M i n i s z t e r i r e n d e l e t. egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek. módosításáról

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 7777/2008-SZMM M i n i s z t e r i r e n d e l e t egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, április

2 A szociális és munkaügyi miniszter./2008. (..) SZMM r e n d e l e t e egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a (2) bekezdésének b), c) és h) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a (2) bekezdésének a)-b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának b) és e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. -a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: (13) Ha szociális szolgáltatás, illetve ellátás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátással egy intézmény, szolgáltató keretében kerül megszervezésre, az intézményvezetői megbízást az intézmény, szolgáltató által nyújtott bármelyik ellátási, szolgáltatási forma vezetőjére meghatározott, felsőfokú végzettség körébe tartozó képesítési előírásoknak megfelelő személy betöltheti. 2. Az R. a következő 101/F. -sal egészül ki: 101/F. (1) Ha több bentlakásos ellátás kerül egy intézmény keretében megszervezésre, az intézményvezetői megbízást az intézmény által nyújtott

3 2 bármelyik ellátási forma vezetőjére meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy betöltheti. 3. (1) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul. (2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 4. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 1. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul. 5. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Gyr.) 3. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, illetve vezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki bármely, az intézmény által biztosított szolgáltatás, illetve ellátás vezetőjére meghatározott, felsőfokú végzettség körébe tartozó képesítési előírásoknak megfelel. 6. A Gyr. 2. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul. 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

4 3 (2) E rendelet vezetői megbízásra vonatkozó szabályait a hatálybalépést követően kiírásra kerülő pályázatok alapján adott vezetői megbízásokra kell alkalmazni. (3) E rendelet a és 1-4. számú melléklete a hatálybalépést követő napon hatályát veszti. Ez a bekezdés a hatálybalépést követő második napon hatályát veszti.

5 4 1. számú melléklet a /2008. ( ) SZMM rendelethez 1. Az R. 3. számú mellékletének 5/D. pontjában a pszichológus szövegrész helyébe a pszichológus, pszichopedagógus szövegrész lép. 2. Az R. 3. számú mellékletének 9. pontjában az intézményvezetői megbízás képesítési feltételei helyébe a következők lépnek: intézményvezető felsőfokú szociális alapvégzettség, közgazdász, szociális menedzser, orvos, gyógypedagógus, pszichológus, okleveles egészségügyi szaktanár, egészségügyi szakoktató, felsőfokú ápoló végzettség, intézetvezető, felsőfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszervező végzettség (szociális igazgatás szakirányú végzettséggel), teológus 3. Az R. 3. számú mellékletének 9/A. pontjában az intézményvezetői megbízás képesítési feltételei helyébe a következők lépnek: intézményvezető felsőfokú szociális alapvégzettség, egészségügyi menedzser, szociális menedzser intézetvezető, védőnő, felsőfokú ápoló végzettség, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénikus, teológus, orvos, felsőfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszervező végzettség (szociális igazgatás szakirányú végzettséggel), jogász 4. Az R. 3. számú melléklete 9/B. pontjának intézményvezetői képesítési feltételeiben az igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány) szövegrész helyébe a felsőfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszervező végzettség (szociális igazgatás szakirányú végzettséggel) szövegrész lép. 5. Az R. 3. számú mellékletének 9/C. pontjában az intézményvezetői megbízás képesítési feltételei helyébe a következők lépnek: intézményvezető felsőfokú szociális alapvégzettség, mentálhigiénikus, orvos, felsőfokú ápoló végzettség, intézetvezető, orvos, pszichológus, felsőfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszervező végzettség (szociális igazgatás szakirányú végzettséggel), mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns, szociális menedzser, közgazdász, szociálpolitikus, klinikai szakpszichológus, addiktológiai szakpszichológus, humánerőforrás menedzser, humánszervező, szociális menedzser, jogász, teológus,

6 egészségügyi menedzser 5 6. Az R. 3. számú mellékletének 9/D. pontjában az intézményvezetői megbízás képesítési feltételei helyébe a következők lépnek: intézményvezető felsőfokú szociális alapvégzettség, orvos, teológus, pszichológus, felsőfokú ápoló végzettség, orvos, okleveles egészségügyi szaktanár, intézetvezető, szociális menedzser, felsőfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszervező végzettség (szociális igazgatás szakirányú végzettséggel), gyógypedagógus, addiktológiai konzultáns 7. Az R. 3. számú mellékletének kiegészítő szabályai a következő e) ponttal egészülnek ki: e) Felsőfokú ápoló végzettség a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott ápolói képzések alapján szerzett végzettség, az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet alapján szerzett okleveles ápolói és ápolói végzettség, valamint az okleveles ápolói végzettséggel egyenértékűnek minősített egyetemi okleveles ápolói végzettség.

7 6 2. számú melléklet a /2008. ( ) SZMM rendelethez 4. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez Dátum: év. hónap Étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló Ellátott neve Összesen Kitöltési útmutató: Az ellátott neve melletti oszlopba X-et kell tenni, ahhoz a naptári naphoz, amelyiken igénybe vette az étkeztetést. Az utolsó sorban számmal kell összesíteni az egy napra jutó étkezőket. A táblázatnak három típusát kell naponta vezetni. Külön táblázatba kell vezetni a helyben, az elvitellel és a kiszállítással étkezőket. Népkonyhán történő étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló (sorszámozott és hitelesített) Dátum (hónap, nap) Népkonyhán étkezők száma összesen

8 7 3. számú melléklet a /2008. ( ) SZMM rendelethez Az Ir. 1. számú mellékletének a Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez része helyébe a következők lépnek: I. Személyi adatok Tájékoztató a jövedelemnyilatkozat kitöltéséhez Család alatt az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közösségét kell érteni. Közeli hozzátartozó a jövedelemvizsgálat vonatkozásában a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér és az élettárs. Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. Az idősotthoni ellátást igénylőnek csak saját személyi adatait kell feltüntetni. II. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz

9 8 nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai: 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, valamint a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. 4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.

10 9 4. számú melléklet a /2008. ( ) SZMM rendelethez A Gyr. 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások pontjában a 2. bölcsőde szakgondozói intézményi munkakörének képesítései helyébe a következők lépnek: szakgondozó bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, illetve védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális végzettségű csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítésű személy

11 10 Szakmai indokolás A január 1-jén hatályba lépett, szociális tárgyú jogszabályokat érintő módosításokkal összefüggésben, valamint a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése céljából szükségessé vált egyes miniszteri rendeletek pontosítása, illetve kiegészítése. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) jövedelemvizsgálatra vonatkozó új szabályaival összhangban a évben sor került a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet rendelkezéseinek módosítására. A január elsejétől hatályos 1. számú melléklethez azonban új tájékoztatót szükséges megjelentetni, melyben pontosítva szerepelnek a személyi és a jövedelmi adatok, valamint a jövedelem típusai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a közösségi pszichiátriai ellátás esetében a közösségi koordinátor munkakörbe pszichopedagógus végzettségű személyek alkalmazását is lehetővé teszi. Erre tekintettel indokolt ugyanennél a munkakörnél a szenvedélybetegek közösségi ellátása esetében is a pszichopedagógusi végzettség képesítési feltételként történő megjelenítése. Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő működtetésével kapcsolatosan a hatályos jogszabályok nem rendezik az intézményvezetői munkakör betöltésének kérdését abban az esetben, amikor szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások együttesen kerülnek biztosításra, illetve több bentlakásos ellátás kerül egy intézményen belül megszervezésre. Az integrációs törekvések felerősödése miatt szükséges az irányadó rendelkezések megfogalmazása. A bentlakásos intézmények esetében az intézményvezetői munkakörnél pontosítani kell a képesítési előírásokat az ápolói végzettségek tekintetében. Szakmai elvárás, hogy intézményvezetői munkakört csak felsőfokú végzettségű személy tölthessen be, ezért a jelenlegi megjelölések ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, osztályvezető ápoló helyét a felsőfokú ápoló végzettség váltja fel. Ezzel összefüggésben a kiegészítő szabályok között megfogalmazásra kerül, hogy mely jogszabályok előírásai alapján szerzett diploma minősül felsőfokú ápoló végzettségnek.

12 11 A nyilvántartások egyszerűsítése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló módosításra kerül, így a korábbihoz képest várhatóan lényegesen egyszerűbbé és praktikusabbá válik az igénybe vevők napi nyilvántartásba vétele.