*M M03* 3/24. Prazna stran. Üres oldal OBRNITE LIST. LAPOZZON
|
|
- Regina Somogyiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 *M M*
2 2/24 *M M02* NVOIL KNITU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Rešitev nalog v izpitni poli ni dovoljeno zapisovati z navadnim svinčnikom. Prilepite kodo oziroma vpišite svojo šifro (v okvirček desno zgoraj na prvi strani in na list za odgovore). Izpitna pola vsebuje 44 nalog izbirnega tipa. Vsak pravilen odgovor je vreden 1 točko. Rešitve, ki jih pišite z nalivnim peresom ali s kemičnim svinčnikom, vpisujte v izpitno polo tako, da obkrožite črko pred pravilnim odgovorom. Sproti izpolnite še list za odgovore. Vsaka naloga ima samo en pravilen odgovor. Naloge, pri katerih bo izbranih več odgovorov, in nejasni popravki bodo ocenjeni z 0 točkami. Zaupajte vase in v svoje zmožnosti. Želimo vam veliko uspeha. ÚTMUTTÓ JELÖLTNEK Figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót! Ne lapozzon, és ne kezdjen a feladatok megoldásába, amíg azt a felügyelő tanár nem engedélyezi! feladatlapra tilos ceruzával írni a megoldásokat! Ragassza vagy írja be kódszámát a feladatlap első oldalának jobb felső sarkában levő keretbe, valamint a válaszait tartalmazó lapra! feladatlap 44 feleletválasztós feladatot tartalmaz. Minden helyes válasz 1 pontot ér. feladatlapban töltőtollal vagy golyóstollal karikázza be a helyes válasz előtti betűjelet! Közben folyamatosan töltse ki a válaszlapot is! Minden feladat esetében csak egy válasz a helyes. Ha valamelyik feladatnál több betűjelet karikáz be, illetve nem egyértelműek a javításai, válaszát 0 ponttal értékeljük. ízzon önmagában és képességeiben! Eredményes munkát kívánunk!
3 *M M03* 3/24 Prazna stran Üres oldal ORNITE LIST. LPOZZON
4 4/24 *M M04* 1. Za nemoten potek življenjskih procesov je nujna izpolnitev osnovnih pogojev. Katera izmed spodnjih trditev ni nujni pogoj za potek življenjskih procesov? z életfolyamatok zavartalan végbemeneteléhez szükséges az alapfeltételek biztosítása. z alábbi állítások melyike nem életfontosságú az életfolyamatok végbemenetelében? Prisotnost izbirno prepustne membrane celic. sejt szelektíven áteresztő membránjának a jelenléte. Prisotnost dedne snovi s kodiranimi informacijami. z örökítőanyag jelenléte kódolt információkkal. Encimi, ki omogočajo potek kemijskih reakcij. kémiai reakciókat lehetővé tevő enzimek. Prisotnost kisika v atmosferi. z oxigén jelenléte a légkörben. 2. ijaki so preučevali vpliv vlage na kalitev semen. V petrijevko so na vlažen filtrirni papir enakomerno porazdelili 30 semen redkvice. Petrijevko so postavili na okensko polico. Kako so izvedli kontrolni poskus? tanulók a nedvesség hatását tanulmányozták a magvak csírázására. Petricsészébe nedves szürűpapírra egyenletesen 30 retekmagot helyeztek. petricsészét az ablakpárkányra helyezték. Hogyan végezték el a kontrollkísérletet? Petrijevko s suhim filtrirnim papirjem in 30 semeni redkvice so postavili na okensko polico. petricsészét száraz szürűpapírral és 30 retekmaggal az ablakpárkányra helyezték. Petrijevko s suhim filtrirnim papirjem in 30 semeni redkvice so zavili v aluminijasto folijo ter jo postavili na okensko polico. petricsészét a száraz szürűpapírral és 30 retekmaggal alufóliába tekerték, és az ablakpárkányra helyezték. Petrijevko z vlažnim filtrirnim papirjem in 30 semeni redkvice so zavili v aluminijasto folijo ter jo postavili na okensko polico. petricsészét a nedves szürűpapírral és 30 retekmaggal alufóliába tekerték, és az ablakpárkányra helyezték. Petrijevko s suhim filtrirnim papirjem brez semen so postavili na okensko polico. petricsészét száraz szürűpapírral mag nélkül az ablakpárkányra helyezték. 3. ijaki so s svetlobnim mikroskopom pri 600-kratni povečavi opazovali večcelični organizem. elice opazovanega organizma so imele celične stene, celične membrane, jedra in škrobna zrna. V katero skupino organizmov bi morali razvrstiti opazovani organizem? tanulók fénymikroszkóppal 600-szoros nagyításnál figyelték a többsejtű szervezetet. megfigyelt szervezet sejtjei sejtfallal, sejtmembránnal, sejtmaggal és keményítőszemcsékkel rendelkeztek. szervezetek melyik csoportjába sorolná a megfigyelt szervezetet? Med glive. / gombákéba. Med živali. / z állatokéba. Med rastline. / növényekébe. Med bakterije. / baktériumokéba.
5 *M M05* 5/24 4. V preglednici so zapisane nekatere organske molekule in biogeni elementi, ki jih gradijo. Katera trditev pravilno povezuje organske molekule z biogenimi elementi, ki jo gradijo? táblázatban egyes szerves molekulák és az azokat építő biogén elemek vannak feltüntetve. Melyik állítás köti össze helyesen a szerves molekulát az azt építő biogén elemekkel? Organska molekula Szerves molekula eluloza ellulóz Maščoba Zsiradék Hemoglobin Hemoglobin N N iogeni elementi iogén elemek Ogljik, kisik, vodik, dušik Szén, oxigén, hidrogén, nitrogén Ogljik, kisik, vodik, natrij in kalij Szén, oxigén, hidrogén, nátrium és kálium Ogljik, kisik, vodik in žveplo Szén, oxigén, hidrogén és kén Ogljik, kisik, vodik, dušik in fosfor Szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, és foszfor 5. Za živa bitja je voda ena izmed najpomembnejših snovi. Različne lastnosti vode, kot so velika toplotna kapaciteta, visoka temperatura vrelišča in površinska napetost, so posledica z élőlények számára a víz az egyik legfontosabb anyag. víz különböző tulajdonságai, mint a nagy hőkapacitás, a magas forráspont és a felületi feszültség vodikovih vezi med vodikom ene in vodikom druge molekule vode. az egyik és a másik vízmolekula hidrogénjei közti hidrogénkötés következményei. vodikovih vezi med kisikom in vodikom v isti molekuli vode. a vízmolekula oxigénje és hidrogénje közti hidrogénkötés következményei. vodikovih vezi med molekulami vode. a vízmolekulák közti hidrogénkötések következményei. kovalentnih vezi med molekulami vode. a vízmolekulák közti kovalens kötések következményei. 6. Pri biokemijski reakciji kondenzacije, pri kateri se dve aminokislini povežeta v dipeptid, nastane tudi kondenzáció biokémiai reakciójában, amikor két aminosav dipeptiddé kötődik, H 2 O / H 2 O is keletkezik. O 2 / O 2 is keletkezik. NH 3 / NH 3 is keletkezik. TP / TP is keletkezik.
6 6/24 *M M06* 7. Kaj se dogaja s kisikom in ogljikovim dioksidom v celičnem organelu na shemi? Mi történik az oxigénnel és a szén-dioxiddal az ábrán levő sejtorganellumban? Kisik / Oxigén Ogljikov dioksid / Szén-dioxid Nastaja ponoči. / Éjszaka keletkezik. Nastaja podnevi. / Nappal keletkezik. Nastaja podnevi. / Nappal keletkezik. Se porablja podnevi. / Nappal felhasználódik. Se porablja ponoči. / Éjszaka felhasználódik. Nastaja podnevi. / Nappal keletkezik. Nastaja podnevi. / Nappal keletkezik. Nastaja ponoči. / Éjszaka keletkezik. 8. Slika prikazuje posodo z vodno raztopino, ki jo predeljuje polprepustna membrana na del E in del G. Koncentracija topljenca v obeh delih posode je različna. Katere molekule bodo prehajale skozi polprepustno membrano? z ábra egy vízoldatot tartalmazó edényt mutat be, amelyet egy féligáteresztő membrán E részre és G részre oszt fel. z oldott anyag koncentrációja az edény mindkét részében különböző. Melyik molekulák fognak átáramlani a féligáteresztő hártyán? (Vir: Pridobljeno: ) Vodne molekule bodo prehajale iz prostora E v prostor G. vízmolekulák az E részből a G részbe fognak áramlani. Vodne molekule bodo prehajale iz prostora G v prostor E. vízmolekulák a G részből az E részbe fognak áramlani. Molekule topljenca bodo prehajale iz prostora G v prostor E. z oldott anyag molekulái a G részből az E részbe fognak áramlani. Vodne molekule sploh ne bodo prehajale med prostoroma. vízmolekulák egyáltalán nem fognak a két rész között áramlani.
7 *M M07* 7/24 9. Shema prikazuje hitrost encimske reakcije v odvisnosti od temperature v jetrnih celicah človeka. Kaj je vzrok, da se hitrost encimske reakcije v točki upočasni? z ábra az enzimreakció sebességét mutatja be a hőmérséklet függvényében az ember májsejtjeiben. Mi annak az oka, hogy az enzimreakció sebessége az pontban lelassul? Encimi so razgradili vse molekule substrata. z enzimek a szubsztrátum összes molekuláit lebontották. Upočasnilo se je gibanje molekul substrata. szubsztrátum molekuláinak mozgása lelassult. Prostorska oblika encima se je spremenila. z enzim térszerkezete megváltozott. Povečala se je hitrost gibanja molekul substrata. szubsztrátum molekuláinak mozgása felgyorsult. 10. Laktozna intoleranca je presnovna motnja, pri kateri ljudje ne proizvajajo encima laktaze, ki razgrajuje mlečni sladkor ali laktozo. Laktoza v tankem črevesju povzroča hude prebavne motnje. Zdravniki bolnikom odsvetujejo uživanje mleka, lahko pa jedo jogurte ali kislo mleko, v katerem ni laktoze, pač pa mlečna kislina. V kakšni povezavi sta laktoza in mlečna kislina v teh izdelkih? laktóz-intolerancia anyagcserezavar, amelynél az emberek nem termelnem laktózenzimet, amely a tejcukrot vagy laktózt bontja le. laktóz a vékonybélben súlyos emésztési zavarokat okoz. z orvosok a betegeknek javasolják a tej fogyasztásának kerülését, de fogyaszthatnak joghurtot vagy savanyú tejet, amelyben nem laktóz, hanem tejsav van. Milyen kapcsolatban van a laktóz és a tejsav ebben a termékekben? akterije pretvorijo laktozo v mlečno kislino. baktériumok a laktózt tejsavvá alakítják. akterije z mlečno kislino uničijo laktozo. baktériumok a tejsavval tönkreteszik a laktózt. Glive kvasovke pretvorijo laktozo v mlečno kislino in alkohol. z élesztőgombák a laktózt tejsavvá és alkohollá alakítják. Glive kvasovke izločijo alkohol, ki razgradi laktozo v mlečno kislino. z élesztőgombák alkaholt választanak ki, amely a laktózt tejsavvá bontja le.
8 8/24 *M M08* 11. elično dihanje v mitohondriju je proces, pri katerem nastane največ molekul TP. Čeprav bakterijske celice nimajo mitohondrijev, tudi aerobne bakterije pridobivajo TP pri celičnem dihanju. Katere celične strukture v bakterijski celici omogočajo celično dihanje? sejtlégzés a mitokondriumban olyan folyamat, amelyben legtöbb TP-molekula keletkezik. Habár a baktériumsejtek nem rendelkeznek mitokondriumokkal, az aerób baktériumok is termelnek TP-t a sejtlégzésben. baktériumsejt melyik sejtstruktúrái teszik lehetővé a sejtlégzést? Ribosomi. / riboszómák. Uvihki celične membrane. / sejtmembrán betüremkedései. Krožni kromosom in plazmidi. / körkörös kromoszóma és a plazmidok. elična stena. / sejtfal. 12. V prvi mejotski delitvi nastaneta dve genetsko različni celici z enojnim številom kromosomov. Kaj je vzrok raznolikosti nastalih celic? meiózis I. főszakaszában két, genetikailag különböző, egy kromoszómakomplettal rendelkező sejt keletkezik. Mi az oka a sejtek változatosságának? Naključno razporejanje kromosomov v anafazi. kromoszómák véletlenszerű eloszlása az anafázisban. Prekrižanje homolognih kromosomov v profazi. homológ kromoszómák átkereszteződése a profázisban. Mutacije kromosomov in njihovo naključno razporejanje. kromoszómák mutációja és véletlenszerű eloszlása. Prekrižanje homolognih kromosomov in njihovo naključno razporejanje. homológ kromoszómák átkereszteződése és véletlenszerű eloszlása. 13. V preglednici so zapisane značilnosti molekul N in mrn. Katera izmed trditev je pravilna? táblázatban a N-molekula és az mrn-molekula jellegzetességei vannak feltüntetve. Melyik állítás helyes? Molekula N N-molekula V celici je prisotna samo v jedru. sejtben csak a sejtmagban van jelen. Gradijo jo štiri različne organske dušikove baze. Négy különböző szerves nitrogéntartalmú bázis építi. Nove molekule N nastajajo pri podvojevanju. Új N-molekulák a megkettőződésnél keletkeznek. Mutacije, ki nastanejo pri podvojevanju, so dedne. megkettőződésnél keletkezett mutációk öröklődők. Molekula mrn mrn-molekula V celici je prisotna samo v citoplazmi. sejtben csak a citoplazmában van jelen. Gradijo jo štiri različne organske dušikove baze. Négy különböző szerves nitrogéntartalmú bázis építi. Nove molekule mrn nastajajo pri prevajanju/translaciji. Új mrn-molekulák a fordításnál/transzlációnál keletkeznek. Mutacije, ki nastanejo pri prevajanju, so dedne. fordításnál keletkezett mutációk öröklődők.
9 *M M09* 9/ Pri podvojevanju molekule N je prišlo do mutacije, pri kateri se je v eno izmed nastalih molekul N namesto timinskega deoksiribonukleotida vgradil gvaninski deoksiribonukleotid. Kaj bo posledica te mutacije? N megkettőződésekor mutáció keletkezett, amelyben az egyik N-molekulába a timindeoxiribonukleotid helyett guanin-deoxiribonukleotid épült be. Mi lesz ennek a mutációnak a következménye? V beljakovini, ki jo kodira mutirani gen, bo izpadla ena aminokislina. fehérjében, amelyet a mutáns gén kódol, kiesik egy aminosav. V vseh beljakovinah celice bo izpadla ena aminokislina. sejt össszes fehérjéjében kiesik egy aminosav. V beljakovini, ki jo kodira mutirani gen, bo spremenjeno zaporedje treh aminokislin. fehérjében, amelyet a mutáns gén kódol, három aminosav sorrendje változik meg. V beljakovini, ki jo kodira mutirani gen, bo lahko ena aminokislina drugačna. fehérjében, amelyet a mutáns gén kódol, egy aminosav másfajta lehet. 15. Pri sintezi beljakovin na ribosomih sodelujejo molekule trn. Molekule trn imajo dve značilni vezavni mesti. Kateri sta ti mesti? fehérjeszintézisben a riboszómákon a trn-molekulák müködnek közre. trn-molekula két jellegzetes kötő karral rendelkezik. Melyik ez a két kar? Vezavno mesto za antikodon na N in vezavno mesto za aminokislino. ntikodont kötő kar a N-án és aminosavkötő kar. Vezavno mesto za kodon na mrn in vezavno mesto za aminokislino. Kodont kötő kar az mrn-án és aminosavkötő kar. Vezavno mesto za triplet baz na N in vezavno mesto za kodon na mrn. ázishármast kötő kar a N-án és kodont kötő kar az mrn-án. Vezavno mesto za antikodon na rrn in vezavno mesto za kodon na mrn. ntikodont kötő kar az rrn-án és kodont kötő kar az mrn-án. 16. Marta in Tone pričakujeta prvega otroka. Tone ima gensko bolezen, vezano na kromosom Y. V genetski posvetovalnici sta želela izvedeti, kakšna je verjetnost, da bo njun otrok podedoval enako gensko bolezen, kakršno ima Tone. Kaj so jima odgovorili? Marta és Tone első gyermeküket várják. Tonenak az Y kromszómához kapcsolt génbetegsége van. genetikai tanácsadóban meg szerették volna tudni, mi annak a valószínűsége, hogy gyermekük örökli Tone génbetegségét. Mit válaszoltak nekik? Če bo otrok sin, bo zagotovo imel enako gensko bolezen kakor Tone. Ha a gyermek fiú lesz, biztosan ugyanaz a génbetegsége lesz, mint Tonenak. Če bo otrok sin, je 50 % verjetnosti, da bo imel enako gensko bolezen kakor Tone. Ha a gyermek fiú lesz, 50 százalék annak a valószínűsége, hogy ugyanaz a génbetegsége lesz, mint Tonenak. Če bo otrok hči, je 50 % verjetnosti, da bo imela enako gensko bolezen kakor Tone. Ha a gyermek lány lesz, 50 százalék annak a valószínűsége, hogy ugyanaz a génbetegsége lesz, mint Tonenak. Če bo otrok hči, bo prenašalka, pri kateri bolezen ne bo izražena. Ha a gyermek lány lesz, hordozó lesz, de a betegség nem jelenik meg.
10 10/24 *M M10* 17. V populaciji ljudi so ugotavljali število takih s podedovano avtosomno recesivno boleznijo. Frekvenca recesivnega alela v populaciji je 0,02. Koliko ljudi v tej populaciji je obolelih? Egy 100 ezer embert számláló populációban azok számát állapították meg, akik autoszomális recesszív betegséget örököltek. recesszív allél frekvenciája a populációban 0,02. Ebben a populációban hány ember beteg? Genetsko inženirstvo nam omogoča spreminjanje genskih produktov. Prvi genski produkt, ki ga je izdelala transgenska bakterija, je bil hormon inzulin. Kaj od naštetega so morali znanstveniki s tehnikami genskega inženirstva v bakteriji spremeniti, da je lahko izdelala inzulin? géntechnológia lehetővé teszi számunkra a géntermékek változtatását. z első géntermék, amelyet a transzgén baktérium termelt, az inzulinhormon volt. felsoroltak közül mit kellett a tudósoknak a géntechnológia technikáival a baktériumban megváltoztatni, hogy az inzulint termelhetett? Posamezne aminokisline. / Egyes aminosavakat. Molekulo mrn. / z mrn-molekulát. Molekulo N. / N-molekulát. Ribosome. / riboszómákat. 19. V evoluciji so se pred približno 2,8 milijarde leti pojavili predniki današnjih modrozelenih bakterij/ cianobakterij. Katera od spodnjih trditev, ki so povezane s pojavom cianobakterij, je pravilna? z evolúcióban körülbelü 2,8 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg a kékbaktériumok/ ciánobaktériumok elődei. cianobaktériumok megjelenésével kapcsolatos alábbi állítások melyike helyes? Iz njih so se razvili kloroplasti današnjih rastlinskih celic. előlük alakultak ki a mai növényi sejtek kloroplasztiszai. Vezale so zračni dušik, kar je pospešilo razvoj kopenskih rastlin. Megkötötték a légköri nitrogént, ami felgyorsította a szárazföldi növények fejlődését. Iz njih so se razvili mitohondriji današnjih rastlinskih in živalskih celic. előlük alakultak ki a mai növényi és állati sejtek mitokondriumai. Proizvajale so ozon, ki je škodljivim žarkom UV preprečil dostop do površine. Ózont termeltek, amely megakadályozta a káros UV-sugarak felszínre jutását. 20. Kako v evoluciji nastajajo novi aleli? Hogyan keletkeznek az evolúcióban új allélok? Z mutacijami. / Mutációkkal. Z rekombinacijami. / Rekombinációkkal. Z naravnim izborom. / Természetes kiválasztódással. Z umetnim izborom. / Mesterséges kiválasztódással.
