..Jrta: Barta István. B otanika. Árterek fái SZOMORÚ FŰZ, susogó nyár

Átírás

1 ..Jrta: Barta István B otanika Árterek fái SZOMORÚ FŰZ, susogó nyár

2 A füzek családja - amelyben a névadó növények mellett a nyárfák is helyet kaptak - körülbelül 500 lombhullató fajt számlál. Ebből mintegy 400 tartozik szorosan is a füzek nemzetségébe, amely a latin Salix nevet az ógermán szürke szóról, vagy a kelta vízinövény kifejezésről kapta. űzből ju t az északi félteke legtö b b élőhelyére, sőt m utatóba néhány h írm o n d ó m ég az afrikai és dél-am erikai k ontinensre is k e rült. A leg tö b b en azonban m eg m aradtak az eurázsiai és északam erikai területeken, ahol szinte m in d en zugot benépesítettek. A folyók, patakok partján élő füzek m egszokott látványt nyújtanak, de alacsony, csenevész, pám ás fü zek be b o to lh atu n k a magas hegyek sziklái k özött, a sarkkör vidékén, de m ég a hosszú szárazságok sújtotta félsivátagokban is. H azánk a képzeletbeli fűzbirodalom szívében h e ly ezk edik el. Itt n in csen ek szélsőséges éghajlati viszonyok, am elyek ap ró te rm e tű v é n y o m o ríta n á k őket, h an em kiteljesedhetnek, terebélyes fává n ő h etn ek kedvükre. Lábuk a vízben I z ország terü letén ek k épze- 1 letbeli felosztásakor a víz által leginkább m eg h atáro zo tt tájak ju to tta k a fűzféléknek: a vízfolyások és állóvizek partjai. M ás néven puhafás ligeterdőnek is nevezik ezek et a növénytársulásokat. A folyók partján fordulnak elő, ott, ahova m in d en évben egyszer-kétszer k iö n t a víz. A m i a leg tö b b fának elviselhetetlen, az a fű zn ek kívánatos. A n a gyobb áradások után kialakuló sóderfövenyek, vagy a sem m iből k e letkező és néh án y év elteltével a sem m ibe vesző szigetecskék, zátonyok első lakói biztosan a füzek nem zetségéből kerülnek ki. G yakran csak annyi idő áll a növények rendelkezésére, hogy m éteres h u sángokból álló laza b o k ro k at n e veljen ek, m ielő tt elm ossa ő k et a víz. A part v édelm ében azonban term etes fává cseperednek, és a rendszeres áradások által biztosíto tt jó tápanyagellátás m iatt gyorsan n ő n ek. N y o m u k b an és v é ti d elm ü k b en az ártereken m eg jek len h etn ek a társulásra jellem ző tö b b i fafajok: a nyár és az éger. ** V égül a fákra kúszó lágyszárúak m egjelenésével kialakulhat a ligeterdő. Hálátlan katonák A kárókatonák ürülékétől idővel lekopaszodnak a fészkelőtelepként szolgáló fűzfa ágai 9

3 Tarzan az ártéren / rdem es n éh án y szót ejteni a folyóparti ligeterdők lágyszárú növényeiről, hiszen ezek a szún y o g ra jo k tó l h em zseg ő erd ő k Az ártéri nyárfák ágaira liánok kúsznak, az aljnövényzetben pedig gyakori a kellemetlen csípéséről hírhedt csalán olyan látványt nyújtanak, m in t a term észetfilm ek legvadabb d zsungeléi. A fákra m in d en h o l lián o k kapaszkodnak; kusza szövevényük et jo b b a n szem ügyre véve kid e rül, h o g y vadszőlő, iszalag, kom ló és sü n tö k alkotja. Az iszalag k arvastagságúra hízó szárai akár egy em b er súlyát is elbírják, de vigyázz: a sű rű aljn ö v én y z etb en k ö n n y en csalán közé vagy egy rejte tt pocsolya vizébe eshetsz! P e r sze a talajszinten is várnak egzotikus érdekességek, például a n e- báncsvirág rózsaszínű virágokkal ékes bokra. Védett füzek G / / azánkban a füzek h áro m faja ia is szerepel a v éd ett n ö (í / L vények listáján. A legritkább k ö zülük a babérfűz, m ely M agyarországon kihalással k ö zv e tle n ü l veszélyeztetett növény. Kis fává n ö v ő tö v ei K elet-m ag y aro rszágon, például B átorligeten láthatók. A füles fűz szintén előfordul az őslápban, de ez a néhány m éteres, elágazó b o k o r sokkal biztosabb gyökereken nyugszik, m in t a babérfűz. A parti fűz nevéhez híven kifejezetten a zátonyok, hordalék- 10

4 Mi köze a barkának a Húsvéthoz? A fűzbarka - hazánkban főleg a kecskefűzé - valószínűleg évezredek óta a tavasz és az újjászületés jelképe. A Bibliában a zsidók sátoros ünnepének elengedhetetlen kellékei voltak a leveles faágak. Sajnos mivel a fűz és a nyár héber neve azonos - ebből is látszik, hogy a közeli rokonságot már réges-rég felismerték nem lehet tudni, hogy melyik volt a szertartás igazi kelléke. A régi hiedelmek eltűntek ugyan, de a jelképek egy része feltartóztathatatlanul tovább él. Ma a keresztény vallások éltetik és viszik tovább a barka különleges szerepét azáltal, hogy a barkaszenteléssel a húsvéti ünnepkör elválaszthatatlan és elmaradhatatlan részévé teszik. A tél végén levágott és a meleg szobában vízbe állított ágakon megduzzadnak, és néhány nap alatt kipattannak a rügyek, így akár már a természet ébredése előtt felrázhatod a barkát téli álmából. A rügyek egy részéből tavasszal különleges virág, a barka fejlődik. A virágport pedig rovarok szállítjá k egyik fától a m ásikig. C serébe a fűz a b arkában elrejtett n e k tá r m irigyek édeskés váladékát kínálja a rovaroknak táplálékul. Fehér fűz - a király év szerint is ki kell em elni a legim pozánsabb hazai fűzfát, a fehér füzet, am ely akár a 30 m éteres m agasságot is elérheti. R áad ásul, b ár elsődlegesen a n a g y o b b fo ly ó k (D u n a, D ráva, Tisza) árterületén él, m eghódítja a d o m b o k at is, és akár 600 m éteres ten gerszint feletti m agasságig elő fordul a nedves erdőkben. T örzse szabálytalan, koronája g öm bölyded, kérge repedezett, barnás. Levelei oly an o k, m in t a leg tö b b fűznek: k esk enyek, lándzsásak, szürkés színűek, finom an fűrészes szélűek. T e r m esei apró padok cserjéje. Csak a D ráva és a Tisza felső folyásánál fordul elő. T erm észetvédelm i értéke m in d össze 2000 forint, ebből is látható, hogy m ég viszonylag gyakori n ö vénye a K árpát-m edencének. Füzek családfája h h o z, hogy legalább a jó l- neveltség szintjén eligazodj a hazai fűzfák rokon ságában, legkevesebb 20 fajt k ellen e m egism erned. R áadásul n em is lenne k ö n n y ű dolgod, m ert a legtöbb faj ahogy ro k o n o k h o z illik hasonló m egjelenésű: hosszú, lándzsás leveleket nevel. Agai, a legtöbb csúcsrügyet n ev elő fáétól eltérő en, folyam ato san n ö v e k e d n e k egészen őszig; télen részben visszafagynak, de az o ld alrügyekből újra k ih ajtanak. Az ártéri fák alatt szerényen bújik meg a gyalogbodza virága, és a rajta lakmározó gyöngyházlepke

5 Kalotás Zsolt felvétele A rendszeresen visszavágott ún. botoló füzeknek fontos szerepe van a part védelmében tokterm ések, am elyek m ár nyár elején b eérn ek. K ülönlegessége gyors növekedésében is m eg m u tatkozik. M ár az első nyáron térd magasságú hajtást nevel, am ely a k ö v etk ező é v e k b en évi m ásfél m étert is növekszik, m egelőzve ezzel m in d en erdőalkotó hazai fát. 10 évesen kezd virágozni, n ö v e- 12 A fűz és az árvízvédelem Az alföldi folyók töltésén sétálva gyakran lehet olyan fákat látni az ártéren, amelyeket derékmagasságban visszavágtak. Ezek legnagyobb része fűz, amely levágás után a törzsön lévő alvórügyekből kihajt, és nagyon jó l felújul. A magasan meghagyott törzsek a télvégi jeges ár levonulását is segítik, mert megvédik a gátat a zajló jé g rombolásától, és összetörik az árral rohanó jégtáblákat. A természettel összhangban élő nép bölcsessége így oldja meg egy füst alatt a fakitermelést és az árvízvédelmet.

6 kedése ekkor lelassul, 40 évesen pedig csaknem m egáll, de ekkor m ár magassága m eghaladja a m étert. A gyors növekedés viszont n em párosul hosszú élettartam m al, m ár a fáknál n em is olyan magas 100 éves k o rt is ritkán éri m eg. T iszteletet parancsoló törzse v i szont a m ásfél-, k étm éteres átm é rő t is elérheti, így a teknőváj ás leggyakoribb alapanyaga. A fehér fűz fája lágy faanyagot ad, ennek ellenére rendkívül értékes, m ivel egyöntetű szerkezetű, jó l m eg m unkálható és faragható. R áadásul olyan terü leten él, ahol a legtöbb faipari szem p o n tb ó l k eresett fa n e m képes fejlődni. Kecskefüz - az úttörő /I m éteres m agasságig 1 n ö v ő kecskefűz nem olyan előkelő, m in t a fehér fűz, de a füzek képzeletbeli seregének m égis hasznos tagja. E lő rek ü ld ö tt felderítő k én t m egtelepszik szinte m in denhol, közöm bös számára a h ő m érséklet, a vízellátottság és a talaj is. A hol szabad teret talál, például egy k iv ág o tt erd ő h ely én, o tt gyorsan elterjed. E lég néhány év, hogy kim agasodjon az aljnövényzetből, és ontani kezdje m agvait, am elyek n y o m án újabb füzek sarjadnak. T íz év alatt eléri teljes m a gasságát, és addig tartja kivívott harcállásait, m íg a lassú n ö v ek e désű fák u to l n em érik, és be n em árnyékolják. Ilyenkor is sokáig tere m m ég, és m agjait m essze szétszórja k ö rn y e zetéb e n. És h o g y h o n n an kapta nevét? Szövetei k e vesebb keserűanyagot tartalm az- Fűzfakosár, nyárfateknő A fűz- és nyárfák több népi mesterséghez szolgáltattak anyagot. Közülük egyik-másik, például a teknővájás mára a néprajzi múzeumok világába szorult vissza, a fűzfavesszőből készült kosarak, fonott bútorok azonban ma is kelendőek Kitől kapjuk a kosarat? A fűz hagyományosan a kosárfonás alapanyaga. Vesszői évszázadok óta az elnyűhetetlen kosarak, bútorok, kerítések, halászati eszközök és egyéb használati tárgyak alapanyagát adják. A mesterséges anyagok elterjedésével a fűzvessző jelentősége csökkent ugyan, de az igazi háziasszonyok még mindig vesszőkosárral járnak a piacra. A vesszőket a kosárkötőfűzről vágják, amely közepes nagyságú cserje. Sokfelé kifejezetten a vesszők miatt ültetik, és évről-évre vágják. A kosárfonás minőségi alapanyagának rugalmasnak, hosszúnak és egységes színűnek kell lennie. Cipót d a ga sz t nyárfatekenőbe A teknővájás régi mestersége a cigánysághoz kötődött, akik a teknőket, kanalakat készítették. Munkájukhoz leggyakrabban fűz-, nyárés égerfákat választottak. A kidöntéssel megvárták a téli időszakot, mert nem akartak fájdalmat okozni a fának: hitük szerint a téli nyugalomban a fa nedvei a gyökerébe húzódtak vissza, és így a fa nem szenved a kivágás miatt. A kidöntött törzseket alapos tervezés alapján dolgozták föl. Mindig a családfő készítette a nagyobb, több szakértelmet igénylő darabokat, a gyerekek a döntésnél segédkeztek vagy kanalakat készítettek, az asszonyok pedig a környékbeli falvakban értékesítették az apróbb portékát. A nyarat a család mindig a megfelelő fák felkutatásával, vándorolva töltötte, télen pedig a kivágott törzseket dolgozták fel. A nagy szakértelmet és a fák ismeretét és tiszteletét kívánó munka miatt a teknővájó cigányok mindig a helyi közösségek elismert tagjai voltak. Kovács Zsolt felvétele 13

7 14 Az ártéri fák puha törzsét könnyű m egmunkálni". A harkály odút váj bele, a hód pedig kidönti, és várat épít belőle nak, m in t a legtöbb fűzé, ezért a kecskék és a vadak n em vetik m eg hajtását, lev eleit. K oratavasszal b om ló virágai a m éh ek kedvelt legelői.

8 Szomorú és csavaros szom orúfűz valójában egyáltalán n em szo m o rú : egyszerűen a lelógó hajtások m iatt kapta ezt a nevet. A sárga vesszejű szom orúfűz a vízpartok h an g u latának elengedhetetlen kelléke. A balatoni sétányokon óriási sátrat alkotó példányaival találkozhatsz. A k ertészetek sokféle füzet k ínálnak, am elyek a k ertek különleges díszeivé válhatnak. A változatos színű és m é re tű fajták m ellett m e g jelen tek a csavart vesszejű díszfüzelc is. Nyárak I fű z fafé lék (L / J. c s a l á d j á nak kisebbik ága a nyáraké: m in d össze 35 fajuk van. A z északi m érsékelt öv lakói, d e a füzekhez hasonlóan változatos k ö rü l m ények k ö zö tt képesek m egvetni gyökereiket. L eveleik leh etn ek a ju h a r levelére em lékeztetők, de annál legöm bölyítettebbek, vagy to jásd ad o k, illetv e h áro m szög- letűek is. Sokszor ugyanazon fa fiatalabb és id ő seb b ágain k ü lö nböző alakú leveleket találunk. A levél színe világoszöld, fonákja tö b b n y ire ezüstö sen csillog. Hosszú n y elü k n ek köszö n h ető en a legenyhébb szellő is m eg m o z gatja ő k et, m egvillantva a szám talan ap ró e z ü sttü k rö t. V irágaik tö m ö tt bark ák, am ely ek rü g y - fakadás előtt nyílnak. A virágpor a A z évszakot, am ely évről-évre szü n időt h oz, többes szám ban,,n y a ra k -n a k m ondjuk, a fá k a t pedig n y á ra k -n ak. H asonlóképpen n ya ra t m ondunk, ha a z évsza k o t em legetjük, de n yá rt, am ennyiben á fá t. szél szárnyán utazik egyik virágról a m ásikra. A nyárfa term ését a fehér, vattaszerű r e p í t ő k é s z ü l é - k ek rő l k ö n n y en felism erheted. A m ag ró l leváló, tö m eg esen szálló, g o m o ly gó vatta sok bosszúságot okoz a kertészeknek, házm estereknek és az autósoknak. Nyárfa-seregszem le i vadon előforduló nyárakat a C L / J. tu d o m án y szekciókba sorolja. V annak világos kérgű szőke nyárak, nagylevelű nyárak, illatos balzsam nyárak és susogó rezgő- nyárak. A term észetben előforduló ny árak m ellett szám talan n em es A nyárfa csomókban szálló termései sok bosszúságot okoznak A szomorúfüzet gyakran ültetik vízparti sétányokra, csón akázótavak mellé ny ár is létezik, am ely eket a n a g y o b b m en n y iség ű és jo b b m in ő ség ű faterm és érd ek éb e n nem esítettek. A nyárfajok m aguk-

9 Fekete István: Nyárfa 25 éves koráig m egőrizheti. U tán a ugyan ez lassul, de m ég 30 évig sz á m o ttev ő e n m agasodik a fa. L egöregebb példányai a gas jegenye, m ely ennek az őshonos fekete nyárnak véletlenül létrejött m utációja. V alószínűleg N y u g a t-e u ró p á b a n alakult ki v alam ik o r a X V III. században. A zóta sikeres karriert fu to tt be, és m in t ü ltetett díszfa a világ számos vidékére eljutott. Rétaljban áll s berekszélen, utat mutat nyáron s télen, reszket, bár szellő se lebben. ősszel a varjú károg róla, nyáron kis vércsék ringatója, altatja őket az estben. éves k o rt és a k ét m éteres törzsátm érő t is elérik. G yors n ö v ek e dése m ellett érté k ét n ö v eli jó sarjadóképessége: a kidőlt vagy k i vágott tö v ek gyökeréről ren g eteg sarj fejlődik. D éli származására utal A felkelő nap rajta lobban, és Dávidot lesi a holdban, aki szomorún hegedül... Rajta kiált a sárgarigó: Huncut, huncut, huncut a bírói" Mintha ő tudná egyedül. a m elegigény, am ely a D una-t isza kö zé re korlátozza hazai elterje d é sét. Jelentősége a h o m o k m eg k ö tésében és a v éd ett állatoknak o tth o n t adó erdő biztosításában van. ló A nyújtófának 6 a fája, viharban - jaj! - ne menj alája, az istennyila szereti, a cigány teknőnek faragja, rajkóját is benne ringatja, s malacát belőle eteti. Szellős állványok pallófája, a kubikosok talicskája, kisszék is belőle készül, a felhők magas csúcsán ülnek, ágán a szelek hegedűinek, s nincs ünnep nyárfagally nélkül. Télben a kedves őszt siratja, ősszel a nyarat takargatja, tavasszal a nyarat várja, nyári füzekben nyárfa lobban, puha szíve csak nyárban dobban, a nyárfa: a nyárnak a fája. tói is k eresztező d n ek, így tulajd o n k ép p en csak a tö m érd ek változatból kellett kiválasztani m indig a legkedvezőbb tulajdonságúakat. A szőke nyárak csoportjának m e diterrán származású képviselője a 35 m éter m agas fehér nyár. L evelei változatosak, növekedése pedig egészen egyedülálló. A z évi egy m éteres növekedési ü tem et akár Rezgő nyár és jegenye I evelei sejtelm es suhogásának o L y k ö szö n h eti n ev ét és n é p szerűségét a rezgő nyár. Ő shonos fafajunk, am ely azonban előnyös tulajdonságaiban messze elm arad a fehér nyár m ögött. N övekedése alig fele társáénak, és életkora is m indössze év, viszont jo b b ellenállóképessége m iatt m eg h ó d í to tta középhegységeinket is. G y ö - kérsarjakat kevésbé nevel, de m agja it páratlan tö m eg b en ontja. P uha fájának erdőgazdasági értéke n ap jain k b an n ö v e k e d ő b e n van. A fehér nyárra em lékeztető fekete nyár viszont akár 250 évig is élhet. K ülönleges változata a keskeny, oszlopos növekedésű, to ro n y m a- A harkály vájta füzfaodúban sok más m adár, így a búbos banka is megtelepszik Éger - a lábakon álló fa em lehet kihagyni a vízparti élő h ely ek fáinak felso ro lásából az égert sem, hiszen a ligeterd ő k b en, de m ég inkább a láperd ő k b en m in d en ü tt je le n van. E n n ek a n em túl gyorsan és nagyra n ö v ő fának a nev ét sem ism ernénk, ha nem nevelne lábakat. Az áradások id ején kialakuló le v e g ő t len körn y ezetb en olyan magasra kellett em elnie a gyökértörzsét, hogy az m ár a vízszint fölé k erü l jö n. így jö n n e k létre a gyökérlábak, és a térdm agasságban kezd ő dő törzs. Ezzel a trü k k el és a gyök erek k ö zö tt fejlődő léggyökerekkel m in d ig tu d kellő m ennyiségű o x ig é n t biztosítani a vízfelvételhez. Egyes tőzeges láp o k o n az éger erd ő k et alkot, víznek pedig nyom a sincs akkor veszed észre, ha egy tavon úszó vastag, egybe- Az égerfák töve kiemelkedik a vízből, termésük apró fenyőtobozra emlékeztet függő tőzegszőnyegen állva ugrálni kezdesz, és m egérzed lábad alatt a szilárdnak tű n ő talaj enyhe h u l lámzását. 17