MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR / MAV SYMPHONY ORCHESTRA. CSABA PÉTER művészeti vezető és vezető karmester / Artistic Director & Chief Conductor

Átírás

1

2 MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR / MAV SYMPHONY ORCHESTRA ALAPÍTÁS ÉVE 1945 / FOUNDED IN 1945 A zenekar fővédnöke Dr. Czepek Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. CSABA PÉTER művészeti vezető és vezető karmester / Artistic Director & Chief Conductor KESSELYÁK GERGELY karmester / Conductor KOBAYASHI KEN-ICHIRO tiszteletbeli vendégkarmester / Honorary Guest Conductor Alapító és főtámogató: MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

3 tartalom: 2. Elnöki köszöntő 4. Csaba Péter művészeti vezető köszöntője 5. Karmesterünk, Kesselyák Gergely 6. Tiszteletbeli vendégkarmesterünk, Kobayashi Ken-Ichiro 7. MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány 10. Szőke Tibor-mesterbérlet 14. Erdélyi Miklós-bérlet 20. Lukács Miklós-bérlet 26. Zongorabérlet 28. Varga László-bérlet 32. Festetics-bérlet 38. Unokák és nagyszülők hangversenyei 42. Kamarazenei bérlet 44. Búgócsiga és Szeretethang koncertek 45. Zene-Tér-Kép plusz koncertek 46. Bérleten kívüli előadások 50. Jegy- és bérletinformációk, koncerthelyszínek 51. Jegy- és bérletváltás 53. Nézőterek 56. Bérletnaptár 60. A MÁV Szimfonikus Zenekar művészei 62. A MÁV Szimfonikus Zenekar munkatársai 64. A MÁV Szimfonikus Zenekar Baráti Köre

4 TISZTELT OLVASÓK, KEDVES ZENEBARÁTOK! Megtiszteltetés számomra, hogy közös hagyományainkat folytatva a es évadban is köszönthetem Önöket itt, a MÁV Szimfonikus Zenekar műsorfüzetének lapjain! E kiadvány amellett, hogy a klasszikus zenét értő és értékelő közönség, vagyis az Önök tájékoztatását szolgálja ugyanúgy része a hagyományok ápolásának, tiszteletének, mint az, hogy a magyar nemzeti vasúttársaság immár több mint 70 éve feladatának tartja hazánk egyik legnívósabb zenekarának támogatását. Hagyomány és tisztelet. A 21. század magyar vasútja és a MÁV-csoport elképzelhetetlen lenne az elődeinktől örökölt értékek és hagyományok nélkül. A megújulás, a kor igényeihez történő igazodás természetesen szükséges, de legalább ugyanennyire fontos a ragaszkodás gyökereinkhez, a tradíciók tisztelete. Hogy miért? A választ a Gustav Mahlernek (is) tulajdonított mondás adja meg: A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. 2

5 A MÁV Szimfonikus Zenekart ugyanez a hagyománytisztelet élteti 1945-ös alapítása óta, s ez vezette a es program összeállításakor is. Az előttünk álló évadban az együttes hét bérletsorozat összesen 32 nagyszerű koncertjével várja a közönséget, a fellépők között olyan világhírű hazai és külföldi művészekkel, mint Kobajasi Ken-Ichiro, Irwin Hoffman, Ránki Dezső vagy Kállai Ernő, hogy csak néhányukat említsem. Kívánom Önöknek, hogy minél több előadáson részt vehessenek, s ezáltal részeseivé váljanak a hagyományok őrzésének, a láng továbbadásának! DÁVID ILONA a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója 3

6 KEDVES KÖZÖNSÉGÜNK, TISZTELT ZENESZERETŐ BARÁTAINK! Egy új évad mindig fontos esemény egy zenekar életében, hisz ez tükrözi az együttes választott útját, illetve művészi kihívásait. A es szezon változatos és gazdag műsort kínál, amely világhírű művészek jelenlétével biztosítja azt az inspirációt, ami felejthetetlen produkciókat eredményez. Olyan kiváló művészekkel dolgozunk együtt, mint Jesús López-Cobos, Mark Gorenstein, Kobayashi Ken-Ichiro, Irwin Hoffman, Nobuko Imai, Jean-Efflam Bavouzet, Kirill Troussov, Corey Cerovsek, vagy Ránki Dezső, Frankl Péter, Hamar Zsolt, Várdai István, Onczay Csaba, Komlósi Ildikó. A MÁV Szimfonikusok zenészei remek partnerek ebben a munkában, odaadásukkal biztosítva a koncertek sikerét. A zeneirodalom nagy mestereinek remekművei hangzanak majd el, a magyar zene legjobbjai mellett. Olyan nagyszabású művek részesei lehetnek, mint Pergolesi Stabat matere, vagy Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán. Eddigi bérleteink mellett egy új, exkluzív sorozatot indítunk az Olasz Kultúrintézetben: négy világhírű zongoraművész lép színpadra zenekarunkkal a Zongorabérlet keretében. Művészeti vezetőként az ötödik szezont indítom a zenekar élén. Bízvást mondhatom, hogy az egyik legnívósabb évadnak ígérkezik, mind a résztvevő művészek, mind a műsorok összetétele szempontjából. Ezúton is köszönöm közönségünk kitartó jelenlétét, a zenekar iránti töretlen érdeklődését. Megerősít abban, hogy jó úton haladunk, és együtt vihetjük tovább a zenekar jó hírnevét! CSABA PÉTER vezető karmester, művészeti vezető 4

7 KARMESTERÜNK, KESSELYÁK GERGELY Kesselyák Gergely Liszt-díjas karmester, rendező 1995-ben diplomázott a Zeneművészeti Egyetemen Lukács Ervin növendékeként tól rendszeresen vezényli Magyarország vezető szimfonikus zenekarait; 11 hazai zenés színházban eddig összesen több, mint 100 produkció dirigense volt ben megalapította a Miskolci Nemzeti Színház operatagozatát; ugyanettől az évtől a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere, 2001-től karmestere től a Bartók Plusz Nemzetközi Operafesztivál alapító zeneigazgatója től a Budafest Nyári Nemzetközi Opera és Balett Fesztivál művészeti igazgatója, 2005-től 2012-ig a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója től 2006-ig a Magyar Állami Operaház Főzeneigazgatója óta újra a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója óta rendezéssel is foglalkozik; egyebek mellett színpadra állította Verdi: Rigoletto, Donizetti: Szerelmi bájital, Bartók: A kékszakállú herceg vára, Puccini: Turandot című operáit. Az általa rendezett Don Giovannit nyolc évig játszotta az Operaház. Kesselyák Gergely 2010 szeptemberétől tölti be a MÁV Szimfonikus Zenekar karmesteri posztját. Előszeretettel válogat XX. századi orosz zeneszerzők művei közül; az elmúlt évek során olyan repertoárt honosított meg, amely korábban ugyan kevéssé volt ismert, de annál nagyobb sikert aratott a közönség körében. 5

8 TISZTELETBELI VENDÉGKARMESTERÜNK, KOBAYASHI KEN-ICHIRO Kobayashi Ken-Ichiro több mint 40 évvel ezelőtt, 1974 tavaszán nyerte meg a Magyar Televízió első Nemzetközi Karmesterversenyét. A MÁV Szimfonikusok volt az első zenekar, amelyet hazáján kívül vezényelt, ezzel indult nemzetközi karrierje. A Mester azóta sikert sikerre halmoz, de a mai napig különleges viszony fűzi zenekarunkhoz. Visszatérő vendég nálunk, akinek jelenléte ünneppé tesz minden koncertet a közönség számára, és ösztönzőleg hat a zenekar tagjaira is. Több tucat koncertet dirigált különböző sorozatainkban; Japánban is több alkalommal vezényelte a MÁV Szimfonikusokat, öregbítve ezzel hazánk és a zenekar alapítójának hírnevét tavaszán Kobayashi nagyszabású koncertsorozattal ünnepelte az MTV karmesterversenyén aratott győzelem 40. évfordulóját. Három hét alatt hét hangversenyt adott hazánkban a legnevesebb magyar komolyzenei együttesek részvételével. A sorozat gálakoncertjén a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona a karmester munkája előtt tisztelegve a magas rangú Vasútért kitüntetést adományozta Kobayashi Ken-Ichirónak. A MÁV Szimfonikus Zenekar legbecsesebb kincsei között őrzi a Mester barátságát, akit a ös évadtól kezdve tiszteletbeli vendégkarmesterként üdvözlünk a pulpituson. A zenekar fennállásának 70. esztendejében Kobayashi Ken-Ichiro négy alkalommal vezényelte együttesünket; a tervek szerint minden évadban legalább 3 4 koncerten láthatjuk őt viszont. 6

9 MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY Alapító és főtámogató: MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK Zrt. Kiemelt támogatók: Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata Budapest Főváros X. kerület, Kőbánya Önkormányzata Budapest Főváros XV. kerület, Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Az Alapítvány közhasznú szervezet. Köszönettel veszi művészetpártoló intézmények, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek támogatását. Az adományozó a törvény által biztosított adókedvezményre jogosult. Bankszámlaszámunk: Adószámunk: Bírósági nyilvántartási szám: Kuratórium: Fenyő Gábor elnök, Bánhidi-Nagy Attila, Károlyi Zsolt, Kondor Katalin, Molnár Géza, Dr. Rácz Gábor, Szígyártó Gyöngyi Ügyvezető igazgató: Lendvai György Vezető karmester és művészeti vezető: Csaba Péter Karmester: Kesselyák Gergely Tiszteletbeli vendégkarmester: Kobayashi Ken-Ichiro MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY MAV Symphony Orchestra Foundation H-1088 Budapest, Múzeum utca 11. Tel.: (+36 1) Fax: (+36 1) office@mavzenekar.hu Honlap: 7

10

11

12 SZŐKE TIBOR-MESTERBÉRLET Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem I FEBRUÁR 23. CSÜTÖRTÖK A mesterbérlet nyitó estjét egy világhírű vendég, Jesús López-Cobos dirigálja. A már hetvenes éveiben járó spanyol művész kezdetben filozófiát tanult, csak később tért zenei pályára. A Bécsi Zeneakadémia híres karmesterképzőjében végzett, Hans Swarowski tanítványaként; később a Berlini Német Opera, a Spanyol Nemzeti Szimfonikus Zenekar, illetve a Madridi Királyi Operaház zeneigazgatójaként tevékenykedett. A hangversenyen közreműködő zongoraművész, Juan Pérez Floristán 1993-ban született, de máris nemzetközi hírnévnek örvend. A két vendégművész stílusosan hazájuk zenéjével örvendezteti meg a közönséget. Manuel de Falla ( ) spanyol zeneszerző a zenei impresszionisták kiváló tanítványa: Éj a spanyol kertekben című zongoraversenyét hallgatva szinte érezzük a spanyol kertek virágainak buja illatát, míg A háromszögletű kalap című balett zenéjében a tüzes táncok feszes ritmusai ragadják magukkal a hallgató képzeletét. A spanyolok világát kissé távolabbról látja, de hasonlóan színesen ábrázolja azt Maurice Ravel Spanyol rapszódiája; remekül illik mindehhez az orosz Rimszkij- Korszakov Spanyol capricciója, amely különböző napszakokhoz és alkalmakhoz illő spanyol táncokat mutat be hangszerelésében azonban nem szakad el az orosz hagyományoktól. Ny. Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio M. de Falla: Éj a spanyol kertekben M. Ravel: Spanyol rapszódia M. de Falla: A háromszögletű kalap I. és II. szvit közreműködik: Juan Pérez Floristán (zongora) vezényel: Jesús López-Cobos 10

13 SZŐKE TIBOR-MESTERBÉRLET Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem II MÁRCIUS 23. CSÜTÖRTÖK Zenekarunk állandó karmestere, Kesselyák Gergely sokszor meglepte már hallgatóságát illetve muzsikusait egészen ritkán, vagy éppenséggel soha nem hallható, különleges zeneművekkel ezen a hangversenyen is ez történik. Bartók: A kékszakállú herceg vára című operájának elemzői, méltatói gyakran említik Debussy hatását, amelyet a figyelmes hallgató fel is fedezhet a kompinista fiatalkori szerzeményében. Kesselyák ezen az estén Debussy egy korai, nagyon ritkán hallható művét, a La damoiselle élue (magyarul Az áldott hajadon, vagy más fordításban: A kiválasztott hölgy) című, két énekhangra és női karra komponált kantátáját szólaltatja meg Bartók operája előtt. A kantátában egy ifjú nő siratja évekkel azelőtt meghalt kedvesét párhuzamot felmutatva az operával, ahol a történet végén a férfi marad örökre magányos. Izgalmas lesz megfigyelni, vajon a két évtizednyi távolságban keletkezett, de csaknem egyidős, fiatal zeneszerzők műveinek dallamvilágában is felfedezhetünk-e valamilyen párhuzamot. A két mű egy hangversenyen történő előadása minden bizonnyal izgalmas színfoltja lesz a hangversenyévadnak; az est jelentőségét növeli a nemrég Kossuth-díjjal kitüntetett világhírű magyar énekesnő, Komlósi Ildikó vendégfellépése. C. Debussy: La damoiselle élue (Az áldott hajadon) kantáta Bartók B.: A kékszakállú herceg vára közreműködik: Komlósi Ildikó (szoprán), John Relyea (bariton), az Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna) vezényel: Kesselyák Gergely 11

14 SZŐKE TIBOR-MESTERBÉRLET Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem III MÁJUS 11. CSÜTÖRTÖK Sokan próbálták megfogalmazni Beethoven népszerűségének titkát, azt, hogy mit jelent a ma emberének. Szabolcsi Bence ezt írja: Jelenti az emberi érzelem- és gondolatvilág páratlan erejű művészi megragadását, az emberi sors, a küzdelem, a diadal nagyszerű felmutatását Az Egmont-nyitány zenéje a függetlenség, a legkeményebb zsarnokság által sem térdre kényszeríthető szabadságvágy diadalát hirdeti. A Sors-szimfóniának is nevezett V. szimfónia azt mutatja meg, hogy az ember éppúgy, mint az emberiség, képes legyőzni a sorscsapásokat, ha bátran szembeszáll azokkal. A két hősköltemény közötti Hegedűverseny az alkotó nagysága előtti főhajtásra késztet, hisz minden figyelmes zenehallgató ösztöne megsúgja: itt a tökéletessel áll szemben. Egy művel, mely a benne megszólaló zenei gondolatok szépsége, a feldolgozás arányai, a hagyományok tiszteletének és egyben bátor túlhaladásának egyensúlya révén az egyszeriség, a megismételhetetlenség lenyűgöző érzésével ajándékozza meg hallgatóit. Kállai Ernő személyében egy rendkívül tehetséges, ígéretes pálya elején álló hegedűművészt ismerhetünk meg Kobayashi Ken-Ichiro, a zenekar tiszteletbeli vendégkarmestere pedig a tőle évtizedek óta megszokott alázattal és szenvedéllyel teli módon tolmácsolja Beethoven remekműveit. BEETHOVEN EST Egmont nyitány, op. 84 D-dúr hegedűverseny, op. 61 V. (c-moll) szimfónia, op. 67 közreműködik: Kállai Ernő (hegedű) vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro 12

15 SZŐKE TIBOR-MESTERBÉRLET IV. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem JÚNIUS 24. SZOMBAT Csaba Péter, a MÁV Szimfonikusok vezető karmestere nem először hoz világhírű hangszeres szólistákat hazánkba. David Guerrier személyében az a francia trombitaművész látogat hozzánk, akiben sokan Maurice André reinkarnációját látják. Guerrier Lyonban tanult, majd még tanulóévei alatt játszott az Únió Ifjúsági Zenekarában, ahol neves karmesterek hallották játékát így kapott hamarosan szóló felkéréseket is. Az, hogy egy művész kürtön és trombitán is játszik, méghozzá mindkét hangszeren roppant igényes, sőt virtuóz versenyművet ad elő, párját ritkítja! Gustav Mahler I. szimfóniájának az ad különös jelentőséget, hogy az első a zeneszerző-karmester kilenc teljes és egy töredékben maradt, hatalmas szimfóniáinak sorában. Ebben a műben még visszafogta Mahler fantáziáját a hagyomány, később ez egyre kevésbé tettenérhető. Lényegében egy gyönyörű természeti kép az egész első tétel, majd ördögivé fejlődött tánccá válik a Beethoventől örökölt műforma, a scherzo. Különleges világot tár elénk a lassú tempójú harmadik tétel is, a finálé pedig egyenesen szédítő tempójú. Mahler I. szimfóniája azért is különös jelentőséggel bír, mert bemutatója Budapesten volt a szerző vezényletével 1889-ben abban az időben, amikor Mahler a budapesti Opera zeneigazgatója volt. R. Strauss: I. (Esz-dúr) kürtverseny, op. 11 A. Arutunjan: Trombitaverseny G. Mahler: I. (D-dúr) szimfónia közreműködik: David Guerrier (kürt, trombita) vezényel: Csaba Péter 13

16 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem I OKTÓBER 7. PÉNTEK Két rendkívüli vendégművész fellépése teszi izgalmassá a bérletsorozat első előadását, már amennyiben Hamar Zsoltot vendégnek tekintjük. Zeneszerzést és karmesterséget tanult, volt Kocsis Zoltán asszisztense a Nemzeti Filharmonikusoknál, az újjászervezett Pannon Filharmonikusok első zeneigazgatója, több évig a Zürichi Operaház karmestere, 2012 óta pedig a Wiesbadeni Opera főzeneigazgatója. Corey Cerovsek kanadai hegedűművész a világ minden táján járt már, nagy zenekarokkal és híres karmesterek vezényletével játszott. Személyisége különlegességét jelzi, hogy 18 éves korában szerzett mesterfokozatú egyetemi diplomát egyszerre hegedűből és matematikából. Vidovszky László pályája kezdete óta a kísérletező, új kifejezési eszközöket kereső zeneszerzők közé tartozik, hangversenyünkön elhangzó műve is ebbe a vonulatba tartozik. Dohnányi Ernő a 20. századi magyar zenének Bartók és Kodály mellett legnagyobb alakja erről még mindig, újra meg újra meg kell győzni a zenei közvéleményt. Második szimfóniája a háború utáni emigráció idején keletkezett, kevéssel halála előtt fejezte be. A háborús évek nyomasztó élményei ihlették a szimfónia első tételét, az utolsó tétel pedig szintén beszédes: variáció sorozat J. S. Bach Komm, süsser Tod (Jöjj, édes halál) kezdetű kantátájának témájára. Vidovszky L.: Romantikus olvasmányok No. 2 M. Bruch: g-moll hegedűverseny, op. 26 Dohnányi E.: II. (E-dúr) szimfónia, op. 40 közreműködik: Corey Cerovsek (hegedű) vezényel: Hamar Zsolt 14

17 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem II NOVEMBER 17. CSÜTÖRTÖK Ránki Dezső az az előadó, aki akárhány évtizede is van a magyar és a világ zongoraművészeinek élvonalában mindig meglepi valamivel közönségét, mindig tud valami újat mondani az előadott művekről. Az a művész, akinek minden fellépése egyszeri és megismételhetetlen esemény. Beethoven G-dúr zongoraversenye jó alkalmat kínál ehhez: a nagy komponista öt zongoraversenye közül ez a legegyénibb hangú, a legtalányosabb, amely a legnagyobb szabadságot adja az előadónak abban, miként tolmácsolja a zeneszerző mondanivalóját. A zongora, ha nem is szólal meg Brahms Schönberg által hangszerelt kvartettjében, ihlető eleme ennek a műnek is. Brahms olyan csodálatosan bánt a mű eredeti változatában a zongorával és a három vonós hangszerrel, hogy a hallgató minden alkalommal új hangszíneket hall benne. A kifejezésnek olyan erejét tapasztalhatjuk, amely szinte kiált a zenekari megszólaltatásért nem csoda hát, hogy a modern zene 20. századi híres szerzőjének, Arnold Schönbergnek ihlete támadt ezt a kamaraművet szimfonikus zenekarra átírni. Brahms maga nagymestere volt a zenekari hangzásnak: Haydn egy koráljának témájára komponált variációiban csodálatos hangszínek szólalnak meg; az egyes változatokban eleven karaktereket, a mű végén pedig egy remekbeszabott fúgát hallhatunk. J. Brahms: Változatok egy Haydn témára, op. 56a L. van Beethoven: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 J. Brahms A. Schönberg: g-moll zongoranégyes, op. 25 közreműködik: Ránki Dezső (zongora) vezényel: Csaba Péter 15

18 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem III JANUÁR 26. CSÜTÖRTÖK március 6-án hunyt el Kodály Zoltán; halálának 40. évfordulója alkalmából több ízben emlékezünk rá 2017-ben. Fiatal éveinek népdalgyűjtő munkássága, majd ennek tudományos feldolgozása hatalmas lépés volt az igazi magyar zene felfedezése és népszerűsítése terén. Nagy jelentőségű az a zeneoktatási rendszer is, amelyet kidolgozott; nemcsak elméleti tudást adott át, hanem rengeteg értékes zeneművet is komponált a zenetanulás különböző fokozataihoz. Zeneszerzőként is a magyar népzenét népszerűsítette: általa került fel ez a zene az Operaház színpadára (Háry János), valamint a szimfonikus zenekarok pódiumára is, nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt a világon. Két alapműve csendül fel hangversenyünkön: a Galántai táncok eredetijét kisgyermek korának helyszínén még maga is hallhatta, a Psalmus Hungaricus pedig, a veretes régi szövegű hitvallással Budapestet köszöntötte 1923-ban, a mai főváros létrejöttének 50. évfordulóján. Az est karmestere, Halász Péter 1976-ban született. Karmesteri tanulmányait Bécsben fejezte be, Leopold Hager osztályában. Zürich, Mainz és Aachen voltak pályájának első állomásai óta vezényel a Magyar Állami Operaházban, amelynek 2013-tól 2016-ig megbízott főzeneigazgatója volt. Kodály Z.: Galántai táncok Kodály Z.: Psalmus Hungaricus P. I. Csajkovszkij: IV. (f-moll) szimfónia, op. 36 közreműködik: Horváth István (tenor), a Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Somogyi-Tóth Dániel) vezényel: Halász Péter 16

19 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem IV MÁRCIUS 10. PÉNTEK A brácsa, a vonós hangszerek családjának hegedű és a cselló közti, közepes méretű tagja nem tartozik a legnépszerűbb szólóhangszerek közé. Mégis vannak olyan művészek, akik erre a hangszerre tették fel életüket, és méltán váltak világhírűvé. Ilyen művész Imai Nobuko, aki Tokióban született, a Julliard Akadémián, illetve a Yale Egyetem Zenei Fakultásán tanult, ma pedig az Amsterdami és a Genfi Zeneakadémia tanára. Számtalan lemezfelvétel bizonyítja nagyságát, eddigi kamarapartnerei között a világ legnagyobb művészeit találjuk. Nagy öröm és megtiszteltetés egyben, hogy eljátssza Bartók ritkán hallható Brácsaversenyét. A műből csak vázlatok készültek el, mivel a zeneszerző elhunyt, mielőtt befejezhette volna. Tanítványa és barátja, Serly Tibor rekonstruálta ezeket a töredékeket, a zeneszerző iránti mély alázattal. Bár a mű eredetisége vitatható, mégiscsak Bartók szól belőle hozzánk. Szép gesztus a művésznőtől az is, hogy Mozart hegedű-brácsa kettősversenyében egy nagyon fiatal, de máris komoly sikerekkel büszkélkedő magyar hegedűművésszel lép együtt színpadra. Kettejüket Csaba Péter művészeti vezető hozta össze; az ő ízlését bizonyítja az is, ahogy a műsorban két távoli zenetörténeti kor, a bécsi klasszikusok illetve a 20. század két legnagyobb magyar zeneszerzőjének művei csendülnek fel ugyanazon az estén. L. van Beethoven: Házavatás nyitány W. A. Mozart: Esz-dúr Sinfonia Concertante K. 364 Bartók B.: Brácsaverseny Kodály Z.: Háry János szvit közreműködik: Pusker Júlia (hegedű), Imai Nobuko (brácsa) vezényel: Csaba Péter 17

20 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem V MÁRCIUS 22. SZERDA Kesselyák Gergely a legaktívabb magyar karmesterek egyike. Az ország szinte minden operát játszó színházában megfordult már, rengeteg operát vezényelt; a három nagy nyári operafesztivál (Szeged, Budapest, Miskolc) vezetői közé tartozik. Különös érdeklődés fűzi az orosz illetve az ahhoz kapcsolódó zenéhez, melynek számos, addig ismeretlen művét kedveltette meg a magyar közönséggel. Ezúttal a nagy örmény zeneszerző, Aram Hacsaturján Spartacus c. balettjének leghíresebb részlete, a nagy szerelmi kettőst kísérő Adagio hangzik el. Ezt két Beethoven mű követi, mindkettő a zeneszerző-óriás derűs alkotásai közé tartozik. A Hármasversenyt egy főúri tanítványa, Rudolf főherceg számára komponálta, amelyet két Bécsben tanult fiatal koreai tehetség, valamint egy osztrák csellista előadásban hallhatunk. Beethoven szimfóniáiról azt szokták mondani, hogy olyanok, mint kilenc óriás, akik testvérek, de nagyon különböznek egymástól, gyakorlatilag mind önálló egyéniség. A hatodik szimfónia szerzőjének természet-szeretetét tolmácsolja; Beethoven nagyon ritka programzenéinek egyike, amelynek tételeihez még oda is írta, hogy miről szólnak. Persze ha ezt nem tette volna, a figyelmes hallgató akkor is felismerné a csörgedező patakot, az éneklő madarakat, a vihart, sőt még a falusi emberek mulatságát is. A. I. Hacsaturján: Adagio a Spartacus c. balettből L. van Beethoven: C-dúr hármasverseny, op. 56 L. van Beethoven: VI. (F-dúr) Pastorale szimfónia, op. 67 közreműködik: Sania Cheong (hegedű), Stefan Kropfitsch (gordonka), Sangeil Shin (zongora) vezényel: Kesselyák Gergely 18

21 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem VI MÁJUS 5. PÉNTEK Hangversenyünk francia szólistája igazi világsztár. Jean-Efflam Bavouzet 1962-ben született, és szinte mindenütt a világon minden jelentős zenekarral, minden híres karmesterrel vendégszerepelt már. Lemezre vette Bartók zongoraversenyeit, Ravel zongoraversenyeit, és Debussy minden zongoraművét. Solti György őt kérte fel, hogy párizsi bemutatkozó hangversenyén játssza el vezényletével Bartók III. zongoraversenyét, de 1997-ben bekövetkezett halála sajnos keresztülhúzta a tervet. Grieg zongoraversenye a szerző egyik legismertebb műve; megjelenik benne a zord északon élő emberek keménysége, a törpékkel, koboldokkal teli jellegzetes északi mondavilág, de a lassú tételben a fenségesen szép táj zenei képe is megelevenedik. Takács-Nagy Gábor műsorválasztásában gyakran felismerhető az a törekvés, hogy megmutassa közönségének nagy zeneszerzők első műveit. Ezek még nem érik el a későbbi nagy mesterművek színvonalát, még érződik rajtuk az elődök hatása, de már magukon viselik alkotójuk névjegyét, érezhetően átüt rajtuk a tehetség, az eredetiség. Mozart közel negyven szimfóniája közül az elsőt 8 éves korában komponálta egy évvel később be is mutatták. Csajkovszkij hat szimfóniája közül az utolsó hármat játsszák rendszeresen; a most elhangzó második 1872-ben keletkezett, tehát 32 évesen írta. W. A. Mozart: I. (Esz-dúr) szimfónia, No. 1 K. 16 E. Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 P. I. Csajkovszkij: II. (c-moll) szimfónia, op. 17 közreműködik: Jean-Efflam Bavouzet (zongora) vezényel: Takács-Nagy Gábor 19

22 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem I SZEPTEMBER 22. CSÜTÖRTÖK Az 1945-ben alapított MÁV Szimfonikus Zenekar 72. hangversenyévada indul ezzel az előadással. Egy új évad kezdete mindig ünnepi esemény, amelyhez méltó választás Edward Elgar ( ) nagy szimfonikus indulója; Shakespeare Othellójából kölcsönzött címét így fordíthatjuk: fény és pompa. A késő romantika nagy angol zeneszerzőjének egyik legkedveltebb műve az 1919-ben komponált Gordonkaverseny. Várdai István, a mű szólistája fiatal kora ellenére rendkívüli sikereket tudhat maga mögött: 2007-ben 3. díjat nyert a Moszkvai Csajkovszkij Versenyen, 2008-ban pedig elnyerte a Nemzetközi Gordonkaverseny 1. díját Genfben. Antonín Dvořák, a nagy cseh zeneszerző elismerésekben gazdag életútja vége felé három évig volt a New York-i Konzervatórium igazgatója. Ezalatt az idő alatt komponálta utolsó szimfóniáját, melyben honvágya szólal meg. A mű rövid idő alatt a szimfonikus irodalom egyik legkedveltebb darabja lett. Szakértők szerint minden témája a cseh népzene elemeit felhasználó, eredeti alkotás, ugyanakkor sokan amerikai, sőt indián népzenei hatást is felfedeznek benne. A hallgatók számára természetesen nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy a szimfónia hallatán maradéktalanul átadják magukat a rendkívül gazdag dallaminvencióval alkotott, a nagyzenekar minden hangszínét pompázatos gazdagságban bemutató zene élvezetének. E. Elgar: Pomp and Circumstance E. Elgar: e-moll gordonkaverseny, op. 86 A. Dvořák: IX. (e-moll) szimfónia, op. 95 "Az új világból" közreműködik: Várdai István (gordonka) vezényel: Csaba Péter 20

23 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem II NOVEMBER 7. hétfő Mark Gorenstein 1985-től 1988-ig volt a MÁV Szimfonikusok vezető karmestere. Tevékenysége alatt a zenekar alaposan megismerte az orosz repertoárt, illetve sokat fejlődött játéktechnikáját, dinamikai differenciáltságát tekintve. Szerződése lejárta után Gorenstein visszatért hazájába; az Új Oroszország Ifjúsági Zenekara zeneigazgatója lett, a világ számos országában vendégszerepelt, és csaknem ötven lemezfelvételt vezényelt. Jevgenyij Mikhailov Kazanyban, majd a Moszkvai Konzervatóriumban tanult. Több nagy nemzetközi zongoraversenyen ért el előkelő helyezést 2002-ben például első díjat nyert a Los Angeles-i Rachmaninov Versenyen. Eddig több mint 700 koncertet adott szerte a világban; fellépéseit mindenütt elragadtatott kritikák kísérik. A hangverseny műsora remek áttekintést ad a romantika és a 20. század elejének orosz zenéjéről. Csajkovszkij szimfonikus fantáziája Dante Isteni színjátékának első része, a Pokol egy epizódját dolgozza fel. Prokofjev balettzenéje Shakespeare halhatatlan tragédiájának nagyszerű zenei feldolgozása, Rachmaninov Paganini-variációi pedig a zeneszerző három remek zongoraversenye mellett mondhatni egy negyedik versenyműve, amely hallatlanul nehéz, de nagyon hálás feladatot jelent a szólistának. Sz. Prokofjev: Rómeó és Júlia szvit Sz. Rachmaninov: Változatok egy Paganini témára, op. 43 P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini Fantázia Dante nyomán, op. 32 közreműködik: Jevgenyij Mikhailov (zongora) vezényel: Mark Gorenstein 21

24 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem III DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Irwin Hoffman 2005-ben vezényelte először a MÁV Szimfonikusokat olyan sikerrel, hogy azóta is visszatérő vendége a zenekarnak. Solti György előtt ő volt a Chicagói Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, de állandó karmester maradt Solti mellett is. Elmúlt 90 éves, kiemelkedő zenei tudása és vezénylésének szuggesztivitása azonban töretlen. Programválasztása gyakorlatilag borítékolja a sikert; aktuális műsorának mindhárom száma kiemelkedő valamilyen szempontból. A Pastorale szimfóniában Beethoven a természet és az annak közelében élő emberek iránti szeretetéről vall; Ottorino Respighi három szimfonikus költeményben fejezi ki Róma iránti rajongását a zene nyelvén, megidézve a történelem eseményeit is: a római légiók ünnepélyes bevonulását a Via Appia fenyői alatt. Richard Wagner hatalmas zenedrámái között A nürnbergi mesterdalnokok az egyetlen vígopera, noha cselekménye és üzenete nagyonis komoly. Itt nem életről és halálról, nem mitológiai hősökről van szó, hanem hús-vér emberekről ennek megfelelően a dalmű zenekari előjátéka is csupa élet és derű, nem utolsó sorban a zeneszerzői mesterség rendkívül magas színvonalú megnyilvánulása. L. van Beethoven: VI. (F-dúr) Pastorale szimfónia, op. 68 R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok nyitány O. Respighi: Róma fenyői vezényel: Irwin Hoffman 22

25 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem IV FEBRUÁR 3. PÉNTEK Felix Mendelssohn-Bartholdy, a romantika nagy német zeneszerzője 170 évvel ezelőtt, 1847-ben hunyt el. A zeneszerző és életműve előtt hajt fejet Takács-Nagy Gábor azzal, hogy egy egész hangversenyt állít össze a műveiből. Mendelssohn zenéjét áthatja a romantika, de közben megőrzi a nagy klasszikus elődöktől tanult hagyományokat. Hangversenyünk első száma a Victor Hugo tragédiájához írt nyitány, mely a drámai konfliktus magját: a spanyol királyi udvar szigorú etikettjét, és az emberi szívekben tomboló szenvedély ellentétét érzékelteti. A Hegedűverseny a zeneszerző egyik legnépszerűbb műve, amelyben egyesíti zenei eszköztárának két legfontosabb elemét: a lírai éneklést és a tündérek világának ábrázolását, úgy, hogy a szólista közben a hegedűjáték minden szépségét megmutatja. A Skót szimfónia afféle zenés útikönyv. A zeneszerző személyes úti élményeit eleveníti fel, remekül érzékeltetve nemcsak az ábrázolt táj hangulatát, hanem a történelmi múltat is, amely körülveszi azt. Vendégművészünk 1982-ben született Szentpétervárott, tanulmányait Németországban végezte. Több értékes versenytrófeát tudhat már a magáénak, egyebek a Varsói Wieniawski Verseny első díját. A világon mindenütt szívesen látott, a legnagyobb zenekarokkal és híres karmesterekkel koncertező művészt köszönhetünk a Zeneakadémia színpadán. MENDELSSOHN EST Ruy Blas nyitány e-moll hegedűverseny, op. 64 III. (a-moll) Skót szimfónia, op. 56 közreműködik: Kirill Troussov (hegedű) vezényel: Takács-Nagy Gábor 23

26 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem V ÁPRILIS 11. KEDD Hangversenyünk műsora a Nagyhét, a passiók időszakának szellemiségéhez igazodik. A Nagypéntek drámája, Jézus Krisztus kereszthalála a maga szörnyű tragédiája mellett azt a reményteli üzenetet hordozza, hogy Isten fia önként vállalt halálával az egész emberiséget megváltotta bűneitől. Ez a dráma a kereszténység elterjedése óta számtalan művészi alkotást ihletett. Költői művek, regények, festmények, szobrok és nem utolsósorban zeneművek sokasága foglalkozik a témával. Giovanni Baptista Pergolesi ( ) a barokk zene fénykorában vetette papírra utolsó művét, a Stabat Matert. A szöveg Jacopone da Todi, a középkorban élt szerzetes költeménye, amely Jézus édesanyjának gyászát, fájdalmát, illetve a megváltásba vetett hitét írja le. A szöveget később még sokan megzenésítették. Joseph Jaydn ( ) Cádiz spanyol város egyik temploma számára komponálta A Megváltó hét szava a keresztfán c. művét. A hét szó valójában hét mondat, amelyet Krisztus mond a keresztfán, halála előtt. Az eredeti mű csak zenekarra íródott (a nagyheti elmélkedés kísérőzenéje gyanánt), Haydn azonban később elkészítette a szöveges változatot is, amelyet 1796-ban mutattak be Bécsben. A mű hét lassú tételből áll, mégsem tűnik megterhelőnek a hallgatása ebben is megmutatkozik Haydn zsenialitása. G. B. Pergolesi: Stabat Mater J. Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán közreműködik: Hintalan-Mondok Yvette (szoprán), Dobi-Kiss Veronika (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Rácz István (basszus), a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos János Csaba) vezényel: Csaba Péter 24

27 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem VI MÁJUS 26. PÉNTEK Különleges zenetörténet órát ajánl hallgatói számára májusban Csaba Péter vezető karmester. Természetesen a stúdiumba bele nem merülő koncertlátogató is gyönyörűséggel fogja hallgatni a két művet, amelyek Brahms legjobbjai közé tartoznak. A híres német komponista azonban nem olyan szerző, akinek művei úgymond ringatják a hallgatót: ő akkor szólít meg igazán bennünket, ha gondolatainkkal is részt veszünk a zene befogadásában. Alig 21 évesen, 1854-ben komponálta első zongoraversenyét, amelyet először szimfóniának, majd kétzongorás szonátának tervezett. Első tételét barátja, Schumann öngyilkossági kísérletének hatása alatt komponálta: torokszorítóan drámai zene ez, amelyben nyoma sincs annak, hogy a zenekar alázattal kísérje a virtuóz zongoraszólamot. Az első igazi szimfónia 22 évvel később készült el; azért késlekedett vele ilyen sokáig, mert úgy érezte, nem tudná méltó módon folytatni Beethoven hagyományait. Ez is komoly, drámai zene, csak a zárótétel bevezetése után válik hatalmas, örömteli tiszteletadássá Beethoven előtt. A zongoraverseny világhírű szólistája, Frankl Péter 1935-ben született; Budapesten végezte tanulmányait, majd 1958-ban Párizsba, később pedig Londonba költözött, ezután lett világjáró művész óta újra rendszeresen koncertezik Magyarországon is, a hazai közönség legnagyobb örömére. BRAHMS EST I. (d-moll) zongoraverseny, op. 15 I. szimfónia, op. 68 közreműködik: Frankl Péter (zongora) vezényel: Csaba Péter 25

28 ZONGORABÉRLET Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem A es évadban új, négy koncertből álló hangversenybérletet indít útjára a zenekar. A két novemberi, illetve két májusi előadás főszereplője a zongora, amelyet olyan kiváló előadók szólaltatnak meg, mint Jevgenyij Mikhailov, Ránki Dezső, Jean- Efflam Bavouzet és Frankl Péter. A szombatonként 18 órakor kezdődő hangversenyek helyszíne az Olasz Kultúrintézet Giuseppe Verdi terme. A karmesteri pulpitusra két ízben Csaba Péter, a zenekar jelenlegi vezető karmestere áll, egy-egy koncertet pedig Takács-Nagy Gábor, a MÁV Szimfonikusok volt művészeti vezetője, illetve Mark Gorenstein, egykori vezető karmester dirigál ebben az évadban. A négy alkalmas bérlet kategóriától függően , illetve forintért kapható a zenekar honlapján, a valamint az Interticket országos jegyirodai hálózatában a jegyirodák listája a jegy.hu oldalon, a Jegypontok menü alatt található. Jegyárak: , , Ft. A műsorok ismertetését lásd a 21., 15., 19. illetve 25. oldalon! 26

29 ZONGORABÉRLET Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem NOVEMBER 5. (SZOMBAT) Sz. Prokofjev: Rómeó és Júlia szvit Sz. Rachmaninov: Változatok egy Paganini témára, op. 43 P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini Fantázia Dante nyomán, op. 32 km.: Jevgenyij Mikhailov (ZONGORA) vezényel: Mark Gorenstein NOVEMBER 19. (SZOMBAT) J. Brahms: Változatok egy Haydn témára, op. 56a L. van Beethoven: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 J. Brahms A. Schönberg: g-moll zongoranégyes, op. 25 km.: Ránki Dezső (ZONGORA) vezényel: Csaba Péter MÁJUS 6. (SZOMBAT) W. A. Mozart: I. (Esz-dúr) szimfónia, No. 1 K. 16 E. Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 P. I. Csajkovszkij: II. (c-moll) szimfónia, op. 17 km.: Jean-Efflam Bavouzet (ZONGORA) vezényel: Takács-Nagy Gábor MÁJUS 27. (SZOMBAT) BRAHMS EST I. (d-moll) zongoraverseny, op. 15 I. szimfónia, op. 68 km.: Frankl Péter (ZONGORA) vezényel: Csaba Péter A műsorok ismertetését lásd a 21., 15., 19., illetve 25. oldalon! 27

30 VARGA LÁSZLÓ-BÉRLET I. Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem SZEPTEMBER 24. SZOMBAT Az elmúlt évek sikereire való tekintettel a es évadban kiteljesedik a zenekar Varga László hangversenybérlete: az első előadás után már nem ismétlő koncerteknek, hanem új műsoroknak, illetve közreműködőknek ad otthont az Olasz Kultúrintézet szombat délelőttönként. A karmesteri pulpituson köszönhetjük majd Mariusz Smolijt, aki az elmúlt években számos lemezfelvételen dirigálta az együttest, vagy Károlyi Sándort, aki fiatal kora ellenére többször is nagy sikerrel vezényelte a MÁV Szimfonikusokat a Varga-, illetve az Unokák és nagyszülők hangversenyei sorozatban. A bérlet záró előadását az I. Nemzetközi Doráti Antal Karmesterverseny győztese, Orkhan Hashimov vezényli majd. A bérlet első hangversenye tehát az egyedüli ismétlő koncert nem véletlenül. A MÁV Szimfonikusok es évadának nyitó előadásáról van szó (Lukács Miklós-bérlet I.), amelyen a világhírű gordonkaművész, Várdai István lép színpadra a zenekarral, Csaba Péter vezető karmester vezényletével pedig az egyik legkedveltebb hangversenydarab, Dvořák Újvilág szimfóniája csendül fel. A műsor leírását lásd a 20. oldalon! E. Elgar: Pomp and Circumstance E. Elgar: e-moll gordonkaverseny, op. 86 A. Dvořák: IX. (e-moll) szimfónia, op. 95 "Az új világból" közreműködik: Várdai István (gordonka) vezényel: Csaba Péter 28

31 VARGA LÁSZLÓ-BÉRLET II. Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem OKTÓBER 29. SZOMBAT Mariusz Smolij lengyel karmester az elmúlt évek folyamán több ízben vezényelte a zenekart olyan hanglemezfelvételeken, amelyek a 20. század első felében született és többnyire Amerikában tevékenykedő magyar zeneszerzők műveit tartalmazzák. A lemezfelvétel sajátos munka: hiányzik a közönség inspiráló jelenléte, a felvett anyag viszont nem tartalmazhat olyan apró hibákat sem, melyeket egy koncert közönsége talán észre sem vesz. Zenekar és karmestere között nagyon szoros munkakapcsolat van ilyenkor, ezért a zenekar egyszer már meghívta Smolijt egy hangverseny vezénylésére. Rózsa Miklós ( ) 1940-ben került Hollywoodba és minden idők egyik legsikeresebb filmzene szerzője lett, közel száz művet alkotott. Zádor Jenő ( ) nevéhez 140, részben hangszerelés, részben önálló filmzene fűződik. Mindketten azon fáradoztak, hogy a filmtől független koncertzenében is maradandót, illetve félreérthetetlenül magyar zenét alkossanak. Gershwin egyik legismertebb műve az Egy amerikai Párizsban, amelyben az amerikai jazz-t és az európai impresszionista zenét sikerült abszolút egységbe kovácsolni. Impresszionizmus terén még rajta is túltesz Ferde Grofé, aki a nyugat-amerikai Grand Canyon jelenségét egy zseniális és rendkívül népszerű szimfonikus műben örökítette meg. Zádor J.: Csárdás rapszódia Rózsa M.: Ben Hur szvit F. Grofé: Grand Canyon szvit G. Gershwin: Egy amerikai Párizsban vezényel: Mariusz Smolij 29

32 VARGA LÁSZLÓ-BÉRLET III. Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem DECEMBER 10. SZOMBAT Az ünnepi várakozás, az Advent hangulatához remekül illik Vivaldi örökérvényű hegedűverseny-ciklusa, A négy évszak. A zenetörténet egyik első olyan műve ez, amely szavak nélkül, pusztán zenei eszközökkel ábrázol felismerhetően természeti jelenségeket. Vivaldi valamennyi évszak-koncerthez megírta egy-egy szonettben az adott mű tartalmát, sőt azt is megjelölte, egyik-másik hangszer mit ábrázol éppen. A négy hegedűverseny hihetetlenül népszerű lett, a mai napig megunhatatlan klasszikusok közé tartozik. Hangversenyünkön a fiatal hegedűművészek generációjának egyik legtehetségesebb tagja, Nyári László tolmácsolásában hallhatjuk. Karácsony táján szinte minden opera- és balettszínház előadja Csajkovszkij egész estés táncjátékát, a Diótörőt. A balett cselekménye az ünnepek alatt játszódik; egy kislány álmában megelevenedik az ajándékba kapott Diótörő baba. A balettzenéből összeállított szvit természetesen a hangverseny repertoár kedvelt műsorszáma Advent idején. Hangversenyünk karmestere, Károlyi Sándor a magyar történelemben évszázadok óta fontos szerepet játszó nagykárolyi Károlyi család sarja. Münchenben született, Bécsben tanulta a karmesterséget tól a Bécsi Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere, aki több ízben nagy sikerrel vezényelte a MÁV Szimfonikusokat. ADVENTI HANGVERSENY A. Vivaldi: A négy évszak P. I. Csajkovszkij: A diótörő szvit közreműködik: Nyári László (hegedű) vezényel: Károlyi Sándor 30

33 VARGA LÁSZLÓ-BÉRLET IV. Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem FEBRUÁR 11. SZOMBAT A MÁV Szimfonikus Zenekar évtizedek óta részt vesz a különböző hangszerekre, illetve énekre kiírt hazai versenyek döntőjében, amelyek során mindig felajánl egy-egy koncertfellépést valamely résztvevőnek. Jónéhány alkalommal színpadra lépett zenekarunk a Magyar Televízió karmesterversenyein, majd évekkel később, 2015-ben a MÁV Szimfonikus Zenekar volt az I. Nemzetközi Doráti Antal Karmesterverseny rezidens zenekara Budapesten. A döntő után a nemzetközi zsűri (figyelembe véve a zenekar szavazatát is) az Azerbajdzsánból érkezett Orkhan Hashimovnak ítélte oda az első díjat. A rendkívül dinamikusan vezénylő, tehetséges fiatalembert ekkor kérte fel a zenekar egy hangverseny vezénylésére Hashimov ekkor még nem tudta, hogy egy igazi klasszikussal: a Spanyol capriccio-val illetve Csajkovszkij V. szimfóniájával mutatkozhat be a zenekar közönsége előtt. A két remekmű között Rachmaninov egyik legismertebb zongoraversenye csendül fel, Szabó Marcell előadásában. A zongoraművész 1987-ben született, 8 éves kora óta zongorázik, 2012-ben szerezte meg a Zeneakadémián művészdiplomáját. Több sikeres versenyszerepléssel dicsekedhet mind külföldön (2008. Nagoya, Japán), mind itthon (2014. Bartók Béla Nemzetközi Zongoraverseny, Szeged, 1. díj). Fischer Annie ösztöndíjas, megkapta a Junior Prima díjat is. Ny. Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio Sz. Rachmaninov: II. (c-moll) zongoraverseny, op. 18 P. I. Csajkovszkij: V. (e-moll) szimfónia, op. 64 közreműködik: Szabó Marcell (zongora) vezényel: Orkhan Hashimov 31

34 FESTETICS-BÉRLET Festetics Palota, Tükörterem I NOVEMBER 26. SZOMBAT Ebben az évadban is folytatódik a MÁV Szimfonikusok kamarazenei sorozata a Festetics Palota Tükörtermében. A kamarazenélés még ha karmester vezényli is a zenekart egészen más feladat, mint szimfonikus műveket játszani. Több figyelmet, koncentrációt illetve alkalmazkodó képességet kíván, ami a muzsikusokat még jobb teljesítményre sarkallja. A hangverseny szólistája, Onczay Csaba zenekarunk régi barátja. Régebben szinte minden évadban hallhattunk egy-egy gordonkaversenyt előadásában; a MÁV Zenekar kísérte őt a 1973-as Nemzetközi Gordonkaverseny döntőjében is, amelynek 1. díját neki ítélték oda után éveken keresztül volt a zenekar művészeti tanácsadója; 2004-ben a Bartók-Pásztory díjjal jutalmazták, többször is megkapta az Artisjus előadóművészi díját. 70. születésnapja alkalmából ezzel a szombati hangversennyel köszönti őt zenekarunk. Joseph Haydn az Esterházy család udvari karmestereként két gordonkaversenyt komponált; a D-dúr versenymű röviddel bemutatása után nagyon népszerű lett, a C-dúr gordonkaverseny kottája azonban eltűnt. Csak a II. világháború után került elő, azóta viszont a gordonkaművészek kedvencének számít szerte a világon. Mozart A-dúr szimfóniája fiatalkori művei közé tartozik; csupa öröm, csupa derű ez a darab, még lassú tétele is jó kedvet közvetít a hallgatóság felé. J. Haydn: C-dúr gordonkaverseny Hob. VIIb:1 W. A. Mozart: A-dúr szimfónia K. 201 közreműködik: Onczay Csaba (gordonka) Vezényel: Csaba Péter 32

35 FESTETICS-BÉRLET Festetics Palota, Tükörterem II MÁRCIUS 31. PÉNTEK Benjamin Britten ( ) a 20. század zenéjének világviszonylatban is kiemelkedő, nagy angol zeneszerzőjének két műve két különböző világ. Az Egyszerű szimfóniában kisgyermek korában komponált szerzeményeinek témáit dolgozta fel, nagyon tetszetősen és egyben nagyon egyszerűen. Prelúdium és Fúga c. művét 1943-ban komponálta a híres Boyd Neel Kamarazenekar fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Az elegáns, nagy műgonddal kidolgozott mű címe J. S. Bachra utal; az első tétel lüktetően ritmikus, a második tétel viszont nem kevesebb, mint 18 önálló szólamot tartalmaz: a szerző kívánsága szerint 18 vonós számára készült, tehát a zenekar minden tagja önálló szólamot játszik. Franz Schubert, a korai romantika nagy zeneszerzője 1824-től 1826-ig komponálta d-moll vonósnégyesét, amelynek lassú tételében saját, A halál és a lányka c. dalának témájára írt variációkat. A vonósnégyes hangvétele tragikus; az első tétel sorstragédiát idézően drámai, a lassú tétel alaphangulata pedig a mély gyász. A Scherzo sem vidám, inkább kegyetlen, haláltánc jellegű zene, amelynek szomorúságát csak a finálé oldja fel. Ebben a tételben azonban a zeneszerző olyan zenekar-szerű elemeket alkalmaz, amelyek arra inspirálják az előadókat, hogy a vonósnégyes szólamait megsokszorozva, zenekarként adják azt elő. B. Britten: Simple Symphony B. Britten: Prelúdium és Fúga F. Schubert: d-moll vonósnégyes No. 14 op. posth. D 810 (A halál és a lányka) zenekari változat vezényel: Takács-Nagy Gábor 33

36 FESTETICS-BÉRLET Festetics Palota, Tükörterem III ÁPRILIS 21. PÉNTEK Két különleges, ritkán hallható mű csendül fel hangversenyünk első részében. Mozart J. S. Bach két legidősebb fia, Ph. E. Bach és W. F. Bach révén ismerte meg a nagy mester fúgáit, amelyek hatására maga is több fúgát komponált. Egy korábban két zongorára írt fúgát vonós zenekarra írt át, majd hozzáillő bevezetést komponált így keletkezett 1788-ban a c-moll adagio és fúga. J. S. Bachot többek között a zongoraverseny műfaj megteremtőjének tartják. Első zongoraműveit korábbi hegedűversenyek átirataként készítette, de a fordítottjára is akad példa: egy-egy elveszett hegedűversenyt a később ismertté vált zongoraversenyből rekonstruáltak. Ez történt a BWV 1060 számú kétzongorás versenyművel is, amelynek eredetije a kutatások szerint egy hegedűre és oboára komponált kettősverseny volt. A helyreállított mű csendül fel hangversenyünkön, a zenekar azon két művészének előadásában, akiket 2016-ban a zenekar titkos szavazással az év muzsikusának, illetve az év tuttistájának választott. Schubert tizenkilenc éves korában, még az udvari énekkar bentlakásos növendékeként komponálta (és társaival elő is adta) B-dúr szimfóniáját, amely később egyik legnépszerűbb műve lett. Az 5. szimfónia a frissesség, a romlatlanság gyönyörű példája írta róla Erdélyi Miklós, a kiváló karmester. W. A. Mozart: c-moll adagio és fúga, K. 546 J. S. Bach: d-moll kettősverseny BWV 1060r. F. Schubert: V. (B-dúr) szimfónia közreműködik: Bálint Angéla (hegedű), Rajnai Marianna (oboa) vezényel: Csaba Péter 34

37 FESTETICS-BÉRLET Festetics Palota, Tükörterem IV JÚNIUS 9. PÉNTEK A Festetics-koncertek régi hagyománya, hogy a zenekar egy-egy kiváló hangszeres művészt lát vendégül, aki részben szólót játszik, részben kamaraművek előadását vezeti, átadva gazdag tapasztalatait a zenekar fúvósainak. E hagyomány folytatásaként idén Eduard Brunner klarinétművész hangversenyünk vendége. Baselben született, és Párizsban tanult; a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának szólóklarinétosa volt Rafael Kubelik vezénylete alatt, több európai zeneakadémia professzora. Elsőként Johann Stamitz ( ) cseh származású német zeneszerző műve hangzik el, aki az egyik legkorábbi versenyművet írta az akkoriban nagy újdonságnak számító klarinét számára. Seiber Mátyás ( ) magyar zeneszerző, aki az egyik első jazz-tanár volt Európában, Concertino címmel komponált klarinétszólós darabot, sok-sok évvel később. A két zeneóriás, Mozart és Beethoven korában nagy divat volt a fúvós hangszerek kamaraegyüttese, amelyek mindenhol magasan képzett művészekből álltak, és igényes szórakoztató zenét játszottak ezeknek Harmoniemusik volt az összefoglaló neve. Beethoven egy ilyen együttes számára komponálta fiatalkori Esz-dúr oktettjét. A Harmoniemusik kategóriába tartozik az a színpadi zenét játszó együttes is, amelyet Mozart írt elő a Don Giovanni c. opera záró jelenetében, és amely a Figaro házassága c. opera részleteit játssza asztali zeneként. J. Stamitz: B-dúr klarinétverseny Seiber M.: Concertino klarinétra és vonós zenekarra L. van Beethoven: Esz-dúr oktett, op. 103 W. A. Mozart: Harmoniemusik (Részletek a Don Giovanni c. operából) klarinéton közreműködik és vezényel: Eduard Brunner 35

38 8 db 2 ágyas szobával, feszített víztükrű medencével, valamint kiváló ételekkel és fantasztikus borokkal várjuk a pihenésre, illetve tartalmas kikapcsolódásra vágyókat hazánk egyik legszebb borvidékén. A Hilltop Borhotel és Étterem céges-, családi és baráti rendezvények, esküvők kiváló helyszíne. Borkóstolók és borvacsorák, illetve borismereti tanfolyamok, szüretes csapatépítő programok szervezését és lebonyolítását is vállaljuk! HILLTOP BORHOTEL és ÉTTEREM 2544 Neszmély, Melegeshegy Tel.: ; hotel@hilltop.hu

39 p,

40 UNOKÁK és NAGYSZÜLŐK HANGVERSENYEI Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem I OKTÓBER 22. SZOMBAT ÉS A MÁV Szimfonikus Zenekar 1994-ben indította útjára ifjúsági bérletét, azóta minden évadban megrendezi a sorozatot. Ennek alapelve, hogy a gyermekeket a semmi mással össze nem hasonlítható, gyönyörű zenekari hangzással varázsolja el, és miközben a befogadóképességükhöz alkalmazkodó műsorokat ad elő, a zene megértéséhez szükséges ismereteket is közöl, nagyon mértéktartó módon. A hangversenyek helyszíne néhány éve a Nemzeti Múzeum, amely szépségével, illetve történelmi vonatkozású látnivalóival arra is alkalmat ad, hogy a zene kapcsán a magyar történelmet is érintsük. Az idei sorozatban ez a szempont különös hangsúlyt kap azáltal, hogy a koncert egy nappal az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt lesz. Ehhez kapcsolódik a hangverseny műsora is: Beethoven Egmont nyitánya, majd magyar zeneszerzők művei hangzanak el. Az Egmont nyitány emblematikus mű, egyrészt témája miatt: egy elnyomott nép fellázad más országból érkezett elnyomói ellen; harca elbukik, de a végső győzelem az övé lesz. Másrészt azért, mert a Magyar Rádió a forradalom leverését követő napokban nem lévén más hanglemez az ideiglenes stúdióban állandóan ezt a zeneművet játszotta. HANGVERSENY AZ 1956-OS FORRADALOM 60. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL L. van Beethoven: Egmont nyitány Bartók B.: Erdélyi táncok Weiner L.: Divertimento Farkas F.: A furfangos diákok részletek vezényel: Haraguchi Shoji 38

41 UNOKÁK és NAGYSZÜLŐK HANGVERSENYEI Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem II DECEMBER 3. SZOMBAT ÉS Valamit szétszedni, majd újra összerakni a legtöbb gyerek kedvenc tevékenységei közé tartozik, hisz az egyes játékok, eszközök működését így lehet a legjobban megismerni. Mondhatni ugyanez érvényes a zenére is: jobban élvezzük azt a művet, amelynek szerkezetébe egy kicsit belelátunk, amelynek kapcsán megismerjük, a zeneszerző milyen eszközökkel dolgozik, amikor valamilyen zenei hatást el akar érni. Hangversenyünkön az egész zeneirodalom egyik legkedveltebb művét, Antonin Dvořák IX. szimfóniáját ismerjük meg ily módon. Dvořák cseh zeneszerző től 1904-ig élt, és nagyszerű művek egész sorát hagyta ránk. Idős korában meghívták az Egyesült Államokba, hogy a New Yorkban létrehozott új zeneművészeti egyetem első igazgatója legyen. A zeneszerző eleget is tett a megbízásnak, de közben mindvégig kínozta a honvágy. Hazatérése után nem sokkal megírta kilencedik szimfóniáját, amelyben elsősorban a honvágynak adott hangot, amerikai élményeinek zenei feldolgozása mellett. Hangversenyünk dirigense, Károlyi Sándor másodszor áll a MÁV Szimfonikusok karmesteri pulpitusára ebben az évadban ban szerezte kitüntetéses diplomáját a bécsi zeneművészeti főiskolán, de már számos sikert tudhat maga mögött. Kevesen tudják, hogy évek óta énekel a bécsi Singverein-ben (Kórustársaság), ahol újabban a vezető karnagy asszisztensének feladatait is ellátja. SZEDJÜK SZÉT ÉS RAKJUK ÖSSZE! A. Dvořák: IX. (e-moll) szimfónia, op. 95 "Az új világból" vezényel: Károlyi Sándor 39