BELEDI ÁLTALÁNOS ISKOLA BELED SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 BELEDI ÁLTALÁNOS ISKOLA BELED SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Igazgató Elfogadta: Nevelőtestület Dátum: május 8. Jóváhagyta: Igazgató Dátum: május 8.

2 Tartalomjegyzék I. rész... 5 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja: A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése: 5 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya: Az általános iskola fenntartója és működtetője: Az alapító okirat kelte:... 6 II. rész... 7 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A közoktatási intézményegység neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális formái, jogosítványai: A közoktatási intézmény jogállása és képviselete: Az intézményegység gazdálkodási helyzete: Az intézmény szervezeti egységei:... 8 III. rész... 9 A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény felelős vezetője: Az igazgató feladatkörébe tartozik: Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: Az intézmény vezetősége: IV. rész AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI RENDJE Az intézményegység szervezeti egységei, vezetői szintjei: A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje: Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: V. rész A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK A törvényes működés alapdokumentumai: Alapító okirat: A pedagógiai program: Az éves munkaterv: A további intézményi működést meghatározó dokumentumok: Az intézményi dokumentumok nyilvánossága: VI. rész AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MUNKARENDJE Közalkalmazottak munkarendje: A vezetők benntartózkodási rendje: A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje: Pedagógusok munkarendje:

3 5. Az intézmény tanulóinak munkarendje: A tanév helyi rendje: A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama: Az intézményben tartózkodás rendje: Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a Mikrotérségi ÁMK-val Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje: Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje: VII. rész AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK Az intézményegység nevelőtestülete: A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézményegység állandó bizottságai: A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: A szakmai munkaközösség tevékenysége: VIII. rész AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az iskolaközösség: Az alkalmazotti közösség: A szülői munkaközösség: A diákönkormányzat: Az osztályközösség: Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök: A belső kapcsolattartás általános formái és rendje: A szülők tájékoztatásának formái: Az intézmény külső kapcsolatai: IX. rész A TANULÓK FELVÉTELE, KÖTELESSÉGEI, JOGAI ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK A tanulók felvétele: A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga: A gyermek tanulói kötelességei és jogai: A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: A tanulói jogviszony megszűntetése: A tankönyvrendelés szabályai: A tanulói hiányzás igazolása: Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Intézményi védő, óvó előírások: Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők:

4 X. rész A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE A tanórán kívüli foglalkozások célja: A napközis és tanulószobai foglalkozások: Szakkörök: Az iskola énekkara: Sportkör: A korrepetálások: Versenyek: Tanfolyamok: Tanulói közösségek: XI. rész AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: XII. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5 I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény: Elnevezése: Beledi Általános Iskola Beled Székhelye: Beled, Rákóczi u Telephelye: Általános iskola alsó tagozat Beled, Rákóczi u A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja: a.) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b.) A szervezeti és működési szabályzat megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ában foglalt felhatalmazás alapján történik. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése: a.) A Beledi Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület hó 08. napján egyhangú szavazással fogadta el, és án módosította. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt: SZM az iskola diákönkormányzata Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói iroda titkárságán, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. b.) Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítását az igazgató hó 06. napján hagyta jóvá. 5

6 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya: a.) A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. b.) A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 4. Az általános iskola fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor u Az alapító okirat kelte: december 02. 6

7 II. rész AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A közoktatási intézményegység neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális formái, jogosítványai: a.) Az intézmény neve: Beledi Általános Iskola b.) Az intézmény típusa: általános iskola. Alapfeladatai: Biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola tanulói részére napközis ellátást nyújt. Gondoskodik a tanulók tehetséggondozásáról, felzárkóztatásáról. A tanórai és a napközis foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez: Ezek: szakkör, énekkar, diáksportkör, korrepetálás (felzárkóztatás), tehetséggondozás, középiskolai előkészítő, tanulmányi verseny, diáknap, könyvtári foglalkozások, házi bajnokságok, túrák, kirándulások, házi versenyek, tantárgyi versenyek, vetélkedők. Speciális képzési formák: - SNI tanulók nevelése-oktatása 1-8. osztályig - Szakszolgálat keretében logopédiai feladatok ellátása. A 2013/2014-es tanévtől a szakszolgálati intézményegység átszervezésre kerül, a szakszolgálati alapfeladatokat a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kapuvári Tagintézménye biztosítja. c.) Az intézmény jogosítványai: A tanulók által elvégzett osztályok eredményének bizonyítvánnyal történő igazolása, az alapfokú oktatás befejezéséig. 2. A közoktatási intézmény jogállása és képviselete: a.) A Beledi Általános Iskola január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egysége. Fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor u. 32. A feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. 7

