Forgalomlassítási szabványok Svájcban

Átírás

1 INFRASTRUKTÚRA Forgalomlassítási szabványok Svájcban Célok Svájcban tavaly vezették be az új forgalomlassítási szabványokat. A rendelet az útépítési megoldások teljes palettáját magába foglalja. Az alábbiakban ezekből olvashatunk egy rövid ízelítőt. Az SN szabvány célkitűzései a következőkben foglalhatók öszsze. a motorizált közlekedés sebességének csökkentése; az átmenő forgalom korlátozása; a biztonság fokozása a közlekedés leggyengébb résztvevőinek; a környezetterhelés csökkentése; az út térségének a lakosság, valamint a környező építészeti megoldások igényeihez igazítása, a lakhatás minőségének javítása. Az SN szabvány a forgalomcsökkentés építészeti elemeinek olyan palettáját tartalmazza, amelyek a települési utakon alkalmazhatók. A forgalomlassítás építészeti elemei változatlanok maradtak. Ezek továbbra is a vízszintes és függőleges beeresztés, a szűkítés és a lezárás. Az egyes alaptípusok kialakításának köre azonban bővül. A továbbiakban meghatározták a forgalomcsökkentő elemek hatásának a korábban engedélyezett sebességektől és a kiválasztott elemektől függését. Pontszerű intézkedésekkel általában nem érhető el a jelenlegi sebességi szintek általános csökkentése. A sebesség tartását csak az elemek rövid távokon belüli ismétlése biztosítja. Nyomatékosan kell arra felhívni a figyelmet, hogy az egyes forgalomlassító elemek tervezésénél és megvalósításánál a forgalom valamennyi résztvevőinek az igényeit figyelembe kell venni. Az utak típusa szerint kell az irányadó járművet, a találkozások gyakoriságát és a látástávolságot megállapítani. Újdonság az egyes forgalomlassító elemek és az út térségében fellépő felhasználói igények közötti összefüggés áttekintése (biztonság, a forgalom lebonyolításának minősége, a megnyitás minősége, a környezeti elviselhetőség, az út térségének kialakítása). Ami a jelzéseket illeti, biztosítani kell, hogy a forgalomlassító elemeket olyan módon tervezzék és építsék meg, hogy ne jelentsenek veszélyt. Éjjel és nappal egyaránt megfelelő időben felismerhetőnek kell lenniük, ezáltal nem lehetnek idegen testek az út térségében, nem kell speciális módon jelölni őket.

2 Függőleges beeresztések Az új szabvány lehetővé teszi, hogy négyszögletes ( berlini párna ), illetve körszelet alakú beeresztéseket is készítsenek. A kerékpárforgalom megkönnyítését szolgáló rámpás megoldásokat is lehetővé tették (1., 2., 3. ábra). alaprajz erős kerékpárforgalomnál 1. ábra Trapéz alakú függőleges beeresztés hosszmetszet 3,40 4,00 2. ábra Körszelet alakú függőleges beeresztés A további újítás a függőleges beeresztésekre vonatkozik. Elsősorban az előbbiekhez hasonló módon az építőanyagok helyes megválasztásával a legjobb felismerhetőségre kell törekedni. Ha ez nem lehetséges, speciális jelöléseket kell alkalmazni (4. ábra). A gyakorlatban ismételten azzal a kritikával lehet találkozni, hogy a rámpakiképzés 20%-os hajlása túlságosan erős, illetve bizonyos járműtípusok

3 felfekvését idézi elő. Emiatt a maximális hajlást 15%-ra korlátozták. Diagramon ábrázolták a rámpa hajlása és a beeresztésen való áthaladás sebessége közötti összefüggést. Itt nem arról van szó, hogy előre akarják jelezni az adott hajlásértékhez tartozó, egzakt módon várható sebességet. Az alkalmazási területnek megfelelően ajánlanak rámpahajlásokat és megadják az ennek alapján várható sebességi szintet. felülnézet 3. ábra Négyszögletes alakú függőleges beeresztés ( berlini párna ) 4. ábra A jelölés alapja függőleges beeresztéseknél, ha az építészeti megoldás önmagában nem elég felismerhető Ezek az újítások a függőleges beeresztések elrendezésének rugalmas kezelését teszik lehetővé. Jobban tekintettel lehet lenni a helyi adottságokra és a pénzügyi szempontokra, valamint figyelembe lehet venni a forgalom egyes résztvevőinek egyéni igényeit is.

4 Vízszintes beeresztések Az elrendezés alapelvei változatlanok, azonban nem tervezik a beeresztési típusok egyértelmű meghatározását. A beeresztés hossza, mélysége és az útpálya szélessége közötti összefüggést inkább diagramon ábrázolják. Ez teszi lehetővé, hogy a beeresztés típusát a helyzetnek megfelelően lehessen kiválasztani. Szem előtt kell tartani, hogy a vízszintes beeresztések sebességmérséklő hatása korlátozott és döntő módon csak annak hosszától és mélységétől függ. Rámutatnak végül a gyalogosok és kerékpárosok figyelembe veendő igényeire. Mint a függőleges beeresztések esetében is, itt is lehetővé válik a rugalmasabb kezelés és a helyi adottságokhoz való jobb alkalmazkodás. Oldalirányú szűkítések A leglényegesebb változás az egykori szabványhoz képest az útközepek ( szűkítések ) beépítésére vonatkozik. Ezek a szűkítések általában a közlekedésorientált utak elemei. Mivel ez a szabvány településorientált utakra vonatkozik, nem javasolja az útközepek beépítését. A túlságosan széles (pl. a viszszaminősített, korábban forgalomorientált) utaknál elsődlegesen az optikai szélességet kell csökkenteni. Mint a vízszintes beeresztések esetében, itt is rá kell mutatni arra, hogy az oldalirányú szűkítések forgalomlassító hatása korlátozott. Analóg módon meg kell állapítani, hogy a hatás a találkozások gyakoriságától és a szűkítések távolságától függ. Az elrendezések alapelveiben pontosítják, hogy az oldalirányú szűkítéseket nem szabad a vezető számára meglepő módon elhelyezni, azaz nem jöhet létre inhomogenitás, ami a gyakorlatban sokszor előfordul. Kanyarokban azt javasolják, hogy látási okokból az oldalirányú szűkítéseket a kanyarok belső oldalán helyezzék el. Összefoglalás A tervezéssel össze nem hangolt, szétszórt, azonnali forgalomlassító intézkedések nem fejtik ki a megfelelő hatást és gyakran nem kívánt negatív mellékhatások jelentkeznek (rossz optikai hatás, nem megfelelő elfogadottság). A közlekedést lassító elemek egyes alaptípusainak kialakításában létrehozott bővítés jobban szolgálja a jelenlegi igényeket. Rugalmasabb, a helyi adottságoknak jobban megfelelő választást tesz lehetővé.

5 A sebességcsökkentő hatás viszonylagossága, valamint a lehetséges negatív hatások kimutatása a közlekedést lassító elemek gondosabb és messzebbre tekintő tervezését és kivitelezését teszi szükségessé. Sajnos ma is gyakran találni rossz példákat, a közlekedést lassító elemek alkalmazására. (Dr. Bidló Gáborné) Scaramuzza, G.: Entwurf des Strassenraumes Verkehrsberuhigungselemente SN = Strasse und Verkehr, 87. k. 3. sz p Lindermann, H.: Geschwindigkeitsregime innerorts Zone Tempo 30. = Strasse und Verkehr, 87. k. 3. sz p VÁLOGATÁS A MAGYAR SZAKIRODALOMBÓL Komlós F.: A hőszivattyú komplex hasznosításának gondolatmenete: Ember Építmény Energia Élettér. = Magyar Épületgépészet, 51. k. 2. sz p A városi közlekedés kulcskérdései. = Városi Közlekedés, 42. k. 1. sz febr. célszám. Tanyi A.: A torlódási díj bevezetésének kísérlete Izraelben. = Lélegzet, 12. k. 2. sz p. 19. Turzo L.: Miskolc város szennyvízelvezetésének és tisztításának fejlődése. = Északkelet- Magyarország, 6. k. 12. sz p Molnár L.: Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve. = Városi Közlekedés, 41. k. 4. sz aug. p Maklári J.: Körforgalmú csomópontok teljesítőképességének vizsgálata. = Városi Közlekedés, 41. k. 4. sz aug. p Tóth J.: Parkolókapacitás- és szokásvizsgálat a főváros VI. kerületében. = Városi Közlekedés, 41. k. 4. sz aug. p A Levegő Munkacsoport észrevételei Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervéhez. = Lélegzet, 11. k sz melléklet p Holland tervek a városi útdíjak bevezetésére. = Lélegzet, 11. k. 6. sz p. 17. Molnár F.: Magyarország vízellátásának helyzete, figyelemmel az EU csatlakozásra. = Magyar Építőipar, sz. p Újra divatban a kockakő zajcsökkentett útbiztonság. = Magyar Építő Fórum, 5. sz máj. p. 20. Pataki N.: A hazai hévízhasznosítás időszerű kérdései. = Hidrológiai Közlöny, 81. k. 2. sz márc.-ápr. p Antal I.; Konczvald G.: Területi egyenlőtlenségek Magyarországon. = Autóház, 2. k. 3. sz p

6 A közvetlen kutatási, fejlesztési költségek alapján érvényesíthető társaságiadó-alap kedvezmény A kormányzat közvetlen és közvetett támogatási eszközökkel serkenti a hazai kutató, fejlesztő tevékenységet. A közvetett ösztönzők körében kiemelt helyet foglal el a K+F költségek alapján érvényesíthető, a társaságiadó-alapot érintő kedvezmény, amelynek mértéke január 1-jétől emelkedett. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított évi LXXXI. törvény 7. (1) bekezdés t) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költsége, csökkentve az e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével és a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerinti egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás összegével, függetlenül attól, hogy azt kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vették, vagy nem A törvény január 1-jétől hatályos módosítása (a évi CXIII. tv. 36. (8) bek.) értelmében továbbra is érvényesíthető az adózás előtti eredménycsökkentés a saját célra, illetve a megrendelésre végzett kutatási, fejlesztési szolgáltatás közvetlen költsége alapján. A kedvezmény mértékének növekedése (20% helyett 100 %) mellett azonban a levonási lehetőség kiterjed a belföldi illetőségű adózó, a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kivételével a mástól igénybe vett kutatási-fejlesztési szolgáltatásra is, beleértve a közvetített szolgáltatást is, ha a számvitelről szóló évi C. törvény 51. -a szerint része a közvetlen költségnek. Statisztikai adatszolgáltatás a kutatási, fejlesztési tevékenységről A növekvő állami, valamint a fokozatosan megnyíló európai uniós támogatások leghatékonyabb felhasználása érdekében a kormányzatnak megfelelő információkkal kell rendelkeznie a hazai (felsőoktatási, K+F intézeti, vállalkozási és egyéb költségvetési) kutatási, fejlesztési tevékenységről. E számbavételt segíti elő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai adatgyűjtése a kutatóhelyek K+F tevékenységéről. A KSH évente eljuttatja az 1071 (kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek), az 1072 (felsőoktatási kutatóhelyek), illetve az 1074 (egyes jogi személyiségű vállalkozások) számú a beszámolási évben megvalósított kutatási, fejlesztési tevékenység felmérésére szolgáló statisztikai kérdőíveinek (és a kitöltést segítő útmutatóinak) egyikét a nyilvántartásában szereplő kutatóhelyek számára. A kérdőív kitöltése és megküldése a KSH számára az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló kormányrendelet (a évről szóló adatszolgáltatás esetében a 173/2000 (X. 18.) Korm. rendelet) alapján kötelező az érintettek számára. A kutatási, fejlesztési tevékenységet végző szervezeteknek, szervezeti egységeknek akkor is eleget kell tenniük adatszolgáltatási kötelezettségüknek, ha valamilyen ok miatt nem kapták meg az említett űrlapok egyikét. Ez esetben a vonatkozó kérdőív és kitöltési útmutató letölthető a KSH honlapjáról, a évben az alábbi címről: A jelentést két példányban kell kitölteni; ezek egyikét legkésőbb a beszámolási időszakot követő év március 16-ig (ez évben tehát március 16-ig) kell megküldeni a KSH Kultúrstatisztikai osztálya számára, az 1525 Budapest, Pf. 51. postacímre. Az adat-szolgáltatással kapcsolatban további felvilágosítás a 06(1) telefonszámon kérhető.