Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( )

Átírás

1 Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( ) 1. A feladat a reformkor kulturális életére vonatkozik. (k, rövid) Bizonyítsa a szöveg és ismeretei segítségével a reformkori politikai törekvések és az irodalmi élet összefüggését! Kronológia 1823 Kölcsey Ferenc: Himnusz 1833 Katona József Bánk bán című tragédiájának bemutatója 1836 Vörösmarty Mihály: Szózat 1837 Megnyílt az első állandó színház Pesten, a Pesti Magyar Színház Egressy Béni megzenésítette a Szózatot Erkel Ferenc megzenésítette a Himnuszt. Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Tövíseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! Petőfi: A nép nevében (1847) Elérkezett a búcsú pillanata, s e pillanatban kötelességünknek hittük a Tekintetes Karok és Rendek előtt még egyszer megszólamlani; s elmondani fájdalmunkat, hogy a haza választott fiainak köréből távoznunk kell Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját! (Kölcsey: Búcsú az országos rendektől 1836.) Az Athenaeum, Bajza, Vörösmarty és Toldy folyóirata, több volt, mint pusztán szépirodalmi lap, bár e tekintetben is a legkiválóbbak egyike [ ] Bajzáék eredetileg politikai újságot akartak indítani, erre azonban nem kaptak engedélyt, és az Athenaeumra is csak úgy, hogy a hatóság szigorúan eltiltotta őket politikai tárgyak érintésétől; a szerkesztők mégis megtalálták a módját annak, hogy folyóiratukat a haladó társadalmi eszmék szolgálatába állítsák. [ ] (A magyar irodalom története) 1

2 2. A feladat a dualizmus korszakára vonatkozik. (k, hosszú) Elemezze a források és ismeretei segítségével a dualizmuskori gazdasági fejlődés sajátosságait! Térjen ki a hazai ipari forradalom kibontakozására, a külföldi tőke szerepére, a közlekedés fejlődésére, az ipari változások jelenségeire és a városiasodásra! Használja a Történelmi atlaszt! A gazdaság teljesítménye %-ban Mezőgazdaság 79,0 63,6 61,9 Bányászat és kohászat 2,0 2,7 2,2 Gyáripar 7,0 16,2 19,1 Kisipar 6,0 5,7 6,6 Kereskedelem és szállítás 6,0 11,8 10,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 A nemzeti jövedelem, a gyáripari és a mezőgazdasági termelés alakulása Az ipari részvénytőke megoszlása 2

3 Termelési érték (%) Iparág Bányászat és kohászat 6,7 5,4 Nehézipar összesen 33,2 35,8 Könnyűipar összesen 16,0 19,9 Élelmiszeripar 44,1 38,9 Összesen 100,0 100,0 A vasútépítés üteme A hitelintézetek száma és együttes tőkéje Szám Tőke (millió Ft) Km Befektetett tőke (millió Ft)

4 3. A feladat az évi forradalom és szabadságharcról szól. (k, hosszú) Elemezze a források és ismeretei alapján a katonai helyzet alakulását 1848 ősze és 1849 tavasza közötti időszakban. Térjen ki a bel- és külpolitikai helyzet főbb jellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt! Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem. Arra számítottam, hogy [...] Buda előtt a csatát elfogadják, ahol sikeresen legyőzhetem őket. De úgy látszik, hogy az ellenség a Bábolna és Mórnál szenvedett kudarcok folytán még meglevő önbizalmát végkép elveszítette, [...] Szolnok felé a Tisza mögé visszavonuljon. Tulajdonképpeni ereje most már nagyjában csak rendes lovasságából és tüzérségéből áll, amennyiben rendes gyalogsága még meglevő maradványai felette csekélyek, sőt még ezek is teljesen demoralizáltak. A honvéd zászlóaljak és az önkéntesek a visszavonulás alatt minden valószínűség szerint lassankint végleg feloszolnak. (Windischgrätz hg. jelentése.) Miután a feldunai hadtest, szem előtt tartva Magyarország alkotmányára letett esküjét és önnön becsületét, teljes tudatában van annak, hogy mit akar és mit kell tennie: ezennel végül kijelenti, hogy az ellenséggel folytatott, bármely egyezkedésnek eredményét csak abban az esetben ismeri el, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét is biztosítja. (Görgey Arthur) Osztrák haderő 1848 decemberében Magyar haderő 1848 decemberében Létszám Létszám Fősereg fő Fel-dunai hadtest fő Tartalék sereg fő Egyéb erők fő Egyéb erők fő Erdélyi hadtest fő Összesen fő Dráva mentén fő További erők fő fő Teljes létszám fő Őrség: Komárom, Lipótvár, Munkács, Pétervárad Összesen fő További erők fő Teljes létszám fő 4

5 Kronológia: szept. 29. pákozdi csata okt. 30. Schwechati csata dec. 25. Kolozsvár dec. 27. Győr feladása dec. 30. móri csata jan. 4. Pest eleste jan. 5. váci kiáltvány jan. 31. tokaji csata febr. 5. Branyiszkóiszoros elfoglalása 5

6 4. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (k, hosszú) Vesse össze Széchenyi István és Kossuth Lajos gazdasági és társadalmi elképzeléseit! Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával a két politikus főbb céljait a társadalmi-gazdasági átalakulásról! Térjen ki a hasonlóságokra és a különbségekre! Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? Már ez miért van így és ennek úgy kell e lennie, vagy talán nem kellene; [ ] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? [ ] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mende-monda teszi Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sajt. (Széchenyi István: Hitel) 4-szer: Jus proprietatis Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személyi s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szor: törvényes pártvéd. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon De mind e mellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mint káros akadályt 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat s egyéb ilyen intézeteket örökre. (Széchenyi István: Stádium) Tavalyi jelentéseimben több úgynevezett Védegyletet említettem [ ] Kossuth [ ] minden figyelmét e tárgynak szentelte, és sikerült létrehoznia az Országos Védegyletnek nevezett szervezetet, amely most általános szóbeszéd tárgya. [ ] egy petíciót nyújtottak be az alsótáblának, melyben bejelentették, hogy a Védegylet megalakult az ország gyáriparának támogatására. [ ] Mikor valaki a Védegylet tagja lesz, aláírásával és becsületszavával megerősített fogadalmat tesz, hogy október 1-jéig nem vesz, rendel, hord vagy használ külföldi árucikkeket és nem hagyja, hogy gyermekei, szolgái és a tőle függő 6

7 személyek ilyeneket használjanak, ha a környéken, ahol lakik, hasonló honi árucikk beszerezhető. (Korabeli levélrészlet) [ ] cél; szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése és a népképviselet kellékeihez idomítás által, melynek köszönhetjük, hogy él magyar, áll Buda még. [ ] Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr. (Kossuth Lajos) 7

8 5. A feladat a dualizmus korával kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a korszak társadalmi, gazdasági viszonyainak jellemzőit, és a kor meghatározó tudományos-technikai találmányait! A kor magyar társadalma sajátos kettős arculatot mutat. Egyfelől a polgárosodásnak számos jele volt: megnőtt az ipari munkásság létszáma, erőteljes városiasodás indult el, egyre nagyobb gazdasági és politikai jelentőségre tett szert az ipari, pénzügyi és kereskedő nagypolgárság. Erősebb lett az értelmiség: ezen belül a műszaki értelmiség létszáma, társadalmi tekintélye nőtt. Ugyanakkor továbbra is a földművesek adták a társadalom tömegét. A munkásság még gyenge, a századfordulón sem tette ki az össznépesség egyötödét. Tekintélyelvű volt e társadalom [ ] A származás a társadalmi presztízs szempontjából még a vagyonnál is fontosabb volt [ ] A kasztosodás a társadalom szinte minden, még legalsó csoportjaiban is megfigyelhető. (Tankönyvi szöveg) A gazdaság teljesítménye %-ban Mezőgazdaság 79,0 63,6 61,9 Bányászat és kohászat 2,0 2,7 2,2 Gyáripar 7,0 16,2 19,1 Kisipar 6,0 5,7 6,6 Kereskedelem és szállítás 6,0 11,8 10,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 Földbirtokviszonyok a századfordulón 0 5 hold a gazdaságok 53,5%-a a földterület 5,8%-a 5 20 hold a gazdaságok 35,9%-a a földterület 23,5%-a hold a gazdaságok 9,5%-a a földterület 23,0%-a hold a gazdaságok 0,8%-a a földterület 15,4%-a 1000 hold felett a gazdaságok 0,2%-a a földterület 32,3%-a A földterület 52,3%-a, a szántók 64,4%-a, a rétek 68,8%-a és a szőlők 90,3%-a a száz hold alatti kisbirtokokhoz tartozott. A nagybirtok túlnyomó része erdő- és legelőterület volt. 8

9 Bláthy Ottó Titusz (gépészmérnök), Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal 1885-ben megalkotta az iparilag is használható transzformátort. Eötvös Lóránd világhírű gravitációs ingája, ásványi kincsek fölkutatásának nélkülözhetetlen eszköze. A világ első dinamója, készítette Jedlik Ányos 1861ben. 9

10 10

11 6. A feladat az 1848-as polgári forradalommal kapcsolatos. (k, rövid) Ismertesse a térkép és a források segítségével a pesti forradalom eredményeit! Válaszában térjen ki a tömegek szerepére is! Innen a vezérek, roppant néptömeg kíséretében, először az orvosi tanuló karhoz, melly derék tanárai megegyezésével is azonnal hozzájok csatlakozott, aztán a mérnökökhöz, s elvégül a jogászokhoz mentek, mindnyájukat a velők egyesülésre szólítván fel. Azonnal elhatároztatott az első pontnak a sajtószabadságnak haladéktalan eszközlésbe vétele, tényleg s a censura mellőzésével. A határozat rögtön foganatosíttatott. Rámenvén ugyanis a néptömeg Landerer és Heckenast Hatvaniutczai nyomdájára, a vezérek a nyomdát a nép védelme alá helyezték, s önfelelősségök alatt szedették s nyomatták ki a két iratot [a 12 pontot és a Nemzeti dalt] a proclamatio [kiáltvány] tüstint németre fordíttatván, s akkint is sajtó alá bocsáttatván. Ezalatt Jókai előjővén, a nyomdahivatal ajtajától beszédet tartott a néphez, elmondván czéljokat s azt, hogy békés úton akarnak haladni. Utána Vasvári [Pál] szólott, s dús ismeretekre mutató szónoklatában elmondá az európai mozgalmak keletkeztét. Ezután közkívánatra Petőfi szavalá el ismét költeményét, mellynek elragadó hatása nemhogy csökkent ezáltal, sőt mindinkább növekedni látszok. Az egész Hatvani-utcza tele volt emberekkel, kik a versszakok eskü-refrainjét egekig ható robajjal utánzengék. (Birányi Ákos: Pesti forradalom. Hiteles adatok nyomán; Megjelent Pesten, 1848-ban) A pesti forradalom helyszínei 11

12 A 12 pont kinyomott példánya 12

13 7. A feladat a dualizmus korára vonatkozik. (k, hosszú) Hasonlítsa össze az arisztokrácia és a nagypolgárság társadalmi és gazdasági helyzetét, szerepét! Tárja fel az életmódjukban megjelenő azonosságokat és különbségeket! A dualista társadalom modellje A nemzeti jövedelem, a gyáripari és a mezőgazdasági termelés alakulása Az Andrássy család kastélya Dreher Antal sörgyáros kőbányai villái Életünk szabályos rendben folydogált az évszakoknak megfelelően. A telet és a tavaszt Budapesten töltöttük, a budai Duna-parton, a Margit rakparti Andrássy-palotában. Június végén, a tavaszi idény befejeződése után Terebesre mentünk, Zemplén megyébe. A szeptember hónapot Dubrinban töltöttük, az erdélyi hegyekben, ezer méter magasan fekvő vadászházunkban. [ ] Három nővérem volt. [ ] 13

14 Három nevelőnő volt tehát mellettünk, egy német, egy francia és egy angol magyar egy sem. [ ] Először angolul tanultam meg. Magyarul nem tudtam; anyámat rokonaink szemrehányásokkal is illették ezért. Anyánkat egyébként ritkán láttuk, csak jó reggelt és jó éjszakát kívánhattunk neki. [ ] A dzsentri, kisnemesi körökkel nemigen érintkeztünk. Ezekben a körökben szabadabbak voltak a lányok. Az arisztokrata férfiak velük érintkezhettek, de mi általában nem érintkeztünk a dzsentri férfiakkal. Nagy ritkán rendeztek ugyan szélesebb körű ünnepségeket közösen, többnyire jótékony céllal, de még ilyen alkalmakkor is gondosan körülvett bennünket a mi férfiaink kísérő testőrsége, nehogy valamelyik»kívülálló«fel merészeljen kérni egy táncra. (Károlyi Mihályné Andrássy Katinka emlékirataiból) Kornfeld Zsigmond díszmagyarban. Nagyhatalmú bankár, tehetséges pénzember Ifj. Andrássy Gyula díszmagyarban, a magyar arisztokrácia egyik képviselője A legjelentősebb nagypolgári családok Tevékenységi terület Deutsch család malom- és cukoripar Dreher család szeszipar Weiss család gépgyártás (hadi ipar) Röck család gépgyártás (gőzgép, cséplőgép) Láng család gépgyártás (gőzgép Goldberger család textilipar Kornfeld család pénzügyi élet A német nevelőnők megtanítottak bennünket tökéletesen viselkedni, köszönni, szoknyánk két szélét megfogva, fél lábon térdet hajtva pukedlizni, illedelmesen felelni a felnőttek sablon kérdéseire [ ]. Általuk ismertük meg a német klasszikus költészet számtalan remekművét, és hat-hét éves korunkban sok versszakos Goethe- vagy Schiller-költeményeket hibátlanul fújtunk egy-egy születésnapon [ ]. Később a német nevelőnő helyett a francia Madame költözött a házba. Majd apám ötlete nyomán ezt a fiatal pedagógust angol kisasszonyok váltották fel [ ]. Ez természetesen azt jelentette, hogy az iskolán kívüli idő alatt, beleértve az étkezéseket is, az általános társalgási nyelv az éppen jelen levő nevelőnő anyanyelve volt. (Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád) 14

15 15

16 8. A feladat az es forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik. (k, rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján a nemzetiségi kérdés alakulását az es forradalom és szabadságharc idején Magyarországon! Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen. (Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének; március 27.) ne járuljunk a magyar szabadság asztalához, mert azon minden falat mérgezett. (Simion Barniut, az erdélyi románság egyik vezetője; május) A nemzet képviselői s az ország főrendjei Magyarország népeihez. Atyánkfiai! Szólunk hozzátok, magyarok, németek, tótok, oláhok, rácok, horvátok, oroszok! Szólunk elárult közös hazánk nevében, mellyet a királyt környező cselszövők gonosz hálóval körülkerítettek Ott állunk, hogy élet és halál, szabadság és szolgaság között van választás. (Az első népképviseleti országgyűlés irataiból; december) A harc közöttünk és a szerbek között felette kegyetlenül folyt, az utóbbiak a hadifoglyokat könyörtelenül lemészárolták, sőt még a holttesteket is lefejezték és megcsonkították. Részünkről is a csatamezőn csak ritkán nyert valaki pardont (Klapka György; 1848 nyara) Egy van, mi különösen szívemen fekszik, mert Magyarhon jövője, véleményem szerint attól függ. Különféle nemzetiségek iránt legyünk jogkiosztásban mentől bőkezűbbek. Nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is. Mire annyi vér és áldozat? Hogy nyomorú plántai [palántaszerű] életet éljünk, mintegy melegágyi üveg alatt? Nem! Sorsunk a világ legnagyobb dicsősége leend, vagy halál. Liberté, égalité, fraternité [szabadság, egyenlőség, testvériség], még nem elég. A népek nemzetiségi életet is kívánnak élni. Olly rendszert kellene állítanunk, melly által a nemzetiség egysége hiányát az egyéni nemzetiségi jogok egyeztetése és méltánylata által pótolják. (Teleki László levele Kossuthnak; május) Tiszta román megyékben és hatóságokban, vagy pedig ott, hol a többséget a román ajkúak teszik, a tanácskozások szintúgy román, mint magyar nyelven tartathatnak; nem különben a jegyzőkönyv is mind a két nyelven szerkesztendő. Az országgyűléssel, kormánnyal és hatóságokkal a levelezések magyarul történnek, kivévén azon közléseket, melyek oly törvényhatóságok között válttatnak, hol mind a két nyelv használtatik hivatalosan; ez esetben a levelezés román nyelven is eszközöltethetik. (Magyar román megbékélési tervezet; július 14.) 16

17 17

18 9. A feladat a dualizmus korára vonatkozik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a főváros dualizmus kori fejlődését, gazdasági, politikai, kulturális szerepét! Térjen ki a budapesti várospolitika jellemzésére is! Használja a történelmi atlaszt! 2.. Az áru- és értéktőzsde célja: mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak és ezüstnek, pénznemeknek és váltóknak, a magyar iparvállalatok által fensőbb engedély folytán kibocsátott részvények és kötvények eladását és vevését; végre zálog-biztosítási üzleteket megkönnyíteni (A pesti áru- és értéktőzsde alapszabályaiból; 1865) A mi a létrejött elhatározásokat illeti, jelezzük, hogy a központi csarnok czéljára az ú. n. sóházi telek van kiszemelve, melyet a Vámház körút, Pipa utcza, Csillag utcza és Sóház utcza határolnak s melyet mi is a legalkalmasabbnak tartottunk. [ ] Kívánatosnak jeleztük továbbá, hogy a szabályozás alkalmából a Sóház utcza lehetőleg kiszélesíttessék, mert előre látható, hogy ezen utczában a közúti vaspályai közlekedés berendezése szükségessé fog válni. (A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a fővárosi vásárcsarnok létesítéséről; ) Fővárosi fenntartású iskolák ( ) 18

19 Az Erzsébet híd építése; 1903 A Baross tér a Keleti pályaudvarral 1910 körül 19

20 Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az utóbbi éveknek megváltozott gazdasági viszonyai az életszükségleteknek általános megdrágulása vezetvén, ez az állapot főként az élelmi czikkek beszerzésénél érezteti nyomasztó hatását. [ ] Ezen viszonyokkal szemben a főváros tétlenül nem maradhat, hanem egyesen kötelessége egyrészt olyan irányban intézkedni, hogy a fogyasztó közönséget az üzérkedések, és jogosulatlan áremelkedések ellen megvédje, másrészt, hogy a drágulást a lehetőséghez képest ellensúlyozza, illetve mérsékelje. (A fővárosi közgyűlés felterjesztése kenyérgyár létesítése ügyében; 1907) 20

21 10. A feladat az es forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a honvédség szervezésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat! A tábornokok és törzstisztek* foglalkozása a szabadságharc előtt (fő) Aktív vagy nyugalmazott császári és királyi tiszt 508 Vármegyei, városi, állami tisztviselő vagy magánhivatalnok 121 Értelmiségi szabadfoglalkozású 25 Iparos, kereskedő 7 Egyéb 12 Összesen 673 * őrnagy, alezredes, ezredes A tábornokok és törzstisztek nemzetiségi hovatartozása Nemzetiség Fő Magyar 571 Német és osztrák 129 Lengyel 35 Szerb, horvát 31 Olasz 6 Egyéb 12 Katonadinasztia* 24 Ismeretlen 22 * A család több nemzedék óta a birodalom hadseregében szolgál, és inkább ahhoz köthető, semmint egy meghatározott nemzethez. Ügyünk diadalát nem kirekesztőleg annak szentsége és igazságossága dönti el, hanem az ágyú és a fegyverek hatalma. Ezért fegyvert és ágyúkat kell teremteni minden áron és minél többet [ ] annyi katonánk van, amennyi fegyvert adni tudunk. (Kossuth; december) [ ] nem lévén elegendő szabályszerű barna posztó: a honvédek attilái és egyéb ruha nemei más színű posztóból is rendeltetnek készíttetni. (Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletéből; november) 21

22 11. A feladat a magyar reformkor történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Írjon áttekintést ismeretei és a források alapján a magyar nyelv helyzetéről, szerepéről a XVIII. század végétől az 1840-es évekig! Térjen ki a magyar nyelv használatában tapasztalható változásokra az államéletben, az oktatásban és a művelődésben! Magyar gyermekeknek magyarul írtam, nem idegen nyelven, melyet nem értenek. Sőt vallyha már valaha felállíttatnának a mi nemzetünkben is a magyar oskolák, amellyekben a szükséges dolgokra magyar nyelven taníttatnának elsőben gyermekeink! Úgy sem ezek idejeket, sem a szülék költségeket haszontalanul el nem vesztenék. (Losonczi István tankönyve; 1771) Tehát nem arról van szó, hogy milliók megváltoztassák nyelvüket és más nyelven beszéljenek, hanem arról, hogy azok, akik a közügyeknek akarják magukat szentelni, a latin helyett a német nyelvet használják s az ifjúság ahelyett ezt tanulja Rendeletem a magyar nemzetnek és a köznek a legjobbat akarja és egyáltalán nincs szándékomban az anyanyelv kiirtása. [ ] Továbbá nov. l-től fogva egy ifjút sem lehet felvenni a középiskolába, aki nem képes kimutatni, hogy németül olvasni és írni tud. (II. József nyelvrendelete; 1784) Azt mondják, nyolc század óta van öszvekötve a nemzettel a római nyelv [latin]; s annál fogva ez több érdekekkel van öszvekapcsolva, és eltörlésére vagy megváltoztatására felette szükséges előbb mind a kívánság eredetét s kiterjedését, mind pedig a teljesedés lehetőségét és az említett érdekekkel való megegyeztethetését bővebb vizsgálat alá vétetni. Rendes dolog Tekintetes Rendek! Én ezen oldalról más érdekeket nem ismerek, mint azt, mely abból foly, hogy mi magyarok és független, önállású nemzet vagyunk, legalább akarunk lenni. Ezen érdekből következik, és természetesen következik, hogy mi a magunk tulajdon nyelvével élni kívánjunk. Mi ezen kívánság eredete? Csak az, mert magyarok vagyunk. (Kölcseynek a nyelvkérdésben elmondott beszédéből; 1833) [ ] ha valaki magyarul tud beszélni, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia? Mert ha így, ám akkor fordítsuk legutolsó fillérünket minden tétova nélkül 22

23 nyelvmesterekre, sőt legyünk rögtön magunk is mind azzá, hadd tudjon csevegni magyarul az egész világ, s meg lesz mentve s feldicsőítve fajtánk. ( Széchenyi akadémiai beszédéből; 1842) 1.. Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézmények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.. A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősítettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3.. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar leszen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. [ ] 5.. A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belül minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézményeiben a magyar nyelvet használja, azon levelezések, melyeket a királyi Helytartótanács a hadi fő-, és az Ő felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s külországi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értvén. [ ] 9.. Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen. (Az évi II. törvénycikkből) 23

