeresők és aránya, foglalkozási alcsoportonként mennyi az egy állásra jutó álláskeresők, A kereslet és kínálat összevetése a járásokban jelentősebb kereslettel vagy kínálattal jellemezhető foglalkozási alcsoportokban. járás Foglalkozás FEOR 3-as szintű csoportban Álláshelyek Álláskeresők 1 állásra jutó aránya aránya álláskeresők Összesen 17 17

18 - megyei szinten a foglalkozások (FEOR 4. szint) szerinti bontásban, a keresletben legalább 1%-os részesedést elérő foglalkozásoknál mekkora az álláshelyek és az álláskeresők és aránya, foglalkozásonként mennyi az egy állásra jutó álláskeresők, - A kereslet és kínálat összevetése megyei szinten a keresletben legalább 1%-os részesedést elérő foglalkozásokban Foglalkozás Álláshelyek Álláskeresők Kínálat és kereslet aránya aránya különbsége 1 állásra jutó álláskeresők Összesen - járási szinten a jelentősebb kereslettel jellemezhető foglalkozásokban mennyi az egy állásra jutó álláskeresők. A kereslet és kínálat összevetése a járásokban jelentősebb kereslettel jellemezhető foglalkozásokban Foglalkozás Állás- Állások. járás keresők 1 állásra jutó álláskeresők Arány A 4.5. A nyilvántartott álláskeresők által keresett és a munkaadók által kínált foglalkozások jellemzői a hiány-szakképesítések vonatkozásában című fejezetben a kereslet és a kínálat kapcsolatát a hiány-szakképesítéssel rendelkező álláskeresők és a hiányszakképesítéssel betölthető foglalkozások összehasonlításával célszerű megvizsgálni. A vizsgálattal érintett hiány-szakképesítéseket és a hiány-szakképesítésekkel betölthető foglalkozásokat ezen módszertani anyag 4. oldala tartalmazza. Ebben a fejezetben arra javasolt megállapításokat tenni, hogy hogyan alakult a kereslet és a kínálat a hiány-szakképesítéssel betölthető foglalkozásokban. A 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló 13/2015. (II. 10.) Korm. rendeletben meghatározott 12 szakképesítéssel betölthető foglalkozások esetében mind megyei, mind járási szinten indokolt a vizsgálat

19 A bizottság által javasolt további 13 szakképesítéshez kapcsolódó foglalkozásokban a keresletet és a kínálatot megyei és járási szinten szükséges vizsgálni. A kereslet és kínálat elemzésében az általános elv az, hogy a keresletet a közfoglalkoztatás nélküli állások figyelembevételével vizsgáljuk. A hiány-szakképesítések esetében javasolt megvizsgálni a közfoglalkoztatással érintett állásokat is, és amennyiben jelentősebb kereslet mutatkozik abban, akkor az elsődleges munkaerőpiac kereslete mellett javasolt a közfoglalkoztatásban fellépő keresletet is bevonni az elemzésbe. A kereslet és kínálat összevetése megyei szinten a hiány-szakképesítéssel betölthető foglalkozásokban A hiány-szakképesítésekhez kapcsolható foglalkozás Békés megye 3513-Szociális gondozó, szakgondozó 6130-Vegyesprofilú gazdálkodó Álláshelyek közfoglalkozatás nélkül Álláshelyek közfoglalkoztatásban Összes álláshely Álláskeresők Kínálat és kereslet különbsége 1 állásra jutó álláskeresők 7212-Szabó, varró 7321-Lakatos 7323-Forgácsoló 7325-Hegesztő, lángvágó 7511-Kőműves 7513-Ács 7521-Vezeték- és csőhálózatszerelő (víz, gáz, fűtés) 7524-Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 7534-Burkoló 7919-Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás Összesen A kereslet és kínálat összevetése a járásokban a hiány-szakképesítéssel betölthető foglalkozásokban A hiány-szakképesítésekhez kapcsolható foglalkozás járás 3513-Szociális gondozó, szakgondozó 6130-Vegyesprofilú gazdálkodó Álláshelyek közfoglalkozatás nélkül Álláshelyek közfoglalkoztatásban Összes álláshely Álláskeresők Kínálat és kereslet különbsége 1 állásra jutó álláskeresők 7212-Szabó, varró 7321-Lakatos 7323-Forgácsoló 7325-Hegesztő, lángvágó 7511-Kőműves 7513-Ács 7521-Vezeték- és csőhálózatszerelő (víz, gáz, fűtés) 19 19

