Pályázat a Szegedi Tudományegyetem. Általános Orvostudományi Kar. dékáni. munkakörének betöltésére. Dr Vécsei László akadémikus

Átírás

1 4 66/2009 Pályázat a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékáni munkakörének betöltésére Dr Vécsei László akadémikus tanszékvezető egyetemi tanár SZTE, ÁOK, Neurológiai Klinika Szeged 2010

2 A pályázat mellékletei: 1. pályázati szöveg 2. kitöltött szakmai adatlap 3. részletes szakmai önéletrajz 4. teljes publikációs jegyzék, díjak jegyzékével 5. végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, egyetemi tanári kinevezést, idegen nyelv tudást tanúsító okiratok hiteles másolata 6. hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázó anyagát a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ szerint erre jogosult bizottságok és testületek megismerhetik. 2

3 1. sz. melléklet: pályázati szöveg Elméleteket csak tényekre szabad építenünk Dr Sántha Kálmán ideggyógyász professzor ( ) Bevezetés A tragikus sorsú, s méltán nemzetközi hírű Sántha Kálmán ideggyógyász professzor gondolata ( Elméleteket csak tényekre szabad építenünk ) sokszor szolgált vezérfonalul munkámban. Nagyon igaz ez az egyetemi feladatokra is, hiszen az oktatásnak, betegellátásnak és kutatásnak szigorúan a valós tényekre kell épülnie. Nem véletlen az V. Magyar Orvosnapokon elhangzott gondolat:..a magas színvonalú orvosi tevékenységre, az evidenciaalapú döntéshozatalra nem képzelhető el jobb garancia, mint az, ha a gyógyító orvos egyben kutató és oktató is. A két utóbbi tevékenység kikerülhetetlen lényege az egzakt bizonyítékok iránti igény. De ez a szemlélet különösen fontos az egyetemi / kari / klinikai gazdálkodásban, hiszen korrekt financiális döntéseket csak a tényadatok biztos ismeretében lehet hozni. Pályázatomat e gondolatok jegyében állítottam össze. Pályázatomban a részletes szakmai önéletrajzom magában foglalja mindazon egyetemi, országos és nemzetközi tisztségeket és megbízatásokat, amelyeket az elmúlt közel három évtized alatt elláttam. E feladatok jelentős hányada már megszűnt, illetve a közeljövőben megszűnik. Az MTA Orvosi Tudományok 3

4 Osztályában betöltött megtisztelő elnökhelyettesi megbízatásomat a sikeres pályázatom esetén is szándékomban áll megfelelni. Bizonyos vagyok abban, hogy ezzel Egyetemünk érdekét is szolgálom. A publikációs jegyzékemben terjedelmi megfontolásból a PUBMED adattárban is feltűntetett munkákat gyűjtöttem össze (az MTA adatbázisa szerint összes impakt faktorom 442). Nem vettem be azt a több, mint 650 rövid összefoglalót (abstract) amelyeket az elmúlt három évtizedben Munkatársaimmal közöltünk. Szintén terjedelmi megfontolásból nem szerepel az a nagyszámú magyar nyelvű elsősorban továbbképzést szolgáló közlemény sem, amelyeket hazai folyóiratokban jelentettünk meg. Megemlítem azt, hogy 11 döntően magyar nyelvű neurológia tárgyú könyvet és monográfiát szerkesztettünk, illetve írtunk. Kiemelek három külföldön megjelent könyvünket, amelyeket New York ban, illetve az Egyesült Királyságban publikáltuk (Vécsei, L., Freese, A., Swartz, K.J., Beal, M.F. (eds.): Neurological Disorders: Novel Experimental and Therapeutic Strategies. Ellis Horwood, Chichester, U.K., 1992; Vécsei, L. (ed.): Frontiers in Clinical Neuroscience: Neurodegeneration and Neuroproptection. Kluwer, New York, 2004; Vécsei, L. (ed.): Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics. NOVA, New York, 2005.). Folyamatban van a hallgatóinknak korábban írott neurológia tárgyú oktatási anyagunk átdolgozása és ismételt megjelentetése. 4

5 A pályázat részletes kifejtése 1. Stratégiai elemzés A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara (továbbiakban ÁOK) az Egyetem egyik meghatározó, országosan igen jelentős és nemzetközileg is számottevő szervezeti egysége. Mik a tények? A HVG ben publikált adatok szerint (Diploma 2010, HVG 2009/4. november) az orvosi és egészségügyi képzési rangsorokon belül az összesített képzési rangsorban 3. helyen (megelőzi az SE ÁOK és DE ÁOK), az oktatók kiválósága rangsorban 4. helyen, a hallgatók kiválósága államilag támogatott nappali képzésben a 2. helyen, a szakmai színvonal és intézményi szolgáltatások területén a 2. helyen, míg a képzés színvonalában az 1. helyen áll. A karok összesített (abszolút) rangsorában a 8. helyen végeztünk (SE ÁOK 2. hely; DE ÁOK 3. hely; PTE ÁOK 10. hely) Túlzott elbizakodottságra azonban nincs okunk, mert a többi három orvosképző központban is az elmúlt időszakban komoly fejlesztések történtek illetve történnek (Semmelweis Egyetemen most átadott Új Elméleti Tömb, a Debreceni Egyetemen az Auguszta Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 12 milliárd forintos beruházással megvalósult egészségügyi fejlesztés, a Pécsi Tudományegyetemen pedig az épülő új kutató központ). Ugyanakkor a most megnyíló TIOP pályázati forrásokból a vidéki egészségügyi centrumok (beleértve jelentősebb megyei kórházakat is) valamennyien támogatást kapnak. Komoly versenyhelyzetben vagyunk tehát Magyarországon, az európai régiónkban, de valójában az egész 5

6 világon. Nemzetközi orvosképzési programunknak meg kell küzdenie más egyetemek hasonló programjaival. A külföldi betegek jöhetnek Szegedre (de ha anyagi helyzetük megengedi) Európa más klinikáira is kérhetik felvételüket. Nagyon éles verseny van a tudományos eredményeink nemzetközi publikálásban, mert a nívós, magasabb impakt faktorú folyóiratok csak szigorú bírálat után adnak zöld utat a közlésnek. Az egyetemi teljesítmény mérésének pedig igen meghatározó paramétere a tudományos aktivitás. Jól ismert tény, hogy az oktatás és betegellátás színvonala nem választható el a tudományos munka minőségétől. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elméleti intézeteinknek és a klinikáinknak a lehető legszorosabban együtt kell működniük. A meglehetősen limitált pályázati források megszerzéséért pedig komoly küzdelmet kell folytatni. Az alábbiakban részletesebben kifejtem azokat a területeket, amelyek Karunk további fejlődését segítheti. 2. Oktatási feladatok 2.1. Általános orvosképzés Az egyetem / kar elsődleges feladata az oktatás. Az Európai Unió jogi szabályozása biztosítja hogy az egyes tagállamokban szerzett orvosi diplomákat és bizonyos szakorvosi képesítéseket a többi tagállamokban automatikusan elfogadják. A képzést 5500 órás, illetve 6 éves akkreditált egyetemi program teljesítéséhez köti. Ugyanakkor felismerve azt, hogy a graduális orvosképzés 6

7 európai minimum képzési időtartama nem biztos, hogy garantálja az általános orvosok azonos felkészültségét, a program közös kompetenciák lefektetését tűzte ki feladatul. Így az egyes kompetenciák szolgálnak majd a kölcsönös elismerés alapjául. Fontos, hogy valamennyi az oktatással kapcsolatos lényeges döntést a hallgatókkal történt egyeztetést követően kell meghoznunk. Magyarországon az utóbbi két évtizedben megnégyszereződött a hallgatói létszám. Ma hazánkban 380 ezren járnak egyetemre és főiskolára. Így Szegeden is lényegében egy kisvárosnyi diák tanul (az egyetem összes hallgatója a évi állapot szerint fő volt). Hasonló számok vannak Nyugat Európa számos más egyetemein is, ám ott a létszámnövekedés évtizedek alatt ment végbe. Tény az, hogy a minőséget biztosító felsőoktatás versenyképessége csak a komoly kutatást folytató egyetemek intézményrendszerében valósulhat meg. A kreditrendszer mellett a hallgatók szabad ideje egyrészt lecsökkent, másrészt a diákok óráik egy jelentős részét sokszor más más hallgatókkal töltik. Az első évfolyamon pedig radikális váltás történik a középiskola és az egyetem között: előbbiben szinte percre lebontva meghatározzák a diákok feladatát, utóbbiban a hallgatóra van bízva sok kérdés önálló megoldása. Fenti problémák megoldására (1) erősíteni kell (főleg az első és második évfolyamon) az évfolyam osztályfőnök (szerencsésebb csoportonként egy oktató patrónus) szerepét. Magam is ennek köszönhetem, hogy a tudományos diákkörröl korábban mit sem tudva már fiatal hallgatóként bejárhattam a Kórélettani Intézetbe dolgozni. Megjegyzem, hogy az angol college rendszer egyik erőssége az, hogy a college ban a hallgatóval az oktatók rendszeresen foglalkoznak, kérdéseikkel tanárukhoz fordulhatnak, teljesítményüket folyamatosan követik. Ebbe bepillanthattam az elmúlt évi cambridge i 7

8 látogatásom alkalmával. (2) Nagy hangsúlyt kell fektetni az egyetemi (kari) klubokra, kulturális szerveződésekre, hogy hallgatók megtalálják azt a szociális / intellektuális közösséget, ahová szívesen járnak. (3) Alaposan meg kell fontolni a meghirdetett kredit kurzusokat. Át kell gondolni azt, hogy az eredményes tudományos diákköri tevékenység kapjon nagyobb súlyt a kredit értékelésben. Megemlítendő, hogy 2010 ben az orvosi karokra történő felvételhez kötelező az emelt szintű érettségi vizsga. Ezzel lehet kapcsolatban az, hogy tavaly őszhöz képest mintegy tíz százalékkal nőtt a biológiából, kémiából és fizikából emelt szinten érettségizők száma. A jelentkezési lap beadási határideje változatlanul február 15. Fontos feladat a régióban (és az ország egyéb területein) lakó középiskolások tájékoztatása a szegedi lehetőségekről. Magam a Szegedi Egyetem január 12 i számában nyilatkoztam erről (Orvostanhallgató leszek Szegeden!) Erre a HÖK bevonásával részletesebb stratégiai tervet célszerű kidolgozni Elméleti tárgyak oktatásának áttekintése A magyar (így a szegedi) orvosképzés egyik meghatározó erőssége az elméleti tárgyak magas színvonalú oktatása. Ha nincsenek szilárd biokémiai, élettani, kórélettani, anatómiai, pathológiai, mikrobiológiai, gyógyszertani alapok akkor kártyavárként inog a hallgató (vagy később az orvos) ismeretanyag. A világos természettudományos szemlélet elkíséri az orvost további négy évtizedes pályafutása során, és alkalmassá teszi arra, hogy a nagy sebességgel megújuló eredményeket képes legyen követni. Ezért az elméleti oktatás jelentőségét nem szabad csökkenteni. Fontos azonban a molekuláris biológiai szemlélet 8

9 további erősítése és a tényeken nyugvó logikus természettudományos világkép felépítése. Lényeges a rendszeres évközi számonkérés / konzultáció szerepe. A jelentősen megnőtt hallgatói létszám mellett igen nehéz e feladatoknak megfelelni. Az egyes tantárgyak összehangolt reformját csak az elméleti tárgyakat oktató felelős professzorok és a hallgatók képviselőinek konszenzusa alapján lehet elvégezni Klinikai tárgyak oktatásának áttekintése A klinikai oktatásban is nehézséget jelent a megnövekedett hallgatói létszám. Igazán hatékony klinikai képzést úgy lehet végezni, ha kis csoportokban (4 5 fő) folyik az oktatás. A gyakorlati betegvizsgálatnak nagyon komoly szerepe van, ami kellő számú beteget, tapasztalt klinikusokat, műszereket és helyiségeket igényelne. Lehetőség van a pácienseken történő beavatkozások modellezésére, amelynek magam igen pozitív példáját láttam a Nijmegeni Egyetemen (Clinical Training Center). A Műtéttani Intézetünk Skill Laboratóriuma jól szolgálja e célt, igaz befogadóképessége limitált. Az esetanalíziseken alapuló klinikai gyakorlatokon nagy figyelmet kell fordítani a pontos gyakorlat kezdésre, s lényeges a hallgató előmenetelének folyamatos évközi követése. Komoly szerepe van a jól szerkesztett klinikai nagy előadásnak. Ez nem a részetekbe való elmerülést jelenti, hanem iránymutatás kell, hogy legyen a hallgatónak a könyvek, jegyzetek internetes anyagok megértéséhez, az egyéni felkészüléshez. A műtéti szakmákban pedig a műtéteknél történő asszisztálás mellett (helyhiány, fertőzés veszélye miatt) videofilmek, műtéti beavatkozások monitoron történő követése ad lehetőséget arra, hogy a hallgatókat képezzük. Fontos azonban, hogy a bemutatást gyakorlott sebész vezesse, és magyarázza a történéseket. A nyári gyakorlatokba a megyei kórházak osztályait nagyobb 9

