Melléklet. Melléklet

Átírás

1 Melléklet Melléklet * a magyaróvári karnak, illetve jogelıdjeinek egykori hallgatói ** a magyaróvári kar, illetve jogelıdjei által szervezett felsıfokú tanfolyamok hallgatói Albert Kázmér, hg. (Moritzburg, Bécs, 1822) szász herceg, lengyel királyi herceg, az óvári tanintézet alapítója, a magyaróvári uradalom tulajdonosa, Magyarország egykori helytartója, Németalföld fıkormányzója. A világ legnagyobb grafikai győjteményének, a bécsi Albertinának megalapítója. *Ambrózy Béla, br. (Gyarmata, Temesvár, 1911) mezıgazdász, méhész, szakíró, földbirtokos, országgyőlési képviselı, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület egyik alapítója és elnöke, a Magyar méh periodika társszerkesztıje, a hazai méhészet kimagasló alakja. *Ambrus János (Mosonújfalu, ?,?) mezıgazdász, szakíró, szakiskolai tanár (Hódmezıvásárhely, Somogyszentimre), majd igazgató (Kehida). *Anghi Csaba Geyza (Budapest, Budapest, 1982) mezıgazdász, biológus, tanársegéd (Magyaróvár), egyetemi tanár (Debrecen, ELTE), az Állattenyésztési Kutatóintézet osztályvezetıje (Gödöllı), a Fıvárosi Állatkert nemzetközileg is elismert igazgatója, a zoológia, a kutya-, a baromfi-, illetve a nyúl- és prémesállat-tenyésztés szaktekintélye, az ıshonos, illetve régi háziállatfajtáink egyik megmentıje. *Angyal Józsefné, Friedl Valéria (Oroszvár, Budapest, 1959) egykori akadémiai hallgató, 1959-ben hőtlenség vádjával letartóztatták és kivégezték. *Apponyi György, gr. (Eberhard, Saarbrücken, 1970) politikus, jogász, mezıgazdász, országgyőlési képviselı, a Liberális Internacionálé vezetıségi, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági választmányi tagja. Bacsó András (Ináncs, Mosonmagyaróvár, 2008) bölcsész, történész, egyetemi docens, a Marxizmus-leninizmus, majd a Társadalomtudományi Tanszék vezetıje, oktatási-nevelési dékánhelyettes, több könyv és szakcikk sszerzıje. *Báder Ernı (Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvár, 2007) mezıgazdász, állattenyésztı, genetikus (Kaposvár), tanszékvezetı egyetemi tanár (Magyaróvár). Kutatásai leginkább a szarvasmarha másodlagos értékmérı tulajdonságaira terjedtek ki. *Badics József (Budapest, Budapest, 1945) mezıgazdász, közgazdász, szakíró, mőegyetemi tanársegéd (Zürich) és adjunktus (Budapest), a Magyar Mezıgazdasági Múzeum igazgatója, egyúttal a Földmővelésügyi 284

2 Biographiae Óvárienses Minisztérium kísérletügyi fıadjunktusa. Fıként üzemgazdaságtannal és az agrárium jövedelmezıségi kérdéseivel foglalkozott. Baintner Ferenc (Balassagyarmat, Balassagyarmat, 1948) élelmiszervegyész, gyógyszerészdoktor, tanársegéd (Magyaróvár), Vegyvizsgáló Állomás igazgató, gazdasági akadémiai tanár (Kolozsvár). Fıként tejvizsgálattal, valamint a borászat és a szeszgyártás kémiai folyamatainak vizsgálatával foglalkozott. **Baintner Károly (Kolozsvár, Budapest, 1989) állatorvos, mezıgazdász, egyetemi tanár (Magyaróvár, Gödöllı), dékán (Gödöllı), a magyar takarmányozástan kiemelkedı, úttörı munkásságú alakja. Tudományos eredményei a gyakorlati életben is döntı jelentıségőek voltak, országszerte elterjedtek. Bajtay Ilona (Kecskemét, Mosonmagyaróvár, 1992) kertészmérnök, növénynemesítı, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet munkatársa (Kecskemét), tanszékvezetı egyetemi docens (Magyaróvár). Több uborka, csemegekukorica, illetve pattogatni való kukorica fajta vezetı- vagy társnemesítıje. Bakoss László (Tetétlen, Sopron, 1964) mezıgazdász, állattenyésztı, gazdasági akadémiai tanár (Debrecen, Keszthely, Magyaróvár). Neve fıként baromfitenyésztési kérdésekkel fonódott össze. *Balás Árpád (Oravicabánya, Budapest, 1905) mezıgazdász, erdész, gazdasági akadémiai tanár, igazgató (Keszthely, Magyaróvár), a Magyar Mezıgazdasági Múzeum egyik megszervezıje, elsı igazgatója, a magyar agrárfelsıoktatás kiemelkedı alakja. Igazgatóságának idején bontakozott ki az Óvári Nagy Tanári Kar mőködése, nevéhez főzıdik a magyaróvári akadémia körül kialakuló, majd országos hatáskörő, nemzetközi hírnévre szert tett kísérleti intézetek nagy részének létrehozása, amelyek hazánk agrárkutatásának alapjait jelentették. *Balás Barna (Sipek, Hortobágy, 1952) mezıgazdász, földbirtokos, Balassagyarmat fıszolgabírójaként a várost és környékét felvirágoztatta, érdemeiért Ferenc József osztrák császár és magyar király a róla elnevezett rend lovagkeresztjével tüntette ki. Balassagyarmat díszpolgára, a Felsıház tagja volt. *Báldy Bálint (Baja, Gödöllı, 1971) mezıgazdász, szakíró, a kísérleti tangazdaság, majd a Kisállattenyésztı Kutató Intézet baromfitenyésztési osztályának vezetıje, fejlesztıje (Gödöllı), a korszerő hazai baromfitenyésztés megalapozója, Kossuth-díjas (1960). *Balla István (Kaposvár, Mosonmagyaróvár, 1972) mezıgazdász, állatorvos, a kaposvári Mezıgazdasági Technikum igazgatója, egyetemi docens (Magyaróvár), a keveréktakarmány-gyártás szaktekintélye, e tárgyból írott könyve úttörı jelentıségő. *Bánvárth Sándor (Várpalota, Magyaróvár, 1930) mezıgazdász, állattenyésztési szaktekintély, gazdasági akadémiai tanár, igazgató (Magyaróvár), az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági tagja, a Moson 285

3 Melléklet vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, magyar királyi gazdasági fıtanácsos, a Felsıház póttagja. A hazai állattenyésztéstan és a takarmányozástan kiemelkedı alakja. Barkassy Kálmán (Bécs, ?,?) mezıgazdász, földbirtokos, gazdasági akadémia tanár (Magyaróvár), gazdasági tanintézeti tanár, igazgató (Kassa). Késıbb álgyesti birtokán gazdálkodott. Magyaróvárott többek közt a könyvvitel, a statisztika, az üzlet és becsléstan elıadója volt. *Barna Balázs (Debrecen, Budapest?, 1939?) mezıgazdász, gazdasági szaktanár (csáktornyai tanítóképzı), gazdasági akadémiai segédtanár (Kolozsvár), majd tanár (Magyaróvár), a növénytan és -élettan, valamint az állattan elıadója. *Baross Károly (Deménd, Budapest, 1905) mezıgazdász, szakíró, borászati szakember, politikus, országgyőlési képviselı, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára, több szaklap munkatársa, szerkesztıje, a Hazánk irodalmi, nyomdai és lapvállalat alapítója. Jelentıs szerepet játszott a filoxéra által az 1800-as évek második felében tönkretett szılık rekonstrukciójában. *Baross László (Felsızsember, Bánkútpuszta, 1938) mezıgazdász, növénynemesítı, József fıherceg általa mintagazdasággá fejlesztett bánkúti birtokának jószágkormányzója, ahol több gazdasági haszonnövény nemesítésével foglalkozott. Búzafajtái az 1950-es évekig uralták a hazai köztermesztést, a Bánkúti 1201 fajtát legjobb sikérminıségéért az 1933-as kanadai búza-világkiállításon aranyéremmel jutalmazták. A Baross-féle talajmővelési rendszer kidolgozója. *Barsy Sarolta (Arad, Gyır, 1980) mezıgazdász, növénynemesítı, a Magyaróvárott diplomát szerzı elsı nıi hallgatók egyike. Az Országos Növénynemesítı Intézet osztályvezetı fıadjunktusa (Magyaróvár), majd tudományos fımunkatárs (Keszthely), négy burgonyafajta nemesítıje, Kossuth-díjas (1962). *Bartók Béla, id. (Újvár, Nagyszentmiklós, 1888) mezıgazdász, gazdasági iskolai igazgató (Nagyszentmiklós), szakíró, a világ elsı agrárpedagógiai szaklapjának, a Gazdasági Tanügynek elindítója, Bartók Béla világhírő zeneszerzı és zenetudós apja. *Bauer Rudolf (Budapest, Sósér, 1932) sportoló, mezıgazdász, az 1900-as párizsi olimpiai játékokon a diszkoszvetés aranyérmese (Magyarország elsı atlétikai olimpiai bajnoka). A görög diszkoszvetés megreformálója, az általa kifejlesztett fordulással való dobást az egész világon átvették, ez lett a versenyszám új stílusa. Hallgatói évei alatt a MOGAAC ifjúsági elnöke. A Budapesti Torna Club és a Pannónia Evezıs Egylet alapító tagja. Tanulmányai befejezése után Sósér-pusztán gazdálkodott, ahol nem diszkoszt, hanem búzát, kukoricát vetett. 286

4 Biographiae Óvárienses Becze József (Putnok, Cikolasziget, 1996) állatorvos, az Állattenyésztési Kutató Intézet szaporodásbiológiai osztályának vezetıje, egyetemi tanár (Magyaróvár), a szaporodásbiológia, az állatgenetika és -biotechnológia egyik hazai úttörıje, nemzetközileg is elismert szaktekintélye. *Beke Ferenc (Bábolnapuszta, Szombathely, 1988) mezıgazdász, növénynemesítı, a Növénynemesítı Intézet munkatársa (Magyaróvár), Mezıgazdasági Kísérleti Intézet igazgató (Fertıd), Kutató Állomás igazgató (Táplánszentkereszt), a II. világháború utáni modern búzanemesítés egyik megteremtıje. Az utolsó polihisztorok egyike, a búza mellett számos más növényfajjal is foglalkozott, Kossuth-díjas (1959). *Beke László (Kisvárda, Budapest, 1950) mezıgazdász, a Növényélet- és Kórtani Állomás munkatársa (Magyaróvár, Budapest), a mezıgazdasági bakteriológia hazai úttörıje, emellett az éghajlati és talajadottságok figyelembevételével elsıként állította össze az egyes növények optimális termıhelyeinek jegyzékét. Beke László Miklós (Csobánka, Gyır, 1978) állatorvos, mezıgazdász, tanszékvezetı fıiskolai tanár, (Magyaróvár), a Kisállattenyésztési Kutató Intézet igazgatója (Gödöllı), majd tudományos fımunkatárs (Magyaróvár). Elsısorban a baromfi-egészségügy területén végzett jelentıs kutató és gyakorlati munkát. *Benczúr Elek (Kassa, Budapest, 1923) mezıgazdász, entomológus, rovarillusztrátor, tanársegéd (Magyaróvár), a Rovartani Állomás vezetıje (Budapest), Benczúr Gyula festımővész unokaöccse. Kiváló szakmai munkája mellett illusztrációi külföldi kiadványokban is megjelentek. *Beretvás János (Nagykırös, ?,?) mezıgazdász, kormányfıtanácsos, nagybirtokos, családjának pusztatetétleni birtokát mintagazdasággá fejlesztette, emellett aktív közéleti tevékenységet folytatott, elnöke és vezetıje volt számos társadalmi, kulturális és mezıgazdasági vonatkozású szervezetnek, illetve Pest vármegyét képviselte a Felsıházban. Berger Károly Lajos (Edelény, Magyaróvár, 1913) mezıgazdász, szakíró, gazdasági akadémiai tanár (Magyaróvár), fıként agrárgazdaságtani kérdésekkel foglalkozott, az üzemtan elıadója. Berke Péter (Szabadka, Keszthely, 1982) mezıgazdász, állatorvos, gazdasági akadémiai tanár (Magyaróvár), tanszékvezetı egyetemi tanár, megbízott igazgató (Keszthely), a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet osztályvezetıje. Elsısorban az állattenyésztés és a takarmányozás területén alkotott. *Berzsenyi-Janosits László (Fiume, Keszthely, 1982) mezıgazdász, növénynemesítı, az Országos Növénynemesítı Intézet és a Növénytermelési Kísérleti Állomás munkatársa (Magyaróvár), az egyik legkiemelkedıbb hazai kukoricanemesítı, legelterjedtebb fajtahibridjét, az Óvári-5-öt mintegy holdon termesztették. 287

5 Melléklet *Bethlen István, gr. (Gernyeszeg, Moszkva, 1946) politikus, Magyarország miniszterelnöke, az MTA tagja, mezıgazdász, földbirtokos, között vendéghallgatóként végezte el a magyaróvári akadémiát, 1900-tól erdélyi birtokain gazdálkodott, majd országgyőlési képviselı, között miniszterelnök, 1924-ben rövid ideig egyúttal földmővelésügyi miniszter is, a XX. századi magyar történelem egyik legjelentısebb szereplıje. *Biacsi Imréné, Gyıri Piroska (Moson, Budapest, 1974) mezıgazdász, tanársegéd (Magyaróvár), a Földmővelésügyi Minisztérium csoportvezetıje, a Mezıgazdasági Kiadó felelıs szerkesztıje. *Binnyei István (Hatvan, Budapest, 1973) mezıgazdász, kultúrmérnök, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal munkatársa, az elsı magyar öntözımő tervezıje. Bíró Gyula, vitéz (Szentivánlaborfalva, Budapest, 1977) mezıgazdász, gazdasági akadémiai, majd egyetemi tanár, tanszék- és tangazdaság vezetı (Magyaróvár), igazgató (Kolozsvár), az Állattenyésztési Kutató Intézet egyik alapítója, az Országos Mezıgazdasági Szaktanácsadási Bizottság elnöke. Bischof, Ede (Bécs, Bécs,?) igazgató-tanár (Magyaróvár), miniszteri tanácsos (Bécs). *Bittera Miklós, vitéz (Pozsony, Mosonmagyaróvár, 1947) mezıgazdász, növénytermesztési és talajerı-visszapótlási szaktekintély, gazdasági akadémiai tanár, tanszékvezetı (Magyaróvár), gazdasági fıtanácsos, a Felsıház tagja. *Blaskovich János (Erk, Tápiószele, 1967) mezıgazdász, földbirtokos, a Tápiószelei Múzeum alapítója, régész, szakíró. Birtokainak bevételeibıl, családi győjteményére alapozva hozta létre azt az állami közgyőjteményt, amelynek az általa alapított országosan egyedülálló köznemesi kúriamúzeum ad otthont. Régészeti kezdeményezésének következtében került elı egy szkítakori fejedelmi sírból a híres aranyszarvas. A Blaskovich család ménesében született Kincsem, a verhetetlen magyar csodakanca. *Blaskovich Mór (Blankenburg, Magyaróvár?,?) mezıgazdász, a magyaróvári uradalom jószágkormányzója, a Magyar-Óvár s Albrecht fıherczegnek Mosonymegyében fekvı birtokainak leirása térképpel (M.-Óvár, 1874.) kordokumentum szerzıje. Bodnár János (Nagyvárad, Budapest, 1953) biokémikus, a Növényélet- és Kórtani Állomás munkatársa (Magyaróvár), tanított Kolozsvárott, Budapesten, Szegeden, végül a debreceni orvostudományi kar egyetemi tanára, késıbb dékán, majd az egyetem rektora. Az MTA tagja, az ideiglenes nemzetgyőlés képviselıje ben. Bonnyai Mihály (Szany, Veszprém, 2000) könyvelı, újságíró, a magyaróvári gazdasági akadémiai gazdasági igazgatója, az MTI vidéki tudósítója, a Mosonvármegye c. lap munkatársa, majd a Szabad Mosonvármegye alapító-szerkesztıje. 288

6 Biographiae Óvárienses *Borhy György (Pest, Budapest, 1943) mezıgazdász, földbirtokos, titkos tanácsos, királyi asztalnok, a máltai lovagrend magisztrális lovagja, İszentsége palatinus grófja és aranysarkantyús vitéze. Irányítása alatt saját birtokai felvirágoztak, jelentıs eredményeket ért el a gazdálkodásban, amelyeket hazai és nemzetközi kiállításokon elnyert díjai is jól mutatnak, emellett jelentékeny szakirodalmi munkásságot is folytatott. Elnöke volt a Hevesmegyei Gazdasági Egyesületnek, örökös tiszteletbeli elnöke a Tiszajobbparti Mezıgazdasági Kamarának és a Tiszajobbparti Erdészeti Egyesületnek, illetve több pénzintézet és agrárvállalat vezetıségében is helyet foglalt. A Felsıház tagjaként Heves vármegye érdekeit képviselte a törvényhozásban. Tulajdonosa volt a Ferenc József-rend tiszti keresztjének, a jeruzsálemi Szent Sír-rend nagykeresztjének, illetve a francia Becsületrend lovagkeresztjének. *Bosnyák Géza (Somogytúr, , Misefa) mezıgazdász, földbirtokos, politikus, fıispán, országgyőlési képviselı, a Felsıház tagja. Több mint négy évtizeden keresztül meghatározó egyénisége volt Zala vármegye törvényhatósági és közigazgatási munkájának. Böjtös Zoltán (Magyarpádé, Budapest, 1987) mezıgazdász, növénynemesítı, az Országos Növénynemesítı Intézet munkatársa (Magyaróvár), kiváló lucernanemesítı és vetımag-vizsgálati szakember. *Brote, Eugen (Resinár, Brassó, 1912) mezıgazdász, földbirtokos, publicista, nyomda- és laptulajdonos, politikus, a Román Nemzeti Párt alelnöke. Megalapította az elsı román népbankot, illetve a Szeben vármegyei román gazdaszövetséget az elsı ilyen egyesületet Erdélyben. *Bubb Gyula (Páka, ?,?) mezıgazdász, fıhadnagy, az Esterházy hercegi uradalom gazdasági felügyelıségének vezetıje. *Buza János György (Budapest, Los Angeles, 1981) mezıgazdász, író, a meridai Los Andes egyetem tanára, a helyi növénytár kurátora (Venezuela), útirajzíró. *Czimber Gyula (Homokbödöge, Mosonmagyaróvár, 2008) mezıgazdász, agrobotanikus, tanszékvezetı egyetemi tanár, dékánhelyettes (Magyaróvár), a hazai gyomkutatás kiemelkedı alakja, a European Weed Research Society tagja. *Czóbel István (Anarcs, Nagycsór, 1932) mezıgazdász, földbirtokos, vallástörténész, vallásfilozófiai író, esztéta. A Czóbel-Justh kör alapító tagja. Csanády Gusztáv (Battonya, Budapest, 1914) agrokémikus, élelmiszervegyész, Pest-Pilis-Solt megye vegyésze, tanársegéd (Magyaróvár), gazdasági tanintézeti tanár, igazgató, Vegykísérleti Állomás vezetı (Keszthely). A hazai borfajták elsı vegyelemzıje. 289

7 Melléklet *Császár Gábor (Sopron, Debrecen, 1964) mezıgazdász, állattenyésztı, gazdasági akadémiai tanár, tanszékvezetı (Debrecen), juhtenyésztési szaktekintély. *Cséfalvay Gyula (Sérfenyısziget, Dunasziget, 1998) mezıgazdász, gazdálkodó, országgyőlési képviselı, a Kisállattenyésztık Szövetségének elnöke (Magyaróvár). *Cseh Ervin (Valpó, Erdıd, 1918) mezıgazdász, földbirtokos, politikus, titkos tanácsos. Bácskai és szlavóniai birtokain gazdálkodott, a szlavóniai gazdasági egyesület egyik alapítója ban szerémi fıispán, ezután 1898 és 1905 között a Bánffy- és a Széll-, majd a Tisza-kormány horvát-szlavón-dalmát minisztere. Cselkó István (Zsombolya, Magyaróvár, 1930) mezıgazdász, gazdasági akadémiai tanár, a hazai takarmányozástan úttörıje, a korszerő takarmányozás meghonosítója. İ írta magyar nyelven az elsı tudományos igényő szarvasmarha-tenyésztési szakkönyvet, a Kellner-féle keményítıérték hazai bevezetıje. Az Óvári Nagy Tanári Kar kiemelkedı alakja, a magyar mezıgazdasági szakirodalom egyik megteremtıje, közel 40 évig nevelte az óvári gazdászok generációit. *Cserháti Sándor (Gyır, Magyaróvár, 1909) mezıgazdász, gazdasági akadémiai tanár, a hazai növénytermesztés, -nemesítés úttörıje, a magyarországi tudományos növénytermesztés megalapozója, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás és az Országos Növénynemesítı Intézet létrehozója, elıbbi igazgatója is. A növénytermelés, illetve nemesítés szinte minden területén maradandót alkotott, kiemelkedı tagja volt az Óvári Nagy Tanári Karnak. Munkássága, illetve tanítványai és munkatársai Baross, Grábner, Gyárfás, Hankóczy, Herke, Legány, Rázsó, Sigmund, Surányi, Székács által halála után is évtizedeken át meghatározója volt a magyar agráriumnak. *Csíki László (Magyarköblös, Keszthely, 1988) mezıgazdász, tanársegéd (Magyaróvár), tanszékvezetı egyetemi tanár (Keszthely), a Gazdasági Szakoktatási Fıigazgatóság Dunántúli Kirendeltségének vezetıje, jelentıs agrártörténeti munkásságot is folytatott. *Csikvándi Ernı (Gyır, 1878 Szany, 1944) mezıgazdász, gazdasági fıtanácsos, földbirtokos, országgyőlési képviselı, a Felsıdunántúli Mezıgazdasági Kamara alelnöke, a Mezıföldi Gazdaszövetség egyik alapítója és elnöke, a Gyırmegyei Földmővelık Egyesületének elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági tagja. Birtokait, illetve bérleteit közismert mintagazdaságokká fejlesztette, illetve értékes szakirodalmi munkásságot is folytatott. *Csiszár József (Magyaróvár, Mosonmagyaróvár, 1955) mezıgazdász, mikrobiológus, az Országos Tejkísérleti Állomás munkatársa, majd annak jogutódjának, a Tejgazdasági Kísérleti Intézetnek vezetıje, a Tejgazdaság c. szaklap alapítója, a hazai tejgazdasági kutatások kiemelkedı alakja. Nevét a Vas Károllyal közösen kidolgozott Vas Csiszár-féle aromareakció tette világszerte ismerté. 290

