Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp AZ 50 ÉVE SZÜLETETT HARMADIK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY NÉHÁNY ERÉNYÉRŐL PAP GÁBOR*
|
|
- Klára Királyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp AZ 50 ÉVE SZÜLETETT HARMADIK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY NÉHÁNY ERÉNYÉRŐL PAP GÁBOR* Eddig négy állampolgársági törvénye volt Magyarországnak. Az első, az évi L. törvénycikk (a továbbiakban: 1. Ápt.) volt a leghosszabb életű, hiszen január 8-án lépett hatályba és - ugyan jelentős módosításokkal - egészen december 30-áig élt, amely napon hatályba lépett az évi LX. törvénycikk (a továbbiakban: II. Ápt.). Az I. Ápt. hatályosságának hatvannyolc éve alatt zajlott le két világháború, köttetett két békeszerződés, az ország területe többször változott, a magyar állampolgárok száma a felére csökkent. A most felsorolt tények közelebbi vizsgálata nélkül is leszögezhető, hogy az I. Ápt. alatt történtek a magyar történelemnek az állampolgárságra kiható legfontosabb eseményei. Mégsem állíthatjuk, hogy a II. Ápt. megnyugtató állapotok között lépett hatályba. A trianoni békeszerződés, a két bécsi döntés, a párizsi békeszerződés, a hazai németek kitelepítése és a magyar-csehszlovák lakosságcsere az állampolgársági viszonyok terén szinte áttekinthetetlen állapotokhoz vezettek. Nem túlzás azt állítani, hogy a II. Ápt. hatalmas gondokra próbált megoldást adni. Rövid élete nem is az állampolgársági viszonyok rendezésének sikertelenségével magyarázható. Amikor az évi V. törvény (a továbbiakban: II. Ápt.) június 9-én hatályba lépett, a magyar állampolgárság legfontosabb kérdései már tisztázódtak. 1 * DR. PAP GÁBOR egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Az állampolgársági jog és az állampolgársági törvények történetéhez lásd Csizmadia Andor: A magyar állampolgársági jog fejlődése. Állam és Igazgatás, sz o.; Bajáki Veronika: Magyar állampolgárság - kettős állampolgárság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973, o.; A magyar állampolgárság (Megszerzése és elvesztése a gyakorlatban.) Szerk. Besnyő Károly, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982, o. AII. Ápt-ről haszonnal fogatható a kommentárral ellátott kiadása: Magyar állampolgársági jog. A magyar állampolgárságról szóló 1948:LX. törvénycikk és a községi illetőség megszüntetésről szóló 1948:LXI. törvénycikk a kapcsolatos jogszabályokkal. Előszóval ellátta: dr. Beér János, összeállították és magyarázták: dr. Sömjén László, dr. Szitás Jenő, dr. Kiss Miklós, Hernádi Árpád adó-, illeték- és közigazgatási szakkönyvkiadó, Budapest, 1949.
2 406 Pap Gábor A II. Ápt. rövid életét számos okkal magyarázhatjuk. Jogi ok volt az évi XX. törvény, az alkotmány megalkotása; 1952-ben a családjogi törvény elfogadása; az ENSZ Alapokmányának törvénybe iktatása 1956-ban; az első és a második tanácstörvény, valamint az államigazgatási eljárásról szóló évi IV. törvény megszületése. Az alkotmány 49. -ának (1) bekezdése kimondta: A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek." Kifejezetten a nemek közötti egyenjogúságot tartalmazta az 50. (1) bekezdése: A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek." Az ENSZ Alapokmánya is hitet tett...a férfiak és nők... egyenjogúsága mellett" Állampolgársági törvényeink közül először a III. Ápt. mondta ki és érvényesítette a nemek közötti egyenjogúságot. A II. Ápt. sok előírása hátrányos volt a nőkre. A magyar állampolgársági jog hagyományainak megfelelően a II. Ápt. is a leszármazás, azaz a ius sanguinis elvét tette első helyre, ám a gyermek állampolgárságának keletkezésénél a ius sanguinis a patre elve érvényesült. 2. (1) Leszármazás által megszerzi a magyar állampolgárságot: a) a magyar állampolgár férfinak házasságból született gyermeke, ideértve azt a gyermeket is, aki az irányadó jogszabályok szerint utólagos házasságkötés következtében minősül házasságból született gyermeknek; b) a magyar állampolgár férfinak házasságon kívül született az a gyermeke, akit teljes hatályú elismerő nyilatkozattal (1946:XXIX. tc. 10. ) a magáénak ismert el vagy akinek jogerős bírói ítélettel atyjává nyilváníttatott (1946:XXIX. tc. 17. ); c) a magyar állampolgár nőnek házasságon kívül született az a gyermeke, aki nem tartozik a b) pont alá." A gyermek az apja után vált magyar állampolgárrá, ha