AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 XX. ÉVFOLYAM 22. SZÁM NOVEMBER 30. ÁRA: 1775 Ft ÖNKORMÁNYZAT SPORT TURISZTIKA AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK évi LXIV. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi törvény módosításáról évi CVI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról /2009. (X. 16.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról /2009. (X. 16.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról /2009. (X. 20.) Korm. rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozással összefüggõ módosításáról /2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirõl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérõl /2009. (X. 20.) Korm. rendelet a köztisztviselõk jutalmazásának egyes átmeneti szabályairól /2009. (X. 29.) Korm. rendelet az Életmentõ Emlékérem adományozásáról /2009. (X. 30.) Korm. rendelet az egyes évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes évi központi elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról /2009. (XI. 3.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrõl, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról /2009. (X. 29.) ÖM rendelet a tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökrõl, a tûzvédelmi szakvizsgával összefüggõ oktatásszervezésrõl és a tûzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól /2009. (X. 29.) ÖM rendelet a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról /2009. (X. 30.) ÖM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról /2009. (XI. 3.) ÖM rendelet az üzletszerûen végzett társasház-kezelõi, és az üzletszerûen végzett ingatlankezelõi tevékenység folytatásának feltételeirõl, az eljárás részletes szabályairól /2009. (X. 30.) IRM ÖM PTNM együttes rendelet egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselõi munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról /2009. (XI. 3.) IRM rendelet a központi szabálysértési nyilvántartás részére történõ adatközlés formájáról és módjáról, valamint az adatszolgáltatás rendjérõl /2009. (X. 20.) EüM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegû szolgáltatásaiért fizetendõ díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet, a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegû szolgáltatásokért fizetendõ díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet, valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet módosításáról /2009. (X. 22.) NFGM rendelet az egyes mûszaki tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

2 3730 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám 27/2009. (X. 22.) NFGM rendelet a regionális operatív programok végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl /2009. (X. 19.) MNB rendelet a jegybanki alapkamat mértékérõl HATÁROZATOK 88/2009. (X. 29.) OGY határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról /2009. (X. 26.) Korm. határozat a magyarországi Moto GP futam rendezésérõl, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztõ Kft. részére nyújtandó beruházási kölcsönrõl és az ahhoz kapcsolódó költségvetési készfizetõ kezességvállalásról /2009. (IX. 24.) AB határozat az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról szóló ÖTM rendelet megsemmisítésérõl /2009. (IX. 24.) AB határozata Budapest Fõváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselõ-testülete rendelete egyes szakaszainak alkotmányellenességérõl /2009. (X. 30.) AB határozat Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyûlésének a fizetõ-parkolóhely létesítésérõl, valamint üzemeltetésének szabályairól szóló Ök. rendelet alkotmányellenessége V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK A Legfõbb Ügyészség közleménye ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítésérõl Az önkormányzati miniszter közleménye az Országos szakmai szakértõi névjegyzékrõl Az önkormányzati miniszter közleménye az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékrõl /2009. (XI. 4.) KHEM ÖM együttes tájékoztató a helyi közösségi közlekedés normatív támogatásának önkormányzatonként megítélt összegeirõl A pénzügyminiszter 1/2009. (IX. 11.) PM irányelve az államháztartási belsõ kontroll standardokról A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közleménye Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának közleményei A Magyar Vitorlás Szövetség elnökségének 1/ sz. határozata A Magyar Vitorlás Szövetség elnökségének 2/ sz. határozata Iharosberény Község Önkormányzatának évi pénzügyi beszámolója Ócsa Város Önkormányzatának évi pénzügyi beszámolója VI. RÉSZ HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL

3 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 3731 I. rész Jogszabályok évi LXIV. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról* *A törvény a Magyar Közlöny október 23-án megjelent 150. számában fellelhetõ évi CVI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról* *A törvény a Magyar Közlöny november 5-én megjelent 155. számában fellelhetõ. A Kormány 229/2009. (X. 16.) Korm. rendelete a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 20/199. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról* A Kormány 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirõl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérõl A Kormány a kereskedelemrõl szóló évi CLXIV. törvény 12. (1) bekezdés f) és h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény 53. -ának a) és i) pontjában és a 12. (1) bekezdés b) pontja tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló évi LXXXII. törvény 6. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. (1) E rendelet határozza meg a Magyar Köztársaság területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét. (2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésû ingatlan tartós tartózkodás céljából történõ használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében. *A törvény a Magyar Közlöny október 16-án megjelent 146. számában fellelhetõ. A Kormány 232/2009. (X. 16.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról* *A rendelet a Magyar Közlöny október 16-án megjelent 146. számában fellelhetõ. A Kormány 234/2009. (X. 20.) Korm rendelete egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozással összefüggõ módosításáról* *A rendelet a Magyar Közlöny október 20-án megjelent 148. számában fellelhetõ. 2. E rendelet alkalmazásában: a) szálláshely: a kereskedelemrõl szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) pontjában meghatározott fogalom, b) szálláshely-szolgáltatás: a Kertv pontjában meghatározott fogalom, c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy, d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz, e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és jármûveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülõházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, fõzési, egészségügyi célokat szolgáló vi-

4 3732 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám zesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik, f) üdülõház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közmûvesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkezõ épületrészben (üdülõegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a) g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, i) falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülõkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezõkrõl szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fõ alatti településeken, illetve a 100 fõ/km 2 népsûrûség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezõgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. (2) Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet II/A. részében foglalt követelményeknek. (3) Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély arra a területre adható, amely megfelel az 1. melléklet III/A. részében foglalt követelményeknek. (4) Üdülõház szálláshely-üzemeltetési engedély arra az üdülõház-telepre adható, amely megfelel az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeknek. (5) Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély arra szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet V/A. részében foglalt követelményeknek. (6) Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély arra az egyéb szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet VI/A. részében foglalt követelményeknek. (7) Egy szálláshelyre csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési engedély adható meg. Nem szükséges külön engedély a kempingben üzemeltetett üdülõházra azzal, hogy az üdülõházra az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeket is teljesíteni kell. 5. (1) A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a 4. -ban meghatározott követelményeknek, továbbá az adott szálláshelytípustól függõen az 1. melléklet I VI. pontjának B) alpontjaiban meghatározott követelményeknek. (2) Ha a kemping területén csak üdülõházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülõháztelep megjelölést kell használni. 3. (1) A Kormány a Kertv. 6/D. -a, 6/G. f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. -a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzõjét (a továbbiakban: jegyzõ) jelöli ki. (2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzõt jelöli ki. 4. (1) Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet I/A. részében foglalt követelményeknek. 6. (1) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét, b) a szálláshely-szolgáltató cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó esetén vállalkozói nyilvántartási számát, c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, e) a szálláshely befogadóképességét: ea) a vendégszobák, továbbá kemping esetén területegységek száma, és eb) az ágyak száma, f) a szálláshely használatának jogcímét, g) a szálláshely elnevezését, h) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt,

5 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 3733 i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot elõállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni. (2) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) nem a kérelmezõ tulajdonában lévõ szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével, b) haszonélvezet esetében ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvezõ a szálláshely-szolgáltató a haszonélvezõ hozzájárulását igazoló okiratot, c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot. 7. (1) A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minõségi ide nem értve a b) pont szerinti szakkérdést, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi elõírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben aa) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül mûködtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében elsõfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kistérségi, fõvárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, ab) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén mûködtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében elsõfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert, b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elõ, használnak fel, hoznak forgalomba az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minõségi követelményeknek való megfelelés kérdésében elsõfokú eljárásban a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) a szálláshely helye szerint illetékes elsõ fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban az MgSzH másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, c) a 10 fõ feletti befogadóképességû szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tûzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e ca) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül mûködtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében elsõ- és másodfokú eljárásban az elsõ- és másodfokú tûzvédelmi szakhatóságot, cb) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén mûködtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében elsõfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert, valamint d) ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet mûködtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelõzõ hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében elsõfokú eljárásban az építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. (2) A szálláshely-üzemeltetési engedélyeztetési eljárásban az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minõsül a szálláshely, valamint a szálláshellyel közvetlenül szomszédos, a szálláshellyel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, használója, kezelõje, társasház esetén a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök. 8. (1) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, és a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejûleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzõhöz nyújtja be, a jegyzõ a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön engedély kiadására irányuló eljárásban közremûködõ hatóságként jár el. (2) A közremûködõ hatóság a kérelmet a szálláshely-üzemeltetési engedélyrõl szóló jogerõs határozatával együtt továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatósághoz. (3) A közremûködõ hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével nem hívhatja fel. A közremûködõ hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. (4) Ha az (1) bekezdés szerinti külön engedély elbírálására a jegyzõ rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a jegyzõ a szálláshely üzemeltetése iránti kérelmet és a külön engedély iránti kérelmet egy eljárásban bírálja el. (5) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendõ bejelentését és a bejelentésre elõírt illeték megfizetését a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejûleg a jegyzõnél is telje-

6 3734 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám sítheti. A jegyzõ a bejelentést a Szolgtv a szerinti intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra kijelölt másik hatóságnak. 9. (1) Ha a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejûleg a természetes gyógytényezõkrõl szóló külön jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése (a továbbiakban: gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése) iránti kérelmét a jegyzõhöz nyújtja be, a jegyzõ a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló eljárásban közremûködõ hatóságként jár el. (2) A közremûködõ hatóság a kérelmet a szálláshely-üzemeltetési engedélyrõl szóló jogerõs határozatával együtt továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatósághoz. (3) A közremûködõ hatóság az ügyfelet gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével nem hívhatja fel. A közremûködõ hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. 10. (1) A szálláshely-szolgáltató kérelmére a jegyzõ a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. (2) A jegyzõ a helyszíni szemlérõl szóló értesítést a kérelemben megjelölt adatokkal és az ahhoz mellékelt, a 6. (2) bekezdése szerinti okiratokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyzõ felhívja a figyelmet, hogy a távolmaradás a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle idõpontja elõtt a jegyzõhöz írásban beadott észrevételeket a jegyzõ a szemlén ismerteti. (3) A jegyzõ az eljárás során a 7. (2) bekezdésben megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, és a szálláshely tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. (4) A helyszíni szemlén a jegyzõ jegyzõkönyvet készít, és a jegyzõkönyv egy-egy példányát megküldi a helyszíni szemlérõl értesített személyeknek. (5) A helyszíni szemlén részt vevõ szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzõkönyvbe mondhatják. 11. (1) A jegyzõ a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásával egyidejûleg a 2. melléklet szerinti igazolást ad ki. (2) A jegyzõ a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról rendelkezõ határozatot közli a) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, b) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség illetékes területi szervével. (3) Ha az egyéb szálláshelyen nyújtott szálláshely-szolgáltatás a 7. (1) bekezdésben meghatározott valamely hatóság feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a jegyzõ az egyéb száláshely szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról szóló határozatát közli az érintett hatósággal. A hatóság a határozat kézhezvételétõl számított huszonkét munkanapon belül hatósági ellenõrzést folytat le, és az ellenõrzés eredményérõl az ellenõrzés befejezését követõ öt munkanapon belül tájékoztatja a jegyzõt. 12. (1) A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkezõ szálláshelyek nyilvántartása (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) a Szolgtv. 26. (2) bekezdés a) d) pontjaiban meghatározott adatokon túl tartalmazza: a) a szálláshely címét, helyrajzi számát, b) a szálláshely elnevezését, c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését, e) a szálláshely befogadóképességét a 6. (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján, f) a szálláshely-üzemeltetési engedély számát és az engedély kiadásának dátumát, g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és idõtartamát, h) a szálláshely megszûnésének idõpontját és a megszûnés okát. (2) A jegyzõ az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten. 13. (1) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély megadását követõen a 6. (1) bekezdésében meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzõnek. (2) A jegyzõ az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A szálláshely-üzemeltetési engedély tartalmát is érintõ adatokban történõ változás esetén a jegyzõ a nyil-

