Miskolc Fejlesztési Pólus TECHNOPOLISZ. alkalmazott high-tech ipari megoldások

Átírás

1 o Miskolc Fejlesztési Pólus TECHNOPOLISZ alkalmazott high-tech ipari megoldások Fejlesztési Pólus Stratégia Miskolc, március 15. 1

2 A stratégiai anyagot készítette: Dr. Lukács János egyetemi tanár, humánpolitikai igazgató, Miskolci Egyetem; Dr. Piskóti István egyetemi docens, intézetigazgató, Miskolci Egyetem. A stratégia elkészítését folyamatos konzultációval, részanyagokkal segítette: Dr. Bernáth Attila városfejlesztési igazgatóhelyettes, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; Buzásné Józsa Viktória osztályvezető, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet; Dr. Halmai Gyula igazgató, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; Koczka Sára szakmai referens, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata; Melkovicsné Tömösi Katalin kabinetfőnök, a Stratégiai Városfejlesztési Programiroda vezetője, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata; Dr. Nyiry Attila ügynökség vezető, Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség; Szűcs Erika alpolgármester, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata; Dr. Tompa Sándor országgyűlési képviselő. A tanulmány mind szemléletében, mind tartalmi részleteiben épít Miskolc város és az Észak- Magyarország Régió korábban készült, érvényes stratégiai dokumentumaira, valamint a Miskolci Egyetem (ME), az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (NORDA), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI), továbbá számos más intézmény, illetve szakértő által készített mindazon résztanulmányokra, javaslatokra, amelyeket a Miskolc-TECHNOPOLISZ Fejlesztési Pólus Stratégia kidolgozásának folyamatában rendelkezésre bocsátottak. Technikai segítségnyújtás: Daróczi Magdolna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing Intézet; Gombos Ágnes ingatlannyilvántartási és projektelőkészítő irodavezető, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; Hava József pályázatíró projektmenedzser, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; Dr. Juhász-Nagy Judit befektető-szervezési projektmenedzser, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; Kota László tudományos segédmunkatárs, Miskolci Egyetem, Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont; Lakatos Andrea városfejlesztési projektmenedzser, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. Készült a Nemzeti Fejlesztési Hivatal támogatásával. 2

3 A stratégia véglegesítéséhez írásos véleményt megfogalmazó szakértők: Dr. Bakos István egyetemi docens, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, Miskolc; Dr. Balogh Tamás főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs Főosztály, Budapest; Bárdos István tulajdonos, Szerviz Iroda Utazásszervező Kft., Miskolc; Dr. Barkóczi István vezérigazgató, FUX Ipari, Szolgálgató és Kereskedelmi Rt., Miskolc; Bekes Dezső elnök, Városszépítő Egyesület, Miskolc; Bene Zsuzsa szakmai tanácsadó, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Miskolc; Bihall Tamás elnök, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), Miskolc; Dr. Bodnár Judit megyei tisztifőorvos, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete, Miskolc; Dr. Boholy Zoltán megyei főügyész, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség, Miskolc; Dr. Borsányi Gáborné Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete, Miskolc; Dr. Bőhm József egyetemi docens, dékán, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, Miskolc; Börzsei Tibor ügyvezető igazgató, Miskolc Városi Közlekedési Zrt., Miskolc; Dr. Csáki Tibor igazgató, Miskolci Egyetem Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR-RET), Miskolc; Dr. Cselényi József egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék, Miskolc; Dr. Deák Csaba igazgató, Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutató Központ (ImKKK), Miskolc; Dr. Dinya László tudományos és kutatási rektorhelyettes, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös; Drótos László ny. vezérigazgató, Miskolc; Dr. Dúl Jenő egyetemi docens, Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Metallurgiai és Öntészeti Tanszék, Miskolc; Esz Anna kereskedelmi konzul, irodavezető, ITD Dél-Németországi Képviselete, München; Gauder Péter városfejlesztési mérnök, Ecorys Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft., Budapest; Harmati Márta főtanácsos, BorsodChem Rt., Kazincbarcika; Hunyady Szabolcs elnök, Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, Budapest; István Zsolt osztályvezető, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI), Miskolc; Jakab István ügyvezető igazgató, Eurofoam Hungary Poliuretán Gyártó Kft.; Kerekes Ferenc ügyvezető igazgató, Elastico Gyártó-, Szolgáltató Kereskedelmi Kft., Miskolc; Kmeczkó Gyula gazdasági és controlling igazgató, Borsod Volán Személyszállítási Zrt., Miskolc; Dr. Kovács Ernő egyetemi docens, tanszékvezető, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Villamosmérnöki Intézet Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék; Dr. Kovács Ferenc akadémikus, Miskolci Egyetem, Műszaki Föltudományi Kar, Geotechnológiai és Térinformatikai Intézet, Bányászati és Geotechnológiai Tanszék, Miskolc; Körtvélyesi Erzsébet ügyvezető igazgató, Well-Press Kiadó Kft., Miskolc; Dr. Lengyel Attila igazgató, Miskolci Egyetem, Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutató Központ (MeAKKK), Miskolc; Lenkeyné dr. Biró Gyöngyvér igazgatóhelyettes, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI), Miskolc; Dr. Lehoczky László osztályvezető, Miskolci Egyetem Központi Igazgatás Tudományos Ügyek Irodája; Dr. Mátó Tibor adminisztrációs- és humánerőforrás igazgató, Shiwa Magyarország Precíziós Kft., Miskolc; Dr. Nagy József ügyvezető, Nagy Ferenci Kft., Bükkaranyos; Nagyné Danka Szilvia Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei regionális igazgató, Raiffeisen Bank Rt., Miskolc; Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs és Környezetvédelmi Főosztály, Budapest; Olajos Csaba területi főépítész, Észak-magyarországi Területi Főépítészi Iroda, Miskolc; Dr. Orosz Gábor hivatalvezető, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal, Miskolc; Dr. Pankucsi Márta főiskolai docens, tanszékvezető, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék, Miskolc; Dr. Patkó Gyula egyetemi tanár, általános rektorhelyettes, Miskolci Egyetem, Miskolc; Puskás Péter ügyvezető, Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft., Miskolc; Dr. Sándorné Dombai Margit lakossági régió vezető, K&H Bank Kelet-magyarországi lakossági régió, Miskolc; 3