20 7524-Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 7534-Burkoló 7919-Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás Összesen A kereslet és kínálat összevetése megyei szinten a további hiány-szakképesítések közé felvenni javasolt szakképesítéssel betölthető foglalkozásokban A javasolt hiány-szakképesítésekhez kapcsolható foglalkozás Békés megye 3117-Mélyépítő technikus Álláshelyek közfogl. nélkül Álláshelyek közfogl.-ban Összes álláshely Álláskeresők Kínálat és kereslet különbsége 1 állásra jutó álláskeresők 3136-Műszaki rajzoló, szerkesztő 3141-Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus 3311-Ápoló, szakápoló 3321-Általános egészségügyi asszisztens 5133-Pultos 9235-Gyorséttermi eladó 6121-Szarvasmarha, ló, sertés, juhtartó és tenyésztő 7112-Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító 7113-Tejfeldolgozó, tejtermékgyártó 7115-Borász és egyéb szeszesital gyártó, szikvízkészítő 8111-Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője 7223-Bútorasztalos 7514-Épületasztalos 7224-Kárpitos 7232-Nyomdász, nyomdaipari gépmester 7533-Épület-, építménybádogos 7535-Festő és mázoló 8421-Mezőgazdasági, erdőgazdasági növényvédő gép kezelője Összesen A 4.6. Kereslet és kínálat összevetése a munkakör betöltéséhez szükséges idegen nyelvi, számítástechnikai és gépjárművezetői ismeretek vonatkozásában című fejezetben a keresletet és a kínálatot az idegen nyelvi, informatikai és gépjárművezetési ismerettel rendelkező álláskeresők és a nyelvi, informatikai és gépjárművezetési ismereteket megkövetelő állások összevetésével javasolt elemezni megyei szinten

21 A kereslet és kínálat összevetése a nyelvi ismeretek vonatkozásában Nyelvismeret Álláshely Álláskereső Fő Létszám % Fő Létszám % Összesen A kereslet és kínálat összevetése a számítástechnikai ismeretek vonatkozásában Informatikai ismeret Álláshely Álláskereső Fő Létszám % Fő Létszám % Összesen A kereslet és kínálat összevetése a gépjárművezetési ismeretek vonatkozásában Gépjárművezetői jogosítvány Álláshely Álláskereső Fő Létszám % Fő Létszám % Összesen Az 5. Összefoglaló megállapítások című fejezetben javasolt összefoglalni a legfontosabb megállapításokat és feltüntetni a megállapítások értelmezését segítő speciális körülményeket. Szükséges kitérni arra, hogy - a kereslet és kínálat összevetése a munkaügyi központ adatbázisán alapuló, a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei által nyilvántartott álláskeresők és a járási munkaügyi kirendeltségekre bejelentett munkaerőigények figyelembevételével készült, a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának vizsgálati eredményeit felhasználva. - A keresleti és kínálati adatok összevetében a - az álláskereső által keresett és a munkaadó által kínált foglalkozások, - a keresett és betölteni kívánt állás állománycsoportja, 21 21

22 - a nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettsége és a bejelentett munkaerőigények betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, valamint - az álláskeresők nyelvi, számítástechnikai és vezetői ismeretei és az állások betöltéséhez szükséges nyelvi, számítástechnikai és vezetési ismeretek voltak azok a legfőbb ismérvek, ún. kapcsolómezők, melyek mind az álláskeresők, mint az állások adatbázisában fellelhetőek, így a részletes elemzés is ezek alapján készült. Érdemes összefoglalni, hogy - általában a megyei és járási szinteken kialakult-e abszolút munkanélküliség, az egyes területeken hogyan aránylik egymáshoz a kereslet és a kínálat, mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők, - a 3 főbb állománycsoport (fizikai, szellemi, vezetői) mekkora részesedéssel van jelen a megyei és járási munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalán, tapasztalható-e az egyes állománycsoportokon belül nagyobb eltérés, - a főbb iskolai végzettségi csoportokban (alapfokú, középfokú, felsőfokú) hogyan alakul a kereslet és kínálat viszonya, - a FEOR foglalkozási főcsoportokban (FEOR 1. szint) és az elemzésben részletesen bemutatott jelentősebb kereslettel jellemezhető foglalkozási csoportokban (FEOR 21. szint) és foglalkozási alcsoportokban (FEOR 3. szint) hogyan alakult a kereslet és a kínálat viszonya, melyek esetében alakult ki túlkereslet, egyensúlyközeli állapot, vagy túlkínálat, - melyek voltak a legkeresettebb foglalkozások (FEOR 4. szinten) és hogyan alakult azokban a kereslet és a kínálat viszonya, melyek esetében alakult ki túlkereslet, egyensúlyközeli állapot, vagy túlkínálat, - a hiány-szakképesítésekkel betölthető foglalkozások vonatkozásában mi jellemző a kereslet és kínálat viszonyára

