A szellem hatalma ÍRTA: Kibédi Varga Sándor egyetemi tanár Mikes International Hága, Hollandia 2005.

Átírás

1 A szellem hatalma ÍRTA: Kibédi Varga Sándor egyetemi tanár Mikes International Hága, Hollandia 2005.

2 Kiadó 'Stichting MIKES INTERNATIONAL' alapítvány, Hága, Hollandia. Számlaszám: Postbank rek.nr Cégbejegyzés: Stichtingenregister: S Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag Terjesztés A könyv a következ Internet-címrl tölthet le: Aki az -levelezési listánkon kíván szerepelni, a következ címen iratkozhat fel: mikes_int-subscribe@yahoogroups.com A kiadó nem rendelkezik anyagi forrásokkal. Többek áldozatos munkájából és adományaiból tartja fenn magát. Adományokat szívesen fogadunk. Cím A szerkesztség, illetve a kiadó elérhet a következ címeken: mikes_int@federatio.org Levelezési cím: P.O. Box 10249, 2501 HE, Den Haag, Hollandia Publisher Foundation 'Stichting MIKES INTERNATIONAL', established in The Hague, Holland. Account: Postbank rek.nr Registered: Stichtingenregister: S Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag Distribution The book can be downloaded from the following Internet-address: If you wish to subscribe to the mailing list, you can do it by sending an to the following address: mikes_int-subscribe@yahoogroups.com The publisher has no financial sources. It is supported by many in the form of voluntary work and gifts. We kindly appreciate your gifts. Address The Editors and the Publisher can be contacted at the following addresses: mikes_int@federatio.org Postal address: P.O. Box 10249, 2501 HE, Den Haag, Holland ISSN ISBN NUR 730 Mikes International, , All Rights Reserved Copyright Mikes International II -

3 A KIADÓ ELSZAVA Jelen mvel folytatjuk Kibédi Varga Sándor, a Kolozsvári Filozófiai Iskola kimagasló egyénisége életmvének elektronikus kiadását. A kötet eredetileg hagyományos könyv formátumban 1980-ban a müncheni Aurora kiadónál jelent meg. A Bibliotheca Mikes International könyvkiadásunk keretében az alábbi kötetek jelentek meg eddig a filozófiai sorozatban: Al-Ghazálíj Abú-Hámid Mohammed: A tévelygésbl kivezet út Böhm Károly: Az Ember és Világa I. ~ Dialektika vagy alapphilosophia ~ Böhm Károly: Az Ember és Világa II. ~ A szellem élete ~ Kibédi Varga Sándor: A magyarságismeret alapfogalmai The Hungarians Les Hongrois Das Wesen des Ungartums La esencia del pueblo húngaro. Kibédi Varga Sándor: Rendszeres filozófia Mariska Zoltán: A filozófia nevében Málnási Bartók György: A görög filozófia története ~ Az indiai és a kínai filozófia rövid vázlatával ~ Málnási Bartók György: A középkori és újkori filozófia története Málnási Bartók György: A filozófia lényege ~ Bevezetés a filozófiába ~ Málnási Bartók György: Böhm Károly Málnási Bartók György: Akadémia értekezések: ~ A Rendszer filozófiai vizsgálata Az Eszme filozófiai vizsgálata A Szellem filozófiai vizsgálata A metafizika útja s céljai A lét bölcseleti problémája Ösztön, tudat, öntudat ~ Málnási Bartók György: Faj. Nép. Nemzet. Málnási Bartók György: Die Philosophie Karl Böhms Málnási Bartók György: Kant Segesváry Viktor: Existence and Transcendence ~ An Anti-Faustian Essay in Philosophical Anthropology ~ Hága (Hollandia), március 24. MIKES INTERNATIONAL Copyright Mikes International III -

4 PUBLISHER S PREFACE Today we continue the publishing of the œuvre of Professor Varga von Kibéd with this work entitled Power of the Spirit. The volume was first published in traditional book format in 1980 by the Munich based Aurora publishing house. In the Bibliotheca Mikes Intrentional series we already published the following volumes: Al-Ghazálíj Abú-Hámid Mohammed: A tévelygésbl kivezet út Böhm Károly: Az Ember és Világa I. ~ Dialektika vagy alapphilosophia ~ Böhm Károly: Az Ember és Világa II. ~ A szellem élete ~ Kibédi Varga Sándor: A magyarságismeret alapfogalmai The Hungarians Les Hongrois Das Wesen des Ungartums La esencia del pueblo húngaro. Kibédi Varga Sándor: Rendszeres filozófia Mariska Zoltán: A filozófia nevében Málnási Bartók György: A görög filozófia története ~ Az indiai és a kínai filozófia rövid vázlatával ~ Málnási Bartók György: A középkori és újkori filozófia története Málnási Bartók György: A filozófia lényege ~ Bevezetés a filozófiába ~ Málnási Bartók György: Böhm Károly Málnási Bartók György: Akadémia értekezések: ~ A Rendszer filozófiai vizsgálata Az Eszme filozófiai vizsgálata A Szellem filozófiai vizsgálata A metafizika útja s céljai A lét bölcseleti problémája Ösztön, tudat, öntudat ~ Málnási Bartók György: Faj. Nép. Nemzet. Málnási Bartók György: Die Philosophie Karl Böhms Málnási Bartók György: Kant Segesváry Viktor: Existence and Transcendence ~ An Anti-Faustian Essay in Philosophical Anthropology ~ The Hague (Holland), March 24, 2005 MIKES INTERNATIONAL Copyright Mikes International IV -

5 KIBÉDI VARGA SÁNDOR ( ) Kibédi Varga Sándor (teljes nevén: lóf Kibédi és Makfalvi Varga Sándor) Szentgericén született, Erdélyben 1902 ben, elhúnyt 1986-ban Münchenben. A kolozsvári Református Kollégiumban tanult majd Szegeden Málnási Bartók György tanítványaként sub auspiciis gubernatoris lett a filozófia doktora. A szegedi és a budapesti egyetem magántanára, az utóbbi egyetem rendkívüli tanára majd 1951-tl müncheni egyetemi tanár volt. Müncheni eladásait hallgatói rendkívüli nagy száma miatt az egyetem nagy aulájában tartotta. A Kolozsvári Filozófiai Iskola, a XIX. század vége és a XX. század els fele önálló magyar bölcseleti mozgalmának egyik nagyjelentség tagja volt, nemzetközi kisugárzással. Ismert Kant-szakért. Filozófiai munkássága elssorban az ismeretelmélet és az értékelmélet területén folyt le. Meggyzdése, hogy a végs igazságok túl vannak a tudományos filozófia határain és csak a hit által megragadható keresztyén igazságokban találhatók meg. Einführung in die Erkenntnislehre, Die Grundrichtungen und die Grenzen der Erkenntnis der Wahrheit (München-Basel, 1953) cím könyvét koreai nyelvre is lefordították. Mint a Johannitarend Magyar Tagozatának a kommendátora e tagozatot a háború után Nyugaton újra felépítette. Alexander Varga von Kibéd (full name: Primipilus Alexander Varga de Kibéd and Makfalva) was born in Szentgerice, Transylvania (Hungary) in 1902 and died in Munich (Germany) in He belonged to the Kolozsvár School of Philosophy (Klausenburg/Cluj) that arose around Károly Böhm ( ), professor of philosophy in Kolozsvár, who created with his six-volume Man and His World a new, independent way of philosophy of Hungarian origin, of growing in importance today. Professor Varga von Kibéd received the title of doctor of philosophy sub auspiciis gubernatoris at the University of Szeged, then became professor of philosophy at the University of Budapest and from 1951 at the University of Munich, where hundreds of students attended his lectures. He was a well known Kant-specialist and epistemologist. His book Einführung in die Erkenntnislehre, Die Grundrichtungen und die Grenzen der Erkenntnis der Wahrheit (Munich Basel 1953) was translated even into Korean. He was commander of the Hungarian Commandery of the Johanniter Order [Order of St. John]. Copyright Mikes International V -

6 Copyright Mikes International VI -

7 TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó elszava III Publisher s preface IV Elszó 2 A TRANSZCENDENTÁLIS DEDUKCIÓ KANTNÁL - Bevezetés Kant filozófiájába - 3 HOGYAN LEHETSÉGES A FILOZÓFIA MINT TUDOMÁNY? Az ismeretelmélet fogalma és funkciója a filozófia életében 18 MAGYAR ÉS NÉMET FILOZÓFIA Az erdélyi és a bádeni iskola 25 BEVEZETÉS AZ ÉRTÉKELMÉLETBE VAGY AXIOLÓGIÁBA 31 A SZELLEM HATALMA Szellemfilozófiai tanulmány 53 A MAGYARSÁGISMERET ALAPFOGALMAI 58 AZ EMIGRÁNSLÉT LÉNYEGE ÉS SORSKÉRDÉSEI Az átmenet mint tartós állapot 64 GONDOLATOK AUGUSTINUS BÖLCSELETÉRL 70 GOTTFRIED BENN OLVASÁSA KÖZBEN 73 GONDOLATOK DOSZTOJEVSZKIJ KERESZTYÉNSÉGÉRL 75 KANT ÉS A THEOLÓGIA 77 KERESZTYÉN MATERIALIZMUS...? 79 AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNY SZÜKSÉGESSÉGE ÉS BÖLCSELETI JELENTSÉGE 81 EBERHARD GRISEBACH 85 Függelék 91 Copyright Mikes International VII -

8 E könyvemet ajánlom fiaimnak, Sándor Áronnak Ödön Attilának Mátyás Ernnek Copyright Mikes International

9 Elszó szeptember 12-én hagytam el Magyarországot. Azóta filozófiai írásaim, kevés kivételtl eltekintve, német nyelven jelentek meg. Hogy most, 1980-ban, egy magyar filozófiai könyvem Iát napvilágot, azt Sándor Áron fiamnak köszönhetem, ki arra ösztönzött, adjam ki újból egy kötetben magyar nyelv írásaimat ben írt doktori disszertációmtól kezdve (amely rövidítve a szegedi egyetem kiadásában 1926-ban jelent meg). E könyv, amelyet most olvasóim kezébe adok, 55 év alatt írt bölcseleti tanulmányaimat tartalmazza. Ez alkalommal szeretném felhívni olvasóim figyelmét arra, hogy terjedelemesebb cikkek mellett itt rövid írásokat is kap. Szeretném hinni, hogy ez a könyv olvasóit érdekelni fogja. Hiszen azt láthatja belle, hogy a filozófia, amely lényegében rendszer, st egyetemes rendszer, konkrét filozófia is tud lenni, mikor a filozófia fogalmait, kategóriáit konkrét életünk értelmezésére alkalmazza, amint az például a Hollandiában a Jöjjetek" cím folyóiratban magyar nyelven közzétett írásaimban is látható. Könyvemnek megvan az a haszna, hogy régóta nem kapható filozófiai tanulmányaim együtt olvashatók, és így meg vannak mentve azok számára, akik a filozófia iránt érdekldnek és írásaimat szívesen olvassák. Mikor ifjúságomban úgy döntöttem, hogy a filozófiát választom életpályámul, számomra nem volt könny elhatározás. Hiszen a filozófia akkor Magyarországon nem volt kenyérkeres foglalkozás. Az egyetemi tanszékek mellett nem voltak megszervezve tanársegédi állások, amelyek az els idk tanulmányait a doktori vizsga letétele után biztosítani tudták volna. Hogy mint erdélyi menekült Magyarországon mégis a filozófiát választottam, tettem azért, mert hittem hivatásomban, amiben engem Bartók György, a szegedi egyetemen a filozófia professzora is megersített. E könyv megjelenése alkalmából hálásan emlékszem meg elhunyt professzoromról. Sándor Áron fiamnak köszönöm a korrektúra elvégzését, Ödön Attila fiamnak pedig anyagi áldozatkészségét. München, 1980 Kibédi Varga Sándor Copyright Mikes International

10 A TRANSZCENDENTÁLIS DEDUKCIÓ KANTNÁL - Bevezetés Kant filozófiájába - Acta lit. scient. reg. univ. Francisko-Josephinae, Sectio Philosophica. Tom. I., Fasc. 4 (Szeged, 1926). Copyright Mikes International

11 Was man weiß, als Wissen gelten lassen, was man nicht weiß, als Nicht-wissen gelten lassen: das ist Wissen". (Kungfutse: Lun Yü, németül R. Wilhelmtl Gespräche. 2. kiad. Jena, l.) A filozófiának, ha számot tart a tudomány névre, els lépése és alapvet problémája az ismeret magyarázata. Az ismeret ismerete nélkül bizonytalanul halad a filozófiai kutatás, minthogy hiányzik az a biztos kritérium, melynek segítségével pontosan megrajzolhatók a tudomány térképének útvonalai és határai. Csak ha ismeretes e kritérium, melynek alapján eldönthet, hogy mi ismeret, dönthet el egyszersmind az is, hogy mi nem ismeret: vagyis az ismeret mivoltára vonatkozó kutatások minden öntudatos filozófiai munka elfeltételei. A filozófiának ez alapvet feladatát, annak jelentségét teljes egészében Kant ismeri fel. Fmve, a Kritik der reinen Vernunft, 1 a filozófia ismeretelméleti alapvetése. Kiindulási alapja az, hogy az ismeret ítélet, az ítélet pedig lényegében szintézis, kapcsolat. Szintézis alatt azonban itt nem egy pszichikai szubjektumban végbemen reális folyamat, nem pszichológiai szintézis értend, hanem az a logikai kapcsolat, az a szükségképi összefüggés, mely az ítélet tagjai közt fennáll és éppen az ítéletben kifejezésre jut. E szintézishez kett szükséges: anyag és forma. Az elbbit a szemlélet produkálja, az utóbbit a gondolkodás. Ennek megfelelleg a Kr.d.r.V. problematikája két f csoportra tagolódik: szemlélettanra, esztétikára és gondolkodástanra, logikára, melyek azonban, mint már a fentiekbl is következtethet, legszorosabban összefüggnek. 2 Mindkét részt egy filozófiai rendszer tagjaivá kapcsolja össze az a Kant által a filozófia módszerévé avatott új módszer is, mely mind az esztétika, mind a logika problémáinak felderítésében a kutatást vezeti: a transzcendentális módszer, melyben a kritikai filozófia lényege nyilvánul meg. Módszerérl maga a filozófia is transzcendentálisnak neveztetik s egész helyesen, mert nyilvánvaló, hogy a filozófia lényege nem tárgyában, hanem módszerében rejlik. 3 A filozófia tárgya minden, filozófiaivá azonban bármi csak akkor válik, ha a filozófia sajátos módszerével feldolgozva a filozófia rendszerében határozott jelentést nyer. A módszer problémája az az Ariadne-fonal, mely a kutatót a problémákban kimeríthetetlenül gazdag Kant filozófiájának labirintusában" biztosan elkalauzolja. Ez vezeti a következ fejtegetéseket is, melyek feladatául Kant filozófiája centrális problémájának megvilágítása tzetett ki s általa annak az elvnek kimutatása, mely a különböz problémákat egységes rendszerbe tagolja be. Ezek alapján a tárgyalás menete a következképp rendezhet: 1. Alapfogalmak. 2. A probléma megvilágítása a transzcendentális esztétikában. 3. A probléma megvilágítása a transzcendentális logikában. 4. Összefoglalás. Tér hiányában hosszasabb levezetések helyett, hogy a következ fejtegetések megértése megkönnyíttessék, szükséges a használandó terminológia fontosabb fogalmainak elzetes, bár vázlatos megvilágítása, szem eltt tartva azonban, hogy jelentésük teljessége csak a tárgyalás folyamán, alkalmazásuk közben tárulhat fel, ami e fogalmakra különösen jellemz. 4 Ehhez kiindulási pontként 1,,-das Grundbuch der deutschen Philosophie". (W. Windelband: Lehrbuch der Geschichte der Philosophie. 10. kiad. Tübingen, l.) 2 Ez összefüggést részletekbe men pontossággal, egyfell Kant idevágó tanításai, másfell a tárgy logikai vonatkozásainak konzekvens végiggondolása alapján kitnen taglalja Bruno Bauch: Immanuel Kant (2. kiad. Berlin; Leipzig, 1921.) c. mélyenjáró tanulmányában. 3 Es ist das Wesentliche und Neue bei Kant, daß er die sachlichen Fragen von der Erledigung der methodologischen Probleme abhängig macht... daß K. so auch seine eigene Richtung vor Allem als die Einführung eines neuen Philosophirmodus betrachtet wissen wollte." (H. Vaihinger: Kommentar zu Kants Kritik der reinen Vernunft. 2. kiad. I. kötet. Stuttgart; Berlin; Leipzig, s köv. l.) 4 V.ö: Bartók György: Kant. Kolozsvár, 1925 c. m 24 s köv. lapjain foglaltakkal! [Az idézett kötetet megjelentettük a Bibliotheca Mikes International keretében 2005-ben ( ahol a 12 s következ lapokon található a transzcendentális módszer taglalása. Mikes International Szerk.] Copyright Mikes International

12 legalkalmasabb az ítélet fogalma, melyet Kant két csoportra oszt: az analitikus és szintétikus ítéletek csoportjaira. Lényegében minden ítélés szintétikus funkció, minden ítélet szintézis, kapcsolat. Míg azonban az analitikus ítéletnél a kapcsolódó tagok az egész és rész viszonyában állanak egymással, a szintétikus ítéletnél az egyik fogalomban lev ismerettartalomhoz a másik fogalom új jegyeket kapcsol. Nem egy pszichológiai különbségtételrl van itt szó; az a feltevés tehát, hogy ami egyik szubjektumra nézve szintétikus ítéletet jelent, egy másikra nézve esetleg analitikus, csak a dolog teljes félreértésével merülhet fel hanem egy logikai megkülönböztetésrl, amint azt B. Bauch idézett mve 127-ik oldalán élesen megvilágítja. Minden fogalom lényegében törvény, mely a fogalmat alkotó jelentéskomplexum összefüggését szabályozza. Az analitikus ítéletnél az ítéletet alkotó két faktor közül az egyik, a P(raedicatum) fogalom a másik, a S(ubiectum) fogalom jelentéskomplexumának csak egy részét tartalmazza. Ennélfogva a két ítéleti faktor az analitikus ítéletben szükségképi összefüggésbe jut ama törvény által, mely az egész összefüggését szabályozza. Az analitikus ítélet tehát általános érvény és szükségképi ítélet. Általános érvénységének és szükségképiségének alapja az S-fogalom törvénye, mely az ítéletben létesül szintézist az identitás elve alapján, a tapasztalattól függetlenül, a tapasztalatot megelzen, vagyis a priori szabályozza. Az analitikus ítéletek a priori ítéletek. Formai értéküket azonban ellensúlyozza az a tartalmi negatívum, hogy ismereteink bvítése szempontjából semmit sem jelentenek. Szerepük csupán a meglev ismeretek magyarázata, megvilágítása. Kant magyarázó ítéleteknek (Erläuterungsurteile) 5 nevezi ket, szemben az ismeret gyarapítását szolgáló szintétikus ítéletekkel, melyek (ismeret-)bvít ítéleteknek (Erweiterungsurteile) 6 neveztetnek. A szintétikus ítéleteknek két faja van. Az egyik, melynél a létesített szintézis alapja az empíria, a posteriori szintétikus ítéleteknek neveztetnek. Ezek magyarázata nehézséget nem okoz. Az S-hez a P a tapasztalat alapján kapcsoltatik, a szintézis igazolási alapja a tapasztalat. Természetesen ez ítéletek eredetüknél fogva sem általános érvénységgel, sem szükségképiséggel nem rendelkezhetnek. Az általános érvény és szükségképi, egy szóval a priori szintétikus ítéletek, mint a tudomány logikai fundamentumai, más magyarázatot követelnek. Hogyan lehetségesek a priori szintetikus ítéletek?" 7 Ebben a kérdésben foglalja össze Kant az ismeretelmélet alapproblémáját. Kérdése nem érinti a kérdezett tárgy létét, hanem éppen feltételezi, igenli azt, és csupán az adott tárgy megértésére és magyarázatára irányul. 8 A transzcendentális filozófia célja mindenütt az a priori vonatkozások feltárása és igazolása. Ezért szükséges, hogy az a priori fogalma közelebbrl is vizsgálat alá vétessék. Minden ismeret nélkülözhetetlen feltétele az Ismer és az Ismerend, az Én és a Nem-én. Az ismeretben a kett együtt jelenik meg elválaszthatatlan egységet alkotva s csak a filozófiai reflexió mikroszkópja eltt tnnek fel a maguk különbözségében az egybefonódó szálak. Az Én az ismerés alanya, a Nem-én az ismerés tárgya, az Én a megismer szellem, a Nem-én a megismerend tárgy. 9 Az elbbit Kant Ész-nek, az utóbbit általában Tapasztalat-nak nevezi s az ismeretnek azokat az elemeit, melyek az Ész-ben gyökereznek, a priori, azokat ellenben, melyek a Tapasztalat-ban gyökereznek, a posteriori elnevezéssel jelöli. Az a priori nem lélektani értelemben vett prioritást jelent, hiszen minden megismerésünk a tapasztalattal kezddik", 10 hanem logikai elsbbséget, amilyenben a feltétel áll a feltételezetthez, a szabály a szabályozotthoz, a forma a materiához. Velünk született képzet gyanánt sem fogható fel. Ez ellen Kant a leghatározottabban tiltakozik. Transzcendentális módszere nem az ismeret pszichológiai, ill. fiziológiai eredetének felkutatására, hanem az ismeret érvényességének logikai magyarázatára irányul' 11 s az a priori fogalma ís csak ebbl a szempontból tekintve érthet helyesen. A priori = a tapasztalatot logikailag megelz, annak logikai feltételét alkotó. Kant híres Kopernikusi tette", 12 mely szerint nem a fogalmak alkalmazkodnak a tapasztalathoz, hanem a tapasztalat a fogalmakhoz, csak az a priori fent vázolt fogalma mellett érthet. 5 Immanuel Kant: Kritik der reinen Vernunft, Theodor Valentiner kiadása. 12. kiad. Leipzig, I. kötet. 55. l. 6 Immanuel Kant: Kritik der reinen Vernunft, Theodor Valentiner kiadása. 12. kiad. Leipzig, I. kötet. 55. l. 7 Kant: A tiszta ész kritikája. Alexander B. és Bánóczi J. fordítása. 2. kiad. Budapest, l. (Magyar idézetek némi változtatással innen valók.) 8 V.ö. Bartók i.m. 23. l-n foglaltakkal! [Az elektronikus kiadásban a 12 lap. Mikes International Szerk.] 9 Az ismeret e két stényezjének fogalmára és viszonyára vonatkozólag alaposabb tájékozódásra lásd: Bartók György: A philosophia lényege. (Szeged, 1924) c. tanulmány megfelel részét, e problémának ritka világossággal megírt, alapos foglalatát! [Bartók György e mvét megjelentettük 2002-ben a Bibliotheca Mikes International keretében: - Mikes International Szerk.] 10 Kant: A tiszta ész kritikája. 28. l. 11 Denn das A priori" betrifft nie die Entstehung, sondern immer die Bedeutung". (Bruno Bauch: Geschichte der Philosophie. V. Immanuel Kant. (Sammlung Göschen). 3. kiad. Berlin; Leipzig, l.) 12 Immanuel Kant: Kritik der reinen Vernunft I. kötet. 28. s köv. I. Copyright Mikes International

13 Nem tévesztend össze az a priori fogalma a transzcendentális fogalmával sem. A kett nem azonos jelentés. A transzcendentális ismeret ugyan mindig a priori ismeret, de nem minden a priori ismeret egyúttal transzcendentális ismeret is, hanem csak az, amelynek tárgya szintén egy a priori ismeret. Transzendental ist also nur die Erkenntnis über Erkenntnisse a priori" (Bruno Bauch: Immanuel Kant l.). A transzcendentális jelz ezek szerint nem alkalmazható tárgyakra, hanem csak a tárgyakról való ismeretekre, amennyiben azok a priori lehetségesek. Ich nenne alle Erkenntnis transzendental, die sich nicht sowohl mit Gegenständen, sodern mit unserer Erkenntnisart von Gegenständen, sofern diese a priori möglich sein soll, überhaupt beschäftigt." 13 Az a priori a tapasztalat dolgaira, a transzcendentális magukra az a priori ismeretekre éspedig kizárólag ezekre vonatkozik. Az a priori ismeretek a tapasztalat logikai feltételeit tartalmazzák, a transzcendentális ismeretek az a priori ismeretek lehetségének feltételeit foglalják magukban. Kant fent adott meghatározásából mindez biztosan következik s így alig érthet az a sok félremagyarázás és visszaélés, mellyel e fogalom használatában találkozunk. Transzcendentális = az ismeret a priori elemeire vonatkozó, az a priori ismeretek lehetségének elveit tartalmazó. A transzcendentális jelz az ismereteknek az eredetükre (ti. az észre), nem pedig a dolgokra való vonatkozását jelöli. 14 Transzcendentális tehát egyfell az az ismeret, mely a priori ismeretek lehetségének feltételét tartalmazza, másfell az az eljárási mód, mely mindenütt az ismeret a priori faktorainak kimutatására irányul: a transzcendentális módszer. Az elbbiek eredményét összefoglalva a transzcendentális módszernek két jellemz sajátosságát emelhetjük ki. Az egyik, hogy nem tárgyakra, hanem ismeretekre irányul. A másik, hogy az ismeretek közül csak az a prioriak képezik célját, míg az a posterioriaktól eltekint. A transzcendentális módszer els lépése ezek alapján egy analízis. Ennek az analitikus eljárásnak feladata az apriori és a posteriori faktorok szétválasztása. A szétválasztás elveket tételez fel, melyek alapján a kétféle mozzanat egymástól biztosan megkülönböztethet. Ezek az elvek az általános érvénység és szükségképiség, mint az a prioritás lényeges kellékei. Általános érvény és szükségképi vonatkozások a tapasztalaton nem alapulhatnak, tehát forrásuk csak az ész lehet, minthogy kívülük más ismereti forrás nincs. St az ész nem is egyéb, mint az a priori törvényszerségek egysége 15 s következleg a transzcendentális filozófia a tiszta ész vizsgálata. A transzcendentális módszer második lépése egy szintézis. Ennek a szintetikus eljárásnak feladata az egységet alkotó, de az analitikus eljárással szétválasztott faktorok egységének helyreállítása, az a priori és a posteriori elemek közti mesterségesen megszakított összefüggés visszaállítása. Nem két, egymással eredetileg semmi vonatkozásban nem álló tényez mesterséges összeillesztésérl van tehát itt szó, hanem az eredetileg egységet alkotó, de az analitikus eljárással különböz minségeknek kimutatott elemek összefüggése lehetségének logikai magyarázatáról. Az egység megvan, a kapcsolat fennáll. A kérdés az: hogyan lehetséges ez egység, mi e kapcsolat lehetségének logikai alapja? Ez a transzcendentális dedukció problémája, Kant egész ismeretelméletének alapkérdése és fordulópontja. Fordulópont azért, mert csak e dedukció által igazolhatók a transzcendentális módszerrel végrehajtott vizsgálatok, azaz az egész transzcendentális filozófia. E problémával áll vagy dl meg a transzcendentális módszer értéke, használhatósága s vele együtt a rajta alapuló transzcendentális filozófia lehetsége. Dönt jelentségét a kriticizmus ismeri mind hangsúlyozzák. Windelband alapkérdés"-nek nevezi s az egész Kr. d. r. V.-t úgy tekinti, mint feleletet erre az alapkérdésre. 16 Benno Erdmann a kanti ismeretkritika lelkének" 17 mondja s hasonló módon jellemzik e probléma dönt fontosságát a többi kutatók is. (A. Menzel, 18 E. Cassirer, 19 H. Vaihinger, 20 B. Bauch 21 stb., nálunk Bartók Gy. 22 ) A transzcendentális módszer két mozzanata: az analitikus eljárás és szintétikus eljárás vagy transzcendentális dedukció egy teljes egészet alkotnak, melynek 13 Immanuel Kant: Kritik der reinen Vernunft, I. kötet. 68. l. 14 Das Wort transzendental... welches bei mir niemals eine Beziehung unserer Erkenntnis auf Dinge, sondern nur aufs Erkenntnisvermögen bedeutet..." (Immanuel Kant: Prolegomena zu einer jeden künftigen Metaphysik, die als Wissenschaft wird auftreten können. (Reclam Univ. Bibl.) Karl Schulz kiadása. Leipzig, l.) 15 V.ö.: Bartók i.m. 87. és 88. II.-n foglaltakkal! [Az elektronikus kiadásban 41. s köv. lapon. Mikes International Szerk.] 16 Lásd: Windelband i.m l-t! 17 Lásd: Benno Erdmann: Kritik der Problemlage in Kants transzendentaler Deduktion der Kategorien. (Sitzungsberichte der kön. preußischen Akademie der Wissenschaften XI.) c. m 199. l.-t.! 18 Lásd: Alfred Menzel: Kants Kr. d. r. V. Ein Leitfaden zum Studium. Berlin, c. m 65. és 66. ll-t.! 19 Lásd: Ernst Cassirer: Das Erkenntnisproblem kötet. Berlin, c. m 713. s köv. Il.-t.! 20 Lásd: Vaihinger Kommentar-ja idevonatkozó részeit! 21 Lásd: Bauch i.m l.-t.! 22 Lásd: Bartók György: Kant c. m 40. l.-t.! [Az elektronikus kiadásban a 20. lap. Mikes International Szerk.] Copyright Mikes International

14 logikai alapját a második rész képezi. Szintézis nélkül ui. nincs analízis, kapcsolat nélkül nincs bontás s így a transzcendentális dedukció problémájának megoldása nélkül az összes elz fejtegetések holtpontra jutottak és az összes következk alap-nélküliek. A transzcendentális dedukció veti meg az elz fejtegetések logikai alapját és a transzcendentális dedukció problémája az a centrum, amely köré a következ kutatások csoportosulnak. Ebbl a szempontból tekintve a Kr. d. r. V. problematikájának két részre: esztétikára és logikára való tagolódásának helyessége újra beigazolódott. Úgy a transzcendentális esztétika, mint a transzcendentális logika els alapvet része: a transzcendentális analitika, az ismeret materiális és formális feltételeit tárgyaló elméletek a transzcendentális dedukció gerincproblémája körül csoportosulnak, míg az alapprobléma szempontjából csak függeléknek minsíthet transzcendentális dialektika a transzcendentális dedukció meghiúsulásáról számol be azon a területen, mely az ismeret számára hozzáférhetetlen. Benno Erdmann 23 említett dolgozatában az elbb vázolt felfogással szemben kimutatni igyekszik, hogy csak a kategóriák transzcendentális dedukciójáról beszélhetünk. Hivatkozik arra, hogy a dedukció problémája Kantnál a tiszta értelmi fogalmaknak a szemléleti adottságra való alkalmazása magyarázatánál állott el. Valóban, a transzcendentális dedukció problémája itt öntudatosult elször s itt okozott legtöbb nehézséget, 24 de lényegében a transzcendentális esztétika alapproblémája is a szemlélet a priori formáinak transzcendentális dedukciója. A Kr. d. r. V. gazdag problematikája a m minden részében e probléma körül forog, ill. ennek eredményétl függ. A transzcendentális dedukciónak az analitikára, ill. logikára való korlátozása annál kevésbé jogosult, miután maga Kant beszél az érzékiség transzcendentális dedukciójáról, amirl Erdmann is tud. A transzcendentális dedukció tehát az egész Kr. d. r. V. fproblémája, melyben a kriticizmus lelke" nyilvánul meg. A probléma fontosságára való tekintettel nem látszik feleslegesnek azt más oldalról is megvilágítva megközelíteni. Minden ismeret az Ész" és a Tapasztalat", az Én és a Nem-én függvénye. Az ismeretelmélet tehát az elméleti filozófia fkérdése és legnehezebb problémája e két nélkülözhetetlen feltétel összeszövdésének, összetartozásának magyarázata. E két feltétel közül az Én jelenti a megismerés formális elveinek summáját, a Nem-én a megismerés materiális elvét. Az ismeret magyarázatát feladatául kitz elméletnek meg kell fejtenie azt a nehézséget, mellyel e két, egymástól különböz tényez az ismeretben megnyilatkozó egységének magyarázata jár. Ismeret van. Hogyan lehetséges ismeret? Az ismeret alanyi és tárgyi, formális és materiális szálak szövedéke. Hogyan lehet e szálak egybeszövdését, egyesülését megmagyarázni? Az Én lemásolja, leképezi" a Nem-ént s a képnek a tárggyal való megegyezése az ismeret igazságának kritériuma, mondja a realizmus. De mi biztosít arról, hogy a kép megegyezik a tárggyal, mikor az ismer számára a tárgy" is kép, tehát nem realitás, hanem idealitás. A realizmus ennélfogva az ismeret alapproblémájának megoldására képtelen. 25 Az Én hogyan jut kapcsolatba a Nem-énnel, ha azt magába fel nem veheti? Hogyan lehetséges az ismerés érvénytadó formáinak az azoktól teljesen különböz tartalomra való objektív érvényességét igazolni? Ez a transzcendentális dedukció problémája. A probléma fontossága és nehézségei Kant eltt teljes mértékben ismeretesek, amint azt mveiben maga is gyakran hangsúlyozza. A Kr. d. r. V. els kiadásának elszavában így nyilatkozik: Nem ismerek vizsgálatokat, melyek annak a képességnek, melyet értelemnek nevezünk, felkutatására és egyúttal használata szabályainak és határainak meghatározására fontosabbak volnának, mint azok, melyeket a transzcendentális analitika második frészében, a Tiszta értelem fogalmainak dedukciója címen végeztem; aminthogy k okozták nekem a legtöbb, de mint remélem, nem eredménytelen fáradságot." 26 A Prolegomena... bevezetésében pedig ez olvasható: Ez a dedukció, mely élesesz eldömnek 27 lehetetlennek látszott, melyre rajta kívül soha senki még csak nem is gondolt, habár mindenki, anélkül, hogy objektív érvényességük jogosultságát kutatta volna, élt e fogalmakkal, mondom e dedukció volt a legnehezebb feladat, melyre valaki a metaphysika 28 érdekében vállalkozhatott..." Erdmann felfogására vonatkozólag lásd idézett mve 194. és 195. ll.-t.! 24 V.ö.:...von hundert angehenden Lesern der 'Kritik' scheitern neunzig bereits an den ersten Seiten derselben und von den verbleibenden zehn vielleicht neun an der berüchtigten Kategoriendeduction." (Menzel i.m. elszavában. V. I.) 25 V.ö. Böhm Károly: A realismus alapellentmondása c. értekezésben foglaltakkal! (Megjelent Böhm Károly összegyjtött mvei I. kötetében. Budapest, 1913.) 26 Kant: A tiszta ész kritikája, 544. l. 27 Ti. Hume-nak. 28 Metaphysika itt = ismeretelmélet. V.ö. Bartók György: Kant emlékezete. (Megjelent az Athenaeum" évf számában) c. tanulmány 5. l.-n. foglaltakkal! 29 Kant,.Prolegomenái minden leend metafizikához, mely tudományként fog szerepelhetni." Alexander Bernát fordítása. 2. kiad. Budapest, l. Copyright Mikes International

15 A kriticizmusnak ez alapproblémája meglep világossággal már korán, Kant fejldésének els korszakában, a dogmatikus-racionalista korszakban" ( ) 30 felmerül, Kant ez idben a Leibniz Wolf-féle iskola alapgondolatait követi, ha részletekben a newtoni természetfilozófia s a matematikai tudományok tanulmányozása hatása alatt el is tér mestereitl. A matematikai mechanika eredményei felvetik Kantban a késbbi kriticizmus kardinális kérdését: Wie ist es möglich, daß unsere im subiectiven Gedankenverlauf sich vollziehenden mathematischen Prozesse strenge und allgemeine Gültigkeit haben für die davon ganz unabhängige Welt der Dinge und ihrer Bewegungen? Wie können überhaupt subiective Begriffe a priori obiective Gültigkeit haben?" 31 Két évtizednek kellett eltelni, míg e kérdésre kialakult Kantnál a felelet a transzcendentális dedukció megoldásában. Menzel a transzcendentális dedukció három, Erdmann pedig négy feldolgozására hívja fel a figyelmet. 32 Az els kidolgozás megjelent a Kr. d. r. V. els kiadásában (1781), a második a Prolegomena"-ban (1783), a harmadik (rövid) feldolgozás a Metaphysische Anfangsgründe der Naturwissenschaft" bevezetésében (1786), a negyedik, végérvényes" formulázás pedig a Kr. d. r. V. második kiadásában (1787). E kiadások, ill. feldolgozások különbségeit kimutatni nem e dolgozat feladata. Annál kivésbé, mivel lényeges eltérés nincs közöttük, a rendelkezésre álló tér pedig apróbb részletekre való kitérést nem enged meg. Egyre azonban tekintettel kell lennünk: a tulajdonképpeni transzcendentális dedukció mellett Kant a kategóriáknak egy a priori pszichológiai dedukcióját is adja s ez különösen az els kiadásbelí feldolgozásban összekeveredik a transzcendentális" dedukció szálaival. 33 Sok félreértésnek forrása ez azoknál, kik a kétféle szálakat izolálni, megkülönböztetni nem tudják. A következ tárgyalások ezért a kétféle kidolgozást igyekeznek elhatárolni, hogy a transzcendentális dedukció logikai természete teljes világossággal tnjék el. A transzcendentális dedukció problémáját, valamint megoldásának princípiumát Kant a következképpen foglalja össze: Ich nenne daher die Erklärung der Art, wie sich Begriffe a priori auf Gegenstände beziehen können, die transzendentale Deduction derselben..." 34 s az a priori fogalmak e transzcendentális dedukcióját élesen megkülönbözteti azok empirikus dedukciójától. Az empirikus dedukció Locke érdeme: lényege ama eljárás kifejtése, melynek folyamán az ész a tapasztalat hatására e fogalmakat létrehozza.... die Art, wie ein Begriff durch Erfahrung und Reflexion über dieselbe erworben worden..." 35 Az elbbi dedukció kérdése quid iuris, az utóbbié quid facti, az elbbi eljárás tisztán logikai természet, az érvényességet megmagyarázza, az utóbbié pszichológiai s a tényleges folyamatot vizsgálja. 36 A megoldás kulcsa, vagyis a transzcendentális dedukció princípiuma a Kr. d. r. V. következ szavaiban adatik: Die transzendentale Deduction aller Begriffe a priori hat also ein Principium, worauf die ganze Nachforschung gerichtet werden muß, nämlich dieses: daß sie als Bedingungen a priori der Möglichkeit der Erfahrungen erkannt werden müssen (es sei der Anschauung, die in ihr angetroffen wird, oder des Denkens)." 37 A megoldás kulcsa tehát az a priori tényezknek az ismeret nélkülözhetetlen feltételei gyanánt való kimutatása s ez által objektív érvényességük dedukálása. * A tárgyalás következ fejezete a probléma kifejtése az esztétika területén. Az emberi megismerésnek ui. Kant szerint két forrása, két feltétele van: érzékiség (Sinnlichkeit) és értelem (Verstand). Az elbbi az ismeret anyagát adja, az utóbbi ugyanezt gondolja. Ezért az érzékiséget vizsgáló transzcendentális esztétikának meg kell elznie a transzcendentális logikát, az értelem transzcendentális vizsgálatát, annak fejtegetéseihez minthogy alapot szolgáltatva. 30 Menzel felosztása szerint. Lásd i.m. 2. l.-t.! 31 Menzel i.m. 5. l. 32 Lásd: Menzel i.m. 70. s köv. ll.-t. és Erdmann i.m s köv. ll.-t.! 33 Erre nézve lásd Menzel fent idézett helyeit! 34 Immanuel Kant: Kr. d. r. V. I. kötet l. 35 Immanuel Kant: Kr. d. r. V. I. kötet l. 36 Mindezekre nézve lásd Immanuel Kant: Kr. d. r. V. I. kötet s köv. ll.-t., hol a deductio elnevezés alkalmazásának magyarázata is megtalálható. Kant a jogászok szótárából veszi át, kik valamely követelés, jogosultság bizonyítását nevezik deductionak. Ennek nyomán a deductio Kantnál az az eljárási mód, melynek feladata az ismerés a priori tényezi használatának alapját, tehát jogosultságát kimutatni. 37 Immanuel Kant: Kr. d. r. V. I. kötet, 146. l. Copyright Mikes International

16 A transzcendentális dedukció eljárásának két oldala van: egy negatív és egy pozitív oldal. Az elbbi az ellenkez felfogások ellentmondásainak feltárásával azok lehetetlenségét bizonyítja, az utóbbi az a priori tényezk nélkülözhetetlen s ezért objektíve érvényes feltételek gyanánt való kimutatásával ezeket pozitíve igazolja. Az a harminc oldalra terjed klasszikus fejtegetés, mely a Kr. d. r. V.-ban transzcendentális esztétika névvel jelöltetik, tulajdonképpen nem egyéb, mint az érzékiség transzcendentális vizsgálata s következleg a tér és id, mint az érzékiség a priori szemléleti formái transzcendentális dedukciója. E dedukció feltárása eltt szükségesnek látszik az érzékiség jelentését és az értelemhez való viszonyát Kant terminológiájában közelebbrl meghatározni. Kant az érzékiséget élesen és határozottan elválasztja az értelemtl (ezzel szemben a marburgiak [Cohen] a tért és idt is értelmi kategóriákként fogják fel). Az érzékiség funkciója a szemlélet, mely az ismerethez anyagot szolgáltat, de önmagában ismeretet nem adhat. Az értelem funkciója pedig kizárólag a gondolkodás, e rendez, formáló tevékenység, mely az érzékiség szolgáltatta anyag nélkül csak üres gondolati formákat létesít, nem pedig ismeretet. A traszcendentális esztétika az érzékiséget veszi vizsgálat alá s keresi azokat az a priori faktorokat, melyek az érzékiség területén találhatók. Az esztétika elnevezés itt a szó eredeti jelentésében használtatik s így a transzcendentális esztétika megjelölés pontosan fedi tárgyát: az érzékiség a priori tényezire vonatkozó vizsgálat. Két ilyen a priori tényezt mutat ki Kant: a tért és az idt. Ha a szemlél Éntl független szubsztantiális valóságoknak, vagy a tárgyak viszonyából absztrahált empirikus fogalmaknak vétetnek, fogalmuk szükségképp ellentmondásokra vezet, 38 tehát elvetend. A tiszta geometria, ill. arithmetika vizsgálatából kiindulva, a tért és az idt a priori szemléleti formáknak kell felfogni, hogy ama tudományok egyedül lehetséges, ellenmondás nélküli magyarázata keletkezzék, ami az ismeretek igazságának egyetlen kritériuma. A tér és id transzcendentális vizsgálatánál ezek szerint Kant ketts harcot vív: az empirizmussal szemben kimutatja a tér aprioritását, a racionalizmussal szemben pedig szemléletességét. 39 A tér tehát nem empirikus fogalom, hanem a priori szemlélet, mert 1. a tapasztalat anyagát alkotó érzetek egymáson kívül, ill. egymás mellett való felfogásának a tér képzetének kell már alapul szolgálnia. Nem a tapasztalat adja e szerint a tért, hanem a tér teszi lehetvé a tapasztalatot. A tér tehát a priori képzet. ( Prioritasargumentum") 2. Elképzelhet a tér tárgyak nélkül, de a tárgyak nem tér nélkül. A tér tehát az összes küls szemlélet lehetségének a priori feltétele. Kantnak e bizonyítékát, mely a tért, mint szükségszer képzetet mutatja ki, Menzel a prioritas-argumentumnak hívja s helyesen mutat rá, hogy e bizonyíték a térnek szemléleti szükségképiségére (Anschauungsnotwendigkeit), nem gondolati szükségképiségére (Denknotwendigkeit) támaszkodik. 3. A tér tiszta szemlélet és nem diszkurzív fogalom. Mert csak egyetlen teret képzelhetünk, a többi terek" ennek elhatárolásán alapulnak. Egy képzet azonban, mely csak egyetlen tárgy által reprezentáltatik, szemlélet, mert a fogalom mindig több dolgot tételez fel, melyekbl absztraháltatik." 40 Az egyes terek nem elzik meg komponensek gyanánt a" tért, hanem feltételezik azt, mert csak mint benne levk gondolhatók". 41 Kantnak e bizonyítékát Menzel után a tér singularitásából nyert szemléletesség argumentum (Anschaulichkeitsargument aus der Singularität des Raumes) kifejezéssel jelölhetjük. 4. A térnek végtelen nagyságként való felfogása is azt bizonyítja, hogy a tér szemlélet és nem fogalom. Mert a fogalom nem képes képzetek végtelen tömegét magában foglalni, míg a szemlélet igen. E bizonyítéknak Menzel a tér végtelenségébl nyert szemléletességi argumentum (Anschaulichkeitsargument aus der Unendlichkeit des Raumes) nevet adja. E négy bizonyítékkal, melyeket Kant a tér fogalmának metafizikai fejtegetése" cím alatt sorol fel, magának a térnek közvetlen vizsgálatából kiindulva kimutatja, hogy a tér a priori szemlélet, a küls szemlélet a priori formája. A tér fogalmának transzcendentális fejtegetése" cím alatt pedig az elbbiek illusztráló bizonyítására a geometria tételeit veszi vizsgálat alá. E vizsgálat eredménye az, hogy a geometria tételeinek magyarázata csak a térnek a priori szemléletként való értelmezésével lehetséges. Geometria van. A kérdés az: hogyan lehetséges? A geometria tételei általános érvény és szükségképi ismeretek, tehát nem alapulhatnak az empírián, hanem csak a prioriak lehetnek. A geometria tételei emellett szintétikus jellegek. 38 Az els esetben két képtelenség (Undinge) áll elttünk, melyek anélkül, hogy valóságok volnának, minden valóságot magukba kellene, hogy fogadjanak, a második esetben az empíria alapján érthetetlen a mathematika tételeinek apodiktikus bizonyossága. 39 Lásd: A. Menzel i.m. 37. s köv. l.-t.! 40 Menzel i.m. 39. l. 41 Kant: A tiszta ész kritikája, 50. l. Copyright Mikes International

17 Ez a szintétikus jelleg pedig nem magyarázható pusztán fogalmakból, melyekbl csak analitikus ítéleteket lehet kifejteni, hanem csak a szemlélet alapján érthet. Alle analytischen Urteile sind Begriffsurteile... Das Hinausgehen über den blossen Subiectsbegriff findet also allemal in der Anschauung statt: alle synthetischen Urteile sind Anschauungsurteile." 42 A szintétikus ítéletnél az állítmány túlmegy az alanyfogalmon és e túl-menés, e többlet csak a szemlélet alapján, itt: a térnek szemléletként való felfogásával érthet. A tér a küls szemlélet a priori formája, az id a bels szemléleté. Ennek bizonyítása az elbbinek megfelelen a következ: 1. Az észrevevések egyszerre-, ill. egymásutánlétele csak az id a priori alapulvétele mellett érthet. Tehát nem az idt kapjuk a tapasztalatból, hanem a tapasztalat folyik le az idben. Az id e szerint a priori forma (prioritasargumentum). 2. Az idben megjelen tárgyaktól absztrahálhatunk, de az idtl magától nem: az id a tárgyak valóságának a priori feltétele (a prioritasargumentum). 3. Az id tiszta szemlélet, nem diszkurzív fogalom. Mert csak egyetlen idt képzelhetünk, a többi idk" ennek elhatárolásán alapulnak. Oly képzet pedig, melyet csak egyetlen tárgy adhat, szemlélet." 43 (Az id singularitásából nyert szemléletességi argumentum.) Az id szemléletességét (Anschaulichkeit) bizonyítja végtelen nagyságként való felfogása is, melyet fogalmakból nem lehet megmagyarázni, miután ezek Kant szerint mindig csak részképzeteket tartalmaznak. (Az id végtelenségébl nyert szemléletességi argumentum.) Az id tehát a priori szemlélet, az összes jelenségek a priori formája (a küls szemlélet tárgyainak közvetve, a belsnek közvetlenül). Az általános (tiszta) mechanika 45 a priori szintétikus tételei csak az idnek a priori szemléletként való felfogásával érthetk (transzcendentális fejtegetés). Az érzékiség transzcendentális vizsgálata felbontotta az adott tárgyat azokra a szálakra, melyekbl összeszövdik. Különválasztotta az érzékiség a priori elemeit az a posteriori elemektl, a tért és idt az érzettartalmak minségileg végtelen változatosságú tömegétl. Kiderült, hogy a valóság dolgai nem kész tárgyak, melyek függetlenül a szellemtl kikényszerítik létezésük elismerését, hanem a szellem formáiban megjelen tartalmak, adottságok, melyek létrehozásában a szellemnek aktív szerepe van. Az a priori és a posteriori faktorok tehát egyaránt hozzátartoznak objektív alkatához. Az a priori és a posteriori elemek összetartozása tény s csak ez összetartozás, összefüggés logikai magyarázata probléma, melynek megoldása a transzcendentális dedukció feladata. A kérdés az: hogyan lehetséges, hogy a szemlélet a priori funkciói, melyek nem a tapasztalatból származnak, szükségképi egységben jelentkeznek a tapasztalat tárgyaival, mint azok objektív formái? Hogyan magyarázható és igazolható létez adottságok a priori és a posteriori faktorainak szükségképi összetartozása, vagyis az a priori formák objektív érvényessége az a posteriori anyagra? Kant a tér és id e dedukciójának transzcendentális esztétikájában nem szentel külön fejezetet. Lényegében azonban a transzcendentális esztétika alapproblémája is, mint arra az elbbi fejtegetések többször rámutattak, e dedukció véghezvitele. Nélküle a transzcendentális esztétika elz kutatásai, melyek a létez dolgokat a priori formákra és a posteriori matériára bontják, zsákutcába jutottak, honnan nem vezet tovább az út. Csak a transzcendentális dedukció által megalapozott szintézis ad értelmet az analízisnek s fejezi be a transzcendentális esztétika munkáját. Erre vonatkozólag Erdmann felfogásával szemben idézhetjük magának Kantnak a szavait: Wir haben oben die Begriffe des Raumes und der Zeit vermittelst einer transzendentalen Deduktion zu ihren Quellen verfolgt und ihre obiective Gültigkeit a priori erklärt und bestimmt." 46 A fent adott kérdésre ezek után a felelet önként adódik. Minthogy minden létez dolog csak az érzékiség útján jelenhetik meg, szükségképpen alá van vetve azoknak a feltételeknek, melyek mellett az érzékiség által való megjelenés lehetséges. Ilyen feltételek a tér és az id. A tér és az id a priori formái nélkül számunkra tárgy nem létezik, tehát a tér és az id minden létez dolog szükséges, azaz objektív 42 Menzel i.m. 26. s köv. l. 43 Kant: A tiszta ész kritikája, 55. l. 44 E 3. argumentum eltt Kant az idviszonyokra vonatkozó alaptételekre való hivatkozással is bizonyítja az id a prioritását, minthogy ez alaptételek apodiktikus bizonyossága csak az id a priori alapulvétele mellett érthet. Ez argumentum azonban nem ide, az id fogalmát analizáló metafizikai", hanem az ún. transzcendentális" fejtegetésbe tartozik. 45 Kant a mathematika elnevezést nemcsak az aritmetikára és a geometriára, hanem a tiszta mechanikára is alkalmazza. 46 Kant: Kr. d. r. V., Von den Principien einer transcendentalen Deduktion überhaupt. I. kötet I. Copyright Mikes International

18 formája. A tér és az id objektíve érvényesek a tapasztalat területén, mint a tapasztalat tárgyai megjelenhetésének nélkülözhetetlen feltételei. Dann da nur vermittelst solcher reinen Formen der Sinnlichkeit uns ein Gegenstand erscheinen, d.i. ein Obiect der empirischen Anschauung sein kann, so sind Raum und Zeit reine Anschauungen, welche die Bedingung der Möglichkeit der Gegenstände als Erscheinungen a priori enthalten, und die Synthesis in denselben hat obiective Gültigkeit." 47 A tér és id szerint szubjektívek és objektívek is. Szubjektívek eredetüket tekintve, minthogy nem egyebek, mint a szemlél szellem a priori funkciói, nem a realitás, hanem az idealitás szférájának tagjai. De objektívek jelentésüket tekintve, mint ideális szabályok, mint szükségképi feltételek, melyek a valóság dolgainak megjelenését = létezését törvényileg meghatározzák. Nélkülözhetetlenségük alapja objektivitásuknak a valóság dolgainak területén. Mindezek összefoglaló eredményeként megállapítható, hogy a valóság tárgyai nem a dolgok, amint azok önmagukban vannak (Dinge an sich), hanem amint reánk hatnak, amint elttünk megjelennek (Erscheinungen). A dolgok számunkra csak akkor léteznek, ha a létezés fogalmával járó a priori törvényszerségeknek eleget tesznek. A valóság világa, a létez dolgok összessége csak mint jelenség áll elttünk. A magábanvaló dolog (Ding an sich) fogalma határfogalom, 48 jeléül annak, hogy a kutatás elérte a valóság határait. A tér és id csak a jelenségek világára vonatkoznak, itt bírnak objektív érvényességgel, a Ding an sich-re nézve semmit sem mondanak. Kant szavait használva: a tér és id transzcendentális idealitással, ellenben empirikus realitással bírnak. Így a transzcendentális dedukció kijelöli a tiszta szemlélet (reine Anschauung) határait, mikor annak a priori formáit, mint a dolgok megjelenhetésének feltételeit a tapasztalat területén objektív érvényeknek bizonyítja, a tapasztalat határain túlmen, egy szóval transzcendens használatunkban pedig semmiseknek nyilvánítja. Az az ellenvetés, melyet a tér és id eme teóriája ellen fel szoktak hozni, hogy ti. a dolgokat a tér és id ez értelmezése puszta látszattá (Schein) változtatja, nyilvánvaló, helytelen. A tér és id valóságosak, a dolgoknak, amint azok megjelennek, valóságos formái. Számunkra a valóság e jelenségvilág, melynek objektív alkatához a tér és id szükségképpen hozzátartozik. Azaz: a tér és id a dolgokat mint jelenségeket (Erscheinung), nem mint látszatot (Schein) adják. Minden más felfogás a benne lev szükségképi ellenmondásoknál fogva valóban látszattá változtatja a benne s így általa (ily ellentmondásokkal teli valami által) létez dolgokat. Ezzel a transzcendentális esztétika vázlatának fejtegetése a transzcendentális logika határaihoz érkezett. Teljes befejezésre csak a logika tanai által jut, melyek a transzcendentalizmus gyökérszálait végs alapjukra vezetik vissza s így az esztétika tanításait is végs sorban megalapozzák. * A transzcendentális logika a megismer szellem másik alapfunkciójának, az értelemnek a vizsgálata. Az érzékiség ugyanis, melyet az ismeretalkotás szempontjából a transzcendentális esztétika taglalt, csak a dolgok létezésérl értesít, a valóság fennállásáról ad tudomást, de a dolgok lényegének feltárására, a valóság összefüggésének felderítésére képtelen s így szükségképpen egy másik funkcióra utal, mely az általa produkált anyagot rendezi és szintetikus egységbe foglalja. Ezért az érzékiség szerepét, Böhm Károly terminusát használva, a létezési mechanizmus megjelöléssel juttathatjuk leginkább kifejezésre s ennek megfelelen az értelem a gondolkodás mechanizmusának nevezhet. A létezési mechanizmus elbb adott transzcendentális vizsgálatát a gondolkodás mechanizmusának transzcendentális vizsgálata követi. Ez a sorrend lélektanilag és módszertanilag indokolt. Logikai megalapozását tekintve azonban a probléma gyökere a transzcendentális analitikában keresend, a szellem organizmusának törvényeit feltáró elméletben, hol minden szükségképi és általános érvény vonatkozás, tehát az egész apriorizmus végs magyarázatát nyeri. Ez a felülrl, a szellem fogalmából kiinduló vizsgálódás az alulról, a valóság nyers adataiból kiinduló kutatásnak hasznos próbaköve is, amennyiben a kétféle úton nyert eredményeket megegyezésükben igazolja. A gondolkodás mechanizmusának vizsgálata az ítéletek elméletébl indul ki. A gondolkodás ítéletekben megy végbe s így a gondolkodás képessége, az értelem az ítéletekbl ismerhet meg. A gondolkodás transzcendentális vizsgálata természetesen kizárólag azokra az a priori funkciókra irányul, 49 melyek minden 47 Kant: Kr. d. r. V., I. kötet és 143. II. 48 V.ö.: Windelband i.m l diese bloß die besondern Handlungen und Regeln des reinen Denkens, d.i. desjenigen, wodurch Gegenstände völlig a priori erkannt werden, vorträgt". (Immanuel Kant: Grundlegung zur Metaphysik der Sitten. Theodor Fritzsch kiadása. (Reclam Univ. Bibl.) 17. s köv. ll. Copyright Mikes International

19 ítélés logikai, azaz formális feltételeit alkotják s mindentl eltekint, aminek erforrása az empíria. Ez a priori ítéletek, mint a tiszta, vagyis minden empíriától mentes értelem funkciói azok a kapcsolásmódok, melyekben a gondolkodás minden tevékenysége megnyilvánul. Az értelem maga nem is egyéb, mint a priori kapcsoló képesség, az a priori funkciók egysége, melyekben a maga lényegét kifejezésre juttatja. Kant a gondolkodás e funkcióit négy csoportba foglalja, melyek mindegyike három részbl áll. A tizenkét tagból álló ítéletek táblázata a következ: 1. Mennyiség (az alanyra vonatkozik): a) egyediek, b) részlegesek, c) általánosak. 2. Minség (az állítmányra vonatkozik): a) állítók, b) tagadók, c) végtelenek. 3. Viszony (az alany és állítmány viszonya): a) kategórikusak, b) hipotetikusak, c) diszjunktívek. 4. Modalitás (a gondolkodáshoz való viszony): a) problematikusak, b) asszertorikusok, c) apodiktikusak. Az ítéletek e táblázata Kant szerint magában foglalja a gondolkodás funkcióinak teljességét s így e táblázat az a vezérfonál, melynek nyomán Kant következ kutatásai haladnak. Els lépés ez úton annak leszögezése, hogy minden ítélet egy összefüggést létesít funkció, minden ítélet lényege az a kapcsolat, mely tagjai közt fennáll. Két dolog közötti összefüggés azonban még nem ítélet. Ha az összefüggés pusztán egyéni élmények esetleges, a kritika által igazolatlan eredménye, vagy a fantázia önkényes alkotása, ítélet névre igényt nem tarthat. Képzetek közti összefüggés csak akkor válik ítéletté, ha az bizonyos törvény szerint létesül, ha az összefüggésben fennálló kapcsolat törvényileg van szabályozva. Az ítélet képzeteknek törvény által meghatározott szintézise. A szintézis törvénye pedig, mely az ítéletben kifejezett összefüggés logikai alapjául szolgál, a kategória. Így az ítéletek táblázata biztos fonalként vezet el a gondolkodás végs, alaptörvényeihez, a tiszta értelem a priori törzsfogalmaihoz: a kategóriákhoz. A kategóriák táblázata egységes elv (az ítélés képessége) alapján felépítve, magában kell, hogy foglalja a tiszta értelem alaptörvényeinek összességét. E táblázat a következ: 1. Mennyiség: 3. Viszony: a) egység, a) substantia accidentia, b) sokaság, b) causalitas, c) mindenség. c) kölcsönhatás. 2. Minség: 4. Modalitás: a) realitás, a) Iehetség lehetetlenség, b) negatio, b) lét nemlét, c) limitatio. c) szükségképiség véletlenszerség. Tiszta értelem csakis e kategóriák által, mert e kategóriákban áll fenn, ill. nyilvánul meg. Értelem alatt itt természetesen nem egy individuális szubjektum gondolkodási képessége értend, hanem a Copyright Mikes International

20 transzcendentállogikai törvényszerségek összessége és egysége, melyre mint alapra minden más törvényszerség visszavezethet. Az értelem e jelentségének kiemelésére Kant a transzcendentális apperceptio eredeti szintétikus egysége elnevezést használja s a Tiszta Ész Kritikájában a következ szavakkal jellemzi;... az apperceptio szintétikus egysége a legmagasabb pont, melyhez az értelem minden használata, st az egész logika s utána a transzcendentális filozófia kapcsolódik, st e képesség maga az értelem." 50 Az apperceptio szintétikus egysége az a végs forrás, honnan a gondolkodás törvényei érvényességüket merítik, a Logos", mely a kategóriákban jelenti ki magát s a kategóriák alaptörvényei, mint a gondolkodás szintétikus egységének feltételei által foglalja egységbe a szemlélet anyagát. Az apperceptio egy szerves egység, melynek alkotórészei a kategóriák. A kategóriák a gondolkodás alaptörvényei, a transzcendentális apperceptio szintétikus egysége a gondolkodás alaptörvényeinek egysége, a gondolkodás elméletének végs logikai bázisa. A kategóriák vizsgálata szükségképpen vezet el hozzá, minthogy a gondolkodás anyagául szolgáló adottság különfélesége szükségképp utal arra az egységre, melyre nézve e különféleség fennáll s mely a kategóriák által szabályozott ítéleti funkciók egységesít aktusaival a különféleséget összefüggésekbe, kapcsolatokba rendezi s ezáltal az értelem egysége szempontjából meghatározza, jelentéssel látja el. Az apperceptio szintétikus egysége tehát mint a törvényszerségek törvénye 51 minden gondolkodás legfbb feltétele, mely nélkül gondolkodás nincsen. Ezek képezik a gondolkodás mechanizmusának alapelveit. A végs és legnagyobb probléma, melyhez az eddigi összes fejtegetések vezetnek, annak a szakadéknak áthidalása, mely a létezési mechanizmus és a gondolkodás mechanizmusa, illetve a mundus sensibilis és a mundus intelligibílis között tátong. E szakadék ugyanis tényleg nem létezik, csupán az elmélked kutatás eltt tárult fel az, hanem a reflektáló szubjektum eltt feltárult e két külön világ valóságban egy egységet alkot: az ismeret világát. Sem a létezési, sem a gondolkodási mechanizmus, sem az érzékiség, sem az értelem önmagában ismeretet nem szolgáltathat. Az elbbi pusztán szemlél, az utóbbi pusztán gondol, az elbbi az ismeret számára anyagot ad, az utóbbi ez adottságot összefüggésekbe rendezi, megérti. Az elbbi az utóbbi nélkül nyers adottságok káosza, az utóbbi az elbbi nélkül üres formák tartalmatlan kapcsolata. Gedanken ohne Inhalt sind leer, Anschauungen ohne Begriffe sind blind." 52 E szakadék áthidalása a képzeleter (Einbildungskraft) sematizmusa segítségével a problémának pusztán pszichológiai megoldási kísérlete, 53 mely az összefüggés logikumára nézve semmit sem mond. Mint a problémával összefügg s Kant által részletesen kidolgozott elmélet azonban itt tekintetbe veend. Az érzékiség és értelem között e szerint közvetít a képzeleter, e félig érzéki, félig értelmi képesség, mely a tárgyak képét azok jelenléte nélkül kialakítja. Érzéki, mert szemléletes, értelmi, mert szintétikus jelleg, spontán aktus, mely a szemléletet formai szempontból az apperceptio egysége szerint meghatározni képes. A szemlélet szolgáltatja az ismeret számára az érzéki adatok különféleségét, a képzeleter összefoglalja ez adatokat bizonyos kapcsolatokba, de ismertté mindez akkor válik, ha a képzeleter által összefogott adottság az apperceptio szintétikus egysége alá kerül s ezáltal az objektív ismeret szférájába jut. Ezt a képzeleter a transzcendentális sematizmus segítségével hajtja végre. A képzeleter hozza létre ugyanis azokat a sémákat, melyek a szemléletnek a kategóriák alá való rendelését, más szóval a kategóriáknak a szemléletre való alkalmazását lehetvé teszik. E sémák félig érzéki, félig értelmi természetek, mint az a képesség, melynek produktumai s azt a szabályt jelölik, mely valamely fogalomhoz való kép megalkotásának eljárását írja el. A transzcendentális séma vonatkozással bír minden képzetre, mely az apperceptio egysége alá hozatik s minthogy minden képzet (úgy a küls, mint a bels szemlélet tárgya) az id a priori formájában jelenik meg, formai szempontból szükségképpen vonatkozik az idre. Az idre vonatkoztatott sémát Kant transzcendentális idmeghatározásnak nevezi. Ez közvetíti a jelenségeknek a kategóriák alá való subsumtióját. Magát a subsummálást az ítéleter (Urteilskraft) 54 hajtja végre s így a sematizmus tanát Kant az ítéleter transzcendentális doktrínájában fejti ki. A kategóriák táblázatának megfelelleg a transzcendentális idmeghatározások a következk: 1. a mennyiség számára az idsor, 2. a minség számára az idtartalom, 3. a viszony számára az idrend és 4. a modalitás számára az idösszesség. 50 Kant: A tiszta ész kritikája l. 51 V.ö.: B. Bauch i.m l.-n. foglaltakkal! 52 Immanuel Kant: Kr. d. r. V. I. kötet l. 53 An diesem Grundproblem (ti. transcendentalis deductio) greift die Lehre vom Schematismus ein. Ihr eigentliches Thema ist die Frage nach der psychologischen Möglichkeit des Allgemeinbegriffs." (E. Cassirer i.m l.) 54 Meghatározó ítéler, szemben a reflektáló ítélervel. Közelebbiekre nézve lásd a Kritik der Urteilskraft" megfelel részeit! Copyright Mikes International