1. 2 V 4 V = A.)
|
|
- Klaudia Szalai
- 1 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Példatár 1. Hogyan változik a feszültség a diódán, ha a telep feszültsége 2 V ról 4 V ra növekszik.(r = 2 kohm, a dióda átlagos, vagyis telítési árama A.) Megoldás - 1. Mivel a dióda különleges nemlineáris elem, a feladatot csak közelítõ pontossággal tudjuk megoldani, - elõször grafikus megoldással próbálkozunk. Az áramkörre felírható alapvetõ összefüggések transzcendens egyenletrendszerre vezetnek: Ábrázoljuk a dióda karakterisztikáját, valamint a munkaegyenes(ek) egyenletét ugyanazon az ábrán. A P és Q pontokban leolvashatók a 2, illetve 4 V telepfeszültséghez tartozó munkaponti adatok. (Az eredeti DERIVE ábráról leolvasva a feszültségeket nek, valamint nek találjuk. Az áramok pedig 0.6 ma és 1.6 ma értékûek. Meglepõ módon a dióda feszültsége alig változik, miközben a telep feszültsége a kétszeresére növekedett! ) Megoldás 2. A DERIVE lehetõséget ad arra, hogy transzcendens egyenletrendszert is megoldjunk numerikusan az ún. Newton Raphson iterációs módszerrel. Ha a SOLVE segédprogram csomagot betöltjük, akkor lehetõvé válik az alábbi sor beírása: Az elsõ szögletes zárójel a két megoldandó egyenletet tartalmazza (zérusra redukált formában). A második a keresendõ változókat nevezi meg. A harmadikban az iterációs eljárás kezdõértékeit becsüljük meg. A legutolsó szám az iterációk számát adja meg. (A dióda áramának megadásánál a - 1 et elcsaltuk, mivel az nyitóirányban elhanyagolható.)
2 2 Példatár Az eredményeket approximációs egyszerûsítéssel kaphatjuk. Jól látszik, hogy a hetedik értéktõl kezdve a megoldás már nem változik. A 2 V os telepfeszültséghez tartozó feszültség- és áramértékek az utolsó sorban olvashatók. 2. Rajzolja fel sorosan és párhuzamosan kötött ellenállásból és diódából álló kétpólus eredõ áram feszültség karakterisztikáját ( r = 1 kohm i S = A.) Megoldás. Grafikus eljárást választunk. Rajzoljuk fel ugyanabba az ábrába az ellenállás és a dióda áram-feszültség karakterisztikáit. Párhuzamos kapcsolásnál mindkét elemen ugyanakkora a feszültség, - az egyes áramértékek tehát összegezõdnek. Soros kapcsolásban mindkét elemen azonos áram folyik keresztül, - itt a feszültségértékek összegezõdnek.
3 3 Példatár 3. Mennyit változik egy Zener diódán a kimeneti feszültség, ha a telep feszültsége 4 V ról 6 V ra emelkedik? (A Zener dióda adatai: Zener.feszültség: 3.5 V, a Zener szakasz ellenállása: 25 ohm.) árama? Mekkora az a terhelõ ellenállás, amelyik esetén az áramkör még stabilizátorként mûködik? Hogyan változik a terhelés és a Zener dóda együttes Megoldás. Elõször fel kell rajzolnunk a Zener karakterisztikáját, majd a telep-ellenállás rendszer munkaegyenesét. A Zener dióda pozitív feszültségek esetén közönséges diódaként viselkedik. Negatív feszültségek esetén 3.5 V ig nem vezet, majd a megadott a 25 ohm ellenállásnak megfelelõ lineáris függvény szerint változik rajta az áram. Az ábrán látható metszéspontok feszültség különbsége szinte le sem olvasható. Ez azonban kiszámítható: a du b = 2000 mv bemeneti feszültségváltozás olyan osztóra jut, amelyik tagjai r = 2 kohm, r V = 25 ohm: A kimeneti feszültség változása (du k ) csak 24 mv! A feszültség-stabilizálási tényezõ értéke: 2000/24 = 81 szeres! Ha a telepfeszültség 6 V és a Zener diódával párhuzamosan egy rt ellenállást kapcsolunk, akkor a Zener dióda csak akkor fog mûködni, ha az osztón legalább 3.5 V feszültség van. Vagyis
4 4 Példatár Ebbõl rt érékére 2.8 kohm adódik, - ez a legkisebb értékû terhelõ ellenállás. Most a terhelésen átfolyó áram 3.5/2800 = 1.25 ma.. Ha a terhelõ ellenállás értéke növekszik, akkor a Zener diódán egyre nagyobb áram folyik át. Ha a terhelõ ellenállás végtelenül nagy lesz, a diódán átfolyó áram (6 3.5)/2000 = 1.25 ma. A dióda és a terhelés árama tehát úgy oszlik meg, hogy összegük állandó értékû legyen. 4. Hogyan változik egy dióda differenciális ellenállása? Megoldás. Irjuk fel dióda áramköri mûködését leíró egyenlet kicsit módosított változatát ( az exponenciális taghoz képest az egységet elhanyagoljuk), és ebbõl számoljuk ki a du feszültségváltozás hatására bekövetkezõ di áramváltozást: di/du reciprokaként megkaptuk a differenciális ellenállás értékét: ut rd = I 26mV = I Ez nagyon fontos és sokszor használt összefüggés. A differenciális ellenállás értéke tehát lényegében csak a munkaponti (nyugalmi) áram függvénye. Ha a munkaponti áram tízszeresére változik, a differenciális ellenállás tizedrészére csökken. Az ábrán a dióda karakterisztikáját és két pontjához tartozó érintõket láthatjuk. Az érintõ meredeksége a differenciális ellenállás reciproka jócskán változik. 5. Határozzuk meg a megadott elektromos hálózatban az A B pontokhoz tartozó Thevenin helyettesítõ képet. Megoldás. Használjuk fel a szuperpozíció tételt, mely szerint egyetlen aktív forrás kivételével sorban helyettesítsük az összes aktív forrást saját belsõ ellenállásával és határozzuk meg a vizsgálandó kimenetre jutó feszültséget. Ezeket összegezve megkapjuk a terhelés nélküli kimeneti feszültséget.
5 5 Példatár A kimeneti feszültség egyes komponensei: A Thevenin helyettesítõ kép belsõ ellenállását úgy határozhatjuk meg, hogy az összes aktív forrást saját belsõ ellenállásával helyettesítjük és meghatározzuk az A B pontokról látható ellenállás értékét. Végül a kész helyettesítõ kép: 6. Az ábrán látható tranzisztor kollektorárama 1 ma. Határozzuk meg a kollektor feszültségét és azt, hogy a kollektoráram hányadrésze folyik a 10 kohmos ellenálláson. Becsüljük meg, mekkora a tranzisztor áramerõsítési tényezõje.
6 6 Példatár Megodás. Vegyük észre, hogy a kollektorellenállás és a terhelõellenállás összevonható, ha az ábrán szaggatott vonallal jelzett áramköri részletre a Thevenin tételt alkalmazzuk. Ekkor a kollektorfeszültség könnyen felírható: UC = 10 IC 3.3= 6. 7V A tranzisztor kollektorárama szempontjából a kollektorellenálás és a terhelõellenállás párhuzamosan kapcsolódik. Ez a következõ egyenletekkel fejezhetõ ki: Ha az i2 re vonatkozó megoldást megkeressük, eredményül 0.33 ma t kapunk. (Másképp kicsit egyszerûbben: a kollektoráram az 1 : 2 arányú ellenállásokon oszlik meg, - ebbõl egyharmad jut a 10 kohmos ellenállásra, kétharmad pedig fele akkora ellenállásra.) A tranzisztor bázisáramát a mellékelt egyszerû ábra alapján határozhatjuk meg. Egy nyitott diódán V feszültséget találhatunk, ezért a bázisáramot (elhanyagolható pontatlansággal) könnyen megkaphatjuk: I = 75 A B 200k µ A kollektoráram és a bázisáram hányadosaként pedig megkaphatjuk a tranzisztor áramerõsítési tényezõjét: I I C B = β = 13.3
7 7 Példatár 7. Határozza meg a megadott négypólus transzfer függvényét. Rajzolja fel az amplitúdóátvitelt és a fáziskarakterisztikát lineáris frekvenciaskálán. - Rajzolja fel a transzfer függvény Nyquist diagramját. ( L = 1 mh, C = 100 nf, R = 1 kohm) Megoldás. A kapcsolás induktivitása és kondenzátora soros rezgõkört sugall. Ezt azonban kicsit elrontja a tekerccsel párhuzamosan kapcsolódó ellenállás. Ennek ellenére határozott rezonanciát kell kapnunk az L és C által meghatározott frekvencián. - A feladat megoldásához a DERIVE nélkülözhetetlen. A transzfer függvény egyszerûen felírható: csak figyelni kell arra, hogy L és R párhuzamosan vannak kötve. A kifejezést egyszerûsítve a fenti, nehezen áttekinthetõ összefüggéshez jutunk. Ha ide behelyettesítjük az elemek számszerû értékeit, ábrázolhatjuk a fenti kifejezés abszolút értékének változását a frekvencia függvényében. A rezonancia jelensége jól látható, - 1 V bemeneti feszültség esetén a kimenet 10 V körüli lesz. Természetesen a fenti kifejezés fázisszögét is ábrázolhatjuk. (Az ábrák mindkét skálája lineáris!)
8 8 Példatár A Nyquist görbét polár koordinátarendszerben kell felrajzolnunk. (A fenti kifejezésbõl ki kell hagynunk az imaginárius egységet, a DERIVE jelölés rendszerébõl adódóan.) Ha behelyettesítjük az elemek tényleges értékeit, az alábbi ábrához juthatunk: Vegyük észre, hogy ebbõl az ábrából sikeresen lehetne a fenti két ábrát rekonstruálni (ha frekvencia értékek is számszerûen fel lennének tüntetve). 8. Rajzolja fel a megadott létra hálózat transzfer függvényének Bode diagramját. Mekkora lesz a kimenõjel értéke, ha kimenet éppen a bemenettel ellentétes fázisú? Milyen frekvencián következik ez be? Megoldás. - Ez esetben célszerûen a Kirchhoff törvényeket alkalmazzuk. ( a és b vel a vízszintes, illetve a függõlegesen rajzolt elemek impedanciáját jelöljük, - a köráramok a függõleges ágakon folynak). Az egyenletrendszer megoldása után a kimeneti feszültség:
9 9 Példatár Ha az amplitúdóátviteli görbét fel akarjuk rajzoltatni, akkor a jobboldali tört abszolút értékének tízes alapú logaritmusának hússzorosát kell venni. A DERIVE jelölésével: A fázisátvitel ennél kicsit egyszerûbben írható fel: Az összefüggésekbe C = 1 nf, valamint R = 1 kohm értéket helyettesítünk, - és persze ω helyébe a ω ω = 10 - et, hogy a vízszintes skála logaritmikus legyen (!!!!). A két görbe ugyanazon az ábrán látható, - az amplitúdóátvitel szaggatott, a fázismenet folyamatos. Az eredeti kérdésekre keressük a választ. A bemenethez képest ellenkezõ fázis π nagyságú, - a P pont jelöli ezt a fáziskarakterisztikán. Az innen kiinduló függõleges vonal az amplitúdókatakterisztikát a 29 db es Q pontban metszi. A (kör)frekvencia érték is leolvasható: ez az ábrán kb. 6.2 nél, pontosabban = nél következik be. Ezeket a keresett értékeket nem csak az ábráról kaphatjuk meg, hanem egyenleteinkbõl is. Ha az átviteli összefüggés képzetes része éppen zérus értékû, akkor kiszámolhatjuk, hogy ez milyen frekvencián következik be.
10 10 Példatár Ha ezt az értéket visszahelyettesítjük az átviteli összefüggésbe, akkor a következõ (most már egzakt ) eredményre jutunk: (Az elõjel a fázisfordításra utal, az 1/29 érték pedig a decibel skálán kb. 29 nek felel meg.) Ha egy négypólus bemenete és kimenete között éppen 180 fokos fázisviszony van, akkor a bemenet és kimenet két jelölt pontja között nagyobb feszültség mérhetõ, mint a bemeneti feszültség (az elõjelek figyelembe vételével): Vizsgáljuk meg az adott ábra szerinti áramkört. Ez az elõzõ feladat átrajzolt változata és a fenti állítás illusztrálására szolgál. Észre kell venni azt, hogy ez most felüláteresztõ szûrõ! Megoldás. Természetesen itt is felírhatnánk a Kirchhoff egyenleteket, és megoldhatnánk a keletkezõ egyenletrendszert. Azonban egyszerûbb megoldást választunk: felhasználjuk az elõzõ feladat átviteli függvényét. Helyettesítsük be a C = 1 nf, R = 1 ω kohm és az ω = 10 értéket és ábrázoljuk az amplitudóátviteli Bode diagramot. Azt a meglepõ eredmény látjuk, hogy a kimeneti feszültség 0.89 db értékkel meghaladja a bemeneti feszültség értékét. Ez azt jelenti, hogy a kimenet a bemeneti feszültség kb. 110 % -a lesz! (Feszültségerõsítõ?)
11 11 Példatár 9. Határozza meg a megadott kapcsolás átvitelének Bode diagramjait. Mire lehetne ezt az áramkört használni? Megoldás. Az áramkör kimenete egy RC aluláteresztõ és felüláteresztõ szûrõ kimeneti feszültségeinek különbsége. Ez közvetlenül felírható: Azonnal feltûnik, hogy a kimenõ jel abszolút értéke minden frekvencián megegyezik a bemenõjel értékével, vagyis az áramkör ún. mindent áteresztõ kapcsolás. Karakterisztikáját felrajzolni sem érdemes: egybeesik a vízszintes tengellyel. A fázis is egyszerûen meghatározható. (A BODE diagram felrajzolásához be kell ω helyettesítenünk az ω = 10 értéket, hogy az abszcisszát logaritmikussá tegyük. Az ábra készítésénél R = 10 kohm és C = 100 nf értékeket használtunk.) Ezt az áramkört a fázismenet korrigálására, módosítására használják. 10. Határozza meg a megadott áramkör frekvenciaátvitelét és keresse meg, mi annak a feltétele, hogy a kimenõ feszültség ne függjön a frekvenciától. Mire használják ezt az áramkört? Megoldás. Írjuk fel a transzfer függvényt, arra figyelve, hogy a megfelelõ ellenállások és kondenzátorok párhuzamosan vannak kapcsolva.
12 12 Példatár Kicsit átalakítva : Elég feltûnõen látszik, hogy a c1. r1 = c2.r2 feltételt választva (vagyis a két idõállandó legyen egyforma), a kimeneti feszültség csak az ellenállások arányától függ. Ábrázoljuk a frekvenciakarakterisztikát Bode diagramon, - három különbözõ esetben. Az értékeket vegyük az alábbi táblázatból: r1 r2 c1 c2 a 100 k 10 k 1 nf 100 pf b 100 k 10 k 100 pf 1 nf c 100 k 10 k 10 pf 1 nf Az eredmény az ábrán látható. Az áramkört ha a két idõállandó azonos - kompenzált osztónak nevezik és feszültség csökkentõ kapcsolásokban (pl. oszcilloszkóp bemenetén ) használják.
13 13 Példatár 11. Rajzoljuk fel a mellékelt áramkör frekvencia átvitelének Bode diagramját és határozzuk meg ebbõl az áramkör frekvenciahatárait. Bontsuk fel az áramkört két részre és így is határozzuk meg a frekvenciahatárokat. Megoldás. A transzfer függvény felírásához a potenciométer szabályt alkalmazzuk, de ügyeljünk arra, hogy egy soros és egy párhuzamos RC áramkör szerepel benne. Az amplitúdóátviteli Bode diagramot az elõzõ feladatokban részletezett módon állítjuk elõ. A frekvenciahatárok meghatározásához grafikus megoldást választunk. Berajzoljuk az átviteli karakterisztika maximumát jelzõ 6 db es szintet. A frekvenciahatárok ennél 3 db- el lejjebb fognak elhelyezkedni. A metszéspontok (kör)frekvencia értékei az ábráról leolvashatók és így ismertté válik az alsó és felsõ frekvenciahatár is. Figyeljünk fel arra, hogy a két kondenzátor kapacitása határozottan különbözik. Ez lehetõséget teremt arra, hogy egy alacsonyfrekvenciás és egy nagyfrekvenciás részre bontsuk az áramkört. A részletek az ábrán láthatók. Kisebb frekvenciákon az 1 nf os kondenzátor hatása elhanyagolható. Magas frekvenciákon pedig a 100 nf os kondenzátor tekinthetõ rövidzárnak. A frekvenciahatárok most már könnyedén felírhatók.
14 14 Példatár
2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség
2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön
RészletesebbenDr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN
Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe
RészletesebbenElektronika I. Gyakorló feladatok
Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
Részletesebben1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása
1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc
RészletesebbenELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)
Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
RészletesebbenKÖZÖS EMITTERŰ FOKOZAT BÁZISOSZTÓS MUNKAPONTBEÁLLÍTÁSA
KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZT BÁZISOSZTÓS MUNKPONTBEÁLLÍTÁS Mint ismeretes, a tranzisztor bázis-emitter diódájának jelentős a hőfokfüggése. Ugyanis a hőmérséklet növekedése a félvezetőkben megnöveli a töltéshordozók
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenTranziens jelenségek rövid összefoglalás
Tranziens jelenségek rövid összefoglalás Átmenet alakul ki akkor, ha van energiatároló (kapacitás vagy induktivitás) a rendszerben, mert ezeken a feszültség vagy áram nem jelenik meg azonnal, mint az ohmos
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenElektronika 1. 4. Előadás
Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.
Részletesebben1. A bipoláris tranzisztor statikus jelleggörbéi és paraméterei Az ábrán megadott kimeneti jelleggörbékkel jellemzett tranzisztornál
1. A bipoláris tranzisztor statikus jelleggörbéi és paraméterei 1.1. Az ábrán megadott kimeneti jelleggörbékkel jellemzett tranzisztornál rögzítettük a bázisáramot I B 150[ìA] értékre. Mekkora lehet U
RészletesebbenAttól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.
Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
RészletesebbenZh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2
Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően
RészletesebbenEGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK
dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?
.. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. feladatlap Egyszerű, rövid feladatok megoldása Maximális pontszám: 40. feladat 4 pont
RészletesebbenSzámítási feladatok megoldással a 6. fejezethez
Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5
RészletesebbenA 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA FELADATOK. Különösen viselkedő oszcillátor vizsgálata
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA FELADATOK Különösen viselkedő oszcillátor vizsgálata Elméleti bevezető: A mérési feladat
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenVÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
RészletesebbenA 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések
Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBEI EŐFOÁSOK
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007 március 27 Ellenállások R = U I Fajlagos ellenállás alapján hosszú vezeték Nagy az induktivitása Bifiláris Trükkös tekercselés Nagy mechanikai
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila április 17.
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007. április 17. ALAPOK Töltés 1 elektron töltése 1,602 10-19 C 1 C (coulomb) = 6,24 10 18 elemi elektromos töltés. Áram Feszültség I=Q/t
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
RészletesebbenFöldelt emitteres erősítő DC, AC analízise
Földelt emitteres erősítő DC, AC analízise Kapcsolási vázlat: Az ábrán egy kisjelű univerzális felhasználású tranzisztor (tip: 2N3904) köré van felépítve egy egyszerű, pár alkatrészből álló erősítő áramkör.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenTranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?
Tranzisztoros erősítő vizsgálata Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás? Mi az emitterkövető kapcsolás 3 jellegzetessége a földelt emitterűhöz
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek
Gingl Zoltán, Szeged, 05. 05.09.9. 9:4 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek 05.09.9. 9:4 Elektronika - Alapok 4 A G 5 3 3 B C 4 G Áramköri elemek vezetékekkel összekötve Csomópontok Ágak (szomszédos
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, szept. 1
Gingl Zoltán, Szeged, 08. 8 szept. 8 szept. 4 A 5 3 B Csomópontok feszültség Ágak (szomszédos csomópontok között) áram Áramköri elemek 4 Az elemeken eső feszültség Az elemeken átfolyó áram Ezek összefüggenek
RészletesebbenÁtmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben
TARTALOM JEGYZÉK 1. Egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározása Példák az egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározására 1.1 feladat 1.2 feladat 1.3 feladat 1.4
Részletesebben<mérésvezető neve> 8 C s z. 7 U ki TL082 4 R. 1. Neminvertáló alapkapcsolás mérési feladatai
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése (1. mérés) A mérés időpontja: 2004. 02. 10 A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: A Belso Zoltan B Szilagyi
RészletesebbenFizika A2E, 8. feladatsor
Fizika AE, 8. feladatsor ida György József vidagyorgy@gmail.com. feladat: Az ábrán látható áramkörben határozzuk meg az áramer sséget! 4 5 Utolsó módosítás: 05. április 4., 0:9 El ször ki kell számolnunk
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
Részletesebben5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA
5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA BMF-Kandó 2006 2 A mérést végezte: A mérés időpontja: A mérésvezető tanár tölti ki! Mérés vége:. Az oszcillátorok vizsgálatánál a megadott kapcsolások közül csak egyet
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:
Az erősítő alapkapcsolások, de a láncbakapcsolt erősítők nem minden esetben teljesítik azokat az elvárásokat, melyeket velük szemben támasztanánk. Ilyen elvárások lehetnek a következők: nagy bemeneti ellenállás;
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok
12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-
RészletesebbenAdatok: R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω. R 2 = 33 kω. R E = 1,5 kω. R t = 3 kω. h 22E = 50 MΩ -1
1. feladat R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω R C = 3 kω R E = 1,5 kω R t = 4 kω A tranzisztor paraméterei: h 21E = 180 h 22E = 30 MΩ -1 a) Számítsa ki a tranzisztor kollektor áramát, ha U CE = 6,5V, a tápfeszültség
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 01 Automatikai technikus
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS
RészletesebbenFizika A2E, 9. feladatsor
Fizika 2E, 9. feladatsor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. feladat: hurokáramok módszerével határozzuk meg az ábrán látható kapcsolás ágaiban folyó áramokat! z áramkör két ablakból áll, így két
RészletesebbenÁramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken
Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken. Munkapontbeállítás Elektronika Tehetséggondozás Laboratóriumi program 207 ősz Dr. Koller István.. NPN rétegtranzisztor munkapontjának kiszámítása
RészletesebbenHálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások
Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó
RészletesebbenBevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.
evezető fizika (infó), 8 feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 04 november, 3:9 mai órához szükséges elméleti anyag: Kirchhoff törvényei: I Minden csomópontban a befolyó és kifolyó áramok előjeles
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított), a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (III.26.) NMG rendelet által módosított, a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenVersenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási/áramköri/tervezési
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata (5. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 08 de A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: Belso Zoltan KARL48
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenSZINUSZOS ÁRAMÚ HÁLÓZATOK Számítási feladatok
DR. GYURCSEK ISTVÁN SZINUSZOS ÁRAMÚ HÁLÓZATOK Számítási feladatok Forrás és ajánlott irodalom q Iványi A. Hardverek villamosságtani alapjai, Pollack Press, Pécs 2015, ISBN 978-963-7298-59-2 q Gyurcsek
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció
RészletesebbenEGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM
VANYSEEŐ KÉPÉS 0 5 EGYFÁSÚ VÁTAKOÓ ÁAM ÖSSEÁÍTOTTA NAGY ÁSÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...3 A szinuszos lefolyású
RészletesebbenVersenyző kódja: 31 15/2008. (VIII. 13) SZMM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny
54 523 01 0000 00 00-2014 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: 15/2008 (VIII. 13.) SZMM
RészletesebbenElektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata
Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata 2017.03.02. A legalapvetőbb áramkörök ellenállásokat, kondenzátorokat és indukciós tekercseket tartalmazó áramkörök. A fenti elemekből
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I
ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita lovassy.rita@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐADÁS 2010/2011 tanév 2. félév 1 Aktív szűrőkapcsolások A
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Villamosipar és elektronika ismeretek középszint 7 ÉRETTSÉGI VIZSG 07. október 0. VILLMOSIPR ÉS ELEKTRONIK ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM
RészletesebbenVersenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2017 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási,
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
Részletesebben= 163, 63V. Felírható az R 2 ellenállásra, hogy: 163,63V. blokk sorosan van kapcsolva a baloldali R 1 -gyel, és tudjuk, hogy
Határozzuk meg és ellenállások értékét, ha =00V, = 00, az ampermérő 88mA áramot, a voltmérő,v feszültséget jelez! Az ampermérő ellenállását elhanyagolhatóan kicsinek, a voltmérőét végtelen nagynak tekinthetjük
RészletesebbenKoincidencia áramkörök
Koincidencia áramkörök BEVEZETÉS Sokszor előfordul, hogy a számítástechnika, az automatika, a tudományos kutatás és a technika sok más területe olyan áramkört igényel, amelynek kimenetén csak akkor van
RészletesebbenElektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata
Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata 2017.09.18. A legalapvetőbb áramkörök ellenállásokat, kondenzátorokat és indukciós tekercseket tartalmazó áramkörök. A fenti elemekből
RészletesebbenÁramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
El. II. 4. mérés. 1. Áramgenerátorok bipoláris tranzisztorral A mérés célja: Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 20. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. október 20. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenVillamosságtan szigorlati tételek
Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elektronikai
RészletesebbenElektrotechnika- Villamosságtan
Elektrotechnika- Villamosságtan 1.Előadás Egyenáramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Villamos hálózat: villamos áramköri elemek tetszőleges kapcsolása. Reguláris hálózat: ha helyesen felírt hálózati
RészletesebbenLineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök
Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Buck, boost konverter Készítette: Támcsu Péter, 2016.10.09, Debrecen Felhasznált dokumentum : Losonczi Lajos - Analog Áramkörök 7 Feszültség
RészletesebbenFIZIKA II. Egyenáram. Dr. Seres István
Dr. Seres István Áramerősség, Ohm törvény Áramerősség: I Q t Ohm törvény: U I Egyenfeszültség állandó áram?! fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Áramerősség, Ohm törvény Egyenfeszültség U állandó Elektromos
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
Részletesebben17/1. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram.
7/. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram. A szinuszos áramú hálózatok vizsgálatánál gyakran alkalmazunk különbözı komplex átviteli függvényeket. Végezzük ezt a hálózat valamilyen
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint 06 ÉRETTSÉGI VIZSG 007. május 5. ELEKTRONIKI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTRÁLIS MINISZTÉRIM Teszt jellegű
Részletesebben