4 Sárközi György vezérigazgató, Borsod Volán Személyszállítási Zrt., Miskolc; Dr. Sibelka György regionális igazgató, ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., Eger; Dr. Siposs István regionális igazgató, Magyar Innovációs Szövetség, Miskolc; Skoda László igazgató, MÁV Rt. Területi Igazgatóság, Miskolc; Sólyom Margit főépítész, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Miskolc; Soós Gergely menedzser, NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Miskolc; Dr. Szabó Szilárd egyetemi tanár, tanszékvezető, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke, Miskolc; Dr. Szakály Dezső egyetemi docens, vállalkozási és befektetési igazgató, Miskolci Egyetem, Miskolc; Szalai Zsuzsanna vezérigazgató, Csavar- és Húzottáru Zrt., Alsózsolca; Széll Gábor gazdasági-műszaki főigazgató, Miskolci Egyetem Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság, Miskolc; Szentpéteri István ügyvezető elnök, Észak-Magyarországi Gyáriparosok Szövetsége, Miskolc; Dr. Szilágyiné Baán Anna titkár, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), Miskolc; Dr. Szintay István egyetemi tanár, dékán, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc; Dr. Tóth László igazgató, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI), Miskolc; Dr. Újszászy László főtitkár, Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság, Miskolc; Ujvári Andor osztályvezető, Miskolc Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály Város- és Térségfejlesztési Osztály, Miskolc; Vajsz Miklós ügyvezető igazgató, OTP Bank Rt. Észak-Magyarországi Régió, Miskolc; Váradiné dr. Szarka Angéla egyetemi docens, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Villamosmérnöki Intézet Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék, Miskolc; Varga György osztályvezető, Miskolc Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Osztály, Miskolc; Dr. Vékony Sándor ügyvezető, INTECO Műszaki-gazdasági, Tervező, Szervező, Kivitelező és Tanácsadó Kft., Miskolc; Dr. Vitvera László ügyvezető igazgató, Jabil Circuit Magyarország Kft., Tiszaújváros. A stratégia készítői köszönik a szakértői kör személyes konzultációk keretében és az első vitaanyagról (Miskolc Fejlesztési Pólus TECHNOPOLISZ az alkalmazott high-tech ipari megoldások, Fejlesztési Pólus Stratégia, Vitaanyag, Miskolc, január 31.) írásbeli vélemények formájában nyújtott segítségét. 4

5 Tartalomjegyzék I. Fejlesztési Pólus Stratégia Vezetői összefoglaló 1. A pólus-stratégia szerepe, feladata alapelvei A fejlesztési stratégia megalapozása helyzetkép A gazdasági teljesítmény és trendjei Az oktatási-kutatási kompetenciák A város, a régió versenyképességét meghatározó tényezők Miskolci Fejlesztési Pólus stratégiai fejlesztési modellje Jövőkép - a fejlesztés célrendszere a tervezési időszak konkrét céljai A 4D-stratégia - a fejlesztések irányai - prioritásai Tudásbázisok fejlesztésének prioritásai a gazdaságfejlesztés technológiai alapjai, intézményei A Fejlesztési Pólus Stratégia szektorális súlypontjai az integrált fejlesztés területei A Fejlesztési Pólus stratégia hazai és nemzetközi összehasonlításban A pólus fejlesztés-stratégiai program-térképe A Fejlesztési Pólus stratégia kulcsszereplői,regionális beágyazottsága II. Miskolc Fejlesztési Pólus realizálása, projektjei ( ) 1. A Miskolc Fejlesztési Pólus menedzsmentje és értékelési mechanizmusa 2. A Fejlesztési Pólus kulcsprojektjei, alprogramja tartalma, tervezési dokumentumai 3. A Fejlesztési Pólus megvalósításának részletes pénzügyi háttere 5

6 Vezetői összefoglaló A fejlesztési pólus program mint gazdaságfejlesztési terv és gyakorlat - mindenütt a világban a tudásalapú, dinamikus gazdaság létrehozásának motorja. Jelen stratégia is ezt célozza, a város és régiója versenyképessége, a gazdasági teljesítménye javítását helyezi középpontba. A pólus-stratégia kiinduló alapelvei, törekvései a következők: tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés; versenyképes struktúra, hatékonyság és foglalkoztatás a célrendszerben; a régióközpont városra koncentráló, de regionális hatású program; a vállalkozásokat, a gazdaság közvetlen szereplőit hozza helyzetbe a versenyben, a piacaikon való fellépésükben; egyetem, kutatóintézeti és vállalkozói K+F bázisok, fejlesztésük, keresletorientált együttműködésük kiemelt jelentősége; kereslet- és kínálatorientált területfejlesztési megoldások szükségszerű kombinálása az országos, regionális és helyi stratégiákkal, programokkal összhangban; ipari és technológiai típusú stratégia célszerű ötvözése; K+F és gazdasági területi prioritások megfogalmazása; olyan gazdaságfejlesztési mechanizmus és együttműködési rendszer kialakítása, mely keretet képez, s segíti a vállalkozások folyamatos megújulását, versenyképességük megőrzését, a Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia szakmailag megalapozott pozícionálása, nemzetközileg is határozottan megjelenő, látható karakteres profil, versenyelőny kialakítása. A Pólus Stratégia tehát olyan Miskolcra koncentráló tudásalapú gazdaságfejlesztés, amelynek lényege a regionális kisugárzó hatás. Ennek megfelelően a MFP-stratégia a két alapstratégia a időszakra elkészült Városfejlesztési Stratégia (ezen belül a Megújuló gazdasági vonzerő városa program) és az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája ra szóló Regionális Operatív Programjának (ezen belül a Technorégió, a versenyképes gazdaság fejezetének) tartalmi metszete, a fejlesztések meghatározó gazdasági magját képezi. A Pólus stratégia a Városfejlesztési Stratégia törekvéseit erősíti, amikor a tudomány és kultúra városa pozícionálást lényegében kibontva alakítja ki a tudományra, tudásra, az innovációra épülő város-, s ezen belül gazdasága fejlesztésének részletes programját. A tudásalapú gazdaságfejlesztés szerves egységet képez a kulturális alapú város és gazdaságfejlesztési törekvésekkel, amelynek Miskolcra vonatkozó konkrét elképzeléseit az Európai Kulturális Fővárosa pályázatban kifejtettek foglalták össze. A Pólus-stratégia és a kulturális alapú fejlesztési elképzelések nem egymás riválisai, hanem kiegészítői, amelyet bizonyítanak az ezen törekvéseket integráló városfejlesztési stratégia céljai, programjai, az alprogramok és a projektek egybeesése. A Pólus-stratégia konkrét programokat, projekteket tartalmaz, a felhasználói, projektgazda szemléletet is képviseli, azaz a direkt-célzott jellege miatt több mint keret és intézkedés, pályázatorientált regionális stratégia. A Pólus Stratégia programjai, összehangolt projektjei a Regionális Operatív Program céljai, intézkedései realizálását garantáló, s komplexen menedzselendő fejlesztési programot képeznek. 6

7 A térségi gazdaságfejlesztésnek, a Pólus Stratégiának feladata, hogy sajátos eszközeivel, projektjeivel támogassa a vállalkozások versenyképességének, az azt megalapozó innovációkészségének, potenciáljának javulását, úgy hogy egy versenyképes, innováció-és versenyképesség-barát térséget, környezetet biztosítson. Jövőkép Minden település küldetése, így Miskolcé sem más, minthogy minél jobb életminőséget teremtsen lakói, polgárai számára. Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiájának jövőképe is erre épülhet, azaz hosszútávon nemzetközi, európai, az Európai Unió fejlett országai polgáraival azonos életminőséget, jólétet biztosítson lakói számára. Az életminőség nem csak gazdagodást, jövedelmet, hanem a gazdasági jólét mellett a kulturális, közösségi és egészségi-környezeti értelemben egyaránt ki kell teljesedjen. Jövőképünkben hosszabb távon megszűnik, a tervezési időszakban pedig érezhetően csökken a város relatív gazdasági elmaradottsága. A gazdaság dinamizálásának, a növekedés záloga a helyi és újonnan létrejövő, betelepülő innovatív vállalkozásokra épülő, szerves fejlődési folyamatot képező gazdasági szerkezetváltás megvalósulása. Miskolc város és régiója gazdasági, telephelyi vonzereje, attraktivitása nő. Jelentős időben prioritást képező - fejlesztések valósulnak meg az innováció-, versenyképesség-támogató vállalkozói környezet infrastrukturális és intézményi, szolgáltatási feltételei, kínálatának bővítése terén, hiszen az itt meglévő elmaradottság alapvető akadálya lehet a város tudásalapú fejlődésének. A város és térsége tudás-alapú gazdasága, a műszaki és gazdaságtudományi tudásbázisokra épülő high-tech ipari megoldások bázisán, egészséges struktúrában fejlődik, a mind számukban, mind gazdasági erejükben növekvő innováció-orientált nagy- és kisebb vállalkozásai klaszterek és hálózatok keretében integráltan együttműködnek és környezettudatos, fenntartható fejlődési elvnek megfelelő növekedést mutatnak fel. Ennek következtében nő a város, s régiója jövedelemtermelő, értékalkotó ereje, a gazdaság termelékenysége, s ennek köszönhetően a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő mértékű lesz a lakosság aktivitási, foglalkoztatottsági szintje. A tudást szolgáló intézményrendszer kiépítésével és fejlesztésével - a tudás megteremtésének, átadásának és közvetlen hasznosításának fejlesztése révén - a város kutatási potenciáljának (benne kiemelten az üzleti tudományokkal szinergiában fejlődő technológiai, műszaki K+F) és a humán erőforrás minőségének képzéssel történő kiemelt fejlesztésével a város, a régió innovációs potenciáljában fordulatszerű változás áll be. A Fejlesztési Pólus gazdasági dinamikáját a hagyományos ágazatainak technológiai korszerűsítése, az új, növekvő gazdasági ágakban a helyi K+F eredményekre épülő befektetések egyaránt hordozzák. Az erősségekre koncentrálásnak, a növekvő területeken történő gyorsításnak és az új gazdasági súlypontok kiépítésének dinamikus szemlélete képezi a jövőkép elérésének stratégiai garanciáját. A Fejlesztési Pólus gazdasági prioritásai sokoldalú illeszkedést, kapcsolat kiépítését teszik lehetővé a région belüli decentrumokkal, a szomszédos régiókkal, annak centrumvárosaival, de a K+F és a termelési, szolgáltató hálózatot egy szélesebb országos és nemzetközi együttműködési rendszerbe illeszkednek, s teszik a Miskolc TECHNOPOLISZ-t nemzetközileg is ismert, elismert növekedési pólussá. 7

8 A fejlesztés célrendszere Alapcél Lakosság életminőségének növelése Stratégiai főcél Jövedelmek növekedése Foglalkoztatottság növekedése Termelékenység növekedése Eszközjellegű stratégiai célok Gazdasági struktúra korszerűsödése Új, integráló és innovatív vállalkozások betelepülése, alakulása Telephelyi vonzerő növelése Vállalkozások innováció- és versenyképességének növekedése Gazdasági területek infrastruktúrafejlesztése Gazdasági elérhetőség, közlekedés-logisztikai fejlesztések Városképi és szolgáltatásfejlesztések Befektetés-beruházás ösztönzés integrátorok kiemelt támogatása Felsőoktatás, szakképzés fejlesztése K+F bázisok, tudásközpontok fejlesztése Innováció-releváns (menedzsment, inkubációs) szolgáltatások fejl. Gazdasági kooperációk, klaszterek, hálózatok fejl. Innovációk finanszírozása, kockázati tőkealap A tervezési időszak konkrét céljai A célhierarchia egyes elemei mögé mérhető, a tervezési időszakban realizálható törekvések határozhatóak meg, amelyek az alábbiakban írhatóak le. 8

9 Fejlesztési cél A város erős gazdasági-telephelyi vonzerejének kialakítása 1. A város és régiója elérhetőségének javítása 2. Nemzetközi szintű közlekedési - logisztikai infrastruktúra létrehozása 3. Gazdasági területek infrastrukturális fejlesztése 4. Befektetés-beruházás ösztönző rendszer fejlesztése 5. Integrátor vállalkozások, betelepítése, termelő és K+F beruházások kiemelt támogatása 6. Városképi vonzerő növelése, városépítészeti fejlesztések, köz- és rekreációs, kulturális szolgáltatások korszerűsítése Vállalkozások innováció- és verseny-képességének növelése 7. Felsőoktatás, szak- és felnőttképzés korszerűsítése 8. K+F bázisok, tudásközpontok fejlesztése 9. Gazdasági együttműködéseket, hálózatokat gazdaságfejlesztés kialakító A gazdasági struktúra korszerűsödése A foglalkoztatott növelése A termelékenység növekedése A jövedelmek növekedése Az elérendő teljesítmény a időszakra Jelentős számú külső integrátor cég betelepülése, új cég alapítások dinamikájának, a már ittlévők beruházásainak előző időszakhoz képesti megduplázása. Regionális repülőtér fejlesztés, mely megszünteti a város, a régió meglévő versenyképességi hátrányát. Miskolcot a szomszédos régió centrum-városaival, a régió decentrumaival összekapcsoló közút, s vasútfejlesztés, valamint a város nemzetközi, regionális kereskedelmi szerepét erősítő logisztikai központok, hálózatok rendszerének kialakítása. A város és térsége iparterületei rehabilitációjának befejezése, több száz hektár új iparterület kialakítása. Ipari parki szolgáltatások kiteljesítése, aktív befektetés-szervezői tevékenység, differenciált pénzügyi-, finanszírozási konstrukciók kialakításának támogatása. Befektetés-ösztönző város- és térségmarketing. A város, a régió gazdasági potenciáljának, alapjának növeléséhez további nemzetközi súlyú integrátor cégek betelepülésére van szükség, egyrészt a beszállítói hálózatok fejlesztése, másrészt a K+F területén létrehozandó kutató-fejlesztő részlegek, vállalkozások révén. A helyi és agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése, parkolási rendszerek kialakítása a munkába-járás, ügyintézés elérhetőségének javítására. Belváros rehabilitáció teljessé tétele. e-közigazgatás, ügyintézés, a digitális szolgáltatások kiteljesítése Rekreációs és szabadidő-ipari kiemelt beruházások megvalósítása A K+F aktivitás országos szintre emelése. A kutatók számának megduplázása, a bejegyzett szabadalmak jelentős növelése, az új termék/szolgáltatás-hányad megduplázása a vállalkozásoknál. Exportorientáltság jelentős növelése. Integrált emberi erőforrás-fejlesztési klaszter és részterületi klaszterek, együttműködések létrehozása, Az infrastruktúra, tananyag és oktatásmódszertan nemzetközi sztenderdeknek való megfeleltetése, nemzetközi, interregionális együttműködések. A Technopolisz kutatási-, gazdaságfejlesztési prioritásaihoz igazodó kutatási infrastruktúra, intézmények és programok kialakítása, a felsőoktatási, kutatóintézeti és vállalati K+F összekapcsolása. A kooperáció-készséget és képességet javító menedzsment fejlesztő programok működtetése. Innováció-releváns szolgáltatások innováció-menedzsment és marketing tevékenység fejlesztése Beszállítói klaszterek, hálózatok kialakítása és működtetése a húzóágazatokban. KKV-k beszerzési és értékesítési klasztereinek, kooperációinak fejlesztése a kiemelt ágazatokban. E-kereskedelem és az e vonatkozású vállalkozói készségek, aktivitások nemzetközi szintre fejlesztése Üzleti kapcsolatok építését, nemzetközi integráltságot támogató kiállítás- és vásárközpont létesítése. Az alkalmazott high-techre épülő ágazatok, tevékenységek, termékek súlyának megduplázódása. A munkanélküliségi ráta jelentős, az ún. strukturális munkanélküliség szintjére csökkenése. A termelékenység mutatóinak az országos átlagnak, a kiemelt ágazatokban azt meghaladó kedvező szintje A bérjövedelmek, keresetek, mind a vállalkozások nyeresége releváns mutatói országos átlagtól való regionális elmaradásának megszűnése 9

10 Miskolc-Technopolisz Fejlesztési Pólus számára a négy dimenziós fejlesztést, a 4Dstratégia megvalósítását dolgoztuk ki, amelynek logikai ábrája a következő. 1.D. A város telephely-attraktivitását vonzerejét növelő fejlesztések stratégiai iránya 3.D. Meglévő gazdasági erősségekre épülő innovatív megújítás stratégiai irány Realizálási prioritás - koncentráció: 1. Integrátor vállalkozások betelepítése, kiemelt projekt-fejlesztéseik támogatása 2. KKV-kooperációk projekt-fejlesztése Miskolc és régiója versenyképességének, gazdaságának növekedése, fejlődése 4.D. A tudásbázis, K+F erősségekre építő gazdasági hasznosítás, fejlesztési stratégiai iránya 2.D. Funkcionális (oktatás, képzés, kooperáció, szolgáltatások stb.) innováció-versenyképesség növelése gazdaság-fejlesztések stratégiai iránya, Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai pozícionálásának ötvöznie kell a helyzetelemzésünkben feltárt gazdasági és tudásteremtési erősségeket, gazdasági kultúrát, hagyományokat, a tényleges és potenciális piaci versenyelőnyöket, azokat a lehetőségeket, melyeket a külső és belső gazdasági tényezők, folyamatok meghatároznak, s mindazon korlátokat és veszélyeket, melyek a stratégia realizálását befolyásolják. Mindezek alapján javasoljuk a TECHNOPOLISZ megnevezéssel, az alkalmazott hightech ipari megoldások bázisára épülő fejlesztési stratégia elfogadását és megvalósítását, azaz a korszerű mérnöki, műszaki tudományi tudásra épülő gazdaságfejlesztést, világszínvonalú, magas technológiai képességeket hordozó termékek, gyártási folyamatok és szolgáltatások megalkotásában jelenik meg, azaz azonnal alkalmazza is a tudást, s a város és régiója vállalkozásai piaci teljesítményükben a gazdálkodási és menedzsment tudás és készségek révén közvetlenül hasznosítják azokat. Az alapstratégiai törekvések kijelölése után a szakmai, gyakorlati prioritások, fejlesztési irányok meghatározása a feladat. A következőkben a kutatás-fejlesztési, majd a szektorális húzóágazatainak kijelölésére, a Pólus Stratégia elsődleges beavatkozási terepeinek kijelölésére kerül sor. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai prioritásai, pozícionálásának fő elemi a következők. Funkcionális fejlesztések csoportja: 10

11 = alkalmazott high-tech ipari megoldásokat eredményező tudásbázisok, központok általános fejlesztése; = az emberi erőforrásokat fejlesztő képzési-oktatási program; = az üzleti élet szereplőinek gazdasági versenyképességét, együttműködéseik hatékonyságát közvetlenül támogató gazdaságfejlesztési programok; = Miskolc város attraktivitását, telephelyi vonzerejét növelő, azt támogató infrastrukturális fejlesztések megvalósítása; = a fejlesztések gazdasági, piaci hasznosulását biztosító, azokat gyorsító innovációmenedzsment és régió-városmarketing tevékenységek fejlesztése. Integrált Fejlesztések csoportja: = gazdasági növekedést, fejlődést biztosító gazdasági területek kiemelt fejlesztése kompetencia központok létesítése révén, a K+F bázisok célzott támogatása perspektivikus fejlesztési területek integrált (technogy push és/vagy pull jellegű) gazdaságfejlesztői menedzselése által. A Pólus stratégia javasolt kutatási prioritásai, kutatási területei: Tudásbázisok tudásközpontok kutató helyek Anyagtudomány és anyagtechnológia Mechatronika Vegyipar, műanyagipar Logisztika Föld- és környezettudomány (fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás) Műszaki alapú élettudomány Innováció-menedzsment, marketing Gazdasági versenyképesség Nanotechnológia K+F tevékenység programok A vázolt tudásbázis-keretek jó alapot biztosíthatnak arra, hogy jelentősen növekedjen a régió gazdaságának K+F aktivitása, vonzó kutatóhelyek alakuljanak, ahová szívesen jönnek hosszabb időszakra kutatni, amelyekkel szívesen kooperálnak a nemzetközi hírű kutatók, kutató-intézetek, amelyek készséges és hatékony megvalósítói a vállalkozások K+F törekvéseinek. A sikeres megvalósítás feltételezi: az egyetemi, a kutatóintézeti és a vállalkozói kutatóhelyi aktivitás egyfajta integrálását, a növekvő állami, közösségi forrásbevonást, a vállalkozások K+F költésének növelését, továbbá a források hatékony felhasználását kell biztosítani. Ezt a hatékonyságot elsősorban a gazdaság, a vállalkozások azon belül különösen az újonnan betelepülő, s a termékeit, termelését megújító helyi vállalkozások igazolt K+F igényeire, keresletére koncentrálással lehet megvalósítani. A vállalkozások K+F költésének, tevékenységének kívánatos növelése nem jelentheti a K+F kompetenciafejlesztések szétaprózását, hanem az infrastruktúrájában és személyi feltételeiben is felkészült kutatóhelyek kutatási program és projekt alapú működtetését kívánja. A kutatási tevékenység gazdasági hatásosságát a keresletorientált K+F programok biztosíthatják, azaz nem szervezetek, intézetek, hanem a vállalkozói szféra igénye, kereslete által visszaigazolt kutatási programok kapnak finanszírozást, támogatást, hiszen ilyenekhez készek maguk a vállalkozások is önrészt, szakmai megbízást adni. 11

12 A Pólus-program K+F és az azt támogató innováció-menedzsment, marketing, versenyképesség-kutatások, az azokhoz szükséges eszközök beszerzésének támogatása alapként működő forrásból történjen, ahol szakértő grémium döntése alapján kerülnek elfogadásra, finanszírozásra konkrét fejlesztési, kutatási programok, projektek A tudásbázisaink fejlesztési jellege széles ágazati, felhasználási területet jelöl ki, melyek közül az országos, regionális és helyei elemzések alapján - prioritásként: a mechatronikára épülő gép- és járműipart, a vegyipart és a ráépülő műanyagipart, a környezeti ipart valamint szabadidő-ipart jelöljük meg, amelyek integrált fejlesztése a Pólus számára a gazdaság dinamizálását eredményezheti. A Pólus stratégiai prioritások gyakorlati érvényesítésére a kiemelt területen, tudatosan ösztönzött, integráltan ható fejlesztést, ún. Kompetencia Központ által koordináltan javasoljuk. A Kompetencia Központ az adott gazdasági szektor növekedéséhez, teljesítménye növeléséhez szükséges összes kompetencia-terület összehangolt fejlesztésének gazdája, menedzsere legyen, ne önálló szervezetekként, hanem a Pólus-menedzsment keretein belül működő virtuális centrumként működve koordináljon a különböző szakmai klaszterek, együttműködések, programok és projektek között. A Kompetencia Központ a Fejlesztési Pólus konzorciumi tagjainak Miskolc megyei jogú város, NORDA, Miskolci Egyetem, BOKIK, vezető vállalkozások együttműködésére épül. A 4 Kompetencia Központ feladata, hogy Miskolc város, s a térség adott területen meglévő (K+F, képzési, termelési, együttműködési stb.) kompetenciáinak, projektjeinek gazdasági hasznosulását komplex módon, a K+F-től, az innovációk gyakorlati megvalósításáig, a beruházási, a termelési folyamatig biztosítsák, azaz nem csak K+F-ről, hanem a gazdasági eredmények, hasznosulás menedzseléséről, koordinálásáról szól. Ipari park(ok) Logisztikai Központ Inkubációs ház(ak) Start-up központ Tudásközpont (Science Park) Beszállítói klaszter (pl. Boshhálózat) Innovációs Park (menedzsment, marketing, spin off) Képzési klaszter Klaszter 2 Beszerzési kooperáció Klaszter 3 12

13 A Kompetencia Központok az egyes kompetencia-területek érintettjeinek, szereplőinek (kutatóhelyek, vállalkozások, szolgáltató, hídképző -intézmények stb.), s együttműködéseinek (klaszterek, hálózatok) különböző funkcionális törekvéseit (oktatás, kutatás-fejlesztés, termelés, értékesítés, beruházás, stb.) a helyi gazdasági növekedési, fejlődési hatás maximalizálása érdekében harmonizálják. A Mechatronikai, Vegyipari, Környezetipari, Szabadidőipari Kompetencia Központok a leendő Technopolisz Fejlesztési Pólus menedzsment szervezetén belül az adott területek fejlesztési program garanciáit biztosítják azáltal, hogy koordinálnak, együttműködést szerveznek, támogatást közvetítenek, folyamatokat irányítanak, azaz a gazdaságfejlesztés egyes eszközeit és az adott terület gazdasági és más szereplőit összekapcsolják, integrálják a szinergiahatások érvényesítése érdekében. Koordinációt biztosítanak a kutatási központokhoz (KKK, Tudásközpont, vállalati kutatóhelyek stb.); segítik a beszállítói, értékesítési hálózatokat, klaszter-együttműködéseket; elemzéseket készíttetnek az ágazati gazdasági, piaci lehetőségekről, a szakmai fejlesztési, üzleti döntések kockázatainak csökkentésére; különböző innováció-releváns szolgáltatások közvetítésével segítik a vállalkozások működési hatékonyságának javítását; segítik a KKV-k hálózati, együttműködési integrációját, kooperációját; segítik a specifikus pénzügyi, finanszírozási konstrukciók kialakítását, s igénybevételét a KKVoknál; impulzusokat adnak, vállalkozói igényeket közvetítenek az oktatási, képzési intézmények felé; megjelenítik, leképezik a különböző szakmai és civil szervezeti igényeket, segítik a tudományos, üzleti, közigazgatási és civil szféra adott gazdasági területen szükséges együttműködését; az adott gazdasági területen közösségi marketing tevékenységet folytatnak, kezdeményeznek és ösztönöznek annak érdekében, hogy minél jobban hasznosuljanak, értékesüljenek a szektor, a gazdasági terület kompetenciái. Ezen felsorolás csak a legkézenfekvőbb és legfontosabb tevékenység-elemeket emelte ki, amelyek mögött számos Pólus Program és Projekt koordinálása áll majd. A gazdaságfejlesztő Kompetencia Központok mögött megjelenő erősségek, fejlesztési törekvések lehetővé teszik, igénylik a városon, régión kívüli kooperációkat, az interregionális, nemzetközi (különösen határmenti) tudományos, szakmai, gazdasági együttműködéseket, amelyek révén nem csupán a régión belüli, hanem régiók közötti hálózatok is kiépülnek. A +2 PreKompetencia Központok stratégiai elemei A fejlesztési súlypontok között sajátos, fontos helyet kell kapnia a logisztikának, s az egészségipari fejlesztéseknek. Az egészségipar hátterében ki kell építeni, meg kell erősíteni a K+F bázisokat, kutató-intézet létrehozásával, mely a város, a régió ezirányú tudásteremtését, s ezáltal a gazdasági hasznosulás elemeit, a gazdaság, az egészségügyi szféra szereplőivel való szorosabb együttműködés feltételeit hozza létre. A logisztikai terület fejlesztései szorosan, szervesen kapcsolódnak a más ágazati Kompetencia Központok projektjeihez. A logisztikai fejlesztések terén országos nagy-projekt születik (Mezőkövesd-Repülőtér Logisztikai Központ), valamint a térségi logisztikai központok 13

14 kialakítását, s a vállalkozások konkrét fejlesztéseit támogató regionális operatív program intézkedés támogatja, míg a Pólus Stratégia a logisztikai kutatások terén Kiválósági Központ definiálását, támogatását valósítja meg. Miskolc város elérhető logisztikai szolgáltatások terén történő fejlesztését, e vonatkozásban vonzerejének fejlesztését különösen fontosnak tartjuk, hiszen ezáltal a város egykori kereskedelmi központ funkciói újra-megerősítésre kerülhetnek. Ennek kiteljesedését szolgálhatják a gazdaságfejlesztés infrastrukturális programjai, a kiállítás- és vásárközpont létesítése, de az elektronikus kereskedelem terén kívánatos regionális fejlesztések is. A logisztika terén meglévő tudásbázis erősítését a KKK mellett, Kiválósági Központként is történő fejlesztésével célszerű megtenni, mely révén a regionális együttműködések, kívülre nyújtandó szolgáltatások egyik bázisa lehet. Javasoljuk Innovációmenedzsment és Marketing (a jelenlegi ImKKK, ITTC bázisán) valamint Régió- és városmarketing terén ún. Kiválósági Központ definiálását létrehozását, melynek lényege, hogy a tudásbázis, kompetenciák, erőforrások alapján nem csupán a Miskolc Fejlesztési Pólus, hanem más pólusok, région kívüli szereplők számára is szolgáltat, végez tudástranszfert, ezáltal erősíti a Miskolc Fejlesztési Pólus pozícióit, interregionális hatásait. Miskolc város, s régiója egyedülálló stratégiai lehetősége, hogy a Pólus-program révén a gazdaságfejlesztés olyan mechanizmusát alakítsa, mely hosszabb távú rásegítő keretet képezhet a vállalkozások és együttműködéseik ösztönzésének, támogatásának, annak érdekében, hogy megerősítsék és megtartsák gazdasági versenyképességüket. 14

15 1. A pólus-stratégia szerepe, alapelvei és tervezése A fejlesztési pólus program mint gazdaságfejlesztési terv és gyakorlat - mindenütt a világban a tudásalapú, dinamikus gazdaság létrehozásának motorja. Jelen stratégia is ezt célozza, a város és régiója versenyképessége, a gazdasági teljesítménye javítását hatékonyság, foglalkoztatás-növelés, szerkezetváltás - helyezi középpontba. A Fejlesztési Pólus (FP) a Versenyképességi Pólus (VP), Növekedési Pólus (NP) szinonimként használt megnevezések 1, melyek az elmúlt évtizedekben eltérő szakmai súlypontokként születtek. A Versenyképességi Pólus a gazdasági, a gazdasági szereplők piaci tevékenységének közvetlen versenyképességére, a mikroszintű kezdeményezésekre súlyoz, a fejlesztési pólus kifejezés elsősorban a területfejlesztési, a kínálat-orientált, infrastrukturális megközelítést jelenti, míg a növekedési pólus kifejezés a gazdasági teljesítmények erőteljes növelése oldaláról építkező stratégiai megoldásokra fókuszál. A hazai törekvésekben, s így a Miskolc Pólus esetében is komplex, a speciális adottságok, gazdasági helyzethez alkalmazkodó komplex, kevert megközelítést kell érvényesítenünk. A Pólusok szerepe tehát egyre komplexebb, sokoldalúbb. A központok legújabban a nemzetközi gyakorlatukban területfejlesztési és gazdaságfejlesztési hatásokat együttesen kell, hogy betöltsenek az Európai Unió országainak, régióinak fejlesztésében, s így reményeink szerint a következő évtizedben, hazánkban is. Miskolc Fejlesztési Pólus (MFP) stratégiájának program-dokumentumaiban nincs helye, nem szükséges a pólus-program teljes elméleti, szakirodalmi megalapozása, fejlődésének bemutatása, de a bevezetőben szükségesnek tartjuk azon szemléleti alapelvek, módszertani alapok kiemelését, melyeket közvetlenül érvényesítünk a koncepció, s a Miskolcra vonatkozó konkrét módszertani, stratégiai és operatív javaslatok megfogalmazásában. A Fejlesztési Pólus Stratégia szerepe, tartalma általánosan és konkrétan a következőkben foglalható össze: A stratégia lényege a tudásalapú (innováció-orientált) helyi gazdaságfejlesztés szakmai, tartalmi megalapozása, s a fejlesztés megvalósítási módszerei, eszközei szervezeti, pénzügyi garanciáinak biztosítása, A Pólus központi városa, ahová a stratégiai program fejlesztései koncentrálódnak, jelen esetben Miskolc egy km. sugarú hatás- és együttműködési terület kapuvárosaként jelenik meg. Ugyanakkor egy komplex térségi, városi gazdaságfejlesztési stratégia nem minden eleme része a Pólus-stratégiának, elsősorban a növekedés-orientált, a regionális, térségi hatású, adott esetben az országhatáron átnyúló elemekre kell koncentrálni. A pólus-stratégiának egyszerre kell lennie gazdaságfejlesztésnek és területfejlesztésnek Ez az elvben egymást erősítő kettősség adja a pólus szakmai műfaj nehézségét és szépségét. Gazdaságfejlesztés tartalmi lényege, prioritása a versenyben résztvevő helyi vállalkozások versenyképességének, s a napjainkban azt biztosító innováció-képességének a megerősítése, hiszen egy város, egy térség versenyképesség nem jelent mást, mint vállalkozásainak versenyképességét, versenyképes termékekben, korszerű gyártási technológiákra épülő sikeres piaci tevékenységet. 1 A legutóbb készült szakmai anyagok már következetesen a Fejlesztési Pólus kifejezést használják, ezért a miskolci stratégia megnevezésében is ezt alkalmazzuk majd. 15

16 A közösségi (uniós, kormányzati, regionális, városi) eszközöket és forrásokat alkalmazó Pólusstratégia és program feladata olyan környezeti feltételek és közvetlen támogatások rendszerének kialakítása, mely a vállalkozásokat, a gazdaság közvetlen szereplőit hozza helyzetbe a nemzetközi versenyben, a nemzetközi piacokon való fellépésükben. A Pólus-stratégiának a globális versenyben helytálló, lokális vállalati kötődések erősítése, a regionális/lokális specializáció támogatása alapfeladata. A fejlesztési stratégia a keresletorientált területfejlesztési módszertani megközelítés dominanciája mellett a relatíve elmaradott térségi helyzetünkből eredően - szükségszerűen kínálatorientált stratégiai elemekkel is operál (ezért kerül előtérbe az infrastruktúra-fejlesztés, befektetés-ösztönzés stb.) A stratégia szakmai magja, alaptörekvése a tudás-intenzív tevékenységek térbeli koncentrálása előnyeinek kihasználása, közvetlen gazdasági teljesítménnyé alakítása. A stratégia megvalósításának alapcélja a versenyképesség erősítésével a gazdasági szerkezetváltás támogatása és a foglalkoztatás-növelése. Az Egyetemnek, a felsőoktatásnak egyre meghatározóbb, kiemelkedőbb szerepe, s felelőssége van a gazdasági versenyképesség növelésében, a tudás-háromszög kutatás, oktatás és tudástranszfer működtetése révén, mely természetesen a felsőoktatási intézmények működésének hatékonyságnövekedését is megkívánja. A Pólus-stratégia a tudásalapú gazdaság lokális innovációs rendszerének fejlesztéseként, s nem általános értelmű, átfogó városfejlesztésként kell, hogy megjelenjen. A Technopolisz, a Miskolc Fejlesztési Pólus a két klasszikus pólusstratégiai megközelítés a technológiai és ipari típusú pólusok ötvözésére épít. A meglévő és erős gazdasági ágakra, a meghatározó súlyú, nagy, globális, nemzetközi cégek integráló szerepére, s az ezekhez kapcsolódó helyi KKV-k fejlesztési alapelvből indulunk ki. Megközelítésünk másik eleme a meghatározott új technológiák, kutatási eredményekre, tudásra épülő gazdasági erő létrehozása. A Pólus-stratégia célszerű prioritásokat kell, hogy megfogalmazzon, a nemzetközi gyakorlatban is jellemző 2-4 tudásközpont, iparág, fejlesztési területre koncentrálás kívánatos, különösen azon elvárás függvényében, mely szerint a stratégia megvalósítása révén a város, a térség teljesítményét nemzetközileg is láthatóvá kell tenni. A Pólus stratégia feladata nem projekt-ötletek megvalósítása egy konkrét hétéves időszakban, hanem olyan gazdaságfejlesztési mechanizmus és együttműködési rendszer kialakítása, mely keretet képez, s segíti a vállalkozások folyamatos megújulását, versenyképességük megőrzését. 16

17 Európai Uniós és hazai országos fejlesztési dokumentumok, prioritások NFTII. SOP-ok Miskolc Városfejlesztési stratégia ( ) megújuló gazdasági vonzerő városa Pólus-stratégia - tudás/innováció alapú gazdaságfejlesztés - ÉM-Régió fejlesztési stratégiája ROP ( ) gazdasági versenyképesség Érintett fejlesztési területek, s szereplőinek saját stratégiái, fejlesztési döntései 1. ábra. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia viszonya a kapcsolódó fejlesztési tervekhez A Pólus Stratégia tehát olyan Miskolcra koncentráló tudásalapú gazdaságfejlesztés, amelynek a regionális kisugárzó hatás a lényege ezért a MFP-stratégia a két alapstratégia a időszakra elkészült Városfejlesztési Stratégia és az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiájának, ra szóló Regionális Operatív Programjának, s azon belül elsősorban a Techno-régió programban megfogalmazott gazdasági versenyképességet erősítő programok tartalmi metszete, a fejlesztések meghatározó gazdasági magját képezi. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia szűkebb, mint a komplex és integrált város- vagy régiófejlesztés, de szűkebb a teljes regionális gazdaságfejlesztésnél is, mert csak és elsősorban a dinamizáló, innováció-orientált elemekre koncentrál. A Pólus stratégia a Városfejlesztési Stratégia törekvéseit erősíti, amikor a tudomány és kultúra városa pozícionálást lényegében kibontva alakítja ki a tudományra, tudásra, az innovációra épülő város-, s ezen belül gazdasága fejlesztésének részletes programját. A tudásalapú gazdaságfejlesztés szerves egységet képez a kulturális alapú város és gazdaságfejlesztési törekvésekkel, melynek Miskolcra vonatkozó konkrét elképzeléseit az Európai Kulturális Fővárosa pályázatban kifejtettek foglaltak össze. A Pólus-stratégia és a kulturális alapú fejlesztési elképzelések nem egymás riválisai, hanem kiegészítői, melyet bizonyít az ezen törekvéseket integráló, as városfejlesztési stratégia céljai, programjai, az alprogramok és projektek egybeesése. A Pólus-program egyik stratégiát sem helyettesíti, azok tematikus része. A sajátos hangsúlyai, gazdaságfejlesztési mélysége, prioritásai, regionális jellege miatt ugyanakkor több, mint a város- és kistérsége fejlesztéséről szóló városfejlesztési stratégia. 17

18 A Pólus-stratégia konkrét programokat, projekteket tartalmaz, a felhasználói, projektgazda szemléletet is képviseli, azaz a direkt-célzott jellege miatt több, mint a keret és intézkedés, pályázat-orientált regionális stratégia, ROP. A Pólus Stratégia programjai, összehangolt projektjei a regionális Operatív Program céljai, intézkedései realizálását garantáló fejlesztési program, csomagja A Pólus-stratégiának meg kell találnia az összhangot a város, a régió egésze elképzeléseivel, s igazodnia kell azokhoz az uniós programokban, és a Nemzeti Fejlesztési tervben, az országos fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz, melyek a finanszírozhatóság biztosítása mellett a hazai és nemzetközi interregionális együttműködések szinergia hatásának a kihasználását is biztosíthatják. A Pólus Stratégia igazodási pontokat is ki kell, hogy jelöljön az érintett terület szereplői (városok, kistérségek, vállalkozások, intézmények stb.) számára saját stratégiájuk megalkotásához. Ezt jelzi az 1. ábra alsó téglalapjának tartalma. A Fejlesztési Pólus Stratégia mely az előzőekben összefoglalt szereppel bír - állást, kell, hogy foglaljon a fejlesztendő kulcs-technológiák, húzóágazatok vonatkozásában, hogy a lehetséges célzott források minél jelentősebb dinamizáló hatást töltsenek be. Összefoglalóan széleskörű szakértői egyetértéssel - megállapíthatjuk, hogy a pólusstratégia kiinduló alapelvei a következők: tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés; versenyképes struktúra, hatékonyság és foglalkoztatás a célrendszerben; a régióközpont városra koncentráló, de regionális hatású program; a vállalkozásokat, a gazdaság közvetlen szereplőit hozza helyzetbe a versenyben, a piacaikon való fellépésükben; egyetem, kutatóintézeti és vállalkozói K+F bázisok, fejlesztésük, keresletorientált együttműködésük kiemelt jelentősége; kereslet- és kínálatorientált területfejlesztési megoldások szükségszerű kombinálása az országos, regionális és helyi stratégiákkal, programokkal összhangban; ipari és technológiai típusú stratégia célszerű ötvözése; K+F és gazdasági területi prioritások megfogalmazása; olyan gazdaságfejlesztési mechanizmus és együttműködési rendszer kialakítása, mely keretet képez, s segíti a vállalkozások folyamatos megújulását, versenyképességük megőrzését a Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia szakmailag megalapozott pozícionálása, nemzetközileg is határozottan megjelenő, látható karakteres profil, versenyelőny kialakítása. A stratégiai javaslatok megalapozását az alábbi tervezési folyamat lépéseivel végeztük el, amelynek eredményei a tanulmány következő tartalmi fejezeteiben kerültek összefoglalásra. 18

19 A stratégia gazdaságpolitikai megalapozása, helyzetértékelés Fejlesztési modell A stratégia regionális beágyazottsága A stratégia kulcsszereplői Jövőkép Célrendszer - Stratégia koncepció Stratégiai térkép, programok A stratégia menedzsmentje A stratégia értékelési mechanizmusa 2. ábra. A Fejlesztési Pólus Stratégia tervezési folyamata, tartalmi elemei 2. A fejlesztési stratégia megalapozása helyzetkép Egy tudásorientált fejlesztési pólus-stratégia megalapozását két aspektusból célszerű elvégezni, nevezetesen a gazdasági teljesítmények és a tudásteremtés, a rendelkezésre álló technológiák, lehetőségek oldaláról, hiszen azt keressük, hogy miként kapcsolhatóak egybe, hogyan tudjak egymásnak - s ezáltal a városnak, térségnek - növekedést, fejlődést generáló impulzusokat adni a gazdaság és a tudásteremtés szereplői, hol vannak erős bázisok illetve fehér foltok az egyes területeken. A röviden összefoglalásra kerülő helyzetkép amely a Városfejlesztési Stratégia, az Észak- Magyarországi Régió Fejlesztéspolitikai Koncepciójához, Operatív Programjához készült helyzetelemzés, a KSH évkönyve és a 2005-ről publikált adatai, a Beszállítói Hálózatok, a Regionális Logisztikai Központ, valamint a Regionális Turisztikai Klaszter létrehozására készült megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a BOKIK gazdasági elemzéseire épülően bemutatja, értékeli a város, a régió gazdasági teljesítménye és technológiai képességei kapcsán a jelenlegi helyzetet, erősségeinket és gyengeségeinket, a meghatározó fejlődési trendeket, amelyek alapján kirajzolódhatnak a fejlesztési stratégia lehetőségei, veszélyei. Az elemzések szokásos összefoglaló technikáit is alkalmazva SWOT-elemzést, probléma-térképet és a város, a térség innováció-, versenyképességét jellemző csillagmodellt készítettünk. 19

20 2.1. A gazdasági teljesítmény és trendjei A fejlesztési stratégia gazdasági alapjainak jellemzését a legfontosabb mutatókat tartalmazó statisztikai táblákkal, összeállítással vezetjük be. BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, millió Ft Egy lakosra jutó bruttó hazai termék, 1000 Ft Sorrend az egy főre jutó GDP alapján Megye, régió Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország VII VII VII ORSZÁG ÖSSZESEN Forrás: KSH A BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK A GAZDASÁGI ÁGAK FŐBB CSOPORTJAI SZERINT, 2003 Millió Ft Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) Megye, régió A, B C,D,E F G O A O Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország ORSZÁG ÖSSZESEN Forrás: KSH AZ IPAR TERMELÉSE, 2004 Megye, régió A termelés a) értéke, milliárd Ft megoszlása, % egy lakosra jutó értéke, 1000 Ft volumen-indexe, előző év = 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 982,6 6, ,90 116,3 Heves 418,6 2, ,10 113,3 Nógrád 170 1,1 782,3 107,6 Észak-Magyarország 1 571,30 10, ,80 114,4 ORSZÁG ÖSSZESEN , ,90 107,5 a) 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai Forrás: KSH AZ IPAR NÉHÁNY FŐBB JELLEMZŐJE, 2004 Egy alkalmazásban Értékesítés Az Termelés állóra jutó Alkalmazásban értékesítésből a) termelés a) álló a) előző év az export Megye, régió előző év = 100,0 millió Ft = 100,0 aránya, % Borsod-Abaúj-Zemplén 119,4 114,5 104, ,4 50,2 Heves 116,9 117,5 99, ,9 46,1 Nógrád 107,7 120,7 89, ,9 64,1 Észak-Magyarország 117,6 117,4 100, ,5 ORSZÁG ÖSSZESEN 107,9 111,5 96, ,4 57,3 a) A 49 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai. Forrás: KSH 20

21 A REGISZTRÁLT TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA GAZDASÁGI ÁG SZERINT, Ebből mezőgazdaság, vad-erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés Megye, régió Összesen Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország ORSZÁG ÖSSZESEN Forrás: KSH A ÉVES NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, 2004 Foglalkoztatott Munkanélküli Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Aktivitási arány Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási arány Megye, régió 1000 fő százalék Borsod-Abaúj- Zemplén 240,7 29, ,8 48,8 10,9 43,5 Heves 116 9,2 125,2 121,8 50,7 7,3 47 Nógrád 74,4 7,7 82,1 84,4 49,3 9,4 44,7 Észak- Magyarország 431,1 46,2 477, ,3 9,7 44,6 ORSZÁG ÖSSZESEN 3 900,40 252, , ,90 53,8 6,1 50,5 Forrás: KSH AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMA, 2004 Megye Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Ország összesen Mezőg., vad-, erdő-,halgd Ipar Ebből: feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-, vendéglátás Szállítás, raktár. posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlan-ügyl.gazd. szolg Közig. védelem, kötelező társadalom-biztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Ebből: teljes munkaidős - fizikai foglalkozásúak szellemi foglalkozásúak Forrás: KSH 21