Importbeszerzés Áfája

Átírás

1 Importbeszerzés Áfája Időállapot: Szerző: Gyüre Ferenc, Lektor: Zagyi Andrásné, Módosítva: :09:47 Tartalomjegyzék: 1. Importbeszerzés 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A harmadik -EU-n kívüli- országokkal való kereskedelem a digitális megoldások fejlődése okán az utóbbi években dinamikusan megnövekedett. Ezekből az országokból való beszerzésekre speciális áfaszabályok vonatkoznak, melyet jelen komplex téma mutat be részletesen. 1. Importbeszerzés Az Áfa tv. értelmében termékimportról csak a harmadik országból érkező termékforgalom kapcsán beszélhetünk. Az általános forgalmi adó szempontjából május 1-jétől minden olyan termékmozgás, szolgáltatásnyújtás amely másik tagállam felől érkezik, termékimportként semmilyen körülmények között nem értékelhető. Azonban előfordulhat, hogy egyéb jogszabályok, jogterületek továbbra is importként neveznek meg olyan ügyleteket, amelyek során belföldre másik tagállamból érkezik termék, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ettől függetlenül az Áfa tv. szabályainak alkalmazása során az ilyen ügyleteket nem termékimportként, hanem a közösségi beszerzés szabályai szerint kell minősíteni. 1. A termékimport Áfa tv. szerinti definíciója Az Áfa tv. értelmében a termékimport alatt olyan terméknek a Közösség területére történő behozatalát vagy egyéb módon való bejuttatását értjük, amely az Európai 1. oldal

2 Unióban nincs szabadforgalomban. Ez egyébként a termékimport alapesete is. Továbbá termék importjának minősül az is, ha a szabadforgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely az Áfa tv. értelmében harmadik állam területével esik egy tekintet alá. Ez a termékimport speciális esete. Mint ahogyan látható, a termékimport alapesete az, amikor olyan terméknek a Közösségbe történő behozatala történik, amely termék nem tekinthető vámjogi értelemben szabadforgalomba helyezettnek. A termékimport esetében tisztázni kell, hogy nem szükséges az, hogy a terméket harmadik országból fizikailag közvetlenül Magyarország területére léptessék be, hanem az a termékimport, hogy a terméket harmadik országból a Közösség területére juttassák be. Ez alapján például termékimport az is, ha a termék Közösségbe történő bejuttatása az Egyesült Államokból franciaországi beléptetéssel és franciaországi szabadforgalomba helyezéssel történik, más kérdés, hogy a konkrét adókötelezettségek ezen termékimport kapcsán nem Magyarországon, hanem Franciaországban keletkeznek. A termékimport speciális esete némiképpen a korábbi metodikától eltér. Ezen speciális esetekben a termék már vámjogi szabadforgalomban van, azonban az áfa szempontjából mégis termékimport teljesül. Erre akkor kerül sor, ha a Közösség vámterületének minősülő olyan területről érkezik a termék, amely terület nem tartozik a Közösségnek az áfa értelmében vett területéhez, de ugyanakkor a vámszabályok alapján a Közösség vámterületének tekintendő (például a Csatornaszigetek, vagy az Athosz-hegy). Vámjogi szempontból az innen érkező termékek már a Közösségbe való belépéskor szabadforgalomban vannak, azonban az áfa szempontjából mégis termékimport jogcímén történik adóztatásuk. A termék harmadik országból történő bejuttatását követően nem szükségszerű, hogy azonnal annak szabadforgalomba helyezése megtörténjen. Vannak olyan esetek, hogy a behozott termék valamilyen különleges vámeljárás alá, vagy különleges vámjogi helyzetbe kerül. Ilyen lehet például: a vám elé állítás során történő átmeneti megőrzés, a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás, a vámraktározási eljárás, a vámfelügyelet melletti feldolgozás, az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás, 2. oldal

3 a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás, a külső közösségi árutovábbítási eljárás. A termékimport adóztatható tényállást eredményez. A termékimport nem kizárólag akkor minősül adóztatható tényállásnak, ha azt adóalany valósítja meg, hanem bármilyen olyan esetben, amikor bárki harmadik országból a Közösség területére terméket juttat be. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az a termékimport, amikor például egy áfaalany kft. Ukrajnából vásárolt terméket hoz be a Közösség területére, hanem az is, ha egy magánszemély juttat be valamilyen terméket harmadik országból a Közösség területére. A termékimport megvalósulása során nem szükséges, hogy a termék értékesítés keretében érkezzen a Közösség területére, ami azt jelenti, hogy termékimportot és áfakötelezettséget eredményez az is, ha például egy magyar személy Amerikából hozza be a vámmentesség alá nem tartozó bútorait, háztartási gépeit A termékimport teljesítési helye A termékimport teljesítési helye főszabályként a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség terültére történő behozatalkor, vagy egyéb módon való bejuttatásakor van. Azonban ha a termék a behozatalt követően különleges vámjogi helyzetbe, vagy különleges vámeljárás alá kerül, akkor a teljesítés helye nem azon tagállam, ahol a termék a behozatalkor, illetve egyéb módon történt bejuttatáskor van, hanem azon tagállam, amelyben a termék különleges vámjogi helyzete megszűnik, illetve amelynek területén a termék a különleges vámeljárás alól kikerül. A két teljesítési hely szabály összevetéséből az következik, hogy a termékimport ott teljesül, ahol a terméket vámjogi értelemben szabadforgalomba helyezik. Például, ha a terméket egy magyar adóalany hozza be a Közösség területére Izraelből úgy, hogy a termék első körben egy németországi kikötőbe kerül, és ott egyúttal a magyar adóalany kéri a német vámhatóságtól a termék szabadforgalomba helyezését, akkor az import teljesítési helye és így az import tagállam Németország lesz. A magyar adóalany azonban megteheti azt is, hogy a német vámhatóságtól nem kéri a termék szabadforgalomba helyezését, hanem majd csupán a terméknek Magyarországra történő érkezésekor a magyar vámhatósággal helyezteti azt szabadforgalomba. Ebben az esetben a terméket Németországban különleges vámeljárás (külső közösségi árutovábbítási eljárás) alá kell helyeztetni, ami egyben 3. oldal

4 azt is eredményezi, hogy a termékimport teljesítési helye és így az import tagállam nem az a tagállam lesz, ahol a termék belép az Unióba, hanem az a tagállam, ahol a különleges vámeljárás alól a termék kikerül, ami jelen esetben Magyarország A termékimport adóalapja A termékimport adóalapjának több összetevője van/lehet. Az adóalap meghatározásakor elsősorban a vámértéknek van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a termékimport során nem a felek által megállapodott értékből kell kiindulni az áfaalap megállapításakor, hanem abból az értékből, amelyet a vámjogi szabályok szerint vámértékként kell megállapítani. A vámértéken túl azonban az import áfaalapját növelik például az adók, illetékek, hozzájárulások, lefölözések és más kötelező jellegű olyan befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, kivéve magát az általános forgalmi adót növelik még az import áfaalapját azok a járulékos költségek is, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel (pl. a fuvarozási, biztosítási költségek) továbbá azok a járulékos költségek is, amelyek a teljesítéskor ismert az első közösségi rendeltetési helytől eltérő további közösségi rendeltetési helyig merülnek fel. Az Áfa törvény értelmében mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába igazoltan beépül. Ebből az következik, hogy a termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatások különösen a fuvarozás csak abban az esetben lehetnek adómentesek ha azok ellenértéke a termékimport adóalapjába igazoltan beleépül. Ez a termékimportot kiszolgáló fuvarozásnál a következőket eredményezi. Ha az importálás során az importált termék adóalapjába a fuvarozási szolgáltatás értékét beépítik, akkor az adómentes lehet. Ha azonban az adott fuvarozás ellenértékét az importált termék adóalapjába nem építik bele, akkor ez a fuvarozás attól függetlenül nem lehet adómentes, hogy termékimportot szolgál ki. Például, ha egy terméket Záhonynál léptetnek be a Közösség területére, és ott kérik is a szabadforgalomba helyezést úgy, hogy a termékimport megvalósulásakor csupán annyi ismert és igazolt, hogy a terméket Debrecenbe szállítják, akkor a Debrecening tartó fuvarköltség (mint az import tagállamban ismert első rendeltetési helyig felmerült járulékos költség) az import adóalapját növeli. 4. oldal

5 Amennyiben azonban a Záhonyban történő szabadforgalomba helyezéskor az is ismert és igazolt, hogy a termék Debrecent követően Szombathelyre kerül, akkor a termékimport adóalapját a Záhony Debrecen fuvar költségén túl a Debrecen- Szombathely útszakaszra eső fuvarozás költsége is növeli. A termékimport adóalapjába ugyanakkor nem tartozik bele: az esedékességet megelőző fizetés okán adott árengedmény összege, illetve a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény sem. Példa Egy magyar adóalany Brazíliából szerez be gyapjú ruhaneműt úgy, hogy az hajóval érkezik Lisszabonba, majd onnan közúton Budapestre. A közúti fuvarozást egy magyar cég végzi. A szabadforgalomba helyezés Budapesten történik. A Lisszabon Budapest közúti fuvar közösségi fuvarnak tekintendő, hiszen két tagállam között mozog, így ennek a fuvarnak alap esetben a teljesítési helye az indulás helye. ami jelen példában Magyarország lesz, azaz a Lisszabon Budapest fuvar belföldön adózik. A Lisszabon Budapest fuvar költségét a termékimport adóalapjába bele kell építeni. Ha ez megtörténik, akkor ez a fuvar adómentes. Ha azonban, ennek a fuvarnak a költségét az importáló elmulasztja beépíteni a termékimport adóalapjába, akkor ez a fuvarozási szolgáltatás 27 százalékos adókulccsal adózik Az adó megállapításának módja termékimport esetén A termékimport után fizetendő adó megállapítása két módon történhet: kivetéssel, valamint önadózással. A főszabály a kivetéses adózás, ami szerint a vámhatóság állapítja meg határozattal mind az import áfaalapját, mind pedig annak mértékét és összegét. Ahhoz, hogy a vámhatóság valamennyi tényezőt figyelembe tudjon venni, az importálónak a termékimporttal kapcsolatosan minden adatot rendelkezésre kell bocsátania. A kivetéses adózás során a vámhatóság által kivetett import áfát meg kell fizetni, azonban az így teljesített áfaösszeget mint fizetendő áfát az áfabevallásban nem kell szerepeltetni (és nem is lehet), hiszen annak megfizetése a vámhatározat alapján, kivetéssel megtörtént. Azonban, ha az importáfa adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik, és egyéb levonási tilalom nem merül föl, úgy levonható adóként figyelembe vehető. 5. oldal

6 A termékimport esetben akkor van lehetőség teljes önadózásra, ha az adóalany import önadózásra jogosító engedéllyel rendelkezik. Az import önadózásra jogosító engedélyt a vámhatóságtól kell kérelmezni, aki azt határozattal adja ki, feltéve, hogy az adóalany az Áfa tv.-ben az engedély kiadásához előírt feltételeket maradéktalanul teljesíti. Az import önadózásra jogosító engedély feltételei a következők: 1. a kérelmezőnek olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, akinek (amelynek) nincs olyan, az Áfa tv.-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető 2. a kérelmezőnek a Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadósnak kell lennie, 3. a Vámvégrehajtási rendelet szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal kell rendelkeznie 4. a kérelmezőnek Vámkódex szerint egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabadforgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel kell rendelkeznie. A feltételek teljesülését az engedély iránti kérelemben kell igazolni. Az önadózásra való jogosultság az engedélyező határozat visszavonásával, valamint, amennyiben az engedélyes értékhatár elérésére alapította kérelmét, a 12 hónapos időtartam elteltével szűnik meg. Az engedélyező határozatot a vámhatóság visszavonja, ha: azt az engedélyes kéri; az engedély megszerzéséhez szükséges valamely feltétel (1 4. pontok) már nem áll fönn; az engedélyes jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra az engedély megszerzésére meghatározott feltételek nem teljesülnek A termékimport teljesítésének időpontja A termékimport utáni adófizetés vámhatóság általi kivetéssel történik, mely esetekben az import áfát a vámhatározatban megjelölt módon és határidővel kell megfizetni, ugyanakkor az áfabevallásba nem önadózási konstrukcióról lévén szó fizetendő adóként beállítani nem kell és nem is szabad. Azonban a levonási jog keletkezésének időpontja miatt mégis fontos az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, hiszen abban az időpontban keletkezik, amikor a fizetendő adónak megfelelő adót meg kell állapítani. Mivel az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára a vámjogi rendelkezéseket kell alkalmazni, ezért az adókötelezettség tulajdonképpen a vámkötelezettséggel 6. oldal

7 egyidejűleg keletkezik. Amennyiben tehát kivetéssel történik az import áfa megállapítása, akkor a vámhatározat kelte lesz az az időpont, mely keletkezteti az adófizetési kötelezettséget, azaz a teljesítés időpontja tulajdonképpen az árunyilatkozat elfogadásának napja lesz. Önadózással teljesült import esetén az előző gondolatmenet érvényes a teljesítés időpontjának meghatározása. Mivel itt is a vámszabályokban foglalt rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, ezért az import áfa szempontjából releváns időpontnak a vámhatározat keltét kell tekinteni, ezzel keletkezik az adóalanynál a termékimportra vonatkozóan az adófizetési kötelezettség, és a megfelelő feltételek fennállása esetén az adólevonási jogosultság is Adólevonás termékimport esetén Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany ilyen minőségében a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék importjához kapcsolódóan maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett. Az import áfa csak akkor válhat előzetesen felszámított adóvá, ha az importáló az import áfát megfizette. Ugyanakkor ettől elválhat az adólevonási jog keletkezése, ami akkorra esik, amikor az importáfa-fizetési kötelezettség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az adóalany az importot terhelő adót annak megfizetése hiányában nem vonhatja le, hiszen addig az nem válik előzetesen felszámított adóvá. Az adólevonási jog megnyílása azonban még nem elegendő ahhoz, hogy az adóalany tényszerűen gyakorolhassa is adólevonási jogát, ahhoz, hogy az adóalany az import áfára vonatkozóan egyébként megnyílt adólevonási jogát gyakorolhassa, az alábbi dokumentumok szükségesek: a termék szabadforgalomba bocsátásáról rendelkező határozat, valamint az adóalany nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat 1.7. Az adófizetésre kötelezett személye (az importáló és a közvetett vámjogi képviselő) A termékimport kapcsán az adó megfizetésére főszabályként az importáló kötelezett. Importálónak az minősült, aki (amely) először szerzett arra jogot, hogy belföldön a saját nevében rendelkezzen a termék fölött, a január 1-jétől importáló az, aki (amely) a vámjogi rendelkezések szerint a vámteher megfizetésére köteles (vagy lenne köteles, ha a termék importja vámköteles lenne). 7. oldal

8 Ez azt jelenti, hogy az import áfa megfizetésére annak van kötelezettsége, aki a vám elé állítást végzi, és így akinek a nevére születik a vámhatározat, függetlenül attól, hogy a termékhez milyen polgári jogi kapcsolat fűzi. A termékimport kapcsán történő adófizetésnél (és ehhez kapcsolódó adólevonásnál) figyelemmel kell lenni az ún. közvetett vámjogi képviselő intézményére is. Importálni ugyanis nemcsak úgy lehet, hogy az adóalany maga bonyolítja az importot, hanem úgy is, hogy közvetett vámjogi képviselőt bíz meg az importtal kapcsolatos ügyintézésre. A közvetett vámjogi képviselő egy olyan képviselő, aki (amely) nem az ügyfele azaz az importáló nevében, hanem a saját nevében, de az importáló javára jár el. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóalany közvetett vámjogi képviselőt vesz igénybe, akkor az import áfa megfizetésére nem az importáló, hanem a saját neve alatt importáló közvetett vámjogi képviselő lesz kötelezett. Amennyiben az import áfát közvetett vámjogi képviselő fizette meg, akkor a továbbiakban két lehetőség adódik: Az első, hogy az import utáni adólevonási jogot függetlenül attól, hogy a megfizetés a közvetett vámjogi képviselő által történt maga az importáló gyakorolja, amit természetesen csak olyan mértékben tehet meg, amilyen mértékben az importált termék nála mint importálónál adóköteles tevékenységet szolgál. Ebben az esetben a közvetett vámjogi képviselő és az importáló a megfizetett import áfáról egymás között magánjogi jogviszonyukra tekintettel számolnak el, így végeredményben a közvetett vámjogi képviselőnek az általa fizetett adóteher az importálótól megtérül, ugyanakkor az importáló az, aki az import áfa kapcsán adólevonási joggal élhet. A második, hogy a közvetett vámjogi képviselőt igénybe vett importálónak lehetősége van arra is, hogy a közvetett vámjogi képviselőjének adjon egy olyan nyilatkozatot, amely szerint őt mármint az importálót az importált termékkel kapcsolatban az adólevonási jog korlátozás nélkül megilleti. Ezzel a nyilatkozattal az importáló tulajdonképpen engedményezi az őt a termékimporttal összefüggésben megillető adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ami azt eredményezi, hogy az adóteher közvetett vámjogi képviselő általi megfizetését követően a fizetendő import áfa levonására nem az importáló, hanem a közvetett vámjogi képviselő lesz jogosult A termékimport általános adómértéke A termékimport során főszabályként az importált termékre vonatkozó import 8. oldal

9 tagállami adómértéket kell alkalmazni Adómentes termékimport Főszabályként a vámmentes termékek importja egyben áfamentes is. Fontos tisztázni azonban, hogy a vámmentes és a 0 százalékos vámtétel alá eső termékek kategóriája nem azonos. A 0 százalékos vámtétel alá eső termékek ugyanis vámkötelesek, csupán a vám mértéke 0, ami azt jelenti, hogy a 0 százalékos vámtételű termékekre ezen a jogcímen az import-áfamentesség nem vonatkozik. Az áfamentesség kizárólag a kifejezetten vámmentes körbe tartozó termékek kapcsán alkalmazható. Ez a szabály alkalmazandó azokra a termékimportokra is, amelyek során behozott termékek vámjogi értelemben szabadforgalomban vannak ugyan, azonban az áfa szempontjából azok behozatala mégis termékimportnak tekintendő tekintettel arra, hogy a termék nem a Közösség Áfa tv. szerinti területéről, hanem a Közösség területének nem minősülő, de vámjogi szempontból a Közösség vámterületéről érkezik. Adómentes azon termék importja is, amely termék korábban közösségi termék volt, és exportértékesítés keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba átkerült, azonban utóbb bármely oknál fogva visszakerül a Közösség területére. Adómentes továbbá a termékimport, ha a terméket ideiglenes jelleggel azaz nem végleges rendeltetéssel léptették ki harmadik országba, feltéve, hogy ezen termék visszahozatala (azaz importja) vámmentes, és hogy az ideiglenes kivitelt kérő, valamint az importáló személye egymással megegyezik. Ha gáz, villamos energia, illetve hő- és hűtési energia értékesítése történik adóalany kereskedők között, akkor a termékértékesítés teljesítési helye a beszerző adóalany illetőségének tagállama. Így megtörténhet az az eset, hogy a magyar adóalany kereskedők között teljesített olyan gázértékesítés, villamosenergiaértékesítés, hő- vagy hűtésienergia-értékesítés, amelyek következtében a gáz-, villamos energia, hő- vagy hűtési energia fizikai értelemben továbbra is harmadik ország területén marad, Magyarországon lesz teljesített az általános forgalmi adó szempontjából, így adókötelesen számlázandók. Az Áfa tv. alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába beépül. Mindazon szolgáltatások, amelyek a termékimport adóalapját növelik, adómentesen kezelendők. Példa 9. oldal

10 Tegyük föl, hogy egy magyar gazdálkodó gépet importál Kanadából úgy, hogy a szabadforgalomba helyezést a termék behajózását követően Hamburgban (azaz Németországban) kéri, majd ezt követően szállítja át a gépet belföldi telephelyére. Ebben az esetben az import teljesítési helye és így az import tagállam Németország lesz azzal, hogy tekintettel arra a tényre, hogy a magyar gazdálkodó a szabadforgalomba bocsátást követően a gépet Németországtól eltérő másik tagállamba (ti. Magyarországra) szállítja ez a termékimport Németországban adómentes lesz. Az importot követően ugyanakkor a magyar gazdálkodó vagyonáthelyezést hajt végre akkor, amikor az általa importált terméket Hamburgból belföldre szállítja, ugyanis az Áfa tv. vonatkozó rendelkezéseinek értelmében, ha az adóalany saját tulajdonában lévő termékét két tagállam között értékesítés nélkül mozgatja, akkor az főszabályként a feladás tagállamában Közösségen belüli adómentes értékesítés, a rendeltetés tagállamában pedig a termékre irányadó adókulccsal adózó Közösségen belüli termékbeszerzés. Ez azt eredményezi, hogy a magyar gazdálkodónak aki tulajdonképpen a saját, közösségiesített vagyontárgyát szállítja két tagállam között (ti. Németországból Magyarországra) az adómentes importot követően (közösségi beszerzést megvalósító) vagyonáthelyezés címén lesz adófizetési kötelezettsége, mégpedig a rendeltetés tagállamában, jelen esetben Magyarországon Távértékesítés során alkalmazandó import szabályok július 1-jén életbe léptek az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új általános forgalmi adó (hozzáadottérték-adó) szabályok, melyek az importtal összefüggő adókötelezettségek teljesítését is szabályozza az egyablakos rendszeren keresztül. A Közösségen kívülről behozott termék importjának áfa mentessége változik. Eltörlésre került a 22 eurós import áfa mentesség, viszont a 150 eurós vámmentesség továbbra is érvényben van. Ez a magánszemély részére azt jelenti, hogy amennyiben a Közösségben kívül letelepedett adóalany a közösségi áfa szabályokban részt vesz, úgy az áfa-fizetési kötelezettség az értékesítőt terheli. A Közösségen kívüli adóalany szintén az egyablakos rendszerben való regisztrációval tud bejelentkezni az adott tagállam adóhatóságához. Amennyiben a Közösségen kívüli értékesítő nem jelentkezik be, úgy az áfát az adóhatóság veti ki a magánszemélyre. Továbbá az új szabályozás bevezeti a 150 eurós belső értéket meg nem haladó importhoz kapcsolódó áfa megfizetési szabályozást. Három különböző eset lehetséges ezen termékek áfa fizetésére: - import egyablakos rendszer (IOSS) - egyszerűsített eljárásban 10. oldal

11 - vámhatósági import áfa kivetés Az IOSS és az egyszerűsített áfa fizetés csak akkor alkalmazható 150 eurós belső értékű importon kívül, ha a termék nem jövedéki termék, és a vevő a végső fogyasztó is egyben. Amennyiben a terméket harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importálják távértékesítés keretében, akkor két jogcímen is adófizetési kötelezettség keletkezhet. Egyrészről termékimport, másrészről pedig a távértékesítés jogcímén. Az új szabályozás értelmében a teljesítési hely attól függ, hogy az adóalany alkalmazza-e az import egyablakos rendszert, azaz az IOSS-t, valamint hogy a szabadforgalomba helyezés hol van (rendeltetési helyen vagy sem). Ezek alapján három eset lehetséges: 1. Ha az adóalany alkalmazza az IOSS-t, és a szabadforgalomba helyezés ugyan az a hely, ahol a rendeltetési hely van, akkor a termékimport áfa mentes, és a távértékesítésre vonatkozó adó a rendeltetési helynek a tagállamát illeti meg. 2. Azonban, ha a korábbi feltételekben csak annyit változtatunk, hogy az adóalany nem alkalmazza az IOSS-t, akkor teljesítési helyére az ÁFA tv. főszabálya érvényesül (termék feladási helye), ami azt eredményezi, hogy import esetében ez a Közösségen kívülre esik, így csak termékimport jogcímen merül fel adófizetési kötelezettség. 3. Ha a rendeltetési tagállam és a szabadforgalomba helyezés állama nem egyezik meg, akkor az importált termék távértékesítése utáni áfát a rendeltetési tagállamnak kell megfizetni, függetlenül, hogy az értékesítő IOSS-t alkalmaz-e vagy sem Diplomáciai mentességek import esetében Először is tisztázni szükséges, hogy mi minősül diplomáciai célnak megfelelő termékbeszerzésnek vagy szolgáltatás igénybevételnek. Alap esetben az a termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel tartozik ide, amelyet a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutatnak ki. Azonban vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele esetében a hivatalos cél elismeréséhez szükséges az is, hogy a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet által rendezett fogadáson legalább 10 meghívott személy vegyen részt. A diplomácia mentességeknél az alábbi rendezőelvekre kell figyelemmel lenni: 11. oldal

12 a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet részére, vagy pedig személyes célra, a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagja részére történik; a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás egyéb, Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete hivatalos céljára, személyes célra pedig a nemzetközi szervezet vagy képviselete tisztviselőjének részére történik a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás az Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje vagy az Észak-atlanti Szerződés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres erő vagy az Egyesült Királyság fegyveres ereje részére történik. Azonban a fentebb felsorolt szervek, személyek részére történ termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentessége nem minden esetben automatikus jellegű, mert bizonyos esetekben a mentesség az érintett szervet, személyt adó-visszatérítés formájában illeti meg. (A mentesség közvetlen alkalmazása azt jelenti, hogy a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany, a feltételeknek a felé történő megfelelő igazolása esetén az adott ügyletet eleve adómentesen számlázza. Az adóvisszatérítés formájában megillető mentesség pedig azt jelenti, hogy a terméket értékesítő/szolgáltatást nyújtó adóalany nem adómentesen számláz, hanem a megrendelő utólag a megfelelő feltételek igazolása mellett az adóhatóságtól kéri vissza a rá áthárított általános forgalmi adót.) Az adómentesség a képviselet tagjának személyes szükségletei tekintetében nem korlátlan, hanem naptári évente keretösszeg szerűen van megállapítva. Ennek jelenlegi mértéke forintnak megfelelő pénzösszeg, amely a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, nemzetközi szervezet tisztviselőjét illeti meg, mely a közös háztartásban elő jogosultakra vonatkozóan összevonható. Amennyiben az adómentességet jogosulatlanul veszi igénybe, akkor köteles a rá át hárított adót megfizetni, utólagos adómentesség esetén azt visszafizetni Koronavírusra vonatkozó mentesség import esetében Amennyiben az Európai Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott gazdálkodó szervezet által a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében importál terméket és azt a gazdálkodó szervezet nem értékesíti tovább ellenérték fejében, 12. oldal

13 akkor a termék importja mentes az Áfa alól. Ha a gazdálkodó szervezet feladatköre módosul aképpen, hogy nem tartozik a továbbiakban a feladatkörébe a Covid19 világjárvánnyal kapcsolatos feladatellátás, akkor a NAV-ot tájékoztatnia kell. Az adómentesség a vészhelyzet idejéig él. Az adómentességet a december 31-ét követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni. Mivel az ügyletekre a visszamenőlegesen lehet alkalmazni az adómentességet, így az a gazdálkodót adóvisszatérítés formájában illeti meg Importhoz kapcsolódó szolgáltatások Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába beépül és azt közvetlenül az importáló részére nyújtsák. A termék importja esetében az import áfa alapja megegyezik az importált termék megállapított vámértékével. A termékek importálása tekintetében az import áfa alapja magában foglalja az olyan járulékos költségeket is, mint a jutalék, az ügynöki díj, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel. Továbbá, ha a vámkezelés időpontjában további egy Közösségen belüli rendeltetési hely is ismert, akkor az import áfa alapja magában foglalja azon költségeket is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. A szállítási szolgáltatás a magyar adóalanyok között továbbra is áfa-mentességet élvez, ha a vámkezelés során az importérték (import áfa alapja) magában foglalja a fuvardíj költségét is. A mentesség még akkor is alkalmazható, ha a szolgáltatás alvállalkozói láncon keresztül valósul meg. Azt a tényt viszont, hogy az import érték a fuvarozási költséget tartalmazza, egyértelmű bizonyítékokkal kell tudnia alátámasztani a láncban szereplő összes szereplőnek. A számlázás során a fentiekre tekintettel kell lenni, mivel a gazdálkodók csak saját kockázatukra számlázhatnak adómentesen, és amennyiben egy esetleges adóellenőrzés elvitathatná az adómentességet és megállapítaná, hogy mégsem történt meg a fuvarköltségek import adóalapban történő adóztatása, akkor annak következményeit a gazdálkodó viselné. 2. Adózás 2.1 ÁFA Amennyiben az adómentes importhoz szükséges feltételek fenn állnak, akkor nem keletkezik Áfa fizetési kötelezettség. 13. oldal

14 Ha azonban valamilyen feltétel nem teljesül (pl. diplomáciai mentességnél), akkor áfa fizetési kötelezettség keletkezik, melyet a NAV kivetéssel szed be. Az import áfa megfizetése után nyílik lehetőség arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó a megfizetett import áfát levonja (amennyiben adóköteles bevételszerző tevékenységhez használja). Ha nem bevételszerző tevékenység érdekében merül fel az import beszerzés, úgy a folyamat az előzőekben ismertetett módon zajlik, azonban az import áfa megfizetése után, annak visszaigénylésére nincsen lehetőség. 2.2 Társasági adó Import áfának nincs eredményre gyakorolt hatása, ha az adóköteles bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik, azt szolgálja. Ha adómentes tevékenységhez kapcsolódik az import áfa, akkor azt költségként kell elszámolni, ami rontja az adózás előtti eredményt, így csökkentve a társasági adót. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Import áfának nincs eredményre gyakorolt hatása, ha az adóköteles bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik, azt szolgálja. Ha adómentes tevékenységhez kapcsolódik az import áfa, akkor az termelési és kezelési költségként számolandó el, így csökken a vállalkozói jövedelem, s ezáltal csökken a fizetendő vállalkozói szja Magánszemély Nem releváns 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany 14. oldal

15 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem releváns 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Amikor az import kizárólag a bevételszerző tevékenységet szolgálja. T 3681 Import áfa elszámolási számla (egyéb követelésként mutatom ki) K 465 VPOP Import áfa pénzügyi rendezése T 465 VPOP K 384 Bankszámla Import áfa visszaigénylése T 466 Előzetesen felszámított áfa K 3681 Import áfa elszámolási számla (egyéb követelés csökken) Ha az import nem szolgálja a bevételszerző jövedelmet vagy nem adóköteles tevékenységhez kapcsolódik T 5 (elismert költség) K 467 Fizetendő Áfa Áfa pénzügyi rendezése: T 467 Fizetendő Áfa K 468 Áfa elszámolási számla T 468 Áfa elszámolási számla K 384 Bankszámla 3.2 Egyszeres könyvvitel A bevallásban kimutatott kötelezettség pénzügyi rendezése: NF: Elszámolási számla kiadás 15. oldal

16 NF: Adóalapot nem képező kiadás 3.3 Szja szerinti adózás Pénztárkönyv vezetésnél Áfa megfizetése PK: Egyéb adóalapba nem számító kiadás és a részletező nyilvántartásban növekedés 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Alkalmazási hatály 2. E törvény alapján adót kell fizetni: a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és c) termék importja után. Termék importja 24. (1) Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. (2) Termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész e törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá. Teljesítés helye termék importja esetében Általános szabály 16. oldal

17 53. Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van. Különös szabályok 54. (1) Az 53. -tól eltérően, ha a termék a 24. (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, és a) * vámjogi helyzete a 111. (1) bekezdésének a) pontja szerint alakul, vagy b) * a 111. (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagy c) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagy d) * külső árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, a termék importjának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megszűnik, a b)-d) pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül. (2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. (2) bekezdése szerint importált termék belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll. Adó alapja termék importja esetében 74. (1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a Közösség területéről korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevevője, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelőzően értékesítené, az adó alapja a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték, illetőleg b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkésőbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a) pont szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés. 75. (1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következők, feltéve, hogy azokat a 74. szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza: a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; 17. oldal

18 b) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek. (2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. (3) E alkalmazásában az első rendeltetési hely az a hely, amely a fuvarlevélen vagy az importált terméket kísérő egyéb okiraton ilyen értelemben szerepel. Ilyen értelmű jelzés hiányában vagy ha az egyértelműen nem állapítható meg, első rendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az első le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban. 76. Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény. Adó alóli mentesség termék importja esetében 93. (1) Mentes az adó alól: a) a termék importja abban az esetben, ha a termék 2. a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól; b) * a termék 24. (1) bekezdése szerinti importja abban az esetben, ha az a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Vámmentességi-rendelet) szabályozott vámmentességi jogcímek valamelyikének alkalmazása alá tartozik az abban, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Vám tv.) meghatározottak szerint, feltéve, hogy e törvény másként nem rendelkezik; c) a termék 24. (2) bekezdése szerinti importja, feltéve, hogy arra a b) pont szerinti adómentesség vonatkozna akkor, ha a termék importja a 24. (1) bekezdése szerint teljesülne; d) a korábban a Közösség területén kívülre értékesített termék [98. (1) bekezdése] változatlan állapotban történő importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és a korábbi értékesítő, valamint az importáló személye megegyezik egymással; e) a korábban a Közösség területéről ideiglenes jelleggel kivitt termék változatlan állapotban - ideértve a garanciális kötelezettségvállalás teljesítése keretében kijavított vagy kicserélt terméket is - történő importja abban az esetben, ha az 18. oldal

19 vámmentesség alá tartozik, és az ideiglenes kivitelt kérő, valamint az importáló adóalany személye megegyezik egymással; f) a termék diplomáciai és konzuli kapcsolatok keretében történő importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik; g) * a termék importja ga) * az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az EKB, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet által, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint; gb) * egyéb, a ga) alpont alá nem tartozó, Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, illetve annak tisztviselője által a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, feltéve, hogy az előzőekben említett nemzetközi szerződés a vám és/vagy a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedéséről vagy visszatérítéséről rendelkezik; h) a termék importja az Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje által - ide nem értve a Magyar Honvédséget -, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál; i) a termék importja a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) fegyveres ereje által, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerződés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátásra szolgál; j) a tengerből kifogott hal, egyéb halászati termék kikötőbe irányuló importja tengeri halászati vállalkozás által, abban az esetben, ha az nyers állapotban van, illetőleg olyan feldolgozáson ment keresztül, amelynek egyedüli célja az értékesítés előtti tartósítás; k) az arany importja bármely állam központi bankja által; l) * a gáz la) földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli vagy lb) * gázszállító tartályhajóból földgázrendszerbe vagy upstream csővezetékhálózatba [a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK 19. oldal

20 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/73/EK parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontja] betáplált importja; m) a villamos energia importja; n) * a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli importja; o) * a termék importja, amennyiben az adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési kötelezettségét a XIX/B. Fejezetben vagy azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héairányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, és amennyiben legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor ezen adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az állami adó- és vámhatósággal közölte az ezen különös szabályozás alkalmazásához az adóalany részére megállapított érvényes import azonosítószámot. (2) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74., illetőleg a 75. (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül. (3) * A (2) bekezdés szerinti mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül az importáló részére nyújtsák. 94. (1) Mentes az adó alól a 93. (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételekre is figyelemmel: a) * a Vámmentességi-rendelet II. címének VI. fejezete alatt meghatározott egyéb feltételek szerint, az ott felsorolt termékeken túl 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat és -eszencia, valamint 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat és - eszencia importja is; b) * a Vámmentességi-rendelet II. címének VIII. fejezete alatt szabályozott termék importján túl a legfeljebb 6 hónapos korú telivér ló importja is, ha az olyan anyaállattól született, amelyet belföldön termékenyítettek meg, majd azt követően ellés céljából a Közösség területén kívülre adtak fel küldeményként vagy fuvaroztak el ideiglenes jelleggel; c) * d) * a Vámmentességi-rendelet II. cím XI. fejezetének 42. és 43. cikkében meghatározott termék importja, ha az ellenérték nélküli, vagy ha ellenérték fejében történik, de a terméket értékesítő nem adóalany személy, szervezet. (2) A 93. (1) bekezdésének b) pontjától eltérően nem mentes az adó alól: a) * a Vámmentességi-rendelet II. címének III. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha az üzemanyag; b) * c) * a Vámmentességi-rendelet II. címének IV. fejezete alatt szabályozott termék 20. oldal

21 importja, ha az számítógép, illetőleg annak rendeltetésszerű használatához szükséges tartozék; d) * a Vámmentességi-rendelet II. címének VII. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha az importáló adóalanyt a termék beszerzése esetében az adólevonási jog egészben vagy részben nem illetné meg; e) * f) * az (1) bekezdés d) pontjában említett eltéréssel a Vámmentességi-rendelet II. címének XI. fejezete alatt szabályozott termék importja; g) * a Vámmentességi-rendelet II. címének XII. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha a laboratóriumi célra előkészített állat importja ellenérték fejében történik; h) * a Vámmentességi-rendelet II. címének XIV. fejezete alatt szabályozott termék importja; i) * a Vámmentességi-rendelet II. cím XVII. fejezete 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott termék importja, ha az ellenérték fejében történik; j) * a Vámmentességi-rendelet II. cím XVII. fejezetének , valamint cikkeiben szabályozott termék importja, ha az importáló maga a fogyatékos személy; k) * a Vámmentességi-rendelet II. címének XXVI. fejezetében szabályozott termék importja, ha annak ellenértékét járulékos költségként a 74., illetőleg a 75. (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint megállapított adóalap nem tartalmazza; l) * a Vámmentességi-rendelet II. címének V. fejezete alatt szabályozott termék importja. 95. * (1) Mentes az adó alól a termék importja a következő feltételek együttes teljesülése esetében: a) az importáló a terméket a 89. szerint adómentesen értékesíti; b) * az a) pont szerint értékesített termék küldeménykénti feladása belföldön vagy elfuvarozása belföldről legkésőbb azon időponttól, amelytől kezdve a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátottnak tekintendő, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig megtörténik; c) az importáló - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termékre a Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően adóbiztosítékot nyújt; d) a terméket belföldön rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják; e) a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják. (2) * A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során az importálónak meg kell adnia közösségi adószámát, valamint 21. oldal

22 megfelelő okirat (így különösen: szerződés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával valószínűsítenie kell az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését úgy, hogy abból kitűnjön a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerző neve, címe és az az adószáma, amely alatt e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett határidő 30 nap, amelyet az importáló indokolt kérelmére a vámhatóság legfeljebb egyszer, további 30 nappal meghosszabbíthat. (4) Abban az esetben, ha az importáló képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, az importáló helyett a termékre a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében - a Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően - az adóbiztosítékot. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség érvényesítése során a vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapítja az adót, egyúttal azonban az adó megfizetésének felfüggesztéséről rendelkezik. (6) Az (5) bekezdéstől eltérően az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a megállapított adó megfizetéséről is rendelkezik, ha az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike már a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor nem teljesül. (7) Az adó megfizetésének felfüggesztése megszűnik, ha az (1) és (9) bekezdésben meghatározott feltételek a) maradéktalan teljesítésével az adómentesség érvényesül; b) bármelyikének nem teljesítésével az adómentesség nem érvényesül. (8) * Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, a vámhatóság az importálót véglegesen mentesíti a megállapított adó megfizetése alól. (9) * A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, vagy pénzügyi képviselője a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül a) igazolja, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és b) eleget tesz az (1) bekezdés a) pontjához fűződő, ba) * a 4/A. számú melléklet I. pont szerinti összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, vagy bb) bevallási kötelezettségnek [184. ], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé, vagy bc) fizetendőadó-megállapítási kötelezettségnek [60. (4) bekezdése] az ügylet 22. oldal

23 teljesítését tanúsító számla vagy - számla hiányában - a kötelezettség teljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé. (10) * Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, a vámhatóság kötelezi az importálót a megállapított adó megfizetésére úgy, hogy a megfizetéshez fűződő egyéb jogkövetkezményekről arra az időpontra visszamenőleg rendelkezik, amelytől kezdve a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátottnak tekintendő. (11) A vámhatóság az (1) bekezdés c) pontja szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja a) a (8) bekezdésben említett határozat meghozatalával egyidejűleg; vagy b) a (10) bekezdésben említett határozat alapján, ha az importáló az adót megfizette. 96. * (1) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi képviselő a 95. szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy a) az importáló belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany vagy olyan adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. (1) bekezdésének a) pontjában említett eset miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, és b) a közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. (2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozattal együtt kell a vámhatóságnak benyújtani. (3) Érvényes meghatalmazás alapján a 95. szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. (1) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki; b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet; 23. oldal