TERMESZETTAN. (Rovatvezető : S zily KÁLMÁN.)

Átírás

1 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. * 373 (ll.) AZ ÉGI SZIKRÁRÓL --- íg y neveznek Erdélyben egy sajátságos égköri jelenséget Pünkösti Ferencz, uzoni ref. lelkész u ra következő levelet intézte hozzánk: Jelen év tavaszának első fele országszerte, de különösen Háromszéken rendkívül száraz vala, úgy hogy márczius 9-ikétől május 6-ig esőnk teljességgel nem volt, mely tartós szárazság vidékünkön különösen tavasz kezdetén szokatlan tünemény. E rendkívüli időjárás lehetett oka a nép nyelvén úgynevezett égi szikra gyakori hullásának, vagyis száraz időjárás alkalmával történő villámkisülésnek. Mindennap lehetett, és pedig teljes hitelt érdemlő emberekkel találkozni, kik beszélték, hogy estve vagy kora reggel, vagy az éj egyik vagy másik órájában égi szikrát láttak leesni. így beszéli a többek közt nővérem, hogy április utolsó napjainak egyikén kora reggel szobájának ablakán kinézett, s egy nagy égi tüzet látott leesni csűre mögé egy hosszú csíkban elnyúló vékony barna felhőből. 874 junius 28- vagy 29-ikén estve szűr-:, kületkor én is hasonló tüneménynek voltam tanúja teljesen felhőtlen ég mellett ; ugyanis szénacsinálásból tértem haza, s midőn a Feketeügy folyón átjöttem mely községünk mellett délnyugot irányban foly az innenső parton öltözködni akarván, dél-keletnek fordúltam, s azon irányban az alig három ezer ölnyi távolban fekvő Bikfalva község felé tekintettem, mely perczben nevezett község felett két torony magasságban emberfőnyi intensiv fehér világgal égő gömböt láttam kigyúlni, mely egy vagy két másodperczig állni látszott, s aztán elég lassan esni kezdett rézsútos irányban, úgy hogy távolodása tisztán szemlélhető vala a közel háttérben emelkedő magas hegy felé, nyomtató rúd vastag nyomokat hagyva maga után körülbelöl hat vagy hét ölnyi hosszúságban ; az egész tünemény lefolyása pedig 4 vagy 5 másodperczig tarthatott. E tüneményt azért kívántam oly részletesen leírni, hogy én annak szemlélése után nem tartom lehetetlennek, miszerint vidékünkön folyó évi aprilishó folytán pusztított számos tűzvész közöl egynémelyiket efféle villám is idézhetett elő, legalább a nép Szemerja községben egy hegy oldalban félre épített csűrnek április utolsó napjaiban d. u. 3 5 óra közt elégését egyenesen égi szikrától történtnek állítja." TERMESZETTAN. (Rovatvezető : S zily KÁLMÁN.) Nézetem szerint a t. levélírónak tökéletes igaza van, midőn ez érdekes tüneményt a száraz időjárás alkalmával történő villám-kisüléssel" hozza kapcsolatba. Véleményének támogatására több teljesen hiteles adatot sorolhatunk fel : Livingstone szerint a levegő Dél- Afrikában, ha a szél száraz időben a forró Kalahary-pusztaság felől fii, oly rendkívüli mértékben villanyos, hogy egy strucztoll-bokréta, néhány másodperczig a szél felé tartva, csak úgy megtelik villanyossággal, mintha erős villanygéphez lenne kapcsolva. Az ember legcsekélyebb mozgolódására villany-szikrák törnek elő testéből, s ott, hol a ruha egy kevéssé dörzsölődik, fényleni kezd. 865 április 0-én Tirolban egy különös tüneményt figyeltek meg, mely nagyon hasonlít az erdélyi égi szikrához. Sötét égbolton, éjszaknyugoti irányban, a magasan fekvő Weiler Riol felett,^ Áicha és Franzensfeste közelében, a Fleggen-alpok hóborította csúcsai mögött egy vörö- ses-violaszínű fényt lehetett látni, melynek erőssége folyvást növekedett. Aztán egy hosszúkás fényes testet vettek észre, mely a hegy mögül fölmerült, s szemmel láthatólag magasabbra szállt. A közepe egy jókora görbe kardhoz hasonlított és sárgásfehér fénynyel világított. Nehány perez leteltével, az egész visszasülyedt a hegyhát mögé s apránként elenyésző vöröses-viola színezetet hagyott hátra, olyant a minő megelőzte. (H. J. Klein, Das Gewitter, p. 00.) Meyer, az amerikai utazó, említi, hogy Kaliforniában a levegő tikkasztó meleg nyári hónapokban oly villanyossá válik, hogy a fák pattogni kezdenek s az erdő mélyében kísérteties halvány fény suhan el a fák között, és a tűlevelesek sajátságos

