Bölcsész Szabadegyetem / Szeged 2016 Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bölcsész Szabadegyetem / Szeged 2016 Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar"

Átírás

1 Bölcsész Szabadegyetem / Szeged 2016 Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kedves Érdeklődő! A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara a 2016 őszén elindítja a Bölcsész Szabadegyetemet. Kit várunk az Egyetem padsorai közé? Mindenkit, akinek számít a tudás, aki érdeklődik a történelem titkai után, akit érdekel az irodalom története és elmélete, akik szeretnének ismereteket szerezni a bölcselet nagyjairól, Platóntól Kanton át Nietzschéig. Vagy azokat, akik kiállításokra járva el szeretnének igazodni a művészettörténet korszakai között, tudni szeretnék, hogy adott korban (a reneszánsztól az impresszionizmusig) kik alkottak, hogyan és miért festette meg Leonardo Az utolsó vacsorát, hogyan ábrázolja a képzőművészet, irodalom vagy a zene a sátánt és a poklot, vagy miért használ a gótika és barokk állatszimbólumokat. És azokat is várjuk, akiket érdekelnek olyan kérdések, amelyek a magyar politikai kultúra történetével függnek össze, esetleg a néprajzzal vagy éppen a futball és politika 20. századi szociológiai kérdéseivel. Nos, a válasz a kérdésre, hogy kiket várunk, egyszerű. Azokat, akik még nem egyetemisták, akik már nem egyetemisták, és persze azokat is, akik nem voltak és nem lesznek egyetemisták, egyszóval: mindenkit, aki értő, gondolkodó, művelt és kritikusan szemlélő személyiségnek tartja magát. Miért jöjjön hozzánk előadást hallgatni? Erre ugyancsak egyszerű lehet a válasz. Egyrészt, mert Közép-Európa egyik legjobb egyetemén tanulhat, amely a legfrissebb QS Ranking alapján hét tudományágban (ebből három bölcsészképzés) nem csupán regionális-, hanem világszinten is az elitbe tartozik. A szegedi tudósokat a világ minden táján ismerik és elismerik, számos ország különböző egyetemein tartanak kurzusokat, folytatnak kutatásokat. Őket hallgathatják, tőlük tanulhatnak, azaz mindent összetéve világszínvonalú oktatás részesei lehetnek, anélkül, hogy ki kellene lépniük Szeged városából. Mindössze az Egyetem BTK épületébe kell elfáradniuk: Szeged, Egyetem utca 2. Hogyan jut el hozzánk? A kar honlapján a linken megtalálja a szükséges tudnivalókat. Ha bővebb információt szeretne, akkor írjon levelet az vagy a címre.

2 A nyitott egyetemek intézménye az országhatárokon túl jól ismert. Sokan járnak rá Franciaországban, Németországban vagy Svájcban, népszerűsége töretlen. Magyarországon kevés az ilyen lehetőség, ezért érezte a kar vezetése, hogy érdemes nyitnia a város felé. Szeged az ország legszebb és legizgalmasabb városa, ahol szinte forr a kulturális élet, program programot követ, és a város élő mivoltát mi sem jelzi jobban, hogy a mediterrán városokhoz hasonlóan nyaranta még éjszaka is zsúfolt utcákon, vidám hangulatban sétálhat idegen és szegedi egyaránt. Szeged és egyeteme egymás nélkül elképzelhetetlen. Az Egyetem tartozik a városának annyival, hogy megnyissa kapuit az érdeklődő, tudásra vágyó szegediek előtt. Jöjjenek el, próbálják ki, milyen itt tanulni. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, aki csatlakozni vágyik a művelt, gondolkodó emberek táborához. Reméljük, kísérletünk sikerül, és jövőre indíthatjuk a második szemesztert, immár új, hasonlóan izgalmas előadásokkal. Prof. Dr. Gyenge Zoltán általános dékánhelyettes 2