23 A megállapítások értelmezéséhez szükséges feltüntetni az alább felsorolt, a kereslet és kínálat viszonyára kiható komplex körülményeket: - A kereslet és kínálat adott esetben térben, földrajzilag, vagy akár időben is eltérhet egymástól. Előfordulhat, hogy egy adott település vonzáskörzetében nincs a keresett állásnak megfelelő munkavállaló, viszont van a megye más pontján, ugyanakkor a munkaerő mobilitása / inmobilitása nem teszi lehetővé az igények kielégítését. Ugyanez vonatkozhat területileg megfelelő, ugyanakkor munkaidő-beosztásilag nem illeszkedő munkakörökre is (pl. kisgyermekes szülők többműszakos munkavállalási problémái). - A munkaügyi szervezethez berkezett munkaerőigények jellemzően olyan jellegű munkakörökre vonatkoznak, amelyek alkalmazotti jellegű jogviszonyban betölthetők, így a tipikusan vállalkozói tevékenységgel végzett foglalkozások (pl. fodrász, kozmetikus, stb.) csak ritkán jelennek meg keresleti oldalon a nyilvántartásban. Ezáltal a járási munkaügyi kirendeltségekhez beérkező munkaerő-igények nem tükrözik maradéktalanul a munkaerő-piac tényleges igényeit, ahogy a speciális, egyedi képzettségi igényeknek megfelelő munkakörök is ritkán jelennek meg. - A vizsgált adathalmazok eltérő tulajdonsággal bírnak. A kereslet oldalán a két év vonatkozásában bejelentett üres álláshelyek szerepelnek, a kínálati oldalon pedig a vizsgált két évben a nyilvántartásban legalább 1 napig szereplő összes álláskeresőt vesszük figyelembe. Az elemzés javasolt mellékletei: - 1. számú melléklet: A kereslet és kínálat alakulása járási szinten a foglalkozások FEOR szerinti főcsoportjaiban FEOR főcsoport 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Járás Békés megye Járás 1. Járás 2. kereslet kínálat kereslet kínálat kereslet kínálat kereslet kínálat 23 23

24 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen - 2. számú melléklet: A kereslet és kínálat alakulása járási szinten a foglalkozások FEOR szerinti 2-es szintű csoportjaiban - 3. számú melléklet: A kereslet és kínálat alakulása járási szinten a foglalkozások FEOR FEOR főcsoport 01-Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai 02-Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai 03-Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai Összesen szerinti 3-as szintű csoportjaiban Járás Járás 1. Járás 2. kereslet kínálat kereslet kínálat kereslet kínálat kereslet Békés megye kínálat FEOR főcsoport 011-Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai 021-Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai 031-Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai Összesen Járás Békés megye Járás 1. Járás 2. kereslet kínálat kereslet kínálat kereslet kínálat kereslet kínálat - 4. számú melléklet: Kimutatása a FEOR 3-as szintű foglalkozáscsoportokban fellépett túlkeresletekről és egyensúly közeli állapotokról, illetve több mint 10-szeres túlkínálatokról járásonként Túlkeresletes és kiegyensúlyozott kereslettel és kínálattal jellemezhető foglalkozások a.. járásban.. járás Foglalkozás FEOR 3-es szintű csoportban Álláshelyek Álláskeresők Egy állásra jutó aránya aránya álláskeresők 24 24

25 Több mint 10-szeres túlkínálattal jellemezhető foglalkozások a.. járásban.. járás Foglalkozás FEOR 3-es szintű csoportban Álláshelyek Álláskeresők Egy állásra jutó aránya aránya álláskeresők - 5. számú melléklet: Kimutatás a megyei szinten túlkereslettel jellemezhető foglalkozásokról Foglalkozás FEOR 4. szinten Álláshelyek Álláskeresők Egy állásra jutó aránya aránya álláskeresők - 6. számú melléklet: Kimutatása a megyei szinten kereslet és kínálat alapján egyensúlyban lévő foglalkozásokról Foglalkozás FEOR 4. szinten Álláshelyek Álláskeresők Egy állásra jutó aránya aránya álláskeresők - 7. számú melléklet: Kimutatás a megyei szinten jelentős túlkínálattal jellemezhető foglalkozásokról Foglalkozás FEOR 4. szinten Álláshelyek Álláskeresők Egy állásra jutó aránya aránya álláskeresők 25 25

26 3. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere A társadalmi, gazdasági jelenségek méréshez használatos statisztikai adatokon belül, a foglalkozásokat objektíven lefedő osztályozások körébe tartozik a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR), ami a statisztikai célú felhasználáson túl többek között a munkaügyi személyzeti nyilvántartásokban, a munkaközvetítésben, a pályaválasztási tanácsadásban, a szakképzési rendszerben, a társadalombiztosításban is egyaránt használatos. Az európai statisztikai hivatalok szervezete, az Eurostat által is alkalmazott nemzetközi foglalkozási nómenklatúrát legutóbb 2008-ban vizsgálták felül, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezetőtestülete is elfogadott. A FEOR felülvizsgált változata KSH-elnöki közlemény formájában január 1-én lépett hatályba. Ez a foglalkozási osztályozási rendszer alapelveiben és felépítésében is követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO-08 rendszerét. A FEOR-98 gyakorlati hasznosítását jelentős mértékben segíti, hogy annak keretében rendelkezésre állnak az adott foglalkozások tartalmi leírásai és az ezt jellemző munkakörök megnevezései. A rendszer 2008-as felülvizsgálat eredményeképpen a foglalkozási főcsoportok nem változott, az egyes főcsoportok megnevezése viszont módosult. A FEOR-08 foglalkozásainak a FEOR-93-hoz képest 632 foglalkozásról 485 foglalkozásra csökkent. A foglalkozási rendszer négyszámjegyes decimális rendszer, melyen belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. A rendszer nyitott jellegű, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik számhelyen azt a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki. A FEOR-08 rendszerében megtalálható a foglalkozás vagy munkakör megnevezése, és a fő feladatok, valamint a jellemző munkakörök felsorolása. A FEOR-08 szerkezeti felépítése szerint, a nemzetközi ajánlásokkal összhangban, nem tesz különbséget szellemi és fizikai tevékenységek között. A szellemi és fizikai foglalkozások érdemi megkülönböztetésére azonban a FEOR-08-ban is lehetőség van. Az 1 4. főcsoport döntően a szellemi, az 5 9. főcsoport pedig a fizikai foglalkozásokat tartalmazza. A 0. főcsoporton belül is el lehet határolni ezt a kétfajta tevékenységet

27 A FEOR-08 ugyan iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy pl. az 5 8. főcsoport foglalkozásai szakmunkás képzettséget vagy betanításon alapuló ismereteket feltételeznek, a 9. főcsoport foglalkozásai pedig szakképzettség nélkül is elláthatók, azonban foglalkozásonkénti részletezésben nem ír elő pontos szintet. A FEOR-08 szerinti rendszer használatával kapcsolatban az a tapasztalat hogy gyakran előfordul hibás, vagy téves besorolás, illetve kellő módszertani tájékozottság miatt felületes rögzítés. Ezek eredményeként nem megfelelő foglalkozási kategóriában jelenhetnek meg nagyobb számú előfordulások, melyek téves következtetéseknek lehetnek az alapjai. Ezért a KSH által 2011-ben kiadott FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere elnevezésű módszertani anyag segítségével a foglalkozások besorolásának szokásosnál részletesebb leírását adják. A foglalkozások besorolásának főbb szempontjai Foglalkozás tartalma A foglalkozás azon munkák, feladatok, tevékenységek összessége, amelyeket nagymértékű hasonlóság jellemez. A foglalkozás meghatározásakor a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalma számít, emellett lényeges csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintje. Készség (képzettség) A készség (képzettség) képesség egy adott munka (tevékenység) feladatainak és kötelességeinek végrehajtására. A készség-(képzettség-)szint a foglalkozás során végrehajtott feladatok, feladatsorok és kötelességek összetettségének együttes értékelése. A készség-(képzettség-)szint megállapításakor figyelembe lehet venni az iskolai (formális) végzettséget és a szakképzettséget, amit a kapcsolódó feladatok és kötelességek megfelelő végrehajtása megkíván. A készség-(képzettség-)szint legfontosabb meghatározója az egyes foglalkozásoknál végrehajtott munkatevékenységek természete, bonyolultsági foka. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti, illetve kiegészítheti a formális oktatást. A készség-(képzettség-)szint a foglalkozást jellemző munkatevékenységre vonatkozik, és nem az azt betöltő egyén képességeire, képzettségére, aki egy foglalkozást, jellemző munkatevékenységet jól vagy rosszul elvégezhet. Az egyének esetében előfordulhat, hogy 27 27

28 magasabb vagy alacsonyabb készséggel (képzettséggel) rendelkeznek, mint amit az adott foglalkozás igényel. A készségszint minimuma általában úgy lett megállapítva, hogy egy pályakezdő is elvégezheti az adott foglalkozásra jellemző feladatot, munkatevékenységet. A FEOR-08 négy készség-(képzettség-)szintet határoz meg, amik segítenek tisztázni azokat a határokat, amikor az iskolarendszerű oktatási követelmények nem pontosan tudják lefedni a készségszinteket. Az egyes szintek a következők: Az 1-es készségszint foglalkozásai tipikusan egyszerű, rutin jellegű fizikai és kézi feladatok végrehajtását kívánják meg. Szükséges lehet az írni, olvasni tudás, esetleg az alapfokú (általános iskolai) végzettség, de ezek a foglalkozások külön szakképzettséget általában nem igényelnek. Néhány munka esetében rövid munkahelyi képzés kívánatos lehet. A 2-es készségszint foglalkozásaihoz jellemzően a gépek és elektromos felszerelések működtetése, járművezetés, elektromos és mechanikus felszerelések karbantartása és javítása, valamint az információk kezelése, a termékek rendelése és raktározása szükséges képességek és készségek általában általános iskolai, illetve különböző szintű alap- vagy középfokú szakmai képzések elvégzésével szerezhetők meg. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és/vagy hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti a formális oktatást. A 3-as készségszint foglalkozásai jellemzően olyan összetett technikai és gyakorlati feladatok végrehajtását tartalmazzák, amelyek kiterjedt tárgyi, gyakorlati és ügyrendi ismereteket kívánnak meg egy adott területen. Az e foglalkozások által elvárt képesség és készség általában az érettségit követő szakmai képzésben elvégzett tanulmányok eredménye, illetve a korábban, a középiskolákban (gimnázium, szakközépiskola vagy technikum) megszerzett képzettség. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és/vagy hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti a formális oktatást. A 4-es készségszint foglalkozásai jellemzően összetett problémamegoldó és döntéshozatali képességeket kívánnak meg, kiterjedt elméleti tudáson és gyakorlati ismereteken alapulnak egy-egy speciális területen. Az itt elvárt képességek és készségek általában felsőfokú tanulmányok eredményei. A FEOR-08 a tíz főcsoportból nyolc esetében a lehetséges négy készség-(képzettség-) szintből főcsoportonként csak egyet ír elő. Az 1. főcsoportban (Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók) és a 0. főcsoportban (Fegyveres szervek foglalkozásai) viszont foglalkozási csoportonként különböző készség-(képzettség-)szintek lehetségesek

29 A FEOR-08 foglalkozási főcsoportjainak készség (képzettség) szintjei FEOR-08 főcsoport Készségszi nt 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 1, Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Iskolai végzettségi szintek Az egyes csoportok különböző készségszintekbe tartoznak Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség, illetve egyes esetekben 1 felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés. 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegű foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási 5 foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási 6 foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, 8 járművezetők Szakképzettséget nem igénylő 9 (egyszerű) foglalkozások 2 Érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség,gimnáziumban, szakközépiskolában szerzett képesítés,szakiskolai (szakmunkásképző iskolai) szakképesítés, alapfokú (általános iskolai) végzettség 1 Nem igényel szakmai végzettséget Tulajdonforma, foglalkozási viszony A foglalkozást, a munkahelyi tevékenység tartalmát a tulajdonformától és a foglalkozási viszonytól (alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, önálló stb.) függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát közömbös, hogy a keresőtevékenységet folytató személy a munkáját mint alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, társasági tag vagy önálló státusban stb. végzi. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag azonban a foglalkozási rendszerbe csak akkor sorolható be, ha a munkafolyamatban is részt vesz