ADALÉKOK A BALATONFÜREDI JÁRÁS TÖRÖK KORI TÖRTÉNETÉHEZ A ROVÁSADÓ-ÖSSZElRÁSOK ALAPJÁN ( )

Átírás

1 PÁKAY ZSOLT ADALÉKOK A BALATONFÜREDI JÁRÁS TÖRÖK KORI TÖRTÉNETÉHEZ A ROVÁSADÓ-ÖSSZElRÁSOK ALAPJÁN ( ) KIEGÉSZÍTETTE ÉS SAJTÓ ALÁ RENDEZTE: VERESS D. CSABA A történelmi Veszprém vármegye veszprémi, pápai, zirci, devecseri és enyingi járásainak rovásadóösszeírásait (dicalis conscriptio) a szerző dr. Pákay Zsolt ben jelentette meg: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján ( ) címen (Kiadta a Veszprém vármegyei Múzeum és Könyvtár.) Azóta - az évi és az évi közigazgatási területváltozások jóvoltából a történelmi Veszprém megye területe jelentősen megváltozott. Míg a történelmi enyingi járás (1950-ben) elsősorban Fejér megyéhez került, jelentős területeket csatoltak Veszprém megyéhez. A területrendezések során elsőnek az M. E. és /1945. IV. B.M. rendelet alapján január elején Zala megye balatonfüredi járása (a szentantalfi körjegyzőség kivételével) Veszprém megyéhez került. Dr. Pákay Zsolt az elmúlt évtizedekben az Országos Levéltár kincstári osztályán őrzött dicális összeírás volt Zala vármegyei kötetét is feldolgozta. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17/ évi kötete közölte a tapolcai és sümegi járások hasonló összeírásait, s ezt folytatva -jelen kötetében - közli a volt balatonfüredi járás falvainak rovásadó-összeírásait az közti évekből. Veress D. Csaba ALSÓÖRS 1531-ben (Also Ewrs) a veszprémi káptalannak (a tihanyi apátság kapta) 8 adófizető, 16 szegény és puszta, a bakonybéli apátságnak 2 adófizető; ben (Alsoewrs) a káptalannak 7 adófizető, 5 szegény, 6 puszta, a béli apátság prediális nemeseinek 1 adófizető, 1536-ban mindkét Őrsön (Utraque Ewrs) a veszprémi káptalannak 10 adófizető, 6 szegény, 1 a bírónak átengedett; Choron Andrásnak 3 adófizető, 2 szegény; a második összeíráskor (Utraque Ewrs) a káptalannak 10 adófizető, 6 szegény, 1/2 bírónak átengedett; a béli apátságnak 1 szegény; az Örsi prépostságnak 3 szegény; a veszprémi vár őrségének 1 adófizető, Choron Andrásnak 1 adófizető, 2 szegény, 1542-ben Alsóörsön a veszprémi káptalannak 3 1/2 adófizető, 8 szegény, 3 puszta telke van. Prépost András egytelkes nemes 50 dénár, László Péter 50 dénár, Egyed Antal 1 forint adót fizet. Az évi subsidium hátralék jegyzéke szerint a béli apátságnak 1 telke hátralékban van az adóval ban a veszprémi kapitánynak 1 adófizető, a második összeírás szerint a veszprémi kapitánynak 4 adófizető, 2 újra telepített, 2 szegény, a bakonybéli apátságnak (mely Palota várához adózik) 1 adófizető telke van. A bejegyzés szerint felégetve ben (Also Ewrs) a veszprémi várnak (Paksi Jánosnak) 11 adófizető, a prépostságnak 1 adófizető, 1550-ben ugyanannyi, a várnak 11 adófizető, az őrsi prépostnak 1 adófizető, 1553-ban ugyanannyi, 1554-ben a tihanyi várnak 12 adófizető, 1555-ben az első összeírás szerint a tihanyi várnak 3 adófizető, a prediális nemeseknek 5 adófizető, a második összeírás szerint a veszprémi várnak (Paksi Lászlónak) 11 adófizető, az Örsi prépostnak 1 adófizető, 1555-ben és 1556-ban egy másik összeírás szerint a tihanyi várnak 3 adófizető, 1557-ben (Also Ewrs) a tihanyi várnak 4 adófizető, 2 szegény, a prediális nemeseknek 5 adófizető, az adóval a nemesek hátralékban vannak, 1564-ben (Also Ersy) a királynak 5 adófizető, 7 szegény, a prediális nemeseknek 6 adófizető, az évi hátralék jegyzék szerint (Zalawegh Ewrs aliter Also Ewrs) a veszprémi püspöknek 12 adófizető, a prediálista nemeseknek 6 adófizető, 1566-ban (Zalaweg Ewrs) a második subsidiumkor a veszprémi püspöknek 12 adófizető, 7 szegény, a prediálista nemeseknek 6 adófizető, ben (Zalawegh Ewrs) a veszprémi káptalannak 4 adófizető, a pre dialistáknak 6 adófizető, 4 szegény, ben és 1570-ben (Zalaweghewrs aliter Alseö Ewrs) a veszprémi püspöknek, mely most királyi birtok 10 adófizető, 6 szegény, 3 zsellér, 4 puszta, a prediálistáknak 5 adófizető, 1572-ben a veszprémi püspöknek 9 adófizető, 1574-ben a veszprémi várnak 8 adófizető, 4 szegény és zsellér, 3 újra telepített, 15 puszta, 1576-ban a veszprémi várnak 7 adófizető, 5 szegény, 3 újra telepített, 15 puszta, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor a veszprémi várnak 8 adófizető, 9 szegény, 1 újra telepített, 16 puszta, 1588-ban és 1594-ben a várnak 8 adófizető, 10 szegény, 17 puszta telkét írták össze. Az évi 317

2 összeírás szerint a községben egytelkes nemes Prépost Sebestyén, ő 1600-ban 1 forint adót fizet ben, 1610-ben, 1612-ben a veszprémi püspöknek 3 adófizető, 1613-ban az Örsi prépostnak 3 adófizető, 7 puszta, 2 szabados telke van ban (Also Eors) a prépostnak 1 1/2 adófizető, 7 szabados nemes, 16 háza van. A megjegyzés szerint Szent András ünnepe körül felégetve. ARÁCS 1536-ban az első összeíráskor (Arach) Choron Andrásnak 5 adófizető, 1 szegény, 1/2 bírónak átengedett, a tihanyi apátságnak 3 adófizető, Ajkai Péternek 1 adófizető, 1 szegény, telke van. A veszprémi káptalannak 1 telke, Choron Andrásnak 50 dénár, a tihanyi apátságnak 50 dénár; Bejei Ambrus 2 telek, Ajkai Péter 1 telek adójával hátralékban van ban a második összeíráskor Choron Andrásnak 5 1/2 adófizető, 1 szegény, 1/2 bírónak átengedett, a veszprémi káptalannak 1 adófizető, a tihanyi apátságnak 3 adófizető, 1 szegény, Bejei Ambrusnak 2 adófizető, 1542-ben Ajkai Mihálynak 1 adófizető, Bejei Ambrusnak 1 adófizető, az egytelkes nemesi összeírás szerint Arácsi János egy forint adót fizet, 1548-ban Choron Andrásnak 2 adófizető, 1549-ben Choron Andrásnak 1 adófizető, 2 zsellér, 1 szolga, 1550-ben Choron Andrásnak 1 adófizető, 1553-ban és 1554-ben Choron Jánosnak 1 adófizető, ben szintén, 1564-ben Choron Jánosnak 1 adófizető, az adóval hátralékban levő telke van. Az évi összeírás szerint a török teljesen elpusztította ben és 1570-ben Choron Jánosnak 1 1/2 adófizető, 4 szegény, 2 zsellér, 2 puszta birtoka van. Az 1574, 1576, évi összeírás szerint a község puszta. Az évi második összeírás szerint és 1584-ben Choron Jánosnak 1/2 adófizető, 1 szegény, a többi puszta, 1588-ban és 1594-ben Nádasdi Kristóf özvegyének és Balassi Istvánnak 1 1/2 adófizető, 1609-ben Nádasdi Tamásnak 1 adófizető, 1610-ben és 1612-ben Nádasdi Tamásnak 1 adófizető, ban, 1618-ban 1 adófizető, 8 puszta, 1626/1627-ben 3/4 adófizető, 1635-ben, 1638-ban, 1647/1648-ban 2/4 adófizető telke van ban Babocsai Ferenc birtoka. Jobbágyok: Tóth János, Vargha Mihály, Uki Mihály, Sebestyén