házasságból született, vagy ha nem házasságból született a gyermek, de magyar állampolgár teljes hatályú elismerő nyilatkozattal magáénak ismerte el, vagy bírói ítélet mondta ki, hogy apjának magyar állampolgárt kell tekinteni. Amikor a II. Ápt. a teljes hatályú elismerő nyilatkozatot és az apaság bírósági megállapítást említi, az évi XXIX. törvény előírásaira utalt. Ez a törvény a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szólt, és 1. -ában kimondta, hogy a jelen törvény erejénél fogva a törvényes és törvénytelen származás megkülönböztetése megszűnik." A II. Ápt. által hivatkozott 10. a teljes hatályú elismerő nyilatkozatról, a 17. az atyaság bírói megállapításáról szólt. Mindkét esetben a házasságon kívül született gyermek családjogi tények alapján vált magyar állampolgárrá. Ám az anya állampolgársága közömbös volt. A ius sanguinis a matre elvét a házasságon kívül született gyermeknél alkalmazta a II. Ápt., amennyiben a gyermek nem szerezne magyar állampolgárságot apja után, vagy a ius soli elvével, vagyis hontalan lenne. A nőknek ez a hátrányos megkülönböztetése a gyermekre is kihatott. Az ún. vegyes házasság-
3 Az 50 éve született harmadik állampolgársági törvény néhány erényéről 407 ból származó gyermek a II. Ápt. szerint az apa állampolgárságát követte, így a magyar állampolgárságú anya gyermeke nem lett magyar állampolgár. Ehhez azt is vegyük hozzá, hogy a II. Ápt a miatt a magyar állampolgárságú nő házasságkötéssel elveszítette állampolgárságát, ha a féijéét megszerezte. így a gyermeke akkor kerülhette el a hontalanságot, ha apja állampolgárságát követte, vagy a születése szerinti állam állampolgárságát megszerezte. Ám ha a magyar állampolgárság nő nem szerezte meg férje állampolgárságát, nem veszítette el a magyart, ám gyermeke ekkor is az apa állampolgárságát követte. A leszármazás elvének érvényesítése a II. Ápt-ben nem hozott lényeges változást az I. Ápt-hez képest. 2 A lényeges változást a törvényes és a törvénytelen gyermek közötti megkülönböztetés megszüntetése jelentette. Az állampolgárság elvesztésénél is fennmaradt a nők hátrányos megkülönböztetése, hiszen a II. Ápt a kimondta: Elveszti magyar állampolgárságát az a nő, aki külföldi állampolgárral házasságot köt, kivéve, ha a házasságkötéssel férje állampolgárságát nem szerzi meg. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell arra a nőre is, aki nem magyar állampolgárral a jelen törvény hatálybalépése előtt kötött házasságot." Az I. Ápt-hez viszonyítva egyetlen kedvező változást hozott ez a szabály: a magyar állampolgárságú nő nem veszítette el állampolgárságát, ha külföldi félje állampolgárságát házassággal nem szerezte meg. A külföldi férfival kötött házasság a hontalanság keletkezésének gyakori esete volt. A magyar állampolgársági jog ezt csak a III. Ápt-vel küszöbölte ki teljesen egészében, mégpedig úgy, hogy az állampolgárság elvesztésének eseteinél kihagyta a házasságkötést. így magyar állampolgár nő külföldivel kötött házassága miatt nem veszíthette el állampolgárságát. A törvénynek ez a nem létező szabálya" a férjezett nők állampolgárságáról szóló 1957-es New York-i egyezményt vette figyelembe. A III. Ápt. ekkor előre tekintett, hiszen a Magyar Népköztársaság csak az évi 2. törvényerejű rendelettel csatlakozott az egyezményhez. 3 2 Az I. Ápt. 3. -a így rendelkezett: Leszármazás által megszerzik a magyar állampolgárságot a magyar állampolgár törvényes gyermekei és magyar állampolgámö törvénytelen gyermekei mindkét esetben akkor is, ha a születés helye a külföldön van." A II. Ápt-nek a leszármazásról szóló előírásai ugyan ezt mondták, csak részletesebben. 3 A férjezett nők állampolgárságáról szóló New York-i egyezmény I. és II cikkei kimondták: A Szerződő Államok megegyeznek abban, hogy sem a saját állampolgáraiknak külföldi állampolgárral való házasságkötése vagy az ilyen házasság felbontása, sem a féij állampolgárságának a házasság tartama alatt történő megváltozása önmagában nem lehet kihatással a feleség állampolgárságára. A Szerződő Államok megegyeznek abban, hogy az esetben, ha bármely állampolgáruk valamely más Állam állampolgárságát saját elhatározásából megszerzi, vagy pedig bármely állampolgáruk állampolgárságáról lemond, ez a tény nem akadályozza meg a szóban forgó állampolgár feleségét abban, hogy állampolgárságát megtartsa."