8 A Beledi Általános Iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata: hosszú bélyegző: körbélyegző: A Beledi Általános Iskola Beled intézményénél a bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - iskolatitkár b.) Az intézmény képviselője; az intézmény igazgatója. 3. Az intézményegység gazdálkodási helyzete: a.) Szakmailag önálló oktatási-nevelési intézményegység. b.) Az intézmény fenntartási és működési költségeiről, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről a fenntartó szerv gondoskodik. 4. Az intézmény szervezeti egységei: 1-4. évfolyamon tanítók csoportja 5-8. évfolyamon tanítók csoportja SNI tanulókat tanítók csoportja 1-8. évfolyamon napközis nevelők csoportja Az iskola vezetése (igazgató, igazgatóhelyettesek) Szakmai munkaközösség-vezetők Nevelőtestület Oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők Technikai dolgozók 8

9 III. rész A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelős vezetője: a.) Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. A feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. b.) Az igazgatót helyettesítheti: igazgatóhelyettesek. 2. Az igazgató feladatkörébe tartozik: - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. 3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: a.) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: 9

10 igazgatóhelyettesek iskolatitkár. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatáskörét, munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolatitkár megfelelő képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra. b.) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásai a SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 4. Az intézmény vezetősége: a.) Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettesek - szakmai munkaközösségek vezetői - diákönkormányzat vezetője - közalkalmazotti tanács vezetője. b.) az iskola vezetősége, mint testület is konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége szükség szerint megbeszéléseket tart. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 10

11 IV. rész AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI RENDJE 1. Az intézményegység szervezeti egységei, vezetői szintjei: a.) Az iskola belső szervezeti egységeinek vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek. b.) Az általános iskola szervezeti egységei: alsó tagozatos egység (Rákóczi u.111.) 1-4. osztályos tanulók oktatása alsós és felsős napközi felső tagozatos egység (Rákóczi u.122.) 5-8. osztályos tanulók oktatása eltérő tantervű csoport oktatása és tanulószobai foglalkozása. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI VÁZRAJZA A szervezeti vázrajz a működési orientáció miatt a vezető és beosztott szinteket jelöli. IGAZGATÓ: alsós munkaközösség vezető reál munkaközösség vezető humán munkaközösség vezető osztályfőnöki munkaközösség vezető diák-önkormányzati vezető, illetve az intézmény valamennyi dolgozójának munkáltatása IGAZGATÓ HELYETTESEK pályaválasztási felelős gyermekfelügyelő tankönyvfelelős takarítók fűtő és karbantartó ISKOLATITKÁR 11

12 2. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje: Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei: beszámoltatás és célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha az iskola vezetősége az intézmény tevékenységét vagy annak részterületét értékeli. 3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: A Beledi Általános Iskola igazgatóját távollétében az Általános Iskola igazgatóhelyettesei helyettesítik. A Beledi Általános Iskola igazgatója, és a helyettesítésével megbízott vezetők egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő megbízásáról az igazgató gondoskodik. 12

13 V. rész A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. A törvényes működés alapdokumentumai: Az intézményegység törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat pedagógiai program éves munkaterv jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei (házirend, belső szabályzatok, igazgatói utasítások) közalkalmazotti szabályzat diákönkormányzati szabályzat 2. Alapító okirat: A nemzeti köznevelési törvény 21. -a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat (jogosító okirat) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 3. A pedagógiai program: a.) A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Nemzeti köznevelési törvény 24. -a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 26. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. -a ad iránymutatást az intézmény pedagógiai programjáról. b.) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, a meghatározottak megvalósításának módozatait az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit szeptember1-től az 1. és 5. osztály kerettanterveit felmenő rendszerben az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket 13

