TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Átírás

1 TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

2 2. előadás KARTOGRÁFIA TÖRTÉNET

3 A TÉRKÉPÉSZET FOGALMA 1 A térképészet vagy kartográfia (a görög khartisz = hártya, kártya és graphein = írás, rajzolás) a térképek és más kartográfiai ábrázolási formák (például földgömb, panorámakép, fototérkép stb.) készítésének és használatának tudománya, technikája és művészete. Korábban az analóg térképeket hagyományos eszközökkel, általában papírra rajzolták vagy nyomtatták. Az 1990-es évek elején a számítástechnika térhódítása mélyreható változásokat hozott a magyarországi kartográfia terén is. Ma már a térképek szinte kivétel nélkül számítógépen készülnek. A digitális térkép a digitális tárgymodellből és a hozzá tartozó megjelenítési modellből áll, ez utóbbi teszi lehetővé a térkép megjelenítését, amely mindig analóg. A megjelenítés azonban lehet valós és virtuális is. A térképi ábrázolás a tudományos vizualizáció egyik legrégebbi és leghatékonyabb eszköze.

4 TÉRKÉPÉSZET FOGALMA 2 Térképkészítésre a következő szoftvertípusok alkalmasak: CAD programok, térinformatikai programok, általános célú grafikus programok és speciális térképészeti programok. A térképek a térvonatkozású információ megjelenítésére szolgálnak. Az analóg, statikus térképek szerepe csökken, az interaktív, dinamikus térképek javára. Térbeli adatokat például terepi mérésekkel, digitalizálással állíthatunk elő, majd ezeket adatbázisban tároljuk. Attól függően, hogy kinek, milyen céllal, milyen méretarányban szeretnénk térképet készíteni, az adatbázisból dinamikusan választhatjuk ki a szükséges adatokat és alkalmazhatjuk a megfelelő megjelenítési módszereket.

5 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Korai kultúrák 3 A természeti népek a környezetükben fellelhető különböző tárgyakat, anyagokat (fa, kókuszrost, kagyló) használtak a tér- vagy irányjelölés kicsinyített modellszerű ábrázolására (pl: pálcikatérképek). Pálcikatérkép a Marshall szigetekről, i.sz. 300 körül (1972-ben nádból, kagylóból készült mása)

6 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Korai kultúrák 4 Çatal Hüyük: falfestményen lévő várostérkép, mely az anatóliai ásatásoknál került elő. I.e körül készült, a város épületeit és utcáit alaprajzszerűen ábrázolja. A világon eddig ismert legrégebbi térkép. Çatal Hüyük-i eredeti térkép

7 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Korai kultúrák 5 Catal Hüyük városalaprajzának rekonstrukciós rajza, háttérben a Hasan Dagi vulkán

8 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Korai kultúrák 6 Az ősi kultúrák igen magas fejlettségi fokot értek el, de onnan is csak igen kevés régi térképleletet ismerünk. Feltehető pl., hogy Mezopotámiában vagy a Nílus mentén léteztek kataszteri térképek adózási célokra vagy a földfelosztás rögzítésére. Kínából is ismertek ilyenek i.e. a II. évezredből. Sumér-babiloni kultúra Agyaglap-archívum lelet Nuzi romváros közelében lévő Harran mellől: Mezopotámia északi részét ábrázolja, az Eufrátesz, a Zagrosz-hegység, Libanon és négy város térképi ábrázolása. A Babiloni világtérkép 10 cm-es agyaglapocskán: a korong alakú Földet a Keserű-folyó veszi körül, Babilónia, Asszíria, és az Eufrátesz ábrázolása.

9 Mezopotámia térkép 7 város város város város Az eredeti agyagtábla és rekonstrukciós rajza

10 Az eredeti agyagtábla és rekonstrukciós rajza Babiloni világtérkép 8

11 Sumér kultúra 9 Nibru területéről előkerült ékírásos térkép és rekonstrukciós rajza, mely a város fő építményeinek helyét jelöli, kb. i.e.2. évezredből (Sumér kultúra, Dél- Mezopotámia).

12 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Korai kultúrák 10 Egyiptomi kultúra A legjelentősebb lelet i.e. XIII. század közepéről származó núbiai aranybánya térképe, amely egy papiruszrajz és annak magyarázó megírása (II. Ramszesz idejéből). Az ókori Egyiptomból összesen egyetlen térkép maradt fenn, de több szöveg is utal létezésükre. A térképeket kőbe vésték, és a hadsereg számára papirusz másolatokat készítettek róluk. Az egyetlen fennmaradt térkép a Torinói Múzeumban található torinói papirusz (kb. i.e. 1300). A térkép egy aranybányát - Wadi Hammamat - mutatja a Vádi Allkali mentén, Koptosz (ma Qift) és El-Quseir között. A hegyeket oldalnézetben, az épületeket és az utakat alaprajzszerűen (felülnézetben) szemlélteti. Az egyes objektumokat hieratikus jelekkel írt feliratok is magyarázzák. Föníciai kultúra A föníciaiak tengeri utazásainak népeket összekapcsoló jelentősége a Földközi tenger medencéjének kulturális fejlődése (művészet, nyelv, betűírás), a kereskedelem és a koloniális városalapítások szempontjából ismert. Hogy ezekhez rendelkeztek e térképekkel, vagy a navigációt csupán a csillagok állása alapján végezték, nem tudjuk. Egyes kutatók magas fokú csillagászati és geometriai ismereteket tulajdonítanak nekik.

13 Egyiptomi kultúra 11 Wadi Hammamat, a núbiai aranybányák térképe

14 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Korai kultúrák 12 Kínai kultúra A térképészet fejlődése Kínában több évezreden ível át. Ennek ellenére a korai időkből csak kevés adat maradt ránk. A régi kínai tudósok a Földet négyzet alakú lapnak képzelték, melynek a közepében Kína fekszik. A festett kerámia (Északnyugat-Kína) és a fekete kerámia (Kelet-Kína) korszakában a kínai hagyományok szerint a Hia-dinasztia által uralt p tartomány képe 9 vázán került ábrázolásra (i.e ). Shang-dinasztia idején létezett egy térkép a birodalomról és kataszteri térképek is készültek (i.e ). A Csou-dinasztia idején a térképkészítés külön tisztviselők feladata volt, később tudósok vették át ezt a munkát (i.e. 500 körül). Az egyházjogi (kánoni) iratokban, a Shuking (az okiratok könyve) részében összeállították a Yü-Kung-ot, a legrégebbi kínai birodalmi topográfiát. Ez időtől kezdődően a birodalmi és helyi topográfiák a kínai államigazgatásban fontos szerepet játszottak. A Csin-dinasztia idején a 36 kün-ből (körzet) álló közigazgatási célú birodalmi felosztást bambuszlemezre vagy selyemre rajzolt térképen ábrázolták. A további fejlődést a papír feltalálása (I. évszázad) erősen befolyásolta (i.e ).

15 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Korai kultúrák 13 Európai bronzkor A bedolinai térkép (Mappa di Bedolina) és rekonstrukciós rajza, Brescia tartomány (Olaszország) Camonica völgyéből: sziklarajz az öntözött földek és lakóházak ábrázolásával. A bedolinai sziklatérkép kb éves sziklarajz, amelyet a camunok népe készített Val Camonicában (Észak- Olaszországban). Négy méter hosszú és három méter széles ábrázolás, amelyen művelt parcellákat (ezek a pontokkal kitöltött területek), öntözési csatornákat és kisebb építményeket ismerhetünk fel.

16 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Az antik világ (i.e. 700.i.u. 400-ig) 14 Az ősanyag, a Föld és az óceánok (Okeanosz) nagysága és alakja (lemez, henger, gömb) élénken foglalkoztatta a görög filozófusokat. A gömb alakra vonatkozó felfogás lassan teret nyert. A babilóniai elképzeléseken alapuló csillagászat és matematika főként Alexandriában fejlődött tovább. A csillagászati megfigyelések a geometriához (a földméréshez) és az útleírásokhoz (fokmérés, vetületek) vezetnek. A rómaiaknál a kolóniák, a gyarmati városok alapítása gromatikusok és agrimensorok (földmérők) által végzett kataszteri munkát (formae) igényelt, de ezekről a munkákról csak kevés feljegyzés maradt vissza. A formae, azaz kataszteri térképek mellett léteztek a földrajzosok tabulae-i, vagyis a földrajzi térképek is. (groma: római földmérő műszer) A római katonai igazgatási szervezet számára a távolsági adatok feltüntetésével sematikus (méretarány nélküli) itineráriumok azaz úttérképek (menetútvázlatok) készültek. A Mediterráneumtól a Földközi-tenger medencéjétől függetlenül fejlődött tovább a térképészet Kínában. Európában Kelet-Ázsiáról, minden kereskedelmi kapcsolat ellenére csak homályos elképzelések voltak.

17 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Az antik világ (i.e. 700.i.u. 400-ig) 15 Időszámításunk előtt - Milétosz Thálész: a szárazulat vízen úszó lemez. A 365 napos Nap-év és a napfordulók meghatározása, napfogyatkozások megjövendölése ( ). - Anaximander (Milétosz): kör alakú térkép az Okeanosz-szal, az első éggömb. Anaximander nevéhez fűződik az ekliptika (a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton) ferdeségének felfedezése ). - Püthagorasz (Számosz, Dél-Itália): iskolája a Föld gömb alakját tanította; a bolygók körpályájának kiszámítása; még nem heliocentrikus (Napközéppontú) rendszer ( /96). - Kekataiosz (Milétosz): a világ omphalos-sza (köldöke) Delphi; útleírásai vezetik be a görög földrajzot; köralakú térkép Európa, Ázsia, Líbia (=Afrika) ábrázolásával ( ). - Arisztagorasz (Milétosz): vaslapra rajzolt Kis-Ázsia térképe (500 körül). - Hérodotosz (Halikarnasz, Athén): a történetírás atyja, fantáziagazdag útleírások (Észak-Afrikától a Kaszpi-tengerig és a Dunáig) ( /20).