7 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 3735 vántartásba történt bejegyzésrõl, valamint a korábban kiadott üzemeltetési engedély visszavonásával és ha a változás annak az adattartalmát is érinti a 2. melléklet szerinti igazolás bevonásával egyidejûleg a módosított adatoknak megfelelõ szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásáról egy határozattal dönt. (4) A szálláshelyen szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosult személyében történõ változás esetén a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, annak megfelelõ igazolása mellett, az új jogosult köteles bejelenteni. (5) A szálláshely megszûnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzõnek a megszûnést követõ 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejûleg bejelenteni. A jegyzõ a bejelentést követõen haladéktalanul visszavonja az engedélyt és törli a szálláshelyet a nyilvántartásból. 14. (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági elõírások megsértése esetén a jegyzõ az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg: a) a c) ) pontokban meghatározott esetek kivételével határidõ tûzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelõ állapot helyreállítására, b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidõ elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerû állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidõ kitûzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejûleg pénzbírságot szab ki, c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. -ban meghatározott követelményeknek, határidõ kitûzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértõ állapot megszüntetésére és a jogszerû állapot helyreállítására, és a jogsértõ állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerû állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását, d) azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezõ szálláshely üzemeltetését és pénzbírságot szab ki, e) ha az ideiglenes bezárást követõen a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidõn belül a jogsértõ állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértõ magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, és visszavonja a szálláshely-üzemeltetési engedélyt, egyidejûleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság összege a) szálloda esetében aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 600 ezer Ft, ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 1 millió Ft, ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 1,5 millió Ft, ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft, ae) 200 ágy befogadóképesség felett 2,5 millió Ft; b) panzió esetében 250 ezer Ft; c) kemping esetében ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 100 ezer Ft, cb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 200 ezer Ft, cc) 51 és 100 közötti lakóegység esetén 300 ezer Ft, cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 400 ezer Ft; d) üdülõház esetében 50 ezer Ft; e) közösségi szálláshely esetében ea) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 50 ezer Ft, eb) 21 ágy befogadóképesség felett 100 ezer Ft; f) egyéb szálláshely esetében 50 ezer Ft. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság összege a (2) bekezdésben meghatározott összegek kétszerese. (4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti pénzbírság összege a központi költségvetést illeti meg. 15. A jegyzõ a 13. -ban meghatározott adatváltozásról, valamint a szálláshely-üzemeltetési engedély 13. (5) bekezdése és 14. (1) bekezdése szerinti visszavonásáról haladéktalanul értesíti azokat a hatóságokat, amelyekkel az engedély megadásáról szóló határozatot korábban közölte. 16. (1) Az egyéb szálláshelyet üzemeltetõ szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követõ év január hó 31. napjáig a jegyzõnek írásban adatot szolgáltatni a következõkrõl: a) fogadott vendégek száma, és b) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkezõ és magyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat. (3) A jegyzõ az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.

8 3736 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám 17. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. (2) A január 1-jén lép hatályba. 18. (1) Az e rendelet hatálybalépésekor az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] szeptember 30-án hatályos 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörök valamelyikére hatályos üzlet mûködési engedéllyel rendelkezõ szálláshelyek a 3. melléklet I. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkezõ szálláshelynek minõsülnek, és a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának az üzlet mûködési engedély jogosultját kell tekinteni. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet] az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napon hatályos 2. -a szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: magánszálláshely-nyilvántartás) vett szálláshely-szolgáltató által üzemeltetett szálláshelyek a 3. melléklet II. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkezõ szálláshelynek minõsülnek azzal, hogy a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplõ szállásadót kell tekinteni. (3) Az e rendeletben foglalt, az (1) bekezdés szerinti szálláshelyek tekintetében a kereskedelmi és a fizetõvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minõsítésérõl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet [a továbbiakban: 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet], a (2) bekezdés szerinti szálláshelyek tekintetében a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napon hatályos rendelkezéseiben elõírtnál szigorúbb követelményeket december 31-ig kell teljesíteni. (4) Ha az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szálláshely tekintetében a 13. -ban elõírt adatokban változás következik be, a szálláshely-szolgáltató köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni a jegyzõnek. A jegyzõ az adatváltozás tekintetében a 13. szerint jár el. (5) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napon hatályos 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörökre engedélyezett üzletekrõl vezetett nyilvántartás, valamint a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti hatósági nyilvántartásnak az egyéni vállalkozó szállásadókra vonatkozó adatait december 31-ig kell átvezetni az e rendelet szerinti nyilvántartásba. 19. (1) Ha az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ valamely hatósági eljárásban, a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggõ eljárásban vagy más eljárásban az ügy érdemi eldöntéséhez arra szükség van, az e rendelet hatálybalépésekor már jogszerûen mûködõ szálláshelynek a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napon hatályos 2. számú mellékletében meghatározottak szerinti, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (a továbbiakban: MKEH) az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napig bejelentett osztályba sorolását, illetve 3. számú mellékletében meghatározottak szerinti, a jegyzõnek az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napig bejelentett osztályba sorolását, illetve minõsítését kell figyelembe venni. (2) Ha az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ valamely hatósági eljárásban, a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggõ eljárásban vagy más eljárásban az ügy érdemi eldöntéséhez arra szükség van, a tevékenységét e rendelet hatálybalépését követõen megkezdõ szálláshely-szolgáltató vonatkozásában a szálláshelynek a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerinti osztályba sorolását, illetve minõsítését a szálláshely-szolgáltatónak a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napon hatályos 2. számú mellékletében, illetve 3. számú mellékletében meghatározott feltételek alapján tett nyilatkozata szerint kell elbírálni. Abban a tekintetben, hogy az adott szálláshelytípusra mely feltételeket kell alkalmazni, a 3. számú melléklet szerinti megfelelési szabályokat kell alkalmazni. (3) A szálláshely-szolgáltató jogosult kereskedelmi kommunikációjában vagy statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése keretében az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendeletnek az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napon hatályos 2. számú mellékletében meghatározottak szerinti osztályba sorolást, illetve 3. számú mellékletében meghatározottak szerinti osztályba sorolást, illetve minõsítést feltüntetni. (4) Az MKEH és a jegyzõ a nála e rendelet hatálybalépését megelõzõ napig bejelentett osztályba sorolásról vagy minõsítésrõl, illetve a tevékenységüket e rendelet hatálybalépése után megkezdõ szálláshely-szolgáltatók tekintetében az osztályba sorolás vagy minõsítés feltüntetéséhez kapcsolódó feltételek fennállásáról hatósági bizonyítványt állít ki.

