kozgazdaszok_2002_ WARGO Közgazdasági Elemző Intézet Tóth I. János Magyar közgazdászok hatásának mérése mutatók és magyarázatok

Átírás

1 WARGO Közgazdasági Elemző Intézet Tóth I. János Magyar közgazdászok hatásának mérése mutatók és magyarázatok Bevezetés A nemzetközi tudományos életben az idézettség az egyik, de nem egyetlen elfogadott mércéje a tudományos teljesítmény mérésének. Számít a publikációs tevékenység, a tanítványok (pl. Ph.D. hallgatók), a referált cikkek, a lefordított könyvek száma, a folyóiratok szerkesztőbizottságában való részvétel, stb. Az sem mindegy, hogy hol publikál a szerző: vezető, vagy alig-alig olvasott tudományos folyóiratokban; de az sem, hogy hol hivatkoznak munkáira: viszonylag magas vagy alacsony hatástényezőjű (1) (impact factor) periodikákban. A teljesítmény mérése mégsem lehetetlen és a szóbeszédnél sokkal közelebb jutunk ehhez, ha megfigyelünk néhány, a teljesítmény mérésére alkalmas mutatót. A természettudományokban ez már régóta elfogadott gyakorlat, a társadalomtudományokban, közöttük a közgazdaságtanban azonban újabb keletű az ilyen irányú érdeklődés. Magyarországon idáig mindössze két publikáció vizsgálta a magyar közgazdász kutatók teljesítményét és hatását tudománymetriai eszközökkel (2,3). Elmondható, hogy e két munkán kívűl alig kapott figyelmet a társadalomtudományi eremények, illetve az ezeket létrehozó kutatók szélesebb kutatói közösségre gyakorolt hatásának megfigyelése és mérése. Az alábbiakban néhány adatot ismertetünk magyar közgazdászok idézettségéről és angol nyelvű publikációs tevékenységéről. Ehhez 125 közgazdász idézettségi és publikációs adatait gyűjtöttük össze. A közölt mutatók több vonatkozásban is korrigálatlanok, "nyersek", azaz kisebb-nagyobb korrekciókkal a közölteknél pontosabb és egy-egy kutató teljesítményét (relatív teljesítményét) jobban mérő mutatóhoz juthatunk. Először a pontosság kedvéért arról lesz szó, hogy milyen korlátok között kell az általunk használt mutatók alapján számolt eredményeket értelmezni. Majd a számított mutatók alapján kapott sorrendeket ismertetjük. Először az angol nyelvű tudományos folyóiratokban szereplő hivatkozások alapján kapott idézettségi rangsort közöljük az ISI (Institute for Scientific Information) által gondozott Social Science Citation Index segítségével. Ezt követően a magyar szerzők angol nyelvű pulikációs tevéneységéről kaphatunk képet az EconLit adatbázisát felhasználva. Majd a magyar vezető közgazdasági folyóiratban, a Közgazdasági Szemlében (KSz) megjelent cikkek hivatkozásait tekintjük át a Közgazdasági Szemle megújult, informatív honlapját felhasználva ( ). Ezek után - ugyancsak a KSz cikkeit alapul véve - azokat a kutatókat soroljuk fel, akiknek e cikkek szerzői legtöbbször mondtak köszönetet a cikk megírásában nyújtott segítségükért, illetve a cikk/ tanulmány korábbi változataihoz fűzött megjegyzéseikért (4). Végül pedig az MTA Közgazdasági Bizottsága tagjainak a fenti négy mutató szerinti megoszlását közöljük. Magyarázatok Az idézettségi adatokkal, mint a hatásfok mércéjével kapcsolatos 1. oldal

2 leggyakoribb ellenvetés az, hogy a hivatkozásnak több oka is lehet és közöttük a "negatív elismerések", amikor egy-egy publikációra azért hivatkoznak, mert nem értenek egyet az abban foglaltakkal, cáfolni kívánják, illetve tudományos megalapozatlanságára kívánják a figyelmet felhívni, éppen a "rossz" cikkek iróit jutalmazzák. Empirikus elemzések (5) azonban kimutatták, hogy a "negatív elismerés", mint szempont marginális szerepet játszik a hivatkozások okaiként. Másrészt a "negatív elismerés" gyanánt a szerzők soha nem hivatkoznak a munkájuk szempontjából érdektelen munkákra, hanem olyanokra, amelyek korábban hatottak a tudományos életre (többnyire a szerzőre is) és a szerzők ezért kénytelenek velük szemben állást foglalni. A "negatív elismerés" során idézett publikációkban elkövetett hiba, ezek szerint "hasznos hibának" számít (6). Figyelembe kell venni azonban több másik tényezőt. Az első az, hogy az egyes kutatási területeken dolgozó szerzők száma meglehetősen eltér és nehezen is meghatározható. Eszerint egy viszonylag ezoterikusabb területen dolgozó kutató már eleve kevesebb idézetre számíthat, bármilyen jók is cikkei, mint egy populárisabb, szélesebb kört érdeklő terület kutatója. De az is igaz, hogy egy ezoterikus terület kutatója per definitionem kisebb hatást tud kifejteni, mint egy, a "főáramba" tartozó kutató. Az idézettségi különbségek tehát e különbségeket is visszatükrözik. Az idézettség összefügg ezen túl az egyes kutatási területekre, diszciplínákra jellemző hivatkozási szokásokkal, illetve ezek időbeli változásával is. A fizikában pl. magasabb az átlagos hivatkozásszám, mint a közgazdaságtudományban. És a hivatkozási szokások az időben is jelentősen módosulnak: pl. a vezető közgazdasági folyóiratokban 1890 és 1970 között több mint kétszeresére (6,8-ról, 14,7-re) nőtt az átlagos hivatkozásszám (7). Tehát más-más évtizedekben alkotó kutatók idézettségi adatai csak kellő óvatossággal vethetők össze. Harmadik tényező pedig abból fakad, hogy az egyszerű idézettségi sorrendek (mint amelyeket mi is közlünk alább) eltekintenek az időtől. Nem veszik figyelembe, hogy a kutatói pályán eltöltött idő, illetve az idézett cikk megírásától az idézettségi sorrend felállításáig eltelt idő meglehetősen erősen befolyásolja magát az idézettségi sorrendet. Nem ugyanaz, ha valaki 40 évig publikált és 100 esetben idézték, mintha valakinek 5 év alatt született cikkeit idézték ennyiszer. Az sem mindegy, hogy mikor született a szóban forgó mű: egy 10 évvel ezelőtti műnek nyilvánvalóan több az esélye arra, hogy legalább egy alkalommal idézzék, mint egy 5 évvel ezelőttinek (8). Ezért értelmes olyan relatív mutatót számítani, amely (a) figyelembe veszi a pályán eltöltött időt, illetve (b) az idézett cikk megírásától eltelt időt is. Az SSCI-ben közölt, az egyes tudományos folyóiratok minőségét mérő impact factor számol az idő tényezővel. Az egyes szerzők esetében is ezzel megegyező elvű mutató képzése lenne indokolt. Negyedik tényező az önhivatkozások kérdésével kapcsolatos. A közölt SSCI idézettségi adatok a "bruttó idézettséget" mutatják, azaz tartalmazzák az önhivatkozásokat is. Vannak szerzők (természetesen nem a legidézettebb 50 szerző között), akikre senki más nem hivatkozik, csak saját maguk. A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkek alapján számított idézettség esetében már korrigáltuk ezt - itt az önhivatkozásokat nem vettük figyelembe. Ötödszörre figyelembe kell venni azt is, hogy a közölt idézettségi adatok összemosnak különböző kutatói stratégiákat. Vannak sokat publikáló szerzők, akiknek munkáira esetenként 1-2 hivatkozás esik és vannak ritkábban publikálók, akik azonban rendszerint "ütős cikkeket" jelentetnek meg. Lehet azonban, hogy e szerzők idézettsége azonos. Ennek megfelelően a szerzők mellett érdemes lenne megfigyelni az általuk létrehozott művek idézettségét is, illetve 2. oldal

3 minden szerző esetében a kapott idézettséget osztani az általa írt cikkek számával. A hatodik tényező magával az idézettség számításával kapcsolatos. Sem az SSCI, sem pedig a Közgazdasági Szemle nem azt méri, hogy egy-egy szerző művét hányszor idézték a megfigyelt periodikákban (az SSCI esetében mintegy 1700 társadalomtudományi folyóiratban és publikációban), hanem azt, hogy a megfigyelt periodikák hány cikkében idézték az adott szerző valamely művét. Ha tehát egy szerzőt idéző cikk az adott szerzőnek több munkáját is idézi, akkor az ugyanúgy egy idézetnek számít az SSCI-ben, vagy a KSz-ben, mintha csak egy munkáját sorolta volna fel a hivatkozások között. Egy adott kutatási területen több egymáshoz kapcsolódó cikket is közlő kutató valódi idézettsége tehát nagyobb lehet a kimutatottnál. A hetedik tényező az angol nyelv dominanciájával függ össze. Az SSCI-ben egy-két kivételtől eltekintve kizárólag az angol nyelvű tudományos folyóiratokban megjelenő cikkek hivatkozásai kerülnek feldolgozásra. Egy magyarul (oroszul, kínaul, stb.) írt mű idézettségének csak azt a részét veszik figyelembe így, amely angol nyelvű tudományos folyóiratok cikkeiben szerepelt. (Egy magyar nyelvű mű is bekerülhet így az idézett művek közé, amennyiben egy angol nyelven megjelent cikkben hivatkoznak rá.) Ennek megfelelően az SSCI-ben az angol anyanyelvű tudományos közösségek triviálisan előnyt élveznek: náluk számít az anyanyelven írt cikkekben megjelent összes hivatkozás, míg a nem angol anyanyelvűek esetében csak az angol nyelven megjelent cikkek hivatkozásai számítanak. Ez a tényező a magyar szerzők idézettségi sorrendjénél annyiban játszik szerepet, hogy pl. egy-egy kizárólag magyarul író szerzők idézettsége is lehet magas - ha vannak olyan (rendszerint ugyancsak magyar) szerzők, akik angolul megjelent cikkeikben hivatkoznak rájuk. Ekkor nem a mérni kívánt nemzetközi elismertségről van szó. Ennek megfigyeléséhez helyesebb lenne tehát az SSCI idézettségi adataiból levonni a magyar szerzőknek magyar szerzőkre való hivatkozásait. Mivel az SSCI idézettségi adatai tartalmazzák az Acta Oeconomicában megjelent hivatkozásokat is, lehetne első közelítésben ezekkel is korrigálni az SSCI adatait (9). Az általunk közölt SSCI adatok azonban az Acta Oeconomicában megjelent hivatkozásokat is tartalmazzák. A nyolcadik tényező abból fakad, hogy az SSCI idézettségi adatai összemossák a különböző erősségű tudományos folyóiratokat, amelyekben hivatkoznak az adott szerzőre. Itt minden hivatkozás azonos súlyt kap. Holott nem mindegy, hogy hol történik ez a hivatkozás, egy magas hatástényezőjű folyóiratban, vagy egy alig-alig olvasottban és hivatkozottban. Az egyes hivatkozásokat tehát súlyozni kellene azon folyóiratok hatástényezőjével, amelyekben megjelennek. Így az idézettség mutatója pontosabb lenne, ha ezt a hivatkozást tartalmazó folyóirat hatástényezezőjével súlyozott idezetek számának összegeként kapnánk. Az idézettségi adatok után a közölt publikálási adatokról annyit kell megemlíteni, hogy ezek minden az EconLit-ben regisztrált angol nyelvű publikációt magukban foglalnak. Tartalmazzák tehát a Magyarországon angol nyelven megjelent műveket (pl. az Acta Oeconomicában megjelent cikkeket) is. Az idézettségi és publikálási adatok értelmezését még azzal kell kiegészíteni, hogy ezekkel a kutató aktivitás csak egy szelete mérhető. A kutató munkaidejét legalább öt területre oszthatja szét: kutat és tanulmányt ír (a), tanít (b), más tanulmányát bírálja (c), kutatást szervez (d), szakmai vitákon, konferenciákon vesz részt (e). Hivatkozni csak azok műveire lehet, akik maguk is publikálnak. Egy kutató persze gyakorolhat hatást a szélesebb kutatói közösségre 3. oldal

4 akkor is, ha soha nem írt le egy sort sem. Lehetnek tanítványai, akikre gondolatai nagy hatással vannak, vagy elősegítheti később gyümölcsözőnek bizonyuló kutatói programok létrejöttét. De ahhoz már ritka tehetség kell, hogy valaki úgy legyen megbecsült része egy kutatói közösségnek, hogy életében soha semmit nem írt, nincsenek tanítványai, soha nem szervezett kutatási programot, de szakmai vitákon mindíg "rendkívül okosakat" szokott mondani. Ha mérni akarjuk a nem, illetve ritkán publikáló, de a tudományos közösséget befolyásoló kutatók hatását is, akkor az idézettségi és publikálási adatok mellett más indikátort is keresnünk kell. Ezért fordultunk a cikkekben megjelenő köszönetnyilvánítások felé. Ezek éppen az előző két mutató által nem mért hatások egy részét tudják megragadni. Azzal, hogy a kutatók eredményeiket tudományos folyóiratokban közlik, a szóbeli kommunikáció egyáltalán nem szorult háttérbe, sőt a tudományos kutatók életének szerves részét képezi. Ha valaki hasznos tanácsokkal, ötletekkel, bírálatával járul hozzá kollégája munkájának sikeréhez, akkor ezt a gesztust illik megköszönni. A köszönetnyilvánítások mérésének is van azonban legalább egy gyengéje: nem lehet kiküszöbölni, kiválogatni azokat az eseteket, amikor csupán a szakmai tekintélytisztelet áll ezek mögött. 1. Egy adott tudományos folyóirat t0 évben számított hatástényezője (impact factor) egy arányszám. A számlálójában azt méri, hogy az adott folyóiratban t-1 és t-2 években megjelent cikkeket hány t0 évben megjelent cikk idézte és ezt a számot osztja a t-1 és t-2 években az adott folyóiratban megjelent cikkek számával. >>vissza 2. Such György - Tóth I. János: "A magyar közgazdaságtudomány a Közgazdasági Szemle tudománymetriai vizsgálatának tükrében", Közgazdasági Szemle, XXXVI. évf.,1989, október, o. >>vissza 3. Valentinyi Ákos: "A tudomány piaca és a magyar közgazdaságtan", Budapesti Könyvszemle (BUKSZ), 12. szám, 2000, >>vissza 4. Tóth I. János - Szántó Zoltán: Társadalomtudósok társszerzői és köszönetnyilvánítási kapcsolathálói ( ), kézirat; Az adatok összegyűjtésében segítségünkre volt Gyomai György és Schlégl Tímea. >>vissza 5. Brooks, T. A.: "Evidence of complex citer motivations", Journal of the American Society for Information Science, 37. vol. 1. no >>vissza 6. Cole, J. R. - Cole, S.: Mérhető-e a tudományos kutatás minősége? In: Braun Tibor - Bujdosó Ernő: A tudományos kutatás minősége, 1984, MTA Könyvtár, Budapest. >>vissza 7. Quant, R. E: "Some quantitative aspects of the economics journal literature" Journal of Political Economy, vo. 84. no >>vissza 8. Például ha ötéves periódusok mellett számítjuk a legalább egyszeri idézettség valószínüségét, és feltesszük, hogy ez 1/2 minden ötéves periódusban, akkor egy 5 éve megjelent cikknél triviálisan 0,5, egy tíz éve megjelentnél 0,75, egy 15 éve megjelentnél pedig 0,875 a legalább egyszeri idézettség valószínűsége. >>vissza 9. Ezt az utat választotta Valentinyi, 2000 >>vissza 4. oldal

5 Eredmények 1. Az 50 legidézettebb magyar közgazdász a SSCI-ben, Az 51 legtöbb angol nyelvű publikációval rendelkező magyar közgazdász (EconLit), A 44 legidézettebb magyar közgazdász a Közgazdasági Szemlében, Az a 39 közgazdász, akiknek a legtöbb Közgazdasági Szemlében megjelent cikkben köszönetet mondtak, Az MTA Közgazdasági Bizottsága tagjainak megoszlása a négy mutató alapján kapott sorrendben 6. A megfigyelt 125 magyar közgazdász 1. tábla A Social Science Citation Index (SSCI)-ben legidézettebb 50 magyar közgazdász (*) Sorrend Az idézett szerző neve Az adott szerzőre hivatkozó publikációk száma a SSCI-ben 1 Kornai János Bauer Tamás Bródy András Tardos Márton Csaba László Köves András Csikós-Nagy Béla Gábor R. István Antal László Szentes Tamás Soós K. Attila Laky Teréz Sik Endre Szamuely László Voszka Éva Laki Mihály Martos Béla Simonovits András Galasi Péter Gács János Mátyás László Ábel István Halpern László Chikán Attila Oblath Gábor Dániel Zsuzsa Simai Mihály Major Iván Jánossy Ferenc Kozma Ferenc Lányi Kamilla Lackó Mária Török Ádám Tímár János Erdős Tibor Mihályi Péter Augusztinovics Mária Fazekas Károly Balassa Ákos Juhász Pál Greskovits Béla Köllő János Csillag István Várhegyi Éva Lengyel György Székely P. István oldal

6 >> vissza kozgazdaszok_2002_ Kertesi Gábor Matolcsy György Mátyás Antal Tarafás Imre 20 *: több szerző esetében a névazonosság (az SSCI-ben csak a szerzők ékezet nélküli vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje szerepel) miatt nem lehetett az adott szerző idézettségét egyértelműen meghatározni. A tábla összeállításánál Ehrlich Éva, Kovács Álmos, Nagy Aladár, Nagy András, Nagy Gyula, Neumann László, Róbert Péter, Simon György, Schweitzer Iván, Szabó Kálmán, Szabó Katalin idézettségi adatait ezért nem tudtuk figyelembe venni. 2. tábla Az EconLit adatbázisa alapján legtöbb angol nyelvű publikációval rendelkező 51 magyar közgazdász VIII hó Sorrend A szerző neve A szerző által írt angol nyelvű publikációk száma az EconLit adatbázisban 1 Kornai János Csaba László 49 3 Inotai András 42 4 Mátyás László 41 5 Tardos Márton 41 6 Ábel István 33 7 Csikós-Nagy Béla 33 8 Székely P. István 33 9 Simonovits András Köves András Oblath Gábor Gács János Halpern László Bródy András Bauer Tamás Török Ádám Chikán Attila Nagy András Szamuely László Simai Mihály Szapáry György Dániel Zsuzsa Laki Mihály Major Iván Mihályi Péter Tímár János Zalai Ernő Falusné Szikra Katalin Voszka Éva Augusztinovics Mária Ehrlich Éva Gábor R. István Kőrösi Gábor Várhegyi Éva Antal László Lányi Kamilla Erdős Tibor Lackó Mária Nagy Gyula Valentinyi Ákos Szanyi Miklós 9 6. oldal

7 42 Galasi Péter 8 43 Kaderják Péter 8 44 Karsai Judit 8 45 Kozma Ferenc 8 46 Sik Endre 8 47 Simon András 8 48 Sipos Aladár 8 49 Kertesi Gábor 7 50 Laky Teréz 7 51 Schweitzer Iván 7 >> vissza 3. tábla A Közgazdasági Szemlében legtöbbet idézett 44 magyar közgazdász VI. hó Sorrend Az idézett szerző neve Az adott szerzőre hivatkozó publikációk száma a KSz-ben 1 Kornai János 64 2 Laki Mihály 25 3 Tóth I. János 25 4 Oblath Gábor 23 5 Simon András 22 6 Vincze János 21 7 Voszka Éva 21 8 Köllő János 20 9 Darvas Zsolt Laky Teréz Lengyel György Köves András Halpern László 16 1 Lányi Kamilla 16 4 Vajda Ágnes Czakó Ágnes Kertesi Gábor Király Júlia Mihályi Péter Valentinyi Ákos Erdős Tibor Galasi Péter Tóth István György Várhegyi Éva Augusztinovics Mária Csaba László Neményi Judit Semjén András Szabó Katalin Antal László Csontos László Gábor R. István Kőrösi Gábor Ábel István Török Ádám Bródy András Fazekas Károly Major Iván Matolcsy György Szapáry György Tímár János Vértes András Inotai András 9 43 Mátyás László 9 44 Pete Péter 9 >> vissza 7. oldal

8 4. tábla A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkek köszönetnyílvánításaiban legtöbbször említett 39 közgazdász, Sorrend Az említett közgazdász neve Cikkek száma a Közgazdasági Szemlében, amelyekben köszönetet mondanak az adott személynek 1 Halpern László 23 2 Surányi György 15 3 Kőrösi Gábor 13 4 Simonovits András 13 5 Neményi Judit 12 6 Simon András 12 7 Székely P. István 12 8 Galasi Péter 11 9 Kovács Álmos Köllő János Szántó Zoltán Augusztinovics Mária Kornai János 9 14 Lányi Kamilla 9 15 Vincze János 9 16 Tóth István György 8 17 Hamecz István 7 18 Oblath Gábor 7 19 Szapáry György 7 20 Ábel István 6 21 Csaba Iván 6 22 Dániel Zsuzsa 6 23 Gábor R. István 6 24 Hetényi István 6 25 Kaderják Péter 6 26 Kertesi Gábor 6 27 Lengyel György 6 28 Molnár György 6 29 Pete Péter 6 30 Semjén András 6 31 Bródy András 5 32 Csontos László 5 33 Darvas Zsolt 5 34 Eső Péter 5 35 Lackó Mária 5 36 Laki Mihály 5 37 Sándor György 5 38 Szabó Katalin 5 39 Szakadát László 5 5. tábla Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága tagjainak helyezései a négy mutató szerint a megfigyelt 125 magyar közgazdász között Az adott helyezést elérő tagok száma A megfigyelt 123 magyar közgazdász között elfoglalt helyezések SSCI* EconLit KSz Köszönet-nyilvánítás a KSz-ben oldal

9 Összesen *: Ehrlich Éva, Kovács Álmos, Nagy Aladár, Nagy András, Nagy Gyula, Neumann László, Róbert Péter, Simon György, Schweitzer Iván, Szabó Kálmán, Szabó Katalin idézettségi adatai nélkül. 6. Az alábbi 125 közgazdász publikálási és idézettségi adatait figyeltük meg az 1-5 táblázatok összeállításánál: Ábel István* Antal László Antalóczy Katalin Augusztinovics Mária* Balassa Ákos Bara Zoltán Barabás Gyula Bauer Tamás Bekker Zsuzsa* Bélyácz Iván* Bródy András* Chikán Attila* Csaba Iván Csaba László* Csekő Imre Csermely Ágnes Csikós-Nagy Béla+ Csillag István Csontos László Czakó Ágnes Dániel Zsuzsa Darvas Zsolt Ehrlich Éva Erdős Tibor*+ Eső Péter Falusné Szikra Katalin*+ Fazekas Károly Fertő Imre Gábor R. István* Gács János Galasi Péter Gedeon Péter* Greskovits Béla Halpern László Hamecz István Hetényi István Huszti Ernő* Inotai András Jánossy Ferenc Juhász Pál Kaderják Péter Kapitány Zsuzsa Karsai Judit Kádár Béla Kertesi Gábor Király Júlia* Koltay Jenő Kopátsy Sándor Kornai János*+ Kovács Álmos Kozma Ferenc* Kőhegyi Kálmán Köllő János Kőrösi Gábor Köves András Lackó Mária 9. oldal

10 Laki Mihály Laky Teréz Lányi Kamilla Lengyel György Madarász Aladár Major Iván Martos Béla Matolcsy György Mátyás Antal*+ Mátyás László* Mellár Tamás Mihályi Péter Mohácsi Kálmán Molnár György Muraközi László* Nagy Aladár* Nagy András Nagy Gyula Neményi Judit Neumann László Oblath Gábor Palánkai Tibor Palócz Éva Pete Péter Práger László Rimler Judit Róbert Péter Sándor György Sass Magdolna Semjén András Sik Endre Simai Mihály*+ Simon András Simon György Simonovits András* Sipos Aladár*+ Spéder Zsolt Surányi György Schweitzer Iván Szabó Kálmán*+ Szabó Katalin* Szakadát László Szamuely László Szanyi Miklós Szapáry György Szántó Zoltán Szentes Tamás+ Székely P. István Tarafás Imre* Tardos Márton Tímár János Tarján Tamás Tóth István György Tóth I. János Török Ádám Urbán László Vajda Ágnes Valentiny Pál Valentinyi Ákos Váradi Balázs Várhegyi Éva Veress József* Vértes András Vincze János Vince Péter Voszka Éva* Vörös József* Zalai Ernő* 10. oldal

11 +: Az MTA rendes tagja *: Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának tagja Főoldal Újdonságok Adatbánya Kutatások Intézet Linkajánló WARGO Közgazdasági Elemző Intézet Utolsó módosítás: január 11. oldal