JAVA PROGRAMOZÁS 1.ELŐADÁS
|
|
- Vince Orosz
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 1.ELŐADÁS tavasz Java bevezetés, nyelvi alapelemek
2 Előadás tematika 2 1.Előadás: Bevezetés a Java nyelvbe: Java történet, Java nyelv tulajdonságai, Szintaxis, Programozói környezet, Egyszerű példák A Java nyelv alapelemei: változók, konstansok, metódusok, osztályok, objektumok, tömbök, vezérlési szerkezetek, operátorok. Csomagok használata és importálása. 2. Előadás: Objektumorientált programozás Javá-ban: Az osztályok részletes ismertetése. Példányváltozók, metódusok, metódusok hívása, metódus nevek túlterhelése objektumok használata, hozzáférési kategóriák. Statikus tagok: osztályváltozók, osztálymetódusok. Konstruktorok, túlterhelés, láthatóság, getter-setter metódusok. 3. Előadás: Objektumorientált programozás Javá-ban: Konstruktorok, inicializáló blokkok, destruktor jellegű metódusok. Egységbe zárás, öröklődés, polimorfizmus, absztrakt osztályok és metódusok. Interfészek. Interfészek közötti öröklődés, interfészek implementálása. Rendező interface-ek: Comparator, Comparable; Interface készítés; equals() és hashcode() felüldefiniálása. 4. Előadás: Kivételkezelés Javá-ban 5. Előadás: Grafikus kezelői felület létrehozása (Java AWT) és esemény kezelés Az AWT csomag, Layout manager, AWT komponensek, Appletek készítése 6. Előadás: 7. Előadás: Grafikus kezelői felület létrehozása (Java Swing) SWING csomag, SWING komponensek Java Input/Output: Csatornák, leképzés fizikai adatszerkezetre, szűrők, véletlen elérésű file-ok, kapcsolat a file rendszerrel, kivételek kezelése. Sorosítás. 8. Előadás: Hálózati alkalmazások készítése A java.net package, ServerSocket, Socket, és DatagramSocket osztályok 9. Előadás: Szálak. Szálak jellemzői, létrehozása, vezérlése. Szinkronizálás. 10. Előadás: Java Kollekciók és generikus típusok 11. Előadás: Projektek védése
3 Labor tematika 3 Nagyjából követi az előadás tematikát. Kitűzött feladatok közös illetve egyéni megoldása. Házi feladatok bemutatása Fejlesztési eszközök: JDK 8 (Java Platform, Standard Edition) ( ndex-jsp html) IDE szerkesztő: NetBeans
4 Labor tematika Fejlesztési eszközök 4 Egyéb fejlesztési eszközök: Eclipse IntelliJ IDEA UML eszközök: Visual Paradigm (Integrálható Netbeans-be, Eclipse-be) ArgoUML OpenAmeos
5 Könyvészet és dokumentáció 5 Könyvtári könyvek Angster Erzsébet, Objektumorientált tervezés és programozás. Java I-II. (Bazele programării orientate pe obiecte), Ed. 4 Kör Bt., Budapesta, Kathy Sierra, Bert Bates: Agyhullám: Java, Kiskapú, 2011.