8 Biographiae Óvárienses *Csukás Zoltán (Gyır, Freiburg, 1957) mezıgazdász, állatorvos, gazdasági akadémiai, majd egyetemi tanár (Magyaróvár, Debrecen, Budapest), a mesterséges termékenyítés hazai bevezetésének, a szarvasmarha-törzskönyvezés korszerősítésének egyik elsı kezdeményezıje. Az MTA levelezı tagja, a magyar állattenyésztés egyik legkiválóbb személyisége. *Dancs István (Tótgyörk, Szarvas, 1868) mezıgazdász, gazdatiszt, jegyzı, gróf Stockhammer gyomai uradalmában mőködött, majd Nagyszentmiklós, késıbb Hódmezıvásárhely és Dévaványa jegyzıje. *Daróczy Zoltán (Paks, Budapest, 1944) mezıgazdász, gazdálkodó, genealógus, történetíró, Tolna vármegye északi részének történeti és régészeti emlékeinek összegyőjtıje, 120 kötetes védett családtörténeti adattár összeállítója. *Deininger Imre (Esztergom, Budapest, 1918) mezıgazdász, archeobotanikus, gazdasági akadémiai tanár, Magyarország elsı Vetımagvizsgáló Állomásának létrehozója és igazgatója (Magyaróvár), a hazai vetımag-vizsgálati és régészeti növénytani kutatások megalapítója, az Óvári Nagy Tanári Kar kiemelkedı alakja. Óvári tanársága elıtt Debrecenben mőködött, részese az ottani mezıgazdasági képzés elindításának tıl a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatója, 1892-tıl pedig a gödöllıi koronauradalom jószágigazgatója. *Desbordes Ernı (Koronka, Dés, 1939) mezıgazdász, földbirtokos, politikus, közíró, országgyőlési képviselı. Sajóudvarhelyi földbirtokos, 1910 és 1918 között a dési kerület országgyőlési képviselıje, késıbb az Országos Magyar Párt (OMP) Szamos megyei szervezetének elnöke, amely a romániai magyarság legjelentısebb politikai-érdekvédelmi tömörülése lett a két világháború között. *Dicenty Dezsı (Szekszárd, Balatonfüred, 1965) mezıgazdász, szılész-borász, az Ampeológiai Intézet vezetıje (Budapest), a Magyar Állami Borkısavgyár alapítója és igazgatója. Vezetése alatt az Ampeológiai Intézet új, virágzó idıszakába lépett, kiváló kutatókat nevelt, akik évtizedeken át vezetı szerepet töltöttek be a tudományos életben és a gyakorlati szılészet-borászat korszerősítésében. Az általa vezetett Intézet eredményeit bel- és külföldön egyaránt elismerték. *Diós István (Moson, Szombathely, 1989) mezıgazdász, állatorvos, a mesterséges termékenyítés hazai bevezetésének egyik úttörıje. Magyarország elsı Mesterséges Termékenyítı Állomásának megszervezıje és igazgatója (Magyarkeresztúr), hazánkban elsıként vezette be a gyakorlatban a szarvasmarhák mesterséges termékenyítését. Doby Géza Károly (Bécs, Budapest, 1968) növény-biokémikus, a Vegykísérleti Állomás vezetıje (Magyaróvár), a Magyar Agrártudományi Egyetem elsı rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja között dolgozott a Magyaróvári Akadémia körül kialakult, a hazai mezıgazdasági kutatás bölcsıjének tekinthetı különbözı kísérleti állomások kötelékében (Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás, Növényélet- és kórtani Állomás, Mezıgazdasági Vegykísérleti Állomás), ahol is egy életre elkötelezte magát a 291

9 Melléklet mezıgazdasági kémia, ezen belül a növényi biokémia és enzimológia iránt, és vált tudományterületének hazai úttörıjévé, nemzetközi szaktekintélyévé. Dohy János, id. (Kolozsvár, Mosonmagyaróvár, 1990) mezıgazdász, fıiskolai tanár, a magyaróvári Mezıgazdasági Akadémia igazgatóhelyettese, az 1956-os események utáni koncepciós perek egyik elítéltje. Börtönbüntetésének letöltése után szakmunkásként, majd kutatóintézeti munkatársként dolgozott. Teljes tudományos rehabilitációját már nem érhette meg, posztumusz kapta meg a Széchenyi-díjat. Dorogi Imre (Reformátuskovácsháza, Budapest, 1997) mezıgazdász, agrokémikus, a növénytermesztéstani tanszék munkatársa, illetve az izotóplaboratórium vezetıje (Magyaróvár), majd tanszékvezetı egyetemi tanár (Gödöllı). Elsısorban talajerı-gazdálkodással és mőtrágyázási kérdésekkel foglalkozott. *Dıry Lajos (Dırypatlan, Keszthely, 1977) mezıgazdász, egykori hallgató, gazdasági akadémiai tanár (Keszthely), a Mezıgazdasági Fıiskola növénytermesztési tanszékének vezetıje (Kolozsvár), a Magyar Agrártudományi Egyetem tanszékvezetı egyetemi tanára (Gödöllı), a Mezıgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetıje (Keszthely). Munkásságának középpontjában gyepnövények nemesítése, magtermesztésének ésszerősítése állt. Draskovich József (?,? - Budapest, 1927) erdıtanácsos, gazdasági akadémiai tanár (Magyaróvár). *Éber Ernı (Budapest, Budapest, 1968) mezıgazdász, agrárpolitikus, -történész, a Magyar Mezıgazdasági Múzeum tudományos munkatársa, a Magyar Állattenyésztık Lapjának és a csermajori tejipari szakiskolának az alapítója, nevéhez főzıdik az iskolatej-akció elindítása. *Éble Gábor (Mecsér, Budapest, 1923) mezıgazdász, Károlyi György gróf uradalmának gazdatisztje, majd pénztárosa, késıbb a család fılevéltárosa. Korának elismert történésze, genealógusa. Ejury Lajos (Kozmapuszta, Keszthely, 1965) gyógyszerész, agrokémikus, gazdasági akadémiai tanár (Magyaróvár), sportoló, MOGAAC elnök. Fıleg talajkémiai, vízjavítási, mőtrágyázási és borászati kérdésekkel foglalkozott. *Ekkert József (Adony, ?,?) mezıgazdász, tanársegéd (Magyaróvár), a Wiener Landwirtschaftliche Zeitung szerkesztıje, a m. kir. Miniszterelnökség miniszteri titkára. *Erdélyi Károly (Bezi, ?, 2004) mezıgazdász, növényvédelmi szakember, a Gyır-Sopron Megyei Növényvédı Állomás laboratóriumának vezetıje, majd egyetemi docens (Magyaróvár). Fıként a Phytophthora infestans biológiája, elırejelzése és a kórokozó elleni védekezés tárgykörében végzett jelentıs vizsgálatokat. 292

10 Biographiae Óvárienses Fáber Sándor (Stein, Budapest, 1933) mezıgazdász, ösztöndíjas gazdasági segéd (Magyaróvár), gazdasági akadémiai tanár (Keszthely), az Országos Zöldmezı Szövetkezet alapító elnöke. *Farkas Dénes (Felsıbagod, Budapest, 1973) mezıgazdász, politikus, országgyőlési képviselı, a Kisgazdapárt társelnöke, a Demokrata Néppárt egyik újjászervezıje, korelnöke. *Farkas János (Iregh, Gyır,?) mezıgazdász, tanársegéd (Magyaróvár), Albrecht fıherceg gazdasági felügyelıje, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagja. Fehéry János (Budapest, ?,?) gazdasági akadémiai rendkívüli tanár (Magyaróvár), magyar királyi közúti kerületi felügyelı, mőszaki tanácsos (Budapest). *Fekete István (Gölle, Budapest, 1970) író, mezıgazdász, az ajkai Nirnsee birtok vezetıje, a Kisfaludy Társaság tagja, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedı alakja, Jókai mellett minden idık legolvasottabb magyar írója. *Ferenczy Károly (Bécs, Budapest, 1917) festımővész, mezıgazdász, kezdetben a családi birtok irányítója, majd felhagyva a gazdálkodással, csak a festéssel foglalkozott és a magyar festészet egyik legkiemelkedıbb mesterévé vált. A Nagybányai Mővésztelep egyik alapítója, vezetıje, a Magyar Királyi Képzımővészeti Fıiskola tanára (Budapest). Fettick Ottó (Budapest, Budapest, 1954) állatorvos, orvos, tanársegéd (Magyaróvár), egyetemi tanár és a tejhigiéniai laboratórium vezetıje (Budapest), mőgyőjtı, nagy értékő győjteményét az Iparmővészeti Múzeum ırzi. *Fisslthaler, Karl (Schrems, Schrems, 1921) mezıgazdász, osztrák politikus. *Flandorffer Ignác (Sopron, ?,?) mezıgazdász, földbirtokos, országgyőlési képviselı, gazdasági fıtanácsos, huszárhadnagy. *Flatt Károly (Szekszárd, Újpest, 1906) mezıgazdász, botanikus, gr. Zichy Jenı révlugosi uradalmának kormányzó fıtisztje, Vetımagvizsgáló Állomás munkatársa (Budapest), a Magyar Botanikai Lapok elsı szerkesztıje. Herbarium europeuma a 7000 fajt, botanikai szakkönyvtára az 1500 kötetet meghaladta. A botanika történetével is foglalkozott. Fodor Kálmán (Kismarton, Budapest, 1931) agrokémikus, a Tejkísérleti Állomás munkatársa (Magyaróvár), a Mezıgazdasági és Vegykísérleti Állomás vezetıje (Szeged), az Országos Kémiai Intézet kísérletügyi igazgatója (Budapest), a Nobel-díjas Emil Fischer egykori munkatársa. A főszerpaprikatermelés egyik korszerősítıje. 293

