POLGÁROKNAK SZÓLÓ ÖSSZEFOGLALÓ (VEKOP)

Átírás

1 POLGÁROKNAK SZÓLÓ ÖSSZEFOGLALÓ (VEKOP) 1. Rendelkezésre álló keret Az 289 milliárd forint összértékű VEKOP források az alábbiak szerint oszlanak meg az egyes prioritásokon: VEKOP 1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása: 24 milliárd forint. VEKOP 2. prioritás: Kutatás, fejlesztés és technológiai innováció: 59 milliárd forint. VEKOP 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések: 6 milliárd forint. VEKOP 4. prioritás: Turisztikai és természetvédelmi fejlesztések: 11 milliárd forint. VEKOP 5. prioritás: Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása: 34 milliárd forint. VEKOP 6. prioritás: Települési környezet- és közszolgáltatás-fejlesztés: 27 milliárd forint. VEKOP 7. prioritás: Társadalmi hozzáférést bővítő és humánerőforrás fejlesztést támogató programok: 38 milliárd forint. VEKOP 8. prioritás: Foglalkoztathatóságot szolgáló programok: 38 milliárd forint. VEKOP 9. prioritás: Közigazgatási és közszolgáltatási fejlesztések: 52 milliárd forint.

2 1. Alapadatok VEKOP Éves Végrehajtási Jelentés Beérkezett projektek: 2 db 14,6 Mrd Ft 46,8 M EUR Támogatott projektek: 1 db 4,2 Mrd Ft 13,5 M EUR VEKOP esetében 2015 végéig a Foglalkoztathatóságot szolgáló programok c. prioritási tengely keretében meghirdetett felhívásokra a támogatást igénylők 2 db támogatási kérelmet nyújtottak be közel 15 Mrd Ft igényelt összköltséggel. A benyújtott támogatási kérelmek közül végéig az egyik esetében született meg a támogatási döntés; a megítélt összköltség 4,2 Mrd Ft, a támogatás egy államháztartáson belül nonprofit szervezet részére került megítélésre. 2. Eredményorientáltság / Főbb prioritások a végrehajtásban A VEKOP köszönhetően speciális, azaz ágazati és területi szemléletet ötvöző nézőpontjának fő küldetése és átfogó célja, hogy biztosítsa a Közép-magyarországi régió fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, valamint a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését. A kettős nézőpont alapján a régión belül egyaránt tervezhetnek az úgynevezett területi szereplők (az önkormányzati fejlesztésekben érintett szervezetek, a megyék és a megyei jogú városok, VEKOP esetében Pest megye, Budapest és Érd Megyei Jogú Város), valamint az érintett szaktárcák. A VEKOP-ban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához hozzájáruló beavatkozási irányokat a következőképpen lehet összefoglalni: A programozási időszak nemcsak a tervezés, hanem a végrehajtás során is partnerként tekint a területi szereplőkre, azaz a megyékre és megyei jogú városokra, amelyek szerepe jóval túlmutat a partnerségen. A területi szereplők a Területi Kiválasztási Rendszer eljárásrend keretében az Irányító Hatósággal folytatott egyeztetések eredményeként elkészítették azon integrált területi programjaikat, amelyek a számukra meghatározott forráskeretre a következő hét évre szóló elképzeléseiket tartalmazza. A területi szereplő határozza meg azokat a területi kiválasztási kritériumokat is, amelyek a felhívásokban területi értékelési szempontokká kerülnek alábontásra. Az Irányító Hatóság a területi szereplők, valamint az érintett szaktárcák igénye alapján összeállította az éves fejlesztési keretet, amely így tartalmazza minden szereplő tématerületeit és az azokhoz tartozó összegeket, jogszabályban is rögzítve. Az Irányító Hatóság a VEKOP területi kiválasztási eljárásrend szerint tervezett felhívásainak a partnerségi egyeztetéseit koordinálta és bonyolította le, amelynek főbb irányait jogszabályok mellett a megyei fejlesztési biztosok kinevezése, illetve a kormány stratégiai partnerségei jelölték ki. A felhívások először elején koncepcionális, majd 2015 nyarától egyre részletesebb tartalom szerint kerültek írásban egyeztetésre a felhívások tartalma szerint illetékes szaktárcákkal, majd további véleményeztetés érdekében a területi szereplőkkel, illetve szövetségeikkel, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Megyei Jogú Városok Szövetségével. Az Irányító Hatóság a VEKOP szövege és a szaktárcák szakpolitikai iránymutatásai szerint alakította ki a felhívás-tervezetek tartalmát. A partnerségi egyeztetésbe a fejlesztési biztosok is bevonásra kerültek, és 2015 második

3 felében több körben véleményezhették a felhívás-tervezeteket, közvetítve ezáltal a települési önkormányzatok igényeit az Irányító Hatóság irányába. A felhívás-tervezetek további véleményezése érdekében a kormány stratégiai megállapodásai alapján 2015 második felében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is bevonásra került. Az Irányító Hatóság az egyházi jogi személyek által pályázható felhívásokat az egyházak bevonásával is véleményeztette az EMMI Egyházi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága útján és közvetítésével. Kivételt képeztek a VEKOP országos és ágazati tükör felhívások, melyek az országos kihatású ágazati felhívások mintájára készülnek a Közép-Magyarország régióra vonatkoztatva, és amelyek esetében ezen partnerség az ágazati Irányító Hatóságok feladatkörébe és illetékességébe tartozott. A VEKOP prioritásainak rövid bemutatása Az 1. prioritás a vállalkozások versenyképességének javítását célozza: a régió gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen a támogató üzleti környezet fejlesztése, a Pest megyei KKV-k számára megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások biztosítása, valamint a meglévő kapacitások minőségének fejlesztése. A célzottan Pest megye területén megvalósuló beavatkozásokkal az operatív program hozzájárul a vidéken működő vállalkozások bővítéséhez, a helyi munkavállalók helyben történő boldogulásához. A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében elősegítjük a KKV-k kapacitásbővítését, technológiai/informatikai fejlesztéseit, a hazai piacon történő megerősödésüket és belépésüket a nemzetközi piacokra. A régió versenyképessége szempontjából hangsúlyos a vállalatközi együttműködés, a helyi gazdasági kapcsolatok, a hálózatosodás további fejlődésének elősegítése, melyet kiemelten a turisztikai szervezetek fejlesztésén keresztül valósítunk meg. A 2. prioritás a kutatás-fejlesztés és technológiai innováció fejlesztését célozza. A prioritáson belül támogatásban részesülnek a vállalatok K+F+I tevékenységei, az innovatív vállalkozások házon belüli, prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztései, vállalati és kutatóintézeti K+I kapacitásfejlesztések és a K+I együttműködések. A 3. prioritás az infokommunikációs fejlesztéseken keresztül egyaránt segíti az állami működés hatékonyabbá válását, a vállalkozások versenyképességét és az állampolgárok lehetőségeinek javulását. Így például cél a foglalkoztatás és a gazdaság bővítésének elősegítése a munkaerő-piaci szempontból releváns informatikai végzettséggel rendelkezők számának növelésével és szaktudásuk minőségének fejlesztésével. További cél az állami fenntartású szélessávú hálózatok digitális infrastruktúrájának minőségi és mennyiségi fejlesztése. A 4. prioritás célja a fenntartható turisztikai termékek, hálózatos fejlesztések, tematikus utak támogatása, melyek a kulturális és természeti örökség megőrzésének és bemutatásának elveit veszik figyelembe. Emellett zöld infrastruktúra-fejlesztések biztosítják a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint a közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javításához szükséges ökológiai feltételeket (az országos Natura 2000 hálózat Közép-magyarországi régióban fekvő területein). Az 5. prioritás támogatja a régióban lévő vállalkozások energiahatékonyságra vonatkozó korszerűsítéseit, megújuló energiaforrásokra támaszkodó fejlesztéseit. További cél a lakóépületek, valamint a távhő- és hőellátó rendszerek energetikai korszerűsítésének támogatása pénzügyi eszközökkel. A prioritás biztosítja továbbá a kisléptékű közlekedés-

4 fejlesztéseket, melyek elősegítik az energiafüggőség csökkentését és a fenntarthatóság érvényesülését, többek között a fenntartható közlekedési módok előnyben részesítésével. A 6. prioritás célja a kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése, a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatók, valamint óvodák férőhelyeinek minőségi fejlesztése és növelése. A prioritás további intézkedése a társadalmilag és fizikailag leszakadó, vagy leszakadással veszélyeztetett településrészeket célozza, melynek célja az ott élő lakosság életminőségének javítása, és a terület további leszakadásának megakadályozása. Ezért az intézkedés olyan komplex programok számára biztosít forrásokat, melyben egyszerre tudnak megjelenni a társadalmi esélyteremtést és integrációt (lakhatási, foglalkoztatási, közösségi és szociális), valamint a fizikai környezet leromlásának megakadályozását szolgáló elemek. A prioritás harmadik intézkedése által folytatódik a szociális intézményi férőhelyek kiváltása, többek között az egészségügyi rendszer infrastrukturális fejlesztésével. Fő cél a 7. prioritáson a társadalmi környezet javítása és a humán tőke növelése a Középmagyarországi régióban. Ennek eszköze a marginalizálódott közösségek társadalmigazdasági integrációja, a szolgáló programok megvalósítása, az egészségügyi és szociális szolgáltatások, valamint az oktatási rendszerek fejlesztése. A 8. prioritás célja a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő versenyképességének növelése a Közép-magyarországi régió területén - a munkaerő-kínálat fejlesztésével, a nem foglalkoztatottak elhelyezkedésének támogatásával - a foglalkoztathatóságot szolgáló programok révén. A tervezett intézkedések a rövidtávon elhelyezkedni képes álláskeresők foglalkoztathatóságának fejlesztését, a munkavállalók és munkáltatók alkalmazkodóképességének javítását és az aktív korú népesség munkaerő-piaci kompetenciáinak erősítését célozzák. A 9. prioritási tengely a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás tematikus célkitűzéshez kapcsolódik. Az intézkedések hozzájárulnak a közigazgatási szervezetek és a közszolgáltatások hatékonyságságának növeléséhez, illetve a humán erőforrás felkészültségének fejlesztéséhez. Partnerség a monitoring bizottságokban A monitoring bizottság a tagállam által felállított testület, mely az operatív programok végrehajtását követi nyomon. Összetételét, működését, feladatait hazai és európai uniós jogszabályok határozzák meg, belső szabályzatát a saját maga által alkotott ügyrend tartalmazza. A monitoring bizottság munkája során ellenőrzi az operatív programok teljesülését, javaslatot tesz a végrehajtás szakmai szempontú javítására és bizonyos kérdésekben döntéshozói szerepkörrel is rendelkezik. Így például jóváhagyóként a bizottság tagjai részt vesznek a pályázatok értékelési szempontjainak kialakításában, különböző tervek, programok és stratégiák elkészítésében és szükségszerű módosításában. A tagok feladata az is, hogy évente tájékozódjanak a programok előrehaladása során elért eredményekről az erről szóló jelentések alapján, amelyeket egyetértés esetén elfogadnak. A testület ellenőrzi a projektek megvalósulását és társadalmi hasznosulását, illetve azt, hogy a fejlesztések során mennyiben érvényesülnek az esélyegyenlőségi, fenntartható fejlődést szolgáló szempontok.

5 A monitoring bizottság széleskörű partnerségen alapuló szervezet, tagjai az érintett hatóságok, kormányzati szereplők, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő szervezetek. A partnerség elvét szem előtt tartva a tagok kiválasztása során cél volt, hogy a testület tagjainak legalább 50%-a kormányzaton kívüli szervezetekből érkezzen. Mivel a VEKOP célja Pest megye és a főváros gazdasági versenyképességének további növekedése és a régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a VEKOP Monitoring Bizottságban a területi szereplő megyék és megyei jogú városok is képviselik a térségi, helyi érdekeket. A monitoring bizottság legalább évente két alkalommal tart ülést, és a folyamatos elektronikus kapcsolattartás révén szoros az együttműködés a szereplők között. 4. Nagyprojektek, kiemelt projektek Kiemelt projektek nevesítése az éves fejlesztési keretben, Korm. határozat formájában történik. A VEKOP vonatkozásában a Kormány az 1089/2015. (III. 3.) sz. Korm. határozatban állapította meg először a VEKOP éves fejlesztési keretét, melyben az ott felsorolt 9 db projekt kiemelt projektként történő nevesítését is elfogadta. Az éves fejlesztési keret módosítására a 272/2014. (XI. 5.) számú Kormányrendelet lehetőséget biztosít, ennek megfelelően a fenti Korm. határozatot 2015 októberében hatályon kívül helyezték, de a kiemelt projektek köre nem módosult. Az Irányító Hatóság a területi szereplők, valamint az érintett szaktárcák igénye alapján összeállította a korábbi éves fejlesztési keret módosítását, amely az 1786/2015. (X. 30.) Korm. határozatban 1 került megállapításra. A VEKOP vonatkozásában években nem kerültek elfogadásra nagyprojektek. 1 A jelentés készítésének idején, 2016 májusában a Korm. határozat hatályát vesztette, az 1011/2016 (I.20.) Kormányhatározat rendelkezik a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról