14. gyak Poales III. Poaceae pázsitfűfélék családja 2. rész

Átírás

1 14. gyak Poales III. Poaceae pázsitfűfélék családja 2. rész

2 Echinocloa crus-galli Közönséges kakaslábfű A rendszerint lapított, ormós levélhüvely és a 0,8 2 cm széles, érdes, erős erezetű levéllemez fehér, V-alakban találkozik. Nyelvecskéje, fülecskéje nincs.

3 A 2 virágú füzérkék tojásdadok. Az alsó virág porzós, a felső hímnős. Az alsó pelyva kb. 1/5-e felsőnek, azt körülöleli. Mindkettő erezett, az erek mentén szőrös. A porzós virág külső toklászának csúcsa hosszabb-rövidebb szálkahegybe fut ki, felülete sima, vagy elszórtan apró tüskés lehet. A laza buga primer ágai tömöttek, tengelyük érdes. Szemtermés. Keletázsiai eredetű, ma a rizskultúrákkal világszerte elterjedt egyéves faj. Főként nedves gyomtársulások növénye, de a száraz aszfaltrepedésekben is megél.

4 Echinochloa crus-galli (L.) P. Beuv. közönséges kakaslábfű Kozmopolita faj, nedvesebb helyeken, vetésekben mindenütt gyakori egyéves. Sokszor méteresnél is magasabbra növő, az alsó szárcsomóknál legyökeresedő növény. Szára a töve felé lapított, gyakran vöröses színű. A szürkezöld levéllemez 1-2 cm széles, lefelé simítva érdes. A levélnek nyelvecskéje nincs, helyén világos sáv látható. A cm-re is megnövő tömött buga tengelye érdes. A tojásdad füzérkék 2 virágúak, a felső kétivarú, az alsó csak porzós. Az alsó, kisebb pelyva körülöleli a nagyobb, hegyes csúcsú felsőt. Mindkettő az éleken merev szőrös. A porzós virág külső toklásza szálkátlan vagy hosszabb-rövidebb szálkát visel. Virágzás: július-október.

5 Virágzata kalászképű, bugás sátor. A sátor ágainak csak egyik oldalán találhatók 2(-3) tagú fürtökben a füzérkék, melyekben az alsó virág meddő, a felső hímnős. Digitaria sanguinalis Pirók ujjasmuhar

6 A levéllemezek 5-8 mm szélesek, 3-10 cm hosszúak és a levélhüvellyel együtt pillásak. A nyelvecske rövid, hártyás, levágott csúcsú. Fülecskéje nincs. Digitaria sanguinalis Pirók ujjasmuhar

7 Hordeum hystrix Sziki árpa Hordeum murinum - Egérárpa

8 Nardus stricta szőrfű Keskeny levélhüvelyeinek alsó részei hagymaszerűen duzzadtak, a talajban találhatók. Levelének lemeze összegöngyölt, érdes. A füzérkék a virágzás során állnak el a kalászorsótól. Külső toklászai rövid szálkásak.

9 Egyoldalú, szaggatott kalászát szálas, 5-9 mm hosszú, lilás színű egyvirágú füzérkék alkotják. Szemtermés. Európai eredetű, főként savanyú talajú hegyi (alhavasi) gyepekben társulásalkotó, zsombékokban növő, cm magas szürkészöld színű, évelő fű. Nardus stricta szőrfű

10 Taréjos cincor Cynosurus cristatus Legelőkön, nagyobb mennyiségben hegyi réteken elterjedt. Közepes termetű (20 60 cm magas), felálló hajtású, sűrűn gyepes, évelő faj. Levele hosszú (5 15 cm-es), lapos vagy kissé csatornás, színi oldalán deres, élén kissé érdes. A nyelvecske rövid (1 mm-es), tompán levágott. A bugaágon lévő termékeny füzérke 3 5 virágú, a toklászok rövidszálkásak. A fésűszerű sterilis füzérkékben ormós hátú, hegyes, hosszú szálkájú toklászok védik a füzérkéket.

11 TARÉJOS CINCOR CYNOSURUS CRISTATUS jó takarmányérték, kevés termés, harmadrendű fű 2-6 éves cm magas szár alul térdes és néha az alsó szárcsomónál legyökeresedik levélhüvely a felső kétharmadáig zárt levele elkeskenyedő egyenlőszárú háromszög levél színe bordázott 9-11 bordával, fonák sima levél fénytelen, csúcsa felé jobbra fordul, élén finoman szőrözött nyelvecskéje jól fejlett, zöldes, a szárat gyakran körülöleli fülecske nincs

12 TARÉJOS CINCOR CYNOSURUS CRISTATUS virágzata egyoldalú, kalászképű buga kezdetben lapított henger, később lazán szétterülő termékeny füzérkéket egy meddő füzérke takarja, amely szárnyasan összeálló keskeny toklászokból áll toklász csúcsa rövid hegyű üde fekvésű, mészben szegény, kötöttebb talajon nedves, páradús éghajlaton hegyi legelők, harmadrendű fű nemesített változata és kereskedelmi forgalomban levő magja nincs

13

14

15

16 Holcus lanatus pelyhes selyemperje

17 Holcus lanatus pelyhes selyemperje Szára a szárcsomókon (nodusokon )szőrös Levéllemeze kékeszöld, finoman szőrös Az alsó virágok hímnősek, szálkátlanok, a felsők porzósak, szálkája befelé görbülő Virágzat: cm, a füzérkék fehéresek, csúcsuk pirosló Szemtermés Élőhely: nedves rétek, minden hazai réttársulásban

18 KÖZÖNSÉGES MÉZPÁZSIT PUCCINELLIA DISTANS kitűnő takarmányt ad, kedvelik az állatok erősen szikes talajon is alacsony növésű, cm hamar el is fekszik fülecske nincs nyelvecske fehér, elhegyesedő csúcsban végződik levélhüvely hengeres és sima keskeny árszerű levelek, laposak vagy gyakran begöngyöltek levél színének közepén két párhuzamos erezet

19 SUDÁR ROZSNOK BROMUS ERECTUS merev rozsnok kiváló szárazságtűrő termesztésből kiszorul jól fejlett gyökérrendszer (egyes gyökérszálak 1,5-2 m mélységbe is) szár sima, sudár, cm magas levéllemeze világoszöld, élén fésűszerűen hosszú, fényes szőrözet

20 SUDÁR ROZSNOK BROMUS ERECTUS levélhüvely zárt, finoman szőrözött fülecske nincs nyelvecske rövid, csapott, több helyen hasított, sárgás-zöld

21 SUDÁR ROZSNOK BROMUS ERECTUS virágzata sudáran felfelé álló buga, melléktengelyei hármasával ágaznak el rövid melléktengelyek végén kevés, többvirágú füzérke végén a kalászok fele hosszát kitevő szálka sovány, száraz, meszes talajokon is természetes gyepekben ökológiai igényei = baltacímével -> herefüves szárazfekvésű gyepek telepítésénél lehet nagyobb jelentősége takarmány vagy erózióvédelem tápanyagtartalomra sem igényes tartós nedvességet és árnyékolást nehezen tűri

22 SUDÁR ROZSNOK BROMUS ERECTUS fagytűrő képessége nagyon jó kiváló takarmány zölden szénának igen korán kell kaszálni, mert hamar elöregszik, szőrözöttsége miatt szükségtakarmány évig is kitart, nemcsak szár, hanem főleg levélsarjakat nevel, legnagyobb termést 3. évtől adja rágást, tiprást is kiválóan tűri hibája: ha elöregszik az állatok nem szívesen fogyasztják legjobb társnövényei: vörös csenkesz, taréjos búzafű, barázdált csenkesz, sárkerep lucerna, baltacím húsmarhaés juh legelőkön magja nem kapható

23 SUDÁR ROZSNOK BROMUS ERECTUS

24 Bromus inermis -- árva rozsnok Évelő, erőteljes, tarackos növény. A külső toklász csúcs általában lekerekített és kicsípett, szálkája hiányzik, vagy a főér max. 4 mm hosszan kilép, szálkaszerűen. Hazánkban 1863-ban vonták termesztésbe, mert ->aszálytűrésére felfigyeltek. Termőképes, jó takarmányértékű növény. Újabban magában is, keverékbe is ajánlják vetését.

25 BROMUS INERMIS Magyar rozsnok, árva vagy mágocsi rozsnok Rendkívül értékes, szárazságtűrő évelő, 8-10 év gyökere 2 m mélyre is lehatol, rendkívül szétágazó szára dúslevelű, magasra növő(120 cm) sima levele hamvaszöld, fonákán jól fejlett, éles gerinc, kissé vályús minden levelén kidudorodó M-alakú rajzolat levélhüvelye majdnem teljesen zárt, alul néha barnás-zöld

26 Bromus inermis -- árva rozsnok

27 Bromus inermis árva rozsnok tarackos évelő faj Hajtása felálló, levele széles lemezű (10-30 mm), szürkészöld, színe kopasz, érdes, rajta M alakú rajzolat figyelhető meg. A levélhüvely zárt, a nyelvecske rövid.

28 Bromus inermis árva rozsnok

29

30

31 Apera spica-venti - nagy széltippan Levele szálas Keskeny füzérkéi egyvirágúak Bugája nagyon laza Szemtermés Élőhely: laza, bolygatott talajon

32 Apera spica-venti nagy széptippan

33 Nagy széltippan (Apera spica-venti)

34 Agrostis stolonifera (alba) - fehér tippan Kozmopolita, nedves gyepekben A szürkészöld levél lemeze ereinek apró szőreitől érdes, hüvelye kissé felfújt, nyelvecskéje hegyes A külső toklász a pelyva alig háromnegyedéig ér, szálkátlan Vöröses bugájának érdes ágai a virágzás előtt és után szorosan összehúzottak, füzérkéi Egyvirágúak Szemtermés

35 Agrostis stolonifera (alba) - fehér tippan tarackos aljfű a mag csírázóképesség 2-4 év - pelyva mindkét végénél hártyaszerű, csillogó - mag hasi felületén szűk barázda - - tő felé lilásodó szár, gyakran földön kúszó, nóduszaiból gyökereket hajtó - levélhüvelye a felső kétharmadig zárt - levéllemez vályús - fülecske nincs - nyelvecske hosszú, fokozatosan kihegyesedő (hosszabb, mint szélesebb) - bugavirágzat - ibolyászöld - nedves, vizenyős fekvésű területeken

36 Stipa capillata - kunkorgó árvalányhaj

37 Stipa borysthenica - homoki árvalányhaj Szálas levelének csúcsa szőrpamacsot visel Virágában a külső toklász szálkája tollas Bugája laza, füzérkéi egyvirágúak Áltermése van Előfordulás: laza talajú homokpusztákon

38 Hordeum hystrix Sziki árpa Hordeum murinum - Egérárpa

39 A növény viaszos bevonattól kékes-deres, a levéllemez lapos, a nyelvecske hártyás, rövid, kissé fogazott szélű. Apró fülecskéi kopaszok. A pelyva 8-12 mm hosszú, a füzérkénél alig rövidebb, hosszú szálkájú (-3cm). A füzér (a szálkákat nem számítva) 4-8 cm hosszúm tengelye nagyon törékeny. Nem bókoló, a kalásza alatt bozontos szőrű. Szemtermés. Zavart homoki gyepekben, főként akácosok szélein gyorsan terjed. Secale sylvestre vadrozs

40

41

42

43

44

45

46 Termesztett, faj Festuca arundinacea nádképű csenkesz Tápanyagokban gazdag talajokon vadon is előfordul. szára cm magasra a buga alatt érdes. A levélhüvelyek alapjukig végig nyitottak. A nyelvecske rövid, 1 mm hosszú. A fülecske éle (szemben a réti csenkesszel) pillás, szőrös. A levéllemez felszíne rövid szőrzetű vagy érdes, fonáka sima.

47 Festuca arundinacea nádképű csenkesz

48 Festuca arundinacea nádképű csenkesz (jobbra) és Festuca pratensis réti csenkesz (balra)

49 Festuca arundinacea nádképű csenkesz Festuca g. 1/2 oldalág/nódus

50 Festuca pratensis réti csenkesz Évelő, magastermetű ( cm magas) növény. Mezofil réteken gyakori, állományalkotó növény. Levelei 1 cm szélesek, tőlevelei virágzáskor elszáradnak. A tőlevél hüvelye barna, rostosan szétfoszló. A levélnyelvecske igen rövid. A fülecske nem pillás.

51 Festuca pratensis réti csenkesz 1-5f.ke/b.ág 5-14vir./f.ke

52 Réti csenkesz (Festuca pratensis)

53 Réti csenkesz (Festuca pratensis) Évelő, magas termetű ( cm magas) növény. Mezofil réteken gyakori, állományalkotó. Levelei 1 cm szélesek, tőlevelei virágzáskor elszáradnak. A tőlevél hüvelye barna, rostosan szétfoszló. A levélnyelvecske igen rövid. A fülecske nem pillás. A portokok 3 mm hosszúak. A buga 8 15( 20) cm hosszú, felálló, virágzáskor terpedt, alsó nóduszán legfeljebb 2 elágazás található. A füzérkék lapítottak, lassan keskenyednek csúcsba. Májustól augusztusig virágzik.

54 Festuca pseudovina sovány csenkesz Buga: 4-5cm KT szálka éles átmenet lev. km mm

55 Festuca pseudovina sovány csenkesz Buga: 4-5cm KT szálka éles átmenet pseudov lev. km mm

56 Degradált területek, szikesek állományalkotó évelő faja. Összegöngyölt levelekkel rendelkezik, zsombékol, a köteges szlerenchimával rendelkező csoportba sorolható. Festuca pseudovina veresnadrágcsenkesz, áljuhcsenkesz

57 Száraz gyepeink állományalkotó, zsombékoló, évelő faja. A levelekben a szklerenchima 3 kötegű A buga 7-25 cm hosszú, az alsó nóduszon szintén egy ágú. A külső toklász elkeskenyedik, fokozatosan megy át a szálkába. Festuca rupicola barázdált csenkesz

58

59

60

61 Arrhenatherum elatius franciaperje 5-7b.ág/n. zsombékol

62 Poa pratensis L. réti perje Évelő, tarackos növény. Kb cm magas, élénkzöld, lazán gyepes. Közepes vízellátottságú (mezofil) rétek gyakori növénye. Levelei szürkészöldek. A levélszín közepén 2 mélyedés fut, ez az ún. poasín. A levél csúcsa csónak orrára emlékeztet, csónakos. A szárlevelek lemeze rövidebb a levélhüvelynél. A tőlevelek laposak vagy csatornásak, sokkal rövidebbek a szárnál, 2 3 mm szélesek. Réti perje (Poa pratensis)

63 A nyelvecske 1 2 mm hosszú, a hüvely szélén lefutó. A szár és a levélhüvely kopasz, sima. A buga nem sokkal hosszabb a szélességénél. A buga alsó nóduszán több elágazás van. A füzérkék oldalról összenyomottak, kevés virágúak, hirtelen csúcsba futók. A pelyva hegyes, és a kihegyezett, szálkátlan toklászoknál rövidebb. Májustól júniusig virágzik. Réti perje (Poa pratensis)

64

65

66

67

68

69

70 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!