Mihály, Mátyás István, Juhász György. Van 23 hold szántójuk, melyben 54 pozsonyi mérő magot vetnek. Más községbelieknek 115 hold szőlőjük van. ASZÓFŐ 1536-ban az első összeíráskor (Asofew) a tihanyi apátságnak 6 adófizető, 5 szegény, 10 zsellér, a veszprémi káptalannak 2 adófizető telke van; a tihanyi apátság 50 dénár adóval tartozik, a második összeíráskor (Assofew) a tihanyi apátságnak 6 1/2 adófizető, szegény, 1/2 bírónak átengedett, a veszprémi káptalannak 2 adófizető, 1 szegény telke van; 1542-ben Csórón András birtoka 2 adófizető telekkel, ban (Asoffe) a tihanyi apátság birtoka puszta, Csoron András alvárnagynak 1 adófizető, 1 szolga, 2 szegény, 1554-ben és 1555-ben (Asoffe Ewrwenyes) Tihany várának 6 adófizető, évi másik összeírás szerint (Assofew, Erwenyes) a veszprémi püspöknek 1 adófizető, Tihany várának 1 adófizető, 1557-ben (Aszofew, Ewrwenyes) Tihany várának 1 adófizető, 2 szegény, 1 szolga, 6 puszta, 1564-ben, 1566-ban (Azofe et Erwenyes) a királynak 6 adófizető, 1567-ben (Azofe et Erwenyes) a tihanyi kapitánynak 3 adófizető, 3 szegény, 1 puszta, 1570-ben (Aszofew et Erwenyes) Tihany várának 9 adófizető, 4 szegény, az adóval hátralékban van, 1572-ben Tihany várának 2 adófizető telke van ben és 1573-ban puszta. Az évi adó hátraléka van összeírva 1573-ban, 1573-ban Aszófő és Örvényes királyi birtok (Asswfew, Ewrwenyes) 9 telekkel ben (Assoffeo, Erwrwenyes) tihanyi vár tartozéka 1 adófizető, 5 szegény, 2 zsellér, 9 puszta telekkel ban (Assoffeo et Eörwenyes) Tihany várának tartozéka 1 1/2 adófizető, 5 szegény, 2 zsellér, 1 felégetett, 9 puszta telekkel ban és 1582-ben az első összeíráskor (Asoffeo et Eörwenyes) Tihany várának tartozéka 2 adófizető, 4 szegény, 2 zsellér, 7 puszta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben (Azzoffew et Eörwenyes) Tihany várának tartozéka 2 1/2 adófizető, 4 szegény, és zsellér, 8 puszta telekkel; 1588-ban és 1594-ben (Azzofeoh et Erwenyes) Tihany várának tartozéka 1 adófizető, 10 szegény, 10 puszta telekkel ben a második összeíráskor, 1596, és 1600-ban nincs összeírva ben, 1610-ben, 1611-ben (Aszofew) Tihany várának 2 telke van ban, ban (Aszofeo) a tihanyi apátságnak 2 adófizető, 8 puszta háza van ben 1 adófizető, 1638-ban és 1639-ben 1 1/2 adófizető, 1647-ben és 1648-ban 2/2 adófizető telket írtak össze Aszófőn és Örvényesen ban (Aszutő) a tihanyi apátság birtoka. 40 jobbágy családnak 40 hold szántóföldje van, melybe 63 pozsonyi mérő magot vetnek, 12 hold szőlőjük 48 akó bort terem. 16 telket újból be kell népesíteni. 16 más községbelinek 16 hold szőlője van. BALATONAKALI 1531-ben (Akaly) a tihanyi apátságnak 12 adófizető, 18 szegény és puszta, 1536-ban (Akalydergeche) Akalidörgicsén Bakics Pálnak 10 1/2 adófizető, 15 szegény, 3 puszta, 1 bírónak átengedett, 1542-ben (Akalydergecze) a fehérvári őrkanonokságnak 5 adófizető, 23 szegény telke van-, 1548-ban felégetve és puszta, 1549-ben Oláh Miklósnak 4 adófizető, 4 zsellér, 5 újra telepített, 1550-ben, 1553-ban és 1554-ben (Akaly Dergeche) Oláh Miklósnak 2 adófizető, 1554-ben (Akalydergyche) 6 adófizető, ben 5 adófizető, 1557-ben 6 1/2 adófizető, 3 szegény,

3 1564-ben (Akalydergeche) 7 adófizető, 2 puszta, 3 szegény, 1566-ban 5 adófizető, 3 újra telepített, 4 puszta, 5 szegény, 1567-ben 6 1/2 adófizető, 7 szegény, 2 puszta, 1 újra telepített, 1569-ben és ben (Akaly Dergeche, Akaly Dergyche) 8 adófizető, 2 szegény, 5 puszta, 1572-ben (Akaly Dyergyche) az esztergomi érseknek 7 adófizető, 1574-ben 6 adófizető, 6 szegény, 4 zsellér, 4 puszta, 1566-ban 3 adófizető, 6 szegény, 4 zsellér, 3 puszta, 3 felégetett, 1578-ban és 1582-ben Zongor Jánosnak 3 1/2 adófizető, 2 szegény, 3 zsellér, 7 puszta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben Török Istvánnak 3 adófizető, 4 szegény, 13 puszta, 1588-ban és 1594-ben (Akaly Dergychye) Török Istvánnak 3 adófizető, 3 szegény és zsellér, 6 felégetett, 8 puszta telkét írták össze és 1627-ben 3/4, 1635-ben 1, 1638-ban és ban 3/4 telek fizet adót ban (Akaly) a fehérvári őrkanonokság birtoka. Az 5 jobbágy családnak 16 hold szántóföldje van, melybe 39 pozsonyi mérő magot vetnek. 10 1/2 hold szőlőjük 46 kapás és terem 103 akó bort. Más községbelieknek 49 hold szántóföldjük van. BALATONFÜRED 1531-ben (Fyred) a veszprémi püspöknek 111/2 adófizető, a veszprémi káptalannak 2 adófizető, a plébánosnak 2 adófizető, 6 szegény és puszta, Pósa Lukácsnak 2 szegény telke van. A püspök, a káptalan és a plébános birtokát a tihanyi apátság kapta ban az első összeíráskor a tihanyi apátságnak 5 adófizető, 3 szegény, 1 puszta, a veszprémi püspöknek 4 1/2 adófizető, 2 szegény, a veszprémi káptalannak 2 adófizető, 1 szegény, a plébánosnak 1 adófizető, 1 szegény, Keresztúri Imre 1, Tatai Máté 1 telekadójával hátralékban van, a második összeíráskor (Fyredh) a tihanyi apátságnak 5 adófizető, 3 szegény, 1 puszta, Keresztúri Imrének l adófizető, 3 szegény, a veszprémi püspöknek 4 1/2 adófizető, 2 szegény, a veszprémi káptalannak 2 adófizető, 1 szegény, a füredi plébánosnak 1 adófizető, 1 szegény, Tatai Máténak 1 adófizető, 1542-ben Füreden (Fyred) a plébánosnak 1 adófizető, Choron Andrásnak 1 adófizető, 8 szegény, a püspöknek 3 adófizető, 4 szegény, Füreden és Csopakon (Fyred et Chopak) a püspöknek 1 1/2 adófizető, 6 szegény, Füreden és Kéken (Fyred et Keek) Choron Andrásnak 3 adófizető, 6 szegény telkét írták össze ben (Fyred) Füreden egytelkes nemesek is vannak. Pethő Gergely 1 forint, Oroszi Péter 1 forint, Vince Imre 10 dénár, Fekete András 1 forint, Szekernyés Balázs 2 forint, Siskei Antal 25 dénár, Toldi Mihály 10 dénár, Siskei Ferenc 40 dénár, Vargha Benedek 1 forint adót fizet. Másik összeírás szerint 1531-ben Arácson, Füreden és Kéken (Arach, Fyred Keek) Choron Andrásnak 12 adófizető, 10 szegény és puszta, 1534-ben (Arach Kek-füred) Arácson és Kékfüreden Choron Andrásnak 7 adófizető, (Fyredkek) Füredkéken a veszprémi püspöknek 5 1/2 adófizető, 6 szegény, 3 puszta, a prediálista nemeseknek 6 1/2 adófizető, 2 szegény, Siskei Gergelynek 1 adófizető, 1 szegény, a plébánosnak 1 adófizető, 1542-ben (Fyred et Keek) Füreden és Kéken Choron Andrásnak 3 adófizető, 6 szegény, a hátralék jegyzék szerint a püspöknek 6 1/2 adófizető, az évi második subsiüium hátralék jegyzéke szerint Arácson és Füreden (Arach et FFyred) a tihanyi apátságnak 1 1/2 adófizető, ban Füreden (Fyred) a veszprémi káptalannak 2 1/2 adófizető, Choron Andrásnak 1 adófizető, a második összeíráskor a veszprémi kapitánynak 3 adófizető, 1 puszta, 1 ispáni, 3 szegény telke van. A megjegyzés szerint a község felégetve ben Füreden (Fwred) a veszprémi várnagynak 6 adófizető, 4 zsellér, 2 új épület, Choron Andrásnak 2 adófizető, 5 zsellér, 1 új épület, 1550-ben Füreden a veszprémi várnak 6 adófizető, 2 fizetett, 1553-ban a várnak 6 adófizető, a tihanyi várnak 9 adófizető, 1554-ben a tihanyi vár tartozéka 6 adófizető telekkel. Az évi hátralék jegyzék szerint, melyet 1555-ben írtak össze, a veszprémi vár Füreden 6 adófizető adójával hátralékban van ben a veszprémi püspöknek 3 adófizető, Tihany várának 2 1/2 adófizető, a második összeíráskor a veszprémi várnak 6 adófizető, 1556-ban (Fewred) a tihanyi várnak 2 1/2 adófizető, 1557-ben (Fyred) Tihany várának 3 adófizető, 2 szegény, 2 puszta, a veszprémi püspöknek 4 adófizető, 2 szegény, 2 puszta, az évi hátralék jegyzék szerint a veszprémi püspöknek 3 adófizető, az évi hátralék jegyzék szerint Tihany várának 2 1/2 adófizető, a püspöknek 3 adófizető, az év második subsidium hátralék jegyzéke szerint a veszprémi püspöknek 3 adófizető, Tihany várának 2 1/2 adófizető, 1564-ben (FFyred) a veszprémi püspöknek 3 adófizető, az évi első subsidium hátralék jegyzéke szerint a veszprémi püspöknek 3 adófizető, az egyházi nemeseknek 3 adófizető, Oroszi Péter malmának 1 adófizető, Szabó János malmának 1 adófizető, a második subsidium hátralék jegyzéke szerint a veszprémi püspöknek 3 adófizető, az egyházi nemeseknek 3 adófizető, Oroszi Pál malmának 1 adófizető, Szabó János malmának 1 adófizető, 1567-ben (Fyred) a veszprémi püspöknek 3 adófizető, 3 szegény, 5 puszta, 1569-ben és ben az első összeíráskor (Fyredh) a királynak 1 1/2 adófizető, 3 szegény, az egyházi nemeseknek 3 adófizető, a malomnak 1 adófizető, Choron Jánosnak 1/2 adófizető, 1 szegény, 4 puszta, 1572-ben a veszprémi püspöknek 2 adófizető, Tihany várának 1 adófizető, Choron Jánosnak 1 adófizető telkét írták össze. A megjegyzés ott van az összeírás mellett, hogy a török elpusztította. Az évi összeírás szerint Tihany vár tartozéka 1 telekkel, megjegyzés mellette: a község puszta ben (Fyred) a veszprémi vár tartozéka 3 adófizető, 6 szegény, 1 zsellér 1 puszta, a malom puszta, Tihany várához tartozó részen van 1 adófizető, 1 319

4 szegény, 4 zsellér, 5 puszta, Choron Jánosnál 1 adófizető telek, 1576-ban a veszprémi várnak van 4 adófizető, 5 szegény, 1 zsellér, 1 puszta, Tihany várának van 1 adófizető, 3 szegény, 5 puszta, 1 felégetett, Choron Jánosnak van 1 adófizető telke. A malom puszta ban és 1582-ben az első összeíráskor Tihany várának 6 szegény és zsellér, 1 adófizető, 7 puszta és felégetett, a malom puszta, Veszprém várának 4 szegény, 4 adófizető, 2 zsellér, 2 puszta, Choron Jánosnak 1 adófizető, 1 szegény, a második összeíráskor Veszprém várának 4 adófizető, 6 szegény és zsellér, 8 felégetett és puszta, a malom puszta, Choron Jánosnak 1 adófizető, 1 szegény, 1584-ben a veszprémi várnak 4 adófizető, 6 szegény, 2 puszta, a tihanyi várnak 1 adófizető, 6 szegény és zsellér, 7 1/2 felégetett, a malom puszta, Choron Jánosnak 1 adófizető, 1 szegény, 1588-ban a veszprémi várnak 2 adófizető, 7 szegény és zsellér, 3 puszta, 2 felégetett, a tihanyi várnak 1/2 adófizető, 6 szegény és zsellér, 10 puszta, a malom puszta, Nádasdi Kristóf özvegyének és Balassi Istvánnak 1/2 adófizető, 1 szegény és zsellér, 6 puszta telkét írták össze ben (Fyred) a veszprémi várnak 2 adófizető, 7 szegény, 3 felégetett, a tihanyi várnak 1/2 adófizető, 6 szegény, Nádasdi Kristóf özvegyének és Balassi Istvánnak 1/2 adófizető telke van. Az évi egy telkes nemesi összeírás szerint Füreden Oroszi Istvánnak egy malma van ban az egy telkes nemesek 1 forint adót fizetnek ben a tihanyi és veszprémi vár tartozéka 4 telekkel, 1610-ben és 1612-ben a veszprémi váré 3 adófizető telekkel, 1613-ban 3 adófizető, 6 puszta telekkel ban a veszprémi várnak és másoknak 2 adófizető, 2 szabados, 8 puszta, 1622-ben ben, 1635-ben, 1638-ban, ban a veszprémi várnak 2 adófizető telke van ban (Füred) több földesúr birtoka. Jobbágyok: Vörös János, Simon Imre, Bedegi János, Bertók István, Szabó György, Barna István, Bertók Mihály, Bagó Gergely, Polányi János, Gyenes Vince, László István, Vargha Tamás, Tóth György, Vas György, Gyenes István, Vörös János. Zsellérek: Cser György, Kis István, Kis János, Szabó János, Farkas János, Máté István. Van 200 mérő szántóföldjük. 8 taxás nemesnek 33 kapás szőlőjük 38 akó bort terem. Más községbélinek 35 kapás szőlőjük van. BALATONKÖVESD 1536-ban (Kewes, Kyes) a veszprémi káptalannak 4 szegény telke van. Az évi összeírás szerint felégetve és teljesen puszta ben az egy telkes nemesi összeírás szerint (Kewes) Kövesi Ferenc 1 forint, Pósa Antal 50 dénár, Kövesi Gergely 1 forint adót fizet. BALATONUDVARI 1536-ban (Wdwary) a leveldi priornak 3 1/2 adófizető, 3 szegény, 1542-ben 3 1/2 adófizető, 7 szegény, az évi hátralékjegyzék szerint 1 adófizető, az évi hátralékjegyzék szerint 2 adófizető telke van ben Csergely Domonkos 2 forint, Berecki Péter 1 forint adót fizet. Egytelkes nemesek ban a leveldi priornak 1 adófizető, 1 allodium, 3 szegény, 1549-ben 2 adófizető, 1 zsellér, 1553-ban, 1554-ben a leveldi priornak 2 adófizető, 1554-ben a második összeíráskor a veszprémi püspöknek 2 adófizető, 1555-ben, 1556-ban, 1557-ben a veszprémi püspöknek 1 adófizető, 1564-ben (Wdwary) a veszprémi püspöknek 1 adófizető, 1 szegény, 1 zsellér, 1566-ban (Wdwary) a püspöknek 1 adófizető, 2 szegény, 1567-ben a püspöknek 1 1/2 adófizető, 3 szegény, az egyházi nemeseknek 2 adófizető, 1569-ben és 1570-ben ugyanannyi, 1572-ben a püspöknek 2 adófizető, 1574-ben a püspöknek 2 adófizető, 4 szegény, 2 zsellér, 7 puszta, 1576-ban a püspöknek 1 adófizető, 4 szegény, 3 szegény, 7 puszta telke van ban és 1582-ben puszta ben a második összeírás szerint és 1584-ben a püspöknek 11/2 adófizető, a többi puszta, 1588-ban a püspöknek 11/2 adófizető, 7 szegény és zsellér, 4 puszta, 1594-ben a veszprémi várnak 1 1/2 adófizető, 7 szegény, a többi puszta telkét írták össze ban (Udwari) a püspöknek egy új épülete van ben a püspöknek 1/2 adófizető, ben 3/4, ben, 1638-ban 1 adófizető, ban 3/4 adófizető telke van. CSOPAK 1534-ben (Chopak) a veszprémi káptalannak 17 adófizető, 12 szegény, 7 puszta, 1 szolga, a veszprémi püspöknek 1 adófizető, 3 szegény, a veszprémi lectornak 1 adófizető, 1 szegény, 1536-ban a veszprémi káptalannak 12 adófizető, 13 szegény, 4 puszta, a püspöknek 1 adófizető, 3 szegény, a lectornak 1 adófizető, 1 szegény, 1 bírónak átengedett, a püspök 1 telek adójával hátralékban van, 1542-ben a káptalannak 10 adófizető, 18 szegény, a püspöknek 1 adófizető, 1548-ban a veszprémi kapitánynak 6 adófizető telke van. A feljegyzés szerint a lakosságot a török elhurcolta. A község felégetve. Egyik összeírás szerint van a veszprémi kapitánynak 18 adófizető, 1 bírónak átengedett, 2 puszta, 7 szegény telke ben a veszprémi várnak (Paksi Jánosnak) 16 adófizető, 9 zsellér, 6 újra telepített, 1550-ben, 1554-ben, 1553-ban a veszprémi várnak 16 adófizető, 1555-ben és 1556-ban a tihanyi várnak 6 adófizető, 1557-ben (Chyopaak) 7 adófizető, 3 szegény, 4 puszta, 1564-ben (Chopak) a királynak 9 adófizető, 6 szegény, 4 puszta, a malomnak 5 adófizető, a veszprémi püspöknek 3 adófizető, 1 szegény; az

5 évi a második subsidium összeírása szerint a királynak és a veszprémi püspöknek 11 adófizető, a malomnak 3 adófizető, 5 szegény, 4 puszta, a bejegyzés szerint ugyan a malom puszta, 1567-ben a püspöknek és káptalannak 5 1/2 adófizető, 4 szegény, 1569-ben és 1570-ben az első összeírás szerint a királynak 9 adófizető, 7 szegény, 3 zsellér, 5 puszta, 1572-ben a veszprémi püspöknek 8 adófizető, 1574-ben (Chyopak) a veszprémi várnak 7 1/2 adófizető, 7 szegény, 5 zsellér, 8 puszta, 1576-ban a veszprémi várnak 9 adófizető, 6 szegény, 5 zsellér, 5 puszta, 3 felégetett, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor a veszprémi várnak 9 adófizető, 10 szegény és zsellér, 9 puszta, felégetett; 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben (Chopak) a várnak 8 adófizető, 12 szegény és zsellér, 11 puszta, felégetett, 1588-ban a várnak 7 1/2 adófizető, 15 szegény és zsellér, 10 puszta telke van ben szerepel a malom is. Ekkor Molnár Tamás egytelkes nemes 2 forint adót fizet ben a várhoz 2 adófizető, 1610-ben és ben 3 adófizető, 1613-ban 3 adófizető, 5 puszta, 1618-ban 1 1/2 adófizető, 8 puszta, 1622-ben 1 1/2 adófizető, 1626-ban, 1627-ben, 1635-ben, 1638-ban, ban 2 adófizető telek tartozik ban a veszprémi káptalan birtoka. Jobbágyok: Csók János, Balogh Mihály, Király György, Gellért Imre, Kúti György, Pálfi István, Harmat Péter, László Gergely, Berta Péter, Guát János, Kovács Pál. Zsellérek: Márkus Gergely, Vámos György, Molnár Ádám, Tóth István, Lovasi István, György Mihály, Nagy György. Van 30 hold szántóföldjük, melybe 48 pozsonyi mérő magot vetnek. A zselléreknek földjük nincs. Van két malom. Más községbelieknek 217 hold szőlőj ük van. DÖRGICSE Ságdörgicse 1531-ben (Saag) Horváth Jeromosnak 11 adófizető, 20 szegény és puszta, 1534-ben (Saghdörgycse) Horváth Jeromosnak 13 adófizető, 9 szegény, 8 puszta, 1536-ban (Saghdergecheye) Horváth Jeromosnak 7 1/2 adófizető, 7 szegény, 3 puszta, 1/2 bírónak átengedett, 1542-ben (Saagdergecse) Horváth Péternek 3 adófizető, 9 szegény, 5 puszta, 1548-ban felégetve és puszta, 1549-ben (Sagdergeche) Dörgicsei Miklósnak 6 újra telepített, 1554-ben (Saagdergecse) Oláh Miklósnak 4 adófizető, 1555-ben Oláh Miklósnak 2 adófizető telke van. Ugyanannyi van 1556-ban is ben puszta ben (Sagh Dergyche) Oláh Miklósnak 3 adófizető, 3 puszta, 1 újra telepített, 1566-ban puszta, 1569-ben és ben (Saagh Dergyche) Török Ferencnek 1/2 adófizető, 3 szegény, 1572-ben az esztergomi érseknek 1 adófizető telke van. Az évi összeírás szerint puszta ig puszta községként van összeírva ban (Sagh dergyche) Török Istvánnak 3 újra telepített telkét írták össze, de 1594-ben újra községként szerepel. Többet nem is írták össze. Szén tpéterdörgicse 1531-ben (Zenthpetherffalwa) Horváth Jeromosnak 6 adófizető, 10 szegény és puszta, ben (Zenthpeterdergyche) Horváth Jeromosnak 6 1/2 adófizető, 2 szegény, 2 puszta, 1536-ban Horváth Jeromosnak 4 1/2 adófizető, 9 szegény, a tihanyi apátságnak és Szarka Andrásnak 5 szegény, ben (Zenthpetherdergecse) Horváth Péternek 2 adófizető, 5 szegény, 4 puszta telke van ben Szentpéterdörgicse Kisdörgicsével (Zent Péter Dörgycze cum Kys Dergycze): 2 adófizető telke van ban (Szent Peter) a fehérvári őrkanonokság birtoka: 14 jobbágynak 70 hold szántóföldje van, melybe 109 pozsonyi mérő magot vetnek. 18 1/2 hold szőlőjük 99 kapás és terem 217 akó bort. Antal György curialis nemesnek van 3 hold szőlője, mely 15 kapás és 36 akó bort terem. Dörgicse 1531-ben (Dergeche) Horváth Jeromosnak 11 adófizető, 12 szegény és puszta, a tihanyi apátságnak 5 adófizető, 15 szegény és puszta, Szarka Andrásnak és más nemeseknek 7 adófizető telke van ban mindkét Dörgicsén (Utraque Dergeche) Horváth Péternek 2 adófizető telkét írták össze. Boldogasszonydörgicse 1534-ben (Boldogassondergychej Horváth Jeromosnak 8 1/2 adófizető, 5 szegény, 1 szolga, 2 puszta, 1536-ban (Bodokassondergeche) Horváth Jeromosnak 8 1/2 adófizető, 5 szegény, 1/2 bírónak átengedett, a tihanyi apátságnak és Szarka Andrásnak 5 szegény, 1542-ben (Boldogassondergecse) Horváth Péternek 2 adófizető, 5 szegény, 3 puszta; az évi hátralékjegyzék szerint a fehérvári őrkanonokságnak 3 adófizető, az évi hátralék jegyzék szerint Oláh Miklósnak 4 adófizető, 1548-ban a fehérvári őrkanonokságnak 3 adófizető, 4 szegény telke van. Ott van a megjegyzés mellette, hogy a község felégetve ben (Boldogassondergeche) Oláh Miklósnak 3 adófizető, 1553-ban 2 adófizető, a második összeíráskor 4 adófizető, 1554-ben 4 adófizető, 1555-ben és 1556-ban 5 adófizető, 1564-ben Boldogasszony - dörgicsén és Szarkadörgicsén (Bódog Ásson Dergechye, Zárka Dergichie) Oláh Miklósnak 8 adófizető, 3 puszta, 2 szegény, 1566-ban 8 adófizető, 4 puszta, 1567-ben Boldogasszonydörgicsén és Szarkadörgicsén (Boldogassondergyche, Zarkadegyche), a fehérvári őrkanonokságnak 8 adófizető, 1 puszta, 8 szegény, az egytelkes nemeseknek 2 adófizető, 1569-ben Boldogasszonydörgicsén Török Ferencnek 8 adófizető, 4 321

