Jelentés az MTA Néprajzi Bizottsága évi tevékenységéről

Átírás

1 Jelentés az MTA Néprajzi Bizottsága évi tevékenységéről Az MTA Néprajzi Bizottsága 2008-ban két alkalommal ülésezett (2008. május 22., október 21.) A korábbi évhez hasonlóan 2008-ban is kiemelten kezelte a bizottság az egyetemi néprajzi képzés helyzetét, az akkreditációs eljárások figyelemmel kísérését, valamint figyelmet fordított az egyéb iskolatípusokban, különösen az általános iskolában folytatott néprajzi oktatás lehetőségeire és eredményeire. A Néprajzi Bizottság kezdeményezésére az utóbbi témakörben a Magyar Néprajzi Társaság szervezésében 2008 márciusában és novemberében egyegy napos konferenciára is sor került Budapesten Néprajz az iskolában címmel. A Néprajzi Bizottság mindkét ülésén részletesen foglalkozott a néprajzi könyvkiadás helyzetével, illetve szempontrendszert alakított ki az MTA által nyújtott könyvkiadási támogatás megítéléséhez, s őszi ülésén megtárgyalta és rangsorolta a benyújtott támogatási igényeket. A év témáiként tűzte ki a megyei múzeumi szervezetek keretei között folyó néprajzi kutatások értékelését, ebben kiemelten a népművészet témakörét, a regionális néprajzi kutatások általános helyzetnek vizsgálatát, e területen a legújabb kutatások közreadására konferencia szervezését az MTA keretein belül. Az év egyik kiemelt feladatának számított a Néprajzi Bizottság tagjainak újraválasztása, valamint A víz kultúrája című tudományos ülésszak megszervezése évi üléseinket Egerben, kihelyezett formában, illetve Budapesten tartottuk, 2008 májusában az egri Dobó István Vármúzeumban, 2008 októberében a Magyar Tudományos Akadémia székházában találkoztak a bizottság tagjai. A évi terveink között továbbra is szerepel, hogy az elmúlt öt év gyakorlatának megfelelően, vidéki helyszíneken is megszervezzük a Néprajzi Bizottság üléseit. 1

2 A május 22-i kihelyezett ülésre a Heves Megyei Múzeumi Szervezet meghívására került sor. Az ülés kiemelt témája a megyében folyó néprajzi kutatások eredményeinek bemutatása volt. Petercsák Tivadar, leköszönő megyei múzeumigazgató, a Néprajzi Bizottság tagja röviden bemutatta az 1951-ben létrejött Dobó István Vármúzeum alapításának körülményeit, a megyei szervezet kialakulását, tagintézményeit, jelenlegi tevékenységének főbb területeit. Rámutatott a rendszerváltást követő folyamatokra is, így a Vármúzeum látogatottságának csökkenésére (évi 700 ezerről 400 ezerre), illetve a kis gyűjtemények megyei szervezetből történő kiválására, és önkormányzati kezelésbe kerülésére. Ezt követően elemezte a megyei intézmény által kezdeményezett, több tudományterületre kiterjedő kutatási programokat, közöttük kiemelten a legnagyobb vállalkozást, az között lezajlott palóc kutatást (20 kutatópont, 33 szerző, 700 kérdőív, lap, 34 tanulmány és négy kötetes tanulmánykötet). Kitért az között szervezett 12 néprajzi tájkonferencia tematikájára, az előadások anyagából közreadott kiadványokra. Jelezte, hogy a kutatást elsősorban az életmód változásaira fókuszálva kívánják a jövőben folytatni. Elemezte a szervezetben folyó tudományos kutatói munkát, hangsúlyozta, hogy a muzeológusok 37 %-a rendelkezik tudományos fokozattal, ugyanakkor felhívta a figyelmet a fenntartás nehézségeire (a működtetés kiadásaiban 37 % csak a fenntartói támogatás, és 67 % a saját bevétel aránya). Kitért az intézmény széles körű nemzetközi kapcsolataira, amelyekben legerőteljesebb a Visegrádi országok múzeumaival, illetve a határon túli magyar múzeumokkal kialakított együttműködés. Veress Gábor, az intézmény új igazgatója a Nemzeti Kutatásfejlesztési program által finanszírozott és a Heves Megyei Közgyűlés által támogatott, között lezajlott projektről, A tárgyalkotó népművészet Heves megyei örökségének feltárása és mai hasznosítása című projekthez kapcsolódó néprajzi kutatásokról adott tájékoztatást. A kutatás keretében tételes adatbázis, 901 tételes bibliográfia, a szakmai elismerést hozó Heves megye népművészete című kötet a Népművészeti Örökségünk sorozat keretében -, és számos, a témához kapcsolódó időszaki kiállítás készült, tudományos konferenciát rendeztek a tradíció és továbbélése témakörében, valamint jelentős tárgyi anyaggal is gyarapították a múzeumot. 2

3 A Heves megyei népművészeti kutatás szervezésének tudományos eredményei mellett jelentős módszertani tanulságai vannak, amelyek úgy véljük, példáként szolgálhatnak más hazai és határon túli regionális néprajzi kutatások szervezéséhez. Különösen figyelmet érdemel az adatbázis építés, a modern technológiák alkalmazása, valamint a tárgyalkotó népművészet számára új források alkalmazásának ösztönzése a feltárt anyagra építve. A májusi ülésen a bizottság megvitatta a Paládi-Kovács Attila által az I. osztály által elfogadott Regionális néprajzi kutatások a Kárpát-medencében című, a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Tudomány Ünnepén tartandó konferencia tervét. A kész program az év júniusára elkészült, a felkérések megtörténtek. Az MTA tisztújítását követően témaváltozásra került sor, és a Néprajzi Bizottság A víz kultúrája című tanácskozás megszervezésére kapott felkérést. A tanácskozásra november 4-én, az MTA Nyelv- és irodalomtudományok Osztálya, a Néprajzi Bizottsága, valamint az MTA DE Néprajzi Kutatócsoportja szervezésében Budapesten került sor. Az előadók Andrásfalvy Bertalan, Szilágyi Miklós, Juhász Katalin, Schleicher Vera, Lajos Veronika, Hoffmann István, Bartha Elek, Barna Gábor, Keményfi Róbert, Pócs Éva voltak. A Paládi-Kovács Attila és Kósa László akadémikusok elnökletével lezajlott tanácskozás komplex tematikát ölelt fel: a víz használatának történelmi változásait, a halászat kérdéskörét, a víz szerepét a mindennapokban és a higiéniában, a víznevek kultúrákat összekötő szerepét, a víz szakrális szerepét és a vízzel kapcsolatos mitológiai összefüggéseket tárgyalta. A legújabb kutatási eredményeket is felvonultató tanácskozás előadásainak tanulmánnyá formált változatai megjelentetése célszerű és indokolt. A Néprajzi Bizottság az év során részletesen foglalkozott az iskolai néprajzi képzés kérdésével. Sajnálatosnak tartja, hogy a Hon- és népismeret tantárgy, amely korábban keretét jelenthette a néprajzi ismeretközvetítésnek, gyakorlatilag kiszorult az általános oktatási rendszerből. Feltétlenül szükségesnek tartja a bizottság, hogy a tárgy ismételten visszakerüljön a kerettantervbe. Ehhez közös fellépést indítványoz az MTA I. osztálya és a Magyar Néprajzi Társaság közreműködésével. 3

4 A Néprajzi Bizottság mindkét ülésén kiemelt figyelmet kapott az egyetemi akkreditációs eljárások ügye. Fejős Zoltán, a MAB tagja a májusi ülésen tájékoztatást adott arról, június 17-én kerül sor a MAB ülésre, amelyen megvitatják és értékelik a mester szakok indítására benyújtott kérelmeket. Felhívta a figyelmet rá, hogy a MAB elbírálási rendje szigorú, komoly formai kritériumrendszer alapján tétel szerinti elbírálás és pontozás történik októberéig az akkreditációs bizottságtól egy kivétellel (DE, Néprajzi Tanszék) a tanszékek nem kapták meg a mesterképzés, illetve a tanárképzés elindításához szükséges engedélyeket, s az elutasítás hivatalos indoklását. A bizottság októberi ülésén állásfoglalásában kiemelte, hogy a tanszékek vezetőinek a korábbiakban megkezdett rendszeres és szükség szerinti egyeztetése, együttes fellépése szükséges. Nagy gondot okoz, hogy több helyen azonban a tanszékek személyi állományának az összetétele és minősítettsége nem felelt meg az akkreditálás feltételeinek. Az ún. kis szakok számára biztosított különleges kezelés is mindössze 10 % eltérési lehetőséget jelentett. A javaslatok és vélemények alapján a bizottság évi ülésének napirendjére tűzi a MAB képviselőjének jelenlétében a kérdés tárgyalását. A október 21-i ülésen került sor az MTA Néprajzi Bizottságának újjáalakulására. Ezt megelőzően 2008 augusztusában valamennyi néprajzos köztestületi tag számára lehetőség nyílt, hogy ajánlást tegyen a bizottság elnökére, titkárára és tagjaira. A beérkezett írásos javaslatok alapján a Néprajzi Bizottság elnöke által készített előterjesztést figyelembe véve az MTA I. Osztálya szeptember 22-én jóváhagyta döntését a Néprajzi Bizottság tagjaira vonatkozóan. Az új összetételű bizottság első ülésén Kósa László korelnökként ismertette javaslatát az elnök, a titkár, valamint a könyvfelelős személyére. A jelöltek távollétében a bizottság tagjai megvitatták a javaslatot, majd a titkos szavazás eredményeként megtörtént a bizottság tisztségviselőinek megválasztása. 22 szavazatból Bartha Elek elnökké választására 20 igen szavazat, 2 nem, Bereczki Ibolya titkárrá választására 21 igen, 1 nem szavazat, Petercsák Tivadar könyvfelelősi megbízatására 19 igen, 3 nem szavazat érkezett. 4

5 Az új összetételű bizottság 2008 októberétől folytatta tevékenységét október 21-i ülésén döntött az MTA által történő kiadási támogatásokra beérkezett igények kérdésében (Flórián Mária) Az év során doktori eljárás megindítására egy esetben érkezett a bizottsághoz jelentkezés. Borsos Balázs A magyar népi kultúra regionális struktúrája a Magyar Néprajzi atlasz számítógépes feldolgozása fényében című doktori értekezése ügyében a bizottság elvégezte a habitusvizsgálatot. A október 21-i ülésen a referálók (Bartha Elek és Kósa László) előterjesztése, valamint a hozzászólások alapján a pályázót személyét és tudományos, szakmai közéleti munkásságát illetően alkalmasnak ítélte, és támogatta a bizottság a doktori eljárás lefolytatását, illetve javaslatot tett az opponensek személyére és a bíráló bizottság összetételére. Összefoglalóan értékelve a Néprajzi Bizottság 2008-ban folytatott tevékenységét, úgy véljük, hogy a bizottsági üléseken saját kezdeményezésként megvitatott témák (regionális néprajzi kutatás, néprajzi felsőoktatás, akkreditáció kérdése, az iskolai néprajzi képzés helyzete, tudományos eredmények közreadása) meghatározóak a hazai néprajzi tudományosság számára, és az üléseken kialakított vélemények érdemben hozzájárultak az egységes érdekérvényesítéshez, a hatékony és szakszerű tevékenységhez. A Néprajzi Bizottság új összetétele is garancia arra, hogy tagjainak révén a néprajztudomány meghatározó intézményei, egyetemi tanszékei, közgyűjteményei, kutatóintézetei kellő súllyal legyenek jelen a szakmai közéletet meghatározó irányok kialakításában, stratégiai döntések meghozatalában. A Néprajzi Bizottság tagjai a MAB-ban, az OTKA zsűrijében, az NKA különböző kollégiumaiban tevékenykedve fokozott figyelmet fordíthatnak a szakterületre ban különösen a néprajzi oktatás kérdésében szoros együttműködés volt jellemző a Magyar Néprajzi Társasággal. Ugyancsak a Néprajzi Társaság kezdeményezésére, a Néprajzi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum társszervezőként történő bevonásával folytatódott és érdemi szakaszba érkezett a X. Finn-Magyar Néprajzi Szeminárium szervezése és tudományos előkészítése, amelyben a bizottság tagjai aktívan vettek részt. 5

6 A szak sajátosságai következtében a nemzetközi kapcsolatok elsősorban a néprajzi intézmények keretei között valósulnak meg, ezek közül is kiemelt figyelmet kaptak a határon túli magyar néprajzi intézmények, egyetemi tanszékek és társadalmi szervezetek. E kapcsolatrendszer elmélyülésének fontos mozzanata, hogy az új összetételű Néprajzi Bizottság tagja lett a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem néprajzos professzora, Pozsony Ferenc is ben a Néprajzi Bizottság folytatja a kihelyezett ülések korábban megkezdett folyamatát, kiemelt figyelmet szentel a hazai tudományos műhelyeknek, köztük a közgyűjteményekben folytatott tematikus kutatásoknak, a kiemelt tudományos kutatási projektek értékelésének és hasznosulásának. A továbbiakban is rendszeresen tájékozódni kíván a néprajz területén elérhető fejlesztési lehetőségekről, a hazai tudományos kutatásra fordítható pályázatok helyzetéről (OTKA, NKA) európai uniós projektekről, a néprajzi oktatás kérdéseiről, és kezdeményezőként lép fel e lehetőségek széles körű megismertetésében és kiterjesztésében. A Néprajzi Bizottság feladata a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a doktori eljárásra történő jelentkezések ösztönzése, az új Doktori ügyrend megvitatása, majd a jóváhagyást követően az új követelményrendszernek megfelelő munkarend kialakítása. Budapest, december 5. (Bartha Elek) elnök (Bereczki Ibolya) titkár 6