9 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY (1) Hatályát veszti: a) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet, b) a kereskedelmi és fizetõvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minõsítésérõl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, c) a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl szóló 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet. (2) Ez a az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. 21. (1) Hatályát veszti a 19.. (2)E ahatálybalépését követõ napon hatályát veszti. 22. Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkének való megfelelést szolgálja. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez Követelmények szálláshelytípusonként 1. Szálloda 1/A. Engedélyezési követelmény 1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkezõ, 30 ágy felett pedig recepció. 2. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben. 3. Csomag- és értékmegõrzõ helyiség. 4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. 5. Szállodánként tárolási lehetõség hûtõszekrényben. 6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdõszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a 3. ágytól ágyanként további 5 négyzetméter. 7. A szállodai szobaegység berendezése: a) az ágy mérete (legalább 80x190 cm, ajánlott mérete: cm), b) ágyanként: éjjeliszekrény vagy tárolóhely, olvasólámpa, ülõalkalmatosság, négy darab egyforma vállfa (nõi-férfi), c) ruhásszekrény, d) asztal, e) bõröndtartó vagy bõröndtároló, f) papírkosár, g) sötétítõfüggöny vagy zsalu, h) a fürdõszobában: mosdó, tükör, piperepolc, törülközõtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló (ajánlott fedett), kéztörlõ- vagy törülközõtartó, szappan, ágyanként fogmosópohár. 8. Az elõtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma: minden 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított, ahol van kéztörlõ vagy fürdõtörülközõ, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben.

10 3738 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám 9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a nõi WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetõség (papírtörlõ vagy meleg levegõvel szárítás). 10. Közös fürdõben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközõtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló. 1/B. Üzemeltetési követelmény órás recepció vagy portaszolgálat. 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelõs személy éjszaka is elérhetõ. 3. A szobákban ágyazás naponta. 4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása. 5. Textilváltás: a) ágynemû legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban a vendég érkezése elõtt kötelezõ az ágynemû - csere, b) fürdõszobai textíliák: kéz- és fürdõtörülközõ kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 6. Üzenetközvetítés, ébresztés. 7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentál reggeli 10 óráig. 2. Panzió 2/A. Engedélyezési követelmény 1. Közös helyiség. 2. Nyilvános vagy a vendégek részére hozzáférhetõ telefon. 3. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó, b) két- vagy háromágyas: legalább 12 négyzetméter és zuhanyozó, és a 3. ágytól ágyanként további 4 négyzetmé - ter. 4. A szoba berendezése: a) az ágyméret legalább 80x190 cm, b) zuhanyozóban: tükör, piperepolc, törülközõtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló, kéztörlõ- vagy törülközõ - tartó, WC, c) minden olyan szobában, amelyhez nem tartozik fürdõszoba, hideg-meleg vizes mosdókagyló, kéztörlõ. 5. Az 1999 elõtt épített panzióban közös WC: 12 ágyanként WC, a WC-ben mosdó, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetõség (papírtörlõ vagy meleg levegõvel szárítás). 2/B. Üzemeltetési követelmény órás ügyeleti szolgáltatás és csomagmegõrzés. 2. A szobákban ágyazás naponta. 3. A szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása. 4. Törülközõcsere legalább 3 naponta. 5. Csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása. 6. Étel-, italkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében. 3. Kemping 3/A. Engedélyezési követelmény 1. A terület bekerített és pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, gépjármûvel való közlekedésre alkalmas belsõ utak és az egész területen közvilágítás van. 2. Legalább segélyhívó telefon áll a vendégek rendelkezésére. 3. Egy területegység nagysága átlagosan legalább 40 négyzetméter. 4. Nemenként elkülönített a) hideg-meleg vizes zuhanyzó és mosdó: mosdókagylónként polccal, tükörrel és elektromos csatlakozó,

11 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 3739 b) vízöblítéses WC kefével és -tartóval, WC-papírtartóval és papírral, és kézmosási lehetõséggel. 5. A vendégek részére fedett helyiségben fõzõ-, mosó- és mosogatóhely. 6. Hulladék(szemét-)gyûjtõk, melyek rendszeres ürítése/kezelése megoldott. 7. A 4 5. pontban megjelölt tisztálkodási, mosási, fõzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk követelményei minden 250 fõ (egy területegységre átlagosan 2,5 fõvel számolva) után (ha a kemping területén üdülõházban is nyújtanak szálláshely-szolgáltatást, az üdülõházban elszállásolható vendégszámot az alábbi követelmények meghatározása során a számításnál figyelmen kívül kell hagyni azon tételek vonatkozásában, amelyek az üdülõházban rendelkezésre állnak): db Mosdó 4 ebbõl: meleg vizes 2 Zuhanyfülke 4 ebbõl: meleg vizes 2 WC csésze 7 piszoár 1 Mosogató 1 ebbõl: meleg vizes 1 Mosómedence 1 ebbõl: meleg vizes 1 Fõzõhely 1 Kémiai WC kiöntõ 1 8. Egész éves üzemelés esetén a fûtési idõszakban a 4 5. pontban leírt szolgáltatások fûtött helyiségben biztosítottak. 3/B. Üzemeltetési követelmény órás recepció/portaszolgálat. 2. A közös helyiségek és a kemping közterületeinek naponkénti takarítása. 4. Üdülõház 4/A. Engedélyezési követelmény 1. Az üdülõház helyiségei: a) egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb 4 fekvõhellyel, b) konyha felszerelve fõzõlappal, mosogatóval, edényekkel, asztallal, székekkel, hûtõszekrénnyel, c) fürdõszoba fürdõkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközõvel és fürdõlepedõvel, d) WC külön vagy a fürdõszobában WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal. 2. A fürdõszobával nem rendelkezõ üdülõházak esetén nemenként elkülönített hideg-meleg vizes közös zuhanyozó és WC. 4/B. Üzemeltetési követelmény órás recepció/portaszolgálat. 2. Az üdülõház takarítása hetenként, az új vendégek érkezése elõtt minden esetben. 3. A közös helyiségek takarítása naponként. 5. Közösségi szálláshely 5/A. Engedélyezési követelmény 1. Nemek szerint elkülönített hálóhelyiségek külön bejárattal. 2. Ágyanként legalább 4 m 2 alapterület vagy személyenként 5 m 3 /fõ légtér áll rendelkezésre. Az ágyak mérete legalább cm és az ágyak közötti távolság legalább 75 cm. Emeletes ágy használata megengedett. Az ágyakon ágybetét van, ágynemû biztosítása nem kötelezõ.

12 3740 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám 3. A szobában csomagtárolási lehetõség. 4. Nemenként elkülönített mosdási vagy zuhanyozási lehetõség meleg vízzel, és 10 fõként, nemenként elkülönített WC. A közös mosdóhelyiségekben szappan és kézszárító. 5. A vendégek által használható telefon. 6. A vendégek részére közös fedett helyiség és/vagy a szabadban közös terület. 7. Fõzõ-étkezõhelyiség fõzõlappal, mosogatóval, asztallal, székekkel. 5/B. Üzemeltetési követelmény 1. Nyitvatartási idõszakban recepciószolgálat vagy ügyelet. 2. Nyitvatartási idõszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása. 3. A hálóhelyiségek és közös helyiségek takarítása legalább kétnaponként. 4. Csomagmegõrzés. 6. Egyéb szálláshely 6/A. Engedélyezési követelmény 1. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter, b) két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter, c) legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett. 2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdõszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval. 3. Kávékonyha: kávé-, tea fõzésére, reggeli jellegû ételek készítésére alkalmas berendezéssel (fõzõlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hûtõszekrény használattal. 6/B. Üzemeltetési követelmény 1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja. 2. A helyszíni ügyeleti idõszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása. 3. Takarítás: a) vendégszoba legalább hetente egyszer, ágynemûhuzat- és törülközõcserével egyidejûleg. (ágynemû: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülközõ: 1 db kéztörlõ, 1 db nagyméretû törülközõ személyenként), az új vendégek érkezése elõtt minden esetben, b) a közösen használt helyiségek takarítása mindennap. 2. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez... Önkormányzat jegyzõje.../20.../szám Nyilvántartási szám:.../20... Igazolás a szálláshely-üzemeltetési engedélyrõl A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirõl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérõl szóló a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján... szálláshely-szolgáltató részére... helységben... irányítószám... utca (tér, út)... szám alatt... típusú szálláshely üzemeltetését... elnevezéssel engedélyeztem. A szálláshely-szolgáltató székhelye:... település neve,... irányítószám... kerület... utca (tér, út)... szám. A szálláshely-szolgáltató azonosító száma/cégjegyzékszáma/vállalkozói nyilvántartási száma:...

13 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 3741 A szálláshely-szolgáltató adószáma:... A szálláshely-szolgáltató statisztikai számjele:... Kelt:...,... év... hónap... nap. P. H.... aláírás 3. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 18. -ában hivatkozott megfelelési szabályok I. 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti üzletkör 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus Szálloda szálloda Panzió panzió Kemping kemping Üdülõház üdülõház Turistaszálló közösségi szálláshely Ifjúsági szálló közösségi szálláshely Egyéb szálláshely közösségi szálláshely II. 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus fizetõvendéglátás falusi szálláshely 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus Egyéb szálláshely Egyéb szálláshely

14 3742 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám A Kormány 240/2009. (X. 20.) Korm. rendelete a köztisztviselõk jutalmazásának egyes átmeneti szabályairól A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 34. (13) bekezdésében és 49/O. (6) bekezdésében, valamint a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 76. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A köztisztviselõi teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A jutalom alapja] b) az a) pont hatálya alá nem tartozó köztisztviselõ esetén a költségvetési törvényben megállapított köztisztviselõi illetményalap annak arányában, amennyi ideig a köztisztviselõ a statisztikai állományi létszámban szerepel. 2. Az R. a következõ új 19/A. -sal egészül ki: 19/A. (1) A évben e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a kivételes teljesítmény és a,,magas szintû teljesítmény kategóriába nem lehet sorolni köztisztviselõt, b) ha az 1. számú melléklet III. 4. pontjában 76 és 100 pont közötti érték adódik, a köztisztviselõt a,,kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába kell besorolni, c) a kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába az eloszlási szinthez tartozó köztisztviselõk legfeljebb 50%-a sorolható be, azzal, hogy ha az eloszlási szintre besorolt köztisztviselõk száma kevesebb mint 6 fõ, akkor e kategóriába az eloszlási szinthez tartozó köztisztviselõk legfeljebb 50%-a plusz egy fõ sorolható be, d) a kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába sorolt köztisztviselõ esetében a komplex teljesítményértékelés alapján járó jutalom összege da) vezetõ és tanácsadó esetében a jutalomalap 0%-ától a jutalomalap 16%-áig terjedhet, azzal, hogy az eloszlási szinthez tartozó, kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába sorolt vezetõk és tanácsadók együttes, a komplex teljesítményértékelés alapján járó jutalma legfeljebb a jutalomalapok összegének 12%-a lehet, db) a da) alpont hatálya alá nem tartozó, felsõfokú végzettséggel rendelkezõ köztisztviselõ esetében nulla forinttól az illetményalap tizenötszöröséig terjedhet azzal, hogy e köztisztviselõi körben a,,kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába sorolt köztisztviselõk együttes, a komplex teljesítményértékelés alapján járó jutalma legfeljebb átlagosan az illetményalap tizenkétszerese lehet, dc) a da) alpont hatálya alá nem tartozó, felsõfokú végzettséggel nem rendelkezõ köztisztviselõ esetében nulla forinttól az illetményalap tízszereséig terjedhet azzal, hogy e köztisztviselõi körben a,,kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába sorolt köztisztviselõk együttes, a komplex teljesítményértékelés alapján járó jutalma legfeljebb átlagosan az illetményalap hétszerese lehet, e) a jó teljesítmény kategóriába sorolt köztisztviselõ esetében a komplex teljesítményértékelés alapján járó jutalom összege ea) vezetõ és tanácsadó esetében a jutalomalap 0%-ától a jutalomalap 6%-áig terjedhet, azzal, hogy az a jutalomalap százalékában kifejezve nem lehet magasabb, mint az adott szervnél kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába sorolt bármely vezetõ vagy tanácsadó részére a jutalomalap százalékában meghatározott jutalom összege, eb) az ea) alpont hatálya alá nem tartozó, felsõfokú végzettséggel rendelkezõ köztisztviselõ esetében nulla forinttól az illetményalap hatszorosáig terjedhet, azzal, hogy a jutalom összege nem lehet magasabb, mint az adott szervnél kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába sorolt bármely, vezetõnek vagy tanácsadónak nem minõsülõ köztisztviselõ részére meghatározott jutalom összege, ec) az ea) alpont hatálya alá nem tartozó, felsõfokú végzettséggel nem rendelkezõ köztisztviselõ esetében nulla forinttól az illetményalap négyszereséig terjedhet, azzal, hogy a jutalom összege nem lehet magasabb, mint az adott szervnél kivételes vagy magas szintû teljesítmény kategóriába sorolt bármely, vezetõnek vagy tanácsadónak nem minõsülõ köztisztviselõ részére meghatározott jutalom összege, f) a megfelelõ teljesítmény és a,,fejlesztés szükséges kategóriába sorolt köztisztviselõ számára a komplex teljesítményértékelés alapján jutalom nem fizethetõ, g) a jutalmat a tárgyévet követõ év január 31-ig kell kifizetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jutalmat a 16/A. alapján a évben ténylegesen kifizetett részjutalom összegével legfeljebb a jutalom összegéig terjedõen csökkenteni kell. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az autonóm államigazgatási szervek, az R ában és a köztisztviselõi teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm.

15 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 3743 rendelet módosításáról szóló 31/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 13. -ában meghatározott központi államigazgatási szervek kivételével a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél, valamint a Kormány általános hatáskörû területi szerveinél foglalkoztatott olyan köztisztviselõk számára, akikre az R. rendelkezéseit a évben nem kell alkalmazni, a évben legfeljebb kéthavi jutalom fizethetõ ki azzal, hogy az adott szerv köztisztviselõi számára átlagosan egyhavi jutalomnál több nem fizethetõ ki. (3) Az autonóm államigazgatási szervek kivételével a központi államigazgatási szervnél, azok területi és helyi szerveinél, valamint a Kormány általános hatáskörû területi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselõ, továbbá a szakállamtitkár számára e rendelet hatálybalépését követõen legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott keretösszegen belül, legfeljebb kéthavi illetménynek megfelelõ összegû céljuttatás fizethetõ ki. (4) Állami vezetõ számára jutalom, továbbá miniszter és államtitkár részére céljuttatás nem fizethetõ ki. (5) Az R. 16. a) pontja szerinti jutalomalap megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi havi kereset-kiegészítés címén kifizetett juttatást. (6) Az R. 19/A. -át alkalmazni kell az e rendelet kihirdetésekor folyamatban levõ teljesítményértékelésekre is. (7) Az R ában a,,2010. január 1-jétõl szövegrész helyébe a,,2011. január 1-jétõl szöveg lép. (8) A központi költségvetési fejezethez kijelölt kincstárnok a jutalmazásra fordítható keretösszeget, illetve a céljuttatásra fordítható keretösszeget elõzetesen véleményezi, azokkal összefüggésben szükség esetén különösen az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 152/C. (6) bekezdése szerinti eljárást kezdeményezheti. (9) Az R. 19/A. -a, valamint e rendelet február 1-jén hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök 243/2009. (X. 29.) Korm. rendelet az Életmentõ Emlékérem adományozásáról* * A rendelet a Magyar Közlöny október 29-én megjelent 146. számában fellelhetõ. A Kormány 245/2009. (X. 30.) Korm. rendelete az egyes évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes évi központi elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló évi XXI. törvény 27. (1) bekezdés k) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CII. törvény 63. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. Az egyes évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes évi központi elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 31. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A támogatási döntést követõ 60 napon belül a Tanács támogatási szerzõdést köt a (4) bekezdésben feltüntetett önkormányzatokkal. A támogatási szerzõdés mintáját az NFGM juttatja el a Tanács részére. A támogatási szerzõdések és azok módosításainak elõkészítését a Tanács végzi. 2. Az R. a 31. -t követõen a következõ 31/A. -sal egészül ki: 31/A. (1) A VTT terhére támogatásban részesíthetõ a Jánd-Gulácsi (Beregi) árapasztó tározó megvalósításához kapcsolódóan az érintett településeken az önkormányzati belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetési célú, továbbá egyes szennyvíz-elvezetési és -kezelési célú infrastrukturális fejlesztések engedélyezési tervdokumentációjának elkészítése és az engedélyezési eljárás lefolytatása. Az engedélyezési tervdokumentáció pénzügyileg és mûszakilag külön-külön megvalósítható, üzembe helyezhetõ és mûködtethetõ egységek kialakítását tartalmazza. (2) Az (1) bekezdés szerinti célra megítélt támogatás intenzitása legfeljebb 100% lehet. (3) Az (1) bekezdés szerinti célra a Tanács legkésõbb december 15-ig hozott döntésével támogatást ítélhet meg Csaroda, Gulács, Hetefejércse, Jánd, Márokpapi, Tákos, Tivadar, Tarpa és Vásárosnamény települések helyi önkormányzatai részére. A támogató döntés feltétele, hogy a gesztor önkormányzat a Tanács számára benyújtsa a projekt szakmai leírását, az engedélyezési tervdokumen-

16 3744 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám táció elkészítésének és az engedélyezési eljárás lefolytatásának részletes költségtervét. (4) A (3) bekezdés szerinti döntés alapján a Tanács legkésõbb január 30-ig támogatási szerzõdést köt a gesztor önkormányzattal. (5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek keretében elszámolható költségnek minõsül az engedélyezési tervdokumentáció elkészítéséhez, valamint az engedélyezési eljárás lefolytatásához közvetlenül igénybe vett gazdasági szolgáltatások ellenértéke. Az engedélyezési tervdokumentáció és a megtervezett fejlesztés megkezdhetõségét igazoló, hatóság által kiállított jogerõs vízjogi létesítési vagy építési engedély Tanács számára történõ benyújtását követõen kerülhet sor az engedélyezési eljárás költségének elszámolására. (6) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a 31. rendelkezéseit az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a 31. (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 3. Az R. 31. (10) bekezdésében az Az (1) bekezdésben meghatározott célra szövegrész helyébe az A VTT esetében szöveg lép. 4. E rendelet a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök Az önkormányzati miniszter 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelete a tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökrõl, a tûzvédelmi szakvizsgával összefüggõ oktatásszervezésrõl és a tûzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdés 5. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak, munkakörök 1. (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak érvényes tûzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkezõ személy végezhet. (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetõnek (munkáltatónak) is, aki az 1. melléklet 1 9. pontjaiban meghatározott tevékenységet végzõk munkáját közvetlenül irányítja. (3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére az 1. melléklet 1 5. pontjában meghatározott tevékenységet végzõ, vagy azt irányító személy, ha legalább a szakvizsgabizottság tagjaira vonatkozó képesítéssel rendelkezik. (4) Az 1. melléklet 10. pontja szerinti szakvizsga képesít az 1. melléklet 8. pontja szerinti, az 1. melléklet 11. pontja szerinti szakvizsga az 1. melléklet 9. pontja szerinti munkakör betöltésére is. Tûzvédelmi oktatásszervezés /2009. (XI. 3.) Korm. rendelet A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrõl, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról* *A rendelet a Magyar Közlöny november 3-án megjelent 154. számában fellelhetõ. (1) Szakvizsgával összefüggõ oktatásszervezõ (a továbbiakban: oktatásszervezõ) az a felnõttképzési tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet vagy egyéni vállalkozó lehet, amely a tûzvédelmi szakvizsgára történõ felkészítést és a szakvizsgáztatást szervezi, a tûzvédelmi szakvizsgához szükséges oktatási segédanyaggal és oktatási tematikával rendelkezik és azt az oktatáshoz biztosítja. Az oktatási tematika és az oktatási segédanyag a szakvizsga típusához igazodó, törzsanyagon alapuló szakszerû és aktuális ismereteket tartalmazza. (2) Az oktatásszervezõ a tûzvédelmi hatósághoz intézett, az oktatásszervezõi tevékenység megkezdésére vo-

17 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 3745 natkozó, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentéséhez mellékeli az oktatási tematikát. A tûzvédelmi szakvizsgáztatásban való részvétel feltételei 3. (1) Szakvizsgáztatásra az jogosult, aki a) az 1. melléklet 1 5. pontjai szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) elõírt szakvizsgák esetében felsõfokú végzettséggel és legalább középfokú tûzvédelmi szakképesítéssel, továbbá tûzvédelmi szakterületen a szakképesítés megszerzésétõl számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal, b) az 1. melléklet pontjai szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) elõírt szakvizsgák esetében mûszaki képzési területen szerzett mérnöki szakképzettséggel, végzettséggel és felsõfokú tûzvédelmi szakképesítéssel, továbbá tûzvédelmi szakterületen a szakképesítés megszerzésétõl számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Az 1. melléklet pontjai szerinti foglalkozási ágak (munkakörök) vonatkozásában a szakvizsgáztatásra való jogosultság további feltétele az érvényes szakvizsga megléte. (3) A szakvizsgabizottság háromtagú, elnökét és két tagját az oktatásszervezõ írásban kéri fel a szakvizsgáztatásra jogosultak közül. (4) A szakvizsgabizottság elnöke nem lehet: a) az oktatásszervezõ, b) az oktatásszervezõvel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, c) az oktatásszervezõ hozzátartozója. (5) A szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem mûködhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tõle nem várható el. (6) A kizárási okot a szakvizsgabizottság tagjának (elnökének), illetve a szakvizsgázónak a szakvizsga megkezdéséig kell bejelentenie az oktatásszervezõnek, aki a fenti összeférhetetlenségi okok esetén köteles új szakvizsga-bizottsági tag (elnök) felkérésérõl gondoskodni. (7) A szakvizsgabizottság elnöke a szakvizsga megkezdése elõtt vizsgálja, hogy a szakvizsgabizottság megalakítása, illetve a szakvizsga megszervezése az oktatásszervezõ jogosultságainak megfelelõen, e rendelet elõírásai szerint történt-e. A szakvizsga folyamán a szakvizsgabizottság elnöke köteles gondoskodni az e rendeletben foglaltak betartásáról. A szakvizsgabizottság tagjai felelõsek a szakvizsga megfelelõ szakmai színvonalának biztosításáért. Az oktatás és a szakvizsga lefolytatását megelõzõ adatszolgáltatás 4. (1) Az oktatásszervezõ az oktatás és a szakvizsga megkezdése elõtt írásban bejelenti a tûzvédelmi hatóságnak a) oktatás esetén annak helyét, kezdõ idõpontját (év, hó, nap, óra, perc) és idõtartamát, b) szakvizsga esetén annak helyét és kezdõ idõpontját (év, hó, nap, óra, perc), c) a szakvizsgabizottság tagjainak nevét, d) a foglalkozási ág vagy munkakör megnevezését. (2) Távoktatás esetén az (1) bekezdés b) d) pont pontjában meghatározottakat, valamint a távoktatás tényét kell bejelenteni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat úgy kell közölni a tûzvédelmi hatósággal, hogy az a bejelentést legalább az oktatás vagy a szakvizsga idõpontja elõtt 8 munkanappal korábban megkapja. (4) Az e rendeletben elõírt feltételek hiányában az oktatást megtartani, és a szakvizsgát lefolytatni nem lehet. A tûzvédelmi szakvizsga feltételei 5. (1) Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki a felkészítõ tanfolyamon részt vett, és a) az 1. melléklet 7 9. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ mûszaki szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik, b) az 1. melléklet pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében mûszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel rendelkezik, c) valamint az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az a) pontban foglaltakon túlmenõen legalább 3 hónap tûzoltó-készülék karbantartó mûhelyben eltöltött gyakorlati idõvel rendelkezik. (2) A szakvizsga elméleti és az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ágak (munkakörök) esetében gyakorlati részbõl áll. (3) Az elméleti vizsga az 1. melléklet 1 3. pontjai esetében az oktatásszervezõ választása szerint írásbeli vagy szóbeli, az 1. melléklet pontjai esetében írásbeli. Szóbeli vizsgának akkor van helye, ha a vizsgázó az írásban bármely okból akadályoztatva van, vagy a vizsga megszervezésével kapcsolatos egyes körülmények azt indokolttá teszik. (4) A sikeres szakvizsga letételérõl az oktatásszervezõ a 2. melléklet szerinti tûzvédelmi szakvizsga bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) ad ki, ami a szakvizsga napjától számított 5 évig érvényes.

18 3746 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám (5) Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervezõ a felkészítõ tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül biztosítja a szakvizsga megismétlését. (6) A bizonyítvány érvényességének lejárta esetén ismételt szakvizsga tehetõ, a felkészítõ tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül. A tûzvédelmi szakvizsgával kapcsolatban felvett jegyzõkönyv, a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége 6. (1) Az oktatásszervezõ a szakvizsgáról a 3. melléklet szerinti jegyzõkönyvet vesz fel, amelyet 6 évig megõriz. Az oktatásszervezõ jogutód nélküli megszûnése esetén a jegyzõkönyveket a tûzvédelmi hatóságnak átadja, amely gondoskodik azok megõrzésérõl. (2) Az oktatásszervezõ a szakvizsgáról készült jegyzõkönyv egy eredeti, aláírásokkal és az oktatásszervezõ bélyegzõjével ellátott példányát a szakvizsgát követõ 8 munkanapon belül megküldi a tûzvédelmi hatóságnak. (3) A munkáltató a szakvizsgára kötelezett munkakörökrõl kimutatást vezet, amelyet az ellenõrzõ tûzvédelmi hatóságnak a hatósági ellenõrzés során köteles bemutatni. A bizonyítvány érvénytelensége 7. (1) A szakvizsgával rendelkezõ személy bizonyítványa érvénytelen, ha a) a tûzvédelmi hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az e rendeletben foglalt elõírásokat súlyosan sérti (különösen ilyennek minõsül, ha az oktatás részben vagy teljesen elmarad, a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történik meg a bizonyítvány kiállítása, az oktatásról, a szakvizsgáról a tûzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történik meg, amely a tûzvédelmi hatósági ellenõrzés szakszerû lefolytatását nem biztosítja), b) a tûzvédelmi hatóság megállapította, és az oktatásszervezõt arról értesítette, hogy a szakvizsgával rendelkezõ személy foglalkozása körében tûzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tûzveszélyt jelent környezetére, c) a tûzvédelmi hatóság megállapította, és az oktatásszervezõt arról értesítette, hogy a tûzoltó-technikai termék tervezését, kivitelezését, karbantartását a jogszabályban, tûzvédelmi mûszaki követelményben, a tûzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérõ módon, vagy annak mûködõképességét veszélyeztetve végzi. (2) Az érvénytelen bizonyítványt az oktatásszervezõ köteles visszavonni. Az oktatásszervezõ a bizonyítvány visszavonásáról a bizonyítvány számának megadásával 5 munkanapon belül írásban értesíti a tûzvédelmi hatóságot és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot (a továbbiakban: OKF). Az OKF az értesítés alapján a bizonyítvány számát honlapján közzéteszi. (3) Ha az érvénytelen bizonyítvány visszavonásra kerül, akkor az ismételt szakvizsgára bocsáthatóság feltétele a felkészítõ tanfolyam újbóli elvégzése. Szakvizsgáztatásra jogosult személy, oktatásszervezõ eltiltása 8. (1) A tûzvédelmi hatóság határozatával a szakvizsgáztatásra jogosult személyt, a 3. (3) (5) bekezdésben foglalt rendelkezések bármelyikének megsértése esetén legfeljebb 3 évre eltilthatja a szakvizsgáztatástól. Az eltiltás idõtartamának megállapítása során a tûzvédelmi hatóság a jogsértések mértékét és számát figyelembe véve hozza meg döntését. (2) A tûzvédelmi hatóság határozatával az oktatásszervezõt legfeljebb 3 évre eltilthatja az oktatásszervezéstõl, ha az oktatást vagy a szakvizsgáztatást az e rendeletben foglalt elõírásokat súlyosan sértve végzi, az érvénytelen bizonyítványt nem vonja vissza. Az eltiltás idõtartamának megállapítása során a tûzvédelmi hatóság a jogsértések mértékét és számát figyelembe véve hozza meg döntését. Hatályba léptetõ és záró rendelkezések 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökrõl és a szakvizsga részletes szabályairól szóló 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései alapján regisztrált oktatásszervezõk bejelentése jogfolytonosnak minõsül, a szakvizsgáztatásra jogosultnak az R. alapján történt regisztrációja e rendelet hatálybalépésétõl számított 60 napig érvényes. (3) A szakvizsga törzsanyagát és a javasolt szakirodalom körét az OKF az e rendelet hatálybalépését követõ 45 napon belül honlapján és Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzéteszi. A közzétételig a korábbi törzsanyag használható. (4) A szakvizsga törzsanyagának és a javasolt szakirodalom változásait a (2) bekezdésben meghatározott módon kell közzétenni. (5) Hatályát veszti az R. Ez a bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter

19 22. szám BELÜGYI KÖZLÖNY melléklet a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelethez A tûzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 1. Hegesztõk és az építõipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzõk. 2. Az A és B tûzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely idõpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségû tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségû ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzõk. 3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzõk, továbbá azon propán-bután gáz üzemû targoncák kezelõi, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik. 4. Üzemanyagtöltõ-állomások üzemviteli dolgozói. 5. Tûzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzõk. 6. Pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelõ, terméküzemeltetõ, anyag- és termékgyártás-vezetõ, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók. 7. Tûzoltó készülékek karbantartását végzõk. 8. Beépített tûzjelzõ berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzõk. 9. Beépített tûzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzõk. 10. Beépített tûzjelzõ berendezéseket tervezõk, valamint a kivitelezésért felelõs, mûszaki vezetõk. 11. Beépített tûzoltó berendezéseket tervezõk, valamint a kivitelezésért felelõs, mûszaki vezetõk.

20 3748 BELÜGYI KÖZLÖNY 22. szám 2. melléklet a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelethez Tûzvédelmi szakvizsga bizonyítvány minta: (Az oktatásszervezõ megnevezése, nyilvántartási száma) Bizonyítványszám:... / TÛZVÉDELMI SZAKVIZSGA BIZONYÍTVÁNY (név) Születési helye, ideje:... Anyja neve:... eredményes tûzvédelmi szakvizsgát tett a 27/2009. ÖM rendelet alapján. Ezzel jogosulttá vált a... (foglalkozási ág, munkakör száma és pontos megnevezése) végzésére. A tûzvédelmi szakvizsga bizonyítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes. (dátum)... szakvizsgabizottság elnöke nyilvántartási száma szakvizsgabizottság tagja szakvizsgabizottság tagja nyilvántartási száma nyilvántartási száma (az oktatásszervezõ bélyegzõlenyomata és az oktatásszervezõ képviselõjének aláírása)... oktatásszervezõ képviselõje