Mi kell a gyógyuláshoz?

Átírás

1 PATAKI BEA Mi kell a gyógyuláshoz? 4 lépés a felismeréshez és a megoldáshoz 1

2 Rólam Pataki Bea addiktológus természetgyógyász, szomatodráma szakember Szenvedélyem az emberi természet megismerése, közel egy évtizede kutatom, körvonalazom az önismeret, a viselkedés és az életminőség közötti összefüggéseket, törvényszerűségeket. Szeretem és igyekszem szakmai tapasztalataimat minél egyszerűbben, gyakorlatiasan néha nyersen vagy humorral átszőve összefoglalni, új definíciókat alkotni. 2

3 Bevezetés Mi kell ahhoz, hogy elérd a számodra fontos dolgokat az életben? Legyen szó bármely életterületről: egészség, gyógyulás, pénzügyek vagy jólét, önmagunkkal és másokkal való kapcsolat. Ha már mindent elértél és megvalósítottál az életben, révbe értél, akkor ez az írás nem neked szól! További sok sikert kívánok! De ha vannak az életeddel, céljaiddal kapcsolatos álmaid, ötleteid, esetleg vágyaid, és nem tudod pontosan, hogyan is érhetnéd el azokat, esetleg konkrét elképzeléseid vannak arról, mi kell a céljaid eléréséhez, de a beteljesedés még várat magára, a megvalósítással kapcsolatos sikereid átmenetiek, előfordult már, hogy újabb és újabb kudarc ért, és bizonyos kedvezőtlen események, élmények forgatókönyv-szerűen ismétlődnek, vagy nem hiszed el igazán, hogy a vágyaid megvalósulhatnának, vagy még nem is konkretizáltad igazán, mit szeretnél az életedben, akkor feltétlenül olvass tovább!

4 Éled az álmod, vagy álmodod az életet? 4

5 Sokan szerintem azért nem érnek el sikereket az áhított dolgokat illetően (gyógyulás, önismeret, munka, pénzügyek, kapcsolatok), mert bár megfogalmazzák, tudják, hogy mire is vágynak, de elérését anélkül várják, hogy a megvalósuláshoz vezető lépésekről tudnának, vagy azokat megtennék. Nem stimmel a képlet! Azaz, a légy meg vaj nem egyenlő a pillangóval. butter + fly butterfly. Az egész nem a részek összege. Az a tapasztalatom, hogy a gyógyulás és a változás egy folyamat, amelyhez a mindennapokban használható és személyre szabott instrukciók, támpontok szükségesek. Az elhatározás és döntés elengedhetetlen, de nem elég a végleges gyógyuláshoz. Ahhoz, hogy tényleg elérhesd azt, amit nagyon szeretnél ami téged gazdagít, és nem okoz másnak károkat bizonyos jelenségeket fell kell tudnod ismerni önmagadban és a környezetedben, valamint egyes lépéseket feltétlenül meg kell tenned a sikerhez vezető úton!

6 1. lépés: Nevezd meg a problémát! Nem lehet rögtön a célhoz ugrani! Fontos felmérni, tudatosítani a problémát. Sokat segít, ha hangosan kimondod (magadnak)! Nem elég megfogalmazni a kívánt dolgokat, pl. meg szeretnék gyógyulni, fel kell mérni az aktuális állapotot: beteg vagyok, ezzel és ezzel a problémával küzdök! Sokan főleg egy súlyosabb diagnózis vagy krízis után azt hiszik, ha elfogadják az állapotukat, akkor ezzel erősítik a betegségtudatot és gátolják a gyógyulást. Pedig ez nem így van! A probléma, tünet stb. megfogalmazása a tudatosítás része, nem jelenti azt, hogy azzal a probléma állandósul. Ha valaha használtál GPS rendszert, akkor tudod, hogy nem elég a célállomás meghatározása, az útvonaltervezéshez feltétlenül szükséges a kiindulópont koordinátája is. Amikor mindkettő a kiindulási és a célpont is - megvan, a rendszer kínál egy útvonalat, esetleg még alternatív megoldásokat is. Higgy az Élet GPS rendszerében! Az "elfogadás" nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét. Popper Péter.

7 Tehát a célok eléréséhez érdemes pontosítani a jelenlegi helyzetet, állapotot. Ez a felelősségvállalás első lépése is: egy adott tünetet, vagy nehézséget akár az egész sorsunkat - hozzánk tartozónak tekinteni. Minden olyan reakciót és hiedelmet szükségszerű kigyomlálnunk, ami ezt a felelősségvállalást gátolja; legyen az ellenállás, harc, hárítás, figyelmen kívül hagyás, várakozás vagy tagadás. Az öngyógyítás, és a sikeresség egyik alapköve a radikális öngondoskodás.

8 Radikális, azaz alapos és végleges, bármikortól elkezdhető, akár azonnali. Öngondoskodás, tehát felelősségvállalás mindenért, ami az enyém, ami hozzám tartozik, ami körülöttem van. Lehetőség szerint beleértve a testemet, a környezetemet és annak állapotát, a szeretteim, a legközelebbi hozzátartozóim jó dolgával való törődést. Így találhatjuk meg a belső erőforrásunkat. Ez lehet az alapja az igazi önbecsülésnek, szeretetkapcsolatnak önmagammal és másokkal. Az egyik kedvenc viccem, amikor a repülőn utazik egy ember és a légikisasszony megkérdezi, hogy kér-e vacsorát? A férfi megkérdezi: - Miből lehet választani? - Igen vagy nem! A valósággal, a benső világunkkal, a velünk és bennünk történő eseményekkel hasonló módon mindössze két dolgot tehetünk: igent vagy nemet mondhatunk rá. Ez utóbbi választás esetén megnehezítjük a saját dolgunkat, és akár élethosszig tartó megoldatlanságokat generálhatunk magunknak. Amennyiben elkezdünk igent mondani rá és sajátunknak tekinteni az érzéseinket, élményeinket, amit tartalmazunk, ami itt van bennünk, a történetünket, a sorsunkat, a tragédiáinkat, a tehetségünket, vagy az érdemeinket, mindent, ami a miénk, úgy elindul egy változás, egy átalakulás, ami teljesen megváltoztathatja életünk alakulását, személyiségünk működésmódjait.

9 2. lépés: Ismerd fel az akadályozó tényezőket! Azok, akik ma vagyunk, a döntések, amelyeket ma hozunk, az érzések, amiket ma érzünk, amit magunkról és a világról gondolunk legtöbbször elsősorban hagyaték. A múltunk, gyermekkorunk, neveltetésünk dór oszlopai. Ha megfogalmazunk magunknak egy problémát, ami foglalkoztat, akkor érdemes átgondolni, hogy pontosan mi a bajunk az adott helyzetben? Mi zavar? Az előző lépéshez képest konkretizáció hogyan lehet jobban árnyalni a témát, a részletekre fókuszálni, felfedezni, felszínre hozni a mögöttes jelentéstartalmakat.

10 Vajon hogyan lesz valamiből akadály? Mit jelent ez pontosan? Az első lépésben tehát validálunk, önmagunk előtt is érvényesítünk egy problémát, úgy, ahogy van, szőrőstűlbőröstűl, magunkénak tekintjük, elfogadjuk a létezését. Ebben a második lépésben eggyel beljebb lépünk pontosítjuk a részleteket, konkrétan megfogalmazzuk, hogy mi okoz gondot, mi a bennünket foglalkoztató dolog lényege számunkra, esetleg azt, hogy mit gondolunk, mi az oka a problémánknak? Ha ezt a lépést kifelejtjük, akkor valahogy egy kérem ne zavarjanak a tényekkel, én már kialakítottam a véleményemet megkövesedés történik, ami gátat szabhat a megoldás, a fejlődés, a gyógyulás lehetőségének. Azt hiszem az álláspontjainkhoz való ragaszkodás, esetleges rugalmatlanság, vagy mondjuk így a probléma felé való nyitottság hiánya állandósítja sokszor a nehézségeket.

11 Mi lehet egy-egy probléma gyökere, amibe valahogy mindig beleakadunk, s nem tudunk továbblépni? A munkám során, az egyéni konzultációs praxisomban, vagy akár a csoportos önismereti és gyógyító programokon megtapasztaltam, hogy többnyire néhány problémakör, pulzáló sérülés köré rendeződnek a nehézségek. Ezekből felsorolom a leggyakoribbakat. #Egy fontos definíció tisztázatlan maradt Az is lehet, hogy valaki régóta dolgozik önmagán, de mégsem definiálta pontosan mi az önismeret, illetve félreértelmezi ennek a szónak a jelentését. Elolvasva egy könyvet, elköteleződve egy spirituális út, egy vallás, egy módszer, egy ideológia alapgondolatai mellett, érdemes tudni, hogy ezek csak gondolatok. Az eszmék nem egyenlőek velünk. Még akkor sem, ha egyetértünk velük, és jónak tartjuk őket. Az, hogy mi magunk kik vagyunk és mi van bennünk, és milyen hatást keltünk, teljesen eltérhet attól, amit (magunkról) gondolunk.

12 Fel kell tárnunk belső tartalmainkat, hiedelmeink mögött rejlő élményeinket, érzéseinket, különben tudattalanul és károsítóan irányítják majd életünket: kiszolgáltatottságot, tehetetlenséget fogunk tapasztalni, vagy kényszerűen kontrollálni akarjuk a környezetünket, az életet. Ha úgy akarunk bizonyos gondolatokat érvényesíteni önmagunkra, másokra, az életünkre, hogy elmulasztjuk, kihagyjuk az önfeltárás, önmegismerés, az érzéseink megélésének fontos lépését, akkor ez MANIPULÁCIÓ. Idő kérdése, és az illúzió szertefoszlik, a hiedelem-rendszer összedől majd, nem lesz tartós. Ez persze bekövetkezhet évtizedek múlva is, de mindenképpen még ebben az életben. #A környezetünkkel való kapcsolat toxikus Lehet, hogy egy probléma gyökere a hozzánk közel állókkal, vagy a közvetlen környezetünkkel, lakóvagy munkatársainkkal való kölcsönhatásból fakad. Azok a helyzetek, emberek, akikkel a legtöbb időt töltjük, elképzelhető, hogy egyszerűen mérgezően hatnak ránk. Viszont ezt azért nagyon kockázatos beismerni, kimondani, mert végleg felboríthatja az eddig oly biztosnak tűnő kapcsolati konstellációkat. Sokszor ellehetetlenül a további kooperáció lehetősége, ha valamelyik fél nem együttműködő, vagy nem nyitott a helyzet tisztázására.

13 A legtöbb nehézség sokszor abból fakad, hogy egy számunkra fontos kapcsolatban nagyon nagy a különbség a kimondott szavak (Szeretlek, fontos vagy nekem) és a tettek között (Nem figyelek rád, nem törekszem megérteni téged, nem teszem meg, amit kérsz). Ha inkongruenssé, össze nem illővé válik a kommunikáció egy kapcsolatban, akkor egy idő után dühöt fogunk érezni, és sokszor még csak meg sem tudjuk magyarázni, hogy miért. Egyszerűen a hiteltelenség hatására eltávolodunk egymástól, mindaddig, amíg a jelenség felszínre nem kerül. Az is rendkívül érzékeny pont, hogy hol van, vagy ki az inkongurencia eredője. A passzív bántalmazás egyik tipikus forgatókönyve, amikor rejtett érzelmi provokációra valaki egészséges felháborodással reagál. Ebből viszont lehet, hogy konfliktus alakul ki, mert a provokáló fél gyakorlatilag letagadja, visszaszívja, hogy a hatást ő keltette volna, és a másik felet teszi felelőssé az egészért. (Én csak úgy mondtam, most mit kell felkapni a vizet? Látod milyen vagy stb.) Univerzálisan dühöt érez mindenki, akinek megsértik a határait, csak nem biztos, hogy ott és akkor abban a pillanatban képesek vagyunk tudatosítani az eseményeket. Csak megmarad az a konstans érzésünk, hogy valami nem stimmel. Nyilván az áldozatnak áll érdekében a helyzet tisztázása, de ez legtöbbször vaskos ellenállásba ütközik, mert a bántalmazó fél nem ismeri el a felelősségét, nem hajlandó, vagy nem képes az érzelmi felelősségvállalásra.

14 Elvárni a változást, megváltoztatni mások gondolkodását - bár megpróbálhatjuk -, de általában további összetűzéshez vagy önfeladáshoz, identitásvesztéshez vezet. A sugallt vagy nyílt elvárástámasztás, az elfogadás hiánya, a feltételekhez szabott szeretet (ami szerintem nem is az, hanem üzlet) ellehetetleníti a bizalmas és biztonságos kapcsolat, kötődés lehetőségét, egyúttal érzelmi bántalmazásnak, erőszaknak minősül.

15 Ne tedd, és ne hagyd, hogy veled tegyék, akár rejtetten, akár nyíltan. Mindenkinek joga van a saját elképzeléseihez (nyilván egy bizonyos határig), de nem kötelező egyetérteni vele, vagy feltétlenül igazodni hozzá. A gyógyuláshoz elengedhetetlen felmérni és felvállalni áldozati és bántalmazó szerepeinket, működésmódjainkat; s nagy baj, ha összecseréljük a kettőt. Legtöbbször épp a bántalmazó állítja be magát sértettnek, és eléri, hogy az elfogadóbb, áldozatiságra hajlamosabb fél kérjen bocsánatot, pedig jogosan és időszerűen végre kimondta, ami fáj neki. De legtöbbször beadja a derekát, felvállalja a hibás fél szerepét, s minden megy az eddigiek szerint tovább. Új, ismétlődő bántalmazási ciklus indul. A szeretet az, ami annyi teret és szabadságot ad a másiknak, hogy az önmaga lehet. deklarálja Feldmár.

16 #Az önmagunkkal való kapcsolatot az önutálat és önszabotázs hatja át. Ismeretlen számunkra az önismeret és az önszeretet gyakorlata Fontos tudatosítani, vajon hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, milyen hangnemben szólnak bennünk a gondolataink? Parancsoló, önsanyargató, kritizáló, esetleg túlzottan megengedő a belső narratívánk? Harsány vagy csöndes? Diktatúra vagy anarchia uralkodik a fejünkben? Képesek vagyunke tudatosítani, felismerni, hogyan bánunk magunkkal? Tisztában vagyunk-e azzal, milyen jelentőséggel bír az önmagunkkal való kapcsolat minősége? Milyen módon várjuk el magunktól a változást, egy probléma megszűnését? A kényszerítés az nem más, mint túlterhelés, a túlzott megengedés pedig elhanyagolás, mindkettő a bántalmazás egy fajtája. Ha azon kapjuk magunkat, hogy mind több olyan dolgot csinálunk, amit nem szeretnénk, és egyre kevesebbet olyat, ami közel áll hozzánk, akkor az önszabotázs csónakjában evezünk.

17 #Az önismeret hibakereséssel A jó pap is holtig tanul - tartja a mondás. Azonban az önelemzést, a megoldáskeresést (kínálást?) is túlzásba lehet vinni. Ha mindig szükség van egy új tanfolyamra, egy újabb módszerre, egy újabb megoldásra, egy újabb kapcsolatra, mindig valami híja van a megérkezésnek, akkor ez a távolság, ami elválaszt célunk elérésétől a fejünkben van. Az önmegismerés nem ugyanaz, mint az analizálás, a vég nélküli vélekedés még ha jó szándék is vezérli - nem vezet sehova. Ezen kívül pedig kihűti az önmagunkkal (vagy másokkal) való kapcsolat hőfokát. Ez a szemlélet, vagy viszony olyan, mintha 0-24 órán át egy egy jeges fényű reflektorral világítanának rá mindenre, akár egy házkutatáson. A tanácsadás pedig nem más, mint arrogancia tájékozottságba bújtatva, természetesen a legjobb akarattal, sokszor lekezelő hangnemben, segítségnyújtás jogcímén.

18 3. lépés: fókuszálj az érzéseidre! A legelhanyagoltabb és legfélreértettebb terület manapság az érzések világa. Sokan összetévesztik az érzelmi reakciókat az érzésekkel. Egész más reagálni valamire (reaktív üzemmód), és tartalmazni, érezni egy érzést (együttérzés). Nagy túlzással és részemről extrémen karikírozva: szerintem sokan azt gondolják, hogy az együttérzés kimerül a menhelyi kutyusok iránt érzett szánalom, a klímaváltozás iránti aggodalom, vagy az embertárasaink felé áramló jószándék kinyilvánításában (áldás, béke, ölelés mosolygós szmájli, szívecske). Sokszor a legkevésbé sem merül fel annak lehetősége, hogy az együttérzés egyenlő a fájdalmaink tudatosításával és megélésével, a tragédiáink meggyászolásával is. Mindezt egy olyan módon, ami mentes a külső vagy belső tudatos irányítás, kontroll szándékától. Drasztikusabban fogalmazva sokkal kevésbé (vagy egyáltalán nem) képes valaki önmaga vagy embertársai iránti könyörületre, ha nem tudatosítja, és nem képes tartalmazni az érzéseit.

19 Sokan az érzéseiket nem tekintik sajátjuknak, hanem úgy vélik, hogy azokat egy adott helyzet, ember, egy esemény váltja ki, az okozza. Sok olyan érzés van mindenkinek a belső világában, amire nem tudatos, nem akarja érezni, vagy nem tudja az okát, miért érzi azt. Ezért érvényteleníti a szívében lévő érzéseket. Lehet, hogy bizonyos múltbéli események hatására szerveződött úgy valakinek a személyisége, hogy érzésteleníti az élményeit. Így védve önmagát a fájdalmak, a gyengeség, a kiszolgáltatottság átélésétől, rögzítve akár egy életre a kontroll hideg, pattogó, nyers személyiségvonásait. A valódi mély és gyógyító önismeret egy cselekvés: a belső világunkkal való kapcsolatfelvételt, az ott talált tartalmakban való megmerítkezést, és azok erőt próbáló feldolgozását és elfogadását jelenti. A gyógyulás, a megoldás egyik kulcsa hagyni, hogy a bennünk lévő érzések átjárjanak, végighullámozzanak rajtunk, átmosva egész világunkat. Bár ez egyfajta szétesést is jelent, de mindez kell ahhoz, hogy újrarendeződjünk, és egy más irányt vegyen az életünk.

20 4. lépés Lásd rendszerben az életet, ismerd meg a személyiséged struktúráját! Az önismeret nem a magunkról józan ésszel kifundált, elképzelt, kívülről begyűjtött elméletek összessége. Ha az eddig felsorolt lépéseken valaki végighalad, felismerések birtokába jut, sok tapasztalatra tesz szert. Képes lesz az elmélyülésre. Rájön, hogy a gyógyulás, az élet nagy dolgainak megoldása egy út is egyben, amelyen érdemes végig menni, elvisz - ha hagyjuk - egészen a célig.

21 A leírt folyamat mellékhatásaként magától megjelenik a változás, a megújulás, a gyógyulás, nem lesz szükség egyéb megoldóképletre. Békét, stabilitást és nyugalmat lelünk. Ha nem jelentkeznek ezek a mellékhatások, akkor bár azt gondoljuk -, de nem haladtunk végig a sorsfeldolgozásunk ösvényén. Kísérem a hozzám fordulókat a különböző betegségekből, függőségekből, érzelmi zavarokból való gyógyulás felé; krónikus tünetek, étkezési- és testkép zavarok, gyermekbetegségek, viselkedészavarok, nem javuló, visszatérő vagy diagnózisba nem illeszkedő különböző érzelmi állapotokkal és testi tünetekkel fordulnak hozzám a legtöbben. Megértve és megérezve önmagunk belső világát, képesek leszünk/lesznek valóban szeretni, minket, magunkat és másokat is. Kompetenssé válunk életünk alakításában, bizonyos események kimenetele rajtunk múlik majd, mert magunkból fakadóan oldódik meg, nem kívülről várjuk a megoldást. Végezetül pedig mindig szabadon dönthetünk arról, hogy egy helyzethez hogyan viszonyulunk, miként élünk meg. Most már te is tudod, hogy ez mit jelent: Gyógyító Pillanatok - a tudatosság felszabadít

22 4 lépés a Gyógyulás felé 1. lépés: Nevezd meg a problémát! 2. lépés: Ismerd fel az akadályozó tényezőket! #Egy fontos definíció tisztázatlan maradt #A környezettel való kapcsolat mérgező #Az önmagunkkal való kapcsolatot az önutálat és önszabotázs hatja át. Ismeretlen számunkra az önismeret és az önszeretet gyakorlata #Az önismeret hibakereséssel 3. lépés: Fókuszálj az érzéseidre! 4. lépés: Ismerd meg a személyiséged struktúráját, lásd rendszerben az életed! Ha esetleg valahol elakadnál, vagy kérdéseid vannak, gyere el egy egyéni konzultációra, vagy valamelyik önismereti/ gyógyító programunkra.

23 Köszönöm, hogy elolvastad ezt az e-bookot. Szeretettel várlak egyéni konzultáción vagy csoportos önismereti / gyógyító programjaimon. Ezeken az elérhetőségeken megtalálsz! info@gyogyitopillanatok.hu Telefon: A Gyógyító Pillanatokat ide kattintva megtalálod a Facebookon és az Instagramon is. Iratkozz fel itt a Havi Hírlevélre. Kattints ide ha érdekelnek az aktuális programok