10 számban kell bevonni a klinikák limitált kapacitása miatt. A gyakorlati oktatás célja az, hogy általános orvos szinten tájékozott legyen a végzős kolléga a beavatkozások elvégzésében. Magam több, mint egy évtizede elnököltem egy az akkori Dékánunk által felkért bizottságot, amelynek a feladata a Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ÁOK Klinikai gyakorlati leckekönyvének elkészítése volt. Fontos feladat továbbá a más karokon történő oktatásunk áttekintése is Külföldi hallgatók oktatása A külföldi hallgatók képzését a Külföldi Hallgatók Oktatási Központja (ÁOK, FOK, GYTK) koordinálja. Karunknak alapvető stratégiai feladata, hogy ez a program megfelelő színvonalon történjék. Lényegében ugyanazon elvek érvényesek a külföldi és a magyar hallgatók képzésére azonban néhány speciális szempontot ki kell emelni. A Szegeden végzett hallgatók ugyanis komolyan befolyásolják Karunk nemzetközi megítélését amelyben döntően az oktatás színvonala mellett a szegedi kulturális, sport és szórakozás lehetőségek (egyetemi élet) is fontos tényezők. Ez egyúttal befolyásolja a jövőben Szegedet választó hallgatók döntését is. A külföldi diákok képzése komoly bevételt jelent, azonban vigyázni kell arra, hogy az oktatás színvonala a hallgatói létszám növekedése mellett ne sérüljön. Lényeges feladat a diákok (illetve a végzett orvosok) visszajelzéseinek elemzése. A németországi egészségügyi centrumokkal tervezett közös képzésben szintén a minőségi szempontok meghatározók kell, hogy legyenek. 10

11 Rezidensi és folyamatos továbbképző (CME) program A rezidensek képzésének, illetve a szakorvosok folyamatos továbbképzésének a szervezése a Klinikai Központ Szak és Továbbképző Központ koordinálása mellett történik. Ugyanakkor a három képzési program (orvosképzés, szakorvos képzés és folyamatos továbbképzés) tartalmilag szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ezért a Kar és Központ ilyen vonatkozásban is komolyan együttműködik. Jó példa erre az, hogy a mindennapi feladatok végzésekor célszerű ha a szigorló kolléga közvetlen felettese a rezidens, s mindkettőjük munkáját a szakorvos felügyeli. Az osztályvezető pedig felelős az egész osztály tevékenységéért. Megemlítendő, hogy hazánkban a hatályos törvényeink értelmében az önálló orvosi tevékenység szakorvosi képesítéshez kötött. Erre alig találunk példát az Európai Unióban. Elvben itthon a hat év elvégzését követően újabb évek sikeres teljesítése után nyílik jogilag biztosított lehetőség az önálló munkára. A megoldás az lehet, hogy meg kell határozni, az orvosi diploma önmagában milyen területeken biztosít önálló orvosi tevékenységet. Fenti kérdésekben magam is országos tapasztalatokat szereztem az Orvosszövetség (MOTESZ), illetve a Képzési és Tudományos Bizottságának elnökeként, valamint jelenleg a Szakmai Kollégiumok Elnöki Testületének elnökeként. 3. Betegellátás és a klinikai kutatás A betegellátás szervezése és felügyelete a Klinikai Központ feladata, ugyanakkor itt folyik a hallgatók képzése és a tudományos munka jelentős része is. A legszorosabb együttműködés szükséges mint eddig úgy a jövőben is a 11

12 Klinikai Központ vezetésével. Komoly előrelépés az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága támogatja az új klinikai építését. A 265 ágyas klinika 21 ezer négyzetméteren fogadja a beköltöző gyógyító egységeket. A projekt teljes költsége 12 milliárd 325 millió forint (ebből több, mint 1 milliárd forint önerő). A program várható befejezése október 30. A jövőben át kell tekinteni a Klinikai Központ vezetésével, hogy az új betegellátó központ minél jobb feltételeket biztosítson az oktatási és kutatási feladatok végzéséhez. Érdemes felidézni az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Klinikai I. Tudományos Bizottságának állásfoglalását (amelynek megfogalmazásában magam is tevékenyen részt vállaltam): A magas színvonalon végzett klinikai kutatási tevékenység alapvető feltétele annak, hogy a klinikák az elvárható betegellátási és oktatási feladataiknak megfeleljenek Sokan tapasztaltuk rövidebbhosszabb tanulmányútjaink során, hogy a kiváló klinikákon kellő számú orvoscsapat mellett kutatólaboratóriumok sora szolgálta fenti célok megvalósulását biológusokkal, vegyészekkel, Ph.D. hallgatókkal és más területeken dolgozó kutatókkal együttműködve. Csak ilyen innovatív gyógyítókutató közösség tudja kellő színvonalon kimunkálni és befogadni az orvostudomány legújabb eredményeit, képezni az orvostanhallgatókat és rezidenseket. Az orvosi centrumokban folyó angol és német nyelvű képzés is csak akkor marad fenn a kívánt színvonalon, ha a komoly tudományos tevékenységet (is) folytató klinikusok vesznek részt a külföldi hallgatók oktatásában. És itt már előtérbe kerül a magyar diploma értéke, híre és ennek nemzetközi visszhangja azzal a bevétellel, amely napjainkban az orvoscentrumok működésének elengedhetetlen részévé vált. 12

13 Mik a tények? Sajnos fentiekben részletezett feladatok teljesítésének csak részben adottak a feltételei Szegeden. Lényeges lenne egy új kutató központ felépítése, ahol megoldódna a klinikák és elméleti intézetek komoly laboratórium terület hiánya. Ez nagyon fontos előrelépés lenne, hiszen még intenzívebbé válhatna az elméleti intézetek és klinikák együttműködése. Fenntartása (napi működési költségek, kutatók asszisztensek fizetése) pályázati forrásból oldható meg, mert OEP forrás e célra nem használható fel. 4. Kutatási feladatok Amikor az Egyetemünk vagy a Karunk kutatási feladatait elemezzük nem tekinthetünk el az országos helyzettől. Mik a tények? A évben a gazdasági válság következtében komoly megszorítások történtek, de az ezt megelőző időszakban is egy évben országosan milliárd forintot költöttünk kutatás fejlesztésre (a GDP megközelítően 1 % a). Ezzel szemben az EU 15 ök minimum 2% at fordítanak a lényegesen magasabb GDP jükből e célra. (Hazánkban az egy lakosra jutó K + F ráfordítás az EU átlag 22% a volt korábban, miközben az ezer lakosra jutó kutatók száma az uniós átlag megközelítően fele.) Korábbi Európai Unió döntés szerint 2010 re kutatásfejlesztésre 3% ráfordítást kellene elérniük a tagországokban. Az is egyértelmű, 13

14 hogy a fejlesztésre adott források csak akkor fognak megtérülni hatékonyan, ha létezik egy jól finanszírozott eredményes alapkutatás. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal megközelítően milliárd forinttal rendelkezett, s a további 200 milliárd forint más minisztériumoknál, valamint a privát szférában van (így például az Egészségügyi Minisztérium felügyeli az ETT forrásokat). További pályázati forrást jelent az OTKA, amely elsősorban az alapkutatást támogatja. Saját területünkön húzóágazatnak tekintik a gyógyszeripar, a biotechnológia és az infokommunikáció területét. A gyógyszeripar versenyképességét szolgálta a gyógyszer gazdaságossági törvény módosítása is. A gyógyszeripari vállalatok ugyanis évi K+F ráfordításaikat 2010 ben 20 százalékos mértékig leírhatják abból a 12 százalékos kötelezettségükből, amelyet az egészségbiztosítási alap által támogatott gyógyszerek termelői áron számított forgalma után kell befizetniük az egészségbiztosító kasszájába. A leírás mértéke 2010 től 100 százalék, amit először 2011 ben számolhatnak el. A múlt évben a 12 százalékos befizetési kötelezettség a négy nagy magyarországi gyógyszergyártónál 6 8 milliárd forint volt. Fontos tehát a Karunkon a magas hozzáadott szellemi értékű gyógyszeripari innovációs tevékenység, s főleg a biotechnológiai kutatásokhoz szükséges tudásbázis és infrastrukturális háttér fejlesztése. Az Egyetem / Kar és az SZBK szellemi bázisa reális esélyt ad arra, hogy a már megkezdett úton egy jól integrált dél alföldi regionális tudásközpont jöjjön létre Szegeden. A városban ugyanis mintegy kutató alkot nap mint nap elsősorban az élettudományok területén. Jó értelemben ki kell használnunk kutatási programjaink tervezésénél a helyi lehetőségeinket. Ez a gondolat 14

15 vezérelt bennünket akkor, amikor a GYTK n szintetizált új molekulák vizsgálata a TTIK, illetve ÁOK laboratóriumaiban végezzük, s az analítikai munka szintén a TTIK n történik. A közelmúltban bevontuk programunkba az SZBK laboratóriumát is a vér agy gát vizsgálatokhoz. A Karon belül pedig erősíteni kell az elméleti intézetek és klinikák tudományos együttműködést, amelynek mindkét fél kölcsönösen élvezi az előnyét. Ez megvalósulhat a Doktori Iskolákon belül, illetve az Iskolák közötti kooperációval. Miért van meghatározó szerepük az elméleti intézeteknek? Külön kell szót ejteni az elméleti intézeteinkben folyó kutató munkáról, amely Karunk tudományos teljesítményének komoly hányadát jelenti. Jó minőségű alapkutatás nélkül ugyanis nem képzelhető el a kívánatos színvonalú alkalmazott tudomány művelése. Nagy gondot kell tehát fordítanunk a kutatói utánpótlásra és az itt dolgozó kollégák megbecsülésére. Elméleti intézeteinkben ugyanis sokszor erejüket meghaladva jelentős óraszámban történik a hallgatók képzése, s e mellett elvárás a nemzetközi színvonalú kutatás is. Amikor a pályázatok elbírálásáról döntenek a bizottságok, s elemzik a scientometriai adatokat (impakt, citáció, H index) sokszor nem kellő mértékben esik latba az, hogy a kutatás mellett komoly oktatási feladatokat is ellátnak elméleti intézeteink. Így meglehetősen nehéz a verseny azokkal a nem egyetemi intézetekkel szemben, ahol lényegében csak kutatás folyik. Mind az elméleti, mind a klinikai kutatás területén kiemelt feladat genomikai kutató program fejlesztése, amelyben remélhetjük az SZBK partneri közreműködését is. Az alapkutatási jelentőségén túl ez komolyan hozzájárulna 15

16 a klinikai kutatásokhoz / betegellátáshoz is. A diagnózis ugyanis egyre több kórkép esetében genetikai alapra helyeződik, s ugyanakkor a személyre szabott medicina a jövőben komoly tért hódít. Míg jelenleg elsősorban szimptomatológiai (tünettani) alapon diagnosztizált betegek viszonylag homogénnek vélt csoportjaival történnek a klinikai vizsgálatok, addig egyre inkább már ma is, a genetikai adatok ismeretében képzett sub populációkra épülnek a klinikai programok. A jól működő kutatási programokra pedig olyan oktatási programok építhetők, amelyek a jövő kihívásainak megfelelő szakemberek képezhetők. Nyugat Európai tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a tudományos teljesítményükben vezető egyetemek kiemelt, jelentős financiális támogatása az egyetlen lehetőség arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minél effektívebben hasznosuljanak. Ez egyrészt versenyszellemet teremt az egyetemek között, másrészt a progresszív támogatás következtében a színvonal tovább növekedhet az arra érdemes felsőoktatási intézményekben. A tehetséggondozásnak, a nagy sikerű kutatók visszahozatalának, az iskolák teremtésének csak így van reális esélye. Ez a szemlélet komolyan befolyásolja Karunk tudományos aktivitását is. A Tudományos Diákköri Tanács korábbi elnökeként is nyomatékosan az a véleményem, hogy meghatározó jelentősége van a tudományos diákköri munkának Karunk életében. Fokozottan meg kell becsülnünk azokat a témavezetőket és hallgatókat, akik kiveszik részüket a TDK programokban és hozzájárulnak annak sikeréhez. 16

