- PDF Free Download

Átírás

1

2

3

4

5

6 Annex for the Mid-term report LIFE11/NAT/HU/000926/ Grazing and mowing treatments at Hevesi-sík (HUBN10004) project site in 2016 The work was supported by the European Union s LIFE - Nature Fund

7 Action C.4 Grazing and mowing treatments at Hevesi-sík (HUBN10004) project site in 2016 Summary We started the grazing period with 107 cows and their offsprings (86 calves until ), 3 bulls and 9 heifer, which is equal to 149,8 individuals in animal units (AU). 3 types of grazing practices (under-grazing, moderate and intensive) are realized by the herd on 3 different sized and located areas with similar habitat structure. Regarding the number of cattles and the actual AU in 2016 we evolved areas of 61, 29 and 14 hectares. The animals were kept for one whole day/week in each treatment area. For the rest of the week animals grazed in the grazing buffer zone (143 hectares in regard of 0,6 AU/ha grazing intensity). Compared to previous years this period is judged to be less drought so far, the carrying capacity of the pasture is better. Suppression of reed spread to further areas. To meet the needs of fodder and hay litter for 2016/17 we stacked 1045 bales of alfalfa, 1007 bales of grass hay and 989 bales of straw in the ranch. We continue baleing alfalfa and grass hay during September (we calculate with producing additional hundreds of bales this time period) and we store another 1000 bales of hay litter in the farm buildings in Sarud. We also grow corn as supplemental food on 17 hectares that we harvest in October. The mowing works followed the management plan, but some areas were mowed later than planned according to weather conditions. The bales produced in the project area will serve as winter forage for the herd (178 bales of grass hay).

8 Összefoglaló A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége 2016-ban a C4 akcióban 2016-ban a legeltetési szezont 107 anyatehénnel, annak szaporulatával (2016. április 24-ig: 86 borjú), 3 bikával és 9 üszővel indítottuk meg. Mindez nagyállat-egységben kifejezve 149,8 egyedet jelent. A gulyával három különböző legelési nyomást (alul-legeltetett, közepes, intenzív) valósítunk meg, három egymástól térben elkülönülő, eltérő méretű, de élőhelyszerkezetét tekintve hasonló területegységen ban, az állatállomány létszámát, illetve az aktuális NÁE-t alapul véve hektár méretű legelőegységeket alakítottunk ki, melyek hasznosítása a hét 1-1 napján történik, míg a fennmaradó 4 napon a kísérleti legelőegységeken kívül történik az állatok legeltetése. Ez utóbbi terület méretét 0,6 NÁE/ha legeltetési intenzitást alapul véve 143 hektárban határoztuk meg. A legelőegységek lehatárolása villanypásztorral történik. A korábbi évekhez viszonyítva az idei szezon ez idáig kevésbé volt aszályos, a gyep eltartó-képessége tartósabbnak bizonyult, a gyep még a magas intenzitású legelőegységben sem fogyott el. A nád visszaszorulása további területrészeken is megfigyelhetővé vált. 2016/17 telére vonatkozóan kalkulált takarmány és alomszalma - szükséglet kielégítésére augusztus 31-ig 1045 darab lucernaszéna bála, 1007 darab gyepszéna bála, valamint 989 darab szalmabála került bekazlazásra az állattartó telepre. A lucerna és a gyepszéna tekintetében szeptember folyamán további több száz darab bála előállításával számolunk, míg az alomszalma esetében a szükséges mennyiség másik fele, további 1000 bála rendelkezésre áll a sarudi blokkban. A kiegészítő abraktakarmányként szolgáló szemes kukorica termesztése 17 hektáron történik, ennek betakarítása októberben várható.

9 A gazdálkodási tervben meghatározott, kaszálással hasznosított földrészletek kezelése a protokoll szerint megvalósult, bár némely terület esetében, elsősorban időjárási okokból kifolyólag a tervezetthez képest később került sor a kaszálásra. A projektterületen ez idáig keletkezett, szám szerint 178 darab gyepszéna bála az állatállomány téli takarmányszükségletének fedezését szolgálja.