6 szegény, 3 zsellér, 4 puszta, 1570-ben ugyanannyi, 1572-ben (Bodogassony et Zárka Dyergyche) Boldogasszonydörgicsén és Szarkadörgicsén az esztergomi érseknek 5 adófizető, 1574-ben Boldogasszonydörgicsén és Szarkadörgicsén (Bodogazzon Dergyche et Zárka Dergyche) a Rector urnak" 6 adófizető, 8 szegény, 6 zsellér, 3 puszta, 1576-ban (Bodogaszonydergiche et Zarkadergiche) Gróf E, özvegyének 5 1/2 adófizető, 8 szegény, 6 zsellér, 4 puszta telke van ban Dörgicsén (Deorgicse) a fehérvári őrkanonokságnak 6 háza van ben Szarkadörgicsén és Boldogasszonydörgicsén (Zárka Dergichie et bodogasson Dergichie) a fehérvári őrkanonokságnak 2 adófizető, 1618-ban Szarkadörgicsén és Boldogasszonydörgicsén (Zárka Dörgicse et Boldog Aszony Dergicse) a fehérvári őrkanonokságnak és a Szarka családnak 1 1/2 adófizető, 10 puszta, 1622-ben Szarkadörgicsén (Zarkadorgicse) több nemesnek és a fehérvári őrkanonokságnak 1 1/2 adófizető, 1635-ben és 1638-ban Boldogasszonydörgicsén és Felsődörgicsén (Boldog Aszoni Deorghicze et Feölseö Deorghicze) 1 1/2 adófizető, ban Boldogaszszonydörgicsén, Alsó- és Felsődörgicsén (Boldogasszonyi Dörgicse, also, Fölső Dörgicse) 1 1/2 adófizető telek van ban Boldogasszonydörgicse (Boldog Aszón) a fehérvári őrkanonokság birtoka. 11 jobbágynak 75 hold szántóföldje van, melybe 130 pozsonyi mérő magot vetnek. A 14 3/4 hold szőlőjük 90 kapás és terem 99 akó bort. Más községbelieknek 25 hold szőlőjük van. S zarkadorgicse 1534-ben (Zarkadergyche) Szarka özvegyének 1 adófizető, Szarka Andrásnak 4 szegény telke van ben Szarka Domonkos özvegye 50 dénár, Szarka András özvegye 1 forint, Szarka Pál egy telkes 10 dénár adót fizet ban (Zarkadergyche) Szarka Péteré és másoké, felégetve és puszta ban és 1582-ben az első összeíráskor (Zarkadergeche) Szarkadörgicsei Zongor János birtoka 1 adófizető, 1 puszta, 1 szegény telekkel ben a második összeíráskor és 1584-ben (Zarkadergeche et bodogassonydergeche) Szarkadörgicsén ék Boldogasszonydörgicsén Török Istvánnak 2 adófizető, 4 szegény, 2 zsellér, 8 puszta, 1588-ban és 1594-ben (Zárka Dergyche et Bodogaszony Dergyche) Szarkadörgicsén és Boldogasszonydörgicsén Török Istvánnak 4 adófizető, 7 szegény és zsellér, 1 újra telepített telkét írták össze ben és 1612-ben (Zarkadorgiche et Boldogaszonidergicie) Szarkadörgicsén és Boldogasszonydörgicsén a fehérvári őrkanonokságnak 3 adófizető telke van. FELSŐÖRS 1531-ben (Felsew Ewrs) Choron Andrásnak 22 adófizető, 15 szegény és puszta, 1534-ben (Felseewrs) Choron Andrásnak 13 adófizető, 15 szegény, 1 puszta, a veszprémi káptalannak 3 adófizető, Oslo Mihálynak 2 adófizető, a veszprémi várnak 1 adófizető, 1536-ban a prépostnak 3 adófizető, a béli apátságnak 1 adófizető, a veszprémi várnak 1 adófizető telke van; 1542-ben (Felsew Ewrs) a veszprémi káptalannak 3 adófizető, 6 szegény, Paksi Jánosnak 1 adófizető, 1 szegény, a veszprémi püspöknek 2 adófizető, 5 szegény, Choron Andrásnak 2 adófizető, 2 szegény, Gyulaffy Istvánnak 2 adófizető, 4 szegény, Ányos Boldizsárnak 2 adófizető, az évi hátralékjegyzékben a prépost 1 adófizető, az éviben a prépost 1 adófizető, Ányos Boldizsár 1 adófizető telekkel szerepel, 1548-ban (Felsewrs) Ányos Boldizsárnak 1 adófizető, a veszprémi kapitánynak 1 adófizető, Pethő Jánosnak 1 adófizető, az Örsi prépostnak 1 adófizető telke van,- mindegyiket a veszprémi kapitány tartja. A második összeírás szerint a veszprémi kapitánynak 4 adófizető, 1 szegény, a prépostnak 1 adófizető, 1 szegény, Ányos Boldizsárnak 1 adófizető, 3 szegény, Pethő Jánosnak 1 adófizető, 2 szegény telke van. A bejegyzés szerint felégetve ben (Felew Ewrs) a prépostságnak 2 adófizető, 5 zsellér, Litteráti Jánosnak 3 adófizető, 2 zsellér, Ányos Boldizsárnak 2 adófizető, 5 zsellér, a veszprémi várnak 4 1/2 adófizető, 5 zsellér, Pethő Jánosnak 1 adófizető, 3 újra telepített, 1550-ben a prépostnak 1 adófizető, Litteráti Jánosnak 3 adófizető, Ányos Boldizsárnak 2 adófizető, a várnak 9 1/2 adófizető, Pethő Jánosnak 1 adófizető, 1553-ban a prépostnak 2 adófizető, Litteráti Jánosnak 3 adófizető, Ányos Boldizsárnak 2 adófizető, a veszprémi várnak 9 1/2 adófizető, Pethő Jánosnak 1 adófizető, 1554-ben Ányos Boldizsárnak és Pethő Jánosnak 3 adófizető, Litteráti Jánosnak 3 adófizető, másik összeírás szerint 1554-ben a prépostnak 2 adófizető, Litteráti Jánosnak 1 adófizető, Ányos Boldizsárnak 2 adófizető, a veszprémi várnak 3 adófizető, Pethő Jánosnak 1 adófizető, a tihanyi várnak 11 1/2 adófizető, 1555-ben id. Pethő Jánosnénak és Kolontári Litteráti Jánosnak 6 adófizető, Tihany várának 2 1/2 adófizető, másik összeírás szerint a prépostnak 2 adófizető, Litteráti Jánosnak 3 adófizető, Ányos Boldizsárnak 2 adófizető, a veszprémi várnak 9 1/2 adófizető, Pethő Jánosnak 1 adófizető, 1555-ben és 1556-ban a tihanyi várnak van még 2 1/2 adófizető telke. Az és évi restantia jegyzék szerint id. Pethő Jánosnak és Litteráti Jánosnak 6 adófizető, a tihanyi várnak 2 1/2 adófizető telke van ben a tihanyi várnak, Pethő Jánosnak és Litteráti Jánosnak 7 adófizető, 4 szegény, 3 puszta telkét írták össze ben (Ersy) Ányos Boldizsárnak és más nemeseknek 6 adófizető, 2 szegény, 2 zsellér, Felsőörsön (Fewlsew Ersy) a királynak 11 1/2 adófizető, 1566-ban az első összeíráskor a veszprémi püspöknek 6 adófizető, Takaró Mihálynak és Pethő Pálnak 3 adófizető telke van; a második összeíráskor a veszprémi káptalannak 6 adófizető, Ányos Boldizsárnak 4 szegény, Takaró Mihálynak és Pethő Pálnak 3 adófizető telke van; az 322

7 összeírás szerint az egészből felégetve 12 porta; ben a veszprémi káptalannak 2 adófizető, 3 szegény, 3 puszta, 1 felégetett, Ányos Boldizsárnak 2 adófizető, 7 felégetett, Pethő Pálnak 11/2 adófizető, 3 puszta, 2 újra telepített telke van. Takaró Mihálynak birtoka felégetve ben és 1570-ben az első összeíráskor (Fewlsew Ewrs, Felseo Ewrs) a veszprémi káptalané, most a királyé 6 adófizető, 5 szegény, 3 zsellér, 3 puszta telekkel. Takaró Mihálynak és Pethő Pálnak 4 1/2 adófizető, 4 szegény, Ányos Boldizsárnak 1 adófizető, 3 szegény, 2 újra telepített, 1572-ben a káptalannak 4 adófizető, Takaró Mihálynak és Pethő Pálnak 3 1/2 adófizető, Ányos Boldizsárnak 3 1/2 adófizető, másik összeírás szerint a veszprémi káptalannak 4 adófizető, Takaró Mihálynak és ifj. Pethő Pálnak 3 1/2 adófizető, Ányos Boldizsárnak 3 1/2 adófizető telke van-, ugyanakkor az egész község felégetve ban (Feölseö Ewrs) a veszprémi káptalannak 6 adófizető, Takaró Mihálynak és ifj. Pethő Pálnak 4 1/2 adófizető, 1574-ben (Felsewewrs) a veszprémi várnak 5 adófizető, 6 szegény, 8 puszta, id. Pethő Pálnak 3 adófizető, 2 szegény, 3 puszta, Ányos Boldizsárnak és Takaró Mihálynak 3 adófizető, 3 szegény, 3 puszta telkét írták össze ban a község puszta ban és 1582-ben az első összeíráskor a veszprémi várnak 5 adófizető, 3 szegény, 1 zsellér, 6 puszta, Ányos Boldizsárnak 1/2 adófizető, 1 szegény, 1 zsellér, 3 puszta, ifj. Pethő Pálnak és Huszár Péternek 1 adófizető, 4 szegény és zsellér, 5 puszta, 1582-ben a második összeíráskor (Felsőörs) a veszprémi várnak 5 adófizető, 3 szegény, 2 zsellér, 5 puszta, Ányos Boldizsárnak 1 adófizető, 1 szegény, 2 puszta, ifj. Pethő Pálnak és Huszár Péternek 2 adófizető, 2 szegény, 4 puszta, 1588-ban és 1594-ben (Felseo Ers) a veszprémi várnak 3 adófizető, 10 szegény, 5 puszta, Ányos Boldizsárnak 11/2 adófizető, 5 szegény, 4 puszta, ifj. Pethő László és Huszár Péternek 2 1/2 adófizető, 5 szegény, 2 puszta telkét írták össze ben a malom 4 forint adót fizet ben (Fölső Eörs) a veszprémi püspöknek és több nemesnek 4 adófizető, 1610-ben, 1612-ben az Örsi prépostnak 3 adófizető, 1613-ban 3 adófizető, 6 puszta, 1618-ban a prépostnak 2 adófizető, 5 puszta, 1622-ben 3 adófizető, 1626 és 1627-ben 2 1/2 adófizető, 1635-ben, 1638-ban 1 1/2 adófizető, és 1648-ban ugyanannyi adófizető telke van ban (Posseio Fölső Eörs) több földesúr birtoka. Jobbágyok: Vargha Péter, Tallos Mihály, Kis János, Pécseli István, Örsi János, Szálai István, Németh István, Szálai György, Kovács György, Szálai János, László György, Lőrinc István, Fülei György. Zsellérek: Csapó István, Bacsó János, Rózsa János, Szabó Gergely. Van 76 hold szántóföldjük, melybe 168 pozsonyi mérő magot vetnek. Csak négy szőlőjük van. Három nemes családnak van 12 kapás szőlője, mely 12 akó bort terem. 115 más községbelinek 468 kapás szőlője van, mely 441 akó bort terem. KÉK 1536-ban az első összeíráskor (Keek) a tihanyi apátságnak 2 adófizető, 4 szegény, a veszprémi püspöknek 1 adófizető, Choron Andrásnak 1 adófizető telke van, az utóbbi adójával hátralékban van, a második összeíráskor a veszprémi püspöknek 3 adófizető, Choron Andrásnak 1 adófizető, a tihanyi apátságnak 2 adófizető, 3 szegény telke van ben az egytelkes nemesi összeírás szerint (Keek) Nagy Pál 2 forint adót fizet. Többet nincs összeírva. LOVAS 1531-ben (Lowas) a veszprémi káptalannak 14 adófizető, 20 szegény telke van-, a rátóti prépostság birtokát szintén a tihanyi apátság kapta, 5 puszta telke van. Choron Andrásnak 3 adófizető, 10 szegény és puszta telkét írták össze ben a veszprémi káptalannak 16 adófizető, 12 szegény, 5 puszta, Choron Andrásnak 1 adófizető, a rátóti prépostságnak 2 puszta, 1536-ban a veszprémi káptalannak 10 adófizető, 8 szegény, 1 bírónak átengedett, Choron Andrásnak 1 adófizető, 1542-ben a veszprémi káptalannak 7 adófizető, 12 szegény, a rátóti prépostságnak 1 adófizető, az évi hátralékjegyzék szerint Gyulaffy Lászlónak 1 adófizető, 1548-ban a veszprémi kapitánynak 2 adófizető, az évi második összeírás szerint a veszprémi kapitánynak 5 adófizető, 1 bírónak átengedett és hospes, 10 szegény telke van. A bejegyzés szerint a község felégetve ben a veszprémi várnak (Paksi Jánosnak) 5 adófizető, 4 felégetett, 9 zsellér, az Örsi prépostság malmának 1 adófizető, a rátóti prépostnak 1 adófizető, 1550-ben a veszprémi várnak 5 adófizető, a rátóti prépostnak 1 adófizető, 1553-ban a várnak 5 adófizető, a rátóti prépostnak 1 adófizető, az Örsi prépostnak 1 adófizető, 1554-ben a tihanyi várnak 7 adófizető, 1555-ben a veszprémi várnak 5 adófizető, az őrsi prépost malmának 1 adófizető, a rátóti prépostnak 1 adófizető, másik összeírás szerint ben és 1556-ban a tihanyi várnak 3 adófizető, ben a tihanyi várnak 3 adófizető, 5 szegény, 4 puszta, 1564-ben a királynak 3 1/2 adófizető, 6 szegény, a malomnak 2 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 2 szegény, 1566-ban a királynak 2 1/2 adófizető, a malomnak 2 adófizető, 10 szegény, 3 felégetett telkét írták össze ben a káptalan birtoka teljesen puszta ben és 1570-ben a királynak 6 adófizető, 6 szegény, 3 zsellér, 2 puszta, 1572-ben az első összeírás szerint a veszprémi püspöknek 1/2, a második összeíráskor 4 1/2 adófizető, 1574-ben a veszprémi várnak 6 adófizető, 3 zsellér, 2 újra telepített, 2 puszta, 1576-ban a várnak 5 adófizető, 2 szegény, 3 zsellér, 3 puszta, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor a várnak 5 adófizető, 2 szegény, 3 zsellér, 3 pusz- 323

8 ta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben a várnak 5 adófizető, 2 szegény, 6 zsellér, 3 puszta, 1588-ban és 1594-ben a várnak 3 1/2 adófizető, 6 szegény és zsellér, 6 puszta, 3 felégetett telkét írták össze ben (Lowassy) Biró Bálint egytelkes nemes 2 forint adót fizet. Ezen évben összeírták a malmot is ban egy egytelkes család él a községben ben a veszprémi várhoz 2 adófizető, 1610-ben és 1612-ben 3 adófizető, 1613-ban 3 adófizető, 6 puszta, 1618-ban 1 1/2 adófizető, 5 puszta, ben 2 adófizető, 1626-ban, 1627-ben, 1635-ben, 1638-ban, ban 1 1/2 adófizető telek tartozik ban jobbágyok: Szabó Mihály, Boda Mihály, Nagy István, Pálfi Benedek, Szabó Ferenc, Vargha István, Szabó Miklós, Biró Mihály, Vince György, Csete György, Oroszvári Mihály, Kis János, Bajomi András, Nagy István, Jámbor Mátyás. Zsellérek: Dénes Miklós, Török Péter, Szakál Benedek, Szakál András, Tóth Mihály, Végh Mihály. Van 42 hold szántóföldjük, melybe 64 pozsonyi mérő magot vetnek. Hat kapás szőlőjük és három malmuk van. Más községbelieknek van 88 kapás szőlőjük, mely mennyiségileg és minőségileg gyenge bort terem. Más községbélieknek 117 hold szőlőjük van. ÖRVÉNYES 1536-ban (Erwenes) a tihanyi apátságnak 5 adófizető, 5 szegény, 2 puszta (50 dénár adóval hátralékban van), 1542-ben (Erwenes) Choron Andrásnak 3 adófizető, 7 szegény, 1548-ban a tihanyi apátságnak 1 újratelepített, 1 puszta, 5 szegény, a község felégetve, 1549-ben Choron Andrásnak 7 zsellér, az évi (Aszoffew Ewrwenes) hátralékjegyzék szerint a királynak 6 adófizető, 1572-ben (Erwnyes) a tihanyi várnak 1 adófizető telkét írták össze. A második összeíráskor már puszta, mert a török felégette ban egy telket összeírtak ugyan, de ott van a megjegyzés mellette, hogy puszta ban, 1627-ben Örvényesen és Aszófőn, 1635-ben és ban 1 1/2 adófizető telek van. PALOZNAK 1531-ben (Paloznak) a veszprémi káptalannak (a tihanyi apátság kapta) 16 adófizető, 20 szegény és puszta, 1534-ben a káptalannak 12 adófizető, 18 szegény, 6 puszta, az úrnak 1 allodiális, 1536-ban a káptalannak 5 1/2 adófizető, 10 szegény, 5 puszta, 1/2 bírónak átengedett, 1542-ben a káptalannak 4 adófizető, 24 szegény, 1548-ban az első összeíráskor a veszprémi kapitánynak (Paksi János) 5 1/2 adófizető, a második összeíráskor a veszprémi kapitánynak 2 adófizető, 1 puszta, 12 szegény, Fábián mester egerszegi diakónusnak 1 szegény telke van. 324 A község felégetve ben a veszprémi várnak 5 adófizető, 11 zsellér, 1550-ben, 1553-ban, ben a tihanyi várnak 5 adófizető, 1555-ben az első összeíráskor a tihanyi várnak 2 1/2 adófizető, a második összeíráskor a veszprémi várnak (Paksi Jánosnak) 5 adófizető, az évi második subsidium összeírása szerint a tihanyi várnak 2 1/2 adófizető, 1557-ben a tihanyi várnak 3 adófizető, 2 szegény, 3 puszta, 1564-ben a királynak 4 adófizető, 1566-ban 5 adófizető, 1567-ben a káptalannak 3 1/2 adófizető, 6 szegény, 1569-ben és 1570-ben a királynak 5 1/2 adófizető, 6 szegény, 3 zsellér, 6 puszta, 1572-ben a veszprémi püspöknek 4 adófizető, 1574-ben a veszprémi várnak 4 adófizető, 7 szegény, 4 zsellér, 4 puszta, 1576-ban a várnak 4 adófizető, 5 szegény, 3 zsellér, 4 puszta, 3 felégetett, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor a várnak 4 adófizető, 7 szegény és zsellér, 9 puszta, 1582-ben és 1584-ben a várnak 5 adófizető, 5 szegény és zsellér, 8 puszta, 1588-ban és 1594-ben a várnak 3 1/2 adófizető, 10 szegény és zsellér, 11 puszta telke van ben a várhoz 1 adófizető, 1610-ben és 1612-ben 1 1/2 adófizető, 1613-ban 11/2 adófizető, 4 puszta, 1618-ban 1 adófizető, 7 puszta, 2 szabados, 1622-ben 1 adófizető, ben 1/2 adófizető, 1635-ben, 1638-ban 3/4 adófizető, ban 1 adófizető telek tartozik. PÉCSELY 1531-ben Kispécselyen (Kyspechel) a veszprémi káptalannak (a tihanyi apátság kapta) 9 adófizető, 12 szegény és puszta, a tihanyi apátságnak 6 adófizető, 5 szegény és puszta, Felsőpécselyen (Felsewpechel) a veszprémi káptalannak (a tihanyi apátság kapta) 15 adófizető, 20 szegény és puszta, 1536-ban a veszprémi püspöknek 5 adófizető, 6 szegény, 2 puszta, a tihanyi apátságnak 1 telke hátralékban van, 1542-ben (Kyspecsel) a káptalannak 4 adófizető, 11 szegény, 1548-ban az óbudai káptalannak 2 adófizető, 6 puszta, 4 szegény, a veszprémi kapitánynak 3 adófizető, a község felégetve; 1549-ben (Kys Pechei), 1550-ben az egyházi nemeseknek 2 adófizető, 1554-ben a tihanyi várnak 2 adófizető, ben (Kys-pecsel) a veszprémi püspöknek 2 adófizető, a második összeíráskor a prediális nemeseknek 2 adófizető, 1556-ban a tihanyi várnak 3 adófizető, 1557-ben (Kyspeczwl) a tihanyi várnak 2 adófizető, 3 szegény, 4 puszta, a veszprémi püspöknek 2 adófizető, az évi hátralékjegyzék szerint a veszprémi püspöknek 2 adófizető, az szerint a püspöknek 2 adófizető, a tihanyi várnak 1 adófizető, 1564-ben (Kyspeczel) a püspöknek 2 adófizető, a tihanyi várnak 2 adófizető, 4 szegény, 1566-ban (Kyspechel) a veszprémi káptalannak 2 adófizető, 1 szegény, 2 puszta, 1569-ben és 1570-ben (Kys Pechei) a királynak 2 adófizető, 4 szegény, 2 puszta, ben a veszprémi káptalannak 1 1/2 adófizető, 1574-

9 ben Komár várának 2 adófizető, 2 szegény, 1 zsellér, a veszprémi várnak 3 adófizető, 3 szegény, 3 zsellér, 15 puszta telke van. Az évi összeírás szerint már puszta a község ben az egytelkes nemesek és a malom 2 forint adót fizet ban (Nemes Pécsei) nemesek birtoka, van 7 1/2 hold szőlőjük, mely 34 kapás és terem 38 akó bort ben (Naghpechel) Nagypécselyen a tihanyi apátságnak 10 adófizető, 15 szegény és puszta, 1536-ban a veszprémi püspöknek 5 adófizető, 10 szegény, 4 puszta, 1/2 a bírónak átengedett, Nagy Ferencnek 5 1/2 adófizető, 8 szegény, 5 puszta, 1/2 bírónak átengedett, 1542-ben (Naghpecsel) a püspöknek 2 adófizető, 10 szegény, a veszprémi káptalannak 6 1/2 adófizető, 12 szegény telke van. Az egytelkes nemesi összeírás szerint Kalmár Antal 1 forint 50 dénár, Sári Péter 50 dénár, Szökés Antal 50 dénár, Sándor Mihály 1 forint 50 dénár adót fizet. Az évi hátralékjegyzék szerint az óbudai káptalannak 2 adófizető, a veszprémi káptalannak az első összeírás szerint 1, a második szerint 3 adófizető, 1548-ban (Naghpeczel) a veszprémi kapitánynak 2 adófizető, 1549-ben Bornemissza Pálnak 3 adófizető, 6 újra telepített, a veszprémi várnak 3 adófizető, 2 újra telepített, 2 zsellér, a veszprémi egyházi nemeseknek 2 adófizető, 1550-ben (Nagh Pechei) Bornemissza Pálnak 3 adófizető, a veszprémi várnak 3 adófizető, az egyházi nemeseknek 2 adófizető, 1553-ban Bornemissza Pálnak 3 adófizető, a veszprémi várnak 3 adófizető, 1554-ben a tihanyi várnak 6 adófizető, évi első összeírás szerint a veszprémi püspöknek 3 adófizető, a második összeírás szerint Bornemissza Pálnak 3 adófizető, a veszprémi várnak 3 adófizető, az egyházi nemeseknek 2 adófizető, 1556-ban a tihanyi várnak 3 adófizető, 1557-ben (Nagy Peczel) a tihanyi várnak 3 1/2 adófizető, 4 szegény, 3 puszta, a veszprémi püspöknek 3 adófizető, 1564-ben (Nag Pechei) a királynak 6 adófizető, 4 szegény, 8 zsellér, 1566-ban (Nagh Peczel) a királynak 6 adófizető, 4 szegény, 3 puszta, 1567-ben a veszprémi és óbudai káptalannak 6 1/2 adófizető, 1569-ben és 1570-ben a királynak 3 adófizető, 3 szegény, 6 puszta, 1572-ben a veszprémi káptalannak 2 adófizető, Komár várának 4 adófizető, 1574-ben a veszprémi várnak 2 adófizető, 3 szegény, 4 zsellér, 4 puszta, Komár várának 2 adófizető, 6 szegény, 3 zsellér, 7 puszta, 1576-ban (Nagy Pechei) a veszprémi várnak 1 1/2 adófizető, 4 szegény, 3 zsellér, 3 puszta, 2 felégetett, Komár várának 1 adófizető, 6 szegény, 4 zsellér, 7 puszta, 1578-ban és ben az első összeíráskor a veszprémi várnak 2 adófizető, 7 szegény és zsellér, 5 felégetett és puszta, Komár várának 1 1/2 adófizető, 5 szegény és zsellér, 6 puszta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben a veszprémi várnak 2 adófizető, 7 szegény és zsellér, 5 felégetett puszta, Komár várának 2 adófizető, 5 szegény és zsellér, 6 puszta; 1588-ban a veszprémi várnak 5 adófizető, Komár várának 19 szegény és zsellér, 2 újra telepített, 19 puszta, 1594-ben a veszprémi várnak 5 adófizető, 19 puszta telkét írták össze ben egytelkes nemesek (Peczel) Miklós Vince 1 forint, Sándor Miklós 1 forint, Sándor János 1 forint adót fizet ben Kiskomárhoz 3 adófizető, 1610-ben és 1612-ben a veszprémi várhoz és Kiskomáromhoz 3 adófizető, 1613-ban a veszprémi várhoz 3 adófizető, 1618-ban a veszprémi várhoz 2 adófizető, 6 szabados, 7 puszta, 1622-ben (Pechei) az őrsi prépostsághoz 1 adófizető, a Sárkány családhoz 1 adófizető, ben a Sárkány családhoz 1 1/2 adófizető, a Zichi családhoz 1 adófizető, 1635-ben, ban, ban 2 adófizető telek tartozik ban (Nagy Pécsei) több földesúr birtoka. 