RiPORTOK A GAL YASAGBóL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RiPORTOK A GAL YASAGBóL"

Átírás

1 Galyasági Füzetek 6 Hajdu Imre RiPORTOK A GAL YASAGBóL Perkupa 2001

2 Hajdu Imre RIPORTOK A GALYASÁGBÓL Perkupa, 2001

3 Előszó Hajdu Imre tanár és újságíró jól ismeri a Galyaságot, hisz pályakezdőként a szini általános iskola nebulóit oktatta éveken keresztül. Később az Észak-Magyarország és az Új Észak szerkesztője, főszerkesztőjeként igyekezett népszerűsíteni a tájegység települése it... Az itt lakók mindennapjait. "Nekem nem térkép e táj " című kötetében megjelent cikkei a közelmúlt és jelen bemutatására, a mélyben érlelődő változás folyamataira hívja fel a figyelmet. Kívánom, hogy ez a cikkgyűjtemény segítsen meglátni az eddig talán észre sem vett képet, segítsen felfedezni e kistáj megannyi értékét és benne az embert. A cikkek a következő gyűjteményes kötetekben jelentek meg: HAJDU Imre: Nekem nem térkép e táj - Házam, hazám Abaúj, Borsod, Gömör, Torna, Zemplén. 203 p. Hajdu-Vinpress BT. Miskolc, 1997 HAJDU Imre: Nekem nem térkép e táj 2 - Házam, hazám Abaúj, Borsod, Gömör, Torna, Zemplén. 195 p. Hajdu-Vinpress BT. Miskolc,

4 SZÖGLIGET "Menj a romok közé, valiasd a köveket!" Mintha csak igazi expedícióra indulnánk. Előkerül a hátizsák, s a szalonna és a kenyér mellé egy üveg szögligeti vinkót is berak Bobaly Pista bátyám. Gyufa, zsebkés van nálunk, más nem is igen szükséges a Szádvár "meghódításához". Legfeljebb még két jó láb, amelyek bírják a gyaloglást, meg a kaptatókat a Várhegy oldalán. (Szádvár, középkori nevén Zárd vára (Castrum Zaard) szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vár volt. Először V István 1273-ban átirt ok/evelében említik Feltételezések szerint a tatárjárás után épült. A XIII század végén a Szini Szalonnai és Elsvafői családoké, majd IV (Kun) Lászlo, illetve Ill. András, az utolsó Árpádházi király birtoka.) Északi irányba haladva hamar elhagyjuk Szögliget legszélső házait, s kitáruikozik előttünk a Ménes-patak völgye. A szép megítélése mindig szubjektív dolog. Jómagam amegye öt legszebb tája közé sorolom ezt a nagyközönség által kevésbé látogatott vidéket. Széles völgybe szaladnak itt a hegyek. Balra az Óvár-oldal, jobbra a Sötét-oldal védelme alatt kanyarog kígyó módjára a pisztrángokban bővelkedő Ménes-patak. Tavaszt érez az egész táj. Tisztálkodnak a fák. Tölgyek, bükkösök, kőrisek, gyertyánok öltözködnek. Hamvasfehér a kökény ruhája. Elhaladunk a színházi díszleteknek is beillő vörös sziklafalak mellett, s találkozunk a Ménes felé futó karsztforrások vizével. Az egyik ilyen vízfolyás az Acskó-patak. - Tudja-é, hogy ennek a pataknak a neve egy régi magyar.falu emlékét őrzi? - kérdezi szögligeti kísérőm, - Volt ilyen nevű falu, hogy Acskó? - Volt bizony. Régi írások bizonyítják. Bódvaszilas és Szögliget között feküdt, innen keletre. A XVI. század második felében pusztult el telén osztrák császári csapatok ostromolták Szádvárát. Az acskóiak minden várostrom idején hírül adták a várbelieknek az ellenség létszámát, minden mozdulatát. Élőszóval, vagy harangkongatással, mikor hogy tudták. Az es ostrom idején élt Acskóban egy fiatal lány, Harangozó Zsuzsika, Éjszakánként fehér ruhában, mint egy kísértet, feljárt a várba hírt vinni az ellenségről. Karácsony éjszakáján sem történt másképp. Amikor jött visszafelé a várból, mindenki menekült előle, aki csak látta. Szaladtak volna az őrt álló, járöröző császári katonák is -r-, hiszen nagyon féltek a kísértettől -, de a parancs, az parancs, őrhelyeiket nem hagyhatták el. Mivel Zsuzsika valójában sohasem volt kísértet, a megrémült őrök elfogták. A császáriak ekkor tudták meg, hogy ö a várbeliek hírvivője, s hogy haranggal is ő adott jeleket a védőknek. Bosszúból leszerelték az acskói templom harangját, ás Harangozó Zsuzsikával együtt egy mély kútba dobták. A falu teljes pusztulása után is minden karácsony éjszak megszólalt a harang az acskói kútban, a bátor leány emlékére... (A XVl. század közepén korszerűsitik; megerősítik Szádvárát. Bebek György, az akkori várúr, innen indul afüleki török ellen, de elárulják; így törökfogságba kerül ben a császári csapatok megostromolták a várat, amelyet Bebek felesége, 5

5 Patócsy Zsófia heteken át hősiesen védett. Végül is tisztességes feltételek mellett adtafel az erősen megrongált várat.) A völgyet kisebb emelkedő szeli át. - Gát volt itt valamikor, amelyik a Ménes-patak vizét duzzasztotta. Ez felelt meg a vár első védelmi vonalának... Egyre közelebb érünk a várhegyhez. Mint óriás, elébe áll a völgynek. FenyvesseI övezett alja balra téríti a tükörvizű Ménest. A Tetves-kútnál mi jobbra vágunk. Felfelé, be a bükkösbe. Most kezdik takarójukat teríteni a fák. Alattunk a völgy legmélyén fenyves. A Poklan. Szláv eredetű a név. Lábunk alatt sokasodnak a sziklák. Ösvényünk szekérútba torkollik. - Ez volt a vár közlekedési útja. Kevesebb fény tör át a fák tetején, a sziklákat moha borítja. Szűkül a szekérút is, egyre nagyobb szögben emelkedik a hegyoldal. Gyakrabban kapkodunk levegő után. V égre egy tisztás. Fű benőtte, fák övezte erdei tér. - Ez itt a vásártér - mondja öreg kísérőm. - A Gömörbe tartó kereskedők találkozóhelye volt ez, közvetlenül itt a vár tövében. Emelkedők jönnek, bokrok sűrűsödnek. Görnyedünk néha, mégis "megsimogat" olykor egy-egy ágo Lépünk egyre feljebb, a tetőhöz közelebb, s hosszú séta után, előttünk immár a bebeki vár... - Hajdanában a Somos-oldalban juhait legeltette egy szegény pásztor. Történt egyik alkalommal, hogy kutyája egy kis üreg előtt éktelen csaholásba kezdett. Odament a pásztor, botjával megpiszkálta lyukat. Pergett a föld befelé, szélesedett a nyílás, s hopp, egyik percről a másikra mély üregbe zuhant a pásztor. Barlang volt az, tágas, tele arannyal, ezüsttel... Bobaly Pista bácsi rímbe szedve így folytatta a történetet: Okos ember volt és nem mondta senkinek. / Hogy gazdagabb ő, mint egy királyi herceg. / Volt az arany csammi, cserébe egyet kért az ördög: a rablott kincsek felét. Az évek múlásával rengeteg kincse gyűlt össze az ördögnek föld alatti barlangjában. A pénzét pazarló várúr irigyelte is ezért, s mérgébe, vagy más okból, egyik alkalommal megszegte a szövetséget, s a rablott kincset teljes e~észében magának tartotta meg. Megtudta e~t az ördög, éktelen haragra gerjedt. Ugy megrázta a hegyet, hogy a nagy var darabokra hullott szét. A várúr hiába próbálta újraépíttetni: Amit felrakott nappal, azt az ördög éjszaka áthordta a másik hegyre. S így ment ez hónapokon át. A hagyomány szerint az ördög által áthordott kőből emelte később Bebek, a pásztorból lett gazdag úr Szádvárát. Itt a hegytetőn az évszázad~k kőbe rakva ~allgatn~~ némán. Évről évre többet takar el belőlük a természet. Mmden évben leesik egy ko, aztán még egy. Kopnak a falak, lassan erdő lesz ez is, S odavész a múlt hiteles nyoma.. _ Én idős fejjel szívesen eljönnék ide két napra is, hogy segítsek a várudvar, a várfalak kitisztításában, a cserjék, bokrok ritkításában. Kár, hogy nem törődik vele senki. Pedig nagy vár volt ez, igen nagy... - Bobaly Pista bátyám szavai ezek. A hátizsák a Bebek-vár belső udvarának egyetlen kis tisztásán lekerül az öreg hátáról. Jólesik a szalonna, csúszik rá a szögligeti hegy leve. Ülünk, szalonnázunk, bámuljuk a kőbe rakott múltat. Vár született egyszer 1200 táján. Hogy mennyi vihar dúltazóta az öreg falak felett? Tanács természet- és történelemkedvelőknek: (Vándor, ki erre jársz, mászd meg a hegyeket. / Menj a romok közé, vallasd a köveket!) (1977) közt egy kő, különleges, / Sem arany, sem ezüst, nem tudta mi lehet. Valójában gyémántkő volt, amit egy arra járó kereskedő, amikor meglátott, igencsak szeretett volna megszerezni. Cserébe egy egész marhacsordát ajánlott. De a pásztor nem adta a követ. Helyett lóra ült és vitte egyenesen a királynak, IV. Bélának. Béla király megköszönte a szép ajándékot és gazdagon megjutalmazta a pásztort. / Bebek lesz neved, lesz nemesi rangod, / Hazánkat, s királyod hűséggel szolgálod. / Ezzel elbocsájtá a király Bebeket (Kijuhakol helyett, várakat épített.) / Szádvár volt az első, itt lakott családja / Épült Szendrő, Torna, Kraszna, Horka vára ;. Boldogkő. meg Pelsóc és még Szepes vára / Hét várból állott a Bebek uradalma. / (A XV század kezdetén a pelsőci Bebek családé a vár. A század közepén ugyan elfoglalják a husziták, de 1454-ben Komorovszky Péter huszita vezér egyezség alapján, más várakkal együtt visszaadta. Bebek Orsolya Szapolyai Imrével kötött házassága után, 1470 körül Szapolyai-birtokká vált. Mohács után Bebek Ferenc önkényesen ismét birtokába vette. Ő és fia György, itt rendezte be a családi sasfészket.) Hogyan épült Szádvár? Furcsa história. A Várheggyel szemben, déli irányban áll az Óvár-tető. Azt beszélik, valamikor a honfoglalás előtt már vár állott rajta, erős kőerődítmény. A vár ura, egy rablólovag szövetséget kötött az ördöggel, aki mindig győzelemre segítette, bárhová is ment Áll egy falu a Ménes-patak partján Mert a falu Szögliget, írásomat egy vallomással kell kezdenem... Erről a síkság nyíltságából óvó hegyek szűk, szép völgyébe húzódó településről páratlanul, érzelmi telítettség, mélyből gyökerező belső kötődés, vonzódás nélkül írni nem tu~ok. N~n: szülöföldem e táj, mégis, ha olykor-olykor partján bailagva elbámulom a tiszta VIZU Ménes-patak csendes tovasiklását a sekély meder önmagát mut.~g~~ó s~~étsz~,rk~ kövei között, vagy éppen a kertek aljába szal adó domboldalak gyümölcsfáinak OSZI ill atábó l csenek el egy-egy muskotályosnak vélt szippantást, büszkén vállalt szülőfalumban sem érzem igazabbul haj dan volt gyermekkoromat. Rokonaim nincsenek sehol e páratan vidéken, ellenben akadnak jó ismerőseim.' s számuk nem is csekély. Szebb meséket, mondákat még sehol nem hallottam, mint éppen itt, az általam igen tisztelt és szeretett Bobaly Pista bátyámtói. A fóldr~l :- az itt ugyancsak verejtéket facsaró rögről - pedig kevesen m~nd~ak nekem annyi tiszta igazságot, mint Kovács Samu bácsi, vagy az öreg Zemlényí Mihály. ", Idézve őket a többi név is emlékezetembe tódul. Greczmajer Józsefbe (~mel egykor a köcsö~fát csodáltuk meg), Ésik Andrásné, ZemlénY,i n~ni Holló ~uh~a, Horgonyi Sándor tanár úr, no és az én régi jó cimborám Iz~~ Vlim~s,. az ~ltal~os iskola igazgatója. Mindnyájan egy-egy darabját alkot jak szögligetí szmes szőttesemnek. 6 7

6 Aztán itt van Miliczki József, a postás. Vagy ahogy ő nevezi magát: postai kézbesítő. Találkozom vele majdcsak-nem mindig, amikor Szögligeten járok. Mindig mosolyog, bármi kor, bárhol botlunk egymásba, úgy is mondhatom: derűt árasztó egyéniség. Most is ott van a postán, most is mosolyog, most sem marad el a tőle megszokott kérdés: - Ma kiről készül riport? - Hogy kiről? A faluról, a téli Szögligetről, többek között magáról. Idézet jár az eszemben. Temesi Ferenc, fiatal író rövidesen megjelenő könyvében írja: "... postásnak kellene mennem, azokat mindig várják." - A szögligeti postást mennyire várják? - Várnak engem is, különösen amikor a nyugdíjat viszem. De örülnek a levélnek, a csomagnak is az emberek. Persze, ez így van mindenhol, nemcsak Szögligeten. - Mennyi a napi levélforgalom? - Hatvan-száz darab között változik. Most ünnepek közeledtével eléri a háromszázat is. Napilapokból151 példányt járatunk. - Ez naponta hány kilométer gyaloglást jelent? - A húsz kilométer mindig megvan. - Mióta, hányadik éve csinálja ugyanezt? - Ez már a kilencedik esztendő. Előtte tizenhét évet a bányában húztam le. - Milyen emberek a szögligetiek? - Barátságosak, vendégszeretők, alapjában vévejó emberek.. Eközben a kocsma felől szekér kanyarodott be a posta elé. Pára gomolyog a ló feje körül, szépen ápolt szőrén meg-megcsillan a hideg decemberi napfény. A bakon kucsmás öreg, sofórbundában, csizmás lába plédbe bugyolálva. A postakocsi télennyáron pontosan érkezik. Jósvafő-Aggtelek állomásról a vonattói hozza, s vissza, a vonathoz szállítja a postai küldeményeket. A bakon ülő férfi Izsó Imre. Hetven esztendős. Amikor lekászálódik az ülésről pokrócot vet az egyik lábán csűdben kesely Csillag nevű lova hátára. Meg ne fázzon! - mondja -, mert a jó gazda szereti lovát. Csak ezután nyúl aszekérderékba, ahol ma alig van küldemény. A postazsákon kívül - ebben érkeznek a napilapok is mindössze egy csomag jött. A feladó a Könyvterjesztő Vállalat, a címzett pedig Török Gábor szögligeti lakos. A csomag tartalma: könyvek. Kísé:őmmel Izsó Vilmossal letérünk a köves, mégis hepehupás fóútról. Enyhén emelkedik a földút a hócsipkével terített tájban. A Potácson járunk, hangulatos falusi h~ között, és látunk kukoricaszárat, széna-, szalmakazlat őrző udvarokat, meg zajos baromfisereget. S bár tudom a választ, kérdezem kísérőmtől: - Miért szereted annyira a falusi életet? - Egyszerű dologért. A tiszta, egészséges, jó levegőjű környezetért, a mindig barátságos, tárulkozó, kevésbé szerepjátszó emberekért. Ez a falu előnye, ez az én vonzódásom titka. Csendben ballagunk tovább, nincs ellenérvem... Ennél a háznál meg kell állnunk! Fakul már a citromsárgából és kékből kombinált meszelés, és az évről évre töpörödő mélybarna ablakú-ajtajú ház szabadkéményes kalapjával már-már skanzeni hangulatot teremt. Özv. Duder 8 Istvánné negyven éve lakik ebben a IIOesztendősre becsült házban, ahol három gyereket nevelt fel, apa nélkül, egyedül. (A férje a fronton esett el.) S ez - a most csizmát vis elő ősz haját kontyba kötő - 64 éves asszony évtizedeken át, az fogalmazásával élve apja-anyja volt gyermekeinek. Vállalt sorsának gyümölcse, az a kilenc unoka, aki olykor-olykkor megtér ide, ebbe az ősi pitarú, szabadkéményes ő nagymamai házba. Aki falvainkat rendszeresen járja, az a jólét számtalan jele mellett, aminek örül, szomorúa~ érzékeli az építészetben teljesen uniformizálódott falvak képét. Az egyforma kockaházak tömege megtalál ható a Bodrogköztől a Matyóföldig mindenhol. Szögliget alsó része sem kivétel ez alól. Szerencsére a falu középső, és felső része még megőrizte egyedi, csak erre a községre jellemző arculatát. Ez is sajátossága Szögliget szépségének, ezek a századforduló környékén épült, hosszú gangú (nevezik ezt falaijának is), amelyek ilyen tiszta fényű napon, mint ez a mai is, bele-belenéznek az előttünk elkanyarodó Ménes-patak tükrébe. A patak vize most jéghideg. S ahogy fut a sok apró híd alatt, "üdeségtől" megborzong az ember, akárcsak a templom előtti téren a Tapolca betonmedencéjében ruhaneműket öblítő asszonyok láttán. _ Á, nem hideg ez! Télen sem fagy be. Igaz, régebben melegebb volt, akkoriban még mezítláb álltunk benne - magyarázza egyikük, Fancsalszki Istvánné. Most gumicsizma van a lábukon - az övén is -, de a művelet marad a régi. A sulyok, a csavarás, a vizes ruhák paskolását évtizedekkel ezelőtt is ugyanígy csinálták. _ Otthon mosógépben kimossuk a ruhát, ide csak öblíteni hozzuk - ezt más Kocsis Lászlóné mondja... Így év vége felé a délután ból sokat ellop az este. Már szürkült, amikor elindulunk az autóbuszhoz. A tanácsházánál találkozunk a 73 esztendős Haraszti Ferenccel. Tőle kérdezem meg: - Mikor szebb Szögliget, télen-e, vagy nyáron? _ Szögliget mindig szép - válaszolja -, akár tél van. Akár nyár. Természetes egyszerűséggel mondja, s őszintén... (1977) Szögliget Legalább tíz esztendeje már annak, hogy a 37-es főúton, a sárospataki elágazásnál két, tizennyolc év körüli "stoppoló" lány állította meg a gépkocsinkat.. _ Elvinnének bennünket Miskolcra? - kérdezték, s mi nem mondtunk nekik nemet. Útközben kiderült, hogy pataki fóiskolások, s éppen egy sikeres vizsga után igyekeznek hazafelé. - S merre van az a hazafelé? Kérdeztem tőlük. Az. egyik~k Miskolcot nevezte meg, ám a másikuk csak ennyit mondott meg: nekem sajnos meg tovább kell utaznom vonattal. - Hová? - firtattam. _ Edelény felé - válaszolta ő szűkszavúan. - Edelényi? - erőszakoskodtam.. _ Nem, nem - tiltakozott -, attól is messzebb lakom. Egy kis faluban. 9

7 -- Ha nem titok elárulná annak a falunak a nevét! -- Elárulni eláruihatom, de nemigen hiszem, hogy ismeri. Én Szögligeten lakom. Ugye, hogy nem hallott róla még soha!? Úgy tettem mintha az utolsó mondatát nem hallottam volna, egy ideig nem szóltam semmit. De aztán nagy váratlanul nekiszegeztem a kérdést: - s mondja kislány, ott a maga falujában, ugye hogy Miliczki Józsi a postás. Hát kérem azt az elképedt, csodálkozó ábrázatot, amellyel a kislány rám tekintett látniuk kellett volna! - Tudja kislány, nem csak hogy hallottam már a maga falujáról, de nagyon sokszor meg is fordultam ott. Talán azért, mert számomra a legszebb, legkedvesebb falvak egyike. Mindig vonzott az a fenséges táj, az a sok kedves ismerős, jó barát... Izsó Vili, az iskolaigazgató, Horgonyi Sándor tanár úr, Kovács Samu bácsi, az öreg Zemlényi Mihály, Greczmajer Józsefné, akinél egykor a köcsögfát csodáltuk meg. Ésik Andrásné, Kocsis Lászlóné, Fancsalszki Istvánné, Haraszti Feri bácsi, özvegy Duder Istvánné... Szóval kislány nem szégyellni való falu az, amely ott áll a Ménespatak partján. Sőt legyen rá nagyon büszke! E tíz évvel ezelőtti beszélgetés jutott eszembe most. No meg egy kis szégyenérzet. Mikor is jártam Szögligeten utoljára? Pirulok, mert az elmúlt öt évben biztos, hogy nem. Pedig a vonzódást, a "szerelmet" illetően azóta sem változott semmi. Most is őszintén, büszkén vállalom, amit még 1977-ben leírtam Szögligetröl. "Nem szülőföldern e táj, mégis, ha olykor-olykor partján ballagva elbámulom a tiszta vizű Ménes-patak csendes tovasiklását a sekély meder önmagát mutogató sötétszürke kövei között, vagy éppen a kertek aljába szaladó domboldalak gyümölcsfáinak őszi illatából csenek el egy-egy muskotályosnak vélt szippantást, büszkén vállalt szülőfalumban sem érzem igazabbul hajdanvolt gyermekkoromat." Vállalom, s lám mégsem megyek! Utóbbiért persze, hogy pirulok, de mentségem legyen az elfoglaltság, a kevés idő. Sajnos, most sem jut rá még egy félnap sem. Úgyhogy kedves olvasó a nem térkép e táj eme, szögligeti fejezete ezúttal sa)átos módon, emlékezetből született. Sok-sok régi látogatás, találkozás emlékéből. En azért hiszem azt, hogy ily' módon is lehet kedvet teremteni egy utazáshoz. Nem csak önöknek, saját magamnak is! Szögliget vár, Szöglíget visszavár! Már erősen szürkült azon az 1977-es decemberi délutánon, amikor a szögligeti, akkori tanácsháza előtt összetalálkoztam az akkor 73 esztendős Haraszti Feri bácsival. Egy egésznapos riportgyűjtő-út végén tőle, ott akkor csupán annyit kérdeztern: Mondja Feri bácsi, mikor szebb Szögliget, télen-e, vagy nyáron? Az öreg végigmért kissé sértődötten, majd nem kis önérzettel így válaszolt: - Jegyezd meg fiam, Szögliget mindig szép, akár tél van, akár nyár. Igen, ezt a falut, ezt a vidéket elsősorban a táj nyújtotta pazar élményekért érdemes felkeresni. Kopár- és erdőüstökű hegyek, köztük hol szoruló, hol táguló völgyek, kanyargó patak, tó, várrom - dióhéjban ezek a Ménes-patak kísérte táj jellemzői, Nekem persze sok más is. Például, legendák világa! Sőt Szögliget kapcsán nekem elsőként ezek jutnak eszembe, no meg a falu nagy mesemondója, az azóta sajnos elhunyt öreg barátom Bobaly Pista bátyám. Mi tagadás hallgattam órákon át. Mesélt. Ízesen, szépen formálta a szót. Mintha csak a népköltészet fatornyos, kopjafás, mézeskalácsos, tulipános-iádás világából csöppent volna 10 közénk. Túl a hetvenen is többször megmászta velem a Várhegyet. Bujkált a Szádvár bozóttal sűrűn benőtt várfalai között, Kalauzolt a halott falu Derenk romjain. Szögliget környékének minden természeti, és történelmi ernlékéről regék, legendák tucatját mesélte. Így például a falutól északra fekvő, meredek hegy tetején álló, romjaiban is fenséges Szádvárról. Miközben arra buzdítom önöket jöjjenek el ide, másszák meg a meredek hegyoldalt, ismerjék meg a vár egyik legendáját. Német támadta Szádvárat. Mivel a vár úrnője Patócsy Zsófia Zápolya-párti volt, 1. Ferdinánd egyik hadvezére, a magyar származású Forgách Simon vezette az ostromot. Forgách az óvár tetőről lövette a várat, éjjel-nappal, 40 napon át. A vár védői azonban vitézül helytálltak. Forgách segítségére ekkor Schwendi tábornok is sereget hozott és így még nagyobb erővel ostromolták a már teljesen romokban heverő erődítményt. Az egyik ágyúgolyó olyan kárt tett a bástyában, hogy félő volt az ingadozó várfal maga alá temeti a vár egyik fontos ágyúját, Szádvár leghíresebb katonája, Susa Ferenc maga ment oda, hogy kiemelje az ágyút a veszélyeztetett helyről, amikor megtörtént a katasztrófa. Ledőlt a várfal, maga alá temette a vitézt. A romok alól már csak élettelen testét húzták ki. Ezt látva Patócsy Zsófia úgy döntött, reménytelen a védelem, feladja a várat. De előtte kincsit biztos helyre elrejtette. Utoljára meghúzatta a vár harangját, aztán leszereltette, s az erőd kútjába dobatta. Végül Forgáchnak, aki szabad elvonulást ígért nekik, egy csomagot küldött. Ebben a zászló volt, egy nemzetiszínű lobogó, rajta a következő felirat: Ez ellen magyar sohasem harcolhat! Megdöbbent Forgách, amikor a feliratot elolvasta. - Te győztél le minket, Patócsy Zsófia - mondotta és seregével elvonult Szádvár falai alól. A legendán túl a várról nem árt tudni, hogy az első okleveles említése 1264-ből ered. Valószínűleg IV. Béla építette a tatárjárás után. A XIV. században pedig Bebek családé lett. Később birtokolta Szapolyai család, Werbőczy István, majd ismét egy Bebek, Bebek Ferenc ben Bebek György felesége Patócsy Zsófia védte a várat, s csak hosszú ostrom után adta át a császáriaknak. Aztán volt a tulajdonosa Csáky István erdélyi fókapitány, Rákóczi Zsigmond, Esterházy Pál, Thököly Imre. A várat végül az I680-as évek végén Lipót császár leromboltatta. S ha már a történelemnél, a régmúltnál tartunk említsük meg Szögliget másik építészeti látnivalóját is a római katolikus templomot. A XIII. századi román stílusú templomot 1790 körül copf stílusban átépítették. Főhomlokzata elé ekkor emeltek tornyot. A templom helyreállítása során feltárták a román részleteit: az egyenes záródású szentély végfalán két, a hajó déli falán egy román kori ablakot és a befalazott, kőkeretes déli bejáratot. A templom elötti téren még ma is gyakori látvány (télen is!) a Tapolca vizében ruhanemüiket mosó asszonyok. Ez a víz télen sem fagy. A sulykoló asszonyok a hajdani falusi életet idézik, a kár a község középsö és felső részében megmaradt hosszúgangú (nevezik ezt falaijának is) házak, melyek sajátos arculatot, báj adnak Szögligetnek., Annak idején megkérdeztem a falut legjobban ismerő embert, a postást Miliczki Józsefet: jellemezze a szögligetieket. Ö így vélekedett: - barátságosak, vendégszeretőek, alapjában véve jó emberek... 11

8 Én is így tapasztal tam. Legfeljebb még annyit tennék hozzá, hogy víg kedélyű, furfangos emberek. Bizonyságképp íme egy anekdota: Derenkről szólva említettem Dienes Józsi bácsi, italszeretetét. Az egyik alkalommal április 24-én, György napján a rozsnyói vásárra indultak a szögligeti asszonyok, csirkét, tejet, tejfölt vittek eladni. Velük ment a szóban forgó öreg is. Akkoriban szokás volt, hogy az asszonyok is vittek magukkal pálinkát a hosszú útra Amikor a hárskúti tetőre fel értek, a Szent György kápolna mellett pihenőre, étkezésre ültek le a vásárra menők. Ahogy ott ülnek, s falatoznak, egyszer csak megszólalt az öreg. - Egész úton azon gondolkodtam, hogy milyen sokat is iszom én. Most elhatároztam, hogy fogadalmat teszek. - Aztán mi lesz az a fogadalom Józsi bácsi? - kíváncsiskodtak az asszonyok. - Hát én megfogadom, hogy Szent Györgytől Szent Jánosig egy korty italt nem veszek a számba - Az asszonyok nevettek, mert nemigen hittek abban, amit az öreg mond. - Nem tudja azt megállni Józsi bácsi! - De bizony megállom ént Most azonban arra kérlek benneteket, utoljára még adjatok a pálinkátokból. Az asszonyok adtak neki, hogyne adtak volna, mégsem tesz az ember mindennap ilyen fogadalmat. Az öreg jól meghúzta valamennyi üveget, s aztán tovább indultak. Már bent Hárskút községben az útjuk a kocsma előtt vitt el. Mindenki kíváncsi volt az első próbatételre, hiszen korábbi útjuk alkalmával Józsi bácsi mindig előszeretettel betért ide. De most nem! Az öreg úgy ment el a kocsma előtt, mintha ott sem lett volna. - Lám, mégis rendes ember ez a Józsi - mondogatták többen is. - Úgy látszik tényleg komolyan gondolta azt a fogadalmat. - Amikor azonban Hárskútról kiértek, s a falu túlsó szélén lévő kápolnánál újabb pihenőt tartottak, Józsi bácsi hirtelen könyörgésben tört ki: - Jaj, asszonyok. Adjatok gyorsan egy kis pálinkát, mert mindjárt szomjan veszek! - Hát csak eddig tartott a kend hires fogadalma?! - ripakodtak rá az asszonyok. - Magának csak ennyit ér az adott szó. Elcsodálkozott Dienes Józsi bácsi. - Miért háborogtok, én betartottam a fogadalmat! - Be, majd mindjárt megmondjuk mit tartott be - szidták mérgesen az asszonyok. - Hát nem azt fogadta, hogy Szent Györgytől, Szent Jánosig egy korty italt sem vesz a szájába? - Ezt, ezt persze, hogy ezt fogadtam, és be is tartottam - válaszolta huncut mosollyal az öreg. - A fogadalmat a Szent György kápolnánál tettem a hárskúti tetőn, ott ittam utoljára. Azóta egy kortyot sem. És most nézzétek meg, hol vagyunk - mutatott a hátuk mögött lévő kápolnára. - Az asszonyok odanéztek és kitört belőlük a nevetés. A Szent János kápolnánál ültek. (1994) 12 SZIN, SZINPETRI Ahol mondák születtek Az öreg sárgára festett háza már-már mesébe illő. Olyan alacsony, apróablakos épület; valóságos "itt feledkezett múlt". Pedig azt beszélik a faluban, valamikor az uraság lakott benne. A nagyon öregek még ma is "kastélynak" nevezik. Persze azóta az idő túlhaladt felette. Megkopott, kifakult, megöregedett az épület. És mellette új, jóval nagyobb lakóházak nőttek ki a földből. Ez az öreg ház már olyan, akár a vénülő ember; a korral együtt töpörödik össze. Izsó Laci bácsi, az öreg szini ház mai gazdája ugyancsak megöregedett. Korát tekintve már 85' éves, bár mozgását látva még fiatalabbnak néz ki. Ősz hajú, mosolygós képű, csontos ember. Szinben a falubeliek úgy ismerik őt: a költő Izsó László. - Az első versemet még 1910-ben Amerikában írtam. Akkor voltam 20 éveskezdte a visszaemlékezést a fagerendás, hűvös szobában az öreg, és közben a másik szobából füzeteket, könyveket hozott elő. - Ezekbe írtam valamennyi versem - mondta, és az asztalra rakta a "füzetcsomagokat". Aztán ő is székre ült, és gombolyodott az emlékezés fonala. Szóba öntötte mindazt, amit 85 év alatt átélt, tapasztalt. Az ifjúságról beszélt, meg az amerikás évekről, a világháborúról, a földmíves múltról és mindenek előtt a verseiről. Ha valaki 85 évesen azon kesereg, hogy gyermekkorában mennyire szeretett volna továbbtanulni, és mégsem lehetett, annak a korát sajnálni kell. És őt magát tisztelni. - Sárospatakra szerettem volna kerülni a kollégiumba, de apám nem engedett. Utólag már csak azt bánom, miért nem menten el magamtól. Úgy, ahogyan később, 1908-ban, Amerikába is elmentem... Akkor a kalandvágy vitte, meg a nélkülözés. Ez a sovány földű, kopár Iegelőjű vidék a megmondhatója, hogy akkor hány és hány szini és környékbeli ember vette a vándorbotot, a szerencsét kecsegtető reményt és vágott neki az óceánnak, új hazát keresni. Laci bácsi három és fél évig bírta az amerikai levegőt, de akkor már nagyon vágyott haza a Jósva völgyébe. Amikor hazaért, éppen sor alá érkezett. El is vitték nemsokára. Előbb Aradra, majd onnan Szerbiába, később Galíciába - Így kívánja a haza - mondták nekik bevagonírozáskor, magyarázatként. De neki nem kellett magyarázat! A hétvégi katonáskodás alatt sok mindent meglátott, és amit látott, arról versben is mondott véleményt. Tudta, hogy a háborúban is az aratja le a babért, aki legkevesebbet szenved:... aki arra rég érdemes mindig hoppon marad - írta egyik Galíciában született versében. Ugyancsak a Galíciai front terméke az a gúnyos költemény is amelyet IV. Károly király koronázására írt. Aztán a háborúnak csak vége lett. Hét hosszú év után ismét hazakerült Szin községbe Izsó László. Földművelő lett, mint apja. Élte a parasztság mindennapi életét. De szántás közben, az aratás porában, vagy fuvarba menet a fejében új gondolatok, új verssorok születtek. KüIönösen érdekelték a környék természeti képződményei, az ezekhez fűződő hagyományok, történetek. Ezekről a természeti jelenségekről maga is próbált versbe faragni történeteket. Munkájában hasonlított 13

9 régi korok népi énekeseihez, rímfaragóihoz, akik annyi alkotással gazdagították a népköltészetet, és amelyekről az iskolában ma azt tanítják: szerzőjük a nép. I,ZSóL~cí bácsi esténké~t, letéve a paraszti terhet, szárnyalni engedte fantáziáját és lampafeny mellett a kerges kezébe fogott penna papírra karcolta a csodás történeteket. Eg~ik leg~edvesebb mondája a Szögliget felett levő Ménes-völgy története. Valamikor hajdanán ezen a vidéken élt sziklavárában Sárog Bálint uram akinek csodálatosan s~ép lányát Anikónak nevezték. Meglátta őt egyszer a szornszéd várúr fia, Szád.vW:Y A~oston és.rögtön szerelemre lobbant a lány iránt. EI is indult rögvest, hogy a~}átol, Sarog Bálint uramtól megkérje kezét. Anikó apja gőgös, büszke úr volt. KIJelentette, csak akkor adja a leányát a deli ifjúhoz, ha az hajón érkezik várához és Anikót is hajón viszi el Szádvárra. Az ifjú lovag a kemény parancsot meghallva azonnal lóra pattant, s mint a szélvész nyargalt haza. Azon nyomban összekürtöltette vára népét, jobbágyait és emigyen szól hozzájuk: " Itt folyik alattunk a kristályos patak vizfogót elébe, majd tengerré dagad! Rajta népem, rajta, ott a várkapunál. hadd nőjön a halom, míg a víz meg nem áll. " Ho~álát.tak szaporán az ifjú lovag emberei a gát építéséhez. Éjjel-nappal folyt a munka. Igy IS eltelt egy hosszú év, amire Szádváry Agoston hajóra szállhatott. De ha}óra szállt, és a gőgös Sárog Bálint látva, hogy az ifjú teljesítette képtelen kérését, mar nem mondhatott ellent. Anikó beszállt a hajóba, és a deli lovaggal elindultak Szádvár felé. Ekkor történt a tragédia. A tóvá felduzzasztott patak közben nőttön nőtt. Sárog Bálint szemefénye, a gyönyörű ménes, az egyik közeli völgyben legelészett. A csikósok későn vették észre az egyre növekvő vizet s mire észrevették, már nem volt menekvés. A ménes a habokban lelte halálát. Sárog, amikor meghallotta lovai pusztulását, eszét vesztette és sziklavárának faláról a mélybe vetette magát. "Azóta a völgyet Ménes-völgynek hívják, patak összeszorult, él benne sok pisztráng, az elágazásnál a Patkós-völgy is ott van, hol a ménes vesztét lelte a habokba. A történet óta sok idő telt el: A várat azóta az idő elnyűtte, gazdája szintén aföldbe kerűle. " A Ménes:völ?y mondá~a c~ak e~ a sok közül, A fakuló kéziratok között még sok-sok csodas történet "Plhen'. Amikor legutóbb Szinben jártam Izsó Laci bácsi ~~ik szenved~lyén~k hódolt: kertészkedett. Gödröket ásott, s mint elmondta, kortefákat akar ültetni. Nyolcvanöt évesen is az életre gondol, ajövőre. (1975) 14 Szintől Tornakápolnáig ) Felfelé kanyarodva a Szeicepusztára vezető szerpentinen, ezen az Isten jókedvében teremtette gyönyörű tájon, hajdan volt öreg barátom Bobaly Pista bátyám jár az eszemben. De sok csodás történetet tudott ő erről a vidékről! Minden sziklának, töbörnek, völgynek, oromnak megvolt a maga szép és izgalmas legendája, s ezt együtt, mind egyedül csak Pista bátyám ismerte. A közeli Szögligeten lakott, ott is alussza örök álmát a Ménes-patak völgyében. Isten nyugossza! Hogy miért jutott eszembe Ő, eszelcére vezető, gyalog magam is sokszor megsétálta úton? Híres vadászó helyez, nem akárkik látogathatta vadászparadicsom! Abban az időben, amikor én éltem e tájon, például Vályi Péter a később szerencsétlenűl járt politikus jött ide gyakran, meg a két szinész, apa ésfia, Benkő Gyula és fia Benkő Péter. No és persze sok, jó pénzű nyugatnémet vadász. De hát már korábban is kedvelt vadászmező volt a Szelcepuszta-DerenkSzögliget övezte háborítatlan természet. Maga vitéz Nagybányai Horthy Miklás kormányzó úr is gyakorta megfordult itt. Vele kapcsolatban öreg barátom két történetet is elmesélt annak idején, most ezekjutottak eszembe. Egyik alkalommal a főerdész (vagy intéző volt a neve?, ezt már nem tudom) mondta a kocsisnak; hogy fogjon be a könnyű hintóba, mert nemsokára mennek le a Szini állomásra, amely Szelcétől vagy tíz kilométerre fekszik: A kocsi nem kérdezett semmit, tudta ő kérdés nélkül, hogy az állomásra vonathoz mennek; nyilván valamilyen rangos vendég érkezik, azt fogják felhozni a vadászkasté/yba. A főerdész egyebet nem mondott a kocsisnak, az úton is odafelé végig szótalan volt. ASzini állomáson a kocsis ; leparkolt" a hintóval az állomás előtti téren, az erdészúr pedig bement a váróterembe.. A kocsis csak azt látta a bakon maradva, hogy beérkezik a miskolci vonat, de néhány perc múlva a vártjólöltözött nagyságos úr helyet egy egyszerű vadászruhás ember jött a hintó felé. Az erdész urat csak később, jóval hátrább lemaradva látta kovetni. Az ismeretlen köszönt, majd készült felszállni a hintó hátsó ülésére. - Nem úgy van az - kiáltott rá a kocsis. - Az úr helye legfeljebb itt van mellettem a bakon, oda hátra csak afőerdész úr ülhet. Akkor ért oda a főerdész, hallott minden szót, nyomban falfehér lett. Ám a vendég, a vadászruhás úr csak intett neki a szemével, nyugalom, majd szótlanul végrehajtotta az utasítást és felült a kocsis mellé a bakra. A főerdész úr pedig, mint idefelé újra a főhelyen ülte végig az utat. Az út visszafelé sem volt beszédes. Szeleére érve, a vadászruhás úr leszállt a bakró/. - Köszönöm magának a fuvart - mondta a kocsisnak; majd a zsebébe nyúlt és onnan egy ezüst 5 pengőst húzott elő. - Ez meg a magáé - nyújtotta a kocsinak; mégpedig úgy, hogy az lássa, kinek az arcképe van az érme fejrészén. - Megismeri ki ez? - kérdezte a kocsist. Az rápillantott s már mondta is - hát a kormányzó... Az úr szót már nem tudta kimondani. Elállt a lélegzete. Oh én marha - gondolhatta. Hisz' ez maga a kormányzó úri És én őt ültettem fel magam mellé a bakra! Elsápadt. De akkor a vadászruhás úr, aki maga Horthy kormányzó úr volt már nevetett. - Nincs semmi baj barátom! - mondta. - hisz' maga helyesen cselekedett. A.,főhely" mindig afőerdész urat illeti meg, s nem az egyszerű vadászt. Egyébként is én már olyan régen ültem a bakon, hogy kimondottan élveztem a helyet. 15

10 * A hetvenes évek elején két esztendeig munka- és lakhelyem volt e táj, Nem csoda hát, ha azt mondom: hazajöttem. Mi tagadás elfogult vagyok e vidékkel. Számomra nem csupán szép és megcsodálni való! Látott külleme mellett érzem a lelkét is, a szívdobbanását, s az így egész táplálja azt az érzést és tudatot: jó visszajönni. Hogy élni jó-e errefelé, erre a kérdésre már sokkal nehezebb választ adnom, Szép, de nagyon szegény vidék ez, A természet errefelé nem gazdag búza- és kukoricatermésekkel fizet, meg értékes ásványkincsekkel, következésképp munkahely is jóval kevesebb van, mint amennyi kellene, Kökény kéklik, galagonya, som piroslik, s boróka, fenyő zöldell e tájon bőséggel, melyet nézni, csodálni nagyon szép, vonzó turistaprogram is különösen ilyenkor ősz tájon, de csak egy-két napra, Ám ebből megélni a szociográfus, Szabó Zoltán szavaival élve - cifra nyomorúság, Könyvet érdemelne az itteni ember nehéz sorsa, már-már kilátástalan helyzete, Pedig ha van ennek az országnak olyan tája, amelyiket teljes egészében az idegenforgalom szolgálatába lehetne állítani, akkor ez a vidék az. A hatalmas tábla már Perkupa után jelzi: az Aggteleki Nemzeti Park területén járunk, szóval nem akármilyen vidéken, Turistának teremtett paradicsom terültére léptünk Az első lakott helyaszini állomás (akarom mondani Jósvafő-Aggtelek, mert már hosszú ideje flancból így nevezik ezt az állomást, amely Aggtelektől legalább húsz, ha nem több kilométerre fekszik). De hát ilyen a szegény sorsa! Azt a keveset is elveszik tőle amilye van, Én mindenesetre szini állomásnak nevezem a jövőben is, tiszteigésül egy szerény falunak, Az állomással átellenben falatozó, vendéglő áll, valamikor jó féle ételeket is kaphatott itt abetévedt és éhes turista, Most is van uni kum, szilva- és körtepálinka, bor is többféle, ám étket legfeljebb ropi és Balaton szelet formájában vehet magához az ember. Szerencsére az állomási vendéglőtől egy kilométerre az úgynevezett keresztút után, egy hajdani romos vízimalom helyén gyönyörűen rendbe hozott épület, no meg tábla is hirdeti: Mihalik büfé. Szerény e cím, mert több ez mint büfé. Szépen berendezett ízléses vendéglő ez, látszik rajta, gazdája megfordult már az idegenforgalmat nálunknál magasabb színvonalon gyakorló népeknél, Így igaz, Mihalik Miklós Amerikából jött haza - mint mondta a honvágy húzta vissza a szülőföldre -, s csinált egy tájba illő, az idegent minden hókuszpókusz nélkül becsalogató vendégfogadót. S mint hallottuk az ízletes fokhagymás sült falatozása közben, ennél nem áll meg, A húsz szobás panzió terve is megszületett már, s rövidesen kivitelezésre is kerül, Mihalik úr persze igyekszik több lábon megállni, a vendégfogadó mellett Szin községben diszkont élelmiszer üzletet is üzemeltet. Szin régi magyar falu, hajdan Abaúj-Torna vármegyében 1851-ben 100 katolikus, 625 református, 31 zsidó lakta. Abban az időben azt is feljegyezték róla: malmai vannak a Jósva patak mellett, s bír igen jó bort termő szőlőhegyet. Mostanság nem vallási felekezet alapján csoportosítják az itt élő népet, hanem magyar és cigány alapján, Szin egyike megyénk azon községeinek, ahol a cigánylakosság aránya igen magas, s évről évre nő. Szin látnivalóit a községet övező dombokon, hegyeken kell keresni. A falu alsó részén a Bikk meredek, s korábban fátlan domboidalát mára visszahódította a boróka, Gyönyörű látvány, Ugyanilyen 16 hangulatos túra lehet a falu "pincesorára", a Csemerbe történő látogatás is. Hogy milyen a mostani Szini bor? Maradjunk annyiban: nem lehet meghalni tőle. Szin református temploma, a háború áldozatainak emléktáblájával ugyancsak figyelmet érdemel, miként a polgármesteri hivatal mellett az a szép kúriaépület is, ahol hajdanán Páger Antal főszereplésével Az orvos halála filmet forgatták. A falu felső végén kis katolikus templom egyszerűsége vonja magára a figyelmet, meg a Jósva széles völgyét kísérő egyre magasabb dombok ilyenkor ősszel ezer színben tarkálló üstöke. Szin egyébként már a kelta időkben lakott hely volt, a környéken feltárt : ilyenkorú leletek ércbányászatra és feldolgozásra utalnak, Szóval ezer évekkel korábban ipar volt itt, virágzó, ma viszont legfeljebb a hangyabogáncs, a kökörcsin, a berki habszegfü.virít errefelé, A Szin után következő falu Szinpetri határában a' csapás-tetői barlangból előkerült kiéti kultúra cseréptöredékei, valamint a korai vaskor kerámiái, csontszerszámai ugyancsak azt bizonyítják: régóta otthona az embernek e táj, De mielőtt Petribe betérnénk, előbb szaladjunk fel Szeleepusztára. Szin után közvetlenül jobbra, jó minőségű út vezet fel Magyarország egyik legmagasabb vadászparadicsomába, Nem csak vadásznak szemet-gyönyörködtető a táj, az itt-ott elővillanó fehér karszt, a méregzöld borókák, a termetes, zúgó fenyők, az erdőkből ki-kitárulkozó ligetek szemet, lelket, idegeket regenerálnak. Fent, Szelcén egy bekerített "vadasparkban" idetelepített dámvadakat is látunk S ki mindenkit látott maga ez a táj? Hány híres és esetenként hírhedt nagy embert? Akik itt vadásztak, vagy vadásznak nem a mai, mindennapos értelemben véve "munkanélküliek"? Legalább is engem a vadászat éppúgy hidegen hagy, mint egy lehervadt menyasszony. Többre becsülöm e táj bakancsos bebarangolását, vizeinek, virágainak felfedezését, egy szalonnasütést - a kijelölt helyeken -, s forrásainak hűs kortyait, Nehezen szabadulva a romantikus szelcei úttól, visszatérünk a Szinpetribe vezető országútra. Szinpetri innen 1-2 kilométer, s itt találjuk a mai barangolásunk egyetlen müemlékjegyzékben lévő épületét, a petri református templomot ban épült, majd az 1877-es tűzvész után nyerte el mai formáját. "Egyhajós" épület, a főhomlokzat síkjában álló nyugati toronnyal. A tornyos főhomlokzatot négy széles, erős plasztikájú pilaszter és hangsúlyos párkányok tagolják, A homlokzatot magas, barokkos vonalú toronysisak és a féloromfalak szélén egy-egy csúcsos dísz egészíti ki," Belül szép a szószék fűrészelt díszes koronája, az 1878-ban készült famennyezete, általában valamennyi fából készült, míves asztalosmunkát igazoló berendezési tárgya, Egyébként Szinpetriben nem a részleteket kell keresni! Annak ellenére, hogy akadnak szép számmal ilyen megcsodálni valók is, például a "falura nőtt" domboldal karcsú fenyői, jó néhány ház gyönyörűen faragott tornáca, ám Petri egészében a tájba beillesztve gyönyörű, Ehhez pedig az kell, hogy az ember felkapaszkodjon a Tomakápolnára vezető szerpentinen, S úgy fél útnál, amikor már kellő magasságba ért, akkor ott, ahol kibukkan a fák közül az alattunk elterülő táj, méghozzá széles horizonttal, nos akkor ott olyan kép tárul elénk, mint a legs~eb,b olasz, osztrák, svájci, német prospektusokról. Ha nekem kellene Magyarorszagrol 17

11 útikönyvet készítenem, a címlapra színesben ezt a képet tenném, amelyet sajnos már délutáni szürkületben fotóriporter kollégám is megörökített. Innen fentről fenséges tájban, mint egy ékszerdoboz úgy búvik karcsú templomtornyával Szinpetri. S innen fentről - ebben a nagy természet adta nyugalomban - nem is hinné az ember, hogy odalent a falu kisboltjában a nagyon szimpatikus fiatal vállalkozótól nagyon sokat csak hitelben tudnak még alapvető élelmiszereket is vásárolni. Tornakápolna mai utunk végcélja. Az elmúlt két évtized során jómagam is többször megkondítottam a lélekharangot e falu megmentéséért. A hetvenes években bizony aggasztó méretekben fogyatkozott Kápolna. Mára Szerencsére a folyamat megállt, sőt megfordult. Tornakápolna éll Egykori tanítványom, Kollár Ann~ édesapjával találkozom a falu "főutcáján", egy vízelvezető fölé készít átjárót. O mondja: níncs egyetlen üres ház sem a faluban. - Amott, ahol azt anémet rendszámú kocsit látja, most is itt van a német tulajdonos. Ezt itt szemben, a maga kedvenc házát, szintén németek vették meg. Akik ott jobbra ássák a kertet, azok debreceniek. Szóval úgy néz ki Kápolna megmarad. Ez a mai nap legjobb híre számomra. S azzal toldom meg, hogy biztatom Önöket, ejtsék egyszer útba ezt a kevesek által ismert települést, hol az én időmben is Matók, Maraffaiak, Szőrök, Kollárok, szóval melegszívű, barátságos emberek laktak. S persze néhai Pozsgai Béni bátyám, akinek,jóvoltából" egyszer még a Szabad Európa Rádióba is bekerült a Tornakápolnáról szóló cikkünk. Tisztességes, jó magyar ember volt, a szögligeti Bobaly István meijett a másik legjobb emlékű barátom e vidékről. Tornakápolna egyéb ként sok mindenre bizonyság. Bizonyság arra, hogy alig ismerjük szűkebb pátriánkat; bizonyság arra, hogy szép tájat látni nem csak külföldön lehet; s bizonyság arra is, nagyok és még kiaknázatlanok a lehetőségeink a falusi, vidéki turizmust illetően. (1994) TORNAKÁPOLNA "Olyan ez a vidék, akár a drogéria" Farkas néni meséli, amikor a Maraffai család elköltözött Tornakápolnáról, az ott maradók bizony könnyeztek. Sajnálták az elmenőket, és közben önmagukat, az egyre fogyatkozó, kisebbre zsugorodó falut siratták. Mindez pedig bizonyság arra: réges-régen egymásra utalt ez a kis közösség; létszárnukból, elzártságukból, "gyaloglás-kilométerekben" mért távolságukból, de mindenekelőtt családiasságukból eredően. Aki innen "kirepül" - azért, hogy másfelé próbáljon szerencsét -, egy emberséges, tiszta levegőn nevelkedett, közös sorsot élő családból szakad ki. Olyan közösségből, amelyikben minden egyes ember tudta, tudja a másik "örömperceit"... * 18 Némi túlzással állíthatom, a csöpp község "szeijemi" központja ma az egykori iskola tanítói lakásának konyhája. Lehet olyan 12 négyzetméternyi helyiség. Már évek óta ez Tornakápolna "szíve": avegyesbolt. Akad itt minden, akárcsak nagyobb helyeken, legfeljebb az áruválaszték az szegényesebb valamelyest. Például kenyeret csak háromszor hoznak hetente: hétfőn, szerdán, pénteken. Egy-egy alkalommal darabot. Igaz, többet nem is igényel a falu. Ez a bolt az itt lakóknak nem csupán vásárlási hely. A beszélgetések, a gondolatkicserélések színtere is. Afféle fórumo Igaz, ebben a faluban esténként még összejárnak - főleg az öregek -, s ilyenkor a hajdani, pezsgöbb élem község ügyét szárnyra kapja a szó. A fiatal boltvezető, Farkas Valéria például az egykori iskola kulturális szerepét emlegeti, nem kevés nosztalgiával. Annak idején, amíg a községben volt elég gyerek, s az iskolát nem körzetesítették, többek között tevékeny bábszakkör működött az itt élő Mészáros tanító néni vezetésével. Késő estig világos volt akkor az iskola ablaka. Most meg? Alig történik valami. Az utolsó esküvő 1972-ben volt. A falunak mindössze egyetlen általános iskolása van, ő most Szendrőben tanul. Az egykori iskola felszerelési tárgyait annak idején a körzeti iskola központjába, Szinbe vitték. - Egyáltalán van itt fiatal? - kérdeztem a boltvezetötöl. - Tizennégyen vagyunk KISZ-esek. De mindössze hárman, Szőr Marika, Szőr Laci és én lakom állandó jelleggel itt. A többiek mikor, hogy járnak haza. - A KISZ szervezet munkája miből áll? - Politikai tanfolyamokat tartunk, néha bált. Jobbára csak nyáron. Akkor még csak eljönnek másfelől is, de télen ki jön fel ide? A KISZ-helyiség az egykori iskola egyetlen tanterme. Ott van közvetlenül a bolt mellett. Belesek az ablakon. Az egy-két bútor, valósággal elvész a négy fal között. Valahogy az egész nagyon árvának, üresnek tűnik... * Pozsgai Benjáminhoz a boltvezető tanácsára megyünk. A pirosra festett hó már a kapunál jelzi, nem régen jeles esemény történt a Pozsgai-portán, A sertésvágás nevezetes aktus ezen a tájon. Olyan család-hazaszólító ünnep. Pozsgai bácsinak hét gyermeke van, szerteszét az országban. - Nem akart közülük itthon maradni senki? Meglepődve néz rám, azt gondolja viccelek vele. - Itt élni. Kínek kell már ez a fajta élet? - Maguk mégis itt maradtak!? - Az más. Én 78 éves vagyok. Mi már hová mennénk? Nekünk már jó itt. Az istállóban, amíg van állat, a kenyerünk mindig meglesz. - Szép ez a vidék - mondom neki őszintén. - Városból kijönni ide egy-két napra, hétre, valóban élmény, mert tényleg gyönyörű ez a táj. De itt élni, a kenyeret itt keresni, vagy máshová eljárni, s onnan nap, mint nap hazajárni, az egészen más. A fiatal rákényszerül, hogy elmenjen innen... 19

