1. Az Alapítók neve és székhelye, rendelkezés az alapítói jogokról

Átírás

1 ALAPÍTÓ OKIRAT (Az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt Alapító a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének (a továbbiakban: Ptk.) 74/A. -a alapján jogi személyként működő alapítványt hozzon létre az alábbiak szerint: 1. Az Alapítók neve és székhelye, rendelkezés az alapítói jogokról 1.1 Az Alapítók neve és székhelye: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ, székhelye: 1146 Budapest, Hermina út 47., képviselője: Szakály Melinda Elnök), Nuance-Recognita Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytársaság, mint az SZKI Recognita Részvénytársaság jogutódja (székhelye: 1138 Budapest, Váci út 141., képviselő-je: Dr. Reszler Ákos Vezérigazgató) 1.2 A Nuance-Recognita Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytársaság a Ptk-ban meghatározott alapítói jogainak teljes körű gyakorlására a Ptk. 74/C. -ának (7) bekezdése alapján a MVGYOSZ-t hatalmazza fel. Az alapító okirat további részében Alapítón a MVGYOSZ-t kell érteni. 2. Az Alapítvány elnevezése, székhelye 2.1 Az Alapítvány neve: Informatika a látássérültekért" Alapítvány 2.2 Az Alapítvány rövidített neve: Infoalap 2.3 Az Alapítvány székhelye: 1146 Budapest, Hermina út Az Alapítvány telephelye: 1143 Budapest, Ida utca Az Informatika a látássérültekért" Alapítvány a Recognita Alapítvány - Számítástechnika a vakokért nevű Alapítvány (eredeti bírósági nyilvántartási száma: 248. Fő-városi Bíróság, 8.Pk /3) (Recognita Alapítvány) - egyetemes jogutódja, mivel a Bíróság elrendelte a két említett Alapítvány egyesítését az Alapítók közös kérelmére mégpedig úgy, hogy az Informatika a látássérültekért Alapítvány magába fogadja a Recognita Alapítványt, és a Recognita Alapítványt a Bíróság törölte a nyilvántartásból. Az említett változások a Bíróság ilyen tartalmú végzésének jogerőre emelkedésével következnek be. 3. Az Alapítvány célja és feladata 3.1 A közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. c) pontjának 11. és 18. alpontjában foglaltak szerint, az Alapítvány elsődleges célja, hogy a Magyarországon élő látássérült embe-reket

2 a szükséges segédeszköz-szoftverekkel ellátott, korszerű számítógépes rendszerekhez - beleértve a számítógép működési elvén alapuló és azt felhasználó eszközöket, berendezéseket, hardvereket, szoftvereket is - juttassa. Az Alapítvány nem zárkózik el a Magyarország határain kívül élő, igazoltan magyar anyanyelvű látássérült emberek támogatásától sem, továbbá a látássérült emberek érdekében tevékenykedő társadalmi szervezetek, alapítványok és intézmények részére is támogatást nyújthat a célkitűzésében meg-határozott eszközök tekintetében Az Alapítvány a számítástechnika (hardver és szoftver) legújabb eredményeinek hozzáférhetővé tételével biztosítani kívánja a látássérült emberek sikeres részvételét az oktatásban és képzésben, növelni kívánja a számukra elérhető munkalehetőségek számát és javítani munkahely megtartási esélyeiket, valamint lehetővé szeretné tenni még teljesebb körű kultúrálódásukat, szabadidős kikapcsolódásukat és a civil szerveződésekben való részvételüket Az Alapítvány ösztönözni szeretné a számítástechnikával foglalkozó, vagy azt felhasználó cégeket, hogy termékeikkel, vagy a felhasználásból már kivont eszközeikkel támogassák az Alapítvány fenti céljainak megvalósítását Az Alapítvány támogatni kívánja azokat a hazai természetes és jogi személyeket, vagy jogi személyiség nélküli szervezeteket, akik olyan szoftvereket vagy hardverelemeket fejlesztenek, amik a látássérült emberek számára segédeszközül szolgálhatnak. 3.2 E célok megvalósítása érdekében feladatát képezi a szükséges anyagi források megszerzése adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, valamint pályázatokon való részvétel útján. 3.3 Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Alapítvány politikai tevékenységet nem folytat; országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. 4. Az Alapítvány vagyona és a vagyon felhasználása 4.1 Az Alapítvány alaptőkéje: ,-ft. (azaz: százezer) forint, melyet az Alapító az Alapító Okirat aláírását követően az Alapítvány rendelkezésére bocsátott. 4.2 Az Alapítvány céljának megvalósítására az Alapítvány alaptőkéjének 80 %-a, valamint az alapítványi vagyon hozadéka (kamat), továbbá a későbbi csatlakozók vagyoni hozzájárulásai és azok hozadéka használható fel. 4.3 Az alapítványi támogatás történhet: a) pályázat alapján, b) alapítvány céljának megfelelő egyedi kérelemre, c) fejlesztési támogatásként, d) költségtérítésként. 4.4 A Kuratórium köteles gondoskodni arról, hogy az Alapítvány működése, valamint az alapítványi pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre

3 meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják. 4.5 Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 4.6 Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Alapítvány befektetési tevékenységet a Kuratórium által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. 5. Az Alapítvány kezelőszerve 5.1 Az Alapítvány kezelőszerve és legfőbb döntéshozatali testülete az öttagú kuratórium, melynek tagjait az Alapító jelöli ki határozatlan időre. A Kuratórium elnöke és tagjai nevét, címét az Alapító Okirat I. számú mellékletének A) pontja sorolja fel. 5.2 A Kuratórium elnöke díjazásban részesülhet, melynek mértékéről a Kuratórium dönt. A Kuratórium többi tagját megbízatásuk teljesítéséért nem illeti meg díjazás, de esetenként az ezzel összefüggésben felmerülő indokolt és igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. 5.3 A kuratóriumi tagok megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) a tag halálával, c) a Kuratórium visszahívásával, d) az Alapítvány megszűnésével. Az Alapító visszahívhatja a Kuratóriumot, ha az tevékenységével veszélyezteti az Alapítvány céljának megvalósulását. 5.3 Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan Kuratórium, amelyben az Alapító - közvetlenül vagy közvetve - az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. Így például a Kuratóriumban az Alapító nem lehet többségben. Az Alapító a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszi az évi CLVI. tv ban megjelölt összeférhetetlenségi szabályokat. 5.4 A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása; b) vállalkozási tevékenység indítása; c) feltételhez kötött támogatások, csatlakozások, adományok elfogadásával kapcsolatos döntés; d) az Alapítvány együttműködési megállapodásairól és más szervezetekben vállalandó tagsági viszonyáról szóló döntés; e) döntés mind azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe utal. 5.5 A Kuratórium biztosítja az Alapítványnak az Alapító Okiratban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Alapítvány vagyonának az Alapító Okiratban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról. 5.6 A Kuratórium működése:

4 a) A Kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább évi két alkalommal tartja. A Kuratórium ülései nyilvánosak. b) A Kuratórium ülését a Kuratórium elnöke hívja össze. Az ülésre szóló meghívót legalább öt munkanappal az ülés előtt kell írásban, elsősorban elektronikus levélben eljuttatni a Kuratórium tagjainak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés tervezett napirendjét. Sürgős esetben az ülést telefonon is össze lehet hívni az ülés előtt legkésőbb három nappal. c) A Kuratórium határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele jelen van. d) A Kuratórium határozatait konszenzusra törekedve, ha pedig ez nem alakul ki, nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Kuratórium elnökének szavazata, ha pedig ő nincs ott az ülésen, a jelen lévő tagok által egyhangúan megválasztott levezető elnök szavazata dönt. e) A Kuratórium indokolt esetben ülésen kívül is hozhat határozatot írásbeli szavazással. Ekkor az elnöknek a határozati javaslatot el kell küldenie minden kuratóriumi tagnak írásban, elsősorban elektronikus levélben. A tagok ezután az elnök által megadott határidőn belül - ha ilyen nincs, 3 napon belül - írásban, szintén első-sorban elektronikus levélben írhatják meg az elnöknek véleményüket és döntésüket a határozati javaslatról. Ilyen módon csak akkor születhet határozat, ha a megadott időn belül legalább négy kuratóriumi tag szavazott, és minden szavazó elfogadta a javaslatot. Az így meghozott határozatot a következő kuratóriumi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni, és röviden ki kell térni az írásbeli szavazás indokaira és körülményeire is. 5.7 A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 5.8 A Kuratórium üléseiről - lehetőleg az ülést követő tizenöt napon belül - jegyzőkönyvet kell készíteni, ami tartalmazza: a) az ülés időpontját és az azon részt vevők nevét, b) a napirendet, c) az elhangzott hozzászólások lényegét, d) a hozott határozatokat. 5.9 A Kuratórium elnöke: a) összehívja, előkészíti és vezeti a Kuratórium üléseit; b) gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, illetve személye megállapítható; c) irányítja és ellenőrzi az Alapítvány tevékenységét; d) az Alapítvány Kuratóriuma tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal az Alapítónak és az Alapítvány támogatóinak beszámol Az Alapítvány és az általa támogatottak, valamint a nyilvánosság kapcsolata: a) A Kuratórium elnöke gondoskodik az alapítványi határozatoknak az érintettekhez való eljuttatásáról, közléséről írásban, postai úton, vagy, ha a körülmények lehetővé vagy indokolttá teszik elektronikus levélben vagy telefonon. b) A kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei, a közhasznúsági jelentések, valamint a 3. pontban

5 megfogalmazott alapítványi célok megvalósítása érdekében kötött szerződések nyilvánosak, ezekbe bárki betekinthet az Alapítvány székhelyén (telephelyén) előre egyeztetett időpontban. Az előbb felsoroltakon kívüli ala-pítványi iratokba való betekintés a Kuratórium elnökének engedélyével lehetséges. Az elnöknek az engedély megadása során figyelembe kell vennie, és mérlegelnie kell a működés nyilvánosságához fűződő érdekeket, valamint be kell tartania a személyes adatok védelméhez kapcsolódó hatályos jogszabályi rendelkezéseket. c) Az Alapítvány működésével kapcsolatos alapvető információkat, az általa nyújtott támogatásokat, az általa kiírt pályázatokat, a közhasznúsági jelentése-ket, és egyéb, a szélesebb körű nyilvánosságra tartozó információkat az írott sajtó kiadványaiban, elsősorban az MVGYOSZ kiadványaiban, valamint lehetőség szerint a világhálón kell közzétenni, emellett más közzétételi módok is alkalmazhatók. 6. A beszámolási szabályok 6.1 Az Alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. 6.2 A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 6.3 Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet. 7. Az Alapítvány képviselete 7.1 Az Alapítványt a Kuratórium elnöke önállóan és teljes körben képviseli, különösen az Alapítvány minden szerződéses kapcsolatában, valamint hatóságok és bíróságok előtt is. Ha az elnök ezt a jogkört valamilyen akadály miatt nem tudja ellátni, a képviseletre az elnök által adott általános, vagy egyedi meghatalmazás birtokában a Kuratórium másik tagja jogosult, szintén önállóan. Az általános meghatalmazásnak írásbelinek kell lennie, és kuratóriumi határozaton kell alapulnia; ez a meghatalmazás addig érvényes, amíg a Kuratórium azt vissza nem vonja, vagy másik személyt nem jelöl meg erre a feladatra. 7.2 Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez a Kuratórium elnökének és még egy kuratóriumi tagnak, az elnök akadályoztatása esetén pedig a Kuratórium két tagjának együttes aláírása szükséges. 8. Az Alapítványhoz való csatlakozás

6 Az Alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, aki a 3. pontban megfogalmazott célok eléréséhez vagyonrendeléssel hozzá kíván járulni, és a jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadja. 9. A Felügyelő Bizottság 9.1 Az Alapítványnál háromtagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság az Alapító Okiratban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között ellenőrzi az Alapítvány működésének és vagyongazdálkodásának szabályszerűségét. 9.2 A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll, akiket az Alapító határozatlan időre kér fel a feladat ellátására. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai nevét, címét az Alapító Okirat I. számú mellékletének B) pontja tartalmazza. A Felügyelő Bizottság tagjaira egyebekben a kuratóriumi tagokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. 9.3 A Felügyelő Bizottság jogköre, feladatai: a) A Felügyelő Bizottság az Alapítvány tevékenységét ellenőrzi, ide értve az Alapítvány vállalkozási tevékenységét is. Ellenőrzési jogköre keretében jogosult a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt venni; a Kuratóriumot, mint testületet, valamint a kuratóriumi tagokat tevékenységükről szóban vagy írásban meghallgatni, az Alapítvány munkatársaitól tájékoztatást kérni; az Alapítvány bármely iratába betekinteni; a közhasznúsági jelentés elkészítését ellenőrizni, felügyelni. Ellenőrzés(ei)nek tapasztalatait, javaslatait jelentésbe foglalja és mind a Kuratórium, mind az Alapító elé terjeszti. b) A Felügyelő Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei a kuratóriumi ülésekről készült jegyzőkönyv követelményeivel azonosak. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 10. Záró rendelkezések 10.1 Az Alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel határozatlan időre jött létre Ezen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény, a Közhasznú Szervezetekről szóló évi CLVI. törvény, valamint az alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadók. Kelt.: Budapest, év december hó 13. napján... Sk. Szakály Melinda a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége képviseletében, mint Alapító