16 jobbágynak 63 hold szántóföldje van, melybe 98 mérő magot vetnek. A 23 hold szőlő 113 kapás és terem 106 akó bort. A más községbelieknek 102 1/2 hold szőlőjük van. SZŐLŐS 1531-ben (Zelews) a tihanyi apátságnak 12 adófizető, 20 szegény és puszta, 1534-ben (Zewlews) a veszprémi püspöknek 3 adófizető, 4 szegény, 3 puszta, Horváth Jeromosnak 2 adófizető, 1536-ban a veszprémi káptalannak 1 adófizető, 3 szegény, a veszprémi kapitánynak 2 adófizető, 3 szegény, Choron Andrásnak 5 adófizető, 5 szegény, 1542-ben a püspöknek 1 1/2 adófizető, 3 szegény, a veszprémi káptalannak 6 adófizető, 5 szegény, Choron Andrásnak 3 adófizető, 6 szegény, a vázsonyi szerzeteseknek 1 adófizető, 1545-ben a tihanyi apátságnak 1 adófizető telke hátralékban van ben Nemes Márton egytelkes nemes 2 forint adót fizet ban Choron Andrásnak 3 adófizető, a veszprémi kapitánynak 2 adófizető, a második összeíráskor a veszprémi kapitánynak 2 adófizető, 4 újra telepített, 3 szegény, a tihanyi apátság birtoka Choron Andrásnál 1 adófizető, 4 újra telepített, 2 szegény, 1549-ben a veszprémi kapitánynak 3 adófizető, 6 zsellér, Choron Andrásnak 3 adófizető, 2 zsellér, 2 újra telepített, 1550-ben (Zewlews) a veszprémi várnak 3 adófizető, Choron Andrásnak 3 adófizető, 1553-ban a veszprémi várnak 3 adófizető, Choron Jánosnak 3 adófizető, 1554-ben Veszprém várának 7 adófizető, 1555-ben (Sewlews) a veszprémi püspöknek 1 adófizető, Tihany várának 4 adófizető, ban a veszprémi püspöknek 1 adófizető, Tihany várának 4 adófizető, 1564-ben (Zelews) a királynak 3 adófizető, 2 szegény, a püspöknek 2 adófizető, 2 szegény, Horváth Gáspár sessioja felégetve; 1566-ban (Zewlews) a királynak és a püspöknek 5 adófizető, 1567-ben (Zelews) a püspöknek 5 adófizető, a veszprémi káptalannak 7 szegény, 4 puszta, 1569-ben és 1570-ben a királynak 6 adófize s ő, 5 szegény, 3 zsellér, 2 puszta, 1572-ben (Zeoleos) Tihany várának 2 adófizető, a veszprémi káptalannak 3 adófizető, 325

10 másik összeírás szerint Tihany várához tartozó 2 porta felégetve, a veszprémi káptalan jobbágyai szegények, mert a török felégette, 1573-ban szintén puszta, 1574-ben (Zeoleos) Veszprém és Tihany várának 3 adófizető, 2 szegény, 2 zsellér, 10 puszta, ban Veszprém várának 3 adófizető, 1 zsellér, 3 puszta, Tihany várának 1 1/2 adófizető, 2 szegény, 3 puszta, 1 felégetett, 1578-ban és 1582-ben Veszprém várának 3 adófizető, 2 szegény és zsellér, 3 puszta, Tihany várának 1 adófizető, 5 szegény és zsellér, 3 puszta, 1 újra telepített, 1584-ben (Zelews) a veszprémi várnak 3 adófizető, 2 szegény, 4 puszta, tihanyi várnak 1 adófizető, 5 szegény és zsellér, 1 újra telepített, 3 puszta, 1588-ban és 1594-ben Veszprém várának 3 1/2 adófizető, 3 szegény, 4 puszta, a tihanyi várnak 1/2 adófizető, 4 szegény és zsellér, 6 puszta telkét írták össze ben (Zeöleös) a tihanyi vár és Veszprém várának 3 adófizető, 1610-ben és 1612-ben (Zeolos) a veszprémi várnak és Tihany várának 2 1/2 adófizető, 1613-ban (Szeoleos) a tihanyi apátságnak 2 1/2 adófizető, 8 puszta, 1618-ban (Szölös) a tihanyi apátságnak 1 1/2 adófizető, 5 puszta, 1622-ben a tihanyi apátságnak 1 1/2 adófizető, ben 1 1/4 adófizető, 1635-ben, 1638-ban 1 adófizető, ban 3/4 adófizető telke van ban több földesúr birtoka. Nyolc jobbágynak 31 1/2 hold szántóföldje van, melybe 61 pozsonyi mérő magot vetnek. 8 1/2 hold szőlőjük 41 kapás és 13 akó bort terem. Más községbelieknek 55 1/2 kapás szőlőjük van. VÁSZOLY 1631-ben (Wasyol) a veszprémi káptalannak 15 adófizető, 30 szegény és puszta, (a tihanyi apátság kapta) a bakonybéli apátságnak 10 szegény és puszta, 1536-ban (Wazol) a káptalannak 11 adófizető, 6 szegény, 4 puszta, 1 bírónak átengedett, a béli apátságnak 1 adófizető, Pillogató Andrásnak 2 szegény, 1542-ben a káptalannak 4 adófizető, 9 szegény, 10 puszta, a béli apátságnak 2 adófizető, az évi subsidium hátralék jegyzéke szerint a káptalannak 2 adófizető, 1548-ban a veszprémi kapitánynak 2 adófizető, 3 újra telepített, 8 szegény, a megjegyzés szerint felégetve, 1549-ben a veszprémi várnak 4 adófizető, 13 újra telepített, 1550-ben a leveldi priornak 4 adófizető, 1553-ban a veszprémi várnak 4 adófizető, 1554-ben a tihanyi várnak 4 adófizető, ben és 1556-ban a tihanyi várnak 11/2 adófizető, 1557-ben a tihanyi várnak 3 adófizető, 3 szegény, 4 puszta, 1564-ben a királynak 6 adófizető, 2 szegény, 1567-ben, 1566-ban a királynak 6 adófizető, 1567-ben a veszprémi káptalannak 6 adófizető, 7 szegény, 2 puszta, 1569-ben a királynak 6 adófizető, 4 szegény, 4 puszta, 1570-ben a királynak 6 adófizető, 4 szegény, 7 puszta, 2 zsellér, 1572-ben a káptalannak 4 adófizető, az évi mindkét subsidium hátralék jegyzéke szerint, mely 1573-ban van összeírva, a királynak 6 adófizető, a malomnak 1 adófizető, 1576-ban a veszprémi várnak 3 adófizető, 3 szegény, 3 zsellér, 15 puszta, 1578-ban az első összeíráskor a várnak 3 1/2 adófizető, 6 szegény és zsellér, 14 puszta, a második összeíráskor és 1584-ben a várnak 4 adófizető, 5 szegény és zsellér, 13 puszta, 1588-ban és 1594-ben a várnak 4 1/2 adófizető, 7 szegény, 4 puszta telkét írták össze ben (Vaszol) az egytelkes nemesek és a malom 2 forint adót fizet ban a veszprémi várnak 2 adófizető, 6 puszta, 1 szabados, 1618-ban 11/4 adófizető, 7 puszta, 3 szabados, 1622-ben, ben 1 adófizető, 1635-ben, 1638-ban 3/4 adófizető, ban 2/4 telke van ban a veszprémi káptalan birtoka. A községben 4 jobbágy és 2 zsellér család lakik. Van 24 hold szántóföldjük, melybe 40 pozsonyi mérő magot vetnek. A hat hold szőlőjük 26 kapás és terem 24 1/2 akó bort. Más községbelieknek 71 hold szőlőjük van. PÄKAY ZSOLT BEITRÄGE ZUR GESCHICHTE DES KREISES BALATONFÜRED ZUR ZEIT DER TÜRKISCHEN HERRSCHAFT AUFGRUND DER STEUERBOGEN ( ) In den Publikationen werden die staatlichen Steuerbogen des Kreises Balatonfüred aus den Jahren veröffentlicht. Der Kreis Balatonfüred ist die dritte Verwaltungseinheit der seit 1950 zu Veszprém, aber in den XVI- XVII. Jahrhunderten zum Komitat Zala gehörenden Territorien. Das Gebiet des Kreises Balatonfüred war während der 150 Jahre türkischer Kriege ( ) nicht von den Türken okkupiert. Es war ein sogenanntes Markgebiet, wo ununterbrochen Kämpfe geführt wurden. Zeitweise ist je eine Burg in die Hände der Türken gefallen wie zum Beispiel Veszprém ( , ), oder Hegyesd ( ), und dann stand das Territorium eindeutig unter der Verwaltung der türkischen Armee. Aufgrund der Daten der staatlichen Steuerverzeichnisse kann dem Zerfall ungsprozess dieses Gebietes, das durch die ständigen Kämpfe fast völlig vernichtet wurde, gut gefolgt werden. 326