11 Melléklet *Fornády Elemér (Budapest, Budapest, 1952) mezıgazdász, borász, a budafoki Állami Pincegazdaság igazgatója, országos szılészetiés borászati fıfelügyelı. Jelentıs érdemei voltak a magyar borexport megszervezésében, borkémiai, illetve bor- és szılımővelés-történeti kutatásokat is folytatott. Francé Rezsı (Raoul) (Bécs, Budapest, 1943) biológus, a Növényélet- és Kórtani Állomás munkatársa (Magyaróvár), a müncheni biológiai intézet vezetıje, a Deutsche Mikrologische Gesellschaft és a Deutsche Naturwissentschaftliche Gesellschaft alapítója. Francé többek közt a talaj élıvilágának kutatásával foglalkozott, ı írta le a termıréteg mikroszkopikus élılényeinek fontosságát. Ezek összességét edafonnak nevezte el és bebizonyította, hogy nélkülük nem jöhet létre az a körfolyamat, amely a Földön a talaj termékenységét fenntartja és az élet folyamatosságát biztosítja. *Frideczky Ákos (Pozsony, Nyitra, 1974) mezıgazdász, a Kisalföldi Mezıgazdasági Kamara tanácsosa, majd igazgatóhelyettese, fıiskolai tanár (Nyitra), szakíró, fordító. Fıként a talajmővelés és a trágyázás, valamint a búza-, a kukorica- és a burgonyatermesztés kérdéseivel foglalkozott. *Friesenhof Gergely, br. (Szentpétervár, Ószéplak, 1913) mezıgazdász, meteorológus, Európa elsı agrometeorológiai intézetének alapítója, az elsı meteorológiai szakfolyóirat, a Laubfrosch megalapítása is nevéhez főzıdik. Fuchs János Miksa (Ostrau, ?,?) mérnök, gazdasági akadémiai tanár, a hazai mezıgazdasági kísérletügyi állomások sorában az elsı, Európa második Gépkísérleti Állomásának alapítója és vezetıje (Magyaróvár), majd a bécsi Alpine Montan Rt. vezértitkára. *Gaál Gaszton (Székesfehérvár, Balatonboglár, 1932) mezıgazdász, földbirtokos, fıispán, országgyőlési képviselı, a Kisgazdapárt, valamint a Képviselıház elnöke, az Egységes Párt alelnöke, az Agrárpárt alapító elnöke. Ornitológiai kutatásokkal is foglalkozott. *Gaál István (Felsıpaty, Mosonmagyaróvár, 1969) mezıgazdász, a Növénytermesztési Kísérleti Intézet munkatársa, majd a Növénytermesztési Kísérleti Telep üzemvezetıje, a szakma kiváló mővelıje. *Gaál László (Budapest, Budapest, 1983) mezıgazdász, agrártörténész, az Esterházy-uradalom jószágkormányzója, a Magyar Országos Szövetkezeti Központ juhtenyésztési osztályvezetıje, az Állattenyésztési Kutatóintézet külsı munkatársa. *Galambos Károly (Makó, Budapest, 1930) piarista szerzetestanár, mezıgazdász, a Sankt Ottilia gazdasági tanintézet felügyelıje (Bajorország). Garai Károlyné, Kiss Aranka (Magyaróvár, Gyır, 1979) filozófus, egyetemi docens (Magyaróvár), fıiskolai tanár, intézetigazgató-helyesttes (Gyır). 294

12 Biographiae Óvárienses Gáspár János (Martonos, ?,?) vegyész, tanársegéd (Magyaróvár), fıreáliskolai tanár (Temesvár). *Gluzek Gyula (Lovrin, Budapest, 1894) mezıgazdász, jószágkormányzó (Mezıhegyes), az általa vezetett birtokot Európa egyik legnagyobb és legkorszerőbb mezıgazdasági nagyüzemévé, a települést mintafaluvá fejlesztette. *Gnám Károly (Sopron, Mosonmagyaróvár, 2009) mezıgazdász, a magyaróvári Állattenyésztési Tanszék egyetemi adjunktusa, fı kutatási területe a borjúnevelés, az üszınevelés és a szarvasmarha-hizlalás volt. *Gonda Béla (Szıllıske, Budapest, 1933) mérnök, vízügyi szakíró, technikatörténész, minisztertanácsos. Rövid ideig tanított Magyaróvárott, majd a budapesti Mőegyetem magántanára lett. A Vaskapu-szabályozás terén végzett munkássága nemzetközi elismerést hozott számára. Több tudományos expedíciót szervezett az Adriai-tenger kutatására, ıt tartjuk a magyar tengerkutatás megteremtıjének. A Magyar Adria Egyesület alapító elnöke. Gondola István (Tiszakeszi, Debrecen, 1970) mezıgazdász, tanszékvezetı fıiskolai tanár, a Mezıgazdasági Akadémia igazgatóhelyettese (Magyaróvár), majd rektorhelyettes (Debrecen), kezdetben a gyapot, majd a szarvaskerep és a lucerna állt kutatásainak középpontjában. *Gosztonyi Nándor Lajos (Völcsej, Rábaszovát, 1950) bencés szerzetes, mezıgazdász, a pannonhalmi és zalavári apátság jószágkormányzója. *Gömöry János (Csetnek, Serke, 1908) mezıgazdász, Szász-Koburg-Gothai Fülöp herceg birtokainak központi igazgatója, majd saját birtokainak irányítója. Görög Imre (Kiskunfélegyháza, 1920 Mosonmagyaróvár, 2005) mezıgazdász, egyetemi docens (Magyaróvár), a mezıgazdasági üzemtan oktatója. *Grábner Emil (Gyula, Mosonmagyaróvár, 1955) mezıgazdász, növénynemesítı, a magyaróvári Országos Növénynemesítı Intézet elsı igazgatója, Cserháti tanítványaként kettejüket tartjuk a magyar növénynemesítés megalapozóinak. Mintegy 30 éven keresztül meghatározta a magyarországi növénynemesítés irányát. Gratz Ottó (Gölnicbánya, Budapest-Csillaghegy, 1956) mezıgazdász, állatorvos, tejgazdasági szakember, gazdasági akadémiai tanár, a Tejgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója (Magyaróvár), a Tejtermék Ellenırzı Állomás vezetıje (Budapest), a hazai tejgazdasági kutatások kiemelkedı alakja. Gróf Béla (Farád, Magyaróvár, 1936) mezıgazdász, növényvédelmi kutató, az Alföldi Mezıgazdasági Intézet megszervezıje (Szeged), gazdasági akadémiai tanár (Magyaróvár), a Cukorrépa és a Mezıgazdaság és Kertészet c. szaklapok alapítója, kiváló növényvédelmi szakember. 295

13 Melléklet Groffits Gábor (Tótmegyer, Keszthely, 1957) mérnök, mezıgazdasági építész, mőegyetemi és keszthelyi tanársága után lett a magyaróvári tanintézet igazgatója, majd dékánja. Tudományterületének nemzetközi hírő szaktekintélye, az ország elsı nagy fesztávolságú vasbeton völgyhídjának megépítıje, a Felsıház tagja. Gruber Ferenc (Székesfehérvár, Szarvas, 1971) mezıgazdász, növénynemesítı, gazdasági akadémiai tanár (Magyaróvár), az Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet munkatársa (Szarvas), a rét- és gyepgazdálkodás nemzetközileg elismert szaktekintélye. *Gruner Lajos (Zalaszentbalázs, Felsırajk, 1931) mezıgazdász, szakíró, gazdasági elıadó, a trencsénmegyei Gazdasági Egyesület titkára, a Mezıgazdasági Szemle fımunkatársa. *Gyárfás József (Garany, Mosonmagyaróvár, 1965) mezıgazdász, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás aradi kirendeltségének, majd az anyaintézménynek vezetıje (Magyaróvár), a növénytermesztés és talajerıvisszapótlás Kossuth-díjas (1955) szaktekintélye. Gyırffy Barna (Szepesbéla, Budapest, 1970) genetikus, a Növénytermesztési és Növénynemesítési Kísérleti Intézet munkatársa, a biológiai és genetikai laboratórium vezetıje (Magyaróvár), az MTA Genetikai Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a fiziológiai és biokémiai genetika nemzetközileg elismert Kossuth-díjas (1949) tudósa. Györök Leó Tivadar (Lıcse, Keszthely, 1945) kertész, gazdasági akadémiai fıkertész (Magyaróvár, Debrecen), az Földmővelésügyi Minisztérium kertészeti szakoktatási osztályának vezetıje. *Haberlandt Frigyes (Pozsony, Bécs, 1878) mezıgazdász, gazdasági tanintézeti tanár (Magyaróvár), a Selyemhernyó-tenyésztési Kísérleti Állomás alapítója, vezetıje (Görz), fıiskolai tanár, rektor (Bécs), a szója európai meghonosítója. *Habsburg-Tescheni Albert, fıhg. (Weilburg, Buenos Aires, 1955) osztrák fıherceg, magyar és cseh királyi herceg, mezıgazdász, fıhadnagy, a Felsıház tagja, a magyaróvári uradalom tulajdonosa. *Haecker Lajos (Maienfels, Magyaróvár, 1874) tanársegéd, a fıhercegi uradalom iparüzleti fıintézıje (Magyaróvár). *Hagyó-Kovács Gyula (Sajóvárkony, Pannonhalma, 1960) bencés szerzetes, mezıgazdász, Pannonhalma jószágkormányzója, a rend vagyonkezelıje, a Felsıház tagja. *Hajdú Frigyes (Magyaróvár, Mosonmagyaróvár, 1997) mezıgazdász, növényvédelmi kutató, egyetemi docens (Magyaróvár), az egyetem továbbképzési csoportjának megszervezıje, vezetıje, az intézmény külkapcsolatainak építıje, a Magyaróvári Mezıgazdasági Szakemberek Klubjának alapítója és elnöke. 296

14 Biographiae Óvárienses *Hajós István (?, Pusztalánc, 1908) mezıgazdász, állatorvos, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanársegéde, majd a sárvári Magyar Királyi Tejgazdasági Szakiskolának a mai csermajori technikum elıdjének igazgatója. *Halász Gyula (Budapest, Budapest, 1947) mezıgazdász, gazdálkodó, földrajzi író, a Földrajzi Társaság titkára, a Magyar Rádió lektora, elsıként győjtötte össze és publikálta a magyar utazók életútjára és munkásságára vonatkozó adatokat. Foglalkozott angol, német és francia nyelvő mővek magyarra fordításával is. *Hankóczy Jenı (Zsejkepuszta, Budapest, 1939) mezıgazdász, növénynemesítı, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás adjunktusa (Magyaróvár). Itt kezdte meg búza- és lisztminıség-vizsgálatait, majd az Országos Kémiai Intézet igazgatója, a Gabona és Lisztkísérleti Állomás (Budapest) megszervezıje és igazgatója lett. A búza- és lisztminıség kérdésének nemzetközileg elismert szakembere, a farinométer és a farinográf feltalálója, módszere és találmánya az egész világon elterjedt. *Haraszti Ede (Sátoraljaújhely, Budapest, 1990) mezıgazdász, a gyom- és mérgezınövények, a takarmánymérgezések és a gyepgazdálkodás elismert kutatója, a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem tanszékvezetı egyetemi tanára. Hayne József (Karintia?,? - Grác,?) gazdasági tanintézeti tanár (Magyaróvár), majd a nagyhírő Johanneumban kapott tanszéket (Grác), mindkét városban a növénytan professzora volt. *Hecke Vencel (Reichenberg, Bécs, 1900) mezıgazdász, jószágkormányzó (Radautz), gazdasági tanintézeti tanár (Magyaróvár), fıiskolai tanár, rektor (Bécs), a gazdasági üzemtan kiváló szaktekintélye, császári és királyi kormánytanácsos. *Hegyi Dezsı (Pozsony, Budapest, 1926) mezıgazdász, mikológus, a magyaróvári Növényélet- és Kórtani Állomás igazgatója, az intézet Budapestre történı áthelyezése után is ellátta tisztségét. A hazai növényvédelmi kutatás egyik kiemelkedı alakja. *Henics Zoltán (Budapest, Nagybajom, 1990) mezıgazdász, 18 éven át különbözı vezetı beosztásokban az ıriszentpéteri İrség termelıszövetkezetben dolgozott, majd tanszékvezetı egyetemi docens, az Élettani és Takarmányozástani Intézet igazgatójaként mőködött (Kaposvár) a bel- és külföldön egyaránt elismert kutató és gyakorlati szakember. *Hensch Árpád (Késmárk, Budapest, 1913) mezıgazdász, kassai és keszthelyi tanársága után tért vissza Magyaróvárra, mint gazdasági akadémiai tanár, majd az akadémia igazgatója lett. A korszerő hazai üzemtan és üzemszervezés megalapozója, az Óvári Nagy Tanári Kar kiemelkedı alakja volt. 297

15 Melléklet Hérics Tóth Jenı (Csáktornya, Felsırajk, 1949) élelmiszervegyész, gazdasági akadémiai tanársegéd (Magyaróvár), az Országos Erjedéstani és Mezıgazdasági Ipari Kísérleti Intézet igazgatója (Budapest), a hazai mezıgazdasági iparok egyik korszerősítıje és fellendítıje. Herke Sándor (Csongrád, Szeged, 1970) vegyészmérnök, agrokémikus, az Országos Növénytermesztés Kísérleti Állomás fıvegyésze (Magyaróvár), az Alföldi Mezıgazdasági Intézet egyik alapítója és elsı vezetıje (Szeged), egyetemi tanár (Keszthely), a hazai szikes talajok javításának kiemelkedı alakja. *Hertelendy József (Bocsár, Marillafürdı, 1891) mezıgazdász, jogász, a Fırendiház tagja, Torontál vármegye fıispánja, kormánybiztos. Hidvégi László (Budapest, Mosonmagyaróvár, 1976) kémikus, a Mezıgazdasági Technikum igazgatója, majd a kémia-talajtani tanszék vezetıje, egyetemi docens (Magyaróvár). A takarmányok tápanyag-tartalmának kémiai meghatározásával, a fehérjetartalom változásának vizsgálatával foglalkozott. *Hitschmann Hugó Hippolyt (Kanitz, Bécs, 1904) mezıgazdász, szakújságíró, kiadó, tanársegéd (Magyaróvár), több mezı- és erdıgazdasági folyóirat alapítója, a modern osztrák mezıgazdasági szaksajtó megteremtıje. Horn János (Budapest, Budapest, 1958) kertészmérnök, állami fıkertész, a Kertészeti Tanintézet igazgatója, majd a Kert- és Szılıgazdaságtudományi Kar dékánja (Budapest), a Kertészet c. tárgy elıadója (Magyaróvár). Munkásságával jelentısen hozzájárult a hazai kertészet fejlesztéséhez, korszerősítéséhez. Horn Miklós (Odessza, Gyır, 1965) mezıgazdász, növénynemesítı, a lovászpatonai Nemesítı Állomás alapítója és igazgatója, a növénytermesztési tanszék munkatársa (Magyaróvár), a magyar növénynemesítés egyik kiváló személyisége. *Horschetzky Károly (Kanizsa, Budapest, 1893) mezıgazdász, tanár, újságíró ben megjelent cikksorozata, amelyben a korabeli magyaróvári oktatást és diákéletet mutatta be, kordokumentum jelentıségő. Több pedagógiai tárgyú mővet és színdarabot írt. *Horusitzky Henrik (Hoch Oujezd, Budapest, 1944) mezıgazdász, agrogeológus, a Földtani Intézet fıgeológusa, fıbányatanácsos, a magyar agrogeológia alapjainak megteremtıje. *Horváth Gyula (Csorna, Mosonmagyaróvár, 1956) egykori hallgató, az 1956-os mosonmagyaróvári sortőz áldozata. *Horváth László (Kemenesszentpéter, Budapest, 1974) mezıgazdász, a gyıri püspökség gazdaságának fıintézıje (Szany), jószágkormányzó (Bábolna), az Állami Gazdaságok központi vezetıje, az Öntözési és Rizstermesztési 298