12 Amikor kikísér, a kapuból visszafordul a háza felé. - Mit gondol, ki fog utánam benn lakni? Hallgatok, csak a házat nézem, a díszesen faragott gangot, a hosszú épületet, s az jár az eszemben, kár lenne ha elpusztulna. Mert lehangoló látni, a Pozsgaiékkal szomszédos portán, hogyan roskadoznak az egykor lakott épület falai. - Csak az egér, csak az jön ide lakni - zökkent vissza Béni bácsi hangja a két ház elgondolkodásra késztető "látványból" -, de valamiféle megrendülés a búcsúkézfogás után is marad bennem. Csak akkor mosolygok újra, amikor utánunk szól. _ Jöjjenek el tavasszal is, amikor virágzanak a gyümölcsfák. Olyan ez a vidék akkor, akár a drogéria... * A falu fóterén Farkas Valériával, Szegő Sándornéval és Farkas Árpádnéval gyors számadást végzünk. Harminchét ház van a faluban, ebből tizenegy áll üresen. A község lakossága hatvannégy, ebbe beleszámoltuk azokat is, akik csak hétvégeken járnak haza. A létszám évről évre fogy. Az indok? Elmondják azt az asszonyok, ott a főtéren, hevülve, pedig legalább mínusz öt fokot mutat a hőmérő higanyszála. - Minek maradnának itt, ha Barcikán és Miskolcon keresik meg a kenyerüket? _ Van ugyan buszjárat, de pontosan a vonatokhoz nincs. Látott már ilyet? Nem elég az utazás, még gyalogoljon is az ember Szinpetriből télen, nyáron. - A megüresedett házakra nincsen vevő? - Olyan bolond nincs, aki idejönne lakni. _ Néhány érdeklődő már jelentkezett, amolyan hétvégi háznak vennék meg ezt, vagy azt az épületet, de elég keveset ígérnek, így vásárlás nem történt. - Mennyit ígérnek? _ Ki mennyit? Mató Barna bácsi például 150 ezerért adná, s hajói tudom, csak a felét ígérték neki. - Pedig évről évre több erre a kiránduló. Idén nyáron is voltak Pesttől, Hódmezövásárhelyről... Amikor a kirándulókról beszélnek, valahogy más a hangnem. A szavak rnögött öröm is bujkál, valami remény. Talán mégsem fogy el a falu teljesen? Talán.felfedezik", s a ma még lakott, de egyre fogyatkozó falu jellege átalakul:? Talán előbb-utóbb üdülöfalu is lehet belőle? Ebben bíznak, ezt remélik, s nem reménytelenül. A vidék - amely része az aggteleki karsztnak -, szinte parancsolóan ezt írja elő. Azok az üres, szép parasztházak. Tornakápolnán nem pusztulhatnak el! (1976) Mint a lombhullás Aznap is mint megelőzően bármikor, a postás gyalog érkezett. Szőlősardóból - mert onnan jött - idáig, négy és fél kilométer az út Aznap is, mint megelőzően bármikor, a postás kevés levelet hozott. Például aznap csupán kettőt. Az egyiket Farkas Valériának, a boltvezetőnek címezték, a másikat, ami nem is levél, csak képeslap, Szőr József kapta... A gyaloglásról, pontosabban a gyalogló emberről meg kívánom jegyezni, ebben a községben nem számít ritkaságnak. Mi is az apostolok szekerén mentünk Tomakápolnára, és a fizetésért Szinbe igyekvő boltvezető - útközben találkoztunk vele - sem választott más módot a közlekedésre. Persze nem is tudom, miért említek választási lehetőséget! Autóbusz ide oly', de oly' ritkán "téved"! A kevés levélről pedig el kívánorn mondani, amit a 66 éves postai kézbesítőtől hallottam. Azt hiszem, érdekes. - Hány tévé van a faluban? Mindössze négy. Rádió meg tizenkettő. Tizenkét éve vagyok itt postás. Akkor még százharmincnyolc lélek élt Tornakápolnán, ma mindössze ötvennyolc... Az már szent igaz, több udvart borít gyeptakaró, mint ahány rádió van a községben. Márpedig a gyep üres, lakatlan házat jelez. Pozsgai Benjámin, akivel ballagunk kifelé az I802-ben festett szép kis kápolnához, ő mondja: - Régen a haragosok kívántak ilyet egymásnak: gyepesedjen be az udvarod. Ez jelentette a pusztulást... Most rossz kívánság nélkül is egyre több a gyepes porta, az elhagyott ház. Akik benne laktak, elköltöztek. Vagy ide a templom mellé a temetőbe, vagy máshová, városra, nagyobb helyekre. Az ősszel levelét vesztő fához hasonló ez a település. Szép gondolat. Mint a lombhullás... A költözködési folyamat itt Tornakápolnán permanens, a mai napig tart. Vége legfeljebb akkor lesz, ha a falunak is vége lesz, ha elfogy. Persze vannak, akik ma még azt mondják: amíg a kenyeret ide felhozzák, maradnak. Nem kívánnak elköltözni. Mint például Szőr Endréék. A ház, amelyben laknak, takaros. A porta végében istállók melléképületek. A szobában tévé (az említett négy közül az egyik), az udvaron Zsiguli (egyetlen kocsi a faluban). A családfő Szőr Endre, 52 éves. Vájár Ormoson. A felesége háztartásbeli.. A két gyermek közül a 23 éves Sándor, kohóipari technikumot végzett, s jelenleg az LKM-ben dolgozik. Minden műszakra bejár. Ö mondja: - Jó itt lakni, nem vágyom el... Sindoklásul a levegőt, a környezetet említi. A másik gyermek, a 21 éves Marika, nincs állásban. Bedolgozóként varr, emellett a nyolc éve fekvő nagymamáját ápolja. - Szerettem volna továbbtanuini, kereskedelmi iskolában. Nem úgy alakult... Persze, véglegesen még nem mondtam le róla... Szőr Endréék, tehát maradnak. De a Tornakápolnára oly' jellemző elköltözési folyamatnak ők sem tudnak útjába állni. Minden évben egy-két család rászánja magát, felkerekedik. - Most ki a következő? - Szőr Andor - mondják a kápolnaiak. Szőr Andoréknál, a Dózsa György utcában (ez a falu egyetlen utcája), a 15 éves lányukat (ő is Szőr Marika) találjuk otthon. Megjegyzem, ebben a faluban majdcsaknem mindenki Szőr, vagy Mató nevet visel. Akit mégis másképpen hívnak, például Pozsgainak vagy Szegönek, az már "bevándorlónak" számít. 21

1. Hány király él a mesében? egy... Hány lánya van neki? három... Hány országa van? három...

1. Hány király él a mesében? egy... Hány lánya van neki? három... Hány országa van? három... A SÓ (népmese) Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreg király s volt három szép lánya. Volt néki három dúsgazdag országa, mindhárom lányának jutott egy-egy ország. Hanem ahogy mondják: nincs három

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET CSíKRÁKOS HONISMERETI ESSZÉ SZÉKELY ANGYALKA MÁRIA GÖRÖCSFALVA MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM 2014 1 Csíkrákos a Csíkszeredától 10 km-re, az Olt mentén helyezkedik el. Csíkrákos községhez még

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Szántó Gerda Tabajdi Gábor. Beszámoló

Szántó Gerda Tabajdi Gábor. Beszámoló Szántó Gerda Tabajdi Gábor Beszámoló Az Erasmus oldal hosszas böngészése után végre sikerült eldönteni, hogy melyik országokat is jelöljük meg. Miután már minden kitöltendő papíron és egy angol szóbeli

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla!

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla! ÚJ LAKÁSBAN Kedves Csilla! Képzeld el! Új lakásban lakom! Ez a legszebb ház a környéken! Egy mesés társasházban, gyönyörű lakásban élek! Képzeld el! Van benne egy csendes hálószoba, világos nappali szoba,

Részletesebben

Mottó: Nem a kilométerek és a szintek a fontosak, amelyeket megteszünk, hanem az élmények, amiket ezalatt átélünk. Készítette: Kesik László

Mottó: Nem a kilométerek és a szintek a fontosak, amelyeket megteszünk, hanem az élmények, amiket ezalatt átélünk. Készítette: Kesik László Mottó: Nem a kilométerek és a szintek a fontosak, amelyeket megteszünk, hanem az élmények, amiket ezalatt átélünk. Készítette: Kesik László Vitézekről szól a fáma Kik jöttek e kies tájra Néhány száz évvel

Részletesebben

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011 TATAY SÁNDOR Bakonyi krónika 2011 1. Hazatérés Ki tudja, hányadszor járom az utat Badacsony és Bakonytamási között? Legelőször lovaskocsin tettem meg, közel ötven évvel ezelőtt. Azután jó néhányszor vonattal,

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2017.11.25. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 185; Összesen: 465

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Az Igazi Ajándék. Máté és a sárkány. Táblácska Megismételhetetlen alkalmakra copyright

Az Igazi Ajándék. Máté és a sárkány. Táblácska Megismételhetetlen alkalmakra copyright Az Igazi Ajándék Máté és a sárkány Táblácska Megismételhetetlen alkalmakra copyright 2011-2013 www.tablacska.hu 1 Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyen is túl,

Részletesebben

S C.F.

S C.F. Ref. 1219 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Trento Antik kastély eladó Trentoban LEIRÁS Az észak-olasz

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk

Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk Iskolánk diákjai ismét külföldi tanulmányi kiránduláson vehettek részt a Határtalanul! program jóvoltából: április 10. és 13. között Szlovéniában

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

A tardosi munka. Közösségi alapú tervezés Tardoson G. FURULYÁS KATALIN

A tardosi munka. Közösségi alapú tervezés Tardoson G. FURULYÁS KATALIN 172 TÓTH ZSÓKA G. FURULYÁS KATALIN A tardosi munka Közösségi alapú tervezés Tardoson Tardos község Komárom-Esztergom megyében, a Gorba hegy alatt fekszik, 1600 lélek lakja, többségük szlovák nemzetiségű.

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Kutasi Heléna Szerelmeskalandos avagy a boldogságra várni kell Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Amikor először megláttam őt, azonnal tudtam, nem lesz mindennapi történet. Biztos többen

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Nyíri Attila. Mondák

Nyíri Attila. Mondák Nyíri Attila Mondák A makkocska egyszer felnő, így lett a Sóstói-erdő A nyíregyházi erdő keletkezése Érből patak lesz, majd folyó, Bizonyára így jövőre Kis malacból hízott disznó. Rengeteg pénzt kap majd

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2017.12.21. csütörtök A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 9.00 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 185 HUF oda vissza pedig 185; Összesen:

Részletesebben

KÉPES MESEKINCSTÁR. roland

KÉPES MESEKINCSTÁR. roland KÉPES MESEKINCSTÁR roland 3 Tartalomjegyzék Aladdin és a csodalámpa...6 Hófehérke és a hét törpe...12 Az élet vize...22 Hamupipőke...30 A méhkirálynő...38 Pöttöm Panna...46 A palackba zárt szellem...56

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

A boldogság benned van

A boldogság benned van Halász Emese A boldogság benned van 50 lépés a boldogság felé Előszó Kedves Olvasó! Levelem hozzád, azzal kezdeném, hogy el kell mondanom pár dolgot Neked! Nagyszerű híreim vannak ugyanis. Képzeld, a boldogság

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Időpont: december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: Znojmoban, panzióban, személyes szobákban.

Időpont: december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: Znojmoban, panzióban, személyes szobákban. Időpont: 2018. december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal Szállás: Znojmoban, panzióban, 2-3-4 személyes szobákban. Étkezés: étterem lehetőség Znojmoban és Pozsonyban. Felszerelés: esőkabát,

Részletesebben

Most akartam éppen letenni a kalapomat. Hogyan tegyem le az ön dicséretei után? Ön azt gondolná, hogy leénekelte a fejemről.