10 Gazdálkodási/Területkezelési terv A Hevesi-sík projektterülete a Tarnaszentmiklós közigazgatási határban lévő közel 360 hektáros terület (Hamvajárás), ahol a területkezelés két alapvető típusa, a legeltetés és a kaszálás valósul meg, azok intenzitása és időbelisége szerint differenciált módon. A különböző kezelések hatását egymáshoz és a kontroll (nem kezelt) területekhez is viszonyítva értékeljük, monitorozzuk. Az alábbi fejezetek a területkezelés főbb elemeinek évi tervezését fogják össze. Legeltetés Állatállomány alakulása 2016-ban a legeltetési szezont 107 anyatehénnel, annak szaporulatával (2016. április 24-ig: 86 borjú), 3 bikával és 9 üszővel indítjuk meg. Mindez nagyállat-egységben kifejezve 149,8 egyedet jelent. Állatállomány elhelyezése Nyári szállás A legeltetési szezonban, az állatok delelését, éjszakai elhelyezését és egyedi kezelését szolgáló mobil karámrendszer, az állatgondozók szociális helységeként funkcionáló lakókocsi, a mindezekhez kapcsolódó infrastrukturális elemekkel (nyári szállás) a korábbi évekhez hasonlóan a projektterület szélén a Bolya-erdő mellett (Tarnaszentmiklós hrsz. 064/1d) kerül elhelyezésre. A vízellátást csőkútról, villanymotoros szivattyúval biztosítjuk. Tervezzük továbbá a megközelítést biztosító út karba helyezését, valamint egy meglévő sorompó felújítását. Az itatás a nyáriszálláson meglévő csőkútról biztosított, a projektterület távolabbi pontjain történő legeltetés esetén pedig a központi helyzetű, felújított kút vehető igénybe. Állatok téli elhelyezése A gulya téli, november és április hónapok közötti időszakban történő elhelyezését és tartását továbbiakban is az Igazgatóság bérleményében lévő állattartó telephelyen (Betyár-Páskom) kívánjuk biztosítani. A 2016/17-es telelési időszakra tervezett, az állatállomány növekedésével szükségessé váló fejlesztéseket (istállók felújítása, karámok kiépítése) a szerződő fél már 2015 őszén teljesítette, így az idei szezonban a biztonságos betelepülés és áttelelés további jelentősebb infrastrukturális fejlesztést nem igényel. Téli takarmányozás Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az állatok téli takarmányozása az igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő földterületeken megtermelt réti szénával, lucernaszénával és kiegészítő abraktakarmánnyal (elsősorban szemes kukorica) biztosítható. 2016/17 telére vonatkozóan kalkulált takarmányszükséglet 1000 darab réti széna és 1000 darab lucerna széna bálát jelent, amely a közel 300 hektár kaszálóról (gyep), valamint 140 hektár lucernaföldről nagy biztonsággal

11 megtermelhető. A kiegészítő abraktakarmányként szolgáló szemes kukorica termesztése 17 hektáron történik, míg az almozáshoz szükséges jelentős, 2000 darabos szalmabála igényt a több mint 200 hektáron termesztett kalászos tarlóról tudjuk fedezni. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az etetés kétnaponta, köretetőkbe elhelyezett bálákkal történik. Személyi feltételek Az állatok közvetlen gondozását, ellátását munkaköri leírásban részletezett módon továbbra is 4 fő állatgondozó (gulyás) váltott műszakban végzi. Az állattartás szakmai felügyeletét és irányítását, valamint a takarmánytermesztés egész folyamatának ellenőrzését, szintén munkaköri leírásban részletezett módon az agronómus, Sasváriné Hegedűs Évavégzi ban is számolunk 3-4 fő közfoglalkoztatott munkájára, különösen a jelentős élőmunka-igényű feladatok, - mint az állatok téli ellátása, ki és betelepülés elvégzésekor, továbbá megoldandó az erőgép használat és üzemeltetés személyi feltételeinek megnyugtató rendezése. Legeltetés Az állatok legeltetése villanypásztorral körbezárt, - az állomány növekedésével évről-évre változó méretű legelőegységekben történik, melynek kiépítése a kihajtást megelőzően megtörténik. A projekt ezen szakaszában egy gulyával három különböző legelési nyomást (alul-legeltetett, közepes, intenzív) kívánunk megvalósítani, három egymástól térben elkülönülő, eltérő méretű, de élőhelyszerkezetét tekintve hasonló területegységen ban, az állatállomány létszámát, illetve a tervezett NÁE-t alapul véve hektár méretű legelőegységekkel számolunk, melyek hasznosítása a hét 1-1 napján történik, míg a fennmaradó 4 napon a kísérleti legelőegységeken kívül történik az állatok legeltetése. Ez utóbbi terület méretét 0,6 NÁE/ha legeltetési intenzitást alapul véve 143 hektárban határozzuk meg. (lásd. táblázat) állatállomány(náe)és területigényének (ha) változása I. év II. év III. év IV. év V. év állat NÁE állat NÁE állat NÁE állat NÁE állat NÁE 84 üsző (0,6) üsző (1,0) üsző (1,0) anyatehén (1,0) anyatehén (1,0) tehén (1,0) 12 7 borjú (0,6) 4 3 bika (1,0) 3 86 borjú (0,4) 34,4 86 borjú (0,4) 35 3 borjú (0,4) 1,2 3 bika (1,0) 3 43 üsző (0,6) 26 6 üsző (0,6) 3,6 9 üsző (0,6) 5,4 43 bika (0,6) 26 3 bika (1,0) 3 gulya 62 gulya 112 gulya 113,8 gulya 149,8 gulya 146 üsző gulya 26 bika gulya 26 legeltetés módja szabad legeltetés kombinált kombinált kombinált szabad legeltetés kezelés nincs van van van nincs kísérleti kezelés területigénye 24,0 77,7 79,0 103,9 kezelt területen kívüli területigény 103,3 106,7 108,4 142,7 243,3 86,7 összes területigény 127,3 184,4 187,3 246,6 330,0 NÁE összterületre 0,6 0,6 0,6 0,6 0,75 1. ábraaz állatállomány (NÁE) és területigényének változása a projekt időtartama alatt (2016 kiemelve)

12 A legeltetés napi ritmusát tekintve egy délelőtti (6-11h), és egy késő délutáni (15-20h) legeltetési időszakokkal, míg éves viszonylatban a terület eltartóképességéhez és az időjáráshoz igazodva április végétől novemberig második feléig tartó legeltetéssel számolunk. 2.ábraTervezett kísérleti kezelések és területhasználat a projektterületen 2016-ban Kaszálás A projektterületen a kaszálásra vonatkozóan eredetileg három kísérleti kezelést állítottunk be, ami időközben kiegészült egy negyedik, kombinált (kaszált, majd legeltetett) kezeléssel. A kaszálók hasznosítása elsősorban az időpontok szerint differenciált, az egységek méretét pedig alapvetően a terepadottságok (kaszálhatóság) határozták meg. Ennek megfelelően, 2016-ban a protokoll szerint a következő kaszálási egységeken végezzük el a kaszálásokat. 2x kaszált (egy korai és egy kései kaszálás) cca. 20 hektár hagyományos időpontban (május) kaszált - cca. 20 hektár későn, június 30. után kaszált cca. 15 hektár kombinált hasznosítás (májusban kaszált, majd legeltetett) cca. 15 hektár A kaszálások minden egyes egységen a Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályairól szóló

13 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint történnek. A kaszálást és az azt követő betakarítást (bálázás) saját gépsorral és saját munkaerő bevonásával kívánjuk elvégezni. A betakarított kaszálékot pedig az állatállomány takarmányozására fordítjuk.