24 12. A feladat a XIX. század első felének magyar történelméhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát! Válaszában térjen ki arra, hogy miért sikerült ezen a területen eredményeket elérni! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Kronológia évi 4. tc. Az országgyűlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelvű szerkesztése; a Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszolhat; a megyei bíróságok magyarul ítélkezhetnek évi VIII. tc. A Helytartótanács és a bíróságok nyelve a magyar; a hivatalnoki és az ügyvédi pálya háromévi haladékkal a magyar nyelv tudásához kötött évi I. tc. A törvényeket magyarul fogalmazzák; ahol a prédikáció nyelve magyar, ott az anyakönyveket is magyarul vezethetik évi VI. tc. Az országgyűlés feliratai, a megyék igazgatási nyelve a magyar; három év határidővel minden anyakönyvet magyarul kell vezetni. Plébános csak az lehet, aki tud magyarul. 1. Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. [ ] 5. A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja [ ] 8. Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen. (Az évi II. tc.) 24

25 13. A feladat Magyarország dualizmus kori történetére vonatkozik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a zsidóság magyarországi helyzetét a dualizmus korában! Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. (Az évi XVII. törvénycikk Az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében) 1. Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik (Az évi XLII. Törvénycikk az izraelita vallásról) 25

26 26

27 14. A feladat a dualizmus korára vonatkozik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar mezőgazdaság dualizmus kori fejlődését! 27

28 Hitelintézetek száma Magyarországon, Kézi aratás a századfordulón 28

29 Cséplés a századfordulón Az önálló birtokosok megoszlása 1910-ben 29

30 30

31 15. A feladat a magyarországi nemzetiségek dualizmus kori helyzetével kapcsolatos. (k, rövid) Indokolja a források és ismeretei segítségével, mivel magyarázható a magyarság számarányának és számának nagymértékű emelkedése a dualizmus korában! A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban [ ] a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában [ ] oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (Az ún. Lex Apponyi; 1907) Akkoriban azt tartották a Délvidéken, hogy az ember csak ötszáz holdig lehet rác vagy sváb, azon felül magyarrá kell lennie, ha a vagyonához méltó életet akar élni. (Herczeg Ferenc: Emlékezései) [A kivándorlás] az 1880-as- és 1890-es években öltött nagyobb méreteket, különösen az Északi- és az Északkeleti-Felvidék megyéiből [ ] tömegesen keltek át az óceánon. (Katus László történész) Magyarország nemzetiségi megoszlása (Horvátország nélkül) 1880 és 1910 között 31

32 16. A feladat a magyar polgári átalakulással kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan valósultak meg az áprilisi törvényekben a reformkor nagy törekvései! a. A közterhekben való osztozkodás. Mire nézve az eddig egyedül adózó nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük; az alkotmányos biztosítékokat, ezekre nézve is, mindnyájunk számára gyarapítani törekedünk; de az ország közszükségeinek eddig el nem látott fedezésénél a célok országgyűlési meghatározását, számadást és felelősséget föltételül kötjük. b. A honpolgárok nem nemes osztályainak, mindenekelőtt pedig a királyi városoknak és szabad kerületeknek, képviselet alapján, úgy törvényhozási, mint helyhatósági jogokban valóságos részesítése. [ ] d. Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvény általi megszüntetése; (Ellenzéki Nyilatkozat; 1847) III. tc. Független magyar felelős minisztérium alakításáról IV. tc. Az országgyűlés évenkénti üléseiről 6. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és a következő évi költségvetésnek a minisztérium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előbb be nem rekeszthetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik. V. tc. Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról 1.. Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlése követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Ezen kívül 2.. Az országnak, s kapcsolt részeknek, mind azon bennszületett vagy honosított, legalább 20 éves lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók: a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 ezüst Ft értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ¼ telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul bírnak. VIII. tc. A közös teherviselésről Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai a közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik. IX. tc. Az úrbér és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgáltatások (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről Az úrbér és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések a törvény kihirdetéséről fogva örökösen megszüntetnek. (Áprilisi törvények; április 11.) 32

33 A tizenkét pont 33

34 17. A feladat az amerikai és magyar Függetlenségi Nyilatkozathoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével azokat a hasonlóságokat és különbségeket, melyek a két dokumentumban a függetlenség kinyilatkoztatásának indokaira vonatkoznak! Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa, vagy eltörölje és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságát és jobban elősegíti boldogulását. (Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat részlete) A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének feldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Slavoniának, Fiuménak és területének, Magyarországtóli elszakítását s az evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott, ezen hitszegő Habsburgi s utóbb HabsburgLotharingiai-ház Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekeszttetik, a magyar koronához tartozó minden címnek használatától megfoszttatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetétől számkivettetik. Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik. (A magyar Függetlenségi Nyilatkozat részlete) 34

35 18. A feladat a dualizmus kori Magyarország történelméhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a dualizmus kori Magyarország társadalmi szerkezetét, és jellemezze a fontosabb társadalmi rétegeket! Nála vacsoráztam egyszer a palotájában. Gyönyörű két könyvtártermére emlékszem, a kisebbik a magyar, a nagy a világirodalom. Képe csak egy volt: Rippl-Rónai Önarcképe a vendégszobában. Nagytermetű, elegánsan öltözött ember volt. Utolsó mecénás volt nálunk, átvette az Esterházyak szerepét. Ha közelemben volt, előkelőtlensége zavart távolról azonban tiszteltem. (Tolnay Károly visszaemlékezése Hatvany Deutsch Lajosról) [Hatvany Lajos báró ( ), nagypolgári család sarja, irodalomtörténész, mecénás.] A lakást vasrácsos, fapadozatú folyosó keretezte, ahogy akkor mondták: gang. Apámék lakásában előszobán keresztül lehette bejutni. Az előszobából tágas ebédlőbe lépett az ember, az ebédlőből egy még tágasabb szalonba, akkor úgy mondták vizitszobába. Az ebédlőből nyílott a nappali szoba, onnan pedig a hálószoba, majd tovább a gyerekszoba. A konyhába a gangon keresztül jártak be. Az élelmiszerkamra a konyhából nyílott. Cselédszoba, fürdőszoba nem volt. A szakácsnő és a szobalány a konyhában aludt. (Antal Dávid: Család és szolgálat) [Egy középosztálybeli család lakásának leírása.] [ ] a bensőbb társas érintkezés csak egyenrangúak, egy világból valók között volt lehetséges, s a dzsentriné csak a dzsentrinét, a hivatalnokné csak a hivatalnoknét, a gazdag zsidó csak a gazdag zsidót fogadhatta otthoni uzsonnára, különben mi lenne, Úristen!, ebből a bonyolult szerkezetű, ebből a kacsalábon forgó úrivilágból? (Gyergyai Albert) 35

36 36

37 19. A feladat az es magyar forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik. Mutassa be a források és ismeretei alapján a tavaszi hadjáratot és politikai következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! (k, rövid) 1-ör. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak [állam] nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2-or. A Habsburg-Lothringeni ház [ ] Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, s magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. ( Függetlenségi Nyilatkozat) Budavár bevétele; május

38 20. A feladat a kiegyezés korának történelméhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a dualizmus korának gazdasági fejlődését! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Pártoljuk a hazai ipart! -plakát A hitelintézetek tőkeállománya (millió korona) Az állami ipartámogatás 1. Állami kedvezményekben részesíttetnek: 1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, amelyek Magyarországon eddig elő nem állított cikkeket készítenek. [ ] 2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő, már létező vagy ezen túl felállítandó gyárak, éspedig: a) azon gyárak, amelyekben sárgaréz áruk, sárgaréz, pléh, cink, cinkpléh, drót, drótszeg, fémkeverékekből való áruk, zománcozott vasedények, szerszámgépek, munkagépek, gőzgépek és gőzkazánok, zongorák, elektrodinamikus készülékek, fegyverek, porcelán, tábla- és tükörüveg, üveg, regeneratív fűtőkészülékek, kaucsuk, cellulóz, tapéták, konzervek, konyak, szóda, kénsav, aszfalt készül; b) a rizshántoló malmok, a mezőgazdaság kiegészítő részét képező szeszgyárak, selyemfonó, -szövő és festőgyárak, gyapjúfonó, -szövő és appretírozó gyárak, pamutfonó, -szövő és fehérítő gyárak, len- és kendertörő és kikészítőtelepek, len- és kenderfonó, -szövőgyárak, kötszövészeti gyárak. (1881. évi XLIV. törvénycikk a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről) 38

39 Az egy főre jutó nemzeti jövedelem néhány európai országban 39

40 21. A feladat az évi forradalomhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be az áprilisi törvények szövegének felhasználásával, hogyan teremtette meg az 1848as forradalom a polgári alkotmányos kormányzat alapjait Magyarországon! III. Törvényczikk. Független magyar felelős ministerium alakításáról. 3.. Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak. 4.. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős [ ] 6.. Mindazon tárgyakban, mellyek eddig a m. k. udvari kanczelláriának, a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak, [ ] köréhez tartoztak [ ] Ő Felsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni [ ] IV. Törvényczikk. Az országgyűlés évenkénti üléseiről. 6.. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozata előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik. (Részletek az áprilisi törvényekből) 40

41 41

42 22. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Magyarország iparának fejlődését a dualizmus korában! Válaszában térjen ki az iparosítás feltételeinek megteremtésére, a fejlődő iparágakra és a földrajzi elhelyezkedésre! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 42

43 A dualizmus kori Magyarország gazdasága 43

44 23. A feladat az 1848-as forradalomhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és saját ismeretei segítségével a reformkori nemzeti eszme megjelenését az 1848-as magyar forradalom követeléseiben! Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését. 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék fel az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség! (A 12 pont) 44

45 24. A feladat a reformkorhoz kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei segítségével a jobbágyfelszabadításra vonatkozó terveket a reformkorban! Gondoljuk meg: nálunk az aristokratia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már Tekintetes Rendek, egy pár százezernek milliók közt csendességben élni: ez bizonyosan a milliók jóakaratától van függésben. S hogy e jóakaratot csak a kölcsönös bizodalom teremtheti. Hazánk történetében a példák borzasztóbbak, mint akárhol. Itt nem egyesekről van szó, itt a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely századok óta most lánggal lobogva, majd hamu alatt emésztődve ég. És ezt nem zabolázza meg félelem, nem győzi le hatalom, ezt csak megszelídíteni lehet. Nem egyébbel pedig, csak olyan közös érdekkel, mely a társaság [társadalom] tagjait egyformán kösse a hazához, s ez érdek csupán két szó: szabadság és tulajdon. ( Kölcsey Ferenc, 1832) Ím most van törvényünk, mely az örökváltságot, ha mindkét fél megegyezik, engedélyezi. Ez magánjogi szempontból hozott törvény. Kérdem én, lehet-e ember széles e hazában, aki higgye, hogy e törvény mellett hazánk az úrbéri viszonyokból századok alatt is kibontakozzék? Azt hisszük: megmentjük a hazát toldozó, foldozó reformkáinkkal? Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap más, mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző választófala fennáll? (Kossuth Lajos, 1846) Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvény általi megszüntetése, mire nézve legkívánatosabbnak véljük, hogy előlépések történjenek, miszerint az örökváltság, a status [állam] közbejöttével, országos eszközlésbe vétethessék. (Ellenzéki Nyilatkozat, 1847) 45

46 46

47 25. A feladat Kossuth Lajos reformprogramjával kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, hogyan kapcsolódott össze az iparfejlesztés és a vámkérdés Kossuth Lajos reformprogramjában! Én a szabadság embere vagyok. A szabadságé mindenütt és mindenben. [ ] Vallottam mindig, s azt vallom ma is, hogy a védvámrendszer nem cél, hanem eszköz; nem kinevelt állapot, hanem nevelés, s még ennek is csak azért jó, mert szentségtelen kénytelenség. Mit tehetünk mi róla, hogy a műipar [értsd: ipar] a világon nem a közös egyenlő szabadság dajkáló karjain neveltetett fel? Mit tehetünk mi róla, hogy csak most kezd fejleni műiparunk? [ ] Csaknem minden nemzet gyermeki műiparának nevelőjéül a véd[vám]rendszert alkalmazá, s ennek oltalma alatt férfiúvá nevelé a gyermeket [ ] adjátok nekünk is azon nevelőt, hadd növelje fel gyermekünket hasonló férfiúvá; adjatok védvámrendszert lépcsőnek, hogy feljuthassunk a szabad kereskedés emeletébe, ne kényszerítsétek ki a hazai gyermeket az erős férfiúval küzdeni, hisz a szegény gyermeket az erős férfiú agyontiporja okvetlenül, hagyjátok a gyermeket férfiúvá növelnünk, aztán nyissátok fel viadalra a sorompókat. (Részletek Kossuth Lajos egyik hírlapi cikkéből) 47

48 26. A feladat az évi magyar szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján 1849 április májusának legfontosabb katonai és politikai eseményeit! Válaszában térjen ki a katonai erőviszonyok alakulására is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2. A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által [ ] saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik. (Részlet a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatából) Hadműveletek 1849 április májusában Katonai erőviszonyok 1849 májusának végén A teljes magyar honvédsereg: kb. 160 ezer fő A Magyarország ellen mozgósított császári-királyi seregek: kb. 170 ezer fő A varsói megállapodás után Magyarországra induló orosz seregek: kb. 200 ezer fő 48

49 49

50 27. A feladat a reformkor kulturális életéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan jelentkezett a nemzeti eszme a magyar kulturális életben a reformkorban! Válaszában röviden térjen ki a kérdés politikai jelentőségére és a nemzeti kultúra intézményi hátterére! Jelenet Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából (metszet, 1844) Jelenet Katona József Bánk bán című művéből (metszet, 1845) 50

51 28. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (k, hosszú) Ismertesse a kiegyezés megkötésének legfontosabb kül- és belpolitikai okait és körülményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-i országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akarja. [ ] Egyik cél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű. Párhuzamosan a magyar alkotmánnyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a lajtántúli országok teljes alkotmányos szabadsága is. Nem állnak ezek ellentétben egymással; azt hisszük, hogy megállhatunk egymás mellett anélkül, hogy egymást absorbeálni [elnyelni] akarnánk. (Deák Ferenc húsvéti cikkéből, 1865) A königgrätzi csata vázlata 51

52 I. Ferenc József királlyá koronázása (Eduard von Engerth festménye) 52

53 29. A feladat a dualizmus kori Magyarország nemzetiségei viszonyaival kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a nemzetiségi arányok változását! Ismertesse a változás jellemző okait! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 53

54 30. A feladat a magyar reformkorhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi reformprogramjának jogi, gazdasági és politikai alapelveit! [Az ősiség törvényének] eltörlése pedig szükségkép maga után vonja 3-szor: a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert máskép kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szor: törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következtében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás [ ]. (Széchenyi István: Stádium; 1833) 54

55 31. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan szabályozták az áprilisi törvények, illetve a kiegyezés a birodalom és Magyarország viszonyát, és hasonlítsa össze a két szabályozást! III. tc. Független felelős minisztérium alakításáról 6.. Mindazon tárgyakban, melyek eddig a m. [magyar] k. [királyi] udvari kancelláriának a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak [...] köréhez tartoznak, vagy azokhoz tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni A miniszterek egyike folyvást Ő Felsége személye körül lesz, s mindazon viszonyokban, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, az országot képviseli A minisztériumnak következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás, g) Honvédelem. (1848. III. tc.) 1.. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről Őfelségének többi országai között jogilag fennáll, a pragmatica sanction alapszik. 8.. A pragmatica sanctioból folyó közös védelemnek egyik eszköze a külügyek célszerű vezetése. Ennélfogva a birodalom képviseltetése a külföld irányában mindkét fél minisztériumával egyetértésben a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. 9.. A közös védelemnek másik eszköze a hadsereg, a hadügy Őfelségének a hadügy körébe tartozó fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar seregnek is egységes vezérletére vonatkozik, Őfelsége által intézendőnek ismertetik el A pénzügyeket annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók. (1867. VIII. tc.) A közös ügyek rendszere 55

56 56

57 32. A feladat Magyarország dualizmus kori történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be ismeretei és a források segítségével Budapest fejlődését! Válaszában a források alapján térjen ki a népesség változásaira is! A fővárosi lakosság száma és aránya az ország teljes lakosságához képest Kizárólag anyanyelvüket beszélők aránya az össznépesség százalékában Budapesten ( ) Csak magyarul beszél: 18 38,7 Csak németül beszél: 20 4,3 Csak szlovákul beszél: 2,3 1,1 Csak más nyelven beszél: 0 0,9 Az első budapesti villamos indulása (1887) 57

58 58

59 33. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (k, rövid) Magyarázza meg a forrás és ismeretei segítségével, miért növekedhetett jelentősen az ipari termelés a dualizmus korában! Válaszában világítson rá azokra a fontosabb változásokra, amelyek megteremtették az ipari fejlődés feltételeit! Térjen ki röviden a kérdés általános gazdaságtörténeti hátterére is! 1. Állami kedvezményekben részesíttetnek: 1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, a melyek Magyarországon eddig elő nem állított czikkeket készítenek. 2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő, már létező, vagy ezentúl felállítandó gyárak, és pedig: a) azon gyárak, a melyekben sárga rézáruk, sárga rézpléh, czink, czinkpléh, drót, drótszeg, fémkeverékből való áruk, zománczozott vasedények, szerszámgépek, munkagépek, gőzgépek és gőzkazánok, [ ] b) a rizshántoló malmok; a mezőgazdaság kiegészítő részét képező szeszgyárak; selyemfonó-, szövő- és festőgyárak; gyapjúfonó-, szövő- gyárak. [ ] 2. Az 1. -ban említett gyáraknak [ ] a következő állami kedvezmények adatnak: 1. Fölmentetnek év végéig a keresetadó alól, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint az ezen adók után járó községi pótlék, s ipar és kereskedelmi kamarai illetékek alól; végre az általános jövedelmi pótadó alól. (Részlet az évi XLIV. törvénycikkből) 59

60 34. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Kossuth Lajos programját! Válaszában térjen ki Kossuthnak a reformellenzéken belül játszott szerepére és Széchenyivel folytatott vitájára is! Ahol egy részben [ ] privilegiumok léteznek, minthogy a privilegium kiváltság a törvény alól ott a más részen szolgaság, és megszorítás találtatik. [ ] Szabad legyen [ ] kérdenem: elfogultság nélkül állíthatnók-é a 19-dik században, hogy azon alkotványon; mely 10 milliónyi nép közül csak hatszáz ezeret nevez nemzetnek, [ ] ezen alkotványon [ ] módosítni nem kell? (Kossuth írása, 1833) Azt akarjuk, hogy a magyar hazában ne egy holt idegen, nekik [a szlovákoknak] úgy mint nekünk holt és idegen, hanem a magyar mely Magyarhonban nekünk nemzeti és anyai, nekik [a szlovákoknak] pedig nem anyai bár, de nem is idegen, ha ők honunk, alkotmányunk s törvényeink jóvoltában nem idegenek azt akarjuk, hogy a kormányzás és közigazgatás nyelve a magyar legyen. (Kossuth cikke a Pesti Hírlapban, 1841) Felhívom a tisztelt egyesületet következő nyilatkozatok elfogadására: A védegyesület kinyilatkoztatja, hogy a köztünk s az austriai örökös tartományok közt fennálló vámrendszer méltánytalan és igazságtalan [ ]. A védegyesület kinyilatkoztatja, hogy hazánk status gazdászati [közgazdasági] szomorú állapotján a hazai műipar [értsd: ipar] emelése nélkül segíteni lehetetlen. (Kossuth beszéde a Védegylet ülésén, 1846) 60

61 35. A feladat az 1848/49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a szabadságharc kirobbanásától az október végéig tartó időszak legfontosabb katonai és politikai eseményeit! Válaszában a források segítségével röviden térjen ki a szabadságharc kirobbanásának közvetlen előzményeire is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Mi arra [kértük] a királyt: segítsen minket királyi tekintélyével a hazát, a királyi széket s a törvényt megvédeni; s nekünk egy emlékirattal [feleltek], melynek tartalma: a törvény, melyre a király megesküdött, semmit sem ér, Magyarország szűnjék meg önálló ország lenni s a német minisztérium által Bécsből kormányoztassék, [ ] és legyünk továbbá is egy gyarmattartomány, szükségre, nyomorúságra kárhoztatva, mint eddig valánk. (Kossuth Lajos cikke a szabadságharc kirobbanásának előzményeiről, szeptember 18.) Lelkemben fel vagyok indulva azon gondolattól, [ ] hogy negyven-ötvenezer [ ] ember bejő az országba, s úgyszólván kardvágás nélkül foglalja el a hazát. Én nem érzek magamban annyi erőt, hogy ezt tűrjem; egy félóra múlva [ ] megyek a vasúton, s megkezdem Ceglédnél felhívni a népet, hogy tömegestől fegyverbe szálljon, s így megyek tovább faluról falura, és vagy nem látnak önök többé, vagy látnak, mint utócsapatát oly seregnek, mely maga is képes lesz semmivé tenni oly gyalázatos rablócsordát. (Kossuth Lajos bejelentése a képviselőházban, szeptember 24.) A képviselőház az ország kormányzatát mind a két ház részéről kiküldött Honvédelmi Bizottmány kezébe mindazon hatalommal, mellyel egy ország teljhatalmú kormányának bírnia kell, letevén, a Honvédelmi Bizottmányt mindaddig, míg az ország normális állapotba jővén, törvényesen elismert kormánya nem lesz, az ország teljhatalmú kormányának, Kossuth Lajos honpolgárt és képviselőt pedig egyetemes felállássali kijelentéssel e kormány elnökének nyilvánítja. (Országgyűlési határozat, október 8.) 61

62 62

63 36. A feladat az 1848-as forradalom és a szabadságharc időszakához kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, miként került sor Magyarországon a jobbágyfelszabadításra! Válaszában világítson rá röviden a jobbágyfelszabadítás jelentőségére! Akarom, hogy a nemesség kármentesítve legyen, s ezen kármentesítés következtében biztosítva legyen a népnek is szabadsága. [ ] Azt akarom, ha minden elveszne is Magyarországon, legalább az ne vesszen el, hogy a nép nyakát a robot ne nyomja. [ ] Mert az abszolutizmus, [ ] ha győzne, az volna következése, hogy marad ugyan szabadság, de [a jobbágy] egészen maga [kellene, hogy] fizesse a megváltás terhét. [ ] Én biztosítani akarom a nép szabadságát, s egyszersmind azt is, hogy a nemesség a maga kármentesítését kapja meg. (Kossuth Lajos, szeptember 19. röviddel a szabadságharc kirobbanása után) 63

64 37. A feladat Széchenyi István gazdasági programjához kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi István gazdasági programjának legfontosabb elemeit! Széchenyi gyakorlati alkotásaira ne térjen ki! De mind e mellett szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni mint káros akadályt 9-szer a monopóliumokat, céheket, limitációkat [hatósági árszabás] s egyéb ilyen intézeteket örökre. (Széchenyi István: Stádium, 1833) 64

65 38. A feladat a dualizmus kori Budapesttel kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Budapest dualizmus kori fejlődésének fő összetevőit! Válaszában térjen ki röviden Budapestnek az ország gazdasági életében játszott szerepére is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A budapesti lakosok megoszlása születési hely szerint 1869 és 1890 között Születési hely Budapest 54,7 42,7 39,3 Magyarország (Budapesten kívül) 35,5 46,5 52,1 Ausztria 9,6 9,3 7,4 Külföld 0,2 1,5 1,2 Munkagödör az Andrássy úton, 1895 Az épületek száma Budapesten 1900 és 1914 között Az épületek száma ebből három- és többemeletes