11 *M M11* 11/ Kadar se spremenijo abiotske razmere v okolju, ima največ možnosti preživetja populacija, mikor megváltoznak a környezet abiotius körülményei, annak a pouplációnak van nagyobb túlélési esélye, amely ki je najštevilčnejša. / legnagyobb egyedszámú. ki se najhitreje razmnožuje. / leggyorsabban szaporodik. v kateri so osebki najbolj raznoliki. / egyedei legváltozatosabbak. v kateri so si osebki najbolj podobni. / egyedei leginkább hasonlóak. 22. Za predstavnike različnih živalskih skupin, ki imajo homologne strukture, vemo, da különböző állatcsoportok képviselőiről, amelyek homológ szervekkel rendelkeznek, tudjuk, hogy je v različnih skupinah živali prišlo do enakih mutacij. a különböző állatcsoportokban azonos mutációk jöttek létre. so se prilagajali enakim razmeram v okolju. a környezet azonos körülményeihez alkalmazkodtak. so se razvili na različnih celinah. különböző kontinenseken fejlődtek ki. imajo skupnega prednika. közös őssel rendelkeznek. 23. V evoluciji človeka je bila ena izmed najpomembnejših evolucijskih novosti vzravnana dvonožna hoja. Kateri organski sistem se je pri razvoju te evolucijske novosti najbolj spremenil? z ember evolúciójában az egyik legfontosabb evolúciós újdonság a felegyenesedett kétlábon járás volt. Melyik szervrendszer változott meg legjobban ennek az evolúciós újdonságnak a kialakulása következtében? Čutila. / z érzékszervek. Ogrodje. / váz. ihala. / légzőrendszer. Izločala. / kiválasztórendszer. 24. V čem so si podobne modrozelene bakterije in rastline? Miben hasonlítanak a kékbaktériumok és a növények? Oboje imajo celično steno iz celuloze. Mindkettő cellulóz sejtfallal rendelkezik. V obojih poteka celično dihanje v citosolu. Mindkettőnél a sejtlégzés a citoszolban zajlik. Oboje pri fotosintezi porabljajo kisik. Mindkettő oxigént használ fel a fotoszintézisnél. Oboje pri fotosintezi kot vir vodika uporabljajo vodo. Mindkettő hidrogénforrásként vizet használ fel a fotoszintézisnél.
12 12/24 *M M12* 25. Kakor druge večcelične glive imajo tudi plesni obliko micelija. Kateri za glive pomembni proces opravljajo celice micelija? Mint a többi többsejtű gombának, a penésznek is micélium alakja van. Melyik, a gombák számára fontos folyamatot végezik a micélium sejtjei? Plesnim omogočajo razmnoževanje s sporami. penészgombáknak lehetővé teszik a spórákkal történő szaporodást. V okolje izločajo encime in sprejemajo organske snovi. környeztbe enzimeket választanak ki, és szerves anyagokat vesznek fel. Sprejemajo vodo in anorganske snovi za izdelavo organskih snovi. Vizet és szervetlen anyagokat vesznek fel szerves anyagok készítésére. V okolje izločajo organske snovi in kisik. környezetbe szerves anyagokat és oxigént választanak ki. 26. Kaj je vloga tkiva, ki je na shemi prereza stebla semenke označeno s črko? Mi annak a szövetnek a feladata, amely a magvas növény szárának keresztmetszetét bemutató sémán betűvel van jelölve? Omogoča prenos vode in mineralov od korenin k drugim delom rastline. Lehetővé teszi a víz és az ásványi anyagok szállítását a gyökérből a növény más részeibe. Omogoča prenos vode in mineralov od listov k drugim delom rastline. Lehetővé teszi a víz és az ásványi anyagok szállítását a levélből a növény más részeibe. Omogoča prenos produktov fotosinteze od listov k drugim delom rastline. Lehetővé teszi a a fotoszintézis termékeinek szállítását a levélből a növény más részeibe. Omogoča obnavljanje žil in rast stebla v širino (debelitev). Lehetővé teszi a szállítónyalábok megújulását és a szár vastagodását.
13 *M M13* 13/ Shema prikazuje razvoj rastline fižola. Kaj je za kalček pomen strukture, ki se pri kalitvi razvije prva? z ábra a bab növény fejlődését mutatja be. Mi a jelentősége a csíra számára az struktúrának, amely a csírázáskor először fejlődik ki? Rastlino pritrdi v tla in ji omogoči opravljanje fotosinteze. növényt rögziti a talajba, és lehetővé teszi a fotoszintézis folyamatát. Razvijajoči se rastlini omogoči absorpcijo vode in anorganskih snovi. fejlődő növénynek lehetővé teszi a víz és a szervetlen anyagok abszorbcióját. V njej je nakopičena rezervna hrana, ki omogoča začetni razvoj rastline. Ebben van a felgyülemlett tartaléktáp, amely lehetővé teszi a növény kezdeti fejlődését. Rastlini omogoča absorpcijo organskih snovi iz tal, saj listi za fotosintezo še niso razviti. növénynek lehetővé teszi a szerves anyagok abszorbcióját a talajból, hiszen a fotoszintézishez szükséges levelek még nincsenek kifejlődve. 28. S katero črko je na shemi cveta označeno mesto, kamor žuželka odloži pelodna zrna iz drugega cveta? virág ábráján melyik betű jelöli azt a helyet, ahova a rovar leteszi a másik virág pollenjét?
14 14/24 *M M14* 29. Pri odraslem človeku nastaja večina zarodnih krvnih celic v felnőtt embernél a vérsejtek többsége a srcu. / szívben keletkezik. jetrih. / a májban keletkezik. vranici. / a lépben keletkezik. kostnem mozgu. / csontvelőben keletkezik. 30. Če primerjamo ribje škrge s človekovimi pljuči, lahko rečemo, da imajo škržni lističi rib enako vlogo kakor Ha összehasonlítjuk a hal kopoltyúját az ember tüdejével, azt mondhatjuk, hogy a hal kopoltyúlemezeinek ugyanaz a szerepe, mint pljučni mešički. / a tüdőhólyagocskáknak. sapnici. / a főhörgőknek. sapnik. / a légcsőnek. nosna votlina. / az orrüregnek. 31. Če trebušna slinavka ne izloča prebavnih encimov, bo otežena prebava Ha a hasnyálmirigy nem választ ki emésztőenzimeket, nehezebbé válik samo ogljikovih hidratov. / a szénhidrátok emésztése. ogljikovih hidratov in maščob. / a szénhidrátok és a zsiradékok emésztése. ogljikovih hidratov in beljakovin. / a szénhidrátok és a fehérjék emésztése. ogljikovih hidratov, beljakovin in maščob. / a szénhidrátok, a fehérjék és a zsiradékok emésztése. 32. V otroštvu prebolimo nekatere izmed virusnih otroških nalezljivih bolezni. Po prebolelih boleznih postanemo zoper njihove povzročitelje odporni/imuni za vse življenje. Kaj pomeni izraz, da smo odporni/imuni zoper bolezen? Gyermekkorban átesünk egyes vírusos ragályos gyermekbetegségeken. betegség megélése után azok kórokozóival szemben egész életünk során ellenállóak/immunok leszünk. Mit jelent az a kifejezés, hogy ellenállóak/immunok vagyunk a betegséggel szemben? V telesu ostanejo antigeni, ki preprečijo ponovno okužbo. testben antigének maradnak, amelyek megakadályozzak az újabb fertőzést. Po preboleli bolezni se ne moremo več okužiti z virusom. betegség megélése után többé nem fertőződhetünk meg a vírussal. Naša koža in sluznice so se tako spremenile, da virusi ne morejo več v telo. őrünk és nyálkahártyánk olyan mértékben megváltozik, hogy a vírusok nem tudnak a testbe jutni. ele krvničke/levkociti ob ponovni okužbi prepoznajo virus in takoj začnejo izdelovati protitelesa. fehérvérsejtek/leukociták az ismételt fertőzéskor felismerik a vírust, és azonnal antitesteket kezdenek termelni.
15 *M M15* 15/ Hormon inzulin povzroči / z inzulinhormon znižanje ali zvišanje koncentracije glukoze v krvi. a vér glukózkoncentrációjának csökkenését vagy növekedését okozza. zvišanje koncentracije glukoze v krvi. a vér glukózkoncentrációjának növekedését okozza. zvišanje koncentracije glikogena v krvi. a vér glikogén koncentrációjának növekedését okozza. znižanje koncentracije glukoze v krvi. a vér glukózkoncentrációjának csökkenését okozza. 34. Skica prikazuje organizacijo živčevja pri dveh vodnih živalih. Trdoživ ima mrežasto živčevje razporejeno po vsem telesu, vrtinčar pa živčevje s povečanimi gangliji v sprednjem delu telesa in živčnimi vrvicami vzdolž telesa. S čim je povezana takšna organizacija živčnega sistema pri vrtinčarju? z ábra két vízi állat idegredszerének szervezettségét mutatja be. hidrának az egész testén elrendezett hálózatos idegrendszere van, az örvényféreg idegrendszere pedig a test első részében megnagyobbodott agydúcokból és a test egész hosszán lévő idegkötegekből áll. z örvényféreg ilyen idegrendszere mivel kapcsolatos? Slika 1: Trdoživ / Hidra Slika 2: Vrtinčar / Örvényféreg (Vir: Pridobljeno ) S premikanjem. / mozgással. Z zgradbo prebavila. / z emésztőrendszer felépítésével. Z načinom razmnoževanja. / szaporodás módjával. Z načinom izmenjave plinov. / gázcseremóddal.
16 16/24 *M M16* 35. Shema prikazuje prečni prerez očesa. Kaj je pri gledanju vloga struktur, ki sta na shemi označeni s črkama in? z ábra a szem keresztmetszetét mutatja be. Mi a szerepe a nézésnél az ábrán és betűvel jelölt struktúráknak? (Vir: Pridobljeno ) Struktura / struktúra Zaznava količino svetlobe, ki vstopi v oko. Érzékeli a szembe belépő fény mennyiségét. Spreminja količino svetlobe, ki vstopi v oko. Változtatja a szembe belépő fény mennyiségét. Zaznava oddaljenost slike. Érzékeli a kép távolságát. aje barvo očesu. szem színét adja. Struktura / struktúra Spreminja količino svetlobe, ki vstopi v oko. Változtatja a szembe belépő fény mennyiségét. Spreminja obliko leče. Változtatja a lencse alakját. Zbira in lomi svetlobne žarke. Összegyűjti és megtöri a sugarakat. Zaznava ostrino slike. kép élességét érzékeli. 36. Skica prikazuje razmnoževalni sistem moškega. V kateri izmed označenih struktur se celice delijo z mejozo? z ábra a férfi szaporító rendszerét mutatja be. megjelölt struktúrák melyikében osztódnak a sejtek meiózissal?
17 *M M17* 17/ Vsi organizmi v lejskem jezeru predstavljajo ledi-tó összes szervezete ekosistem. / ökoszisztémát alkot. življenjsko združbo. / élettársulást alkot. populacijo. / populációt alkot. habitat. / élőhelyet alkot. 38. V erlenmajerici smo na svetlobi gojili heterotrofne anaerobne bakterije, katerim smo neprestano dovajali hrano. Populacija bakterij je najprej hitro rastla, potem pa se ni več povečevala. Kateri dejavnik okolja je omejil njihovo rast? Erlenmayer-lombikban fényen heterotróf anaerób baktériumokat tenyésztettünk, amelyeknek folyamatosan táplálékot adtunk. baktériumok populációja először gyorsan növekedett, utána pedig többé nem növekedett. környezet melyik tényezője korlátozta növekedésüket? Pomanjkanje svetlobe. / fény hiánya. Pomanjkanje prostora. / terület hiánya. Pomanjkanje ogljikovega dioksida. / szén-dioxid hiánya. Pomanjkanje kisika. / z oxigén hiánya. 39. Kaj je bil v geološki preteklosti najpogostejši razlog za množično izumiranje vrst v biosferi Zemlje? geológiai múltban mi volt a föld bioszférájában levő fajok tömeges kihalását okozó leggyakoribb ok? Prihod tujerodnih invazivnih vrst v ekosisteme. Idegen özönfajok megjelenése az ökoszisztémában. Nenadne spremembe neživih/abiotskih dejavnikov okolja. környezet élettelen/abiotikus tényezőinek hirtelen változásai. Širjenje oceanov na kopne površine. z óceánok terjeszkedése a szárazföldre. Podnebne spremembe zaradi delovanja človeka. Éghajlatváltozások az ember tevékenységei miatt.
18 18/24 *M M18* 40. Grafa in prikazujeta rast populacije dveh vrst paramecijev, P. aurelia in P. caudatum, ki ju gojimo ločeno. Graf pa prikazuje rast populacije obeh vrst paramecijev v isti gojilni posodi. Kaj lahko iz grafov razberemo o rasti obeh populacij? z és grafikon két külön tenyésztett parameciumfaj (P. aurelia és P. caudatum) populációjának növekedését mutatja be. grafikon pedig mindkét paramecium populációjának növekedését mutatja be ugyan abban a tenyészedényben. Mit állapíthatunk meg a grafikonok alapján mindkét populáció növekedéséről? Populacija P. aurelia v mešani kulturi propade. P. aurelia populáció a vegyes kultúrában elpusztul. Populacija P. caudatum v mešani kulturi propade. P. caudatum populáció a vegyes kultúrában elpusztul. Populacija P. aurelia ostane v mešani kulturi nespremenjena. P. aurelia populáció a vegyes kultúrában változatlan marad. Populacija P. caudatum ostane v mešani kulturi nespremenjena. P. caudatum populáció a vegyes kultúrában változatlan marad.
19 *M M19* 19/ V vsakem ekosistemu snovi krožijo. V kakšni obliki sprejemajo ogljik primarni proizvajalci in razkrojevalci v gozdu? Minden ökoszisztémában van anyagkörforgás. Milyen formában veszik fel a szenet az elsődleges termelők és a lebontók az erdőben? Primarni proizvajalci Elsődleges termelők kot ogljikov dioksid. szén-dioxidként. kot organske molekule. szerves molekulaként. kot ogljikov dioksid. szén-dioxidként. kot organske molekule. szerves molekulaként. Razkrojevalci Lebontók kot ogljikov dioksid. szén-dioxidként. kot organske molekule. szerves molekulaként. kot organske molekule. szerves molekulaként. kot ogljikov dioksid. szén-dioxidként. 42. V ekosistemih je biomasa primarnih proizvajalcev bistveno večja od biomase primarnih porabnikov. Kaj je vzrok tega? z ökoszisztémákban az elsődleges termelők biomasszája sokkal nagyobb az elsődleges fogyasztók biomasszájánál. Mi ennek az oka? Primarni proizvajalci imajo večje toplotne izgube kakor primarni porabniki. z elsődleges termelők hővesztessége sokkal nagyobb, mint az elsődleges fogyasztóké. Primarni proizvajalci imajo na voljo več energije kakor primarni porabniki. z elsődleges termelőknek több energia áll rendelkezésre, mint az elsődleges fogyasztóknak. elično dihanje primarnih proizvajalcev je učinkovitejše kakor pri primarnih porabnikih. z elsődleges termelők sejtlégzése hatékonyabb, mint az elsődleges fogyasztóké. Primarni proizvajalci sprejmejo iz okolja več organskih snovi kakor primarni porabniki. z elsődleges termelők a környezetből több szerves anyagot vesznek fel, mint az elsődleges fogyasztók. 43. Katera izmed ekoloških piramid prikazuje številčno razmerje v prehranjevalni verigi grm vrtnic listne uši pikapolonice sinice? z ökológiai piramisok melyike mutatja be a rózsabokrok-levéltetvek- katicabogarak-cinkék tápláléklánc egyedeinek arányát?
20 20/24 *M M20* 44. Shema prikazuje del prehranjevalnega spleta v morju, ki je onesnaženo z živim srebrom. V katerem izmed prikazanih organizmov je koncentracija živega srebra največja? z ábra higannyal szennyezett tenger táplálékhálózatának egy részét mutatja be. bemutatott szervezetek melyikében legmagasabb a higanykoncentráció? V rastlinskem planktonu. / növényi planktonban. V polenovki. / tőkehalban. V kolobarjastem tjulnju. / gyűrűsfókában. V severnem medvedu. / jegesmedvében
21 *M M21* 21/24 Prazna stran Üres oldal
22 22/24 *M M22* Prazna stran Üres oldal
23 *M M23* 23/24 Prazna stran Üres oldal
24 24/24 *M M24* Prazna stran Üres oldal
Državni izpitni center. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 15. junij 2013 / Do 20 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M13123112* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK Izpitna pola 2 Slušno razumevanje Sobota, 15. junij 2013 / Do 20 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Kandidat
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 13. junij 2015 / Do 20 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M15123112* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK Izpitna pola 2 Slušno razumevanje Sobota, 13. junij 2015 / Do 20 minut Dovoljeno gradivo
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 10. junij 2017 / Do 20 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M17123212* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK Izpitna pola 2 Slušno razumevanje Sobota, 10. junij 2017 / Do 20 minut Dovoljeno gradivo
Državni izpitni center. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 16. junij 2012 / Do 20 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M12123112* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK Izpitna pola 2 Slušno razumevanje Sobota, 16. junij 2012 / Do 20 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Kandidat
Državni izpitni center. Izpitna pola 2 2. feladatlap Esejske naloge / Esszé típusú faladatok. Torek, 5. junij 2012 / 120 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12152112M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Esejske naloge / Esszé típusú
Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap. Petek, 30. maj 2008 / 90 minut 2008. május 30.
Š i f r a k a n d i d a t a : j e l ö l t k ó d s z á m a : *M08142111M* ržavni izpitni center IOLOGIJ IOLÓGI Izpitna pola 1 1. feladatlap Petek, 30. maj 2008 / 90 minut 2008. május 30., péntek / 90 perc
Državni izpitni center. Izpitna pola 1 1. feladatlap. Petek, 15. junij 2012 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : j e l ö l t k ó d s z á m a : ržavni izpitni center *M12142111M* SPOMLNSKI IZPITNI ROK TVSZI VIZSGIŐSZK Izpitna pola 1 1. feladatlap Petek, 15. junij 2012 / 90 minut ovoljeno
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M10123112* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Krajši vodeni sestavek
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M09123112* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Krajši vodeni sestavek
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M11123111* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje Torek, 14.
Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap. Petek, 30. maj 2008 / 120 minut 2008. május 30., péntek / 120 perc
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M08142112M* BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap Petek, 30. maj 2008 / 120 minut 2008. május 30., péntek
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M09223112* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Krajši vodeni sestavek
*M M03* 3/24. Prazna stran. Üres oldal OBRNITE LIST. LAPOZZON!
*M17142111M* 2/24 *M17142111M02* NVOIL KNITU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Rešitev nalog v izpitni
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 2
Š i f r a k a n d i d a t a : *M08223112* Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Krajši vodeni sestavek
Dr`avni izpitni center. Osnovna raven MADŽAR[^INA. Izpitna pola 1. Bralno razumevanje / 30 minut. Dele` pri oceni: 20 %
[ifra kandidata: Dr`avni izpitni center *001J3111* 001 Osnovna raven MADŽAR[^INA Izpitna pola 1 Bralno razumevanje / 30 minut Dele` pri oceni: 20 % Dovoljeno dodatno gradivo in pripomo~ki: kandidat prinese
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M11123112* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Krajši vodeni sestavek
Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2
[ifra kandidata: *M06123112* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Kraj{i vodeni sestavek Torek, 13. junij 2006 / 70 minut (40 + 30) SPOMLADANSKI ROK MAD@AR[^INA KOT DRUGI
*M M* Višja raven Emelt szint MATEMATIKA
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M101401M* Višja raven Emelt szint MATEMATIKA Izpitna pola. feladatlap Sobota, 5. junij 010 / 90 minut 010. június 5.,
Državni izpitni center MATEMATIKA PREIZKUS ZNANJA ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP. Torek, 8. maja 2007 / 60 minut 2007. május 8.
Š i f r a u ~ e n c a: A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N0710121M* REDNI ROK RENDES MÉRÉS MATEMATIKA PREIZKUS ZNANJA ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP Torek, 8. maja 2007 / 60 minut 2007. május 8., kedd /
Državni izpitni center. BIOLOGIJA B I O L Ó G I A Izpitna pola 1 1. feladatlap
Š i f r a k a n d i d a t a : j e l ö l t k ó d s z á m a : ržavni izpitni center *M13142111M* IOLOGIJ I O L Ó G I Izpitna pola 1 1. feladatlap SPOMLNSKI IZPITNI ROK TVSZI VIZSGIŐSZK Četrtek, 6. junij
Dr`avni izpitni center. SOCIOLOGIJA SZOCIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap. Sobota, 5. junij 2004 / 120 minut június 5., szombat / 120 perc
[ifra kandidata: A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *M04152111M* SOCIOLOGIJA SZOCIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap SPOMLADANSKI ROK TAVASZI IDŐSZAK Sobota, 5. junij 2004 / 120 minut 2004. június
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1
[ifra kandidata: *M04023111* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 1 A) Slu{no razumevanje B) Bralno razumevanje Marec 2004 / 60 minut (20 + 40) PREDPREIZKUS MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM
Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1
[ifra kandidata: *M05223111* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 1 A) Slu{no razumevanje B) Bralno razumevanje Petek, 9. september 2005 / 60 minut (20 + 40) JESENSKI ROK MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA
Dr`avni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap. Petek, 10. junij 2005 / 90 minut június 10.
[ifra kandidata: jelölt kódszáma: r`avni izpitni center *M05142111M* IOLOGIJ IOLÓGI Izpitna pola 1 1. feladatlap SPOMLNSKI ROK TVSZI IŐSZK Petek, 10. junij 2005 / 90 minut 2005. június 10., péntek / 90
Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2
[ifra kandidata: *M05123112* r`avni izpitni center Izpitna pola 2 ) Poznavanje in raba jezika ) Kraj{i vodeni sestavek Torek, 14. junij 2005 / 70 minut (40 + 30) SPOMLNSKI ROK M@R[^IN KOT RUGI JEZIK N
Državni izpitni center. Četrtek, 30. avgust 2012 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12250121M* JESENSKI IZPITNI ROK ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča geografija Regionalna geografija
*M M03* 3/36. Prazna stran. Üres oldal OBRNITE LIST. LAPOZZON!
*M17142112M* 2/36 *M17142112M02* NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Rešitev nalog
Državni izpitni center. Izpitna pola 2 2. feladatlap. Petek, 14. junij 2013 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M13143112M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Petek, 14. junij 2013 / 90
*M M* Višja raven Emelt szint MATEMATIKA
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M081401M* Višja raven Emelt szint MATEMATIKA Izpitna pola. feladatlap Sobota, 7. junij 008 / 90 minut 008. június 7.,
11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M11140111M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA Izpitna pola 1 1. feladatlap Sobota, 4. junij 011 / 10 minut 011. június
*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M10140111M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA Izpitna pola 1 1. feladatlap Sobota, 5. junij 010 / 10 minut 010. június
Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap. Torek, 7. junij 2011 / 90 minut június 7.
Š i f r a k a n d i d a t a : j e l ö l t k ó d s z á m a : ržavni izpitni center *M11142111M* IOLOGIJ IOLÓGI Izpitna pola 1 1. feladatlap Torek, 7. junij 2011 / 90 minut 2011. június 7., kedd / 90 perc
12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2
[ifra kandidata: *M05223112* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Kraj{i vodeni sestavek Petek, 9. september 2005 / 70 minut (40 + 30) JESENSKI ROK MAD@AR[^INA KOT DRUGI
*M M03* 3/32. Prazna stran. Üres oldal OBRNITE LIST. LAPOZZON!
*M15142112M* 2/32 *M15142112M02* NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Rešitev nalog
Državni izpitni center K E M I J A. Izpitna pola 2 2. feladatlap. Torek, 5. junij 2007 / 90 minut június 5., kedd / 90 perc
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : *M07143112M* Državni izpitni center K E M I J A K É M I A Izpitna pola 2 2. feladatlap Torek, 5. junij 2007 / 90 minut 2007. június 5., kedd
*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M1040111M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA Izpitna pola 1 1. feladatlap Četrtek, 6. avgust 010 / 10 minut 010. augusztus
Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1
[ifra kandidata: *M04123111* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 1 A) Slu{no razumevanje B) Bralno razumevanje Sobota, 5. junij 2004 / 60 minut (20 + 40) SPOMLADASKI ROK MAD@AR[^IA KOT DRUGI JEZIK A ARODO
*M M03* 3/20 ( ) Formule. Cx y : = 2. Evklidov in višinski izrek v pravokotnem trikotniku: a 2
*M17401M* /0 *M17401M0* NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma
Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1
[ifra kandidata: *M06223111* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 1 A) Slu{no razumevanje B) Bralno razumevanje Petek, 8. september 2006 / 60 minut (20 + 40) JESENSKI ROK MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA
Državni izpitni center. Izpitna pola 2 2. feladatlap. Petek, 15. junij 2012 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12142112M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Petek, 15. junij 2012 / 90
BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 26. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap. Torek, 1. junij 2010 / 90 minut június 1.
Š i f r a k a n d i d a t a : j e l ö l t k ó d s z á m a : ržavni izpitni center *M10142111M* IOLOGIJ IOLÓGI Izpitna pola 1 1. feladatlap Torek, 1. junij 2010 / 90 minut 2010. június 1., kedd / 90 perc
3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M11223111* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje Ponedeljek,
TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M0940M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA Izpitna pola. feladatlap Sobota, 6. junij 009 / 0 minut 009. június 6.,
TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
Državni izpitni center MATEMATIKA. Sreda, 4. maj 2016 / 60 minut
Š i f r a u č e n c a : A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N16140131M* 9. razred MATEMATIKA Sreda, 4. maj 016 / 60 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Učenec prinese modro/črno nalivno pero
Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap. Petek, 29. maj 2009 / 90 minut május 29.
Š i f r a k a n d i d a t a : j e l ö l t k ó d s z á m a : ržavni izpitni center *M09142111M* IOLOGIJ IOLÓGI Izpitna pola 1 1. feladatlap Petek, 29. maj 2009 / 90 minut 2009. május 29., péntek / 90 perc
Državni izpitni center MATEMATIKA. Torek, 7. maj 2013 / 60 minut
Š i f r a u č e n c a : A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N13140131M* REDNI ROK RENDES MÉRÉS 3. obdobje MATEMATIKA Torek, 7. maj 013 / 60 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Učenec prinese
Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap. Torek, 7. junij 2011 / 120 minut 2011. június 7.
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M11142112M* BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap Torek, 7. junij 2011 / 120 minut 2011. június 7., kedd
Državni izpitni center. Izpitna pola 1. A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M12123111* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK Izpitna pola 1 A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste Sobota, 16.
Državni izpitni center. Izpitna pola 1. A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste
Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M14223111* JESENSKI IZPITNI ROK Izpitna pola 1 A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste Sreda, 27. avgust
Državni izpitni center MATEMATIKA. Sreda, 30. maj 2012 / 60 minut
Š i f r a u č e n c a : A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N14011M* NAKNADNI ROK UTÓLAGOS MÉRÉS. obdobje MATEMATIKA Sreda, 0. maj 01 / 60 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Učenec prinese modro/črno
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1. A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje
Š i f r a k a n d i d a t a : *M08223111* Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje Petek, 29.
Državni izpitni center MATEMATIKA. Izpitna pola / Feladatlap. Sreda, 11. februar 2009 / 120 minut február 11., szerda / 120 perc
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *P083C0M* MATEMATIKA Izpitna pola / Feladatlap ZIMSKI IZPITNI ROK TÉLI VIZSGAIDŐSZAK Sreda,. februar 009 / 0 minut 009.
Kromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
Dr`avni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap. Torek, 6. junij 2006 / 120 minut június 6.
[ifra kandidata: A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *M06142112M* BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap SPOMLADANSKI ROK TAVASZI IDŐSZAK Torek, 6. junij 2006 / 120 minut 2006. június 6.,
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
Državni izpitni center. Torek, 10. junij 2014 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M14150112M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Obča geografija Geografija
Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M09250121M* GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča geografija Izbrane regije Általános földrajz Választott
Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2
[ifra kandidata: *M06223112* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Kraj{i vodeni sestavek Petek, 8. september 2006 / 70 minut (40 + 30) JESENSKI ROK MAD@AR[^INA KOT DRUGI
*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M0840M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA Izpitna pola. feladatlap Torek, 6. avgust 008 / 0 minut 008. augusztus 6.,
TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
Državni izpitni center. Četrtek, 30. avgust 2012 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12250122M* JESENSKI IZPITNI ROK ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Obča geografija Geografija Slovenije
Dr`avni izpitni center. Vi{ja raven MADŽAR[^INA. Izpitna pola 1. Bralno razumevanje / 40 minut. Dele` pri oceni: 20 %
[ifra kandidata: Dr`avni izpitni center *001J3211* 001 Vi{ja raven MADŽAR[^INA Izpitna pola 1 Bralno razumevanje / 40 minut Dele` pri oceni: 20 % Dovoljeno dodatno gradivo in pripomo~ki: kandidat prinese
Dr`avni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap. Sreda, 9. junij 2004 / 120 minut június 9., szerda / 120 perc
[ifra kandidata: A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *M04142122M* BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap SPOMLADANSKI ROK TAVASZI IDŐSZAK Sreda, 9. junij 2004 / 120 minut 2004. június 9.,
Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap Petek, 1. junij 2007 / 90 minut június 1.
Š i f r a k a n d i d a t a : j e l ö l t k ó d s z á m a : ržavni izpitni center *M07142111M* IOLOGIJ IOLÓGI Izpitna pola 1 1. feladatlap Petek, 1. junij 2007 / 90 minut 2007. június 1., péntek / 90 perc
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap. Torek, 1. junij 2010 / 120 minut június 1.
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M10142112M* BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap Torek, 1. junij 2010 / 120 minut 2010. június 1., kedd
Državni izpitni center. Sreda, 5. junij 2013 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M13150111M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča geografija Regionalna
*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M1140111M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA Izpitna pola 1 1. feladatlap Petek, 6. avgust 011 / 10 minut 011. augusztus
Dr`avni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap. Sreda, 9. junij 2004 / 90 minut június 9.
[ifra kandidata: jelölt kódszáma: r`avni izpitni center *M04142121M* IOLOGIJ IOLÓGI Izpitna pola 1 1. feladatlap SPOMLNSKI ROK TVSZI IŐSZK Sreda, 9. junij 2004 / 90 minut 2004. június 9., szerda / 90 perc
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1. A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje
Š i f r a k a n d i d a t a : *M08123111* Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje Torek, 10.
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2
[ifra kandidata: *M04023112* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Kraj{i vodeni sestavek Marec 2004 / 70 minut (40 + 30) PREDPREIZKUS MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO
V sivo polje ne pišite. / A szürke mezőbe ne írjon!
*M1640111M* /0 *M1640111M0* NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma
NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
Tartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1. A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje
Š i f r a k a n d i d a t a : *M07123111* Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje Torek, 12.
V sivo polje ne pišite. / A szürke mezőbe ne írjon!
*M1714011M* /0 *M1714011M0* NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma
V sivo polje ne pišite. / A szürke mezőbe ne írjon!
*M840M* /0 *M840M0* NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma vpišite
Državni izpitni center. Višja raven. Izpitna pola 1 1. feladatlap. Sobota, 9. junij 2012 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M40M* Višja raven SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola. feladatlap Sobota, 9. junij 0 / 90 minut
A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
Državni izpitni center. Izpitna pola 2 2. feladatlap. Četrtek, 7. junij 2012 / 90 minut
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12143112M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Četrtek, 7. junij 2012 / 90
Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ PREIZKUS ZNANJA/FELMÉRŐLAP. Ponedeljek, 9. maj 2011 / 60 minut 2011. május 9.
Š i f r a u č e n c a: A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N11150131M* GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ PREIZKUS ZNANJA/FELMÉRŐLAP REDNI ROK RENDES MÉRÉS 3. obdobje/ szakasz Ponedeljek, 9. maj 011 / 60 minut
*M09151111M* ZGODOVINA TÖRTÉNELEM. Izpitna pola 1 1. feladatlap
Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M09151111M* ZGODOVINA TÖRTÉNELEM Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča zgodovina Egyetemes történelem Četrtek, 4. junij
Az emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd