7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon ( ) középszint (2017. máj okt.)

Átírás

1 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon ( ) középszint 1. A feladat az 1848-as magyar forradalommal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) (2017. máj.) Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) [ ] Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Az országnak s [a] kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves [ ] lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók: Kik [ ] eddigi úrbéri értelemben vett [legalább] 1/4 telket, [ ] bírnak. [ ] B) Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. [ ] A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi. Ő Felsége a magán földesuraknak [ ] kármentesítése iránt [ ] részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma [értsd: kormánya] által előterjesztetni. C) Az előző [értsd: előzetes] vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztosítékául [ ]: Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti. a) Nevezze meg azt a dokumentumot, amelyikből az idézett részletek származnak!.. b) Döntse el, mely szakkifejezések köthetők a forrásrészletek aláhúzott részeihez! A felsorolt szakkifejezések közül válasszon! Írja a megfelelő szakkifejezés sorszámát a táblázatba! Egy sorba egy sorszámot írjon! Három sorszám kimarad. Szakkifejezések: 1. általános választójog 2. cenzúra 3. cenzusos választójog 4. jobbágyfelszabadítás 5. közteherviselés 6. önkéntes örökváltság Forrásrészlet betűjele A) Szakkifejezés sorszáma B) C)

2 c) Indokolja meg az egyik forrásrészlet idézett része alapján, miért rendelkezett választójoggal egy olyan kisnemes, aki 1/8-ad telket birtokolt! d) Milyen döntés született a földbirtokosok kármentesítéséről? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. Az udvar magára vállalta a kármentesítést. 2. A jobbágyoktól beszedett adókból tervezték fedezni. 3. Azt tervezték, hogy a magyar országgyűlés a későbbiekben tárgyal majd róla. e) A következő állítások közül melyik írja le helyesen az idézett jogszabályok jelentőségét? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. A jogszabályok megerősítették a rendi kiváltságokat. 2. A jogszabályok megteremtették a polgári átalakulás feltételeit. 3. A jogszabályok lehetővé tették Magyarország elszakadását a Habsburg Birodalomtól. 7 pont

3 2. A feladat az 1848-as áprilisi törvényekkel kapcsolatos. (2017. okt.) Döntse el a források és ismeretei segítségével, mely forrásrészletek feleltethetők meg leginkább a felsorolt céloknak! Írja a megfelelő részletek betűjeleit a négyzetekbe! Egy betűjel kétszer is szerepel, egy betűjel kimarad. (Elemenként 1 pont.) A) Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium [kormány] által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak. B) [A kormánynak] kötelességévé tétetik, hogy minden kitelhető törvényes eszközöket felhasználva [ ] az Erdélyben [ ] összegyűlendő országgyűléssel [érintkezésbe lépjen]; mindenesetre pedig úgy, [hogy] az egyesülés teljes végrehajtására szükséges lépéseket megtegye. C) Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik. D) Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. (Részletek az áprilisi törvényekből, 1848) a) polgári társadalom megteremtése: b) polgári alkotmányos rendszer létrehozása: c) kötelező örökváltság bevezetése:

4 3. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (2017. máj. id.) Döntse el, melyik forrás adatai mutatják a magyarországi búzatermelésre és búzakereskedelemre vonatkozó állítások egy következményét! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy, egy oszlopban viszont több X jel is szerepelhet. (Elemenként 1 pont.) A) B) A búzatermelés alakulása Magyarországon 1876 és 1890 között Időszak Mennyiség (millió tonna) , , ,5 Az Ausztriába irányuló búzakivitel aránya az összes búzakivitelen belül Magyarországon 1887 és 1901 között Időszak Kivitel (1882 = 100%) , , ,0 C) D) A búzakivitel alakulása Magyarországon 1887 és 1901 között Időszak Kivitel (1882 = 100%) , , ,6 A búza átlaghozama néhány országban a XX. század elején Ország Átlaghozam (mázsa / hektár) Belgium 25,3 Németország 24,1 Ausztria 13,7 Magyarország 13,2 Franciaország 13,1 Állítások A) B) C) D) a) A malomipar fellendülésének köszönhetően a búzát egyre inkább feldolgozott formában vitték ki. b) A folyószabályozásnak köszönhetően nőtt a megművelhető területek aránya. c) Az átalakuló étkezési szokásokkal összefüggésben a búza egyre inkább háttérbe szorította a többi gabonanövényt. d) Az európai országok vámpolitikája és az olcsó amerikai búza megjelenése szűkítette a Monarchián kívülre irányuló kivitel lehetőségét.

5 4. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságához kapcsolódik. (2018. máj.) (komplex tesztfeladat) Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) Magyarország gazdasága a dualizmus korában a) Nevezze meg azt az ásványkincset, amelyikre a következő leírás vonatkozik! A térképvázlaton szereplő ásványkincsek közül válasszon! Magyarországi bányászata a XVIII. század végén indult meg. Kitermelésének fellendülése az ipari forradalom dualizmus kori kibontakozásával függött össze, elsősorban gőzgépek működtetéséhez használták. A kitermelt mennyiség nagyjából felét az Északi-középhegységben található bányák adták, de a korszakban a Dunántúl északi részén és Dél-Erdélyben is megindult rendszeres bányászata... b) Nevezze meg azt az iparágat, amelyikre a következő leírás vonatkozik! A térképvázlaton szereplő iparágak közül válasszon! Az ország természeti adottságaiból következően ez volt az egyik legjelentősebb iparág. Az alföldi városokban jellemzően ebben az iparágban foglalkoztatták a legtöbb embert

6 c) Nevezze meg azt a várost, amelyikre a következő leírás vonatkozik! A térképvázlaton szereplő városok közül válasszon! A dualizmus korában virágkorát élte. Az egész Monarchia gazdasági életében fontos szerepet játszó kikötőjét állami beruházás keretében fejlesztették. Legjelentősebb ipari ágazata a hajógyártás volt, de virágzott a városba importáruként érkező rizs és kávé feldolgozása is. Már a reformkorban felmerült vasúti összeköttetésének megteremtése Pest-Budával, amely végül 1873-ban valósult meg... d) Támassza alá egy Budapest gazdasági szerepére vonatkozó állítással a térképvázlat alapján, hogy a fővárosnak központi szerepe volt a dualizmus kori magyar gazdaságban!. e) Mely tényezők járultak hozzá a következők közül a dualizmus kori magyar gazdaság fellendüléséhez? Karikázza be a két helyes válasz sorszámát! 1. Jelentős volt a külföldi tőkebeáramlás, különösen a korszak kezdetén. 2. Fenntartották a belső vámhatárt, amely megvédte a magyar ipart az osztrák és a cseh ipar versenyétől. 3. A nyersanyagkészletek egyenletesen oszlottak el az országon belül. 4. A földosztásnak köszönhetően jelentősen átalakult a földbirtokszerkezet. 5. A magyar országgyűlés ipartámogató törvényeket fogadott el. 6 pont

7 5. A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalmával kapcsolatos. (2018. máj. id.) Fejezze be a mondatokat úgy, hogy abban az egyik forrás adataiból közvetlenül kiolvasható következményt fogalmazza meg! Egy forrást nem kell használnia. (Elemenként 1 pont.) A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon ( ) Év Átlagos élettartam (év) Budapest (1869-ben Pest, Buda és Óbuda) lakossága ( ) Év Lakosságszám Pest lakosságának etnikai megoszlása ( ) etnikum magyar 56,7 67,1 79,6 85,1 német 34,3 23,7 14,0 9,4 szlovák 6,1 5,6 3,4 2,6 A házasuló nők átlagos életkora Magyarországon ( ) Év Életkor (év) Kivándorlás Magyarországról ( ) Időszak Kivándorlók száma (ezer fő) a) A nők körében nőtt az iskolázottság és a munkát vállalók aránya, ezért b) Javult az élelmezés és az orvosi ellátás, ennek köszönhetően c) A gyáripar fejlődése településszerkezeti változásokat is eredményezett, tehát d) A századfordulón a nagy fővárosi és vidéki középítkezések számának visszaesése miatt a szegényparasztság körében sokan maradtak munka nélkül, ennek következtében