3 JELENTKEZÉSI ÉS ÓRALÁTOGATÁSI SZABÁLYOK 1. Jelentkezés: A jelentkezés online és nyomtatott formában egyaránt lehetséges. 1. Online formában a következő linken: goo.gl/txlh2r vagy 2. A nyomtatott jelentkezési űrlap felvehető Fodor Zsuzsannánál (SZTE BTK, Szeged, 6722, Egyetem u. 2., II. em, 2109-es szoba, Gazdasági Iroda.). A kitöltött Jelentkezési lap ugyanott leadható, illetve scannelt formában ben is visszaküldhető a következő címre: További információ: Kothencz Mihály (Tanulmányi Osztály) Tel.: 62/ illetve Gyenge Zoltán (általános dékánhelyettes) Kérjük, szíveskedjen a jelentkezési lapon megjelölni, hogy az I és II. blokkból milyen kurzusokat kíván felvenni. Csekkbefizetés esetén az SZTE BTK főépületében, Fodor Zsuzsannánál tudja személyesen átvenni a csekket (Szeged, Egyetem u. 2, II. emelet 2109-es szoba, Gazdasági Iroda). Átutalás esetén kérjük, a következő bankszámlaszámot és címet adja meg: Szegedi Tudományegyetem Átutalásnál kérjük, mindenképpen írja be a "Közlemény rovatba" a következőket: SZTE BTK, Dékáni Hivatal, Nyitott Egyetem, JELENTKEZŐ NEVE, S 520 A befizetést szeptember 12. napjáig kell teljesíteni. A befizetett összeg visszafizetésére az óralátogatástól függetlenül nincs lehetőség. Az óralátogató vállalja, hogy az egyetem rendjét megtartja. (Részletek: A jelentkezés a díj befizetésével válik érvényessé! Díjtételek: max. 2 kurzus esetén Ft. / félév max 5 kurzus esetén Ft. / félév 5 kurzus felett Ft. / félév 3

4 A befizetés határideje: szeptember 12. A már befizetett költség visszatérítésére, a részvételtől függetlenül, nincs lehetőség. 2. Kurzus látogatása: A beiratkozott hallgató Látogató lapot kap, amely tartalmazza a felvett kurzus / kurzusok címét és az óraadó nevét. A látogató lapot minden óra elején a tanárral igazoltatni kell. Az őszi félév szeptember 5-én kezdődik, és december 11-én ér véget. 3. Tanúsítvány: Az egyetem azok számára, akik kurzust /kurzusokat vettek fel, és a kurzus óráinak 75%-át látogatták, a félév végén oklevelet állít ki, amely igazolja a teljesítést. 4

5 OKTATÁSI TERÜLETEK I. Filozófia, Művészettörténet és Irodalom 1. Bevezetés a művészettörténetbe 2. Bevezetés a filozófiába 3. Állatszimbolika az olasz művelődéstörténetben a középkortól a barokkig 4. A Sátán az irodalomban és a képzőművészetben 5. Az irodalom történeti tudománya 6. Modern magyar irodalom 7. A magyar irodalom metafizikai hagyománya II. Történelem és Kultúrtörténet 1. Ókori civilizációk 2. Ókori és neolatin kultúrtörténet 3. Magyarország története Magyar könyvkiadás között 5. Bevezetés a néprajzba 6. Sokarcú nyelvészet 7. Az uráli nyelvcsalád nyelvei 8. Szeged nyelve régen és ma 9. Turul a Tórán. Izraelita szimbolikus politika Magyarországon ( ) 10. Néprajzi és antropológiai film 11. A magyar labdarúgás válságidőszakai 12. Bevezetés a népvándorlás kor régészetébe 13. Politikai hisztériák Bibó nyomán 14. Levéltári források néprajzi és helytörténeti kutatásának lehetőségei 15. Nyelv és társadalom 5

6 FILOZÓFIA, MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÉS IRODALOM A Bölcsész Szabadegyetem jelentkezői számára látogatható alábbi kurzusok a szegedi bölcsészkar főépületében vagy a közvetlenül mellette található Petőfi sugárúti épületben kapnak helyet. BTK főépület: Szeged, 6722, Egyetem u. 2. (térkép: goo.gl/afasg5) Petőfi épület: Szeged, 6722, Petőfi sgt (Az Egyetem utcai főépület közvetlen szomszédságában.) A kurzusok pontos helyéről a fenti épületek portaszolgálatán érdeklődhet. 1. Bevezetés a művészettörténetbe Filozófia Tanszék, I. terem (Petőfi ép., II.em.), csütörtök Oktatók: Prof. Dr. Gyenge Zoltán, dr. Nátyi Róbert, dr. Czeglédi András, dr. Nagyillés János, Váraljai Anna, Dávid Kinga, dr. habil. Sághy Miklós Művészettörténet-esztétika. Tudománytörténeti előadás, bevezetés. Ókori és neolatin kultúrtörténet/történeti típusú előadás Középkori esztétikáról tartott összefoglaló előadás Reneszánsz ikonográfia - 1 előadás Barokk művészet története Romantika Ukrónia és művészet Avantgárd művészet Vizuális kultúra, művészettörténet. 2. Bevezetés a filozófiába Auditorium Maximum (BTK főépület, II. em.), hétfő, óra Oktató: Prof. Dr. Gyenge Zoltán A kurzus célja egyrészről a filozófiában, a tudomány- és kultúrtörténetben felmerült nagy filozófiai nézetek ismertetése: a görög filozófiától (Szókratész, Platón, Arisztotelész), a keresztény bölcseleten (Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás), az újkoron (Descartes, Spinoza), a német idealizmuson (Kant, Hegel), valamint a romantikán és életfilozófiákon (Schopenhauer, Nietzsche, Kierkegaard) a nagy filozófiai korszakok ismertetése, amely minden tudás alapjául szolgál. Másrészről kultúrtörténeti összefüggések (pl. filozófia és művészet) tisztázása, különböző kapcsolatok bemutatása. A tantárgy kifejezetten alapozó jellegű, oktatása során jelentős mértékben szeretné a hallgatók általános műveltségét szélesíteni, és azokat az alapismereteket átadni, amelyekre ezt követően minden más kérdések ráépülnek. Az oktatás egyrészt történeti, másrészt ezen keresztül probléma centrikus. 3. Állatszimbolika az olasz művelődéstörténetben a középkortól a barokkig Fogarasi terem, kedd 10:00-11:30 6

7 Oktató: Prof. Dr. Vígh Éva A különféle - valós és képzelt - állatok szimbolikus és morális ábrázolása az ókortól jelen van az irodalomban és a művészetekben. E hagyomány közép- és újkori öröklődése, értelmezése és átértelmezése az olasz művelődéstörténetnek is szerves része. A kurzus az állatszimbolika legérdekesebb fejezeteire összpontosítva mutatja be az irodalomban (költészetben, emblémás könyvekben, mesegyűjteményekben, értekezésekben) és a művészetekben szereplő állatalakok polivalens jelentését és szerepét a középkortól a XVII. századig. 4. A Sátán az irodalomban és a képzőművészetben Vajda György Mihály terem (IX.sz. tanterem) (BTK főépület, fszt.), kedd, 8:00-9:30 Oktatók: dr. Wenner Éva (Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 7x2 óra), Prof.Dr. Pál József (Olasz Tanszék, 7x2 óra) Kurzusleírás: Az előadássorozat a Sátán európai művelődéstörténetének néhány fontos fejezetét kronologikus rendben tárgyalja. Ókor: Biblia, apokrifek, platonikus hagyomány. Középkor: sivatagi atyák (szent Antal), Augustinus, Pseudo-Dionüsziosz, Eriugena, Anselmus, gótikus művészet ördög- és pokol-ábrázolása. Reneszánsz: firenzei neoplatonizmus, Machiavelli (Belfagor), orvietói Dóm, Michelangelo század: Milton: Elveszett paradicsom, Goethe: Faust, Bulgakov: Mester és Margarita, Thomas Mann: Doktor Faustus, Blake, és további művek. 5. Az irodalom történeti tudománya VIII.sz. tanterem (BTK. főépület), csütörtök, 16:00 17:30 Oktatók: dr. Szilasi László, dr. Latzkovits Miklós, dr. Ötvös Péter, Prof. dr. Szajbély Mihály, dr. Kovács Krisztina, Prof. Dr. SzilágyiZsófia, dr. Cserjés Katalin, dr. Virág Zoltán, Prof. Dr. Szörényi László, dr. Szabó Gábor, dr. Gere Zsolt, dr. Hász-Fehér Katalin, Prof. Dr. Balázs Mihály A kurzuson az irodalom történeti megközelítéséhez kapcsolódó poétikai, esztétikai és kultúraelméleti kérdéseiről hangzanak el előadások. A történetiség olyan dimenziója az irodalomnak, amely a régi szövegektől kezdve a kortárs művekig érvényesíthető, amennyiben egyfajtakontextusteremtést, poétikai, esztétikai, kulturális, vagy akár eszmetörténeti távlat- és perspektívaképzést értünk alatta. A Magyar Irodalmi Tanszék tanárai a hazai és európai irodalmak régi, klasszikus és modern korszakából olyan kérdéseket érintenek, mint a történeti poétika, kritikatörténet, irodalmi (irodalomtudományos), kulturális korszakok és irányzatok, az életmű, életrajz fogalma, irodalom és populáris kultúra viszonya, vizualitás. A kurzus látogatói emellett a jelzett irodalomtörténeti korszakok legfontosabb szerzőiről, szövegeiről hallanak elemzéseket. A 60 perces előadásokat szabad beszélgetés követi. 6. Modern magyar irodalom I. sz. tanterem (Petőfi ép., fszt.), csütörtök, 11:40-12:25 Oktató: Prof. Dr. Szilágyi Zsófia 7

8 A kurzus keretében a XX. század első felének magyar irodalmát tekintjük át, a század elejétől, közelebbről a Nyugat indulásától 1948-ig, a magyar irodalmi intézményrendszer radikális megváltozásának évéig. A kurzus a XX. század korszakolásának kérdéseivel, a modernség változataival, az alternatív modernségek koncepciójával, a generációs szemlélet alkalmazhatóságával csakúgy foglalkozik, mint a sajtóviszonyok, az irodalmi intézményrendszer és az egyes alkotói pályák közti összefüggésekkel. Egyes, kiemelt jelentőségű alkotói pályák (pl. Móricz, Kosztolányi, József Attila) alakulásán keresztül mutatjuk meg a modernség irodalmának alapvető témáit, beszédmódjait, a szerzőket befolyásoló történelmi és társadalmi traumákat. 7. A magyar irodalom metafizikai hagyománya VII. terem (BTK főépület), szerda, Oktató: Prof. Dr. Odorics Ferenc Az előadást József Attila költészete és élete vezeti. A verseiben és életében megjelenő metafizikai tartalmak szólítanak meg bennünket. József Attila költeményei mellett természetesen hangot ad Radnóti Miklós, Juhász Gyula, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső és Nagy László életműve is. A rendszeres metafizikai szemlélet Hamvas Béla írásai alapján épül fel. Az előadások kulcsszavai: hagyomány és éberség. TÖRTÉNELEM ÉS KULTÚRTÖRTÉNET 1. Ókori civilizációk Magyar történeti szeminárium (BTK, főépület), szerda, Oktatók: dr. Draskóczyné Székely Melinda, dr. Illés Imre Áron, dr. Priskin Gyula, dr. Tóth Iván A kurzus célja a nagy ókori kultúrák közül Egyiptom, Görögország és Róma gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális jellemzőinek áttekintése a források és a vonatkozó szakirodalom alapján. Az előadás témái között szerepel az ókori Egyiptom túlvilághite, műveltség, tudás és tudomány az ókori Egyiptomban, a görög és római uralom alatti Egyiptom jellemzése.elemezzük az athéni demokrácia kialakulását, működését, illetve virágkorát és válságát. Vizsgáljuk a római vallás; a római család és a jog viszonyát, a rómaiak mindennapjait, szórakozási lehetőségeit. Foglalkozunk a Római Birodalom nagy kereskedelmi útvonalaival, a római társadalom alsó rétegeinek helyzetével, valamint a Nyugatrómai és a Keletrómai Birodalom eltérő fejlődésének kérdésével. Az egyes előadásokat a téma kutatói tartják. 2. Ókori és neolatin kultúrtörténet 107-es terem (BTK főépület, fszt.), kedd, óra Oktató: dr. Nagyillés János 8

9 Az előadássorozat a Szegedi Tudományegyetem nagy múltú ókortudományi, középkori és neolatin irodalmi kutatásainak hagyományát ápolja, nagyobbrészt a Magyar Ókortudományi Társaság Szegedi Tagozatának előadásait foglalja magában. E változatos tematikájú és tudományos újdonságokat tartalmazó előadásokat Tanszékünk évtizedek óta szervezi. Az utóbbi években látogatásukat azzal szeretnénk vonzóbbá tenni, hogy az egyetemi hallgatók számára kreditálhatóvá tesszük. Korábbi előadásaink témái, fotói megtekinthetők a Klasszika- Filológiai és Neolatin Tanszék facebook-oldalán: A 45 perces előadások után az előadókat, akik az adott téma kutatásának élvonalába tartoznak, kérdezni is lehet az adott témáról. Előadóink (valamely) kutatási területükön elért legfrissebb eredményeiket, vagy a témával kapcsolatos kutatások legfrissebb állását, egy-egy új eredményét adják elő. 3. Bevezetés a népvándorlás kor régészetébe 3. terem (BTK főépület), hétfő Oktatók: Felföldi Szabolcs, Pintér-Nagy Katalin Leírás: A kurzus során a Kárpát-medence Kr. u. 1. és 9. század közötti időszakának történetét, régészeti anyagát tekintjük át (szarmaták,kvádok, vandálok, gótok, hunok, gepidák, langobardok, avarok). 4. Magyarország története Wittman Tibor terem (Történeti szeminárium) (BTK, főépület, III. em.), hétfő Oktatók: dr. Pihurik Judit A két világháború közötti időszak legfőbb politikai, gazdasági, társadalmi és művelődéstörténeti jellemzői. Történeti előzmények; Horthy Miklós élete, politikai pályafutása. A trianoni béke. Politikai, gazdasági konszolidáció a húszas években. A világgazdasági válság magyarországi következményei és a kilábalás. Szélsőjobboldali mozgalmak a harmincas években, a politikai antiszemitizmus kialakulása. Külpolitikai törekvések és a területvisszacsatolások kezdete. A korszak társadalma, életmód és kulturális élet. 5. Magyar könyvkiadás között Tanszéki tárgyaló (AD-025-2) (BTK főépület, fszt.), kedd 16:00-17:30 Oktatók: dr. Simon Melinda Tematika: Az 530/1945. számú rendelet a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről. A kiadók és nyomdák államosítása. A Kiadói Tanács, majd a Kiadói Főigazgatóság megalakulása és működése. Kultúrpolitika és kiadáspolitika. A könyvkiadók szakosított rendszere. Nyomdák a szocialista Magyarországon. Az állami könyvterjesztő vállalatok. A kiadáspolitika szabályozásának eszközei, a cenzúra. Az egyes kiadók (a vezetők szerepe, kiadványpaletta, fontosabb sorozatok stb.) A nyolcvanas évek átalakulásai. A privatizációs folyamat kudarcai és sikertörténetei 9

10 6. Politikai hisztériák Bibó nyomán 11/A terem (Petőfi ép. IV. em.), kedd, Oktató: dr. Balog Iván Tematika A probléma: Magyarország, 1867, , 1944, 1956, 1989, 2010 Kényszer és félelem, Hisztéria: felelősség és mártírológia Reakció és forradalom,nacionalizmus Fasizmus, Antiszemitizmus, Zsidókérdés A magyar hisztéria, Népi-urbánus ellentét A közel-keleti hisztériák, A koncepció recepciója és aktualitása 7. Sokarcú nyelvészet VIII. tanterem (BTK, főépület), szerda, Oktató: Prof. Dr. Bakró-Nagy Marianne A kurzus célja, hogy megismertessen mindazokkal a tudományerületekkel, amelyekkel a nyelvtudomány együttműködik az emberi nyelv mibenlétének, működésének és használatának jobb megértése érdekében. Nem a nyelvek általános vagy specifikus grammatikai, szerkezeti stb. tulajdonságainak bemutatására törekszik, hanem arra, hogy a nyelv használatával ismertessen meg a különféle társadalmi és kultúrális kontextusokban. Megmutatja, hogy miként kapcsolódik a nyelv kutatása az akusztikához, a pszichológiához vagy a neurológiához, hogy mi a szerepe a bűnüldözés, a jog vagy a politika vonatkozásában, hogy miként kommunikálunk hangzó nyelv nélkül is, vagy hogy van-e különbség a társadalmi nemek kommunikációja között, azaz másként használja-e a nyelve. 8. Az uráli nyelvcsalád nyelvei Mikola Tibor szeminárium (BTK főépület), szerda, 16:00-17:30 Oktató: a Finnugor Tanszék oktatói A kurzus a magyar nyelvvel rokon ún. uráli nyelvekkel foglalkozik. A nyelvcsalád nyelveinek rövid bemutatása során a hangsúly bizonyos történeti, areális, tipológiai és szociolingvisztikai jegyekre esik, melyek tárgyalásával az uráli nyelvek hasonlóságainak és eltéréseinek bemutatására nyílik lehetőség. 9. Szeged nyelve régen és ma Mészöly szeminárium (SZTE BTK főépület), szerda, 18:00-19:30 Oktatók: dr. Sinkovics Balázs dr. Németh Miklós, Magyar Nyelvészeti Tanszék A kurzuson fölvázoljuk, miként változott a város lakosságának nyelvhasználata az elmúlt évszázadok során. Bemutatjuk, mennyire volt használatos és megbecsült a szegedi ö-ző tájnyelv a városban a korábbi évszázadok folyamán. Jelenleg folyó kutatásunkra támaszkodva összefoglaljuk, hogyan beszélnek Szeged polgárai ma: használják-e a helyi tájnyelvet és annak legfőbb sajátosságát, az ö-zést a város lakói, és hogy milyen különbségek vannak az egyes korosztályok nyelvhasználata között. Bemutatjuk, 10

11 milyen a Szegedre jellemző ö-zés, és miben tér el a vásárhelyitől vagy a makóitól. Azt is szemléltetjük, milyen egyedi sajátosságai vannak a szegedi tájnyelvnek az ö-zésen túl. Szó esik arról is, milyennek értékelik a szegediek a városukra eredetileg jellemző ö-ző nyelvjárást: büszkék rá, vagy éppen szégyellnivalónak tartják, és hogy mitől függ, hogy valaki ö-zve beszél vagy sem. Nyomába eredünk néhány szegedi tájszónak, és végigkísérjük sorsukat: terjedésüket, ismertté válásukat vagy éppen eltűnésüket. Bemutatjuk azt a folyamatot, ahogyan a város nyelvi tájképe megváltozott, és veszített nyelvi egyediségéből (például az utcanevekben és más belterületi tulajdonnevekben). 10. Nyelv és társadalom Tanszéki tárgyaló (AD-025-2) (BTK főépület, fszt.), csütörtök, 14:00-15:30 Oktató: dr. habil. Sándor Klára Hogyan bonthatók ki a társadalmi és kulturális viszonyok a nyelvből? Mi mindent árul el a nyelv egy közösség, illetve egy-egy beszélő hagyományairól, értékrendjéről, beállítódásairól, a másik emberhez fűződő hatalmi viszonyairól, pillanatnyi helyzetértékeléséről? Milyen következményei vannak, hogy a nyelv nem pusztán leképezi, hanem egyben konstruálja is a világunkat? Ezekhez hasonló kérdésekkel foglalkozik ez a kurzus. Célja, hogy hétköznapi életünket meghatározó témakör fölfedezéséhez nyújtson segítséget mindenkinek, akit érdekel a nyelv, a kultúra és a társadalom kapcsolata. 11. Bevezetés a néprajzba I. sz. tanterem (Petőfi ép., fszt.), csütörtök Oktató: dr. Varga Sándor A kurzus a néprajzi alapismeretekbe vezeti be a hallgatókat. Az előadások során a hallgatók betekintést nyerhetnek a magyar és a fontosabb európai néprajzi irányzatok történetébe, forrásaiba (az ókortól egészen a napjainkig), és megismerkedhetnek olyan alapvető irányzatokkal, mint az etnológia, etnográfia, kulturális antropológia stb. 12. Turul a Tórán. Izraelita szimbolikus politika Magyarországon ( ) Bálint Sándor terem (BTK főépület), 16:00-17:30 Oktató: dr. Glässer Norbert A kurzus célja átfogó történeti- és vallásantropológiai képet nyújtani a magyarországi zsidó csoportstratégiák szimbolikus politikai gyakorlatairól a felekezetiesedés idejétől a második világháborúig. Az izraelita felekezet az ezer éves fennállását ünneplő Magyar Királyság területén 1895-ben nyerte el egyenjogúságát a bevett keresztény felekezetekkel. A zsidó közösségek mindenkori államhoz való viszonyulásáról a szétszóratásban (galutban) különböző jelképek tanúskodnak. Egy-egy szimbolikus tartalmakat hordozó tárgy többnyire a vallásgyakorlatba illeszkedett. Olyan vallási tárgyakra kerültek a hatalom jelképei, amelyek részletes kidolgozása vallástörvényileg kevésbé volt előre meghatározott. A kurzus 11

12 sajtóforrások, kiadványok, imakönyvek, aprónyomtatványok, képeslapok és emléktárgyak mentén a modern polgári öntudat, a nemzeti és politikai elköteleződés szimbolikus jelenségeit járja körül a Magyarországi zsidóság körében. A kurzus célja segíteni annak megértését, hogy milyen társadalomtörténeti változásokon ment keresztül a magyarországi zsidóság önmeghatározása, rávilágítani a jelenkori diskurzusok történeti alapjaira, az egyes diskurzuselemek változó kontextusaira és jelentéstársításaira. 13. Néprajzi és antropológiai film Bálint Sándor terem (BTK főépület), hétfő Oktató: dr. Simon András A kurzus során a hallgatók megismerkednek a néprajzi és antropológiai filmezés magyar és nemzetközi történetével, valamint a dokumentumfilm-készítés elméleti és módszertani kérdéseivel. Az órákon több klasszikus néprajzi és antropológiai filmet is megtekintünk. 14. Levéltári források néprajzi és helytörténeti kutatásának lehetőségei Bálint Sándor terem (BTK főépület), hétfő Oktató: dr. Mód László Az írásos források fontos szerepet játszanak a néprajzi kutatásokban, hiszen segítséget nyújthatnak a népi kultúra egy-egy jelenségének az értelmezése során, ha arra vállalkozunk, hogy visszapillantsunk a múltba. Ismernünk kell a levéltárak felépítését, működését ahhoz, hogy képesek legyünk feltárni az adott témára vonatkozó dokumentumokat, az elemzés során pedig érdemes felhasználni a történeti antropológia eredményeit, amelyek segíthetnek értelmezni egy-egy kulturális jelenséget. 15. A magyar labdarúgás válságidőszakai 11/A terem (Petőfi épület, IV. terem), hétfő 18-20, Oktató: dr. Balog Iván Tematika: Kollektív identitás, szolidaritás és rivalizálás: az osztály, a nemzet, az etnikum és a vallás szerepe a labdarúgásban, Futball és állami politika, futball és piac Futballfilozófiák, futballstílusok, labdarúgó-kultúrák: nacionalizmus és hibridizáció A magyar labdarúgás az egyiptomi csapásig : álamatőrizmus és futballkorrupció A profikorszak és az autoriter Horthy-rendszer, mint az első aranykor háttere A fasizálódás, majd a sztálinizmus - mint az Aranycsapat hátországa Az első meghasonlás: a berni vereség, majd 1956 A magyaros foci bukása: Marseille, majd a svédek elleni 3-3 A szocialista profizmus: A magyar erőfutball kudarcai: a követelményrendszer és Irapuato Kultuszok és skizmák: Puskás kontra Kocsis, Albert kontra Varga, Bene kontra Törőcsik Globalizált, tudományos látványfutball a világ élvonalában elmaradt rendszerváltás és etatista visszarendeződés az itthoni labdarúgásban 12

13 13

14 LÁTOGATÓ LAP Bölcsész Szabadegyetem SZTE BTK, 2016/2017. I. szemeszter. név Kurzus címe / oktató Részvétel a kurzuson ,