17 A kutatási programjaink meghatározó szinterei a Doktori Iskoláinkban folyó Ph.D. képzés. A Ph.D. feltételeit (közlemények, disciplina specifikus impakt értékek) még a 90 es évek elején kidolgoztuk, s a skandináv mintára megszerkesztett kiadványaink kedvező fogadtatásra találtak többek között a korábbi egyetemi akkreditációnk során is (A disszertációk sorozatát Fülöp Ferenc professzor úrral közösen szerkesztettük.). Az európai Ph.D. harmonizációt tárgyaló ORPHEUS program (amelynek vezetőségének magam is tagja vagyok) pedig pozitív mintaként tárgyalta a szegedi orvosi és gyógyszerészi Ph.D. k kritériumrendszerét és formáját. A Ph.D. képzésnek döntő jelentősége van az Egyetem / Kar tudományos életében. S, hogy ezt nem csak szavakban vallom bizonyítja az, hogy Klinikánk együttműködő partnereivel közös programjaiban az elmúlt évtizedben eddig 23 an védték meg értekezésüket és jelenleg is 8 10 kolléga készül disszertációjának összeállítására. Alapvetően fontos feladatunk továbbá az ipari partnerek felkutatása programjainkhoz. Az ipari partnerrel meg kell keresni azt a közös érdekeken nyugvó megoldást, amikor mindkét fél megtalálja a maga elképzelését az együttműködésben (szabadalom és publikálás lehetősége, licenc díj, spin off cégek alapítása stb.) 17

18 5. Gazdasági kérdések Jelenleg Magyarországon a felduzzasztott felsőoktatási intézményhálózat a mennyiségi mutatóknak ugyan megfelel, de a jövőben egyre kevésbé képes a minőségi elvárásokkal megküzdeni. Így a rendelkezésre álló pénzforrások szétforgácsolódnak. Ezzel szemben fontos, hogy az orvosi centrumok alkalmasak legyenek az új orvostudományi eredmények és módszerek megismerésének oktatására és egyidejűleg a működés színvonalának biztosítására. A nemzetközi verseny elsősorban a tudományos teljesítményben és innovációban van, s az ebben megjelenő eredményt mérik. Így az Egyetem és Karunk szempontjából egyebek mellett is döntő feladat az innovációra alapozó ipari park létrehozása. Ennek megvalósulását láttam több, mint két évtizede két éves svédországi tanulmányutam során (IDEON, Lund). A kari bevételek megőrzése, illetve növelése stratégiai kérdés. Ennek komoly része a külföldi hallgatók képzéséből származó bevétel, amely a kari gazdasági egyensúlyunk meghatározó eleme. A magyar hallgatók képzési és tudományos célú normatívája az 50/2008. Kormányrendeletben meghatározottak szerint 813 eft/fő/év. A kutatási feladatainkhoz elengedhetetlen források megszerzéséhez tovább kell fokoznunk a pályázati aktivitást. Át kell tekintenünk, hogy a pályázati önrészt biztosítani tudjuk a Kar szempontjából fontos fejlesztési tervekhez. Miután az oktatási és kutatási feladataink jó része a klinikákon történik röviden megemlítem a Klinikai Központ gazdasági helyzetét. A Klinikai Központ vesztesége (2009. december 14.) 4,9 milliárd Ft. hiány, illetve 3,0 milliárd Ft. 18

19 szállítói tartozás volt. (Ezekből az adatokból azonban minden bizonnyal levonandó az időben csúsztatott finanszírozásból származó OEP bevétel). Magam a MOTESZ (Orvosszövetség) elnökség tagjaként, illetve korábbi elnökeként is többször megkerestem a Minisztereinket, hogy a progresszív betegellátás struktúrája mellett az egyetemi betegellátás finanszírozását meg kell oldani (sokszor komplikált nagy költségigényű betegek ellátása történik az egyetemi centrumokban). Erre akkor van reális esélyünk, ha valamennyi orvoscentrum közös céljaink elérése érdekében azonosan lép. Érdemes kitekinteni, hogy mik a nemzetközi tényadatok? Az USA nemzeti össztermékének 16 százalékát fordítja egészségügyre, míg az európai élmezőnyben lévő Franciaország a GDP 11, Németország pedig 10 százalékából nyújt kellő színvonalú szolgáltatást. A konkrét számok ennél többet mondanak. Amerikában évi 7300 dollár az egy főre jutó egészségügyi kiadás a franciaországi 3600 és a svájci 4400 dollárral szemben. Magyarországon ennek a töredékéből kell megoldani az ellátást akkor, amikor a gyógyszereket és műszereket magunk is nemzetközi piacról szerezzük be. 19