6 Könyvészet és dokumentáció 6 Könyvtári könyvek Antal Margit: Objektumorientált programozás, Scientia Kiadó, 2007 Más jegyzet: files/csatol/java_programozas_1.3.p df
7 Könyvészet és dokumentáció 7 Hasznos linkek
8 Könyvészet és dokumentáció 8 Előadások, labor feladatok, egyéb dokumentációk megtálalhatok az alábbi linken: (Java programozás)
9 Vizsgakövetelmények 9 Felmérési mód: kollokvium Zárthelyi: 60% (11. hét (Labor)) Gyakorlat + Elmélet Projekt: 30% (védés hét (Előadás)) Házi feladat: 10% (2 hetes határidő) Mind a zárthelyi és projekt átmenő (5-ös) kell legyen a sikeres vizsgához Labor óra: max 3 hiányzás engedélyezett Részletes követelmények
10 10 1.Előadás Tartalom: 1. Java történet 2. Java nyelv tulajdonságai 3. Programozói környezet 4. Java nyelv alapelemei: változók, konstansok, vezérlési szerkezetek, operátorok, metódusok, osztályok, objektumok, tömbök, csomagok használata
11 Programozási nyelvek rangsor TIOBE IEEE Spectrum
12 Java nyelv bevezető a SUN Microsystems által kifejlesztett általános célú, objektumorientált programozási nyelv A fejlesztések a 90-es évek elején kezdődtek és folytatódtak egészen napjainkig 2009-ben az Oracle felvásárolta a SUN céget 2011-ben, Java 1.7-es verzió az Oracle gondozásában 2014-ben, 1.8-as verzió Szlogen: write once, run anywhere
13 Java nyelv jellemzői Egyszerű Szintaxisa hasonlít a C, C++ nyelvekre, de számos elemet egyszerűsítettek. Automatikus memória kezelés Objektumorientált Elosztott Támogatja a HTTP, FTP protokollokat Robusztus, biztonságos Nincsenek pointerek
14 Java nyelv jellemzői Architektúra semleges, hordozható Bájtkódot használ, amit a virtuális gép futtat Interpretált Just-In-Time (JIT) compiler Többszálú Párhuzamosításra lehet használni, ami hasznos lehet főleg több processzoros gépek esetén
15 Java nyelv jellemzői A Java forráskód.java kiterjesztésű A forráskód.class kiterjesztésű fájlokba fordítódik A.class fájl bájtkódot tartalmaz (nem natív kód) A bájtkódot a Java Virtuális Gép (Java Virtual A bájtkódot a Java Virtuális Gép (Java Virtual Machine) hajtja végre
16 Java nyelv jellemzői A Java VM (JVM) tetszőleges operációs rendszerre telepíthető, ezért ugyanaz a bájtkód (.class) mindegyik operációs rendszeren fut
17 Java kronológia 1991: James Gosling, Oak (tölgyfa) nyelv 1996: JDK 1.0, fordító, virtuális gép, javac, appletek 1997: JDK : J2SE 1.2, esemény kezelés, JIT 2000: J2SE 1.3, J2EE, J2ME, JDBC, stb. 2002: J2SE : J2SE 5.0, generikus osztályok 2006: Java SE : Java SE : Java SE 8
18 Java szabványok Java Standard Edition (J2SE) Kliens alkalmazások, appletek készítése Java Enterprise Edition (J2EE) Szerver oldali alkalmazások készítése (Java Servlets, Java Server Pages) Server Pages) Java Micro Edition (J2ME) Mobil alkalmazások készítése
19 Java keretrendszer Java SE 8 19 Java nyelv Eszközök, Java API javac, java, javadoc, jar, JConsole, stb. Felhasználói felületek JavaFX, AWT, Swing Integration libraries JDBC Java Virtuális gép
20 20 Java keretrendszer Java SE 8
21 Java keretrendszer Java SE 8 21 Java platform leegyszerűsítve: Java VM Java API (Application Programming Interface): Sok használatra kész szoftverkomponenst tartalmaz: Sok használatra kész szoftverkomponenst tartalmaz: csomagokba szervezett osztályokat es interfészeket
22 Java környezet 22 Java programok futtatása Elegendő a JRE (Java Runtime Environment) Java programok fejlesztése Java Development Kit (JDK) Tartalmazza a JRE-t és egyéb eszközöket: javac: Java fordító java: futtatóprogram javadoc: dokumentáció generáló jar: JAR fájlok kezelésére szolgál IDE: pld. NetBeans
23 Forrásprogram(.java) szerkezete 23 Csomagok importálása Main metódus: a program belépési pontja App a fordítási egység egyetlen publikus osztálya
