SZAKMAI BESZÁMOLÓ a DIÁKOLIMPIA versenyrendszer és diáksport szakmai feladatok ellátásáról

Átírás

1 SZAKMAI BESZÁMOLÓ a DIÁKOLIMPIA versenyrendszer és diáksport szakmai feladatok ellátásáról Az MDSZ a teljes körű iskolai sport tehetséggondozás, a sporttevékenységek és sportágak népszerűsítése, valamint a tanulók egészséges életmódra nevelése céljával hirdette meg az ország valamennyi általános és középiskolájában a Diákolimpiát. A Diákolimpia tehetséggondozó és versenyrendszerében minden olyan tanuló jogosult részt venni, aki az adott tanévben bármely magyarországi köznevelési intézményébe beiratkozott, így a jogosultak száma évről-évre változik, de rendszeresen ez mintegy 1,2 millió gyermeket érint. A Diákolimpia fővédnöke 2013 óta Áder János Úr, Magyarország köztársasági elnöke, védnökei pedig a köznevelésért felelős államtitkár, a sportért felelős államtitkár és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. A 6-20 éves általános és középiskolások számára nemenként, hat korcsoportban talál gazdára a tanév Diákolimpia Bajnoka címe. A versenyek legtöbb esetben felmenő rendszerben zajlanak, azaz az iskolai, alapszintű (körzeti), kerületi bajnokok megyei elődöntőkön, döntőkön mérik össze tudásukat, ahonnan a legjobbak az országos elődöntőkbe, döntőkbe jutnak. A versenyrendszer különböző szintjein az MDSZ az alábbi tevékenységet végzi, finanszírozza: Alapszintű versenyek: a szervezők rendelkezésre állásának biztosításán túl az alapszintű versenyek lebonyolítása során felmerülő feladatokon felül függően egy-egy sportági verseny jellemzőitől, feltételrendszerétől a szövetség a sportinfrastruktúra (például: tornaterem, tornacsarnok, uszoda, sportpálya) igénybe vételében, a diákoknak átadásra kerülő jelképes díjak biztosításában (érem, oklevél), és a megfelelő sportági ismeretekkel rendelkező sportszakemberek (játékvezetők, bírók) közreműködésében is részt vállal. Megyei elődöntő, döntő versenyek: az alapszintű versenyekhez képest ezen eseményeken már összetettebb követelményrendszer alapján kerülnek megvalósításra a feladatok. Többek között a szükségszerű helyiségbérleten túl itt már komolyabb költségeket jelent a megyén belüli utazás megszervezése, de e versenyeken már versenybizottságok, versenybírók, jegyzőkönyvvezetők, technikai személyzet rendelkezésre állását is biztosítani kell a sportági szabályok szerint. Országos elődöntő, döntő versenyek: az alapszintű és megyei versenyeket követően a Diákolimpia felmenő versenyrendszerében ezek az események csúcseseményeként definiálhatók. A megyei bajnokok teljesítményének elismeréseként, valamint a rendezvények jelentősége miatt az országos döntők már az érintett sportágak presztízshelyszínein, jellemzően több napos versenyeken zajlanak. Az MDSZ a közel 50 országos döntő esetében az esemény szervezése mellett bérleti díj, eszközök biztosítása, teljes körű személyi díjazás, egészségügyi ügyelet a szállást is finanszírozza.

2 A Diákolimpia brand építése, valamint a költséghatékony működés érdekében az MDSZ a évtől a megyei versenyeken túl az alapszintű versenyeken biztosított érmeket is központosítva, egységes arculattal ellátva szerzi be. A Diákolimpia versenyek az MDSZ megyei tagszervezetei, valamint a jellemzően városi, alapszinten szerveződő Diáksport Bizottságok közreműködésével valósulnak meg. Tekintettel arra, hogy a Diákolimpia versenyrendszere az iskolai tanévhez igazodik, a beszámolási időszak három versenykiírást érint: a 2013/14-es tanév legeredményesebb iskoláinak díjazását, a 2014/15 tanév Diákolimpia versenyeinek lebonyolítását, valamint a 2015/16 tanévi versenyrendszerének kidolgozását és a versenyeztetés megkezdését. A 2013/14-es tanév legeredményesebb iskoláit, felkészítőit valamint a legaktívabb intézményeket és a legjobb Diákolimpia versenyrendezőit január 20.-án Kiss Norbert sportért és ifjúságért felelős helyettes államtitkár úrral, Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár úrral és Hanesz József úrral, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnökével közösen a Magyar Tudományos Akadémia épületében ismerte el a Magyar Diáksport Szövetség első felében a 2014/15. tanévi versenyrendszer eseményei zajlottak. A megközelítőleg alapszintű, valamint megyei versenyekről továbbjutott diákok az országos elődöntőkön, döntőkön mérhették össze tudásukat. Ezen időszak alatt 178 országos eldöntő, valamint 42 országos döntő megrendezését támogatta az MDSZ. A versenykiírásában, számos sportági rendelkezés módosítása mellett a Magyar Öttusa Szövetséggel együttműködésben már az első évében felmenő rendszerben meghirdetésre került a kéttusa Diákolimpia, mely során a megyei versenyek egyéni 1-2, valamint a két fős csapatok első helyezettjei képviselhették magukat és egyben iskolájukat a Kecskeméten megrendezésre került országos döntőben. A tapasztalataink, valamint a visszajelzések alapján a tanévre bevezetett sportági szabályváltoztatások sikeresnek mondhatók: atlétika sportágban a mezei futóbajnokság versenykiírása bővítésre került a II. korcsoporttal, így már öt korcsoportban megrendezett országos döntőn közel 2500 gyermek vett részt; torna sportágban ismételten külön került meghirdetésre a B kategória, azaz a versenyengedéllyel nem rendelkező diákok versenye. A 2014/15 versenykiírásban meghirdetésre került, azonban a tanév elején a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetséggel (MKOSZ) kötött megállapodás alapján a Kosárlabda B33 Diákolimpia versenyek rendezését a MKOSZ vállalta át. A 2014/15-as tanévben a Diákolimpia versenyein a résztvevők száma az alábbiak szerint alakult: Sportág 2014/15 tanév Asztalitenisz Atlétika Atlétika - Mezei futóverseny

3 Atlétika - ÜCSB Duatlon Floorball Játkos sportverseny Kéttusa Kézilabda Kisiskola Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Strandkézilabda 448 Strandlabdarúgás 392 Strandröplabda 473 Szellemi 436 Teremlabdarúgás Torna Úszás Összesen A 2015 naptári év második felében a 2015/16 tanévi versenyrendszer kialakítása zajlott. A folyamat során a tapasztalatok, valamint a szakmai javaslatok, észrevételek mellett kiemelten hangsúlyos szerepet kapott a Diákolimpia versenyrendszer fenntartható működésének kialakítása. A racionalizálás során a 2015/16 tanévi előkészítése során súlyos szűkítéseket kellett a versenykiíráson átvezetni, melynek következtében három sportágban (strandsportokban, dutalon és kéttusa sportágban) egyáltalán nem hirdettünk versenyzési lehetőséget, emellett az atlétika (ügyességi és váltófutó csapatbajnokság), úszás ( A kategória) sportágakban, illetve a labdajátékok (V. és VI. korcsoport összevonása) esetében is érzékeny módosításokat kellett elvégeznünk. Az MDSZ egyes sportági szakszövetségekkel együttműködve, védjegyhasználati szerződések (licencia szerződések) megkötésével járul hozzá a Diákolimpia sokszínűbbé, szélesebb körűvé tételéhez. E megállapodások alapján és nyomán engedélyezi az országos sportági szakszövetségek, a sportági szövetségek, valamint egyedülálló módon a fogyatékosok diáksportja területén a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége tehetséggondozó versenyeinek megrendezését Diákolimpia néven. A 2014/15-as tanévben 39 szövetséggel kötöttünk szerződést az alábbi 47 sportági Diákolimpia versenyek vonatkozásában: aerobic, alpesi sí, B33, birkózás, BMX, bocsa, darts, evezés, fallabda, fekvenyomás, fit kid, gumiasztal, minitrampolin, gyeplabda, gyorsasági görkorcsolya, íjászat, Ippon Shobu karate, judo, kajak-kenu, kick-boksz, Knock Down karate, korfball, kötélugrás, Kyokushin karate, lábtoll, MTB, országúti kerékpár, petanque, ritmikus gimnasztika, rögbi, rövidpályás gyorskorcsolya, sakk, snowboard, sportlövő, sulipoló, tájfutás, táncsport, teke, tenisz, terepfutás, tollaslabda, triatlon, unihoki, nagypályás floorball, uszonyosúszó, vitorlázás, vívás, WKF karate.

4 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A Magyar Diáksport Szövetség által 2013-ban megkezdett Diákolimpia megújítási folyamata - melynek célja az is, hogy az eseménysorozatba a diákok minél szélesebb rétegét sikerüljön bevonni, az egyes események még jobb hangulatúak legyenek, és a versenyek a sportolásra még inkább motiváló közösségi élményt jelentsenek a 2015-es évben is folytatódott: a Magyar Telekom NyRt-vel a Telekom Labdarúgó Diákolimpia megrendezésére új típusú megállapodást kötöttünk, mely alapján a megyei és országos döntőkön az MDSZ szervezte és bonyolította le a Telekom által jóváhagyott aktivitásokat, melyeket előtte, az elmúlt években a Telekom ügynökségei végezték. A programot az MDSZ sikeresen hajtotta végre, mely jó alapja lehet hasonló kampányok menedzselésének. A Diákolimpia brand kialakításának, valamint a versenyrendszerben érintett szereplők motiválása érdekében a 2015-es évben az MDSZ kiemelt hangsúlyt fektetett a média megjelenésekre. A nyomtatott sajtó (Nemzeti Sport) mellett az elektronikus médiában (Digi Tv, Hír Tv, Sport Tv, Kereskedelmi csatornák) is megjelent a Diákolimpia versenyrendszer, valamint bemutatásra kerültek az eredményesen szereplő testnevelők, diákok. NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG A TEHETSÉGGONDOZÓ VERSENYEK MENTÉN A Magyar Diáksport Szövetség 1988 óta, a 72 tagországgal rendelkező International School Sport Federation (ISF) Nemzetközi Iskolasport Szövetség tagjaként részt vesz a nemzetközi iskolai sportéletben is. Az ISF ( ben alakult, öt kontinenst felölelő - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is elismert - világszervezet, a tagországokat képviselő iskolai sport szervezeteket (nemzeti ernyőszervezeteket) tömörítő szövetség. A 2015-ös évben az ISF világjátékain a kosárlabda (Franciaország), tájékozódási futás (Törökország) és úszás (Lengyelország) sportágakban vettünk részt. A Magyar Úszó Szövetséggel együttműködésben indított fiú és leány úszó nemzeti csapat kiemelkedő, 1. helyezést ért el. Továbbá a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség közreműködésével delegált Szent Mór Katolikus Iskolaközpont (Pécs) csapata 6. illetve 7. helyezést értek el a törökországi tájékozódási futó versenyen. A hagyományos versenyektől eltérően az ISF egy rendhagyó eseményén, a második alkalommal megrendezett ISF Educational Games elnevezésű sportrendezvényén a résztvevő országoknak lehetőségük nyílt az olimpiai eszmékkel és ennek mentén a sport

5 befogadó szellemiségével ismerkedni. E rendhagyó rendezvényen az MDSZ a 2013/2014- es tanévben legeredményesebb Diákolimpiai szerepléssel büszkélkedő iskolának, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumnak biztosította a lehetősége arra, hogy különböző, a saját sportágiakban kiválóan szereplő diákjai közül összeválogatott delegációval képviselhesse Magyarországot Görögországban, Athénban és Olympiá városában megrendezésre kerülő eseményen. Az ISF versenyeken túl, 2015-ben tizedik alkalommal Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna és Magyarország legjobb éves gyermek válogatott csapatai részvételével került megrendezésre a varsói Nemzetközi Gyermek Atlétikai Játékok. 3 korcsoportban az alábbi versenyszámokon lehetett részt venni: 60 m, 300 m, lányoknak 600 m, fiúknak 1000 m futás, magasugrás, távolugrás és kislabdahajítás. A magyar csapat hagyományainknak megfelelően szerepelt, a nemzetközi mezőnyből kiemelkedve az első helyet szerezte meg, mögötte a lengyel és a szlovák csapat állhatott fel a dobogóra. A 36 fős magyar csapat 35 tagja éremmel térhetett haza, a 36. versenyzőnk a verseny közben lesérült, ám így is végig küzdötte a távot, de sajnos nem harcolhatott érmes pozícióért. A versenyen több kimagasló eredmény született, amelyből külön említést érdemel Csuta Dorottya 600m-es síkfutásban elért 1:44.57-es, és Kovács Ferenc Soma 1000m-en elért 3:05.54-ös ideje, mindkettő új korosztályos országos legjobb eredmény.