NYÍREGYHÁZI MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM ÉS TECHNIKUM OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM. székhely: 4400 Nyíregyháza, Búza utca 1-3.

Átírás

1 IKTATÓSZÁM:38-2/2020/SC0901 NYÍREGYHÁZI MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM ÉS TECHNIKUM OM: székhely: 4400 Nyíregyháza, Búza utca 1-3. telephely: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs utca 8. Telefonszám ügyintézés céljából: Intézményvezető telefonszáma: Zeneművészeti tagozat: Képző-, és Iparművészeti tagozat: Táncművészeti tagozat: web: Hatályba lép:

2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS Az iskola küldetésnyilatkozata NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az értelmi nevelés Az erkölcsi nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés Médiatudatosságra való nevelés Gazdasági és pénzügyi nevelés Pályaorientáció A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Komplex intézményi mozgásprogram A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók Sajátos nevelési igényű tanulók Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás Fejlesztések az EFOP projekt keretében: a HEAD program

3 2.9. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei, a felvételi és az alkalmassági vizsgák szabályai Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A tanulók fizikai állapotának mérése, a mérés módszerei Érettségi vizsgatárgyak A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Ellenőrzés Értékelés Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére az iskola településén élő nemzetiségek kultúrájának megismertetésére szolgáló tananyag Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A könyvtárhasználat tantervi keretei, befogadó tárgyai A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A testi és mentális egészséges életmód kialakítása A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉHEZ VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK ÉS ÓRATERVI HÁLÓK A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői

4 3.2. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai szeptember 1- től beiratkozottakra érvényes óratervi háló szeptember 1-től érvényes közismereti és szakmai tantágyak rendszere és óraszámai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga A művészeti szakképzés óratervi hálói Zeneművészeti tagozat szeptember 1- től induló képzései Zeneművészeti tagozat szeptember 1-től induló képzései A Zeneművészeti tagozat től induló képzései Képző- é s iparművészeti tagozat szeptember 1-től induló képzések Képző- és iparművészeti tagozat szeptember 1-től induló képzései Képző- és iparművészeti tagozat től induló képzések Táncművészeti tagozat szeptember 1-től induló képzései Táncművészeti tagozat szeptember 01-től induló képzések Táncművészeti tagozat től induló képzései A MELLÉKLETEINEK ÉS FÜGGELÉKEINEK RENDJE LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

5 1. BEVEZETÉS 1.1. Az iskola küldetésnyilatkozata Az embernek legnagyobb örömét kell lelnie a valóságos életben, ha abból akarja meríteni művészete tárgyát. Richard Wagner Az ország egyik legrégebbi múltra visszatekintő, művészeti szakképzést folytató intézménye egykor, s most is a humánummal, a lelkiismereti és vallásszabadság, illetve vallási és világnézeti semlegesség, sokszínűség s elfogulatlanság alapján folytatja a nevelési-oktatási tevékenységét. Iskolánk jellegének megfelelően kiemelten fontosnak tartja a mesterségbeli tudás megszerzése mellett a szakmai és általános műveltség egyenértékűségét és harmóniáját, mivel a művészeti képzés esetén az általános műveltség nemcsak a személyiség minél teljesebb kibontakoztatásának feltétele, és a szakműveltség alapja, hanem az utóbbi része is. Iskolánk a komplex személyiségformálás érdekében fontosnak tartja a nevelési-oktatási tevékenységében a következő feladatokat: a korszerű, általános műveltség közvetítését a szakmai műveltség megszerezését a mesterségbeli tudás magas színvonalú elsajátítását Intézményünk pedagógusai hiszik és vallják, hogy a fenti három terület egyenértékű kezelése és harmóniája nélkül a komplex személyiségfejlődés nem valósulhat meg. Földrajzi helyzetünkből adódóan fontosnak tartjuk a provincializmus meghaladását. A nemzeti és az európai műveltség egységében gondolkodva, elengedhetetlennek tartjuk, hogy tanulóink információszerzésének helyi, országos és határokon kívüli lehetőségeit is megteremtsük, ill. lehetőségeinknek megfelelően támogassuk. Mindezekkel tesszük teljessé felkészítésüket, hiszen a világban való tájékozódás a megfelelő minőségű piacképes tudás alapját képezi. A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek összhangjával, az általános műveltség és a szakmai értékekkel való sokoldalú, sokféle találkozás lehetőségét teremtjük meg. Tanulóink szakmai tudása, közismereti és általános műveltsége helyi és országos szinten is ismert és elismert. Az intézményünk tagozatain, ill. a közismereten folyó képzés magas színvonalát igazolják tanulóink sikeres elhelyezkedésének, illetve a szakmai és közismereti felsőoktatásba való bejutásának magas mutatói. 5

6 Mindezek alapján intézményünkben munkájukra felkészült, emberi kapcsolataikban igényes, demokratikus elveket követő, a művészeteket tisztelő állampolgárokat nevelünk, miközben tevékenységeink a képzés évei alatt megteremtik intézményünk egyedi, markáns arculatát. A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum fő célja, hogy a tanulók a művészeti tevékenységükre, hivatásukra felkészült, korszerű ismeretekkel rendelkező, emberi kapcsolataikban nyitott, igényes felnőttekké váljanak. El kívánjuk érni, hogy az oktatás folyamatában a diákok megszerezzék a továbbtanulásukhoz szükséges, illetve a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, továbbá fejlődjön a szóbeli, írásbeli, informatikai kommunikációs készségük, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolataik alakítását. Az iskolai partnerkapcsolatok erősítésével, a technikai háttér jobb kihasználásával és korszerűsítésével, a szülők intenzívebb bevonásával eredményesebbé kívánjuk tenni oktató-nevelő munkánkat. Célunk a meglévő iskolai kapcsolatok fejlesztésével és a pályázatokon történő eredményesebb részvétellel az iskola hatékonyságának növelése. Az intézmény neve: Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum Az intézmény típusa: szakgimnázium Az intézmény címe: 1. Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Búza utca l Telephely: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs utca 8. Fenntartója: Nyíregyházi Tankerületi Központ 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B. Jogállása: Az intézmény jogi személyiségű szervezeti egység Alapításának éve: A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikumot 1988-ban alapította a Nyíregyházi Városi Tanács. Köznevelési és egyéb alapfeladatok: szakközépiskolai nevelés-oktatás (korábbi képzéstípus, szeptember 1-jétől jelleggel; párhuzamos művészeti képzés) szakgimnáziumi nevelés-oktatás (párhuzamos művészeti képzés) 6

7 A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium pedagógiai programjának a jogi hátterét az alábbi jogszabályok biztosítják: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, valamint az annak mellékleteként kiadott kerettantervek 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a 315/2013. (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirő Az iskola képzési ideje, szerkezete: Intézményünk öt évfolyammal működő, művészeti képzést folytató nevelési-oktatási intézmény, amiből négy évfolyamon közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai képzés, az ötödik évfolyamon kizárólag az Szkt. szerinti szakmai képzés folyik. Az intézmény feladatait a évfolyamon párhuzamos képzés keretében látja el, valamint az 5/13. a szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítéssel folyik. Intézményünk a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 12 -nak megfelelően végzi a közismereti oktatást és a művészeti szakképzést. A képzés kimenetei: A kifutó szakközépiskolai és a felmenő rendszerű szakgimnáziumi képzés, az érettségi vizsgát követően az Országos Képzési Jegyzékben, től a Képzési jegyzékben meghatározott, és az intézményben folyó szakképzésben elsajátítható szakképesítés megszerzésére szervezett szakmai,- illetve képesítő vizsgával zárul. 7

8 2020tól induló képzéseink 0 A B C D E F G H I J 1 Magyar Képesítési Keretrendszer szint Képzési terület Sorszám Szakképesítés megnevezése szakirányai Tanulmányi terület Iskolai rendszerű képzési idő (év) Iskolarendszeren kívüli képzési idő (óra) A képzés munkarendje Digitális Kompeten cia Keretrendszer szint Jazz-zenész II. Jazz-énekes Jazz-zenész (fafúvós, rézfúvós, húros/vonós, billentyűs, ütős) Művészet 5 év 2 év - N, E Képző- és iparművészeti munkatárs Divatstílus- és jelmeztervező Festő Szobrász Kerámiaműves Művészeti grafikus Művészeti és médiafotográfus Ötvös Textilműves Üvegműves Művészet 5 év 2 év óra N, E Klasszikus zenész II. Klasszikus zenész (fafúvós, rézfúvós, húros/vonós, billentyűs, ütős) Magánénekes Zeneelmélet-szolfézs Művészet 5 év 2 év - N, E Népzenész II. Népi énekes Népzenész (fafúvós, húros/vonós, billentyűs, ütős) Művészet 5 év 2 év - N, E Színész II. Színházi- és filmszínész Művészet 5 év 2 év óra N, E Táncos II. Kortárs-, modern táncos Néptáncos Színházi táncos Művészet 5 év 2 év - N, E szeptember 1- től indult, kifutó képzéseink A 12. évfolyam végén sikeres érettségi vizsga esetén Képző- és iparművészeti program és projekszervező ( ), valamint Előadóművészeti program és projektszervező ( ) végzettséget szerezhetnek tanulóink, amennyiben 10. évfolyam végén választják a mellék - szakképesítést. Zeneművészeti Tagozat: Gyakorlatos színész (Színházi és filmszínész) Jazz zenész II. (Jazz-énekes)

9 Klasszikus zenész II. (billentyűs szakmairány) Klasszikus zenész II. (fafúvós szakmairány) Klasszikus zenész II. (húros/vonós szakmairány) Klasszikus zenész II. (magánénekes szakmairány) Klasszikus zenész II. (rézfúvós szakmairány) Klasszikus zenész II. (ütős szakmairány) Népzenész II. Billentyűs szakmairány Népzenész II. Fafúvós szakmairány Népzenész II. Húros/vonós szakmairány Népzenész II. Népi énekes szakmairány Népzenész II. Ütős szakmairány Képző- és iparművészeti Tagozat: Divat- és stílustervező Festő Grafikus Kerámiaműves Ötvös Szobrász Textílműves Üvegműves Művészeti és médiafotográfus Táncművészeti Tagozat: Táncos II. (Kortárs-, modern táncos szakmairány) Táncos II. (Néptáncos szakmairány) Táncos II. (Színházi táncos szakmairány) A felsorolt szakmák mindegyikének oktatása iskolánk elvi lehetősége. A Zeneművészeti Tagozaton a feltételekkel (hangszerállománytól függő) rendelkezőket tanítjuk, így ezeket a felvételizőknek évente meghirdetjük. A tagozat szakmai programjában felsorolt, a szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő, további tanszakok indítása a feltételek megteremtésének függvénye. A Képzőés Iparművészeti Tagozaton elvileg 8 féle szakképesítés szerezhető. 9

10 A csoportok kiválasztásánál három fontos szempontot veszünk figyelembe: Szakmai és nevelési okokból az állandóság biztosítását; Iskolánk meglévő adottságait, a gazdaságosság szempontjait; Megőrizni a képzés rugalmasságát, a társadalom változó igényeihez való alkalmazkodás képességét. A táncos szakképzésen belül a fentebb felsorolt szempontok alapján néptáncos, modern táncos, és színházi táncos szakirányban folytatunk képzést. Egyéb jogi személyek az iskolában: A tanórai, de elsősorban a tanórán kívüli foglalkozásokban jelentenek segítséget a tagozatokhoz kötődő, a tanulói érdeklődésre és öntevékenységre épülő, a szak és általános műveltség harmóniáját elmélyítő A jövő táncművészeiért Egyesület, a KOLLÁZS Művészeti Egyesület valamint a Zeneoktatásért Alapítvány. Iskolánk az egyik alapítója az Esélyt az Ifjúságnak nevű alapítványnak. 10

11 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Az iskola pedagógiai folyamata, az iskolai élet sajátosságai, élet- és munkarendje: Az iskolai élet legtöbb eseménye a képzés szakmai részéhez kapcsolódik, így az egyes tagozatok helyi tantervében jelenik meg. Az iskolai élet egészében kiemelkedően fontosak a hagyomány- és közösségteremtő rendezvényeink. Ezért össziskolai szinten szervezzük - és minden évben kiemelten kezeljük a tanévnyitó- és záró ünnepségeket, az elsősök avatását, a szalagavatót, a ballagást, valamint a nemzeti ünnepeinket és a karácsonyt. Bár tagozatonként illetve tantárgyanként jelennek meg az egyes tanulmányi versenyek, jelentőségük megköveteli az egész intézményre kiterjedő nyilvánosságot, és amennyiben ez lehetséges, az ilyen irányú szervezettséget is. E tantárgyi versenyek célja a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, önkifejezési formáik kibontakoztatása, ismereteik gyarapítása. Minden évben háziversenyt hirdetünk a kötelező érettségi tantárgyakból, és az elért eredmények alapján gondoskodunk az arra érdemes tanulók megyei, területi, és országos versenyeken való részvételéről. Jellemző képzésünk egészére a humán orientáltság. A tagozatokon meghirdetett pályázati versenyek (klasszikus zenei, népzenei hangversenyek, rajzpályázatok, táncversenyek) díjazottjai össziskolai szinten is bemutatásra kerülnek. Az ünnepségek és versenyek megnevezésénél arra törekszünk, hogy ezek tartalmában és formájában egyaránt meglegyenek a közösségteremtés és ünnepélyesség szempontjából tartós, hagyományosan visszatérő, és az időszerűség szempontjából fontos egyedi elemek. Az iskola pedagógiai folyamatát, az iskolai élet sajátosságait, az élet - és munkarendet meghatározza, egyben a város és a megye valamennyi oktatási intézményétől megkülönbözteti, az itt folyó szakképzés jellege és módja, vagyis a képzés művészeti tartalma, a művészeti szakmai vizsgára való felkészítés és az ebből adódó párhuzamos képzés. Ennek köszönhető a tanulók egyedülállóan magas óraszáma és az ebből adódó nagy időbeli leterheltsége. Ezért az iskolai élet egészét meghatározó értékek, és alapelvek megvalósulására elsősorban a kötelező tanórai foglalkozásokon kell törekedni, valamint az általános műveltség humán területeit kell előnyben részesíteni. Ezért igen mértéktartóan élünk a tanórán kívüli foglalkozások meghirdetésének lehetőségével. Az iskolai élet eseményeinek, a hagyományoknak e két sajátosság figyelembevételével kell alakulniuk, miként az iskola és a város kapcsolatának is. E sajátosságok miatt kiemelkedően fontos az iskola és szülők kapcsolatának gazdaságossága és eredményessége. 11

12 Intézményünkben mind a tanulók, mind a nevelők iskolai munkáját segíti, az önképzés egyik lehetőségét biztosítja az iskola könyvtára. A folyamatosan gyarapított állományát az iskola valamennyi tanulója és dolgozója használhatja. A könyvtár fejlesztése és használatának szokássá tétele egyik legfontosabb feladatunk. A tanulóknak felzárkóztató és tehetséggondozó órákat/foglalkozásokat biztosítunk, melyeken az iskola valamennyi tanulója részt vehet Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az intézmény célja olyan korszerű általános és szakmai műveltség megszerzésének biztosítása, melynek birtokában a tanulók alkalmassá válnak az érettségi és a szakmai vizsgák letételére; ezt követően a szakirányú, művészeti pályákon való elhelyezkedésre a szakirányú illetve más, elsősorban humán jellegű felsőoktatásban az eredményes továbbtanulásra. Alapelvek, értékek: Iskolánk pedagógiai programja a lelkiismereti és vallásszabadság, illetve vallási és világnézeti semlegesség, sokszínűség s elfogulatlanság alapján áll. Úgy épül a törvényben, a NAT-ban és az egyéb jogszabályokban megfogalmazott értékekre, hogy kiemelten fontosnak tartja a mesterségbeli tudás megszerzése mellett a szakmai és általános műveltség egyenértékűségét és harmóniáját, mivel a művészeti képzés esetén az általános műveltség nemcsak a személyiség minél teljesebb kibontakoztatásának feltétele, és a szakműveltség alapja, hanem az utóbbi része is. Ugyancsak kiemelten fontosnak tartja a provincializmus meghaladását, a képzés tartalmának nemzeti és európai-humanista jellegét e kettő egyenértékét és harmóniáját, hiszen a művészetek egyaránt kötődnek a nemzeti és az európai kultúrához, nemzeti jellegük és európaiságuk egymást feltételezi, harmóniájuk az azonosságtudat kialakításának, a nemzeti kultúra ápolásának, a világban való tájékozódásnak és a megfelelő minőségnek alapja és feltétele. A fenti célok és feladatok teljesülését iskolánkban, illetve annak szervezésében végzett valamennyi tevékenység együtthatásával, valamennyi használható eszköz és eljárás segítségével kell elérni. Munkánk eredményessége megköveteli tehát a tanórai és tanórán kívüli eszközök összetett alkalmazását, a műveltség értékeivel való sokféle találkozás biztosítását. Az intézményünkben megvalósuló nevelési, tanítási - tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakulásához, meggyökeresedéséhez. A pedagógiai folyamat az egész ember nevelésére irányul, törekszik a szellemi és a testi harmonikus fejlődés biztosítására, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítására, az alkotó teremtőképesség és a tehetség kibontakoztatására. Ezért az iskolai nevelésben kiemelten fontosnak tartjuk a permanens művelődésre való felkészítés feladatát. Ennek érdekében vizsgakövetelmények, szabta határok között különös figyelmet fordítunk az elsajátítandó tananyagtartalmak ésszerű mennyiségére, az önálló tanulói munka fejlesztésére. 12

13 Intézményünk célja, hogy munkájukra felkészült, emberi kapcsolataikban igényes felnőtteket, demokratikus elveket, követő állampolgárokat neveljen. A személyiségfejlesztő célok - és az egész cél - és feladatrendszer a fentiek által meghatározottak. Mindezek megvalósulása megköveteli az egységes nevelési elvek érvényesülését. Az alapvető fejlesztési területek és nevelési célok - erkölcsi nevelés; nemzeti öntudat, hazafias nevelés; állampolgárságra, demokráciára nevelés; testi és lelki egészségre nevelés; fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés; gazdasági és pénzügyi nevelés beépülnek az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeibe, valamint a tanórán kívüli foglalkozások tartalmaiba és meghatározzák az egész iskolai nevelőmunka valamennyi formájának és eszközének tartalmát. Valamennyi nevelési és fejlesztési cél a nemzeti alaptantervben is felsorolt kulcskompetenciák fejlesztésének segítségével valósul meg Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink a tanulás, a tudás, a gyakorlatban alkalmazott tudás, kompetencia, az egészséges életmód, a sport, a mozgás a személyiség életében, humanista, demokratikus gondolkodás, közösségi magatartás, munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségérzet, kreativitás, az alkotó önkifejezés, egészséges nemzettudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus, az újra való nyitottság, az együttműködés Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) megalapozása, a szakmai mobilitásra való felkészülés. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megalapozása, hogy tanulóink továbbfejleszthető és piacképes tudás megszerzésére törekedjenek. Alapvető természettudományos és társadalomtudományos műveltség kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvés-formákban. 13

14 Növendékeink az oktatás folyamatában szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel. A magas szintű szakmai ismeretek kialakítása, a hasznosítható tudás megszerzésének elősegítése, és a munkába állás, továbbtanulás feltételeinek biztosítása. Az önálló és kreatív gondolkodás képességének kialakítása. A tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel, reális énképpel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. A kudarc- és sikertűrés készségeinek fejlesztése. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. A tehetség kibontakozásának a segítése, differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is. Kommunikációképes idegennyelvi tudás. Korszerű IKT eszköztudás. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. Megalapozott, érvényes és személyes értékrend kialakításának támogatása. Az önálló, felelős állásfoglalás és cselekvés alapjainak, valamint az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségek kimunkálásának segítése. 14

15 2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai A szakgimnázium nevelési-oktatási feladata az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, továbbá a szakmai vizsgára való felkészítés. Célunk, hogy tanulóink olyan szakmai kompetenciákat szerezzenek, amelyek birtokában képesek a további ismeretszerzésre, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel kialakítani a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A társadalomba való beilleszkedés támogatása azzal, hogy felkészítjük tanulóinkat a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására Feladatunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A gyakorlati oktatás kapcsolódjon az elméleti képzéshez, a cél a gyakorlati alkalmazhatóság, a munkaerő-piaci környezet elvárásainak megfelelő, hasznosítható tudás biztosítása. Kiemelt feladatainkhoz kapcsolódó feladatok, eszközök és eljárások: Feladatok Az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztése. Egyéni tanulási utakat biztosítunk a tanulók számára. Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra. A tanulók továbbtanulásának támogatása, segítése. Eszközök, eljárások Felzárkóztató programok, korrepetálások szervezése. Differenciálás a tanítási órákon. Változatos tanítási módszerek alkalmazása. Vizsgafelkészítők tartása. Próbavizsgákon vizsgatapasztalat megszerzése. Továbbtanulási tájékoztatók a szülőknek és a diákoknak. Továbbtanulási operatív segítség a jelentkezés teljes időszakában. 15

16 Feladatok Partneri kapcsolatok működtetése. A korszerű ismeretek beépítése az oktatásba. Felnőttképzési tevékenység bővítése. Felnőttképzési kínálat megjelenítése a szakképzési piacon. A munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése. Társas, személyes és módszertani kompetenciák fejlesztése. A NAT fejlesztési területének megfelelő önállóságra, felelősségérzetre, kezdeményezőképességre, felelős munkavállalásra való nevelés. Kommunikációs készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése. A helyi tartalmak beépítése a helyi tantervbe és a szakmai programba. A tanulás tanítása minden tantárgy képzési tervébe beépítve. Az önálló ismeretszerzés kifejlesztése, az önállóság, az önértékelés fejlesztése a szakmai képzésben. Önálló feladatok, projektek megoldása. Kreatív, gyakorlati, egyéni és csoportos feladatok megoldása. A motiváció alkalmazása, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának bemutatása. Önálló tanulás módszereinek alkalmazása. Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek negatív hatásainak megismertetése. Eszközök, eljárások Partneri igény- és elégedettségmérések végzése. A munkaerőpiac igényeinek beépítése a helyi tantervekbe, szakmai programokba. Felnőttképzési programok fejlesztése, felnőttképzési marketing a munkaerő-piaci partnerek körében. A jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretek beépítése a szakmai tárgyakba. Kommunikatív nyelvoktatási módszerek alkalmazása. A szóbeli feleletek megfelelő arányának biztosítása a számonkérésben. Partneri kapcsolatok működtetése. A munkába állást segítő-támogató rendszer működtetése: álláskeresési technikák, jogi, munkajogi ismeretek. Önálló tanulás módszertani alkalmazása az oktatásban. Az önálló tanulási feladatok alkalmazása, önálló projektfeladatok beépítése az oktatásba. Iskolai projektnapok szervezése. A gyakorlati oktatás feladatainak projektekké szervezése. Részvétel tanórán kívüli projektekben. A szemléltetés, a gyakorlati alkalmazások az elméleti és gyakorlati képzésben. Projektfeladatok, egyéni kutatómunka alkalmazása. Önálló szakmai portfóliók készítése. Egészségnevelési hetek szervezése. A sportolás, a testmozgás igényének felkeltése, sportolási lehetőségek biztosítása a testnevelési órákon és más szabadidős programok keretében. 16

17 Feladatok A tanuló személyiségének megismerése. Egyéni fejlesztési tervek készítése. A tanórai anyagokban a közösség által teremtett értékek bemutatása, megismerése. A közösen elfogadott szabályok betartása. A tanuló önértékelésének fejlesztése. Az iskolai közösségek pedagógusi támogatása, az osztályfőnöki feladatok pontos meghatározása. A módszertani megvalósítás során a társas kapcsolatok fejlesztése. A tanulók kapjanak önálló, kreatív feladatot, minden szakmai tevékenységükben találkozzanak az alkotás örömével. Az oktatás-nevelés módszertani alkalmazásával sajátítsák el a társakkal való kapcsolattartás szabályait. A tanulók számára egyértelmű és következetes értékelési rendszer alkalmazása. Eszközök, eljárások Tehetséggondozó és felzárkóztató programok szervezése. Önismereti órák tartása, művészeti és kulturális csoportok működtetése, kiállítások rendezése. Ünnepi megemlékezések. A természet megismerése, osztálykirándulások, táborok szervezése. Iskolai projektnapok témáinak kiválasztása. Következetes, nyilvános szempontok szerinti értékelés. Jutalmazás, büntetés szabályok szerinti alkalmazása. A tanulók önértékelésének alkalmazása az intézményi értékelési rendszerben. Osztályfőnöki munka kiemelt támogatása, a tutori szerep működtetése. Iskolai közösségi rendezvények szervezése. A csoportban végzett munka alkalmazása az oktatásban és a gyakorlati képzésben. A társas érintkezés szabályainak példamutatás útján történő fejlesztése a pedagógusok egymással való viszonyán, a pedagógus és a tanulók, valamint a szülők kapcsolatán keresztül. Az értékteremtés, az alkotás öröme jelenjen meg a szakmai munkában. Ismerkedjenek meg a közvetlen és a tágabb környezetük kulturális értékeivel. Csoportmunka, kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Vita, mint módszer alkalmazása. Rendszeres értékelés. A fejlesztő értékelés alkalmazása. Önismereti foglalkozások a szakmai és az osztályfőnöki órákon. 17

18 Feladatok A csoportos tevékenység szabályrendszerének megismerése, a teammunka szabályainak elsajátítása, a csoportszerepek jelentőségének ismerete. A csoportszerepek gyakorlatban történő megismerése. Az önértékelés fejlesztése. Kritikai szemlélet kialakítása. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Eszközök, eljárások Csoportos feladatok megoldása. A szakmai képzésben a team-munka követelményeinek szükségessége, gyakorlati eredményessége. Egyéni és csoportos feladatok megoldása egyértelmű értékelési követelményekkel. Konzekvens értékelési kritériumok szerinti értékelési rendszer alkalmazása. A problémamegoldás algoritmusának alkalmazása. A képzés rendje: A képzés a szakgimnáziumi osztályokban három / zene-, tánc-, képző- és iparművészeti / tagozaton folyik. Az iskola egységének biztosítása érdekében törekedtünk a tanterv és óraterv, jogszabályok adta keretek közti egységesítésére. Az adott évfolyamon működő tanulócsoportok - mivel a tanulói jogviszony keletkezéséhez a tanuló jelentkezésére és sikeres felvételi vizsgájára van szükség- egyéni érdeklődés és egyéni képesség, valamint a törvény és a szakképzés programja szerint kerülnek kialakításra. A tanórán kívüli foglalkozások esetében a csoportok kialakításának szempontjai - a fentieken túl - kiegészülnek a tagozatokon oktatott szakok közötti átjárhatóság lehetőségének biztosításával. A tanórán kívüli foglalkozásoknak a szak és általános műveltség elmélyítésén, szélesítésén, a kettő harmóniájának megteremtésén túl, fontos feladata a párhuzamos képzés magas óraszámaiból adódó egyoldalúságok kompenzálása. A tanítási év 36 hétből áll. Az érettségi és a szakmai vizsga évében a végzős évfolyamokon 31 héttel számolunk. Ezen felül, mivel a tanév általában 180 napból áll, így a rendelkezésünkre álló plusz egy hetet a szakokhoz kapcsolódó egyéb szakmai tevékenységhez, pl. tanulmányi kirándulások vesszük igénybe. A évfolyamokon, a tanítási időn túl 160 órás tanévek között elosztott - összevont gyakorlat végzése szükséges, azon tanulók esetében, akik tanulmányaikat az intézményben a 2013/14-es tanévben kezdték meg. A művészeti szakképzés sajátosságából adódóan a szakmai gyakorlatot a tanulók tanév közben (fellépések, kiállítások, ), valamint szakmai nyári kurzusokon, táborokban való részvétellel is teljesíthetik. 18

19 A szülő kérésére, legfeljebb egy alkalommal az intézményvezető engedélyezheti a 9. évfolyam megismétlését a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése esetén is, ha a tanuló az iskolai rendszerű szakképzésbe szeretne bekapcsolódni, vagy tanulmányai másik szakképesítés megszerzésére irányulnak A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus feladatait a pedagógiai kulcskompetenciák fedik le. A pedagógusok feladatainak részletezését a személyre készített munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok alapvető feladatai : A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Kötelező óráinak neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkok megőrzése. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem rendjének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése. Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása. Változatos óravezetési technikák alkalmazása. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. 19

20 Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása az által tanított tanulók körében. Figyelemmel kíséri tanítványainak a közismereti és szakmai eredményeit. A tehetséges tanulók gondozása Tanórán és tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, önálló szervezése, illetve segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai, megyei és országos szakmai, tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése érdekében: Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése. A gyermekvédelmi feladatok ellátása. A tanulók segítése, mentorálása. Az eredményes középiskolai tanulmányok befejezésének elősegítése. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Figyelemmel kíséri tanítványainak a szakképzésben elért eredményeit, és lehetőségeihez mérten, a szakképzés rendezvényein megjelenik. Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. verébavató, mikulás ünnepség), és kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, diákok és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő programok szervezése. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Az iskolai diák önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjaiban való részvétel, segítség a programok szervezésében. 20

21 Munkafegyelem, a munkához való viszony Pontos munkába érkezés és munkaidő betartása. A munkaköri kötelességek teljesítése. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Helyi tantervek, oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Diploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Folyamatos önértékelés, reflexió tanítási gyakorlatában, módszertanában, értékelésében. Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány, egyesületek működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezésének megvalósítása. Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola szakmai kapcsolatrendszerének bővítése, a meglévők ápolása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében 21

22 A pályakezdő (gyakornok) és az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeiken. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök feladatai: figyelemmel kíséri, fejleszti a rábízott tanulók személyiségét, segíti egészséges lelki és testi fejlődésüket, elősegíti a tanulókban a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását és elfogadását, segíti az osztályközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával, figyelemmel kíséri a tanulócsoportja közismereti és szakmai eredményeit, tevékenységét, szükség szerint részt vesz a szakképzés aktuális eseményeinek megszervezésében, lebonyolításában, tanórán, illetve iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás stb.) szervez, az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra, rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel, összehangolja az osztályban folyó oktató-nevelő munkát, szükség szerint, tapasztalatszerzés céljából látogatja osztálya tanóráit, az első félév és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára, a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának nevelőtestületi dicsérettel történő elismerésére, a jutalmazási és fegyelmező eljárások elvei alapján jutalmazhatja és büntetheti az osztályába járó tanulókat, 22

23 a házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy megrovásban részesíti; súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására, rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel, megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit, tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről; érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire, figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket, ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről, kapcsolatot tart a szülőkkel a gyermekük jogainak megóvása érdekében, támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját, a szülők tájékoztatására az iskolai munkatervben meghatározott időpontokban értekezleteket és fogadóórákat tart, szülői fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját, támogatja a tehetséges tanulók fejlődését, segíti és ösztönzi a tanulók egyetemi, főiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási, munkavállalási lehetőségekkel, tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről, az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység), figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti; igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el, elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet), a tanmenet alapján vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül, elkészíti az osztálystatisztikákat, 23

24 az első félév és a tanév végén értékeli az osztályközösség fejlődését, kitölti és vezeti az osztálynaplót, 2 hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról, megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat, figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, az osztályfőnökök feladatai a közösségi szolgálat területén: o osztályfőnöki órán a tanulók tájékoztatása o szülői értekezleten a szülők tájékoztatása o dokumentumok kezelése (jelentkezési lap, közösségi szolgálati napló) o a közösségi szolgálati napló adatainak ellenőrzése, a közösségi szolgálat teljesített óráinak vezetése az adott tanévre naplóban, törzslapban, bizonyítványban A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiségfejlesztést akkor végezhetünk eredményesen, ha ismerjük tanítványainkat, és tisztában vagyunk a kitűzött célokkal. A személyiségformálásnak az aktuális személyiségállapotból kell kiindulnia. Rendszeres értékeléssel határozhatjuk meg a fejlettség szintjét és változását, a fejlődés ütemét és sajátosságait. Az értékelés a személyiségfejlesztés legfontosabb eszköze, amelynek célja a direkt vagy az indirekt módon történő fejlesztés. Az értékelés alapja a tanítás-tanulás eredménye, a tanulói teljesítmény. A teljesítmény a tanulás által létrehozott, a személyiségben /magatartás, tudás/ bekövetkező változások összessége. Mivel az énkép szoros kölcsönhatásban áll a társadalmi beilleszkedéssel, fontos, hogy a tanuló saját maga értékeit a környezete róla alkotott értékítéletével együtt fogadja el ; a személyiség fejlődésére, az önértékelésre döntő hatással lehet a tanárnak a tanuló teljesítményéről alkotott pozitív vagy negatív értékítélete is /énképfejlesztő funkció/. Az értékelés során megfogalmazott siker és kudarc, illetve az ennek következtében átélt élmény a tanuló számára pozitív vagy negatív megerősítés, amely módosíthatja a tanuló magatartását. A pozitív elismerés növelheti annak a valószínűségét, hogy a jó teljesítmény ismét létrejött /dicséret, elismerés, jutalmazás, megerősítő funkció/ 24

25 A motiváló funkció szorosan összefügg a megerősítő funkcióval; az értékeléssel a tanulót tanulásra ösztönözhetjük. A motiváló hatás elsősorban azon tanulók esetében fontos, akiknél nem alakult ki a stabil belső tanulási motiváció. /Ügyelni kell arra, hogy az osztályozás ne váljon a legfőbb motívummá./ A személyiség fejlesztésében fontos szerepet tölt be a mintanyújtás, hiszen az önértékelés képességének fejlesztése mellett, mintát ad ez a pedagógiai értékelés a mások elismeréséhez. A folyamatos és tervezett értékelések során prognózist állíthatunk fel a személyiségfejlődés lehetőségeiről: a tanulók számára megfogalmazhatjuk, hogy mit várunk el tőlük a jövőben, és hogyan tudnak megfelelni az elvárásoknak. /az egyes tantárgyak követelményeit a továbbhaladáshoz feltétlenül szükségeseket minden tanulónak írás formában biztosítjuk/. Iskolánk sajátosságából adódóan fejlesztő hatásúak még: a koncerteken, szakmai versenyeken való szereplés; az egyéni és csoportos kiállításokon való részvétel; az ismeretterjesztő előadásokon való közreműködés; a pályázatok adta lehetőségek /hazai és külföldi/ széleskörű kihasználása. Az esélyegyenlőség biztosítása Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettségét először a évi CXXV. törvény írta elő. A törvény módosított változata a évi CLXXIV. számú törvény számos ponton többletfeladatot írt elő a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők számára. A módosított eljárási szabályok mellett létrejöttek új államigazgatási szervek: az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület. A közoktatási intézményeknek az intézkedések meghozatalakor az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvét mindig szem előtt kell tartaniuk éppúgy, mint a gyermekek elsődleges érdekét. Biztosítani kell számukra, hogy minden segítséget megkapjanak képességük, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez és ismereteik korszerűsítéséhez. Ügyeik elintézésében méltányosan, humánusan, a többi gyermek érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a számukra legkedvezőbbet választva kell eljárni. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése a befogadó oktatási stratégia részeként mindenekelőtt a feltételrendszer megteremtését és folyamatos fejlesztését jelenti. A figyelmet igénylő csoportba tartozó tanulók esetében ez a szociális hátrányok enyhítését, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatási programját, valamint a tehetség, képesség kibontakoztatást egyszerre valósítják meg az intézmények. 25

26 A művészeti szakképzésben ennek a lehetősége hosszú idő óta jelen van és működnek is erre irányuló tevékenységek, programok ezekben az iskolákban. Bár a hátrányos megkülönböztetés a jelenlegi társadalmi környezet velejárója, a megkülönböztetés felszámolását a tolerancia erősítésével, szegregációmentességgel és a diszkrimináció tilalmával fontos, elsőrendű célnak tekintjük nevelő munkánk terén. A pedagógiai módszertani kultúra megújult és ez számos lehetőséget biztosít e célok eléréséhez. Nevelő munkánkat fejlesztő pedagógus, inkluzív- nevelő, pedagógia szakos tanári végzettségű kolléga, könyvtáros tanár segíti. Amennyiben súlyos viselkedési zavarokat észlelünk, iskolapszichológus vagy a Gyermekjóléti Központ szakembereinek segítségét kérjük. Figyelmet fordítunk ezekre a tanulókra a közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl nyelvórák sávos rendszerű oktatásával, a tanulószobai korrepetáló és felzárkóztató órák biztosításával, kollégiumi elhelyezésük és egyéni felzárkóztató órán való részvételük megszervezésével is. A versenyeken és pályázatokon is részt vehetnek, legtehetségesebbek emelt szintű előkészítő foglalkozásokon készülhetnek az érettségire. A lemorzsolódás a leggyakoribb ezeknél a tanulóknál, de évről évre új, a problémák megoldását legjobban elősegítő eszközöket alkalmazunk, így mérsékelhető ezeknek a tanulóknak a száma Az értelmi nevelés Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítására, fejlesztésére. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítására, a praktikus gondolkodásra. A kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti alaptanterv alapján történik. A kulcskompetenciák a következők: 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szövet értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységben. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. 26

27 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásában lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjuk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel s a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 27

28 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket. Iskolánkban az itt folyó szakképzés tartalmából adódóan az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség melynek fejlesztése képzésünk egyik fő célja különösen hangsúlyozott kulcskompetencia, melynek fejlesztése a helyi tanterv szakmai tárgyainak programjában alapvető feladatként kezelt Az erkölcsi nevelés Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Az önismeret és énkép kialakulásának segítése, az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség: a folyamatos önfejlesztés belső igényének kialakítása. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Társas kapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása (szociális kompetencia), kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára. Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerésére, megbecsülésére nevelő ismeretek elsajátítása, egyéni és közösségi tevékenységek gyakorlása Állampolgárságra, demokráciára nevelés Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. 28

29 Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál, annak elfogadtatása, hogy a természeti erőforrásokat a tanulók tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Váljon tanulóink igényévé a természetnek és szűkebb környezetének megóvása. Ismerjék meg a hosszútávon fenntartható életmód gyakorlati fogásait. Közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek, sokszínűségének megőrzése, gyarapítása, közösségi szolgálatba való bekapcsolódás A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés Testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. A nevelés feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés A munka fontosságának és megbecsülésének tudatosítása. Az iskolában létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése, a mindennapos, elvégzett tevékenységek gyakoroltatása, csoportmunkában való részvétel képességének és a projektszemléletnek a fejlesztése. A szociális érzékenység és a segítő magatartás fejlesztése Médiatudatosságra való nevelés Biztos esztétikai értékítélet és belső késztetés kialakítása. A tanulók ismerjék meg és értsék, milyen összefüggés van a média, a pénz és a társadalom között, tudják értelmezni a látottakat és hallottakat, alakuljon ki kritikai beállítódásuk. Szerezzenek ismereteket az adatbiztonsággal, a jogtudatossággal, és a függőséggel kapcsolatosan Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulókban tudatosodjon saját felelősségük a tisztességes munka, a fogyasztás, az ésszerű gazdálkodás területén, tudjanak mérlegelni és dönteni. Ismerkedjenek meg a vállalkozások során felmerülő kockázatokkal és veszélyekkel, azzal, hogy a pénzt hogyan fektethetik be, és ehhez kitől kérjenek információkat. 29

30 Pályaorientáció Átfogó ismeretek szerzése és betekintés a munka világába, életkoruknak és tudásuknak megfelelő lehetőségeik megismerése több csatornán keresztül és a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napok segítségével. Az egyéni képességek, pályaalkalmasság felmérésére és elfogadására, jövőbeli felelősségvállalásra felkészítés. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos tevékenységek gyakorlása, magatartásmódok és azok kezelésének fejlesztése. Kiemelt feladataink: Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. Fel kell készítenünk a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, a sikeres felsőoktatási felvételire. Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: érettségi előkészítők, szakkörök, kirándulás stb. A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A tanulási folyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése. A gyakorlati oktatásban az értékteremtő projektszemlélet követése. A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése. A tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása. Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása. A személyes meggyőződés és világkép kialakulásának és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező, alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. 30

31 Azoknak a hátrányoknak a csökkentésére való törekvés, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá: A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, munka. A gyakorlati képzés, az értékteremtő munkavégzés személyiségformáló erejének kihasználása. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, a gondolkodás képességét, együttműködési készséget fejlesszék, edzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészségfejlesztés, baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az utóbbi évtizedekben kedvezőtlenül alakult hazánk népességének egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos prevenciós tevékenység, a környezeti és társadalmi tényezők, a hiányos egészségkultúra a felelős. A társadalmi gazdasági fejlődés egyik fontos előfeltétele a lakosság jó egészségi állapota. A család mellett az iskolára hárul az a felelősség, hogy tanulóink minél szélesebb körében meggyőződéssé erősödjön az elhatározás, hogy egészségesen éljen. Célunk, hogy az egészségnevelő programunk hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink: minél nagyobb számban váljanak edzett, erős, egészséges, káros szenvedélyektől mentes felnőttekké, képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, minél szélesebb körében kialakuljon a mozgás gazdag életmód iránti igény, hogy a testedzés szükségletté váljon, ismerjék meg az egészségüket, veszélyeztető tényezőket, ismerjék meg a betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat és módszereket, 31

32 javuljon az életminőségük, a várható élettartamuk minél hosszabb legyen, el kell érni, hogy az egészségükért tegyenek meg a lehető legtöbbet, hogy alkalmazzák a megtanultakat, fontos, hogy az itt töltött évek alatt tudatosodjon tanulóinkban, hogy mindenki maga felelős egészségének megőrzéséért. A tanulók ismerjék meg: az egészségvédelem kiemelt kérdéseit; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. A tanulóknál alakítsuk ki: a rendszeres testmozgásra való igényt, az egészséges fair play uralta versenyszellemet. Kiemelt feladataink: A dohányzás visszaszorítása, a rászokás megelőzése: a dohányzás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki órákon, szükség esetén külső előadók segítségével, az ügyeleti szolgálat segít a dohányzás megfékezésében, az újabb dohányzók számának csökkentése, az iskolai diákfórumokon rendszeresen folytatjuk a dohányzás elleni kampányunkat, a dohányzás térbeli korlátozásának szigorú ellenőrzése.az alkohol és drog prevenció: az alkohol és drog prevenció megjelenik a kémia, biológia tantárgyak tananyagában, valamint az osztályfőnöki órák fontos témakörei, közé tartozik, 32

33 a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, a szabadidő-szervezőnek és a biológia tanároknak a feladata az osztályfőnökök ez irányú tevékenységének a segítése, Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése: az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése a tanulók mind szélesebb körében a helytelen táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek (elhízás, csontritkulás, fogszuvasodás, szív- érrendszeri; keringési, daganatos megbetegedések stb ) jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással, kiállítások szervezése a diákok aktív részvételével (reformtáplálkozás), időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé valamint a menza kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt a diákönkormányzat, a szülők körében a szülői munkaközösség végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé és a konyha működtetőjével. Az aktív testmozgás elterjesztése: fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés az iskolai tanulók számára a rendszeres testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon és a szabadon választható délutáni sportköri foglalkozásokon biztosítja a három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése a sportjáték komplex szerepének kihasználása. mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. Az aktív testmozgás kialakításához szükséges kritériumok: A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Euro fit- mérés). Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; 33

34 alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Az egészségügyi biztonság fokozása az iskolaorvos heti 1 alkalommal rendel az iskola orvosi rendelőjében évente fogászati szűrés a tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrővizsgálatok rendszeres végzése (fogászati, belgyógyászati, szemészeti és tüdőszűrés valamennyi tanulónknak évente egy alkalommal, szakmai vizsgálatok negyedévente: tánctagozat- ortopédiai szakvizsgálat, zene tagozat hallásvizsgálat, képző- és iparművészeti tagozaton általános vérkép a tanulók fizikai állapotának rendszeres ellenőrzése, mérése felvilágosító és egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat szervezünk külső előadók segítségével minden évfolyamon (fogorvos, pszichológus, védőnő, nőgyógyász) a szorongásos, depressziós diákok felismerése esetén a tanár/osztályfőnök pszichológushoz irányítja a gyereket, Az egészséges környezet kialakítása és környezeti nevelés színterei: rendszeres szellőztetést végzünk minden szünetben (télen is!) legyen minél több zöld növény a tantermekben fokozottan vigyázunk a tantermek, az udvar, és az iskolai környezet rendjére tisztaságára, hangsúlyozzuk, hogy a munka mellett a pihenés is fontos az egészséges ember életében, így az egészséges társadalomban is, a kiegyensúlyozott, harmonikus ember tud csak hasznára lenni a társadalomnak ez az egészségfejlesztési stratégia része is, a stressz- és feszültségoldás metódusai, az egészséget az ember teremti meg a mindennapi életében, ahol él, ahol tanul, ahol dolgozik. Az embernek törődnie kell önmagával, az életkörülményeit ennek megfelelően kell alakítania. Egészségtudatos magatartás kialakítása Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. A KRESZ, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése. 34

35 Tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesül minden tanuló, minden tanév első osztályfőnökiszakmai óráján illetve a tanulmányi kirándulások előtt. A fenntartó által felkért munkavédelmi előadó az intézmény valamennyi dolgozója és diákja számára munka- és balesetvédelmi előadást tart, minden tanévben egy alkalommal. Az egészségnevelés színterei iskolánkban: Hagyományos tanórai keretben Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. A különböző tantárgyak tanítási óráin a pedagógus törekedjen a környezetvédő szemlélet és ezzel együtt az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadására. Hangsúlyozza az egészséges szokások kialakítását, továbbfejlesztését és megszilárdítását. A képző- és iparművészeti tagozaton, a szakmai órákon a különböző gyártási technológiák és eljárások kapcsán figyelmet kap az ártalmas tényezők elemzése a káros hatások csökkentése. A természettudományos órákon kiemelten kell kezelni az egészségneveléshez kapcsolódó tanítási témákat. Tanulóink ismerjék meg és fogadják el a pozitív egészségfogalom elvét. Testnevelés órán el kell érni, hogy a diákok számára a mozgás létszükségletté váljon. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. Az iskolaorvos javaslata alapján lehetőséget biztosítunk az egészségi problémával küszködő tanulók számára könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre. A tanulók fizikai fittségi mérésének rendszere (A Magyar Közlöny október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítását) Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt a ös tanévben került bevezetésre. A NETFIT fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak: 1. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése 2. Testzsír százalék mérése testzsír-százalék 3. Aerob fittségi (állóképességi) profil: 4. Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) aerob kapacitás 35

36 5. Vázizomzat fittségi profil: 6. Ütemezett hasizom teszt hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt felsőtest izomereje 7. Kézi szorítóerő mérése kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt alsó végtag robbanékony ereje 8. Hajlékonysági profil: 9. Hajlékonysági teszt térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A természettudományos tantárgyak témáihoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket a szaktanárok részletesen megbeszélik tanulóikkal. A gyakorlati képzésben elsődleges fontosságú a tanulók egészségmegőrzése. Tanulóink már az első foglalkozásokon, balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. A balesetek megelőzése érdekében a munkavédelmi szabályok betartására fokozottan figyelünk. Ezen feladatok koordinálása a szakmai oktatók és a munkavédelmi felelős feladata. Az osztályfőnöki órák keretében az alábbi témák kerülnek feldolgozásra: az egészséges életvitelhez kapcsolódó témák feldolgozása (pl.: egészségnevelési programhoz kapcsolódó filmek megtekintése, majd a látottak megbeszélése; az iskola egészségügyi dolgozóinak előadása a betegségek megelőzésével, szűrésével és kezelésével kapcsolatban; dohányzás, alkohol, AIDS, drog, prevenciós foglalkozások lebonyolítása külső szakemberek, iskolaorvos és iskolánk tanárai), Személyi higiénia Serdülőkori változások Egészséges táplálkozás Szorongás, stressz Mozgás, sport (gyógytestnevelés jelentősége, mozgásszervi megbetegedések) Alkohol, drog AIDS Egészséges környezet, allergia Természetes környezet (levegő, víz, talaj) Környezetvédelem Szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok Testi és lelki egészség Elsősegély-nyújtási alapismeretek 36

37 A fent említett témák feldolgozása a természettudományos és a testnevelés tantárgyakkal koncentráltan történik. Az elsősegélynyújtási alapismeretek feldolgozásához az iskolaorvos, az iskolaorvosi szolgálat, a helyi Vöröskeresztes szervezet által szervezett programokat is beépítjük. Az egészségnevelés várható eredményei: A család szerepének megértése A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása A közösségben az én-szerep felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. A testi higiénia iránti igény kialakítása. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. Az egészségtudatos, fizikailag aktív egészségmegőrzésre épülő motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. Tanórán kívül Iskolánkban a tanulók számára az alábbi iskola által, vagy a diákok kezdeményezése alapján a következő tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: iskolai sportköri foglalkozások felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások 37

38 A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól, kivételt képez a sportköri foglalkozás, amely igazodik az iskola tanítási rendjéhez. Esetleges módosításra félévkor van lehetőség. A foglalkozások megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. Megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Vezetőit az intézmény igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskolai sportkör a következő sportcsoportokkal működött / működik: asztalitenisz, mediball, kosárlabda, röplabda, atlétika, aerobic, torna, vívás, íjászat, küzdősport, jóga. A tanulói igényeket figyelembe véve a sportágak bővülhetnek, cserélődhetnek. Lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a középiskolák közötti sportversenyeken. A diáknapon, játékos sportversenyeken nagy számban vesznek részt tanulóink különböző sportágakban; Ezen a napon hagyomány a tanár-diák mérkőzések, röplabdában és kispályás labdarúgásban Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási továbbképzésen. Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák. Elsősegélynyújtás alapismeretek az alábbiakra terjednek ki: Általános elsősegély-nyújtási ismeretek, életjelenségek Légzés és keringés újraélesztése 38

39 Sebzések, vérzések, sebellátás Csontok és ízületek sérülései, azok ellátása Egyéb sérülések Belgyógyászati balesetek 2.6. Komplex intézményi mozgásprogram Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi amindennapos testnevelés oktatását. Az intézmény tanulói lehetőségeikhez mérten részt vesznek a város és a különféle szervezetek által meghirdetett sportnapokon. Napközben asztalitenisz felszerelést biztosítunk a sportolni kívánó diákok számára, lehetőség szerint iskolai bajnokságot is szervezünk ebben a sportágban. Tanulóink az iskolai sportkör keretében különböző sportágakat próbálhatnak ki az aktuális lehetőségektől függően, pl. jóga, mediball, íjászat, asztalitenisz. A tanulmányi utak keretében rendszeresen szervezünk kirándulásokat, gyalogtúrákat. A diáknap programjai közt rendszeresen szerepel valamilyen sportverseny, pl. röplabdabajnokság, tanár-diák röplabdameccs. A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük (NETFIT). Ezeknek a méréseknek a tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai képességfejlesztésének megtervezésénél, a sportköri foglalkozásokon és a tömegsport órákon A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük: a kiemelten tehetséges tanulók egyéni fejlesztését. a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését 39

40 a szociális hátrányok leküzdését elősegítő feladatokat A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők Tevékenységeink: Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnökök látják el. Ennek érdekében együttműködnek az iskola minden érintett pedagógusával, a diákönkormányzattal, egészség- és környezeti neveléssel is foglalkozó munkaközösségekkel, az iskolai szociális segítővel. Iskolánk a Pedagógiai Szakszolgálatokkal és a Család- és Gyermekjóléti Központokkal az alábbi területeken működik együtt: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a lemorzsolódás megakadályozása. Ingyenes tankönyv biztosítása a jogszabályi kereteknek megfelelően. Felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások a szakértői vélemények alapján készült intézményvezetői határozatok alapján. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. Pályaorientáció. A szülőkkel való együttműködés. A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatásokról Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók A BTMN- s tanulók részére a tanítási órákon túl fejlesztő pedagógus látja el a fejlesztő foglalkozásokat. Az intézmény specializációja miatt csak a pszichés fejlődési zavarokkal küzdő illetve a BTMN- s tanulók ellátását tudja vállalni. A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével- az intézményvezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat. A tanítási órákon minden olyan segédeszközt használhat a BTMN- s tanuló, amellyel kompenzálni tudja részképesség zavarát. 40

41 Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását az Oktatási Hivatal honlapján megjelent, A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei című dokumentumban foglaltak alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével- az intézményvezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat. A tanítási órákon minden olyan segédeszközt használhat a SNI-s tanuló, amellyel kompenzálni tudja részképesség zavarát. A fejlesztésbe bekerülők köre Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. Amikor a tanuló viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. A szakértői bizottságok tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság határozatában megjelöl fejlesztési területként. Szervezeti formái Egyéni fejlesztés Kiscsoportos fejlesztés (3-4 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A tanítási óra keretén belül differenciált tanulásszervezéssel és egyéni haladási ütem biztosításával Logopédiai terápia Gyógytestnevelés A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember 41

42 Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal, felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, az iskolai könyvtár használata, továbbtanulás, elhelyezkedés segítése, iskolai sportkör, szakkörök, a tanulók szabadidejének szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), a szülőkkel való együttműködés, szülők nevelési gondjainak segítése, szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Szociális hátrányok leküzdését elősegítő feladatok A gyermekek védelmét, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó támogatását a törvény biztosítja. A törvényi szabályokon túl kiemelt feladatai közé tartozik az iskolának az átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetbe került családok gyerekeinek támogatása, a lemorzsolódás megakadályozása. Ezen tanulóknak igyekszünk a problémák rendeződéséig kollégiumi elhelyezést, tanulószobai ellátást, és különösen indokolt esetben, ingyenes étkeztetést biztosítani. 42

43 Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat szervezünk. Az idegen nyelv tanítását tudásszintű sávos oktatást biztosító külön foglalkozások keretében segítjük, ahol az átjárhatóság biztosított. Különleges figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tehetséges tanulókra, akikkel szakmai és közismereti tárgyakból egyéni foglalkozást szervezünk. Pályázatokon, versenyeken való részvétellel a hátrányaikat csökkentjük Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás A kiemelten tehetséges tanulók egyéni fejlesztése Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tanulók a serdülőkorban olyan pszichológiai és testi adottságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a kiemelkedő ismeretelsajátítást és teljesítményt. A tehetség összetevői: - képességek, kreativitás, feladatelkötelezettség. Az iskolánk olyan ismereteket közvetít, amelyek felhasználhatók a gyakorlatban, a mindennapi életben; lehetővé teszik a természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megértését. Fontos a tanulók gondolkodási, megismerési képességeinek fejlesztése, hogy képesek legyenek a környezetből felvett információk önálló, hatékony feldolgozására. Az oktatás során a tanulók mindig konkrét tananyagokkal találkoznak, konkrét tevékenységet végeznek. Az iskola a tudás gyarapodására a tananyagon keresztül gyakorol hatást. A képességfejlesztés feltételei: a kialakítandó képességek hierarchikus összerendezése, követelményekben való megfogalmazása; a képességek egymásra épüléséhez igazodó tananyag és feladatok összeállítása; a tanuló önálló, aktív tevékenysége; a képességszintek folyamatos ellenőrzése. A képességfejlesztő oktatás biztosítja az egyes gyermekek képességeinek fejlődését a hagyományos tanítás keretei között: differenciált tanulásszervezéssel; egyéni bánásmóddal /igazodás az egyes tanulók haladási tempójához/; bőséges taneszköz választékkal; 43

44 változatos feladatokkal. A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum sajátos helyzeténél fogva /gyakorlati felvételi vizsgák alapján kerülhetnek ide a tanulók/, tehetséges diákokkal foglalkozik. Feladatunk a diákok képességeinek kibontakoztatásában, fejlesztésében: az általános intellektuális és speciális képességek párhuzamos gazdagítása; a tanulók reális énképének kialakítása; a diákok motiválásában fontos szerepet betöltő tanárok folyamatos önképzésének, továbbképzésének támogatása; a tanulói öntevékenység középpontba állítása; a kitűzött feladatok megoldásáról adott rendszeres visszajelzések; eredménymérések, az eredmények analizálása; ösztönzés, segítés a különböző pályázatokon, versenyeken való részvételben; lehetőségadás a tanulás gyorsítására /egyszerre több év tananyagának elsajátítása, előrehozott érettségi/ A tehetséggondozás lehetséges további módjai: a rendszeresen meghirdetett iskolai versenyek, pályázatok; a megyei, országos vagy nemzetközi versenyeken, pályázatokon való részvétel; a külföldi cserekapcsolatok; a rendhagyó szakmai ismeretterjesztő, a pályaválasztást is segítő órák tartása oktatási intézményekben / szakirányú felsőoktatási intézmények oktatóinak előadásai és kurzusai/; kiállítások, vándorkiállítások szervezése tanítványaink munkáiból; szakmai tevékenység fejlesztése iskolán kívüli nonprofit szervezeteknél Fejlesztések az EFOP projekt keretében: a HEAD program A tudásalapú gazdaság igényeinek kielégítése érdekében az iskolával szemben támasztott reális igény, hogy képes legyen felkészíteni a tanulókat arra, hogy tudjanak és akarjanak a mindennapok során önállóan boldogulni és sikereket elérni. Ennek érdekében fontos a cselekvést támogató kompetenciák, így az általános problémamegoldó képesség, a kritikai gondolkodás képessége, a reális és pozitív önbizalom, és a szociális képességcsoportok fejlesztése. 44

45 Ennek megfelelően iskolánk fontos célja a problémamegoldó gondolkodás és kreativitás fejlesztése, amelyet az iskola a HEAD program kísérleti bevezetésével kíván elérni. A HEAD program olyan holisztikus megközelítésű (H), együttműködés alapú (EA), és design (D) elemeket is tartalmazó nevelési-oktatási program, amely akár a különböző tantárgyak együttműködésében, a tervezői gondolkodás lehetőségét használja fel a tanulás érdekében. A mindennapi kihívásoknak megfelelően a program a cselekvés pedagógiáját, az aktív tanulás elvét követi, azaz a HEAD módszertant alkalmazó foglalkozásokon tanulók a saját tevékenységeiken keresztül, és másokkal való együttműködésben, csoportmunkában építik a tudásukat. Iskolánk törekszik rá, hogy a tanórai tanulás során is olyan tantárgyakat is összekapcsoló közös problémamegoldás érdekében szerveződő tanulástervezési szemléletet képviseljen, ami képes a fejlesztéscentrikus pedagógiai szemlélet érvényesítésére. A HEAD módszertan ugyanakkor felhasználja a művészeti nevelés alkotó tevékenységen keresztül ható összetett fejlesztő erejét is, hisz a tudomány és művészet összekapcsolásával a design, a tervezői gondolkodás értelmezésével teremti meg a művészet eszközével történő tanulás lehetőségét. A Magyar Táncművészeti Egyetem fejlesztésének keretében Az EFOP a Tanulók képességkibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben című projekt keretében, a Magyar Táncművészeti Egyetem partnerintézményeként/bázisintézményeként a kidolgozott programok tananyagának és módszertanának alapiskolai használatát az EFOP táncpedagógus továbbképzéseken résztvett pedagógusaink segítségével támogatjuk. A fejlesztés közben kidolgozott projekt anyagok átvételét a pedagógus módszertani szabadságának figyelembevételével, támogatjuk A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. Legyenek a tanulók nyitottak, megértők a különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket, ápolják közvetlenül is a nemzetközi kapcsolatokat, kapcsolódjanak be a tanulók a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, a tanulók szerezzenek tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelésében, megoldásában. Tartsák fontosnak a közösség egyéni arculatának kialakítását, és hagyományaink megőrzését. A közösségfejlesztésre megfelelő lehetőséget adnak a tanulmányi kirándulások, táborok és iskolánk nemzetközi kapcsolatrendszere is. A külföldi szakmai utak, tapasztalatcserék /Anglia, Olaszország, Ausztria, Románia, Szlovénia/ alkalmat adnak más népek életmódjának, kultúrájának megismerésére, megbecsülésére, a hazai az iskolai sajátosságok megfelelő szintű értékelésére. 45

46 A közösségfejlesztő, valamint a provincializmus elleni küzdelem fontos eszközei a tagozatokhoz kötődő tanulmányi kirándulások, táborok színház, koncert és kiállítás látogatások, amelyeken való részvételt ajánlottá tesszük a tanulók számára. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulók közösségi szolgálatra nevelése.a közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, felelős döntéshozatal, vezetői készségek), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. (A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 6 és 97 -a és a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a rendelkezik a közösségi szolgálatról.) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Diákönkormányzat A köznevelési törvény a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A tanulók érdekeiknek képviseletére, diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az intézmény tanulóinak joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő pedagógiai-szervezési kérdésekben. 46

47 A diákönkormányzat tagjai megalkotják és a nevelőtestület jóváhagyásával elfogadják szervezeti és működési szabályzatukat. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a diákönkormányzat felépítését, tisztségviselőit és szabályait. Ezt a szabályzatot a diákönkormányzat fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat munkáját egy tanár segíti, akit a nevelőtestület és a DÖK egyetértésével az igazgató bíz meg. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban a DÖK - elnök képviseli. A diákönkormányzat tisztségviselői, osztályképviselői meghívás alapján vehetnek részt az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezleteken. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladata és felépítése Az iskola diákéletével kapcsolatos döntések előkészítése programok szervezése, és a diákok érdekeinek védelme. Minden osztály 2 főt delegál a diákönkormányzatba. Az aktuális tanév első gyűlésén megválasztják a vezetőség tagjait. A vezetőség 3 fős, az elnökséget a diákönkormányzat elnöke, mindenkori helyettese és a gazdasági ügyekért felelős diákok alkotják. A diákönkormányzat munkáját az iskola részéről mentor tanár segíti. A diákönkormányzat rendezvényei A diákönkormányzat a tanév során különféle programokat szervez. A rendezvények előkészítése, és lebonyolítása a mentor tanár támogatásával a diákönkormányzat feladata. Ezek az iskolai tanév rendjébe beépülnek. Főbb rendezvények és tevékenységek: Verébavató, Mikulás, Diáknap, tavaszi programok A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetői, az osztályfőnökök és a szaktanárok tájékoztatják. A szaktanárok a tanulót és a tanulók szüleit a tanulmányi előmenetelről folyamatosan tájékoztatják szóban és írásban. A tanulók a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat valamint a jogaik érvényesítése érdekében fordulhatnak az iskola vezetőihez, osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz, a diákönkormányzathoz illetve a szülői munkaközösséghez. A diákönkormányzat döntési joggal élhet A saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. A hatásköre gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. 47

48 Iskolai sportkör Intézményünk az Iskolai sportkört a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 27. paragrafus (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Az iskolai sportkör biztosítja, a tanulók felkészítését különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Emellett hozzájárul a tanulók egészségtudatos szemléletének kialakításához, a mindennapi testmozgás fontosságának tudatosításához. A tanulók mozgáskultúrájának fejlesztése érdekében együttműködésre törekszünk a Nyíregyházán működő sporttevékenységet folytató szervezetekkel. Az iskolában az iskolai sportkör foglalkozásai a tanulók igényei alapján szerveződnek meg. Iskolánkban a következő sportkörök működtek, működnek: jóga, asztalitenisz, mediball, labdarúgás, röplabda, aerobic, vívás, íjászat, küzdősport. Az Iskolai sportkörünk évek óta eredményesen szerepel a város által kiírt pályázatokon, melyek nagyban hozzájárultak a különböző sportprogramok megrendezéséhez és lebonyolításához A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskola vezetői és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott igazgatóhelyettesek, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: az iskolavezetőség ülései, kibővített iskolavezetői megbeszélés munkaközösségi megbeszélés közismereti tanári- és osztályfőnöki értekezlet munkaértekezletek, megbeszélések. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, írásbeli tájékoztatókon (eseménynaptár) valamint a közös en keresztül értesíti a nevelőket. 48

49 Az iskolavezetőség tagjai kötelesek az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a közalkalmazotti tanáccsal, illetve a szülői szervezettel A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a közös munkaközösségi tevékenységek (kiállítás, fellépés, ünnepség) a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett tanulmányi- és sportversenyek, kulturális rendezvények. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein és az intézményvezetőhelyettesekkel rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése A szülői munkaközösség az iskola közösségeivel a szülői munkaközösség teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. A szülői munkaközösség tagjai rendszeres időközönként évente legalább két alkalommal kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a szülői munkaközösség tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség felé továbbítani. A szülői munkaközösség ülésein jelen van az iskolavezetés képviselője és a szülői munkaközösség összekötő tanára. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskolavezetés képviselője rendszeresen évente legalább két alkalommal köteles tájékoztatni a szülői munkaközösséget. 49

50 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője, az osztályfőnökök és a szaktanárok tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan (szóban, ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az iskola vezetőihez, az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz és szakoktatóihoz, a diákönkormányzathoz illetve a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a helyettesekkel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet tanórán kívüli alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadidős programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 50

51 A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskola szervezeti és működési szabályzatának a pedagógiai programnak a jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Egyéni megbeszélések Feladata a szülők/gondviselők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt nap 51

52 Feladata, hogy az iskolánkba jelentkező tanulók és szüleik betekintést nyerjenek az iskolai nevelőoktató és szakmai munkájába. Írásbeli tájékoztató (elektronikus ellenőrzőn keresztül és levélben) Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt nap időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola honlapján az iskola fenntartójánál, az iskola könyvtárában, az iskolatitkárnál. Az iskola külső kapcsolatrendszere Intézményünk a feladatok elvégzésére, valamint a továbbtanulás, a pályaválasztás érdekében, szakmai és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel az intézményt támogató intézményekkel és jogi személyekkel az Oktatási Hivatal az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közművelődési és művészeti intézményekkel 52

53 a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal a Család- és Gyermekjóléti Központtal a történelmi egyházak szervezeteivel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében művészeti szakképzéssel kapcsolatos közép- és felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás: Képző- és iparművészeti tagozat: Képzőművészeti Egyetem, Budapest, MOME, Budapest, Kaposvári Egyetem, Pécsi Egyetem, Medgyesy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, Debrecen, Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, Budapest Zeneművészeti tagozat: Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar ( mint partnerintézmény), Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, alapfokú művészeti intézmények ( keleti régió) Táncművészeti tagozat: Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest Kortárstánc Főiskola, Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium, Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium, Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakgimnázium és AMI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében művészeti szakképzéssel kapcsolatos szakmai intézményekkel való kapcsolattartás: Városhoz köthetőek: Váci Mihály Kulturális Központ Nyíregyházi Egyetem Móricz Zsigmond Színház Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Jósa András Múzeum Kállay Gyűjtemény Filharmónia Magyarország Rotary Club Sóstói Múzeumfalu Bencs Villa 53

54 Városi Galéria Pál Gyula terem Nyírségvíz Vöröskereszt Nyíregyházi Állatpark Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár Városi Tv Kölcsey Tv Mustárház Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának programjai Képző- és iparművészeti tagozat: Szépművészeti Múzeum, Budapest, Művészetek Háza, Budapest, Zeneművészeti tagozat: Cantemus kórusintézmény, Szabolcsi Koncert Fúvószenekar, Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, Táncművészeti tagozat: Közép-Európa Táncszínház, Magyar Állami Népi Együttes, Magyar Nemzeti Táncegyüttes, Duna Művészegyüttes, ExperiDance Tánctársulat, Martin György Néptáncszövetség, Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület A tanulók utazással járó programjainak szabályozása A tanulók utazással járó programjainak szabályozása rögzítésre került a évi CXC. törvény a köznevelésről pontjában illetve az 59. 3(a) pontjában. A tanulmányi utak ezt figyelembe véve kerülnek megszervezésre és lebonyolításra intézményünkben. Iskolán kívüli bel-, és külföldi utazással járó szervezett programokkal kapcsolatban az alábbiakra figyelemmel kell eljárni a résztvevők biztonságos utazása érdekében: az intézményvezető vagy az utazást szervező az utas szállítást végző cégtől minden esetben írásos nyilatkozatot kér az utazás megkezdését megelőző nap óráig arról, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a hatályos előírásoknak, valamint a személyszállító gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal; a megkötendő szerződésben ki kell térni arra is, hogy amennyiben a gépjárművel történő utazás nem fejeződik be este 23 óráig, azt a személyszállítást végző sofőrök pihenése érdekében meg kell szakítani. Éjjel 23 óra és hajnali 4 óra közötti idősávban szálláshelyen pihenőt kell tartaniuk ugyanott, ahol a diákokat is elszállásolják erre az időre; belföldi utazás esetén óra után is haza lehet érkezni; 54

55 az utazás szervezője az intézményvezetőnek a következőket kell, hogy átadja az utazás megkezdését megelőző nap óráig papír alapon: az utazásban résztvevőkről, az utazás helyszíneiről részletes információ, teljes körű utas lista, a tanulók törvényes képviselőjének neve és pontos elérhetősége, szülői hozzájárulás (írásban) és az utasbiztosítás megkötésének igazolása; a kísérő pedagógusok a hatályos szabályozás szerint felelősek a vonatkozó rendelkezések betartására; a kísérőnek önként jelentkező nagyobb testvér, szülő, család baráti ismerőse, illetve egyéb jelen lévő személy(ek) nem helyettesítheti(k) a pedagógus-kíséretet, felelősség nem ruházható át; az utazások megkezdése előtt a tanulóknak kötelezően balesetvédelmi tájékoztatásban kell részesülniük, melyről jegyzőkönyv készül A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák Tanulmányok alatti vizsgák Intézményünk tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51., a és a évi CLXXXVII. törvény (a szakképzésről) 11. -a alapján szervez. A vizsgák részeit (írásbeli- szóbeli) és az értékelés szabályait a Házirend melléklete, a vizsgák anyagát, követelményeit pedig a Helyi Tanterv adott tantárgyra vonatkozó részei tartalmazzák. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályai Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben az intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az intézményvezető bízza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők. A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az intézményvezető adhat engedélyt. 55

56 A vizsgák nem nyilvánosak. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb húsz óráig tarthat. / 20/2012 EMMI rendelet p. / Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Az egyes tantárgyakra vonatkozó időtartamot a Házirend melléklete tartalmazza. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt 30 %-kal, legfeljebb 60 perccel meg kell növelni, illetve a vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát, vagy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet. A sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények, valamint a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítani kell a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet. A sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót - a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével - mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegen nyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását. A mentesítésről a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. 56

57 A mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha Az Oktatási Hivatal egyéni tanulói munkarendet engedélyezett, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 57

58 a rendelet 51. (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsgára a tanuló az intézményvezetőhöz benyújtott kérelem alapján is jelentkezhet (ld. melléklet) szeptember 15-ig. A jelentkezési lapot a tanuló, és kiskorú tanuló esetén a gondviselő is aláírja. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Pótló vizsga A vizsgázó pótló vizsgát tehet az intézményvezető által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményvezető engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A tanuló javítóvizsgát az iskola intézményvezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A vizsga anyagát a szaktanár jelöli ki, azt a tanuló részére legkésőbb a bizonyítványosztáskor átadja. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 58

59 Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A tanulmányokat lezáró érettségi és szakmai vizsgák Intézményünk tanulmányokat lezáró vizsgákat a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának, 40/2002. (V. 24.) OM rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről, és a évi CLXXXVII. törvény (a szakképzésről) alapján szervez. Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum valamennyi tanulója számára biztosítja a középszintű érettségi vizsgára való felkészülést a kötelező érettségi tárgyakon túl kérelemre testnevelésből, földrajzból, biológiából, informatikából. Tanulóink számára lehetővé tesszük az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést a kötelező vizsgatárgyakból: magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből: angolból vagy németből, továbbá a választható vizsgatárgyak közül biológiából és a szakmai érettségi tárgyból. A választható vizsgatárgyakból az emelt szintű vizsgára való felkészülést választó tanulók számára az utolsó két évfolyamon az adott tantárgyból tartott tanórai foglalkozáson túl külön felkészítő foglalkozásokat szervezünk heti 1-2 órában. Ugyanezt tesszük a középszintű vizsgára való felkészítés esetén földrajz, biológia és informatika tantárgyakból. A helyi tantervben található egyéb tárgyakból az iskola vizsgára való felkészítést nem vállal, de tanulói igény esetén megszervezi az adott tanulóra vonatkozó helyi tantervben szereplő tárgyból középszinten az érettségi vizsgát. A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, pótló, javító- és ismétlő érettségi vizsgát szervez a május júniusi, illetve az októbernovemberi vizsgaidőszakban. Rendes érettségi vizsgát az a tanuló tehet, aki a vizsgára szabályosan jelentkezett, és az általa választott vizsgatárgyból teljesítette a helyi tantervben meghatározott követelményeket, tudását osztályzattal értékelték és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Előrehozott vizsga esetén a tantárgyi követelmények osztályozó vizsgával is teljesíthetőek. 59

60 Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. A sikeres előrehozott érettségi vizsga esetén a tanuló az adott tantárgyból a magasabb évfolyamon vagy évismétléskor a tanóra látogatása és értékelése alól felmentésre kerül. A rendes érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező, és egy szakmai vizsgatárgyból (klasszikus zenész ismeretek, népzenész ismeretek, képző- és iparművészet ismeretek, táncos ismeretek) kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A fentieken túl a vizsgázó további vizsgatárgyakat is választhat. A vizsgatantárgy választásának jogával, a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni. A 2016/2017. tanévtől a tanulók a 12. évfolyam végén a négy kötelező vizsgatárgy mellett ötödik tárgyként szakmai érettségi vizsgatárgyból tesznek érettségi vizsgát. A tanuló, figyelembe véve a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum helyi tantervében biztosított lehetőségeket, maga dönt az adott vizsgatantárgy közép- vagy emelt szintű vizsga formájáról. A vizsgára jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal február 15-éig történik. Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése. Szakmai vizsga A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikumban a programban szereplő szakmákból lehet szakmai vizsgát tenni a helyi tantervi követelmények teljesítését követően. Az iskola szakmai vizsgát a május júniusi vizsgaidőszakban szervez. A tanév rendjében kerül meghatározásra az írásbeli, a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész lefolytatására, rendelkezésre álló vizsgaidőszakot. Az írásbeli vizsgarész szakképesítésenként, illetőleg tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, a tételek átvételének idejét, módját a szakképesítésért felelős miniszter évenként közleményben teheti közzé. A gyakorlati vizsgarész és a szóbeli vizsgarész időpontját az intézményvezető (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező) állapítja meg. Ha a vizsgázó a szakmai vizsga követelményeinek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, akkor szakképesítést, igazoló bizonyítványt kap. Szakmai bizonyítványt a tanuló csak eredményes érettségi vizsgát követően kaphat Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei, a felvételi és az alkalmassági vizsgák szabályai A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikumban a tanulói jogviszony keletkezéséhez a tanuló jelentkezésén túl az iskola jellegéből adódóan sikeres felvételi és alkalmassági vizsga letételére van szükség. 60

61 Az iskola felvételi eljárása keretében nem kér és nem szervez központi írásbeli vizsgát, és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 39. szerinti szóbeli felvételi vizsgát. A részletes felvételi követelmények az alkalmassági vizsgákon a Pedagógiai Program Helyi tanterv részében találhatók meg. Zeneművészeti Tagozat: Zenész A tanulók felvételének feltétele a szakmai előképzettség. A tanuló feleljen meg az alapfokú művészeti oktatás utolsó évfolyamának megfelelő hangszeres és elméleti követelményeknek, amelyről a felvételi vizsgán ad számot. A felvételin a szakmai tudás mellett elsődleges szempont a képesség és a fejleszthetőség. Ennek érdekében tagozatunk az alkalmassági vizsga előtt három hónappal elő felvételi meghallgatáson, szakmai konzultáción lehetőséget ad a jelentkező diákoknak tudásuk, felkészültségük bemutatására. Az alkalmassági vizsga során, miután az elő felvételin is részt vett a jelentkező, a fejlődés és a fejleszthetőség is nyilvánvalóvá válik. A szakmai alkalmassági vizsga időpontja a mindenkori tanév rendjéhez alkalmazkodik. A szakmai alkalmassági vizsga két részből áll: elméleti írásbeli és gyakorlati meghallgatás (szolfézs, zeneelmélet) gyakorlati vizsga (hangszeres meghallgatás) A gyakorlati szakmai alkalmassági vizsgát szakonként-tanszakonként végezzük. Színész A felvételi rangsort a hozott pontszámok és az alkalmassági vizsgán szerzett pontszámok összege alapján állapítjuk meg. A hozott pontszámokat a tanuló 7. osztály évvégén és 8. osztály félévkor magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és az ének-zene tantárgyakból szerzett érdemjegyeinek összege adja. Az alkalmassági vizsga részei: beszéd, ének, mozgás és helyzetgyakorlat. Képző- és Iparművészeti Tagozat: A Képző- és Iparművészeti Tagozatának felvételi rangsorát a hozott pontszámok és az alkalmassági vizsgán szerzett pontszámok összege alapján állapítjuk meg. A hozott pontszámokat a tanuló 7. osztály évvégén és 8. osztály félévkor magyar nyelvtan, irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból szerzett érdemjegyeinek összege adja. A felvételi vizsgán a szerzett pontszámot a szakmai feladatokra kapható pontok adják. 61

62 Az alkalmassági vizsga a tanulóknak a tagozaton folytatandó tanulmányaikhoz szükséges általános képességeket - rajzkészség, formaérzék, színérzékenység, kreativitás, verbális képességek - méri. Az alábbi feladatok közül tartalmazhat szükség szerinti számút és fajtájút. 1.- tanulmányrajz egyszerű használati tárgyak és geometrikus testek csendéletszerű beállítása alapján 2.- fejrajz vagy mozdulatvázlat élő modell után 3.- plasztikai feladat 4.- színes anyaggal megoldott kreatív feladat 5.- a jelentkezőkkel folytatott rövid beszélgetés Az alkalmassági vizsga feladatainak megoldását a következő évben induló szakok szak- és rajztanáraiból alakított vizsgabizottság értékeli, majd a jelentkező tanulókat a hozott és szerzett eredményeik alapján alakul ki a felvételi rangsor. Ez az alkalmassági vizsga egyfordulós. A szakmai csoportok kialakítása, az elsajátítandó szakma kiválasztása a 9. évfolyam első félév lezárása előtt történik, a következő módon: A szaktanárok által összeállított, valamennyi tanuló által teljesített feladatsor eredménye alapján választhatnak a tanulók szakot. A választás az első félév szakmai (a szakgyakorlat és szakelmélet átlaga) alapján összeállított sorrendben történik. A második félévtől az első évfolyam tanulói maximált létszámú szakmai csoportokban folytatják tanulmányaikat. Táncművészeti Tagozat: Szakmai előképzettség, követelmények: Megfelelő mozgáskoordináció és mozgásemlékezet illetve ritmuskészség. Pályaalkalmassági követelmények: Arányos testalkat, egyenes tartás, kifejező arc, megnyerő fellépés, jó alak, hosszú végtagok, megfelelő tágság, rugalmasság. Egészségügyi alkalmassági vizsga: szükséges A szakmai alkalmassági vizsga tartalma és módja: A szakmai alkalmassági vizsga felvételi bizottság előtt történik, melyek tagjai a tagozat szakmai tanárai. A bizottság elnöki tisztét a mindenkori tagozat vezető/munkaközösség vezető látja el. A felvételin a tagozat pedagógusai által összeállított, bemutatott feladatok kerülnek értékelésre, önálló produkció bemutatása nem szükséges. A felvételi feladatok a jelölt ritmusérzékét, mozgáskoordinációját, mozgásemlékezetét, éneklési készségét, fizikai állapotát, szakmai érdeklődését, pályaválasztásának komolyságát vizsgálják. Minden felvételiző a választott táncműfajtól függetlenül, ugyanazt a feladatsort végzi el. 62

63 A felvételi három fordulós: nagycsoportos megtekintés, kiscsoportos megtekintés, egyéni elbeszélgetés. A felvételire a tagozat által előírt öltözetben kell megjelenni, s az általános iskolai ellenőrzőt, tájékoztatót, valamit 15 népdalból álló listát kell hozni. Aki a nagycsoportos megtekintésen nem felel meg, azt a felvételi többi fordulójára nem kötelező behívni. Az alkalmassági vizsgán szerezhető pontokhoz - ami 2/3-ad arányban számít - hozzászámítjuk az érettségi tantárgyak, az ének zene és a testnevelés tantárgyak eredményeinek átlagát, melyből kialakul a felvételi rangsor. Átvételre vonatkozó szabályok: Ha a tanuló hasonló szakképzést folytató iskolából kíván a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikumba átjelentkezni, úgy átvétele az igazgatási szabályok figyelembevételével történik meg. Más iskolatípusból való átlépés a fenti szabályokon túl csak a jogszabályi és a felvételi követelmények teljesítésével lehetséges Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Tankönyvek csak a jóváhagyott tankönyvlistáról választhatók. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten szóban, és a bizonyítvány kiosztásakor írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: pedagógusaink a tankönyvválasztásnál a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek köréből választanak; a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek beszerzése osztályszinten történik. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 63

64 A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet (jogszabályi rendelkezés alapján), illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek megvásárlásához. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai feladatok fejlesztése szervesen illeszkedik az iskola nevelő-oktató munkája különböző színtereinek feladataihoz. Az egyes területek fejlesztési feladatai a tantárgyi keretben és az iskola tantárgyközi és nem tanórai keretei között valósulnak meg. NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Az erkölcsi nevelés Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak tantervi feladataihoz kapcsolódóan: a felelősségtudat elmélyítése, az önállóság, az önfegyelem, az érdeklődés, a kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség fogalmai és kapcsolódó kompetenciái dolgozhatók fel. Osztályfőnöki órák keretében: erkölcsi, életvezetési értékek, problémák, konfliktusok kezelése, türelem, megértés, elfogadás területei. Az iskolai szabadidős programok, rendezvények kapcsán az erkölcsi nevelés feladatainak érvényesülése: osztálykirándulások, projektnapok, sportnap, iskolai ünnepélyek, kiállítások rendezése és látogatása, közösségi programok során. Fejlesztési területek: a felelősségtudat, felelős életvitelre történő felkészülés, közösségi élet, segítőkészség, intellektuális érdeklődés. 64

65 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak tantervi feladataihoz kapcsolódóan: nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai, jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkássága. Kiemelten fontos tantárgyi keretben: történelem, társadalomismeret: a szülőföld, a haza, a nemzet és népei megismerése, a nemzet történelme, a haza védelmének szükségessége; testnevelés: híres magyar sportolók, a haza védelme; magyar irodalom: közösséghez tartozás, a hazaszeretet, sokszínű kultúra. Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak tantervi feladataihoz kapcsolódóan a korszerű tanítás-tanulásszervezési eljárások alkalmazásával fejlődik a tanulók önszerveződése, együttműködése, részvétele a közös feladatok megoldásában, a vitakultúra, a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség, a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása. Kiemelt szerepe van a történelem, a társadalomismeret tantárgyaknak, az osztályfőnöki órának, a gazdaság és a társadalom működésével foglalkozó szakmai tantárgyaknak az állam és a közélet működésével kapcsolatos ismeretek megszerzésében. Iskolai ünnepélyek: nemzeti és állami ünnepek, kiállítások rendezése és látogatása, múzeumi órák. Iskolai és osztálykirándulások alkalmával nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerése, a közösséghez tartozás és hazaszeretet érzelmi megalapozása. A magyar kultúra megismerése, a magyarságtudat kialakítása, a magyarság helye az európai kultúrában. Kiemelt iskolai ünnepélyek, a nemzeti öntudat és a hazafias nevelés színterei: Aradi vértanúk napja (okt. 6.), Október 23-a, Hűség napja (dec. 14.), Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (febr. 25.), Nemzeti ünnep (márc. 15.), Holokauszt áldozatainak emléknapja (ápr. 16.), Összetartozás Napja (jún. 4.) Diák-önkormányzati működés és rendezvényeik keretében, osztálykeretben és iskolai keretben gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók a demokrácia működéséről. Az évente megrendezésre kerülő diákközgyűlés lehetőséget ad a demokratikus jogok gyakorlására. Iskolai rendezvények biztosítják a tanulói önszerveződések kialakulását, az önkormányzatiság gyakorlását. Ilyen rendezvények: diákközgyűlés, kulturális csoportok, sportcsapatok, szakkörök, projektnapok, osztályrendezvények. 65

66 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak keretében alkalmazott ellenőrzési, értékelési rendszer jelenti az alapját a tanulói önértékelés fejlesztésének. A szisztematikus pedagógusi értékelés, a tanulók, iskolai csoportok egymásra vonatkozó értékelése alapozza meg a helyes önértékelés kialakítását. A társas kapcsolatok fejlesztésének alapja a korszerű módszertan alkalmazása az elméleti és a gyakorlati oktatásban. A korszerű tanulásszervezés keretében a csoportmunka, a kooperatív csoportmunka, a projektmódszer alkalmazása támogatja az önismeret és a társas kompetenciák fejlesztését. A gyakorlati oktatás keretében sajátíthatják el a munkaerőpiac elvárásai között is megjelenő kulcskompetenciákat: az együttműködési képességet, a hatékony kommunikációt, a toleranciát, a vezetői, a vezetett szerepeket. Az osztályfőnöki órákon tematikusan is feldolgozzuk az önismeret és a társas kapcsolatok témakörét. Az iskola tanórán kívüli lehetőségeinek kínálatával lehetőséget nyújtunk a tanulók képességének kibontakoztatására, fejlesztésére. A közösségi élmény lehetőséget teremt a társas kapcsolatok gyakorlásra. Szakkörök, sportcsoportok, iskolai rendezvények, kirándulások segítik a társas kultúra fejlesztését. 66

67 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Tanórai keretekben csaknem minden közismereti és szakmai tárgy lehetőségét kihasználva fejlesztjük. Irodalmi példákon keresztül lehet vizsgálni a különböző családmodelleket, családmintákat és emberi kapcsolatokat. A művészeti ábrázolásokkal, a történelmi példákkal a család összetartó erejét, a családi háttér szerepét mutathatjuk be. A biológia, az osztályfőnöki órákon a családi élet, a szexualitás, a gyermeknevelés fiziológiai és érzelmi alapjait ismerhetik meg a tanulók. Matematika, informatika, gazdasági ismeretek tantárgyban a család mint gazdálkodó egység, mint hierarchikus szervezeti rendszer jelenik meg. Minden tantárgyi munkában fontos szerepet tölt be. A helyes táplálkozás, a mozgás szerepe, a testi higiéné, az egészséges életmód az osztályfőnöki, a biológia-, kémia-, fizika-, testnevelés órákon építendő be a tanulási-tanítási folyamatba. A társas viselkedés szabályai, a konfliktuskezelés, a stresszhelyzetek kezelése, az egészséges életmód követelményei kompetenciaelemként és módszertani feldolgozás folyamán alakítható ki és fejleszthető. A pedagógusok és a család kapcsolati rendszerében: fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolai rendezvényeken, osztálykirándulásokon, iskolabálon, ünnepélyeken jelenik meg a család mint az iskola együttműködési rendszerének fontos partnere. Az egészségnevelési heteken (november, március) a családi életre nevelés, a párkapcsolatok, a szexuális ismeretek, a gyermekvállalás, a gyermeknevelés, az idősek szerepe és a helye a családban előadások során és kiscsoportos munka keretében dolgozzuk fel. Az iskolai egészségnevelési heteken, az iskolai sportnapon, az osztály projektnapokon ez a fejlesztési terület kiemelten jelenik meg. Az egészségnevelési hetek rendezvényein a káros szenvedélyek elleni programokra kerül sor külső előadók, kortárs előadók bevonásával. Filmek, kiállítások feldolgozása is segíti a testi és lelki egészségre nevelést. 67

68 NAT fejlesztési területek Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Az osztályfőnöki órákon tematikusan feldolgozhatók ezek a területek a tanulók saját élményeire alapozva. A módszertani megvalósítás kiváló lehetőséget jelent a fejlesztésre. Csoportmunkában, a kooperatív tanulásszervezési eljárásokkal szervezett tanulási tevékenységgel fejleszthetők a szükséges kompetenciák. A gyakorlati oktatásban a közösen végzett munka szépsége, az együttműködés, a problémamegoldás, a felelősségvállalás kiemelt kompetenciaterületek. Erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes, megújulási képességre tekintettel való felhasználása a szakmai, környezetvédelmi órákon, szakmai gyakorlaton, fizika, kémia és földrajzórákon tantervi elemekhez kötődően dolgozhatók fel. Irodalmi és történelmi feldolgozások jól mutathatják be a felelősség, illetve a felelőtlenség szerepét ezen a területen. Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Az iskolai közösségi szolgálat megszervezése és lebonyolítása nyújt lehetőséget a terület kompetenciáinak fejlesztésére. Az osztályprogramok, kirándulások, a segítőprogramok tudatosítják a tanulókban ezt a fontos területet. Az évenként megrendezésre kerülő iskolai véradás, az arra való felkészülés, lebonyolítás jó példa az egymásért való áldozat, a felelősség bemutatására. A csoportokban végzett tevékenységek: iskolai sportcsapatok, kulturális csoportok, a csapatban végzett munkák mind fontos gyakorlati tapasztalatot jelentenek. Az egészségnevelési hetek, az iskolai projektnapok, az iskolában megszervezett szelektív hulladékgyűjtés a fejlesztés színterei. A környezetünk tisztaságáért szervezett iskolai és osztályprogramok a további színterei ennek a fejlesztési területnek. Pályaorientáció Minden szakmai-eleméleti és gyakorlati tantárgy feladata a munkába állás előkészítése, a munka világának bemutatása. A szakközépiskolai oktatás előkészítő éveiben gyakorlati ismereteket kell nyújtani a megalapozott szakmai specializáció választásához. Az iskola pályaorientációs munkája, a szakképzések bemutatása a tanulók bevonásával. Szakmai bemutatók vállalkozások bevonásával. Működő gazdálkodószervezetek látogatása tanórai és tanórán kívüli keretekben. 68

69 NAT fejlesztési területek Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok A tanórák keretében sok lehetőség van a gyakorlati ismeretek, tapasztalatok megszerzésére: osztályfőnöki órákon a gazdálkodási alapok, a család mint gazdálkodó egység jelenik meg. A matematika és informatika órákon a gazdálkodás, a pénzügyi fogalmak megismerésére van lehetőség. A vállalkozások és a családok gazdálkodási szabályai gyakorlati példákon keresztül taníthatók osztályfőnöki és szakmai órákon. Ezeken az órákon ismerik meg a tanulók a pénzügyi tervezés legfontosabb fogalmait és gyakorlatát. Az irodalom, a vizuális kultúra, az informatika tantárgyak tantervi elemként dolgozzák fel a média nyelvi jelrendszerét; megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Meghívott előadók, banki szakemberek segítségével projektnapokon is lehetőség van az ismeretek bővítésére. A diákönkormányzati programokon, pályázati projekteken, csereprogramokban, osztályprogramok szervezésén keresztül gyakorolják a pénzügyi tervezést és lebonyolítást. Iskolai szabadidős programokon vizuális és IT tartalmak bemutatásával, tudatos, értelmes és értékelvű használatával formálhatók a tanulók ismeretei. Az iskolai honlap, az iskolarádió, az iskolai filmek, az iskolai művészeti kiállítások további gyakorlati tapasztalatokat nyújtanak a tanulók számára. 69

70 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok A tanulás tanítása Minden tantárgy és pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. A felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások a sajátos nevelési igényű tanulók számára szervezett fejlesztő foglalkozások a tanórán kívüli színterei a tanulás megtanításának A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola mindennapos testnevelési órákról szóló programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A program figyelembe veszi a helyben felkínálható iskolán kívüli lehetőségeket is. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk: Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit. A testnevelés, a sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, céltudatosság stb. 70

71 A mindennapos testnevelés tematikáját a testnevelés helyi tantárgyi programja tartalmazza. A testnevelés tanórai keretei mellett a tanulóknak biztosítjuk az iskolai tornaterem mindennapos használatát, az iskolai kondicionáló terem egyéni használatát, amelyekhez testnevelői tanári felügyeletet biztosítunk. Támogatjuk a tanulók sportegyesületekben való sportolását. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja: A törvény értelmében, iskolánkban a mindennapos testnevelés tagozatonként különböző módokon valósul meg: Tánc tagozat: a táncművészeti szakképzés az előírásoknak megfelelően ezt a tárgyat szakképzési célokra használja Zene- valamint a Képző- és iparművészeti tagozat: heti 5 testnevelés óra, órarendi keretek között valósul meg. A mindennapos testnevelés az iskolai ISK keretén belül is megszervezthető. Könnyített és gyógytestnevelés: Iskolánkban a könnyített testnevelés órákat órakereten belül, a többi tanulóval közösen valósítjuk meg. A gyógytestnevelést a pedagógiai szakszolgálat alkalmazásában lévő külsős gyógytestnevelő látja el. A tantárgyakat tartalmazó tantervcsomag óratervei feltüntetik a tantárgyak neveit, kötelező foglalkozások óraszámait, csoportbontásait, valamint a szakképzés évfolyamonkénti óraszámait. A szakképzés és a tagozatok részletes adatait a helyi tanterv illetve a helyi tantervnek a központi programok alapján elkészített részei szintén tartalmazzák A tanulók fizikai állapotának mérése, a mérés módszerei A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője, az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő. A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként április-május hónapra írják elő. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is Érettségi vizsgatárgyak A tanulmányokat lezáró érettségi és szakmai vizsgák 71

72 Intézményünk tanulmányokat lezáró vizsgákat a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának, 40/2002. (V. 24.) OM rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről, és a évi CLXXXVII. törvény (a szakképzésről) alapján szervez. Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum valamennyi tanulója számára biztosítja a középszintű érettségi vizsgára való felkészülést a kötelező érettségi tárgyakon túl kérelemre testnevelésből, földrajzból, biológiából, informatikából. Tanulóink számára lehetővé tesszük az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést a kötelező vizsgatárgyakból: magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből: angolból vagy németből, továbbá a választható vizsgatárgyak közül biológiából és a szakmai érettségi tárgyból. A választható vizsgatárgyakból az emelt szintű vizsgára való felkészülést választó tanulók számára az utolsó két évfolyamon az adott tantárgyból tartott tanórai foglalkozáson túl külön felkészítő foglalkozásokat szervezünk heti 1-2 órában. Ugyanezt tesszük a középszintű vizsgára való felkészítés esetén földrajz, biológia és informatika tantárgyakból. A helyi tantervben található egyéb tárgyakból az iskola vizsgára való felkészítést nem vállal, de tanulói igény esetén megszervezi az adott tanulóra vonatkozó helyi tantervben szereplő tárgyból középszinten az érettségi vizsgát. A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, pótló, javító- és ismétlő érettségi vizsgát szervezünk a május - júniusi és az október- novemberi vizsgaidőszakban. Rendes érettségi vizsgát az a tanuló tehet, aki a vizsgára szabályosan jelentkezett, és az általa választott vizsgatárgyból teljesítette a helyi tantervben meghatározott követelményeket, tudását osztályzattal értékelték és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Előrehozott vizsga esetén a tantárgyi követelmények osztályozó vizsgával is teljesíthetőek. A rendes érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező, és egy szakmai vizsgatárgyból (klasszikus zenész ismeretek, népzenész ismeretek, képző- és iparművészet ismeretek, táncos ismeretek) kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A fentieken túl a vizsgázó további vizsgatárgyakat is választhat. A vizsgatantárgy választásának jogával, a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni. A 2016/17-es tanévtől a tanulók a 12. évfolyam végén a négy kötelező vizsgatárgy mellett ötödik tárgyként szakmai érettségi vizsgatárgyból tesznek érettségi vizsgát. A tanuló, figyelembe véve a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum helyi tantervében biztosított lehetőségeket, maga dönt az adott vizsgatantárgy közép- vagy emelt szintű vizsga formájáról. 72

73 A vizsgára jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal február 15-éig történik. Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése. Érettségi témakörök középszinten Az érettségi vizsgára a középszintű tételsorokat az alábbi jogszabályok szerint állítjuk össze: 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről Az egyes tantárgyakra vonatkozó érettségi témaköröket a pedagógiai programunk mellékleteként adjuk közre A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Ellenőrzés Az ellenőrzés feladata és célja: Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti. Az ellenőrzés módszerei: Megfigyelés Írásos kikérdezés (kérdőív) Interjú (lehet egyéni vagy csoportos) Tanulók által készített produktumok vizsgálata, ezek között kiemelt jelentőséggel a tanulók gyakorlati feladatai Tanulói projektek értékelése Tanulói teljesítmények felmérése (mérés) Dokumentumok elemzése Az írásbeli beszámoltatás o témazáró dolgozat o röpdolgozat o szódolgozat stb. 73

74 Az írásbeli beszámoltatás rendje: röpdolgozatot, szódolgozatot szükség esetén bármikor, előzetes bejelentés nélkül, témazáró dolgozatot előzetes bejelentés alapján íratunk. Az egyes értékeléstípusokat a digitális naplóban jelöljük. Korlátai: röpdolgozat esetében semmilyen korlát nincs, témazáró dolgozat esetében 1 tanítási nap 2 dolgozatnál többel nem terheljük tanulóinkat Értékelés A tanulók tudásának értékelése A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. A tanulók értékelése az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete ezen belül is kötelezően az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendeletben szabályozott kerettantervi anyag és a 14/2013. (IV. 5.) NGM-rendelet a szakképzési kerettantervekről rendelet alapján történik. Az értékelés az adott tantárgyat tanító pedagógus tanügy-igazgatási jogköre, amelynek szabályait a szakmai munkaközösség határozza meg és ellenőrzi. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire. Nagyon fontos a minimumszint pontos meghatározása, melynek a tanuló és a szülő számára is egyértelműnek és teljesíthetőnek kell lenni. Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. A pedagógiai program értékelési koncepciójának célja, hogy az értékelés: ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be; számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött; a tanuló számára adjon egyértelmű visszajelzést erősségeire és fejlesztendő területeire; jelenjék meg, hogy a tanuló saját lehetőségeit mennyire használta ki. Iskolai gyakorlatunkban háromféle értékelési funkciót különböztetünk meg: a minősítő értékelést (teljesítménymérést), a diagnosztikai értékelést és a fejlesztő értékelést. Az értékelésnek ki kell terjednie az iskolai élet minden területére. Ennek megfelelően értékeljük minden tanulónk esetében: tárgyi követelmények elsajátítását napi szinten, témakörök mentén, szabálytiszteletét, felelősségvállalását, korábbi teljesítményéhez képest fejlődési törekvéseit. Értékelésünknek a következő kritériumoknak kell megfelelnie: ösztönző hatású, folyamatos, rendszeres, 74

75 segítő szándékú legyen, céljai és követelményei világosak és előre ismertek. Az értékelés formái A szóbeli értékelés: a tanulói tevékenység folyamatos megerősítése, korrigálása, segítés, tanács-tanórán és azon kívül, feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás, a tantestület illetve a diákság előtti igazgatói értékelés. Az írásbeli, szöveges értékelés a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény, dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe és a digitális naplóba. Igazgatói értékelés a tanévnyitó és a tanévzáró értekezleten történik, osztályfőnöki értékelés félévente legalább két alkalommal. Osztályozás (Nkt.54. ; 20/2012. EMMI-rendelet 64. ) Az osztályzatok kialakításának elvei Iskolánkban a hagyományos ötfokozatú skálán érdemjegyekkel minősítjük a diákok egy-egy tantárgyból nyújtott teljesítményét. Ez lehet szóbeli felelet, témazáró, kisebb dolgozat, kiselőadás, önállóan végzett otthoni munka, gyűjtőmunka, órai munka stb. Valamennyi tantárgyból osztályozás van. Az egyes szaktárgyak tanárai a munkaközösségükön belül egységesen értékelik a tanulókat. Irányadó a középszintű érettségi százalékos elosztása. A tanárok a tanítási folyamat kezdetén ismertetik a diákokkal az értékelés elveit. Az emelt szintű érettségire történő felkészítés értékelése: Ha a tanuló egy tantárgyból alapórára és emelt szintű érettségi felkészítésre is jár, akkor a két képzés során szerzett érdemjegyei alapján félévkor és év végén egy osztályzatot kell kialakítani. Ha a tanuló egy tantárgyból alapórára és közép szintű érettségi felkészítésre is jár, akkor a két képzés során szerzett érdemjegyei alapján félévkor és év végén egy osztályzatot kell kialakítani. Érdemjegyek elvárható száma A diákok a tudásukról szóban és írásban egyaránt számot adhatnak. A tantárgyak sajátosságainak megfelelően legyenek arányban a szóbeli és írásbeli feleletek. A tanuló számára biztosítani kell, hogy a félévi és az év végi eredmények reális értékeléséhez heti 2-3 órás tantárgyból kéthavonta minimum egy, de a félév során legalább három, 4 vagy több órás tantárgyból lehetőség szerint havonta egy, de a félév során legalább négy alkalommal szerezzen érdemjegyet. Egyéb esetben az óraszám +1 osztályzat az irányadó. 75

76 Gyakorlati tantárgyakból havonta egy érdemjegyet kell kapniuk a tanulóknak, hosszabb gyakorlati projektfeladat esetén havi bontásban a projektre több osztályzatot is kapnak. A félévi és a tanév végi értékelés osztályzatokkal történik. A tantárgyi osztályzatokra a szaktanár, a magatartás és a szorgalom osztályzatokra az osztályfőnök tesz javaslatot, ezeket a nevelőtestület véglegesíti az osztályozó értekezleten, melyet évente két alkalommal, félév előtt és a tanév vége előtt tartunk. (Az iskola helyi sajátosságai szerint.) A számonkérési, értékelési rendszer A tanév végi értékelés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Felsőbb osztályba az a tanuló léphet, akinek valamennyi tanév végi osztályzata legalább elégséges, és az összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítette. Aki 1-3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az javítóvizsgát tehet, ennek hiányában évismétléssel folytathatja tanulmányait. Az a tanuló, aki a szakmai gyakorlatot nem teljesítette, szintén évismétléssel folytathatja tanulmányait. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a szakmai elméleti óráinak 30 százalékát,vagy gyakorlati óráinak 20 százalékát, a közismereti tárgyak esetén a tanórák 30 százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. A tanuló éves teljesítményének értékelésénél a közismereti és szakmai tárgyakat egységesen vesszük figyelembe. Amennyiben a tanuló évismétlésre kötelezett, de vagy a közismereti vagy a szakmai tárgyak mindegyikéből elégséges, vagy annál jobb eredményt ért el, kivételes méltánylást érdemlő esetben, és ha az iskolai munka szervezése ezt lehetővé teszi, a tanuló tovább meneteléről közismeretből és szakmából, kérelemre, az igazgató javaslatára, a tantestület külön külön is dönthet. Számonkérés a tanév folyamán Az értékelés a pedagógiai folyamat egyik alapszakasza; a visszacsatolás funkcióját látja el. Értéket állapít meg a tanuló tudásáról, a tanár munkájáról, a tananyag tartalmának elsajátíthatóságáról. Az értékelésnek tárgyszerűnek, megbízhatónak kell lennie. A tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelni, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal is minősíteni kell. Az év végi minősítés az egész tanévi teljesítményre vonatkozik Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti át és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. 76

77 A tanév közbeni számonkérés folyamatos. A tanár a tanuló munkáját havonta legalább egyszer érdemjeggyel értékeli és azt a naplóba bejegyzi. A számonkérés szóban, írásban illetve gyakorlati feladattal egyaránt történhet. A nagyobb tananyagegységek számonkérését a számonkérést megelőzően legalább egy héttel kell a tanulók felé bejelenteni. Törekedni kell a szóbeli számonkérés rendszeressé tételére, és arra, hogy a tanuló az írásbeli témazáró dolgozatát 15, írásbeli röpdolgozatát pedig 10 munkanapon belül kijavítva megismerhesse, azt megnézhesse. A tanulók önálló munkájának fejlesztése érdekében fontosak az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok. Az otthoni feladatokat úgy kell megszabni, hogy az arányban legyen a tantárgynak a helyi tantervben elfoglalt súlyával és igazodjon a tanuló leterheléséhez. Az otthoni feladatok elvégzését minden alkalommal ellenőrizni kell. A tanultak számonkérésében és a vizsgákra való felkészülésben fontos szerepe van az érettségi vizsgatárgyanként szervezett próbaérettséginek. Az értékelés iskolai módjai: Szóbeli feleletek: tanári vázlat alapján, tanulói vázlat alapján, átgondolás után, önállóan. Írásbeli feleletek: tesztek, röpdolgozatok, feladatlapok, összegző, lezáró dolgozatok /esszé jellegű számonkérések/ Értékelés projekten keresztül/ bármely tantárgyból/ kijelölt témából, önálló tanulói tevékenység Értékelés tanulói produktumokon keresztül Szakmai tárgyak esetén a tanuló munkájának értékelése vizsgák, beszámolók formájában is történhet. A vizsgaköteles tárgyak felsorolását, a konkrét vizsgakövetelményeket, azok nyilvánosságra hozatalának módját és idejét, valamint a vizsgák formai szabályait a tagozatok programjai tartalmazzák. Beszámolók, vizsgák céljára a félév utolsó hetének szakmai órái állnak rendelkezésre. Beszámoló köteles, illetve vizsgatárgyakból félévkor minden tanuló köteles beszámolni vagy vizsgázni, függetlenül a havonta szerzett érdemjegyeinek átlagától. A tanuló adott tantárgyból szerzett félévi a naplóba illetve az értesítőbe kerülő osztályzatát a havi jegyek átlagából képzett jegyből és a vizsga jegyből a tagozati programokban rögzített módon számítjuk. 77

78 Év végi vizsgára az a tanuló bocsátható, akinek a naplóban rögzített havi érdemjegyei alapján számított évközi teljesítménye legalább elégséges. Aki ennek alapján vizsgára nem bocsátható szakmai gyakorlati tárgy esetén az évfolyam megismétlésével folytathatja a tanulmányait, szakmai elméleti tárgy esetén az egész évi tananyagból a nyár végén köteles javítóvizsgázni. A javítóvizsgák időpontját tantestület által elfogadott tanév rendje rögzíti. A tanuló vizsgatárgyakból szerzett év végi bizonyítványba kerülő osztályzatát az egész évi teljesítménye alapján kell kiszámítani. Az osztályzatot a havi jegyek átlagából képzett jegyből, a félévi és év végi vizsga jegyekből a tagozati helyi tantervben rögzített módon számítjuk Ha a tanuló neki felróható okból nem vizsgázik úgy a vizsgája elégtelennek, számít. Ha a tanuló neki nem felróható okból év végén nem tud vizsgázni úgy a vizsgát a színpadi vizsga kivételével - legkésőbb a következő tanév kezdetéig leteheti. Ha a félév végi vizsgája hasonló okból elmarad, úgy azt legkésőbb február végéig leteheti. Ebben az esetben a félévi osztályzatát az évközi jegyek alapján kell számítani. Ha a tanuló február végéig sem tud vizsgázni, úgy a vizsgájának eredménye elégtelennek számít. Az érdemjeggyel történő értékelési rendszerünk a következő: 5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok. 4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. 3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, l /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %- át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál % 5 /jeles/ % 4 /jó/ % 3 /közepes/ % 2 /elégséges/ 0-34 % l /elégtelen/ A fentiektől egyedi okok miatti eltérést az idegen nyelv jelent: % jeles (5) 75-85% jó (4) 55-74% közepes (3) 78

79 35-54% elégséges (2) 0-34% elégtelen (1) Magatartás, szorgalom A magatartás értékelése az életkori sajátossághoz igazodik. Kifejezi a - tanuló - közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát /viselkedés, hangnem, felelősségérzet, önállóság/. A szorgalom értékelésekor az egyéni képességeket és körülményeket mérlegeljük, a szorgalmi fokozatokkal a tanulmányi munkához való viszonyt fejezzük ki /kötelességtudat, cselekvõkészség, rendszeresség, pontosság/. A magatartás és a szorgalom elbírálására 4 fokozatot használunk: magatartás - szorgalom /5/ példás /5/ példás /4/ jó /4/ jó /3/ változó /3/ változó /2/ rossz /2/ hanyag A minősítésrendszert az osztályfőnök - tanév elején - ismerteti a tanulókkal. A félév illetve a tanév végén az osztályfőnök a magatartási és szorgalmi minősítést az osztályban tanító tanárok véleményének kikérésével állapítja meg. Véleményeltérés esetén a tantestület határoz. A magatartási és szorgalmi fokozatokat félévkor az elektronikus naplóban - számokkal-, a tanév végén a bizonyítvány megfelelő rovatába - betűkkel - jegyezzük be. Aki bizonyítványát osztályozóvizsgával szerezte, nem kap minősítést magatartásból és szorgalomból Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolai életben központi helyet foglal el a tanórai tanulás, valamint a másnapi tanórákra való felkészülés. A szaktanárok a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli tanórán kívül elvégzendő feladatokat adhatnak a diákoknak. A gyakorlati oktatás során indokolt esetekben adható otthoni feladat, ilyen lehet például gyűjtőmunka, kutatási feladat, kiselőadásra való felkészülés, rajzi feladat stb. 79

80 A tanulók tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk. Figyelemmel kell lenni a tanuló aznapi, másnapi terhelésére. Tekintetbe kell venni a tanuló képességeit, mentességeit, korlátait. A tanuló tanulásban való bármely képességbeli akadályozottsága, az emiatti lassabb haladási tempója nem lehet ok az önálló tanulásra fordítható idő megnövelésének, sőt az szükség szerint csökkentendő. Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, ezzel kapcsolatos feladatok: Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása. A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása. A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása. Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés. A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése. A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. Önképzésre nevelés. Önálló gyűjtőmunka végzése. Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül. Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés. A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok. Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: Az írásbeli feladat legyen változatos, legyen előkészített, segítse az elmélyítést, gyakoroltasson, 80

81 szoktasson csoportos munkára, az összes házi feladat kevesebb, mint felét tegye ki. A szóbeli feladat: fejlessze a szövegértést, fejlessze a beszédkészséget, teremtsen lehetőséget együttműködésre, fejlessze a verbális memóriát, tegye eredményessé a csoportos/kooperatív órai munkát, az összes házi feladat több mint felét tegye ki. Hétvégére és az iskolai szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, mint általában egyik tanóráról a másikra A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás és a szorgalom osztályzatokra a tanuló osztályfőnöke tesz javaslatot az osztály DÖK véleménye alapján, és azt a félévi illetve év végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület hagyja jóvá. Az osztályfőnöknek a javaslat megtételekor tehát figyelembe kell venni a tanulót tanító pedagógusok, a gyakorlati képzőhely és az osztály véleményét. Ha az osztályfőnök által javasolt valamelyik minősítéssel nem minden pedagógus ért egyet, az osztályozó értekezleten a végleges minősítést nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel kell megállapítani. A szavazásban a tanulót tanító pedagógusok vesznek részt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye dönt. Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük. Ennek formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk. Ennek szempontjai a tantestület döntése szerintiek: tanulmányi munka, sportteljesítmények, közösségi munka, kulturális és közéleti tevékenység. A jutalmazás formái Egyéni jutalmazási formák: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 81

82 szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Az osztályfőnökök, a munkaközösségek, a gyakorlati képzőhelyek javaslatára a legkiemelkedőbb megyei, országos eredményekkel rendelkező tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek. Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, szakmai és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás kulturális hozzájárulás (színház- vagy kiállítás látogatáshoz) A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból. A szakképzésben alkalmazni kell a szakképzési törvény szabályait is. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányokhoz kapcsolódó vizsga) alapján kell megállapítani. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a pontban felsorolt esetekben. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. 82

83 2.21. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére az iskola településén élő nemzetiségek kultúrájának megismertetésére szolgáló tananyag A nemzetiségekről szóló oktatás színterei A következő tanítási órák: történelem, ének-zene, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra és osztályfőnöki. Szabadidős tevékenységek: projekt hetek, diákönkormányzati programok, vetélkedők, könyvtári programok. Lehetőség szerint a nemzetiségi önkormányzatok bevonása: ismertetők, előadók kérése Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Kiemelt célok: a dohányzás visszaszorítása, az alkohol- és drogprevenció, az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, az élelmiszerbiztonság fejlesztése, egészségmegőrzés, munkavédelem, aktív napi testmozgás kialakítása, a közegészség- és járványügyi biztonság fokozása, az egészséges fizikai környezet kialakítása, környezet ápolása és védelme, környezettudatos szemlélet, magatartásformák kialakítása A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességei maradéktalan kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőséget biztosítani kell a hátrányos helyzetűek támogatásában. Iskolánk többek között az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: kulcskompetenciák fejlesztésében, az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítésével, 83

84 méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével, tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulással, a differenciáló módszerek alkalmazásával, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével, a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával, környezettudatos szemléletű oktatás-neveléssel, egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával, hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával és alkalmazásával a tanórákon, a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon, a tanulási attitűd pozitív átformálásával, pályaválasztás segítésével, a továbbtanulás támogatásával, személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel, a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével, partnerközpontú neveléssel A könyvtárhasználat tantervi keretei, befogadó tárgyai A könyvtár-pedagógiai program célja: A könyvtárhasználat az egyik fontos színtér, ahol meg kell alapozni a diákok önműveléséhez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Felkészíteni és ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok értékeinek megbecsülését, az önművelés iránti igényt. Felkészíteni a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre. Kialakítani és fejleszteni azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek. A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni 84

85 Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait, azok képes legyen az információszerzés kritikai szelekciójára A könyvtárhasználat azon lehetőségeinek megismertetése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását. Megismertetni a tanulókat azon alapvető információhordozók fajtáival, szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás létrehozását. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása A modern kor követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a kreativitás fejlesztése, az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása. A következő tantárgyak keretein belül Magyar nyelv és irodalom Digitális kultúra A könyvtárpedagógia részletes iskolai programja a Pedagógiai program 1-es számú mellékletében található. 85

86 2.25. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A testi és mentális egészséges életmód kialakítása Egészségnevelési elvek Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése. Az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel rendjének kiépítése úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak. Az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátításának kialakítása. Elsődleges prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása; az egészség megőrzése, a specifikus betegségek kialakulásának megelőzése. A tanulók természetismeret és biológia órákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat tudatosítva a tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, azok hatékony kölcsönhatását. Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket, viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségérzetüket. Egészségnevelés területei Higiénikus, egészséges életvitel, Betegségek elkerülése, egészség megóvása, Lelki egészség megóvása, krízis-prevenció, Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelőzése, Az egészséges táplálkozás, A családi életre, szülővé nevelés, Szabadidő kultúra fejlesztése. Környezeti nevelési elvek A tanórákon az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozások hozzárendelése. Az tanóra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzák fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos témák. 86

87 Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás környezettudatos szemlélete, a környezeti feltétel vizsgálata. A diákjaink számára szakmai gyakorlatok alkalmával lehetőség van a környezeti nevelésre; a környezetkímélő technológiák elsődlegessége. Rendszeres múzeum-, színház- hangvesreny-látogatások, tanulmányi kirándulások szervezése. Évente rendezett sportnapon a túrázás, kerékpártúra, lovaglás és egyéb sporttevékenységek során találkoznak tanulóink a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákkal. A vízi- és más sporttáborok alkalmával az iskolától távol lévő környezettel ismerkedhetnek meg a tanulók. A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel. A természeti és épített környezet szeretete és védelme, a sokféleség őrzése. Tudományosan megalapozott a globális összefüggések megértése, ebből adódó mindennapi lehetőségek és feladatok bemutatása. Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek A bűnmegelőzés tartalmi elemei Az iskolai nevelés-oktatásban szükséges a lélektani motívumokra, a helyes és követendő értékrend kialakítására, információnyújtásra, figyelemmel kísérésre, a beilleszkedési problémák csökkentésére fektetni a hangsúlyt. A cél elérése érdekében megvalósítandó feladatok: A helyes értékrend átadása és kialakítása a tanulóknál. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése, jelzés az együttműködő segélyező szervezetek felé. Információnyújtás a legális (cigaretta, alkohol stb.) és illegális (kábítószerek) drogok használatának negatív hatásairól, következményeiről. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése alternatíváinak ismertetése és a lehetőségek biztosítása. Hátránykompenzáció a különböző problémákkal küzdő tanulók esetében. Az iskolai beilleszkedési problémák csökkentése, a pozitív társadalmi normák szerinti életvezetés elősegítése. 87

88 Esetkezelés, folyamatos segítségnyújtás a tanulóknak és családjaiknak. Jogok és kötelezettségek ismertetése, tisztázása. A joghátrányok és jogkövetkezmények megismerésének elősegítése. A bűnmegelőzés iskolai módszertanának elemei Mentálhigiéné, krízis, erőszak, drog és bűnelkövetési, illetve áldozattá válás elleni előadások segítő szakemberek közreműködésével, Szoros és folyamatos együttműködés gyermekjóléti és családsegítő intézményekkel, szakszolgálatokkal, különböző civil szervezetekkel, alapítványokkal, hatósági szervekkel (rendőrség, ügyészség, bíróság), Személyiségfejlesztés, Közösségfejlesztés, Drámapedagógiai eszközök. 88

89 3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉHEZ VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK ÉS ÓRATERVI HÁLÓK 3.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői Iskolánk helyi tanterve A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet mellékletei alapján kidolgozott alábbi kerettantervekre épül: A szakgimnázium fő célja a tehetség kibontakoztatása mellett a teljesítmény növelésére történő ösztönzés, további cél, hogy a tanulók számára értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudást nyújtson. A szakgimnázium öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési szakmai képzést folytató nevelés-oktatási intézmény, amelyből négy évfolyamon közismereti oktatás mellett szakmai képzés, az ötödik évfolyamon szakmai képzés folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. 89

90 A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai A mellékelt óratervek kötelező óraszámai alapján teljesíthetők a jogszabályi előírásokból adódó követelmények. A párhuzamos képzésre vonatkozó szabályok értelmében a kötelező tanórai foglalkozások óraszáma nem haladhatják meg a heti 40 órát. Ugyanakkor a törvényből következően a szakmai órák számát a képző intézményre nézve kötelező szakmai kerettanterv határozza meg, amelytől eltérni nem lehet. Mindezeken túl az óraszámok megállapításánál figyelembe kellett vennünk az érettségi vizsgaszabályzatban foglalt tartalmi követelmények időigényét is. A fenti szabályozók együttes alkalmazásánál arra kellett törekednünk, hogy a közismereti tantárgyakkal kapcsolatos feladatok és a szakképzési célok egyaránt teljesüljenek. A közismereti tantárgyak oktatására biztosított kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások - az egyes tagozatoktól és képzési irányoktól függetlenül - egységes szerkezetűek. Ez biztosítja, egy részt az egyes szakok illetve, részben az egyes szerkezeti egységek közti átjárhatóságot, másrészt az iskolánkban folyó oktatás tartalmi egységét, és szervezhetőségét. A tantárgyak óraszámának megállapításakor a jogszabályi előírásokon s a tantervi követelményeken túl, tekintettel kellett lennünk a tanulók terhelhetőségére, valamint az otthoni önálló tanuláshoz szükséges idő biztosítására is. Ezért intézményünk csak abban az esetben felelhet meg feladatainak, ha a tanított tantárgyi tartalmak és a hozzájuk rendelt óraszámok keretében a pedagógiai proramban megfogalmazott cél alapján differenciál. Az ismertetett törekvések ellenére sem tudtuk elérni azt, hogy a kötelező tanórák száma jelentősen alatta maradjon a maximálisan lehetséges heti 40 órának. Ezért intézményünk az általános műveltség megalapozása és az érettségire való eredményes felkészítés érdekében olyan kompromisszumra kényszerült, mely szerint néhány közismereti tárgy esetén élni kellett. Ennek következtében e tantárgyak óraszámát a lehetséges minimumon kellett tartanunk. A magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tárgyakat általános jelentőségükön túl a művészeti szakképzésből adódóan kitüntetett szerepű tárgynak tartjuk. Iskolánk eddigi gyakorlatának megfelelően, ha a szabadon felhasználható időkeretünk engedi, úgy magyarból és történelemből az emelt szintű érettségire való felkészítéshez, matematikából pedig, a felzárkóztatáshoz külön, nem kötelező jelleggel választható foglalkozást biztosítunk. 90

91 Intézményünkben az angol és a német nyelv oktatására van lehetőség. Ezeket iskolánk képességeinek és a tanulók előtanulmányainak függvényében kínáljuk választásra a hozzánk beiratkozottaknak. A zenei szakképzés keretében az olasz nyelv zenei vonatkozásainak szerény oktatása is folyik. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének kilencedik évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. A kerettantervek előírásai a rendelkezésünkre álló órakeretet teljesen felhasználják. Ezek számunkra a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és az idegen nyelv esetében elégségesek, a közép és emelt szinten való felkészítésre. 2012/13-as tanévtől a testnevelés tantárgyat a zenei, illetve a képző-és iparművészeti tagozaton kínálhatjuk közép szintű érettségire, mivel a táncművészeti szakképzés az előírásoknak megfelelően ezt a tárgyat szakképzési célokra használja. A 2012/13-as tanévtől beiratkozott tánc tagozatos tanulók, csak akkor jelentkezhetnek testnevelés tantárgyból középszintű érettségi vizsgára, ha a helyi tanterv követelményeit osztályozó vizsga keretében teljesítették. Testnevelésből figyelembe véve a tantárgy helyi lehetőségeit, illetve felszereltségét csak középszintű vizsgára való felkészítést vállalhatunk. Az intézmény a gyógytestnevelés megszervezésére és megtartására a helyszínt biztosítja. 91

92 szeptember 1- től beiratkozottakra érvényes óratervi háló Képző- és iparművészet V. ágazat esetében Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf óraszám összesen 13. évf. 13. évf. óraszám összesen Magyar nyelv és irodalom 4 (2+2) 4 (1+3) 4 (1+3) 4 (1+3) Idegen nyelv * Matematika Történelem Emberismeret és etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy ** Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: földrajz, testnevelés ***, első idegen nyelv ****, második idegen nyelv ***** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám ** A Komplex természettudomány tantárgy bontása (heti 3 óra): - földrajz tantárgy heti 1 óra, biológia tantárgy heti 1 óra; kémia tantárgy heti 1 óra. *** A testnevelés tantárgyat csak a Táncművészeti tagozatos tanulók választhatják. 92

93 **** Első idegen nyelv tantárgy (angol, német) fakultáció keretében választható. ***** Második idegen nyelv tantárgynál választható angol, német és olasz nyelv. A Kötelezően választható tantárgyról mindig a választást megelőző tanév április 15-ig írásban nyilatkozik a tanuló (kiskorú tanuló esetén a tanuló és a gondviselő). Továbbá, április 15-ig minden 10. évfolyamos tanuló (kiskorú tanuló esetén a tanuló és a gondviselő) nyilatkozik arról, hogy 12. évfolyam végén a Képző- és iparművészeti program- és projektszervező (képző tagozat) részszakképesítésből kíván-e OKJ-s vizsgát tenni. 93

94 Előadóművészet XLII. ágazat esetében Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf óraszám összesen 13. évf. 13. évf. óraszám összesen Magyar nyelv és irodalom 4 (2+2) 4 (1+3) 4 (1+3) 4 (1+3) Idegen nyelv * Matematika Történelem Emberismeret etika Informatika Művészetek ** Testnevelés *** Osztályfőnöki Természettudományos képzésre (is) fordítandó sáv Komplex természettudomány **** Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: első idegen nyelv Kötelezően választható tantárgy: földrajz, testnevelés *****, első idegen nyelv ******, második idegen nyelv ******* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám * Az Idegen nyelv tantárgy tantervi követelménye megegyezik -13. évfolyamon - a szakmai kerettanterv Foglalkoztatás I. modul Foglalkoztatás I. tantárgyának tantervi követelményével. * * A Művészetek esetében a Zeneművészeti tagozaton ének zene tantárgyat tanítunk, a Képző- és iparművészeti tagozaton népművészet tantárgyat, míg a Táncművészeti tagozaton a szakképzési kerettantervek előírása szerint szakmai célra kerül felhasználásra. *** A táncos szakképzés szakmai kerettanterve az évfolyamonként megállapított heti 5 óra testnevelés órát szakmai tantárgyakra fordítja. 94

95 **** A Komplex természettudomány tantárgy bontása ( heti 3 óra ): - földrajz tantárgy heti 1 óra, - biológia tantárgy heti 1 óra; - fizika tantárgy heti 0,5 óra; kémia tantárgy heti 0,5 óra. A fizika tantárgy a tanév első félévében heti 1 órában, míg a kémia tantárgy a tanév második félévében heti 1 órában kerül megtartásra. ***** A testnevelés tantárgyat csak a Táncművészeti tagozatos tanulók választhatják. ****** Első idegen nyelv tantárgy (angol, német) fakultáció keretében választható. ***** * Második idegen nyelv tantárgynál választható angol, német és olasz nyelv szeptember 1-től érvényes közismereti és szakmai tantágyak rendszere és óraszámai A szakgimnáziumban a következő kötelező tantárgyak esetében: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, állampolgári ismeretek, digitális kultúra valamint testnevelés a gimnáziumi kerettanterveket kell alkalmazni. Ezek a kerettantervek az Oktatási Hivatal aloldalán, a alatt érhetőek el. A választható tantárgyak közül a második idegen nyelv kerettanterve szintén a fenti oldalon található. Amennyiben az intézmény a természettudományokat a komplex természettudomány formájában kívánja oktatni, a oldalról a Természettudomány kerettanterv a művészeti szakközépiskolák évfolyama számára elnevezésű kerettantervet kell alkalmaznia. A szakgimnáziumok számára saját kerettanterv áll rendelkezésre a kötelező tantárgyak közül a művészetek tantárgy, és a választható tantárgyak közül a művészettörténet tantárgy oktatásához. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg. A szakmai kerettantervek között a további 1 évfolyamra szóló kerettantervek többnyire a I.-es jelzéssel ellátottak. A szakgimnázium az érettségi végzettség és szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készít fel. Az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a képesítő vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik évfolyamon szervezi meg. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg (I.). Ebben a képzési formában kizárólag a szakmai kerettantervet kell használni, amely a szakképesítés megnevezése szerinti külön dokumentumban található. Párhuzamos oktatás kizárólag művészeti oktatásban folyhat, amelyben a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakmai képzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint a nevelő- és oktatómunka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra. 95

96 Szakgimnáziumi évfolyamok közismereti és szakmai órakerete Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf óraszám összesen 13. évf. 13. évf. óraszám összesen Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (első élő idegen nyelv) Matematika Történelem Állampolgári ismeretek Digitális kultúra ***Művészetek ****Testnevelés Közösségi nevelés Választható tantárgyak * A Komplex természettudomány földrajz 2+1 földrajz ** Szabadon tervezhető órakeret A 2 1angol/ német 1matek 2 1angol/ német 1töri 2 1angol/ német 1földraj z 3 1angol/ német 1földraj z Szakmai tantárgy óraszámai Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám * Az iskola dönt, hogy A vagy a B megoldást választja. ** Az A és B szabadon tervezhető órakeret közismereti és szakmai órára egyaránt felhasználható. *** A művészeti szakgimnázium művészeti ágazathoz kapcsolódó közismereti óraszáma a szakmai óraszámra csoportosítható át. 96

97 A művészeti képzési területen a heti óraszám legfeljebb 40 óra. A Heti órakeret a művészeti képzési területen és a Heti órakeret különbségének felhasználásáról az iskola a pedagógiai programban rendelkezik. **** Az előadó-művészeti képzések tekintetében (Artista, Táncos) a heti 5 óra testnevelés szakmai óraszámként is felhasználásra kerülhet. A Kötelezően választható tantárgyról mindig a választást megelőző tanév április 15-ig írásban nyilatkozik a tanuló (kiskorú tanuló esetén a tanuló és a gondviselő). Továbbá, április 15-ig minden 10. évfolyamos tanuló (kiskorú tanuló esetén a tanuló és a gondviselő) nyilatkozik arról, hogy 12. évfolyam végén az Előadóművészeti program- és projektszervező (zene és tánc tagozat) részszakképesítésből kíván-e OKJ-s vizsgát tenni. A választható tantárgyak, foglalkozások, és az ezeket oktató pedagógusok kiválasztásának szabályai Az iskola bizonyos tantárgyak/tantárgycsoportok esetében választást kínálhat fel a tanulóknak. Ebben az esetben a tanuló, a tanuló szülője az iskolába lépéskor a jelentkezéssel egy időben választ e tárgyak közül. Ez a választás a tanulmányi idő végéig tart. Amennyiben valamilyen oknál fogva a szülő e választását felülbírálja és élni kíván változtatási jogával, úgy ezt írásban kell kezdeményeznie a megelőző tanév május 20-ig, a jogszabályi előírások alapján. Az iskola vezetősége a tanulót nevelő-oktató pedagógusok véleményének kikérésével hozza meg döntését, melynek feltétele a különbözeti vizsga letétele. A különbözeti vizsga a követelmények optimum szintjét kéri számon. A tanuló az iskola kínálatából egyéb foglalkozásokat is választhat. Ezekre a tantárgyválasztás szabályai vonatkoznak. Abban az esetben, ha a foglalkozáson való aktív részvétel előzetes ismeretekhez is köthető, úgy a változtatásnál előzetes ismeretek felmérése szükséges A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontás Az intézményben csoportbontásban tanított órák: 1. Idegen nyelv 2. Magyar nyelv és irodalom 9. és 10. évfolyamon 3. Matematika évfolyamon 4. az egyes szakgimnáziumi szakképesítések óratervei tartalmazzák. Csoportbontásban szervezzük az emelt és a középszintű érettségire felkészítő foglalkozásokat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Az emelt és közép szintű érettségire való felkészítést a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI-rendelet szerint szervezzük meg. A csoportok csak kellő számú jelentkező esetén indulnak. 97

98 A csoportok szervezésénél irányadó a évi CXC. törvény 6. melléklete, mely a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét tartalmazza. Csoportbontások szervezési elvei: Az egyes tantárgyakra vonatkozó elveket a szakmai munkaközösség határozza meg: o a diagnosztizáló mérést követően nívó-csoportok alakulnak, amelyek lehetővé teszik a differenciálást, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást, Tanév közben az érintett szaktanárok egyetértésével, az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezheti a csoportváltást. Egyéb foglalkozás Egyéb foglalkozások szervezeti formáit, időkeretét az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. A tanévben indított egyéb foglalkozásokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A tanuló (és kiskorú tanuló esetén szülője) jelentkezés útján kérheti részvételét az egyéb foglalkozáson, a jelentkezés a teljes tanévre vonatkozik. Az egyéb foglalkozások minimális csoportlétszáma 10 fő A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga A nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma Az egyéb foglalkozások tananyagát és követelményeit a szakmai munkaközösség-vezető és az intézményvezető által jóváhagyott foglalkozási tervek tartalmazzák. A választható tárgyak esetén (emelt és a középszintű érettségire felkészítő foglalkozások) a tanulók és a szülők aláírásukkal erősítik meg választásukat, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 98

99 3.7. A művészeti szakképzés óratervi hálói Zeneművészeti tagozat szeptember 1- től induló képzései Munkavédelem színházi munkaterületeken Párhuzamos oktatás a kilencedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig Gyakorlatos színész (Színházi és filmszínész szakmairány) Modulszám 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12. évf. 5/13. évf. Munkavédelmi ismeretek színházi munkaterületeken 0, Foglalkoztatás II. E GY E GY E GY E GY E GY Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épül) Foglalkoztatás I Színpadi és filmszínészi alakítás Színészmesterség gyakorlata 2, ,5 Vers-, és prózamondás gyakorlata Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata 1 1 0,5 3,5 Ének és hangképzés egyéni gyakorlata, ének-zene** 2 0,5 2 0,5 1 0,5 1 0,5 2 Színpadi mozgás gyakorlata

100 Színház-, film-, drámaelmélet és történet ,5 0,5 4, Kulturális program és projekt szervezése* Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés és projektmenedzsment 1 1 Rendezvényszervezés; Projekttervezés és projektmenedzsment Előadóművészeti ismeretek* Előadóművészeti előadás gyakorlat, Előadó-művészeti program- és projektszervezés gyakorlat 1 2 Előadó-művészet története (Színház-, film-, drámaelmélet és történet) ÖSSZESEN 6, , , MINDÖSSZESEN 15,5 15, ,5 31 * *Ének és hangképzés egyéni gyakorlata egyéni, az ének-zene csoportos foglalkozás keretében *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon.

101 2016. KLASSZIKUS ZENÉSZ - BILLENTYŰS Párhuzamos képzés 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Modul megnevezése Tantárgyak E GY E GY E GY E GY E GY Foglalkoztatás Foglalkoztatás I Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. 0,5 Hangszer főtárgy Kötelező zongora**/kamarazene Szolfézs Kamarazene Zenekar/Kórus Zenei munkaképesség Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége Kreatív önfejlesztés 6,5 Kötelező hangszer 2 Ritmusgyakorlat 1 Zeneelmélet Zenetörténet

102 Népzene 2 Hangszerismeret 1 Komplex elméleti fejlesztés Kulturális program és projekt szervezése* Előadóművészeti alapismeretek* Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés és projektmenedzsment Rendezvényszervezés; Projekttervezés és projektmenedzsment Előadó-művészeti előadás gyakorlat, Előadóművészeti program- és projektszervezés gyakorlat Előadó-művészet története (Zenetörténet)* Gyakorlat ,5 Elmélet ,5 Összes óra 14 ÓRA 14 ÓRA 12 ÓRA 12 ÓRA 31 ÓRA *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon **Kötelező zongora/kamarazene: orgona szakos növendéknek

103 2016. KLASSZIKUS ZENÉSZ HÚROS-VONÓS, FAFÚVÓS, RÉZFÚVÓS, ÜTŐS Párhuzamos képzés 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Modul megnevezése Tantárgyak E GY E GY E GY E GY E GY Foglalkoztatás Foglalkoztatás I Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. 0,5 Hangszer főtárgy Korrepetíció** 0,5 0, Kötelező zongora 1 1 0,5 1 1 Szolfézs Kamarazene Zenekar/Kórus Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége Zenei munkaképesség 2 Kreatív önfejlesztés 6,5 Kötelező hangszer 1 Ritmusgyakorlat 1 Zeneelmélet

104 Zenetörténet Népzene 2 Hangszerismeret 1 Komplex elméleti fejlesztés Kulturális program és projekt szervezése* Előadó-művészeti alapismeretek* Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés és projektmenedzsment Rendezvényszervezés; Projekttervezés és projektmenedzsment Előadó-művészeti előadás gyakorlat, Előadó-művészeti program- és projektszervezés gyakorlat Előadó-művészet története (Zenetörténet) Gyakorlat 10,5 11,5 8, ,5 Elmélet ,5 Összes óra 14,5 ÓRA 14,5 ÓRA 12,5 ÓRA 13 ÓRA 31 ÓRA *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon **A húros szakmairány kivételével

105 2016. KLASSZIKUS ZENÉSZ MAGÁNÉNEKES Párhuzamos képzés 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Modul megnevezése Tantárgyak E GY E GY E GY E GY E GY Foglalkoztatás Foglalkoztatás I Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. 0,5 Ének főtárgy Korrepetíció 0,5 0, Kötelező zongora 1 1 0,5 1 1 Szolfézs Kamarazene Beszéd és színpadi gyakorlat Magánénekes tevékenysége Ritmusgyakorlat 1 Zenei munkaképesség 2 Kreatív önfejlesztés 7,5 Zeneelmélet Zenetörténet

106 Dalirodalom 2 Hangegészségtan 1 Népzene 2 Olasz nyelv Komplex elméleti fejlesztés Kulturális program és projekt szervezése* Előadóművészeti alapismeretek* Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés és projektmenedzsment Rendezvényszervezés; Projekttervezés és projektmenedzsment Előadó-művészeti előadás gyakorlat, Előadóművészeti program- és projektszervezés gyakorlat Előadó-művészet története (Zenetörténet) Gyakorlat 9,5 10,5 7,5 9 19,5 Elmélet ,5 Összes óra 14,5 ÓRA 14,5 ÓRA 13,5 ÓRA 14 ÓRA 32 ÓRA *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon

107 2016. KLASSZIKUS ZENÉSZ ZENEELMÉLET - SZOLFÉZS Párhuzamos képzés 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Modul megnevezése Tantárgyak E GY E GY E GY E GY E GY Foglalkoztatás Foglalkoztatás I Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. 0, Zeneelméleti tevékenységek gyakorlása Szolfézs Kötelező zongora Vezénylés 1,5 1, Hangképzés 1 0,5 0,5 0,5 1 Kórus Zenei munkaképesség 2 Számozott basszus gyakorlat 2 Beszéd és színpadi gyakorlat 2 Kötelező hangszer 1 Kreatív önfejlesztés 4,5 Zeneelmélet

108 Zenetörténet Népzene 2 Hangegészségtan 1 Komplex elméleti fejlesztés Kulturális program és projekt szervezése* Előadóművészeti alapismeretek* Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés és projektmenedzsment Rendezvényszervezés; Projekttervezés és projektmenedzsment Előadó-művészeti előadás gyakorlat, Előadóművészeti program- és projektszervezés gyakorlat Előadó-művészet története (Zenetörténet) Gyakorlat 8,5 10 6,5 7,5 20,5 Elmélet ,5 Összes óra 13,5 ÓRA 14 ÓRA 11,5 ÓRA 11,5 ÓRA 31 ÓRA *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon

109 2016. NÉPZENÉSZ HÚROS, VONÓS, ÜTŐS, BILLENTYŰS, FÚVÓS Párhuzamos képzés 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Modul megnevezése Tantárgyak E GY E GY E GY E GY E GY Foglalkoztatás Foglalkoztatás Általános zenei ismeretek Népzenei elméleti ismeretek Foglalkoztatás I. 2 Foglalkoztatás II. 0,5 Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet 2 Népzene elmélet és történet Néprajz 2 2 Népzenei lejegyzés Főtárgy Kamara/Zenekar Népi hangszeres Társhangszer Kötelező zongora 1 1 0,5 1 1

110 zenélés tevékenysége Néptánc 4 Hangszerismeret 1, Kulturális program és projekt szervezése* Előadóművészeti alapismeretek* Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés és projektmenedzsment Rendezvényszervezés; Projekttervezés és projektmenedzsment Előadó-művészeti előadás gyakorlat, Előadóművészeti program- és projektszervezés gyakorlat Előadó-művészet története (Zenetörténet) Gyakorlat , ,5 Elmélet ,5 Összes óra 16 ÓRA 15 ÓRA 12,5 ÓRA 15 ÓRA 31 ÓRA *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon.

111 2016. NÉPZENÉSZ NÉPI ÉNEKES Párhuzamos képzés 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Modul megnevezése Tantárgyak E GY E GY E GY E GY E GY Foglalkoztatás Foglalkoztatás I Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. 0, Általános zenei ismeretek Népzenei elméleti ismeretek Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet 2 Népzene elmélet és történet Néprajz 2 2 Népzenei lejegyzés Főtárgy Hangegészségtan 0, Népdaléneklés tevékenysége Beszédgyakorlat 1 Kamara/Zenekar Társhangszer

112 Kötelező zongora 1 1 0,5 1 1 Néptánc Kulturális program és projekt szervezése* Előadóművészeti alapismeretek* Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés és projektmenedzsment Rendezvényszervezés; Projekttervezés és projektmenedzsment Előadó-művészeti előadás gyakorlat, Előadóművészeti program- és projektszervezés gyakorlat Előadó-művészet története (Zenetörténet) Gyakorlat , ,5 Elmélet ,5 Összes óra 16 ÓRA 15 ÓRA 12,5 ÓRA 15 ÓRA 31 ÓRA *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon

113 Zeneművészeti tagozat szeptember 1-től induló képzései A XLII. ELŐADÓMŰVÉSZET ágazathoz tartozó GYAKORLATOS SZÍNÉSZ (SZÍNHÁZI ÉS FILMSZÍNÉSZ SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. Modul Tantárgy E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen: A tantárgy kapcsolódása: 4,5 7,5 4 7, ,5 21,5 Összesen: 12 11, Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés Munkavédelem színházi munkaterületeken Munkavédelmi ismeretek színházi munkaterületeken fő szakképesítés 0,5 Színészmesterség gyakorlata fő szakképesítés Versprózamondás gyakorlata és fő szakképesítés

114 Színpadi és filmszínészi alakítás Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata fő szakképesítés 1 1 **0,5 **0,5 2,5 Énekhangképzés egyéni csoportos gyakorlata, és és fő szakképesítés 2 0,5 0 1,5 0 1,5 1,5 3 Színpadi mozgás gyakorlata fő szakképesítés Színház-, film-, drámaelmélet és történet fő szakképesítés *Ének és hangképzés egyéni gyakorlata egyéni 9-10 évfolyamon, évfolyamon csoportos foglalkozás keretben **Beszédtechnika 9-10 és 13. évfolyamon csoportos, évfolyamon egyéni foglalkozás keretében

115 ELŐADÓMŰVÉSZETI PROGRAM- ÉS PROJEKTSZERVEZŐ mellék-szakképesítéssel A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Mellék szakképesítésre vonatkozó: Kulturális program és projekt szervezése Előadóművészeti alapismeretek E GY E GY E GY E GY Összesen: A tantárgy kapcsolódása: 3 4 1,4 5,2 Összesen: 7 6,8 Projektszervezés projektmenedzsment és Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata Előadóművészeti program- és projektszervező Előadóművészeti program- és projektszervező Rendezvényszervezés Előadóművészeti program- és projektszervező Rendezvényszervezés gyakorlata Előadóművészeti program- és projektszervező Előadó-művészet (színházművészet) történet Előadó-művészeti program-és projektszervezés gyakorlata Előadóművészeti program- és projektszervező Előadóművészeti program- és projektszervező ,4 1,2 Előadó-művészeti gyakorlat előadás Előadóművészeti program- és projektszervező 4

116 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (BILLENTYŰS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3 8,5 4 8, ,5 20,5 Összesen: kapcsolódása: 11,5 11, Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Kötelező zongora**/kamarazene fő szakképesítés 1 1 0,5 0,5 1 Szolfézs fő szakképesítés Zeneelmélet fő szakképesítés Zenetörténet fő szakképesítés Zenekar/kórus fő szakképesítés Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége Kamarazene fő szakképesítés 1 1 Népzene fő szakképesítés 2 Hangszerismeret fő szakképesítés 1 Ritmusgyakorlat fő szakképesítés 1 1

117 Kötelező hangszer fő szakképesítés 1 Zenei munkaképesség megőrzése fő szakképesítés 2 Kreatív önfejlesztés fő szakképesítés 6,5 Komplex fejlesztés elméleti fő szakképesítés 2 Zenetörténet helyi tanterv 1 1 Ágazati szakmai szerint kompetenciák erősítése* Zenekar helyi tanterv 2 2 szerint Kamarazene helyi tanterv 1 1 szerint *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Zenekar és Kamarazene tantárgyakat tanulják tovább. **A zongora szak kivételével

118 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (FAFÚVÓS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3 8,5 4 8,5 4 8,5 4 8,5 11,5 19,5 Összesen: kapcsolódása: 11,5 12,5 12,5 12,5 31 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Korrepetíció fő szakképesítés 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora fő szakképesítés Szolfézs fő szakképesítés Zeneelmélet fő szakképesítés Zenetörténet fő szakképesítés Klasszikus hangszeres zenész Zenekar/kórus fő szakképesítés Kamarazene fő szakképesítés 1 1 Népzene fő szakképesítés 2

119 tevékenysége Hangszerismeret fő szakképesítés 1 Ritmusgyakorlat fő szakképesítés 1 1 Kötelező hangszer fő szakképesítés 1 Zenei munkaképesség megőrzése fő szakképesítés 2 Kreatív önfejlesztés fő szakképesítés 4,5 Komplex fejlesztés elméleti fő szakképesítés 3 Zenetörténet helyi tanterv 1 1 Ágazati szakmai szerint kompetenciák erősítése* Zenekar helyi tanterv szerint 2 2 Kamarazene helyi tanterv 1 1 szerint *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Zenekar és Kamarazene tantárgyakat tanulják tovább.

120 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (HÚROS-VONÓS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3 8,5 4 8,5 4 8,5 4 8,5 10,5 20,5 Összesen: kapcsolódása: 11,5 12,5 12,5 12,5 31 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Korrepetíció** fő szakképesítés 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora fő szakképesítés Szolfézs fő szakképesítés Zeneelmélet fő szakképesítés Zenetörténet fő szakképesítés Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége Zenekar/kórus fő szakképesítés Kamarazene fő szakképesítés 1 1 Népzene fő szakképesítés 2 Hangszerismeret fő szakképesítés 1

121 Ritmusgyakorlat fő szakképesítés 1 1 Kötelező hangszer fő szakképesítés 1 Zenei munkaképesség megőrzése fő szakképesítés 2 Kreatív önfejlesztés fő szakképesítés 5,5 Komplex fejlesztés elméleti fő szakképesítés 2 Zenetörténet helyi tanterv 1 1 Ágazati szakmai szerint kompetenciák erősítése* Zenekar helyi tanterv 2 2 szerint Kamarazene helyi tanterv 1 1 szerint *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Zenekar és Kamarazene tantárgyakat tanulják tovább.

122 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (MAGÁNÉNEKES SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3 8,5 5 7,5 4 8,5 4 8,5 12,5 18,5 Összesen: kapcsolódása: 11,5 12,5 12,5 12,5 31 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Ének fő szakképesítés Korrepetíció fő szakképesítés 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora fő szakképesítés Szolfézs fő szakképesítés Zeneelmélet fő szakképesítés Zenetörténet fő szakképesítés Magánénekes tevékenysége Kamarazene fő szakképesítés Beszéd-, és színpadi fő szakképesítés gyakorlat Hangegészségtan fő szakképesítés 1 Népzene fő szakképesítés 2

123 Ritmusgyakorlat fő szakképesítés 1 1 Dalirodalom fő szakképesítés 2 Zenei munkaképesség megőrzése fő szakképesítés 2 Kreatív önfejlesztés fő szakképesítés 5,5 Komplex fejlesztés elméleti fő szakképesítés 2 Zenetörténet helyi tanterv szerint 1 1 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése* Beszéd-, és színpadi gyakorlat helyi tanterv szerint 2 2 Kamarazene helyi tanterv szerint 1 1 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Beszéd-, és színpadi gyakorlat és Kamarazene tantárgyakat tanulják tovább.

124 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (RÉZFÚVÓS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3 8,5 4 8,5 4 8,5 4 8,5 11,5 19,5 Összesen: kapcsolódása: 11,5 12,5 12,5 12,5 31 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Korrepetíció fő szakképesítés 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora fő szakképesítés Szolfézs fő szakképesítés Zeneelmélet fő szakképesítés Zenetörténet fő szakképesítés Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége Zenekar/kórus fő szakképesítés Kamarazene fő szakképesítés 1 1 Népzene fő szakképesítés 2 Hangszerismeret fő szakképesítés 1

125 Ritmusgyakorlat fő szakképesítés 1 1 Kötelező hangszer fő szakképesítés 1 Zenei munkaképesség megőrzése fő szakképesítés 2 Kreatív önfejlesztés fő szakképesítés 4,5 Komplex fejlesztés elméleti fő szakképesítés 3 Zenetörténet helyi tanterv 1 1 Ágazati szakmai szerint kompetenciák erősítése* Zenekar helyi tanterv szerint 2 2 Kamarazene helyi tanterv 1 1 szerint *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Zenekar és Kamarazene tantárgyakat tanulják tovább.

126 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (ÜTŐS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3 8,5 4 8,5 4 8,5 4 8, Összesen: kapcsolódása: 11,5 12,5 12,5 12,5 31 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Korrepetíció fő szakképesítés 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora fő szakképesítés Szolfézs fő szakképesítés Zeneelmélet fő szakképesítés Zenetörténet fő szakképesítés Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége Zenekar/kórus fő szakképesítés Kamarazene fő szakképesítés 1 1 Népzene fő szakképesítés 2 Hangszerismeret fő szakképesítés 1

127 Ritmusgyakorlat fő szakképesítés 1 1 Kötelező hangszer fő szakképesítés 1 Zenei munkaképesség megőrzése fő szakképesítés 2 Kreatív önfejlesztés fő szakképesítés 4 Komplex fejlesztés elméleti fő szakképesítés 3,5 Zenetörténet helyi tanterv 1 1 Ágazati szakmai szerint kompetenciák erősítése* Zenekar helyi tanterv 2 2 szerint Kamarazene helyi tanterv 1 1 szerint *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Zenekar és Kamarazene tantárgyakat tanulják tovább.

128 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (ZENEELMÉLET-SZOLFÉZS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II. Összesen: A tantárgy 4 7, kapcsolódása: Összesen: 11, Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Szolfézs fő szakképesítés Zeneelmélet fő szakképesítés Zenetörténet fő szakképesítés Kötelező zongora fő szakképesítés Vezénylés fő szakképesítés 1 1,5 0,5 0,5 2 Hangképzés fő szakképesítés 0,5 0,5 0,5 0, Zeneelméleti tevékenységek gyakorlása Kórus fő szakképesítés Népzene fő szakképesítés 2 Zenei munkaképesség megőrzése fő szakképesítés 2 Számozott basszus fő szakképesítés 2

129 gyakorlat Beszéd, és színpadi gyakorlat fő szakképesítés 2 Hangegészségtan fő szakképesítés 1 Kötelező hangszer fő szakképesítés 1 Kreatív önfejlesztés fő szakképesítés 3 Komplex fejlesztés elméleti fő szakképesítés 1,5 Zenetörténet helyi tanterv 1 1 Ágazati szakmai szerint kompetenciák erősítése* Kórus helyi tanterv szerint 2 2 Zeneelmélet helyi tanterv 1 1 szerint *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Kórus és Zeneelmélet tantárgyakat tanulják tovább.

130 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (BILLENTYŰS SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen: A tantárgy 3,5 8,5 3,5 8, ,5 19 kapcsolódása: Összesen: , Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Kamara fő szakképesítés Népi hangszeres zenélés tevékenysége Társhangszer fő szakképesítés Kötelező zongora fő szakképesítés Néptánc fő szakképesítés 3 Hangszerismeret fő szakképesítés 2 Szolfézs fő szakképesítés 1,5 1, Általános zenei ismeretek Zeneelmélet fő szakképesítés 1,5 1, Zenetörténet fő szakképesítés 2

131 Népzenei elméleti ismeretek Népzeneelmélet- fő szakképesítés és történet Néprajz fő szakképesítés Népzenei lejegyzés fő szakképesítés Ágazati szakmai kompetenciák erősítése* Zenetörténet Népzeneelméletés történet helyi tanterv szerint helyi tanterv szerint Kamara helyi tanterv szerint 1 1 Társhangszer helyi tanterv szerint 1 1 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Népzeneelmélet és történet, Kamara és Társhangszer tantárgyakat tanulják tovább.

132 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (FAFÚVÓS SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3,5 8,5 3,5 8, ,5 19 Összesen: kapcsolódása: ,5 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Kamara fő szakképesítés Népi hangszeres zenélés tevékenysége Társhangszer fő szakképesítés Kötelező zongora fő szakképesítés Néptánc fő szakképesítés 3 Hangszerismeret fő szakképesítés 2 Szolfézs fő szakképesítés 1,5 1, Általános zenei ismeretek Zeneelmélet fő szakképesítés 1,5 1, Zenetörténet fő szakképesítés Népzenei Népzeneelmélet- és történet fő szakképesítés

133 elméleti ismeretek Néprajz fő szakképesítés Népzenei lejegyzés fő szakképesítés Zenetörténet helyi tanterv 1 1 Ágazati szakmai szerint kompetenciák erősítése* Népzeneelméletés történet helyi tanterv szerint 1 1 Kamara helyi tanterv 1 1 szerint Társhangszer helyi tanterv 1 1 szerint *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Népzeneelmélet és történet, Kamara és Társhangszer tantárgyakat tanulják tovább.

134 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (HÚROS/VONÓS SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3,5 8,5 3,5 8, ,5 19 Összesen: kapcsolódása: ,5 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Kamara fő szakképesítés Népi hangszeres zenélés tevékenysége Társhangszer fő szakképesítés Kötelező zongora fő szakképesítés Néptánc fő szakképesítés 3 Hangszerismeret fő szakképesítés 2 Szolfézs fő szakképesítés 1,5 1, Általános zenei ismeretek Zeneelmélet fő szakképesítés 1,5 1, Zenetörténet fő szakképesítés Népzenei Népzeneelmélet- és történet fő szakképesítés

135 elméleti ismeretek Néprajz fő szakképesítés Népzenei lejegyzés fő szakképesítés Zenetörténet helyi tanterv szerint 1 1 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése* Népzeneelmélet- és történet helyi tanterv szerint 1 1 Kamara helyi tanterv szerint 1 1 Társhangszer helyi tanterv szerint 1 1 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Népzeneelmélet és történet, Kamara és Társhangszer tantárgyakat tanulják tovább.

136 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (ÜTŐS SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3,5 8,5 3,5 8, ,5 19 Összesen: kapcsolódása: Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Kamara fő szakképesítés Népi hangszeres zenélés tevékenysége Társhangszer fő szakképesítés Kötelező zongora fő szakképesítés Néptánc fő szakképesítés 3 Hangszerismeret fő szakképesítés 2 Szolfézs fő szakképesítés 1,5 1, Általános zenei ismeretek Zeneelmélet fő szakképesítés 1,5 1, Zenetörténet fő szakképesítés Népzenei Népzeneelmélet- és történet fő szakképesítés

137 elméleti ismeretek Néprajz fő szakképesítés Népzenei lejegyzés fő szakképesítés Zenetörténet helyi tanterv szerint 1 1 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése* Népzeneelmélet- és történet helyi tanterv szerint 1 1 Kamara helyi tanterv szerint 1 1 Társhangszer helyi tanterv szerint 1 1 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Népzeneelmélet és történet, Kamara és Társhangszer tantárgyakat tanulják tovább.

138 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (NÉPI ÉNEKES SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY Fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Összesen: A tantárgy 3,5 8,5 3,5 8, ,5 19 Összesen: kapcsolódása: ,5 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Főtárgy fő szakképesítés Hangegészségtan fő szakképesítés 1 Beszédgyakorlat fő szakképesítés Népdaléneklés tevékenysége Kamara fő szakképesítés Társhangszer fő szakképesítés Kötelező zongora fő szakképesítés Néptánc fő szakképesítés 3 Szolfézs fő szakképesítés 1,5 1, Általános zenei ismeretek Zeneelmélet fő szakképesítés 1,5 1,5 0,5 0,5 2 Zenetörténet fő szakképesítés Népzenei Népzeneelmélet- és történet fő szakképesítés

139 elméleti ismeretek Néprajz fő szakképesítés Népzenei lejegyzés fő szakképesítés Zenetörténet helyi tanterv szerint 1 1 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése* Népzeneelmélet- és történet helyi tanterv szerint 1 1 Kamara helyi tanterv szerint 1 1 Társhangszer helyi tanterv szerint 1 1 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a növendékek nem az Előadóművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, abban az esetben a 11. és 12. évfolyamon az Ágazati szakmai kompetenciák erősítésére a helyi tanterv szerint kidolgozott Zenetörténet, Népzeneelmélet és történet, Kamara és Társhangszer tantárgyakat tanulják tovább.

140 Mellék szakképesítésre vonatkozó: Kulturális program és projekt szervezése Előadóművészeti alapismeretek ELŐADÓMŰVÉSZETI PROGRAM- ÉS PROJEKTSZERVEZŐ mellék-szakképesítéssel A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként E GY E GY E GY E GY Összesen: A tantárgy kapcsolódása: Összesen: 2 3 Projektszervezés és projektmenedzsment Előadóművészeti program- és 1 projektszervező Projekttervezés és projektmenedzsment Előadóművészeti program- és 1 gyakorlata projektszervező Rendezvényszervezés Előadóművészeti program- és 1 projektszervező Rendezvényszervezés gyakorlata Előadóművészeti program- és projektszervező Előadó-művészet történet Előadóművészeti program- és projektszervező Előadó-művészeti programés projektszervezés gyakorlata Előadó-művészeti előadás gyakorlat Előadóművészeti program- és projektszervező Előadóművészeti program- és projektszervező 1 1 Az Előadóművészeti program- és projektszervező mellékszakképesítés óraszámai az Klasszikus zenész II. (szakmairány megnevezésével) és az Népzenész II. (szakmairány megnevezésével) főszakképesítésekre egyaránt vonatkoznak.

141 A Zeneművészeti tagozat től induló képzései szeptember 1-től A XLII. ELŐADÓMŰVÉSZET ágazathoz tartozó / SZÍNÉSZ II. (SZÍNHÁZI ÉS E GY E GY E GY E GY E GY FILMSZÍNÉSZ szakirány) szakképesítés Összesen: : 4,5 7,5 4 7, ,5 21,5 Összesen: Munkavédelem színházi munkaterületeken Munkavédelmi ismeretek színházi munkaterületeken 0,5 Színészmesterség Színpadi és filmszínészi alakítás gyakorlata Vers- és prózamondás gyakorlata Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Ének- és hangképzés egyéni és csoportos gyakorlata Színpadi mozgás gyakorlata Színház-, film-, drámaelmélet és történet ,

142 2020. szeptember 1-től A XLII. ELŐADÓMŰVÉSZET ágazathoz tartozó KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (BILLENTYŰS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY : Összesen: ,5 20,5 Összesen: Főtárgy Kötelező Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége **A zongora szak kivételével zongora**/kamarazene Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet Zenekar/kórus Kamarazene Népzene 2,5 Hangszerismeret 1 Ritmusgyakorlat 1 1 Kötelező hangszer 1 Zenei munkaképesség 2 megőrzése Kreatív önfejlesztés 1 1 6,5 Komplex elméleti 2 fejlesztés

143 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (FAFÚVÓS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY : Összesen: 3 8,5 3 8, ,5 19,5 Összesen: Főtárgy Korrepetíció 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora ,5 1 Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet Zenekar/kórus Klasszikus Kamarazene hangszeres zenész Népzene 2,5 tevékenysége Hangszerismeret 1 Ritmusgyakorlat 0,5 1 Kötelező hangszer 1 Zenei munkaképesség megőrzése 2 Kreatív önfejlesztés 1,5 0,5 4,5 Komplex elméleti 3 fejlesztés

144 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (HÚROS-VONÓS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ /13. E GY E GY E GY E GY E GY : Összesen: 3 8,5 3 8, ,5 20,5 Összesen: Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége Főtárgy Korrepetíció** 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora ,5 1 Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet Zenekar/kórus Kamarazene Népzene 2,5 Hangszerismeret 1 Ritmusgyakorlat 0,5 1 Kötelező hangszer 1 Zenei munkaképesség megőrzése Kreatív önfejlesztés 1,5 0,5 5,5 Komplex elméleti 2 fejlesztés 2

145 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (MAGÁNÉNEKES SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Magánénekes tevékenysége /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: 3 8,5 4 7, ,5 18,5 Összesen: Ének Korrepetíció 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora 1 1 0,5 0,5 1 Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet Kamarazene Beszéd-, és színpadi gyakorlat Hangegészségtan 1 Népzene 2,5 Ritmusgyakorlat 0,5 1 Dalirodalom 2 Zenei munkaképesség megőrzése Kreatív önfejlesztés 1 1 5,5 Komplex elméleti 2 fejlesztés 2

146 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (RÉZFÚVÓS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: 3 8,5 3 8, ,5 19,5 Összesen: Főtárgy Korrepetíció 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet Zenekar/kórus Kamarazene Népzene 2,5 Hangszerismeret 1 Ritmusgyakorlat 0,5 1 Kötelező hangszer 1 Zenei 2 munkaképesség megőrzése Kreatív önfejlesztés 1 4,5 Komplex elméleti 3 fejlesztés

147 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (ÜTŐS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Klasszikus hangszeres zenész tevékenysége /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: 3 8,5 3 8, Összesen: Főtárgy Korrepetíció 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kötelező zongora ,5 1 Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet Zenekar/kórus Kamarazene Népzene 2,5 Hangszerismeret 1 Ritmusgyakorlat 0,5 1 Kötelező hangszer 1 Zenei munkaképesség 2 megőrzése Kreatív önfejlesztés 1,5 0,5 4 Komplex elméleti 3,5 fejlesztés

148 KLASSZIKUS ZENÉSZ II. (ZENEELMÉLET-SZOLFÉZS SZAKMAIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Zeneelméleti tevékenységek gyakorlása /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: 4 7, Összesen: Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet Kötelező zongora Vezénylés 1 1,5 1 0,5 2 Hangképzés 0,5 0,5 0,5 0,5 1 Kórus Népzene 2,5 Zenei munkaképesség megőrzése Számozott basszus 1 0,5 2 gyakorlat Beszéd, és színpadi gyakorlat 2 Hangegészségtan 0,5 1 Kötelező hangszer Kreatív önfejlesztés 1 3 Komplex elméleti fejlesztés 1,5 2

149 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (BILLENTYŰS SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Fő szakképesítésre vonatkozó: Népi hangszeres zenélés tevékenysége Általános zenei ismeretek Népzenei elméleti ismeretek /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: 4,5 8,5 5,5 8, Összesen: Főtárgy Kamara Társhangszer Kötelező zongora Néptánc 3 Hangszerismeret 2 Szolfézs 1,5 1, Zeneelmélet 1,5 1, Zenetörténet Népzeneelmélet és történet Néprajz Népzenei lejegyzés

150 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (FAFÚVÓS SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Népi hangszeres zenélés tevékenysége Általános zenei ismeretek Népzenei elméleti ismeretek /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: 4,5 8,5 5,5 8, Összesen: Főtárgy Kamara Társhangszer Kötelező zongora Néptánc 3 Hangszerismeret 2 Szolfézs 1,5 1, Zeneelmélet 1,5 1, Zenetörténet Népzeneelmélet és történet Néprajz Népzenei lejegyzés

151 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (HÚROS/VONÓS SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Népi hangszeres zenélés tevékenysége Általános zenei ismeretek Népzenei elméleti ismeretek /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: 4,5 8,5 5,5 8, Összesen: Főtárgy Kamara Társhangszer Kötelező zongora Néptánc 3 Hangszerismeret 2 Szolfézs 1,5 1, Zeneelmélet 1,5 1, Zenetörténet Népzeneelmélet- és történet Néprajz Népzenei lejegyzés

152 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (ÜTŐS SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Népi hangszeres zenélés tevékenysége Általános zenei ismeretek Népzenei elméleti ismeretek /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: 4,5 8,5 5,5 8,5 4,5 8 3,5 7, Összesen: Főtárgy Kamara Társhangszer Kötelező zongora Néptánc 3 Hangszerismeret 2 Szolfézs 1,5 1, Zeneelmélet 1,5 1,5 1 0,5 2 Zenetörténet Népzeneelmélet- és történet Néprajz Népzenei lejegyzés

153 NÉPZENÉSZ II. NÉPZENÉSZ (NÉPI ÉNEKES SZAKIRÁNY) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Népdaléneklés tevékenysége Általános zenei ismeretek Népzenei elméleti ismeretek /13. E GY E GY E GY E GY E GY Összesen: A tantárgy 4,5 8,5 4,5 9, Összesen: kapcsolódása: Főtárgy fő szakképesítés Hangegészségtan fő szakképesítés 1 Beszédgyakorlat fő szakképesítés 1 Kamara fő szakképesítés Társhangszer fő szakképesítés Kötelező zongora fő szakképesítés ,5 Néptánc fő szakképesítés 3 Szolfézs fő szakképesítés 1,5 1, Zeneelmélet fő szakképesítés 1,5 1, Zenetörténet fő szakképesítés Népzeneelmélet- és fő szakképesítés történet Néprajz fő szakképesítés Népzenei lejegyzés fő szakképesítés

154 Képző- é s iparművészeti tagozat szeptember 1-től induló képzések Divat és stílustervező A Képző- és iparművészet V. ágazathoz tartozó Párhuzamos oktatás a kilencedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig /13. 1/13. 2/14. heti heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám óraszám ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen ,5 13, , Összesen ,5 31,0 31, Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Foglalkoztatás I. 2 2 Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat** Anyagismeret Tervezés és gyakorlat 4 3 Kortárs művészettörténet Öltözéktervezés Tervezési alapok gyakorlat

155 Divattervezési gyakorlat 4 4 Öltözék gyakorlat kivitelezés Stílusgyakorlat Stílusalakítás Stíluselmélet ,5 Divattörténet 2 2 Látványtervezés gyakorlat 2 2 Projekttervezés projektmenedzsment és 1 0, Kulturális programok és projektek szervezése* Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata Rendezvényszervezés 0,5 Rendezvényszervezés gyakorlata Képző- és iparművészeti alapismeretek* Szakmai projekt gyakorlat *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és iparművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon ** Csoportbontásban tanítandó.

156 Festő /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Összesen ,5 13, , ,5 21, Összesen ,5 31,0 31,0 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 2 Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat** Anyagismeret Tervezés és gyakorlat Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet 3 3

157 Festészet Festészet gyakorlat ,5 Festészet elmélet Projekttervezés projektmenedzsment és 1 0, Kulturális programok és projektek szervezése* Projekttervezés és projektmenedzsment 0,5 gyakorlata Rendezvényszervezés 1 Rendezvényszervezés gyakorlata Képző- és iparművészeti alapismeretek* Szakmai projekt gyakorlat *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és iparművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon ** ** Csoportbontásban tanítandó.

158 A szakmai képzés órakerete Foglalkoztatás II. Grafikus /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy Összesen ,5 13, , ,5 19, Összesen , Foglalkoztatás II. 0,5 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Grafikai alapok Grafikai illusztrálás Tervezőgrafikai elmélet és gyakorlat Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat ** Anyagismeret Tervezés gyakorlat 4 3 Kortárs művészettörténet Grafikai gyakorlat technológia Illusztrációs gyakorlat 2 2 Tervezőgrafikai elmélet Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat ,5

159 Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat Kulturális programok és projektek szervezése* Képző- és iparművészeti alapismeretek* Projekttervezés és projektmenedzsment 1 0,5 Projekttervezés projektmenedzsment gyakorlat és 0,5 Rendezvényszervezés 1 Rendezvényszervezés gyakorlat 1 Szakmai projekt gyakorlat *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és iparművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon ** ** Csoportbontásban tanítandó.

160 A szakgimnáziumi képzésre vonatkozóan: Kerámiaműves /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy Összesen ,5 13, , Összesen ,5 31,0 31, Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Kerámia-porcelán előtanulmányok Kerámia-porcelán tárgykészítés Foglalkoztatás I. 2 2 Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat ** Anyagismeret Tervezés és gyakorlat 5 3 Kortárs művészettörténet 3 3 Szakmaelméleti ismeretek , ,5 Szakmai gyakorlat ábrázolási Kerámia-porcelán szakmai ismeret Digitális prezentáció 1 0,5 0,5 kerámia- A porcelánkészítés ,5 9 6

161 gyakorlata Kulturális programok és projektek szervezése* Projekttervezés és projektmenedzsment 1 0,5 Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata 0,5 Rendezvényszervezés 1 Rendezvényszervezés gyakorlata Képző- és iparművészeti alapismeretek* Szakmai projekt gyakorlat *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és iparművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon ** ** Csoportbontásban tanítandó.

162 Szobrász /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet SZOBORKÉSZÍTÉS Kulturális programok és projektek Összesen ,5 13, , Összesen ,5 31,0 31,0 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 2 Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat ** Anyagismeret ,5 Tervezés és gyakorlat 3 3 Kortárs művészettörténet 3 3 A szoborkészítés gyakorlata ,5 9 Szoborkészítés elmélete ,5 0 2 Projekttervezés projektmenedzsment és 1 0,5

163 szervezése Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata 0,5 Rendezvényszervezés 1 Rendezvényszervezés gyakorlata Képző- és iparművészeti alapismeretek Szakmai projekt gyakorlat *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és iparművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon ** ** Csoportbontásban tanítandó.

164 Művészeti és médiafotográfus A szakképesítésre vonatkozóan: /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy Összesen ,5 13, , Összesen , , Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Technikai médiumok elmélete Technikai médiumok gyakorlata Szakmai rajz és tipográfia Foglalkoztatás I. 2 2 Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat** Anyagismeret Tervezés és gyakorlat 5 3 Kortárs művészettörténet 3 3 Technikai elmélete médiumok Fotó és multimédia gyakorlat Tipográfia prezentációkészítés gyakorlata és 1 1 3,5 2 4, ,

165 Kulturális programok és projektek szervezése* Projekttervezés és projektmenedzsment 1 0,5 Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata 0,5 Rendezvényszervezés 1 Rendezvényszervezés gyakorlata Képző- és iparművészeti alapismeretek* Szakmai projekt gyakorlat *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és iparművészeti program és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés szakmai tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon **** Csoportbontásban tanítandó.

166 Képző- és iparművészeti tagozat szeptember 1-től induló képzései A Képző- és iparművészet V. ágazathoz tartozó Párhuzamos oktatás a kilencedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig és az 5/13. szakképzési évfolyamra 2018 Divat és stílustervező A fő szakképesítésre vonatkozó: /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Összesen A tantárgy ,5 18, Összesen kapcsolódása Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. fő szakképesítés Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Öltözéktervezés Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat** fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 3 Kortárs művészettörténet fő szakképesítés 2 2 Kiállítás és kulturális rendezvények látogatása Tervezési gyakorlat alapok fő szakképesítés 1 1 fő szakképesítés 4 4 Divattervezési gyakorlat fő szakképesítés 3 3 Öltözék gyakorlat kivitelezés fő szakképesítés Stílusgyakorlat fő szakképesítés 1,5 1,5 Stíluselmélet fő szakképesítés 3 3

167 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése * Divattörténet fő szakképesítés 2 2 Látványtervezés gyakorlat Tervezés és gyakorlat Divattervezés gyakorlat fő szakképesítés helyi tanterv szerint fő szakképesítés helyi tanterv szerint fő szakképesítés *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon. ** ** Csoportbontásban tanítandó.

168 2018. Festő /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Festészet Ágazati szakmai kompetenciák erősítése* Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás fő szakképesítés gyakorlat** Anyagismeret fő szakképesítés Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 3 Kortárs fő szakképesítés 3 3 művészettörténet Festészet gyakorlat fő szakképesítés Festészet elmélet fő szakképesítés 2 1 2,5 3 2,5 Anyagismeret helyi tanterv szerint fő szakképesítés 1 Tervezés és gyakorlat helyi tanterv szerint fő szakképesítés 2 2 Festészet gyakorlat helyi tanterv szerint fő szakképesítés 2 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon ** Csoportbontásban tanítandó.

169 2018. Grafikus A fő szakképesítésre vonatkozó: /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás fő szakképesítés gyakorlat** Anyagismeret fő szakképesítés Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés Kortárs szakmai Kortárs fő szakképesítés 3 3 környezet művészettörténet Grafikai technológia Grafikai alapok fő szakképesítés gyakorlat Grafikai illusztrálás Illusztrációs gyakorlat fő szakképesítés 3 3 Tervezőgrafikai elmélet fő szakképesítés 2 2,5 2 2, Tervezőgrafikai Tervezőgrafikai fő szakképesítés elmélet és gyakorlat technológiai gyakorlat Tervezőgrafikai fő szakképesítés 6 6 tervezési gyakorlat Anyagismeret helyi tanterv szerint fő szakképesítés 1 Ágazati szakmai helyi tanterv szerint Tervezés és gyakorlat kompetenciák erősítése* fő szakképesítés 2 2 Tervezőgrafikai helyi tanterv szerint technológiai gyakorlat fő szakképesítés 2 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon. ** Csoportbontásban tanítandó.

170 2018. Kermámiaműves A fő szakképesítésre vonatkozó: /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Összesen A tantárgy ,5 21, kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Kerámia-porcelán előtanulmányok Kerámia-porcelán tárgykészítés Ágazati szakmai kompetenciák erősítése* Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat** fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 3 Kortárs művészettörténet fő szakképesítés 3 3 Szakmai elmélet fő szakképesítés Szakmai gyakorlat technológiai fő szakképesítés Szakmai prezentáció fő szakképesítés 3 3 A kerámiaporcelánkészítés gyakorlata Tervezés és gyakorlat Szakmai gyakorlat technológiai fő szakképesítés ,5 6 8,5 helyi tanterv szerint fő szakképesítés helyi tanterv szerint fő szakképesítés *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon.** Csoportbontásban tanítandó.

171 2018. Művészeti és médiafotográfus A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Összesen A tantárgy Összesen kapcsolódása Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Művészettörténet fő szakképesítés Művészetelmélet és ábrázolás Rajz, festés, mintázás fő szakképesítés gyakorlat** Tervezés és Anyagismeret fő szakképesítés technológia Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés Kortárs szakmai Kortárs környezet művészettörténet fő szakképesítés Technikai Technikai médiumok médiumok elmélete elmélete fő szakképesítés 2 3,5 2 3, Technikai Fotó és multimédia médiumok gyakorlata gyakorlat fő szakképesítés Tipográfia és Szakmai rajz és prezentációkészítés tipográfia gyakorlata fő szakképesítés 2 2 Anyagismeret helyi tanterv szerint fő szakképesítés 1 Ágazati szakmai helyi tanterv szerint Tervezés és gyakorlat 2 kompetenciák erősítése* fő szakképesítés Fotó és multimédia helyi tanterv szerint 4 gyakorlat fő szakképesítés *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon.** Csoportbontásban tanítandó.

172 2018. Szobrász /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Szoborkészítés Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat** fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 3 Kortárs művészettörténet fő szakképesítés 3 3 Szoborkészítés gyakorlata fő szakképesítés A szoborkészítés elmélete fő szakképesítés 2 1 2,5 3 2,5 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése * Tervezés és gyakorlat Szoborkészítés gyakorlata helyi tanterv szerint fő szakképesítés helyi tanterv szerint fő szakképesítés 2 4 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon.** Csoportbontásban tanítandó. 3

173 2018. Textilműves /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy Összesen kapcsolódása Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Textiltervezés, kivitelezés, szakmai elmélet és szakmai rajz Ágazati szakmai kompetenciák erősítése * Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás fő szakképesítés gyakorlat Anyagismeret fő szakképesítés Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés Kortárs fő szakképesítés 3 3 művészettörténet Textil szakgyakorlat fő szakképesítés Textil szakelmélet fő szakképesítés 1 4,5 1 4,5 Anyagismeret Tervezés és gyakorlat Textil szakgyakorlat helyi tanterv szerint fő szakképesítés 1 helyi tanterv szerint fő szakképesítés 2 helyi tanterv szerint fő szakképesítés 4 *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon. ** Csoportbontásban tanítandó.

174 2018. Ötvös /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Ötvösség Az ötvösség története és bemutatása Ágazati szakmai tartalmak erősítése * Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat** fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 4 Kortárs művészettörténet fő szakképesítés 3 3 Ötvös szakmai gyakorlat fő szakképesítés Ötvös szakismeret fő szakképesítés 1 1 1,5 2 1,5 Ötvös szaktörténet fő szakképesítés D és 3D tervezés és modellezés Anyagismeret Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 2 2 helyi tanterv szerint fő szakképesítés helyi tanterv szerint fő szakképesítés helyi tanterv szerint Ötvös szakismeret 2 fő szakképesítés *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon. ** Csoportbontásban tanítandó.

175 2018. ÜVEGMŰVES /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Kortárs szakmai környezet Üvegtárgyak melegés hidegalakítása Üvegfestés, ólmozottüveg- készítés Ágazati szakmai kompetenciák erősítése * Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat** fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés Kortárs művészettörténet fő szakképesítés 3 3 Üvegalakítási gyakorlat fő szakképesítés Tervezés és szakismeret fő szakképesítés 2 1 1,5 3 1,5 Szakmai ábrázolási gyakorlat Üvegfestés, ólmozottüveg készítés gyakorlat Anyagismeret Tervezés és gyakorlat Tervezés és szakismeret fő szakképesítés fő szakképesítés helyi tanterv szerint fő szakképesítés helyi tanterv szerint fő szakképesítés helyi tanterv szerint fő szakképesítés *Amennyiben a 10. évfolyam végén a tanulók nem az Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés tantárgyait tanulják 11. és 12. évfolyamon. ** Csoportbontásban tanítandó.

176 A Divat és stílustervező ( ), a Festő ( ), a Grafikus ( ), a Kerámiaműves ( ), a Művészeti és médiafotográfus ( ), a Szobrász ( ), a Textílműves ( ), az Ötvös ( ) és az Üvegműves ( ) főszakképesítésekhez tartozó Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítés Kulturális programok és projektek szervezése Projekttervezés rendezvényszervezés elmélete Projekttervezés rendezvényszervezés gyakorlata és és Képző- és iparművészeti program- és projektszervező Képző- és iparművészeti program- és projektszervező Képző- és iparművészeti alapismeretek Szakmai projekt gyakorlat Képző- és iparművészeti program- és projektszervező 2 2

177 Képző- és iparművészeti tagozat től induló képzések Divatstílus- és jelmeztervező /13. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: 1. Művészetelmélet és ábrázolás 2. Tervezés és technológia 3. Szakmai kommunikáció 4. Divat-, jelmeztervezés és kivitelezés Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés 1 Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 Prezentáció fő szakképesítés 3 Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 1 Divat és jelmeztervezés fő szakképesítés Öltözék és jelmezkészítés fő szakképesítés Viselet és jelmeztörténet fő szakképesítés

178 2020. Festő /13. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: 1. Művészetelmélet és ábrázolás 2. Tervezés és technológia 3. Szakmai kommunikáció 4. Festészet Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés 1 Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 Prezentáció fő szakképesítés 3 Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 1 Festészet gyakorlat fő szakképesítés Festészet elmélet fő szakképesítés

179 2020. Művészeti grafikus /13. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: 1. Művészetelmélet és ábrázolás 2. Tervezés és technológia 3. Szakmai kommunikáció 4. Grafikai elmélet és gyakorlat Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás fő szakképesítés gyakorlat Anyagismeret fő szakképesítés 1 Tervezés és fő szakképesítés 5 gyakorlat Prezentáció fő szakképesítés 3 Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 1 Grafikus szaktörténet fő szakképesítés Grafikai ábrázolás és technika fő szakképesítés Grafikai tervezés fő szakképesítés

180 2020. Kerámiaműves /13. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: 1. Művészetelmélet és ábrázolás 2. Tervezés és technológia 3. Szakmai kommunikáció 4. Kerámia-porcelán készítés Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés 1 Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 Prezentáció fő szakképesítés 3 Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 1 Kerámiaműves szakmai elmélet fő szakképesítés Kerámiaműves fő szakképesítés szakmai gyakorlat

181 2020. Művészeti- és médiafotográfus /13. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: 1. Művészetelmélet és ábrázolás 2. Tervezés és technológia 3. Szakmai kommunikáció 4. Fotó és multimédia Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés 1 Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 Prezentáció fő szakképesítés 3 Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 1 Fotó és multimédia elmélet fő szakképesítés Fotó és multimédia fő szakképesítés gyakorlat

182 2020. Szobrász /13. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: 1. Művészetelmélet és ábrázolás 2. Tervezés és technológia 3. Szakmai kommunikáció 4. Szoborkészítés Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés 1 Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 Prezentáció fő szakképesítés 3 Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 1 Szobrász szakmai gyakorlata fő szakképesítés Szobrász szakmai fő szakképesítés elmélete

183 2020. Textilműves /13. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: 1. Művészetelmélet és ábrázolás 2. Tervezés és technológia 3. Szakmai kommunikáció 4. Textiltervezés és kivitelezés Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Művészettörténet fő szakképesítés Rajz, festés, mintázás gyakorlat fő szakképesítés Anyagismeret fő szakképesítés 1 Tervezés és gyakorlat fő szakképesítés 5 Prezentáció fő szakképesítés 3 Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 1 Textil szakmai gyakorlat fő szakképesítés Textil szakmai elmélet fő szakképesítés

184 Táncművészeti tagozat szeptember 1-től induló képzései XLII. ELŐADÓMŰVÉSZET ágazathoz tartozó Táncos II.(NÉPTÁNCOS szakmairány) szakképesítéshez Modul Tantárgy (fő szakképesítés) e gy e gy e gy e gy e gy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I Klasszikus balett Előadó-művészeti alapjai tevékenység Tánctörténet Néprajz/Táncfolklorisztika Zeneismeret Művészettörténet 1 Molnár technika 1 Táncjelírás Moderntánc Néptánc 2 Társastánc 2 Repertoár gyak. 6 Előadó-művészeti gyakorlat Néptánc Színészmesterség 2 Tánctörténet * 1 1 Fő szakképesítés Előadó-művészeti gyakorlat * 2 2 Fő szakképesítés óraszámai hetente ,5 * Amennyiben 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés ezen tantárgyait tanulják évfolyamon.

185 Táncos II.(KORTÁRS-, MODERN TÁNCOS szakmairány) szakképesítéshez Modul Tantárgy (fő szakképesítés) e gy e gy e gy e gy e gy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I Klasszikus balett Előadóművészeti alapjai Bevezetés a tevékenység tánctörténetbe Klasszikus balett Kortárs modern technikák alapjai I Kortárs modern technikák alapjai II Tánctechnikai specializáció I Tánctechnikai Kortárs-modern specializáció II. tánc Kreatív módszerek 2 4 Színészmesterség 1 1 Művészetek története Zenei ismeretek 1 1 Anatómia 1 1 Színpadi gyakorlat 4 Fő szakképesítés Tánctechnikai specializáció I. * 2 Tánctechnikai specializáció II. * 2 ÖSSZ ÓRASZÁM ,5 * Amennyiben 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés ezen tantárgyait tanulják évfolyamon.

186 Táncos II.(SZÍNHÁZI TÁNCOS szakmairány) szakképesítéshez Modul Tantárgy (fő szakképesítés) e gy e gy e gy e gy e gy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I Klasszikus balett alapjai Előadó-művészeti tevékenység Bevezetés a tánctörténetbe Színházi tánc Klasszikus balett gyakorlat Kortárs-moderntánc gyakorlat Emelés gyakorlat Színházi tánc gyakorlat Néptánc gyakorlat Előadó-művészeti gyakorlat 4 Színészmesterség gyakorlati prezentációval Balettelmélet gyakorlati prezentációval Tánctörténet műelemzés 1,5 Zeneismeret 1 Néptánc gyakorlat 2 2 Fő szakképesítés Zeneismeret 1 Előadó-művészeti gyakorlat 1 ÖSSZ ÓRASZÁM * Amennyiben 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette a fő szakképesítés ezen tantárgyait tanulják évfolyamon.

187 Mellék szakképesítés óraszámai: Néptánc Modul (mellék szakképesítés) Előadó- művészeti alapismeretek Heti óraszámok Tantárgy e gy e gy e gy e gy Előadó-művészet történe 1 1 (artistaművészet,színművészet, táncművésze és zeneművészet) Előadó-művészeti program- és 1 projektszervezés gyakorlata Előadó-művészeti előadás gyakorlat Kultúrális Projekttervezés és projektmenedzsment program és projekt Projekttervezés és projektszervezése menedzsment gyakorlata 1 Rendezvényszervezés 1 1 Rendezvényszervezés gyakorlata 1 Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés óraszámai hetente (e) Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés óraszámai hetente (gy) Mellék szakképesítés óraszámai: Kortárs-, modern táncos Modul (mellék szakképesítés) Előadó- művészeti alapismeretek Kultúrális program és projekt szervezése Heti óraszámok Tantárgy e gy e gy e gy e gy Előadó-művészet történe 1 1 (artistaművészet,színművészet, táncművésze és zeneművészet) Előadó-művészeti program- és 1 1 projektszervezés gyakorlata Előadó-művészeti előadás gyakorlat 1 1 Projekttervezés és projektmenedzsment Projekttervezés és projekt- 1 menedzsment gyakorlata Rendezvényszervezés 1 1 Rendezvényszervezés gyakorlata 1 187

188 Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés óraszámai hetente (e) Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés óraszámai hetente (gy) Mellék szakképesítés óraszámai: Színházi táncos Modul (mellék szakképesítés) Heti óraszámok Tantárgy e gy e gy e gy e gy Előadó- művészeti alapismeretek Kultúrális program és projekt szervezése Előadó-művészet történe (artistaművészet,színművészet, táncművészet és zeneművészet) Előadó-művészeti program- és projektszervezés gyakorlata Előadó-művészeti előadás gyakorlat 1 1 Projekttervezés és projektmenedzsment Projekttervezés és projekt- 1 menedzsment gyakorlata Rendezvényszervezés 1 1 Rendezvényszervezés gyakorlata 1 Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés óraszámai hetente (e) Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés óraszámai hetente (gy)

189 Táncművészeti tagozat szeptember 01-től induló képzések Előadóművészeti alapismeretek XLII. Előadóművészet TÁNCOS II. (szakmairány megnevezésével) Előadóművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítés Táncos II. (Néptáncos; Kortárs-, modern táncos; Színházi táncos) főszakképesítéshez: Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Témakör Előadó-művészet történet Előadó- művészeti történeti ismeretek, Műelemzés- Kép- és hangfelvételek megtekintése, meghallgatása Előadó-művészeti program- és projektszervezés gyakorlata Az előadó-művészeti előadások legjellemzőbb helyszínei. Az előadó-művészeti előadások technikai alapismerete Előadóművészeti program és projektszervező Előadó-művészeti előadás gyakorlat Előadó-művészeti előadások stílusainak gyakorlata, Forgatókönyv készítés gyakorlat Kulturális program és projekt szervezése Projektszervezés és projektmenedzsment A projekt jellemzői, projektciklus-menedzsment, Programozás, azonosítás, tervezés, Megvalósítás és kontroll Értékelés és zárás Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata A projektmunka gyakorlata, A projektet támogató szoftverek használata Pályázatírás Előadóművészeti program és projektszervező Rendezvényszervezés

190 Rendezvénytípusok és feltételek, Jogi alapok, Rendezvényi költségvetés készítés, Közönségkapcsolat és marketing-kommunikáció 31 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése - NÉPTÁNCOS Ágazati szakmai kompetenciák erősítése mellékszakképesítés KORTÁRS-,MODERN TÁNCOS Ágazati szakmai kompetenciák erősítése ** SZÍNHÁZI TÁNCOS Rendezvényszervezés gyakorlata Forgatókönyvírás, Költségvetés készítése, Közönségkapcsolat és médiakommunikáció gyakorlata Előadó-művészeti gyakorlat A képzés során tanult koreográfiák gyakorlása és bemutatása fő szakképesítés Jelmez és kellékhasználati gyakorlat Néptánc Zeneismeret Népzene 36 Tánctechnikai specializáció II. fő szakképesítés Kreatív módszerek 62 Színpadi gyakorlat Művészetek története Klasszikus balett gyakorlat fő szakképesítés Néptánc gyakorlat A tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc Az Erdélyi dialektus területéről kiválasztott táncrend tanulása Tánctörténeti - műelemzés 31 Balett elmélet gyakorlati prezentációval

191 ELŐADÓMŰVÉSZET TÁNCOS II. (NÉPTÁNCOS SZAKMAIRÁNY) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként TÁNCOS II. (Néptáncos szakmairány) /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Modul száma és megnevezése A fő szakképesítésre vonatkozó: (mellék sz.-re vonatkozó) Tantárgy neve 4 Összesen A tantárgy kapcsolódása 120 (5) ,5 23, ,5 25,5 (15) 40 (5) (14) 80 Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. fő szakképesítés Előadó-művészeti tevékenység Klasszikus balett alapjai fő szakképesítés Tánctörténet fő szakképesítés Néprajz/táncfolklorisztika fő szakképesítés Zeneismeret fő szakképesítés Művészettörténet fő szakképesítés Néptánc Molnár-technika fő szakképesítés 1.5 1,5 Táncjelítás fő szakképesítés 1 1 Moderntánc fő szakképesítés 2 2 Társastánc tantárgy fő szakképesítés 2 2 Repertoár gyakorlat fő szakképesítés

192 Előadó-művészeti gyakorlat fő szakképesítés Néptánc fő szakképesítés Színészmesterség fő szakképesítés 2 2 Ágazati kompetenciák erősítése ** szakmai Előadó-művészeti gyakorlat fő szakképesítés 2 2 Néptánc fő szakképesítés 3 3 Zeneismeret fő szakképesítés 1 1 * Mellék-szakképesítés az Előadóművészeti program- és projektszervező A mellék szakképesítés tantárgyainak részletes követelménye a Szakképzési Kerettantervek (2018. szeptember 01.) Táncos II. (Néptáncos) képzési dokumentumában található meg. A Foglalkoztatás I. és Foglalkoztatás II. tantárgyak követelménye szintén a jelzett honlapon találhatóak meg. ** Amennyiben 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette az ágazati szakmai kompetenciák erősítése modulban szereplő tantárgyait tanulják évfolyamon. 192

193 TÁNCOS II. (Kortárs-, modern táncos szakmairány) TÁNCOS II. (KORTÁRS-, MODERN TÁNCOS SZAKMAIRÁNY) szeptember 01-jén kezdődő képzésre A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Modul száma és megnevezése Tantárgy neve A fő szakképesítésre Összesen A tantárgy , ,5 23 vonatkozó: kapcsolódása 120 (4) (16) 40 (4) (15) 80 (mellék sz.-re vonatkozó) Összesen , , Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Klasszikus balett Előadó-művészeti alapjai fő szakképesítés tevékenység Bevezetés a tánctörténetbe fő szakképesítés Kortárs-modern tánc Klasszikus balett fő szakképesítés Kortárs-, modern technikák alapjai I. Kortárs-, modern technikák alapjai II. Tánctechnikai specializáció I. Tánctechnikai specializáció II. fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés Kreatív módszerek fő szakképesítés Színészmesterség fő szakképesítés 2 2 Művészetek története fő szakképesítés Zenei ismeretek fő szakképesítés Anatómia fő szakképesítés 1 1 Színpadi gyakorlat fő szakképesítés

194 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése ** Tánctechnikai specializáció II. fő szakképesítés 2 1 Kreatív módszerek fő szakképesítés 2 Színpadi gyakorlat fő szakképesítés 2 2 Művészetek története fő szakképesítés 2 1 * Mellék-szakképesítés Előadóművészeti program- és projektszervező A mellék szakképesítés tantárgyainak részletes követelménye a Szakképzési Kerettantervek (2018. szeptember 01.) Táncos II. (Néptáncos) képzési dokumentumában található meg. A Foglalkoztatás I. és Foglalkoztatás II. tantárgyak követelménye szintén a jelzett honlapon találhatóak meg. ** Amennyiben 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette az ágazati szakmai kompetenciák erősítése modulban szereplő tantárgyait tanulják évfolyamon. 194

195 TÁNCOS II. (Színházi táncos szakmairány) Modul száma és megnevezése A fő szakképesítésre vonatkozó: (mellék sz.-re vonatkozó) Tantárgy neve TÁNCOS II. (SZÍNHÁZI TÁNCOS SZAKMAIRÁNY) szeptember 01-jén kezdődő képzésre A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Összesen A tantárgy , kapcsolódása 120 (4) (16) 40 (4) (15) 80 Összesen , Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I. fő szakképesítés Előadó-művészeti tevékenység Színházi tánc Klasszikus balett alapjai fő szakképesítés Bevezetés tánctörténetbe Klasszikus gyakorlat Kortárs-moderntánc gyakorlat a balett fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés Emelés gyakorlat fő szakképesítés Színpadi tánc gyakorlat fő szakképesítés Néptánc gyakorlat fő szakképesítés Előadó gyakorlat Színészmesterség gyakorlati prezentációval művészeti Balett elmélet gyakorlati prezentációval fő szakképesítés 6 6 fő szakképesítés fő szakképesítés

196 Tánctörténeti - műelemzés fő szakképesítés 1 1,5 Zeneismeret fő szakképesítés 1 1 Klasszikus gyakorlat balett fő szakképesítés 3 3 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése** Néptánc gyakorlat fő szakképesítés 2 2 Tánctörténeti - műelemzés Balett elmélet gyakorlati prezentációval fő szakképesítés 1 fő szakképesítés 1 * Mellék-szakképesítés Előadóművészeti program- és projektszervező A mellék szakképesítés tantárgyainak részletes követelménye a Szakképzési Kerettantervek (2018. szeptember 01.) Táncos II. (Néptáncos) képzési dokumentumában található meg. A Foglalkoztatás I. és Foglalkoztatás II. tantárgyak követelménye szintén a jelzett honlapon találhatóak meg. ** Amennyiben 10. évfolyam végén a tanulók nem az Előadóművészeti program- és projektszervező mellék-szakképesítést választják, helyette az ágazati szakmai kompetenciák erősítése modulban szereplő tantárgyait tanulják évfolyamon. 196

197 Táncművészeti tagozat től induló képzései A Táncos II. (Néptáncos szakirány) szakképesítés programkövetelmény modulja, a szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Néptánc Tantárgyak /13. megnevezése e. gy. e. gy. e. gy. e. gy. e. gy. Klasszikus balett Tánctörténet Néprajz / táncfolklorisztika Zeneismeret Művészettörténet 1 Molnár-technika 1 Táncjelírás 1 Modern tánc 2 Társastánc 2 Repertoár 3 Előadó- művészeti gyakorlat Néptánc Színészmesterség 2 Szakmai idegen nyelv Össz.óraszám

198 Táncos II. Kortárs-modern tánc szakirányú szakképesítés programkövetelmény modulja, a szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak Tantárgyak megnevezése heti óraszáma évfolyamonként Kortárs-modern tánc /13. e. gy. e. gy. e. gy. e. gy. e. gy. Klasszikus balett Kortárs- modern technikák alapjai I. Kortárs- modern 2 2 technikák II. Tánctechnikai specializáció I. Tánctechnikai specializáció II. Kreatív módszerek 2 4 Színészmesterség 2 Zeneismeretek Anatómia Bevezetés a tánctörténetbe Repertoire Szakmai 1 idegennyelv Össz.óraszám

199 Táncos II. Színházi tánc szakirányú szakképesítés programkövetelmény modulja, a szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Tantárgyak megnevezése Színházi tánc /13. e. gy. e. gy. e. gy. e. gy. e. gy. Klasszikus balett Kortárs- modern technikák Emelés 2 2 Színpadi tánc Néptánc Előadó-művészeti 6 gyakorlat Képességfejlesztés 2 2 Színészmesterség 1 2 Balettelmélet Tánctörténet Zeneismeret Szakmai idegennyelv Össz.óraszám

200 4. A MELLÉKLETEINEK ÉS FÜGGELÉKEINEK RENDJE A pedagógiai program mellékletei 1. sz. melléklet Helyi tanterv Közismeret, Könyvtár 2. sz. melléklet Helyi tanterv Szakmai program Képző- és iparművészeti tagozat 3. sz. melléklet Helyi tanterv Szakmai program Zeneművészeti tagozat 4. sz. melléklet Helyi tanterv Szakmai program Táncművészeti tagozat 200

201 5. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata Iskolánk nevelőtestülete a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította. A módosítások bevezetése év szeptember hónap 01. napjától történik felmenő rendszerben. A bevezetésben nem érintett évfolyamokon a nevelő-oktató munka a év szeptember hónap 01. napjától érvényes pedagógiai program szerint folyik. A pedagógia program nyilvánosságra hozatala A dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén. 201

202 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai programot/módosítását az intézmény diákönkormányzata év november hó 2. napján tartott ülésén véleményezte, amelyet aláírásommal tanúsítok. Kelt: Nyíregyháza, év november hónap 02. nap 202

203 A pedagógiai programot/módosítását a szülői szervezet (közösség) év október hó 28. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet (közösség) véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta. Kelt: Nyíregyháza, év október hónap 28. nap 203

204 A pedagógiai programot/módosítását az intézményi tanács év október hó 29. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta. Kelt: Nyíregyháza, év október hónap 29. nap 204