Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei

Átírás

1 Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei májusában megjelentek az első EU-s támogatások eredményei, így a lehívott támogatási összegek illetve a sikeres pályázatok száma mostantól bárki számára megtekinthető. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében sikeresen megpályázott támogatási összegek kistérségi, regionális, valamint megyei szintű megoszlását, összehasonlító elemzését a Pillars Tanácsadó Kft. szakértői készítették el, ezzel átláthatóbbá téve a támogatások jelenlegi megoszlását, valamint lehetőséget biztosítva a támogatási rendszer valamint a pályázási hajlandóság jövőbeli erősítésére. Az alábbi listából kiderül, hogy a GOP és TÁMOP által nyújtott támogatási lehetőségeket mely városok tudták a legjobban hasznosítani fejlesztési céljaik megvalósítására. Budapestet Kecskemét követi a 2. helyen, majd Szeged következik több, mint 95 millió forint értékű össztámogatással. Szeged mind a pályázatok számának, mind az elnyert támogatások összegének tekintetében bekerült az első 3 helyre. A 3 különböző operatív program keretében lehívott támogatási összegek a következőképpen alakultak: a TÁMOP forintot ítélt meg az összesen 327 darab sikeres pályázat megvalósítására, míg a KMOP keretből lehívott összesen 124 pályázatra fordítható összeg forint. A GOP 253 pályázatnak ítélt meg támogatást, összesen forint értékben. A GOP, a TÁMOP illetve a KMOP által odaítélt támogatási összegek együttesen véve meghaladták a 3,1 milliárd forintot, mely értékek regionális, kistérségi valamint megyei szintű megoszlása egyaránt meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak. Az alábbi 3 összesítés segítségével teljesebb képet kaphatunk a legjobban teljesítő városok, megyei jogú városok illetve települések által elnyert pályázati támogatásokról illetve sikeres pályázataik számáról. Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a fejlesztési tervek megvalósításához Budapest nyerte el a legnagyobb összeget, majdnem 900 millió forintot a KMOP és a TÁMOP által biztosított kereteken belül. A 3 operatív program összesen 705 pályázatot ítélt sikeresnek, melyből több, mint 150 pályázat Budapestről érkezett. A mellékelt részletes dokumentumokból kiderül, hogy a fejlesztési pénzek eloszlása követi a korábbi támogatási periódus trendjét, mely szerint minél fejlettebb egy kistérség, annál nagyobb arányban képes a források lehívására. Ebből kifolyólag, általánosan észrevehető tendencia, hogy a fejlesztésre fordítható támogatási összegek nem mindig a valós rászorultságot tükrözik, inkább a pályázati hajlandóságot illetve az abszorpciós képességet. Összesített toplista GOP, KMOP és TÁMOP Legtöbb Támogatást Budapest ( ) 2. helyezett Kecskemét ( ) 3. helyezett Szeged ( )

2 Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (156) 2. helyezett Szeged (27) 3. helyezett Kaposvár és Miskolc (24) Toplista - GOP Legtöbb Támogatást Szeged ( ) 2. helyezett Győr ( ) 3. helyezett Miskolc ( ) Legtöbb Nyertes Pályázat Szeged (18) 2. helyezett Miskolc (13) 3. helyezett Győr (12) Toplista - KMOP Legtöbb Támogatást Budapest ( ) 2. helyezett Budaörs ( ) 3. helyezett Cegléd ( ) Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (62) 2. helyezett Budaörs (5) 3. helyezett Cegléd (4) Toplista - TÁMOP Legtöbb Támogatást Budapest ( ) 2. helyezett Kecskemét ( ) 3. helyezett Eger ( ) Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (94) 2. helyezett Kaposvár (22) 3. helyezett Eger (14)

3 1. térkép: Nyertes GOP és KMOP pályázati összegek megoszlása kistérségi bontásban 1 1 Saját szerkesztés NFÜ forrásból

4 2. térkép: Nyertes TÁMOP pályázati összegek megoszlása kistérségi bontásban 2 A Pillars Tanácsadó Kft. által elkészített elemzések az adatok olyan jellegű értelmezését teszik lehetővé, melyek a kezdeti pályázati sikereket és hajlandóságot figyelembe véve - a jövőbeli önkormányzati gazdaságfejlesztési tervek szerves alapját képezhetik. Az összesítések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy számos olyan terület van az országban, ahol szükség van a helyi, illetve a regionális szintű beavatkozásra annak érdekében, hogy növekedjen a gazdálkodó szervezetek pályázati hajlandósága. A Pillars Tanácsadó Kft. különböző együttműködési kereteken belül - olyan gazdaságfejlesztési terveket dolgozott ki, melyek alkalmazásával drasztikusan javulhat az együttműködési hajlandóság az önkormányzatok és a vállalatok között. 2 Saját szerkesztés NFÜ forrásból

5 Hova került a pénz? 1. KMOP: Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása a Közép- Magyarországi régióban Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. A Közép-Magyarországi régió pályázó mikro- és kisvállalatai munkavállalóik továbbképzésére pályázhattak. A képzések célja, hogy magasabb képzettséggel és versenyképes tudással rendelkezzenek az alkalmazottak. A Kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását. Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi normatív alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen. 1. Toplista Toplista Legtöbb Támogatást Budapest ( ) 2. helyezett Budaörs ( ) 3. helyezett Cegléd ( ) Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (62) 2. helyezett Budaörs (5) 3. helyezett Cegléd (4) 2. Város és település rangsor Az összesen 124 sikeres pályázat fele (62) a budapesti KKV szektorból érkezett, míg a fennmaradó 62 pályázat a Közép-Magyarországi régió települései illetve városai között oszlik meg, amely nem feltétlenül tükrözi a valós fejlesztési igényeket. A Közép-Magyarországi régió városainak illetve településeinek küzdelmében Budapest szempontjából nem születtek kiemelkedően meglepő eredmények: a nyertes pályázatok számának, valamint az elnyert támogatási összegek tekintetében a régióban a főváros kiemelkedő előnnyel (62 pályázat) került az 1. helyre. Budapestet a 2. helyen Budaörs követi 5 sikeres pályázattal, forintnyi elnyert támogatással. Érdemes megfigyelni, hogy Érd - a régió egyetlen Budapesten kívüli megyei jogú városa mind az elnyert összeg, mind pedig a sikeres pályázatok számának tekintetében gyengén szerepelt. Az egyetlen sikeres pályázattal elnyert

6 támogatási összeg alig több, mint 4,5 millió forint volt. A budapesti agglomerációs övezethez tartozó városok és kisebb települések KKV-i ezzel szemben hatékonyabban pályáztak. Város és település rangsor 3 1 Budapest 62 2 Budaörs 5 3 Cegléd 4 4 Vác 3 4 Gödöllő 3 4 Dunaharaszti 3 5 Dabas 2 5 Dunakeszi 2 5 Kerepes 2 5 Szigethalom 2 5 Törökbálint 2 5 Fót 2 5 Dunavarsány 2 6 Újhartyán 1 6 Érd 1 6 Piliscsaba 1 6 Nagykőrös 1 6 Nagykáta 1 6 Leányfalu 1 6 Gyál 1 6 Biatorbágy 1 6 Budakalász 1 6 Szigetújfalu 1 6 Tápióság 1 6 Szigetszentmiklós 1 6 Kartal 1 6 Kistarcsa 1 6 Tura 1 6 Acsa 1 6 Tápiószecső 1 6 Halásztelek 1 6 Göd 1 6 Pilisvörösvár 1 6 Üröm 1 6 Taksony 1 6 Pilisjászfalu 1 3 A Közép-Magyarországi régió pályázatainak szám szerinti rangsora, különös tekintettel az Érd és Budapest közötti eltérésre

7 6 Nagykovácsi 1 6 Isaszeg 1 6 Csömör 1 6 Veresegyház 1 6 Mogyoród 1 6 Aszód 1 6 Szada 1 Összesen: 124 Város és település rangsor 4 1 Budapest Budaörs Cegléd Dunaharaszti Dabas Gödöllő Dunakeszi Törökbálint Kerepes Budakalász Leányfalu Piliscsaba Szigetújfalu Érd Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása: TÁMOP Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. A Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével kíván hozzájárulni. A pályázó mikro- és kisvállalatok munkavállalóik továbbképzésére pályázhattak. A képzések célja, hogy magasabb képzettséggel és versenyképes tudással rendelkezzenek az alkalmazottak. A munkavállalók képzésén illetve az alkalmazottak naprakész tudásának folyamatos fejlesztésén keresztül érhető el a TÁMOP által prioritásnak tekintett versenyképesség javulás. A Kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását. 4 A régió 2 megyei jogú városa Budapest és Érd közötti kiemelkedő különbséget szemléltető település és város rangsor

8 Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi normatív alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen. 3. Toplista Toplista Legtöbb Támogatást Budapest ( ) 2. helyezett Kecskemét ( ) 3. helyezett Eger ( ) Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (94) 2. helyezett Kaposvár (22) 3. helyezett Eger (14) 4. MJV A TÁMOP által támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint elemezni. A Megyei Jogú Városok küzdelmében rendkívül meglepő eredmények születtek. A gazdasági erejükről és fejlődési potenciáljukról híres városok közül sokan nagyon gyengén szerepeltek, míg a közepes méretű városok KKV-i nem várt, kiemelkedő aktivitással pályáztak. Nem meglepő módon Budapest mind a két listán (pályázatok száma és az elnyert támogatási összegek) toronymagasan vezet, annál meglepőbb viszont, hogy méretben a fővárost követő nagyvárosok csak a mezőny közepére illetve végére kerültek. Pécs aktivitása szembetűnően gyenge, az ország 5. legnagyobb városa csak a 17. a megyei jogú városok rangsorában, mindössze 3 nyertes pályázattal. A fejlesztési pólusok 5 közül sem Debrecen sem Székesfehérvár nem szerepel az első 10 legsikeresebb pályázó között pedig ha valahol akkor pont a pólus-városokban lesz szükség a jól képzett munkavállalókra. Döbbenetes és aránytalan csak így jellemezhető, hogy a 23 megyei jogú város közül 3-ban (Érd, Salgótarján és Tatabánya) egyetlen nyertes pályázat sem valósul meg, így a rendelkezésre álló TÁMOP fejlesztési források ezen városok számára nem hívhatók le. Ennél egy fokkal de elenyészően többet sikerült elérnie Dunaújvárosnak, ahol az egyetlen elnyert pályázat megközelítőleg 10 millió forinttal segítheti a város fejlesztési terveit. Ez mind az érintett városok szükségleteit mind 5 Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár-Veszprém

9 pedig gazdasági helyzetüket ismerve jelentős veszélyt rejt magában a versenyképességük csökkenése terén. A második rangsor az elnyert támogatások értéke szerint rangsorolja a városokat. Ez alapján Kecskemét a 2. helyre kerül, míg Eger konzekvensen tartja dobogós helyét mindkét rangsorban. Míg a TOP 10-be Debrecen az elnyert összeg alapján bejut, Nyíregyházának ez már nem sikerült pont fordított a helyzet, mint a nyertes projektek száma esetén, míg a többi 9 város mindkét listán az első 10-ben van. MJV rangsor 6 1 Budapest 94 2 Kaposvár 22 3 Eger 14 4 Veszprém 12 5 Kecskemét 11 5 Miskolc 11 6 Győr 10 7 Szeged 9 8 Szolnok 8 9 Nyíregyháza 7 10 Debrecen 5 10 Székesfehérvár 5 10 Zalaegerszeg 5 11 Békéscsaba 4 11 Szekszárd 4 11 Szombathely 4 12 Hódmezővásárhely 3 12 Pécs 3 13 Nagykanizsa 2 14 Dunaújváros 1 15 Érd 0 15 Salgótarján 0 15 Tatabánya 0 Összesen: 234 MJV rangsor 1 Budapest Kecskemét Eger Kaposvár Miskolc nyertes pályázatok száma szerint

10 6 Szolnok Debrecen Veszprém Szeged Győr Székesfehérvár Nagykanizsa Békéscsaba Szombathely Szekszárd Pécs Nyíregyháza Dunaújváros Zalaegerszeg Hódmezővásárhely Érd 0 21 Salgótarján 0 21 Tatabánya 0 3. Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása: GOP Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. Ennek keretein belül körvonalazódott a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) nyerteseinek rangsora az elnyert támogatások illetve a sikeres pályázatok számának összehasonlításával, elemzésével. A GOP által biztosított fejlesztésre fordítható források a magyar gazdaság tartós növekedését kívánják elősegíteni, a fizikai és a humán tőke minőségének, valamint a teljes tényezőtermelékenységnek a javításával. A GOP megpályázható forrásaiból - a Közép-Magyarországi régión kívül Magyarország összes régiója részesülhet, ám a jelen adatok azt jelzik, hogy az ország különböző területei meglehetősen változó pályázói hajlandóságot mutattak. A Kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását. Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi normatív alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen. 5. Toplista Toplista

11 Legtöbb Támogatást Szeged ( ) 2. helyezett Győr ( ) 3. helyezett Miskolc ( ) Legtöbb Nyertes Pályázat Szeged (18) 2. helyezett Miskolc (13) 3. helyezett Győr (12) 6. MJV (Megyei Jogú Városok) A GOP által támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint elemezni. A Megyei Jogú Városok küzdelmében meglepő eredmények születtek mind a sikeres pályázatok számának, mind az elnyert támogatási összegek tekintetében. A GOP által biztosított forrásokat összesen 132 pályázatra költhetik el Magyarország megyei jogú városai, 443 millió forint összértékben. A lista első 3 helyét Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye megyei jogú városai foglalják el, összesen 43 sikeres pályázattal és több, mint 153,5 millió forintnyi fejlesztésre elnyert támogatással. A rangsor 1. helyére Szeged került, 18 sikeres pályázattal és több, mint 67,5 millió forintnyi elnyert támogatással, melyet Miskolc és Győr követ 13 valamint 12 pályázattal. A Győr által lehívott fejlesztésre elnyert támogatási forrás megközelíti az 50 millió forintot, míg Miskolc majdnem 37 millió forintot fordíthat hasonló terveire. A nyertes pályázatok száma alapján 4. helyen álló Pécs 21 millió forintot költhet fejlesztésekre, ezzel az elnyert támogatás nagyságának listáján csak a 9. helyre kerülhetett. Debrecen, Nyíregyháza, Szombathely, Székesfehérvár és Kecskemét a rangsor középső részén helyezkednek el, egyenként 9-9 sikeres pályázattal, melyek összértékei 20 és 35 millió forint között mozognak. A pályázati hajlandóság és aktivitás hiánya a leginkább Salgótarjánban mutatkozott meg, ahol összesen egyetlen - alig több mint 3,5 millió forintnyi - pályázat került elfogadásra, ezzel az utolsó helyre szorítva Nógrád megyét. Dunaújváros, Kaposvár és Veszprém az elnyerhető támogatásokból egyenként kevesebb, mint 10 millió forintot tudtak megpályázni, amely egyáltalán nem tükrözi arányosan valós gazdasági erejüket és pályázati potenciáljukat. MJV rangsor 7 1 Szeged 18 2 Miskolc 13 3 Győr 12 4 Pécs 11 5 Debrecen 9 7 nyertes pályázatok száma szerint

12 5 Nyíregyháza 9 5 Székesfehérvár 9 5 Szombathely 9 6 Kecskemét 7 7 Szekszárd 6 8 Nagykanizsa 5 8 Szolnok 5 9 Békéscsaba 4 10 Zalaegerszeg 3 10 Tatabánya 3 10 Eger 3 11 Veszprém 2 11 Kaposvár 2 11 Hódmezővásárhely 2 11 Dunaújváros 2 12 Salgótarján 1 Összesen: 132 MJV rangsor 1 Szeged Győr Miskolc Szombathely Nyíregyháza Székesfehérvár Debrecen Kecskemét Pécs Szekszárd Szolnok Tatabánya Zalaegerszeg Nagykanizsa Eger Békéscsaba Kaposvár Hódmezővásárhely Dunaújváros Veszprém Salgótarján