8 6. A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. (2018. okt.) Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) Vallási megoszlás Magyarországon az egyes népcsoportok körében (%), 1890 Népcsoport (összlétszám, kerekített adatok) Római katolikus (%) Görögkatolikus 1 (%) Református (%) Evangélikus (%) Unitárius (%) Ortodox (%) Izraelita 2 (%) Magyar ( ) 56,6 2,5 29,4 4,2 0,8 0,3 6,2 Német ( ) 66,7 0,1 1,2 20,2 0,1 0,3 11,4 [a)] ( ) 70,0 5,2 0,8 23,0-0,3 0,7 Román ( ) 0,3 37, ,9 0,3 Ruszin ( ) 0,7 98, ,2 0,3 Horvát ( ) 99, ,5 - [b)] ( ) 16,3 0, ,3 - Egyéb ( ) 60,9 12,5 4,2 9,5 0,3 11,6 1,0 Összesen 47,8 11,0 14,7 7,8 0,4 13,6 4,7 1 A katolikus egyházhoz tartozó, görögkeleti keresztény szokásokat követő felekezet. 2 Zsidó vallású. a) Nevezze meg a táblázat első oszlopában a) betűjellel jelzett népcsoportot!. b) Nevezze meg a táblázat első oszlopában b) betűjellel jelzett népcsoportot!. c) A teljes népesség mekkora hányada volt protestáns a táblázat adatai alapján? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. Közel 15 százaléka. 2. Közel negyede. 3. Nagyjából harmada. 4. Több mint a fele. d) Miért nem szerepel a táblázatban felsorolt népcsoportok között a zsidó megnevezés? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. A magyarországi zsidóság aránya nem érte el az egy százalékot, ezért az egyéb kategóriába sorolták be. 2. A zsidók többsége beleolvadt a peremterületeken élő szláv lakosságba, ezért nem kezelték őket önálló népcsoportként. 3. A zsidókat nem tekintették különálló népcsoportnak, ezért anyanyelvük alapján főként a németekhez és a magyarokhoz sorolták őket.

9 7. A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalmával kapcsolatos. (2019. máj.) Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) Magyarul, angolul, németül és még az isten tudja hányféle nyelven kiabálnak egyszerre feléjük, hogy egyenként, libasorban vonuljanak föl a vizsgálóterembe. És az egyszerű emberek, akik soha szántóföldnél, kis falvaknál egyebet nem láttak, megrémülve, reszketve erednek útnak. Megriadva, meghunyászkodva, zavartan, idegenül tántorog előre itt a magyar [ember], akit barna képpel, erős karral, künn a mezőn dicsérni szeretnek odahaza, s akinek ide kellett jönni, mert élni akar. A sodronyrács között, miután átestek az orvosi vizsgálaton, mint az állatok érnek a bevándorlási tisztviselő asztalához. (Újságcikk, 1909) a) Kikről szól az idézett újságcikk? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. A fiumei kikötőben hajóra szálló, kivándorlásra készülő emberekről. 2. Amerikába megérkező kivándorlókról. 3. Amerikai farmokon dolgozó magyarokról. b) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyhez az idézett újságcikkben szereplő emberek tartoztak!.. c) A kivándorlás mely jellemző okára utal az idézett újságcikk? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. A nyomorra. 2. A háborús helyzetre. 3. A politikai elnyomásra. d) 1899 és 1913 között összesen ember vándorolt ki Magyarországról, ennek 28,8 százaléka volt magyar nemzetiségű. Hogyan hatott ez Magyarország lakosságának etnikai összetételére? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. Az egyre növekvő számú kivándorló folyamatosan csökkentette a magyar nemzetiségűek arányát Magyarországon. 2. A magyarok az országos arányukhoz képest kisebb arányban voltak jelen a kivándorlók között, ami hozzájárult arányuk növekedéséhez Magyarországon. A kivándorlás nem befolyásolta az ország lakosságának etnikai összetételét.

10 8. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (2019. máj. id.) Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) a) Nevezze meg a forrás szerzőjét! Írja válaszait a kipontozott sorokra! A felsorolt személyek közül válasszon! Két név kimarad. Személyek: Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István 1. Itt ülök [Pozsonyban] a Magyar utczában, 495 szám alatt [ ]. Elhagyatva érzem magamat. Mert valljátok meg: [ ] lehetséges-e a költőnek illy messze a nékie kedvesektől, illy messze mind azoktól, kik lelkébe pillantottak, kik lelkét ismerték és értették, szorongás nélkül élnie? [ ] Még a nádor nincs itt; az egymás után érkező követek téli lakaikat rendelgetik; s én szobámba zárkózva gondolkozom a hazáról, mellynek nevében jöttem munkálni, és minden bizonnyal : küzdeni. (Napló, 1832).. 2. Négyesztendei nem csekély fáradozásim után melyekben a mennyei Gondviselés megáldott annyira [vittem] a Buda s Pest közt építendő állóhíd ügyét, hogy csak egy kicsi kell még a tárgynak oly befejezésére, mely szerint törvény készülhessen s ennek következésében híd is épülhessen [ ]. Az [ ] már mind a két táblán végzésbe ment, hogy Buda s Pest közt állóhíd legyen, azon mindenki fizessen [ ]. (Levél, 1835).. 3. Midőn a szerkesztéshez fogunk, olly meggyőződésből tesszük azt, hogy a napnak tömérdek szükségei között alig van egy-egy sürgetőbb, mint olly időszaki lap, mely a nemzet életének hű tükre legyen; Ismerni kell [ ] a nemzetnek előbb önmagát, és ismernie kell szükségeit; aztán megvitatni czélt és eszközöket, dolgot és módokat, minden oldalról, s ha ekkor elkövetkezik a törvényhozás ideje, áldásdús leend mindenik törvény [ ]. (A Pesti Hírlap első számának vezércikke, 1841).. b) Nevezze meg azt az intézményt, amelynek működésére mindhárom forrás aláhúzott része utal!

11 honvédelem 9. A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. (2019. okt.) Határozza meg az ábra és ismeretei alapján, hogy az Osztrák Magyar Monarchia mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézeteket! A felsorolt politikai tisztségek közül válasszon! Egy idézethez egy tisztséget írjon! Három tisztség kimarad. (Elemenként 1 pont.) Az Osztrák Magyar Monarchia államszervezete Tisztségek: uralkodó, hadügyminiszter, magyar miniszterelnök, magyar belügyminiszter, közös pénzügyminiszter, magyar pénzügyminiszter, honvédelmi miniszter a) Ma egész nap a holnapi kormányülésre fogok készülni, mert a jövő évi költség- vetési javaslaton még az utolsó finomításokat végre kell hajtanom. Most kaptam meg miniszter kollégáim kéréseit az oktatási, kulturális intézmények, valamint rendészeti szervek támogatását illetően. Ráadásul a kormányfő is kiemelt figyelemmel követi a költségvetés összeállítását. b) Holnap Conrad von Hötzendorfot, a hadsereg vezérkari főnökét fogadom. Beszámol a vezérkar elmúlt évi munkájáról, továbbá megadom neki a szükséges utasításokat. Utána a külügyminiszter javaslatait fogom megkapni az új követek személyére vonatkozóan. c) Kinevezésem óta a legfontosabb feladatomra készülök. Jövő héten üléseznek a delegációk. Addig még fontos volna beszélnem mindkét delegáció tagjaival, hogy meggyőzzem őket, fogadják el a remélt haderőfejlesztést és az új nagykövetségek megnyitását is fedező költségvetési javaslatomat. a) Tegnap volt a honvédség hadgyakorlata. Mint a magyar kormány e területért felelős minisztere, hivatalból is ott kellett lennem. Nagyon elégedett voltam a látottakkal.

12 Csak az országgyűlésen Csak a törvényhatóságokban Csak a községekben Az országgyűlésen és a törvényhatóságokban A törvényhatóságokban és a községekben Mindhárom helyen 10. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi politikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) (2020. máj.) Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 1. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar levén, a magyar országgyűlés tanácskozásai s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók [ ]. 2. A törvényhatóságok [értsd: vármegyék és megyei jogú városok] jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek emellett mindazon nyelven is, amelyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egyötöd része jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. [ ] 3. Törvényhatósági gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár saját anyanyelvén, ha az nem a magyar. [ ] 20. A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egyötöde szükségesnek látja. [ ] 24. Községi s egyházi gyűlésekben a szólás jogával bírók szabadon használhatják anyanyelvüket. (Nemzetiségi törvény) Döntse el az állításokról, hogy melyik állami szervekre igazak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő mezőibe! Egy sorba csak egy X jelet írjon! Állítások a) A magyar anyanyelvű felszólaló felszólalhat anyanyelvén. b) A nem magyar nyelvű felszólaló felszólalhat anyanyelvén. c) Kötelező magyar nyelvű jegyzőkönyvet vezetni. d) Lehetséges, hogy a jegyzőkönyvet kizárólag ezen a három nyelven vezetik párhuzamosan: németül, románul és szerbül. e) Melyik évben adták ki az idézett törvényt? f) Nevezze meg a törvényt beterjesztő vallás- és közoktatásügyi minisztert! Keresztnevet is írjon!... 6 pont

13 11. A feladat az osztrák magyar kiegyezéssel kapcsolatos. (2020. máj. id.) Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! 7. A magyar országgyűlés [ ] külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közös ügynek nem tekintetik. 7. A birodalom diplomaticai [diplomáciai] és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében fölmerülhető intézkedések, mindkét fél ministeriumával [kormányával] egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. 11. Őfelségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik. Őfelsége által intézendőnek ismertetik el. 12. De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését s az újoncok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását [ ] az ország magának tartja fenn. 16. A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a [ ] közöseknek elismert tárgyakra fordítandók. 17. Magyarország minden egyéb államköltségét, a magyar felelős ministerium [kormány] előterjesztésére, az országgyűlés alkotmányos úton fogja elhatározni; azokat, mint általában minden adót, a magyar ministerium [kormány] [ ] saját felelőssége alatt veti ki, szedi be és kezeli. (Részletek az évi XII. törvénycikkből) Állapítsa meg, hogy közös ügynek minősültek-e azok a kérdések, amelyekben következő döntések születtek! Húzza alá a helyes választ! Írja a pontozott vonalra az idézett törvénycikk azon cikkelyének sorszámát, amelyik közvetlenül alátámasztja válaszát! Három sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.) a) 1879-ben az Andrássy Gyula által folytatott tárgyalások eredményeként titkos szövetség jött létre Németországgal. Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: b) 1881-ben bizonyos termékeket előállító gyárak 1895-ig meghatározott adók és illetékek fizetése alól mentességet kaptak. Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: c) 1912-ben megnövelték a magyar királyi Honvédség létszámát. Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: d) Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő szakkifejezéssel! (1 pont) Az osztrák magyar kiegyezéssel kétközpontú, vagyis... monarchia jött létre.

14 12. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (2020. okt.) Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)»elfogadjuk, bármi durva, Amit a hon méhe szül; Bármi lágy és bármi pompás, Semmit, semmit e kívül!«és ne szóljon áldozatról, Lemondásról senki sem; Kötelesség! mit az ember Hon jóllétéért teszen. (Petőfi Sándor verse, 1844) Veronai új szalámi. Belföldi friss szalámi. [ ] Francia valódi sampámi bor. Magyar pezsgő bor. [ ] Érces vizek (magyarhoniak és külföldiek) igen jutányos árért ajánltatnak a [ ] közönség figyelmébe Pentsch Gáspár fűszerkereskedése által Pesten, szénapiacon az evangélikus iskola épületének átellenében» a fehér kutyához «. (Apróhirdetés a Pesti Hírlapban, 1845) a) Melyik társadalmi szervezetet népszerűsítette Petőfi Sándor idézett versében? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. Nemzeti Kaszinó 2. Védegylet 3. Magyar Tudományos Akadémia b) Nevezzen meg az apróhirdetés szövegéből egy olyan konkrét terméket, amely megfelel a versben körülírt céloknak! c) Mely nehézségre utal a költő a célok megvalósításával kapcsolatban? Fogalmazza meg saját szavaival! Egyes embernek szüksége van az erősb elleni oltalomra, s csak ép ezáltal lesz szabaddá, ép úgy a gyöngébb azaz nemzetgazdasági szempontból szólva fejletlenebb nemzetnek is oltalomra van az erősb ellen szükség. (Kossuth Lajos írása,1842) d) Nevezze meg azt a nem megvalósult gazdasági intézkedést, amelyet Kossuth az idézett forrásrészletben szorgalmazott a versben megfogalmazott cél elősegítésére!..

15 13. A feladat az es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos. (2021. máj.) Oldja meg a feladatokat a Kossuth Lajostól származó idézetek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) Amit magunkkal hozunk törvényes úton megerősítve, mint törvényes tulajdonát e nemzetnek, ímé itt a törvényczikkelyeket [az áprilisi törvényeket] bemutatni szerencsénk van. Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek. (Követjelentés az utolsó rendi országgyűlésről) B) Csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok, mellem fáj; nem fognak érteni különben. [ ] A népnek határozottsága, seregeink győzelmes előhaladása [ ] azt sugalltatja velem, hogy itt van az idő, midőn ki kell mondanunk [ ] az ausztriai ház által a köztünk és közötte fennállott kapocsnak elszakítását, [ ] s hogy a magyar nemzet fellép az európai [államok] sorába, mint önálló független hatalom, mely [ ] a múlt hónapok harczaiban, [ ] megmutatta, hogy a szabadságra méltó, hogy a szabadságra elég erős. (Beszéd) C) Veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem mutatnak [ ]. Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán éppen ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló [horvát] csordával. [ ] Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül az országban, s ennek láttára mint sasok repültek harcmezőre a vitéz magyarok. Én, látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam kezembe, megesküdve, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az elárult haza fiait szabadságának megmentésére annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm. (Beszéd) a) Tegye időrendbe a forrásokat keletkezésük időpontja szerint! Kezdje a legkorábbival! Írja a források betűjelét a következő táblázatba! b) Mi volt Kossuth véleménye az áprilisi törvényekről? Döntse el az A) betűjelű forrás alapján! Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. Az áprilisi törvényekkel lezárult a polgári átalakulás folyamata. 2. Az áprilisi törvények lehetőséget teremtettek a polgári átalakulás véghezvitelére. 3. Az áprilisi törvények elhárították a polgári átalakulás veszélyét. c) Nevezze meg azt a várost, ahol a B) betűjelű beszéd elhangzott! d) Fogalmazza meg saját szavaival, mi volt Kossuth közvetlen célja a C) betűjelű beszéd elmondásával!

16 14. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos. (2021. máj. id.) Válassza ki a források és ismeretei segítségével azt a négy állítást, amelyek indokolják a magyarság arányának növekedését a dualizmus korában! Karikázza be a megfelelő állítások sorszámát! (Elemenként 1 pont.) Természetes Nemzetiségek szaporodás (ezrelék, ) Magyar 13,0 Német 11,8 Szlovák 13,8 Román 5,8 Ruszin 15,5 Szerb 8,2 Horvát 11,3 Összlakosság 11,6 A magyarországi nemzetiségek természetes szaporodása (Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások különbözete, 1000 lakosra.) A Magyarországon a dualizmus korában asszimilált lakosság megoszlása ezer fő százalék zsidók németek szlovákok egyéb A Magyarországról kivándorló népesség etnikai megoszlása a dualizmus korában 1. A dualizmus korában az Osztrák Magyar Monarchia népessége számottevően növekedett. 2. A magyar államhatalom erőszakos asszimilációs politikája következtében tömegével olvadtak be a románok, szerbek és ruszinok. 3. A magyarságot a korszakban magasabb természetes szaporodás jellemezte, mint a legtöbb nemzetiséget. 4. A szerbek és románok nagy arányban költöztek át a XIX. század második felében létrejött szomszédos anyaországaikba. 5. A főként az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás nagyobb arányban csökkentette a nemzetiségek létszámát, mint a magyarokét. 6. A magyarországi városi kultúra nagy számban asszimilálta a németeket. 7. A dualizmus kor szabadelvű politikája elősegítette, hogy a zsidóság nagy tömegei asszimilálódjanak. 8. Magyarokat kisebb arányban soroztak be a hadseregbe, ezért a korszak háborús vérveszteségei inkább a nemzetiségeket érintették.

17 15. A feladat Magyarország dualizmus kori történetével kapcsolatos. (2021. okt.) Oldja meg a nemzetiségi kérdésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) A nemzet [ ] politikai egységénél fogva az, ami az állam összes nevében történik, nem történhetik többféle nyelven. [ ] Lefelé azonban a megyéknél, [ ] községeknél, egyháznál én nem idegenkedem [ ] az egyenjogúságot nem korlátolni [korlátozni], s annak tág tért adni. (Deák Ferenc beszéde, 1868) a) Mit tartalmazott az a törvény, amelyet Deák Ferenc az A) betűjelű forrásban idézett érvekkel támasztott alá? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. A hivatalos életben mindenütt a magyar nyelvet kellett használni. 2. A törvényhozás nyelve a magyar lett, de a nemzetiségi többségű területeken helyi szinten lehetőség nyílt a nemzetiségi nyelvhasználatra. 3. Az állami élet minden területén lehetőségük volt a nemzetiségeknek saját nyelvüket használni. b) Mely eszme hatását mutatja Deák Ferenc idézett érvelése? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. liberális nacionalizmus 2. konzervativizmus 3. keresztényszocializmus B) [A nemzetiségek érdeke, hogy] tagjai érteni és beszélni tudják [saját nyelvük mellett] azon nyelvet is, mely Magyarországon az állam, a törvényhozás és kormányzat nyelve, s melynek ismerete nélkül éppen saját érdekeik érvényesítésében vagy esetleg védésében korlátoltatnának. (Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter beszéde, 1879) c) Mit tartalmazott az a törvény, amelyet Trefort Ágoston a B) betűjelű forrásban idézett érvekkel támasztott alá? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. A népiskolákban kötelezően a magyar lett a tanítás nyelve. 2. A népiskolákban kötelező tantárgy lett a magyar nyelv. 3. A nemzetiségeknek a népiskolákban kötelezően saját anyanyelvükön kellett tanulniuk. C) A magyar államnak etnikai viszonyaiból [ ] származó természete kizárja, hogy egyetlen nép [ ] az államiság attribútumait [jelképeit, jellemző alkotóelemeit] magának követelje. Csakis Magyarország népei összességének van joga magát az állammal azonosítani. [ ] Magyarországot [a magyar politikusok] úgy tekintik, mint egyetlen nép birtokát, az államhatalom arra törekszik, hogy a magyar parlamentre a nemzeti állam képviseletének bélyegét üsse rá. (Az évi budapesti nemzetiségi kongresszus határozata; a román, szlovák és szerb küldöttek követelései) d) Mi volt a C) betűjelű forrásban idézett nemzetiségi határozat alapvető érve a magyar kormány nemzetiségi politikája ellen? Magyarázza meg saját szavaival a forrás aláhúzott része alapján!

18 16. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (2022. máj.) Oldja meg a Kossuth Lajos politikai programjára vonatkozó feladatokat! (Elemenként 1 pont.) Honunkban [a)] az alkotmányos szabadság ne legyen [ ] [egyes] osztályoknak a nép szolgaságán épülő kiváltsága, hanem legyen az egész magyar népnek közös osztatlan tulajdona. [ ] Így gondolkoznak [b)] mindazok, kikkel egy párthoz tartozni szerencsém van. [ ] [c)] Akarunk monarchiát [értsd: Magyar Királyságot], respublicáról [köztársaságról] nem ábrándozunk; [ ] elszakadásról nem álmodozunk, [ ] Magyarhon boldogsága az ausztriai összes birodalom boldogságával nem csak nincs ellentétben, sőt [ ] a kettő együtt kapcsolatban van. [ ] Akarjuk, hogy jog uralkodjé k, s [d)] uralkodjé k to rvé ny, mély a némzét akarata nak a kira ly a ltal széntésítétt dictatuma [parancsa]. (Kossuth Lajos beszéde Pest megye közgyűlésén, 1844) a) Mely reformjavaslat célozta az a) betűjellel jelölt, aláhúzott részben leírtak megvalósulását? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. a cenzúra eltörlése 2. a jobbágyfelszabadítás 3. a magyar államnyelv bevezetése b) Melyik csoport feleltethető meg a b) betűjellel jelölt, aláhúzott részben leírtaknak? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. forradalmi ifjúság 2. liberális nemesség 3. udvarhű előkelők c) Melyik kifejezés írja le a c) betűjellel jelzett, aláhúzott résznek megfelelően Magyar- ország Habsburg Birodalomhoz való viszonyát? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. függetlenné válás a birodalomtól 2. központosított birodalmi kormányzat elismerése 3. önállóság a birodalmon belül d) Melyik kormányzati forma feleltethető meg a d) betűjellel jelölt, aláhúzott részben leírtaknak? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 1. alkotmányos monarchia 2. felvilágosult abszolutizmus 3. demokratikus köztársaság

19 17. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (2022. máj. id.) Állapítsa meg, melyik forrás mutatja meg a táblázatban olvasható változásokat! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet. (Elemenként 1 pont.) A) B) A nemzeti jövedelem megoszlása gazdasági ágazatok szerint Magyarországon 1867 és 1913 között (%) Mezőgazdaság 79,0 63,6 61,9 Bányászat és kohászat 2,0 2,7 2,2 Gyáripar 7,0 16,2 19,1 Kisipar 6,0 5,7 6,6 Kereskedelem és szállítás 6,0 11,8 10,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 A termelés alakulása a gyáriparban és a mezőgazdaságban Magyarországon 1867 és 1913 között (1867 = 100 %) Változások a) A korszakban Magyarországon is kibontakozott az ipari forradalom. b) A korszakban visszaesett a mezőgazdasági termelés. c) A legjelentősebb gazdasági ágazattá 1913-ra az ipar vált. d) A mezőgazdasági termelés a kiegyezéstől a századfordulóig kétszeresére nőtt. Csak az A) betűjelű forrás mutatja Csak a B) betűjelű forrás mutatja Mindkettő mutatja Egyik sem mutatja

20 18. A feladat a dualizmus korához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) (2022. okt.) Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) Nem elég érzésben és szavakban szolgálni a magyar állameszmét; erős akarattal, kitartó törekvéssel akarni kell megalkotni [ ] az egységes magyar nemzeti államot, [ ], hogy egységes és nemzeti legyen nyelvben és érzésben. Szüksége van még a külsőségekre is, mely külsőségeket azonban kicsinyelni nem szabad; szüksége van arra, hogy ne csak fiai, de hegyei és völgyei is magyar neveket viseljenek. (Bánffy Dezső, korábbi miniszterelnök, 1902) B) Hiszünk azonban az igazságos Istenben, hogy nekünk is üt még felszabadulásunk órája, és míg az eljön, veletek [ti. horvátokkal] akarunk örülni, szomorkodni, veletek élni és halni nincs semmi szláv a szlávságban, mihez mint sajátjához nem járulna a tátraaljai szláv [értsd: szlovák]. [ ] Mi tótok [szlovákok] hű [ ] testvérek vagyunk, kik a nagy akadályok dacára megőriztük szíveinkben a szláv közös érdekek kölcsönösség és szolidaritás iránti érzetet. (A Matica Slovenská, szlovák kulturális egyesület 1870-es évkönyve) C) Csak ki nem írhattuk, hogy nekünk Erdély kell a Tiszáig, mert ez forradalmi tény volna, Európa pedig a forradalmakat a programokban nem szereti: [ ] A mi felada- tunk csak a támogatás, oly magatartással és intézkedésekkel, melyekkel mi a magyar alkotmányosságot megdönthetjük. [ ] Vigyázva, nehogy valami olyan legyen benne, amit esetleg a magyar meg is adhatna. Ámde [ ] kinek kell Erdély autonómiája [ ]? Nekünk kellene ugyan ideiglenesen, míg megbontanék a magyar alkotmányt, azután abban rágódnánk tovább, míg átrágnék magunkat a Kárpátokon át a román államba. (Moldován Gergely, magyarokkal rokonszenvező román néprajzkutató, 1894) Döntse el, hogy mely forrásokra igazak a táblázatban szereplő állítások! Írjon X jelet a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy sorba egy X jelet írjon! Állítások a) A forrásban megjelenik egy olyan nemzet, amely a magyarokkal kötött kiegyezés értelmében területi autonómiával rendelkezett. b) A forrásban megjelenik az asszimilációs cél. c) A forrás szerint a magyar kormány Magyarország szövetségi állammá való átalakítását ajánlotta fel a nemzetiségi követelésekre válaszul. d) A forrás nacionalista gondolatokról tanúskodik. e) A forrás arról tanúskodik, hogy a korszakban a nemzetiségeket elszakadási törekvés jellemezte. A) B) C) Mindhárom Egyik sem A Magyar Királyság lakosságának hány százalékát alkották nemzetiségek 1910-ben? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! %-át %-át %-át 6 pont