18 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Az antik világ (i.e. 700.i.u. 400-ig) 16 Időszámításunk előtt - Hanno (Karthago): Periplus Afrika nyugati partjáig (480 körül). - Eudoxosz (Knidosz): bolygók mozgása koncentrikus szférákban; Föld térkép három földrész ábrázolásával; földgörbület, az első földnagyság-mérési kísérlet ( vagy ). - Herakleidész Pontikosz: a Föld napi tengelykörüli forgás; heliocentrikus rendszer ( ). - Arisztotelész: a Föld gömb alakjának bizonyítása, a földkerület kiszámítása, "tudományos" érvekkel is alátámasztotta, hogy a Föld gömb alakú. Megfigyelte, hogy a távolról érkező hajónak először az árboca látszik a horizonton. ( ). - Dikaikarkhosz (Messina): Földleírás és az Ökumene/Oikumene térképe, a Földközi-tenger kelet-nyugati vonala mint tájékozódási vonal szerepel ( ).

19 Dikaiarchosz térképe 17 A későbbi földrajzi fokhálózat őse: egy Rodosz szigetén átmenő tengelykereszt

20 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Az antik világ (i.e. 700.i.u. 400-ig) 18 Időszámításunk előtt - Massiliai Püthelasz: utazás Marseillesből Angliába és Közép-Norvégiába; a napmagasság mérése (földrajzi szélesség) gnomónnal (árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszer) (330 körül). - Eratoszthenész (Alexandria): az első földnagyság-meghatározás (a gömb kerülete km!); három kötetes Geographie útmutatóval földtérképszerkesztéséhez (fokhálózat) ( ). - Hipparkhosz: a tudományos csillagászat megalapítója; pontosság, állócsillag-katalógus; földtérkép szerkesztéshez csillagászatilag meghatározott tájékozási pontok igénye, Eratoszthenész kritikája. ( ). - Malloszi Krátesz (Kilikiák): földgömb, négy azonos nagyságú szárazföld ábrázolással (150 körül). - Poszeidoniosz (Rodosz, Róma): a földkerület számítása (túlbecsült); összefüggés a holdváltozások és az árapályjelenség között (135-51).

21 Eratoszthenész világtérképe 19

22 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Az antik világ (i.e. 700.i.u. 400-ig) 20 Időszámításunk előtt - Strabón (Róma) történész: 17 kötetes földrajzi munka a térképrajzolás alapelveivel (60-i.u. 30). - M. V. Aprippa (hadvezér): a Római Birodalom felmérése; hatalmas világtérkép Rómában a Mars-mezőn (nem maradt fenn) (63-i.u. 12). Időszámításunk után - Alexandriai Héron: dioptra (földmérő) és hodométer (útmérő) (I. évszázad). A hodométer négyszeres fogaskerék-áttétellel működik, minden áttételnek egy-egy számlálólap felel meg; két számlálólap a részleteredményeket jegyzi, a legfelső pedig a végeredményt, vagyis a megtett római mérföldek vagy stadionok számát. Vitruvius a legfelső számlálólapon körben lyukakat vágott, mindegyik lyukba golyót helyezett, s amint a lap fordult, a golyó leesett a lap alá helyezett csövön át a készülék aljában levő fémdobozba, s így az utasoknak hangosan jelezte, hogy megint túl vannak egy mérföldön. Az út végén a leesett golyók számából is megállapíthatták a megtett mérföldek számát. (Révay József: Százarcú ókor) lásd a következő dián

23 Földmérő műszerek 21 Groma Dioptra Hodométer

24 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Az antik világ (i.e. 700.i.u. 400-ig) 22 Időszámításunk után - Pomponius Mela (Róma): De chorographia, háromkötetes földleírás; a középkorban többször újra kiadták és térképekkel kiegészítették (40). - S. J. Frontinusz (Róma, paetor és konzul): írás a földmérés művészetéről ( Limitationes ), részben megőrizve a Corpus agrimensorum romanorum - ban (40-103). - Türoszi Marinosz: Diortosis tabulae geograpicae (Helységek pólusmagasságának jegyzéke), amelyre Ptolemaiosz épített; kereskedők kínai karavánútjáról szóló híradások kiértékelése; első fokhálózatos térkép (114). - Klaudiosz Ptolemaiosz (Alexandria): Syntaxis mathematica, a Geographie nyolc könyve a matematikai földrajz alapjaival (kúpvetület) ( ).

25 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE Az antik világ (i.e. 700.i.u. 400-ig) 23 Időszámításunk után - L. Septimius Severus ( közötti római császár): elrendeli Róma felmérését (1:250!), mely felmérésnek töredékei maradtak fenn (210 körül). - Pei Hsu )kínai miniszter): útmutatások (utasítások) térképek készítésére; 18 szelvényes Kína térkép. - Castorius (római gromatikus): feltételezett szerzője a Római Birodalom úttérképének, amely mint másolat maradt fenn (Tabula Peutingeriana) (340). - A. Th. Macrobius (Róma): Cicero Somnium Scipionsis és Saturnalia című munkáihoz magyarázatokat fűzött övezetes és zónatérképekkel (klímaövek térképe), amelyek az egyházi írásokban vissza-visszatértek.

26 Pomponius világtérképe 24 Pomponius Mela római kozmográfus világtérképe (Petrus Bertius reprodukciója, 1628)

27 Tabula Peutingeriana 25 Itineráriumok, vagy úttérképek: a közlekedési utakat, és az utazási akadályokat (folyók, hegyek, erdők), és a településeket ábrázolták. Legismertebb a Tabula Peutingeriana, egy eredetileg kb. hét méter hosszú és 34 cm széles papirusz tekercs, amely középkori másolatban, pergamenre festve maradt fenn.

28 Tabula Peutingeriana 26 Pannónia területe Itineráriumok, vagy úttérképek: a közlekedési utakat, és az utazási akadályokat (folyók, hegyek, erdők), és a településeket ábrázolták. Legismertebb a Tabula Peutingeriana, egy eredetileg kb. hét méter hosszú és harmincnégy centiméter széles papirusz tekercs, amely középkori másolatban, pergamenre festve maradt fenn.

29 Tabula Peutingeriana 27 ITINER Itineráriumok, vagy úttérképek: a közlekedési utakat, és az utazási akadályokat (folyók, hegyek, erdők), és a településeket ábrázolták. Legismertebb a Tabula Peutingeriana, egy eredetileg kb. hét méter hosszú és harmincnégy centiméter széles papirusz tekercs, amely középkori másolatban, pergamenre festve maradt fenn.

30 Soleto-térkép 28 Az eddig ismert legősibb nyugati, modern értelemben vett földrajzi ábrázolás. A rómaiak készítették, valamikor i.sz. 1. század elején. Taranto környékét ábrázolja. Továbbá 13 különböző város azonosítható az ábrán, köztük Soleto, Otranto, Ugento és Leuca (ma Santa Maria di Leuca).

31 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE A keresztény és iszlám térképészet ( ) 29 A középkor Európáját teljesen a keresztény hittan uralta. Minden a túlvilági létre irányult, a reális élet elvesztette jelentőségét. Az égi megfigyeléseket és csillagászati méréseket istennek nem tetszőnek minősítették. A Föld gömb alakjáról szóló antik tanítások feledésbe merültek és nem is tűrték azokat. A Földet ismét korong alakúnak tekintették. A kolostorokat díszítő nagy, kerék alakú, dekoratív térképek középpontja Jeruzsálem (T-O térkép, keresztséma). Emellett ismertek kis kör alakú térképeket (klímazónás térképek) is a földi nagy klímaövezetek tagolásával amelyeket a görögöktől vettek át. Az antik világ földrajzi öröksége átkerült az iszlám tudományba. 830 körül Ptolemaiosz műveit lefordították arabra és kiegészítették azokat. A IX. és X. évszázadban kialakult az iszlám atlasz típusa, többnyire 21 térképpel: egy világtérkép, a Földközi-tenger, a Kaszpi-tó és a Perzsa-öböl ábrázolásával három tengertérkép és általában tizenhét térkép az iszlám országokról. A világtérkép az Okeánosz által körülfolyt korongot mutatja a három ismert tenger vázlatos öbleivel. A XII. századtól kezdve normann befolyás érvényesül (Szicília) az iszlám térképeken.

32 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE A keresztény és iszlám térképészet ( ) 30 - A kolostorkartográfia térképei a keresztény egyház világképét ábrázolták, és nagymértékben meghatározta a korai középkor térképészetének arculatát. - Kozmasz Indikopleusztész: Keresztény topográfia (12 kötet), a bibliai világképet védelmezi Ptolemaiosz tanításával szemben. A világ négyzet alakú (545). - A madabai térkép (Transzjordánia): padlómozaik Palesztína, Szíria és Egyiptom ábrázolásával, a középpontban Jeruzsálemmel ( ). - Sevillai Izidor (érsek): Origines 20 kötetes enciklopédia T-O térképekkel (560?-636). - Kia Tan (Kína): óriási térkép (10x11m) Kínáról és a szomszédos területekről (800 körül). - Ibn al-horezmi: a földalak leírása; a (későbbi?) másolatokhoz a Jávai-tenger, Ceylon, a Nílus és az Azovi-tenger térképeit csatolták ( ).

33 A teljes térkép (padlómozaik) A madabai-térkép 31

34 részlet A madabai-térkép 32

35 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE A keresztény és iszlám térképészet ( ) 33 - Al-Mámún kalifa (Bagdad): görög kéziratokat fordítottak arabra (Ptolemaiosz Almageszt-jét); a Mamun-i táblázatok városok klímaövek szerint rendezett listái menetvonal adatokkal. Az első meridián fokmérés az Eufrátesz síkságán (830). - Ibrahim al-istakri (Persepolis): Országok könyve új iszlám atlasz (934). - Ibn Ahmed al-biruni: Indiai krónika, hét tenger kör alakú térképe, koordináta jegyzék, földmérés ( ). - Ebstorfi világtérkép (T-O típus) (1230 körül). - Haldinghami Richard: Herefordi térkép (T-O típus) (1280 körül).

36 Ibrahim al-istakri Iszlám atlasz 34

37 Hereford település templomában látható világtérkép, melyet oltárként használtak. Mérete 130x160 cm Herefordi térkép 35

38 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE A portolántérképek ( ) 36 A XII. századtól kezdve Velence és Genova városállamai a kereskedelem és a hajózás révén a Földközi-tenger medencéjében hatalmi pozícióra tettek szert. Ez a helyzet csak a XV. században szűnt meg. Spanyolországban, Franciaországban, Angliában és Hollandiában a tengerpartokon új kereskedelmi központok alakultak ki (London, Antwerpen). A Keleti-tenger térsége a XII-XIV. évszázadoktól a német keleti kolonizáció és a Hanza-városok révén nagyobb jelentőségre tett szert. A kínai flottaexpedíciók a XV. század kezdetén Délkelet- Ázsiában új partokat tártak fel. A növekvő tengeri forgalom erősen hatott a térképészetre is. A XIV. századtól kezdve Itáliában és Katalóniában új típusú tengeri térképek, ún. portolánok jöttek létre. Kínából az arabok és a keresztesek közvetítésével került Európába az iránytű, és terjedő használata meghatározó szerepet játszhatott a térképlapokat lefedő szélrózsarajzok alkalmazásában. A hajózás térképigénye a hajókon egyidejűleg két térképet kellett tartani nagy keresletet teremtett a portolánok iránt. A XV. század első felében Itáliában (Genova, Velence, Ancona), Mallorca szigetén és Barcelonában később pedig Serges-ban is a tengeri térképészet saját iskolái alakultak ki. A portolánokon és tengeri atlaszokon kívül ebben a történeti időszakban még egy-egy régi stílusú világtérkép is megjelenik (Fra Mauro).

39 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE A portolántérképek ( ) 37 - A pisai világtérkép a legrégibb fennmaradt, időpontjelölés nélküli portolántérkép a Földközi-tengerről és a Fekete-tengerről. (1300 körül). - Giovanni da Carignano (Genova) portolánja (1310 körül). - Csu-Sze-pen: Kínai tartományi térképek atlasza ( ). - Petrus Vesconte (Genova): A Mediterráneum első datált tengeri térképe (1311). - Angelo de Dalorto: a legrégibb katalán portolán (1330). - Tengerjáró Henrik: Sarges-ben csillagvizsgálót, tengerészeti és térképiskolát alapít ( ). - Claudius Clavus alias Svart (Fünen): Skandinávia és az Észak-Atlanti-óceán térképe (1412). - Ma Huan: Kínai flottaexpedíció nyomán Dél-Ázsia partvonaltérképe (1416). - Cola de Briatico: az európai partok tengeri atlasza (1430). - Kör alakú katalán világtérkép (Borgia térkép, Modenában) (1450 körül).

40 Pietro Vasconte: a Mediterráneum első térképe (Forrás: Wikipedia) Portolánok 38

41 A Katalán atlasz egyik térképe Portolánok 39

42 A Borgia térkép (Forrás: Portolánok 40

43 Portolánok 41 Japán portolán az Indiai-óceán ábrázolásával (XVII. század)

44 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 42 A reneszánszra az egyházi-kolostori kötöttségből való kitörés jellemző. Az a kulturális változás, amely a törökök európai előrenyomulásával és a görög-bizánci tudósok Itáliába való menekülésével kezdődött, tartós hatást gyakorolt a térképészet fejlődésére. Ptolemaiosz Geográfiá -jának újra felfedezése másolatos kiadásokhoz és fordításokhoz vezetett, sőt a ptolemaioszi atlaszok ismételt kinyomtatásához is. Az antik világ egy ideig még abszolút tekintélyként szerepelt a kor embere előtt, azonban a reneszánsz egybeesett a nagy földrajzi felfedezések korával (Bartolomeus Diaztól Kolombuszon át Magellánig), a ptolemaioszi térképeket kezdték modern tabulák -kal (tabulae modernae) kiegészíteni, majd lassan helyettesítették is azokat. A ptolemaioszi geográfiát a Peter Bienewitz (Apianus)- és Sebastian Münsterféle kozmográfiák váltották fel. A világtérképek szerkesztése ugyan még előtérben állt, de megjelennek az első nagyobb méretarányú, szárazföldi területeket ábrázoló térképek.

45 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 43 A művészet és az építészet hatással van a térképészetre (Leonardo da Vinci, Albrecht Dürer), és ugyanez érvényes a csillagászatra, és a matematikára is. Kopernikusz ( ) megalkotja a heliocentrikus világképet. A térképészeti termékek rendkívüli módon történt megszaporodásához a technikai újítások is hozzájárultak. Egyrészt a papírgyártás, amely Kínából és az iszlám területekről került át Európába és kiszorította az addig használt pergament, másrészt a fametszet feltalálása, amely a papírgyártással csaknem egyidejűleg terjedt el. Néhány évtized múlva (1446) pedig már megjelent a rézmetszet is. A mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás (1440 körül) csak közvetett jelentőséggel bírt a térképészetben, minthogy a térkép grafikai elemeit nem lehetett szavak módjára az egyes betűkből előállítani.

46 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 44 Konrad Türst: Helvetia (Svájc) térképe ( ) (Forrás:

47 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 45 Juan de la Cosa: az első spanyol világtérkép (1500) (Forrás: Messenburg)

48 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 46 Martin Waldseemüller: 12 fametszetes gömbi kétszögből álló földgömb-térkép, amelyen először jelenik meg az America felirat (1507/1511)

49 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 47 Piri Re is: Az Atlanti-óceán nyugati részének térképe (fragment) (1513)

50 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 48 Tabula Hungariae, avagy a Lázár féle térkép, Magyarország első nyomtatott térképe (1528)

51 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 49 A felbecsülhetetlen értékű térkép Magyarország mohácsi vész előtti állapotát mutatja, és csak egyetlen példányban létezik. A Tabula Hungariae május közepén jelent meg Ingolstadtban. Bakócz Tamás esztergomi érsek mellett, a királyi kancellárián dolgozott az a bizonyos Lázár nevű deák, akinek a kézirata alapján 1528-ban Johannes Cuspinianus költségén kiadták a Petrus Apianus nyomdájában metszett és sokszorosított térképet. Lázárról szinte semmit sem tudunk azon kívül, hogy művelt személy lehetett. A térkép névanyaga magyar származású alkotóra utal. A térképet évszázadokon keresztül a kutatók és az érdeklődők csak leírásokból ismerték, míg 1880-ban váratlanul elő nem bukkant. A híres bibliofil gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, és más ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe.

52 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 50

53 A ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka ( ) 51

54 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) 52 A barokk korszakban nagy szerepet játszott a térkép keretének kartusokkal és emblémákkal történő díszítése. A gazdag díszítő grafika ellenére a térbeli információk ábrázolásában az egyre nagyobb pontosságra törekedtek. A XVI. század közepe a nagy tengeri és szárazföldi atlaszok korszakának kezdete. A Földközi-tenger medencéjében jelentős és nagynevű térképészfamíliák működése nyomán valóságos tengertérkép- és tengeriatlasz ipar alakult ki. A hajózás és kereskedelem kiépülésével a térképigény lényegesen megnövekedett. A tengeriatlasz-kartográfia súlypontja a Földközi-tenger környezetéből Hollandiába helyeződött át. Az atlaszok több országból származó térképek gyűjteményes térképműveivé váltak. Eme kartográfiai produkció központjai kezdetben Antwerpen, majd Amsterdam, Nürnberg és Augsburg voltak. XIV. Lajost követően elsősorban Franciaországban a topokartográfia is lendületet vett. A kor geodéziai-térképészeti problémáját a Föld méretéről és alakjáról felvilágosítást nyújtó fokmérések, valamint egy egységes, természethez kötött hosszmértékegység és kezdőmeridián (hosszúsági kör) meghatározása jelentették.

55 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) 53 KARTUS Abraham Ortelius 1585-ös Izland térképe (Forrás: Török Zsolt). Itáliai térkép gazdagon díszített kartussal: Johann Baptist Homann Milánó térképe 1702-ből

56 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) 54 TENGERI ATLASZOK A La Manche térképe. Amsterdam 1721 után (Forrás: gróf Széchényi Ferenc könyvtáralapító térképgyűjteményéből, Országos Széchenyi Könyvtár)

57 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) 55 TENGERI ATLASZOK Christian Pieter Wohlers: Helgoland szigetének térképe, Hamburg (Forrás: gróf Széchényi Ferenc könyvtáralapító térképgyűjteményéből, Országos Széchenyi Könyvtár)

58 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) 56 TENGERI ATLASZOK Hendrik Doncker: A Karib-térség térsége, Amsterdam, 1682 (Forrás: gróf Széchényi Ferenc könyvtáralapító térképgyűjteményéből, Országos Széchenyi Könyvtár)

59 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) 57 KEZDŐ MERIDIÁN A kezdő hosszúsági kör jelölése a greenwichi obszervatórium falán A greenwichi délkört jelző ív Aragóniában az E-90-es autópálya felett (Spanyolország)

60 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) 58 A topográfiai térképezésben úttörő jelentőségű volt az első országos háromszögelés Franciaországban és a Carte Géometrique de la France M=1: elkészítése. Számos államban nagyméretarányú országos gazdasági felvételek (kataszteri térképezés) kezdődtek a földadózás és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. A topográfiai térképezés új terepfelmérési módszerekre épült (alapvonalmérés, háromszögelés stb.). A domborzat ábrázolása nagyot javult. A csillagászat fejlődése (1675, a greenwichi obszervatórium megalapítása) tartós hatást gyakorolt a felmérésre. Gallilei kísérletei nyomán (1583: ingaészlelések; 1602: a szabadesés) kifejlődött a kísérleti fizika. A mikroszkópot, a földi és csillagászati távcsövet és a tükörteleszkópot bevezették és alkalmazták a földi és égi mérésekben. Huygens 1675-ben meghatározza a Föld lapultságát, amit a centrifugális erővel magyaráz; Kepler között kidolgozza a bolygómozgás törvényeit; Newton 1666-ban a felállítja a tömegvonzás elméletét.

61 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) 59 Az első országos háromszögelés szelvényei Franciaországban arte Géometrique de la France 1:86400

62 A tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete ( ) ben használja először Coulomb a torziós mérleget a földi nehézség meghatározására, de már néhány évtizeddel korábban Hedley tükörszeksztánsa (1751) és Harrison tengeri kronométere (1764) segítségével meg tudták határozni a földrajzi szélességet és hosszúságot. A természettudományi felfedezésekhez az alapokat a matematika szolgáltatta. A térképészet fejlődésében többek között jelentős lépés volt 1637-ben Fermat és Descartes munkái során megszületett analitikus geometria (koordinátarendszer), valamint a térképvetületek szerkesztését bevezető Monge (1794), aki ehhez az ábrázoló geometriát használta.

63 Állami (országos) térképművek, kéziatlaszok ( ) 61 A XIX. század topográfiai térképészetében a nagyobb méretarányú, de a politikaiállamszervezési felaprózottság miatt nem egységes rendszerű országos térképművek szerkesztése állt előtérben. A háromszögelési eljáráson alapuló topográfiai felmérések pontos alapvonal mérésekre és földalak-, szferoidmeghatározásokra támaszkodtak. Új geodéziai koordináta rendszereket fejlesztettek ki (porosz poliéder vetület, Gauss-féle koordináták). A topográfiai térképek domborzat ábrázolására Poroszországban és Hessenben a Lehmann-féle lejtőcsíkozás 1821-ben Müffling által tökéletesített módszerét, Svájcban az árnyékcsíkozást (Dufour-térkép) alkalmazták ben a lejtőcsíkozást részben magassági vonalakkal egészítették ki, vagy pótolták. Egyre gyakoribbá váltak a színes rétegszínezéses (hiposzometrikus) térképek is. A tengeri felmérést amelyre a gőzhajózás 1819-es megindulása után fokozottabb feladatok hárultak az egyes országok hidrográfiai hivatalok felállításával újjászervezték. A térképek elterjedéséhez, a térképet használók számának növekedéséhez nem kis mértékben járultak hozzá a sorra alakuló földrajzi társaságok.

64 Magyarország első katonai felmérése jozefiniánus térkép ( ) 62 Magyarország első katonai felmérése (jozefiniánus térkép) Egy között lezajló katonai topográfiai felmérés eredménye, és az első olyan térképmű, amelyik településszint alatt (utcák, házak, dűlők, stb.) ábrázolja a teljes országot, leszámítva ebből a Bánát és Erdély területét, ahol az 1760-as években végeztek térképezési munkákat. Tartalma szerint 1: méretarányú topográfiai térkép, ábrázolja a domborzatot, utakat, építményeket, vízhálózatot, települések és földrajzi alakulatok nevét, és tájékoztató jelleggel a mezőgazdasági területek művelési ágát. A térképmű szelvényezése

65 Magyarország első katonai felmérése jozefiniánus térkép ( ) 63

66 Magyarország első katonai felmérése jozefiniánus térkép ( ) 64

67 Magyarország első katonai felmérése jozefiniánus térkép ( ) 65

68 Magyarország első katonai felmérése jozefiniánus térkép ( ) 66 A Bécset ábrázoló térképszelvény: szembetűnő a minőségi különbség a magyar kisváros és Bécs között, ez a másolatokra jellemző aprólékosságot mutatja Részlet az első katonai felmérés egy szelvényéről

69 Magyarország második katonai felmérése franciskánus térkép ( ) 67 Magyarország második katonai felmérése között zajlott le. Eredményét annak ellenére franciskánus térképnek nevezik, hogy befejezésekor már nem Ferenc, hanem I. Ferenc József az uralkodó, megkülönböztetésül a későbbi ferenciózsefi katonai topográfiai térképtől. A második felmérés a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt. Ezzel párhuzamosan fektették le Magyarország második háromszögelési alapponthálózatát, összekötve a térkép részletmérési munkáit az alappontok állandósításának munkáival. Magassági mérést is végeztek, de magassági főalappontot nem állandósítottak, erre csak 1875-ben került sor. A franciskánus térképezés szakaszai

70 Magyarország második katonai felmérése franciskánus térkép ( ) 69

71 Magyarország második katonai felmérése franciskánus térkép ( ) 70

72 Magyarország második katonai felmérése franciskánus térkép ( ) 71 Részlet a második felmérés OGXXXII számú szelvényéről, röviden XXXII.49.

73 Állami (országos) térképművek, kéziatlaszok ( ) 72 A XIX. századon végighúzódó politikai változások (háborúk, gyarmati érdekek, nemzetállamok alakulása) kedvezően hatottak a térképészet fejlődésére. A megalakuló magán térképészeti intézeteknek köszönhetően egy sor ma már - klasszikus atlasz jelent meg. A földtudományok a XIX. század első felében Humbolt és Ritter erős hatást gyakorolt mind a topokartográfiára (magasságmérés), mind pedig a tematikus térképezésre (izovonal térképek; éghajlati és növényzeti térképek, gazdasági térképek). Rendkívüli fejlődésen ment keresztül a geológiai térképezés; ezen szakterületen mutatkoztak először a nemzetközi egységesítési törekvések. A nyomdatechnika is fejlődött: kőnyomtatás, galvano-plasztika (másolólemezek), acélmetszet, alumíniumlemezes síknyomás, majd az 1904-től napjainkig használt offszet-nyomtatás.

74 A nemzeti és regionális atlaszok, világűrtérképek ( ) 73 Már az I. világháború forradalmi változásokat hozott a térképészetben. A topográfiai térképek naprakészen tartása, új felvételek készítése idegen országok területéről és más országok térképeinek saját célra történő hasznosítása mind sürgős katonai feladatot jelentett. A földi fotogrammetria, sztereoszkopikus légifénykép-méréssé bővült. A II. világháborút követően a rakéták katonai célokra történt kifejlesztése lehetővé tette a műholdak Föld körüli pályára állítását és a világűrutazást. Szatellitgeodéziáról az 1960-as évek eleje óta beszélhetünk. A lézersugarak 1960-ban történt felfedezése mind a földi, mind a bolygóközi térben fokozta a távolságmérések pontosságát. Mérhetővé vált a geoidunduláció (a geoidnak valamely geodéziai dátumtól való eltérése). A Holdra történő asztronauta-repülések és a bolygószondák fényképfelvételei megteremtették az új világűrtérképészet alapjait. Már az I. világháború után megnőtt az érdeklődés a gazdasági- és népességföldrajzi térképek és atlaszok iránt, de ezek a munkák többnyire csak kisebb régiókra korlátozódtak. A II. világháborút követő években a tematikus kartográfia példányszámban túlnőtte a topográfiai térképészetet. A tematikus nemzeti és regionális atlaszok, szaktudományi atlaszok és tervezési térképek száma állandóan növekedett.

75 A nemzeti és regionális atlaszok, világűrtérképek ( ) 74

76 Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) (1975) 75 Az egységes országos vetület (EOV) A magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere, amit 1975-ben vezettek be, összhangban az egységes országos térképrendszerrel (EOTR-rel). Ferdetengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. Alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai Unió által az 1967-ben elfogadott IUGG 67 elnevezésű forgási ellipszoid (nagytengelye m, lapultsága (1/f): 298, ). Ferdetengelyű szögtartó süllyesztett hengervetület

77 Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) (1975) 76 Az egységes országos vetület (EOV) Az ország teljes területét egy hengervetület fedi le. A koordináta-tengelyek tájolása ÉK-i, vagyis a pozitív X iránya északra, a pozitív Y iránya keletre mutat. Az x tengely a gellérhegyi alapponton áthaladó kezdő meridián vetített képe, az y tengely pedig Mo. középső szélességi vonala közelében haladó és a kezdő meridiánra merőleges legnagyobb gömbi kör vetített képe. A számítások egyszerűsítése érdekében a koordináta-tengelyeket önmagukkal párhuzamosan X irányban , Y irányban méterrel eltolták azért, hogy az egész ország területe az első koordináta-negyedbe essék. Az X koordináta értéke m-nél mindig kisebb, az Y koordináta m-nél pedig mindig nagyobb. Ezzel is biztosítva a koordináták esetleges felcserélése elleni védelmet. Az ingatlan nyilvántartási és polgári topográfiai térképek ebben a vetületi rendszerben készülnek. A nagyobb térinformatikai szoftverek támogatják az ebbe a vetületbe történő leképezést. A nemzetközi térinformatikai adatbázisban az EOV rendszer azonosítója (srid) 23700, amelyen keresztül több formátumban is elérhető a vetület leírása.

78 Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) (1975) 78 Az egységes országos térképrendszer (EOTR) az ország területéről 1:1000 és 1: méretarányok között készített térképsorozatokból áll. az egységes országos térképrendszer vetülete: EOV ferdetengelyű szögtartó hengervetület alapfelülete: IUGG 67 ellipszoid magassági rendszere: Balti magassági rendszer alap méretarány: 1: szelvénymérete: 6 4 km (60 40 cm), 4092 db az EOTR térképek szelvényezése: 1: (4092 szelvény) a levezetett térképek szelvényezése: 1: (267 szelvény ) 1: (84 szelvény) 1: (23 szelvény) Az EOTR megfelelő méretarányú térképeit kell kötelezően használni minden térképi ábrázolással és koordinátás azonosítók meghatározásával kapcsolatos tevékenységhez és eljáráshoz, továbbá minden olyan adattárolási rendszer létrehozásához is, amely térképi alapon valósul meg. Az EOTR az EOV-rendszerre és az egységes országos magassági alapponthálózatra (EOMA) épül. Az EOTR-be tartoznak: a földmérési alaptérkép és annak átnézeti térképei, a földmérési topográfiai térkép és a levezett topográfiai térképek, a földrajzi alaptérképek, a topográfiai és földrajzi munkatérképek.

79 Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) (1975) 79 Az EOTR szelvényhálózata

80 Szatellit alapú kartográfia ( ) 80 A matematikailag megfogalmazott modellek fejlődése a centrografikus izovonaltérképek magas számához vezetett. A rövidhullámú és ultrarövidhullámú technika fejlődése, a radarberendezések alkalmazása szintén tartós befolyást gyakorolt a topográfiai felvételi eljárásokra és térképekre. Megjelent az elektronikus távmérő és a rádiós helymeghatározás (Decca-Loran térképek). Ehhez kapcsolódtak az elektronikus adatfeldolgozás lehetőségei, a számítógépek, sornyomtatók, plotterek, mikrofilmrajzoló eszközök kartográfiai alkalmazásai. A műholdakról végzett távérzékelés egészen új lehetőségeket nyújtott a térképészetben.

81 Szatellit alapú kartográfia ( ) 81 Oahu, Hawaii

82 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!