Géberjén Örökzöld Óvoda és Konyha. Pedagógiai Program

Átírás

1 Géberjén Örökzöld Óvoda és Konyha 4754 Géberjén, Kossuth utca 15. OM azonosító: Pedagógiai Program Géberjén, Készítette: Nagyné Bagaméri Anita intézményvezető

2 Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS Mikrokörnyezetünk jellemzői Humán erőforrás elemzése Tárgyi feltételek elemzése Tevékenységünk jellemzői Gazdálkodásunk jellemzői CÉLKITŰZÉSEINK, ALAPELVEINK Óvodai nevelésünk alapelvei Óvodai nevelésünk célja Gyermekképünk Óvodaképünk, hitvallásunk Nevelési értékeink AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az óvodai csoportok kialakítása és működése Az óvodai csoportok kialakításának szempontjai A napirend kialakításának alapelvei Hetirend kialakításának elvei A tevékenységek munkaformái Szokás-szabályrendszer A nevelési év szakaszai A befogadó időszak Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK AZ ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSAINK FELADATAI Játék Drámajáték Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Környezetvédelem, környezettudatos magatartás alakítása Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A GYERMEKEK MEGISMERÉSÉT ÉS FEJLESZTÉSÉT, A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSÉT SZOLGÁLÓ DOKUMENTUMOK AZ ÓVODA KAPCSOLATAI AZ ÓVODA SPECIÁLIS FELADATAI A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése

3 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek A kiemelten tehetséges gyermekek A GYERMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések területei A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELT, NEM KÖTELEZŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁS Függelék Legitimációs záradék Felhasznált irodalom

4 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvodánk hivatalos elnevezése: Géberjén Örökzöld Óvoda és Konyha OM: Az óvodánk címe, telefonszáma: 4754 Géberjén, Kossuth utca / címe: orokzoldgeberjen@gmail.com Az óvodánk fenntartója, címe: Géberjén és Fülpösdaróc Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása Géberjén, Móricz Zsigmond út 30/A. Óvodai csoportjaink száma: 2 gyermekcsoport Az óvoda engedélyezett férőhelye: 50 fő Engedélyezett dolgozói létszám: 7 fő (közalkalmazott) Módosított programunk benyújtója: A nevelőtestület nevében Nagyné Bagaméri Anita intézményvezető 4

5 1. HELYZETELEMZÉS Óvodánk nagyon szép, egészséges, biztonságos környezetben helyezkedik el. Az óvoda épülete egy régi nemesi kúria átalakításával, kellemes, otthonos teret biztosít a gyermekek számára. A klasszicista stílusban épült Jékey kastélyt szép park veszi körül. Különösen értékesek a Hét vezér emlékére ültetett öreg tölgyfák. Községünkben már 1969-ben elkezdődött a rendszeres óvodai oktatás. Az első időkben, két épületben, vegyes életkorú csoportokkal, majd 1982-től a jelenlegi csoportszobákban foglalkoztak óvodapedagógusok a gyermekekkel. A szabad intézményválasztás lehetőségével élve több településről érdeklődnek az intézményünk iránt Mikrokörnyezetünk jellemzői A családok szociokulturális háttere heterogén. A szülők iskolázottsága, életmódja, lakás körülményei, jövedelem szintje megosztottságot mutat. Az óvodai felvételre jelentkezők elhelyezését meg tudjuk oldani, és óvodánk jó hírnevének köszönhetően más településről jelentkezőket is felveszünk, természetesen, ha a helyi igényeket kielégítettük Humán erőforrás elemzése Óvodapedagógusok száma: 3 fő Dajkai munkakörben dolgozók: 2 fő Nevelőtestület képzettségi mutatói Intézményvezető Óvodapedagógus Szakvizsgázott vezető óvodapedagógus, Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus, Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető. Szakvizsgázott pedagógus, 1.3. Tárgyi feltételek elemzése Csoportszobáink kis létszámú csoportoknak megfelelőek. Az óvodával közös épületben van a konyha, amely nem csak az óvoda, az iskola-napközi otthon, hanem a település lakóinak is biztosítja az étkezést. Tornateremmel nem rendelkezünk, lehetőség szerint a csoportszobák ártrendezésével vagy az udvaron valósítjuk meg a mozgásfejlesztést. A játékudvar tágas, bokrokkal és fákkal övezett, homokozó és különböző mozgásfejlesztő játékok elégítik ki a gyermekek mozgásigényét. Környezetünk a nevelés szempontjainak megfelel, esztétikus, biztonságos. A nevelés feltételeinek bővítését segítették sikeres pályázataink, rendezvényeink, a dolgozók összefogása és a fenntartó által biztosított eszközbeszerzési keret. 5

6 1.4. Tevékenységünk jellemzői A napi tevékenységek során biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést az optimális fejlődéshez, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, és a gyermekek jogait, érdekeit tartjuk elsődlegesnek. Gazdag tevékenységformák szervezésével, az aktuális tevékenységformák sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően változatos módszerek alkalmazásával kívánjuk elérni, hogy az életkoruknak, egyéni ütemüknek megfelelően fejlődjenek, tudatosan építve a bennük rejlő személyiségfejlesztő hatásokra. A gyermekek kíváncsiságára, cselekvési kedvére építve aktivizáljuk őket az egyre nagyobb önállósággal végzett tevékenységekre, a verbális közlésre, a beszélő környezet megteremtésével. Nagy gondot fordítunk az élményekre épülő, tapasztalatszerző séták, kirándulások, programok előkészítésére és lebonyolítására. Szeretnénk elérni, hogy befogadóvá tegyük a gyermeket az iránt, mi a szép, mi az érték körülöttük. A gyermek azt tapasztal, amit lát, amit hall, amit megérinthet. Óvodánk olyan feltételeket teremt, amelyekben adódnak olyan szituációk, amelyek alkalmasak a gyermeki szükségletek kibontására., pl. élmények biztosítása, a felnőttek szeretete a gyermekek iránt, érdekes játékok a kísérletekhez, megfigyelésékhez eszközök stb. Nagy hangsúlyt fektetünk a mindennapok során a környezeti értékek felismertetésére az óvodán belül és az óvodán kívül is. Az értékőrző és értékközvetítő nevelési feladataink kiterjednek a fogyasztási és takarékossági szokások formálására, pl. energia, víz, stb. valamint értéket teremtünk az épített természet iránti felelősségvállalás terén is (pld udvarunk értékei, a csoportszoba tárgyai, maga az épület óvása). Így kívánjuk minél hatékonyabban befolyásolni a megismerő folyamatokat, a környezettudatos magatartás alakítását. Folyamatos önképzéssel, célirányos továbbképzésen történő részvétellel igyekszünk lépést tartani a szakmai fejlődéssel. Munkánk során keressük, kutatjuk a legcélravezetőbb módszereket és eszközöket, fejlesztjük a kompetencia nevelés terén alkalmazott módszertani munkánkat. Felhasználjuk a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutatva az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Szakmai, pedagógiai kapcsolataink alakultak ki a környékbeli óvodákkal, a helyi általános iskolával, a mátészalkai Pedagógiai Szakszolgálattal, a mátészalkai 2. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal Gazdálkodásunk jellemzői Önállóan működő költségvetési szervként, költségvetésből finanszírozzuk az alapellátáshoz szükséges feltételeket. A karbantartási, javítási, felújítási munkálatokat a fenntartó látja el. Figyelemmel kísérjük a régiós és egyéb pályázatokat, aktív részvételünkkel bővítjük anyagi forrásainkat. 6

7 2.1. Óvodai nevelésünk alapelvei 2. CÉLKITŰZÉSEINK, ALAPELVEINK Alapelveink - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot. - A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom és védelem övez. - Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, és szükségleteinek kielégítése. - Érvényesül az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedések, műveltségtartalmak közvetítésével, a gyermekek személyiség fejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatása az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása. - A gyermekek folyamatos értékelése során a pozitív megerősítést helyezzük előtérbe. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye, valamint a nemzetiségi gyermekek nevelése során megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció. Küldetésnyilatkozatunk Érzelmi biztonságot nyújtó, a különbözőséget elfogadó, szeretetteljes légkörben élmény gazdag mindennapok megteremtése. A gyermeki személyiséget az elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övez, ahol a gyermekközpontúság abban teljesedik ki, hogy befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, segítve ez által a sokoldalú személyiségfejlődést, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, az önállóságot, az örömteli tevékenységek és a kreativitás kialakulásának lehetőségét. Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A gyermekek fejlődését változatos tevékenységeken keresztül biztosítjuk, amelyben a gyermek pozíciója a kezdeményező, önkifejező, öntevékeny szubjektív egyén, az óvodapedagógus viszonyítása az orientáló, segítő, öntevékenységet kibontakoztató. Tiszteletben tartjuk a gyermekek és a szülők emberi méltóságát, jogait. Törekszünk a szülői igények és vélemények folyamatos megismerésére, azok nevelőmunkánkba való beépítésére. Fontosnak tartjuk munkatársaink széleskörű szakmai felkészültségét, innovációs törekvéseit, minőség iránti elkötelezettségét, partnereink támogatását, hiszen ezek jelentik a biztosítékot céljaink eléréséhez. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért - A szakmai fejlődés, megújulás érdekében, pedagógiai gyakorlatunkat folyamatosan elemezzük. - Szakmai felkészültségünk egyéni sajátosságai képessé tesznek bennünket arra, hogy alkalmazkodjunk a mindenkori szerepelvárásokhoz, melyek megkívánják kommunikációnk folyamatos fejlesztését, elősegítve ezzel önkifejezésünket is. - A továbbképzési lehetőségeket kihasználva rendszeresen tájékozódunk a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről. 7

8 - Az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató, intézményünkben fellelhető digitális technológiai eszközöket, lehetőség szerint alkalmazzuk. - Az online megvalósuló szakmai együttműködésekben lehetőségeinkhez mérten aktív részt vállalunk. - Élő szakmai kapcsolatrendszert alakítunk ki az intézményen kívül is lehetőségeinkhez mérten. - Munkánkban igyekszünk alkalmazni új módszereket, tudományos eredményeket. - Részt veszünk intézményi innovációban, pályázatokban, külső felkérés alapján kutatómunkában Óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk célja a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermek eltérő fejlődési ütemének figyelembevétele. - A nevelésben az eltérő fejlődési ütem és az egyéni sajátosságok dominanciájának figyelembevétele. Az életszakasznak megfelelő éves kortól 7-8 éves korig sokoldalú képességfejlődés és nevelés optimális feltételeinek biztosítása. - Ideális egyensúly kialakítása a nevelés tartalmában, szervezeti kereteiben az eszközök, módszerek alkalmazásában, a gyermek optimális terhelése és a harmonikus fejlődése érdekében. - A gyermeki aktivitás, érdeklődés, fogékonyság kihasználásában a gyermeki szabadság biztosításával az önállóság kialakulásának és egyéni képességek korlátlan fejlődésének támogatása. - A gyermek neveltségének életre szóló megalapozása az étkezési kultúra, a viselkedési formák, az illendőség gyakorlása, kialakítása. - A nemzetiséghez tartozó és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált fejlesztése. - A hátrányos helyzetű gyermekek nevelése révén az esélyegyenlőség növelése, az indulási hátrányok csökkenése, az iskolába való átmenet zökkenő mentesebbé tétele. - A cigány nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének, figyelembevételével kultúrájuk, szokásaik, etnikai identitásuk erősítése. - A sajátos nevelési igényű gyermekek jogainak érvényesítése és a sajátosságaikból adódó különbségek csökkentése. - A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességeinek fejlesztése. - A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi képességek fejlesztése Gyermekképünk Gyermekképünket a fejlődés lélektani törvényszerűségek alapján határozzuk meg. Abból a tényből indulunk ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Figyelembe vesszük az eltérő adottságokkal bíró gyermekek személyiségét, mivel minden gyermek külön egyéniség, fejlődését részben genetikai adottságok, részben a családi miliő, részben pedig a környezeti hatások határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és 8

9 szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Hangsúlyozzuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését, differenciálását, az egyéni bánásmód elvét, valamint a szabad játék fontosságát. Mindezen törvényszerűségeket nevelői munkánk szolgálatába állítva fejlődik a gyermek kreativitása, problémamegoldó képessége, örömmé válik számára a felfedezés, gazdag ismeretanyagot szerezhet, kialakul önállósága, az életkornak megfelelő magas szintű neveltsége. Segítő pedagógiai attitűdön keresztül fejlesztjük a gyermekek szociális érzékenységét erkölcsi értékeit, önmagukhoz és másokhoz való viszonyát, alkalmassá tesszük őket egyéni fejlődési ütemük szerint az általános magatartás-normarendszer elsajátítására, így óvodásból iskolássá érnek. Óvodánkban a gyermek az óvodáskor végére a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs Óvodaképünk, hitvallásunk Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelő-oktató intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítjuk a gyermek számára a tartalmas óvodai életet, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékot, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakat, környezettudatos magatartás alakulását, emberi értékek közvetítését, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetet. A rendelkezésre álló tanulás, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismerjük, kritikusan, céljainak megfelelően használjuk. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Tekintettel vagyunk a hozzánk járó, a más nemzetiségi családok hagyományainak ápolására, átörökítésre, önazonosság megőrzésére, nyelvi nevelésére és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségeinek biztosítására. Törekszünk arra, hogy értékközvetítő tevékenységünket az együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemezze. Beszélő környezet kialakításával biztosítjuk a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi és értelmi nevelést és fejlesztést. Munkánk során érthetően és a pedagógiai céljainknak megfelelően kommunikálunk. Kommunikációnkat minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyermekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakítunk ki. Tudatosan ösztönözzük a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A kapcsolattartás és az együttműködés során kihasználjuk az infokommunikációs eszközöket adta lehetőségeket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködünk a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Nyitottak vagyunk a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználjuk őket a szakmai fejlődés érdekében. Fontos motívumnak tartjuk a szeretetteljes, érzelmi biztonságon, bizalmon nyugvó, érzelem gazdag, szabad alkotó légkörű óvodai élet kialakítását, az egészséges, biztonságos óvodai környezet, a befogadó óvoda megteremtését. 9

10 Fontosnak tartjuk pedagógiai munkánk során az otthonról, a gyermek szociokulturális környezetéből hozott tapasztalatok feltárását, a más forrásokból szerzett, előzetes ismereteik, tudásuk felmérését, melyekre építhetünk lehetőségeinkhez mérten. Munkánkban figyelembe vesszük a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat. Nevelőközösségünk erőssége a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. Hiszünk a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk. A programunk középpontjában a gyermek áll, megvalósításának meghatározó személye az óvodapedagógus, aki kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes, derűs és vidám egyéniségével hiteles, etikus mintát ad a gyermeknek és szülőnek, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, pontos fogalomhasználatra törekszik, mely példaértékű kell, legyen. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő, funkcióit a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását Nevelési értékeink Nevelési értékek A mozgás prioritása Az egészséges életmód kialakítása és fenntartása A játék elsődlegessége Pedagógiai feladat A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása. Testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), fizikai erőnlét a koordinációs készségek, és a térérzékelés tudatos fejlesztése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés-és az egészségmegőrzés valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása. A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítás. A szabadjáték elfogadása: az egyes gyermekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása. Derűs, nyugodt légkör biztosítása. A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása. A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése. A támogató, visszaható játékpedagógiai eljárások alkalmazása. Az interperszonális (személyközi) kapcsolatok új formáinak 10

11 Az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés fejlesztése Az egyéni különbségek tiszteletben tartása alakítása. Az énkép önismeret önértékelés fejlesztése. Értékek, normák kialakítása. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a dolgozók modell értékű bánásmódja során. Az értékorientált közösségi nevelés az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a képesség fejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján. Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a másság elfogadása, a tolerancia, és a segítőkészség. Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembe vétele. Működési értékek Minőség iránti elkötelezettség Együttműködési készség Működési feladat A PP minőségi megvalósítása. Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás. Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés. Gyermek centrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete. Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör. A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága. Szakmai elhivatottság. Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé. Értékorientáltság, pozitív beállítottság. A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése). A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka (team munka) a közös célok megvalósításához. A dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása. Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség. 11

12 3. Az óvodai nevelés feladatai 3.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi-lelki szükségletének kielégítése. - egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása Értelmezésünkben az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítását jelenti. Olyan feltételrendszert teremtünk, ahol az egészséges életvitelhez szükséges képességek, jártasságok, készségek megfelelően tudnak fejlődni. Biztosítjuk gyermekeink számára az egészséges és biztonságos környezetet. Ezen belül óvodai nevelésünk feladata: - A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, a testápolás, tisztálkodás, mozgásigényének kielégítése, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása, a gyermeki önállóság fokozása. - Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, különböző mozgásos játékok kezdeményezésével. - A gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése folyamatos mozgáslehetőség biztosításával, tornaszoba hiányával az udvaron és a csoportszobában egyaránt. - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése érdekében együttműködés a szülőkkel meghívott előadókkal, közös programok keretében. - Az egészséges életmód, a testápolás, tisztálkodás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka közötti összehangolt munkával valósítható meg. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, melyet a környezetvédelmi, világnapok, gyermekek életkorához igazodó feldolgozásával valósítunk meg ( Víz Világnapja, Föld Napja). - Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. Gondozás A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfort érzetének biztosítása, a gyermeki szükségletek kielégítése. A gyermeket engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WC-re menni, vizet inni, tisztálkodni a nap bármely szakaszában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődésének elősegítése céljából. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógus és gyermek, a dajka - gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszik 12

13 lehetővé, alakítják a gyermekek énképét, segítik önállóvá válásukat. A tevékenységben a felnőtt-óvoda pedagógus-dajka, szülő-a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva ad segítséget, és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére belső igénnyé válnak. A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére is. (pl.: igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés). Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi, szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék. A testápolás, tisztálkodás, öltözködés, étkezés szokásrendszere A gyermek tisztaságigényének kialakítását biztosítja. Különös gonddal kell védenünk a gyermekek érzékszerveit. A bőrápolás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC használat kapcsán a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt. A védőnővel kötött együttműködés keretében rendszeres tisztasági szűrővizsgálat történik, a szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak a higiénés gondok megoldásáról. Az öltözködésnél, fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék, a biztonságos, kényelmes cipő használatát mozgásos tevékenység közben elvárjuk. Az önálló testápolás, tisztálkodás, öltözködés, étkezés, szervezettségét az óvodába lépés első pillanatától igyekszünk biztosítani. Fiatalabb, gyengébb képességű gyermekeknél Kis segítséggel egyéni eltérésüknek megfelelően végezzék maguk körül adódó testápolási, öltözködési étkezési önkiszolgáló teendőket. A szükség szerinti segítségadás: Folyamatos figyelemmel kísérést, elakadás esetén azonnali segítséget jelent. Idősebb, fejlettebb képességű gyermekeknél Önállóan végezzék (személyük körüli) a tisztálkodási, öltözködési, étkezési teendőket, szükség szerinti segítségadással. A kis segítségadás: A tevékenység szóbeli magyarázattal történő bemutatását, az önállóság egyre erőteljesebb ösztönzését jelenti. Testi nevelés elősegítése Mozgás A gyermek természetes mozgásigényét sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a tornaszereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, mintát adva ezzel a szülőknek is. A szülőkkel közösen mozgásos programot szervezünk: gyermeknap, családi nap. 13

14 Levegőzés, pihenés és alvás A levegő: Az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt kell a gyermeknek a szabadban töltenie. A gyermek természetes joga a csendhez, a pihenéshez való jog, ezért különösen ügyelünk a nyugalom feltételeinek megteremtésére. Pihenés és alvás feltételei: - tiszta levegő, kényelmes fekvőhely, - nyugodt légkör, - az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének. Egészséges táplálkozás A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer és a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- szabályrendszer, az óvoda dolgozóinak modell értékű jelenléte. Az idősebb fejlettebb képességű gyermekek esetében a - közösségért - végzett naposi munka örömének átélésére nyílik mód. A gyermek táplálkozási szokásait tiszteletben tartva ösztönözzük, de nem kényszerítjük az eddig ismeretlen ételek elfogadására, de az étrend megismertetésével, közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozásának kialakítását. A külső világ tevékeny megismerése keretében tervezett témáknál (zöldségek, gyümölcsök, testünk) szerepelnek az egészséges ételeket népszerűsítő, az egészséges életmódra ösztönző tevékenységek. Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, környezetéhez történő alkalmazkodást és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában: - a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása, - a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása. A lelki- egészségre nevelés területei az óvodában: - az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása, - a hibás viselkedési módok kezelése (viselkedésrendezés), - a stressz hatások kompenzálása, - a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. segélykiáltások megértése és megoldása, - szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, gyermekpszichológus segítségnek kérése. A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi óvodai tevékenységhez. Jól szolgálják a feladat megvalósítását, a differenciálásra is alkalmas drámajátékok. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapvető feladataink a bántalmazás, erőszak megelőzésében: - közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, együttműködés a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, - a szülőkkel szoros kapcsolattartás során, felvilágosítás, a szakemberek segítségének felkínálása, a káros hatások ellensúlyozása, 14

15 - az agresszió minden formájának feloldása elítélése, befolyásolása (pl. a TV káros hatásai, mint a szülői értekezlet témái), - közlekedési ismeretet adó játékos tevékenységek szervezése, - rendőrség által szervezett bűnmegelőzési programok kezdeményezése, - veszélyhelyzetek elkerülését segítő mesegyűjtemény beépítése a mindennapokba. A gyermekek egészségének védelme, edzése A gondozási, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi - minden nevelési év kezdetén biztosított feltételrendszer: - folyamatosan felhívjuk a gyermekek figyelmét a balesetek megelőzésére, szabályok betartására, - az udvar játékainak átvizsgálása balesetvédelmi szempontból, - az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás, - a gyermek által használt eszközök biztonságos elhelyezése. Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon, nyomon követhető a gyermek különös betegsége, illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük. A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve történik. Éves rendszerességgel kerül sor a védőnői, orvosi szűrésekre, vizsgálatokra. A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel, kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk minden évszakban a szabadlevegőn való tartózkodásra és a nap káros hatásainak kiküszöbölésére (napernyők, árnyas helyek) A fentiek megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Egészséges környezet biztosítása Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve a környezet alakítását, szépítését tudatosan megtervezve igyekszünk olyan optimális tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Kitűnő adottságú udvarunk tér, talaj alkalmas a természetes mozgás játékos gyakorlására. Az udvar esztétikai szépségét adja: - a virágoskert, - bokrok, fák, cserjék, és - a zöld pázsit. A zöldövezetbe illő természetes anyagból készült kombinált famászókáink a különböző típusú mozgáselemek kipróbálásához, gyakorlásához nyújtanak lehetőséget. A csoportszobák berendezése, felszerelése színharmóniája a gyermekek otthonosságát, jó közérzetének biztosítását szolgálják. 15

16 A fejlődés eredménye az óvodáskor végére - A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási, tisztálkodási teendőket. - Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. - Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. - Készségszinten használják az evőeszközöket. - Igénylik az asztal esztétikus rendjét. - A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek). - Önállóan öltöznek, ruháikat ki begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. - Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik. - Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. - A teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, a prevenciós programok hatására a gyermekek egészségi állapota kedvezően alakul. Egészségfejlesztési program Az egészség védelemre nevelés nagy jelentőséggel bír a kisgyermekek személyiségfejlesztésében. A mindennapos óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető értéket állítja pedagógiai programjának középpontjába. Az egészség testi, lelki, társkapcsolati jellemzője egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, nem önálló nevelési feladat. Az egészségvédelmi nevelés áthatja az óvodai élet egészét: - Az egészségfejlesztés kialakításában valamennyi pedagógusnak és a pedagógia munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és kötelessége. - Az egészségvédelmi nevelés valamennyi gyermek aktív, cselekvő bevonásával valósul meg. - Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegség megelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos magatartás belső igénnyé fejlesztése. - Az egészségfejlesztés felvilágosítással, a munka és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával történik. Az egészségnevelési célja A gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének - lelki, testi, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak - biztonságban és egészséges környezetben történő alakítása. Az óvodapedagógus feladatai - Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme. - Környezettudatos magatartásformák fejlesztése. - A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés. - Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatására szoktatás. - A komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére nevelés az óvodapszichológus tevékeny részvételével. - Ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakításának fejlesztése. - Annak tudatosítása, hogy az egészségvédelem fontos és tenni kell érte. 16

17 - A gyermekek megismertetése a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének lehetőségeivel, a kapcsolatteremtő és a drámajáték eszközeivel. Az egészségnevelés tartalma - Az egészséges táplálkozás. - A mindennapos mozgás. - A testi és lelki egészség fejlesztése. - A bántalmazás és az erőszak megelőzése. - A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás. - A személyi higiéné. Módszerek, eszközök, az egészségnevelési programok megvalósításához - Nevelőtestületi értekezlet. - Tréningek. - Szülői fórumok egészségfejlesztő, népegészségügyi, mentálhigiénés szakember, bevonásával. - Sport napok a szülőkkel. - Szűrővizsgálatok. - Kirándulások, szabadidős programok, kísérletek. - Mérések. - Egészségvédelmi, környezetvédelmi programok bemutatása. - Szelektív hulladék gyűjtése a szülők bevonásával. - Higiénés eszközök bemutatása. - Közös programok az óvodai partnerek bevonásával. Együttműködés az óvoda partnereivel Az óvodának kiemelt az intézmény együttműködési kötelezettsége a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, így pl: - egészségügyi szolgáltatást nyújtók (a védőnői szolgálat, a háziorvos,), - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (a családsegítő szolgálat, átmeneti otthonok), - közoktatási intézmények (óvodák, iskolák, nevelési tanácsadók), - rendőrség, - ügyészség, - bíróság, - menekülteket befogadó állomások, menekültek átmeneti szállásai, - társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, - munkaügyi hatóság. Amennyiben a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, meg kell keresni a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. 17

18 Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés célja: - Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkörben, a családi nevelést kiegészítve alakulnak a gyermekek társas szükségletei, gazdagodnak az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmei, fejlődik a közösséghez és különbözőségek elfogadásához való pozitív viszonyuk. Az óvodapedagógus feladatai: - Az újonnan érkező gyermek közösségbe történő befogadásának segítése. - A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a gyermekek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése, mely során a pedagógus tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során. - Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők modell értékű bánásmódja során. - A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás normarendszer kialakítása. - Az értékorientált közösségi nevelés az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. - Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermekgyermek, gyermek óvodapedagógus, gyermek dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez. - A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása. - A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz, családhoz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése. - A cigány nemzetiségi gyermekek szokásainak, kisebbség kultúrájuk, egyes elemeinek megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása. - A rendszeres óvodába járás segítése nyitott programokkal, valamint a családokkal történő intervenciós gyakorlat megvalósításával. - A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában. - Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül, amelyben a másság elfogadása mindenki számára természetes. A szülőkkel támogató, segítő módon beszélünk a gyermeket érintő nevelési kérdésekben, előtérbe helyezve a viselkedés rendezés módszerét. Az óvoda minden dolgozója felé elvárásunk, hogy magatartása, kommunikációja, viselkedése a gyermek és a szülő számára modell értékkel bírjon, és hiteles legyen. Az óvoda alkalmazottainak példája 18

19 fejlessze a gyermekek viselkedési kultúráját (bátorítás, türelem, bizalom, siker kudarc kezelése, konfliktus kezelése, kompromisszumok keresése.) Pedagógusaink csoportjukban tudatosan alkalmazzák a konfliktus megelőzés módszereit, pl. a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, az adott helyzetnek megfelelően helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. - A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Olyan lehetőségek biztosítása a nevelési év folyamán, hogy a gyermekek minél többször megtapasztalják a közösen átélt élményeket csoportszinten, óvodaszinten és óvodán kívüli tevékenységek során egyaránt. (lehetőség szerint: közösségépítés elősegítését szolgáló szülős barkácsolások; a gyermekek születésnapjának megünneplése; Mikulás, Advent, Karácsony; Fonó-játszóház; Farsang; Víz Világnapja; Föld Napja; Húsvéti készülődés; Anyák napja; Gyermeknap; Családi Nap; Évzáró, élményszerző séták, kirándulások). - Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitás, a keresztény, kulturális értékek hazaszeretet és a szülőföldhöz és a családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Óvodánk szűkebb és tágabb környezetének megismerése érdekében élményszerző sétákat szervezünk. (intézmények, emlékművek, park, gyümölcsös, ill. veteményes kert, baromfiudvar, állatgazdaság). - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Értékorientált közösségi és erkölcsi nevelés során a társas kapcsolatok alakulásának segítése a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek viszonylatban Nevelőmunkánk a gyermek-gyermek viszonylatban egymás megismerésére, a toleranciára, a különbözőségek megismerésére, elfogadására és tiszteletére irányul. A társas kapcsolatok alakulásának felmérése és állandó változásának figyelemmel kísérése segíti a gyermek-gyermek viszony megismerését, és ezzel a társas kapcsolatok kialakításának célzott, tevékenységen keresztül történő segítését. Társas együttműködés közben tanulják meg a gyermekek az egymás felé fordulást, egymás segítését, valamint a közösség alapvető normáit. Alkalom nyílik az egymáshoz való viszonyításra, mely szükséges a reális énkép kialakításához, önkifejező törekvéseihez, önérvényesítéséhez. A gyermeki kapcsolatok (gyermek-gyermek, gyermek-dajka, gyermek óvodapedagógus) együttműködése során válik természetessé, hogy minden gyermek, különbözőségeivel is elfogadható és szerethető. A felnőtt-gyermek kapcsolatában: a felnőtthöz fűződő viszony nyújtja az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely a jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet teszi lehetővé. A kommunikatív jelek megértésével, a mindenki számára azonosan értelmezett szokás-és normarendszer kívánalmaival a feltétel nélküli szeretet fokozatai, a gyermekek számára egyértelművé válnak. 19

20 Az udvarias magatartás formáinak elsajátítása által a gyermekek képessé válnak a társak ellentétes véleményének elfogadására, alakul a szülők, felnőttek iránti figyelmesség, tisztelet. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére - Érzelmileg kötődnek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. - Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés. - Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. - Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére - A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása. - A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján befejezik. - A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. - Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek megegyezésre jutni. - Az alapvető udvariassági szokásokat igyekeznek betartani (köszönés, figyelmesség, előzékenység, vendég köszöntése, kérés, megköszönés módja). - Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz, családhoz való kötödés alapja. - Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikációkülönböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra-, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismeretire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. - Az értelmi nevelés további feladatai: Egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekbe és helyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás-alkotóképesség)- fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitását fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja: Az anyanyelv megbecsülésén és szeretetén keresztül alakul: - a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs készsége, - beszédészleléssel a beszédhangok felismerése, kapcsolása, - beszédmegértéssel a szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének tartalmának megértése, - fejlődnek értelmi (kognitív) képességeik. 20

21 Az óvodapedagógus feladatai: A gyermek egyéni kíváncsiságára, érdeklődésére építve - A kommunikáció, különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával. - Tevékenységekben az anyanyelv gazdagságának, multikulturális elemeinek megismertetése, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése, használatának gyakorlása. - A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása. - A tervezetten szerzett tapasztalatok gyakorlatorientált megvalósítása. - A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása. - A kognitív képességek fejlesztése az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotóképesség fejlesztése és az alakuló fogalmi gondolkodás fejlesztésével, az iskolai beilleszkedéshez szükséges értelmi érettség kialakítása. - Valamennyi értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása. - Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd. - Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. - A cigány gyermekek nevelésében és a nyelvi kifejezőkészség hanghordozás, gesztikuláció- és a belső érzelemvilág közötti összhang megteremtése. - A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A nyelvi elmaradások korrigálásának gyakorlata Logopédiai foglalkozások. Napi anyanyelvi játékok. Drámajáték elemeinek alkalmazása. Az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztés a nyelvileg hátrányos helyzetű gyermek esetében. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben használnak az elvont kifejezéseket. - Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat. - Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditív differenciálásra. - Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni. - Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. - Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik. - Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző. 21