16 Biographiae Óvárienses Kutató Intézet igazgatóhelyettese (Szarvas), nyugdíjasként haláláig az Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársa volt. A szanyi gazdaságot az ország egyik legjobban felszerelt, legsokoldalúbb mezıgazdasági nagyüzemévé tette, a késıbbiekben az itt szerzett széles körő ismereteit, gyakorlati tapasztalatait kamatoztatta. Tudományos ismeretterjesztı munkássága is jelentıs. *Hoyos Miksa, gr. (Pozsony, Budapest, 1956) mezıgazdász, agrárpolitikus, földbirtokos, császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, a Fırendházi, majd a Felsıház tagja, az Országos Mezıgazdasági Kamara elnöke, számos gazdasági társaság és egyesület alapító tagja. Husz János (Moson, Mosonmagyaróvár, 1999) gépészmérnök, helytörténetíró, fıiskolai adjunktus (Magyaróvár), a Mosonmagyaróvári Mezıgazdasági Gépgyár mőszaki fejlesztımérnöke. *Igali Szvetozár (Somberek, Oakland, 1922) mezıgazdász, több folyóirat alapítója és szerkesztıje, velocipédista, az országúti kerékpársport egyik elsı mővelıje. Tanulmányainak befejezése után, a Dél- Franciaország és Magyarország, illetve a Budapest és Belgrád közti utat kerékpárján tette meg, nem kis feltőnést keltve az országutakon. Szılıbirtokosként mőködött Baranyában, majd kivándorolt az USA-ba, ahol gazdálkodni kezdett, átvette a Californiai Magyar Farmer szerkesztését is. *Ihász Lajos (Hathalom, Hathalom, 1908) mezıgazdász, földbirtokos, a hathalmi mintagazdaság alapítója, a Fırendiház tagja, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület világi vezetıje, mecénás. Ilsemann Keresztély (Kiel, Budapest 1912) kertész, gazdasági akadémiai fıkertész, a Kertészet c. tárgy elıadója (Magyaróvár), Budapest fıkertésze, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület fıtitkára, több szaklap szerkesztıje, hazai és nemzetközi elismerések birtokosa. Meghonosította hazánkban a fajtahiteles díszfaiskolai termesztést, rengeteg közterület (Margitsziget, Városliget) neki köszönheti parkjellegét. *Iváncsics János (Petıháza, Mosonmagyaróvár, 2002) mezıgazdász, tanszékvezetı egyetemi tanár, az Állattenyésztési Intézet igazgatója, a magyaróvári kar dékánja, majd a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora, a bécsi Universität für Bodenkultur tiszteletbeli doktora. *Izinger Pál (Tápiószentmárton, Székesfehérvár, 2007) mezıgazdász, az Állami Gazdaságok Fıigazgatóságának vezetıje, IKR elnök, a magyar mezıgazdaság korszerő átalakításának és irányításának kiemelkedı személyisége. *Jancsó Béla (Vaskoh, Machow melletti ütközet, 1915) mezıgazdász, az Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás adjunktusa (Magyaróvár), rövidre szabott élete során aktív kutatói és szakirodalmi munkásságot folytatott. 299

17 Melléklet Jankó József (Orosháza, Budapest, 1992) mezıgazdász, közgazdász, tanársegéd, tangazdaság-vezetı (Budapest), tanszékvezetı egyetemi tanár (Magyaróvár), fıként agrár-üzemtani kérdésekkel foglalkozott. *Jattka Ferenc (Bán, Trencsénteplic, 1917) mezıgazdász, szakíró, jószágkormányzó, a Sina majd a Hadik-Barkóczy birtokok mintagazdasággá fejlesztıje, a burgonyatermesztés nemzetközi szaktekintélye. *Jeszenszky Pál (Gömörpanyit, Újfehértó, 1951) mezıgazdász, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára, a Magyar Mezıgazdák Szövetkezetének vezérigazgatója. Széles körő, a mezıgazdaság minden területére, valamint agrárpolitikai kérdésekre is kiterjedı publicisztikai tevékenységet folytatott. 40 éven keresztül az évente megtartott Országos Mezıgazdasági Kiállítás rendezıje, illetve elnöke volt. *Jókay-Ihász Lajos (Budapest, Chicago, 1993) mezıgazdász, a Food and Container Institute for the Armed Forces, USA (az amerikai hadsereg élelmiszer-kísérleti intézete) kutatója, az elsı őrhajósok számára kifejlesztett, világőrben fogyasztható élelmiszerek megalkotója. *Jósa András (Nagyvárad, Nyíregyháza, 1918) mezıgazdász, orvos, régész, antropológus. Szabolcs vármegye fıorvosa, jelentıs érdemeket szerzett a ma nevét viselı Szabolcs vármegyei múzeum létrehozásában. *Juhász Árpád (Tardoskedd, Tápiószele, 1964) mezıgazdász, gazdasági segéd (Magyaróvár), Vetımagvizsgáló Állomás vezetı (Debrecen), tanszékvezetı (Kassa, Kolozsvár, Debrecen), az Alföldi Mezıgazdasági Intézet egyik megszervezıje és igazgatója (Szeged), a Dohánytermelési Kísérleti Állomás újjászervezıje és igazgatója (Debrecen). Jelentıs érdemeket ért el a dohány nemesítése terén. *Juhos Lajos (Kolozsvár, Keszthely, 1940) mezıgazdász, gazdasági akadémiai tanár (Magyaróvár, Keszthely), majd igazgató (Debrecen), a magyar mezıgazdasági üzemtan egyik kiemelkedı alakja. *Jummerspach Frigyes (Bécs, Magyaróvár, 1898) építész, uradalmi építészeti igazgató, mőgyőjtı, gazdasági akadémiai tanár (Magyaróvár), több épületet tervezett a városban, az ı alkotása a Magyar utca végén található evangélikus templom is. *Kadocsa Gyula (Magyarkimle, Budapest, 1962) mezıgazdász, entomológus, az Állami Rovartani Állomás vezetıje, a Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Rovartani Társaság alapító tagja, elnöke, a növényvédelmi állattan Kossuth-díjas (1955) szaktekintélye. *Kállay Kornél (Békéscsaba, Budapest, 1973) mezıgazdász, fıagronómus (Budapest, Szolnok), az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, a rizstermesztés és öntözéses növénytermesztés hazai úttörıje, kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a szarvasi rizsnemesítı telep. 300

18 Biographiae Óvárienses *Kalocsay Imre (Cegléd, Salamonfalva, 1921) hallgató, hadnagy, a nyugat-magyarországi felkelés hısi halottja. Kalt Péter (?,? - Magyaróvár, 1834) fıhercegi uradalmi építész, gazdasági tanintézeti segédtanár (Magyaróvár). *Kaltenegger Ferdinánd (Bécs, ?,?) gazdasági tanintézeti tanár (Magyaróvár), császári tanácsos (Brixen). Kanitz Ágoston (Lugos, Kolozsvár, 1896) botanikus, gazdasági tanintézeti tanár (Magyaróvár), a természetrajzot elsıként ı oktatta magyar nyelven Magyaróvárott. A késıbbiekben a Kolozsvári Egyetem tanára, dékánja és rektora lett. Az MTA és több külföldi tudományos akadémia tagja, az elsı magyar botanikai folyóirat, a Magyar Növénytani Lapok alapítója és szerkesztıje. Kanyó Mihály (Porcsalma, Magyaróvár, 1858) fıhercegi uradalmi mérnök, gazdasági tanintézeti tanár (Magyaróvár). Karaivanov József (Gyulafirátót, Mosonmagyaróvár, 1998) kertészmérnök, a Lajta-Hanság Állami Tangazdaság fıkertésze, a kertészeti tanszék meghívott elıadója, egyetemi adjunktusa (Magyaróvár). Karkovány Ákos (Tiszaroff, Budapest, 1939) gépészmérnök, mőegyetemi adjunktus (Budapest), az ı elképzelései alapján tervezték meg és rendezték be a Mőegyetem mezıgazdasági és ipari géptani tanszékét. Az I. világháborúban és az azt követı években filmbe illı, kalandos sors jutott neki részül: tüzérszázados, majd hadifogoly Szibériában, innét a Góbi sivatagon keresztül Kínába menekül, s a Carlovits Co. mőszaki osztályának vezetıje lesz. Évek múltán tér csak haza és nevezik ki a Magyaróvári Akadémiához gazdasági akadémiai tanárnak és az Országos Gazdasági Gépkísérleti Állomás vezetıjének, ahol kiemelkedı munkát végzett a széles látókörő, sokoldalú tudós. Károly Árpád (Csíkmenaság, Szeged, 1987) kertészmérnök, egyetemi adjunktus (Magyaróvár), a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese (Kecskemét), az országban az elsık között valósította meg a fólia alatti zöldségtermesztést. Több termelıszövetkezet kertészetének megszervezıje. *Károly Rezsı (Prága, Budapest, 1945) mezıgazdász, növénynemesítı, gazdasági akadémiai tanár, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás helyettes vezetıje (Magyaróvár), késıbb az Országos Mezıgazdasági Üzemi Intézet igazgatója. A hazai cukorrépa-nemesítés elindítója. Javaslatára létesült az Alföldi Mezıgazdasági Intézet és a Kender- és Lentermelési Kísérleti Állomás. Nagymértékben elısegítette a hazai ipari növények termelésének fejlesztését, a mezıgazdasági üzemtan jelentıségének fokozását. *Keller Oszkár (Pétervására, Budapest, 1955) mezıgazdász, gazdasági akadémiai tanár (Keszthely), a Mezıgazdasági Állattani Intézet vezetıje és a gazdasági állattan tanára az Agrártudományi Egyetemen (Budapest). Több szakmai egyesületben töltött be vezetı tisztséget, végzett sokoldalú 301

19 Melléklet munkát, a mezıgazdasági állattan, a halászat és a madártan körében fejtett ki jelentıs tevékenységet. *Kenéz Zoltán (Túrkeve, ?,?) mezıgazdász, birtokos és gazdálkodó, a Jászkun-Szolnok megyei Gazdasági Egyesület elnöke. Keresztény Béla (Budapest, Mosonmagyaróvár, 1980) agrokémikus, talajtani kutató, a Mezıgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa, majd az újonnan megnyíló Akadémia oktatója, késıbb tanszékvezetı egyetemi docens (Magyaróvár), posztumusz egyetemi tanári címmel ismerték el munkásságát. A mikroelem kutatás terén végzett jelentıs munkásságot, több talajvizsgálati módszert dolgozott ki. Kern Herman (Budapest, Budapest, 1957) mezıgazdász, mikológus, a Növényélet- és Kórtani Állomás munkatársa (Magyaróvár), majd 1917-tıl a már Budapestre helyezett intézet vezetıje. A Magyar Növényegészségügyi Szolgálat megszervezıje, kiépítıje és vezetıje, a hazai növényvédelem kiemelkedı alakja. Kerpely Kálmán (Oravicabánya, Budapest, 1940) mezıgazdász, növénytermesztı, gazdasági tanintézeti tanár (Keszthely) és igazgató (Debrecen), majd gazdasági akadémiai igazgató (Magyaróvár), a Magyar Dohánykísérleti Állomás megszervezıje és vezetıje (Debrecen), egyetemi tanár (Budapest), a Magyar Tudományos Akadémia levelezı tagja. Fıként a talajerıutánpótlással és a mőtrágyázás kérdéseivel foglalkozott, jelentıs eredményeket ért el a dohányfajták nemesítésében is. *Khuen-Héderváry Károly, gr. (Zágráb, Budapest, 1960) mezıgazdász, nagybirtokos, gazdaságpolitikus, a Fırendiház, majd a Felsıház tagja, a Felsıdunántúli, majd az Országos Mezıgazdasági Kamara elnöke, a Tisza-Dunavölgyi Társulat elnöke; fıcserkész, a hazai cserkészmozgalom egyik vezetıje. *Kielmannsegg, Karl (Bécs, Hainstetten, 1915) mezıgazdász, osztrák politikus. *Kiss Árpád (Budapest, Kecskemét, 2001) mezıgazdász, növénynemesítı, a Növénytermesztési és Növénynemesítési Kísérleti Intézet kutatója (Magyaróvár), az MTA Mezıgazdasági Kutatóintézetének munkatársa (Martonvásár), a Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese (Kecskemét). Neve világviszonylatban is a legismertebb triticale kutatók között szerepel. Kiss Elemér (Iván, Mosonmagyaróvár, 2009) agrárközgazdász, egyetemi docens, az Igazgatói Titkárság vezetıje, tanszékvezetı helyettes, végül a Továbbképzési Intézet igazgatója (Magyaróvár), a helyi Mezıgazdasági Szakember Klub alapító tagja, titkára, Wittmann Antal-díjas. 302

20 Biographiae Óvárienses *Kiss László (Kis-Láng, Áros, 1887) mezıgazdász, jószágkormányzó, politikus, Eszterházy Pál gróf uradalmainak felügyelıje, a Veszprém vármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke, majd Pápa város polgármestere. Kleyle, Franz Joachim, lovag (Haslach, Bécs, 1854) mezıgazdász, jogász, udvari tanácsos, Károly fıherceg összes javainak fıkormányzója, a gazdasági tanintézet második igazgatója (Magyaróvár), kezdetben Wittmann Antallal közösen, majd annak távozásával önállóan látta el ezt a tisztet. Klingenstein Frigyes (?,? -?,?) jogtudós, tanársegéd (Bécs), gazdasági tanintézeti tanár, majd igazgató-tanár (Magyaróvár). Kolaczek Ervin (Ustron,? -?,?) mezıgazdász, tanársegéd (Magyaróvár), Lippe-Schaumburg herceg jószágfelügyelıje (Dárda), szakíró. *Kolbai Károly (Pozsony, Budapest, 1972) mezıgazdász, segédtanár (Magyaróvár), gazdasági akadémiai tanár (Keszthely), egyetemi tanár, rektor (Gödöllı), a Földmővelésügyi Minisztérium fıagronómusa, a növénytermesztés Kossuth-díjas (1957) tudósa. Kiterjedt kutatói és szakirodalmi munkásságot folytatott, kidolgozta az ikersoros kukoricatermesztési technológiát, kifejlesztette a Kolbai-féle győrőshengert. *Konkoly-Thege Miklós (Tata, 1873 Nagytagyos, 1949) mezıgazdász, légkörkutató, az ógyallai meteorológiai és földmágnességi obszervatórium igazgatója, a Magyar Meteorológiai Társaság választmányi tagja, A meteorológia és a mezıgazdaság c. alapmő szerzıje. *Konkoly-Thege Sándor (Szántó, Budapest, 1969) mezıgazdász, állattenyésztı, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület fıtitkára, a hazai állat-törzskönyvezés megreformálója, az Országos Törzskönyvelı Bizottság vezetıje, a Mangalicatenyésztık Országos Egyesületének, a Marhatenyésztık Országos Egyesületének és a Tejtermelık Országos Szövetségének alapítója, utóbbinak igazgatója is között a Földmővelésügyi Minisztérium államtitkára. Az Állatorvosi Egyetem és a Budapesti Tudományegyetem meghívott elıadója, az Állattenyésztési politika c. tárgy ismeretanyagának és módszerének hazai kidolgozója. Az Agrártudományi Egyetem (Budapest) állattenyésztési tanszékének elsı vezetıje, majd az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa. A hazai állattenyésztés egyik legkiemelkedıbb képviselıje. *Koós Gábor (Szatmár-Németi, ?,?) agrokémikus, szakíró, tanársegéd (Magyaróvár), majd Németországban tanult és dolgozott (Heidelberg, Berlin, Lipcse), többek között Bunsen professzor laboratóriumában is, ahol doktori fokozatot szerzett. Hazatérve a Magyaróvári Vegykísérleti Állomás elsı asszisztense, majd a budapesti kereskedelmi akadémián a kémia, a természetrajz és a technológia tanára lett. 303