24 Forrásprogram 24 Egy forrásfájl neve a fájlban implementált osztály nevével egyezik meg Ha a megvalósított osztály valamilyen csomagban (package) van, akkor a fájl a package nevével azonos alkönyvtárba kell elhelyezni
25 Fordítás, futtatás parancssorból 25 Fordításhoz használható a javac parancs Példa: javac eloadasok\e1\hello.java Futtatás a java paranccsal történik Példa: java eloadasok.e1.hello A Path környezeti változó beállítása szükséges Példa: set PATH=%PATH%;c:\ProgramFiles\Java\jdk1.8.0_31\bin\
26 26 Példa Hello World!, NetBeans-ben
27 Példa Hello World!, NetBeans-ben 27 Szerkesztés Futtatás, kimenet:
28 28 A Java nyelv alapelemei
29 Azonosítók 29 A Java az Unicode karakterkészletet használja Betűvel kezdődik betűvel vagy számmal folytatódik Case-sensitive, azaz különböznek a kis- és nagybetűk Az azonosítók hossza nincs korlátozva A nyelv kulcsszavai nem lehetnek azonosítók
30 Megjegyzések 30 Javában a megjegyzés (comment) két típusú lehet: Egysoros megjegyzés: // Ez egy egysoros megjegyzes Többsoros megjegyzés: /* */ Dokumentációs megjegyzés: /** */
31 Literálok 31 Literál: egy állandó, amely beépül a program kódjába Egész literál: Decimális: +125, -12 Oktális: 021, 077 Hexadecimális: 0xa1, 0xff Valós literál Tizedes: 3.14 Lebegőpontos: -3.4e12 Karakter literál: a, X, \u0041, \t Szöveg literál: almafa
32 32 Kivételes karakterek
33 Egyszerű típusok (primitív) 33 boolean: logikai típus (true, false) char: 16 bites Unicode karakter byte: 8 bites egész szám ( ) short: 16 bit, ( ) int: 32 bit ( ) long: 64 bit ( ) float: 32 bites lebegőpontos szám (-3, E , E+38) double: 64 bit (-1, E )
34 Változók 34 Változó: egy névvel azonosított memóriaterület Egy változónak mindig van azonosítója, adott méretű memóriahelye, típusa és aktuális értéke Javában minden változót deklarálni kell Két típusú változó: egyszerű (primitív), referencia (lásd később) Deklarálás, inicializálás: típus változo1 [=kifejezes1], változo2; Példa: double x = 4.5, y;
35 Konstansok 35 Konstans: Egy változónak a befagyasztása, azaz nem engedjük megváltoztatni Nem összetévesztendő a literállal Kódolási konvenció: nagybetűvel írjuk Példa: final int EVSZAM=2015;
36 Operátorok 36 Java kifejezés: operandusokból és operátorokból (műveletekből) áll. Operátor: Unáris: egyetlen operandusa van Prefix: operandus előtt szerepel (++i) Postfix: operandus után szerepel (i--) Bináris: két operandusa van
37 Operátorok 37 Unáris postfix és prefix operátorok: [ ] tömbképző (lásd később).(pont) minősítő operátor (param) metódus képző ~,! Bitenkénti operátorok new példányosító operátor (lásd később) (típus) kifejezés típuskényszerítő +(plusz), -(minusz) előjel operátorok ++, -- léptető operátorok
38 Operátorok 38 Aritmetikai operátorok: + összeadás - kivonás * szorzás / valós osztás % maradékképzés Relációs operátorok: > nagyobb >= nagyobb vagy egyenlő < kisebb <= kisebb vagy egyenlő = = egyenlő! = nem egyenlő
39 Operátorok 39 Logikai operátorok: && logikai és logikai vagy! logikai nem & bitenkénti és bitenkénti vagy ^ bitenkénti nem ~ bitenkénti tagadás (negáció) Feltételes kiértékelés: (feltétel)? kif1 : kif2 Példa: int y = 70; int x = (y>50)?100:0;
40 Operátorok 40 Értékadó operátorok: = alapértékadó operátor, érték rendelése változóhoz Rövidített értékadó operátorok: +=, -=, *=, /=, %=, stb. Példa:
41 Kifejezések kiértékelési sorrendje 41 A kifejezések kiértékelési sorrendjét meghatározza: Zárójelezés Operandusok prioritása Azonos prioritás eseten balrol-jobbra szabály, kivétel az Azonos prioritás eseten balrol-jobbra szabály, kivétel az értékadás, amely jobbrol-balra értékelődik ki.
42 42 Operátorok precedenciája
43 Utasítások 43 Blokk utasítás: { } Mindaz, amit abban a blokkban adunk meg, pontosan arra a blokkra érvényes Egy blokk utasításokból áll Minden utasítást pontosvessző zár le
44 Utasítások fajtái 44 Deklaráló utasítás (Memóriahelyek foglalása): int letszam; Értékadó utasítás (Memóriahelyek foglalása): int letszam; Postfix és prefix növelő és csökkentő utasítások : letszam++; --letszam; Metódushívás: System.out.println("Hello"); Példányosítás (Új objektum létrehozása): adatum = new Datum(2000,11,05); Programvezérlő utasítás: if (i==0)... Üres utasítás: ; (csak egy pontosvessző)
45 Típuskonverziók 45 Java erősen típusos nyelv: a fordító a típus kompatibilitásának az ellenőrzését minden esetben elvégzi Két szempont: Automatikus (implicit) vagy kényszerített (explicit) konverzió Szűkítő vagy bővítő konverzió Példa: double d; int i = 5; d = i; // int konvertálása doubel-re implicit módon. Bővités
46 Típuskonverziók 46 Példa: d = 79.4; i = (int)d; // double konvertálása int-re explicit módon. Szűkités ->79 i = d; //szintaktikai hiba A szűkítő konverzió információvesztéssel jár
47 Egyágú szelekció - if 47 Példa
48 Kétágú szelekció - if..else 48 if (feltétel) if (feltétel) { utasítás1; utasítás; else... utasítás2; } else { utasítás;... }
49 Többágú szelekció - else if és switch 49 if (feltétel1) utasítás1; else if (feltétel2) utasítás2;... else utasításn; switch (kifejezés) { case érték1: utasítások; break; case érték2: utasítások; break;... default: utasítások; }
50 50 Többágú szelekció - else if és switch
51 Iterációk for 51 for (inicializálás; feltétel; léptetés) { utasítás1; utasítás2;... utasításn; }
52 Iterációk for Parancsori paraméterek kiíratása:
53 Iterációk while, do while 53 while (feltétel) { utasítás1; utasítás2;... utasításn; } do { utasítás1; utasítás2;... utasításn; } while (feltétel);
54 54 Iterációk while, do while - Példa
55 Kiugrás ciklusból Break: az aktuális utasításblokkból (pl. ciklusból) való azonnali kiugrást eredményezi Continue: hatására a vezérlés az utasításblokk (ciklus) végére kerül Példa:
56 Metódusok Eljárás: Utasítások egyszerű végrehajtása Visszatérítési típusa: void (semleges) Függvény: Van visszatérítési értéke Eljárásként is hívható Statikus metódusból kizárólag az osztály statikus elemeire hivatkozhatunk
57 Metódusok Szintaxis: <módosítók>]<visszatérési típus><metódus neve> ([<formális paraméterlista>])[<throws...>] { <metódusblokk> } Megjegyzések: Javában csak érték szerinti paraméterátadás van, azaz a paraméter helyén szereplő értékről másolat készül. A metódus ezt a másolatot látja, használja Fordítási hiba, ha függvényben van return nélküli ág; lokális változó nincs inicializálva
58 Metódusok - Példa
59 Metódusok - Példa
60 Metódusok - Példa
61 Java osztályok rendszerezése 61 Java API: kb osztály A java.lang csomag legfontosabb osztályai:
62 Az Object osztály 62 Minden osztály közös őse Bármely osztályból létrehozott példány az egy objektum A Java minden objektumára jellemző metódusokat tartalmaz. Például: boolean equals(object obj) String tostring() Class getclass()
63 Primitív típus vs. Referencia 63 Primitív: 8 primitív típus: boolean, char, byte, short, int, long, float, double A változó azonosítójával közvetlenül hivatkozunk a változó memóriahelyére A deklaráló utasítás végrehajtása: memória foglalás A programozó nem definiálhat primitív típust
64 Primitív típus példa 64 Közvetlen (direkt) címzés:
65 Referencia típus 65 Objektumra mutat A változó azonosítójával az objektum memóriahelyére közvetve hivatkozunk egy referencián (hivatkozáson) keresztül A hivatkozás rejtve marad (automatikus indirekció) NULL referencia: nem mutat semmire, nem hivatkozik objektumra
66 Referencia típus példa 66 Ember ember = new Ember("Erika",1953); ember objektum címe
67 Objektum létrehozása 67 Létrehozás a new operátorral: new <OsztályAzonosító>(<aktuális paraméterlista>) Példányosítás Memóriafoglalás Konstruktorhívás: beállítja az objektum kezdeti állapotát adatok kapcsolatok Visszaadja az új objektum referenciáját
68 Objektum deklarálása 68 Deklarálás: <OsztályAzonosító> objektum; Az objektum egy referencia típusú változó Memóriafoglalás: csak a referencia részére Az objektum létrehozása a programozó feladata <OsztályAzonosító> objektum; objektum=new <OsztályAzonosító>(<aktuálisparaméterlista>); <OsztályAzonosító> objektum = new <OsztályAzonosító>(<aktuális paraméterlista>);
69 69 Objektum értékadás
70 Objektumok egyenlőségvizsgálata 70 Objektumok állapotát nem lehet a (==,!=) operátorokkal összehasonlítani (referencia hasonlíás) Objektumok egyenlőségét az equals metódussal szokás megállapítani Példa: Kimenet:
71 Objektumok egyenlőségvizsgálata 71 Objektumok állapotát nem lehet a (==,!=) operátorokkal összehasonlítani Objektumok egyenlőségét az equals metódussal szokás megállapítani Példa: Kimenet:
72 Objektum élete, automatikus 72 szemétgyűjtés Automatikus szemétgyűjtés (garbage collection): A rendszer bizonyos időnként automatikusan felszabadítja a hibatkozás nélküli objektumok memóriahelyét Példa: ember1 = new String("Gábor"); ember1 = new String("Anikó");
73 A String osztály 73 Szöveg tárolására szolgál Értéke egész élete során állandó marad Unikód karakterek sorozata, a karakterek sorszámozottak (0 a legelső sorszám) Létrehozás: String szoveg=new String( Kész!"); String szoveg= Kész!"; Konstruktorok: String() String(value: String), String(buffer: StringBuffer)
74 A String osztály 74 Hossz, index length(): int charat(index: int): char Manipulált karakterláncok tolowercase(): String touppercase(): String trim(): String replace(oldchar: char, newchar: char): String substring(beginindex: int, endindex: int): String Konkatenálás concat(str: String): String
75 A StringBuffer osztály 75 Manipulálható szöveg Konstruktorok StringBuffer() StringBuffer(length: int) StringBuffer(str: String) Kapacitás, hossz, index capacity(): int length(): int ensurecapacity(minimumcapacity: int) setlength(newlength: int) charat(index: int): char
76 76 A StringBuffer osztály - Példa
77 Objektum átadása paraméterként 77 Az aktuális paraméter értékadás szerint kompatibilis kell legyen a formális paraméterrel Nem az objektum másolódik át, hanem csak a referencia Az átmásolt referenciával éppúgy meg tudjuk változtatni az objektumot
78 78 Objektum átadása paraméterként
79 Primitív típusok csomagolása 79 Célok: Primitív típusú változók objektumként kezelése Primitív típusokkal kapcsolatos információk lekérdezése Minden primitív típushoz tartozik egy csomagoló osztály (wrapper class): Character, Boolean, Byte, Short, Integer, Long, Float, Double. A csomagoló osztályok példányai változtathatatlanok Konstruktorok: <Type> (<type> value) Például: Character cobj = new Character('A');
80 Primitív típusok csomagolása 80 Konstruktorok: <Type> (String s) Például: Boolean bobj = new Boolean("True"); Példánymetódusok: String tostring() Például: Double dobj = new Double(6099.8); String s = dobj.tostring(); //s==" <type> <type>value() Például: Integer iobj = new Integer(30); int i = iobj.intvalue(); // i==30 double d = iobj.doublevalue(); // d==30.0
81 Primitív típusok csomagolása 81 Numerikus csomagoló osztályok static final <type> MIN_VALUE = <a típusnak megfelelı érték>; static final <type> MAX_VALUE = <a típusnak megfelelı érték>; Például: System.out.println(Byte.MIN_VALUE); static <type> parse<type>(string s) Például: int i = Integer.parseInt("50"); // i==50
82 Java csomagok 82 Az osztályok, interfészek csoportosítását a Java nyelvi szinten támogatja, a csomag (package) segítségével A csomagok hierarchikus rendszert alkotnak A csomagnevekben az egyes szinteket pont választja el. Példa: java.io, java.math, stb. A hierarchiaszintek száma tetszőleges lehet
83 Java csomagok 83 A Java megengedi, hogy két külön csomagban legyen két azonos nevű osztály minősített nevek (qualified name): az azonos nevű osztályok megkülönböztetésére szolgálnak A minősített nevek az osztályt tartalmazó csomag teljes nevéből, és az osztály egyszerű nevéből állnak
84 Csomagok deklarációja 84 Egy osztályt a package kulcsszó segítségével helyezhetünk el egy csomagban Egy forráskódban csak egy package deklaráció lehet, a forráskód legelején Ha nincs package deklaráció, az adott osztály, vagy interfész a névtelen csomagba kerül Példa: A definiált osztály minősített neve csomag.a lesz
85 Csomagok leképzése fájlrendszerre 85 A fordítási egységek fájlok.java kiterjesztéssel A csomag, alcsomag nevek könyvtárak, alkönyvtárak Példa: package cs1.cs2.cs3; Mindig a package root alól adjuk ki a fordításhoz/futtatáshoz szükséges parancsokat Példa: Fordítás Futtatás
86 Osztályok elérése 86 Egy osztályra a definíciójával megegyező csomagban az egyszerű nevével hivatkozhatunk Példa:
87 Osztályok elérése 87 Egy osztályra a definíciójától eltérő csomagban többféleképpen hivatkozhatunk: Minősített nevek használata (kényelmetlen)
88 Osztályok elérése 88 Import deklarációk import csomag.osztalynev; import csomag.*; (minden publikus osztályt importálunk) Az import java.lang.*; minden fordítási egységben Az import java.lang.*; minden fordítási egységben automatikusan megtörténik
89 Könyvészet 89 Angster Erzsébet, Objektumorientált tervezés és programozás. Java I-II. (Bazele programării orientate pe obiecte), Ed. 4 Kör Bt., Budapesta, Kathy Sierra, Bert Bates: Agyhullám: Java, Kiskapú, 2011.
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat
Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2018/2019. tavaszi félév Tartalom 1 A Java alapjai 2 Java program
OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek
OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?
Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat
Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2017/2018. őszi félév Tartalom 1 Amit tudni kell a félévről
Programozási nyelv Java
Programozási nyelv Java 1. gyakorlat Félév tematikája Bevezetés, alapok Vezérlési szerkezetek Eljárások, függvények Csomagok Tömbök, adatbevitelek Osztályok, objektumok, Interfészek Öröklődés, absztrakt
JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,
Programozási technológia I.
Programozási technológia I. 2.gyakorlat A tárgy célja A tárgy alapvető Java ismeretek nyújt. A fő célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az UML diagramokból Java kód előállítására. Félév tematikája Bevezetés,
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
Programozás III A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE. Többlépcsős fordítás JAVA PLATFORM. Platformfüggetlenség
A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE Programozás III Többlépcsős fordítás JAVA ALAPOK Platformfüggetlenség A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE JAVA PLATFORM Két komponense: Java Virtual Machine (JVM) Java Application Programming
Programozási technológia I 1. gyakorlat. A Java nyelvi alapjai, a NetBeans környezet
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási technológia I 1. gyakorlat A Java nyelvi alapjai, a NetBeans környezet 2012.02.16. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
Imperatív és procedurális programozás a Javában
Imperatív és procedurális programozás a Javában Kozsik Tamás kto@elte.hu http://kto.web.elte.hu/ Eötvös Loránd Tudományegyetem Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék 2008. Kozsik Tamás (ELTE)
JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Polimorfizmus, absztrakt osztályok, interfészek 2 Példa - Hengerprogram 3 Példa - Hengerprogram 4 Példa - Hengerprogram
Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat
Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2017/2018. őszi félév Tartalom 1 Amit tudni kell a félévről
Java. JIT (Just in Time) fordítók alkalmazása, optimalizálás AOT (Ahead of Time) fordítók alkalmazásának lehetősége
Bevezetı a Java világába Java Magas szintű, bytecode alapú, objektumorientált Virtuális gép (VM Virtual Machine): egy számítógép szoftver implementációjának tekinthető, amely képes végrehajtani a bytecode
1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok
II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget
A Java programozási nyelv
1. óra A Java programozási nyelv Bevezetés, alapfogalmak Változók, egyszerű típusok, tömb Vezérlési szerkezetek Standard I/O legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Java programozási nyelv Témakörök
Java programozási nyelv
Java programozási nyelv A nyelv alapjai Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/34 Java információ források
Java I. A Java programozási nyelv
Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem
Programozás I. Első ZH segédlet
Programozás I. Első ZH segédlet Ezen az oldalon: kiírás az alapértelmezett (hiba) kimenetre, sztring konkatenáció, primitív típusok, osztály létrehozás, példányosítás, adattagok, metódusok Kiíratás alapértelmezett
Informatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
A C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
A Java és a C++ összehasonlítása
A Java és a C++ összehasonlítása Kozsik Tamás kto@elte.hu http://kto.web.elte.hu/ Eötvös Loránd Tudományegyetem Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék 2008. Kozsik Tamás (ELTE) A Java és a C++
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,
Programozás III CSOMAGOK. Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek.
Programozás III CSOMAGOK Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek. A Java is csomagok halmaza: csomagokban van a fejlesztő környezet és az osztálykönyvtárak is: rt.jar fájl
Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,
Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu
Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:
Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.
Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
Szoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban
Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/16 Tartalomjegyzék
Java I. A Java programozási nyelv
Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvetı jellemzıi Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzık, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem
Adatszerkezetek és algoritmusok
2012. október 18. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Specikáció Típusok, kifejezések, m veletek Adatok ábrázolása a memóriában Vezérlési szerkezetek Függvények Osztályok, objektumok Paraméterátadás
Készítette: Nagy Tibor István
Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke
Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente
C# Nyelvi Elemei. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi Elemei / 18
C# Nyelvi Elemei Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi Elemei 2013 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 Object 2 Típusok 3 String 4 RegEx Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi
és az instanceof operátor
Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában
Programozás I. 1. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 1. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Követelmények Gyakorlatok látogatása kötelező! (maximum 2 igazolatlan hiányzás) 2 db kisdolgozat
OOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán
Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában
A C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
Java bevezet o Kab odi L aszl o Kab odi L aszl o Java bevezet o
Miért Java? széleskörben elterjedt Micro Edition - beágyazott rendszerek, régi telefonok Standard Edition - PC, android ezen alapul Enterprise Edition - vállalati programok, web service-ek multiplatform
JAVA ALKALMAZÁSOK 1. ELŐADÁS 2/22/2017 1
JAVA ALKALMAZÁSOK 1. ELŐADÁS 2/22/2017 1 TARTALOM Bevezető okövetelmények és Jegyzetek Az első csésze kávé Java fejlesztőkörnyezet és IDE bemutatása oaz első alkalmazás obájtkód (javac), Fordítás bájtkódra,
Osztályok. 4. gyakorlat
Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum
Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról
A C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
C programozás. 1 óra Bevezetés
C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}
JAVA SE/ME tanfolyam tematika
JAVA SE/ME tanfolyam tematika TANFOLYAM TEMATIKA: A JAVA MEGISMERÉSE Java története, miért készült, miért népszerű NETBEANS környezet telepítése, megismerése Programozási alapok java nyelven Változók,primitív
Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás
Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás Objektum orientáltság alapjai Objektum: A való világ egy elemének ábrázolása, amely minden esetben rendelkezik: Állapottal,Viselkedéssel,Identitással
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP0 / 1 Története A C++ programozási nyelv a C programozási nyelv objektum orientált kiterjesztése. Az ANSI-C nyelvet
Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs
Szoftver labor III. Dr. Csébfalvi Balázs Irányítástechnika és Informatika Tanszék e-mail: cseb@iit.bme.hu http://www.iit.bme.hu/~cseb/ Tematika Bevezetés Java programozás alapjai Kivételkezelés Dinamikus
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},
Karakterkészlet. A kis- és nagybetűk nem különböznek, a sztringliterálok belsejét leszámítva!
A PL/SQL alapelemei Karakterkészlet Az angol ABC kis- és nagybetűi: a-z, A-Z Számjegyek: 0-9 Egyéb karakterek: ( ) + - * / < > =! ~ ^ ; :. ' @ %, " # $ & _ { }? [ ] Szóköz, tabulátor, kocsivissza A kis-
GYAKORLATIAS JAVA MINTA
Java SE programozási alapok - alapelemek viszont a Javadoc-ban nem fog megjelenni. */ 4.2. Egyszerű és összetett típusok A programozás során az adatainkat (legyen az csak átmeneti is) ún. változókban tárolunk.
Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált
1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3
Darvay Zsolt Típusok és nevek a forráskódban Állandók és változók Hatókörök és az előfeldolgozó Bevitel és kivitel Kifejezések Utasítások Mutatók Függvények Struktúrák és típusok Állománykezelés C programozás
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework
Programozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real
Bevezetés a Java programozási nyelvbe
Bevezetés a Java programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a Java programozási nyelvbe JAVABEV / 1 Egy kis történelem 1. 1990-es évek eleje: a SUN belső project-je
Bevezetés a Java programozási nyelvbe
Bevezetés a Java programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a Java programozási nyelvbe JAVABEV / 1 Egy kis történelem 1. 1990-es évek eleje: a SUN belső project-je
I. Bevezetés. 1. ábra A Java "logója"
I. Bevezetés 1. A Java nyelv története A Java nyelvet 1991-ben a Sun MicroSystems egy csoportja fejlesztette ki. Eredetileg kommunikációs eszközök programozására tervezték, de sikere messze meghaladta
Mi a különbség az extends és az implements között. Mikor melyiket kell használni? Comperable-t megvalósító oasztályokban össze lehet hasonlitani
Mi a legabsztraktabb típus a JAVA-ban? Object Mikor preferált interface-ek használata a konkrét típusok helyett? Ha egy osztály több interfacet is használhasson, vagy ha fvek implementálását a az osztályra
OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek
OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek 26/1 B ITv: MAN 2019.04.03 Abszrakt metódus és absztrakt osztály. Gyakran előfordul a tervezés során, hogy egy osztály szintjén tudjuk, hogy valamilyen metódus
C#, OOP. Osztályok tervezése C#-ban
C#, OOP Osztályok tervezése C#-ban OOP Létrehozás (creating) Megszüntetés (destroying) Túlterhelés (overlading) Felsorolás típus (enumerated types) 2 Hajó osztály Sailboat class using System; class Sailboat
Java programozási nyelv 4. rész Osztályok II.
