A fejlődéslélektan nagy témái ISBN: Matuz-Budai Tímea

Átírás

1 A fejlődéslélektan nagy témái ISBN: Matuz-Budai Tímea A digitális tananyag elkészítését támogatta: EFOP Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben című projekt

2 A fejlődéslélektan nagy témái Tematika Hétfő 10:00-11:30 C/V/2 Matuz-Budai Tímea 1. A gyermekkor, mint szociális konstrukció Változó csecsemőképek. A bölcs csecsemő - kompetens csecsemőkép. Cole, M. és Cole, S. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest, Az emberi fejlődés tanulmányozása fejezet ( Kezdetek - Egyéni különbségek ) Bruner, Jerome (2004): Az oktatás kultúrája. Gondolat, Bp Gopnik, A.; Meltzoff, A. N.; Kuhl, P. K. (2001): Bölcsek a bölcsőben. Typotex, Bp.15-37, A percepció, a mozgás, a kommunikáció, a gondolkodás fejlődési változásai, és ezek hatása a személyiség fejlődésére. I. Piaget elméletének alapfogalmai. Morris, Desmond (1993): Babafigyelőben. Park Kiadó, Bp , Cole, M. és Cole, S. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest oldal: A legkorábbi képességek - A sírás ; oldal: A konstruktivista megközelítés:piaget - 4.fejezet összefoglalása; oldal: Az észlelés és a mozgás fejlődése - Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció ; oldal: Az emlékezet fejlődése - 5. fejezet összefoglalása 3 A kötődéselmélet előzményei és létrejötte (deprivációs vizsgálatok, kötődés fogalma, kötődés fejlődése, Idegen Helyzet, kötődési típusok) Hámori Eszter (2015): A kötődéselmélet perspektívái. Animula Kiadó, Bp. Cole, M. és Cole, S. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest. 4. Nyelvelsajátítás Lukács Ágnes és Kas Bence (2011): Érts és értesd meg magad! A nyelvi fejlődés folyamata és elmaradásai. In: Balázs István (szerk.): A koragyermekkori fejlődés természete fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, Bernáth, L Solymosi, K.: Fejlődéslélektan olvasókönyv. Budapest, 1997, Tertia. Vigotszkij, L.: Gondolkodás és beszéd. Budapest, 1998, Akadémiai Kiadó. 5. A percepció, a mozgás, a kommunikáció, a gondolkodás fejlődési változásai, és ezek hatása a személyiség fejlődésére. II. Cole, M. és Cole, S. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest oldal: Biológiai érés - A szavak, a gondolatok és a cselekedetek viszonyának megváltozása, oldal: Az új énkép - 6.fejezet összefoglalása

3 6. A gyermekkor világa. Mérei Ferenc és Binét Ágnes (2003): Gyermeklélektan. Gondolat, Bp , Mérei Ferenc (1989): Társ és csoport. Akadémiai Kiadó, Bp Korsós Gizella (1997): A csodák kora. IN Bernáth és Solymosi: Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia, Bp A megismerés alapfolyamatainak fejlődése: figyelem, emlékezet, problémamegoldás. Mérei F. Binet A.: Gyermeklélektan. Budapest, 1997, Medicina Lábadi, Beatrix és Varró-Horváth, Diána (2013) A közös figyelem fejlődése és zavarai. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (1). pp Iskoláskor társas-érzelmi és kognitív fejlődés, a teljesítmény és kompetencia kiemelt szerepe a gyermeki fejlődésben Cole, M. és Cole, S. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest. V. Binét Ágnes (1997): A személyiség fejlődése a kisiskoláskortól a serdülésig. IN Bernáth és Solymosi: Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia, Bp Az identitásfejlődés kitüntetett szakasza a serdülőkor. Formális gondolkodás, új reprezentációs szintek Mérei Ferenc (1989): Az önismereti érzékenység a serdülőkor kezdetén. IN Társ és csoport. Akadémiai Kiadó, Bp B. Kádár Judit (1997): Oldás és kötés: A korai serdülőkor folyamatai és helyszínei. IN Bernáth és Solymosi: Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia, Bp A felnőttkor és az időskor legfőbb fejlődéslélektani kérdései Bernáth László (1997): A felnőttkor néhány jellegzetes kérdése. IN Bernáth és Solymosi: Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia, Bp Kötelező irodalom: A fejlődéslélektan nagy témái - Digitális Tananyag ISBN:

4 1. A gyermekkor, mint szociális konstrukció. A fejlődéslélektan nagy kérdései A fejlődéslélektan nagy témái Matuz-Budai Tímea budai.timea@pte.hu

5 Mi a gyermek? Mi gyermeki? Mi a gyermekkor?

6 A gyermekkor felfogása 1. Az életkorok A mai világban elvárt dolog, hogy a gyermek már 2,5 éves korában meg tudja mondani a nevét, címét. Felnőttkorra pedig a személyi szám válik az egyik legfontosabb adattá. De hogyan is nézett ki korábban a világ? Az anyakönyvvezetés pontosítása a 18. századhoz, I. Ferenc nevéhez köthető Korábban főként a művelt rétegek polgáraira volt jellemző, hogy a róluk készült festményekre vagy a családnak készíttetett bútorokra rávésették az életkorukat. A 19.században eltűnnek a kronologikus feliratok. A századot megelőzően szintén jellemző volt, hogy a felsőbb rétegekben élők pontosan ismerték születési dátumukat, de illemszabállyá vált, hogy azt ne árulják el, illetve bizonytalanul utaljanak rá, ha életkorukról kérdezik őket

7 A Minden tudományok tárháza című 13. századi enciklopédiából, amit 1556-ban újra kiadtak kiderül, hogy az emberi biológia megértéséhez többek közt az életkorok szolgáltak alapul, összefüggésben a természet titkos kapcsolataival. Az egyes életkorokat a bolygóknak feleltették meg, abból kiindulva, hogy mindkettőből hetet ismertek: 1. gyermekkor (0-7 év): gyermek= nem beszélő lény 2. puerita (7-14 év) 3. ifjúkor/ adolescence (14-21/27 év): ifjúságnak nevezik. az ember elég nagy ahhoz, hogy utódokat nemzzen 4. fiatalság /jeunesse (21/27-től éves korig): az ember ekkor éri el ereje teljét, ebből ered a fiatalság elnevezés 5. érett kor/ senecté: a fiatalságot és az aggkort köti össze, más elnevezésben: megállapodott kor, mivel az ember ekkorra már erkölcseiben és szokásaiban megállapodott. Még nem nevezhető öregnek, de már eljárt felette az idő. 6. aggkor/ viellesse (70 éves korig vagy a halálig): az ember ebben az életkorban elnehezül 7. senies: az aggkor legvégső ideje. A vénember ilyenkor mocskos, krákog, köpköd.

8 A különböző életkorokat gyakorta a hónapoknak/ évszakoknak is megfeleltették, pl.: Az embernek a földön eltöltött első hat évét Helyesen a januárhoz hasonlíthatjuk, Mert e hónapban még sem az erő, sem a kiválóság nincs bővében, Nem inkább, mint egy gyermeknél, ki hatéves. A régi korok embere számára az életkorok ciklikus folytonossága jelentette az életet. Népszerű téma volt. A korlépcsők gyakran megjelentek különböző festményeken, melyeken jól kivehető, hogy az életet pontosan meghatározható szakaszokra tagolták; az egyes szakaszok pedig meghatározott tevékenységekkel, szerepek megjelenésével esnek egybe. Az élet felosztása tehát szilárd volt!

9 Gyermekkor a nyelvhasználatban: Ami a nyelvet illeti, a gyermekkor a szóhasználatban is kiszélesedett. A változás főként a 17. századra tehető. Ekkor az alacsonyabb és a magasabb társadalmi nyelv különvált egymástól. Előbbiben a gyermekkor továbbra is a függőség fogalmához kapcsolódott, míg utóbbiban megszületett a gyermekkor mai jelentéséhez hasonló felfogása/ nyelvhasználata. Ugyanakkor nem igazán különítették el a gyermeki korosztályokat a nyelvben A gyermekkor nem kapott kiemelt figyelmet. A baby szó pl. csak a 19. századtól rendelkezik a ma is ismert jelentésével. Az ifjúság kérdésével, illetve öntudatával az I. világháborút követően foglalkoztak először. A kamaszkor pedig Richard Wagner Siegfried-jének ( A Nibelung gyűrűje opera harmadik része) megjelenését követően válik társadalmi és politikai problémává. Ariés szerint minden történelmi korszak rendelkezik a maga preferált életkorával, így: a 17. sz a fiatalsággal, a 19. sz. a gyermekkorral, a 20. sz. pedig a kamaszkorral. Összefoglalva: mindez a társadalomnak az élet tartamára adott reakcióját fejezi ki. A rövidebb élettartamban az egyes korok kitüntetett szerepet kaptak. El lehet gondolkodni azon, hogy ma, a hosszabb élettartamban melyik a kitüntetett korszak.

10 2. A gyermekkor felfedezése A középkori művészet körülbelül a 12. századig nem ismerte a gyermekábrázolást, pontosabban nem tett rá kísérletet. Inkább arra következtetnek, hogy a gyermekeknek nem volt helyük abban a korban pl. a 11. századi ábrázolásban mindössze méretbeli különbség volt a felnőttek és a gyermekek között. Ez egészen a 13. századig megmarad Mivel az irodalomban sem kap kitüntetett figyelmet, arra következtethetünk, hogy a gyermekkort átmeneti, gyorsan elmúló időszaknak tekintették. Ez tehát a kiindulópont!

11 13. században megjelenik néhány gyermektípus az ábrázolásban 1. angyal, ministránsfiú (pl. Boticelli művein, ld. a bal oldali képen: Madonna del Magnificat) 2. a kis Jézus: a kisgyermekkor kedvességének ábrázolása rá korlátozódik és az anyai szeretethez kötődik a 14. századig. (képek a szent családról) 3. gótikus korszakban: meztelen gyermek - a középkori művészetekben a lelket a meztelen, általában nem nélküli gyermek szimbolizálja 4. a 15. században két új ábrázolásmód jelenik meg: a portré és a puttó portré megjelenésével kilépnek a gyerekek a névtelenségből. Először sírokon jelentek meg, mint temetési jelkép, majd egyre népszerűbbé vált. A 17. sz.tól egyre gyakrabban ábrázolják őket külön, önállóan, szülőktől távol (pl. főurak, királyok gyermekei). puttó: 16. századtól hatalmas népszerűségre tesz szert (ld. pl. Tiziano, Európa elrablása). A vallási ábrázolásmódba is beszökik. A puttók dekoratív célú meztelenségét a gyermekportrékon is alkalmazzák

12 A szent gyermekkor témája a 14. századtól kezdődően folyamatosan változik és terjed. Elkezdődik a csecsemőkor bájos, naiv, gyengéd vonásainak hangsúlyozása. A vallási téma lassan elmarad és egyre hétköznapibb jeleneteket ábrázolnak. 15., a 16. században megjelennek a zsánerképek, melyeken a gyermekek különböző élethelyzetekben (iskola, játék közben) jelennek meg. (ld. lenti kép: Gyermek a családban) A gyermekkor iránti hosszantartó közöny a demográfiai háttérre, a magas gyermekhalandóságra vezethető vissza. A közgondolkodás nem fogadta el, hogy a gyermek már magában hord egy teljes embert. Összefoglalva: a 17. század kivételes jelentőséggel bírt a gyermekkor témáinak fejlődésében. A portrék mindennapossá válnak, a század második felében a meztelenség a gyermekportré szinte kötelező velejárójává válik. A nyelvben is új, a kisgyermekeket jelölő kifejezések jelennek meg (bambino/a az olasz nyelvben=kisgyerek). Az irodalmi művekben is egyre gyakoribbá válik a gyermek megjelenítése, leírása.

13 3. A gyermek öltözéke A gyermekkor iránti közöny a 13. századig az öltöztetésre is kiterjed. A gyermekek ruházata a pólyából való kikerülés után semmiben sem különbözött a felnőttekétől. A ruházat abban az időben elsősorban a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyet tükrözte! Változás a 17. században következett, amikor a gyermeket a saját korához szabott ruha különböztette meg a felnőttől. A fiúk (17. századi) ruházatának életkoronkénti változása szimbolizálta a férfivá érés egyes szakaszait (1. pólya, 2. előkések, 3. hosszú, nyakfodros ruha, 4. térdnadrágos viselet). A családok gondosan követték az öltözködés szabályrendszerét, ami nem a pillanatnyi szeszélytől függött. A lányok ruházatában nem volt a fiúkéhoz hasonló különbségtétel, a pólya után kis nők lettek A 18. század végén a gyermekruha is átalakul A gyermekruházat elkülönülése a gyermekkor felfogásának átalakulásában is fontos állomás volt, ami a gyermeket a felnőttek társadalmától teljesen elkülönített társadalommá szervezte. A változás elsősorban a fiúkat érintette, a gyermekkor felismerése először velük kapcsolatban jelent meg és főként a polgári és nemesi családok gyermekeire korlátozódott.

14 A fejlődéslélektan kezdetei A fejlődéslélektan fogalma: a gyermek fejlődésének tanulmányozása azoknak a testi, érzelmi és pszichoszociális változásoknak a vizsgálatát jelenti, amelyeken a gyermek a fogamzás pillanatától kezdve keresztülmegy.

15 Az aveyroni vadfi 1800-as évek, Franciaország Azt remélték, hogy a fiú tanulmányozásával megismerhetjük a különbséget ember és állat között, illetve a nevelés, civilizáció hiányának következményeiről is képet kaphatunk

16 Jean-Marc Itard ( ) francia orvos, újravizsgálta a korábban fogyatékosnak ítélt fiút, és elhatározta, hogy teljes értékű embert farag belőle. Elmélete szerint csak a társadalomtól elszigetelve töltött évek tehetőek felelőssé Victor elmaradásáért. Itard úgy gondolta, hogy az emberi lények pszichológiai fejlődését környezetük határozza meg! A fiú kezdetben gyorsan fejlődött, de sosem volt képes beszélni, sem normális emberi kapcsolatokat kialakítani. Veleszületett elmaradottság, vagy a szenzitív periódusokban elszenvedett depriváció hatása? Esetleg autisztikus zavarban szenvedett, vagy tényleg fogyatékkal élő volt? Az emberi természet és civilizált társadalom befolyásának/ hatásának kérdése megválaszolatlan maradt, az eset mégis a tudományos fejlődéslélektan kezdetének nevezhető, mivel Itard nemcsak spekulációkba bocsátkozott, hanem elméleteit kísérleti próbának is alávetette.

17 Egy új tudomány születése A 19. században tovább fokozódott az érdeklődés a gyermek fejlődése iránt Az ipari forradalom megváltoztatta a társas szerveződést Gyerekmunka a gyárakban megkezdődtek a gyermekek munkabírásának, a növekedés és munkavégzés kapcsolatának, illetve az értelmi fejlődés és a családi háttér összefüggéseinek vizsgálatai Iskolai oktatás elterjedése

18 Meghatározó esemény: 1859, Darwin: A fajok eredetének megjelenése. Tétele, mely szerint az emberi lények korábbi fajokból fejlődtek ki, megváltoztatta a gyermekekkel kapcsolatos gondolkodást. Fontos váltás: a gyermek tudományos szempontból is érdekes lett! Csecsemőnapló: saját gyermekeinek megfigyeléseit rögzíti A gyermekek közvetítő láncszemek lehetnek a homo sapienst evolúciósan megelőző fajok felé. A arc érzelemkifejezésének vizsgálata. Annak ellenére, hogy Darwin megfigyelései túl általánosak voltak, az evolúciós keretben történő értelmezés elfogadottá vált Egyre több fejlődéslélektani intézmény, folyóirat, kutatócsoport jelent meg

19 Modern fejlődéslélektan Középpontban: gyermek fejlődése Saját magunk megismerésének ősi intuícióján alapszik Elmúlt évben számos kérdésre kaptunk választ, rengeteg tudást halmoztunk fel. A technika fejlődésével a vizsgálatok tempója, és vele együtt a fejlődéslélektan tudománya is felgyorsult. Ezek ellenére rengeteg kérdés továbbra is nyitott maradt. A fejlődéslélektanászok feladatkörébe tartozik a nevelés, képzés és oktatás is Cél: a sok tudást elméletekbe rendezni, ezáltal növelni az emberi természetre és annak fejlődésére vonatkozó tudásunkat!

20 A fejlődés központi kérdései 1. Folyamatosság 2. A fejlődés forrásai 3. Egyéni különbségek

21 1. Folyamatosság Fokozatos változás jellemzi-e a fejlődést, vagy inkább gyors változások időszakai? Mennyi folyamatosság van ember és egyéb állatok között? Folytonos-e a környezet hatása a fejlődésre, vannak-e tapasztalatok, melyek megszerzése nélkül nem lehet tovább lépni? Egyediek-e az emberi fejlődés alapelvei? a) Filogenezis (törzsfejlődés) Fajunk evolúciós történetét vizsgálja, az ember egyediségének vizsgálata Mi az, ami megkülönböztet minket a többi fajtól? Génkészletünk közel 99%-án osztozunk a csimpánzokkal, de mi az a valami, ami megkülönböztet minket? Tomasello szerint olyan tulajdonságok, mint a rámutatás, szándékos tanítás Ami más az emberi világban: a fennmaradásért folytatott küzdelem során ránk maradt mesterséges tárgyak, illetve a hiedelmek és értékek, vagyis a kultúra, ami meghatározza életünket és érintkezéseinket A kultúra: a környezet ember alkotta része, amely születéskor fogad minket, és az az életminta, amelyet a közösségtől elsajátítunk Az ember a nyelv segítségével alakítja és adja tovább a kultúrát

22 b) Ontogenezis (egyedfejlődés) Hogyan fejlődik az egyén? Fejlődés= kis változások folyamatos felhalmozódása. Minőségi változásokat hangsúlyozzák. Fejlődés= hirtelen változások által megszakított folyamat. A minőségileg új minták, vagyis a szakaszok megjelenését hangsúlyozzák Flavell: fejlődési szakasz kritériumai 1) Minőségi különbségek jellemzik Pl. a járás nem az azt megelőző szakasz (mászás) mozgáselemeiből fejlődött ki 2) A szakaszok közti átmenet egyszerre jelenik meg a gyermek viselkedésének sok vagy akár minden vonatkozásában 3) A váltás gyorsan megy végbe 4) Az egy szakaszra jellemző viselkedési és testi változások összefüggő mintázatot alkotnak

23 A fejlődés, illetve a szakaszok változásával együtt a világ észlelése is megváltozik A szakaszok döntőségével szemben érvelt többek közt A. Bandura is, aki szerint az emberek ugyanazzal a mechanizmussal tanulnak új viselkedéseket minden életkorban, ami a folyamatosság bizonyítéka Kritikus vagy szenzitív periódusok Kritikus periódus: a fejlődés normális folytatódásához szükséges. A környezeti ingerekre való biológiai készenlét és érzékenység időszaka Szenzitív periódus: ilyenkor optimális bizonyos fejlemények bekövetkezése. Az az időszak, amikor a környezeti hatások valószínűleg a leghatékonyabban segítik elő az adott fejlemény megjelenését.

24 2. A fejlődés forrásai Öröklés (természet) környezet (nevelés) Mennyivel járul hozzá a genetikai örökség és mennyivel a környezet a fejlődés folyamatosságához? Viselkedéseink akár társadalmi viszonyulásainkat is meghatározhatják. Pl. ha úgy gondoljuk, hogy a lányok genetikailag nem értenek a matematikához, nem erőltetjük, hogy matematikus váljon belőlük. Viszont, ha a nevelésnek tulajdonítunk nagyobb szerepet, akkor egyformán kezeljük őket a fiúkkal.

25 3. Egyéni különbségek Hogyan tesznek szert az emberek azokra az állandó jellemvonásokra, amelyek megkülönböztetik őket az összes többi embertől? Miért különböznek az egyének egymástól? Mennyire állandóak időben az egyéni jellemvonások? Például mennyire biztos előrejelzői a felnőttkori viselkedésnek a csecsemőkori jellemvonások? A vizsgálati módszerek finomodásával egyre több kérdésre kapunk választ és egyre pontosabb megfigyeléseket tehetünk

26 A fejlődéslélektan filozófiai előfutárai John Locke ( ) brit filozófus Gyermek elméje: tabula rasa Környezet meghatározó, de nem kizáró szerepe mellett érvelt Elismerte, hogy vannak veleszületett temperamentumvonások Jean-Jacques Rousseau ( ) francia filozófus A gyermek eredendően nem bűnös, hanem tiszta és a civilizáció rontja el A gyermek oktatásának a gyermek fejlődési szakaszainak, aktuális szükségleteinek fényében kellene történnie a gyermek emberi lény, akinek képességei életkorának megfelelőek

27 Hiedelmek és viszonyulások

28 I. Népi pedagógia A gondolkodó embereket mindig is zavarba ejtette az elméleti tudás gyakorlati problémák megoldására való alkalmazásának rejtélye Pszichológiai tudás gyakorlatban való alkalmazása kinek, hogyan, mikor? Az egyik fő kérdés az oktatásban: Hogyan érem el a gyereket? Hogyan tudom átadni a tudást? = a másik elme klasszikus problémája Új kutatások alkalmazása az oktatásban A behavioristák figyelmen kívül hagyták az interakciókat befolyásoló intuitív/laikus elméleteket A népi pszichológia viszont magában foglalja az elme pillanatnyi működésére, valamint az arra vonatkozó elméleteket, hogy hogyan tanul a gyermek.

29 Központi gondolat: Hogyan tanul a gyermek? A gyermek különösen erős kulturális fogékonyságot mutat. Lelkesen alkalmazza/utánozza a látott mintát, és a felnőtt is tökéletesen mutatja be a cselekvést, a tanuló legnagyobb hasznára Tomasello, Kruger: pedagógiai hajlam A csimpánzokkal és főemlősökkel végzett vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ők képtelenek másoknak mentális állapotokat tulajdonítani, nincs elmeelméletük Mi is az az elmeelmélet vagy más néven elmeolvasás, naiv tudatelmélet: Az a köznapi ismeretrendszer, amely segítségével mentális állapotokat (vélekedés, vágy, gondolat, szándék, stb.) tulajdonítunk önmagunknak és másoknak annak érdekében, hogy a viselkedést értelmezzük, magyarázzuk és előre jelezzük. Lényeg: A tanuló elméjére vonatkozó feltételezések alapozzák meg a tanítási próbálkozásokat. Meghatározzák tehát a tanítási módszereket is. Éppen ezért fontos lenne ellátni a tanárokat a gyermekek elméjére vonatkozó legjobb elméletekkel! Mélyebben belegondolva sokkal többről van szó, mint a tanulók elméjéről.a családban, közösségben élő emberekről, akik igyekeznek összeegyeztetni vágyaikat, vélekedéseiket az őket körülvevő világgal A tanulás és a kultúra szorosan összefügg egymással!

30 A tanulók elméjére vonatkozó elméletek 1. a gyermek, mint utánzó tanuló: a hogyan elsajátítása a demonstráció a felnőtt következő vélekedésein alapul: a gyermek nem tudja, hogy hogyan csinálja x-et a gyermek meg tudja mutatni, ha megmutatják neki, hogyan kell csinálni a gyerek csinálni akarja x-et a gyerek tényleg megpróbálja kivitelezni x-et a gyermeknek fel kell ismernie: a felnőtt által kitűzött célt a célok eléréséhez szükséges/ alkalmazott eszközöket a tényt, hogy a bemutatott cselekvés sikeresen eljuttatja őt a célhoz

31 A gyermek már 2 éves korban képes utánozni egy adott cselekvést. A felnőttek pedig ezt felismervén előadást alakítanak ki a számukra. Ugyanakkor nem igazán különül el a procedurális (tudni, hogyan) és a propozicionális (tudni, mit) tudás Az utánzásos tanulás/tanítás hátterében meghúzódó feltételek: A kevésbé gyakorlott személyt lehet így tanítani, hiszen képes utánzás útján tanulni Az utánzás teszi lehetővé a kulturális szempontból fontos tudás összegyűjtését, és A kultúra generációk közti átadását Ezen nézet szerint a kompetencia gyakorlat során alakul ki De!: a hogyannak a bemutatása valamint a gyakorlás biztosítása nem elég, szükség van az elméleti tudásra is!

32 2. A didaktikus helyzetből tanuló gyerek: a propozicionális tudás elsajátítása Arra alapoz, hogy a diákoknak be kell mutatni a tényeket, alapelveket és szabályokat, melyeket ők megtanulnak, felidéznek és alkalmaznak A felnőtt feltételezései szerint: A gyermek nem rendelkezik a szükséges ismerettel Amit a gyermeknek meg kell tanulnia, az a tanár fejében, könyvekben fellelhető A procedurális tudás automatikusan következik bizonyos elméletek ismeretéből A gyermek elméje üres palatábla, tabula rasa Az elmébe kerülő tudás halmozódó. A későbbi tudás tehát ráépül a korábban megszerzettre A gyermek elméje passzív, egy gyűjtőedény, amit meg kell tölteni Az új tudás elsajátításának képességét feltételezzük tehát!!!

33 Ezen hozzáállás a gyermeket kívülről szemléli, nem lép be a gondolatvilágába. Egyirányú folyamat. Aktív konstruálás vagy értelmezés nem jelenik meg! Legelterjedtebb elképzelés, mivel világos leírást ad arról, hogy mit kell elsajátítani, illetve mit és hogyan kell mérni Ha a gyermek nem teljesít jól, azt a mentális képességek elégtelenségével magyarázzák, így maga az oktatási rendszer sértetlen marad!

34 3. A gyermek, mint gondolkodó: a személyközi csere fejlődése Fontos felismerni és megérteni a gyermek nézőpontját A gyermek a világnak egy modelljét alkotja meg, ami segíti őt a tapasztalatai feldolgozásában A pedagógus szerepe: segítse a gyereket a jobb, hatékonyabb megértésben, illetve hogy a vitákon és közös munkán keresztül a saját véleményét kifejtse Megpróbálja tanár és diák között kiépíteni a megértés kölcsönösségét A háttérben meghúzódó feltételezések szerint: Minden ember képes vélemények és gondolatok megformálására El kell fogadni egymás véleményét A gyermek nem tudatlan, üres edény, igenis képes érvelni, megérteni dolgokat, tanulni és gondolkodni

35 A tanításról kialakult nézőpontját a kutatások 4 irányvonala gazdagította: 1. interszubjektivitás vizsgálata: kezdetben az anya-gyermek, majd a közös figyelmi interakció, majd a beszéd megjelenését követően a gyermek és a gondolkodás kapcsolatának megfigyelése 2. intencionális állapotok megértésének képessége: vélekedés, vágy, szándék.másik elmeelmélete Mi alapján tartja a gyermek az emberek vélekedéseit igaznak vagy hamisnak 3. metakogníció kutatása mit gondolnak a gyermekek a tanulásról, emlékezetről, gondolkodásról, különösen a sajátjukról 4. együttműködő tanulásra és problémamegoldásra vonatkozó kutatások központi kérdése: a gyermek hogyan fejti ki és vizsgálja felül nézeteit A vizsgálatok közös célja: megérteni, hogyan szervezi a gyermek saját tanulását, emlékezetét, gondolkodását! Ezen hozzáállás veszélye, hogy túlbecsüli az interszubjektivitást és alábecsüli az összegyűjtött tudást!

36 4. A gyermek mint jól informált: az objektív tudás kezelése segítenie kell a gyermeknek megérteni a különbséget a személyes ismeretei és a kultúra által összefoglalt tudáshalmaz között

37 II. Az oktatási célok összetettek Mint minden, így a tanulás is tele van ellentmondásokkal! Felzárkóztató program indítása: Head Start Program Későbbi felmérések szerint a szegény hátterű gyerekek iskolába kerülve még jobban lemaradtak, vagyis a jó kezdettől való elérés sikertelenséghez vezet! Ez a nézet azonban az új csecsemőkép valamint a hosszútávú utánkövetések eredményeinek megjelenésével tarthatatlanná vált!

38 Az 1960-as években megkezdődtek a direkt és jól megterezett csecsemőkutatások: Kiderült, hogy a gyermekek okosabbak, mint hittük Nem egy zúgó, zűrzavaros világban élnek Ráirányította a figyelmet arra, hogyan segíthetünk a fiatal emberi lényeknek hatékony felnőttekké válni azáltal, hogy megtanítjuk őket kihasználni és fejleszteni veleszületett képességeiket A kétoldalú emberi interakciónak fontos szerepe van Kiderül, hogy a csecsemőnek szüksége van önirányította aktivitásra ahogy a környezetével bánik az rámutat arra, hogy a környezet hogyan reagál rá

39 A segítő kultúrának minden esetben kiemelkedő szerepe van. Fontos, hogy a gyermekeket kezdettől fogva felelős csoporttagként kezeljük. A jó iskola és egészséges osztálytermi hangulat a társadalom egészét leképezheti, ezért segítő légkörű óvodákat, iskolákat kellene létrehozni! Az iskolai kultúrát pedig meg kell újítani annak fényében, amit a különböző kutatásokból tudunk

40 Változó csecsemőképek. A bölcs csecsemő kompetens csecsemőkép

41 Az ősi kérdések új tudománya A fejlődéslélektan a megértésben szeretne segíteni: mi történik az agyban, amikor a baba pont azt csinálja? Az ősi kérdések: a) A másik elme/ más elmék problémája: a hozzánk hasonló másik személyt tévedhetetlenül felismerjük a tőle érkező fényfoltok és hangrezgések mögött, és biztosra vesszük, hogy neki ugyanúgy vannak gondolatai, vágyai, szándékai mint nekünk b) A külvilág problémája: az asztal, a leves mindig változtatja az alakját attól függően, hogy honnan nézzük mi mégis tudjuk, hogy mindig ugyanarról a dologról van szó. Hogy lehetséges ez? c) A nyelv kérdése: a hangok önmagukban csak kaotikus légzések, melyek rövid, egymástól alig különböző csomagokban szálldosnak körülöttünk. Hogy lesz ebből értelmes nyelv és kommunikáció?

42 Agy-számítógép analógia Mi az amiben a csecsemő agya a hatékonyabb?: Már születéskor tartalmaznia kell bizonyos tudást a tárgyi világról, az emberről és a nyelvről Hatékonyabb tanulási mechanizmusokkal rendelkeznek, az épp meglévő tudásukat képesek átalakítani Az anya/ felnőtt, mint technikai támogatás mögöttük áll. Az emberi viselkedés spontán elősegíti a tanulást. Mindhárom fent említett elemnek szerepe van abban is, ahogy a más elmék problémáját megoldjuk a csecsemő agya nem egyetlen számítógép, hanem egy számítástechnikai hálózat, melyet a nyelv és a szeretet tart össze optikai kábelek helyett A spontán tanulás illetve tanítás elősegíti az egyre pontosabb alkalmazkodást a környezethez A hosszú távú tanulás értelme a minél pontosabb alkalmazkodás illetve beletanulás, hiszen elegendő ismeret nélkül a csecsemő nem képes eligazodni a világban, gondoskodásra szorul. Minden emberben közös, hogy próbálja megérteni, ami körülötte zajlik. A kutató dolga csak annyi, hogy jól kérdezzen!

43 Jean Piaget ( ) Svájci biológus, pszichológus A tudás klasszikus problémáira keresett magyarázatot. A biológia és az ismeretelmélet között kereste a kapcsolatot. A gyermek szellemi fejlődését vizsgálta. Saját gyermekeinek a fejlődését tanulmányozta. Feltételezett veleszületetten meglévő mechanizmusokat. Szerinte a tanulás ugyanolyan biológiai funkció, mint például az evés.

44 Lev Szemjonovics Vigotszkij ( ) Irodalomkritikus, orvos, pszichológus, a pszichológia Mozartja Központi kérdése: hogyan formálja a társadalom a benne élő emberek tudatát? A gyermek tudásának megszerzésében a felnőtteknek döntő szerepük van A gyermek is felhasználja a szülőt, mint eszközt ismeretei megszerzéséhez A kultúra benne van a faj természetében

45 A fejlődéslélektan második, ma is lendületben lévő újjászületése as évek felé kezdődött. Okai: Társadalmi szerepváltozások (a nők bekerültek az egyetemekre ) Képmagnó megjelenése, amely lehetővé tette a pontos méréseket Az agy mint számítógép analógia fogalmi áttörést eredményezett új tudományterület születését, a kognitív pszichológia alapjait jelentette

46 2. Percepció, kommunikáció, gondolkodás; Piaget elmélete A fejlődéslélektan nagy témái Matuz-Budai Tímea budai.timea@pte.hu

47 Látás Hallás Szaglás Ízlelés Alvás Mozgás

48 Érzékelési folyamatok Biológia, érési folyamatok vs. Környezeti hatások Bölcs / kompetens csecsemő Heterokrónia = fejlődési egyenetlenség Csecsemő minden érzékszerve működik, de nem mind egyformán érett Különböző szervrendszerek eltérően fejlődnek a gyermekkor során Vizsgálati módszerek Környezet megváltoztatása: hogyan befolyásolja a gyermek élettani folyamatait, viselkedését (pl. hanginger fejfordítás) Habituáció diszhabituáció: új inger -> ismétléssel csökken az érdeklődés -> inger megváltoztatása -> érdeklődés felújulása

49 Hogyan hall a csecsemő? 3 hónappal a születés előtt képesek felfogni a hangokat Legkorábbi reakció: 24. hét, erős zajra összerezzen 28. hét: minden alkalommal van reakció Anya teste + középfület kitöltő magzatvíz tompítja a hangokat Születés után néhány nappal szívódik fel teljesen -> fokozatosan találkozik a világ zajával Mire a baba megszületik, beállt a füle az anya hangjára Hangos zajra a pár perces csecsemő is összerezzen Térbeli helyzetét is érzékeli (fejfordítás) Emberi hangokat preferálják 1 éves korukban az emberi hangokat inkább utánozzák

50 Felnőttekénél szélesebb sávra terjed ki a hallásuk Csecsemő: 16Hz-20000Hz (serdülőkortól hanyatlik a magas hangok érzékelése) 60 éves korra már csak a 12000Hz alatti hangokat halljuk 10 éves korra éri el a felnőttszintet Képesek megkülönböztetni az emberi beszédet más hangoktól Preferencia: magas hang, lassú, eltúlzott kiejtés 2 hónapos korra a saját nyelvet preferálják idegen nyelvekkel szemben Fonémákra nagyon érzékenyek Alapvető beszédhangok, értelmi különbség van köztük Pl. /r/ & /l/ angolban, magyarban különböző, japánban nem 2 hónaposan számos fonémát képesek megkülönböztetni (cumis vizsgálat) 6-8 hónapos korra leszűkül a saját nyelvre a különbségtétel

51 Hanglokalizáció 3-4 hó: fejével, tekintetével odafordul, ha fél méterről hangot hall 5 hó: odafordul + lehajtja a fejét, ha a hang forrása alacsonyabban van, mint a füle 6 hó: odafordul + felemeli a fejét, ha a hang felülről érkezik 7 hó: hullámvonalban képes követni a hangot 8 hó: bármilyen szögben képes a hangforrás irányába lendülni

52 Hogyan lát a csecsemő? látása tökéletesen összhangban van sajátos helyzetének kívánalmaival. Az evolúció az újszülöttet a testi állapotának legjobban megfelelő látási képességekkel ruházta fel. Újszülött látása homályos Két szem mozgása még nem elég koordinált A retinából az agyba vezető idegpályák még éretlenek 6 hét: két szemmel való látás kialakul (v.ö. születés) Szemizmok megerősödnek, összehangolják a nézés irányát Színlátás Szinte minden élettani kellékkel rendelkezik, DE Ha két szín ugyanolyan világos, nem különbözteti meg őket 2 hónaposan már szinte megegyezik a felnőttekével

53 Látásélesség Igencsak rövidlátók cm: anya távolsága szoptatáskor, szemkontaktus! azt látja, amire szüksége van 2-3 hó: két szem révén észlelt látvány összehangolása 7-8 hó: felnőtt látásélességhez közelít (mászás!) Arc+hang felismerését együtt tanulja a baba Vizsgálat: anya + idegen; arc+hang -> 3 hetesen azonnal reagáltak az anyai arc+hang kombinációra 6-9 hó: idegenkedés (előtte szülő preferencia, idegen semleges) Tökéletes látás: 4 éves kor 1 éves korra már adottak a felnőtt képességek

54

55 Mintaészlelés 60-as évek: alaktalan fényeket látnak Robert Fantz: kétnaposnál fiatalabb csecsemők is képesek alakok között különbséget tenni (nézési idős vizsgálat) Érdekesebbek a minták, arcok, mint az egyszínű, minta nélküli ábrák Arcészlelés Sematikus arc megkülönböztetése az összekevert arctól Tanulás nélkül is preferenciát mutatnak a biológiailag jelentős ingerekre Mozgás szerepe

56 Szaglás és ízlelés Fejlett szaglás 5 naposan a fejüket az anyatejjel átitatott párna felé fordítják 8-10 naposan saját anya tejének szagát preferálják Jó ízlelés Édes íz preferencia ~ tej Születéskor több ízlelőbimbóval rendelkezik, mint a felnőtt Nagyobb területen oszlanak el

57

58 Tapintás, hőmérséklet, testhelyzet Érzékelési képességek a méhen belüli időszak korai szakaszában fejlődnek ki Érintésre való érzékenység a születést követő napokban fokozódik Hőmérséklet: aktívabbá válnak, ha csökken a hőm.

59 Válaszfolyamatok Reflexek: specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus, jól integrált, automatikus (akaratlan) válaszok Veleszületett reflexek: Pl.: pislogási, szopó, nyelő, fogó, Moro, Babinski (táblázat!) Születés utáni hónapokban néhány veleszületett reflex eltűnik Később visszatérnek egy érettebb viselkedés részeként Van, ami sosem tér vissza (pl. Moro) Van, ami úgy alakul át összetettebb viselkedéssé, hogy közben nem szűnnek meg

60 Moro-reflex Amikor a baba úgy érzi, hogy leesik Széttárja a karjait, ujjait kimereszti Lábával kirúg Lábak+karok ölelő pózban találkoznak össze Ha a baba egyik kezében már fog valamit, csak a másik kar lendül Ha a baba ujjai a saját hüvelykujjára záródnak, a karlendítés elmarad Általában 3-4 hónapos korban tűnik el, de előfordul, hogy 6 hónapos korig jelen van

61 Reflex Leírás Fejlődésmenet Jelentőség Babinski Ha a csecsemő talpát végigsimítják, a lábujjak szétnyílnak, majd begörbülnek 8-12 hónaposan eltűnik Születéskori jelenléte és normális megszűnése a megfelelő neurológiai állapot mutatója Elemi járás Ha a csecsemőt vízszintes felszín felett felegyenesedve tartják, ritmikus lábmozgásokat végez Eltűnik az első 2 hónapban Vitatott; lehet, hogy csak rúgómozgás, de lehet a későbbi akaratlagos járás alkotóeleme is Fogó Amikor egy ujj vagy más tárgy megérinti a csecsemő tenyerét, ujjai a tárgy köré záródnak 3-4 hónaposan eltűnik, felváltja az akaratlagos fogás Születéskori jelenléte és normális megszűnése a megfelelő neurológiai állapot mutatója Kereső A csecsemő a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik 3-6 hónapos korban eltűnik A szopás egyik eleme

62 Mászó Moro Ha a csecsemőt a hasára fektetik, és enyhe nyomást gyakorolnak a talpára, karja és lába ritmikus mozgásba kezd Ha tartás közben váratlanul leejtik a csecsemőt, vagy erős hangot hall, karjait szétlöki, hátát homorítja, majd karjait visszahúzza, mintha kapaszkodna valamibe 3-4 hónapos kor után eltűnik, 6-7 hónapos korban újra megjelenhet az akaratlagos mászás részeként 6-7 hónapos korban eltűnik Bizonytalan Vitatott; születéskori jelenléte és későbbi eltűnése a normális neurológiai fejlődés alapvető jele Pislogó A szem gyors becsukása Állandó Károsító ingerek, pl. erős fény vagy idegen tárgyak elleni védelem Szopó A csecsemő szopni kezd, ha valamit a szájába tesznek Eltűnik, és akaratlagos szopás váltja fel A szopás alapvető eleme

63 Érzelmek Komplex rendszerek Élettani vonatkozás: az érzelmek jól azonosítható élettani reakciókkal járnak, mint a szívritmus, a légzés, hormonális működés módosulása Kommunikatív funkció: az érzelmek arckifejezéseinken és sajátos viselkedésmódunkon keresztül belső érzéseinket közlik másokkal Kognitív vonatkozás: átélt érzelmeink attól függnek, hogy miként értékeljük, ami velünk történik Cselekvéses vonatkozás: az, hogy miképp cselekszünk, élményeink kiértékelésétől, az általuk kiváltott élettani állapotoktól és az átélt érzésektől együttesen függ Érzelem = sajátos élettani reakciók és kognitív kiértékelés nyomán létrejövő állapot érzése, amely cselekvésre késztet

64 Érzelmek eredete Elégedettség-ínség vs. veleszületett alapkészlet Alapkészlet-hívők: arckifejezések az egyén érzelmi állapotának megbízható mutatói Bizonyos arckifejezések univerzálisak Öröm, félelem, düh, meglepődés, szomorúság, érdeklődés Ekman és mtsai.: írástudó és írástudatlan kultúrák vizsgálata + színészek Újszülötteknél nem feltétlenül megbízhatóak az arckifejezések 2 általános érzelemfajta: pozitív (elégedettség), negatív (ínség) Fejlődés során differenciálódnak az érzelmek az eredeti kettőről Öröm: 3 hó, düh: 4 hó, félelem: 6 hó Büszkeség, szégyen, bűntudat Gyerekek új módon kezdenek cselekedni, gondolkodni, kommunikálni és másokhoz viszonyulni

65

66 Temperamentum az emberek különböznek egymástól abban, ahogyan a körülöttük lévő világra válaszolnak Temperamentum = az időben tartós, különféle helyzetekre adott következetes válaszmódok Csecsemők temperamentumát kifejező adatok Aktivitásszint, milyen könnyen kezd el sírni, reakcióinak erőssége, szokatlan történésre adott válasz, szociabilitás Gyermek személyiségének magva Thomas & Chess (1977, 1984) Átfogó vizsgálat, 9 viselkedéses jellemző Vonások együttesen határozzák meg a temperamentumot (9 vonás pontozása)

67 3 temperamentum kategória: 1. Könnyű csecsemő: játékos, rendszeres biológiai funkciók, készségesen alkalmazkodnak új helyzetekhez 2. Nehéz csecsemő: ingerlékeny, biológiai ritmus rendszertelen, sokszor hevesen vagy negatívan reagálnak új helyzetekre 3. Lassan felmelegedő csecsemő: aktivitás alacsony fokú, válaszaik általában gyengék, hajlamosak visszahúzódni az új helyzetektől, a könnyű csecsemőknél több időre van szükségük az új helyzethez való alkalmazkodáshoz Rothbar és mtsai. Temperamentum változatainak 3 dimenziója, ezek együtt adják a gyermek temperamentumának egyedi profilját Válaszkészség: az aktivitás, azaz a gerjesztettség jellemző szintje Érzelmi töltés: az uralkodó érzelmi hangulat: borús vagy vidám Önszabályozás: a gyermek uralma afölött, hogy mire figyel és mire reagál

68 Alkalmazkodás a társas világhoz Napirendre szoktatás Csecsemő és a szülők az elvárások olyan kölcsönös rendszerét alakítják ki, amelyik a későbbi fejlődés alapjául szolgálhat Alvásra és étkezésre összpontosítanak Sírás: sikertelen erőfeszítések jelzése

69 Alvás Sokkal többet alszik, mint a felnőtt Sokkal gyakoribb megszakításokkal Átlagos csecsemő: 16,6 órát alszik a születést követő héten Gyerekek között nagy egyéni különbségek vannak 1 hónapos baba: 14,8 óra alvás 6 hó: 13,9 óra 1 év: napi 13 óra 5 év: napi 12 óra 13 év: 9 óra Felnőtt: átlag 7,5 óra

70 Nem egyenletesen oszlik el napszakok szerint Nappali alvás gyorsabban zsugorodik Egy idő után a nappali alvások is összeolvadnak, egyszer alszik délelőtt, egyszer délután 1 éves korra a délelőtti pihenés már szükséges Hol alszik a baba? Külön szoba vs. Szülőkkel egy ágyban / egy szobában Álmodik-e a baba? Igen! REM-alvás

71 2-féle alvás (EEG-vel): REM (gyors szemmozgások): egyenetlen légzés, alacsony amplitúdójú, gyors agyi aktivitás, fokozott szem- és vágtagmozgás Nem REM (nyugodt): egyenletes légzés, lassúbb és nagyobb amplitúdójú agyi hullámok, a csecsemő alig mozog Első 2-3 hónapban a REM szakasszal kezdenek, majd ez megfordul és a NREM megelőzi a REM-et, mint a felnőtteknél

72 Etetés Étkezés szabályozása: szabályoz időközönként egyen a baba Sokat változott, hogy milyen időközönként javasolják MA: 2-3 óránként egyen Szigorú etetés vs. Amikor a baba éhes Babák 3 órás időközöket preferálták 2,5 hónaposan 4 óránként ettek 7-8 hónapos korra a felnőttek napirendjéhez igazodott, 4x evett naponta

73 Sírás Jelző funkció: valami baj van 6 hetes korig folyamatosan növekszik a sírás mennyisége, ezután csökken Ez mindenhol így van, koraszülötteknél is Vagyis a sírás korai fejlődési mintázata egyetemes érési folyamatokat tükröz Komplex viselkedés: légzés + hangszálak összehangolása Kezdetben agytörzsi képletek végzik Később agykéreg -> akaratlagos sírás Erőteljes hatás a környezetre Szívritmusgyorsulás, vérnyomás-emelkedés Sokszor a gyakorlott szülők sem tudják, mit jelent a sírás

74 A konstruktivista megközelítés Piaget elmélete

75 Jean Piaget Konstruktivista megközelítés legkiemelkedőbb alakja Hogyan ismerik meg a gyerekek a világot? Hogyan válnak képessé hatékony cselekvésre? Sem a biológiai, sem a környezeti elméletek nem kielégítőek

76 A piaget-i fejlődéselmélet Csecsemő cselekvésein keresztül sajátítja el ismereteit = konstruálás Reflexek vizsgálatával kell kezdeni Reflex = primitív séma, a pszichológiai működés alapegysége Séma = mentális struktúra, amely az élőlényt a hasonló vagy analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el Veleszületett reflexsémák: cselekvési vázak Adaptáció folyamatában megerősödnek, új sémákká alakulnak Asszimiláció & akkomodáció

77 Asszimiláció = a szervezet által befogadott tapasztalatok úgy alakulnak át, hogy illeszkedjenek a már létező sémákhoz, megerősítve és hatékonyabbá téve őket Pl. táplálkozásnál a szopó reflex -> cumi Akkomodáció = módosítják a korábbi sémát az új helyzethez/tárgyhoz Pl. takaró csücske Módosult formájában a séma az új és a régi tapasztalatokra is alkalmazható Fejlődés = asszimiláció és akkomodáció közötti kötélhúzás Ekvilibráció = kiegyensúlyozás Pillanatnyi világértelmezés + új tapasztalatok között létrejövő egyensúly egy tágabb, komplexebb tudásformát eredményez, ami a gyermeket a fejlődés újabb szintjére emeli

78 4 szakasz 1. Szenzomotoros szakasz ~ csecsemőkor 2. Műveletek előtti szakasz ~ kisgyermekkor 3. Konkrét műveleti szakasz ~ iskoláskor 4. Formális műveleti szakasz ~ serdülőkor

79 Szenzomotoros szakasz Adaptáció: érzékelés (szenzáció) + egyszerű mozgásos viselkedés (motoros) -> világ megismerése Születéstől 2 éves korig tart 6 alszakasz: minden szakasz az előző által elért teljesítményekre épít 1. Reflexsémák gyakorlása 2. Elsődleges cirkuláris reakciók 3. Másodlagos cirkuláris reakciók 4. Másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja 5. Harmadlagos cirkuláris reakciók 6. Szimbolikus reprezentáció kezdetei

80 1. Reflexsémák gyakorlása Születéstől 1-1,5 hónapos korig tart Reflexek kontrollálása és koordinálása Születéskor meglévő reflexek teremtenek kapcsolatot az újszülött és a környezet között Új dolgot még nem tesznek hozzá a fejlődéshez -> csekély az akkomodáció Lendületet adnak önmaguk változásához -> ingerekre adott válaszokon túl ingerlést is teremtenek Pl. szopó reflex táplálkozásnál 2. alszakasz: létező reflexek kiterjesztése

81 2. Elsődleges cirkuláris reakciók 1 hó 4 hó A már létező reflexek kiterjednek időben Pl. a csecsemő etetések között is szopik Vagy más tárgyakra irányulnak Pl. csecsemő az ujját kezdi szopni Minőségileg új típusú viselkedés Önmagukért ismételnek meg élvezetes cselekedeteket Elsődleges = csecsemő saját testére összpontosítanak Cirkuláris = önmagukhoz vezetnek vissza

82 Differenciálódás + integráció Különféle tárgyakat különböző módokon kell megragadni Csecsemő Aktív, problémamegoldó élőlény Születéstől kezdve tevékenyen hatnak a környezetükre

83 A fejlődés független szálainak integrációja Különböző viselkedések nem elszigetelten, hanem egy integrált rendszer részeiként fejlődnek Rendszer részeinek egymáshoz való viszonya Fejlődés biológiai, pszichológiai, szociális összefüggései Bio-szocio-pszichológiai átmenetek azonosítása Azok az időszakok, amelyekben a különféle területeken zajló változások egy irányba tartanak, és ezáltal a viselkedés egész mintázatában hoznak létre minőségi újjászerveződést -> fejlődés új szakaszának kezdete

84 Az első bio-szocio-pszichológiai átmenet Emde és mtsai. (1976) Csecsemő az első két hónapban is tanul: környezethez való aktív alkalmazkodás + gondozókkal folytatott kommunikáció 3. hónapban hirtelen eltolódás a viselkedésük módjaiban és mechanizmusaiban Korábban egymástól viszonylag elszigetelten zajló fejlődésbeli változások összetartása Biológiai, viselkedéses és társas vonatkozások

85 A szociális mosoly megjelenése Élet első hetében mosolyszerű arckifejezés Leginkább akkor, amikor a baba alszik, vagy nagyon álmos 2. hét: ébrenlét közben is, DE nem kapcsolódik semmilyen jellegzetes környezeti eseményhez 1-2,5 hó: megkülönböztetés nélkül mosolyognak szinte minden külső ingerlésre (nem valódi szociális mosoly) 2,5-3 hó: valódi szociális mosoly Mások mosolyával kölcsönös viszonyban kell lennie -> baba válaszként mosolyog mások mosolyára + ki kell váltania mások mosolyát Szülők: új érzelmi minőségről számolnak be Kapcsolat szorosabbá válása

86 Biológiai vonatkozások Emde és mtsai: csecsemők agyhullámait rögzítették mosoly közben és mosoly hiányában Születés utáni napokban: álom REM fázisában Első néhány hét folyamán csökken 2,5 hó: olyan mosoly váltja fel, amit nem kísérnek REM-alvásra jellemző agyhullámok Látórendszer + agykéreg érési változásai Vizuális információ feldolgozása: agy fali + nyakszirtlebeny aktivitása nő Megnövekedett látási képesség: csecsemő tekintetét + mosolyát emberekre fókuszálja; exogén mosoly valósi szociális mosollyá válik Szociális visszacsatolás Vak csecsemők: REM-mosoly Más út: tapintás

87 Észlelés és mozgás fejlődése Közvetlen kapcsolatban állnak egymással Észlelés: információ gyűjtés a cselekvéshez Cselekvés: információhoz jutás Nyúlás és fogás Először ebben nyilvánul meg az észlelés és mozgás, de még nem koordinált Előbb csukják össze a kezüket 2,5 hó: akaratlagos mozgáskontroll Először még koncentrációt igényel (ide-oda tekintés a tárgy & kéz között) 5 hó: fel tudják mérni, ha a tárgy kívül esik a megragadhatóság határán 9 hó: integrált és automatikus mozdulatok ~ reflexek -> bababiztossá tétel 7-12 hó: kéz+ujjak finommotoros mozgása kifinomult és koordinált lesz Kanállal evés, pohárból ivás -> affordancia!

88 Helyváltoztatás Első év vége Környezet felfedezése szélesebb körben lehetséges Gondozóról való leválás (fizikai) Különböző testrészek mozgásának integrálása Első hónap: kéreg alatti reflexek vezérlik a mozgást 2 hó: reflexes tolás megszűnik További 5-6 hónap: mászás Fej felemelése+tartása: 2 hó Összehangolt karmozgás: 3. hó vége -> odébbtolás Kicsit később elindulnak (kúszás), előre-hátra 50-50% 8-9 hó stabil mászás

89 Kognitív változások Kognitív folyamatok = azok a pszichológiai folyamatok, amelyek segítségével a gyerekek elsajátítják, tárolják és használják a világról való ismereteiket 3-12 hó Egyre ügyesebben bánnak a környezet tárgyaival Egyre módszeresebben gondolkodnak a környezetről Egyre jobban emlékeznek élményeikre

90 Piaget - emlékeztető 1. Szenzomotoros szakasz ~ csecsemőkor 1. Reflexsémák gyakorlása 2. Elsődleges cirkuláris reakciók 3. Másodlagos cirkuláris reakciók 4. Másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja 5. Harmadlagos cirkuláris reakciók 6. Szimbolikus reprezentáció kezdetei 2. Műveletek előtti szakasz ~ kisgyermekkor 3. Konkrét műveleti szakasz ~ iskoláskor 4. Formális műveleti szakasz ~ serdülőkor

91 3. Másodlagos cirkuláris reakciók 4-8 hónap Figyelem a külvilágra, tárgyakra és az eseményekre irányul Környezetben érdekes változáshoz vezető cselekvések ismétlése Másodlagos cirkuláris reakciók: külvilág tárgyaira irányulnak Látás, érintés, megragadás koordinációjától függenek Pl. csipogó játék

92 4. Másodlagos cirkuláris reakciók összehangolása 8-12 hó Intencionalitás: cél elérésére irányuló cselekvésre való képesség Alapvető sémákat képesek a kívánt dolog megszerzése érdekében koordinálni Piaget: az igazi problémamegoldás legkorábbi formája Pl. Laurent bádogdoboz+mosdótál

93 Az emlékezet fejlődése Első év során gyorsan növekszik az emlékezőképesség mobilrugdosós kísérlet 2 hós babák 24 óra elteltével is 3 hós babák 8 nap múlva is 6 hós babák 14 nap múlva is Rövid vizuális emlékeztető hosszabb idő után is emlékeznek

94 Emlékezés és osztályozás Memória egyenletesen javul az első év során Folyamatos fejlődés, nem igényli új tanulási vagy emlékezeti elv működését Kategorizáció: fokozatos fejlődés Nem szükséges minőségileg új képesség megjelenése 6-9 hó: ugrás a perceptuális kategorizációtól a fogalmi felé + minőségi váltás az emlékezetben Felismerés -> felidézés Felidézés: az érzékek számára nem létező dolog mentális reprezentációjának tudatos megalkotása Késleltetett utánzás (Meltzoff 3 tárgy)

95 Óvatosság kialakulása 6-9 hó között Óvatosság nem jöhet létre a korábbi események felidézésének képessége nélkül 9 hós óvatosság: a jelen eseményeit módszeresen össze tudják hasonlítani a múlt emlékezetben tárolt eseményeivel Meltzoff & Moore Emlékezeti felidézés: 6 hetes korban Nyelvnyújtás azonnali utánzása 6 hetesen; 24 óra elteltével is, ha meglátják a személyt 1 évesen már nem csak személyekkel, hanem tárgyakkal is működik

96

97 Bizonytalanság Lev Vigotszkij Legközelebbi fejlődési zóna Zóna = rés aközött, amit a gyerek önállóan véghez tud vinni, és aközött, amire a hozzáértőbbekkel való interakciók révén képes Legközelebbi = a nyújtott segítség épphogy túlmegy a gyerek pillanatnyi képességein, kiegészíti azokat, és azokra épít, nem pedig közvetlenül új viselkedéseket tanít

98

99 A kommunikáció jellegének változása Trevarthen: Elsődleges interszubjektivitás: csecsemő és gondozó közötti összehangolt szerepcserélgetés és érzelemmegosztás Közvetlen, szemtől szembeni interakciókra korlátozódik Másodlagos interszubjektivitás: csecsemő és a gondozó már saját magukon kívüli tárgyakra és emberekre vonatkozó tudásban és érzelmekben is osztoznak 6-9 hó Szociális referencia = amikor a gyerekek valami ismeretlennek találkoznak, a gondozóra néznek valamilyen jelzésért arról, hogy mit kellene érezniük, és hogyan kellene cselekedniük Új érzelmi kapcsolat Fiúknál intenzívebb arckifejezés kell; lányok hajlamosabban eltávolodni (aggodalom/félelem)

100 Nyelvi megértés, beszéd kezdete 4 hó: felismerik a saját nevüket 6 hó: első jelei, hogy megértik a gyakran hallott szavakat (pl.mami) 8-9 hó: felismerik a kifejezéseket a beszédfolyamban 9 hó: bizonyos szavakat és kifejezéseket megértenek, HA nagyon sajátos, ritualizált helyzetekben hangzanak el (pl. ints pápát) Gügyögésre vezethető vissza (10-12 hetes kor) Mások hangjára ők is így válaszolnak, párbeszéd

101 Gagyogás = mássalhangzókat és magánhangzókat kombináló hangadás 7 hó Játék a hangokkal, saját hang próbálgatása 9 hó: kezd leszűkülni az anyanyelv hangjaira Halandzsa = szótagsorozatok kimondása olyan intonációval és hangsúlyozással, amilyen a leendő anyanyelv mondataira jellemző 1. év vége felé 1 éves korra kb. egy tucat kifejezést megértenek Első érthető szavak megjelenése Siket babák Hangadás különbözik 1 évesen ritkán adnak hangot Ha a gondozók jelelnek -> kezükkel gagyognak -> jelnyelv elemei

102 7-9 hó közötti bio-szocio-pszichológiai átmenet Tervezés + szándékos cselekvés végrehajtása -> homloklebeny Izmok, csontok erősödése -> helyváltoztató mozgás Helyváltoztatás vezényeli sok más, párhuzamosan fejlődő terület változásait Pl. környezet tárgyainak explorációja 1 éves korra mászásból felegyenesedett járás

103 3. A kötődéselmélet előzményei és létrejötte A fejlődéslélektan nagy témái Matuz-Budai Tímea budai.timea@pte.hu

104 Mit jelent a kötődés? Milyen faktorok játszhatnak szerepet a jó kapcsolat kialakulásában? Miért szakadhat meg egy korai, jól induló kapcsolat?

105 A gyermeki személyiségfejlődés útjai A korai szocializáció folyamatai: a kötődés A korai kapcsolati szükséglet elméleteinek forrásai: 1. Etológiai: Harry Harlow (1969): a majomkölykök veleszületett kontaktusigénye a kapcsolat nyújtotta biztonságra való törekvés: elsődleges szükséglet közelség kontaktus komfort

106 2. Pszichoanalízis René Spitz (1946): Freud munkájára épít A szeparáció hatásának vizsgálatai: a korai kapcsolat fizikai hiányának következményei = affektív hiánybetegségek Részleges érzelmi depriváció: Érzelmileg meleg kapcsolat az anyával az első 6 hónapban Majd tartós intézeti nevelés legalább három (legfeljebb 5) hónapig Anaklitikus depresszió Tünetei: mozdulatlan passzivitás, érzelmi elszürkülés; csökkent vagy teljesen hiányos kontaktuskészség; gyakori autoerotikus aktivitás; álmatlanság; súlycsökkenés; csökkent affektív expresszivitás Jelenségében hasonlít a felnőttkori reaktív depresszióhoz, DE MÁS DINAMIKA mozgatja Elsődleges gondozó elvesztése után Akivel áltagos, jó kapcsolat állt fenn Megszűnik, ha a kritikus periódus vége előtt visszakerül az anyához, vagy találnak kielégítő pótmamát

107 Anaklitikus depresszió OKA: a szükségletkielégítő tárgy hiánya Spitz Freud anaklitikus tárgyválasztás fogalmát használja fel, hogy az anyához fűződő kapcsolatot magyarázza Anaklitikus = rátámaszkodásos tárgyválasztás: A szexuális ösztöntörekvések (kapcsolat, szeretet, vonzalom) az önfenntartási szükségletekre támaszkodnak ( ) a gyermek megtanul szeretni más személyeket, akik segítenek neki gyámoltalanságában, és kielégítik szükségleteit. (Három értekezés a szexualitásról, 1915) Megfelel a másodlagos drive-elméleteknek, vagy a tanuláselmélet által javasolt érdekszeretet-elméletnek : a táplálás élménye asszociálódik anya jelenlétével anya jelenléte önmagában jutalmazó

108 Hospitalizációs szindróma Teljes emocionális depriváció következménye Ha a gyermek legalább három hónapos korától 5 hónapnál hosszabb időre vagy végleg elszakad az anyától Lelencházi vizsgálatok: 1 gondozóra 8-12 gyerek jut, kielégítő higiénés körülmények, de érzelmi támogatás teljes hiánya Eredmények: Az átlagosnál nagyobb halandóság és testi gyarapodás hiánya az első évben Értelmi fogyatékosokéval megegyező fejlődési kvóciens: motoros, verbális, érzelmi, társas készségek terén is retardáció

109 John Bowlby: a pszichoanalitikus tárgykapcsolati elméletekre (M. Klein) és etológiai elképzelésekre alapoz London Child Guidance Clinic: a gyermek érzelmi fejlődésében keletkezett zavarok oka a családi kapcsolatokban rejlik Találkozása érzelemszegény, lopásra hajlamos fiúkkal : a tünetek és az anyai depriváció, az anyai jelenlét és gondoskodás hiánya közti összefüggés van. ( 44 fiatalkorú tolvaj: karakterük és otthoni életük, 1944) A II vh. Után a WHO többekkel együtt (Spitz, Goldfarb) kéri fel, hogy a családjuktól elszakadt, intézetben nevelt gyerekek mentális egészségi állapotát felmérje. (Anyai gondoskodás és mentális egészség, 1951)

110 Az anyai gondoskodás és mentális egészség (1951) hogy mentálisan egészségesen nőjön fel, a csecsemőnek és a gyermeknek meleg, intim és folytonos kapcsolatban kell élnie anyjával vagy egy állandó pótanyával - ; olyan kapcsolatban, amelyben mindkettőjük élvezetet és elégedettséget talál. Anyai szenzitivitás szerepe! Az anya teljes hiánya az első három évben: Érzelemnélküliség Megkülönböztetés nélküli kapcsolat a felnőttekkel Pszichopátiás személyiségfejlődésre predesztinál

111 A kötődés kísérletes vizsgálata és elméleti hatásai A kötődési rendszer = viselkedéses motivációs rendszer A kötődési rendszer állandó kölcsönhatásban van az egyéb viselkedéses rendszerekkel. (pl. explorációs) A kötődési motívum viselkedésben való manifesztációja a kötődési viselkedés A kötődés akkor is jelen van, ha a viselkedéses szinten nem manifesztálódik. De vannak olyan helyzetek, amelyek viselkedéses aktivációját hívják.

112 A kötődés létrejöttének (kötődési viselkedés manifesztációjának) néhány jellemző viselkedéses jegye 1. A szorongás hatására kötődési viselkedés felerősödik: a gyerek a számára ijesztő helyzetben azonnal a kötődési személy közelségét, védelmét keresi 2. A kötődési személy biztonságos bázist jelent a gyermek számára: jelenlétében a gyerek bátrabban explorál. Eltávolodik és visszatér. 3. Kiépült kötődés esetén a gyerek a kötődési személytől való elválasztás ellen tiltakozik.

113 A kötődés kísérletes kutatása: az Idegen Helyzet Mary Ainsworth és mtsai. (1967) Cél: 1. A kötődési viselkedéses rendszer és más viselkedési rendszerek interakciójának megfigyelése 2. A kötődés laboratóriumi megnyilvánulásainak összehasonlítása az otthon megfigyelt anya-gyerek. Minta: 106, 12 hónapos, középosztálybeli Baltimore-i gyermek és családjuk

114 Az Idegen Helyzet kísérleti elrendezése Idegen szoba: barátságos, ismeretlen, játékokkal Idegen: nő, ismeretlen, epizódoknak megfelelő instrukciókat követ Megfigyelők: detektív-tükrön keresztül 2 megfigyelő regisztrálja a baba mozgását, verbális, emocionális megnyilvánulásait, videó, epizódokat jelzi Anya: instruált, epizódokat követi, minél kiváróbb legyen

115 Az eljárás lényege és az epizódok Fokozódó, rövid idejű szeparációs helyzeteket teremteni, melyeket az anyával való újraegyesülés követ. 8 (3 perces) epizód: epizódokat rövidíthették, ha a baba nagyon nyugtalanná vált nyugtathatatlan babákkal félbeszakították a vizsgálatot bs44 Y3c&ab_channel=MarieCoppola

116 I. Megfigyelő (Me) bevezeti mamát (M) és babát (B) a kísérleti szobába és bemutatja nekik. anya leteszi a gyereket, Me kimegy Ismeretlen, de nem fenyegető környezetben mennyire kész a B arra, hogy M- tól eltávolodjon, és felfedezze az új környezetet? II. B+M M nem vesz részt B játékában; csak akkor adhatja fel passzivitását, ha a B nem játszik; ekkor fel kell hívnia a figyelmét a játékokra B hogyan explorál M jelenlétében? III. B+M+Idegen (I): Az I belép a szobába; anyának köszön; bemutatkozik, leül egy székre; 1 percig csendben marad; majd M-val interakcióba lép (1 perc); majd B-val interakcióba lép; epizód végén M elhagyja a szobát B mennyire figyeli és fogadja el az I közelségét, mennyit foglalkozik vele?

117 IV. B+I: Első szeparációs epizód: I hagyja, hogy B észlelje M távozását; I csendben ül; ha B sír, játékokkal próbálja elterelni a figyelmét; ha B továbbra is nyugtalan, I felveheti, ha B engedi; ha B megnyugszik, I leteszi és hagyja játszani B hogyan fogadja M távozását? B menyire és hogyan explorál I jelenlétében? V. M+B Megnyugtatási szakasz: M jól észrevehetően közeledik; megnyugtatja B-t; leteszi a játékok közé és felhívja rájuk a figyelmét; közben I észrevétlenül kimegy; ha letelik 3 perc és B nyugodtan elvan a játékokkal, M felkel, elbúcsúzik, kimegy M visszatérésére és hiányára adott reakciók megfigyelése? VI. B Totális szeparáció: ha B sír, intenzív distressz jeleit mutatja, nem nyugszik meg, az epizód megrövidül; ha B tovább játszik vagy csak enyhén nyugtalan, akkor 3 perc B hogyan reagál M távozására? B képes-e egyedül, ismeretlen környezetben explorálni?

118 VII. B+I I jól észrevehetően, lassan közeledik; ha B sír, megpróbálja megnyugtatni, felveszi; ha B megvigasztalódik, letesi és leül; ha B nem volt nyugtalan, játékba vonódik vele, kapcsolatot vesz fel vele; ha B kezdeményezi a kontaktust, mindenképpen oda kell mennie Mi a különbség az I-nek és M-val való újraegyesülés között? I képes-e megnyugtatni? B hogyan reagál az I által megajánlott kontaktusnak (pl. keresi, elfogadja, elutasítja)? VIII. B+M Végső megnyugtatási szakasz: M belép, üdvözli B-t, kivárja válaszát, majd beszél hozzá, felveszi és együtt elhagyják a helységet Hogyan zajlik az újraegyesülés?

119 Azonosított kötődési mintázatok B - Biztonságosan kötődő: látható distressz anya távozásakor; anyára és idegenre adott megkülönböztetett reakció; érzelemteli kontaktus anyával A (bizonytalan, szorongó) Elkerülő: érzelemmentes kontaktus anyával; tárgyorientáltság; manifeszt distressz hiányzik a megnyilvánulásaikból; rejtett harag tárgyak felé C (bizonytalan, szorongó) Ambivalens: szülő állandó, intenzív monitorozása; intenzív distressz- reakció és érzelmi-indulati megnyilvánulások (pl. harag) m

120 D dizorganizált/dezorientált (Main és Solomon, 1990) : a Cc csoportból sikerül azonosítani; a szülő jelenlétében szervezetlen, állandóan változó irányú viselkedéseket mutatnak; a szülő egyszerre biztonságos bázis és a fenyegetés forrása is pl. elindul M felé, aztán lefagy, fal felé fordul; transzszerű állapot; felpattan a szülő érkezésekor, majd visszahuppan; lassult mozgásokkal közelít a szülőhöz. Bántalmazó vagy traumatizált szülők; alkoholista vagy droghasználó szülők; súlyos pszichiátriai zavarban szenvedő szülők gyermekeinél

121 A kötődési mintázat elsődlegesen az anya viselkedésének függvényében alakul Anya: komplex tulajdonságrendszert foglal magában gondozói viselkedése. 1. kulturális értékek, nevelési szokások befolyásolják eltérő kultúrákban végzett kötődési vizsgálatokban eltérő mintázat-gyakoriság 2. saját családjának gondozási attitűdjei, saját anyjával való kötődésének története befolyásolja transzgenerációs áttevődés 3. mindezek befolyásolják az otthoni spontán interakciók minőségét anyai szenzitivitás a legmeghatározóbb

122 Az anyai szenzitivitás Érzékenység a baba jelzéseire: sikeres megkülönböztetésük és jó időben, jó adagban válaszolni rájuk. Érzékenység a ráhangolódásban: kielégítő és kölcsönös affektusszabályozás a mindennapi interakciók során (pl. etetéskor, játékban, fürdetéskor, altatáskor stb.) Ez nem jelenti az állandó, tökéletes illeszkedést a baba igényeihez, hanem azt, hogy legyen mód a félreillesztések helyreállítására. (pl. baba szándékainak találgatása )

123 Az első három hónapban megfigyelt anyai viselkedés teszi a legjobban bejósolhatóvá a gyermek első év végén mutatott kötődési viselkedését Eltérő gondozói viselkedés eltérő kötődési mintázatok: B : szenzitivitás, érzelmi megosztozás A : anya rejtett és nyílt visszautasítása, különösen a fizikai kontaktust kerüli C : anya inkonzisztensen, bejósolhatatlanul viselkedik, néha indokolatlanul agresszív D : anya rémülten vagy rémisztően, vagy transzállapotban van együtt a B-val

124 A kötődési rendszer és a belső működési modell A kötődési rendszer (Inge Bretherton, 1985): Specifikus, egyénileg jellemző, interakciók ismétlődésén alapuló, viselkedési ellenőrző rendszer. Magában foglal: 1. szenzoros-figyelmi rendszert 2. a kötődési személy és a self belső működési modelljét 3. kiértékelő rendszert 4. végrehajtó rendszert. Visszacsatolást kap: 1. a kötődési viselkedésből 2. a kötődési személy válaszából

125 A kötődési rendszer együtt kezeli a külső biztonságos feltételek észlelését és a belső biztonságérzetet. szabályozza a kontaktust és az interakciót azzal, ahogy aktiválja/deaktiválja a kötődési viselkedést. célja az optimális közelség, biztonságérzet fenntartása: optimális érzelem-reguláció. cél-irányított rendszer: a cél irányítja, de a környezet és a belső állapotok változása folyamatosan módosítja a célt. állandó homeosztatikus egyensúlyban van más viselkedésesmotivációs rendszerekkel )pl. exploráció)

126 A belső működési modell (Internal Working Model) A kötődési rendszer részeként magában foglalja a kötődési személy, és a szelf működési modelljét A diádikus kapcsolat korai reprezentációja: az anya mennyire megbízható, szerető, segítő; saját magam mennyire vagyok hatékony a segítség megszerzésében, mennyire vagyok szerethető; a kapcsolat mennyire biztonságot nyújtó Eligazítja a gyermeket abban, hogy mit várhat el a kötődési személytől; és befolyásolja abban, hogy mit várhat el, és hogyan viselkedjen később a számára fontos személyekkel kapcsolatban.

127 A belső működési modell (Main után) 1. Tartalmaz emocionális és kognitív komponenseket, viselkedést irányít 2. Események általános reprezentációjából származik 3. Kialakult formájában tudatosságot meghatározó, stabil része lesz a személyiségnek 4. Lényeges szerepe van a későbbi kötődési események alakításában 5. Meghatározza a későbbi partnerekkel szembeni kapcsolati elvárásokat 6. Az élet első hónapjaiban kezd alakulni, a 12. hónapra mintázódnak meg a stabil,egyéni különbségek

128 7. Teljes eseménysorokra ezekben integrált összinformációra épül 8. Szabályokat, törvényeket tartalmaz, amelyek alapján tapasztalatokat értékelünk 9. Figyelmi- és memóriaműködést irányít 10. A konkrét tapasztalatok függvényében változhat 11. Változása a gondolkodási folyamatok változását is okozza 12. Flexibilis, de stabil

129 4. Nyelvelsajátítás A fejlődéslélektan nagy témái Matuz-Budai Tímea budai.timea@pte.hu

130 A nyelvi fejlődés mérföldkövei Anyanyelv-elsajátítás: a világ minden nyelvén ugyanolyan állomásokon keresztül Ism.: sírás, mosoly, egyszavas kijelentések (lásd 2. téma) hó: egyszavas kijelentések, elemezetlen szókombinációk (adide, nemkell) Produktív szókincs: 50 szó Megértés: fejlettebb, válaszolnak egyszerű kérdésekre, utasításokat hajtanak végre 1,5-2 év: szókincsrobbanás; kétszavas kombinációk

131 2-3 év: többszörös utasításokat is végre tudnak hajtani Távirati jellegű mondatok Többszáz szavas szókincs Sokat utánozzák a felnőtteket 3-6 év: egyre nagyobb szókincs, bonyolultabb mondatok, hangzóhibák eltűnnek 2,5-3 év: nyelvtani szabályok többsége Túláltalánosításból eredő hibák (kenyért, lók) 6 éves kortól csak a ritkább szavaknál fordul még elő Felnőttkor: szókincs + pragmatikai szabályok elsajátítása

132 Nyelvelsajátítás folyamata 1. Anyanyelv hangzókészletének elsajátítása 2. Szótár építés 3. Nyelvtani szabályok és a szabályok alóli kivételek megtanulása 4. A nyelv használatának megtanulása különféle kommunikációs szándékok kifejezésére

133 A beszédészlelés és produkció fejlődése Ism.: babák -> beszédmegkülönböztetése más hangoktól, preferencia Dajkanyelv beszéd: folytonos, nincsenek szünetek a szavak között <-> írás Gyerekeknek el kell tudniuk választani a szavakat egymástól Kategoriális észlelés az alapja (vö. fonémák észlelése!) Eleinte bizonyos hangok nehezek (l,r,sz) Gyakoriak a helyettesítések (répa -> jépa) Jellegzetes tévesztések a produkcióban óvodáskor végére általában eltűnnek

134 Szókincsfejlődés hó: első szó 18 hó: gyerekek felfedezik, hogy mindennek neve van -> szórobbanás A tárgyakat már szét tudják válogatni kategóriákba Egyszavas fázis Fejlődés 1. A gyerekek a jelentés tekintetében egyre inkább felnőttszerűen használnak szavakat 2. A szavakat a kontextusok egyre szélesebb körében használják 3. A szótípusok egyre szélesebb körét alkalmazzák Első szavak: alapkategóriák Túláltalánosítás vagy túl szűk értelemben használják

135 Nyelvelsajátítás nagy kérdése: szavakat alkotó hangsorok + jelentés összekapcsolása Gyors szótanulás: gyors leképzés -> egyszeri bemutatás után is megtanulnak kiinduló és részleges információk a jelentésre vonatkozóan Új szó hallatán megszorítások vagy elvek korlátoznak abban, hogy milyen feltételezéseket alakítunk ki a szó jelentéséről Konvencionalitás elve = minden szónak van jelentése, amit a nyelv összes beszélője ismer Kontrasztelv = a lexikonban minden szó jelentése eltér az összes többi szó jelentésétől Egésztárgy-megszorítás = az új szó feltehetőleg egy egész tárgyat jelöl, nem a tárgy egy részét vagy tulajdonságát Kölcsönös kizárás elve = ha már van neve valaminek, ne adj neki újat Taxonómiai megszorítás = egy szó tárgyaknak vagy cselekvéseknek egy osztályára vonatkozik, nem pedig egyetlen esetre Alapelvek, nem megszeghetetlen törvények, együtt is érvényesülhetnek Szójelentés elsajátítás: társas-pragmatikai jelzések + szándéktulajdonítási képesség

136 Pragmatikai fejlődés Pragmatikai kompetencia = a nyelvi formák környezettől függő, rugalmas alkalmazásának képessége Különböző helyzetek más-más kifejezésmódot követelnek meg (pl. otthon vs. munkahely, gyerek vs. felnőtt) Grice (1975): a társalgás alapelvei 1. Mennyiség = csak a szükséges mennyiségű információt adjuk át 2. Minőség = mondjunk igazat 3. Relevancia = csak a tárgyhoz tartozó dolgokról beszéljünk 4. Világosság/mód = kerüljük a kétértelműséget Azt is megtanuljuk, hogy mikor, hogyan és milyen célból lehet a normákat megszegni

137 Kognitív és szociális fejlődés jelentősége: társalgás sikerességéhez szükséges az információk megosztása, a másik tudásának és szándékainak előfeltételezése, folyamatos monitorozása (vö. elmeolvasó képesség) Kommunikációs szándékok: veleszületett + tanult Sírás, gőgicsélés Szándékos: 8-10 hó (tekintetváltás, rámutatás, tárgyak felmutatása, átadása) 2-3 éves kor: metaforák megjelenése + szimbolikus játék megjelenése Megszemélyesítenek tárgyakat Sok pragmatikai szabályt csak később tanulnak meg Pl. magázódás: 5-6 évesen még nem tudnak magázni (köszönés, megszólítás)

138 Az olvasástanulást megalapozó képességek fejlődése Olvasás: 5-7 éves kor Feltétele: vizuális percepciós képességek + nyelvi képességek megfelelő fejlettsége + ezek integrációja Európai nyelvek írásrendszerei alfabetikusak = az írásjelek (betűk) a szavak hangjait jelölik Áttetsző rendszerek = egy hanghoz egy betű tartozik és fordítva (magyar) Kevésbé áttetsző = bonyolultabb összefüggések, sok a rendhagyó helysírású szó (francia) Fonológiai tudatosság = szavak tudatos hangokra tagolásának képessége Írott szavak dekódolásához leginkább szükséges alapképesség Nem veleszületett képesség

139 Felnőttek: olvasási rutin Betűzve-szótagolva olvasás -> szavak egészleges felismerése Szövegösszefüggés alapján való következtetés: előző szavak alapján feltevéseink vannak, mik lesznek a következő szavak Gyors hozzáférés a mentális szótárhoz (általában gyors megnevezési és verbális fluencia feladatokkal mérjük) Megfelelő méretű és differenciáltságú szókincs is szükséges Fonológiai deficit: írott szavak dekódolásával van probléma Általános nyelvi elmaradás: szavak felolvasása könnyen megy, de a megértés nem valósul meg

140 Kritikus periódusok a nyelvelsajátításban Kritikus periódus = olyan időszak, amikor intenzíven nyelvi ingereknek kell a gyereket körülvennie ahhoz, hogy a tanulási mechanizmusok megfelelően működjenek Szükséges feltétel: veleszületett idegrendszeri háttér -> az agy a nyelvelsajátítás és a féltekei specializáció szempontjából nagymértékű plaszticitással rendelkezik; szakasz végén elveszíti Lenneberg (1967/1974): az anyanyelvet kamaszkor előtt gyorsan és hatékonyan, erőfeszítés nélkül sajátítjuk el; az idegen nyelveket is anyanyelvi szinten, akcentus nélkül Születéskor a két félteke nem teljesen lateralizált funkciók szempontjából, a feladatok megosztása még nem végleges és megváltoztathatatlan

141 Kritikus periódus helyett szenzitív periódus Azt az időszakot jelöli, amikor bizonyos típusú tanulási formák a legvalószínűbben és a legkönnyebben megtörténnek kamaszkor: kritikus periódus vége Második nyelv anyanyelvi szintű elsajátításának képessége 6-7 éves kor után hanyatlik Karmiloff-Smith: modularizációs hipotézis = az agy szerkezete az addigi tapasztalatok hatására elkülönülten működő, specializált részlegekre tagolódik -> ez a folyamat zárul a kritikus periódus végére

142 Elsajátítási elméletek Noam Chomsky: generatív elsajátítás-elmélet A csecsemők veleszületett nyelvi tudással és egy speciális nyelvelsajátító eszközzel jönnek a világra Érvek a veleszületettség mellett (pl.): Az anyanyelv-elsajátítás explicit oktatás hiányában, igen gyorsan zajlik A világon minden egészséges gyerek megtanul beszélni/jelnyelven kommunikálni, ha normális nyelvi környezetben nő fel A különböző nyelvet elsajátító gyerekek ugyanazokon az elsajátítási fázisokon mennek át A csecsemők nagyon korai előhangoltságot mutatnak az emberi beszédre Nyelvi képesség: speciális szerv az agyban, melynek fejlődése és működése más képességektől független Nyelvelsajátító eszköz: az elsajátítás feladatára alakult ki az elmében Tartalma az egyetemes nyelvtan (pl. minden nyelvben van mgh+msh)

143 Veleszületettséget feltételező elméletek: nyelvtan -> tanult, a tanulási mechanizmusokat általánosabb megismerési folyamatokhoz kötik Konstruktivista nyelvelsajátítás elméletek: csecsemő nyelvtani tudása egyszerűbb, az absztrakt tudás a nyelvelsajátítás során épül fokozatosan Használat alapú elméletek: nyelvi tudás forma-jelentés párokba, konstrukciókba szerveződik; a nyelv nem biológiailag adott (<-> komm.), hanem a nyelvhasználat közben alakul ki Dajkanyelv speciális stílus (egyszerű, feldolgozható) Közvetlen javítás hiánya ellenére van közvetett negatív visszajelzés = helyes mondatok gyakoribb ismétlése -> gyakorisági eloszlásokra való érzékenység Utánzás: ~ felnőtt beszéd, nyelvtan -> hallott leggyakoribb szerkezetek (Alany- Ige-Tárgy); kommunikációs szándékot is figyelembe veszik a tanulás során

144 Nyelvi-kognitív-szociális fejlődés Nyelvelsajátítást számos kognitív képesség támogatja (vö. modularizmus) Tomasello (2003) Szándékolvasási képesség Emberi komm. szimbolikus, jelentésben osztoznak a beszélgetőpartnerek Legelső formái 9-12 hó (közös figyelem, mások gesztusainak és figyelmének követése, másik figyelmének irányítása, szándékos cselekvések kulturális megtanulása) Kategorizáció Sémák kialakítása az észlelés és a cselekvés visszatérő mintázatairól Szenzomotoros fejlődés -> én-másik elkülönítése; jelen nem lévő tárgyak reprezentációja, és utalás ezekre a beszédben; késleltetett utánzás és szimbolikus játék; stb. Sorozatok elemeire vonatkozó információk statisztikai alapú tanulása Mintázat-kiemelési képesség, statisztikai tanulás (nyelvtani kategóriák, pl. főnév) Analógiák kialakításának képessége

145 Egyéni különbségek gének és környezet Nyelvi képességekben jelentős egyéni különbségek vannak Szocioökonómiai státusz (SES) Középosztálybeli gyerekek: gyorsabb, nagyobb szókincs Nemi különbségek Lányok hamarabb, nagyobb szókincs -> nyelvhez szükséges kognitív változások hónapos korban végbemennek, fiúknál hó Lányokkal többet beszélnek Születési sorrend Első gyermek

146 Nyelvelsajátítási stílus különbségei Expresszív gyerekek: korai szókincsben az emberekhez és érzésekhez kapcsolódó szavak dominálnak Később kezdenek beszélni Szintaxis fejlődése gyorsabb Holisztikus stílus (egész mondatszerű kifejezések korai használata: Adodakell!) Referenciális gyerekek: inkább tárgynevek Általában korábban kezdenek beszélni Szókincs fejlődése gyorsabb Analitikus stílus Nelson: szocializációs különbségek vs. Feldolgozási kapacitás egyéni különbségei (vagy preferencia) Gyerekek más-más méretű egységeket képesek kezelni a nyelvelsajátítás során MA: nem kategóriák, hanem kontinuum!

147 Nyelvfejlődési elmaradások Mekkora eltérés az, ami még tipikusnak tekinthető? Mekkora eltérés az, ami már beavatkozást igényel? Szakemberek: minél korábbi felismerés és kategorizálás kulcskérdés Késhet a beszédindulás kezdetének időpontja Lassabb lehet a fejlődés sebessége Eltérhet a fejlődés minősége Okok: Egyéni képességdeficit Környezeti támogatás eltérései A kettő kölcsönhatása

148 Nyelvi szocializáció különbségei Kisebbségi vs. többségi nyelvi szocializáció Pl. cigány gyermekek Mo-n Szegénység és hátrányos helyzet hatása Bernstein (1971): korlátozott és kidolgozott kód Nyelvi zavarok = az egyén belső deficitjei okozzák Oka nyilvánvalóan az egyénben rejlik, VAGY Genetikai vagy egyéb általános fejlődési zavarok; szenzoros zavarok; szociális zavarok Értelmi fogyatékossággal járó fejlődési zavarok: Down-szindróma, magzati alkoholszindróma, hallássérülés (?), autizmus A zavar oka nem nyilvánvaló, de sem a környezet, sem más nem tehető felelőssé = specifikus nyelvi zavarok (SLI) Jóval később ejtik ki az első szavakat (akár 3 év); szókincsben nem zárkóznak fel; szókészlet lassan gyarapszik és mindvégig az életkori átlag alatt marad

149 5. A percepció, a mozgás, a kommunikáció, a gondolkodás fejlődési változásai II. A fejlődéslélektan nagy témái Matuz-Budai Tímea budai.timea@pte.hu

150 Biológiai érés 2. életév: test növekedése gyors (de lassabb, mint az 1. évben) Változások az agyi struktúrában új pszichológiai képességek Agykéreg kül. részei, ill. agykéreg+agytörzs közötti idegi kapcsolatok mielinizációja Megnő a szerepe a homloklebenyt & prefrontális kérget az agytörzzsel (érzelmi reakciók keletkezése) & kérgi központokkal (látási és hallási bemenet elemzése) összekötő idegsejteknek Összehangoltabb működés új & komplexebb éntudat, szisztematikusabb problémamegoldás, a viselkedés akaratlagos irányítása, nyelvelsajátítás

151 Helyváltoztatás Ism.: 1. év vége: áll, jár Nagyobb távolság bejárása Szabaddá válik a kéz: tárgyak felfedezése, megismerése Esther Thelen vizsgálatai: hogyan válik lehetővé a járás? Álló helyzet, lábváltás, testsúlyáthelyezés, egyensúlyérzet Egyik sem kulcsfontosságú a járáshoz, DE csak akkor valósul meg, ha minden összetevő képesség kifejlődött & a gyereknek van tapasztalata az összerendezésben Rámpás kísérlet: mászás-járás összehangolása Mászás tapasztalata nem tevődött át a járásra Totyogók: sokszor elesnek

152 Kézügyesség hónapos kor között sokat javul 1 év: csak gurítják a labdát 2,5 év: dobják, gyűrés nélkül lapoznak könyvet, ollóval vágnak, gyöngyöt fűznek, 6 kockából tornyot építenek, bögre+kanál tartás, egyedül öltöznek (ha nincs gomb+cipőfűző)

153 Szobatisztaság Ürítést vezérlő izmok feletti akaratlagos kontroll Hólyagból és végbélből eredő érzékelőpályák érettsége Jelek összekapcsolása az ürítés szükségletével Mikor kell szobatisztaságra szoktatni a gyerekeket? 1914: 3 hó 1950-es évek: svájci szülők a gyerek 12 hónapos kora előtt 1970-es évek közepe: 36hó előtt nem Ma: 4 éves kor előtt nem tudnak szárazon maradni alvás közben

154 Az 5. és 6. szenzomotoros alszakasz 1. Reflexsémák gyakorlása 2. Elsődleges cirkuláris reakciók gyerek teste köré szerveződnek 3. Másodlagos cirkuláris reakciók külvilág tárgyai köré szerveződnek 4. Másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja 5. Harmadlagos cirkuláris reakciók kettő kapcsolatára koncentrál 6. Szimbolikus reprezentáció kezdetei 5. alszakasz: harmadlagos cirkuláris reakciók hó Módszeresen és rugalmasan alkalmazzák a 4. alszakaszban elsajátított eszközcselekvéseket Szándékosan tudják váltogatni cselekvéssoraikat világ összetettebb megismerése Piaget: a megismerés érdekében végzett kísérletek, próba-szerencse felderítő viselkedés

155 6. alszakasz: reprezentációk hó Cselekvéseiket korábbi tapasztalataik belső mentális szimbólumai / reprezentációi alapján kezdik végrehajtani Fejükben képesek leképezni a világot igazi mentális cselekvések végrehajtása Új viselkedések: A jelen nem lévő tárgyak elképzelése Szisztematikus problémamegoldás kialakulása Mintha-játék megjelenése Események utánzása jóval azok lezajlása után

156 Tárgyállandóság hó 6. szakasz, reprezentációs képesség Ki tudja alakítani az elrejtett tárgy mentális reprezentációját 2 éves gyerek megkerüli az ágyat, ha a labda begurul alá, és ott keresi

157 Problémamegoldás 5. vs. 6. alszakasz 5: nem érti az alkalmazandó elvet 6: érzékei számára közvetlenül nem hozzáférhető információkat használ a probléma megoldásához

158 Játék hó: új játékok jelennek meg, új mentális képességek kialakulására utal hó: úgy használja a tárgyakat játék közben, ahogy a felnőttek a valóságban 18 hó körül: úgy használják a tárgyakat, mintha azok mások lennének = szimbolikus játék / mintha-játék / fantáziajáték Egy tárgy egy másikat helyettesít (reprezentál): pl. gereblye a fésűt, faág a kanalat, stb. Egyre összetettebbé válik A játék kidolgozottsága függ a szociális környezettől (anyával vs. egyedül)

159 Utánzás Piaget: mentális eseményreprezentáció egyik kulcsfontosságú bizonyítéka a késleltetett utánzás Kategorizáció Susan Sugarman: hós gyerekek Kategorizációs viselkedés fejlődésében 4 szintet különített el 1. Alak szerint (egyesével megvizsgál, összehasonlít) hó: kis munkaterület, ide helyeztek 2-3 azonos fajta tárgyat hó: két kategória, egyszerre csak az egyikkel dolgoztak hó: egyszerre foglalkoztak a két fő kategóriával + szín alapján alkategóriák

160 Képek mint reprezentációk felfogása Egy kép egy tárgy reprezentációja, nem pedig maga a tárgy Hasznosítják ezt a tudást Vizsgálat: kép alapján meg tudnak-e találni a gyerekek egy tárgyat? Szoba rajza + elrejtett tárgy 2 éves: még nem tudja jól használni a képi információt 2,5 éves: már megtalálja Szoba + makett, makettbe rejtett tárgy igazi szobában keresés Makett kettős természete: érdekes tárgy + helyettesíti azt, amit megmintáz 3 éves képes egyszerre szimbólumnak és tárgynak tekinteni a makettet

161 Új énkép Ism.: 6 hó sok tapasztalat tárgyakkal és emberekkel kapcsolatos viselkedésekről Önmagukról is kialakítanak egy intuitív képet Helyváltoztatás = leválás Nyelvhasználat 2,5-3 éves kor: szembetűnő változások Kül. kultúrák: ész / értelem / rémes kétéves Önfelismerés Tükrös vizsgálat Gallup: csimpánzok Povenelli: 3-24 hós gyerekek 2 évesen én

162 Normák megértése Érzékenyek azokra az eseményekre, melyek szokást sértenek Pl. elromlott játék, piszkos ruha Másodlagos érzelmek kialakulása 1. év vége: 6 alapérzelem átélése + kommunikálása Öröm, félelem, harag, meglepetés, szomorúság, undor hó között: új érzelmek átélése Zavar, bűntudat, irigység, büszkeség, szégyen Másodlagos érzelmek: újonnan elsajátított képességek következtében alakulnak ki Közvetett érzelmek / társas érzelmek

163 6. A gyermekkor világa A fejlődéslélektan nagy témái Matuz-Budai Tímea budai.timea@pte.hu

164 Mit tud az óvódás a világról? Tapasztal, utánoz, azonosít Műveltségi anyag funkciója: értelmet adni a félig ismeretlennek Felnőttek: hálófogalom rendszerek + értékek Gyermek: nincs rendszer, az összefüggések fonalát élményeik adják Óvodás gyerek műveltsége: tárgyi anyag Hermann Alice vizsgálata Nagyóvodások tárgyi ismeretei (Milyen virágok nyílnak tavasszal?) 5-6 éveseknek reális, a valóságnak nagyjából megfelelő tudása van a világról Hibák

165 Gyermekközpontúság (A tehenet azért tartják, hogy vigyázzon a kisborjúra. A felnőtt azért dolgozik, hogy a gyereknek legyen ruhája) Felnőtt és gyermek állat külön kategória (rendezési elv) Tájékozódás (délelőtt nem indulhat a vonat, mert óvodában vagyok) Gyermekmitológia (Télapó, Jézuska, stb) Ellentmondások: sűrítések gyerek próbálja egybedolgozni a valóságot és a mítoszt (mit hozott a mama Jézuskája, a vállalati Télapó) Ellentmondás nem zavarja a gyerekeket Világnézeti torzítás: mélyem meg lehet vele rontani a gyermek valóságról való tudását Miért kell jónak lenni? : büntetés, fenyegetés, ijesztegetés Gyermeki etimológia, önkényes jelentésadás Szónak vagy egy részének több jelentése van (élesztő = halottakat életre keltő szer)

166 Végletes ellentétek kiemelése Évszakok (tél-nyár) Oroszlán a legfinomabb (legnagyobb állat-legfinomabb hús) Egyéni élmények fokozott hangsúlya Egyszeri könnyen válhat általánossá (pl. mi az erdő? váli erdő), Lényegtelen lényegessé Műveltség: hézagos, ismereteket eltorzító elemeket tartalmaz Gazdag és változatos, DE labilis és változékony Élmények színezete is fontos szerepet játszik (fél tőle, vágyik utána, kíváncsi rá) Még nincs meg az ellentmondás-mentesség igénye Szavahihető felnőtt azt mondta, akkor úgy van

167 Ismeretek híján elméletképzés A gyermek ismeretanyaga gazdag a saját cselekvési terében Sok tapasztalatmaradványa van, amiről még nem beszélt felnőttnek Hibás/téves lehet, mert még nem korrigálták, nem került a helyére (pl. szegény szomszédok) Hova kerül a torony éjszaka? Hiteles ismeret (hol vagy éjjel és nappal) + hiteles tapasztalat (mikor látja és mikor nem) DE nem ismeri a viszonyítási rendszereit, ezért maga csinál magyarázatot Magyarázatigénye nagyobb, mint ismeretanyaga Ismereteket elméletképzéssel helyettesíti: analógiás következtetés

168 Piaget: gyermeki magyarázatok Mágikus gondolkodás Animizmus = megelevenítő gondolkodás: mindennek életet tulajdonít Artificializmus = művi előállítás: pl. természeti jelenségek az ember művei (Duna medre) Finalizmus = cél-okság: miért kérdések (azért van meleg, hogy fürödni lehessen; azért van hideg, hogy korcsolyázni lehessen) Gyermeki realizmus: a gyermeknek nincs meg az az ismerete, hogy a valóságnak vannak objektív és szubjektív elemei, a kettőt egyneműnek tekinti, anyagi létezőnek (pl. álom) A gyermek jelenségmagyarázata nem addig tart, ameddig a tudása (spekulációk)

169 Társadalmi magyarázat-modellek Általában együttesen fordulnak elő, egymást kiegészítve 5-8 évesek magyarázatrendszere a társas-társadalmi jelenségekről 1. Szemléleti kiindulású magyarázatok Pl. visszajáró kérdése a boltban (mit veszünk és mit kapunk vissza?) 2. Hangzási hasonlóságon alapuló, nyelvi kiindulású az önkényes jelentésadásnak megfelelő magyarázatok Aminek nincs számára értelme, azt helyettesíti/általa ismerttel magyarázza (pl. párpárt) 3. Szinekdochikus (pars pro toto) modell Részfunkciót az egészre érvényes jelentésként fogalmazza meg 4. Szoros értelemben vett élmény-modell Pl. hogyan lesz valaki katona? Rendőr?

170 7. A megismerés alapfolyamatainak fejlődése: figyelem, emlékezet, problémamegoldás A fejlődéslélektan nagy témái Matuz-Budai Tímea budai.timea@pte.hu

171 A közös figyelem fejlődése Társas és tárgyi világ megismerése Gondozóval folytatott kommunikáció révén sajátítja el Közös figyelem = olyan verbális és nem verbális megnyilvánulások összefoglaló képessége, ahol az interakcióban részt vevő partnerek figyelme egy harmadik fél (tárgy/személy) felé irányul Tekintetüket váltogatják egymás és a harmadik fél között Tudatában vannak, hogy a partner érdeklődését is a közös tárgy köti le Együttes élmény figyelem + cselekvés koordinálása együttműködés, egymás tanítása, közös nyelv kialakítása Részképességek: tekintetkövetés, rámutatás, fej elfordításának követése

172 Két folyamat: 1. Válasz a partner kezdeményezte közös figyelemre Csecsemő képes követni a partner tekintetének és gesztusainak irányát, így ugyanarra a közös célra tudnak összpontosítani 2. Spontán kezdeményezett közös figyelem Csecsemő arra használja gesztusait és a tekintetét, hogy mások figyelmét ő irányítsa egy adott tárgyra vagy eseményre, miközben érdeklődését, vágyát, örömét megosztja a környezetével Különböző idegrendszeri hálózat Poszterior hálózat: parietális + superior temporális kéreg, Spontán figyelem szabályozása 3 hónapos kortól kezdődik (biológiai jelentőséggel bíró ingerek felé fordulás) Közös figyelmi válaszkészség, szociális partnerek felé irányuló figyelem Anterior rendszer Később Kognitív folyamatok, célvezérelt cselekvések szabályozása Szándékos figyelmi kontroll

173 Mérföldkő: preverbális gyermek szándékait segít kifejezni + szülő tanító szándéka is ezen keresztül nyilvánul meg 9-15 hó között (másodlagos interszubjektivitás) Tomasello: közös figyelem fejlődése 3 szakasz Élőlények cselekvéseinek megértése (3-8 hó) Tevékenység céljának megértése (9-12 hó) Háromszereplős viszonyulás (referenciális háromszög) Nem közös figyelem, hanem közös észlelés (még nincs mentális reprezentáció!) Tervek közötti választás megértése (12-15 hó) Csecsemő aktív ágens saját céljai megvalósulását szolgáló tevékenységek Igazi közös figyelem

174 Szerepe a társas kognitív fejlődésben Közös figyelem csecsemőkori minősége utal a későbbi kognitív, szociális és nyelvi fejlődés kimenetelére A közös figyelem érzelmi állapotokra is irányul érzelmi szabályozás kialakulását is támogatja Önszabályozás viselkedési stratégiák Receptív + expresszív nyelvfejlődés Pragmatikai fejlődés előfeltétele Tudásátadás feltétele (természetes pedagógia; Gergely & Csibra) Osztenzív jegyek

175 A közös figyelem zavarai Idegfejlődési zavarok: kommunikációs zavar, autizmus Kapcsolati zavar Magas kockázati csoportba tartozó gyerekek Kommunikációs zavar: nyelvi zavar, beszéd zavarai, szociális kommunikáció zavara Szoc.komm.: a komm. gyakorlati aspektusának (megértés, kialakítás), ill. a szövegek köznyelvi következtetéseinek megértési nehézségei Autizmustól független tünet! Ép szókincs, normál intellektus Koraszülöttek, extrém alacsony súllyal született csecsemők Érzékszervi akadályozottság

176 Autizmusspektrum-zavar: Fejlődési késés: referenciális szemkontaktus használata, tárgyakra mutatás, mások nézőpontjának megértése, tekintetkövetés, kommunikatív hangadás Kapcsolati problémák, rossz bánásmód: Gyermek + gondozó közötti kapcsolat minősége Tekintetkövetés, gesztusok, válaszkészség

177 A szinkretizmus Az egész preferenciája, a részletek önállósodása vagy elhanyagolása tagolatlanság (pl. Bender-próba, kétértelmű képek) Szemléletben és gondolkodásban is megjelenik Nem nézi végig a részleteket, gondolatban nem végzi el a viszonyítást (relációk) Gondolkodás szinkretizmusa tovább tart (óvodáskor vége, iskoláskorba is belenyúlhat) Pl. mikor ágyú az ágyú? Jobb-bal: abszolút tulajdonság - ami tőle jobbra van, az a világon mindentől jobbra van Testvér: felnőtt gondolkodásban reláció, gyermekben abszolút fogalom Helyesen megmondja hány testvére van, de azt nem, hogy a testvérének mennyi van (ki kinek a testvére?)

178 A szinkretikus séma Szinkretizmus: 1. Tagolatlanság 2. Felnőtt reláció; gyermek abszolút tulajdonság 3. Élmény fonalán halad Élmények sűrítése, érzelmi színezet Nagyóvodások Élménysűrítés és fantázia 5-6 év: eleven fantáziavilág módosítja a dolgok valóságos arányait => szinkretikus séma: az emlékeke az eredeti élmény indulati feszültségének megfelelően, de a sűrítés révén eltorzítva idéződnek fel (pl. a félelem felnagyítja a zaj erősségét) Szinkretikus séma: gyermeki fantázia anyaga + valóságos élmények

179 A szemléletes gondolkodás 5-7 éves: egyszerre csak egy szempont van a fejében Centrálás: gondolatmenetei egy nézőpont alapján rögzítik a helyzetet Felnőtt: több nézőpont egyszerre Gyermek: egymástól függetlenül mérlegeli a nézőpontokat, ezért előfordul, hogy ugyanarról a helyzetről többféle, egymásnak ellentmondó ítélet alakul ki benne (pl. Piaget pohár+cukor kísérlet, háromféle értelmezés) Gondolkodása ugrál Nem végez gondolkodási műveleteket, okoskodása szemléletvezérlésű = amit lát vagy elképzel, fogva tartja a gondolkodását Támpontokban folyó helyzetmegoldások értelmezése szituatív gondolkodás (Rubinstein) A tárgy akkor is azonos önmagával, ha bizonyos vonásai, tulajdonságai változnak (pl. kutya-kutya, ember-ember, kutya-ember összehasonlítás)

180 Támpontok Térben Időben Társkapcsolatokban Hiányos, nem felnőtt-szintű tudás, DE Az óvodás feladatmegoldó erőfeszítésnek megfelelő élménygondolkodása alkalmas a támpontszerű tájékozódásra

181 Az élménygondolkodás szerepe Nemes Lívia & Szakács Ferenc Vizsgálat óvodásokkal: milyen útvonalon mennek az oviba, és merre mennek haza 3 szintje annak, ahogy egy gyermek eligazodik egy településen 20 hó: Arra, aztán arra, aztán arra ; nincs szemléletes támpont A gyerek a többször megtett utat mint mozgássort felidézi, és mint élményt megismétli Kisóvodás: sémák tagolják az élményeket (bekanyarodok, egyenesen, szaladok) Az út mint cselekvés: mozgásos élménymaradványok meghatározott sorrendje Vizuális támpontok is megjelennek (cukrászda, fekete kerítés) Egy idő után a vizuális túlsúlyba kerül a mozgásossal szemben; a terep tagolódik, nem a mozgás Támpont személyes színezetű

182 Nagyóvodás: közelednek a fogalmi szinthez Kezdenek irányok szerint eligazodni (merre van az ovi? Maga elé mutat, majd 90 -kal elfordul jobb kéz felé, és előre mutat; később ez egyetlen mozdulat) Irány: elvont művelet, a végrehajtott cselekvésnek, a megtett útnak az interiorizálása Előtt-után viszonyítás Időbeli tájékozódásban is vannak támpontok Eseménymaradványok (pl. születésnap előtt; amikor a piros biciklit kaptam) Nagyóvodás: két támpont (pl. balatoni nyaralás előtt, de a horvátországi nyaralás után) Néha jelentéktelennek tűnő emléktöredékek (pl. amikor apa kockás ingbe jött) Érzékenység rejtett közlésekre Társas tájékozódásban is támpontok Külsőségre vonatkozik, analógiás, gyakran téves (pl. testvérek, mert egyforma a ruhájuk) Metakommunikáció (pl. apa az utcán máshogy köszön a különböző ismerősöknek; mivel kínálja meg anya a vendégeket, hogyan fogadja őket)

183 8. Iskoláskor társas-érzelmi és kognitív fejlődés, a teljesítmény és kompetencia kiemelt szerepe a gyermeki fejlődésben A fejlődéslélektan nagy témái Matuz-Budai Tímea buda.timea@pte.hu

184 A személyiség fejlődése a kisiskoláskortól a serdülőkorig 5-6 éves kor: személyiség egészére kiterjedő fordulat Ösztönélet, indulati és érzelmi élet, gondolkodás, társas magatartás, valósághoz való viszony 6-9/10 év: ösztönnyugvás kora Freud: latencia Viharos indulatok lecsitulnak, lehiggadnak

185 Szülőkhöz való viszony Ödipális konfliktus: bűntudat a szülőkkel szemben + szülőkkel való azonosulás igénye Jó szeretne lenni Tudatosan törekszik az utasítások és tilalmak betartására Felnőttek más követelményeket támasztanak a gyerekkel szemben, mint óvodás korban Nagyobb az összhang a gyerek fejlődéséből következő igények és a felnőttek elvárásai között Lelki fejlődés: szocializálódási folyamat Gondolkodás, valósághoz való alkalmazkodás, társas kapcsolatok, érzelmi élet egyre jobban közelít a felnőttek szokás- és értékrendjéhez 6-10 éves korban a szocializáció felgyorsul Piaget: elkezdi a többieket ugyanolyan szempontok szerint nézni, mint önmagát; gondolkodásban megjelenik a kölcsönösség

186 Kisiskoláskor: két nagy egység 1. Az iskolaérettség fordulata éves kor 3. (prepubertáskor)

187 Iskolaérettség 6 év: fejlődési fordulat Hirtelen, gyorsan, ugrásszerűen következik be Testi változás: testhossz, testsúly; fogváltás megindulása; finom mozgásra való készség; mozgáskoordináció Ösztönnyugvás: lelki életben energia szabadul fel új területekre terjed ki az érdeklődés Gondolatok indulati telítettsége nagy mértékben csökken Gondolkodás veszít vágyteljesítő jellegéből igaz és jó kezd elkülönülni: nem a vágy a fontos, hanem a valósághoz való viszony Nagyobb fokú alkalmazkodás: valóságfunkció megerősödése + családtagokhoz fűződő kapcsolatok változása Késleltetés

188 Kötelezettség: külső kényszer kezd belsővé alakulni Már van belső motiváció, de még nagyon figyel a felnőttek kívánságaira Teljesítmény és annak igénye Teljesítmény örömének élménye elkülönül a játéköröm élményétől Feladattudat (pl. mintafolytatásos próba) Szabályosságigény Saját teljesítmény kritikája Átélési tudat kezd kialakulni: miközben cselekszik, szemléli is cselekvő önmagát (-> önismeret)

189 Kisiskolás gyermek gondolkodásának jellemzői 6,5-7/8 év: szabályozott, tagolt képzetek Decentrálás: kevesebb a szubjektív elem, rugalmasabb, tagoltabb 7/8-10 év: elemi konkrét műveletek Művelet: belsővé vált cselekvés képzeletben megy végbe (még cselekvéshez van kötve, de már képzeletben folyik) Piaget: interiorizáció felnőttek utasításainak internalizálása (személyi kapcsolatokban) Még kell a felnőtt jelenléte (nem mindig tényleges, de oda kell képzelni) Társas kapcsolatok Érdeklődés áttevődik a felnőttekről az egykorú társakra Mérei: átpártolás

190 Prepubertáskor 9 év: decentrálás Nagy gyűjtések időszaka: szabályokhoz való igazodás, rendezés igénye Kettős viszonyulás a gyermeki léthez Gyakran nincs jelen álmodozás, fantáziavilág Titok: falat emel közte és a másik közt, elszigetel Izoláció: növeli a magányosság érzését + másiktól független, autonóm lét hangsúlyozása Titok megerősíti abban, hogy van független léte Két nem elkülönülése: éves korban a legerősebb Felettes-én stabilizálódása Kooperáció: erős hierarchia

191 Biológiai fejlődés Testmagasság, testsúly, erő növekedés Átlag 6 éves: 105 cm, 22 kg Serdülőkor kezdete: 150 cm, 45 kg Növekedést befolyásoló tényezők Gének: magasabb szülők magasabb gyerekek; európai, afroamerikai > ázsiai Környezet: táplálkozás, egészség (még kisebb betegség hatására is lassul a növekedés)

192 Motoros fejlődés Fiú-lány különbségek Fiúk messzebbre ugranak, gyorsabban futnak, messzebb dobják a labdát, labdaelkapásban, cselezésben, ütésben, rúgásban is ügyesebbek Fiúk azokban a képességekben jobbak, melyek erőt igényelnek Lányok: finommotoros képességekben tartanak előrébb (rajzolás, írás), egyensúlyozás, lábmunkára épülő motoros készségek (torna) Fiúk: nagyobb izomtömeg + testmagasság kb. 10 és fél éves korig Szülők: fiúknak, ill. lányoknak való cselekvések biztatás

193 Az agy fejlődése Mielinizáció: frontális lebeny Növekszik a szinapszisok száma nagyobb számú kapcsolat az idegsejtek között Alapvető változás az agyhullámok aktivitásmintázatában 5 éves korig: theta-aktivitás több éber állapotban (felnőtt alvási állapot) 5-7 éves kor: theta- és alfa-aktivitás kiegyenlítődik, majd az alfa kerül túlsúlyba EEG-koherencia: elektromos aktivitás szinkronizációja az agy különböző területein Hatékonyabb, összehangoltabb működés Homloklebeny: minőségileg magasabb szinten hangolja össze a többi agyi központ aktivitását Figyelem vezérlése, tervezés, önreflexió

194 Gondolkodás kétoldalú = egy tárgyról képesek több perspektívából gondolkodni, vagy képesek fejben tartani a helyzet egy jellemzőjét, míg összehasonlítják azt egy másikkal Felnőttek: új elvárások + nagyobb szabadság Konkrét műveletek (Piaget) Fizikai világ bejósolhatóbb Tárgyak bizonyos fizikai vonásai ugyanazok maradnak (méret, mennyiség), akkor is, ha külsejük bizonyos szempontból megváltozik Rugalmasabb, szervezettebb Problémamegoldás: többféle lehetőség átgondolása, lépések mentális felcserélése Piaget: mennyiségek megmaradása (feladat)

195 Konzerváció = megmaradás Tárgyak és anyagok egyes tulajdonságai még akkor is ugyanazok maradnak, ha külső megjelenésük valamilyen felszíni tekintetben megváltozik (poharas kísérlet) 8 éves korra értik meg, hogy a pohár egyik dimenziójának változása ellensúlyozza a másik dimenzió módosulását Magyarázatok: változatlanul hagyás (=identitás; nem lett hozzáadva), kiegyenlítés (=kompenzáció; folyadék magasabb, de a pohár keskenyebb), megfordíthatóság (=reverzibilitás; ha visszaöntöd, ugyanannyi) Piaget: számok konzervációja

196 Emlékezet Emlékezőképesség nő Feladatnak egyszerre két vagy több aspektusát is fejben tudják tartani Az emlékezeti változásokhoz vezető tényezők: 1. Emlékezeti terjedelem és emlékezeti folyamatok sebességének növekedése 4-5 év: 4 szám felidézése 9-10 év: 6 számjegy Felnőtt: 7 számjegy 2. A megjegyzendő dolgok ismeretének bővülése tudásalap

197 3. Hatékony emlékezeti stratégiák elsajátítása = tudatosan választott, irányítható cselekedet, melyet egy konkrét cél elérésének szándékával hajtanak végre (kétoldalú: cél + célhoz vezető út) Ismételgetés emlékezetszervezés = egymáshoz kötődő egységek jelentésteli halmaza, a halmaz egy részére kell emlékezni a többi egység felidézéséhez kidolgozás = elaboráció; két-három megjegyzendő dolog között kapcsolatot alakítanak ki vagy azonosítanak be 4. Saját emlékezeti folyamatokról való gondolkodás képességének kialakulása = metamemória Emlékezésről is gazdagabb ismereteik vannak 5 éves: van valamilyen elképzelés az emlékezés folyamatáról 8 éves: jobban ismeri emlékezete korlátait

198 Figyelem Megtanulják úgy kontrollálni, hogy hatékonyabban jussanak információhoz (feladat: képek közötti különbségek; módszeres letapogatás) Tervezés Tervek kialakítása a célok elérése érdekében Célok eléréséhez szükséges cselekvések mentális reprezentációja Észben kell tartani, hogy éppen mi történik, milyen történést várnak el a jövőben, és mit kell tenniük azért, hogy a jelenből eljussanak a jövőbe Önkontroll: figyelem a cél elérésére irányuljon Metakogníció = az a képesség, hogy saját gondolatainkról gondolkodni tudunk Kíséri és segíti a kognitív fejlődést Humán megismerési tevékenységek mindegyikére vonatkozik (metaemlék is a metakognitív tudás egyik formája) Gyerekek jobban nyomon tudják követni, hogy mennyire sikeresek céljaik elérésében módosítani tudják a stratégiájukat, hogy eredményesebbek legyenek

199 Nyelv és osztályozás Szókincs számottevően nő témakörök megértésének növekedése 6-7 év: kb szó év: kb szó Együtt jár az összetett mondatok megértésének és produkálásának javuló képességével Egyre bonyolultabb eseményekről tudnak hatékonyan gondolkodni és beszámolni Megértik a kategóriák hierarchikus szerveződését Felső és alsó szintű kategóriák közötti tartalmazási reláció megértése (pl. macska emlős) Kategorizált ismeretek szerveződése: egy tárgy több kritérium alapján is kategóriákba sorolható

200 Az iskolai környezet Oktatás: szocializáció sajátos formája Felnőttek tervszerűen tanítják a fiatalokat Miben különbözik az iskolai oktatás a családban történő vagy mestertanítvány viszonyban megvalósuló tanítástól? Motiváció (sokára lesz gyakorlati haszon, unalmas feladatok) Szociális viszonyok (tanár: szigorúan előírt szerep) Szociális szerkezet (egy felnőtt sok gyerek; egyedül dolgoznak) Tanítás (tanonc: szóban+tevékenységben kapott utasítás; diák: írott szimbólumok használatán keresztül sajátít el készségeket és tudást) Iskola: sajátos kulturális közeg, amelynek alapvető szerepe van a gyerek fejlődésében

201 Társas kapcsolatok 6-12 éves kor között a gyerekek idejük kb. 40%-t kortársaikkal töltik Különbözik a tevékenységek tartalma Különböznek a társas befolyásolás formái: nekik kell a tekintélyt és a felelősséget megteremteni Játékok és szabályok Szabályjáték 7-8 évesen a szabály válik a játék lényegévé (szerepek, szerepek feladatai) csalás Fantáziajáték: játék a lényeg Szabályjáték: lényeg a győzelem a szabályok által irányított versengésben

202 Piaget: szabályjáték kétszeresen fontos a fejlődés szempontjából 1. Konkrét műveletek társas szférában való megjelenése 2. Társadalmi modellként működnek Rendezett körülményeket teremtenek Gyerek gyakorolhatja a saját vágy szembesítését a társadalmi szabályokkal Szabályok csak akkor léteznek, ha az emberek megegyeznek létezésükben Iskoláskorban megpróbálnak a szabályokkal összhangban nyerni Szabályt valamilyen tekintélyszemély hozta létre nem lehet megváltoztatni 9-11 év: kevesebb tisztelettel kezdik kezelni a szabályokat A szabályt be kell tartani, ha együtt akarnak játszani, DE a szabályokat meg szabad változtatni, ha mindenki egyetért vele

203 Fiúk és lányok kapcsolata Iskoláskorban: nemek szerint elkülönülve Másfajta tevékenységeket és másfajta interakciós stílust részesítenek előnyben Lányok: 2-3 fős csoportok Fiúk: csapatban Barátság és társas kompetencia = képességhalmaz, amely összességében vezet sikeres szociális működéshez a kortársak körében Társas nézőpont átvétele Társas kompetencia összetevője = képesek legyünk mások nézőpontjának követésére

204 Az énfogalom Társas összehasonlítás = önmagunkat a társakhoz viszonyítva határozzuk meg Elvontabb és állandóbb énfogalom Önértékelés 8-12 év: differenciáltabb önértékelés különbséget tesznek kognitív, társas és testi készségek között Saját értékek átfogó értelmezése Ideális self és aktuális self (énfejlődés vs. szorongás, bizonytalanság)

205 9. Az identitásfejlődés kitüntetett szakasza a serdülőkor. Formális gondolkodás, új reprezentációs szintek Matuz-Budai Tímea budai.timea@pte.hu

206 Serdülő