2 374 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. erős gyantaszagot lehelnek ki. E jelenség néhányszor ismétlődik, azután mindinkább gyengül s végre a bágyad - tan átcsillanó holdfényhez hasonlít. 854 augusztus -én Blackwall H. a Grands-Mulets sziklákon (Montblanc) sajátságos világosságot figyelt meg, mely sem a holdtól, sem valami mesterséges fénytől nem eredhetett. Valamint az iméntiekben közlött légköri jelenségekről, ép úgy az erdélyi égi szikráról sem tudunk ma még egyebet, csak annyit hogy léteznek. Ma még bizonyára idő előtti lenne minden magyarázat. Annyi bizonyosnak látszik, hogy mind e jelenségek villanyos természetűek. Sz. K. L E V É L S Z E K R É N Y. (2.) H. F.-nek Z.-en. Kérdésére, honnan van az, hogy a czérna-szálra függesztett gyűrű, ha a szál másik végét újjunk közt tartjuk, nem sokára el kezd magától lengeni" már igen szépen megfelelt Helmholtz,,Die Lehre von den Tonempfindungen czímű műve 62- és 63-ik lapján a következő magyarázattal : Készítsünk egy ingát, úgy, hogy egy darab fonal egyik végére függesszünk valami nehéz testet, péld. egy gyűrűt s megfogván a fonalat a másik végén, kezdjük el a gyűrűt gyengén, ingaszerűen lengetni. így aztán az inga-lengéseket lassanként igen tetemesen lehet nagyobbítani, ha az ember mindannyiszor, valahányszor az inga a függélyestől számított legnagyobb kilengését elérte, kezével nagyon kevéssé az ellenkező oldalra mozdúl. Tehát, mi$}őn az inga jobbra legerősebben kilengett, mozdítsuk kezünket egy kevéssé balra; midőn az inga balfelől van, mozdítsuk jobbra. Azonban mindjárt eleinte lengésekbe hozhatjuk a nyugodtan függő ingát, ha kezünkkel egész gyöngéden oly ütemű mozgásokat teszünk, mint a hogy az inga leng. A kéz elmozdulásai e mellett oly csekélyek lehetnek, hogy a legnagyobb figyelem mellett sem vehetők észre ; ez az a körülmény, melyen ennek az egyszerű eszköznek mint bűvös eszköznek babonás alkalmazása alapszik. Ha ugyanis a figyelő, kezére nem gondolva, szemével a gyűrű ingásait kiséri, a kéz Önkénytelenül követi a szemet és pedig épen ugyanabban az ütemben, mint az inga, mely történetesen elkezdett egy kevéssé ingadozni. A kéz imez önkénytelen ingadozására közönségesen nem figyelnek, legkevésbbé pedig, ha a figyelő ilyen szembe nem tűnő befolyások pontos megfigyeléséhez nincs hozzá szokva. Pedig épen ezek nagyobbítják és tartják fenn a már megkezdődött lengéseket, és a gyűrűnek bármely esetleges megmozdulása könnyen átváltozik ingaszerű lengésekké, melyek Látszólagosan önmaguktól, a figyelőnek hozzájárulása nélkül keletkeznek és azért ezeket elrejtett fémek vagy források stb. befolyásának tulajdonítják. Ha ellenben kezünket akarattal ellenkező irányban mozgatjuk, mint ahogy ki van szabva, az inga nem sokára megáll. H. M. (22.) S. V. Mező-Berényben. Hozzánk intézettt kérdéseire az állattani rovat vezetője szíves volt sorrendben a következő pontokban válaszolni :. A monotremata (csőröndök) nőivarszerve a madarakéhoz igen hasonló. A két petevezető alsó része külön zacskókká szélesedik, melyekben a fejlődő magzat foglaltatik. E két külön tartó egy közös ivar-húgycsatornába (urogenital-csatorna) nyílik, melynek vége a végbélnek végső részével a kloákát képezi. A him-ivarszerv a testüregben van elrejtve; a herék a hasüregben fekszenek, a penis pedig a kloákának egy külön zacskójában van. Az embryó kifejlődése placenta (méhlepény) nélkül történik. A kölykök idétlen állapotban születnek és igen valószínű, hogy a főtus a peteburkokat még az anya belsejében szétrepeszti. A csőrönd fészkében 5 centiméter nagyságú, vak kölyköket találtak, s noha az anya hasán levő két emlőn bimbók nincsenek (miért is az emlőket sokáig föl sem ismerték), még is szophat a kicsiny, mert igen széles szája és nagy nyelve van. 2. Az eleveneket tojó (ovovivipara) halaknál mindenkor belső a termékenyítés ; a két nem ivarnyilásait egymással érintkezésbe hozza. Soknál, mint példáúl a czápák- és rájáknál ezt az érintkezést még külön kapaszkodó szervek is elősegítik. 3. A bálnáknál (Cetacea) a himet a nősténytől az által meg lehet különböztetni, hogy a hímnél az emlők mélyedései és az emlőbimbók hiányzanak ; a nősténynél t. i. az emlők különös gödrökben fekszenek. Az elrejtett penis helyét az alfelnyilástól távol eső hasadék mutatja meg ; a nősténynél azonban az ivarnyilás közvetetlen az alfél előtt van. Krt

3 375 M E T E O R O L O G IA I É S F Ö L D D E L E J E S S É G I F Ö L J E G Y Z É S E K A M. K. K Ö Z P O N T I IN T É Z E T E N, B U D A P E S T E N, 876 A U G U S Z T U S H Ó B A N. A. Légnyomás milliméterben Hőmérséklet C. fokban Páranyomás milliméterben jnedvesség százalékokban Csapadék 5* lj millimé 25 7h 2h 9* közép 7h 2* 9* közép 7h 2h 9ii Közép 7i 2h 9* közép terben reggel d. u. este reggel d. u. este reggel d. u. este IIreggel d. u. este l 749* * *7 * ! 2 49* * * * ! * *9 22* * !: j * * * [ 2' ;> 49 j - 5; 52*4 5-5 ól * * '9 3* jI i 6 5* ! 52* * * * *4i 63 40! ; 52* 8f 5* * * *6! ; : 9 5* ! * * 2*4 5! # f? U -4j 52* *5 j * ' í 2 53* * * * ; * i j Í *, 20 4 ; * ! * t ' j * * ^ # }*. : * '7 20* I j - ; 8 5* * i ! 50 38, ; 9Í 53* *5*0 52 lj ; * ! -! ' 20j 5* *7 j 5* ' !! í 5* * 3! 50 9J *2 i 9 3! í _ 2 22! 50* 47* i 48 li Í! 0 n i 2-5 i i 53 í j 43*7 42*2! 4 4! 42 *4i í 4 *6 5 í : 88! 65' I^6-4 24! 40* *6í j ! 4-6! 87 í 64 77; *3 33* ! 3-4 3* ] 86; 49 87: j ^ * !i 8 3; o! i ii 67 _ *3!45 5i! 46 3; 5-6 5* i 4*5 5!! 9*4j ío-o i : ^ * *9* í 50 6*2; ! ; 79, 56 76j * *9 i 49 3l i ! 8-7( '2l! 74; 45 52! *7 46*4 45 3Í 46 öl 6*8 24 j í 9-4i 0 4! -6 0 a I j , *y j 0-9; 0! 0 ll-o 85; # 5 *6 Közép 748* 9j ! : 20 U 2 6j 0-8! 9* í«5-5f4ü-3 í i! < 6 *3 55 *7 Javított hőmérséki közép: C. A légnyomás íílaximuma : 753*2 m. m. 9-én reggel 7 órakor. A légnyomás minimuma 733*2 m. m. 25-én, d%u. 2 órakor. A hőmérséklet. maximuma : -}- 3*6 C. 6-án d. u. 2 órakor. A hőmérséklet minimuma -f- 2.8 C. 26-án reggel 7 órakor. - A nedvesség minimuma: 22 /0, 6-án d. u. 2 órakor. A napok száma, melyeken csapadék esett: 6. A csapadékok összege 35 millim. Elpárolgás: 22*4 millim. Jelek magyarazata : köd s, eső hó villámlás égi háború <, jégeső dara / \. jellel jelöltetik,* a r\ -tel ellátott csapadékok pedig harmatvizet jelentenek. ny = nyoma. Magyarország időjárása 876-ik évi julius hónapban az évszaknak megfelelően jelentékenye bb rendellenességek nélkül folyt le. A havi középhomérsék a normális értéknél valamivel alacsonyabb volt, átlagban 0*8 C. fokkal ; a legnagyobb anomáliát Ruszkabánya tüntette fel 2*2 fokkal; a nyugati vidékek hőmérs»éke a normálist majd egészen megközelítette, sőt Komáromban még valamivel túl is haladta. A hónap kezdete meglehetősen hűvös volt, úgy hogy a hőmérsék havi minimuma sok helyütt 2-dikára esett ; 4-ikén azonban a légmelegség tetemesen felszökkent és a 20-ik és 22-ik közti napok kivételével, melyeken a levegő az uralkodó (Budapesten viharerősségű) észak-nyugati légáram által tetemesen lehűttetett, az egész hónapon át szűk határokban normális értéke körül ingadozott. Legmelegebbek voltak a hónap utolsó napjai (29-ik és 30-ik), úgy hogy az utolsó ötnap hőmérséke a normálist tetemesen (Pozsonyban 5*0 fokkal) túlszárnyalta. Valódi havi középhőmérsékül találtatott: Árvaváralján i 5.9, Segesvártt 8*6, Ruszkabányán 7*, Temesvártt 2I*2; Budapesten 2*3, Komáromban 2*, Pozsonyban 20*9, Sopronban 9*8, Zágrábban 20*4, Fiúméban 23*2

4 376 M E T E O R O L O G IA I É S F Ö L D D E L E J E S S É G I F Ö L J E G Y Z É S E K A M. K. K Ö Z P O N T I IN T É Z E T E N, B U D A P E S T E N, 876 A U G U S Z T U S H Ó B A N. B. Szélirány és szélerő Felhőzet Ózon Delejes elhajlás Delejes vízszintes erő c? 7h 2* 9h 7h 2h 9h közép éj nap 8h 0* 2k 9h 8h 0* 2b 9b reggel d. u. este reggel d. u. este jel. pal reggel d. e. d. u. este reggel d. e. d. u. este ; '4 9 0' 9 7< 9.' C NW N *3 8* N W NW W W * * ii-n W W _ w 2 W ! NW N W , ! 8 NE N W í * ! í> NE N! N NE i ; H ; _ N VV í i '2 N í! 3; 0 4* * ,3 W N3! ! *5 0*5j Nl N N A! 6 5 4* n i! NW E W , *8 5! n i 6 SW3 W2 lí ! :i7 N2 E Wl 0; ! 8*8 3* iia N2 E* W 5 0 2*0 3! B-9 0 4* W *4 0* ^ 9 E2 0 0; ' ! H 2! _ SW SW 0 0; *7 u d E El W 0 li 0 OS 7*2 *4 5* S- SW3 W í * # W W *4 * *Oj ! NE2 E3 W * *2 6 * W5 W3 N2 0 3, 9 4 0í 9j, * NE2 NE2 W2 í i 6! 6Í 4 0*5 5* W2 VV3 í 5 8! 4 7 8i *8 0* '29 NW3 N3 W , Í30 S2 S i 3' 4' 8*2 *5 6 0*8! W S2 SW Í m IS " 2*3 j 2*9; 3 0 2* : A szélirányok eloszlása : N. NE. E. SE. S? SW. W. NW. Közép szélerősség : *3. százalékokban : o A szélirányok jelölési módja ugyanaz, melyet Angolországban használnak, ú. m. észak = N (north), dél ±= S (south), kelet = E (east), nyűgöt = W (west). C. fokkal. A légmelegség havi ingadozása (Budapesten ió-2, Fiúméban 4- fok) kelleténél kisebb volt mintegy másfél fokkal a julius havi átlagos ingadozásnál. A légnyomás a nyári hónapokban megfelelően csak igen csekély változásokat tüntetett fel; így p. Budapesten 2*5, Fiuméban csak 9*4 millimétert tett ki a havi ingadozás; a havi közép kellő értékével szemben mintegy milliméterrel nagyobbnak ütött ki. Magas légnyomás a 3-ik és 6-ik közti napokban, alacsony pedig ^2-kán és 20-kán uralkodott. A nedvesség viszonyok feltűnő szabályellenességet nem mutattak, úgy hogy a havi közép (Budapesten 5?, Fiuméban 56 százalék) a több évi átlaggal teljesen megegyezett, s kiválóan száraz volt a levegő 8-án és 24-én; ez utóbbi napon teszem Budapesten a napi közép 38 százalékra sülyedt alá; összesen Budapesten 8, Fiuméban 22 száraz nap fordult elő (száraz nap alatt olyant értve, melynek közepe 60 százaléknál kisebb). A légköri csapadékok igen egyenlőtlenül voltak osztva ; a míg t. i. Erdély és a felvidék igen bő csapadékokat nyertek, addig p. Budapesten és Fiuméban a havi összeg a normálértékhez képest jelentékenyen hátramaradt. Összesen esett : Árvaváralján 08, Segesvártt 07, Ruszkabányán 55, Temesvárit 72, Budapesten 7, Pozsonyban 23, Zágrábban 06, Fiuméban 34 mm.-nyi csapadék. A helyenként meglehetős nagy számmal fellépett égi háborúk daczára jégeső majd épen nem fordult elő. A julius 7-én óra 22 perczkor Bécsben megfigyelt földrengés Pozsonyban és Sopronban is 4 másodperczen át volt érezhető ; Sopronban ugyanez napon esti 8 óra 30 perczkor nagyobb meteor is Ion meeficvelve. t t t t p t * -----

5 Jelzés Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit. This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted. Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.