4 408 Pap Gábor A II. Ápt. szerint, ha nem magyar állampolgárságú nő magyar állampolgárral kötött házasságot, magyar állampolgár lett, attól függetlenül, hogy az állampolgárság megszerzését kívánatosnak tartotta-e vagy sem. 4 A III. Ápt. ezt a szabályt is mellőzte, ezzel is kiteljesítve a női egyenjogúságot. A házasságkötés a honosítás ún. különösen kedvezményes esete lett. Tekintet nélkül arra, hogy Magyarország területén lakik-e vagy itt kíván-e letelepedni, kérelmére honosítható az, aki magyar állampolgárral érvényes házasságot kötött..." - mondta ki III. Ápt. 7. -a. A házasságkötés honosítási okként mindkét nemnél érvényes volt. Feltétlenül megemlítendő, hogy a III. Ápt-vel együtt lépett hatályba az évi VI. törvény a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról. Ez a rövid törvény hatályon kívül helyezte azt a korábbi szabályt, amely az Elnöki Tanács engedélyéhez kötötte a külföldi állampolgárral való házasságkötés érvényességét. Az engedélynek az állampolgárság miatt azért volt jelentősége, mert a külföldi nő hazasággal ex lege szerzett magyar állampolgárságot. Az engedélyezés csökkenthétté a látszatházasságokat és az ezzel történő szerzést. Állampolgársági szempontból az engedélyezés fenntartása nem volt indokolt, amikortól házassággal nem lehetett magyar állampolgárságot szerezni. Bár a látszatházasság a különösen kedvezményes honosításra okot adott a III. Ápt-ben. Viszont a honosításnál az Elnöki Tanács diszkrecionális joga és az eljárási szabályok elegendő teret adtak a látszatházasságok kiszűréséhez. A III. Ápt. szerint magyar állampolgárság keletkezhetett leszármazással, családjogi ténnyel, valamint az ország területén való születéssel. A II. Ápt-nek a nemek hátrányos megkülönböztetését tartalmazó előírásai kivétel nélkül eltűntek a III. Ápt-ből. A magyar állampolgárság keletkezésénél tömören így fogalmazott a III. Ápt. 1. -ának (1) bekezdése Magyar állampolgár az, aki: a) magyar állampolgár szülő gyermeke..." Hatályos állampolgársági törvényünk, az évi LV. törvény (a továbbiakban IV Ápt.) sem tudott ennél jobbat előírni: Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke." - szól 3. (1) bekezdése. A két megfogalmazás közös vonása, hogy a leszármazás jogcímét helyesen - nem szerzésnek, hanem keletkezésnek tekinti. Korábbi törvényeink nem különböztették meg az állampolgárság keletkezését és szerzését. A III. Ápt. óta törvényi előírás alapján kell elválasztani az állampolgárság keletkezését annak megszerzésétől. Ennek nagy jelentősége van, hiszen az állampolgársági jogviszony létrejöttének keletkezési jogcímeinél az állampolgárság alanyi joggá 4 Lásd eitől a Beér (szerk.): Magyar állampolgársági jog o.
5 Az 50 éve született harmadik állampolgársági törvény néhány erényéről 409 válik. Ezen kívül az állampolgársági jogviszony szerzés esetén ex lege jön létre. A jogviszony egyik alanyainak, sem a természetes személynek, sem a magyar államnak nem lehet beleszólása az állampolgárság létrejöttébe. Ezért a III. Ápt. pozitívumai között tarthatjuk számon az állampolgárság keletkezésének és megszerzésének elválasztását. Szorosan nem tartozik témánkhoz a keletkezés és a szerzés közötti különbségek tüzetes taglalása, ám megjegyzendő, hogy a szakirodalom és a joggyakorlat sem régebben, sem most nem mindig választja el az állampolgárság létrejöttének ezt a két módját. 5 Holott már a III. Ápt. alkalmazása megmutatta, hogy pl. a diszkrecionalitás elvének kizárólag szerzés esetén van helye. Az állampolgárság megszerzése iránti kérelmek elbírálására mérlegelési jogot adott a törvény. Szerzési jogcímeknél az állampolgárság közhatalmi aktussal és nem a törvény erejénél fogva jött és jön létre ma is. A IV. Ápt-nél pedig kimondottan a törvény ellen szól, ha az állampolgárság létrejöttének két módját élesen nem választjuk el. A szerzésnél ma is meglévő diszkrecionális jogon kívül a IV. Ápt. egyértelműen és kizárólag a szerzett állampolgárságnál teszi lehetővé az állampolgárság visszavonását. Keletkezési jogcímekkel létrejött állampolgárságot nem lehet visszavonni. 6 A III. Ápt-ben családjogi ténnyel keletkezett a gyermek állampolgársá- 5 így a III. Ápt. tárgyalva Szamel Lajos. Lásd: Beér-Kovács-Szamel: Magyar államjog. Szerk. Beér János, Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 187. skk., és Bajáki Veronika fentebb említett monográfiája sem. De a III. Ápt. alkalmazását bemutató Besnyő Károly szerkesztette monográfia sem. Lásd A magyar állampolgárság (Megszerzése és elvesztése a gyakorlatban) kötet 133. oldalát, és különösen a oldalon az állampolgárság megszerzése címszót. Ennek fordítottjára is van példa, nevezetesen, amikor a szerzési jogcímek keletkezésnek tekintettnek. Fűrész Klára: Az állampolgárság. In: Alkotmánytan. Szerk. Kukorelli István, Századvég Kiadó, Budapest, 1992, 89. o. Ennek a tankönyvnek későbbi kiadásai - amelyek már a IV. Ápt-t tárgyalják - sem mindig élnek a megkülönböztetéssel. így az 1994-es és 1995-ös, 3. átdolgozott [sic!] kiadások a szerzési jogcímeket keletkezésnek tartják, míg a későbbi kiadásokban a helyes megkülönböztetéssel találkozunk. A joggyakorlatra példa a KK BH 2002/288, amely így fogalmaz: A magyar állampolgárság a születéssel szerezhető meg; az örökbefogadás nem eredményezi a magyar állampolgárság megszerzését, de megalapozza a kedvezményes honosítást." 6 A IV. Ápt. 9. -ának (1) bekezdése kimondja: A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg." Az idézett törvényhely szóhasználatának dogmatikai jelentősége van. A IV. Ápt. ugyanis alcímeivel választja el és különbözteti meg az állampolgárság keletkezését annak megszerzésétől. A magyar állampolgárság keletkezése" alcím alatt a 3. rendelkezik a leszármazással, családjogi tényekkel és a területen születéssel történő keletkezési jogcímekről, míg a A magyar állampolgárság megszerzése" alcím alatt a honosítás, a visszahonosítás és a nyilatkozattal történő szerzési jogcímeket találjuk.
6 410 Pap Gábor ga, ha ismert szülője nem magyar állampolgár volt, de az évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) alapján másik szülője magyar állampolgár.,,magyar állampolgárrá válik a nem magyar állampolgár szülő gyermeke, ha másik szülőjének a családról, a házasságról és a gyámságról szóló évi IV törvény értelmében magyar állampolgárt kell tekinteni." - rendelkezett a III. Ápt. 3. -ának (1) bekezdése. A Csjt. megszüntette a házasságból és a házasságon kívül született gyermek között a jogi különbséget. De az állampolgárságnál mégsem volt közömbös, hogy házasságból vagy azon kívül született-e a gyermek, ha az ismert szülő nem magyar állampolgár volt. A leszármazás ismertetett szabálya csak a házasságból született gyermeknél volt egyértelmű. Ha a házasfelek valamelyike magyar állampolgár volt, akkor a házasságból született gyermek - néhány kivételtől eltekintve - magyar állampolgárrá vált. 7 Amennyiben a gyermek nem házasságból született és a születésekor ismert szülő nem magyar állampolgár volt, a gyermek leszármazással nem válhatott magyar állampolgárrá. Ám az ilyen gyermek családjogi helyzetében a szülők vagy a Csjt. akaratából változás történhetett. Ezek közül a III. Ápt. figyelembe vette a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, az apaság bírói megállapítását és az utólagos házasságkötést. Ezekről szólt a Csjt-nek a III. Ápt-ben hivatkozott a. Családjogi tényekkel mindig nem magyar állampolgár nő gyermeke és mindig a születésére visszaható hatállyal vált magyar állampolgárrá. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magyar állampolgár nő gyermekét magyar állampolgár magáénak ismerte el. Az apaság bírói megállapítása akkor hatott ki a gyermek állampolgárságára, ha magyar állampolgár nő gyermekének apjaként magyar állampolgárt állapított meg a bíróság. Az utólagos házasságkötésnél pedig a magyar állampolgár anya magyar állampolgárral köt házasságot, így a férjét kell a gyermek apjának tekinteni, feltéve, hogy a jogszabályok szerint nem ismert más férfi apasága. Mindhárom esetben leszármazás jogcímén lesz a gyermek magyar állampolgár, azaz a III. Ápt. 1. -ának a) pontja alapján. 8 7 Most eltekintünk a kettős állampolgárság kiküszöbölése miatt kötött kétoldalú szerződések ismertetésétől. De megjegyezzük, hogy az ún. vegyes házasságból született gyermek nem mindig követte magyar állampolgárságú szülőjének állampolgárságát. Erről lásd Bajáki: hív. mű 245. skk. 8 A családjogi tények ex lege ereje miatt valaki akarata ellenére magyar állampolgárrá válhatott, és kéretlen állampolgársága miatt kedvezőtlen helyzetbe kerülhetett. A III. Ápt. szinte szó szerint átvette a II. Ápt. szabályait, midőn így rendelkezett: Az a nagykorú személy, aki a jelen törvény hatálybelépése után válik... magyar állampolgárrá, a magyar belügyminiszterhez intézett nyilatkozatával bejelentheti, hogy szülőjének magyar állampolgárságát nem kívánja követni. E hatályos nyilatkozatot az utólagos házasságkötés, a teljes hatályú apai elismerés megtörténte, illetőleg az apaságot (anyaságot) megállapító jogerős ítélet tudomásulvételétől számított egy éven belül teheti meg. Külföldön tartózkodó személy a nyilatkozatot a tartózkodási helye szerint illetékes magyar
7 Az 50 éve született harmadik állampolgársági törvény néhány erényéről 411 Szintén helytelen a leszármazás helyett születésről szólni. A születés jogi ténye - a III. és a IV. Ápt-ben egyaránt - több keletkezési elvet, illetve jogcímet fog össze: a leszármazás, azaz a ius sanguinis elvét, az ország területén való születés, azaz a ius soli elvét, valamint a családjogi tényekkel történő keletkezést. Az állampolgárság keletkezésnek most felsorolt három esetében mindig a gyermek születésére visszaható hatállyal, azaz ex tunc jön létre az állampolgárság, és mindig ex lege. Ám a három keletkezési elv és jogcím több különbséget is takar. A ius soli elve a III. és a IV. Ápt-ben is két esetet fog össze. A III. Ápt. 2. -ának (2) bekezdése szerint Mindaddig, amíg külföldi állampolgársága be nem bizonyul, magyar állampolgárnak kell tekintetni azt is, a) aki a jelen törvény hatálybalépése után Magyarország területén született, vagy b) akit mint ismeretlen szülőktől származó személyt a jelen törvény hatálybalépése után Magyarország területén találtak, ha Magyarországon nevelkedik, illetőleg nevelkedett." A IV Ápt. 3. -ának (3) bekezdése szerint Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét; b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket." 9 A két törvény eltérő megfogalmazása ellenére is látszik, hogy az a) pontban foglalt eset ugyan az, nevezetesen az ország területén való születés. A b) pont szintén azonos esetről, az ún. talált gyermek esetéről szól. Mindkettő a hontalanság elleni szabály. Az a) pontnál a törvények kimondottan születést említenek. A magyar állampolgárság keletkezését mégsem pusztán a születéshez kötik a törvények, hanem konjunktív feltételként az ország területén való születést írják elő. Klaszszikus értelemben alkalmazzák a ius soli elvét. Márpedig a ius soli nem egyszerűen születéssel való keletkezése az állampolgárságnak. A születés a b) pontnál nem is szerepel, mert a talált gyermek születési helye és ideje ismeretlen. Vélelmet állítottak fel a törvények. Magyar állampolgár lesz a talált gyermek mindaddig, amíg külföldi állampolgársága be nem bizonyosodik. Az ex tunc hatályt egyik törvény sem írja elő, ám nyilvánvaló, hogy ka nyilatkozat bejelentés volt, az állampolgári jogviszony egyoldalú megváltoztatása, amely oldotta a keletkezés erejét. Csak olyan személy mondhatott le" így a magyar állampolgárságról, aki nagykorúsága alatt vált állampolgárra családjogi ténnyel. 9 Pusztán a pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy az idézet a IV. Ápt. eredeti szövegéből való. A 3. (3) bekezdésének a) pontját a évi LVI. törvény ekképpen módosította: a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét". Az eltérés egyetlen szó, a szülők" betoldása. Ennek jelentőségét most nem fejtjük ki.
8 412 Pap Gábor nem keletkezhet a magyar állampolgárság ex nunc hatállyal, mert a talált gyermek magyar állampolgársága a hontalanságot hivatott elkerülni, amiért is a születése és a rátalálása közötti időben sem lehet hontalan. A talált gyermek sem születéssel lesz magyar állampolgár, csak a születésére visszaható hatállyal. 10 A családjogi tényekről pedig már fentebb kimutattuk, hogy a magyar állampolgárság valójában a leszármazás jogcímén keletkezik. Ezen rövid eszmefuttatásnak egyetlen célja a terminológiai pontatlanságból eredő hibás jogi következtetések bemutatása volt, és nem az egyes keletkezési jogcímek részleteinek tárgyalása. Amint arról már szó volt, a II. Ápt. után is sok ember állampolgársága rendezetlen maradt. A III. Ápt. viszonylag egyszerű jogi eszközzel kezelte a helyzetet. 1. (1) Magyar állampolgár az, aki: [...] c) a jelen törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár volt, hacsak állampolgárságát el nem vesztette. [...] 2. (1) Azt, aki személyi igazolvánnyal, illetőleg magyar útlevéllel vagy annak megfelelő személyi okmánnyal rendelkezik, vagy abba mint gyermeket vagy gondnokoltat bejegyezték, továbbá azt, akit gyermekvédő otthon nyilvántartó könyvébe jegyeztek be, az ellenkező bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni." Az első rendelkezés az állampolgársági törvények időbeli hatályával magyarázandó. A magyar állampolgársági törvényeknek nincs visszaható hatálya, még akkor sem, ha az állampolgársági ügy megoldása az új törvény szerint kedvezőbb volna. 11 A III. Ápt. a korábbi törvények szabályai szerint létrejött és megszűnt állampolgársági jogviszonyokat tudomásul vette, azokba nem avatkozott bele. Az idézett törvényhely a III. Ápt. hatálybalépésekor fennálló állampolgárságot elismerte. Ugyan ez a hozzáállás az okirattal igazolt állampolgárságnál is, azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy a törvényben felsorolt okiratok hitelessége vitatható volt. A törvény a magyar állampolgárság fennálltát csak 10 A talált gyermek esetének megítélése nem egységes. Osztjuk Szamel Lajos nézetét. Vő. Beér- Kovács-Szamel: Magyar államjog. Szerk. Beér János, Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 187. o. Másképpen magyarázta a talált gyermek esetét Bajáki Veronika. Vö. A magyar állampolgárság (Megszerzése és elvesztése a gyakorlatban.) Szerk. Besnyő Károly, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982, o. 11 A visszaható hatály tilalmát csak a IV. Ápt. mondta ki, előtte egyik törvény sem tartalmazott erről előírást. Az állampolgársági törvények visszaható hatályának tilalmáról a szakirodalomban megoszlanak a vélemények. Az eltérő álláspontok nem vitatják a visszaható hatály tilalmát, csak más okokkal magyarázzák. Erről lásd. Beér-Kovács-Szamel: hiv. mű 186. o., Bajáki: hiv. mű o., és Fűrész: hiv. mű 88. o.
9 Az 50 éve született harmadik állampolgársági törvény néhány erényéről 413 megdöntheti) vélelemnek tekintette, amennyiben kizárólag ezek az okiratok igazolták az állampolgárságot. AII. Ápt. szerint csak férfi honosításának hatálya terjedhetett ki a házastársra - a feleségre -, ha a honosítást a feleség is kérte. A III. Ápt. itt a férfiakat hozta a nőkkel azonos helyzetbe, amikor a honosítás hatályának kiterjedését nem korlátozta a feleségre. )ra házastárs honosításának hatálya csak akkor terjed ki a másik házastársra, ha a honosítást ez utóbbi is kérte." - szólt a 9. (2) bekezdése. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a III. Ápt. vitathatatlan érdeme volt a nők és gyermekek jogainak elismerése, az őket hátrányosan érintő állampolgársági szabályok kiiktatása és megváltoztatása. A nemek közötti egyenjogúságot és a gyermekek jogait biztosító szabályainak javát megtaláljuk a IV. Áptben is, bár néhol eltérő megfogalmazással. A mai szabályok szövegének eltérése egyáltalán nem jelenti azt, hogy a nők és a gyermekek jogai a hatályos Ápt-ben több és körültekintőbb biztosítékot kaptak. Über einige Tugenden des 50 Jahre alten dritten Staatsbfirgerschaftsgesetzes Zusammenfassung Das dritte Staatsbürgerschaftsgesetz Ungarns ist im Jahre 1957 geboren. Diese Studie beschreibt die Zustände vor dem Gesetz, vor allem die diskriminativen Regeln des zweiten Staatsbürgerschaftsgesetzes. Eine große Tugend des dritten Staatsbürgerschaftsgesetzes war, dass es die Diskriminierung zwischen den Geschlechtern beseitigte, und die Gleichberechtigung von Kindern und Frauen sicherte. Die Studie geht auf die Veränderungen auf ungarischer und internationaler Ebene ein, die auf das dritte Staatsbürgerschaftsgesetz auswirkten: die Verfassung von 1949, das neue Familiengesetz und die internationalen Dokumente über die Gewährung der Gleichberechtigung von Frauen. Sie stellt die Regeln der Entstehung der Staatsbürgerschaft dar, die die diskriminativen Vorschriften und die Geltung ius sanguinis und ius soli (des Abstammungs- bzw. Territorialprinzips) aufhoben. Sie analysiert einige dogmatische Fragen des ungarischen Staatsbürgerschaftsrechts, insbesondere die Unterschiede zwischen der Entstehung und dem Erwerb der Staatsbürgerschaft.
NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából.
NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 1957. évi V. törvény az állampolgárságról I. FEJEZET A magyar állampolgárok 1. (1) Magyar állampolgár az, aki a) magyar állampolgár szül gyermeke;
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás november 6.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. november 6. Népszuverenitás elve a közhatalom-gyakorlás legitimációja Minden közhatalom-gyakorlás forrása: a NÉP alanyi kör meghatározás? NÉP? Megközelítések Alaptörvény B)
RészletesebbenJavaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez
ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő
RészletesebbenADATLAP 1 külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez. Alulírott (kérelmező neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését.
ADATLAP 1 külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott (kérelmező neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. Az anyakönyvezendő személy adatai: születési
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék
Miskolci Egyetem Állam- és jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Az állampolgársági jog, különös tekintettel a kettős állampolgárságra Konzulens: Készítette: Dr. Panyi Béla Hajas Katalin
RészletesebbenHONOSÍTÁSI, VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Központi számunk: 96/
A Magyar Köztársaság Elnökének: Budapest fénykép helye fénykép helye Alulírott és házastársam, kérem/kérjük, hogy nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)* az 1993. évi LV. törvény
Részletesebben300/1993 T Ö R V É N Y
300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen
Részletesebben1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető
ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS 1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető telefonszám: 34/371-524, e-mail: anyakonyv@szakszend.hu
RészletesebbenHONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.
A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján
RészletesebbenPolgári Polgármesteri Hivatal 4090 Polgár, Barankovics tér 5. szám
Polgári Polgármesteri Hivatal 4090 Polgár, Barankovics tér 5. szám A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM Alulírott. és házastársam,.. kérem / kérjük, hogy. nevű
RészletesebbenÁllampolgárság igazolása iránti KÉRELEM
A Magyar Köztársaság Belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar
RészletesebbenADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez
Szerv EAK eseményazonosító: I. Kérelmezı(k) adatai ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Kérelmezı 1 anya/apa/érintett/egyéb kérelmezı Családi és utóneve: Lakcíme: Elérhetısége: @
RészletesebbenHONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):...
A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI KÉRELEM Alulírott....... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy...... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)
RészletesebbenHONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM az évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján
A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott... és házastársam,...
RészletesebbenHatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.
Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,
RészletesebbenÁllampolgárság igazolása iránti KÉRELEM
A Magyar Köztársaság belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar
RészletesebbenHAN001 ÁLLAMPOLGÁRSÁG IGAZOLÁSA IRÁNTI KÉRELEM. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Központi számunk: 96/
A Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Miniszterének: Budapest Kérem a magyar állampolgárságom:* fennállásának megszűnésének illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar állampolgár * kérem
Részletesebben1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM
1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú,
Részletesebben2001. évi XXXII. törvény. a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról
NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 2001. évi XXXII. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 1. (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi
RészletesebbenHONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján
A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott SABAU PETRU és házastársam,
RészletesebbenHONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján
Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová
RészletesebbenHONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM
A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú
RészletesebbenNÉVVÁLTOZTATÁS. A névváltoztatási kérelem beadásának módja
NÉVVÁLTOZTATÁS Magyar állampolgár családi és utónevét kérelmére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megváltoztathatja. Kiskorú gyermek családi és utónevének megváltoztatását törvényes képviselője
RészletesebbenA rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )
A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban
RészletesebbenA házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.
A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés
RészletesebbenADATLAP a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezéséhez
Szerv megnevezése: EAK eseményazonosító: ADATLAP a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelmező(k) adatai Kérelmező 1 férj/feleség/érintett/egyéb kérelmező Családi és utóneve: Lakcíme:
Részletesebben1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése
1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes
Részletesebben(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):
1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent
Részletesebbendr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
RészletesebbenHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény 4. (1)-(2), (4)-(7) bekezdése alapján
A köztársasági elnöknek Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (1)-(2), (4)-(7) bekezdése alapján Alulírott... és házastársam,...
RészletesebbenAdatlap a külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezéséhez
Szerv megnevezése: EAK eseményazonosító: Adatlap a külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelmező(k) adatai Kérelmező 1 bejegyzett élettárs/érintett/egyéb kérelmező
RészletesebbenSectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon
RészletesebbenA HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten
Terjesztés ÁLTALÁNOS HCR/GS/12/03 Kelt: 2012. július 17. Eredeti nyelv: ANGOL A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR)
Részletesebben(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):
1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent
RészletesebbenJogi terminológia szószedete
Jogi terminológia szószedete A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről
Részletesebben1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése
1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyar Köztársasághoz való kötődésének erősítése érdekében, a magyar
RészletesebbenAz anyakönyvi eljárással kapcsolatos évi változások január 18.
Az anyakönyvi eljárással kapcsolatos 2016. évi változások 2016. január 18. Dr. Csongrádi Helga törvényességi referens Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti
Részletesebbendr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.
dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenAB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
RészletesebbenÁLLAM ÉS POLGÁR I-II. (összevont előadásvázlat) november 6. és 13.
Alkotmányjog 1. előadások Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2017/18. tanév őszi szemeszter Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai http://alkjog.elte.hu/ ÁLLAM ÉS POLGÁR I-II. (összevont
RészletesebbenBevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak Budapest Állampolgárság igazolása iránti kérelem
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak Budapest Állampolgárság igazolása iránti kérelem Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának megállapítását. Kérem / nem kérem e tényről bizonyítvány kiállítását.
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...
TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6
RészletesebbenJárási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)
Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t
ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
RészletesebbenA találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.
A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű
Részletesebbendr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg
dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon
Részletesebben1. oldal, összesen: 10 oldal
1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenSzületés, házasságkötés, haláleset anyakönyvezése, rögzítése. Hazai anyakönyvezési eljárás magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi.
Születés, házasságkötés, haláleset anyakönyvezése, rögzítése. Hazai anyakönyvezési eljárás magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeirõl Születés anyakönyvezése, családjogi helyzet rendezése,
Részletesebben2015. évi... törvény egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról Érkezett :
2015. évi... törvény egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról Érkezett : 2015 JUN 0 1. (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban : Met.) 31/A. -a (6)-(8 ) bekezdéseinek helyébe
RészletesebbenBejegyzett élettársi kapcsolat
Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra
RészletesebbenA gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita
A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi
RészletesebbenTartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából
Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal
RészletesebbenJegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1
Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: LONDON Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: A személyesen megjelent
RészletesebbenEzt a bekeretezett mezőt az átvevő hatóság tölti ki! Szerv megnevezése: London Külképviselet EAK eseményazonosító: HALH
Ezt a bekeretezett mezőt az átvevő hatóság tölti ki! Szerv megnevezése: London Külképviselet EAK eseményazonosító: HALH Kérjük / Nem kérjük, hogy az anyakönyvezés megtörténtéről Konzulátusunkat a konz.lon@mfa.gov.hu
RészletesebbenA családjog kézikönyve
Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenTartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából
BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a hazai anyakönyvezés hatáskörébe tartozó esetekről
TÁJÉKOZTATÓ a hazai anyakönyvezés hatáskörébe tartozó esetekről Egyszerűsített honosítási eljárást követő hazai anyakönyvezés Az 1993. évi LV. törvény (Áptv.) 4. (3) bekezdésében és a 4. (3a) és a 4. (3b)
RészletesebbenKÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA
1 KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztály 1357 Budapest, Pf.: 2. Tel.: 06-1-79-55191, Fax.: 06-1-79-50364
RészletesebbenÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS
ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?
RészletesebbenJegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1
Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent
RészletesebbenA bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás
2013. 2. szám 87 Mihóné dr. Leitner Judit KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG TITKÁRA (KECSKEMÉT) A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 1. Bevezetés Kezdetben csak bizonyos deliktumokra korlátozódott
Részletesebben2009. évi törvény A magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáró l
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ É : 2009 'q x(049 6 OXT 1 Z. Képvisel ői önálló indítvány 2009. évi törvény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáró l 1. (1) A magyar állampolgárságról
RészletesebbenA felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése
A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba
Részletesebben1962. évi 25. törvényerejű rendelet
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény
RészletesebbenAnyakönyvi ügyintézés. Az ügyintézés helye: Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Anyakönyvvezető 8648 Balatonkeresztúr, Ady E. u. 52.
Anyakönyvi ügyintézés Az ügyintézés helye: Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Anyakönyvvezető 8648 Balatonkeresztúr, Ady E. u. 52. Szükséges okiratok Eljárási szabályok Eljárási illeték Születés
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenC/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA
A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál
RészletesebbenT/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október
RészletesebbenAnyakönyvi ügyek. 1. Születés anyakönyvezése. Ügyleírás:
Anyakönyvi ügyek 1. Születés anyakönyvezése A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője,
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenSzerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog
Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az
RészletesebbenSzemélyazonosító okmány csere (rongált)
Személyazonosító okmány csere (rongált) országos Amennyiben a fénykép azonosítható: a rongálódott személyazonosító igazolvány lakcímigazolvány (amennyiben rendelkezik vele) születési anyakönyvi kivonat
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám
A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról
RészletesebbenLaczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/ Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/
GYÁMHIVATAL Ügyintézők Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/565-276 Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-278 ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-280 ügyintéző fszt. 13. sz.
Részletesebben13. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZERZÉSE, MEGSZŰNÉSE
lasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat az elnök által ellátandó feladatként állapít meg, halaszthatatlan
Részletesebben1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések
1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről I. fejezet Általános rendelkezések Az anyakönyv 1. (1) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely -
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd 89. szám Tartalomjegyzék 2010. évi XLIV. tör vény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 21330 2/2010.
RészletesebbenAz élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.
Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenAnyakönyvi ügyek. Intézeti szülés esetén az egészségügyi intézmény ügyintézőjének kell átadni, illetve bemutatni az alábbi okmányokat, okiratokat:
Anyakönyvi ügyek 1. Születés anyakönyvezése A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője,
RészletesebbenNemzeti tartózkodási engedély kérelem
Nemzeti tartózkodási engedély kérelem _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal Arcfénykép beutazás helye:
RészletesebbenA felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika
A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság
RészletesebbenTudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek
RészletesebbenA polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen
RészletesebbenNemzeti tartózkodási engedély kérelem
Nemzeti tartózkodási engedély kérelem _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
Részletesebben15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól
5/006. (VI..) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a születési támogatásr ól (a 0/007. (III.6.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelttel, valamint a /007. (V.5.) Budapest XXI. Kerület
RészletesebbenA HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba
Részletesebben6. A nemzetközi szerzıdések joga II.
6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés
RészletesebbenDOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.
DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási
RészletesebbenTartózkodási engedély kérelem egyéb célból
Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép
Részletesebben1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések
1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről I. fejezet Általános rendelkezések Az anyakönyv 1. (1) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely -
RészletesebbenNT Nonprofit Közhasznú Kft. - civil szféra - I. Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése
NT Nonprofit Közhasznú Kft. - civil szféra - I. Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése 2009 1 Az I. fejezet a születési anyakönyvi kivonat ügyintézését, különösen a kérvényezést és a kiadást ismerteti.
Részletesebben