Most akartam éppen letenni a kalapomat. Hogyan tegyem le az ön dicséretei után? Ön azt gondolná, hogy leénekelte a fejemről. GYORSVONATON Budapest A vonat öt perc múlva indul. Ma alig van utazó: az idő borongós. Lehet, hogy esik is. Az én kocsimban egy fiatal házaspár ül. A szomszéd fülkében foglaltak helyet. Ahogy bepillantottam,

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

A mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,

A mi fánk. Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és

Részletesebben

A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke

A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke Levelező Klub Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke A piros kiskocsi Tomi és Évi a domb tetejére húzták a piros kiskocsit. Beültek a -ba, és elindultak lefelé a lejtőn. Sebesen gurultak ám! Aztán reccs, bumm!

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

TESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ

TESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ TESTVÉRMÚZSÁK vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. FORDULÓ 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd meg, hogy

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650

Részletesebben

MINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT

MINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT MINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT HU11-0005-A1-2013 16. HÍRLEVÉL Oldal 2 RÉGMÚLT KARÁCSONYOK MESÉI Generációs-híd program beszélgetés a múltról tevékenység keretén belül 2016. december 08-án az Őszi Fény

Részletesebben

Hét este, hét reggel. Kiscsoport. Sötét van, semmit sem látok! Teremtek világosságot! És lett este, és lett reggel,

Hét este, hét reggel. Kiscsoport. Sötét van, semmit sem látok! Teremtek világosságot! És lett este, és lett reggel, Kiscsoport Hét este, hét reggel 1. Sötét van, semmit sem látok! Teremtek világosságot! az első nap ezzel telt el. 5. Égben madár, vízben halak, röpködjenek, pancsoljanak! ötödik nap ezzel telt el. 2. Hát

Részletesebben

JUHÁSZ KATÓ ZÖLD KEZEK

JUHÁSZ KATÓ ZÖLD KEZEK JUHÁSZ KATÓ ZÖLD KEZEK ELŐSZÓ Köztudott, hogy az emberiség korábban soha nem tapasztalt mértékben használja ki a természetet és szennyezi bolygónkat. A figyelmeztető jelek ellenére a Föld lakóinak többsége

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

A virágok tündére egy napon sorra meglátogatta az alattvalóit,

A virágok tündére egy napon sorra meglátogatta az alattvalóit, Tompa Mihály A pitypang meséje Illusztráció: Szabó Enikő A virágok tündére egy napon sorra meglátogatta az alattvalóit, megkérdezte tőlük, nincs-e panaszuk, kérésük, kapnak-e hűvös reggeli harmatot, kedvesen

Részletesebben

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015.

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015. RADNÓTHY SZABOLCS A hullámlovas 2015. PROLÓGUS Rájöttem, hogy az élet tenger. Hogy érted? Egyszerre csendes és hangos. Viharos és morajló. Amikor a horizonton a végét keresed, rájössz, hogy se eleje, se

Részletesebben

Horváth Szabolcs. Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET

Horváth Szabolcs. Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET Horváth Szabolcs Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET Lenni Egy kis tréning sosem árthat meg, Így egy rossz papíron nevezlek, Téged, kit oly nagyon kedvellek, S el nem engedlek. De látod, így néz ki szobám,

Részletesebben

Cím: Gárdonyi Géza: Az én falum. (részlet) Forrás: mek.oszk.hu

Cím: Gárdonyi Géza: Az én falum. (részlet) Forrás: mek.oszk.hu Cím: Gárdonyi Géza: Az én falum. (részlet) Forrás: mek.oszk.hu Szöveg típusa: elbeszélő Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepes, nehéz Javasolt felhasználás: 3 6. évfolyam.

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs!

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! TÁJAK KOROK MÚZEUMOK EGYESÜLET KURD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA VÖLGYSÉG TURISTA EGYESÜLET Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! Örömmel üdvözöljük a Tolnai Hegyhát 35 elnevezésű

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

CSUKÁS ISTVÁN SAJDIK FERENC POM POM MESÉI FESTÉKTÜSSZENTŐ HAPCI BENŐ. Könyv moly kép ző Ki adó

CSUKÁS ISTVÁN SAJDIK FERENC POM POM MESÉI FESTÉKTÜSSZENTŐ HAPCI BENŐ. Könyv moly kép ző Ki adó CSUKÁS ISTVÁN SAJDIK FERENC POM POM MESÉI FESTÉKTÜSSZENTŐ HAPCI BENŐ Könyv moly kép ző Ki adó Pom Pom ült az ágon, leskelődött, nézelődött, várakozott, hogy mikor jön már Picur. Jött egy fekete kutya,

Részletesebben

Időpont: január (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban.

Időpont: január (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban. Időpont: 2019. január 26-27. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban. Étkezés: otthonról szendvicsek. Egerben vacsora lehetőség. Mit

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

VOLT EGYSZER, LESZ EGYSZER (Was Albert nyomán)

VOLT EGYSZER, LESZ EGYSZER (Was Albert nyomán) VOLT EGYSZER, LESZ EGYSZER (Was Albert nyomán)... Minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek,

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

Szia Kedves Elsős! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát!

Szia Kedves Elsős! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát! Szia Kedves Elsős! Ugye ismersz? Én vagyok BÖLCS BAGOLY! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát! 3 4. Játsszunk

Részletesebben

A környék legjobb sulija

A környék legjobb sulija A környék legjobb sulija Szerintem minden diák egyetért velem, ha azt mondom, hogy egy jó suliban rengeteg a program. Persze az még jobb lenne, ha a gyerekeknek kellene tanítania a tanárokat, de ezt sajnos

Részletesebben

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE 1. Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 1. Sajnos vagy szerencsére? A belvárosban lakom. A földszinten lakom. Elég messze lakom a belvárostól.

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Embertárs (2005/1.) Tamásné Kollár Magdolna Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Esettanulmány. (a neveket és az adatokat természetesen megváltoztattuk) Klári 22 éves. Két kicsi gyermeke van:

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Erdély: 2014. május 23-25.

Erdély: 2014. május 23-25. Erdély: 2014. május 23-25. Tanulmányi kirándulás Május 23. Nagyon izgatottak voltunk reggel az utazás miatt. A csoportból sok gyerek még sohasem járt Romániában, ezért különösen nagy élmény volt számukra

Részletesebben

Húsvét a Bruderhofban

Húsvét a Bruderhofban Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6

Részletesebben

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el Vérfolyásos hívő Róm 12:1 Kérlek titeket testvérek, Isten irgalmára, adjátok oda a testeteket Isten számára élő, szent, és neki tetsző áldozatul, ez legyen a ti ésszerű, igeszerű istentiszteletetek, 12:2

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET Csíkajnád HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2014 0 Csíkajnád Csíkszeredától 20 kilométernyi távolságra lévő 600 lelket számlálókis falu.több

Részletesebben

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!!

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! A VAJDA PÉTER ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA LAPJA 18. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2012. JÚNIUS Botos Auróra 3.s JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! tartalom JÚNIUS 3 Kiváló Vajdások 4 Pedagógusnapra 5 Németországban Comeniussal

Részletesebben

Mosolyok, terek, határok

Mosolyok, terek, határok MÓSER ZOLTÁN 1946-ban született Szek - szárdon. A PPKE BTK-n tanított fotóelméletet és esztétikát. Legutóbbi írását 2011. 11. számunkban közöltük. MAI MEDITÁCIÓK Mosolyok, terek, határok Szabálytalan napló

Részletesebben

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját OSSERVATORIO LETTERARIO *** Ferrara e l'altrove *** Magyar nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese http://www.osservatorioletterario.net - http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/

Részletesebben

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Gyakorlati hely: Park Hotel Le Sorgenti Gyakorlat időtartama: 2012. május 01.-augusztus 01. Készítette: Szabó Alexandra

Részletesebben

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és Németh István Talyigán vetett ágy Háti itt van a tavasz is megint. A tavasz mindig eljön, meg a: nyár is, meg a tél is, ha várják, ha nem. Az ember szerencséje em jđn el soha. Hiába várják, hiába futnak

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

Spanyolországi beszámoló

Spanyolországi beszámoló Spanyolországi beszámoló Rettentően vártam már hogy végre eljöjjön a nap, hogy Spanyolországba utazzunk, mivel ez lett volna az első utam, amit repülővel tettem volna meg, ami már magában elég ok a nagy

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A rozsfejek mozgása árulta csak el az unoka bóklászásának a helyét. A lánygyerek egy csokor tarka virággal került elő. Viszem a Mamának! mondta.

A rozsfejek mozgása árulta csak el az unoka bóklászásának a helyét. A lánygyerek egy csokor tarka virággal került elő. Viszem a Mamának! mondta. Zsuppozás A kis faluban, az Új utca végén, csak az országúton kellett átmenni és máris a mező, a szántóföldek terültek el. Ez volt a Paptag. Silány föld volt. A bérleti díja sem volt sok. Rozsnak jó volt,

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. 60/36. Történet.

A Biblia gyermekeknek bemutatja. 60/36. Történet. A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus születése Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : E. Frischbutter; Sarah S. 60/36. Történet www.m1914.org Bible

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Zágoni Balázs. Barni Berlinben. meseregény. M. Tóth Géza rajzaival

Zágoni Balázs. Barni Berlinben. meseregény. M. Tóth Géza rajzaival Zágoni Balázs Barni Berlinben meseregény M. Tóth Géza rajzaival Koinónia Kolozsvár 2016 Első fejezet, amelyből megtudjuk, hogy Barni mennyi mindent tud Barni rengeteget tudott a nagyvárosokról, különösen

Részletesebben