Állásfoglalás az egyházi ének tantárgy beépítéséről

Átírás

1 Református Pedagógiai Intézet (RPI) OM Székhely: 4026 Debrecen, Füvészkert u. 4. Központi telephely: 1146 Budapest, Abonyi u. 21. : 1/ /Fax: 1/ ; 1/ / 314 Ügyintézési cím: 1146 Budapest, Abonyi u refpedi@reformatus.hu Állásfoglalás az egyházi ének tantárgy beépítéséről Tárgy: RPI állásfoglalás A Református Pedagógiai Intézet a köznevelési intézmények helyi tantervével kapcsolatosan az alábbi állásfoglalást teszi közzé: 4/2013. RPI állásfoglalás: A Magyarországi Református Egyház évi I. tv. 20. (5.) bek. alapján. Iktatószám: / A Református Pedagógiai Intézet az 51/2012. EMMI rendelet mellékleteként a miniszter által kiadott kerettantervek helyi tantervvé átdolgozása kapcsán felkéri a rendeletben érintett református köznevelési intézményeket, hogy munkájuk során az MRE I. tv. 31. (3) bekezdés szerint az egyházi ének tantárgyat lehetőség szerint a következő évfolyamokon építsék be helyi tantervükbe: az általános iskolában legalább két évfolyamon; szakmai indokok szerint a leginkább ajánlott a 4. és 6. évfolyamán (vagy valamelyik helyett az 5. évfolyam is választható); a szakiskola 9. évfolyamán, a négyévfolyamos középiskolában a 9. évfolyamon, a NYEK-képzésben valamint kéttannyelvű középiskolai képzés esetén vagy az előkészítő vagy a 9. évfolyamon; a hatévfolyamos középiskolában két évfolyamon (pl. 7, 9 vagy 9, 11 vagy 11-12); a nyolcévfolyamos középiskolában két évfolyamon (pl. 5-6., vagy 5., 9., vagy 6., 9., vagy 11-12); A középiskolában megfelelő feltételek esetén az egyházi ének tanítható a évfolyamon a művészetek tantárgycsoport részeként is. 1 További fontos szempontok: A tantárgy az iskola döntése szerint lehet o a helyi tantervben szabadon tervezhető órák egyike, o vagy a tanulók napi és heti terhelésével kapcsolatos előírások alkalmazása során figyelmen kívül hagyott tantárgy. Az iskola helyi tantervében a fentieknél magasabb óraszámban is beépíthet egyházi éneket. Az ének-zene oktatásába integrált egyházi ének tanítás esetén a kerettantervi rendeletben előírt ének-zene órákat a hat- illetve nyolcévfolyamos iskolákban a teljes képzési ciklus során legalább 2, a négyévfolyamos középiskolákban legalább egy órával meg kell emelni. Az egyházi ének beépítésére többféle lehetőség van, a kötelezettség többféleképpen is teljesíthető. A tantárgy tanításához szükséges humán erőforrást az iskola rendelkezésére álló teljes órakeretből kell biztosítani. A részletes szakmai és jogi elemzés az állásfoglalás melléklete. Debrecen, március18. Márkus Gábor RPI 1 A feltételekről részletes elemzés is olvasható az állásfoglalás mellékletében.

2 Állásfoglalás az egyházi ének tantárgy beépítéséről Szakmai és jogi háttérelemzés Általános szabályként az egyházi ének tantárgy iskolatípusonként legalább két évig (négyévfolyamos középiskola esetén legalább egy évig) rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan heti 1 órában kötelező, más órával nem helyettesíthető és nem vonható össze. [MRE évi I. tv (3) bek.] Pedagógiai szempontok Az egyházi ének tantárgy meghatározó pedagógiai funkciója az énekkincs megerősítésén túl az iskolai hitélet támogatása. Előkészíti a diákok aktív részvételét a hitéleti alkalmakon. Ez indokolja, hogy lehetőség szerint az adott pedagógiai szakasz kezdő részében kerüljön rá sor. Ugyanakkor az életkori adottságok és készségek a kisiskolás korban illetve kamaszkorban befolyásolják az éneklési képességeket (pl. hangképzés, mutálás). Az évfolyam-választás javaslatában figyelembe vettük az 51/2012. EMMI rendelet mellékleteként kiadott órakeretekből a szabadon tervezhető tantárgyak óraszámát is. A református hitoktatás az egyházi iskolában két tantárgyba szervezetten jelenik meg. A hités erkölcstanórák felekezeti jellegű csoportbontásban kerülnek megtartásra. Az egyházi ének (mint a hitoktatás egyik tantárgya) felekezetközi jellegű. Műveltségi kincse, énekkincse, liturgiai vonatkozásai és közösségépítő funkciója miatt az iskola megfelelő évfolyamán (amit a helyi pedagógiai program határoz meg), valamennyi tanuló felekezettől függetlenül részt vesz rajta. A tervezéskor figyelembe kell venni a diákok terhelhetőségét is. A hitoktatás részeként az egyházi ének-órákat ugyan nem kell beleszámítani a diákok óraterhelésébe, de pedagógiai realitás, ezért kérjük mérlegelni a diákok többlet-feladatát. Az egyházi ének integrációja pedagógiai szempontok alapján támogatható. Hasznos lenne, ha az egyházi ének az ének-zene és a hittanórák minél szorosabb részét képezné. A helyi tanterv kialakítása során az ének-zene tantárgy helyi tervezésű 10 %-os órakerete minden évfolyamon lehetőséget kínál az egyházi ének beépítésére. Pedagógiai tervezési szervezési szempontok Jelenleg a teljes tantárgyi integrációra a Zs-96 /2006. Zsinati Határozat óraszám-emeléssel kapcsolatos szabályát értelmezhetjük. 2 Tekintettel arra, hogy a kerettanterv az egyes tantárgyak anyagát 90%-ban lefedi, az egyházi ének integrálása az ének-zene tantárgyba [a jelenlegi szabályozási környezetben] csak a szabadon tervezhető órák felhasználásával, az ének-zene órák számának emelésével biztosítható; vagy a középiskolában a Művészetek évfolyam tantárgycsoport körében az ének-zene kötelezően választandó tantárgyként való meghatározásával. Az általános iskola helyi tantervében dönt arról, hogy az egyházi ének tantárgy tanítását a helyi tantervben a szabadon tervezhető órák keretében szervezi meg, vagy mint a hitoktatás részét, nem számítja bele a tanulók napi és heti terhelésével kapcsolatosan meghatározott órakeretbe. A jól tervezett egyházi ének-óra inkább felüdíti a lelket, de az iskola mérlegeljen, hogy a tanulók számára ez a többletterhelés mennyiben vállalható. Integrált tantárgy esetében elfogadható megoldás pl. az 5-6. évfolyamon az ének-zene órák órakeretének 1-1 órával történő megemelése. 2 A református köznevelési törvény áttekintése során az egyházi ének tantárggyal kapcsolatos szabályzás is tovább pontosítható; ám elemzésünk a jelenlegi jogi keretekre épül. 2

3 Más megoldások is lehetségesek, pl évfolyamon, egy-egy félévig kerül sor az egyházi ének tantárgy tanítására. A középiskolában a 9. évfolyamon a szabadon tervezhető órák keretében javasolt megszervezni az egyházi ének tanítását. Az iskola azonban dönthet úgy, hogy mint a hitoktatás részét, nem számítja bele a tanulók napi és heti terhelésével kapcsolatosan meghatározott órakeretbe. Ez azzal jár, hogy a tanulónak ez lehet az adott heti 38. órája (ahol egy tanórás hétkezdő áhítat vagy hétkezdő istentisztelet van, ott akár a 39. óra is lehet.) Ezért a szabadon tervezhető órakeretbe történő beillesztést tartjuk indokoltabbnak. Az egyházi ének bevezetése a 9. évfolyamon támogatja a diákok aktív hitéleti részvételét. Elemzés a középiskola évfolyam Művészetek tantárgycsoport kialakításáról A középiskola évfolyamán a művészetek tantárgycsoport keretében az ének-zene keretében új lehetőségek is kínálkoznak az egyházi énekkultúra tanítására. Kérjük, hogy ezekkel is éljenek. A művészetek tantárgycsoport tantárgyai kerettantervének mindegyikének bevezetőjében megtalálható a következő bekezdés az iskola évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a művészeti oktatását a megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával, vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva alakíthatja ki a művészeti tantárgyak struktúráját a helyi tantervében. Ebből következik, hogy minden művészeti tantárgy heti 2 óra/évfolyamra készítette el a kerettantervét, ám annak felhasználása az iskola igényeinek függvényében értelmezendő. 3 Az RPI szakmai véleménye szerint a Művészetek tantárgycsoport pedagógiai funkciójának azt tekintjük, hogy a diákok a évfolyamon egy kreatív, alkotó tevékenység eszköztárát még alaposabban elsajátíthassák, a sokrétű intelligencia-elmélet felől megközelítve: egy másik kifejezési területen is fejlődhessenek. Sokféle módon szervezhető meg ez a művészeti nevelés. A magunk részéről azt tartjuk a legjobbnak, ha az iskola a tehetséggondozásnak is teret ad. A csoportbontási lehetőségek szerint minél szélesebb körben biztosítja, hogy a tanulók az érdeklődésüknek és eddig kimunkált képességeiknek megfelelően 4 tudjanak elmélyülni egy-egy művészeti ágban. Az optimális megoldásnak azt gondoljuk, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt ének-zene vagy vizuális kultúra vagy mozgóképkultúra- és médiaismeret vagy dráma és tánc foglalkozásokon. 5 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a évfolyamon a tanulók óraterhelése magas. A 35 tanórán túl 6 református iskolában megjelenik a két hit- és erkölcstan óra, illetve ahol a hétkezdő áhítat vagy istentisztelet pl. a hétfői 1. óra, ott a tanulónak 38 iskolában töltött tanórája lesz. Az iskolai énekkar, diákszínpad elhelyezése az órarendben szinte lehetetlen feladat. A tanórán kívül 3 Korábban kaptunk olyan szóbeli tájékoztatást, hogy a művészetek tantárgycsoport 2+2-es órakerete tovább nem bontható, két éven keresztül kell tanítani azt, amit az iskola választott. Ezt az álláspontot az írásban megkapott szakmai vélemény megcáfolta. 4 A osztályban a művészetek tantárgyban már nem feltétlenül az általános műveltség körébe tartozó művészeti tájékozódás támogatásáról van szó. Elvárás lehet az elmélyülő művészeti tevékenység. Akik az adott művészeti ágban tehetségesek, azok alkotásokat készítenek, akiknek pl. a narratív / verbális képessége vagy logikai gondolkodása jó, ők bizonyos határok között elméleti kutatásokat végezhetnek, kritikát írhatnak, reflexiókat gyűjthetnek. 5 E foglalkozások érdemes tanévi projektszemléletben megszervezni. Pl. a vizuális kultúra egy kiállítással zárja a tanévet, a médiaismeret iskolaújságot szerkeszt, iskolai blogot, vagy iskolai reklámfilmet készít, stb. 6 Jogilag lehetséges, hogy a hit- és erkölcstanórákat a középiskolák a szabadon tervezhető órák keretében tartsák meg. Jelen tudásunk szerint iskoláink többsége a felsőfokú felvételi versenyképesség miatt nem ezt a megoldást választja. 3

4 szervezett öntevékeny körök általában csak délután 3 óra körül kezdődhetnek. Az elmélyült munkát a napi fáradtság és a bejáró tanulók utazási lehetőségei megnehezítik. A évfolyamon a művészet tantárgycsoport tanítására több lehetőség kínálkozik. Ezek jogilag egyenrangúak. A pedagógiai jelentőségüket helyben kell mérlegelni. A.) A évfolyamon egy-egy éven át heti 1-1 órában (vagy fél évig heti 2 órában) tanulják a tanulók az egyes művészeti tárgyakat. (Pl. 1 évig heti 1 óra ének, 1 évig heti 1 óra vizuális kultúra, 1 évig heti 1 óra médiaismeret, 1 évig heti 1 óra tánc- és dráma). Minden tanuló mindegyik tantárgyat tanulja. Előnye: azt általános műveltség keretei tágíthatóak, egyszerűbb tanulás-szervezés. Hátránya: nem támogatja a gyermek egyéni érdeklődésének mélyítését, csökkenti a tanulói motivációt. B.) A évfolyamon a tanulók két éven át, heti 2 órában tanulnak az iskola pedagógiai programjában kiválasztott művészeti tantárgyat (pl. vizuális kultúra vagy ének-zene vagy valamilyen komplex művészeti nevelés, stb.) Előnye: egyszerű szervezhetőség, komoly fejlesztési lehetőségek. Hátrány: nem optimálisan használja ki a kreatív energiákat. C.) A évfolyamon a tanulók két éven át, heti 2 órában tanulják a saját maguk által kiválasztott művészeti tantárgyat (már amit a pedagógiai program választásra felkínál.) Előnye: erősebb motiváltság. Több művészeti tantárgy is beépíthető. Hátrány: gondosan vizsgálni kell a csoportszervezésre rendelkezésre álló órakereteket. D.) A művészeti tantárgycsoport óraszámait az iskola megosztja. Például: Az ének-zene a évfolyamon heti 1-1 órás tantárgy. A másik órában ( évfolyam, heti 1-1 óra) a tanulók az iskola pedagógiai programja vagy saját választásuk szerint tanulnak más művészeti tantárgyakat. Előnye: ha az egyházi ének a évfolyamon integrált tananyag, akkor megfelelő modulok választásával a pedagógiai hozzáadott értéken felül eleget tesz a vonatkozó zsinati határozatoknak. Hátránya: gátolja a tanulók elmélyülését, az intenzív alkotómunkát. E.) A művészeti tantárgycsoport óraszámait az iskola megosztja. Például a 11. évfolyamon heti két órában a tanuló egy-egy általa választott művészeti tevékenységben vesz részt. A 12. évfolyamon heti két órában ének-zene órára járnak a tanulók, (amelybe integrált az egyházi ének). Előnye: legalább egy évig komoly művészeti nevelés számára nyílik lehetőség, számonkérhető teljesítményre ösztönöz; és még az egyházi éneket is integrálni tudja. Hátránya: az egyházi ének esetleg nem kapja meg a megfelelő jelentőséget. F.) Az E.) variációhoz változata. Ez csak ott kivitelezhető, ahol a 9. évfolyamon már beépítették az egyházi ének-órákat. A 11. évfolyamon heti két órában a tanuló egy-egy általa választott művészeti tevékenységben vesz részt. A 12. évfolyamon heti egy órás az ének-zene (mindenkinek kötelező, a populáris zene és a diákhagyományok modult tanulják, segítve ezzel a szalagavatóra és a ballagásra való felkészülést), ezen felül a diák heti egy órában az előző évben megkezdett másik művészeti tevékenységet folytatja. Előnye: legalább egy évig komoly művészeti nevelés számára nyílik lehetőség, számonkérhető teljesítményre ösztönöz; az iskola érdekeit is szem előtt tartó megoldás. Hátránya: a 12. évfolyamon a másik művészeti terület háttérbe szorulhat. G.) Egyéb kombinációk is lehetségesek. Ha a középiskola a korábbi évfolyamokon nem épít be a helyi tantervébe egyházi ének tantárgyat, akkor a fenti lehetőségek közül a B.) [ének-zene előírása, integrált egyházi ének modulokkal], a D.), és az E.) választás biztosítani tudja a jogszabályi megfelelést. 4

5 Az egyházi ének beépítése a következő szempontok megfontolását igényli. Általános szabályként az egyházi ének tantárgy iskolatípusonként legalább két évig (négyévfolyamos középiskola esetén legalább egy évig) rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan heti 1 órában kötelező, más órával nem helyettesíthető és nem vonható össze. Ha a középiskola az egyházi éneket a évfolyamon a Művészetek tantárgycsoport keretében kívánja tanítani, akkor azt az ének-zene tantárgyba integráltan lehet megszervezni. Amennyiben az iskola a évfolyamon a művészetek tantárgycsoport keretében az énekzene tantárgyat választja, és ebbe a nevelési-oktatási programba integrálja az egyházi éneket, ezzel elvileg eleget tesz az integrációra vonatkozó egyházi szabálynak, és így a középiskola alsóbb évfolyamain nem kell külön beépíteni az egyházi éneket. Ebben az esetben a hitéleti alkalmakhoz szükséges énekek ismeretét a korábbi évfolyamokon más módon lehet segíteni: az énekórákon a 10 %-os tantárgyi szabad tartalom felhasználásával, évkezdő illetve évközi csendesnapok, esetleg a hités erkölcstanórák alkalmával. Az RPI felkérésére elkészült ének-zene helyi tantervi minta a évfolyamon több modult tartalmaz. Ez a szakmai anyag megismerhető az RPI ének-zene évfolyam helyi tantervi mintából, link: A két évre 10 modul készült el. A négyévfolyamos középiskolában tanítandó egyházi ének kerettantervének ezek közül Az egyházi énekek csoportjai (M2) elnevezésű modul felel meg. Ha a hat- vagy nyolcévfolyamos középiskola az egyházi ének tantárgyat a évfolyamon szeretné két évig tanítani, akkor az alábbi modulok elvégzését ajánljuk: Az egyházi énekek csoportjai (M2, 36 óra) A populáris zene évszázadai (M3, óra) Ebben az esetben a zenei anyagban a kortárs egyházi ifjúsági éneknek megfelelő módon szerepelnie kell. Református diákhagyományok (M4, óra). Az ének-zene tantárgy tanításhoz készült olyan modulterv (M1 A többszólamú éneklés kultúrája), ami lehetővé (és szükségessé) teszi, hogy a tanulók az énekkari jellegű órákat a tanrendbe beillesszék. Egy ilyen megoldás akár azt is jelentheti, hogy míg az alsóbb évfolyamos tanulók fakultatív vagy szakköri tevékenységképpen választhatják az énekkart 7, a 11. évfolyamosok számára ez az órarend része, és ők ebből év végén osztályzatot is kapnak. Az ilyen típusú megoldás nem ütközik a kerettantervi rendeletbe; pedagógiai előnyeit és hátrányait helyben lehet csak mérlegelni. Régóta húzódó kérdés a 12. évfolyam nevelőmunkájában a diákhagyományok öröksége. A szalagavató táncra való felkészülés jelenleg úgy látjuk, bizonyos feltételekkel 8 a heti 5 vagy a 3+2 órás testnevelés órakeretei között is megszervezhető. A szalagavató műsorára való felkészítést tudja segíteni az évfolyamon az RPI munkacsoportja által ajánlott helyi tantervi mintában A populáris zene évszázadai (M3) című modul illetve A folklór zenetörténeti kölcsönhatásai (M6), amelyikbe műsorszerkesztés, műsorfelkészülés is beépíthető. A ballagás előkészítését célzottan tudja segíteni a Református diákhagyományok (M4) című modul. Természetesen más helyi megoldások is lehetségesek. Kérjük, a jó gyakorlatokat tegyék elérhetővé más iskolák számára. Fentiek alapján a középiskolák számára jó lélekkel azt tudjuk javasolni, hogy részesítsék előnyben azt a megoldást, hogy a 9. évfolyamon a szabadon tervezhető órák keretében heti egy 7 Mutatis mutandis: (vagy pl. a képzőművészeti alkotókört, diákszínpadot, médiaműhelyt). 8 Azt a kérdést, hogy bizonyos tanegységeket a testnevelő tanáron kívül ki, milyen feltételekkel tarthat az általános iskolában / középiskolában (pl. néptánc, szalontánc, önvédelmi sportok) széles körben kell körüljárni, jelen ismereteink szerint minisztériumi állásfoglalásokra, döntésekre is szükség lehet. 5

6 egyházi ének órát építenek be a helyi tantervbe. A évfolyamon a művészetek tantárgycsoportból választható tantárgyként kerüljön beépítésre az ének-zene keretei közé integrált egyházi ének. Kifejezetten hasznosnak tartjuk, ha a évfolyamon a tanulók egyéni érdeklődésüknek megfelelően választhatnak az ének-zene, a vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret illetve a dráma és tánc tantárgyak közül, megtapasztalva az alkotás örömét egy-egy másik kifejezési formában is, és hozzájárulva az iskola hírnevének erősítéséhez. Jogi összefüggések Az RPI 4/2013. RPI állásfoglalás kialakításának hátterét jelentő jogszabályi részek: Az egyházi ének tanításáról az MRE I. tv. 31. (3) bekezdés, valamint a Zs-96 /2006. Zsinati Határozat az egyházi ének tantárgy bevezetéséről és az egyházi ének kerettanterv tárgyában rendelkezik kötelező módon. A tantárgy óraszáma, helye az egyes pedagógiai szakaszokban a fenti két egyházi jogszabályban meghatározott. Az integrációra vonatkozó szabályokat az utóbbi években református fenntartásba került iskolák egyes jó gyakorlatok átvételeképpen értelmezhetik. A református közoktatási törvény szerint az egyházi ének tantárgy az egyházi iskolákban a hitoktatás része. [v. ö. Nkt 31.. (1) bek. d) pont.] A 110/2012. kormányrendelet értelmében a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni az egyházi iskolában szervezett hitoktatás [református intézményekben hitoktatás = hit- és erkölcstan + egyházi ének] tantárgy óraszámait. A évi CXC tv. (Nkt) 35. (3) - (4), és a 32.. (1) d) bek. elismeri az egyház szuverén jogát a hit- és erkölcstanoktatás tartalmának meghatározásához. Ugyanakkor az egyházi ének óra kerete a finanszírozást meghatározó szabályok a évi CXC. törvény (Nkt) 6. melléklet által biztosított egyházi iskolákban szervezett hittanórák többlet-órakeretét meghaladja. Ezért finanszírozása az 1/2013. RPI állásfoglalás szellemében az 51/2012. EMMI rendelet 2.. (6) bek. alapján az Nkt 6. sz. melléklet CA oszlopa alapján lehetséges, az iskola által pedagógiai feladatok ellátására felhasználható órakeretben. A Zs-96 /2006. Zsinati Határozat a évi országos bevezetést úgy szabályozta, hogy ahol korábban integrált tantárgyként oktatták az egyházi éneket, a korábbi gyakorlat megőrizhető, az összevont tantárgy összesített óraszáma az állami Kerettantervben az ének-zene tantárgyra előírt óraszámot legalább az MRE Közoktatási Törvénye által az egyházi énekre meghatározott óraszámmal meghaladja. Tekintettel arra, hogy az egyházi ének a hitoktatás része, beépítése Nkt 31.. (1) bek. d) pont alapján nem igényel további kerettantervi akkreditálást (l. még az 1/2013 RPI állásfoglalás indoklását.) Debrecen, március 18. Márkus Gábor 6