Java programozási nyelv 4. rész Osztályok II. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/17 Tartalomjegyzék
Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?
A "java Villa -v" parancs jelentése: A java interpreter elindítja a Villa osztály statikus main metódusát, és átadja neki paraméterként a "-v" stringet. A java interpreter elindítja először a Villa osztály
Készítette: Nagy Tibor István
Készítette: Nagy Tibor István Operátorok Műveletek Egy (vagy több) műveleti jellel írhatók le A műveletet operandusaikkal végzik Operátorok fajtái operandusok száma szerint: egyoperandusú operátorok (pl.:
A Java nyelv. Bevezetés, alapok Elek Tibor
A Java nyelv Bevezetés, alapok Elek Tibor A Java nyelv jellemzıi Interpreteres Forrás file fordítás Bytekódú file-ok (class fileok, nem gépikód, nem futtatható, egy új forrásnyelv) Interpreter: betölti,
Apple Swift kurzus 3. gyakorlat
Készítette: Jánki Zoltán Richárd Dátum: 2016.09.20. Apple Swift kurzus 3. gyakorlat Kollekciók: Tömb: - let array = [] - üres konstans tömb - var array = [] - üres változó tömb - var array = [String]()
Web-technológia PHP-vel
Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request
Java V. Osztályszint. lyszintű ű tagok. Példányváltozó. Osztályváltozó. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:
Java V. szint lyszintű ű tagok A final minősítő Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 05. Java V.: szintű tagok JAVA5 / 1 Példányváltozó Az eddig megismert adattagokból
Már megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
Java programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
Programozás I. C# bevezető. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 17.
Programozás I. 2. előadás C# bevezető Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 17. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember
Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert
Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A Java nyelv fő jellemzői Egyszerű Objektumorientált Elosztott Robusztus (hibatűrő, megbízható): Biztonságos Hordozható Architektúra-független (gépfüggetlen):
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
JAVA PROGRAMOZÁS 8.ELŐADÁS
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 8.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Véletlen elérésű állományok; JDBC 2 Véletlen elérésű állományok A RandomAccessFile osztály 3 Közvetlen hozzáférésű
A Java nyelv. II. rész - alapok, osztályok /2 53
övezet volt. A következő évezredek kultúrembere számára a várható klímaváltozások már nem fognak olyan nagy megpróbáltatást jelenteni mint a kőkorszakbeli elődeinknek. A kor technológiai színvonala majd
1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok
Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,
3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel
3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel Parancssori argumentumok Minden Java programnak adhatunk indításkor paraméterek, ezeket a program egy tömbben tárolja. public static void main( String[] args ) Az
1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?
1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"
Programozási nyelvek Java
Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 13. előadás Throwable Error Exception RuntimeException IOException Saját (általában) Nem ellenörzött kivételek (Unchecked
Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet
Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet 1. Rendszerfejlesztés 0. lépés: Elemzés (analízis) 1. lépés: Tervezés a, technológia független rész b, technológia függő rész 2. lépés: Megvalósítás
Objektumorientált programozás C# nyelven
Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt
Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r
Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1
Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum
Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás
Számítástechnika II. BMEKOKAA153 1. Előadás Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu A tantárgyi
Occam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)
Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:
Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat
Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 2017. október 2-6. Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 1 / 32 A 4. gyakorlat tematikája Tömbök A java.util.arrays osztály A String osztály A StringBuffer
C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok
C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
Objektumorientált Programozás II.
Objektumorientált Programozás Adattípusok ismétlés Operátorok Hello C# World Vezérlési szerkezetek Gyakorlás II. 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk
Java adattípusok Java programozás alapjai Egyszerű adattípusok (int, float) Osztályokkal objektumok Nincs külön mutató, referencia, címe operátor, helyette: objektumok csak dinamikusan hozhatok létre és
Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu Programozás
Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)
Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban