Tudományos Előmeneteli Kézikönyv

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Tudományos Előmeneteli Kézikönyv Elfogadta a Kari Tanács október 14. ülése, módosította a március 2-i ülése

2 Tartalomjegyzék 1. A Tudományos Előmeneteli Kézikönyv célja és szabályozási határai A tudományos előmenetel alapfogalmai A tudományos előmenetel főbb lépcsőfokai és az azokhoz kapcsolódó követelmények 6 4. A Kézikönyv áttekintő táblázata Dokumentumok 5.1. Egyetemi tanársegédi munkakör kiemelt követelményei PhD fokozat kiemelt követelményei a) Általános feltételek b) Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola c) Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola d) Pszichológia Doktori Iskola Adjunktusi munkakör kiemelt követelményei Docensi munkakör kiemelt követelményei Habilitáció cím kiemelt követelményei a) BME Doktori és Habilitációs szabályzat, b) Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola c) Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola d) Pszichológia Doktori Iskola Egyetemi tanári munkakör kiemelt követelményei a) Irányelvek a gazdaságtudomány területén benyújtott egyetemi tanári pályázatok tudományos teljesítmény értékeléséhez Függelékek 5.7. Kari kutatási díj Függelék: Publikációs ponttábla (GSZDI) Függelék: Publikációs ponttábla (Kari Kutatási Díj) Függelék: Adatlap az egyetemi docensi pályázat elkészítéséhez Függelék: MTA doktori követelmények (Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya)34 1

3 1. A Tudományos Előmeneteli Kézikönyv célja és szabályozási határai A Tudományos Előmeneteli Kézikönyv (továbbiakban: Kézikönyv) célja, hogy egységes szerkezetű, jól áttekinthető dokumentumban foglalja össze azt a komplex szempont- és követelmény-rendszert, amelyet a GTK oktató-kutató munkatársainak szakmai előmenetelük során szem előtt kell tartaniuk. Az egyetemi tudományos karrier legfőbb állomásainak (1. egyetemi tanársegéd; 2. PhD; 3. adjunktus; 4. docens; 5. habilitáció; 6. egyetemi tanár; 7. kari kutatási díj - junior és szenior kategória) elvárás-rendszerét pillanatnyilag számos, egymással csak részben konzisztens dokumentum szabályozza. A Kézikönyv követi az egyetemi és a kari szabályzatokat, használata megkönnyíti a tájékozódást, ugyanakkor minden esetben az eredeti, itt csak idézett dokumentum képezi az adott eljárás pontos jogalapját. A Kézikönyvet a GTK Kari Tanácsa fogadja el, illetve módosítja. Érdemi módosítási lehetősége természetesen csak azoknál a pontoknál van, amelyek (részben vagy egészben) kari hatáskörben szabályozhatók, azaz pillanatnyilag a Kari Kutatási Díj szabályzata és a Docensi kinevezés GTK minimum követelményei esetében. A GTK kari szabályozásán kívül eső szabályokat a Kézikönyv tájékoztatásul, kivonatos formában idézi, fenntartva, hogy az aktuális Kézikönyv változat nem teljesen vagy nem pontosan felel meg az eredeti dokumentumnak, azonban a főbb sarokpontokat részletesebben is tartalmazza. A művészeti és műszaki alkotásokra vonatkozó szabályozásokra a Kézikönyv nem tér ki. 2. A tudományos előmenetel alapfogalmai Végzettségek, tudományos fokozatok és címek A tudományos előmenetellel kapcsolatos szabályozások gyakran említenek végzettségeket, tudományos fokozatokat és címeket, ezek megkülönböztetése gyakran a bírálóknak is nehézséget okoz. Felsőoktatási környezetben a végzettség kategóriájában elsősorban az MA/MSc végzettséget szokták előírni (például tanársegédi munkakörhöz vagy doktori képzésbe való felvételhez). Tudományos fokozat egyetlen egy létezik, ez pedig a PhD vagy azzal egyenértékű kandidátus fokozat. A kérdés nem pusztán terminológiai, ugyanis az MTA doktori pályázatban például a bíráló külön figyeli a legutóbbi fokozat óta végzett tudományos tevékenységet, komoly tétje van tehát, hogy a legutóbbi fokozatnak a doktori fokozatot vagy egy esetlegesen később elért például habilitációs címet tekintünk-e. A habilitáció, valamint az MTA doktori nem fokozat, hanem cím. Oktatói-kutató munkakörök Az Egyetemen létesíthető oktatói munkakörök a következők: tanársegéd, adjunktus, egyetemi docens, egyetemi tanár. A kutatói munkakörök: tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor. 2

4 Kinevezés és folyamatos alkalmazás Az oktatói kutató munkakörökbe történő közalkalmazotti jogviszonyt létrehozó, határozott vagy határozatlan idejű kinevezés minimum-követelményei alább szerepelnek, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a folyamatos alkalmazásnak azaz a munkakörben való maradásnak is megvannak a maga feltételei (általánosságban: folytatólagos kutatói munka, tananyagfejlesztés, az oktatásban való részvétel stb.) Címzetes A címzetes egyetemi tanári és a címzetes egyetemi docensi kinevezés körülményei és minimum feltételei lényegesen eltérnek az egyetemi tanári és docensi kinevezésétől, és itt nem munkakörökről, hanem címekről van szó. Olyan, az Egyetemmel megbízásos oktatói (óraadói) jogviszonyban álló személynek adományozható címzetes egyetemi tanári / címzetes egyetemi docensi cím, aki az Egyetemen legalább 10/5 éven át folyamatos és rendszeres oktatási tevékenységet végzett, és aki az Egyetem kara által oktatott, kutatott tudományterületen jelentős akár gyakorlati, akár elméleti tevékenységet fejt ki. Az egyetemi tanári és docensi minimumkövetelmények teljesülését azonban itt nem szükséges ellenőrizni, a címzetes címek követelményei szerényebbek. A publikációs lista és az MTMT A publikációs lista a tudományos megítélés egyik legfontosabb alapja. Fontos, hogy pontos adatokkal (beleértve a pontos oldalszámokat, a kiadás dátumát, könyv esetében a kiadó nevét, székhelyét) bárki számára hozzáférhető és naprakész legyen. Ennek, valamint a szerzőre vonatkozó hivatkozások adminisztrálásának felülete a hazai felsőoktatásban és kutatói hálózatban kötelező jelleggel az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára, Az MTMT rendszere folyamatos fejlesztés alatt áll, pillanatnyilag nem enged meg bármilyen típusú szűrést, ezért egyelőre elképzelhető, hogy egy pályázathoz más bontásban, kézi szerkesztéssel kell benyújtani a publikációs listát. Ígéret van azonban arra, hogy ez rövidesen elkerülhető lesz. Az MTMT feltöltéséhez komoly segítséget jelent az alábbi dokumentum: Publikációs kategóriák A publikációs listán rendszerint elkülönítjük a tudományos (szakmai közönség számára készült, új tudományos eredményt és hivatkozásokat tartalmazó, komoly szakmai folyóiratban vagy kiadónál megjelent) munkát és a (közéleti lapban vagy szakmai magazinban megjelent) ismeretterjesztő írásokat. Az utóbbiak rendkívül fontosak lehetnek egy szakma kérdéseinek közismertté tétele során, azonban a bíráló nem vagy csak korlátozottan veszi figyelembe oktatói/kutatói előmenetelünk megítélésénél. Fontos, hogy ne tűntessünk fel ismeretterjesztő, népszerűsítő és közéleti publikációkat tudományosként, mert aláássa a bíráló testület megelőlegezett bizalmát. Miután a publikáció adatbázisba vitele során döntöttünk a tudományos/ismeretterjesztő jellegről, döntenünk kell a publikációs kategóriáról is, azaz, hogy a mű könyv, könyvrészlet, szerkesztett könyv, folyóirat cikk, konferencia cikk, absztrakt, könyvismertetés stb. Amikor egy bizonyos címhez vagy fokozathoz bizonyos mennyiségű publikációra van szükség, a recenziók rendszerint nem számítanak, bár természetesen általánosságban azt jelzik, a kutató aktív tagja a szakmájának. A megjelent konferencia absztraktok a természettudományokban 3

5 megszokott módon szintén nem számítanak külön publikációnak, ezért abban az esetben, ha komoly, a konferencia megrendezését követően tudományosan megszerkesztett könyvben szereplő tanulmányt publikálunk, ne soroljuk az absztrakt kategóriába. A szakdolgozat, a PhD disszertáció, és a konferencia előadás nem számítanak teljes értékű publikációnak, azonban mégiscsak a kutatói aktivitás jelei, ezért ezeket is érdemes feltölteni az MTMT-be, beleírni az önéletrajzba. Kiemelést érdemel, hogy az egyes publikációs kategóriák megítélése tudományterületenként változik. A természettudományokban, és a természettudományok publikációs mintázatait fokozottan követő társadalom- és humántudományokban (mint pl. a szociológia egyes területei) szinte kizárólag a nemzetközi folyóiratcikk számít. Más társadalom- és humántudományokban azonban a monográfiák és a szerkesztett kötetben megjelent cikkek is legalább ennyire fontosak, azonban ezek kétségtelenül kevésbé mérhető publikációs kategóriák, mint az impaktfaktorral, adatbázistagsággal, és lista típusokkal mért folyóiratok. Általánosságban elmondható, hogy a BME inkább a természettudományos modellt követi, és a nemzetközi, Web of Science -es adatbázisban szereplő folyóirat-publikáció létével és számával méri a teljesítményt. Ettől némileg eltérő módon az MTA a doktori habitusvizsgálatokban és a Kar az ezek függvényében megfogalmazott habilitációs szabályzatokban a könyv alapú és a hazai publikációkat is nagyra értékeli. Ezért a nemzetköziesedést általánosságban helyeselve és célul tűzve, a monográfiákat és a magyar nyelvű publikációkat sem érdemes elhanyagolni. A publikációs kategóriák útvesztőjében igazít el az alábbi dokumentum: Publikációs és közzétételi alapszabályok A publikálás során magától értetődően be kell tartani bizonyos tudományetikai szabályokat, így például szigorúan tilos plágiumot elkövetni, a szó szerint vagy körülírással idézett tudományos eredményeket szakszerűen hivatkozni kell. Amennyiben már megjelent cikkünket minél több olvasóhoz akarjuk eljuttatni, érdemes feltöltenünk egy repozitóriumba (pillanatnyilag az és a számít a leginkább látogatottnak), hogy más kutatók egyszerű keresőszavakkal rátaláljanak, és idézzék. A saját cikkünk feltöltése azonban jogi akadályokba ütközhet (számos nemzetközi kiadó explicite tiltja, hogy szabadon hozzáférhetővé tegyük a folyóiratukban megjelent cikkünket), ebben az esetben nem a beszerkesztett és betördelt cikk pdf-ét, hanem a folyóirathoz való benyújtás előtti kézirat utolsó változatát érdemes feltennünk. Minderről kimerítő leírást ad az alábbi oldal: Publikációs adatbázisok és listák Az egyes folyóiratokban megjelent publikációink megítélése nagyban függ attól, hogy az adott folyóirat mely adatbázisban, listán szerepel. Az egyes MTA bizottságok saját, általában hierarchizált, kategóriákra bontott listával rendelkeznek, érdemes ezeket jó előre 5-10 évvel az MTA doktori pályázat benyújtását megelőzően megismerni. A BME számára legfontosabb két adatbázis a Scopus ( a PhD eljárás megindításához legalább egy Scopusban jegyzett folyóirat publikációra van szükség), valamint a Web of Science ( a PhD védéshez legalább egy WoS-ban jegyzett folyóirat publikációra van szükség). A Scopus tágabb területet figyel, szerepelnek benne tanulmánykötetek és olykor konferenciakötetek is, míg a Web of Science többnyire csak a rendszeresen megjelenő, lektorált, impakt faktorral rendelkező (még ha az egyes humán- vagy társadalomtudományi területen 0 is) folyóiratokat jegyzi, csak kifejezetten kevés 4

6 konferenciakiadvány kerül indexálásra. Érdemes jó előre, már a doktori képzés elején tisztában lenni azzal, melyek szakterületünk WoS-ben jegyzett folyóiratai. Társszerzőség kérdései Bár a társszerzőség kérdését a különféle bíráló bizottságok sokszor igen eltérően kezelhetik, alapesetben elmondható, hogy egy kétszerzős publikációt 0,5-ös, egy háromszerzőset pedig 0,33-as súllyal (stb.) szoktak beszámítani, hacsak a társszerzők ettől eltérő módon írásban nem nyilatkoznak. A másik egyszerű megközelítés szerint pedig minden szerző teljes értékben rendelkezhet a publikációval. Bizonyos esetekben főként PhD publikációs pontszámításkor a témavezető társszerzősége nem rontja a szerzőségi arányt, azaz ilyenkor a szerzőszámot a témavezető nélkül kell számolni. Előfordul olyan megközelítés is, amelyik bizonyos ( kiemelt ) publikációként csak egyszerzőset vagy kétszerzőset fogad el. A BME GTK által gondozott tudományterületeken vagy a szerzőszámmal való egyszerű osztás a szokásos, vagy valamilyen olyan számítási mód, amelynél a többszerzős művek összes szerzőre eső súlya 1-nél némileg nagyobb szám. Ennek leggyakoribb változata szerint két szerzőnél szerzőnként 0,6, háromnál 0,4, míg négy vagy többnél 0,3 a súly. Idézettség Manapság erősödnek azok a tendenciák, amelyek egy kutató teljesítményét nem a cikkének megjelenési helyéül választott folyóirat idézettsége (impakt faktora), hanem a kutató saját idézettsége alapján ítéljék meg. Míg azonban a természettudományokban az idézettség gyűjtése számos adatbázisból egy gombnyomással megoldható, humán- és társadalomtudományi területeken nem kerülhető meg, hogy szabad kézzel is gyűjtsük az idézeteket, a WoS, a Scopus, és a GoogleScholar ugyanis a ránk vonatkozó idézetek csak egy részét látja (de természetesen érdemes velük kezdeni). Az idézeteket amelyek közt nem számítanak a saját magunkra vonatkozó (függő) idézetek érdemes mielőbb felvinni az MTMT-be. Mindenki által hozzáférhető, Google által indexelt repozitóriumba azért is érdemes feltölteni a publikációinkat, hogy az idézetek számának növekedését elősegítsük, valamint így a Scholar Google a műre megjelent hivatkozások is könnyebben kereshetők. Periodica Polytechnica A BME tudományos folyóirat-családja a Periodica Polytechnica, amelynek minden karon megtalálható egy rendszeres időközökben, nyomtatásban és elektronikusan egyaránt megjelentetett angol nyelvű sorozata. A GTK-n Periodica Polytechnica: Social and Management Sciences címen olvasható (lásd: A folyóirat szerzői részben a kar munkatársaiból kerülnek ki, de számos szerző érkezik más intézményből, más országból. A kar kutatóinak közös felelőssége, hogy a beérkező cikkek anonim bírálásában részt vegyenek. A GTK-s Periodica Polytechnica szerepel a Scopus adatbázisban, a WoS-ba történő befogadása pedig folyamatban van. 5

7 További segítség A hatékony publikáláshoz többek között ez a weboldal nyújthat segítséget: A publikációs listák elkészítéséhez és karbantartásához ezen a weboldalon találunk hasznos tanácsokat: 3. A tudományos előmenetel főbb lépcsőfokai és az azokhoz kapcsolódó követelmények Az egyetemi tudományos előmenetel első állomása a tanársegédi munkakör. Bár a kinevezésnek csak egyetlen minimumfeltétele van, az egyetemi diploma, érdemes szem előtt tartani, hogy a tanársegédi lét fenntartása és az adjunktusi munkakörbe való továbblépés záros határidőn belül megvédett doktori disszertációt feltételez. A PhD megvédéséhez a BME karain egy viszonylag tömör, 250 E leütéses doktori disszertáció elkészítése mellett legalább négy (megjelenésre elfogadott) publikációra van szükség. Bár az egyes doktori iskolák követelményei és javasolt folyóirat listái eltérnek, általánosságban igaz, hogy a négy publikációból kettőnek angol nyelvű lektorált folyóiratcikknek kell lennie, és ezek egyikének egy WoS lapban kell keresztülmennie a bírálati folyamaton. Az Egyetemen pillanatnyilag a WoS cikk elfogadtatása jelenti a legnagyobb kihívást a doktoranduszoknak, ezért érdemes már a doktori képzés elejétől monitorozni az adott szakma folyóiratait, és különösen figyelni a WoS rendszerében szereplőket. A publikációk és a disszertáció mellett egy angol B2 komplex nyelvvizsga szükséges, továbbá a Doktori Iskolának még egy nyelv alapfokú ismeretéről kell meggyőződnie. Az adjunktusi kinevezés előfeltétele a PhD fokozat megléte, valamint 3 év felsőoktatási tapasztalat, amelybe a szervezett doktori képzésben folytatott tanulmányok ideje beszámítható. A docensi kinevezés feltétele két, együttvéve legalább 100%-os (azaz pl. két 50%-os) WoS vagy SCImago adatbázisban szereplő vagy MTA listás cikk megléte, és igazolt magas szintű idegen nyelvismeret vagy idegen nyelvű oktatási gyakorlat. A Kar fontos kiegészítése az egyetemi szabályzathoz, hogy a docenssé kinevezendő pályázónak a hallgatói minősítések alapján jellemzően 4-es érték felett kell teljesítenie az Oktatók Hallgatói Véleményezése (továbbiakban: OHV) rendszeren keresztül beérkezett minősítések szerint. A habilitáció követelményrendszere hasonlóképp, mint a PhD esetében doktori iskolánként eltérő. Közös azonban, hogy elsősorban a tudományos fokozat (PhD) óta végzett tudományos tevékenységet méri, valamint, hogy jelentős, 6 vagy 8 féléves oktatási tevékenységet és idegen nyelvű oktatási képességet előfeltételez, amelyről a habilitációt odaítélő Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (továbbiakban: HBDT) a pályázati dokumentáció és egy előadás során győződik meg. A publikációs és idézetségi számok mérése már eltér az egyes doktori iskolák közt, de erősödő tendencia, hogy a habilitációs követelményeket az adott tudományterület MTA doktori követelményeinek meghatározott szintű teljesítésével definiálják. A habilitációhoz az Egyetemi Habilitációs és Doktori Bizottság (továbbiakban: EHBDT) egyre inkább megköveteli, hogy a pályázónak legyen védett PhD hallgatója: van olyan Doktori Iskola (DI), amely már előírja ezt, másutt ez egyelőre védett MA vagy MSc hallgatóval kiváltható. 6

8 Az egyetemi tanári kinevezés követelményrendszere az adott tudományterület MTA doktori szintjéhez igazodik, teljesüléséről a bírálóknak kell meggyőződnie. Ennek legegyszerűbb módja, ha a pályázó már túl van az MTA habitusvizsgálaton, ennek híján azonban a pályázatában kell kitérnie arra, hogyan viszonyul a teljesítménye az adott MTA bizottság által előírt habitusvizsgálat követelményeihez. MTA doktora címmel egyenértékű tudományos teljesítmény mellett a pályázónak habilitációval kell rendelkeznie, és tudományterülettől függően egy vagy két védett doktorandusz témavezetőjének kell lennie. A Kari Kutatási Díj az elmúlt három év publikációiban megnyilvánuló tudományos tevékenységét díjazza. A senior kategóriában minimum feltétel egy legalább 50%-os WoS-es folyóiratcikk, egyébként pedig minél több publikációval rendelkezik egy pályázó, annál nagyobb esélye van a díj elnyerésére. A ponttáblázat kiemelten díjazza a nemzetközi publikációkat. Az MTA doktori (IX. Osztály, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság) követelményrendszer rövid összefoglalása: A minimálisan elérendő pontszám összesen 300 pont. A 300-on belül minimum 120 pontot kell elérni a hazai és nemzetközi listás folyóiratok elfogadott publikációval, amin belül minimum 35 pont kell, hogy legyen a nemzetközi listás. A 300-on belül legalább 60 pont a hivatkozásokra, amin belül minimum 30 pont listás folyóiratokban történt hivatkozás kell, hogy legyen. Kiemelt tudományos könyv, monográfia legfeljebb 4 darab, legfeljebb 60 ívig, maximum 180 pont értékben számolható el. A listás folyóiratcikkek és a kiemelt tudományos könyv, monográfia összesen minimum 150 pont értékben kell, hogy megjelenjen az értékelés során. A különböző kategóriájú (nemzetközi A, B, C és D, valamint hazai A, B, C és D) publikációk és hivatkozások igen eltérő pontértékűen, így pl. nemzetközi A publikáció 20 pont, D 8 pont, hazai A 10 pont, hazai D 4 pont; hivatkozások: nemzetközi A-ra nemzetköziben 6 pont, magyar A-ra magyarban 1,5 pont. A szerzői súlyok: kétszerzős 0,6, háromszerzős 0,4, háromnál több szerzős 0,3. Az MTA doktori (II. Osztály) követelményrendszer rövid összefoglalása: minimálisan 51 publikáció, amelyek közül az egyes bizottságok eltérő arányban kívánnak meg idegen nyelvű és külföldön megjelent cikkeket. Legalább 30 műnek a fokozatszerzés (PhD) óta eltelt időben kell megjelennie. Minimálisan két önálló tudományos kötet, amelyek közül legalább az egyik a fokozatszerzést követő időszakban jelent meg és nem azonos a fokozatszerzéskor felhasznált művel. Jelentős idézettség, van olyan terület, ahol ez 200 pontot jelent (a nemzetközi idézet duplán számít), van, ahol kevesebbet. 7

9 4. A Tudományos Előmeneteli Kézikönyv áttekintő táblázata Kinevezés/elbírálás feltételei Tanársegéd PhD 1 Adjunktus Docens Habilitáció 1 Egyetemi tanár Végzettség Oktatási kompetencia MA/MSc és doktori képzésben részvétel PhD megkezdte a PhD képzést Habilitáció + MTA doktori szintű habitus + Nyelvvizsga Felsőoktatási tapasztalat 3 Angol B2 és egy további min. alapfokú év felsőoktatási tapasztalat felsőoktatási tapasztalat 4 5 év posztdoktori kutatás és/vagy MTA doktora Oktatás idegen nyelven is Idegen nyelvű oktatási tapasztalat + MSc/PhD témavezetés Oktatási segédanyag Oktatói minősítés 5 + Volumenében és minőségében meghatározó oktatási tevékenység Az itt jelzettek a Kar általános minimális követelményeit rögzítik. Az egyes Doktori Iskolák elvárásai ezektől lényegesen eltérhetnek. 2 Az eljárás megindításához doktori szigorlat szükséges. 3 A doktori képzés idejét is beleszámítva. 4 Habilitáció esetén nem szükséges. 5 Az OHV alapján legalább 4-es szint. 8

10 Kinevezés/elbírálás feltételei Tanársegéd PhD 6 Adjunktus Docens Habilitáció 1 Egyetemi tanár Tudományos teljesítmény Szakmai közéleti tevékenység Iskolateremtő tevékenység + Önálló kutatás Rendszeres hazai és nemzetközi publikálás Tézis, értekezés Tézisek előadása Publikációk habil/dsc követelmények viszonylatában Saját publikációkra épülő tézisek és értekezés max. 250 E n. Nyilvános védés Web of Science publikációk 1 7 További idegen nyelvű referált folyóiratcikk Legfeljebb 10, PhD utáni publikációra épülő egységes tézis Három megadott téma magyar és idegen nyelven 50% DI-k szerint eltérő 100% 2 (össz. 100% szerzői súly) További publikáció Független hivatkozások Rendszeres szakmai közéleti tevékenység Széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer és elismertség Web of Science-es előny Az itt jelzettek a Kar általános minimális követelményeit rögzítik. Az egyes Doktori Iskolák elvárásai ezektől lényegesen eltérhetnek. 7 Az eljárás megindításához Doktori Iskolától függően Scopus-indexált publikáció is elégséges lehet, a fokozatszerzés feltételeinek teljesítéséhez azonban javasolt már az eljárásra Web of Science publikációval készülni. A fokozatszerzés feltételeit külön táblázat mutatja a Doktori Iskolák egyéni feltételrendszerei alapján. 9

11 PhD fokozatszerzés további publikációs feltételei doktori iskolánként Gazdálkodás- és Szervezéstudomány (az egyes tételek között és viszony) Tudományfilozófia és Tudománytörténet (az egyes tételek között vagylagos viszony) Pszichológia 8 (az egyes tételek között vagylagos viszony) 20 pont az 1 Függelék táblázata alapján 50% WoS és 50% Scopus, utóbbi kiváltható egy kiemelt cikkel (lásd a GSZT DI folyóiratlistáját) 100% súlyú WoS 3 idegen nyelvű referált folyóiratcikk (ebből 2 a TF-TT DI folyóiratlistájáról) 2 WoS és egy kiemelt publikáció a Pszichológia DI folyóiratlistájáról minden tézisponthoz 50% súlyú könyv, fejezet vagy referált folyóiratcikk 3 db 100% súlyú idegen nyelvű referált cikk és egy önálló könyv 2 LREC és egy kiemelt publikáció a Pszichológia DI folyóiratlistájáról Habilitáció további feltételei doktori iskolánként 9 Gazdálkodás- és Szervezéstudomány Tudományfilozófia és Tudománytörténet Oktatás Oktatási tapasztalat 8 félév 6 félév Témavezetés 1 PhD 1 MSc/PhD Tudományos teljesítmény Publikáció MTA IX. Osztály Gazdaságtudományi habitus + 2, össz. 1 súlyú WoS 100 pont az 1. függelék listáján, ebből 2,5 súlyú WoS, 2,5 súlyú Scopus 80 pont a Tf-Tt DI Habilitációs pontrendszerében Szakmai közéleti tevékenység Hivatkozások Kutatási pályázat MTA Doktora hivatkozások 50%-a (min. 2 WoS) előny 20 hivatkozás (min. 2 WoS) 30 hivatkozás Pályázatelbírálás követelmény Hazai/nemzetközi szervezeti tagság követelmény Minősítő eljárásban részvétel előny követelmény Nközi folyóirat szerk.bizottsági követelmény tagság Iskolateremtő tevékenység előny 8 A Pszichológia Doktori Iskola az eljárás megkezdéséhez kizárólag Web of Science publikációt fogad el, továbbá az itt szereplő kitételek az opponenshez küldés feltételeiként szerepelnek. 9 A Pszichológia Doktori Iskola az általános elvárásokon túl nem támaszt habilitációs követelményeket. 10

12 5.1. Egyetemi tanársegédi munkakör kiemelt követelményei (1) Tanársegédnek nevezhető ki, aki a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik, b) megkezdte a doktori képzést, vagy doktorjelölt, (2) A tanársegédek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományágban a színvonalas oktatáshoz, gyakorlatok vezetéséhez idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) publikációs tevékenység kifejtése, idegen nyelven is. (3) A tanársegédi közalkalmazotti jogviszony felmentéssel megszüntetésre kerülhet, ha a közalkalmazott a munkába állásától számított 3 éven belül nem létesít doktorjelölti jogviszonyt. (BME Humánpolitikai szabályzat 34. ) 5.2. PhD fokozatszerzés kiemelt követelményei 5.2. a) Általános feltételek (1) Előkövetelmény a sikeres záróvizsgával, diplomavédéssel befejezett MSc vagy MA szintű, vagy azzal egyenértékű egyetemi tanulmányokat tanúsító egyetemi oklevél. Külföldön szerzett egyetemi oklevelet a kérelem benyújtása előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni, illetve honosíttatni. (2) Doktori szigorlat eredményes letétele. (3) Két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének igazolása. a) Az első idegen nyelv kizárólag angol lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvány szükséges. b) A második idegen nyelv az illetékes HBDT által megjelölt nyelvek egyike lehet, mely ismeretét a doktori iskola működési szabályzata által előírt módon kell igazolni. (4) Önálló tudományos munkásság tézisszerű bemutatása (PhD). Az eredményeket egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni, az új megállapításokat tételesen, a pályázó szakmai publikációira és építve [tudományos munkánál a tézispontokhoz saját publikáció(ka)t rendelve]. (5) Tudományos alkotásoknál minimum feltétel legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelvű megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk. Értekezéssel történő pályázat esetén ebből legalább 1 Web of Science vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent cikk. (6) Az (5) pontban rögzített általános követelményeken túl az illetékes HBDT által kidolgozott, a szakterület sajátosságait is figyelembe vevő, részletes doktori követelményrendszernek is eleget kell tenni. (7) A publikációs követelmények teljesítésének elbírálása a Magyar Tudományos Művek Tárába bevitt adatok alapján történik. 11

13 (8) A fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldása; a doktori értekezés bemutatása és megvédése nyilvános vitában. a) Az értekezésben a jelöltnek célkitűzéseit, új tudományos eredményeit, szakmai alkotásának leírását, szakirodalmi ismereteit, kutatási módszereit kell bemutatnia. b) Az értekezés összefoglaló jellegű munka, amely magyarul, angolul, vagy kérelemre a HBDT jóváhagyásával az Egyetem más oktatási nyelvén is beadható. c) Az értekezés maximum 250 ezer karakter terjedelmű lehet, amibe az ábrák által elfoglalt sorok is beleértendők (az esetleges "Függeléket", illetve "Mellékletet" ebbe nem kell beszámítani). d) Értekezés esetén az összefoglaló fejezetnek tartalmaznia kell a tézisfüzetben szereplő tézispontokat, valamint a tézispontokban megfogalmazott állításokhoz egyértelműen hozzárendelt saját publikációra való hivatkozást. (Forrás: BME Doktori és Habilitációs szabályzat, b) A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Tanács kiegészítése a BME Doktori és Habilitációs Szabályzatának követelményrendszeréhez (részletek) Az alábbi publikációs feltételek formális teljesítése nem garantálja sem az eljárás elindítását, sem pedig annak sikeres befejezését. A döntéshozatalnál a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Tanács (DT) és a kijelölt opponensek külön-külön érdemben megvizsgálják az új tudományos eredmények publikálásának szintjét, továbbá a jelölt hozzájárulását a publikált eredményekhez. Publikációs követelmények a PhD eljárás indításához: (1) A BME Doktori és Habilitációs Szabályzat 15. -ának (5) bek. szerint: Tudományos alkotásoknál minimum feltétel legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelvű megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk, ebből legalább 1 Web of Science vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent cikk. (2) A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi DT kiegészítése a BME Doktori és Habilitációs Szabályzat 15. -ának (6) bek. alapján: További követelmény az 1. sz. melléklet 10 szerinti pontozási rendszer alapján minimálisan 12 pont összegyűjtése. Publikációs követelmények a PhD fokozatszerzéshez: (1) A melléklet szerint minimum 20 pont. 11 (2) A tézispontokhoz rendelve összességében legalább egy idegen nyelvű legalább 50%-os szerzői súlyú Web of Science és egy legalább 50%-os szerzői súlyú Scopus adatbázisban szereplő folyóiratcikk. A Scopus adatbázisban szereplő folyóiratok egyikében megjelent cikk helyettesíthető az alább felsorolt kiemelt folyóiratok egyikében megjelent folyóiratcikkel. (3) Minden egyes tézisponthoz rendelve legalább egy 50%-os szerzői súlyú könyv, könyvrészlet vagy lektorált folyóiratban megjelent cikk. 10 Ld: 1. sz. Függelék: Publikációs ponttábla. 11 Ld: 1. sz. Függelék: Publikációs ponttábla. 12

14 Kiegészítő szabályok: a) A végleges formában közlésre elfogadott folyóiratcikkek megjelentnek számítanak. b) A társszerzői részesedést 1) vagy a szerzők számával való egyenletes osztással kell meghatározni úgy, hogy a témavezető társszerzőségét figyelmen kívül kell hagyni, 2) vagy a Jelölt vagy a DT kérésére a társszerzők által tett nyilatkozat alapján kell figyelembe venni. A 2) esetben az összes szerző nyilatkozata szükséges, és két szerzőnél maximum 60%-ot, háromnál 40%-ot, míg négy vagy többnél 30%-ot lehet a pályázónál figyelembe venni. c) Kiemelt folyóiratban megjelenő folyóiratcikk kiváltható azonos szerzői súlyú további idegen nyelvű Web of Science folyóiratcikkel. d) A kiemelt folyóiratok listáját tekintve mindig az eljárás megindításának pillanatában érvényes, a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola weblapján nyilvánosságra hozott lista érvényes. Kiemelt folyóiratok listája: 1. Hitelintézeti Szemle 2. Közgazdasági Szemle 3. Külgazdaság 4. Magyar Tudomány 5. Marketing & Menedzsment 6. Minőség és Megbízhatóság 7. Pénzügyi Szemle 8. Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 9. Szigma 10. Vezetéstudomány (Forrás: Pontositott pdf) (1) A publikációkat minden eljárási fázis esetén előbb az MTMT rendszerbe kell felvinni. (2) Az MTMT-hez a DT olyan automatikus pontozást segítő ponttáblázatot is illeszthet, amely segítségével a különböző kategóriákba tartozó publikációkhoz pontszáma az opponensnek könnyen kiszámítható. Minta táblázat a Kiegészítés a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Tanács PhD fokozat megszerzésének publikációs követelményeihez című dokumentumban, ezen a linken található: GSZT pdf) 13

15 5.2. c) A Tudományfilozófia és Tudománytörténet HBDT kiegészítése a BME Doktori és Habilitációs Szabályzatának követelményrendszeréhez A minimumkövetelmények formális teljesítése nem garantálja sem az eljárás elindítását, sem pedig annak sikeres befejezését. A döntéshozatalnál a Tudományfilozófia és Tudománytörténet Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (HBDT) és a hivatalos opponensek külön-külön érdemben megvizsgálják az új tudományos eredmények publikálásának szintjét, továbbá a jelölt hozzájárulását a publikált eredményekhez. Publikációs követelmények eljárás indításhoz: Legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelven megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk, ebből legalább 1 Web of Science vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent cikk. (BME Doktori és Habilitációs Szabályzat 15. (5) bek.) Publikációs követelmények fokozatszerzéshez (a PhD értekezés opponensekhez történő kiküldésének feltétele): A doktorjelölt téziseihez kapcsolt (megjelent vagy közlésre elfogadott) tudományos közleményeinek az alábbi három lehetőség közül kell az egyik változat előírásait teljesítenie: (1) Legalább egy 100%-os szerzői súlyúnak megfelelő Web of Science folyóiratcikk. (2) Legalább három 100%-os szerzői súlyúnak megfelelő lektorált idegen nyelvű folyóiratcikk vagy lektorált idegen nyelvű könyvfejezet. Ezekből legalább kettő folyóiratcikk, és a szűkebb szakterület elismert fórumaként számon tartott alábbi folyóiratok valamelyikében jelentek meg: 1. Tradition and Discovery (ISSN: , on-line) 2. Apeiron 3. Appraisal 4. Early Science and Medicine 5. Informal Logic (ISSN: on-line) 6. Philosophy & Technology - Springer (ISSN: , ISSN: (electronic version) 7. Physis 8. Poiesis und Praxis 9. Polanyiana 10. Studies in the History of Natural Sciences 11. European Journal of Philosophy (ISSN Online ISSN: ) 12. Technikgeschichte 13. European Journal of Philosophy of Science (ISSN: , ISSN: (electronic version) 14

16 (3) Legalább három 100%-os szerzői súlyúnak megfelelő lektorált idegen nyelvű folyóiratcikk vagy lektorált idegen nyelvű könyvfejezet, továbbá a benyújtott értekezés témájából készült, könyv alakban megjelent önálló tanulmány. Elfogadható az 1. és a 2. feltétel részteljesítésének következő kombinációja is: egy legalább 50%-os szerzői súlyú Web of Science cikk és egy 100%-os szerzői súlyúnak megfelelő cikk a 2. pontban felsorolt folyóiratokban. A 2. és 3. pontban szereplő könyvfejezet, és könyv csak akkor fogadható el, ha a kötet olyan tudományos könyvkiadónál jelent meg, amely évente legalább 15 tudományos kötetet jelentetetett meg a megelőző két évben, és a könyvet vagy könyvrészletet tudományos fokozattal rendelkező szakmai bíráló lektorálta. A fenti pontoknál csak a doktorjelölt legalább 50%-os szerzői súlyú publikációi vehetők figyelembe, viszont a témavezető társszerzőségét nem kell figyelembe venni. A társszerzői részesedést a szerzők számával való egyenletes osztással kell meghatározni, vagy a doktorjelölt kérésére a társszerzők által tett nyilatkozat alapján kell figyelembe venni. Az utóbbi esetben az összes szerző nyilatkozata szükséges. (Forrás: pdf) Az eljárás indításakor a jelölt rendelkezzen a BME DSZ 15. (3) bek. a) pontja szerinti angol nyelvvizsgával, valamint egy második a disszertáció témája szempontjából releváns idegen nyelv ismeretét igazoló államilag elismert legalább alapfokú nyelvvizsgával. (Forrás: d) PhD fokozat megszerzésének publikációs követelményei a Pszichológia Doktori Tanács kiegészítése a BME DSZ követelményrendszeréhez A feltételek formális teljesítése nem garantálja sem az eljárás elindítását, sem pedig annak sikeres befejezését. A döntéshozatalnál a Pszichológia Doktori Tanács és a hivatalos opponensek külön-külön érdemben megvizsgálják az új tudományos eredmények publikálásának szintjét, továbbá a jelölt hozzájárulását a publikált eredményekhez. Publikációs követelmények eljárás indításánál: Legalább 4 tudományos közlemény, melyből legalább 2 megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk, ebből legalább 1 Web of Science adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent közlemény (a továbbiakban: WoS folyóirat-közlemény). A PhD értekezés opponensekhez történő kiküldésének feltétele: Legalább 4, a tézispontokhoz kapcsolt (megjelent vagy közlésre elfogadott) tudományos közlemény, ezen belül legalább 3 lektorált folyóirat-közlemény, legalább 2 WoS folyóriatközlemény vagy LREC konferencia-kiadvány, valamint legalább 1 kiemelt publikáció, melynek a jelölt első szerzője. 15

17 Kiemelt publikáció az a folyóirat-közlemény, amely olyan kiadványban jelent meg (nyert elfogadást), mely impakt faktorral rendelkezik, vagy pedig a szűkebb szakterület elismert fórumaként számon tartott alábbi publikációs helyek körébe tartozik: Advances in Cognitive Psychology Applied Neuropsychology Brain and Mind Cognitive Linguistics Cognitive Neuropsychiatry European Journal of Philosophy First Language Language Learning and Development Philosophy and Phenomenological Research Valamint: az Association of Computational Linguistics konferencia-kiadványai (ACL, NAACL, EACL) az Association for Computing Machinery konferencia- kiadványai az Institute of Electrical and Electronics Engineers konferencia-kiadványai Nem tekinthető folyóirat-közleménynek konferencia kiadványban megjelent egyéb közlemény. A fokozatszerzési követelményeket a Pszichológia Doktori Tanács évente felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A fokozatszerzési követelményeket a Pszichológia HBDT május 9-én fogadta el, a BME EHBDT szeptember 30-án fogadta el, és szeptember 30-án lépett érvénybe. (Forrás: ogia_phdmin_2011.pdf) 5.3. Az adjunktusi munkakör kiemelt követelményei (1) Adjunktusnak nevezhető ki, aki a) MA/MSc, vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal rendelkezik, b) idegen nyelven is képes oktatásra, c) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, d) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, e) önállóan képes alkotó tevékenység végzésére, f) legalább 3 év időtartamú oktatási tevékenység ellátását célzó munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt. 16

18 (2) Az (1) bekezdés f) pontjában említett 3 évbe 3 év szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve egyéb önálló szakirányú tevékenység, valamint a szervezett doktori képzésben folytatott tanulmányok ideje beszámítható. (3) Az adjunktusok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományágban a színvonalas oktatáshoz, gyakorlatok rendszeres vezetéséhez idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban, idegen nyelven is, (Forrás: BME Humánpolitikai szabályzat 35. ) 5.4. A docensi munkakör kiemelt követelményei 5.4. a) Általános szabályok (1) Egyetemi docenssé nevezhető ki, aki a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal rendelkezik, b) oktató és tudományos, illetve szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve szakmai munkájának vezetésére, c) idegen nyelven is képes előadás tartására, d) (az alábbi pont IX.1-től hatályon kívül helyezve, itt csak tájékoztatásképp szerepel!) rendelkezik legalább 10 éves, felsőoktatási intézményben szerzett oktatóikutatói tapasztalattal. Oktatói-kutatói tapasztalatnak számít a demonstrátorként, valamint doktoranduszként végzett oktatási, vagy kutatási munka. Habilitált oktatókutató esetén az oktatói-kutatói tapasztalat időtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges, e) megfelelő publikációs tevékenységet végez, idegen nyelven is, f) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, g) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, valamint szakmai közéleti elismertséggel rendelkezik. (2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogásához, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása), c) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, habilitált docensek esetében részvétel doktori és habilitációs eljárásokban, 17

19 d) az oktató és a tudományos munka szervezése, e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban, idegen nyelven is, f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete, h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában, i) törekvés az egyetemi tanári követelmények teljesítésére. (Forrás: BME Humánpolitikai szabályzat 36. ) 5.4. b) α) A docensi kinevezés GTK kari minimum követelményei (érvényes a végéig benyújtandó pályázatokra) A BME Gazdaság- es Társadalomtudományi Karon a BME Humánpolitikai Szabályzatban foglaltakon túl az alábbi minimum követelmények teljesítése a docensi kinevezés szükséges, de nem feltétlenül elégséges feltétele, ennek teljesítése önmagában nem garantálja a kinevezést. A Kari Tanács döntéséhez külön Szakértői Bizottság is véleményezi, hogy a pályázó tudományos és oktatási teljesítménye a vezető oktatóvá váláshoz megfelelő szintű-e. Tudományos teljesítmény A jelölt az egyetemi tanári kinevezéshez elvárt tudományos követelmények irányába eléri a szakterületen működő BME Doktori Iskola Habilitációs Szabályzatában rögzített publikációs követelmények felét. Ehhez a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolához tartozó szakterületen legalább kettő idegen nyelvű, "Web of Science" adatbázisban szereplő folyóiratcikk publikálása tartozik, melyek összes szerzői súlya legalább 100%-nyi (az MTA doktorinál alkalmazott társszerzői részesedésszámítás mellett). Ha a pályázó szakterülete egyetlen BME Doktori Iskolához sem kötődik, akkor a követelményeket az álláshely kiírására vonatkozó javaslatban kell megfogalmazni, amelyet a Kari Szakértői Bizottság véleményez. A pályázó ennek bemutatására pályázatában külön megjelöli a hatályos PhD minimum követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódó publikációkat, valamint külön bemutatja az azt meghaladókat, amelyek között csak könyveket, könyvrészleteket és lektorált folyóiratcikkeket tüntethet fel. A pályázó bemutatja továbbá, hogy tudományos teljesítménye hogyan viszonyul az MTA adott osztályának, bizottságának MTA doktori publikációs követelményeihez, valamint az egyetemi habilitációs szabályzatban rögzített tudományos teljesítményhez. 18

20 Oktatási teljesítmény A pályázó a karon mind volumenében, mind minőségében meghatározó oktatási teljesítménnyel bírjon. Rendelkeznie kell maximum két tantárgy keretein belül összesen 56 órányi (= 4 óra/hét) tananyaggal. Az itt tekintett tárgyak olyan GTK kötelező vagy kötelezően választható tantárgy(ak) kell, hogy legyen(ek), amelyekhez a pályázó minimum 8 ív tisztán saját szerzésű könyvvel, könyvrészlettel vagy jegyzettel rendelkezik. Elmúlt két éves OHV minősítései alapján a Kar oktatóinak legjobb 1/3-ához sorolható. Ha a pályázó nem BME alkalmazott, akkor az 5 legutóbbi oktatási év felsőfokú oktatási tevékenységéről szóló hallgatói véleményeket kell bemutatnia. Igazoltan képes a BME magyartól eltérő valamelyik oktatási nyelvén is előadást tartani. A pályázat benyújtását megelőző két év egyik félévében önállóan tanított a BME magyartól eltérő legalább egyik oktatási nyelvén legalább hat tanórában. A pályázat elbírálása előtt, az érintett szervezeti egység szervezésében, nyilvános 45 perces előadást tart a BME magyartól eltérő valamelyik oktatási nyelvén, amelyet a Szakértői Bizottság elfogadhatónak értékel b) β) A docensi kinevezés GTK kari minimum követelményei (érvényes a március 2. után benyújtandó pályázatokra) A BME Gazdaság- es Társadalomtudományi Karon a BME Humánpolitikai Szabályzatban foglaltakon túl az alábbi minimum követelmények teljesítése a docensi kinevezés szükséges, de nem feltétlenül elégséges feltétele, ennek teljesítése önmagában nem garantálja a kinevezést. A Kari Tanács döntését előkészítendő a dékán által felkért Szakértői Bizottság véleményezi, hogy a pályázó tudományos és oktatási teljesítménye a vezető oktatóvá váláshoz megfelelő szintű-e. A pályázatot kiírni szándékozó tanszék vezetője (vagy központ igazgatója) kérheti a Szakértői Bizottság egy hónapon belüli előzetes állásfoglalását pályázati kiírás tudományos és oktatási teljesítményre vonatkozó kritériumok részleteivel kapcsolatban. A pályázó a Tudományos Előmeneteli Kézikönyv mellékletében található adatlapot kitöltve nyújtja be pályázatát. A 2016-ban pályázók a március 2-a előtti rendelkezések szerint is megfelelhetnek a docensi minimumkövetelményeknek. Tudományos teljesítmény A jelölt a releváns tudományterülethez a BME-n (leginkább) kapcsolódó habilitációs publikációs (tudománymetriai) követelmények (azon belül a részkövetelmények) legalább felét kell, hogy teljesítse. Amennyiben a BME-n nincs releváns doktori iskola, a jelölt az adott tudományterület MTA doktori követelmények (azon belül a részkövetelmények) legalább felét kell, hogy teljesítse. Az előzőn belül követelmény továbbá legalább kettő idegen nyelvű folyóiratcikk megléte, amelyek összes szerzői súlya legalább 100%-nyi (a kétszerzős 60%, a háromszerzős 40%), olyan folyóiratban, amely szerepel a Web of Science, SCImago adatbázisban, vagy a releváns tudományterület MTA osztályának nemzetközi folyóiratlistáján. A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolához tartozó szakterületen az előző követelmény csak Web of Science-es publikációkkal teljesíthető. 19

21 A pályázó tudományos teljesítményének bemutatására az MTMT listára építve, táblázatos formában is pályázatában külön megjelöli a hatályos habilitációs minimum követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódó publikációkat, és pontértékeit. Jelzi, mely két idegen nyelvű folyóiratcikkel teljesíti a kari minimumkövetelmények vonatkozó részét. Oktatási teljesítmény A pályázó a karon mind volumenében, mind minőségében meghatározó oktatási teljesítménnyel bírjon. Rendelkeznie kell maximum két tantárgy keretein belül összesen 56 órányi (= 4 óra/hét) tananyaggal. Az itt tekintett tárgyak olyan GTK kötelező vagy kötelezően választható tantárgy(ak) kell, hogy legyen(ek), amelyekhez a pályázó minimum 8 ív tisztán saját szerzésű könyvvel, könyvrészlettel vagy jegyzettel rendelkezik, amelyet a pályázatban (akár elektronikus formában) elérhetővé kell tenni. Az oktatási képesség igazolásának főszabálya a BME OHV-n az oktatókra vonatkozóan legalább 4,00 szint elérése. Ezt az elmúlt három évben, legalább három (egyenként legalább 30 fős kurzusú) tantárgyra vonatkozóan, összesen legalább 200 hallgatói létszám feletti oktatási mennyiség mellett, a foglalkozások legalább 80%-ának megtartásával, kell felmutatni, illetve ennek hiányát részletesen ki kell fejteni és meg kell indokolni. Ezen eredményeket táblázatos formában, az adatok forrásának bemutatása mellett kell megadni. Nem a BME-n teljesített oktatás esetén az előző szabályok elvével és kritériumaival harmonizáló egyéb igazolható teljesítményt kell bemutatni. Rendelkezik államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgával (vagy annak elismertethető egyéb okirattal) angol, német, francia vagy spanyol nyelvek egyikéből. (Az angol nyelv előnyt jelent.) Vagy rendelkezik felsőoktatási intézményben több éves, jelentős óraszámú, igazolt idegen nyelvű oktatási gyakorlattal Habilitáció cím kiemelt követelményei 5.5. a) Általános szabályok (1) Az Egyetem a tudományos fokozattal rendelkezők oktatói és előadói képességének, valamint szakmai teljesítményének megítélése érdekében - erre irányuló kérelem esetén - habilitációs eljárást folytat le. (2) A jelen Szabályzatban - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - meghatározott egyes munkakörök ellátásának szükséges feltétele a habilitáció. (3) A habilitációs eljárás további szabályait a Doktori és Habilitációs Szabályzat határozza meg. (Forrás: BME Humánpolitikai szabályzat 52. ) (1) A habilitációs eljárás indítása iránti kérelmet a tudományág szerint illetékes HBDT elnökének címezve kell benyújtani az illetékes dékáni hivatalba. A kérelemben meg kell jelölni a tudományterületet és a tudományágat, amelyben a pályázó a habilitációt kéri. 20

22 Amennyiben ez nem esik egybe a kérelmező doktori fokozatának területével, az eltérés indokát részletezni kell. Az eljárás során alkalmazott nyomtatványokat az EHBDT honlapjáról ( elérhető Habilitációs Ügyrend tartalmazza. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi szakmai anyagokat: a) A doktori fokozat (PhD) megszerzése óta végzett tudományos tevékenység eredményeinek tézisekben történő összefoglalása. Tudományos jellegű habilitáció esetén a tézisek a pályázó válogatott (legfeljebb 10) publikációira épülnek. A válogatott munkák eredményeit egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni, az új megállapításokat tételesen, a tudományos téziseknél megszokott formában kell rögzíteni, a válogatott publikációkat tézispontokhoz rendelve. b) Részletes tudományos/alkotói életrajz a 4. (2) c pont szerinti közéleti tevékenység ismertetésével (ez kiegészíthető igazoló okiratokkal, illetve a közéleti tevékenységért kapott elismerések igazolásával). c) A kérelmező szakirodalmi munkásságának és a műveire történt független hivatkozásoknak a listája, kiemelve az Web of Science szerinti hivatkozásokat. A publikációs követelmények teljesítésének elbírálása az MTMT-be bevitt adatok alapján történik. d) A pályázó által hazai vagy külföldi egyetemen oktatott tárgyak adatainak megadása, a témavezetésével készült értekezések (TDK, diplomamunka, PhD, DLA) listája. e) A tananyagformáló készség bizonyítására a pályázó által írt tankönyv, jegyzet, oktatási segédlet, illetve szakkönyv. Ezek hiányában egy később meghirdetendő tantárgy programjának, tanmenetének és jegyzete egy fejezetének részletes kidolgozása. f) Három javaslat a habilitációs előadás témájára és nyilatkozat arról, hogy milyen nyelven kívánja az előadás idegen nyelvű összefoglalóját megtartani. A témák között szerepelhet az Egyetem nappali tagozatos tantárgyának megnevezése (a tanmenet és a habilitációs eljárás ütemezése alapján később kijelölendő előadással). (3) Amennyiben a pályázó a benyújtást megelőző 5 éven belül szerzett MTA doktora tudományos címet, illetve folyamatban lévő MTA doktori eljárása a habitusvizsgálati szakaszon támogatást nyert, akkor a 25. (2) bek. a) pontban megnevezett tézisszerű összefoglalóként az MTA doktori tézisfüzet is benyújtható. Ebben az esetben a pályázathoz csatolni kell az MTA doktora cím elnyerését, illetve a habitusvizsgálat eredményét igazoló bizottsági döntés igazolását. (forrás: b) Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola követelményei A habilitáció általános követelményei Az eredmények tézisekben történő összefoglalása. Tudományos jellegű habilitáció esetén a tézisek a pályázó válogatott publikációira épülnek. A válogatott munkák eredményeit egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni. Az új megállapításokat tételesen, a tudományos téziseknél megszokott formában kell rögzíteni, a válogatott publikációkat tézispontokhoz rendelve. A habilitációs folyamat során a rendszerekbe foglalt ismereteket a jelöltnek tudományos vitában be kell mutatnia és állításait meg kell védenie. Tantermi előadása során magyar és idegen nyelven bizonyítania kell egyetemi előadó képességét. 21

23 A habilitáció további követelményei a) Publikációs/alkotó tevékenység A PhD (vagy ezzel egyenértékű) tudományos fokozat megszerzése óta, legalább 5 éven át rendszeres, magas szintű szakirodalmi tevékenység folytatásának igazolása az alábbiak szerint (vagylagos értelemben): (1) A jelölt az MTA doktora, vagy az elmúlt 3 évben pozitív minősítéssel átesett az MTA doktori eljárás habitusvizsgálatán. (2) A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola HBDT szakmai értékelése szerint teljesíti az MTA IX. Osztály Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság habitusvizsgálati követelményrendszerét 12 az alábbi kiegészítések mellett: (i) A SCImago listán Q1-es folyóirat legalább nemzetközi A-nak, Q2-es B-nek, Q3- as C-nek, Q4-es D-nek minősítendő. (ii) Publikációi között van legalább 2, összesen legalább 1 szerzői súlyú Web of Science folyóiratcikk. (iii) A hivatkozásokkal kapcsolatos MTA minimumkövetelményeknek csak az 50%- át kell teljesítse, azon belül legalább 2 Web of Science publikációkban. (3) Teljesíti a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola PhD fokozatszerzéshez kapcsolódó publikációs minimumkövetelmény ötszörösét 13 úgy, hogy legyen (az ott rögzített publikációs ponttáblázat alapján) legalább 100 pont összértékű publikációja, közte legalább 2,5 összes szerzői súlyú Web of Science folyóiratcikk, és további legalább 2,5 összes szerzői súlyú Scopus adatbázis folyóiratcikk. Legyen továbbá legalább 20 független hivatkozása, azon belül legalább 2 Web of Science publikációkban. Megjegyzések a 2) és 3) pontokhoz: 1. Az MTA IX. Osztálya MTA doktori címhez kapcsolódó publikációs minimumkövetelmények, a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola PhD fokozat megszerzéséhez előírt publikációs minimumkövetelménye, valamint a SCImago folyóirat-értékelés esetén a habilitációs pályázat benyújtása előtti fél év során bármikor érvényes változat elfogadható. 2. A közlésre elfogadott publikációk megjelentnek számítanak. 3. A publikációs pontszám meghatározásakor a társszerzői részesedést, valamint a független hivatkozások pontszámát az MTA IX. Osztály Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság habitusvizsgálati követelményrendszere szerint kell számítani. b) Oktatási tevékenység (1) Hazai vagy külföldi egyetemen legalább 8 féléven keresztül oktatott. (2) Témavezetői feladatok ellátása (TDK, diplomamunka vagy PhD), minimum 1 végzett PhD hallgató. (3) Tantárgy jegyzete (vagy tankönyve). 12 Ld. 3. sz. Függelék 13 Ld. a PhD követelményeket fentebb valamint a publikációs pontrendszert az 1. sz. Függelékben. 22

24 c) Szakmai közéleti tevékenység (1) Előadásokkal, eredmények ismertetésével való rendszeres részvétel nemzetközi és hazai tudományos rendezvényeken. (2) A hazai és nemzetközi tudományos közéletben való tevékeny részvétel. (3) A HBDT értékeli a kutatási pályázatokon elért sikereket és az eredményes kutatásszervező tevékenységet. (4) Értékelendő a tudományos minősítő eljárásokban való aktív részvétel, az iskolateremtő tevékenység. Az a) vagy b) pontok esetén legalább egyikben az előírt minimumot minőségben és/vagy mennyiségben érdemben meghaladó teljesítmény szükséges. Különösen indokolt esetben a fenti követelmények alól a kari HBDT javaslatára az EHBDT felmentést adhat. Átmeneti rendelkezés A április 30-ig megkezdett habilitációs eljárások esetén a jelölt választása szerint a jelen, vagy a jelen szabályozás előtti habilitációs követelményrendszer is alkalmazható. (Forrás: c) Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola követelményei A Tudományfilozófia és Tudománytörténet HBDT követelményrendszere a habilitálás szakmai feltételeiről és értékelési elveiről (1) A doktori (PhD) fokozat megszerzése óta végzett tudományos, alkotó tevékenység elbírálásánál a Tudományfilozófia és Tudománytörténet Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (HBDT) a habilitációs eljárás megindításához a következő feltételeket állítja: Az eredmények tézisekben történő összefoglalása a BME Doktori és Habilitációs Szabályzat (DHSZ) 25. (2) bek. előírása szerint. A tézisek a pályázó válogatott (max. 10) publikációjára épülnek. A válogatott munkák eredményeit egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni, az új megállapításokat tételesen, a tudományos téziseknél megszokott formában kell rögzíteni, a válogatott publikációkat tézispontokhoz rendelve. (2) Az életpálya során kifejtett tudományos, alkotó tevékenység elbírálásánál az eljárás megindításának minimum-feltétele: (a) a tudományos teljesítmény elvárt szakmai visszhangja az életpálya során legalább független hivatkozás 15 és b) legalább 80 pont az alábbi táblázat pontozási rendszere alapján. 14 Ettől a számtól lényegesen eltérni csak kivételesen indokolt esetben lehet. 15 Független hivatkozás (életműre) olyan hivatkozás, amelyben a hivatkozó és a hivatkozott cikk egyetlen szerzője sem közös. 23

25 Monográfia pont Szerkesztett könyv 17-8 pont Könyvfejezet 18-4 pont Lektorált idegen nyelvű folyóiratcikk - 6 pont Lektorált magyar nyelvű folyóiratcikk - 4 pont Nemzetközi konf. kiadványában cikk - 4 pont Recenzió - 1 pont absztrakt - 1 pont Klasszikus nyelvből (latin, görög) tudományos értékű fordítás - 8 pont (3) A hazai és nemzetközi szakmai, valamint az egyetemi közéletben való részvétel minimum követelményei: a) hazai/nemzetközi szakmai szervezetekben, testületekben való részvétel, b) hazai/nemzetközi folyóiratokban szerkesztőbizottsági tagság, c) tudományos pályáztató szervezetek bírálói feladatainak betöltése, valamint d) tudományos minősítési eljárásokban betöltött opponensi, bizottsági tagsági feladatok teljesítése. (4) Az életpálya során kifejtett oktatói és előadói működés teljesítménymutatóit illetően a HBDT a habilitációs eljárás megindítását az alábbi minimum-feltételek teljesüléséhez köti: a) legalább 6 szemeszter felsőoktatási, a tanrendben szereplő és megtartott oktatási tevékenység (előadás, gyakorlati foglalkozás), továbbá b) legalább 1 19 MSc/PhD hallgató eredményesen befejezett diploma/doktoranduszi munkájának témavezetése, továbbá c) az életpálya során írt egyetemi tankönyv, vagy jegyzet, vagy tankönyvfejezet, vagy szerkesztett szöveggyűjtemény, vagy idegen nyelvű tankönyv fordítása 20, vagy BME hallgatók számára hozzáférhető e-tankönyv. (5) Speciális rendelkezések: a) A publikációs jegyzék bármely nemzetközi folyóirat formátumát alkalmazhatja. A bibliográfiai adatokon túl, tartalmaznia kell a cikk címét is, valamint a közlő folyóirat impakt faktorát és a cikk hivatkozottságát. b) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy az idegen nyelvű összefoglalót milyen nyelven tartja: angol, német és francia nyelvből választhat. c) Amennyiben a habilitációs eljárás a jelölt kérésére nem magyarul folyik, idegen nyelvként kizárólag az angol nyelv fogadható el. 16 Magyar kiadók közül elsősorban a következők fogadhatók el: L Harmattan Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó, Osiris Kiadó, Akadémiai Kiadó, Typotex Kiadó, Atlantisz Kiadó, illetve a bírálók külön indoklása alapján más rangos kiadók is elfogadhatók. 17 Ld előző jegyzet. 18 Ld előző jegyzet. 19 Ettől a számtól lényegesen eltérni csak kivételesen indokolt esetben lehet. 20 Ld előző jegyzet. 24

26 (6) Az MTA doktora (DSc) fokozattal rendelkezők esetében a publikációs követelményeket teljesítettnek tekintjük. (Forrás: pdf) 5.5. d) A Pszichológia Doktori Iskola követelményei A Pszichológia Doktori Iskolának az Egyetemi Habilitációs szabályzaton túlmutató rendelkezése a habilitációval kapcsolatban nincs Az egyetemi tanár munkakör kiemelt követelményei (1) Egyetemi tanári munkakörbe nevezhető ki, aki a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal, MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékű tudományos vagy alkotó teljesítménnyel, valamint habilitációval rendelkezik, b) az adott tudomány terület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki, c) oktató és tudományos, illetve szakmai tevékenységével, továbbá az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, d) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkássággal, oktatási és tudományszervezői tapasztalattal és irányítási készséggel bír, e) idegen nyelven is képes előadás, szeminárium tartására, f) megfelelő publikációs tevékenységet végez, idegen nyelven is, g) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, h) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, valamint szakmai közéleti elismertséggel rendelkezik. (4) Az egyetemi tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogásához, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása), c) az oktató és a tudományos munka szervezése, d) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel doktori és habilitációs eljárásokban, 25

27 e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban, idegen nyelven is, f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete, h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában. (Forrás: BME Humánpolitikai szabályzat 37. ) 5.6. a) Irányelvek a gazdaságtudomány területén benyújtott egyetemi tanári pályázatok tudományos teljesítmény értékeléséhez Az egyetemi tanári alkalmassághoz kapcsolódó tudományos teljesítmény értékelésekor az MTA doktori (IX. Osztály, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság) habitusvizsgálati követelményrendszere az alábbi kiegészítésekkel adja az értékelés alapját. Az MTA doktori (IX. Osztály, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság) követelményrendszer rövid összefoglalása A minimálisan elérendő pontszám összesen 300 pont. A 300-on belül 120 pont a hazai és nemzetközi listás folyóiratok elfogadott publikációra, amin belül 35 a nemzetközi listás. A 300- on belül 60 pont a hivatkozásokra, amin belül 30 pont listás folyóiratokban történt hivatkozás. Kiemelt tudományos könyv, monográfia legfeljebb 4 darab, legfeljebb 60 ívig, maximum 180 pont. A listás folyóiratcikkek és a kiemelt tudományos könyv, monográfia összesen minimum 150 pont értékben. A különböző kategóriájú (nemzetközi A, B, C és D, valamint hazai A, B, C és D) publikációk és hivatkozások igen eltérő pontértékűen, így pl. nemzetközi A publikáció 20 pont, D 8 pont, hazai A 10 pont, hazai D 4 pont; hivatkozások: nemzetközi A-ra nemzetköziben 6 pont, magyar A-ra magyarban 1,5 pont. A szerzői súlyok: kétszerzős 0,6, háromszerzős 0,4, háromnál több szerzős 0,3. 26

28 Értelmező vagy konverziós jellegű kiegészítések a IX. Osztály, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság MTA doktori habitusvizsgálati követelményrendszeréhez képest (1) A SCImago listán Q1-es folyóirat legalább nemzetközi A-nak, Q2-es B-nek, Q3-as C-nek, Q4-es D-nek minősítendő. (2) Az EHBDT értékelésénél az MTA IX. Osztály, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság MTA doktori eljárás során szükséges szakmai mérlegelést a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola HBDT szakvéleménye váltja ki. (3) A szubjektív mérlegeléseknél a PhD fokozat (és nem a habilitáció) utáni tudományos teljesítményt kell kiemelten értékelni. Többletkövetelmény jellegű kiegészítés a IX. Osztály, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság MTA doktori habitusvizsgálati követelményrendszeréhez képest (1) Legalább 2,5 összes szerzői súlyú Web of Science folyóiratcikk és további legalább 2,5 összes szerzői súlyú Scopus adatbázis folyóiratcikk. (Az MTA doktorinál alkalmazott társszerzői részesedésszámítás mellett.) (2) Legalább összesen 10 ív (függelék és irodalomjegyzék nélkül számított), elmúlt 10 évben megjelent (ISBN-számmal ellátott), önálló szerzésű, szakkönyv vagy szakkönyvfejezet. (3) Legalább 2 sikeres fokozatszerzésen átesett PhD hallgató témavezetése. Megjegyzések: 1. Az MTA IX. Osztálya MTA doktori címhez kapcsolódó publikációs minimumkövetelmények, valamint a SCImago folyóirat-értékelés esetén az egyetemi tanári pályázat benyújtása előtti fél év során bármikor érvényes változat elfogadható. 2. A közlésre elfogadott publikációk megjelentnek számítanak. Átmeneti szabály: A 2015 végéig beadott egyetemi tanári pályázatok esetén a jelölt választása szerint a jelen irányelvek előtti vagy utáni követelményrendszer is alkalmazható Kari Kutatási Díj (1) A GTK Kari Tanácsa a dékán kezdeményezésére december 8-án döntött a Kari Kutatási Díj (továbbiakban: Díj) alapításáról. (2) A Díj alapításának és odaítélésének célja a hazai és a nemzetközi színvonalnak, illetve minősítési szempontoknak egyaránt megfelelő kutatói munka elismerése és ösztönzése. (3) A Díj kizárólag a Kar profiljába tartozó tudományos és kutatói eredmény alapján ítélhető oda. (4) A Díjat kizárólag a Kar főállású oktatói és kutatói kaphatják. (5) A Díj két kategóriában osztható ki. Az egyik kategóriába a tanársegédek, adjunktusok, tudományos segédmunkatársak, tudományos munkatársak, a másik kategóriába az egyetemi docensek, egyetemi tanárok, a kutatóprofesszorok és a tudományos főmunkatársak tartoznak. (6) A Díj, illetve a kategóriák szerinti díjak kiosztására évente egy alkalommal a Pedagógus Napon kerül sor. Kategóriánként legfeljebb egy-egy díj adható ki. (7) A Díj elnyerésére a dékán által felkért Szakmai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) előzetes értékelés alapján legkésőbb minden év májusában tesz írásos javaslatot a dékánnak, aki a mérlegelési és döntési joga alapján a Kari Tanács elé terjeszti azt. 27

29 (8) A Kari Tanácson a szavazás menetére a személyi kérdésekre vonatkozó szavazási elvek érvényesek. (9) A Bizottság a Kari Tanács által jóváhagyott szempont-, illetve értékelési rendszer alapján teszi meg javaslatát. (10) A Bizottság válogatási bázisát a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)-ba feltöltött kutatási adatbázis adja, ami nyilvánosan hozzáférhető. A Bizottság a javaslattételkor a megelőző három naptári évben a Műegyetemen, illetve a Karon végzett, az adattárba feltöltött kutatói munka eredményét vizsgálja. (11) A Díjra a tanszékvezető felterjesztése alapján a pályázó az MTMT-ből kinyomtatott publikációs listájával pályázik, amely alapján összeállítja a (GTK honlapjáról letölthető) pontösszegző táblázatot, jelölve az egyes publikációk pontszám értékeit, a társszerzői részesedése alapján számított értékeket, valamint az egyes publikációtípusok maximum értékeit is figyelembe véve az elért összesített pontszámot. Egy tanszékvezető több pályázót is jelölhet. (12) A Bizottság a Díjra csak a MTMT-ben szereplő, a szempont-, illetve értékelési rendszernek és az ebben foglalt minimum követelményeknek megfelelő személyekre tehet javaslatot. (A senior kategóriában kiadásra kerülő Díj odaítélésének további feltétele a gazdaságtudományok területén, hogy a Díjra jelölt rendelkezzen legalább 50%-os szerzői súlyú Web of Science adatbázisban jegyzett folyóiratcikkel az elmúlt három évben, Kar által gondozott további tudományterületeken (így a szociológia, jogtudomány, pedagógia, pszichológia, ergonómia, kommunikáció, filozófia és tudománytörténet területén) pedig az, hogy a díjra jelölt rendelkezzen a fentieknek megfelelő súlyú Web of Science adatbázisban jegyzett folyóiratcikkel vagy tudományos kiadónál megjelent monográfiával az elmúlt három évben.) Ennek hiányában az adott évben a Díj bármelyik kategóriában visszatartható. (13) A Díj újbóli felterjesztés alapján ugyanazon személy esetében újabb tudományos és kutatási teljesítményekkel - ismételten is elnyerhető. A két felterjesztés között legalább három év különbségnek kell lennie. (14) A Díj odaítélésével a díjazott egyidejűleg a következőket kapja: a. névre szóló díszoklevél borítóval b. pénzjutalom c. kari körérem Az oklevél tartalmazza a díjazott nevét, beosztását és a díj megnevezését. (15) A Díj odaítélésének tényét az oktatók és kutatók minősítésekor figyelembe kell venni. A Kari Kutatási Díj ra jelöltek tudományos teljesítményének minősítésére szolgáló Értékelési táblázatot lásd a 2. számú Függelékben. 28

30 1. Függelék Publikációs ponttábla (GSZDI) 21 A (szakterülettel kapcsolatos) egyes publikációkra adandó pontszámok a következők: (1) Könyv, könyvrészlet, egyetem jegyzet (2) Folyóiratcikkek a) Lektorált Web of Science adatbázisban szereplő idegen nyelvű Scopus adatbázisban szereplő.. 6 Külföldön (nyomtatott formában vagy elektronikusan) megjelent idegen nyelvű Magyarországon kiemelt folyóiratban megjelent Magyarországon megjelent idegen nyelvű...4 Magyarországon megjelent magyar nyelvű b) Nem lektorált Külföldön megjelent idegen nyelvű.3 Magyarországon megjelent idegen nyelvű...2 Magyarországon megjelent magyar nyelvű (3) Nemzetközi részvételű konferencia kiadványában megjelent idegen nyelvű előadás...3 (4) Helyi részvételű konferencia kiadványában megjelent idegen nyelvű előadás...2 (5) Magyar nyelvű, kiadványban megjelent konferencia-előadás.1 (6) Recenzió(más szerző művének kinyomtatott értékelése)...1 (Forrás: pdf) 21 A számítási részletek tekintetében itt is érvényes a Publikációs követelmények a PhD fokozatszerzéshez rész a) és b) kiegészítős szabálya. Minden írásmű csak egy publikációnál, minden publikáció csak egy kategóriánál vehető figyelembe. A táblázat szerint három vagy annál kisebb értékű publikációkból összesen legfeljebb 5 pont ismerhető el. 22 Széles kör számára elérhető lektorált és hivatalosan terjesztett könyv vagy annak részlete esetén ívenként 2 pont, legfeljebb 8 pont. Nyomtatott vagy elektronikus formában megjelent egyetemi jegyzet esetén ívenként 1 pont, legfeljebb 4 pont. 29

31 2. Függelék Publikációs ponttábla (Kari Kutatási Díj) /Az MTMT-ben elérhető publikációk pontozási rendszere alapján adható maximális pontszám/ 23 A (szakterülettel kapcsolatos) egyes publikációkra adandó pontszámok a következők: (1) Könyv, könyvrészlet, egyetem jegyzet (2) Folyóiratcikkek a) Lektorált Web of Science adatbázisban szereplő idegen nyelvű... 8 Scopus adatbázisban szereplő Külföldön (nyomtatott formában vagy elektronikusan) megjelent idegen nyelvű MTA listás folyóiratban megjelent magyar nyelvű Magyarországon megjelent idegen nyelvű Magyarországon megjelent (nem MTA listás) magyar nyelvű.. 3 b) Nem lektorált Külföldön megjelent idegen nyelvű...3 Magyarországon megjelent idegen nyelvű...2 Magyarországon megjelent magyar nyelvű...1 (3) Nemzetközi részvételű konferencia kiadványában megjelent idegen nyelvű előadás 3 (4) Helyi részvételű konferencia kiadványában megjelent idegen nyelvű előadás...2 (5) Magyar nyelvű, kiadványban megjelent konferencia-előadás. 1 (6) Recenzió (más szerző művének kinyomtatott értékelése) A táblázat szerint négy pontos publikációkból összesen legfeljebb 16 pont ismerhető el. - A táblázat szerint három pontos vagy annál kisebb értékű publikációkból összesen legfeljebb 5 pont ismerhető el. - A végleges formában közlésre elfogadott folyóiratcikkek megjelentnek számítanak. - A társszerzői részesedést vagy (1) a szerzők számával való egyenletes osztással kell meghatározni, vagy (2) a társszerzők által tett nyilatkozat alapján kell figyelembe venni. A (2) esetben az összes szerző nyilatkozata szükséges, két szerzőnél maximum 60%-ot, háromnál 40 %-ot, míg négy vagy több szerzőnél 30%-ot lehet a pályázónál figyelembe venni. 24 Széles kör számára elérhető lektorált és hivatalosan terjesztett könyv vagy annak részlete esetén ívenként 2 pont, legfeljebb 8 pont. Nyomtatott vagy elektronikus formában megjelent egyetemi jegyzet esetén ívenként 1 pont, legfeljebb 4 pont. 30

32 3. Függelék: Adatlap az egyetemi docensi pályázat elkészítéséhez 1.) Kísérő levél a kar dékánjának címezve: A pályázat mellékletei (kísérő levélben feltüntetve - a darabszámot is): - oklevelek / idegennyelv-tudást igazoló okiratok másolatai (a pályázati kiírás szerint), erkölcsi bizonyítvány stb. 2.) A Központ/Tanszék által a pályázati kiírásban megfogalmazott előírások megválaszolása (max: 0,5 oldal terjedelemben): 3.) Részletes szakmai önéletrajz, amelyben a pályázó tételesen bemutatja, hogy miként felel meg a BME GTK docensi követelmény rendszerének (megtalálható a BME GTK Tudományos Előmeneteli Kézikönyvben). személyes adatok: - név (születési név): - születési hely, év, hó, nap: - lakcím: - értesítési cím: - telefonszám: - cím: - jelenlegi munkahelye: - beosztása: Legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat (amennyiben van: habilitáció): Nyelvismeret: Szakmai tapasztalat: - oktatási tapasztalat: - magyarul oktatott tantárgyak: - alapképzés: - mesterképzés: - oktatási tapasztalat angol (vagy más idegen) nyelven: 31

33 - az elmúlt három éves OHV minősítés adatai: Kutatási tapasztalat (elnyert ösztöndíjak, pályázatok, tanulmányutak): Tudományos közéleti tevékenység (tudományos társasági tagság, bírálati tevékenység, témavezetés, folyóirat szerkesztés, konferencia szervezés): Jelentősebb kitüntetések (megnevezés, dátum): 4.) Publikációs jegyzék (az MTMT-ben dokumentált tételek az alábbi felosztás alapján): könyv: könyvrészlet: egyetemi jegyzet: folyóiratcikkek, lektorált: Web of Science adatbázisban szereplő idegen nyelvű: SCImago adatbázisban szereplő vagy MTA folyóiratlistás idegen nyelvű: Külföldön megjelent idegen nyelvű: Magyarországon megjelent idegen nyelvű: Magyarországon megjelent magyar nyelvű: folyóiratcikkek, nem lektorált: Külföldön megjelent idegen nyelvű: Magyarországon megjelent idegen nyelvű: Magyarországon megjelent magyar nyelvű: Nemzetközi részvételű konferencia kiadványában megjelent idegen nyelvű előadás: Magyar nyelvű kiadványban megjelent konferencia-előadás: Konferencia előadás (írásban meg nem jelent előadás): Recenzió (más szerző művének kinyomtatott értékelése): Tudománymetriai mutatók (az MTMT alapján): saját közlemények száma idézetek száma 32

34 független idézetek száma várható IF-ek összege összesen Hirsch-index (csak független idézetekből számolva) g-index (csak független idézetekből számolva) 5.) Tudományos teljesítménye hogyan viszonyul az egyetemi habilitációs szabályzatban rögzített tudományos teljesítményhez. (max: 1 oldal terjedelemben tételes, lehetőség szerint táblázatos formában) 6.) NYILATKOZAT Alulírott nyilatkozom, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar,.. Intézet,. Tanszékre meghirdetett.. munkaidős egyetemi docensi munkakör betöltésére, 201 -én benyújtott pályázati anyagomat, személyes adataimat a vonatkozó jogszabályok és az Egyetem szabályzatai szerint erre jogosult testületek megismerhetik. Emellett hozzájárulok a pályázat anyagában foglalt személyes adataim a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez. Budapest, aláírás 33

35 4. Függelék: Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának doktori követelményrendszere Kivonat Általános követelmények Követelmények a doktori műre és a tézisekre vonatkozóan (1) A doktori cím megszerzése iránti kérelemhez olyan doktori művet kell mellékelni, amely önmagában véve is alkalmas a kérelmező eredeti tudományos teljesítményének értékelésére, megítélésére, valamely tudományos kérdés megoldásának bemutatása alapján. A doktori művet háromféle formában lehet benyújtani: ( ) a) A cím elnyerése érdekében készített, az előző fokozatszerzés utáni időszakban elért új tudományos eredményeire épülő értekezés (függelékek és irodalomjegyzék nélkül számított terjedelmének korlátait minimum 8, maximum 16 szerzői ív 25 között az egyes doktori bizottságok határozzák meg). b) A kérelem benyújtása előtt legfeljebb 3 évvel korábban megjelent, döntően az előző fokozatszerzés utáni időszakban elért új tudományos eredményeire épülő önálló monografikus könyv (a könyv, illetve abból a pályázó által kijelölt, az elbírálás tárgyát képező részek, fejezetek terjedelmének az értekezések számára előírt korlátok közé kell esnie). c) Rövid értekezés, amely a kérelmező önálló tudományos tételeit foglalja össze, szakmailag megvitatható és értékelhető formában, az előírt mellékletekkel, különösen a hivatkozott műveivel ellátva. (A rövid értekezéssel szemben támasztott további sajátos követelményeket az illetékes doktori bizottságok határozzák meg.) A tudományos közéleti követelmények (szakmai habitusvizsgálat) ( ) (2) Általános elvárás, hogy a pályázó rendelkezzen legalább 1 önálló vagy 2 társszerzős, jelentős terjedelemben új tudományos eredményeket felmutató, döntően az előző fokozatszerzés utáni időszakban elért új tudományos eredményeire épülő szakkönyvvel, monográfiával. Kiemelkedő kategóriájú nemzetközi folyóiratokban jelentős számú és komoly pozitív szakmai elismerést kiváltó publikációkkal rendelkező pályázó esetén az illetékes doktori bizottság állásfoglalása alapján az osztály eltekinthet ettől az elvárástól szerzői ív betűhely (szóközökkel), formátumtól függően cca nyomtatott oldal. 34

36 (3) A habitusvizsgálat részletes szempontjai különösen a következők: a) A tudományos munkásság eredményességének értékelése a tudományos pályafutás és a tudományos művek tartalmi, színvonalbeli vizsgálata. Külön értékelni kell az előző tudományos fokozat megszerzését követő időszak eredményét. b) Saját tudományterülete, tudományszaka fejlődésére gyakorolt hatása (mi újat hozott a tudományban, milyen új tételekkel, módszerekkel, megközelítéssel, új összefüggések feltárásával, a korábbiak tudományos kritikájával stb. gyarapította a meglévő ismeretanyagot a saját, illetve a kapcsolódó tudományterületen). c) A tudományos személyiség iskolateremtő, a tudományos továbbképzésben és a felsőoktatásban elért eredményei hatásának megítélése elsősorban az alábbiak alapján: (i) a több nyelven és több országban többszöri kiadást megélt tudományos monográfiák és a rájuk történt független hivatkozások száma különböző bontásban, (ii) az egyetemi posztgraduális oktatásban, főként a tudományos utánpótlás képzésében (doktori iskola, szakirányú továbbképzés) elért mennyiségi és minőségi eredmények, (iii) az adott szak-, illetve tudományágazat korszerű ismeretanyagát átfogó és kritikailag feldolgozó, új ismeretekkel is gyarapító tankönyvek, amelyek értékállandónak bizonyulnak (több éven át, illetve több generáció által is használatosak), és több egyetemen, nem utolsósorban külföldi egyetemeken is bevezetésre kerülnek. (d) A kérelmező tudományos eredményeinek gyakorlati haszna. A gyakorlati felhasználásra vonatkozó adatok sorába tartoznak különösen a következők: (i) a társadalmi közvélemény alakítását szolgáló tevékenység (ismeretterjesztés, nyilvános előadások stb.) felbecsülhető eredményei, (ii) a szakterület szerinti gyakorlati életben, szférákban, tevékenységi körökben felhasznált, illetve bizonyíthatóan figyelembe vett eredmények, (iii) nemzetközi és hazai intézmények és vállalatok részére végzett szakértői tevékenység, szabadalmak, találmányok, védelmet élvező egyéb alkotások száma, jellege. (e) Külön kell értékelni a jelölt mint tudományos személyiség nemzetközi ismertségét, illetve elismertségét: (i) (ii) a külföldi hivatkozásokat és idézettséget, a nemzetközileg rangos intézményektől kapott díszdoktori címet, akadémiai tagságot, a tudományos teljesítmény elismeréséül külföldön kapott kitüntetéseket, rangot, címet, (iii) a külföldi egyetemek, illetve tudományos kutatóintézmények részéről történő felkérést, vendégprofesszori, illetve kutatói megbízást, nemzetközi tudományos társaságokban felkérés, illetve választás útján nyert tisztséget, 35

37 (iv) a nemzetközi tudományos folyóiratok és könyvkiadók szerkesztőbizottságaiban, tanácsadó testületeiben betöltött tagságot, tisztséget, valamint a számukra végzett peer-review-kat, szerkesztési és lektorálási tevékenységet, a nemzetközi szervezetek tudományos-szakmai tanácsadó testületeiben, illetve szakértői bizottságaiban betöltött tagságot, tisztséget, a nemzetközi tudományos pályázatok elnyerésére, nemzetközi kutatási programokban való részvételre vonatkozó adatokat, (v) a nemzetközi tudományos konferenciákon szervezői, felkért előadói stb. feladatok ellátására vonatkozó adatokat, (vi) nemzetközi tanulmánykötetek, többszerzős művek, konferenciakötetek szerkesztését, (vii) külföldi tudományos teljesítmények, kutatási programok, pályázatok, kutatóintézeti eredmények véleményezésére és elbírálására stb. vonatkozó felkéréseket. (f) A hazai tudományos közéletben játszott szerepre vonatkozó adatok közül különböző súllyal indokolt számításba venni: (i) az MTA köztestületi szerveiben (Közgyűlés, Elnökség, tudományos osztályok és bizottságok stb.) választás vagy megbízás alapján nyert tagságot, tisztségeket, (ii) az adott diszciplína, illetve tudományos szakterület országos vagy regionális szövetségeiben, bejegyzett társaságaiban választás útján nyert tisztségeket, (iii) a tudományos kutatóhelyek (intézetek, tanszékek) és az azokon belüli kutatócsoportok, osztályok vezetésében betöltött funkciókat, (iv) az utóbbi 5 évben elnyert kutatói pályázatokat, illetve megbízásokat, (v) a pályázatok révén elnyert kutatási programok szellemi irányításában elért és elismert, illetve független felhasználásra kerülő eredményeket, (vi) a tudományos minősítési (PhD, MTA doktori) és az egyetemi habilitációs eljárásban testületi (bizottsági) tagként, vezetőként, opponensként vállalt szerepet, (vii) a tudományos könyvkiadók, folyóiratok szerkesztőbizottságaiban, tanácsadó testületeiben viselt tagságot, illetve tisztségeket, (viii) a tudományos kutatásokra vonatkozó pályázatok és a kutatási programok eredményeinek elbírálásában hivatalos felkérésre történő szerepvállalást. 36

38 A doktori habitusvizsgálat tudománymérési követelményei (1) Minimumkövetelmény A kérelmező tudományos munkássága és teljesítménye több elismert mérési módszeren alapuló tudománymérési és egyéb mutató alapján jelentősen hozzájárult tudományterülete fejlődéséhez. (2) A tudománymérési adatok értékelésének szempontjai a) A vizsgálat során csak széles körben elérhető, szerkesztett és lektorált folyóiratokban és elismert kiadóknál megjelent, a kérelem benyújtása napján a tudományos adattárban (MTMT) szereplő művek vehetők figyelembe. b) A kérelmező tudományos közleményeit összességükben kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes közlemények megjelenésük idején megfeleltek-e a nemzetközi tudományos színvonalnak. c) A kérelmező tudományos közleményei színvonalának megítélése során kell állást foglalni azon 5-10 db tudományos közlemény tudományos értékéről, amelyet a kérelmező külön elbírálásra megjelölt, és elektronikus formában a pályázatához csatolt. (Pontos számukat és műfaji korlátaikat a doktori bizottságok szabályozzák.) d) Különbözőképpen pontozandók (súlyozandók) a publikációk a szerzők száma és a megjelenési fórumok, helyek szerint, éspedig: (i) (ii) az önálló (társszerző nélkül írt) művek és a társ-, illetve többszerzős publikációk, a hazai és a nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációk (ezek között külön kiemelten az élenjáró nemzetközi folyóiratokban megjelentek), (iii) a zsűrizett, lektorált, illetve peer review-n átesett publikációk és az ilyen szűrésen át nem esett írásművek, (iv) a csak egyszeri kiadásra került írásművek és a többszöri megjelenést, kiadást megélt publikációk, különösen azok a tudományos művek, amelyek több országban és több nyelven egymástól független kiadást értek meg. e) Különbözőképpen pontozandók (súlyozandók) a publikációk a szerzők száma és a megjelenési fórumok, helyek szerint, éspedig: (i) az adott tudományterületen rangosnak minősülő (magasan rangsorolt) tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok, cikkek, (ii) rangos könyvkiadóknál megjelent, egy-egy nagyobb szakterületet átfogó tudományos szakkönyvek, monográfiák, (iii) tudományos, ISBN-számmal ellátott szakkönyvek, tanulmánykötetek szerkesztése, (iv) ISBN-számmal ellátott tudományos tanulmánykötetekben publikált fejezetek, (v) tudományos konferenciák szerkesztett és referált, ISBN-számmal ellátott köteteiben publikált tanulmányok. 37

39 f) A kérelmező tudományos közleményeire való hivatkozásokat is a tudományos adattárban (MTMT) a kérelem benyújtása napján szereplő adatokkal kell számba venni. g) Különbözőképpen pontozandók (súlyozandók) az idézettségi, illetve hivatkozási listákon belüli adatok, éspedig: (i) (ii) a hazai és a külföldi hivatkozások, illetve idézettségi adatok, a tudományos folyóiratokban és szakkönyvekben, valamint más tudományos publikációkban szereplő hivatkozások (disszertációk, diplomamunkák, műhelytanulmányok akkor sem veendők általában figyelembe, ha a világhálón elérhetők), (iii) a tudományos művet részletesen értékelő és elismerő írások (recenziók), (iv) az érdemi jellegű, a tartalomra és annak erényeire utaló hivatkozások (nemcsak megemlíti, hanem tárgyalja, alkalmazza, továbbfejleszti a pályázó eredményeit), (v) valamely tézis vagy módszer jelentősebb idézése, átvétele. h) A doktori bizottságok előírhatják, hogy a pályázó a bizottság általi csoportosításban és formában is benyújtsa az MTMT-ben megjelent publikációs és citációs jegyzékét. (3) A tudománymérési adatokat, illetve pontszámokban kifejezett minimumkövetelményeket az osztály doktori bizottságai egységes formájú táblázatokban részletezik és összegezik, amelyben az egyes teljesítményekre adott fajlagos értékeket és az előírt minimális pontszámokat a közös irányelvek alapján az egyes doktori bizottságok határozzák meg. A pontozott teljesítmények főbb összetevői: c) a jelölt szerint legfontosabb, legfeljebb 60 szerzői ív terjedelmű saját, vagy társszerzővel közösen írt tudományos szakkönyvének (monográfiájának, kézikönyv funkcióját betöltő, tankönyvként is használt könyvének) az ívek és szerzők száma szerint súlyozott pontértéke, d) a jelölt által (társ)szerkesztett legfontosabb 4 db tudományos szakkönyv súlyozott pontértéke, e) a fenti szakkönyvekre az ABC (vagy ABCD) kategóriákba rangsorolt (továbbiakban: listás) folyóiratokban történt hivatkozások súlyozott összpontja, f) a listás nemzetközi és hazai tudományos folyóiratokban megjelent cikkeknek a kategóriák és a szerzők száma alapján súlyozott összpontja és elvárt minimális pontértékük (a doktori bizottságok a tudományos folyóiratok listáit kétévente értékelik, és az esetleges módosításokat az osztály elé terjesztik), g) a fenti kiemelt tudományos közleményekre a szintén listás folyóiratokban történt hivatkozások 26 (az egyes kategóriák és az idézett mű szerzőinek száma szerint) súlyozott összpontja és elvárt minimális pontértéke, és h) a széles körben elérhető további tudományos közleményekben történt hivatkozások súlyozott összpontja, 26 A hivatkozás akkor is egyszeres értékkel vehető csak figyelembe, ha esetleg többször is előfordul ugyanabban a közleményben. 38

40 ( ) i) a jelölt további tudományos könyvei és könyvszerkesztései, illetve tudományos folyóiratokban, szerkesztett szakkönyv-, illetve konferenciakötetekben megjelent tanulmányainak és azok idézettségének az előzőekéhez hasonlóan bontott és súlyozott összpontja, j) a jelöltnek a tudományos utánpótlás képzésében elért mennyiségi és minőségi eredményei (maximált skálán elért pontszám), i) a jelölt felsőoktatásban elért mennyiségi és minőségi eredményei (maximált skálán elért pontszám), j) a kérelmező alkalmazott kutatásokban elért tudományos eredményei és azok gyakorlati haszna (maximált skálán elért pontszám), k) a jelölt hazai és nemzetközi tudományos közéletben játszott szerepe, ismertsége és elismertsége (maximált skálán elért pontszám). 39

41 Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya doktori pályázatait értékelő táblázatok általános felépítése I. A publikációk és a hivatkozások számának statisztikája * Csak széles körben elérhető, tudományos művekben megjelent hivatkozások vehetők figyelembe (disszertációk, diplomamunkák, műhelytanulmányok akkor sem, ha a világhálón elérhetők). A hivatkozás akkor is egyszeres értékkel vehető csak figyelembe, ha esetleg többször is előfordul ugyanabban a közleményben. 40

42 II. A tudományos publikációk és hivatkozások pontozása Az egyes részteljesítményekre illetve az elért összes pontszámra a táblázatokban feltüntetett minimális pontértékek mindegyike teljesítendő ahhoz, hogy a pályázó részletes habitusvizsgálatra alkalmasnak minősüljön. Ellenkező esetben a bizottság a pályázó dokumentált tudományos tevékenységét nem tekinti elégségesnek a doktori folyamat elindításának támogatásához. 41

43 III. Összesítő táblázat és további szempontok szerinti szavazás Az egyes részteljesítményekre, illetve az elért összes pontszámra a táblázatokban feltüntetett minimális pontértékek mindegyike teljesítendő ahhoz, hogy a pályázó részletes habitusvizsgálatra alkalmasnak minősüljön. Ellenkező esetben a bizottság a pályázó dokumentált tudományos tevékenységét nem tekinti elégségesnek a doktori folyamat elindításának támogatásához. 42