Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében"

Bálint Kozma
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Mohos Mária Keczeli Lajos Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Pécs, március 18.

2 2

3 3

4 Funkciók Tapolca történelmi fejlődése során Medenceközpont, útcsomópont Apró- és törpefalvas településhálózat XIV. század: generalis congregatio, 1378: oppidum XV. század: királyi sókamara székhelye, cultellus, esperesi székhely, sedria Castelluma a lövöldi karthauziaké Első iskola: : török pusztítás, kétfelé adózás XVII. közepe: új erősség, hajdúk betelepítése (1656), püspöki mezőváros, vásáros hely XVIII. század eleje: első zsidó kereskedők XVIII. század vége: 2387 fő 4

5 Szőlőtermelő, borkereskedő központ, Filloxera Ellen Védekező Társaság, vincellér iskola Jelentős zsidó népesség, 1847: zsidó iskola, 1863: zsinagóga 1865: Tapolcai Takarékpénztár RT. 1872: Felső Népiskola, 1895: polgári iskola 1890: Tapolca és Vidéke Vasúti csomópont (1891, 1895, ) Földhivatal, járásbíróság, kórház: teljes értékű járási székhely 5

6 1951: Batsányi János Gimnázium, garnizonváros : Tavasbarlang 1966-ban város (1964: Bakonyi Bauxitbánya V. központja) 6 Szigetelőanyag-gyár, Bakony Művek, Kenyérgyár

7 7

8 Funkciók Szentlőrinc történelmi fejlődése során Tájak találkozása, útcsomópont Apró- és törpefalvas településhálózat XIII. sz. templomos (keresztes) lovagok XIV. sz. johanniták (ispotályosok): hiteleshely, plébánia XVI. sz. Pécsi Vilajet, Szentlőrinci Nahie (járás), kettős adóztatás XVIII. sz. elejétől uradalmi központ, dominium: Eszterházyak, esperes 1729: első tanító, 1795: első iskola 1773: járási központ (3 mezőváros, 57 falu, 14 puszta) XVIII. sz. vége: 754 fős község 1855: bába, 1878: járásorvos, okleveles bába, 1894: járásorvos és körorvos 1862-től 1950-ig 13 település körjegyzősége Vasúti csomópont (1863, 1882, 1895) 1873: postaállomás 1880: gyógyszertár 1886: hetivásár tartási jog, 1899: négy országos vásár tartásának joga 1901: óvoda szolgabíróság, csendőrség 8

9 dualizmus: 72 község a Szentlőrinci járásban (Ibafától a Dráváig) 19 gazdasági- és kulturális egylet, pl.: Casino, Társaskör, Polgárkör, Vadászkör, Ipartestület, Gazdakör, Tűzoltótestület 1929: XXV. Orvosi Kör (26 helység), 1934: Stefánia Intézet (anya- és csecsemővédő) 1930: Horthy Miklós Téli Gazdasági Iskola (mezőgazdasági technikum) Aranykalászos Gazdák Köre, MÁV Alkalmazottak Otthona 1947: földműves szövetkezet, 1948: gépállomás, 1950: TSZ, téglagyár, malom, sütőüzem, sajtüzem, 1951: Cipész KTSZ, 1952: Műszaki KTSZ, vállfaüzem, bútorüzem 1949: községi könyvtár, 1958: mozi 1950-től megszűnő járás székhely funkció (Szigetvár, Pécsi járás) 1958: Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet 1963: bölcsőde 1966: szociális otthon, 1967: diákotthon 9

10 Az 1971-es OTK Tapolca fő (1970) Szentlőrinc 4147 fő (1970) Középfokú központ Járásszékhely kis jelentőségű településhálózati szerepkörrel Teljes értékű intézményhálózat mentőállomás, rendelőintézet, általános kórház, általános gimnázium Termelőszövetkezet területi szövetsége, boripar Bakonyi ipari koncentráció iparfejlesztési övezet, téglaipari kisüzem Kereskedelmi központ Közlekedési csomópont Természetvédelmi terület, üdülő- és idegenforgalmi táj, idegenforgalmi folyosó Kiemelt alsófokú központ Község nagy jelentőségű helyi szerepkörrel Fejlett intézményhálózat mezőgazdasági intézmény (felsőfokú technikum) Élelmiszergazdaság, élelmiszer feldolgozás (malomipar) Pécs-Komlói ipari koncentráció iparfejlesztési övezet, téglaipari kisüzem Kereskedelmi alközpont Közlekedési csomópont 10

11 A népességszám alakulása a két városban Tapolca Szentlőrinc Tapolca Szentlőrinc 11

12 12

13 13

14 Tapolca az OTK után Szentlőrinc az OTK után Sümegi járás megszűnése Tapolca pozícióinak erősödése a közigazgatásban BKÜ háttértelepülése Bevásárló turizmus Barlangterápia, új gimnázium, új általános iskola, óvoda, bölcsőde 1972-től nagyközségi rang Dinamikus fejlődés, erősödő vonzásközpont, beköltözés magánerős építkezések, tömbházak, sorházak (Mecseki Ércbányászati Vállalat, MÁV dolgozói), vízhálózat (Tortyogó), hulladéklerakó új óvoda, két új iskola, strand, egészségügyi központ A rendszerváltás után gazdasági szerkezetváltás Bányászat szerepének leértékelődése, garnizonjelleg megszűnése Kistérségi központ, járási központ A város arculatának pozitív változása Pelion Szálló **** (2003) Tavasbarlang látogatóközpont Idegenforgalom erősödése helyi és környékbeli foglalkoztatók megszűnése (bányászat, vasút, építőipar, feldolgozóipar) 1996-tól városi rang vetélytárs: Szigetvár 2004-től újra központi funkció kistérség, járás Intézményi bővülés (rendőrség, gyámhivatal, okmányiroda, munkaügyi kp., járóbeteg-ellátó) + Intézmény összevonások (10 évig gimnázium) Mezőgazdaság, könnyűipar, tercier szektor + Pécs és a környék (sajtgyár, cementgyár) Geotermikus energia kiaknázása, mentőállomás 14

15 15

16 16

17 Köszönjük a megtisztelő figyelmet! 17

Hasonló dokumentumok

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda