Stilisztika 7.1 Szóképek

Átírás

1 Stilisztika 7.1 Szóképek Baranyainé Gieber Judit Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Rövid ciklusú magyartanári szak, 1. évfolyam

2 Stíluseszközök Stílushatást kelthetnek nyelvi és nem nyelvi elemek egyaránt. A nem nyelvi elemek közül stíluseszköz lehet a hangzás és a szöveg vizuális képe. Nyelvi elemek közül stíluseszközök a szóképek és az alakzatok.

3 Szókép Alapja a névátvitel: valamely fogalom vagy jelenség nevét egy másik fogalomra, jelenségre használjuk a köztük lévő kapcsolat alapján, ha a kapcsolat alapja a hasonlóság. A szóképek gyakran fordulnak elő irodalmi szövegekben, a mindennapi kommunikációban is tetten érhetők (pl. kifut a leves, siet az óra, jó arc).

4 Fajtái I. Metafora Az egyik leggyakrabban használt szókép nemcsak az irodalomban, hanem a hétköznapokban is (pl. arcüreg, elhasal a vizsgán). Mindig két dolog kapcsolatán alapul, amely kapcsolat lehet külső, belső vagy hangulati hasonlóság. A szerelem sötét verem (Petőfi Sándor: A szerelem, a szerelem) Amíg a fákról nagy, nehéz könnycseppek Hervadt levélre halkan hullanak (Vajda János: Harminc év múlva) A hasonlattól az különbözteti meg, hogy a két elem közti hasonlóság nyelvileg azonosságként jelenik meg: a költő nem úgy beszél a szerelemről, mint egy sötét veremhez hasonló dologról, hanem úgy, mintha valóban sötét verem lenne. A metafora tehát névátvitel: egy szót egy teljesen más denotatív jelentéssel rendelkező szó helyett, tulajdonképpen azzal egyenértékűnek használunk.

5 I. Metafora Szerkezetét tekintve kétféle lehet. 1. Teljes metaforában szerepel az azonosított és az azonosító. Például: Mikorra a patak vize tükörré lett. azonosított azonosító A metafora tehát két jelentéssíkot kapcsol össze. Az azonosító leggyakrabban egy létező, fizikailag, érzékelhető dolog (patak, bársonytakaró, méhkas). Az azonosított egy fogalom (pl. az este) vagy egy másik fizikailag érzelhető dolog (pl. tükör, a fejem). (Petőfi Sándor: János vitéz) 2. Csonka metafora egytagú, nem nevezi meg az azonosítottat. Például: Gyere ki galambom! gyere ki, gerlicém! (azonosított: Iluska) (Petőfi Sándor: János vitéz)

6 I. Metafora: szófaji szempontból lehet: 1. Főnévi metafora: Kedves rózsám. a fényes ég Magára vonta szürke fátyolát (Radnóti Miklós: Istenhegyi kert) 2. Melléknévi metafora: Égető problémák állnak előttünk. Ragyoghat még a nap, bennem már holtomig ez a nyárölő alkonyat. (Kányádi Sándor: Két nyárfa közt, a dombtetőn ) 3. Igei metafora: Majd felrobban a dühtől. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült (Vörösmarty Mihály: Előszó)

7 Feladat: Keress a versrészletekben metaforákat! Közülük háromban nevezd meg az azonosítót, következtesd ki az azonosítottat és a köztük lévő közös jegyeket!

8 II. Megszemélyesítés Élettelen dolgok, fogalmak élőre jellemző tulajdonságokkal, szándékokkal, érzésekkel, cselekvésekkel való felruházása vagy nem emberi élőlények emberként történő ábrázolása. Például: Beszél a fákkal a bús őszi szél, Halkan beszélget, nem hallhatni meg; Vajon mit mond nekik? beszédire A fák merengve rázzák fejöket. (Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél)

9 III. Szinesztézia ( együttérzés ) Metaforával rokon szókép, amelyben különböző érzékterületekhez tartozó fogalmak kapcsolódnak össze, általában egy jelzős szerkezetben. Hallás és látás összekapcsolása à harsány narancssárga Tapintás és hallás összekapcsolása à kemény hangok Tapintás és látás összekapcsolása à hideg színek Tapintás és ízlelés összekapcsolása à selymes íz

10 Feladat: Írj öt szinesztéziát a képhez!

11 IV. Metonímia Térbeli, időbeli, anyagbeli, ok-okozati, rész-egész és nem-faj viszony felcserélésére épül. Térbeli (pl. Siess már, az egész busz rád vár!) Időbeli (pl. a huszadik század tragédiája) Anyagbeli (Egy vasam sincs.) Ok-okozati (Egy jó tollú író műve.) Rész-egész Nem-faj viszony szinekdoché

12 V. Szinekdoché ( együttértés ) A rész-egész és nem-faj viszony felcserélésére épülő metonímiát szinekdochének nevezik. Két fajtája van: 1. A rész áll az egész helyett, a faj a nem helyett. Két keréken tette meg a több száz kilométeres utat. 2. Az egész áll a rész helyett, a nem a faj helyett. Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt (Vörösmarty Mihály: Előszó) A kórház nem tudta fogadni a betegeket. Ha én sírok, a világ vére hull, (József Attila: A legutolsó harcos)

13 Összetett költői képek Szóképekből alkotott komplex képrendszerek I. Allegória Több metaforából álló összetett szókép; egy eszme, elvont fogalom vagy jelenség elemeinek következetes megfeleltetése egy kép elemivel. Az irodalmi mű egészén vagy egy nagyobb részén végigvonul. Például: A bánat? egy nagy oceán. S az öröm? Az oceán ki gyöngye. Talán, Mire fölhozom, össze is töröm. (Petőfi Sándor: A bánat? egy nagy oceán )

14 Feladat: Olvasd el az allegorikus verset, majd oldd meg a feladatokat!

15 II. Szimbólum Bonyolultabb, mint az allegória. Elvont tartalmakat, titkos összefüggéseket és hangulatokat sejtet. Konvencióra, hagyományra épít, tudás, tanulás szükséges az értelmezéshez. Például: Létem, ha végleg lemerűlt ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva A Szerelmet a túlsó partra! (Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet?)

16 Feladat: Találjátok ki, melyik emberi tulajdonságnak a szimbólumai lehetnek a képeken szereplő állatok! Válaszaitokat indokoljátok meg!

17 Hasonlat Szóképekhez hasonló nyelvi-stilisztikai eszköz. Két dolog (cselekvés, ember, fogalom, jelenség, tárgy stb.) a hasonlított és a hasonló összevetése vagy hasonlóságának állítása valamely közös tulajdonságuk alapján. Könnyen felismerhető, mivel általában összetett mondatban jelenik meg, amelynek két tagmondatát hasonlítást kifejező kötőszók (mint, ahogy, akár, miként, -ként stb.) kapcsolják össze. Például: Arany már a fák színe, arany, mint a méz. (Vas István: Aranyos ősz) Hétköznapokban is gyakran használjuk. Pl.: Kicsit nagyobb, mint egy futballpálya.

18 Feladat: 1. Melyik szóképekre vonatkozik az alábbi definíció? Két fogalom összekapcsolása, azonosítása valamilyen hangulati, szerepbeli vagy egyéb hasonlóság alapján. a. metonímia b. metafora c. allegória d. szinesztézia e. hasonlat 2. Mi a szinekdoché? Jelöld a helyes válaszokat! a. Térbeli érintkezésen alapuló szókép. b. Rész-egész felcserélésén alapuló szókép. c. Ok-okozat felcserélésén alapuló szókép. d. Faj-nem fogalom felcserélésén alapuló szókép.

19 3. Jelöld azokat a szóképeket, amelyek összetett szóképek, hosszabb gondolatsoron keresztül érvényesülnek! a. metonímia b. allegória c. szinesztézia d. szimbólum e. szinekdoché 4. Milyen szókép? Írd a megfelelő betűt az egyes idézetek mellé! a. metonímia b. metafora c. hasonlat d. szinesztézia Lelkem ódon babonás vár De a kocsma bezzeg hangos! Bársonyos hangja van ennek a színésznek. Ősz hull a fákról? Géza lelombozódott a hírtől.

20 Felhasznált irodalom DR. FORRÓ ORSOLYA, DR. HEGEDÜS ATTILA Magyar nyelv 10. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Eger DR. HEGEDŰS ATTILA Magyar nyelv és kommunikáció 10. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet FRÁTER ADRIENNE Magyar nyelv a középiskolák számára 10. Mozaik Kiadó, Szeged ( ) SZIKSZAINÉ NAGY IRMA Magyar stilisztika. Osiris Kiadó, Bp. Eredeti fotó: MTI, Szigetváry Zsolt