14 az iskola egészségnevelési programját. c.) A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadta el, és az igazgató jóváhagyásával vált érvényessé. 4. Az éves munkaterv: a.) Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. b.) Az intézmény éves munkatervét az igazgató készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor, nevelőtestületi határozattal. 5. A további intézményi működést meghatározó dokumentumok: A közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. 6. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága: Az iskola Pedagógia Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje az igazgató titkárságán kerülnek elhelyezésre. A dokumentumok nyilvánosak, melynek hivatali időben megtekinthetők. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban, előzetes időpont-egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak. 14

15 VI. rész AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MUNKARENDJE 1. Közalkalmazottak munkarendje: A közoktatásban alkalmazottak körét a nemzeti köznevelési törvény 61. ; és a közoktatási törvény 15. -a az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes juttatásainak szabályait a 16.. és a 17.. rögzíti. 2. A vezetők benntartózkodási rendje: A hivatali nyitvatartási időben az igazgató, vagy helyettesei a Beledi Általános Iskola székhelyén tartózkodnak. 3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje: a.) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabály betartásával az intézményvezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató, illetve az igazgató helyettes készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgató helyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. b.) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: gyermekfelügyelő: (közben 30 perc ebédidő) iskolatitkár: (közben 30 perc ebédidő) fűtő karbantartó: (közben 30 perc ebédidő) c.) A takarítók osztott munkaidőben dolgoznak: óráig, és óráig Munkaidőben töltött idejükről jelenléti ívet vezetnek. 4. Pedagógusok munkarendje: a.) A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a nemzeti köznevelési törvény a rögzíti. b.) A nemzeti köznevelési törvény 62. (5) és (6) bekezdése szerint a nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c.) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató helyettes állapítja meg az intézmény tanórarendjének függvényében. 15

16 A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:15-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgató-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára, a tanmenet szerinti előrehaladást. d.) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt, legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmi tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató vagy helyettese engedélyezik. e.) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. f.) A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. Helyettesítések sorrendje: lyukas órán lévő azonos szakos tanár lyukas órán lévő azonos szakos igazgatóhelyettes, igazgató lyukas órán lévő nem szakos tanár lyukas órán lévő igazgatóhelyettes, igazgató nem tartós napközis helyettesítés esetén: első a napközis csoportot alkotó tanulók osztályfőnöke, utána a gyermekeket tanító nevelők végül az őket nem tanító nevelők. 5. Az intézmény tanulóinak munkarendje: Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és az ügyeletes tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az ig. helyettes, diákönkormányzat vezetője és osztályfőnökök feladata). 16

17 6. A tanév helyi rendje: a.) A tanév szeptember l-től a következő év augusztus 31.-ig tart. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon a tanév rendjében meghatározott számú tanítási napból áll. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b.) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól) az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól az éves munkaterv jóváhagyásáról. c.) Az intézményi rendezvényekre, ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. d.) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 7. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama: a.) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő ciklus órarend, illetve a NAT szerintiek heti órarend alapján történik a pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. b.) A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azok legkésőbb 13:30 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c.) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. 17

18 d.) Az óraközi szünetek időtartama 10 és 25 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A 25 perces óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek átlaga minimum 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén. e.) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján munkaterv rögzíti. 8. Az intézményben tartózkodás rendje: a.) Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben: alsó tagozat: reggel 7 órától, felső tagozat: reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig. Az intézmény, tanítási szünetben, megadott napokon délelőtt 8-12 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. b.) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgató-helyettes, ügyeletes nevelők engedélyével indokolt esetben hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. (Házirend) 9. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a Beledi Általános Iskolával A Beledi Általános Iskola szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja az ott végzett munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A szülők fogadásának rendjét az intézmény a helyi sajátosságok, és igények figyelembevételével határozza meg, erről tájékoztatja az érintetteket. A székhelyen hivatali időben megjelenő külső személyek az ügyeletnek bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az igazgató fogadja abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás az intézményt érinti. 18

19 10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje: a.) Az iskola épületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket Magyarország címerével kell ellátni, lobogózás rendje a jogszabályok szerint. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energia felhasználással való takarékoskodásért tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. b.) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a tanév elején kiadott, a szülő által aláírt igényfelmérő lapon kérheti a tanuló, amit a foglalkozás vezetője hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. c.) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. d.) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. 11. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje: A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet nem folytat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek kölcsönadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. 19

20 VII. rész AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézményegység nevelőtestülete: a nemzeti köznevelési törvény a alapján a nevelőtestület a nevelési és oktatási intézményegység pedagógusainak közössége, a nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelőtestület értekezletei: a tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró, félévi értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet egységenként - tanítás nélküli munkanapok terhére 1, szükség esetén 2 nap pedagógiai továbbképzés - fogadó órák előtti pedagógiai közösségi megbeszélések rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, valamint az igazgató szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. a nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának, magatartásának elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro értekezleti formában végzi. a mikro értekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A mikro értekezlet szüksége szerint az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott anyagába kerülnek. 20

21 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézményegység állandó bizottságai: a.) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b.) Az intézményegység nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával alkalmanként (indokolt esetben) bizottságokat hozhat létre (pl. fegyelmi bizottság, szakmai bizottság). 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: a.) A nemzeti köznevelési törvény a szerint a nevelési oktatási intézmények pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti un. területi munkaközösség is létrehozható. Intézményünkben a következő munkaközösségek működnek: - alsós - humán - reál - osztályfőnöki b.) A nevelőtestület által átruházott munkaközösségeinek jogkörei: Szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezetőt választanak (az igazgatói választási ciklus első éve elején, ill. ezen belül indokolt esetben) a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. 6. A szakmai munkaközösség tevékenysége: a.) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését 21

22 kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét szervezik a pedagógus továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására támogatják a pályakezdő pedagógus munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. b.) A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását. elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait 22

23 VIII. rész AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1 Az iskolaközösség: Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. 2. Az alkalmazotti közösség: Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. 3. A szülői munkaközösség: a.) A nemzeti köznevelési törvény 72. és a rendelkeznek a szülők közösségéről és jogairól. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői munkaközösség számára: - iskola életével kapcsolatban véleményt mondhat. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. (szülői választmány). b.) Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnök segíti. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZM elnök vagy az osztályfők közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. c.) Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskola szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. Az SZM véleményezi az iskolai dokumentumokat (PP, SZMSZ, Házirend) 4. A diákönkormányzat: A nemzeti köznevelési törvény a rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákokat érintő kérdésekben. A törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint diákönkormányzatot hozhatnak létre. 23

24 a.) A diákönkormányzat működési rendje: A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje a SZMSZ 3. sz. mellékletét képezi. b.) Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze. A diákönkormányzat az említett pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskolavezetőséghez. c.) Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákgyűlés (diákbizottság gyűlése) nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákbizottság ülése az igazgató által, ill. a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. 5. Az osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége: megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. Diákbizottság felépítése: osztályonként 5 fő, ebből 1 fő mindig az osztálytitkár. 6. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök: Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: alaposan ismernie kell tanítványait az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi 24

25 együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakítását koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat. aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, ESZK, gyámügyi munkatárs). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. mikro - és szülői értekezleteket tart, szükség esetén családot látogat, a tájékoztató füzet útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, az októberi, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, osztályával kapcsolatos rendezvényeket meghirdeti, szervezi, pénzügyi tennivalókat ellátja.) gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében (túrák, kirándulások) az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére részt vesz az osztályfőnöki (pedagógiai) munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje: Az intézményegység különböző közösségeinek tevékenységét, - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével, - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadó órák és vezetőségi ülések. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat, az iskola éves munkaterve tartalmazza. (A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) 8. A szülők tájékoztatásának formái: a.) A nemzeti köznevelési törvény 72. értelmében az iskola a tanév során: 25

26 - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadó órák) - szükség esetén írásban tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). b.) A szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleteken kapnak tájékoztatást. Az első évfolyamosok szüleinek szeptember első hetében tart az osztályfőnök szülői értekezletet. A leendő első osztályosok szüleinek májusban összevont szülői értekezletet tartunk - a zavartalan iskolakezdés érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító új pedagógust. Az iskola tanévenként kettő szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és az SZM elnöke hívhat össze a felmerült problémák megoldására. c.) A szülői fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 4 alkalommal (október, november, március és április hónapban, az alsó tagozaton az utolsó előtti, a felső tagozaton az utolsó kedden) szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógusokkal. d.) Rendszeres írásbeli tájékoztatás: Valamennyi pedagógus köteles a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóba illetve annak mellékletét képező füzetbe feltüntetni. Ezen kívül gondoskodni arról, hogy ez a tanuló tájékoztató füzetébe is bekerüljön A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1,- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. 9. Az intézmény külső kapcsolatai: A BELEDI ÁLTALÁNOS ISKOLA széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a lakóhelyi, megyei és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, valamint az egyházakkal. A külső kapcsolatok rendszerét és szintjeit a BELEDI ÁLTALÁNOS ISKOLA igazgatója határozza meg. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. 26

27 A munkaközösség-vezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. Kiemelt kapcsolatot tart fenn az intézmény: A fenntartóval, az illetékes tankerülettel, Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel, Egyesített Szociális Központtal, Iskola-egészségügyi szolgálattal, Környezetvédelmi szervezetekkel, Más közoktatási és közművelődési intézményekkel, A beiskolázási körzetbe tartozó óvodákkal. Az Egyesített Szociális Központtal és az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. Az Egyesített Szociális Központtal nyári tanulói programok szervezése. Az intézményt támogató; Általános iskola diáksportjáért alapítvány kuratóriumával, Szakszolgálattal Alkalomszerű munkakapcsolat van a támogató gazdasági egységekkel Helyi egyéni vállalkozókkal, sport és kulturális szervezetekkel 27

28 IX. rész A TANULÓK FELVÉTELE, KÖTELESSÉGEI, JOGAI ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A tanulók felvétele: A tanulók felvétele a beiratkozással történik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az iskolai jogviszony létrejöttét a nemzeti köznevelési törvény 50. szabályozza. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az oktatásért felelős miniszter véleménye alapján az igazgató dönt. 2. A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga: Intézményünk jellegéből adódóan nincs. 3. A gyermek tanulói kötelességei és jogai: A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek kötelességeit és jogait a nemzeti köznevelési törvény 45. és 46., valamint a 47. szabályozzák. Az intézmény megteremti a kötelezettségek teljesítésének és a jogok érvényesítésének feltételeit. A tanulói kötelességek és jogok gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend tartalmazza. 4. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: A helyi vizsgák: Osztályozó vizsga Javító vizsga Különbözeti vizsga Időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyv vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnökök írják be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. 28

29 5. A tanulói jogviszony megszűntetése: A közoktatási intézményekhez a gyerekeket, tanulókat fűző jogviszony megszűnéséről a nemzeti köznevelési törvény 53. rendelkeznek. 6. A tankönyvrendelés szabályai: A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörében intézkedik arról, hogy az oktatásért felelős miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségeknek, illetőleg a pedagógusoknak. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülői szervezet és a diákönkormányzat is megismerje. A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani. A pedagógus az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, majd egyeztet az osztályba tartozó tanulók szülői közösségével. A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőre el kell végezni. 7. A tanulói hiányzás igazolása: A tanuló köteles a tanítási órákról, az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradást szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza.) A szülő tanévenként 3 tanítási nap távollétet igazolhat. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyezve végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgató helyettessel és a gyermekjóléti szolgálattal együtt jár el, s kezdeményezheti a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 8. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen, egy alkalommal gyermekorvosi szakrendelésen vesznek részt. A csoportos szűréshez az iskola kísérőt biztosít. 29

30 Tanévenként meghatározott időpontban iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozatosan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre. 9. Intézményi védő, óvó előírások: A nemzeti köznevelési törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az iskolai helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézmény vezető szervei rendszeresen napirendre tűzik. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ennek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleseti oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. A tanév folyamán történő osztálykirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartani az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a titkárságra a kirándulás előtt le kell adni. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a beleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az igazgató helyettesnek kell leadni. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a veszélyforrások és az elvárható magatartási formákra tanulók figyelmeztetése. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra az igazgató helyettes figyelmét kell felhívni. 10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Az intézményben történt rendkívüli eseményről az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni kell. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. 30