20 Összefoglalva: Szigorúan a tényekre és realitásokra hagyatkozó világos fejlesztési terv mentén nagyon sok munka árán tudunk csak az előttünk álló versenynek megfelelni. Mindehhez világos értékrend, tisztán áttekinthető költségvetés és folyamatos gazdasági monitorozás szükséges. Dr Vécsei László Szeged, január 4. tanszékvezető egyetemi tanár 20

21 2. számú melléklet: kitöltött szakmai adatlap SZAKMAI ADATLAP (Rektori hatáskörbe tartozó oktatók, kutatók, egységvezetők számára) I. Személyi adatok: Név: Dr Vécsei László... Anyja neve: Nagy Margit... Szül. helye, ideje: Kiskunfélegyháza, szeptember Állampolgársága: magyar... Lakcíme (irányítószámmal):... állandó: 6726 Szeged, Ökörszem út 7... ideiglenes: nincs... Telefonszáma, e mail címe: vecsei@nepsy.szote.u szeged.hu tel: , II. Foglalkozási adatok: Eddigi munkahelyei, beosztásai: ( orvostanhallgató; TDK s, később demonstrátor a SZOTE Kórélettani Intézetében) egyetemi gyakornok, majd tanársegéd (SZOTE Kórélettani Intézet) tanársegéd, adjunktus, docens ( POTE Idegklinika, Pécs, közben tanulmányutat tett a Lundi Egyetemen (Department of Psychiatry and Neurochemistry, University of Lund, Svédország), illetve a Harvard Egyetemen (Massachusetts General Hospital, Department of Neurology, Boston, USA) 1993 SZOTE Idegklinika, Neurológia vezető egyetemi tanára, majd Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára 21

22 Jelenlegi munkahelye, beosztása, kezdés éve: főállás vagy további jogviszony (a megfelelő rész aláhúzandó) 1993 SZOTE Idegklinika, Neurológia vezető egyetemi tanára, majd 1998 tól Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára ugyanazon feladatkörrel... További jogviszony esetén főállású munkáltatójának megnevezése, címe:... Nincs további jogviszonyom III. Képzésre vonatkozó adatok: 1. Legmagasabb iskolai végezettsége Iskola (kar, szak) Oklevél száma, kelte Szegedi Orvostudományi Egyetem, ÁOK 188/1979; Szakirányú továbbképzésben szerzett szakképesítés Megnevezése Oklevél száma, kelte neuroendokrinológus K 439/1984; Szakképzettsége Oklevél száma, kelte klinikai laboratóriumi szakorvos 631/1984; neurológus szakorvos 915/1987;

23 2. Tudományos fokozatok, MTA tagság A fokozat megnevezése tudományterülete Okmány száma, kelte orvostudományok kandidátusa orvostudomány 11143; Ph.D., University of Lund (Sweden) orvostudomány orvostudományok doktora (D.Sc.) orvostudomány 3065; MTA levelező tagja orvostudomány MTA rendes tagja orvostudomány Értekezéseinek címe: Kandidátus értekezési: Neuropeptidek magatartási hatásai. (Budapest, TMB) Ph.D: Behavioral, pharmacological and neurochemical studies of somatostatin, cysteamine and pantethine. (University of Lund, Lund, Sweden) Nagydoktori értekezés: Peptidek és kinureninek a központi idegrendszer megbetegedéseiben és állatkísérletes modellekben. (MTA, D.Sc.) Habilitáció Tárgya Oklevél száma, kelte Dr.. Habil. (1993. évben kelt egyetemi tanári kinevezés alapján) 78/1996; Idegennyelv ismerete A nyelv megnevezése Nyelvvizsga foka Okmány száma, kelte angol középfokú /1986; orosz alapfokú kandidátusi /1984; A fentieken kívül milyen idegen nyelven beszél, olvas: svédül alapfokon beszélek 23