A FELVIDÉKI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET - AZ J906-J907 ÉVRŐL AZ EGYESÜLET NEGYEDSZÁZADOS TÖRTÉNETE ELÖTERJ E S ZTETETT

Átírás

1 f. ' * l.- ' ^ r ', :. ". 'i', A FELVIDÉKI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET É V K Ö N Y V É - AZ J906-J907 ÉVRŐL ÉS AZ EGYESÜLET NEGYEDSZÁZADOS TÖRTÉNETE ELÖTERJ E S ZTETETT A F. M. K. E. N Y IT R A VÁROSÁBAN J907 AUGUSZTUS 27-ÉN T A R T O T T X X V.É V I RENDES KÖZGYŰLÉSÉN SZERK ESZTETTE CLAIR VILMOS F Ő T IT K Á R BUDAPEST "PÁTRIA IRODALMI VALLALAJ ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNY-TARSASAO 1907

2 A MAGYAR KÖZÖNSÉGHEZ! A nemzetiségi mozgalom végre őszinte szint vallott a Felvidéken. Pánszláv állam a magyar szent korona területén, pánszláv egyházzal, pánszláv iskolával és pánszláv közigazgatással: ez a turóczszentmártoni programm. A F. M. K- E. azért alakult, hogy útját vágja ezeknek a törekvéseknek. Hogy megvédelmezzen másfél m illió tót nyelvű magyar állampolgárt az idegen befolyástól. Hogy a nemzetiségeket a magyar nyelv erejével elválaszthatlanu! fűzze az oszthatatlan magyar államhoz. A czél, a melyet a F. M. K- E. követ, nemcsak a Felvidék érdeke tehát, de érdeke az egész nemzetnek. Húsz éves fennállása óta 55 kisdedóvodát alapított. Ma is harminczöt óvodát ta rt fenn a saját erejéből. Évenkint 2000 vagyontalan tót gyermeket részesít magyar nevelésben. Segélyezi a szegényebb népiskolákat s ingyen tankönyvekkel látja el a szegénysorsú tanulókat. Megjutalmazza a magyar nyelv tanitása körül érdemeket szerzett tanítókat. Népszerű olvasmányokkal ajándékozza meg az ifjúságot, mely az iskolából az életbe kerül. Nemzetiségi vidékeken magyar dalosköröket szervez, a melyek a magyar dalt és magyar zenét kultiválják. Nép- és közkönyvtárakat á llit fe l a magyar-tót nyelvhatáron. Szemmel tartja a nemzetiségi izgatókat s a magyar kultura hatalmával ellensúlyozza törekvéseiket. Vagyona alig kétszázezer korona, évi szükséglete ellenben meghaladja a nyolczvanezer koronát. Nagyon reá van utalva tehát a magyar társadalom anyagi támogatására. A F. M. K- E. hivatása: egy második honalapitás Magyarország felső megyéiben, az elszegényedett, vagyontalan, nyomorral küzdő tót lakosság között. Ez a szerencsétlen, megtévesztett, de becsületes és erkölcsi alapjaiban megbízható nép még nincs elveszve a magyarságra nézve, ha megmentésében a magyar társadalom segítségére siet a F. M. K f.-nek. Magyar véreink, a kiktől sohasem kért áldozatot hiába semmiféle hazafias ügy, bizalommal fordulunk hozzátok. Iratkozzatok be egyesületünk alapitó, örökös, rendes vagy pártoló tagjai közé! Járuljatok filléreitekkel hazafias nagy munkánkhoz! Minden fillér, a melyet adtok, egy-egy tégladarab, a melylyel hozzájárultok a magyar nemzeti állam kiépítéséhez. NYITRA, évi julius hó 27-én. 1 CLAIR VILMOS, a F. M. K. E. főtitkára. DR- G YÜRKY OÉYZA, a F. M. K. E. iigyvezefő alelnöke.

3 520, tqöt: FELVIDÉKI M AG YAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET (T- - \ o / a m e g h ív ó A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület évi aiiguszlus 27-én d. e. 11 órakor Nyitra városában tartja meg XXV. évi rendes közgyűlését a melyre az egyesület összes alapitó, örököd, rendes és pártoló tagjait van szerencsénk tisztelettel meghivni. A közgyűlés napífend e: 1. Ügyvezető alelnök megnyitója és beszámolója az egyesület negyedszázados munkásságáról. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére három egyesületi tag kiküldése. 3. Az egyesület védnökének és elnökének megválasztatása s ennek nyomán az elnök székfoglalása. 4. Árpád vezér emlékezete, halálának ezredik évfordulója alkalmából. Emlékbeszéd, tartja Czobor László orsz. képviselő. 5. Az elnökség évi jelentése és az igazgató-választmány határozati javaslatai. 6. Az egyesület évi összzárszámadása és a vonatkozó törvényszerű fölmentvény megszavazása. 7. Az egyesület évi összköltségvetésének megállapítása. 8. Az évi közgyűlés helyének meghatározása. 9. A központi pénztárosi állás betöltése. 10. Indítványok, a melyek az alapszabályok 16. -a. értelmében az elnökséghez szabályszerű időben beérkeztek. Nyitra, julius 25-én. C laíf Vilmos, a F. M, K. E. főtitkára. D r. Györfcy Géyza, ügyvezető alelnök.

4 AZ IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNY a közgyűlést megelőzőleg, évi augusztus hó 26-án d. u. 3 órakor, Nyitra városában, a városháza közgyűlési termében ülést tart, hogy a közgyűlés tárgyait előkészítse. Tudnivalók. Az egyesület tagjainak, a kik a központi igazgató^választmány augusztus 26-án d. u. 3 órakor megtartandó s a közgyűlést előkészítő ülésén részt akarnak venni, augusztus 26-án, Budapest felöl d. e. 11'^^ órakor vagy legkésőbb 3 órakor, Zsolna Lipótvár felől pedig legkésőbb déli 12'^^ órakor kell Nyitrára érkezniök. A beszállásoló bizottságnak a nyitrai pályaházban irodája lesz, mely az érkező vendégeknek rendelkezésére áll. Augusztus 26-án este 7 órakor, a központi igazgató-választmány ülése után, a püspöki Sziget vendéglőjében ismerkedési estély (étkezés étlap szerint) és esti ünnepély a Nyitra-folyón. Ugyanekkor a város és a püspöki vár kivilágítása és örömtiiz a zoborhegyi ezredéves emlékoszlopnál. Augusztus 27-én délelőtt ünnepélyes isteni tiszteletek a külömböző felekezetek templomaiban. Délelőtt 11 órakor a F. M. K E. XXV. évi közgyűlése. Délután 1 órakor ünnepi ebéd a Sörházkertben. (Egy teriték ára, italok nélkül, 5 korona.) Este 6 órakor kirándulás a zoborhegyi zárdába s ott vacsora étlap szerint. FIGYELMEZTETÉS. Mindazokat az eg^yesülctí tagokat, a kik a közgyűlésen fésztvenní óhajtanak, tisztelettel fölkérjük, hogy ezen szándékukat AUGUSZTUS 24-íg bezárólag a F. M. K. E. K Ö Z P O N T I IRODÁJÁBAN (Nyitra), CLAIR VILMOS FŐ TITK Á R czímén bejelenteni szíveskedjenek. KÉSŐBB JELENTKEZŐK MEGFELELŐ ELSZÁLLÁSOLÁSÁÉRT N EM VÁLLALUNK FELELŐS- SÉGET A F. M. K. E. ELNÖKSÉGE.

5 ? (A F. M. K- E. huszonötéves története.) Boldogemlékü Oriinwald Béla, Zólyom vármegye halhatatlan nevű alispánja, évben A Felvidék" czimmel egy politikai tanulmányt irt. A röpirat, amely Carlyle ismeretes nagy mondását fogadta el jelszavául, hogy a legkoldusabb igazság többet ér a legkirályibb hazuságnál", nagy feltűnést keltett a politikai világban. Grünwald statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a tótság akkor a magyar állam lakosságának majdnem egy hatodrészét képezte s már enhdl az aránynál fogva is a legkomolyabb figyelmet érdemli. Mert ha velünk van: erő, ha ellenünk van: veszély", mondja nagy prófétai ihlettséggel. Majd a magyar nemzet történelmi múltjával és a magyar faj jövendő hivatásával foglalkozva, a következő munkaprogrammot jelöli ki a magyarság számára: A mi missziónk nem az, hogy hódítsunk, terjeszkedjünk az országon kivül. A mi missziónk nem utal bennünket az ország határain túl. A mi missziónk az ország határán belül van s abban áll, hogy töltsük be ezt az államot a legvégső határáig. Foglaljuk el benne azt az állást, a melyet elfoglalni számunk, vagyoni, erkölcsi és szellemi túlsúlyúnk, történelmi jelentőségünknél fogva elfoglalni jogosítva vagyunk. Hassuk át az egész országot a magyar nemzeti szellemmel; a magunk és az emberiség érdekében emeljük magunkhoz és nemesítsük meg az országban lakó idegen és elmaradt népfajokat; szilárdítsuk meg a magyar államot, biztosítsuk jövő fennállását; törjünk meg mindent, a mi a magyar államra nézve veszélyes lehetne és tartsuk fenn az állammal együtt ezt a nemes magyar fajt; ne engedjük elpusztulni, megsemmisülni mélyen alatta álló népfajok által; ne engedjük, hogy szolgaságba jusson ott, a hol egy évezreden át ural

6 kodott s uralkodhatott volna mindörökké. A magyar nemzet missziója és legmagasabb czélja: fenntartani magát uralkodó elemként az önálló magyar államban. Ez a mi missziónk, a mely nem olyan fényes ugyan, mint Európa nagy nemzeteié, de ránk nézve a legnagyobb. Mert a magyar állam bukása a magyar faj bukása volna, a melyből nem emelkedhetünk fel soha többé. A magyar állam fennállása ránk nézve az élet, bukása pedig a halál, a melyből nincs föltámadás". Ugyancsak ez időben jelent meg a Protestantizmus és pánszlávizmus" czimü röpirat, a mely megdöbbentő számadatokkal bizonyította be, milyen nagy hódításokat tett a Felvidéken a pánszlávizmus. Mindkét vészkiáltás megtalálta útját a Felvidék magyarjainak a szivéhez. Három évvel később Libertiny Gusztáv Nyitravármegye kir. tanfelügyelője már zászlót bont s a N yitra és Vidéke újévi czikkében, néhány hónappal utóbb pedig Orbók Mór tanár a Pozsonyvidéki Lapok egyik czikkében lelkes szavakban hivják fel a Felvidék hazafias magyar közönségét, hogy a pánszlávizmus veszedelme ellen egy Felvidéki M agyar Nemzeti Egyesiilet-hQn tömörüljön Az egyesülés eszméje, napról-napra hódit. A felvidéki vármegyék jobbjai sürüen tanácskoznak az egyesület megalapitásának módozatai fölött, a mikor Oalgócz nagyközségben Libertiny Gusztáv és Orbók M ór együttes szerkesztésében 1882 márczius 1-én, a tavasz ébredésével, megjelenik a Felvidéki Nemzetőr. Az uj lap harczias programmot ad. HFőfeladata lesz úgymond a Felvidéken szervezett pánszláv liga működésének megbénítása, a pánszláv vezérek és tényezők leálczázása, üldözése és törekvéseik ostorozása, továbbá a Felvidék megmagyarositása és a Felvidéki M agyar Nemzeti Egyesület eszméjének megtestesítése, a melynek czélja és hivatása volna a pánszlávizmus hidrafejét levágni, az organizált ligát szétrobbantani, véglegesen megsemmisíteni s a Felvidék gyökeres megmagyarositásának nagy munkájához komolyan hozzálátni, hogy Magyarország földrajzi határai közötit minden lélek ne csak szivében és vérében, de nyelvében is tiszta magyar legyen". A Felvidéki mutatványszámába Libertiny Gusztáv Vállat a vállhoz! czimmel az alakítandó egyesület érdekében lelkes czikket irt, a melyben erélyes szavakkal tett szemrehányást a Felvidék magyarságának, hogy nemzetisége és nyelve iránt hideg közönyt tanúsít s ama fatalizmusnak hódol, hogy hazánk alkotmánya elég biztosítékot nyújt nemzetiségünk fennmaradására is, holott mindennap észlel

7 hetjük, hogy a pánszlávizmus veszedelme szabad levegőhöz szokott hegyeinket és völgyeinket elborítja, hogy Szakolcza és Turóczszentmárton nyomdái olyan szellemi táplálékkal árasztják el tót népünket, a mely vérévé válva, benne a Szent-lstván birodalmához való tartozandóság érzületét megöli". Egyben felhívta a magyarságot, hogy a mig nem késő, szervezze meg a nemzeti szellemű társadalmat, a mely nemzeti nyelvünk hatásos terjesztése és népoktatásunk nemzeti szellemben való fejlődése érdekében következetesen és szünet nélkül dolgozzék és cselekedjék. És hogy a Felvidéki Magyar Nemzeti Égyesület fölvetett eszméje amolyan kiáltó szó ne legyen a pusztában, a mely visszhang nélkül hangzik el, a Felvidéki Nemzetőr mindjárt a megalakítandó egyesület alapszabálytervezetét is előterjesztette, de sőt megindította a taggyüjtést is és közhírré tette, hogy Pünkösd hetében már az alakuló közgyűlést is meg kell tartani Pozsonyban. Libertiny Gusztáv ezen határozott és szinte ellentmondást nem tűrő hazafias fellépésének csakhamar meg volt a kedvező hatása. A Felvidéki Nemzetőr alig egy héttel később.megjelent második számában már 50 rendes taggal számol be. Érdekes megemlíteni, hogy a mozgalom két megindítója után az első rendes tag Weisz B. Ferencz kir. tanácsos, fővárosi bizottsági tag (Budapest), az első alapitó tag pedig Schmertzing Adolf báró árvamegyei, később nyitramegyei földbirtokos voltak. Nyitravármegye törvényhatósági bizottsága első volt a felvidéki vármegyék között, mely az egyesület tervezetét 1882 május 8-án tartott közgyűlése elé vitte s elhatározta, hogy az alakítandó egyesületbe mint alapító tag lép be s példájának követésére a szomszéd törvényhatóságokat átiratilag fölhívja. A mozgalomnak ez a váratlan fejlődése csakhamar magára vonta az ellentábor figyelmét. Tátránk védelme és dicsősége czímmei meg is jelent Szakolczán egy tótnyelvü röpirat, a melynek egy míavai irtványos" álnév mögé rejtőzött szerzője, a hírliedt Húrban fia, vakmerő támadást intézett a magyar nemzet s a magyar állameszme ellen, azzal vádolván a magyarságot, hogy elrabolta a Maticza vagyonát. Ámde sokkal erősebb volt már akkor a mozgalom, semhogy hasonló ellenséges támadások azt megakaszthatták volna. A Felvidéki Nemzetőr minden egyes száma százszámra közölte az uj tagok neveit, a vidéken pedig mulatságokat rendeztek a hazafias czél javára, a melyek jelentékeny összegekkel növelték az egyesület alapvagyonát. Első volt ezen a téren Privigye nagyközség derék és hazafias ifjúsága, a melynek majálisa 68 forintot jövedelmezett az egyesületnek.

8 Ezen hazafias agitácziónak sikerült végre elérni azt, hogy a Felvidék hazafias társadalmának minden rétege kész volt az eszme megvalósításának szolgálatába lépni, annyira, liogy még ugyanazon évben, egy Felvidéki Magyar Nemzeti Egyesület alakítását czélzó felhívás következtében, Pozsony-, Nyitra-, Trencséii-, Hont-, Nógrád-, Árva-, Liptó-, Turócz-, Bars- és Zólyomvármegyékből és Selmeczbánya szab. kir. városból 700-an jelentették be az egyesületbe való belépésüket. A megindult mozgalom élére ekkor szerémi Odescalchi Gyula herczeg állott és már 1882 nov. 28-án az ő elnöklete alatt tartották meg Nyitrán az egyesület szervezése és az alapszabályok megállapítása czéljából az első tanácskozmányt, amely az alapszabályokat végleg megszövegezte. Igen érdekes, hogy ezen az értekezleten többen, köztük Lehóczky Lajosturóczvármegye és Szalavszky Gyula Nyitravármegye alispánjai, hevesen ellenezték, hogy az egyesület magát magyar közművelődési egyesületnek nevezze, opportunusabbnak tartva, ha egyszerűen a Felvidéki Közművelődési Egyesület czimét választja. Hosszú vita után s néhány szavazat kivételével, dr. Bangha Sándor és Arányi Antal indítványaira, a szervező gyűlés a Felvidéki M agyar Közművelődési Egyesület czimet fogadta el Miután a kormány a szervező gyűlésből fölterjesztett alapszabályokat 1883 január 27-én a bemutatási záradékkal ellátta és jóváhagyta, Odescalchi Gyula herczeg, mint ideiglenes elnök, 1883 február 15-én kibocsátotta a taggyűjtő íveket. A következő hónapok a taggyüjtésnek voltak szánva, a mely, bár nem mondható kedvezőtlen eredményűnek, mégsem hozta meg a tagoknak várt sokaságát november 20-ika a Felvidék kulturális éleiének nevezetes napja volt. Ezen a napon tartotta meg az immár megalakult F. M. K. E. I. évi rendes közgyűlését N yitra városában, Odescalchi Gyula elnöklete alatt, a melyen az egyesület alapítása körül kiváló érdemeket szerzett Libertiny Gusztáv kir. tanácsos, mint ideiglenes titkár bejelentette, hogy az egyesületnek 2056 rendes és 28 alapitó tagja van és bevételei a közgyűlésig 1017 frt 83 krt tettek. A közgyűlés elhatározván, hogy az egyesület védnökéül a nemzeti ügyért s minden nemes és hazafias ügyért lelkes József Főherczeg Ö császári és királyi Fenségét kéri föl, egyben megválasztotta az egyesület első tisztikarát is a következőkben : Odescalchi Gyula herczeg, elnök, Szalavszky Gyula és Lehóczky Lajos alelnökök, Tóth Lajos titkár. Hajdú Géza jegyző, Mercáder Ede pénztárnok.

9 Mindjárt a megalakulás után, sajnálatos esemény történt. Az egyesület pozsonyvármegyei és városi tagjai, a kik addig élénk részt vettek az egyesület megalapításában, a fölött való méltatlankodásukban, hogy az egyesület Nyitra városát s nem a mint az eredetileg tervezve volt Pozsony városát választotta székhelyéül, Pozsony sz. kin városra és a vármegyére kiterjedő hatáskörrel, egy önálló közművelődési egyesületet alapítottak. Pozsonyi M agyar Közművelődési Egyesület czimmel, a mely 1883 deczember 17-én már meg is alakult s egyszerre 153 tagot vont ki a F. M. K. E. kötelékéből. Hiába hivatkozott a F. M. K. E. elnöksége a felvidéki kisebb megyék szomorú viszonyaira, hiába utalt arra, hogy seni Turócz, sem Árva, sem Liptó megyék, magukra hagyatva, néni képesek az ott fészkelő pánszlávizmussal sikerrel megküzdeni, a pozsonyiak mereven ragaszkodtak a kilépéshez, úgy hogy az egyesület a békesség kedvéért végre is engedni volt kénytelen Az egyesület évi munkásságát a vidéki választmányok szervezése merítette ki. Minden vármegyében, a mely csatlakozott az egyesülethez, csakhamar külön-külön választmányok alakulnak, az illető vármegyére kiterjedő működési körrel, de a nyitrai központ fönhatósága alatt. Egymás után alakulnak meg, január 6-án a Selmeczbánya városi és vidéki választmány, január 22-én a nyitravármegyei, január 30-án a trencsénvármegyei, január 31-én a liptóvármegyei, február 13-án a barsvármegyei, február 16-án a turóczvármegyei, április 21-én a zólyomvármegyei, május 22-én a nógrádmegyei és hontvármegyei választmányok. Megkiséreltetett az alakulás Árvavármegyében is, de eredménytelenül. Az egyesület első igazgató-választmányi ülését 1884 anuár 31-én tartotta meg Nyitrán, a melynek eredményekép a kormány megengedte az egyesületnek, hogy az országos czimert a hivatalos pecséten használhassa s hogy tagjaival és hivatalos szerveivel portómentesen levelezhessék. Az igazgató-választmány ugyanakkor kebeléből külön-külön bizottságokat küldött ki a hazafias irányú könyvek terjesztésének, valamint a kisdedóvási és iskolaügyeknek s a népszerű felolvasások rendezésének tanulmányozására. Egy másik, április 2Q-én tartott igazgató-választmányi ülés pedig elhatározta, hogy nyilvános felolvasásokat rendez, magyar műkedvelő társaságokat alakit s az idegen nyelvű czégtáblák és üzletfeliratok megmagyarositását figyelmébe ajánlja a vidéki választmányoknak. Tagokban és anyagiakban már jelentékenyen megerősödve,

10 1884. junius 21-én tartja meg az egyesület II. évi rendes közgyűlését Selmecz-BéLabánya szab. kir. bányavárosban. A közgyűlés, a melyet Lehoczky Lajos alelnök vezet, köszönettel fogadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, a melyben kilátásba helyezi, hogy az egyesület által felállítandó óvodák mindegyike részére két-háromszáz forint évi segélyt engedélyez s lelkesedésében Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minisztert az egyesület tiszteletbeli tagjává választja. Az egyesület ezúttal állapítja meg első költségvetését. Óvodák szervezésére irtot, néptanítók jutalmazására pedig 1100 frtot irányoz elő. Összes előirányzata 5722 frt bevétel és 3650 frt kiadás. A közgyűlés fölkérte Selmecz-Bélabánya szab. kir. bányavárost, hogy az egyesület támogatása érdekében az összes hazai törvényhatóságokhoz intézzen átiratot. A város készséggel teljesítette a kérést és meg kell vallanunk, hogy különösen ennek az átiratnak köszönhetjük, hogy az egyesület alapító tagjai közé az országnak olyan sok törvényhatósága számítható. Időközben Tóth Lajos titkár, az egyesület székhelyéről elköltözvén, ezen állásáról lemondott s az igazgató-választmány a titkári állásra Adamovich Bálintot helyettesítette, a ki azonban csak néhány hónapig viselte ezen tisztséget s azután szintén lemondott Az egyesület III. évi rendes közgyűlését 1885 május 31-én, Trencsén-Tepliczen, a Felvidék magyar közönségének élénk részvétele mellett tartja meg. Az elnöki széket ezúttal Szalavszky Gyula alelnök foglalja el, a ki nagyszabású beszéddel nyitja meg a közgyűlést, Odescalchi Artííur herczeg és Libertiny Gusztáv pedig jelentést tesznek árvamegyei kiküldetésükről, a melynek eredményeképen a közgyűlés elhatározza, hogy Námesztón, Turdossínban és Trsztenán, továbbá Nagyfaluban, Hodrusbányán, Znováralján, Zay-Ugróczon és Lakácson kisdedóvókat állít föl. A közgyűlés az évi zárszámadást frt bevétellel, frt kiadással és frt vagyonnal, az évi költségvetést 10.0Q3-Q4 frt bevétellel és 4410 frt kiadással megállapítja, az egyesület titkárának pedig Rudnay Béla nyítravármegyei tisztviselőt választja meg. Élénk vitát keltett ezen a közgyűlésen a selmeczbányai választmány indítványa, az alapszabályok olykép való módosítása iránt, hogy a közgyűlés engedelmével, a központi igazgató-választmánytól függetlenül s önálló hatáskörrel, vidékenkint fiókegyesületek alakulhassanak, a melyek a területükről befolyó tagdijakat és egyéb jövedelmeket egyharmadrészben önállóan használhatják föl, az alapítványokat s jövedelmeik kétharmadát azonban a központi pénztárba kötelesek

11 beszolgáltatni. Az indítvány ellen, Kubicza Pál trencséni főispánnal az élén, a ki a központi szervezet előnyeit meggyőzően fejtegette, tekintélyes párt foglalt állást, azonban a közgyűlés többsége azt elfogadta. Mindazáltal az alapszabályok mégsem módosíttattak, mert a belügyminiszter azok jóváhagyását megtagadta, de egyben arra utasította az egyesületet, hogy a vidéki választmányok ügykörét fejleszteni igyekezzék. Az évközben megtartott igazgató-választmányi üléseken az egyesület többek közt, Odescalchi Arthur herczeg indítványára, kifejezte azt a kívánságát, hogy a magyar közművelődési egyesületek, a közös feladatok megbeszélése és egy országos szövetség megalakítása czéljából, nagygyűlésre hívassanak össze. Nevezetes esztendeje volt az egyesület történetének ez az év, különösen azért, mert ebben az évben kezdette meg kulturális tevékenységét az egyesület, azzal, hogy első kisdedóvóit Ndmesztóés Ttírűossin árvamégyeiközségekben október napjain megnyitotta, a liptórózsahegyi és nagytapolcsányi kisdedóvók számára pedig frt segítséget szavazott meg Ez volt a kezdet, a melyet a következő évben már a kísdedóvók alapításának egész sorozata követett. Egymás után nyíltak meg az egyesület ó v ó i: Hodrusbányán (1886 január 4.), Nyítra-Novákon (1886 október 14), Trsztenán (1886 november 3.), Szeniczen (1886 november 15.), a bakabányai, gácsfalusi, verbói, nagytapolcsányi, vágujhelyi, lakácsi, nagysurányi és liptórózsahegyi óvókat pedig segélyezi az^ egyesület. Azonkívül tanfolyamokat rendez a felnőttek számára: Breznóbányán, Zólyomban, Ó-Turán, Verbóczon, Pöstyénben, Prívigyén és Verbón; a tanítók jutalmazására 1500 frtot fordít, az elemi iskolai tanulók közt 81 darab jutalomkönyvet oszt ki, színpártoló egyesületeket alakit stb. Az egyesület 1886 julius 17-én Balassa-Oyarmaton tartja meg IV. évi rendes közgyűlését, a mely alkalommal a Oyürky Ábrahám gróf főispán által rendezett fényes bál 1341 frtot jövedelmez egy Nógrád-megyében, Málnapataka községben alapított óvó költségeire. A közgyűlésen, a melyen Szalavszky Gyula elnököl, az egyesületi pénztáros, a mily büszkeséggel jelentette be, hogy az egyesületnek 3199 tagja van, 3009 rendes és 193 alapító tag, époly panaszos hangon állapította meg, hogy a hátralékok immár 6428'55 frtra rúgnak.

12 Közművelődési szempontból nem kevésbé termékeny az év. Az egyesület mindössze egy iij óvót nyit ugyan, Kpvarcz nyilramegyei községben, a melyet a Vágner-testvérek kiváló érdeklődése és nagylelkű áldozatkészsége folytán, november 1-én adnak át hazafias rendeltetésének, de a segélyezett óvók száma a breznóbányai, baáni, libetbányai és holicsi óvókkal szaporodik, a melyeket évi 450 frttal támogat az egyesület. A felnőttek tanfolyama erős tényezője a magyarosodásnak, ugyanazért az egyesület újabban Zólyom-Brézón, Kis-Oaramon, Bikáson, Szakolczán, Zsámbokréten és Sopornyán szervezi a mozgalmat. Az egyesület V. évi rendes közgyűlése, a melyet 1887 augusztus 26-án Beszterczebánya városban tart meg, a F. M. K. E.-nek bár lassú, de folytonos erősödéséről tesz tanúságot. Az anyagi segélyforrások nagy hiánya még nem engedik, hogy a működés a művelődés összes tényezőire kiterjesztessék, ugyanazért a fősuly kisdedóvók alapítására helyeztetik, a mi úgy az egyeseknek, mint a kormánynak egyesületünk irányában tanúsított nagyobb áldozatkészsége folytán, egyre kedvezőbb eredménynyel biztat. Az egyesület vagyoni izmosodásának a jele, hogy a tanitók jutalmazására 950 frtot fordíthat s azonkívül 135 drb jutalomkönyvet oszthat ki az elemi iskolák kiválóbb tót anyanyelvű tanulói közt Általában az a vélemény, hogy az egyesületnek 1888 augusztus 22-én Körniöczbányán megtartott VI. évi rendes közgyűléséig terjedő idő képezi az egyesület működésének első szakát. Hogy ezen hat év alatt az egyesület valamelyes nagyobb tevékenységet nem fejthetett ki, annak az az oka, hogy a működés fősulya az anyagi erők fejlesztésére, a szervezkedésre, az egyesület irányában való érdeklődésnek felébresztésére és fokozására irányult. De hogy a vezetés élén álló lelkes férfiak ezen időszakban kifejtett tevékenysége vetette meg az alapot, melyre támaszkodva lehetséges volt a jövőben egyéb feladatok megvalósítására is vállalkozhatni, mi sem igazolja fényesebben, mint az a tény, hogy az egyesület vagyona 1887 deczember 31-én '87 frtra, az alapitó tagok száma 235-re, a rendes tagok száma 3476-ra szaporodott és hogy az 1882 évtől a körmöczbányai közgyűlésig terjedő hat év alatt frtot fordított az egyesület magyar közművelődési czélokra. A körmöczbányai közgyűlésen megejtett tisztujitás alkalmával elnöknek Szalavszky Gyula, alelnöknek Rudnay Béla, titkárnak dr. Oyíirky Qéyza lettek megválasztva s a Felvidéki

13 11 Nemzetőrt az egyesület vette tulajdonába. A közgyűlést ezen elhatározásában egyrészt a Felvidéki Nemzetőrnek a múltban az egyesület alapítása körül szerzett érdemeinek elismerése, másrészt annak általánosan érzett szükségessége vezérelte, hogy az egyesület működéséről a tagok és a közönség folyton értesülve legyenek s hogy az évenként tartatni szokott közgyűléseken kivül is legyen kapocs, mely a kilencz vármegyében és egy városi törvényhatóság területén szétszórt tagokat összefűzze és szellemileg folytonosan együtt tartsa. Mert tagadhatatlan tény, hogy a múltban a Felvidéki Nemzetőr volt az, mely a nemzeti kulturmozgalom iránt addig érzéketlen Felvidéken a F. M. IC E.-t életre ébresztette s később is -hasznos szolgálatokat tett a közművelődési egyesület űgyeine.k. De nevezetes ez az év az egyesület történetében azért is, mert egyszerre nyolcz kisdedóvó nyilt meg az esztendő folyamán. Egymásután kezdték meg hazafias működésüket a verebélyi (április 1.), a kiszucza-újhelyi (április 10.), az oszlányi (április 12.), a várnai (április 20.), a vittenczi (április 2^.), a beczkói (május 1.), a predméri (junius 8.), a czabaji (julius 15.) és a znióváraljai (deczember 1.) kisdedóvodák. A trencsénmegyei kiszucza-ujhelyi és várnai óvodák alapítását gróf Csáky László v. b. t. t. nagylelkű áldozatkészsége tette lehetővé, a ki a két óvó fentartására egy frtos alapítványt tett s az óvókat egyesületünk felügyelete és ij;azgatása alá helyezte. Az egyesület azonkívül évi segélyben részesítette a kolosi, holicsi, prívigyei, nagybéliczi és szkacsányi óvókat, Nyítra vármegyében pedig több gyermekmenedékházat létesített Egyesületünk tevékenységének fősulyát a következő évben, 1889 szeptember 4-én Ipolyságon megtartott V II. közgyűlés is kisdedóvók létesítésére rendelte fektetni, mert az óvók létesítését nemcsak a nagyközönség helyeselte, hanem a választmányok és egyes községek is tömegesen folyamodtak uj óvók felállításáért. Ebben az esztendőben nyilt meg, május 21-én, az egyesület zólyomradványí óvodája s ezzel az egyesület által alapított és fentartott óvók száma huszonkettőre emelkedett. A kísdedóvodák működésének szabályozása czéljából, a választmány foglalkoztatási tervezetet is készített, mely szakférfiak által helyesnek találtatván, a közgyűlés által elfogadta'.ott. Miután Liberlíny Gusztáv a Felvidéki Nemzetőr szerkesztésétől időközben visszalépett, az Ipolysági közgyűlés a lap szerkesztésével dr. Oyürky Oéyza, Dombay ÍEde és

14 12 Simonffy Gyula igazgató választmányi tagokat bizta meg, kik közül a két utóbbi még az 1889 év folyamán Nyitráról eltávozott s a lapot 1890 decz. hó végéig dr. Oyürky Géyza, majd az 1891-ik évben dr. Kostenszky Géza szerkesztette. Az egyesület 1889 junius 16-tól 25-éig Nyitrán kisdednevelési kiállítást rendezett és egyszersmind hivatalosan részt vett a Budapesten 1889 augusztus 8-án megnyitott országos kisdednevelési kiállításon, melyen 16 egyesületi óvó, 5 segélyezett óvó és a pjerg-szélaknai gyermekjátékfaragászati tanműhely volt képviselve. A Felvidék szegénysorsú népének megélhetését biztosítandó és megkönnyítendő, tervbe vette az Ipolysági közgyűlés a házi-ipar fejlesztését is. A Felvidéki Nemzetőr ismételten felhívta az egyesület intézőinek figyelmét arra, hogy a Felvidék egyes vidékein a nép munkaképes része csak nyáron dolgozik, télen pedig henyél, s Így egyesületünk hazafias hivatása a népnek állandó munkát biztosítani. Rámutatott azon áldásos működésre, melyet néhai Záhora József volt szélaknai plébános kifejtett, a ki csekély anyagi segélylyel Szélaknán gyermekjátékkészitő tanműhelyt létesített, ezen műhelyben éves fiukat a fafaragászatban kitanitott s módot és alkalmat nyújtott nekik ezen iparszerű foglalkozás elsajátításával kereseti forrásra szert tenni és megélhetésükön könnyíteni. Miután pedig a fában dús Felvidéken a legkönynyebben meghonosítható népipar az, mely fából készült czikkek előállításával foglalkozik és miután Záhora József készséggel ajánlkozott arra is, hogy tanműhelyébe kiképeztetés czéljából 10 Írni és olvasni tudó éves gyermeket felvesz, az egyesület feliratilag kérte meg a kereskedelmi minisztert, hogy a Szélaknán kitanitandó 10 tanoncz eltartási és felszerelési költségeinek, valamint egy Nyitra vármegyében létesítendő másik tanműhely költségeinek fedezésére állandó államsegélyt engedélyezzen. Baross Gábor kereskedelmi miniszter lelkes buzgósággal karolta föl az eszmét és értesítette az elnökséget, hogy az egyesület azon közgazdaságilag fontos törekvését, mely szerint a Felvidéken házi ipart terjeszteni és fejleszteni, nevezetesen pedig a gyermekjátékipar meghonosítására két tanműhelyt felállítani szándékozik, örömmel üdvözli és hajlandó e tanműhelyeket a jövő év folyamán háromezer forint erejéig segélyezni. Ha a törvényhatóságok és a társadalom szintén hajlandó lesz ezen üdvös czélhoz lehetőleg hozzájárulni, a miben, tekintve az üdvös czélt, nem kételkedik, ez esetben a szóban forgó tanműhelyek a leghelyesebb alapon, az állam és az érdekeltség támogatása mellett lesznek létesíthetők. A miniszteri leirat örömmel töltötte el az egyesület

15 13 vezető tényezőit, mert azzal a kormány hivatalosan is elismerte az egyesület törekvéseinek helyességét. Az egyesület programmszerü tevékenységének és sikereinek jelentékeny tényezője volt ugyanis annak az iránynak a felkarolása, a melynek megvalósítását a kereskedelmi miniszter lehetővé tette. Mert az bizonyos, hogy az egyesület működése iránt a Felvidék tót népének egy nagy része bizalmatlansággal viseltetik, czéljai iránt tévedésben van és ezen tévedésében a nemzetiségi izgatok bujtogatásai által megerősittetik. A legalkalmasabb eszköz arra, hogy a nép ezen tévedéséből kiragadtassék s egyesületünk valódi törekvései és czéljai iránt felvilágosittassék, abban rejlik, ha a népnek uj megélhetési források nyittatnak és anyagi helyzetének javítására mód nyujtatik. Ha a nép belátja, hogy a közművelődési egyesület nem ellensége, de barátja, ha belátja, hogy egyesületünk a magyar szó mellett kenyeret is nyújt, akkor megérti törekvéseinket és bizalommal viszonozza áldozatainkat. Másik kiemelendő mozzanata a leiratnak annak az elvnek hangoztatása, hogy az egyesületünk által kezdeményezett fontos közgazdasági törekvések megvalósítására a leghelyesebb alap az'állam és társadalom együttes működésében rejlik. A kereskedelmi miniszter állainsegélyével az egyesület Nyitra vármegyében Novák községben gyermekjáték készítő tanniiihelyt létesitett, a melynek az volt a czélja, hogy a fából házi iparilag készíthető gyermekjátékok gyártását tanítsa, hogy azután a község lakossága ezt a hasznos foglalkozást iparszerüleg folytatiiassa. A tanműhely, Bossátiyi József plébános és egy iparművészeti iskolát végzett tanító vezetése alatt, Novákon 18Q1 szeptember hóig működött. Minthogy azonban Novák község és vidékének lakossága mezőgazdaságból él s így az ottani szegényebb nép is a mezőgazdasági munkáknál bő kereseti forrásra talál, a tanműhely 1891 október havában Chvojnícza községbe helyeztetett át, melynek németajkú népe, szorgalma daczára is, igen szegény, folyton ínséggel küzd, nyáron az Alföldön keres munkát, télen pedig már régi időktől fogva faszerszámokat készít; lakossága tehát sokkal több hajlammal bír, de inkább is rászorul az ezen iparágból várható keresetre. Chvojníczán egy e czélra megvásárolt és átalakított malom lett a tanműhely íiajléka és az apostoli buzgalmu plébános maga szerelte fel a legújabb szerkezetű gépekkel és eszközökkel. A kiképzett növendékeknek azonban foglalkozást kellett adni. Miután pedig a gyermekjátéknak készítése részben gyárszerü telepeket igényel, belátták, hogy a vidéknek nagyobb mértékben javára az intézet csak úgy válhatík, ha a Í<itanitott munkásoknak ott helyben leendő további foglalkozása bíztosittatik. De a tanműhely a számos

16 14 megrendelésnek is csak úgy képes megfelelni, hogy ha felszerelése tetemesen nagyobbittatik és forgótőkével elláttatik. E czélból tervbe vétetett egy részvénytársaság alakulása, mely a tanmühelylyel kapcsolatosan 40,000 forint alaptőkével gyárat létesít és a játékszereket és fafaragászati czikkeket nagyobb arányokban fogja előállitani. Ez azonban már a következő évek feladatai közé soroztatott. Az egyesület ezenkívül foglalkozott a felvidéki községeknek visszamagyarositása kérdésével s eziránt átiratilag fordult a törvényhatóságokhoz, a melynek eredményeképen Zólyomés Barsmegyékben, később pedig a többi vármegyékben is, a visszamagyarositás meg is történt. A magyar színészet jövőjének a Felvidéken való biztosítása érdekében, az egyesület felhívta a működési területéhez tartozó vármegyéket, hogy csak a F. M. K. E. fenhatósága alatt álló s ennek erkölcsi támogatását bíró színtársulatnak adjanak jövőben előadási engedélyt s annak megélhetését a területeiken megalakítandó szín pártoló egyesületek utján biztosítsák. Miután a törvényhatóságok nagy többségének ez a terv kiválóan tetszett, az egyesület ki is választott két színtársulatot, melyek mint a F. M. K. E. színtársulatai járták be a felvidéki vármegyéket, ez a kísérlet azonban részint a vállalkozó igazgatók anyagi föltételeinek elégtelensége, részint előre nem látható okok miatt nem vált be s az egyesület a felvidéki színészet kérdésével egyelőre nem is foglalkozott többé év végén az egyesületnek már 26 fentartott és 5 segélyezett kisdedóvója működött, a melyekben 2076 gyermek részesült magyar nyelvű és szellemű felügyeletben. Az óvók fentartása összesen 13, frt évi költséget igényelt. Ezenkívül tanítók jutalmazására 1010 frtot, tanulók jutalmazására pedig 146 jutalomkönyvet 221 frt értékben fordított az egyesület és 1800 példány népies magyar könyvet osztatott szét az egyes magyarosodó községek lakossága között. A tagok száma 3704 volt, köztük 338 alapitó és 3366 rendes és pártoló tag. A taggyűjtésben Modrányi János privigyei főszolgabíró szolgáltatott dicséretes és követendő példát, a ki egymaga 106 tagot szerzett az egyesületnek A következő évben, 1890 szeptember 9-én, Pöstyénfiirdőben tartotta meg VIII. közgyűlését az egyesület. Szalavszky Gyula elnökölt ezúttal is, az egyesületnek ez az erős akaratú és kiváló buzgóságu elnöke, a kinek czéltudatos vezetése alatt az egyesületi élet kiváló módon föllendűlt. Neki köszönhető, hogy az egyesület a felnőttek tanfolyamát, a mely nagy költségeket

17 15 igényelt, de semmiféle gyalcorlati eredményre nem vezetett, időközben beszüntette s tevékenységét újból a kisdedóvók alapítására központosította, a melyek a nyelvi magyarosításnak kétségtelenül alapvető tényezői. És megnyílt br. Wodiáner Albert nagylelkű támogatásával a komjáthí, később a nagybossányí, steffultóí és zólyomlípcsei kisdedóvó. Ugyancsak az elnök fáradozásainak köszönhető, hogy az alapító és rendes tagok száma ez évben jelentékenyen emelkedett s a pénztáros a közgyűlésnek 360 alapító és 3603 rendes tagról adhatott számot A lig köszönt be az esztendő, az egyesület az Orsz. Magyar Iskola-Egyesülettel testvéri karban, országos mozgalmat índít a magyar közművelődési egyesületek szövetsége érdekében, a melynek gondolatát id. Bánó József, a képviselőház volt alelnöke veti föl. Másik nagy kezdeményezése, hogy az ország négy nagy közművelődési egyesülete javára egy négymilliós nyeremény kölcsön engedélyeztessék. Ez a kérése meghallgatásra is talál, mert a képvíselőház a kérelmet azzal az utasítással adja ki a kormánynak, hogy a nyereménykölcsön engedélyezése iránt terjeszszen elő törvényjavaslatot. Kiterjedt mozgalmat indít a központi elnökség a vármegyei hölgy választmányok megalakítása iránt, a melyeknek az volna a czélja, hogy a Felvidék egész területén kezükbe vegyék a taggyüjtést, valamint a közművelődési pótadó vármegyénként való behozatala iránt, ez a törekvése azonban a közadók által amúgy is túlterhelt vármegyéknél alig talál visszhangra. Fölötte egészséges inditványnyal lép az 1891 augusztus 10-én Liptó-Rózsahegyen megtartott IX. évi közgyűlés elé az egyesület egyik legmunkásabb szerve, a zólyomvármegyei választmány. Meggyőzően okolja meg indítványait, hogy az évi közgyűlések alkalmából ne költekezzünk a külsőségekre, hogy az egyesület anyagi erejét meghaladó mértékben jövőben kisdedóvók ne állíttassanak föl, hogy a közgyűléseket megelőzőleg szükebbkörű előtanácskozás tartassák, mely a közgyűlések tárgyait előkészítse, hogy az egyesületi évkönyv rendszerint idejében küldessék szét, hogy azt az érdeklődők tanulmányozhassák, hogy a választmányok pénzkezelése egységesittessék, hogy a közgyűlés tervszerű működési programmot készítsen, mely az egyesület tevékenységének súlypontját a magyar-tót nyelvhatárra helyezi, hogy a nyelvhatáron lakó megbízható elemekről törzskönyv készíttessék s nyilvántartás a magyarosodó községekről, hogy a törvényhatósági választmányok zárszámadásaikat,

18 16 tagjaik névjegyzékét és a hátralékok kimutatását minden év január végéig mulhatatlanul terjeszszék föl a központi elnökséghez; stb. A közgyűlés fájdalom csak erősen megrostálva fogadta el akkor a zólyomi választmány ez indítványait, a melyek pedig mindannyian egy-egy nagy igazságot tartalmaztak s az idők folyamán szinte parancsoló szükségként jelentkeztek. Az év folyamán Szepesvármegye is csatlakozott az egyesülethez, de Oömönnegye, melynél eziránt szintén lépések tétettek, a csatlakozásra nem volt rábírható, pedig Qömörmegyében is nagyrészt olyanok lévén a közviszonyok, mint a nyugati Felvidéken, ez igen kívánatos lett volna. Az ezen irányú működésre felkért megyei vezérférfiak tagadó válasza daczára, az egyesület közgyűlése Szalavszky Gyula elnök indítványára elhatározta, hogy nemcsak Oömörmegyét szólítja fel újból a csatlakozásra, hanem felszólítja erre Sáros-, Abaujtorna-, Zemplén-, Ung-, Ugocsa-, Bereg-, Máramaros-, valamint Pozsonymegyét is. Az elnök ez indítványa sok komoly ellenzőre talált. Odescalchi Arthur herczeg, a ki az egyesület egyik legbuzgóbb tagja és barsmegyei választmányának elnöke volt, igen behatóan érvelt a nagymérvű terjeszkedés ellen, mely oly területekre kívánja az egyesület működését kiterjeszteni, melyekben a közviszonyok egészen mások, mint mínálunk és melyek legalább eleintén nagy áldozatokat igényelnének az úgyis annyi anyagi gonddal kűzködő egyesülettől. De az érvek nem sokat használtak a tagok lelkesedésével szemben, melyet a merész terv a legtöbbnek szívében keltett. A fejlemények azonban igazat adtak a javaslat ellenzőinek, mert egyetlen törvényhatóságot sem tudtunk az egyesülethez csatolni. A közgyűlés egyébként lelkes hangulatban folyt le s az egyesület jelenvolt nagyszámú tagjai megelégedéssel vették tudomásul az elnökség jelentéséből, hogy az egyesületnek immár 395 alapító, 17 örökös, 37Q2 rendes és 24 pártoló, összesen 4228 tagja van, hogy Kírálylehotán (január 1,), Zsarnóczán (január 26.), Tót-Pelsőczön (április 1.) és Újbányán (junius 15.) uj egyesületi kisdedóvók nyíltak meg, hogy a nyítranovákí fafaragászati tanműhelyt 16 növendék, a pjerg-szélaknai gyermekjátékkészitő-gyárat pedig 24 ösztöndíjas munkásfiu látogatja s hogy az egyesület az év folyamán 151 elemi iskolai tanulót jutalmazott meg egy-egy magyar díszkönyvvel s a magyarosodó községekben 1200 drb népies olvasmányt osztott ki Mozgalmas esztendeje következett ezután az egyesületnek. Az északkeleti vármegyéknek az egyesület kötelékébe

19 17 tervezett bevonása fölvetette egyúttal az egyesületi székhely áthelyezésének kérdését is. A terv, különösen a nyitrai. barsi és trencsénmegyei választmányoknál nagy ellenzésre talált, mely azt az egyesület 18Q2 augusztus ő-én Lőcse városában megtartott X. közgyűlésén egy éjjeli 2 óráig tartott izgatott értekezlet után megbuktatta, a mennyiben az elnök vonatkozó indítványát visszavonta. Egyébként az esztendő folyamán meglehetős termékeny munkát végzett az egyesület. Feliratilag figyelmeztette a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, hogy a nemzetiségi vidékek elemi iskolái nincsenek kellően ellenőrizve. A miniszter helyet adott az egyesület aggodalmainak és szigorú utasításokkal látta el az érdekelt vármegyék tanfelügyelőit. Mozgalmat inditott aziránt is, hogy az egyes vármegyékben, városokban és nagyobb közművelődési gócz^towiokonmiizeumok állíttassanak. Kezébe vette a felvidéki idegenajku szegény gyermekeknek a magyar Alföld városaiba való telepitését s el is helyezett magyar családoknál 158 gyermeket, a kik részint a házi és mezőgazdaságban nyertek alkalmazást, részint valamelyes mesterséget tanultak. Az árvamegyei inség alkalmából országos gyűjtést rendezett, a mely 56, kor.-t eredményezett (a Budapesti Hírlap szerkesztősége ez összegből egymaga 52, koronát gyűjtött) s a melyből Árva vármegye pénztára inségalap czimén ma is 32, kor-t kezel. Feliratilag kérte a kormányt, hogy az egyesületi kisdedóvók föntartási költségeihez az eddiginél nagyobb öszszegű államsegélylyel járuljon és Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter az évi államsegélyt 3200 koronáról föl is emelte 4000 koronára. Ugyanez évben kezdte meg az egyesület központi irodájának szervezését s a titkárnak 800 kor., a pénztárnoknak 600 kor., a pénztárnoki segédnek 200 korona, az Írnoknak 600 kor. s a szolgának 200 kor. évi fizetést állapított meg. Dr. Oyiirky Géyza titkár azonban, a ki eddig is teljesen d íjtalanul végezte hivatali tisztségét, kijelentette a közgyűlés előtt, hogy úgy, a mint eddig, ezentúl sem. kívánja titkári tiszteletdijait fölvenni. A közgyűlés, a hazafias áldozatkészségezen fölemelő megnyilatkozása nyomán, természetesen lelkes ovácziókban részesítette az egyesület titkárát s iránta érzett háláját jegyzőkönyvében örökítette meg Bárha az egyesületi székhely áthelyezésének kérdése időközben le is került a napirendről, de felvetése és tárgyalása éles személyi ellentéteket vitt be az egyesületbe, egymással szembe állította a Budapesthez közelebb fekvő

20 18 vármegyéket azokkal, melyek Nyitrához, mint az egyesület legnagyobb és egyik legtevékenyebb választmányának székhelyéhez ragaszkodtak. A hangulat oly feszessé vált, hogy már-már attól kellett tartani, hogy az egyesület felbomlik, annál is inkább, mert az elnökön kivül az ügyvitellel megbízott alelnök is állandóan távol lévén Nyitrától, az akkor túlságosan központosított szervezetü egyesület tulajdonképen vezetés nélkül maradt. És mindehhez még az is járult, hogy a nagy lelkesedéssel felkapott gyermektelepités körül hibák történtek, melyeket a pánszláv sajtó sietett, rémitően nagyítva, a leggyülölködőbb módon egyesületünk és a magyarság ellen kihasználni. Miután ilyen körülmények között elkerülhetetlenné vált, hogy az egyesület ügyei annak székhelyén intéztessenek, Szalavszky Gyula államtitkár elnök és Rudnay Béla alelnök pedig, a kik hivatalos állásaiknál fogva állandóan Nyitra városán kivül voltak kénytelenek tartózkodni, az egyesületnél viselt ezen tisztségeikről az egyesület őszinte sajnálatára és fájdalmára lemondottak, az igazgató-választmány 18Q3 márczius 6-án tartott ülésében az egyesület ideiglenes vezetésével Craus Istvánt, Nyitra várni egye alispánját bizta meg. A gyermektelepités ügyének állásáról is egyúttal tüzetes informácziót szerzendő, egyik tagját leküldte az Alföldre, hogy a netalán fennálló visszáskodások rögtön megszüntettessenek. A megbízott a letelepített gyermekeket egyenként felkereste és a gyermekeiket hazakivánó szülők csemetéi, valamint az elégedetlen vagy rosszul gondozott kis tótok hazaszállittatása s a többiek viszonyainak törvényes rendezése iránt, a mennyiben ez még meg nem történt, intézkedett. Miután ezzel az ingerültségnek ezen oka is megszűnt és a székhelykérdés körül felmerült ellentétek is elsimultak, az egyesületnek 18Q3 szeptember 12-én Tiirócz-Szent-Mártonban tartott XI. közgyűlése, daczára az uj alapszabályok előzetes megvitatásánál felmerült véleménykülömbségeknek, a leglelkesebb hangulatban nyilt meg és folyt le, fordulópontot képezve egyesületünk tizenegy eves történetében. Ezer ember sereglett össze a pánszlávok hírhedt fészkében, melynek kicsiny, de lelkes és áldozatkész magyarsága fényes keretet adott a ritka ünnepélynek. Lélekemelő látvány volt, melyet a Felvidék minden zugából összegyűlt sokaság nyújtott, midőn a Szózatot énekelve, a nemzetiszinü lobogó alatt a pályaházból bevonult a magyar népiskolák fényes palotájába, hogy bemutassa áldozatát a hazaszeretet oltárán. Az igazgató-választmánynak az előző napon Stubnya-fűrdőn tartott ülésében elfogadott alapszabálytervezetet a közgyűlés változatlanul magáévá tette. Ezen uj alapszabályok szerint

21 19 nagyjából a következő szervezettel bírt a F. M. K. E: Az egyesület összes tagjai képezik a közgyűlést, mely egész területére nézve megállapítja főbb vonásaiban a munkatervet és az évi költségvetést és jóváhagyja a zárószámadásokat. A közgyűlés határozatait a központban az igazgató-választmány és a tisztikar, az egyes törvényhatóságokban az ottani tagok gyűlései, az ezek által választott törvényhatósági választmányok és ezek tisztikara hajtja végre. Az egyesülethez, miután Lőcsén a terjeszkedés tervéről végleg le kellett tenni, Nyitra, Bars, Trencsén, Turócz, Árva, Liptó, Hont, Nógrád, Zólyom és Szepes vármegyék és Selmeczbánya sz. kir. város tartozik. Mindezen törvényhatóságok székhelyén egyesületünknek egy-egy törvényhatósági választmánya működik, mely némely adminisztratív teendők végzésére, az egyes közigazgatási járásokra vagy városokra kiterjedő hatáskörrel (járási vagy városi) helyi bizottságokat szervezhet, a mi a bürokratikus formák mellőzését és azt teszi lehetővé, hogy minél több tag vonassák be az egyesületi ügyek közvetlen intézésébe. Ezenfelül, az uj alapszabályok értelmében, Budapesten egy országos bizottság lesz alakítandó, melynek feládata lesz, hogy országszerte mozgalmat indítson a F. M. K. E. érdekében. Miután pedig, a sok nehézség daczára, az egyesület vagyona mégis 9Q,000 írtra, tagjainak száma 5375-re emelkedett, elérkezett az ideje, hogy a keretek ezen most vázolt ujjáalkotása és kiegészítése mellett, megállapítsák a ]irogrammpt is, amelyet az egyesület a jövőben megvalósítani kíván. És ekkor kiterjeszteni határozták a F. M. K. E. hatáskörét m inden kulturális tényezőre, mert nem tartották elégségesnek, hogy a kisdedóvóba vigyük el a tót anyanyelvű gyermekeket. Hogy gyümölcse legyen áldozatainknak, a kisdedóvóból kikerült gyermekeket el kell kísérnünk egész életükön át, el kell kísérnünk az iskolába, a templomba, majd olvasóköreikbe és könyvtáraikba, a színházba és mulató helyekre és kulturális szükségleteinek kielégítéséről ilyképen gondoskodva, nem szabad figyelmen kívül hagyni a közgazdasági érdekeket sem, melyeket ily egyesület ugyan közvetlenül csak kevéssé mozdíthat elő, de eredményűvel szolgálhat az illetékes tényezők tájékoztatása, állami intézi<edések és társadalmi kez^ deményezések erkölcsi támogatása által. Az egyesület 37,772 frttal előirányzott bevételeiből, a létesülő félben levőket is számba véve, 41 kisdedóvodát tart fenn; segélyre szorult idegen óvókat, gyermekmenedékhelyeket és népiskolákat, jellegükre való tekintet nélkül segélyez; a magyar nyelv tanítása körül érdemeket szerzett legkiválóbb 47 néptanítót egyenkint évi 30 frt ösztöndíjban részesíti;

22 20 a népiskolában magyarul megtanult gyermekeket magyar ima- és énekeskönyvekkel látja e l; a magyar népkönyvtárakat támogatja; aturócz-szent-mártonban megjelenő magyar lapot segélyezi; a magyar színészet érdekében újra kísérletet tesz és az összes felvidéki városokat két szini kerületbe csoportositja, mely kerületekbe csakis az egyesület folytonos ellenőrzése és fenhatósága alatt álló és általa anyagilag is támogatott két szintársulat nyer bebocsáttatást; árva tót gyermekeknek tisztességes magyar családoknál való állandó elhelyezését közvetíti és államsegélylyel fentartja a chvojniczai játékszereket készitő tanműhelyt. Miután mindezek mellett is a fősulyt a hazafias közszellem fokozására és folytonos ébrentartására kell fektetnie, hazafias felolvasásokat rendez, melyekkel kiváló hatást ér el, különösen elszigeteltebb, elhagyatottabb városokban, a hol a magyarság gyakori buzdítás, az együvétartozóság érzetének ápolása nélkül, könnyen elveszítheti kedvét a nagy és terhes küzdelem folytatásától. De a turóczszentmártoni közgyűlés nemcsak azt mondta, mit kell tenni; megmondta azt is, hogyan kell ezt tenni. Kimondta, hogy a jövőben a magyar-tót nyelvhatárra helyezi a miik 'dés súlypontját és onnan halad lépésről-lépésre előre, nehogy a sok pénz és fáradság eredménytelen legyen és a támadó magyar szigeteket könyörtelenül elmossa a tótság tengere. És ezen nagy programm megállapításán kivül, lejárván úgy az igazgató-választmány, mint a tisztikar megbízatása, a közgyűlés újból alakította azt meg és elnökké gróf Károlyt Istvánt, alelnökökké Craus István nyítrai és Csípkay Károly zólyomi alispánt, dr. Oyiirky Géza volt titkárt tisztb. alelnökké, titkárrá áwkostenszky Gézát, jegyzőkké dr. Kostyál JVliklóst, dr. Gáspár Lajost és Hevera Jánost, pénztárossá Mercáder Edét és számvevővé Sinionovánszky Györgyöt választotta meg. Jelentőséges határozata volt a közgyűlésnek, mely az év végéig be nem hajtott tagdíjakat a központi pénztár javára utalta ki s utasította a törvényhatósági választmányokat, hogy a hátralékos tagok jegyzékét minden év február havában terjesszék be a központi elnökséghez, hogy az a maga pénztára javára idejében gondoskodhassék a hátralékok behajtása iránt. Az egyesület nyitravármegyei választmánya, a melynek vagyona és jövedelmei eddig a központi pénztárban kezeltettek, ez évben külön pénztárt nyitott s mint az egyesület többi választmányai, teljesen önálló szervezetet nyert. A tanítói jutalmakra nézve az igazgató-választmány kimondotta az elvet, hogy a jutalmak ezentúl pályázat utján és kizárólag

23 21 a nyelvhatáron elért eredményekért fognak kiadatni. A pályázó tanítók által vezetett iskolákat bizalmi férfiak fogják ellenőrizni, a kik tapasztalataikról jelentést tesznek. ivlozgalmat inditott továbbá az egyesület, hogy az egyes egyházközségekben az isteni tisztelet magyar nyelven végeztessék s e czélból magyar énekes- és imakönyveket osztatott ki a nyelvhatár magyarosodó községeiben. Tervezett egy iparostanoncz-internútiist is, ezt a tervét azonban anyagi okok miatt nem valósíthatta meg. Végül feliratilag kérte meg a pénzügyminisztert, hogy a felvidéki dohánygyárakban s egyéb gyártelepeken magyar tisztviselőket alkalmazzon s rendeletileg intézkedjék, hogy a munkások társalgási nyelvül a magyart használják Az egyesület következő évi tevékenysége fölötte tiszteletre méltó. Egymásután szervezi a városi és já rá si bizottságokat s fölkéri a törvényhatósági választmányokat, hogy évi gyűléseiket lehetőleg a vármegye más-más városában tartsák meg, hogy az érdeklődést igy általánosítsák s az egyes nagyobb társadalmi központokon rendezzenek hazafias ünnepségeket, felolvasásokat, hangversenyeket és egyéb niulatságokat, a melyek nemcsak a művelődést terjesztenék, de a választmányok jövedelmeit is szaporítanák. Az egyesület belép az Országos Muzeum- és Könyvtár-Bizottságba, ifjúsági és népkönyvtárakat szervez és dr. Qyürky Qéyza indítványára elhatározza, hogy Nyitrán, az egyesület székhelyén, egy nagyobb szépirodalmi közkönyvtárat alapit, a mely ingyen állana rendelkezésére az olvasni vágyó közönségnek. Elhatározza, hogy a chvojniczai fafaragászati tanmühelylyel kapcsolatos gyermek-játékszergyár alapítására frt tőkével részvénytársaságot alakit s uj óvodákat nyit Darázs, Alsó-Hodrusbánya, Suránka és Hont-Németi községekben, a komjáthi óvodát pedig a községnek adja át. Tanítók jutalmazására 2450 frtot fordít s frttal segélyezi a Felvidéki Hiradó, Liptó és Árvamegyei iiirla p czimü felvidéki lapokat, a melyek nemzetiségi vidékeken nagy eredménynyel szolgálják a magyarság ügyét. Nagy és hazafias szolgálatokat tesz az egyesületnek dr. Kpstenszky Géza titkár, a ki a Felvidék nemzetiségi kérdésének alapos ismerője s mint ilyen, az igazgató-választmány megbízásából, apostolként járja be Magyarország alföldi vármegyéit, hogy azoknak az érdeklődését a pánszlávizmus veszélyeire fölhívja. Az egyesület október 2-án Nyitrán tartja meg X ll. évi közgyűlését, a melyen az elnökség már 6201 taggal számol

24 22 be, a kik közül 4Q8 alapitó, 4773 rendes és 929 pártoló tag- Megemlítésre méltó, hogy báró Roszner Ervin, Hontvármegye főispánja, a tél folyamán a hontmegyei választmány javára fényes tánczmulatságot rendezett Ipolyságon, a mely 1640 frt jövedelmet eredményezett. Az egyesület vagyona az év végén frt volt Aránylag kevesebb mozgékonysággal működött az egyesület az 1895 év folyamán. Közvetlen oka pedig ennek a visszaesésnek az egyesület titkárának hosszantartó súlyos betegsége s május 12-én bekövetkezett halála volt, mely az előkészítés állapotában levő ügyek elintézését hátráltatta. Az egyesületnek egész évi tevékenysége abban merült ki, hogy fennálló intézményeinek föntartásáról gondoskodott s úgy tagjait, mint vagyonát szaporítani igyekezett. Nagy csalódás érte az egyesületet a felvidéki színészet támogatásához fűzött hazafias reményeiben. A megalkotott szlnikerületek fentartása, a szerződtetett színtársulatok életföltételeinek biztosítása s az ezek nyomán felmerülő nehézségek kiegyenlítésének és elhárításának gondjai olyan súlyos feladatokat róttak az egyesületre, hogy az 1895 október 3-án Losonczon megtartott X lll. évi közgyűlés kénytelen volt kimondani, hogy a színészet támogatására fordított anyagi áldozatok a jövőben más eredményesebb művelődési czélra lesznek fordítandók s a felvidéki színészet ismét átadandó eredendő sorsának, annak, a melyet a vállalkozó szintársulati igazgatók, az egyesület minden további beavatkozása nélkül, nekik kijelölnek. A közgyűlés mindazáltal forduló pontot képez az egyesület történetében, mert az elnökség indítványára határozatilag kimondotta, hogy az egyesület titk á ri állását nem kívánja a jövőben is mellékfoglalkozásnak tekinteni, de az ügyeknek rendszeres és pontos intézése czéljából, az állást rendszeresíti s olyan titkárt választ, a ki állását teljesen önálló élethivatásul tekintse s egy egész ember minden tehetségét és munkaerejét az álláshoz kötött teendők végzésére fordíthassa, a mit az egyesület kiterjedt munkaköre és nagy területének eredményes igazgatása immár elodázhatlanul meg is követel. A közgyűlés egyben az elhunyt dr. Kostenszky Géza helyébe az egyesület titkárának Lörínczy György Írót és hirlapirót választotta meg s évi fizetését 1500 frtban állapította meg. Szervezte ezenkívül a központi számvevő állását, évi 250 forint fizetéssel, a pénztárosnak pedig évi 100 frt, az irodatisztnek évi 200 frt fizetést szavazott meg. Jelentékenyen növelte az egyesület vagyonát a budapesti művészestély 1765'62frt jövedelme, a melyet Csáky Albinná

25 23 grófné, Csáky Albin gróf v. b és Zichy Jenő gróf rendeztek a F. M. K. E. javára Az ezredéves ünnepségek, a melyek az egész országot mozgásba hozták, Budapest székesfővárosba szólították az egyesület 18Q6. évi XIV. közgyűlését. Ez volt az első eset, hogy az egyesület működési területén kivül gyülésezett, de indokolttá tette az a körülmény, hogy a székes főváros nagy országos kiállítással ünnepelte meg a milléniumot, mely a magyar közönség egész összességét Budapestre vonzotta s a közművelődési egyesületek is ez alkalommal tartották meg évek. óta készülődő országos kongresszusukat. A kongresszus munkája, mint az ilyen ünnepélyes alkalmakkor szokás, három nagy beszédben összegeződött. Berzeviczy Albert v. b a közművelődési egyesületek múltjáról, Apponyi Albert gróf a jelenről. Ugrón Gábor pedig a jövő feladatairól tartottak nagyszabású beszédeket, a kongresszust megelőzőleg pedig egyesületünk tartotta meg közgyűlését, a melyen gróf Károlyi István elnök mondott lelkes beszédet. Az elnökség jeléntéséből megelégedéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az egyesület a Felvidék szomorú nemzetiségi viszonyaira és a pánszláv izgatásokra feliratilag hivta föl a. kormány figyelmét s hogy a budapesti millenáris kiállításban hivatalosan résztvett, bemutatta a Felvidék etnográfiái térképét, az egyesület alkotásainak feltűntetésével s egy másik térképet, a mely a Felvidék magyarosodását és tótosodását szemlélteti. Előbbi Mezey üyula, a Vágszabályozás igazgatófőmérnökének s egyesületünk igazgató választmányi tagjának, utóbbi pedig /(omssy József székesfővárosi statisztikai hivatali igazgatónak s egyesületünk tb. alelnökének munkája és ajándéka. Az egyesület ezenkívül bemutatta a kiállításon kisdedóvóinak s egyéb alkotásainak fényképeit, az egyesület hivatalos közlönyének, a Felvidéki Nemzetőrnek évi folyamait s az egyesület kiadásában megjelent naptárakat. Daczára annak, hogy az ezredéves ünnepségek előkészületei az elnökség munkásságát erősen lekötötték, míndazáltal az egyesület tevékenysége ez évben sem szünetelt. Megalakult a Felvidéki írók Köre, a főváros és a Felvidék legnevesebb íróinak és hírlapíróinak közreműködésével, Donibay Hugó, az ismert költő elnöklete alatt; azonkívül 28 daloskört szervezett az egyesület; ima-, olvasó-, verses- és tankönyveket, valamint egyéb olvasmányokat terjesztett azokban a köszégekben, a melyekben csak némi magyarosodás! hajlam volt észlelhető; 34 kisdedóvót tartott fönn s egy uj óvónak rakta le az alapját, Nyitra város anyagi segítségével, Nyítra-Páru-

26 24 czán; tovább szervezte a népkönyvtárakat, a mely törekvéseit Szabó Ferencz nagyeleméri plébános 1080 kötet könyv nagylelkű ajándékozásával mozdította elő s a millénium emlékére egy nagy nemzeti közművelődési alapítványra kezdte meg a gyűjtést, a mely alig néhány hónap alatt ezreket eredményezett. Ugyancsal^ az ezredév emlékére a Budapesti Nemzeti Kaszinó 1500 frtos alapítványt tett az egyesületnél, azzal a rendeltetéssel, hogy annak évi kamatai egy-egy érdemes felvidéki tanító jutalmazására fordíttassanak, Karczag város lelkes magyar közönsége pedig elhatározta, hogy minden időkre évi 50 írttal segélyezi az egyesület nemzeti munkáját Dr. Oyiirky Géyza Indítványát a következő évben már megvalósítja az egyesület s a központi irodában megveti alapját a nyitrai közkönyvtárnak, eg>'előre 125 kötettel, a melyből 100 kötetet, Jókai összes müveinek nemzeti kiadását, a nyilravármegyei választmány ajándékképen ajánlja föl a nemes czélra. Nagy kitüntetés éri az egyesületet az ezredéves országos kiállítás részéről. A jury a niillenliim l nagy érmet ítéli meg a F. A1 K. E.-nek, a magyar közművelődés terjesztésében éveken át kifejtett nagy tevékenységéért. Ez a kitüntetés méltó büszkesége az egyesületnek, mert a nemzet nyilvános elismerését jelenti hazafias munkája iránt. Craus István ügyvezető alelnököt az év folyamán országgyűlési képviselővé választván meg az érsekujvári kerület, helyettesítésére az igazgató-választmány dr. Oyiirky Géyzát, a nyitramegyei választmány elnökét választja meg az egyesület hely. ügyvezetőalelnökévé.kz igazgató-választmány egyben gondoskodik az egyesületi kisdedóvók állandó felügyeletéró'l és ellenőrzéséről, a mennyiben egyszer s mindenkorra megbízást ad a központi titkárnak, hogy az összes egyesületi kisdedóvókat időnkint meglátogassa, azok tevékenységére felügyeljen és a felmerülő szükségletek, esetleg panaszok és teendők iránt előterjesztéseket tegyen. Kegyeletes kötelességet teljesít az egyesület, a mikor elhunyt titkárának, dr. Kostenszky Gézának síremléket emel s azt, a törvényhatósági választmányok küldötteinek és Nyitra város közönségének nagy részvétele mellett, május 23-án felavatja. A korán elhunyt titkár tisztes emlékezetét Craus István orsz. képviselő hatásos beszédben méltatta a sírnál. Az egyesület évi tevékenysége ezúttal is az intézmények föntartására, fejlesztésére és szaporítására volt irányozva. A XV. évi közgyűlés, melyet az egyesület 1897 szeptember 12-én

27 25 Szakolcza sz. kir. városban tart meg, az elnökség hivatalos jelentéséből hazafias örömmel veszi tudomásul, hogy az egyesület nagy hivatását méltóan betölti. Az egyesület lelkes készséggel csatlakozik az ország közművelődési egyesületeinek együttes mozgalmához, a melynek czélja, a törvényhozás utján egy négymilliós nagy sorsjegy kölcsön kieszközlése, a melynek jövedelme magyar közművelődési czélokra fordittatnék. A közgyűlés eziránt feliratot is intéz a törvényhozáshoz és a kormányhoz. Szivesen fogadja a közgyűlés Lőrinczy György központi titkárnak, a közművelődési egyesületek egy országos nagy szövetségben való újjászervezése érdekében, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett emlékiratát, a melynek irányzata kizárólag az, hogy a közművelődési egyesületek s ezek között különösen' a F. M. K. E. anyagi eszközei biztosíttassanak s a központosított szervezetben állandó és megingathatatlan alapot nyerjenek. Az emlékiratban nagy részletességgel előterjesztett szervezet megalkotásával egyrészt lehetővé válnék, hogy a közművelődési mozgalmak helyes, öntudatos és tervszerű összefüggésben rendszeresen vezettessenek, másrészt az anyagi eszközök megszerzéséről való gondoskodás alól mely" ma még valamennyi közművelődési egyesület munkásságának javarészét igénybe veszi az egyesületek felszabadulnának s egész erejükkel területük közművelődési viszonyainak javításával, szóval tulajdonképeni hivatásuk teljesítésével foglalkozhatnának, a nélkül, hogy e tekintetben önkormányzati jogaikat bármely más talán érdekkörüktől távolabb eső s a helyi viszonyokat nem eléggé ismerő testület korlátozná vagy tevékenységűket befolyásolná Az egyesületnek Pöstyén-Jiirdó'ben 1898 szeptember 8-án megtartott XVI. évi közgyűlése egészen uj korszaknak volt a bevezetése. A tisztikarnak megbízatása ugyanis lejárván, a közgyűlés egyhangúlag és nagy lelkesedéssel Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarást, Nyitra vármegye főispánját választotta meg az egyesület elnökéül, a ki már ott állott az egyesület bölcsőjénél s azóta is állandóan buzgó rész vett a F. M. K. E. nagy nemzeti munkájában. Melléje ügyvezető-alelnöknek ár.janits Imre orsz. képviselő, alelnöknek Baross Jusztin orsz. képviselő, helyettes ügyvezető-alelnöknek dr. Oyilrky Qéyza nyitravármegyei t. főügyész, központi titkárnak évi 4000 kor. fizetéssel Lőrinczy György, pénztárnoknak Mercáder Ede, számvevőnek pedig Oéczy József vármegyei főszámvevő választattak meg. A lig zajlottak le a közgyűlés lelkes ünnepségei, mérhetet

28 26 len gyász borult a nemzetre. Magyar hazánk Nagyasszonya, nemzetünk védő angyala, imádva szeretett Erzsébet királynénk 1898 szept. 10-én egy elvetemült gonosztevő gyilkos merényletének esik áldozatul. A nemzet, a mely mindenkor rajongó szeretettel csüggött a királynén, fájdalomtelt, zokogó szívvel kesergett a pótolhatatlan veszteség fölött, melyet a legjobb, legnemesebb királyné váratlan halálával a sors kérlelhetetlen végzete reánk magyarokra mért. Az országos gyászból egyesületünk is kivette a maga részét. A nagy királyné felejthetetlen emlékezetét jegyzőkönyvében örökítette meg; a vallás- és közoktatásügyi miniszter utján feliratilag fejezte ki részvétét ő Felségének, a királynak; az elhunyt királyné emlékének megörökítésére Budapesten emelendő szobormű költségeihez 200 koronával já ru lt; elrendelte, hogy az egyesület hivatalos kiadványai egy fél évig gyászkeretes papiron, fekete pecséttel adassanak ki és a nemzeti gyász külső kifejezése végett, hasonló intézkedésre kérte föl az egyesület valamennyi törvényhatósági választmányát. Thuróczy Vilmos elnöklése alatt adta ki az egyesület köriratát, a melyben a F. M. K. E. összes választmányait s a területén fönnálló iskolákat és az egyesület kisdedóvóit fölhívta, hogy a nemzeti ünnepek méltó megünneplése iránt intézkedjenek. A köriratnak meg is volt az eredménye, mert azóta az egyesület egész területén a nemzeti ünnepeket szorgalmasan és lelkiismeretesen megtartják. Az egyesületi tagok száma is lassankint szaporodásnak indul. Az utóbbi évek politikai izgalmai között megismétlődött tömeges kilépések megszűnnek s úgy a központ, mint a választmányok tagjai megszaporodnak. Különösen tiszteletteljes hálával kell itt megemlékeznünk a Bodoki Segélyző Egyesület nemes elhatározásáról, hogy évi jövedelmének egy harmadát minden esztendőben rendelkezésére bocsátja a nyitrai választmánynak, azzal a föltétellel,.hogy ezen összeget a volt bodoki járás községeiben felállítandó kisdedóvók és gyermekmenedékházak fentartására vagy segélyezésére fordítsa. Az ügykezelés körében fölmerült mozzanatok közül említésre méltó, hogy a központi irattár rendszeres kezelés alá került, az ügyek minden fennakadás nélkül intéztettek s a központi iroda e részben jóformán csak annak érezte nagy hátrányát, hogy az egyesület összes tagjainak teljes névjegyzékét, daczára a törvényhatósági választmányok ismételten történt megkereséseinek, összeállítania nem sikerült. Az egyesületi szervezet módosítása, az ügykezelés javítása s általában az egyesületi élet fölelevenitése érdekében, az elnökség Budapestre nagy értekezletet hívott össze, mely az egyesület jövendő munkásságának terveivel behatóan foglal

29 27 kozott. Az értekezlet határozatából az elnökség uj alapszabályokat dolgozott ki s azokat tanulmányozás czéljából megküldötte az összes törvényhatósági választmányoknak. A cseh rajongókkal szövetkezett pánszlávok mozgolódása ez időben ugyancsak megélénkült egyesületünk területén. Annak különféle részletei között kivált az volt tűrhetetlen, hogy a gyermekeket mindenféle álürügyek alatt és csábitásokkal összefogdosták s leginkább Nyitra-, Trencsén-^ és Turóczvármegye területéről tömegesen hurczolták ki őket Csehországba, hogy ott belőlük hazánknak és nemzetünknek fanatikus ellenségeket növeljenek. Ezen úgy nemzeti, mint közgazdasági szempontból egyaránt tűrhetetlen üzelmekre az egyesület megfelelő feliratban hivta fel a miniszterelnök figyelmét. Az egyesület ezenkívül több kisdedóvói könyvtárat és népkönyvtárat állitotl fel, a rendelkezésre álló alapítványokból megjutalmazta az érdemesebb tanítókat, magyar ima-és tankönyveket osztott ki számos községben, a melynek ifjúsága már teljesen birta a magyar nyelvet s jutalomkönyveket osztott, ki az elemi iskolák szorgalmasabb tanulói között Panaszosan emliti a következő esztendőben az elnökség jelentése, hogy a lelkesedés ereje, mely a F. M. K. E.-t életre hivta, fölötte meglanyhult s az egyesület eszközei, feladataihoz képest, aránytalanul csekélyek. Az elnökség, az egyesület jövendőjére és minden irányú fejlődésére való tekintettel, kénytelen bevallani, hogy az összes anyagi erőt kizárólag kisdedóvókra nem fordithatja. Máris annyi kötelezettséget vállalt e részben magára, a mennyinek a társadalom megfogyatkozott lelkesedése és áldozatkészsége mellett többé meg nem felelhet. Hiába jő segítségére az államkormány azzal, hogy a zniói óvó személyi költségeit átveszi, az egyesület ujabb két óvó, a námesztói és trsztenai óvó személyi költségeinek átvételét is kénytelen kérelmezni s kelletlenül bár, az egyesület törzsvagyonát is igénybe veszi, hogy a fönnálló óvók zavartalan ellátását biztosítsa és fönntartási költségeit fedezhesse. Igen sok gondot és költséget okoz az egyesületnek a körmöczbányai Schimó M ária örökségl vagyon is, a melyet az egyesület néhány évvel előbb annak a reményében fogadott el, hogy az örökséggel az ingatlanok fölbecslése alapján olyan nagy vagyon birtokába jut, a melylyel nemcsak anyagi viszonyait rendezheti, de törzsvagyonát is jelentékenyen emelheti. És ebben a reménységében az elmúlt évek folyamán súlyos anyagi áldozatokat hozott, hogy az

30 28 örökségi vagyont jövedelmezővé tehesse. Nagy befektetéseket eszközölt a törzsragyonból. Mind hiába. Az örökségi vagyon még annyit sem jövedelmezett, hogy a rajta levő terhek, a föntartással járó kiadások és a beléfektetett egyesületi vagyon kamatai fedezhetők lettek volna. Az elnökség most már minden áron szabadulni akart ettől a kétes értékű örökségtől. Miután pedig az akkori viszonyok között sem adásvétel, sem önkéntes árverés utján az örökség előnyösen értékesíthető nem lett volna, fölmerült annak a terve, hogy sorsjáték rendezése kiséreltessék meg. Az elnökség elkövetett mindent, hogy elhárítsa azokat az akadályokat, melyek a vagyon telekkönyvi és jogi tisztázásának, a végrendelet sajátos rendelkezései folytán, útjában állottak, az érdekelt barsvármegyei községek azonban olyan súlyos követeléseket támasztottak, a melyek az örökség ügyét az egyesületre nézve még válságosabbá tették. Valamennyire vigasztalásul szolgált ebben a nehéz helyzetben, hogy az egyesület időközben több jelentékeny hagyományt kapott. Balás Adolf ny. bányakapitány abban az esetben, ha egyetemes örököse. Balás Károly egyenes leszármazó hátrahagyása nélkül halna el, utóörökösödés jogczimén, egész frtnyi vagyonát egyesületünkre hagyta. Keszlerffy János pestmegyei földbirtokos 500 frtot, Szentiványi Sándor balassagyarmati földbirtokos 300 frtot hagyományozott a az egyesületnek, Domoszlay Ede ny. kulturíőmérnök pedig ^gy gyémántos aranygyűrűt ajándékozott, a mely értékesíttetvén, 135 frttal növelte az egyesület vagyonát. _Ugy erkölcsi, mint anyagi jelentékenységre nézve különösen két alapítvány válik ki az egyesület évi történetéből. Az egyik a Karátsonyi grojcsalád frtos alapítványa. Az ügyvezetőség felíratí kérelmére és az elnökség utánjárására ugyanis, a belügyminisztérium, annak a frtos alapítványnak a kamataiból, a melyet boldogemlékü Rudolf trónörökös születésekor Karátsonyi Guidó gróf, hazafias, közművelődési és emberbaráti intézmények támogatására tett, Karátsonyi Jenő gróffal, mint az alapitó jogutódával egyetértőleg, a F. M. K. E.-nél gróf Karátsonyi-alapitvány czimmel egy frtos alapítványt engedélyezett. A másik a Seniberyalapitvány. Néhai Sembery Imre hontvármegyei földbirtokos évben örökbe fogadta saját törvényes és természetes fiának, Sembery Istvánnak kiskorú természetes fiát, Horváth Istvánt s miután fiát, Sembery Istvánt úgy atyai, mint anyai örökrészére nézve teljesen kielégítette, nevét, nemességét és összes vagyonát telekkönyvileg is kiskorú Horváth Istvánra ruházta és Íratta át, saját magának csak a vagyon holtig való haszonélvezeti jogát tartván meg. Az evek folyamán

31 29 Sembery Imre arra a meggyőződésre iitott, hogy örökbefogadott kiskorú Sembery (Horváth) stván örökbefogadó atyja jótéteményeire érdemetlen, a mennyiben annak nagyleliíüségét háládatlansággal viszonozza. Sembery Imre ez okból 18Q6 deczember 26-án végrendelkezett s összes vagyonának egyetemes és általános örökösévé egyesületünket tette meg, fogadott fia ellen pedig a visszavételi pört megindította. A végrendelet szerint, az öröklés föltéte éül, kötelezte egyesületünket, hogy ezen visszavételi pört folytassa. Miután Sembery Imre 1898 októberben meghalt, az egyesület a végrendelet értelmében a pört átvette s annak folytatásával Lénárt Sándor nagytapolcsányi ügyvédet bizta meg. A ^lör tárgyát Szudon és Berinkén két úri kastély, előbbi helyeo egy 172 holdas park, továbbá Hont- és Nógrád vármegyék több községében mintegy 5000 holdnyi földbirtok képezte. Az alapszabályok módosításával azonban nem volt szerencséje az egyesületnek. A törvényhatósági választmányoknak egyáltalában nem volt Ínyére az egyesület összes bevételeinek központi kezelése, a mint az terveztetett s az egyesületnek 1899 augusztus 29-én Tmicsén városban megtartott XVII. évi közgyűlésén olyan erős ellenzéket támasztottak a javaslatnak, hogy az elnökség a béke kedvéért kénytelen volt azt visszavonni s a közgyűlés napirendjéről levenni. A közgyűlésen a központi titkár személyében is változás történt. Lőrinczy György titkár ugyanis, a kit a vallás- és közoktatásügyi miniszter időközben a komárommegyei kir. tanfelügyelői hivatal vezetésével bizott meg, titkári állásáról leköszönt s helyébe a közgyűlés, az igazgató-választmány ajánlatára, egyhangúlag C lair Vilmos budapesti újságírót, a Budapesti Napló" belső dolgozótársát választotta meg az egyesület központi titkárának. Az egyesület az év folyamán részt vett Libertiny Gusztáv kir. tanácsos, Nyitravármegye kir. tanfelügyelőjének hannincz éves közszolgálati jubileumán s őt, a ki egyik megalapítója volt egyesületünknek, küldöttségileg üdvözölte;^ részt vett a budapesti gyermekvédő-kongresszus tanácskozásaiban s a kapcsolatos kiállításra megküldte az egyesület történetét illető azokat az adatokat, a melyek az egyesületnek különösen a gyermekvédelem terén végzett munkálkodására vonatkoznak; végül pedig tapintatos módon megakadályozta a szepesi^ választmány elszakadását a központtól, a melyet a választmány közgyűlése az alapszabályok sajnálatos félreértése folytán határozatilag kimondott. Az esztendő történetének kiegészítéséül meg kell még említenünk, hogy az egyesület Nagy-Rippényben uj kisded

32 30 óvót nyitott s vagyonát a Schimó-hagyaték mintegy irtot képviselő értékének beszámításával írtra emelte Az évszázad fordulóját egy szebb jövőbe vetett reménységgel ünnepelték mindenütt. A F. M. K. E. vezetősége is. És reményeiben nem csalódott meg. Az események fölrázták a szunnyadó társadalmat. A nemzetiségek idegenből táplált propagandája megszülte az ellenhatást. Nem ugyan azt, a mely a magyar állameszmét egész glóriájával és erejével állitja szembe az ellenséggel. Nem ugyan azt, a mely ezüstjétaranyát áldozza fel a magyar kultura oltárára. De legalább azt, a mely az élet koldusainak szánt fillérekből juttat olykor egy-egy kis alamizsnát a nemzeti törekvéseknek is. Miután az uj titkár állását elfoglalta, az elnökségnek első dolga volt, hogy az egyesület vagyoni viszonyait rendezze s illetőleg anyagi erejét fokozza. Ugyanezért teljes erélylyel kezdte meg az elmúlt évek folyamán koronára fölszaporodott hátralékok behajtását, a melyeknek egy jó negyedrésze be is folyt. Az országos taggyiijtés jelentékenyen megszaporitotla az egyesület tagjait. M ig 1899 deczember 31-én 649 alapitó, 193 örökös és 5601 rendes és pártoló tagja volt az egyesületnek, ez a szám az év folyamán már 682 alapitó, 219 örökös és 5844 rendes és pártoló tagra szaporodik. A rendes és rendkívüli bevételek olyan örvendetesen emelkednek, hogy immár nemcsak a kiadásokat fedezik, de némi fölösleget is nyújtanak. Az egyesület az év folyamán három ujabb alapítványt kapott. Néhai Peregriny Sándorné szül. Nemetz Irma asszony budapesti lakos végrendeletileg 1000 koronát hagyományozott az egyesületnek. Ez az örökség, a végrendelkező kívánsága szerint, csak akkor lesz a hagyatékból az egyesületnek kifizetendő, ha a végrendeletben megnevezett örökösök halála után, a hagyaték értékesíttetik. Néhai O aál Nándor nyugalmazott honvédezredes, volt pozsonyi lakos, végrendeletileg 1000 koronát, néhai Lukács Mózes nyugalmazott csendőrezredes, ugyancsak pozsonyi lakos pedig 2000 koronát hagyományozott az egyesületnek. A két utóbbi hagyományt a végrendeletek végrehajtói már be is fizették az egyesület központi pénztárába. Igen fontos gazdasági mozgalmat kezdeményezett az egyesület, a mikor a magyar gyufaipari gyártmányok forgalomba hozatala érdekében szerződésre lépett a budafoki Unió Magyar Általános Gyufagyár Részvénytársasággal. A szer-

33 zödés értelmében a gyár F. M. K. E. jelzéssel magyar gyártású gyufát hoz forgalomba s azok után a vételár 5'^/o-át jutalékul adja az egyesületnek. Ezzel a szerződéssel hármas jelentékeny czélt értünk el, a menyiben a magyar gyufa fogyasztásával a magyar ipart mozdítottuk elő, a gyár által nyerendő haszonból egyesületünk biztos és egyre emelkedő évi jövedelemhez jut s a gyufák által a F. M. K. E. neve mindig a nagyközönség szeme és figyelme előtt forogván, a közérdeklődés ezzel állandóan figyelmeztetve van azokra a nagy nemzeti czélokra, a melleket egyesületünk szolgál. Különös gondját képezte az elnökségnek a központi nyilvántartás reformja, mely minden jó adminisztrácziónak, hasonló nagy területü és szervezetü intézménynél, m int a F. M. K. E., elengedhetetlen föltétele. A központi iroda, a törvényhatósági választmányoktól beérkezett adatok alapján, nagy fáradsággal összeállította az egyesület törzskönyvét s ezzel helyrehozta tizenhét esztendő mulasztásait. Az elnökség figyelennnel volt arra is, hogy a központ és a választmányok között való összeköttetés állandóan fentcjrtassék, a mi által a tervszerű, egyöntetű működés az egész vonalon biztosítottnak tekinthető. Az egyesület titkára, a ki az elnökség megbízásából többször személyesen érhitkezett az egyes választmányokkal, a testvéri kötelék megszilárdításához jelentékenyen hozzájárult. lio g y az egyesületnek hazafias szellemű munkásságáról legfelsőbb helyen is kellő és hiteles tájékozottság szereztessék, az elnökség az egyesületnek a legutóbbi évtizedre vonatkozó jelentéseit fölajánlotta Ö Felségének a királynak és védnökünknek, József főherczeg Ó Fenségének, a kik azokat köszönettel elfogadták és a családi hitbizományi könyvtárban elhelyeztetni rendelték. Kedvező sikerrel járt az elnökségnek az a törekvése, hogy az egyesület központjától messzebb fekvő s igy csak nehezen, nagy fáradtsággal és áldozatokkal ellenőrizhető óvodáit hovahamarább állami kezelésbe adja s igy az azok fentartásával járó terhek aránylagos részétől megszabaduljon. A vallásés közoktatásügyi miniszter szives készséggel fogadta az elnökségnek ez irányban tett hivatalos lépéseit s már régebben tett Ígéretéhez képest, elrendelte, hogy az árvavármegyei egyesületi óvodák, a námesztói, trsztenai és turdossini, három egymásután következő évben, egyenkínt átvétessenek állami kezelésbe, olykép, hogy az állam magára vállalja az óvónők évi fizetését és dajkatartási átalányát, egyebekben pedig az óvodák egyesületi jellegüket megtartják s továbbra is az egyesület kezelésében és igazgatása alatt maradnak. A kisdedóvók ez idő szerint 35 a nemzeti irányú 31

34 32 népoktatásnak és nevelésnek megbecsülhetellen szolgálatokat tesznek. Az év folyamán uj óvót nyit az egyesület Bajinócz nyitravármegyei községben, miután a vallás- és közoktatásügyi miniszter a námesztói óvó személyi kiadásait átveszi s ezzel 1040 korona évi kiadással könnyit az egyesület terhein. Az egyesület két peres öröksége, a Sembery-hagyaték és a Schimó-hagyaték ügye még mindig eldöntetlen. A Semberyörökség ügye az egyezkedés stádiumában van, a Schimóörökség ellenben még mindig súlyos teherként nehezedik az egyesület vállaira. A körmöczbányai ingatlanokba fektetett koronányi egyesületi tőke egy fillérnyi kamatot sem hoz, tatarozás! és javítási költségek czimén évről-évre ujabb kiadások merülnek föl, az értékviszonyok pedig mindinkább rosszabbodnak. Könyvtáraink szervezése nagy lépésekkel halad előbbre, a miben nagy része van a kormány hazafias áldozatkészségének. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, az elnökség előterjesztésére, az eddigi 1000 korona helyett 2000 korona államsegélyt engedélyez népkönyvtárak berendezésére, a földmivelésügyi miniszter oedig tiz népkönyvtári gyűjteményt bocsát az egyesület rende kezésére, 1000 kötetben. AzegyesületXVIII.évi közgyűlése,mely 1900 augusztus28-án tartatott meg Zólyom városában, megelégedéssel vette tudomásul az elnökség évi munkásságát; Répási Mátyás dr. alispán, a zólyommegyei választmány elnökének indítványára, az elnökség tagjainak buzgó és eredményes működésűkért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, C lair Vilmos központi titkárt az egyesület érdekeinek előmozdítása körül szerzett érdemeinek eíismeréseül* az egyesület főtitkárának, az egyesület, központi számvevőjének pedig Simonovánszky György nyitravármegyei alszámvevőt választotta meg. 190Í. Úgy az igazgató-választmánynak, mint az elnökségnek legfőbb gondját a következő évben is az anyagi viszonyok javítása képezte, hogy az egyesület zavartalan előhaladását biztosítsa. Az egyesület tagjainak száma folytonosan emelkedik; év végén az egyesületnek már 701 alapitó, 231 örökös és 5948 rendes és pártoló tagja van. A tagokkal együtt, ha nem is valamelyes nagy arányokban, de gyarapszik az egyesület vagyona is. Két ujabb alapítványt kapunk. Az egyiket Luzsénszky Félix báró adja, a ki a vitéz búrok szabadságharczának egyes e oizódjairól, a csatatéren szerzett saját közvetlen tapasztalatai a apján, a Felvidék és az ország nagyobb városaiban egye

35 33 sületünk javára szabad előadásokat tart s ezen hazafias kőrútjával a központi pénztárnak és a törvényhatósági választmányoknak nem kevesebb mint 2475 koronát szerez, a mely azóta mint Luzsénszky Félix báró alapítványa kezeltetik. A másik alapítványt a budapesti kegyesrendi főgymnáziumban 1876 évben végzett ifjak nevében Györgyei Illés, Pásztélyi Jenő dr. és Clair Vilmos, 1901 május 27-iki huszonötéves találkozójuk emlékére, 5U0 koronában teszik le, azzal a rendelkezéssel, hogy annak évi kamatai egy tót anyanyelvű nyitrai vagy trencséni főgymnáziumi tanuló jutalmazására íordittassanak. A Sembery-hagyaték kérdése még mindig függőben van, de egyre thbb reménysége van az egyesületnek, hogy az egyezség utján kedvező befejezést fog nyerni. A Schímóhagyaték ez évben is csak terhe az egyesületnek. Miután pedig a hagyatéki ingatlanokra beruházott tőkéink gyümölcsözésére nem számíthatunk s azonkívül évről-évre ujabb veszteségeink és kiadásaink vannak, az igazgató-választmány a hagyatékhoz tartozó házaknak birói utón leendő elárverezését rendeli el. Nem kicsinyelhető az egyesületnek a társas élet fejlesztése terén kifejtett működése sem. Abból a szempontból kiindulva, hogy az irodalom jeleseinek ünneplése czéljából alakult társadalmi mozgalmak kultiválása csak emelő és nemesitő hatással lehet, Thuróczy Vilmosné szül. Tóth Zsuzsánna csillagkeresztes hölgy elnöksége mellett, az egyesület Vörösmarty Mihály emlékére nagyszabású ünnepélyt rendezett, mely a Vörösmarty-szobornak és a F. M. K. E.-nek egyenkint koronát jövedelmezett. Nagy megtiszteltetésben részesült az egyesület, a mikor felhívást kapott, hogy az Országos Miizeam és Könyvtár- Bizottság erkölcsi testületében képviseltesse magát. A felhívásnak örömmel tett az egyesület eleget s az országos bizottságba az egyesület képviseletében dr. Emmer Kornél orsz. képviselőt, dr. Thuróczy Károly kir. tanácsos főorvost, dr. Oyiirky Géyza alelnököt; Horváth Sándor főigazgatót és Clair Vilmos főtitkárt küldte ki. Képviselve volt az egyesület az Országos Muzeum és Könyvtárbizottság 1901 ápril 9-iki közgyűlésén is, a melyen Széli Kálmán miniszterelnök az országos bizottság tiszteletbeli elnökéül, Berzeviczy Albert V. b. t. t. orsz. képviselő a bizottság elnökéül, C lair Vilmos főtitkárunk pedig, Porzsolt Kálmán előadó-titkár mellé, mint az országos bizottság egyik titkára választatott meg. Az országos bizottságban való részvételnek már eddig is meg volt az egyesületre nézve úgy az erkölcsi, mint az anyagi haszna. Erkölcsi haszna abban, hogy immár befolyást nyert

36 34 a múzeumok és könyvtárak országos intézésébe, anyagi haszna pedig abban, hogy a vallás- és közoktatásügyi kormány az év folyamán 36Ü0 koronára emelte föl a könyvtárak szervezésére eddig engedélyezett államsegélyt. A tagsági dijak befizetésének megkönnyítését, valamint a pénzkezelés egyszerűsítését c;;élozta és eredményezte az elnökségnek az az intézkedése, hogy az egyesület a kir. postatakarékpénztár cheqiie és clearing forgalmába belépett. Azóta az egyesület vagyonát és jövedelmeit a kir. postatakarékpénztár kezeli s a tagdijak is pontosabban folynak be. Magukból a hátralékokból több mint 10,000 korona, folyó tagsági dijakban pedig mintegy korona bevétele van az egyesületnek. A rendkívüli bevételeket jelentékenyen emeli a F. M. K E. gyujtó, a mely az év folyamán 2148 koronát jövedelmez. Forgalomba kerül azonkívül a F. M. K E. levélpapír, a melynek gyártására a budapesti Rigler József Ede Papirnemü Részvénytársaság vállalkozott, a mely ezen magyar i :>arczikk után szintén részesedést ajánlott föl az egyesületnek. A kisdedóvók egy uj óvóval szaporodnak. A hontvármegyei választmány ugyanis Közép-Palojta községben uj óvót nyit, a melyhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy állami óvónőt rendel ki. A miniszter egyben átveszi az árvamegyei trsztenai óvó személyi költségeit s az ott alkalmazott óvónőt állami óvónővé nevezi ki. Az óvók föntartásában az elnökség, a 'központi pénztár jövedelmeiből, az év folyamán 9685 koronával segélyezi a törvényhatósági választmányokat, a melyeknek jövedelmei nem fedezik a szükségleteket. Az óvódák tevékenységét az elnökség a főtitkár utján folytonosan megfigyelteti. Az óvódagondnokságok lelkiismeretesen teljesitik ellenőrző kötelességeiket s az óvónők nemes ambiczióval vetélkednek egymással, hogy a magyar nyelvben minél nagyobb haladást tudjanak felmutatni a gondozásaikra bízott tótajku gyermekeknél. Egyike-másika, mint a turdossini és a málnapatakaí, valóságos apostoli mtmkát végez. Munkásságuk sikerét azonban sok helyütt akadályozzák a nemzetiségi izgatások és a földmives nép közönyössége az intézmény iránt. Az egyesületnek IQOl augusztus 27-én Tátrafíired fürdőben megtartott XIX. évi közgyűlése hazafias örömmel vette tudomásul az elnökségnek ezen sokoldalú munkásságát és felhatalmazta, hogy azokat az óvókat, a melyek a czélnak és a reájuk fordított áldozatoknak meg nem felelnek, a magyar-tót nyelvhatár megfelelőbb helyeire áthelyezhesse, felhívta egyben az elnökséget, hogy uj óvókat mindaddig, a mig az egyesület vagyonilag jelentékenyebben meg nem erősödik, ne alapítson.

37 Az egyesület évi tevékenysége szigorúan abban a keretben mozgott, a melyet anyagi erejéhez mérten betölteni képes volt s a mely keretben a fokozatos és határozottan normális fejlődést, minden rázkódás és erőszak nélkül, biztosíthatni vélte. Mindazonáltal a nemzetiségi nyelvhatáron vivott politikai és társadalmi küzdelem során fájdalmasan kellett tapasztalnia, hogy néhány exponáltabb járásban a pánszlávizmusnak diadalmasan sikerült felvonulnia. Ezt a sikert ellensúlyozandó, az egyesület élénkebb társadalmi szervezkedés tervét készítette elő, a melyre azonban sok tekintetben bénitólag hatott a magyar társadalom azon felfogása, mely a magyarság ügyét támogató minden reformnak és intézményes berendezésnek létesítését egyedül az államtól várja s a nemzeti kérdés megoldását kizárólag állami feladatnak tekinti. Ezen kedvezőtlen jelenségek daczára, az egyesület nemcsak félre nem vonult, de felelősségének tudatában, a melyet intézményei föntartásának követelménye reája rótt, megmaradt a küzdőtéren s munkásságát oly irányban törekedett kifejteni, a mélyet az állami és társadalmi czélok egy«sitése, a magyar államiság és a nemzetiségi törekvések közölt való éles ellentétek áthidalása szempontjából, czélszerünek és üdvösnek vélt. Az egyesületnek azt. a reményét, hogy az eddigi kedvezőtlen helyzetet csakhamar jobb és nyugalmasabb viszonyok fogják felváltani, az esztendő tapasztalatai teljesen igazolták. Az egyesületi igazgatás, gyorsaság és pontosság tekintetében, alig hagy valamelyes kívánni valót. A bevételek az elmúlt év folyamán tetemesen szaporodtak s az összzárszámadá? szerint az egyesület vagyona 255,014 korona, a tagok összes száma pedig 6897, köztük 704 alapitó, 267 örökös és 6024 rendes és pártoló tag. Az egyesület bevételeit jelentékenyen emelte a F. M. K E. gyiijtó, a mely az év folyamán 2Q38 koronát jövedelmezett, továbbá a F. M. K E. levélpapír, a melynek jövedelméből 156 korona jutalék illette meg az egyesületet. A főtitkár ötletére, intézkedés történt arra nézve is, hogy az egyesületi évkönyv nagymérvű kiadásai hirdetések szerzése által ellensulyoztassanak s az elnökségnek sikerült is az évkönyv számára 367 korona értékű hirdetést szereznie, a mely összeggel az évkönyv költségei legalább részben fedezetet nyertek. Minden rendkívüli jövedelmet egybevetve, az év eredményei ezen a czimen 5110 koronát mutatnak fel. Kisebb-nagyobb adományok is folytak be az egyesület pénztárába, 2800 kor. összegben. Bende Imre nyitrai püspök, 3*

38 36 volt iskolatársaival való hatvanéves találkozása alkalmából egyesületünk javára 200 koronás alapítványt tett. A körmöczbányai Schinió-hagyaték ingatlanai, a tátrafüredi közgyűlés határozatához képest, birói árverés alatt állanak, de fájdalom, az egyesület a hagyaték lebonyolítása alkalmából, súlyos anyagi veszteségeknek nézhet eléje. Ezt a veszteséget legfeljebb csak a Senibery-hagyaték ügyében kötendő szerencsés egyezség ellensúlyozhatná, föltéve, hogy a nagy hagyatékból megfelelő rész jutna az egyesületnek. Az anyagi eredményeknek nem áll mögötte az elnökségnek társadalmi téren kifejtett tevékenysége. Az óvók ugyan nem szaporodtak, mert a tátrafüredi közgyűlés úgy határozott, hogy további intézkedésig ujabb állandó terheket ne vállaljunk, ellenben minden intézkedés megtétetett, hogy úgy a központ, mint a törvényhatósági választmányok jövőben a nyelvhatárokon összpontositsák minden erejüket s uj intézményeket lehetőleg csak olyan községekben szervezzenek, a hol a magyarság állandóan vezetheti és ellenőrizheti az idegen nyelvű ifjúságot. A vallás- és közoktatásügyi minisztert pedig feliratilag kérte meg az elnökség, hogy a7 egyesület harminczöt óvodája közül évenkint legalább három-négy óvodánál vegye át tárczája terhére a személyi kiadásokat s ezzel évenkint a jövedelmeknek egy tekintélyes összegét mentse föl lekötöttsége alól, hogy az egyesület kulturtevékenysége más irányokban is érvényesülhessék. Magyarositási szempontból nagy súlyt helyezett az egyesület a népkönyvtárakra. Annál is inkább, mert ez az intézmény eddig mindenütt várakozáson felül bevált. A nyelvhatárok magyar-tót anyanyelvű lakossága, daczára a nemzetiségi izgatásnak, a mely az egész vonalon kerékkötője a magyar kultura terjedésének, immár nem hogy idegenkednék a szellemi művelődéstől, de a magyar elem példáján okulva, szívesen keresi és olvassa a magyar könyveket. Ez az oka annak, hogy az elnökség annyira felkarolta a népkönyvtári intézmény eszméjét és az év folyamán tizenhét uj népkönyvtárat szervezett, a melyekkel az egyesületi könyvtárak száma huszonegyről harmincznyolczra emelkedett. Szerénytelenség nélkül hivatkozhatik az egyesület arra a sikerére is, a melyet a berlini Alldeutscher Verband és más külföldi egyesületek magyarországi szereplése ellen megindított országos mozgalmával elért. Magyarországi, ausztriai és németországi tekintélyes napilapok közlése nyomán, az elnökség a tavaszszal arról értesült, hogy a berlini Alldeutscher Verband tagjai a nyár folyamán testületileg szándékoznak megjelenni Erdélyben és a magyar Délvidéken, hogy az erdélyrészi szászok és a bánsági svábok közt a magyar

39 37 államnyelv ellen izgassanak. Az elnökség hazafias kötelességének tartotta, hogy a nevezett külföldi testület magyarországi körútja ellen még idejében tiltakozzék s ellene a magyar kormány segítségét kérje. Mozgalmába belevonta az ország többi közművelődési, irodalmi és iíjságirói egyesületeit is. Nagy dicsőségére szolgál az egyesületnek, hogy ebben a kérdésben az egész magyar közvélemény melléje állott, osztatlanul, pártkülönbség nélkül, úgy hogy a mozgalom végeredményeképen, az Alldeutscher Verband kénytelen volt tervezett magyarországi látogatásairól lemondani. A tátrafüredi közgyűlés utasította az igazgató-választmányt, hogy a kivándorlás kérdését tanulmányozza s megfelelő előterjesztést tegyen. Időközben az O. M. Q. E. országos mozgalmat kezdeményezett, a mely az egyes országrészekben megtartott kivándorlási kongresszusokon érdemileg foglalkozott a kérdéssel. A felvidéki kongresszus előmunkálataiban résztvett a F. M. K. E. is s az elnökség megbízásából C lair Vilmos főtitkár a kongresszusnak Miskolczon, 1Q02 május 31. és junius 1. napjain megtartott ülésein, az egyesület nevében két határozati javaslatot terjesztett elő, egyet a közművelődés s egyet a kivándorlás cziménél. Mindkét határozati javaslatot a kongresszus egyhangúlag és minden változtatás nélkül elfogadta s a belügyi minisztérium később a kivándorlási törvény kodifikálásánál föl is használta. Az egyesület kezdeményezte a mozgalmat, hogy *a felvidéki magyarság halhatatlan emlékű vezérférfiának, néhai Oríinwald Bélának emléke szoborral örökittessék meg. Az eszmét magáévá tette később Zólyom vármegye hazafias közönsége s ma már országos gyűjtés van folyamatban, a melynek eredményei remélni engedik, hogy a kegyeletes gondolat testet ölt és a nagy férfin emlékét nemsokára érczszobor fogja hirdetni Beszterczebánya város főterén. Fáradságos munkával tanulmányozta az elnökség a felvidéki háziipar ügyét, összegyűjtötte a szükséges adatokat s emlékiratban fordult a felvidéki vármegyékhez és az egyesület összes törvényhatósági választmányaihoz, hogy vármegyéik területén karolják föl a háziipar s közvetve az elszegényedett lakosság foglalkoztatásának ügyét és alakítsanak a háziipar értékesítésére szövetkezeteket. Mozgalmat indított az egyesület a nemzetiségi izgatások ellensúlyozására s felhívta a vármegyéket, hogy ott, a hol a magyarság már valamelyes tért nyert s az ifjúság érti s beszéli a magyar nyelvet, ifjúsági egyesületeket, népkönyvtárakat, olvasó- és dalosköröket, műkedvelő-társaságokat alakítsanak. A mi a felvidéki vármegyék zsolnai iparkiállitását illeti,

40 38 egyesületünk fájdalom csak erkölcsileg támogathatta az ügyet, a mennyiben elhatározta, hogy a kiállítás alkalmából kirándulást rendez s az abban való tömeges részvételre az egyesület összes tagjait, a törvényhatósági választmányok utján felhívja. Tanulmánya tárgyát képezte az elnökségnek a felvidéki színészet támogatása is. Az volt a terve, hogy F. M. K. E. vezetése és anyagi felelőssége mellett szervezze a felvidéki színészetet, olyképpen, hogy az egyesület által szervezendő s előkelő színvonalon álló színtársulat a Felvidék nagyobb városaiban télen, nevesebb fürdőhelyein pedig nyáron működjék és terjeszsze a hazafias érzületet. Miután azonban a belügyi kormány az u. n. kerületi rendszerrel tett kísérletet, a mely nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is évekre kötötte le a felvidéki városok áldozatkészségét, egyesületünknek pedig nem lehet czélja, hogy ilyen körülmények közt a kormány intézkedéseivel szemben valamely áldatlan versenyt provokáljon, az egyesületnek egyelőre le kellett mondania arról, hogy ezen a téren az érvényesülést megkísérelje. Mindezen gazdag munkássága mellett, feladatához híven, tervbe vette az egyesület egy nagy felvidéki néprajzi miizeiini létesítését, mely az egyesület tizenegy törvényhatóságra kiterjedő területén összegyüjtené mindazt, a mi néprajzi tekintetben a Felvidéket érdekli. A muzeum azonban csak az állam ' segítségével lévén megalapítható és berendezhető, fölterjesztéssel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, a honnan az ügynek kedvező elintézését várja. Érdekes újítása volt az egyesületnek a Felvidéki Sajtóiroda czímü időszaki lap kiadása, a mely Esterházy János gróf áldozatkészségéből indult meg s ingyen küldetett, meg az ország összes nagyobb újságjainak, a főispánoknak, alispánoknak s a nemzetiségi vármegyék főszolgabíráinak. Ennek az újságnak az volt a hivatása, hogy figyelemmel kísérje a nemzetiségi lapokat s azok czíkkeiről és a Felvidék nemzetiségi mozgalmairól, az egyesület által informált országos sajtó utján, gyors és hiteles tájékozást nyújtson a magyar közönségnek s a politikai hatóságok figyelmét ezen mozgalmakkal szemben állandóan ébren tartsa. Az egyesületnek 1892 augusztus 27-én Selmecz-Bélabánya sz. kir. bányavárosban megtartott XX. évi közgyűlése, az egyesület elnökségének ezen nagyarányú hazafias működéséért egyhangúlag bizalmat szavazott, egyben elhatározta, hogy az alapszabályok 16. -át olykép^ módosítja, hogy az egyesület titkárát, a mennyiben munlisságával méltóan reá szolgál, élethossziglan is megválaszthatja. Örökké emlékezetes marad az egyesület történetében, hogy

41 39 József főherczeg ő fenségétől, a kit a közgyűlés táviratilag üdvözölt, a következő fölötte meleghangú és nagyjelentőségű távirat érkezett: Méltóságos Thuróczy Vilmos urnák, cs. és kir. kamarás, a F. M. K. E. elnökének Selmcczbánya. József Főherczeg ur ő császári és királyi Fensége a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület huszadik évi közgyűlésén egybegyiilt kulturbajnokokat szívből üdvözölve, a megemlékezésért köszönetét nioiid 5 további eredményes egyiittműködésükre az É g áldását kéri. ' Legfensőbb megbízásból: Alcsuth, 1902 augusztus 28-án Unterauer József s. k., udvari tanácsos. Örök emléke és boldogsága marad ez a távirat az egyesületnek, mert maradandó bizonyitéka, hogy a fenséges Védnök szive mélyéből osztozott mindenkor az egyesület magyar nemzeti törekvéseiben Korszakos eredményekkel, a melyek egy egész országrész megmagyarosodásáról beszélhetnének, az egyesület ezúttal sem dicsekedhetik. De a mi évszázak vagy legalább is évtizedek és az összes hivatott tényezők összhangzatos együttmunkálásának a feladata, azt ha nem is sikerült még eddig megvalósítania az egyesületnek, rendületlenül él benne a reménység, hogy a felvidéki magyar társadalom vállvetett munkájával, a melyet kérni és sürgetni soha meg nem szűnik, hovatovább a teljes siker útjára vezetheti. Senki sem tagadhatja el azonban azt az igazságot, hogy a felvidéki városok és azok környékei, a F. M. K. E. működésének húsz éve alatt, a magyar szellem és nemzeti érzés egy-egy hatalmas központjaivá fejlődtek, a honnan a magyar közművelődés áldásthozóan sugározza be a vidéket békében fogant levegőjével. Semmi kétség, hogy ebből az eredményes munkából a magyar államhatalom, a hazafias vezetésű felekezetek, a magyar papság és a magyar tanítóság bőségesen kivette a maga részét, de az is vitathatatlan, hogy jelentékeny része van benne egyesületünknek is. Az 1903 év fölötte.változatos tevékenységben találja a

42 40 F. M. K. E.-t. Az egyesület Darázs nyitramegyei községnek, mely a nyelvhatáron fekszik, 2400 korona kamatmentes kölcsönt nyújt, hogy az egyesületi óvó számára uj épületet emeljen. Az óvó ugyanis mindeddig az országút vonalán, egy rozoga, alacsony s a gyermekekre nézve életveszélyes házban volt elhelyezve, a melyben tovább megtűrni már nem lehetett. Ma a község közepén, magas dombon áll az uj óvó, homlokzatán a felirattal \ A F. M. K E. á lta l fenntartott r. kath. óvó. Az egyházmegyei főtanfelügyelő kérte, a püspökség nevében, hogy az óvó czímében ott legyen a r. kath. jelző és egyesületünk, arra való tekintettel, hogy ez a jelző más felekezetek érzékenységét nem sértheti, mert Darázs községben a lakosság kizárólag katholikus, készséggel teljesítette a püspökségnek ezt a kérelmét. Az egyesületnek ezzel az óvóval immár 35 óvodája van, a melyet a saját anyagi erejéből tart fönn. Ezenkívül segélyezi az erdőközi r. kath. iskolát, hogy egy második tanerőt alkalmazhasson s ugyancsak évi segélyben részesíti a báthi, nagytapolcsányi, radosnai, gácsi, nagyszalatnai és szepesbélai óvókat. A törvényhatósági választmányoknak az év folyamán k i fejtett munkássága ezúttal is csak föltétlen tiszteletet érdemel. Hazafias feladataiknak tudatában, mindannyian megtették kötelességeiket; mindazt, a mit az adott viszonyok között és anyagi erőikhöz mérten, a magyar művelődés terjesztése érdekében megtehettek. Az árvái, barsí, nyitrai, selmeczi és trencséni választmányok, a melyeknek jövedelmei nem fedezik a szükségleteket, összesen 7335 korona segítségben részesültek a központi pénztárból. A tagok száma 7886 volt, köztük 704 alapító, 270 örökös és 6912 rendes és pártoló tag. A közgyűlés, a törvényhatósági választmányok, igazgatóválasztmány és az elnökségi ülések jegyzőkönyveit, valamint az egyesület egyéb közérdekű közléseit és számadásait az egyesület hivatalos értesítője közvetítette a nyilvánossággal, a mely a főtitkár szerkesztésében és kiadásában jelenik meg s az igazgató-választmány határozatából 400 kor. évi segítségben részesül az egyesülettől. Nagy és jelentős szolgálatot tesznek a magyarosodás ügyének az egyesület népkönyvtárai, a melyek a vallás- és közoktatásügyi és a földmivelésügyi miniszterek támogatásával egyre nagyobb elterjedést nyernek. Az év végéig 84 könyvtár van közhasználatban, 6 közkönyvtár, 13 ifjúsági könyvtár és 65 népkönyvtár. Azonkívül a nyitrai központi iroda kezelésében a főtitkár két külön szakkönyvtárat rendezett be, a magyarországi nemzeti kérdésre és a magyar közművelődési mozgalomra vonatkozó művek gyűjteményét, a melyek idő-

43 41 vel megbecsülhetetlen forrásanyagul fognak szolgálni azoknak, a kik ezen kérdések történetével fognak foglalkozni. Szorgalmas és értékes munkát végzett az elnökség, a mikor összeszedte az egyesület működési körébe vont törvényhatóságok házi ipari adatait s azok alapján lelkes felhívásban fordult a vármegyékhez, hogy a házi ipar érdekeit fölkarolni és előmozdítani szíveskedjenek. Zólyom vármegye nyomban visszhangot adott s egy iparfejlesztő bizottságot küldött ki a házi ipar kérdésének tanulmányozására és javaslattételre. Az egyesületnek ifjúsági egyesületek, olvasó- és daloskörök, magyar műkedvelő társaságok, gazdakörök s más hasonló magyar szellemű szövetkezések alakítása ügyében intézett felhívása szintén kedvező fogadtatásra talált a vármegyékben. Turócz és Trencsén vármegyék bizottságokat küldtek ki az egyesület indítványainak tanulmányozására. Hont, Nógrád és Szepes vármegyék az alispánt bizták meg, hogy az indítványozott egyesületek szervezése iránt tárgyaljanak az érdekelt községekkel. Zólyom vármegye a lelkesedés legnagyobb melegségével üdvözli a F. M. K. E. által indított mozgalmat s ahhoz a legnagyobb örömmel és készséggel csatlakozik". Nyítra várm\ígye ellenben egyszerűen tudomásul veszi a fölhívást, azzal a megjegyzéssel, hogy a vármegye évenkint amúgy is jelentékeny összeggel járul a magyar közművelődés érdekeinek előmozdításához. Nagy súlyt helyez az egyesület arra, hogy a felvidéki egyházak templomaiban a magyar isteni tisztelet behozassék s e czélból Pöstyén, Kunosvágása, Málnapataka, Salgótarján, Poltár és Nógrád-Szt-Péter községekben magyar énekes- és imakönyveket oszt ki a lakosság között. Buzgó társai ebben a munkában a lévai városi és járási és a szepesi választmányok, a melyek a működési körükhöz tartozó községekben szintén nagy mennyiségű magyar énekes- és imakönyvet osztatnak szét. A központi igazgatás megkönnyitéseűl, az elnökség megalkotja az egyesület ügykezelési, fegyelmi és pénztárkezelési szabályzatát, újra szövegezi s a kísdedóvókról szóló törvénynek megfelelően átalakítja az óvók szabályzatát és egységes működési szabályzatot állapit meg az egyesület fenhatósága alatt alakuló daloskörök számára. Súlyos veszteség érte az egyesületet a körmöczbányai Schimó-hagyatékon, a mely az előző években is állandó akadálya volt az anyagi viszonyok javulásának. A tátrafüredi közgyűlés végre is erélyes lépésre határozta el magát s a hagyatékot nyilvános árverésre bocsátotta. Az árverésen még az első helyen érdekelt hitelező, a körmöczbányai takarékpénztár sem kapta meg a követelését, az egyesület pedig 44.04V45 korona veszteséget szenvedett.

44 42 Az egyesületnek 1Q03 szeptember 15-én Z,o5o/zcz városában megtartott XXI. évi közgyűlése fájdalmas érzéssel vette tudomásul ezt a nagy és érzékeny anyagi veszteséget és a hagyaték czimén nyilvántartott vagyonnak teljes leírását rendelte el. Lejárván az elnökség ötéves megbízatása, a közgyűlés hivatása volt az uj tisztikai megválasztása is. Felolvastatván Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás elnök Írásbeli lemondása és bucsuzása, a közgyűlés öt évi elnöki buzgó és eredményes működéséért teljes elismerését és hálás köszönetét jegyzőkönyvében megörökittetni rendelte, egyszersmind rendületlen bizalma jeléül, egyhangúlag és nagy lelkesedéssel az egyesület elnökéül újra megválasztotta. Ugyancsak egyhangúlag megválasztattak; dr. Oyiirky Oéyza ügyvezető alelnöknek, Baross Jusztin alelnöknek, C lair Vilmos főtitkárnak, dr. Pongrácz Géza tb. titkárnak, dr. Petríkovlcs Aladár jogtanácsosnak, dr. Klobusiczky Károly, dr. Kovács Jenő, dr. Papp László és dr. Sztnínszky Izor tb. jogtanácsosoknak, Abaffy Adolf, Hevem János, Majthényi Géza és ifj. Thuróczy Károly jegyzőknek, Mercáder Ede központi pénztárosnak, Simonovánszky György központi számvevőnek, Pazsiczky József, Árpássy Imre és Kntvaszer István a zárszámadás-vizsgáló bizottság tagjainak. A közgyűlés egyszersmind, az igazgatóválasztmány javaslatára, C lair Vilmos főtitkárt, az alapszabályok 16. -ának fölhatalmazása alapján, élethossziglan megválasztott főtitkárnak jelentette ki. Határozatilag mondotta ki végűi a közgyűlés, hogy működési körét jövőben Budapest székesfőváros területére is kiterjeszti, néhai Grünwald Béla szobrára pedig 300 koronát szavazott meg Újévvel nagy számadást végzett az egyesület. Összeadta, mennyit fordított ^eddigi fönnállása alatt magyar közművelődési czélokra. És kitűnt, hogy ez az összeg immár meghaladta az egymilliót s illetőleg, hogy oontosan megjelöljük az összeget, 1, koronát tesz ki. Ha működésűnk földrajzi területét veszszük tekintetbe, amely tizenegy törvényhatóságra terjed ki, az összeg nem valami nagy. De túlságosan is nagy azok előtt, a kik tudják, hogy az egyesület működési területébe vont törvényhatóságok anyagiakban a legszegényebb vármegyéi az országnak. Éppenséggel nem érezhetjük tehát a szerénytelenség vádját, ha azt állítjuk, hogy anyagi viszonyainak arányában, az országnak egyetlen közművelődési egyesülete sem hozott fennállása óta annyi áldozatot a magyar közművelődésnek, min épen a F. M. K. E.

45 43 ' Nem tagadjuk, liogy ebben a millióban jelentékeny része van az egyesület működési területén kivül álló magyar társadalom és a magyar kormány áldozatkészségének, de vitathatlan érdeme viszont az egyesületnek, hogy a Felvidék különleges nemzeti érdekei iránt föl tudta kelteni az országos társadalom érdeklődését, még ott is, a hol a magyar nemzeti élet fokozatos kifejlődését a nemzetiségi törekvések egyáltalán nem zavarják. Csak az egyesületnek ezen állandó országos agitácziójának köszönhető, hogy a tagok száma ez évben is 262-vel emelkedett s az egyesület anyagi ügyei, a Schimó-hagyaték múlt évi nagy veszteségei daczára is, nagyobb rázkódást^ nem szenvedtek, de sőt a zárszámadások eredménye szerint, néhány ezer koronávarjavultak. Meg kell itt jegyeznünk, hogy az egyesület összes takarékpénztári betéteit, az igazgató-választmány határozatából beváltottuk és azok értékét 4 /o-os magyar koronajáradékba fektettük és a budapesti m. kir. postatakarékpénztár kezelésében helyeztük el, a mely egyesületünk hazafias czéljaira való tekintettel, értékpapir-vagyonunknak őrzését és kezelését ingyen vállalta el. Tekintélyes jövedelme volt egyesületünknek azon iparczikkek után, a melyek az egyesület neve és védelme alatt, mint hazai ipartermékek árusittamak. A F. M. K. E. gyújtó egymaga 311 M l koronát, a F. M. K. E. szántói viz pedig koronát jövedelmezett. Adományokban 24008Q kor. folyt be. Az egyesületnek összes vagyona az év végén 256,274'13 korona, de azért a s törzsvagyonhidny még mindig 44, kor., a központi pénztárnál tudnillik 43, kor., a választmányi pénztáraknálj^edig korona. Őszinte és igaz örömmel üdvözölte az egyesület május 24-én József főherczeg ő fenségét, a ki ezen a napon múlt húsz esztendeje, hogy a F. M. K. E. védnökségét elfogadta. ' ' A fenséges ur az üdvözletét meleghangú levélben köszönte meg. í~ A törvényhatósági választmányok és óvók hazafias buzgósággal teljesítették közművelődési feladataikat. Az árvamegyei választmány Bulla György alispán elnöklete alatt r újjáalakult és székhelyét Alsókubinba tette át. A barsmegyei választmány elnökségét, Simonyi Béla alispán lemondása folytán, Kosztolányi Aurél kir. tanácsos vette át. A liptói választmány elnöke, Lavotta János, magas életkorára való ^ hivatkozással, szintén visszavonult s helyét Joob Marczell alispán foglalta el, a ki egyszersmind a választmány székhelyét Liptó-Szent-Miklósra helyezte át. Elnökváltozás volt a trencsénmegyei választmánynál is, a hol Baross Jusztin lemondása következtében dr. Schwertner Antal alispánt választották meg elnökké. Ugyancsak az év folyamán alakult

46 44 meg a budapesti székesfővárosi választmány, 3i mely elnökévé Sándor V. b.t. t. nyug. igazságügyminisztert, alelnökeivé pedig Hets Ödön ügyvédet, Bérezik Árpád nyug. miniszteri tanácsost, Mártonffy Márton osztálytanácsost és Légrády Imre drt, a Pesti Hírlap főszerkesztőjét választotta meg. A választmány egyelőre csak a taggyüjtést vette föl a programmjába. Az egyesületi óvók egynémelyikénél nagy nehézségeket okoznak a mellettük működő és tót tannyelvvel biró felekezeti iskolák, a hol az egyesületi óvókból kikerült iskolás gyermekek rendszerint elfelejtik magyar nyelvi tudásuknak még azokat az elemeit is, a melyeket óvónőink fáradságos munkájával az óvóban elsajátitottak. Ezek a szempontok vezették a nyitrai választmányt, a mikor a szkacsányi óvónak Tormos községbe való áthelyezését rendelte el. Tárgyalásokat folytatott a választmány Nyitra városával is, egy Nyitra- Váralján létesítendő óvó iránt, a hol sok a felügyelet nélkül csavargó gyermek, ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Hálával tartozunk a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy az év folyamán a trencsénmegyei beczkói óvó szetnélyí költségeit átvette s az egyesületi óvodák fenntartási költségeire 4000 kor. államsegélyt folyósított. A könyvtári államsegélyből (3603 kor.) négy uj könyvtárat állít föl az egyesület s ezzel immár 88 könyvtár van a F. M. K. E. területén, a melyek, mint az óvodai és iskolai magyarosodás kiegészítő intézményei, nagy és jelentős szolgálatot tesznek a magyarosodásnak. De terjeszti az egyesület a népies magyar irodalmat is és az év folyamán kiadja szeghalmi Szennovitz Gyula polgári iskolai tanárnak A Vágvidék Mondaköre czim alatt gyűjtött felvidéki regéit, a melynek tulajdonjogát a szerző az egyesületnek engedte át. A házi ipar fölkarolása érdekében a vármegyékhez intézett felhívásnak eredménye a beszterczebányai háziipari kiállitás, a melyet Zólyom vármegye iparfejlesztő bizottsága rendezett. A kiállitás a vármegye virágzó, népies iparának hűséges bemutatása volt s kétségkívül jövőt és állandó piaczot fog szerezni az egyes községeknek a kereskedővilág előtt még ismeretlen házi iparának. Tevékeny részt vett egyesületünk az Országos M agyar Szövetség szervezésében, a melyet annak alapitója, boldogemlékü Esterházy János gróf eredetileg, mint Felvidéki Magyar Szövetséget, a F. M. K. É.-vel akart kapcsolatba hozni, hogy m int annak budapesti választmánya szerepeljen. Az előkészítő bizottság azonban a politikai agitáczió terére is kiterjesztette a szövetség tevékenységét s annak országos jelleget adott, a mi által az egyesülés terve egyesületünkre nézve lehetetlenné vált.

47 45 Boldogemlékü Oriinwald Béla szobrára az egyesület még a múlt évben gyűjtést indított és 966'88 koronát gyűjtött. Ez összeget Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, elnök 1000 koronára egészítette ki s úgy küldtük meg az összeget a be'szterczebányai szoborbizottságnak. Az elnökségnek ez évben is gondja volt arra, hogy ott, a hol annak az előfeltételei megvannak, a tót istentiszteletek helyét a magyar istentiszteletek foglalják el. Ebből a czélból az év folyamán a Felvidék több községét, Bars-Szent-Mártont, Vihnye-Peszerényt és Liptó-Ujvárt látta el a szükséges magyar énekeskönyvekkel. Az egyesületnek 1Q04 augusztus 23-án Breznóbánya sz. kir. városban, megtartott XXII. évi közgyűlése az elnökségnek ezen munkáját a szokásos jóváhagyással tudomásul vette és bárha az alapszabályok módosítása a közgyűlés napirendjére nem volt kitűzve, tárgyalta és elfogadta török Zoltán indítványát, hogy az igazgató-választmányi ülések jövőben ne kizárólag az egyesület székhelyére, de a négy ülés közül évenkínt legalább effy ülés Budapestre hivassák össze, hogy annak tanácskozásaiban az egyesület összes törvényhatósági választmányainak elnökségei és a területükön lakó igazgatóválasztmányi tagok is részt vehessenek. A közgyűlés egyszersmind azt is meghatározta, hogy Budapesten, minden év niájus havában,az igazgató-választmánynak az az ülése hívassék egybe, a mely a zárszámadások és a költségvetési tételek felett van hivatva határozni. A közgyűlés ünnepi hangulatát jelentékenyen emelte Rákosi Jenő főrendiházi tag, a Buda^ pesti Hírlap főszerkesztőjének és a F. M. K. E. tb. elnökének megjelenése, a ki a közgyűlésen a jelszavakról szabad előadást tartva, a közgyűlés lelkesült éljenzése mellett proklaniálta az ő s a magyar nemzeti törekvések jelszavát; Harmincz m illió magyar! Alapvetőink bölcsesége félreérthetetlenül megszabta alapszabályainkban az utat, a melyen haladnunk kell. Azóta már a harmadik évtizedet írjuk. És csodálatos, a modern népnevelés minden tanulsága, minden eredménye, minden követelménye, egészben igazolja, de sőt ma inkább, mint valaha követeli, hogy a magyar nemzeti társadalom kiépítését m indig ott kezdjük, a hol a gyermeklélek fogékonysága alkalmas anyagot nyújt a nemzedékek hazafias nevelésére, az óvodákban és az iskolákban. Elnökségünk, féltő gonddal kerülve minden politikát, ennek az irányzatnak hódolt, a mikor az elmúlt esztendőben az egyesület fennálló népnevelési intézményeinek föntartására,

48 46 megerősitésére, fejlesztésére és szaporítására fordította minden rendelkezésre álló eszmei és anyagi erejét. Egyesületünk működési területén harmincznégy óvoda szolgálja a magyar közművelődés ügyét, a harminczötödiket most építik Tormoson, Nyitra vármegyében. Állandóan segélyezünk továbbá 1 iskolát és 5 óvodát. Óvodáinkban megközelítően 17Ü0 tót anyaríyelvü gyermek részesül magyar nyelvű és szellemű vezetésben. Közvetlen felügyeletüket a törvényhatósági választmányok és óvodagondnokságok teljesítik, a főfelügyeletet pedig az egyesület központi elnöksége rendszerin t a főtitkár utján gyakorolja, a ki a törvényhatósági választmányok évenként való meglátogatása alkalmával, kiszáll az egyes óvodákhoz, hogy azok működéséről személyesen is meggyőződést szerezzen. Ezen állandó ellenőrzések s az azokról beérkezett hivatalos jelentések nyomán, általánosságban nagy elismeréssel kell adóznunk óvodáinknak, a melyek magyar nemzeti hivatásaikat buzgón és lelkiismeretesen teljesítik. Az óvodákból az iskolákba kerülő gyermekek rendszerint olyannyira értik és beszélik a magyar nyelvet, hogy a tanítóknak már az első évben nagy könnyebbséget okoznak a magyar nyelv elemi ismereteinek tanításában, a mi eddig emberfölötti munkát igényelt az elemi iskolák első osztályában. Nagy hátránya a magyarositilsnak, hogy a községek vagy felekezetek kezeiben levő elemi iskolák igen nagy részében még mindig vegyes, magyar és tót nyelvű a tanítás s miután tótnyelvü vidékeken az iskolásgyermekek szívesebben tanulnak a maguk anyanyelvén, mint a kétségkívül nehezebb magyar nyelven, a tanítók sok helyütt, csupa kényelemszeretetből is, az iskola tanítási nyelvéül a tót nyelvet általánosítják. Széleskörű reményeket füzünk ezen a téren az uj népiskolai reformhoz, a mely azonban kétségkívül csak abban.az esetben fogja lerakni az igazi nemzeti népnevelés alapjait, ha bizonyos irányelvekkel teljesen és véglegesen szakit, a melyek nemcsak elő nem mozdítanák, de különösen nemzetiségi vidékeken, mondhatatlan időkre visszavetnék a magyar nyelvű iskolázás általánosítását. Törvényhatósági választmányaink az egyesület működési területén míndmegannyi erős bástyái a magyar nemzeti védelemnek s buzgó terjesztői a magyar művelődésnek. Bőséges alkalma volt és van erről meggyőződnie a központi vezetésnek, a mely időről-időre kiküldi az egyesület főtitkárát, hogy hivatalosan meglátogatván a választmányokat, az állandó összeköttetést közvetítse a központ és vidéki szervei között. Ezúttal is öt választmányt látogatott meg a főtitkár, a barsi, árvái, liptói, trencséni és selmeczbányaí választmányokat. És megelégedéssel jelenthetjük, hogy mindenütt, a hol megfordult.

49 sikerült rendeznie olyan kérdéseket, a melyek a központ közbelépése nélkül aligha lettek volna rendezhetők. Barsban, a garamszentkereszti választmány elnökével, felsőapáti Finka Sándorral sikerült megcsinálnia az egyesülést a vármegyei választmánynyal, a mely 1892 óta volt rendezetlen kérdés, ^gyre gyöngítve a vármegyei választmány akczióképességét. Árvában rendezte a választmány adósságait, a mennyiben a hátralékok lekötése mellett az igazgató-választmány 1000 korona előleget engedélyezett a választmánynak, egyben magára vállalta a hátralékok behajtását; s utazásai közepette szerzett a választmánynak egy lelkes férfiút, a ki egymaga máris ötvennégy uj taggal szaporította a tagok számát. Liptóban átvette a választmány számadásait s indokolt előterjesztésével kieszközölte az elnökségnél, hogy az a választmány hátralékarit behajtásra elfogadta. Egyszersmind rendezte a királyleliotai óvoda kérdését s biztosítást nyert a választmánytól, hogy az ideiglenesen szüneteltetett óvodát haladéktalanul ismét átadják rendeltetésének. Trencséni választmányunkat az elnökség nevében erélyesebb működésre buzdította s az illetékes tényezőktől biztosítást nyert arra nézve, hogy a jövőben'rendezni fogják a választmány zavart pénzügyi viszonyait. Selmeczbányán pedig kieszközölte, hogy a választmány uj tisztikara kettőzött erővel fog hozzálátni, hogy a választmány iránt az érdeklődés újra fölkeltessék s az egyesületi tagok száma uj taggyüjtés utján megszaporittassék. A törvényhatósági választmányok közül az árvái, barsi, liptói, honti, nógrádi, nyitrai, selmeczi és trencséni választmányok az elmúlt évben összesen 7135 korona segítségben részesültek a központtól. Népkönyvtáraink száma kilenczvenhárom, köztük egy honvédlegénységi könyvtár, a melynek eszméje egyesületünktől indult ki. Azonkívül az ifjúsági egyesületek, műkedvelő társaságok, dalos és zenekörök, olvasóegyletek és gazdakörök nagy száma hirdeti az egyesület társadalmi tevékenységét. A központi iroda, az elnökség rendelkezésére, az elmúlt évben összeállította és kiadta a nyitrai könyvtár szakszerű és betiisoros jegyzékét, megszerkesztette s az összes törvényhatósági választmányoknak és könyvtárkezelőknek megküldötte az egyesületi könyvtárak kezelési és használati szabályzatát. Ugyancsak az elnökség kezdeményezte a mozgalmat egy felvidéki magyar néprajzi muzeum alapítása iránt. Fölterjesztésünket illetékes helyen sok jó akarattal fogadták s a mennyiben költségeire megtalálják a fedezetet, alapos a reménységünk, hogy ez a törekvésünk is hovatovább megvalósulást nyer. 47

50 48 A magyar társadalom érdeklődése az egyesület iránt egyre s mind örvendetesebb mérvben fokozódik. Tagjainknak száma úgy a központban, mint a választmányoknál emelkedőben van (1905 deczember 31-én 7437 tagunk van, köztük 713 alapitó, 339 örökös és 6385 rendes és pártoló tag) és a hazafias adományok is, a melyek az egyesület nemzeti czéljainak előmozdítását czélozzák, mind sűrűbben folynak be a központ és a választmányok pénztáraihoz. Az egyesület vagyoni viszonyai a folytonos javulás biztató kilátásait nyújtják. A tényleges cselekvő vagyon 1905 decz. 31-én korona; koronával több, mint a múlt évben volt. Uj alapitó tagjaink sorából ki kell emelnünk Károlyi Lajos gróf nagybirtokost, a ki 2000 koronával lépett be az egyesületbe tagul. Néhai Beniczky Mártonné úrnő végrendeletében, kifejezetten a turóczi választmánynak 2000 koronát hagyományozott. Kegyeletes alapítványt tett, az örökhagyó rendelkezéséből, néhai Kiss Jenő privigyei lakos, takarékpénztári igazgató és privigyei egyesületi óvónk volt gondnoksági elnökének hátragyott családja. Az alapítvány összege 800 korona s rendeltetése az, hogy évi kamatai felerészben tőkésittessenek, felerészben pedig minden évben a privigyei óvó karácsonyfa-ünnepének költségeire fordittassanak. Az alapítványt, amelynek összege a privigyei takarékpénz árnál van gyümölcsözően elhelyezve, a család rendelkezéséből, a privigyei egyesületi óvó gondnoksága kezeli. A nyitrai választmányt illeti, mint a nyitra-nováki óvoda fentartóját, az a 4000 koronás alapítvány, melyet néhai Majthényi Alajosné budapesti lakos az óvoda föntartására hagyományozott az egyesületnek. Jelentékenyen emelték az egyesület rendkívüli jövedelmét a F. M. K E. iparczikkek évi jutalékai. Így a F. M. K. E. gyújtó koronát, a F. M. K. E. szántói viz 600 koronát, a F. M. K. E. levélpapír 4570 koronát, a F. M. K. E. háziszappan pedig 100 koronát jövedelmezett, az összes bevétel tehát ezen iparczikkek után 3605'41 korona volt. Társadalmi téren is élénk tevékenységet fejtett ki az egyesület. Föliratilag sürgette meg a Muzeumok és Könytárak Országos Tanácsát, hogy a nyitrai kultiirpalota ügyében már három évvel ezelőtt előterjesztett emlékiratát elintézni s oda hatni kegyeskedjék, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter kor. államsegélyt engedélyezzen e czélra az egyesületnek. Szives készséggel támogatta az E. M. K. E. kezdeményezését, hogy az ország nagyobb közművelődési egyesületei, olyan ügyekben, a melyek őket közösen érdeklik, önállóságuk és teljes autonómiájuk föntartása mellett, az egymással való érintkezést minél gyakrabban keressék s lile-

51 49 tőleg a magyar közművelődési egyesületek fő titk á ra i Budapesten, egy évben lehetőleg többször, értekezletre gyűljenek össze, a liol az általuk képviselt egyesületek elnökségeinek egybehívandó közös tanácskozását előkészítsék. Az első értekezletet a főtitkárok márczius 22-én (ártották meg Budajsesten, melyen elhatározták, hogy a politikai helyzet megjavulásával, az összes közművelődési egyesületek, nemzeti czéljaiknak előmozdítására, egy nagy kölcsön-sorsjáték engedélyezését közösen kérjék az államtól; hogy a közművelődési egyesületek a társadalmi téren mutatkozó nemzetiségi jelenségeket kisérjék figyelemmel s a mennyiben valamelyik testvéregyesűletet érdeklő mozgalomról bármi is tudomásuí<ra jut, kiváníuosnak tartja, hogy azt barátságos átirat utján egyniással közöljék; szükségesnek tartja továbbá a hazai ipar támogatását, a ' mezőgazdaság megvédésével, de különösen erkölcsi kötelességévé teszi a kulturegyesűleteknek, hogy az esetleges ipartermékek számára védjegyük engedélyezésénél minél alaposabb lelkiismeretességgel járjanak el; nemzeti szempontból nagyfontosságu kérdésnek mondja ki továbbá egy görögkeleti magyar egyház létesítését s aiuiak érdekében a külturegyesületek egyesült akczióját tartja szükségesnek; kívánatosnak tartja, hogy a közművelődési egyesületek pártolják azt az eszmét, hogy a választói reform alkalmával választói jogosultságot csak azok kapjanak, a kik a magyar nyelvet beszélik; szükségesnek tartja végül, hogy a közművelődési egyesületek együttesen föltétlen portómentességet kérjenek az államtól. A magyar közművelődés jelentős tényezői között, a melyek kiválóan alkalmasak az általános műveltség terjesztésére, a népszerű felolvasások szinte első helyen állanak. Az egyesület kísérletet tett, hogy e czélból a Felvidék íróit és újságíróit egy szövetségben egyesítse, a mely Felvidéki írók és Újságírók Köre czimmel, amolyan állandó irodalmi bizottságát képezné az egyesületnek. A terv lelkes viszhangra talált a F. M. K. E. vármegyéiben s megvalósítása érdekében megindultak a tárgyalások, a melyek egy-két év alatt minden valószínűség szerint eredményre is fognak vezetni. Testvéregyesületűnk, a Délmagyarországi M agyar Közművelődési Egyesület, három inditványnyal foglalkoztatta egyesületünket. Az az indítványa, hogy egy görögkeleti magyar egyház alapíttassék s illetőleg, hogy a keleti szerb és román egyházakhoz tartozni nem akaró magyar érzésű, szellemű és gondolkozásu görögkeleti hívők számára külön magyar egyház alapíttassék s az törvényesen, mint bevett vallás, elismertessék, az igazgató-választmány lelkes örömmel üdvözölte s elhatározta, hogy feliratilag fogja támogatni a

52 50 kormánynál. A másik két indítvány érdemleges tárgyalásába azért nem ment bele az elnökség, mert az egyik pár excellence politikai kérdés volt s igy az egyesület jogkörén kivül esett, a másik pedig a testvéregyesületnek annyira különleges kérdése volt, a melyben az elnökség, a kérdésnek beható tanulmányozása nélkül, állást nem foglalhatott volna. József föherczeg halála mélyen megrendítette az egész országot, a mely a legmagyarabb főherczeghez mindvégig őszinte szeretettel, ragaszkodással és igaz magyar szivvel viseltetett. Egyesületünk fájdalmát csak fokozta, gyászát nagyobbá tette az a körülmény, hogy József föherczeg, mint egyesületünk védnöke, huszonegy éven át osztályosa volt ama békés nemzeti küzdelemnek, a melyet a F. M. K. E. a magyar közművelődés terjesztésének hazafias munkájában, az idegen törekvések ellen folytat. Az Ö nagy és országosan rajongva szeretett nevének és fönséges egyéniségének védnöksége alatt, az Ó lelkes ösztönzése és biztatása, az Ö magas elismerése és helyeslése mellett, huszonegy esztendőn át eredményesen munkált az egyesület a magyar nyelv, a magyar nemzeti állam érvényesüléseért. Megszentelve legyen ugyanazért egyesületünk jövendő életében mindenkor az Ő emlékezete, megszentelve magyar földön s a nagy világon mindenütt, a hol s a meddig magyar él. Boldogemlékü Főherczeg-Védnökünk elhalálozása alkalmából az elnökség rendkívüli ülésre hivta össze az igazgatóválasztmányt junius hó 16-ára. Az ülésen Thuróczy Vilmos OS. és kir. kamarás, elnök kegyeletes szavakban adott kifejezést az egyesület fájdalmának s indítványára a gyűlés, az elhunyt fenséges özvegyéhez, Klotild főherczegnőhöz részvétiratot intézett; a temetésen elnök vezetése alatt küldöttségileg vett részt s a küldöttségben való részvételre az összes törvényhatósági választmányokat táviratilag fölhívta; mélységes gyásza külső kifejezéseül, az egyesület összes hivatalos iratait és nyomtatványait, valamint az évkönyvet gyászkeretben adta k i; a központi iroda helyiségére 8 napig tűzette ki a gyászlobogót, az évi közgyűlésen pedig, az egyesület nevében, az elnökség felkérésére, Líts Gyula, Hont vármegye főispánja, hatásos beszédben hódolt az elhunyt Védnök emlékezetének. Az egyesület munkásságának azonban legjelentősebb mozzanata az 1905 augusztus 23-án Árva várában megtartott XXIII. évi közgyűlésnek a népiskolai reform kérdésében való önérzetes és hazafias állásfoglalása volt. A közgyűlés ugyanis -T huróczy Vilmos cs. és kir. kamarás elnöknek a magyar nemzeti népoktatás nagy feladatairól tartott nagyszabású megnyitó beszédének hatása alatt áthatva annak tudatától.

53 51 hogy a magyar nemzeti társadalom és a magyar nemzeti állam csak a magyar nemzeti közoktatás alapján alakulhat meg és fejlődhetik ki, hálás köszönettel adózott Berzeviczy Albert volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy a népiskolai oktatás reformját a törvényhozás munkarendjére vitte s lelkesedése és meggyőződése egész erejével tette magáévá az egyesület elnökségének és igazgató-választmányának ezen törvénytervezet ügyében elfoglalt álláspontját, amely szerint az ország összes iskolái tannyelvének meghatározása egyedül és kizárólag az állam joga s ez a tannyelv más, mint a magyar, semmi körülmények közt és sehol nem lehet. A közgyűlés egyszersmind elhatározta, hogy az ország összes közművelődési egyesületeit ezen álláspont elfogadására és támogatására átiratilag fölhivja Huszonnégyéves múltjának határmesgyéjén, az egyesület megelégedéssel tekinthet vissza az elmúlt évek eredményes munkájára. És ha a nemzetiségi sajtóban egyesületünk ellen időről-idöre megujuló támadásokat igaz értékük szerint mérlegeljük, aligha csalódunk, ha azt állitjuk, hogy arról a másik részről mind fájdalmasabban érzik a sebeket, a melyeket a magyar szellem és művelődés, a magyar nyelvhatárokon való csöndes, zajtalan és immár föltartóztathatatlan előnyomulásával, az ő ellenséges törekvéseiken és számításaikon ejt. liarmadfél évtized tapasztalatai és tanulságai után Ítélve, nem lehet ugyanis eléggé hangsúlyoznunk, hogy úgy az állam, mint a társadalom magyarositási törekvései csak akkor vezethetnek maradandó eredményre, ha összes rendelkezésre álló hatalmi és anyagi erőiket tervszerűen, a magyartót nyelvhatárokon, valamint az egyes vármegyékben, a magyar művelődés fokozatos térfoglalásával alakult úgynevezett magyar nyelvszigetek határain összpontosítják. Az egyesületnek az elmúlt esztendőben is éz az elvi álláspont volt a vezetője minden közművelődési kérdésben. Valahány iij egyesületi intézménynek vetettük meg az alapját, az elnökség, térképpel a kezében, a nyelvhatárok kűlömböző érdekeinek figyelembe vételével és a törvényhatósági választmányokkal való teljes egyetértésben tette meg javaslatait és intézkedéseit. A törvényhatósági választmányok egyre fokozódó munkakedvvel, lelkiismeretes buzgósággal és nemes ambiczióval teljesítik hazafias feladataikat. Az árvái választmány eredményes taggyüjtést indit s nagy segítségére van ebben a munkájában Bárdos József kir. főerdész, a ki egymaga 100 uj

54 52 tagot gyűjt. A lévai városi és járási bizottság tiz éves eredményes muni<ásságára való hivatkozással, önálló választmányként való elismerését kéri a közgyűléstől. A nyitrai választmány beszünteti a nagyrippényi óvót, a melytől a község minden indokolás nélki^il megtagadta a további elhelyezést, ellenben megnyitja a tormosi óvót, a melyet a megszüntetett szkacsányi óvó helyett állit föl. A trencséni választmány' számára Hajdú Géza kir. törvényszéki elnök 120 tagot gyűjt. A szepesi választmány figyelmét a Magura-vidéken észlelt pánszláv és lengyel mozgalom köti le. A zólyomi választmány 3edig magyar szellemű tótnyelvü nyomtatványokkal és lapokcal folytatja hazafias önvédelmét a pánszlávizmus ellen. A törvényhatósági választmányok közül az árvái, barsi, liptói, nyitrai, selmeczi és trencséni választmányok összesen 7100 korona segítségben részesülnek a központtól, hogy intézményeiket zavartalanul föntarthassák. Az egyesületnek harminczöt óvója van működésben, a melyek mindannyian erős tényezői a magyarosodásnak. Az elnökség lépéseket tesz a gróf Pálffy János uradalmi felügyelőségnél, hogy a bajmóczi óvó költségeit az uradalom vegye át, a mely megszámlálhatatlan milliókkal rendelkezik, az uradalom azonban semminemű intézkedést nem tesz. Az óvók fönntartására az egyesület az év folyamán 42,000 koronát költ. A társadalmi mozgalmak során ezúttal is első helyen áll a nyitrai kulturház ügye. Az igazgató-választmány határozatából az elnökség tudvalevőleg emlékiratot intézett a vallásés közoktatásügyi miniszterhez és a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsához, a melyben államköltségen egy kulturház építését kérelmezte Nyitrán, hogy abban az egyesület egyre nagyobbodó közkönyvtára s.egy a F. M. K. E. egész működési területére kiterjedő néprajzi muzeum nyerhetne elhelyezést, a mely felölelné egész északnyugati Magyarország néprajzát s kiindulási pontja volna egy olyan nagyobb terjedelmű. muzeális gyűjtésnek, a melyből az idők folyamán Nyitrán egy nagy egyesületi muzeum s a vidéken, az egyesület törvényhatósági választmányainak fennhatósága alatt, tizenegy kisebb, úgynevezett vármegyei érdekű néprajzi muzeum alakulna ki. Sajnálattal kell jelentenünk, hogy ezt az eszmét, a mely a modern divat által immár kiszorított felvidéki magyar népviselet s egyéb néprajzi szempontból fölötte érdekes, tanulságos és történeti jelentőséggel biró adatoknak az utókor számára való összegyűjtését s mondhatni megmentését czélozta, fölajánlva egyesületünk részéről a nagy és fáradságos munkát, a mely ezzel együtt jár, sem a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, sem a Muzeumok és Könyv

55 53 tárak Országos Főfelügyelősége nem méltányolta. Ítélkezésükben azonban, igazaink tudatában, nem nyugszunk meg s ujabb fölterjesztésben fogjuk kérni a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az egyesület és Nyílra város számára a kulturház kért költségeit engedélyezni kegyeskedjék. A közművelődési egyesületek főtitkári értekezletének megállapodása alapján, az ország négy legnagyobb közművelődési egyesülete feliratilag kérte Kossuth Ferencz kereskedelmi minisztertől, hogy a közművelődési egyesületeknek necsak a tagjaikkal, de a mi fontosabb, a nagyközönséggel való levelezésük tekintetében is adja meg az egyszerű portómentességet, a miniszter azonban a kérelmet elutasította. A közművelődési egyesületek képviselete most egy nagy nyereménykölcsön-sorsjáték engedélyezését fogja kérni a pénzügyminisztertől, amelynek tiszta jövedelméből a négy egyesület anyagi helyzete arányában részesednék. Miután ezt a nyereménykölcsön-sorsjátékot a miniszterelnök első pénzügyminisztersége idején a törvényhozás már engedélyezte s illetőleg a vonatkozó törvényt meghozta, alajios a reményünk, hogy a pénzügyminiszter, a kérelmező közművelődési egyesületek nemzeti czéljaira való tekintettel, nem fogja a törvény végrehajtását megakadályozni. Szeghalmi-Szennovitz Oyula pdlgári iskolai tanár, szerzője a Vágvidék Mondaköre" czimü könyvnek, a mel)^et az elmúlt évben egyesületünk adott ki, ujabb ajánlatot terjesztett elő, hogy az egyesület adja ki az általa és több neves iró által összegyűjtött és megirt Felvidéki mondák és regék czimü gyűjteményt is, a mely nem csupán a Vágvidék, de az egész Felvidék mintegy mondáját és regéjét tartalmazná. Miután a jelen esetben egy nagyobb felvidéki érdekű mű kiadásáról van szó, a melynek könyvpiaczra vitele és terjesztése nagyobb összegű anyagi áldozatot követelne az egyesülettől, mint a melyet a központi pénztár ma megbirhatna, az igazgató-választmány az ajánlat fölött való döntést anyagilag jobb időkre halasztotta. Még a sehneczbányai közgyűlés elhatározta, hogy néhai Tóth Oáspár volt kir. táblai bíró s a felvidéki magyarság és magyarosodás lelkes apostolának sírját maradandó emléktáblával jelölje meg az egyesület. Ezen határozatnak, m i után a család csak az őszön állította fel a csejthei sírkertben az elhunyt sírkövét, az egyesület is csak ez évben tehetett eleget. Nógrád vármegye Odcs községében, mely a nyítra bars -hont nógrádi nyelvhatár egyik igen fontos pontja, az elnökség, Bory László körjegyző lelkes közreműködésével, niagyar olvasóegyletet alakított s annak czéljaira egy nagyobb népkönyvtárat engedélyezett.

56 54 Mint uj tevékenységi ágat, az elnökség munkaprogrammjába vette föl a felvidéki idegenajku iparostanonczoknak magyar vidékekre való szegődtetését. A kereskedelmi minisztérium ellenőrzése alatt működő Budapesti Ipari és Kereskedelmi Munkásközvetitő Intézet közvetítésével, máris több tanonczot helyezett el az alföldi magyar városokban, a hol ezek a fiuk magyar szellemű és nyelvű vezetés alatt, jó magyar iparosokká képezhetik ki magukat. Egyesületünk elnöksége az általa elhelyezett iparostanonczokról nyilvántartást vezet s időnkint tudakozódik sorsuk felől. A szeniczi és miavai tót nemzetiségi párt vezérférfiai az elmúlt évben Szeniczen és Miaván tót nemzetiségi olvasókör létesítését tervezték s azoknak magyar és tótnyelvü alapszabályait jóváhagyás czéljából fölterjesztették a belügyminisztériumhoz. Elnökségünk hazafias kötelességének ismerte, hogy a belügyminisztériumot a tervezett olvasókörök rejtett czéljaira és azok veszedelmeire figyelmeztesse. Miután aggodalmainkat Nyitra vármegye főispáni és alispám hivatalai, úgyszintén a szeniczi és miavai magyarság is külön-külön feliratokban támogatták, a belügyminisztérium az alapszabályok jóváhagyását megtagadta. De közreműködött az egyesület más társadalmi irányzat terén is. Az iszákosság korlátozása és terjedésének meggátlása érdekében, az angol Qood-Templar mérsékletességi rend budapesti képviseletével és az Alkoholizmus szerkesztőségével szövetségben, feliratilag fordult a kormányhoz, hogy a vasárnapi munkaszűnet az ital mérésekre és különösen a pálinkamérésekre is kiterjesztessék. Jelentős tényezői az eredményes magyarosításnak a magyar műkedvelő színpadok, amelyeknek magyar előadásait, tapasztalásunk szerint, mindenütt szívesen látogatja az idegenajku közönség is. Az elnökség nagy súlyt helyez reá, hogy az egyesület működési területén minél több ilyen magyar színpad és iskolai színház ossza meg vele a magyarosítás munkáját, ugyanazért a rendelkezésére bocsátott költségvetés keretén belül minden ilyen irányú mozgalomnak szívesen áll rendelkezésére. Szem előtt tartván az elnökség a magyar ipar érdekeit, intézkedett, hogy jövőben az egyesület összes nyomtatványaihoz kizárólag és kötelezően magyar gyártású papíros használtassék s a központi irodának minden szükséglete lehetőleg magyar forrásokból szereztessék be. Különös gondja volt az egyesületnek arra, hogy a népkönyvtárak, a melyek mind nagyobb keresettségnek és olvasottságnak örvendenek és hatalmas tényezői a magyarosításnak, lehetőleg szaporittassanak. Hálával kell adóznunk ezen

57 55 a helyen a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, a melynek előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter az államsegélyt 1Q06. évtől kezdve évi 5000 koronára emelte föl. Egyesületünknek az év végével immár 107 könyvtára van működésben, köztük 6 közkönyvtár, 22 ifjúsági könyvtár, 78 népkönyvtár és 2 honvédlegénységi könyvtár. Az ország első honvédlegénységi, könyvtárát a F. M. K- E. állította fö l Nyitrán, a kir. 14. honvédgyalogezred kebelében. A legénységi könyvtárak váratlan sikere immár felsőbb helyen is figyelmei keltett. Nagy elégtételünkre és büszkeségünkre szolgál, hogaz egyesületünk által fölvetett eszmét nemcsak a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, ez az előkelő testület tette magáévá"s most már országosan szervez hasonló könyvtát rakat, de a hönvédelmi minisztérium is felkarolta, a mennyiben rendeletileg intézkedett, hogy a F. M. K- E. nyitrai legénységi könyvtárának mintájára, az ország összes honvédségi állomásain kisebb-nagyobb könyvtárak és olvasószobák rendeztessenek be s e czélra minden állomásnak, a szükséghez képest, 300 ^700 korona államsegélyt bocsátott rendelkezésére. Ugyancsak elnökségünk kezdeményezésére létesült, az egyesület központi könyvtárának keretében, a felvidéki hirlapkönyvtár, a melynek az a czélja, hogy a F. M. K. E. működési területén megjelenő hírlapokat, folyóiratokat és közérdekű nyomtatványokat, mint művelődéstörténeti adatokat a jövő számára összegyűjtse és megőrizze. A F. M. K. E. működési területén meg elenő lapok szerkesztőségei néhány kivételével szives készséggel támogatják ebben a törekvésében az egyesületet és állandó tiszteletpéldányul küldik lapjaikat Az egyesület anyagi viszonyai egyre örvendetesebben javulnak. Az összzárszámadások adatai szerint a helyzet koronával kedvezőbb a múlt évinél s törzsvagyonunk G'69 korona. Jelentékenyen szaporította vagyonúnkat a Senibery-hagyatékból a peregyezség alapján egyesületünknek kifizetett korona alapítvány, a mely összegből, a csorbatói közgyűlés határozatából, koronát tőkésitettünk és 4 /o-os magyar aranyjáradékban helyeztünk el, koronát pedig a perköltségekre fordítottunk. Az alapítvány kamatai, ugyancsak a közgyűlés határozata folytán, mindaddig tökésittetni fognak, mig a zárszámadásokban még m indig mutatkozó K törzsvagyonhiány végképen el nem tűnik. Nagyobb összegekkel emelték a bevételeket a F. Ni. K- E. iparczikkek ezúttal is. A F. M. K. E. gyújtó koronát, a F. M. K. E. padlófénymáz pedig koronát, összesen koronát jövedelmeztek az egyesületnek.

58 56 Fájdalmas veszteség érte az egyesületet, Thiiróczy Vilmos V. b. t. t. cs. és kir. kamarásnak, az elnökségről való lemondásával. Váratlan épen nem volt elnökünknek ez az elhatározása, mert már három évvel ezelőtt, a losonczi közgyűlés alkalmával is visszavonulni szándékozott s csak a közgyűlés egyhangúan és nagy lelkesedéssel megnyilatkozott óhajtásának tett eleget, a mikor ideiglenesen vállalta az elnöki méltóságot addig, a meddig az egyesület megtalálja az elnöki székben utódját. Thuróczy Vilmos teljes nyolcz esztendőt töltött az egyesület elnöki székében. Ez a nyolcz év jelentős és eredményes korszaka volt egyesületünk közel negyedszázados életének. Megismétlődtek az egyesület alakulásának lelkes és mozgalma? évei. A magyar társadalom érdeklődése évről-évre mind fokozottabb mértékben növekedett és n yilvánult meg az egyesület hazafias működése iránt. A központ és a törvényhatósági választmányok között való testvéri kapocs az egyazon eszményért, a magyar nemzeti államért való rajongó lelkesedésben, amelynek vezéri szózatát annyiszor hallottuk az ő izzó magyar fajszereíettől megihletett ajkairól, őszinteségében, bensőségében, erejében és hatalmában szinte törhetetlen alakot öltött. Az egyesület által kezdeményezett társadalmi mozgalmak egész sokasága fűződik az ő nevéhez. Szive, lelke egész erejével és minden lelkesedésével szolgálta az egyesületet s a magyar művelődést. Az egyesületnek 1907 augusztus 28-án Szent-Iványi-Csorbatón megtartott XXIV. évi közgyűlése csak kötelességét teljesítette tehát, a midőn immár visszavonhatatlannak kijelentett lemondását, a helyzet fájó kényszerűsége folytán, őszinte sajnálattal tudomásul vette, az egyesület vezetésében nyolcz éven át szerzett elévülhetetlen érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg, az egyesület erkölcsi és anyagi felvirágoztatásáért háláját és köszönetét fejezte ki és az egyesület örökös tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Thuróczy Vilmos helyébe a közgyűlés Edelsheim-Oyulai Lipót gróf nyitramegyei nagybirtokos, főrendiházi tagot, az országos gyermekvédelmi mozgalom buzgó vezérférfiát választotta meg a F. M. K. E. elnökévé, a ki a közgyűlés cgyakarattal megnyilatkozott bizalma előtt meghajolva, az elnöki állást el is fogadta. Ugyanez a közgyűlés rendelte el, hogy miután a Budapestre összehívott igazgató választmányi ülések, a megjelent választmányi tagok csekély számánál fogva, két éven át megtartható nem voltak s igy a breznóbányai közgyűlésnek az a czélja, hogy az igazgató-választmány budapesti ülésén az egyesület összes törvényhatósági választmányai magukat képviseltessék, elérhető nem volt, az igazgató-választmány ezen

59 57 Ülése, úgy mint azelőtt, jövőben is az egyesület székhelyére, Nyitra városába hivassák össze Az egyesület huszonötödik évi munkásságáról az elnökség, ezen évi jelentése keretében, részletesen beszámol, itt csak röviden annak a megemlítésére szorítkozunk, hogy az egyesület ezúttal is hivatásához méltó munkát végzett. Ujabb fölterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a nyitrai kulturház ügyében s elérte azt, hogy a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa Nyitra városát első helyen Jiozta javaslatba a miniszternek, egy kulturház építésére. Lépéseket tett a kereskedelmi miniszternél az egyesület portónientességének kiterjesztése iránt, hogy a taggyüjtést és a társadalmi agitáczíót minél szélesebb alapokra fektethesse. Fölkarolta az analfabéták oktatásának fontos ügyét. Fölterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, az egyesületi óvónők fizetésrendezése iránt. Fölvette működési programmjába a felvidéki iparostanonczoknak magyar városokba való közvetítését. Intézkedéseket tett, hogy a felvidéki községekben a magyar isteni tisztelet behozassék. Anyagilag segélyezett olyan magyar szellemű egyesületeket, amelyek a nemzetiségi mozgalom ellensúlyozása czéljából alakultak. A magyar nyelv megtanulásában kitűnt idegenajku elemi iskolai tanulók eddigi jutalmazási rendszerét az Én Újságom gyermeklap előfizetése által uj és eredményesebb alapokra fektette. Szervezett és állandó anyagi segítségben részesített több újonnan alakult magyar olvasóegyletet, magyar daloskört és magyar niilkedveló'i társaságit. Résztvett a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének a kivándorlás ügyében megtártott kongresszusán. Az egyesületi központi igazgatás ágazatait egyszerűsítette s annak hiányait pótolta. Az óvodák szigorú ellmőrzése iránt intézkedett s elhatározta, hogy ezt az ellenőrzést, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium szellemében, a jövőben még szigorúbban foganatosítja, illetőleg az óvodákat csak ott hagyja meg, a hol az iskolába átlépő gyermekeknek állami iskolában vagy megbízható hazafias szellemű és magyar tannyelvvel bíró felekezeti iskolában meg van adva az alkalom, hogy a magyar nyelv megtanulásában eredményesen haladhassanak előre. Az egyesület népkönyvtárait szaporította, úgy, hogy ma'már a F. M. K. F. területén 113 népkönyvtár van működésben. A törzsvagyon összegét koronára.emelte s illetőleg a törzsvagyonhíányt 7000 koronával kisebbítette. Egyszóval megtett az elnökség minden lehetőt, hogy az egyesület erkölcsi tekin

60 58 télyét a magyar közönség előtt növelje s a magyar művelődés érdekeit minél eredményesebben szolgálja. És mindez csak egy félév munkája volt. Az esztendő második felének munkásságáról jövő évi jelentésében fog számot adni az elnökség. Összevetve mindent, erős a meggyőződésünk, hogy az igazságos kritika, a mely egyesületünk negyedszázados működését elfogulatlanul tudja és akarja bírálni s az elért eredményekkel szemben gondosan mérlegeli azon nehézségeket is, melyek törekvéseinknek itt-ott határt szabtak, kénytelen lesz elismerni, hogy ez az egyesület hosszas vajúdás után végre a hasznos nemzeti munkának uj mesgyéjére lépett s hogy a múltnak eredményes küzdelmeííben eltöltött időszaka egy jobb jövő reményével biztat. Mert az eredményes magyarosításnak, meggyőződésünk szerint, két fokozata van. Az első az, hogy érzelmeikben nyerjük meg a nemzetiségeket; a nyelvi magyarosítás a második. M ind a kettő elsőrendű politikai és társadalmi feladat, a melyből az államnak és a társadalomnak egyaránt ki kell vennie a részét. Együttesen vagy külön-külön, ez lehet taktikai kérdés, de a magyar haza iránt való kötelesség teljesítésében nincs és nem is lehet köztük különbség. Egyesületünk nem foglalkozik politikával. Sőt ellenkezőleg, az összes politikai árnyalatok egyesitett hazafiul erejével és lelkesedésével kivánja szolgálni a jövőben is azokat a nemzeti érdekeket, a melyekhez a magyar szent korona tartományaiban, a magyar mint államalkotó és államfentartó faj ezeréves története és jogai fűződnek. Minden törekvése, czélja, eszméje, iránya, vágya és gondolata csak az, a mely a nagy Széchenyi ihletett ajkáról röppent el s ma is visszhangzik mindenütt, a hol magyar é l: Magyarország legyen a magyaroké!

61 Névjegyzék a F. M. K. E. tagjairól, a kik az egyesület alapításának évében, az évben léptek be tagjaink közé s azóta huszonöt év^óta - állandóan tagjai az egyesületnek. Arányi Antal, Kassa Allain Gyula, Holics Arthold Géza, Selmeczbánya Allain Tarant Janka, Holics Altmann Imre, Selmeczbánya Bariss Vilmos, Selmeczbánya Boldis Ignácz, T.-Szt.-Márton Dr. Bangha Sándor, Budapest Bachrathy József, Selmeczbánya Buzinkay Pál, Dojcs Bolemann Lajos, Beszterczebánya Balázs Ferencz, Liptó-Német- Lipcse Bobok Géza, Verbó Batlió Ferencz, Stomfa id. Bartholomeidesz Gyula, Kálnó Bieliczky Elek, Nyiira Bihary Géza, Nagysurány Bihary István, Pográny Benedek Soma, B.-Gyarmat Bogya János, Selmeczbánya Blaskovits Gyula, Nyitra-Zsámbokrét Balázsovies Ignácz, N.-Bélicz Brandisz Mihály, Szkacsány Broszmann Jenő, Szélakna Bokross János, Nyitra Castiglione György, Galgócz Csippék János, Budapest Deutsch Mór, Szenicz Engelhardt István, Felső-Jattó Emanuel József, Verbó Fodor József, Galgócz Filó Ferencz, Kristyór Dr. Freud Ármin, Trsztena Farkas Ferencz, B.-Gyarmat Fodor Alajos, Tót-Megyer Fischer Ignácz, Nyitra Farbaky István, Selmeczbánya Faller Károly, Selcmeczbánya Faller Gusztáv dr.. Szélakna Gergely János, Tardoskedd Gruber Vilma, Turócz-Szent- Márton Gellér Győző, Kutti Gyurcsák János, Trsztena Gocsár János, Leszéte Gyürky Géyza dr., Nyitra Geiger Márk, Selmeczbánya Grünbaum Henrik, B.-Gyarmat Geschert Ármin, B.-Gyarmat Grillusz Emil, Selmeczbánya Glückstahl Gyula, Selmeczbánya

62 60 Gretzmacher Gyula, Selmeczbánya Horcsin Antal, Szenicz Heincz Hugó, Selmeczbánya Hoffman Alajos, Selmeczbánya Harmos Gábor, Budapest Havas Gyula, B.-Gyarmat Hlavacsek Kornél, Selmeczbánya Jeszenszky Géza, Patvarócz Jeszenszky Sándor, Beszterczebánya Janits Imre dr., Esztergom Jezsovits Károly, Selmeczbánya Ifj. Kropácsy István, Szakolcza Kiss Mihály dr., Bars-Szent- Kereszt Kiss Ferencz, Stomfa Kertész János, T.-Szt.-Márton Kopcsay János, Szakolcza Kochanovszky György, Vágujhely Koronthály Lőrincz, Vágujhely Kochanovszky Pál, Vágujhely Krendl Gáspár, Érsekújvár Kupecz Sándor, N.-Tapolcsány Kelecsényi Károly, Tavarnok Kohn Márkus, B.-Gyarmat Kadarász Gusztáv, Nyitra- Zsámbokrét Kapsz János, Kis-Grádna Kelecsényi Béla, Szkacsány Kuzma Pál, Szkacsány Ifj. Knogler Gusztáv, Krencs Kubinyi Endre, Nyitra Libertiny Gusztáv, Qalgócz Luby Gyula, Demcsén Lichtenstein Miksa, Verbó Lakics Attila, Nyitra Lőrinczy Gyula, Nyitra Löwy József, Pozsony Lelkes Zsigmond, N.-Rippény Lénárt Sándor, N.-Tapolcsány Lepeczky Béla, B.-Gyarmat Móser Tivadar, Privigye Margótsy János, Selmeczbánya Mayer Károly, Szakolcza Matyuga Mór, Trsztena M olitor Ferencz, Bucsány Markovits Sándor, Nyitra Marschalkó Gyula, Selmeczbánya Máday Aladár, Selmeczbánya Martiny István, Selmeczbánya Nickl János, Selmeczbánya Nyáry Béla gr., Kolos-Hradistye Osztroluczky Géza, Nemes- Podhrágy Osztroluczky Gyula Selmeczbánya Orbók Mór, Kolozsvár. Porubszky Jenő, Budapest Paulovits József, Hodrusbánya Pironcsák István, Trsztena Pázmány Emil, Csitár Pázmány Jenő, Rudnó Platthy Ferencz, B.-Gyarmat Pachmayer János, Selmeczbánya Péch Dezső, Turóczsztmárton Riegler Henrik, Szakolcza Rosenfeld Arnold, Árvaváralja Rossival Mihály Felső-Szöllős Reichsfeld Salamon, Szenicz Rudnay Sándor, Malaczka Rudnay Béla, Felső-Zsember Révay Gyula br., Kis-Selmecz Svehla Gusztáv, Breznóbánya

63 61 Schmertzing Adolf br., Köpösd Svehla Ede, Szinóbánya Szabó Lajos, Szinóbánya Szecsányi Gyula, Broczkó Sonnenfeld Bernát dr., Vágujhely Schwitzer Lipót, Vágujhely Stopka Pius, Galgócz Simonyi Béla, Slmony Szilágyi Mór, B.-Gyarmat Sztranyovszky Géza, Balassa- Qyarmat Szabó János, Varbó id. Schulcz Lajos, Szucsány Szigethy Vilmos, Beszterczebánya Szártorisz -Ferencz, Selmeczbánya Spotkovszky Károly, Sátoralja- Ujhely Schelle Róbert, Selmeczbánya Szép Sándor, Selmeczbánya Szép Gábor, Selmeczbánya Svehla Gyula, Hodrusbánya Szentiványi Gyula, Hodrusbánya Thuróczy Vilmos, Nyitra Turchányi Ödön, Nyitra Tagányi Alajos, Vittencz Tóth Lajos, Nagytapolcsány Turnay Sándor, Korpona Török Zoltán, B.-Gyarmat Vankovich Lajos, Selmeczbánya Vágner Sándor, Kovarcz Wágner Mihály,Zólyom-Lipcse Weinberger Jakab, Galgócz Várszeghy Sándor, Egerszeg Vörös Ferencz, Selmeczbánya Zemányi János, Trencsén- Teplicz Összesen 151 tag.

64 A FEWIPÉKI n «e /A R KÖZNÜVELŐbÉSI E6/ESÜLEI ELMÖKSÉ6E e's ieazeató-7flusztmán/a. Örökös tiszteletbeli elnökök Csáky Albin gróf, az aranygyapjas rend lovagja, v. b Budapest. Thuróczy Vilmos, v. b. 1.1., cs. és kir. kamarás, ny. főispán. Nyitra-Ivánka. Tiszteletbeli elnökök Bende Imre, v. b. t. t, megyés püspök, Nyitra. Odescalchi Arthur herczeg, Nyitra-Novák. Szalavszky Gyula, v. b. t. t., Melcsicz (Trencsén m.). Kürthy Lajos, cs. és kir. kam., ny. főispán, Kolta. Csipkay Károly, közigazgatási birósági itélőbiró, Bpest. Rudnay Béla, ny. főkapitány, Alsó-Zsember (Hont m.). Craus István, ügyvéd, földbirtokos, Nyitra. Justh György ifj. ny. főispán, Turócz-Szent-Márton. Degenfeld Lajos gróf, v. b. t. t., Szirák (Nógrád m.). Rákosi Jenő, főrendiházi tag, iró, Budapest. Roszner Ervin báró, v. b. t. t., Budapest. Laszkáry Gyula, főrendiházi tag. Romhány (Nógrád m.). Osztroluczky Géza, ny. főispán, Nemes-Podhrágy. Nemeskéri Kiss Pál, ny. államtitkár, Göd (Pest m.). Török Zoltán, ny. főispán, Kis-Romhány (Nógrád m.). Lits Gyula, főispán, Ipolyság.

65 63 Kramolin Viktor dr., főügyész-helyettes, Győr. Janits Imre dr., kir. közjegyző, Esztergom. Csillaghy József főispán, Isztebne (Árva m.). Ügyvezető alelnök Oyürky Géyza dr., vármegyei tiszti főügyész, Nyitra. Alelnök Baross Jusztin, orsz. képviselő, Budapest. Tiszteletbeli alelnökök Markhot Gyula, főispán, Nyitra. Simonyi Béla, alispán, Aranyos-Maróth. Beniczky Kálmán, alispán, Turócz-Szent-Márton. Dombay Vilmos, földbirtokos, Bars-Endréd. Libertiny Gusztáv, kir. tanácsos, tanfelügyelő, Galgócz. Farbaky István, főbányatanácsos, Beszterczebánya. Ruffy Pál, miniszt. tanácsos, Budapest. Rudnyánszky Béla dr., ügyvéd, Budapest. Czobor László, orsz. képviselő, Ipolyság. Kostyál Miklós dr.> ny. megyei főjegyző, Nyitra. Pósa Lajos iró, Budapest. Vágner József, prelátus-kanonok, Nyitra. Répási Mátyás dr., alispán, Beszterczebánya. Raisz Aladár, orsz. képviselő. Lőcse. Jeszenszky Sándor, kir. közjegyző, Beszterczebánya. Krasznyánszky Károly, kegyesrendi házfőnök, Trencsén, Bulla György, alispán, Felső-Kubin (Árva m.). Főtitkár (élethossziglan megválasztva) C lair Vilmos, hirlapiró, Nyitra (Megyeház-utcza 10.). Tiszteletbeli titkár Pongrácz Géza dr., kir. közjegyző, Galgócz.

66 64 Jogtanácsos Petrikovics Aladár dr., ügyvéd, Nagy-Tapolcsány. Tiszteletbeli jogtanácsosok Klobusiczky Károly dr., gyámhatósági ügyész, Nyitra. Sztránszky Izor dr., ügyvéd, Nyitra. Kovács Jenő dr., ügyvéd, Bpest. Papp László dr., ügyvéd, Bpest. Jegyzők Abaffy Adolf, tb. főszolgabíró, Privigye. Hevera János, plébános, Szkala (Trencsén m.). Majthényi Géza, min. s.-titkár, Budapest. Thuróczy Károly ifj., tb. főszolgabíró, Nyitra. Helyettes központi pénztáros Ocskay László, városi pénztáros, Nyitra. Számvevő Simonovánszky György, kir. p. ü. számellenőr, Nyitra. Központi igazgató-választmány Hivatalból tagok az egyesület elnöke, a tiszteleletbeli elnökök, a töivényhatósági választmányok elnökei és tiszteletbeli elnökei, az egyesület üg3rvezető alelnöke, az egyesület alelnöke, a tiszteletbeli alelnökök, a törvényhatósági választmányok alelnökei, az egyesület főtitkára, az egyesület tiszteletbeli titkára.

67 65 az egyesület jogtanácsosa és a tiszteletbeli jogtanácsosok, az egyesület jegyzői, a központi pénztáros, a központi számvevő. Választott tagok Ambrózy István báró, Malonya, u. p. Bars-Taszár. Árpássy Imre, bankigazgató, Nyitra. Argay Béla, kir. törvényszéki biró, Nyitra. Alpári Lajos, kir. tanfelügyelő, Eger. Beniczky Árpád_, orsz. képviselő, Lázi (Nógrád m.). Bangha Sándor dr., ügyvéd, Budapest. Batthyány Vilmos gróf, fölsz. püspök, Nyitra. Biringer Ferencz dr., igazgató-főorvos, Nyitra. Berzeviczy Albert dr., v. b.1.1, Bpest, VII. Erzsébet-körut Berecz Oyula, kir. tanfelügyelő. Lúgos. Badinyi János, földbirtokos, Zólyom-Radvány. Battik Ödön, vm. főjegyző, Beszterczebánya. Buday-Plichta Barna dr., tb. főjegyző, Balassa-Qyarmat. Csellágh Gyula, kir. főmérnök, Nyitra. Csesznák Gyula, kir. tanácsos, polgármester, Beszterczebánya. Cserey Emil, esperes-plébános, Turócz-Szent-Márton. Craus Vincze, árvaszéki elnök, Nyitra. Czeizel Gábor, prelátus-kanonok, Nyitra. Csernyánszky Lajos, árvaszéki ülnök, Nyitra. Csillaghy György, ny. főispán, Nyitra. Cserhelyi Sándor, kegyesrendi házfőnök, Léva. Csernyánszky Aladár dr., kir. ügyész, Nyitra. Chudovszky Géza dr., kir. törvényszéki elnök. Rózsahegy. Dombay Hugó, iró és ügyvéd, Nyitra. Dudek János dr., egyetemi tanár, Budapest. Drottner Pál, ügyvéd, Zólyom. Druisner György, kir. tanfelügyelő, Segesvár. Emődy József, orsz. képviselő, Suránka (Nyitra megye). Pinka Sándor, főszolgabíró, Garam-Szent-Kereszt. Faschler Ferencz, polgármester, Nyitra. Filberger Gyula dr., főszolgabíró, Miava. Ferenczy Ödön, tb. főjegyző, Beszterczebánya.

68 66 Franciscy Lajos dr., papnöveldéi igazgató, Nyitra. Ferenczi József, kegyesrendi tanár, Nyiti'a. Oyurcsák János, ügyvéd, Trsztena (Árva vármegye). Grün Gyula, épitési vállalkozó, Zsolna. G ürtler József, prelátus-kanonok, Beszterczebánya. Holesch István dr., keresk. és ipark. titkár, Beszterczebánya. Hámos Péter dr., kir. tanfelügyelő, Aranyos-Maróth. Havran János, ez. püspök, apátkanonok, Garam-Szent-Kereszt. Huberth Vilmos, ügyvéd, Léva. Hrk János, ev. főesperes-lelkész, Málnapataka (Nógrád vm.) Horvát Sándor, főgimnáziumi főigazgató, Nyitra. Horváth Kálmán, polgármester, Selmeczbánya. Horváth József, kir. táblai biró, Pozsony. Huszár István, könyvkereskedő, Nyitra. Hyross József, földbirtokos, Kis-Vicsáp (Nyitra vm.). Heincz Hugó, ügyvéd, Budapest. Hándel Vilmos, evang. főesperes, Selmeczbánya. Haydin Imre dr., ügyvéd, Budapest. Herritz Gyula dr., földbirtokos, Beszterczebánya. Jeszenszky Alajos, apát-kanonok, Nyitra. Jeszenszky Géza, földbirtokos, Patvarócz (Nyitra vm.). Juhász Sándor, bankigazgató, Nyitra. Jakubovics Sándor, igazgató-tanitó, Nyitra. Justh Ferencz, főispán, Turócz-Szent-Máríon. Justh Kálmán, nyugalmazott főispán, Neczpál (Turócz vm.) Kenézy Csatár, h. kir. pénzügyigazgató, Győr. Klobusiczky János, földbirtokos, Budapest. Kovács Ferencz, kir. közjegyző, Losoncz. Kubinyi Lajos dr., törvényszéki elnök, Balassa-Gyarmat. Kuhinka Géza, földbirtokos, Málnapataka (Nógrádmegye) Kubinyi Endre, püspöki főpénztáros, Nyitra. Kútvaszer István, kanonok, papn. kormányzó, Nyitra. Kubinyi Miklós, árvái urad. jogügyi igazgató. Árvaváralja. Kürth Dávid dr., ügyvéd, Nyitra. Király Ernő, lyceumi igazgató, Selmeczbánya. Kujnis Gyula, városi tanácsnok, Losoncz. Kudora János, esperes-plébános, Hont-Visk. ' Konkoly-Thege Sándor, földbirtokos, Hont-Szántó. Laszkáry Pál, nagybirtokos, Felső-Fehérkut (Hont vm.).

69 67 Leidenfrost László, földbirtokos, Léva. Lakits István dr., földbirtokos, Nyitra. Lelkes Zsigmond, földbirtokos, Nagy-Rippény (Nyitra vm.). Lőrinczy Gyula, ny. kir. táblai biró, ügyvéd, Nyitra. Lénárt Sándor, ügyvéd, Nagy-Tapolcsány. Lulyák Antal, kir. közjegyző, Privigye. Matyuga Emil, főszolgabiró, Turdossin (Árva vármegye). Magyary Miklós, kir. tanácsos, ny. pénzügy igazgató, Nyitra. Mezey Gyula, igazgató-főmérnök, Tornócz (Nyitra vm.). Modrányi Iván, árvaszéki ülnök, Nyitra. Mártonffy Márton, udv. tanácsos, iparisk. főigazg., Bpest. M ihálik József, apátkanonok, Nyitra. Martinovich István, kir. járásbiró, Zólyom. Matunák Mihály, plébános, Breznóbánya. Motkó Géza dr., ügyvéd, Trencsén. Mailáth István Géza gr., földbirtokos, Gárdony. Medgyessy Sándor, ny. járásbiró, Vámos-Mikola. Nyáry Alfonz báró, árvaszéki elnök, Ipolyság. Nagy Mihály, alispán, Balassa-Gyarmat. Ordódy Endre, főszolgabiró, Léva. Ordódy K. István földbirtokos, Markófalva (Trencsén vm.). Osztroluczky Miklós, főispán, Beszterczebánya. Plachy Gyula, ny. polgármester, Korpona (Hont vm.). Persay Ferencz dr., t. főügyész, Aranyos-Maróth. Pongrácz Kálmán, kir. tanácsos, közjegyző, Nyitra. Pullmann János dr., esperes-plébános, Czabaj (Nyitra vm.) Paulovics József, plébános, Hodrusbánya. Párvy Endre, tanitóképezdei igazgató, Znióváralja. Palkovics Emil, polgármester, Körmöczbánya. Pazár Zoltán dr., törvényszéki biró, Nyitra. Rippély Ede dr., városi ügyész, Beszterczebánya. Révész Dezső dr., ügyvéd, Balassa-Gyarmat. Romhányi János, vármegyei levéltárnok, Nyitra. Rudnay Alajos, prépost-plébános, Bajmócz. Rudnay Sándor, kir. közjegyző, Malaczka. Rudnay István, vm. főjegyző, Trencsén. Révay Gyula báró, orsz. képviselő, Budapest.

70 68 Smialovszky Valér, főispán, Trencsén. Somogyi Géza, ny. tanitól<épzőint. igazgató, Znióváralja. Skrovina Mátyás, polgármester, Zólyom. Sramkó Andor dr., polgármester, Breznóbánya. Somogyi Béla, Hont vármegye főjegyzője, Ipolyság. Sándor Géza, kir. törvényszéki elnök, Nyitra. Sándor Ferencz, lapszerkesztő, Trencsén. Sándor Pál, ügyvéd, Nyitra. Simonffy Gyula, kir. törvényszéki biró, Nyitra. Sporzon Ernő, ügyvéd, Nyitra-Rudnó. Steiger Albert báró, földbirt., Szeptenczujfalu (Nyitra vm.) Sebeők Antal dr., kir. honvéd-főtörzsorvos, Kassa. Svehla Gyula, min. tanácsos, bányaigazgató, Selmeczbánya. Sipeky Sándor, földbirtokos, Trencsén. Scholtz Ottó, urad. főerdőmester Arvaváralja. / Szmrecsányi Arisztid, Liptómegye ny.főispánja, Szmrecsány. Szulyovszky Dezső dr., ügyvéd, Nyitra. Szulyovszky Gusztáv, ügyvéd, Nyitra. Szever János, lyceumi tanár, Selmeczbánya. Szegő Zsigmond dr., ügyvéd, Nyitra. Schwetz Vilmos dr., kir. tanfelügyelő, Esztergom. Soltész István dr., miniszteri s.-titkár, Budapest. Sztrakoniczky Kálmán, főszolgabíró, Nagy-Szalatna. Szilassy Béla, földbirtokos, Losoncz. Türcsányi Ödön, ügyvéd, Beszterczebánya. Thomka Gyula, árvaszéki elnök, Beszterczebánya. Traeger Zsigmond, kir. táblabiró, Budapest. Terray Lajos dr., kincstári bányaorvos, Breznóbánya. Thuránszky Tamás, földbirtokos, Okolicsnó (Liptó vm.) Totovics Kálmán, Hont vármegye főszámvevője, Ipolyság. Tombor Kornél, gyógyszerész, Nyitra. Turchányi Ödön, alispán, Nyitra. Thuróczy Károly dr., kir. tanácsos, megyei főorvos, Nyitra. Tomcsányi Gyula, min. osztálytanácsos, Budapest. Tilles Béla dr., ügyvéd, Beszterczebánya. Tomaschek János, épitész, Nyitra. Vágner Sándor, földbirtokos, Budapest. Vagyon István, földbirtokos, Szenicz (Nyitra vm.). Vietoris Miklós, földbirtokos, Vágujhely.

71 69 W inter Lajos, fürdőbérlő, Pöstyén. Vészi József, ny. miniszteri tanácsos, Budapest. ' f Vitális Gyula, ev. lelkész, Tót-Pelsőcz. ^ Vladár Gyula dr., árvaszéki ülnök, Beszterczebánya. ^ Vilcsek Jenő dr., ügyvéd, Trsztena (Árva vm.). Vargha János, esperes-plébános, Nagy-Kér. Verő Zsiga, földbirtokos, Nyitra. Wilczek Frigyes gróf, földbirtokos, Ipolyság. Wágner Sándor, kir. tanácsos, polgármester, Losoncz. Weisz József, a Nyitrai Lapok szerkesztője, Nyitra! Wohl Rumi Adolf, földbirtokos, Losoncz. Vbl Félix dr., földbirtokos, Csesztve (Nógrád vm.). Zongor János, fö ldb irt, Nagy-Valkház, u. p. Nagy-Mánya. Zmeskál György ifj., vm. főjegyző, Lestin (Árvám.). Zsilinszky Mihály, v. b. t. t., ny. államtitkár, Budapest.

72 A F. M. K. E. által kezelt alapítványok kimutatása (Meg kell jegyeznünk, hogy a kimutatásba fel vannak véve az év folyamán belépett alapitó tagok is.) Központ. Korona értékben t JÓZSEF Főherczeg Ó cs. és kir. Fensége 600. FŰLÖP Szász-Coburg-Góthai herczeg Ő cs. és kir. Fensége , 200. LUJZA belga királyi herczegasszony Ő kir. Fensége Abauj-Torna vármegye közönsége Ambró István, Nagy-Fajkürth (Bars m.) Alsó-Vesztenicz község közönsége Andaházy Pál, Nagy-Kolacsin (Trencsén m.) 200. t Andrássy Júlia hagyománya Árvamegye egyetemi ifjúsága Árva vármegye közönsége Arad vármegye közönsége Arad szab. kir. város közönsége t Aichler János hagyománya, Budapest 400. Aranyos-Maróthi takarékpénztár t Andaházy Géza, ny. alispán. Bölcsháza Andrássy Dénes gróf, Kraszna-Horka-Váralja_ Almássy Dénes gróf, földbirtokos, Békés-Gyula 200. Bende Imre, v. b. t. t., nyitrai püspök, Nyitra Bende Imre nyitrai püspök és iskolatársai, hatvanéves találkozásuk em lékére Bisicz Lajos földbirtokos, Budapest Á tté te l... 14,075.88

73 71 Korona értékben Áthozat... 14, Bulla György Árva vm. alispánja, Alsó-Kubin 200. Bathó Ferencz tiszttartó, Budapest t Berchtoldt László gróf, nagybirtokos, Bpest 200. Beszterczebánya sz. kir. város közönsége Breznóbánya szab. kir. város közönsége t Bonnáz Sándor püspök, M akó Budapest fő- és székváros közönsége Békés vármegye közönsége t Boronkay László földbirtokos, Vajk f Benkovich Érnő Nagy-Faj kürt (Bars m.) _ 200. Budapesti központi távirdaállomás Beszterczebányai Takarékpénztár Bács-Bodrogvármegyei adakozók Babóthy Márton földbirtokos, N yitra Bangha István dr., ügyvéd, Nyitra Berchtoldt Richárdné grófné, Nagy-Oroszi _ 200. Balassa-Oyarmat nagyközség közönsége Budapesti ügyvédi kamara Barsvármegyei Casino-Egylet Birly Béla, földbirtokos, Budapest Beniczky Kálmán alispán, Turócz-Szent-Márton 200. Brezova község közönsége Bábindal község közönsége Beszterczebánya egyházmegyei r. k. tanitótestület j- Breunner Ágoston gróf földbirtokos, Zeliz_ 200. t Barócs János hagyománya, Jászkisér t Bartakovics Ágoston cs. és kir. kamarás, Egyház-Maróth (H o n tm.) Bratmann Manó iparos, Bécs Broczkó község közönsége f Belházy Imre apátplébános, Körmöczbánya 200. Bartakovics Árpád cs. és kir. kamarás, Szalakusz (Nyitra m,) Beszterczebányai Casino-Egylet Bayer Dezső dr. Angyal" gyógyszertára, Bpest 200. Bars vármegyei körjegyzők szövetkezete Á tté te l... 21,675.88

74 72 Korona érlékben Áthozat 21, Beocsini Czementgyári Unió, Bpest Bátorkeszi takarékpénztár Budapesti piaristáknál évben érettségi vizsgát tett tanulók alapítványa Boróczy Lajos földbirtokos, Budapest 200. Barkassy Géza miniszteri tanácsos, Budapest Csillaghy József Árva vm. főispánja, Alsó-Kubin 200. Csongrád város közönsége Clair Vilmos, a F. M. K. E. főtitkára, Nyitra 200. Cherny Antal esperes-plébános, Nagy-Rippény 200. Craus István ügyvéd, N y itra Chropó község közönsége Csácsó község közönsége Csehi község közönsége Csápor község közönsége Chinorán község közönsége Chvalibogovszky Sándor lovag, Csasztkócz Cseh Ervin v. b. 1.1., orsz. képviselő, Budapest 200. Csáky Albin gróf v. b. t. t., Budapest Csáky Antal Vincze gróf hitbizománya. Lőcse 200. Csáky Vidor gróf földbirtokos, Szepes-Görgp t Császka György kalocsai érsek, Kalocsa Csongrád vármegye közönsége Csanád vármegye közönsége Csóka Nándor plébános, Ürmincz Csik vármegye közönsége Csáky Gyula gróf ny. főispán, Bpest Czoborfalu község közönsége Czeizel Gábor prelátus-kanonok, N yitra Czegléd város közönsége Czeglédi százas küldöttség Kossuth-alapitványa t Dómján Pál hagyatéka Debreczen sz. kir. város közönsége 400. t Dióssy Imre földbirtokos, Szent-Mihályúr 200. Ifj. hatvani Deutsch József nagybirtokos, Bpest 200. Á tté te l... 2g,775.88

75 73 Korona értékben A tlio za t... 29, t Dillesz Sándor földbirtokos, Tild (Bars m.) f Durdik Alajos esperes-plébános, Szolcsány 200. Dacsó Pál földbirtokos, Keszihócz 200. Demuth Károly József, Beszterczebánya 200. Degenfeld Lajos gróf, Szirák (Nógrád m.) 200. Darányi Ignácz földmivelési miniszter, Bpest Domoszlay Ede ny. kulturfőmérnök, Budapest 270, Edelsheim-Oyulai Lipót gróf, nagybirtokos, Felső-Elefánt t peskodári Engel József nagybirtokos, Nyitra Evang. református egyház, Hódmezővásárhely 200. Érsekújvár! takarékpénztár Első Magyar Általános BiztositóTársaság, Bpest 400. Esztergomi takarékpénztár Egyestilt Budapest Fővárosi Takarékpénztár t Esterházy János gr. főrendiházi tag,ny.-ujlak 200. Erdődy Imre gróf nagybirtokos, Oalgócz Erdély Sándor, v. b ny. igazságügym. Bpest 200, Esztergomi főkáptalan Egri főkáptalan Érsekújvár város és vidéke hölgyei Érsekujvári N épbank Érsekújvár város közönsége... _ 200. Egbell község közönsége Eözdöghi körjegyzőség községeinek közönsége 200. Esterházy Miklós herczeg, K is-m arton t Feigenbaum József kereskedő, Igló Felber Vilmos földbirtokos. Morvaőr... ' 400. Felvidéki írók Köre, Nyitra t Forster János földbirtokos, Esztergom FelsŐ-Vesztenicz község Farkas Ödön, földbirtokos, Tápió-Sáp Farkasd község közönsége Festetics Pál gróf nagybirtokos, Dégh (Tolnám.) 200. Forster Gyula báró, főrendiházi tag, Budapest 200. Gesztbe (Komárom m.) járás gyűjtése Á tté te l... 40,247.06

76 74 Korona értékben Áthozat... 40, t Gőzsy László földbirtokos, Alsó-Hencse t Gajdoschik Rafael, Újbánya f Ghyczy Kálmán v. b. t. t., Budapest Oalgóczi takarékpénztár t Gerstl Mór földbirtokos, Nyitra Gömör-Kis-Hont vármegye közönsége Ghyczy József földbirtokos, Rozsnyó Galgóczi hitelintézet Gmeyner Adolf, G ö d in g Ghyczy Béla ny. altábornagy, Budapest t Gaál Nándor báró ny. ezredes, Pozsony Győr vármegye közönsége t Gyurikovits Mátyás apátkanonok, Nyitra Győr szab. kir. város közönsége t Gyürky Ábrahám gróf ny. főispán, Budapest 200. Gyürky Géyza dr. vármegyei t. főügyész, Nyitra Hohenlohe Keresztély Kraft herceg, Javorina 400. Horn Dávid nagybirtokos, Budapest Hagara Viktor ny. főispán, Nagy-Szőllős Holicsi izraelita hitközség Haldek Ignácz nagykereskedő, Budapest Heves vármegye közönsége Herber Lipót nagybirtokos, Rohó Haasz József kir. főmérnök, N y itra Hyross József földbirtokos, Kis-Vicsáp t Heinrich Nép. János dr., Trencsén-Teplicz Hont vármegye közönsége Huszár István könyvkereskedő, N y itra Hupka Lajos dr., Beszterczebánya Holics község közönsége Haberfeld Gyula földbirtokos, Miava Hámos László ny. főispán, Rimaszombat t Hunyady Imre gróf v. b. t. t, Ü rm é n y_ 200. Hunyady László gróf ifj., Ü rm é n y Hunyady József gróf, Ürmény t Horánszky Nándor keresk miniszter, Bpest 200. Á ttétel 49,176.06

77 75 Korona értékben Á thözat... 49, f Hegedűs József urad. igazgató, Budapest t Ipolyi Arnold püspök. Nagyvárad Ipolysági takarékpénztár Ikrényi József esperes-plébános. Koros Igló város közönsége Ivánkái körjegyzőséghez tartozó községek 200. Jászberény város közönsége Juhász Sándor, az Iparbank vezérigazg., Nyitra 200. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közönsége 200. Justh Kálmán nagybirtokos, Neczpál(Turóczm.) Jeszenszky Alajos apátkanonok, N y itra 200. Justh György ifj. orsz. képviselő, Neczpál Jablonicz körjegyzőség községeinek közönsége 200. Jankovich Béla földbirtokos, Budapest Jeszenszky-Kubics Olga, Patvarócz f Juhász Zsigmond bankigazgató, Nyitra _ 200. Jeszenszky István földbirtokos Jeszenszky Béla földbirtokos, Miava t Jeszenszky József földbirtokos, Csejthe Jeszenszky Sándor kir. közj., Beszterczebánya Jeszenszky- Lajos földbirtokos, Patvarócz Jeszenszky Géza földbirtokos, Patvarócz 200. t Özv. Joób Adolfné sz. Madocsányi Klementin, Prószék Gróf Karátsonyi-alapitvány t Királyi Pál onsz. képviselő, Budapest f Károlyi István gróf orsz. képviselő, Budapest t Keszlerfy János udvari tanácsos hagyománya Komárom vármegye közönsége t Kossuth Lajos Magyarország v. kormányzója 600. Kecskemét szab. kir. város közönsége Királyi közalapítványi számtartóság, Vágsellye 400. Kecskeméti takarékpénztár t Kubicza Pál főispán, Trencsén Körmöczbánya szab. kir. és főbányaváros_ 200. t Kőrösy József főv. statiszt. hiv. igazg., Bpest 200. Á tté te l 81,176.06

78 70 Korona értékben Áthozat... 81, Q5 Kochanovszky László földbirtokos, Szalakusz 200. t Kvassay M ór plébános, Selmeczbánya _ 200. Klobusiczky János földbirtokos, Budapest_ 200. t Krajtsik János dr. ez. püspök, Nyitra 200. t Kozlik János prépost-kanonok, Nyitra Kalocsai főkáptalan t Kovács Zsigmond püspök, Veszprém Kosztolányi Aurél kir. tanácsos, Aranyos- Maróth Konkoly-Thege Sándor földbirtokos, Budapest 200. Kondoros község közönsége Kankovszky Károly vasúti főtiszt, S.-A.-Ujhely 200. Kelecsényi Rafael földbirtokos, Baracska t Kürthy József földbirtokos. B a jk a t Károlyi Alajos gróf nagykövet, Tótmegyer 200. Károlyi Lajos gróf nagybirtokos, Bpest Kramolin V iktor dr. főügyész-helyettes, Győr 200. t Kempelen Imre földbirtokos, Székesfej érvár 200. t Kunz Adolf dr. prépost, C sorna 200. t Kurálszky Márton ny. pléb. hagyománya nemeskéri Kiss Pálny.államtitkár, Göd (Pestm.) Kállai Ármin dr. ügyvéd, Nyitra Kuhl József ügyvéd, Kalocsa Kis-Garam-Zólyom-Brezói olvasó- és társaskör 200. Kutti község közönsége Kis-Kovalló község közönsége Kis-Hind község közönsége Kis-Lapás község közönsége Királyi község közönsége Kolos község közönsége Kolos-Hradistye község közönsége Kolos-Jeskófalu község közönsége Kátó község közönsége Kolozsvár szab. kir. város közönsége 200. Kis-Pritrzsd község közönsége 200. t Kubinyi Ferencz földbirtokos. Kővár 200. Á tté te l 96,376.06

79 77 Korona értékben Áthozat , Komjáth község közönsége Krencs község közönsége Kürthy Lajos cs. és kir. kamarás, ny. főispán, Kolta (Komárom m.) Kuhl Margit, Kalocsa Kulmann János ügyvéd, Poprád Kovarcz község közönsége Kajuch József földbirtokos, Kalocsa Kuhl Lajos, Kalocsa 200. Kunhegyes község közönsége , 240 Karczag István magánzó, Bécs Losonczi Takarék- és Hitelbank Lónyay Elemér gróf nagybirt, Bodrog-Olaszi 200. Liptó vármegye közönsége Láng Lajos dr., ny. miniszter, v. b. 1.1, Bpest Leidenfrost László földbirtokos, Budapest Liptó-szent-miklósi magyar társalgó kör ^ Lord József földbirtokos, Zsigmondháza Lévai takarékpénztár Lévai Casino f Lőwinger M ór dr. orvos, N yitra Losoncz város közönsége Lévai takarék- és hitelintézet Liptó-szent-miklósi takarékpénztár Langhammer Vincze főszolgabiró, Tornócz Lapás-Oyarmat község közönsége Lopassó község közönsége t Luczenbacher Pál id. nagybirtokos, Bpest 200. Lachnitt Henrik lovag földbirtokos, Baden 200, t Lavotta János földbirtokos. Rózsahegy ö0 Lőcse szab. kir. város közönsége 200. Luzsénszky Félix báró, Budapest Magyar orsz. községi és körjegyzők központi egyesülete, Budapest Magyar északkeleti vasút tiszti, állandó szolgaés munkásegylete... ' Á tté te l ,53L14

80 78 Korona értékben Á thozat 106, Marosvásárhely szab. kir. város közönsége t Mercáder Ede, a F. M. K. E. tb. alelnökpénztárosa, Nyitra Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank, Bpest 400. Magyar Nemzeti Egyesület alapítványa rétalapí Mihály Ignácz földbirtokos, Kocs 248. Modrányi Iván várm. árvaszéki ülnök, Nyitra Makó város közönsége t Markovics János kanonok, Nyitra f Mottesiczky Mór földbirtokos, Málas t Migazzy Vilmos gróf, Aranyos-Maróth Majthényi László báró v. b. 1.1., Luka-Nénye Majthényi Rudolf földbirtokos, Nyitra-Novák 200. f Majthényi Albert földbirtokos, Nyitra-Novák 200. t Marsovszky M ór földbirtokos, Marsova t Mailáth István ny. főispán, Kis-Kereskény 200. Magyar tisztviselők országos egylete M. kir. államvasutak hivatalnokainak takarékés előlegegylete Magyar Országos Központi Takarékpénztár Miava község közönsége Mocsonok község közönsége Mokriháj község közönsége Markovics Lázár kanonok, Vácz Móry Károly épitész, Budapest Meer M ór és fia festékkereskedő. Arad f Matuska Péter orsz. képviselő, Budapest Máriássy Ferencz földbirtokos, Márkusfalu Q0 Nemzeti Casino alapítványa, Budapest Nyitra vármegye közönsége Nyitra város és vidéke hölgyei Nagy-Tapolcsányi takarékpénztár Nyitrai Kereskedelmi és Hitelintézet Nyitrai H ite lb a n k Nyitra város közönsége Nógrád vár megyei Nemzeti Intézet, B.-Gyarrnat 200. Áttétel 117,371.45

81 79 Korona értékben Athozat , Nagy-Surány nagyközség közönsége t Nedeczky Flór, ügyvéd, Érsekújvár Nyitrai műkedvelők Nagy-Tapolcsány és vidéke hölgyei Nyitrai népbank Nyitrai Iparbank ^ Nagy-Surányi takarékpénztár Nyitrai Takarékpénztár Nyitravármegyei községi és körjegyzők egylete 200. Nagy-Tapolcsányi Casino-Egylet 200. Nemeshegyi József földbirtokos, Budapest Nyitra-Bodok község közönsége Nagy-Hind község közönsége Nagy-Bélicz község közönsége Nagy Lajos épitész, Losoncz Nagy-Lapás község közönsége Nyitra-Egerszeg község közönsége Nógrád vármegye közönsége Nagy-Váradi és Biharmegyei köz- és magántisztviselők takarék- és önsegélyző-egylete 200. Nagy-Bodok, Csitár és Paczolaj községek Nagy-Bossány község közönsége Német-Próna község közönsége Nyitra-Zerdahely község közönsége 200. t Nyáry Béla báró orsz. képviselő, Budapest 200. Nagy-Kun-Karczag város közönsége Nyitramegyei Általános Tanítótestület, Szakolcza Nagy Barna földbirtokos, Tolcsva j- Cz. Nagy Pál hagyománya, H.-M.-Vásárhely 200. Nagy-Szalontá nagyközség közönsége Nyíregyházai takarékpénztár egyesület Nagy-Bélicz-Privigyeí h. é. vasút részv.-társ Odescalchi Arthur herczeg, Nyitra-Novák Osztroluczky Géza ny. főispán, N.-Podhragy 200. t Odescalchi Gyula herczeg, Budapest 200. Á tté te l ,471.45

82 80 Korona értékben Áthozat 125, t Ocskay Rezső id. földbirtokos, B o ri Országos Szinész-Egyesület, Budapest 200. Országos központi népoktatási kör, Budapest Országos középiskolai tanár-egyesület Oszlányi takarékpénztár Osztrák-magyar I. ált. tisztviselő-egyesületnek pesti takarék- és előleg-társulata t Orbay Antal dr. t. főorvos hagyománya_ 400. f Oswald János, Szakolcza Ordódy K. István földbirtokos, Markófalva 200. Ohrenstein Henrik czementgyáros, Bpest Oreszkó község közönsége Odescalchi Géza herczeg földbirtokos, Bpest 200. Odescalchi Oézáné herczegné szül. Andrássy Etelka grófnő, Budapest Pongrácz Adolf gróf prépost, Vágujhely Persay Ferencz dr. vm. t. főügyész, A.-Maróth 200. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye közönsége 400. Privigyei műkedvelők tái suiata Pápai takarékpénztár Pécsi takarékpénztár Pozsony szab. kir. város közönsége ^ Privigye nagyközség közönsége Privigyei Casino Pesti Hazai Első Takarékpénztár Popper Sándor báró nagybirtokos, Podhrágy 200. t Popper Lipót báró nagybirtokos, Podhrágy 200. Pálffy József gróf nagybirtokos, Szomolány Puchói takarékpénztár ' Priviczky Ede, Körmöczbánya Pongrácz Géza dr. kir. közjegyző, Galgócz 200. Pográny község közönsége Pavlik Sándor dr. járásorvos, Vágujhely Práznócz község közönsége Prónay Dezső báró főrendiházi tag, Budapest t Pulszky Ágost dr. orsz. képviselő, Budapest 200. Á ttétel ,675.45

83 81 Korona értékben Á thoza t , Polonyi Géza v. igazságügyminiszter, Budapest 200. Puchó-Pruszkai takarékpénztár t Remenyik Zsigmond hagyatéka t Roskoványi Ágost dr. nyitrai püspök Rakovsziíy Géza földbirtokos, Kocsócz Rózsahegyi takarékpénztár Rosenbach Sándor földbirtokos, P.-Szántó t Radvánszky János báró, Beszterczebánya 200. t Radvánszky Béla báró koronaőr, Radvány Révay Gyula br. földbirtokos, Kis-Selmecz 200. trakovszky Iván földbirtokos, Nagy-Rákó_ 200. t Rökk Pál háztulajdonos, Budapest Rózsahegyi műkedvelők Rudnay Alajos prépost-plébános, Bajmócz j- Rakovszky Ferencz földb. Nyitra-Novák Rudnay Béla ny. főkap., A.-Zsember (Hont m.) 200. Racsicz és Béla-Udvarnok községek közönsége Radimó község közönsége Roszner Ervin báró v. b. t. t., Budapest Radvánszky György dr. földbirtokos, Sztárnya 200. Rónay Albert Alsó-Hrabócz (Zemplén m.) t Rimely Károly dr. püspök, Beszterczebánya 200. Rigler József Ede papirnemügyár részvénytársaság, Budapest t Serly Sándor dr. és neje hagyománya_ Sátoralja-Ujhely város közönsége Sváb Jakab nagybirtokos, Budapest t Sághy Vendel plébános, Muzsla Schwartz Ferencz földbirtokos, Bpest 200. t Schmertzing Adolf báró, Szenicz (Nyitra m.) Schniidt Adolf és társa ezég, Nagy-Bossány 200. Selmeczbányai takarékpénztár Selmeczbánya szab. kir. város közönsége Selmeczbányai akadémiai ifjúság Salghó község közönsége ^00 t Serly Sándor dr. járási főorvos. Mohács Á tté te l ,

84 8 2 Korona criékbeli Áthozat , Somogy vármegye közönsége 200. f Simonyi Dániel hagyománya Samassa József dr. bibornok-érsek, Eger t Sembery Imre nagybirtokos hagyománya Stummer Ágoston báró nagybirt, Tavarnok 200. Selmeczbányai Casino Sporzon Ernő földbirtokos, Privigye Sándor Pál ügyvéd, Nyitra t Sándor József ügyvéd, Holics t Scitovszky János orsz. képv., B.-Gyarmat 200. Stummer Sándor báró, Nagy-Bodok Schey Vincze báró nagybirtokos, Felső-Jattó Steiger Albert báró, Szeptencz-Ujfalu Schey Pál báró nagybirtokos, Felső-Jattó Sarabia József földbirtokos, Sólymár (Pest m.) Sopron vármegye közönsége Sopornya község közönsége 200. Springer Gusztáv báró nagybirtokos Spányik Tamás plébános, Chinorán Schwertsig Antal plébános, Üregh Skrbenszky Antal báró, földb., Felső-Elefánt 200. Selmeczi kereskedelmi és hitelintézet Sólymossy László báró, Budapest Szeniczi (Nyitra m.) járás községe Szepes vármegye közönsége Szeniczi magyar társaskör Szalavszky Gyula v. b. t. t., Kis-Zsámbokrét 200. Szent-Ivány Oszkár nagybirtokos, Bélád Szakolcza szab. kir. város közönsége Szeged szab. kir. város közönsége fszmrecsányi Emil földbirtokos, Terecske.í t Szent-Iványi Sándor hagyománya, B.-Gyarmat Szentes város közönsége 200. Szarvas város közönsége Szarvasi takarékpénztár egyesület Szarvasi regále-közbirtokosság Á tté te l ,963.65

85 83 Korona értékben Á thozat 202, t okáiiyi Szlávy József koronaőr, Budapest 200 t Szulyovszky Ignácz dr., Nyitra Sztankovics Ferencz tiszttartó, Tótmegyer ^ 440 Szirányi György kir. tanácsos, Komjáth Szeniczi Takarékpénztár Szumrák Samu, Beszterczebánya Szulyovszky Gusztáv ügyvéd, Nyitra Szkacsány község közönsége Szent-Istvánfalu község közönsége Szenicz község közönsége Szálé Lajos dr. főszolgabíró, Szenicz Szepesi társaskör, Budapest Szmrecsányi Pál püspök, v. b. 1.1, Nagyvárad f Szandtner Ernő földbirtokos. Románfalu Szulyovszky Dezső dr. ügyvéd, N y itra Sztránszky Izor dr. ügyvéd, Nyitra..., , Trencsén-Baáni Takarékpénztár Trencsén-Baáni Társaskör Teszéry-Deméndy-család alapítványa Trencsén vármegye közönsége Tudomány- és műegyetemi olvasókör, Bpest Torontál vármegye közönsége t Than Sándor hagyománya ftörley József pezsgőgyáros, Bpest Thuróczy Vílmosné sz. Tóth Zsuzsánna csillagkeresztes hölgy, Nyitra-Ivánka t Tejfalussy Jenő ny. gyámpénztárnok, Verbó 200. Turócz vármegye közönsége Tolna vármegye közönsége Trencséni társaskör Trencséni Takarékpénztár Turchányi Mátyás plébános, Komjáth Temes vármegye közönsége Tocsek-Rácz Paula, Kámánfalu (Nyitra m.) Thaly István ny. műszaki tanácsos, Budapest 200. t Tóth Vilmos V. b. t. t., Nyitra-Ivánka Á tté te l , *

86 84 Korona értőkben Áthozat , Temesvár szab. kir. város közönsége Tarnóczy Béla cs. és kir. kamarás, Alsó-Lelócz 200. Tardoskedd község közönsége Tótmegyer község közönsége Turólúka község közönsége Tövisfalu község közönsége_ Tomcsányi Oyula min. osztálytanácsos, Bpest 200. Thonet Gertrud, Nagy-Ugrócz Thonet-testvérek, Nagy-Ugrócz Thuróczy Vilmos v. b. 1.1., cs. és kir. kamarás, a F. M. K. E. tb. elnöke, Nyitra-Ivánka Tót-Pelsőcz község közönsége Thuróczy Károly dr. kir. tan., főorvos, Nyitra 200. Tiszolczi kir. bánya- és kohómunkások Uj-Tátrafüred gyógyfürdő Újpest város közönsége f Uzsovics Pál cs. és kir. kamarás, Petheőfalu 200. Unin község közönsége Újbánya szab. kir. város közönsége Unió Magy. Ált. Gyufagyár R.-Társ., Budafok 200. t Vörösmarty Béla, a kir. Kúria másodelnöke, Budapest Várzély János, Trsztena (Árva m.) 200. t Venczel Ferencz ez. püspök, Nyitra Veszprémi káptalan Vietoris Miklós földbirtokos, Vágujhely Veszprém vármegye közönsége Vagyon István földbirtokos, Szenicz Vágvölgyi czukorgyár r.-t., Trencsén-Tepla Vaszary Kolos herczegprimás, Esztergom Vieszka község közönsége Vicsáp-Apáthi község közönsége Verbócz község közönsége Vas vármegye közönsége Vradist község közönsége t Vittnyédy József hagyománya, Sopron Á tté te l ,684.51

87 85 Vörösmarty Mihály emlékalapitvány ^ Vágner József prelátus-kanonok, Nyitra _ 200. Wattenwyll Lipót báró földbirtokos, Bori 200. Wodianer Albert báró nagybirtokos, Komjáth 200. Wágner Sándor földbirtokos, Kovarcz Wágner Nándor földbirtokos, Kovarcz Weisz Vilmos dr. földbirtokos, Nyitra Vargha Gyula miniszt. tanácsos, Budapest Zichy Ödön gróf nagybirtokos, Budapest Zedwitz Court gróf nagybirtokos, Moraván 200. Zay Albert gróf nagybirtokos, Zay-Ugrócz 200. Zólyom vármegye közönsége Zala vármegye közönsége Zamoyszki Jenő gróf földbirtokos, Aba-Lehota Zólyom szab. kir. város közönsége t Zerdahelyi Adolf földbirt., Ny.-Zerdahely 200. Zedwitz Utz gróf földbirtokos, Moraván Zsolnai Cellulosegyár részv.-társaság. Zsolna 200. Zoltán Béla törvényszéki biró, Bpest Zmeskál Zoltán földbirtokos, Lestin (Árva m.) 200. Zsarnóczai népbank (Bars m.) t Zsámbokréthy József, Ny.-Zsámbokrét t Zsigmondy Vilmos mérnök, Budapest Zsolnai Casino Á rvavárm egyeí választm ány. (Nem kezel alapítványt.) B arsvárm egyei választm ány. Korona értékben A t h o z a t 2 2 8, Összesen , Barsmegyei népbank, AranyosnTarót Keltz Gyula földbirtokos, Zsitva Újfalu t Sikray Dávid, V e re b é ly Finka Sándor, Gafam-Szt-Kereszt Qaram-Szt-Kereszti takarékpénztár Qonda Péter dr., Garam-Szt-Kereszt Á tté te l 1200.

88 86 Hrabéczy Kálmán, Garam-Szt-Kereszt Kachelman Károly, Vihnye-Peszerény Ambrózy István báró, Malonya t Engel Zsigmond dr. Aranyos-Maróth Mihályffy Mihály, Zsarnócza Vetzel István, Garam-Szt-Kereszt Bottka Zoltán földbirtokos, Vezekény (Bars m.) 200. Révay Simon báró, Tajna-Sári f Kruppa Pál, Kis-Heresnye f Chrasztek Mihály, Garam-Szentkereszt 200. H o ntvá rm egye í választm ány. Összesen Bakabányai kölcsönző egyesület Glück Adolf bérlő, Ipolyság Honti Casino, Ipolyság Ivánka László földbirtokos, F.-Szemeréd Ivánka Oszkár cs. és kir. kamarás, Budapest 200. Ipolyság város közönsége 200. Kolpaszky Danó orvos, Báth Kondor Emil földbirtokos, Kis-Csalomja Kondor József földbirtokos, Ipoly-Keszi Králik Lajos földbirtokos, Ipoly-Szécsénke Luczenbacher Pál ifj. földbirtokos Lits Gyula főispán, Ipolyság Luka Pál földbirtokos. Palást Mészáros Károly örököseinek alapítványa Nagy-Maros község közönsége Obendorf Hugó gróf, földbirtokos. Királyfia 200. Pongrácz Vilmos gróf földbirtokos, Zalaba 200. Schoeller Pál Ede földbirtokos, B écs Steinlein Ottó gróf földbirtokos, F.-Szemeréd Szokoly Alajos földbirtokos, Bernecze W inter Sándor fürdőtulajdonos, Pöstyé n _ 200^^ Összesen Líptóvárm egyeí választm ány. (Nem kezel alapítványt.) Korona írlékben Áthozat 1200.

89 87 N yítra vá rm e g ye i választm ány. Korona értékben. Árpássy Aladár, Nyitra Árpássy Imre, N y itra t Bacskády Károly, Ohymes Craus Vincze, N y itra Csemniczky Géza, N yitra Czocher Kálmán, Pöstyén t peskodári Engel József és neje alapítvány Emődy József, Suránka Fischer. Károly, Pöstyén Fuchs József, Draliócz Gyürky Oéyza dr., Nyitra Horn Dávid, Budapest Janits Imre dr., Esztergom t Jurenka Mátyás, M iava t Kiss Jenő id. hagyománya, Privigye* Károlyi Lajos gróf, Tótmegyer Kozmovszky Ödön, Nyitra _ 200. Kostyál Miklós dr., Nyitra 200. Lakits Attila, Nyitra Lakits István dr., Nyitra Lénárt Sándor, Nagy-Tapolcsány Lelkes Zsigmond, Nagy-Rippény Letenőcz község Majthényi Géza, Nyitra t Mezey Ferencz, Szakolcza Negyed község Nyitrai hitelbank Nyitrai serfőző és malátagyár r.-t Ocskay László, Nyitra 200. Ó-Tura község Pfeiffer Antal, nagybirtokos, N y.-ságh Péterfalu község Pfaff György, Práznócz Pollák Izidor, Nyitra * A privigyei óvógondiiokság kezelésében. Áttétel Z T.^ Ö,6 2 2 ^

90 Korona értékben Á thozat... 10, t Rudnyánszky György, Felső-Attrak Rudnay Sándor dr., Nyitra Sándor Oéza, Nyitra Sasvár község f Sinkovics Károly, Nyitra Schwitzer Simon, Madunicz Szeniczi óvodai alapitvány Vágsellyei Takarékpénztár Vágseilyei kaszinó Verbó község Wágner Sándor, Kovarcz t Zatkovics Alajos, N.-Tapolcsány Összesen... 14, N ógrádvárm egyeí választm ány. Balázs Antal, Sipek Balassa-Gyarmati népbank Nemzeti Intézet, Balassa-Gyarmat Balassa-Gyarmati Takarékpénztár Balassa-Gyarmati Takarékpénztár és Hitelint Bende-Gyula, Balassa-Gyarmat Berczel Lipót Balassa-Gyarmat Hoffmann Jakab, Lőrinczi Laszkáry Gyula, Romhány Majláth István Géza gróf, Gárdony Pongrácz Ábris, Lócz Rimamurány-salgótarjáni vasmű r.-t Ruszinkó Antal, Szécsény Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság Somogyi Albert, Balassa-Gyarmat Szontágh Antal dr., Sátoralja-Ujhely t Szontágh Pál v. b. t. t, Horpács Schossberger Henrik, S e ly p Schossberger Rezső, Hatvan Ybl Félix dr., Csesztve Összesen

91 80 Selmeczbánya város és vid é ki választm ány. Korona értékben Farbaky István főbányatanácsos, Selmeczbánya 200. Qlücksthal Gyula, Budapest 200. t Goldbrunner Sándor, Selmeczbánya 200. Selmeczi Népbank, Selmeczbánya t Heincz Emília özvegy, Selmeczbánya 200. t Tóth Gáspár ügyvéd, Budapest t Glanzer Gyula bányafelügy., Pécs 200. Wankovics Lajos, Bpest Összesen Szepesvárm egyei választm ány. Hernádvölgyi magyar vasipar r.-t. vas- és aczélgyára, Krompach Luzsénszky Félix báró, Budapest Lőcsei hitelbank 200. Szepesmegyei szeszfinomitó részvénytársaság 200. Szepesi székeskáptalan Szmrecsányi Pál v. b püspök. Nagyvárad 200. Összesen T rencsénvárm egyeí választm ány. Trencséni Dalegylet, Trencsén Trencsén város közönsége Baross Jusztin, Budapest Osztroluczky Géza, Trencsén..^ Papp Miklós, Nagy-Várad Sipeky Sándor, Klobusicz Szilvay István, Trencsén-Bella Összesen T u ró czvá rm e g ye i választm ány. Justh Ferencz főispán, Turócz-Szt-Márton Beniczky Ákos főjegyző, Turócz-Szt-Márton 200. t Beniczky Márton özvegye, Pribócz Pongrácz Frigyes gróf, Bécs Turócz-Szt-Mártoni keresk.- és hitelintéz e t 200. Összesen

92 go Z ólyom várm egyeí választm ány. Korona értékben f Berlicza Ferencz, Beszterczebánya i Beszterczbányai első magyar posztó- és gyapjugyár részv.-társaság ' Beszterczebányai hitelbank ' Beszterczebányai izraelita hitközség ' Breznóbányai takarékpénztár r. - t Csipkay Károly, Budapest Csipkay István dr., Zólyom Dobronya község Feja Ferencz dr., Beszterczebánya »Felvidék" szabadkőmüves-páholy Greiner Manó, Breznóbánya Gürtler József, Beszterczebánya t Halassy Gyula, Beszterczebánya Herritz F^ezső, Beszterczebánya Herritz Vilmos dr., Beszterczebánya Herritz Gyula dr. földbirtokos, Beszterczebánya 200.-"' Hulényi István, Beszterczebánya Hüttner Henrik papirgyáros, Hermánd Hüttner Brúnó papirgyáros, Beszterczebánya 200.-" Hupka Jenő Lajos emlékalapitvány Havrán János ez. püspök, Beszterczebánya_ 200.-" Keme Ignácz kereskedő, Beszterczebánya t Lehótzky Egyed, Beszterczebánya Libetbánya község t Lopusny Samu, Beszterczebánya...i Majovszky Antal, Beszterczebánya Mikszáth János dr., Breznóbánya Milch J. D. és Kohn ezég, Budapest Mosódi fogyasztási szövetkezet. M osód Ocsova nagyközség _ 200. Osztroluczky Géza, Osztroluka Osztroluczky Miklós dr., Osztroluka Polónyi János, Breznóbánya Puschmann V. nagykeresk., Beszterczebánya 200.-" Popper Sándor báró, Bécs ^2;;;: Á tté te l

93 91 Korona értékben Á thozat Pónik község Prihradny-féle vasgyár, Bikás t Puschmann Gusztáv, Beszterczebánya 200. Radvánszky János br., főispán t Radvánszky Kálmán, Radvány Répási Mátyás dr., Zólyom Sprenger János, Breznóbánya Stadler Tófor, Beszterczebánya Sztanyák Ferencz dr., Beszterczebánya Teszák Emil, Breznóbánya Tilless Béla dr., Beszterczebánya t Wágner Vilmos, Budapest Zólyomi U nion" vas- és bádoggyár r.-t Zólyom-brezói vasgyár kavaró munkásai 200. i i hengerező és forrasztó munkásai 200. I t ' géplakatos-műhely munkásai 200. ff öntőmunkások 200. f f ff munkások alapja vasgyár tisztikara Zólyom-brezói egy vasgyári tisztnek alapítványa 400. Zólyomi hitelbank Zólyom-Lipcse nagyközség Zólyommegyei községi és körjegyzők egylete 200. Zólyomi népies takarékpénztár Összesen..._ 12,677.44

94 A F. M. K. E. elnökségének jelentése az Q07. egyesületi évről. Hűen ragaszkodva az egyesület mindenkori közgyűlései által megerősitett munkaprogrammhoz, az elnökségnek az elmúlt évben is oda irányult a törekvése mindenekfölött, hogy az egyesület intézményeinek jövőjét s azok anyagi szükségleteinek állandó és akadálytalan ellátását biztosítsa. Az elnökség e czélból minden intézkedést megtett arra nézve, hogy a szerényebb jövedelmű törvényhatósági választmányok anyagi ügyei rendeztessenek és jövedelmeik a lehetőséghez képest fokoztassanak. Itt-ott természetesen hosszú évek mulasztásait kell pótolnunk, a mi nemcsak munkát, de időt is igényel. Ma azonban hinnünk lehet a kedvező jelekben, az egyesület jövő évi közgyűléséig ezzel a munkával is elkészülhetünk s akkor teljes nyugalommal tekinthetünk az egyesület legközelebbi negyedszázada elé. Mint uj tevékenységi ágat, az elnökség fölvette munkaprogrammjába a felvidéki idegenajku iparostanonczoknak magyar vidékekre, magyar városokba való telepítését s már eddig is számos tanonczot helyeztünk el megbízható magyar mesterembereknél, a hol az idegennyelvü fiuk nemcsak megmagyarosodnak és valamelyes iparágat tanulnak, de valláserkölcsi tekintetben is megfelelő nevelésben részesülnek. A nemzetiségi izgatás ellensulyozásául, elnökségünk hazafias örömmel támogatott minden vállalkozást, a melynek czélja a magyar szellem és magyar érzés előmozdítása és terjesztése volt. Erkölcsi és anyagi segítségére voltunk egyaránt minden törekvésnek, felekezeti különbség nélkül, a mely az egyház-

95 93 a magyar nyelvű istentisztelet, a társadalmi életben pedig a magyar dal és zene behozatalát tűzte ki czéljául. Az egyesület anyagi viszonyai évről-évre mind kedvezőbb alakulásokat nyernek. A zárszámadásokban még mindig Mutatkozó törzsvagyonhiány és a hátralékok örvendetesen apadnak, a befizetett tagsági dijak összege, valamint az egyesület rendkivüli jövedelmei pedig fokozatosan emelkednek, hogy az elnökség a rendelkezésre álló fölöslegeket "endszerint tőkésítheti. Mindezekről a jelentés egyes fejezeteinél teljes részletesbéggel beszámofunk.

96 Igazgatás és mozgalmak. (A király üdvözlése. Az egyesületi védnökség kérdése. Edelsheini- Gyulai Lipót gróf elnök lemondása. Az egyesület összes tagjai. Az igazgató-választmány, az elnökség és a szakbizottságok ülései. A központi iroda ügyforgalma. Az egyesület halottjai. A nyitrai közművelődési ház ügye. A portómentesség kiterjesztése. Az analfabéták oktatása. Az óvónők fizetésrendezése. Tanonczközvetités magyaf vidékekre. A jubiláns közgyűlés. Magyar isteni tiszteletek. A nemzetiségi mozgalom ellen. Az Én Újságom előfizetése jutalomkönyvek helyett. Magyar műkedvelői társaságok és színpadok. A F. M. K. E. és a testvéregyesületek. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kivándorlási kongresszusa. A magyar háziipar érdekében. A P. M. K. és a F. M. K. E. A z egyesület évkönyve. A F. M. K. E, diszzászlója. Régi közgyűlési jegyzőkönyvek. Az irattár kiselejtezése. Óvodai fel' szerelések.) Egyesületünk XXIV. évi közgyűlése, melyet a vadregényes Tátra egyik legszebb pontján, a Szentiványi-Csorbatón tartottunk meg, ő Felsége a király hódolatteljes üdvözlésével kezdte meg az egyesület jubiláris esztendejének hazafias munkáját. A közgyűlés üdvözletét a miniszterelnökség terjesztette elő a Felségnek s ugyanez utón érkezett meg érte a király legmagasabb köszönete is. József főherczeg elhunyta óta, a kit huszonegy éven át, volt szerencsénk egyesületünk védnökéül tisztelhetni, második esztendeje betöltetlen immár ez a magas tisztség. Elnökségünk, a gyász jeléül, szándékosan nem gondoskodott eddig a védnökség betöltéséről, most azonban, a jubiláris ünnepségek programmja keretében, kötelességének ismeri, hogy ez iránt előterjesztést tegyen a tekintetes Közgyűlésnek. Betöltésre vár az egyesület elnöki állása is. Edelsheíni'. G yulai Lipót g ró f ugyanis, a kit a csorbatói közgyűlés az'

97 93 Egyesület elnökéül megválasztott, alig egy évi működés után, iiásirányu nagy elfoglaltságára való hivatkozással, ezen állásáról lemondott s elhatározását a következő levélben tudatta Egyesületünk ügyvezető alelnökével: Nagyságos dr. Qyürky Oéyza urnák, a F. M. K. E. alelnökének Mélyen tisztelt Alelnök U r! Nyitra. ^éltóztatik emlékezni, hogy a mikor múlt évben a F. M. K. E. Elnökségét felajánlották, súlyos aggodalmaim támadtak, hogy ezen megtisztelő megbízatást elfogadhatom-e, mert láttam, nagyfokú elfoglaltságom akadályozni fog abban, hogy a K. E. ügyeivel oly behatóan foglalkozzam, a mint azt az Egyesület magasztos feladata és czélja egyenesen megkövetelik. A midőn megtisztelő bizalmukból elnöki állásomat elfognyiltan kifejezést is adtam ezen aggályomnak és hangsúlyoztam azt is, hogy eleinte csak figyelő álláspontot fogok ^l^oglalni, tanulmányozni fogom az egyesület feladatait és ^'szonyait és csak akkor maradok meg elnöki állásomban, la meggyőződésem szerint képesnek fogom érezni magamat ötelességeim teljesítésére. Egy évi tapasztalat után arra a meggyőződésre jutottam, gy az egyesület lelkiismeretes vezetése és működésének '^^Egfelelő irányítása az elnöktől oly komoly, körültekintő és ^okoldalu tevékenységet igényel, a mely egy egész ember erejét és megosztatlan munkásságát követeli ^ mint Nagyságod előtt ismeretes, több egyesületnek ''^gyok elnöke és minthogy állásaimat komolyan veszem és ^Eám bizott tisztséget lelkiismeretesen kívánom betölteni ^iindenütt, időm annyira igénybe van véve, hogy legjobb ^^^ndékom mellett sem vagyok képes a F. M. K E. ügyeivel y mértékben foglalkozni, a mint azt e nagyfontosságu állás '^^Skövetelné. A felvidéki vármegyék kulturális viszonyainak ' '^ulmányozása s az ottani irányadó tényezőkkel való foly- ^ '108 érintkezés véleményem szerint elengedhetetlenek, ha. Egyesület czéljainak megvalósítását komolyan veszem, ^ átom, hogy ezen kötelességem teljesítése lehetetlenség és

98 r t 96 végzetes hibát követnék el, ha ennek felismerése után továbbra is megmaradnék állásomban, a melynek megfelelni nem vagyok képes. Lelkiismeretes kérdés az, hogy ne foglaljam el a helyét annak, a ki, ha nem is több lelkesedéssel és jóindulattal, de mindenesetre több idővel rendelkezik, hogy ez állást nálam jobban töltse be. Ezért a F. M. K E.-nél viselt elnöki állásomról ezennel lemondok és kérem Nagyságodat, hogy ezen lemondásomat az illetékes tényezőkkel közölni szíveskedjék. Lemondásomra a mostani időpontot azért választottam, mert tudva azt, hogy a jubiláris közgyűlésen az egyesület elnökének az egyesület jövőjére kiható programmot kell adnia, nem akartam a komolyság rovására, a programm megadása után nyomban lemondani; de meg akarom adni az egyesületnek a módot arra, hogy ezen jubiláris közgyűlést megelőzőleg magának olyan elnököt választhasson, a ki mindenben képes lesz az egyesület magasztos feladatainak megvalósítására. Fogadja Nagyságos Alelnök U r hálás köszönetemet, azért a támogatásért, melyben az egyesület ügyeinek vezetésében részesített és legyen meggyőződve arról, hogy elnöki állásomról való lemondásom után is, az egyesületnek lelkes e's : buzgó közkatonája leszek. \ Hazafias üdvözlettel őszintén : tisztelő hive Edelsheim-Gyulai Lipót gróf- ; Igazgató-választmányunk, a helyzet kényszerűségénél fogva, : őszinte sajnálattal vette tudomásul Edelsheim-Gyulai Lipót gróf elnök lemondását, az egyesületnek iránta érzett háláját jegyzőkönyvében örökítette meg, egyben úgy határozott, hogy I az uj elnök megválasztását az egyesület évi rendes és ezúttal jubiláris közgyűlésének tartja fenn. Az elnökség már m e g te tte ; a szükséges intézkedéseket, hogy az egyesület elnökéül olyan j férfiú nyeressék meg, a ki távol állva a politikai élet zajától, j egész életét és tevékenységét az egyesület magyar m űvelődési czéljainak szentelhesse. Az egyesületi tagok összességéről, 1906 deczember 31-il<i zárlattal, a következő kimutatásban számolhatunk be; '

99 97 A törvényhatósági választmány czime Központ (a F. M. K. E. terü- ^ létén k ív ü l).... Arvavármegyei választmány Barsvármegyei választmány Hontvármegyei választmány Léva városi és járási választmány Liptóvármegyei választmány Nógrádvármegyei választmány %itravármegyei választ- 'H ány... Sclnieczbánya városi és V I- déki választmány ^zepesvármegyei választy ^iány... rencsénvármegyei választ- ^ i^ány... 1uróczvármegyei választ _ mány_ '^ólyomvármegyei, választitiány T a g j a i n a k s z á in a rendes és alapitó örökös összesen pártoló Összesen A tagok gyűjtésében dicséretes buzgóságot fejtettek ki: ^yitravármegyében Libentiny Arzén, a Hazai Biztositó Intézet ^'ffyvezető titkára, Trencsénmegyében Hajdú Oéza kin tör- '^é'iyszéki elnök, Nógrádvármegyében dr. Biiday-Plichta Barna Vármegyei tb. főjegyző. Árvavármegyében József kir. ^őerdész, a kik számos uj taggal szaporították az érdekelt ''álasztmányok sorát. Az igazgató-választmány az elmúlt egyesületi év folyamán ^égy, az elnökség négy, a könyvtári bizottság két és a zár- ^^áinadásvizsgáló bizottság szintén két ülést, azonkívül az igazgató-választmány az elnökválasztás kérdésében egy *^'2almas értekezletet tartott. Mindezeken az üléseken, a zárszámadásvizsgáló bizottságot kivéve, mindannyiszor dr. Oyürky *^ yza ügyvezető alelnök elnökölt. A központi irodának 1906 julius deczemberben 564, ^^07 január ji-'niusban pedig 655 á?ira}o\ro\{!íz ügyforgalma, melyek közül csak azok a tárgyak maradtak elintézetlenül, 7

100 98 a melyek az évi rendes közgyűlés s illetőleg az azt megelőző igazgató-választmány illetékességi körébe tartoznak. Az év folyamán az igazgató-választmány egy Írógépet és telefont bocsátott a központi iroda rendelkezésére, mely utóbbit a kereskedelmi miniszter féláron engedélyezte az egyesületnek. Egyesületünk tagjai közül szokatlanul számosán haltak el a múlt évben. Emlékeiknek kegyeletesen hódolt az igazgatóválasztmány, a mikor elhalálozásuk fölött való őszinte részvétét jegyzőkönyvébe iktatta, az elnökség pedig örök megemlékezésül az évkönyvben is följegyzi nevüket a következőkben : Tiszteletbeli alelnökök Lavotta János, nagybirtokos. Rózsahegy, Mercáder Ede, a F. M. K. E. pénztárosa, Nyitra, Szitnyai József, polgármester, a selmeczi választmány alelnöíce, Selmeczbánya. Alapitó tagok Andaházy Oéza, ny. alispán. Bölcsháza, Bacskády Károly, földbirtokos, Ghymes, Kempelen Imre, földbirtokos. Moha, Rakovszky Ferencz, nagybirtokos, Nyitra-Novák. Rendes és pártoló tagok Rakovszky Ferencz, kir. közjegyző, Aranyos-Marót, Weigel Samu, állami iskolai igazgató, Bakabánya, Raab János, plébános. Vallus János, földbirtokos, Jászberény, Özv. Burda Venczelné, háztulajdonos, Budapest, Kropácsy Jenő, ügyvéd, Nagytapolcsány, Matuska József, vm. aljegyző, Li 3tó-Szt-Miklós, Dr. Scultéty Jenő, ügyvéd, Zombor, Juhász Bálint, udvari tanácsos. Mezőhegyes, Schablin József, czukorgyári igazgató, Nagysurány, Velcsey József, gazdasági egyesületi titkár, Nyitra, Bobok József, kanonok, Nyitra, Malatinszky József, kanonok, Nyitra, Karsay Lajos, urad. főszámvevő, Ürmény, Toifel József, vendéglős, Nyitra, Mész Sándor, háztulajdonos, Nyitra, Muttnyánszky Antal, jb. tisztviselő, Námesztó.

101 Egyesületünknek a magyar művelődés terjesztése érdekében kifejtett tevékenysége során, elsősorban a nyitrai közniívelődési ház ügyéről kell számot adnunk. M últ évi jelentésünkben említettük, hogy az elnökségünk által fölvetett eszmét, hogy az egyesület központján, Nyitrán, a magyar közművelődésnek államköltségen ház emeltessék és abban az egyesületnek egyre nagyobbodó közkönyvtára és egy néprajzi muzeum állandó elhelyezést nyerhessen, a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége nem méltányolta. Már akkor megírtuk, hogy igazunk tudatában, az elutasításban nem nyugszunk meg s a vallás- és közoktatásügyi niiniszterhez ujabb fölterjesztést intézünk a kulturház ügyében. Időközben a vallás- és közoktatásügyi miniszter programmjába fölvette a knlturházak építését s a törvényhozás törvénybe iktatta, hogy a koronázás negyvenedik évfordulója emlékére, az ország egyes vidékein, a magyar művelődés góczpontjain, államköltségen közművelődési házakat építtet. Egyesületünk elnöksége, az ügyeknek ezen kedvező fordulata folytán, alaposan megokolt feliratban fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy ezen kulturházak egyikét ^yitra városának, az egyesület székhelyének adja. Fölterjesztésünknek máris van valamelyes eredménye, a mennyiben a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, a melytől a miniszter a kulturházak elhelyezésére nézve javaslatot kért, hivatalosan tudatta egyesületünk elnökségével, hogy N yitra ^árosát első sorban hozta javaslatba. Most már Nyitra városán és Nyitravármegye vezető elemein a sor, hogy a minisztertől kedvező döntést eszközöljenek ki. Egyesületünk megtette a ^aga kötelességét, a melylyel székhelye kulturális érdekei iránt tartozott. Ugyancsak feliratilag s az összes nagyobb közművelődési egyesületekkel szövetségben kérte egyesületünk a kereskedelmi fninisztert, hogy a magyar közművelődési egyesületek portő- ^^entességét szélesítse ki s illetőleg a portómentességet terjeszsze ki a nagyközönséggel szemben való hivatalos levelezésekre s az ajánlott levelekre is, a miniszter azonban kérésünket, a fennálló szabályokra való hivatkozással, elutasította. Az analfabéták oktatásának kérdése nagy kulturális foniossággal bir. Ugyanazért elnökségünk, értesülvén róla, hogy 99

102 100 Qábel Gyula budapesti elemi iskolai tanitó az analfabéták eredményes oktatásának egy népies rendszerét találta fel, kötelességének tartotta, Hogy ezen rendszert a tanítókkal megismertesse. Oábel Gyula tanitó a tél folyamán kész örömmel engedett az elnökség meghívásának és Nyitrán nyilvános előadáson mutatta be rendszerét Nyitravármegye tanítóinak, a kik az elnökség meghívására az előadáson megjelentek. Az általános fizetésrendezés alkalmával a kormány gondoskodott az állami óvónőkről is és rendeletileg intézkedett, hogy azoknak a kezdőfizetése évi 800 korona és 240 koroi a dajkatartási átalány legyen. Azonkívül az óvónőknek ötödé'venkint korona korpótlékot és szolgálatuk éveihez mérten 100 ^200 korona személyes pótlékot engedélyezett. Egy állami óvónő tehát, a kit a sors kedvező esélyei az óvónőképző-intézetből egyenesen állami szolgálatba juttatnak, 25 évi szolgálat után korona évi fizetésre emelkedhetik, mig egyesületi óvónőink, egy-két kedvezőbb anyagi viszonyok közt lévő választmányunk kivételével, kezdőfizetésül csak 600 koronát, véglegesítésük után pedig évi 700 koronát kapnak, a mely fizetésben azután megmaradnak, akár egy évig, akár évig is szolgálnak. Az állami és az egyesületi óvónők fizetése s egyéb kedvezményei közt lévő ez az aránytalanság arra birta az elnökséget, hogy az egyesület jubiláris esztendeje alkalmából, fölhívja a kormány figyelmét egyesületünk óvónőire, a kik mindannyian -- - kivétel nélkül nemzetiségi vidékeken szolgálják a magyar közművelődés ügyét s Így nehezebb és fontosabb szolgálatot teljesítenek az államnak, mint például a magyar Alföldön alkalmazott állami óvónők, mindazonáltal, akár egy egész emberöltőre terjedő eredményes szolgálat után sem vihetik többre, mint évi 703 korona fizetésre, alig fclényire annak az évi fizetésnek, a mit hasonló tartamú szolgálat után egy állami óvónő elérhet. Miután pedig az egyesület pénzviszonyai nem engedik meg, hogy az egyesület a maga erejéből rendezze óvónőinek fizetését, az elnökség felirt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy tekintettel az egyesületnek a magyar közművelődés előmozdítására huszonöt év alatt fordított több mint egy m illiónyi áldozataira, az óvodai évi államsegély megfelelő felemelésével tegye lehetővé, hogy az

103 101 egyesület negyedszázados fönnállásának ünnepe alkalmából, az egyesületi óvónők évi fizetését 800 koronára emelhesse, Felirati kérelmünkre nemrégiben érkezett le a miniszter válasza, a melyben tudatja, hogy a kérelmet költségvetési fedezet liiányában sajnálatára nem teljesítheti. Bárha a miniszter ur ezen elhatározása következtében ezúttal föl is kell adnunk iinnepies tervünket, hogy óvónőink fizetését a jubiláris közgyűlés emlékére rendezhessük, mindazonáltal nem mondunk le a reményről, hogy a miniszter ur végre is meg fogja liallgatni igazságos kérésünket s egy-két éven belül törvényhozás! utoií íog gondoskodni, hogy a nem állami óvónők íizetése az állan>i óvónők fizetésével és kedvezményeivel összhangba hozassék. Elnökségünk a múlt őszszel programmjába vette az egyesület területéről íparostanonczoknak jelentkező idegen anya- iyelvii elemi iskolás fiuknak magyar városokba való szegődtetését. Nyiívánvaló ugyanis, hogy ezek az idegen anyanyelvű tanonczok magyar városokban, magyar mesterek magyar szöllemü vezetése alatt, nemcsak teljesen elsajátítják az államnyelvet, de jó magyar iparosokká is képzik magukat. Daczára az ellenmozgalomnak, melyet a felvidéki magyarellenes tót lapok egyesületünknek ezen akcziója ellen az egész vonalon "isginditottak, elnökségünk a kereskedelmi minisztérium védősége és ellenőrzése mellett működő Budapesti Ipari és Kereskedelmi Munkásközvetitő Intézet segítségével már eddig is számos tanonczfiu szegődtetését közvetítette, a kik ' nindannyian megbízható magyar iparosoknál nyertek elhelyezést. A központi iroda az elhelyezett iparostanonczokról i'endes nyilvántartást vezet és az elnökség félévenkint legalább egyszer tudakozódni fog a tanonczok sorsa felől november 28-án lesz huszonöt esztendeje, hogy az egyesület alakuló értekezletét megtartotta Nyitra városában, ^ hol kezdettől fogva székhelyét is birja. Csak természetes, liogy az elnökség minden befolyását érvényesítette, hogy a jubiláris közgyűlés Is Nyitra városában tartassék meg. Az elnökség megbízásából a főtitkár már 1Q06 junlus havában fölhívta Faschler Ferencz polgármester figyelmét erre a körülményre és fölkérte, eszközölné ki, hogy a város képviselőtestületének vonatkozó meghívása már a csorbatói köz

104 102 gyűlésnek előterjesztessék. Nem tudjuk, mi okból, de az elnökség Nyitra város meghívását csak 1907 február hónapban kapta meg s igy az igazgató-választmány is csak ezután határozhatta el hivatalosan, hogy a meghívást köszönettel elfogadja s a jubilárís közgyűlést 1Q07 augusztus 27-én tartja meg. Nyítra városa az egyesület meghívását azzal a nagylelkű elhatározással egészítette ki, hogy a közgyűlési ünnepségek költségeire 500 korona segítséget s azonkívül a jubileum emlékére külön 5Q0 korona alapítványt szavazott meg. Meg kell itt említenünk, hogy a fölmerülendő költségek fedezésére Nyitra vármegye közönsége is 500 koronát engedélyezett. Hazafias örömmel és áldozatkészséggel támogatott az elnökség minden törekvést, mely a magyar istentiszteletek behozatalát czélozta. Hat egyházközségnek ajándékozott erre a czélra nagyobb összegű magyar énekes és imakönyveket az elmúlt évben is, nevezetesen: a felvidéki ev. református missziónak, a szepesváraljai ág. evang. egyházközségnek, a tótpelsőczi ág. evang. egyházközségnek, a verebélyi r. kath. esperességi kerületnek, a nagylibercsei ág. evang. ifjúságnak és a csehbereki ág. evang. egyházközségnek. A felvidéki nemzetiségi mozgalom ellensúlyozása czéljából, az egyesület anyagi eszközeinek elégtelensége folytán, meg kellett elégednünk azzal, hogy költségvetésünk keretében anyagi segítséget nyujtsunk több egyesülatnek és vállalkozásnak, mely a nemzetiségi agitáczió ellenében, a magyar szellem és magyar érzés terjesztésére s a félrevezetett nép felvilágosítására alakult. így a többek közt a Hazafias Olvasmányokat Terjesztő Egyesületnek, a mely tudvalevőleg zólyomvármegyei választmányunk alkotása s a Krajan czimü hazafias irányú tótnyelvü néplapot adja ki, 200 korona segítséget adtunk és felirati kérelmünkkel kieszközöltük a vallás- és közoktatásügyi miniszternél, hogy méltányolván az egyesületnek a magyarság érdekében kifejtett eredményes tevékenységét, a jövő év folyamán állami segítségben is fogja részesíteni. Két alakulóban levő és nemzetiségi czélokat szolgáló felvidéki olvasókör ellen felirtunk a belügyminiszterhez s kieszközöltük, hogy alapszabályaik jóváhagyást nem nyertek. Liptó vármegye több iskolájában, a melyeknek oktatási nyelve még a tót, a Magyarországi Tót Közművelődési

105 103 Egyesület utján, 800 darab hazafias irányú földrajzot osztattunk szét. A magyar-tót nyelvhatár idegennyelvü elemi iskolai tanulói számára, a kik a magyar nyelvben dicséretesebb haladást tanúsítottak s a magyar olvasmányokat már megértik, az eddig minden évben kiosztott jutalomkönyvek helyett, a csorbatói közgyűlés határozatából, Pósa Ld]os Az Én Újságom czimü gyermeklapját rendeltük meg, a mely mint hetenkint megismétlődő jutalmazás sokkal nagyobb hatással '^an az idegennyelvü tanulókra, mint bármely más kitüntetés, jutalomkönyv.vagy pedig anyagi segítség. Az Én Újságomat a magyar-tót nyelyhatárnak (Nyitra, Bars, Hont és Nógrád tegyék) egyelőre százötven tanulója számára rendeltük meg, 'Tiint a mennyire a közgyűléstől költségvetési fedezetet kaptunk, gondoskodtunk azonban róla, hogy erre a czélra már az 1908 évi költségvetésbe nagyobb összeg vétessék föl. Miután a, magyar olvasókörök, dalosegyesiiletek és műkedvelő társaságok, tapasztalás szerint, erős tényezői a magya- ' ositásnak, elnökségünk működési engedélyt adott az egyesület fönhatósága alatt megalakult ághói és kisgarami magyar olvasóköröknek, mely utóbbi önképző-egylet, daloskör és niűkedvelői társaság is és a nevezett vasgyártelepen eredtiiényesen szolgálja a magyarosodás ügyét; 100 kor. anyagi segítségben részesítettük a trsztenai Magyar Műkedvelői Kört 60 kor. segítséget engedélyeztünk a Nyitrai Keresztény Munkásegyesületnek, azzal a kikötéssel, hogy színpadjaikon kizárólag csak magyar előadások tarthatók. Egyesületünk az elnökség utján állandóan barátságos összeköttetést tart fönn a testvéregyesületekkel s mindazon intézményekkel, a melyek közvetve vagy közvetlenül a magyar niűvelődést szolgálják. Az elmúlt évben is képviselve voltunk a kolozsvári Nemzeti Színház évszázados ünnepén, a nyitrai önkéntes tűzoltó-testület diszgyülésén, az eperjesi Széchenyi- Kör Greguss-ünnepén, Nyitra város Rákóczi-ünnepén, az Országos Magyar Szövetség elnökválasztó közgyűlésén, a M. K. E. székházának avató-ünnepén, a bajmóczi műked- '^elők előadásán, a Muzeumok és Könyvtárak Országos Szö- '^etségének nagygyűlésén, az E. M. K. E., D. M. K. E. és K. E. közgyűléseit, valamint az újvidéki Polgári Magyar

106 104 Daloskör zászlószentelési ünnepét pedig táviratilag vagy levélben üdvözöltük. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kivándorlási kongresszusán Mezey Gyula igazgató-főmérnök, központi igazgató-választmányunk tagja volt szives egyesületünket képviselni, annak a programmnak alapján, a melyet annak idején, az Országos Magyar Gazdasági. Egyesület miskolczi kivándorlási kongresszusán egyesületünk nevében a főtitkár előterjesztett. Érintkezésben voltunk a magyar háziipar föllenditése érdekében, a budapesti Csipkerózsa Háziipari Egyesülettel, a melynél lépéseket is tettünk, hogy kongresszusát, jubiláris közgyűlésünk alkalmából, Nyitra városában tartsa meg. Inditványunkkal azonban már megkéstünk, mert az egyesület akkorra már Pécsre Ígérkezett, a liol az országos kiállítással kapcsolatban, ez év őszén tartja kongresszusát. A csorbatói közgyűlés megbízta az elnökséget, hogy a Pozsonyi M agyar Közművelődési Egyesületet igyekezzék a F. M. K. E.-hez való csatlakozásra reábirní. Az elnökség megbízásából a főtitkár ez ügyben tárgyalt is Pozsonyban B ittó Dénes dr. főispánnal, a P. M. K. E. ügyvezető elnökével, a ki azonban kijelentette, hogy az egyesülés terve egyáltalában kivihetetlen, mert a P. M. K. E. mai önállóságáról nem hajlandó lemondani. A nyomtatványok és a papír jelentékeny megdrágulása következtében, az igazgató-választmány, az elnökség indítványára elrendelte, hogy az évkönyv jövőben kisebb terjedelemben jelenjék meg, nevezetesen hagyassanak ki belőle az úgynevezett örökös, de voltaképen tagdíjaikat 60 koronával egyszer s mindenkorra megváltott rendes tagok névsora; a közgyűléseken elmondott ünnepi beszédek, a melyek külömben is rendszerint egész terjedelmükben beiktattatnak és megörökíttetnek a közgyűlések jegyzőkönyveiben; a központi pénztár számadásai, a melyek az igazgató-választmány és nem a közgyűlés hatáskörébe tartoznak; az alapító tagok kimutatása pedig csak minden ötödik évben tétessék közzé. Több választmány fejezte ki azt az óhajtását, hogy az egyesületi diszzászló, a mely ma csak Nyitra vármegye czínierével van díszítve, a F. M. K. E. működési területéhez

107 105 tartozó összes vármegyék czimereivel egészittessék ki. igazgató-választmány méltányosnak találta a kivánságot s elrendelte, hogy a mennyiben az érdekelt törvényhatósági választmányok vármegyéik czimerét az elnökségnek beküldik, egyesületi diszzászló ezekkel a czimerekkel kiegészíttessék. Az egyesület első évtizedében nem lévén a központnak ' eiidszeres irattári kezelése, az egyesület évi köz- Syiiléseinek jegyzőkönyvei teljesen hiányoztak. A központi roda most, hogy az egyesület huszonöt éves történetének adatai után kutatva, reájött ezekre a hiányokra, az egykorú hivatalos egyesületi közlönyből lemásoltatta ezeket a jegyzőkönyveket s az igazgató-választmány rendelkezett azoknak a ^'telesitése ügyében. Most már az egyesület alakulása óta '^ egtartott összes közgyűlések jegyzőkönyvei rendelkezésre ^"anak az egyesület központi irodájában. Ugyancsak az igazgató-választmány felhatalmazta az elnök- ^%et, hogy az évi iratokból s a jövőben is ^&y-egy következő évről kiselejtezhesse mindazokat a levelezéseket, a melyek az egyesületre nézve történeti vagy számadási értékkel nem birnak. Számot kell adnunk végül a vallás- és közoktatásügyi Miniszter tiszteletreméltó áldozatkészségéről, a melylyel egyesületünk tiz óvodája számára foglalkoztató és szemléltető ^^zközöket engedélyezett. Megdöbbenéssel tapasztaltuk azonhogy a Sziklai E. budapesti ezég, a minisztérium hivatalos szállítója által küldött foglalkoztatási és szemléltető Eszközök egynémelyike idegen gyártmány. A konyhaberen- ^^zési eszközök dobozán ugyanis német felírást találtunk, az 8yes eszközök pedig német szavakkal voltak jelölve, igy a többek közt: Mehl, Salz, Essig, Oel. M ihelyt erre a fölfedezésre jutottunk, felszólítottuk a szállító ezéget, hogy ezeket idegen gyártású és felirásu tárgyakat cserélje be magyar Syártásu és magyar felirásu tárgyakkal. Erélyes közbelépésünkre czinikus választ kaptunk. A ezég egyszerűen beküldött ^éhány magyar vignettát, azzal a kéréssel, hogy azt ragaszszuk reá a német gyártású tárgyak német felírásaira s ezzel ügy el volna intézve. Elnökségünk felháborodással utasította vissza a ezég ajánlatát s magyar gyártmányú játékszereket *^0vetelt, erre a levelére azonban a czégtől még csak választ

108 106 sem kapott. Az elnökség az előadottak után hazafias kötelességének ismerte, hogy erre feliratilag figyelmeztesse a vallásés közoktatásügyi minisztert. A minisztérium az elnökség figyelmeztetését köszönettel fogadta s kijelentette, hogy saját hatáskörében máris intézkedett, hogy ezek a foglalkoztatási és szem' léltető gyűjtemények ezentúl magyar játékgyáraktól szereztessenek be.

109 II. Törvényhatósági választmányok. ('^rvavármegyei választmány, három óvóval. Barsvármegyei választmány, 'Sy óvóval. Budapest székesfővárosi választmány. Hontvármegyei 1 i T úi roí \r<5f<-ioí óo í a r o c í t n o - r f m á I és vidéki választmány, két óvóval. Szepesvármegyei választmány, yrencsénvármegyei választmány, öt óvóval. Tnróczvármegyei választ- «ny, ggy óvóval. Zólyomvárniegyei választmány, egy iskolával és három óvóval.) ^ Törvényhatósági választmányaink és a területükön fönnálló óvók egyre nagyobb buzgalommal és lelkiismeretességgel ^^'jesitik hazafias feladataikat. Egy-két választmány a vállalt Aránytalan kötelezettségek következtében, anyagi gondokkal *^űzd még ugyan, de a központi elnökség segítségével, a mely az illető választmányok jegyzőkönyvileg kifejezett kérel- '^ére pénzügyeik rendezésére vállalkozott, úgy lehet még ebben az évben nemcsak megszabadul terheitől, de arra is *^épes lesz, hogy óvodáinak szükségleteit a jövőben, a köz- Ponti pénztár minden segítsége nélkül, a saját jövedelmeiből ^^flezheti. Óvodáink száma, a múlt évhez képest, egygyel kevesbedett. %'traniegyei választmányunk nagyríppényi óvodáját ugyanis, "^'Után attól a község a további elhelyezést megtagadta, ^ 'luilt évi közgyűlés felhatalmazása alapján, az elnökség beszüntette. Miután ez óvó fentartási költségeit a Bodoki Se- ^^lyző Egyesület minden évben rendelkezésére bocsátja az 8yesületnek, az elnökség Nyitra vármegye régi bodoki járás^nak községeivel tárgyalásokat folytat az óvó uj elhelyezése a melynek eredményéről azonban csak a jövő évben számot adhatni. Örömmel jegyezzük föl, hogy a liptó- '^^'^gyei választmány az ideiglenesen szünetelt királylehotai ^í^odát, a közgyűlés határo7,ata alapján, 1907 január havában átadta hivatásának. Nyitramegyei választmányunk a beszüntetett szkacsányi óvoda helyett Tormos községben nyi-

110 108 tott Óvodát s azt a m iilt év május havában adta át rendel' tetésének. Trencsénmegyei választmányunk pedig a predméf' óvodát, miután a község az óvoda alkalmas elhelyezéséről nem gondoskodott, Dellus községbe helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, az ehiökség íelter-1 jesztésére, az elmúlt év folyamán két egyesületi óvodának'í a nyitramegyei czabaji és zólyommegyei zólyomlipcsei óvo': dáknak személyi költségeit vette át és ezzel a nevezett válasz*' mányok évi 1040 korona tehertől szabadultak meg. Meg ke ', jegyeznünk, hogy mindkét óvoda egyesületi jellege hagyatott s azok továbbra is az egyesület közvetlen ügyelete és ellenőrzése alatt maradnak. Végül tisztelettel jelentjük, hogy az egyesület, testvéri kaf' bán az Országos Gyermekvédelmi Ligával, együttes felhivást intézett a K M. K. E. működési területének nagybirtokosaiho^i hogy birtokaikon kisdedóvókat vagy legalább menedékházaka* állítsanak. A felhívásban hangsulylyal emeltük ki, hogy ^ gyermekóvás és a gyermekvédelem kérdése immár országi* ügye hazánknak. Nem csupán jótékonysági és közművelődési/ de sokkal inkább szocziális, közegészségügyi s nem kevésbé közbiztonsági kérdés. A mely gyermek az óvodában állai ' dóan magyar nyelvű vezetés mellett foglalkozik, az szinte játékközben tanulja meg az államnyelv alapismereteit, a mely^* azután az iskolában és az életben mindinkább tökéletesbithe*' A mely gyermek az óvodában állandó felügyelet alatt vau, az nem gyújtja föl szülőinek a házát, nem ejti pusztuld veszedelmébe a községet, nincs kitéve a mindennapi él^* ezertiyi véletleneinek. A mely gyermek óvodába jár, anii*^'^ erkölcsi fejlődése már eleve olyan erős alapot nyer, a me'y/ ha nem is zárja ki teljesen, de számban mindenesetre csöl^' kenti azoknak a parazitáknak a számát, a kiket a mindennap' kenyérért való küzdelem sokszor a bűn útjára terel s a taf' sadalomnak a közbiztonságra veszélyes elemeivé alakit Nemcsak az államnak érdeke tehát, de mindazoké, a kik^ a Gondviselés az anyagi jólét föltételeivel megajándékozott' hogy lehetőleg útját vágják a közerkölcsök deformálásánal^ és illetőleg anyagi viszonyaiknak arányában előmozditsana^ minden olyan törekvést, a mely emberbaráti, jótékonyság*' nemzeti, népművelési és szocziális szempontból egyaránt'

111 109 ^ dekköreikbe mélyen belevág. A Felvidéki Magyar Köz- ^úvelődési Egyesület már huszonöl évvel ezelőtt megkezezt a szocziálpolitikai akcziót. Huszonöt évi működése nem kevesebb, mint 57 kisdedóvót alapított. Az egyesület j'f-^riegy törvényhatóságában föntar-t és segélyez ma is 38 '^'sdedóvót, évi 50,000 korona költséggel. Ez azonban még nem elég. Mindaddig, a mig minden városnak és köz- ^^gnek nincs' meg a maga kisdedóvója vagy legalább is a ^Vaszi, nyári és őszi munkaidőben a gyermekmenedékháza, 'lol kora hajnaltól estig a gyermekek állandó felügyelet 'att foglalkozlratnak, mindaddig a magyar népnevelés> a ma- Syar népmüvelődés- és a gyermekvédelem kérdése, a mely még csak kéri megoldását a társadalomtól, állandóan ipirenden marad, hogy később mint követelés érvénye- ^'tse jogait. Hálával kell ezen a helyen megemlékeznünk arról, hogy ^ Vallás- és közoktatásügyi miniszter az elmúlt évben is ^OOO kor. államsegélylyel járult egyesületi óvodáink fentartási oltségeihez s azonkívül, az elnökség kérelmére, tiz egyesüóvodának engedélyezett foglalkoztatási és szemléltető Eszközöket. ^ törvényhatósági választmányok közül a zólyomi, honti, '% ádi, turóczi, szepesi és lévai városi és járási választ- J^áliyok az elmúlt évben is egészen a maguk jövedelméből ^'_^ották fönn intézményeiket, ellenben az árvái, barsi, liptói y>trai, selmeczbányai és vidéki, valamint a trencséni választl^^nyok, költségvetési szükségleteik arányában, a következő ^^2egü központi segélyben részesültek: az árvái választmány... 1^50- kor. a barsi választmány a liptói választmány a nyitrai választmány ' a selmeczbányai és vidéki választmány 457'50 a trencséni választmány '» Összesen korona. ^ 2 elnökség 200 korona segélyben részesítette még Erdőköz vomvármegyei község r. kath. iskoláját, hogy a-második fizetését kiegészíthesse. Erre a segítségre azonban a iskolai évben már nem lesz szükség, mert a mint

112 1 1 0 hivatalosan értesülünk az iskolát f. évi ok!óber 1-étol kezdve az állam vette át. A törvényhatósági választmányok évi működéséről : s az általuk fönntartott és segélyezett óvodákról a következő! adatok állanak rendelkezésünkre: Árvavármegyeí választmány. (Székhelye: Alsó-Kubin.) Tiszteletbeli elnöke: Csillaghy József főispán, elnöke; : Bulla György alispán, jegyzője : Divéky István dr. vármegye' aljegyző, ügyésze: Izsóf Ferencz dr. vármegyei t. főügyészi pénztárosa: Chretikó Árpád számtanácsos. A választmány május 22-én tartotta közgyűlését, amelyen megállapítván évi zárószámadásokat és az évi költségvetést, ^ turdossini általános takarék- és kisegítő egylet, mint szövet' kezet által felajánlott 100 korona jutalomdijat Konfal József turdossini r. kath. tanítónak szavazta meg s a nevezett sző; vetkezetnek nagylelkű adományáért köszönetét fejezte k\.!&. Gabriella pokrivácsi és Stark Ella turdossini izraelita iskolai tanítónők működését pedig dicsérettel méltatta. A választmány hazafias örömmel jegyzi fel, hogy Trsztenán Magyar Műkedvelői Kör" alakult, amelyet az egyesület központi elnök' sége 100 kor. segítségben részesített. A választmány pénz' ügyeit a központi elnökség kezeli, amely már eddig is rendezte a választmány összes terheit és a tagokat jelentékenyejj megszaporitotta, amely munkában nagy segítségére vo>! Bárdos József kir. főerdész, a turdossini óvoda gondnokság' elnöke, aki egymaga közel 150 tagot gyűjtött. A tagok szánií* 370, köztük 10 örökös és 360 rendes és pártoló tag. A vá; lasztmánynak három óvója van, kettőnek személyi költségei* a vallás- és közoktatásügyi miniszter fedezi. Námesztói óvó. Elnöke: Koválik Alajos kir. aljárásbiró, tagjai: SzmetariüÜ János, Machay Mátyás, József, Kudász Endre, Lan^' felder krvam, Eckstein Márk, Láhin Dezső, M urin Árpád Kuffler Benő. Óvónő: Klósz Etel. Az óvó október IQ-ike óta áll fönn. Mellette katholikus és izraelita község* iskolák működnek; mind a kettő magyar tannyelvvel. Trsztenai óvó. Elnöke: Vílcsek Jenő ügyvéd, tagjai: Chovancsák Dánie^ ifj. Katrenyák Pál, Csillaghy István, Homma József, Oyurcsa>^ János, Zajúk István, Potoczky Lajos, Perlstein Sándof/ Stangel Gyula és Marecz István. Óvónő: Jendrassákn^' Francsák Mariska. Az óvó október 20-ika óta á'*

113 111 fönn. A község ingyen helyiséget ad az óvónak. Mellette kath. népiskolák, magyar és tót, izraelita népiskola, magyar SSnémet és egy kath. algimnázium működnek, az utóbbi ki- ^^rólag magyar tannyelvvel. Turdossini óvó...e lnöke: József, tagok: Zseleznyák Ignácz, Konfal József, Matyuga Emil, ZosíjaA József, ZeiselL\\)ót, Rumancsik ferencz, Steinhardt Samu, Keller Jenő, Seffcsik János és '^''ossma/in Ignácz. Ó vónő: a Szent- Vincze irgalmas apáczák ^ y megbízott nővértagja, Pavlik Modovéna testvér. Az óvó S5. október IQ-ike óta áll fönn. Mellette ugyancsak az apáczák vezetése alatt egy hatosztályu leányiskola működik, jnagyar tannyelvvel ;'egy hatosztályu izraelita népiskola, magyar jannyelvvel és egy hatosztályu kath. fiúiskola, magyar és tannyelvvel. ^ választmány számadásai a következők: Zárszámadás az Í906. évről. Bevétel: K iad ás: kor. fill. kor. fill. központi pénztár segélyé- Óvók fenntartására Syes bevételben , 19/ Vagyonállás Í906. deczember 3í-én. Cselekvő állapot: Szenvedőleges állapot: A kor. fill. kor. fill. okös, rendes és pártoló Egyenleg mint maradvány ,- «gdijakban Költségvetésí előirányzat az Í908. évre. Beve'tel: kor. fill. K iad ás: kor. fill. ^ökös, rendes és pártoló Óvók szükséglete v.:^sdijak Igazgatási költségek 80. A^^Ponti pénztár segélye 400. Vegyes kiadás /^ Hányok és gyűjtések '''lan,segélyek S Barsvármegyci választmány. (Székhelye: Aranyos-Maróth.) / Elnöke: Kosztolányi Aurél kir. tanácsos, ügyvéd, jegyzője: ^tíej;qyörgy vármegyei aljegyző, pénztárosa: Szitányi Miksa ^fmegyei tisztviselő. Évi közgyűlését február 23-án tartotta

114 112 meg. Az elnöki jelentés szerint a választmány, a központi elnökség felhívása folytán, Bars-Taszár, Bars-Lédecz, Verebély és Kistapolcsány községeket jelölte ki, ahol népkönyvtárak volnának felállitandók. (Bars-Taszáron és Kistapolcsányban már működésben is vannak az egyesületi népkönyvtárak. A főtitkár.) A lévai városi és vidéki-választmány, egy korábban hozott határozata értelmében, tiszta jövedelmének 2 0 / o 'á t, lol'óo koronát, Belcsák László lévai kir. közjegyző, a megye' alkotmányvédő bizottság ügyvezető elnöke pedig, a bizottság határozata folylán, 90'47 koronát adományozott a választmánynak. A F. M. K. E. központi elnöksége által küldött 11 darab jutalomkönyvet az elnök hat elemi iskola legjobb tanulói között osztatta szét. A választmány az év folyamán 200 korona központi segélyben részesült. A v á l a s z t m á n y n a k ez idő szerint 211 tagja, köztük 7 alapitó, 5 örökös és 199 rendes és pártoló tagja van. Meghalt az év folyamán 8 tag' Végül közli a jelentés, hogy tánczengedélyi díjak c z i m é n dr. Rudnyánszky Titusz aranyosmaróthi főszolgabíró 56'80 koronát, Ponoczky István oszlányi főszolgabíró pedig 56 K-t fizetett be a választmány pénztárába. A választmány elhatározta, hogy egyetlen óvója, az oszlányi óvó személyi költségeinek az állam által való átvétele czéljából, előterjesztést tesz a központi igazgató-választmánynak. Oszlányi óvó. Elnöke: dr. tiladny János orvos, tagjai: Livora O y u l a ' Stiaszny ]ix\o%, HyrossLwVikcs,SkolkayQmz[ÓM, Hyross JánoSi Polónyi János, dr. Politzer Miksa, Weisz M ór és Jenei Ede- Óvónő: Vasváríné-Kom/jóth Erzsébet. Az óvó április 1-je óta áll fönn. Mellette két felekezeti, egy r. kath. és egy izraelita iskola működik, magyar tannyelvvel. A község helyi' séget ad az óvónak és lakást az óvónőnek, azonkívül lóo korona fapénzt. A választmány számadásai a következők: Zársíámadás az Í906. évről. Bevétel: kor. fiil. K iad ás: Maradvány Igazgatási költségek Központi pénztár segélyé-. ben 200. Nyomtatványok Fentartott óvó szükséglete Örökös, rei des és pártoló Tőkésítésre tagdíjakban Egyenleg Adományokban és egyéb jövedelmekben Takarékbetétek u tán»/o Takarékbetét beváltásában Alapítványokban y kor. fi»' 100.-^ 14. J / ^

115 113 Vagyonállás Í906. ácczcmhet 3í-én. Cselekvő állapot: Szenvedőleges állapot: kor. fül. kor. fill. Készpénzmaradvány Alapítványokban 1600, Örökös, rendes és pártoló Egyenleg mint maradvány _ tagdíjakban rakaréiíbetétekben Költségvetési előirányzat az Í908. évre. Bevétel: kor. fill. K iadás: kor. fill. Készpénzniaradvány kazgatási költségek , Örökös, rendes és pártoló Óvó szükséglete 960. ^tagdíjak Tanítók jutalmazására 200. takarékbetét utáni kamat Vegyes kiadásokra í^ózponti pénztár segélye 200. Adományok és gyűjtések Budapest székesfővárosi választmány. (Székhelye: Budapest.) Elnök: Erdély Sándor v. b. t. t., ny. igazságügyin in iszter; ^sliiökök: Heh Ödön ügyvéd, a Nemzeti Szinház és Királyi yperaház jogtanácsosa, Bérezik Árpád ny. miniszteri tanácsos, ^árton ffy Márton udvari tanácsos, a kir. ipariskolák főigazgatója és dr. Légrády Imre ügyvéd, a Pesti Hirlap főszer- ^sztője; jegyzők: Szatmári M ór orsz. képviselő, ifj. dr. \:horin Ferencz, Zboray Oyula gyógyszerész, dr. Farkas Pál *gyvéd, lsépy Viktor ügyvéd. Róna Sándor és Szalay Károly ^ á r ; jogtanácsosok: dr. Kovács Ernő, dr. Géza, dr. ^^ rto n ffy Miklós, dr. Baracs Marczell,, dr. Bródy Lajos, dr. Oyula, dr, Springer Ferencz és dr. Laujfer ]6zstl ügyvép k. A titkári és pénztárosi teendőket az egyesület központi usztviselői látják el. A választmány 682 tagját az egyesület ^*^2ponti irodája tartja nyilván s a tagok ugyancsak a köz- Pont pénztárába fizetik a tagdijaikat. (Miután a választmánynak külön pénztára nincs, sem számadásokat, költségvetési előirányzatot nem is terjeszthetett elő.) Hontvármegyeí választmány. (Székhelye; Ipolyság.),, Elnöke; Liís Gyula, Hont vármegye főispánja, a F. M. K. E. elnöke; alelnökei: Czobor László, orsz. képviselő, tb. ji^liiök, Berkó István takarékpénztári igazgató és Ivánka István ip-dbirtokos; jegyzője: Somogyi Béla vármegyei főjegyző; *^^ára: Makoviczky Czirjék, kir. tanfelügyelőségi tollnok;

116 114 pénztárosa: Winter Ármin. Évi közgyűlését május 1-én tartotta meg. Elnök megnyitó beszédében különösen a vármegye úri közönségének közömbösségét és részvétlenségét panaszolta föl az egyesülettel szemben. «Pedig úgymond a nemzetiségiek vakondok-munkája a magyar nyelv ellen egyre erősebb lesz. Különösen erősen ellenáll a szószék és az iskola. A szószék ellenállását sajnos nem ellensúlyozhatjuk. Az iskolánál azonban minden erőinkkel törekednünk kell erre. Ezen törekvésünkben az uj törvény támogatni fog, bár szerettük volna, ha a magyar nyelv tanítása általánosan kötelezővé tétetett volna." Az elnöki jelentés szerint, a választmány tanitói jutalmazásokra 300 koronát fordított, a melyből koronát kaptak Dankó Endre gyekési. Bankó János apátmaróti, Till János báti kath., Klein Mihály felsőterényi és Bátyel Gyula egyházmaróti evang. tanítók, úgyszintén Szücs Ottilia litvai egyesületi óvónő. A központ által küldött jutalomkönyveket a választmány az apátmaróti, bakabányai, gyekési, korponai és hegybányai iskolák növendékei között osztotta szét. A választmány a litvai óvódát át akarta helyezni más községbe, miután azonban az iskolát időközben kibővítették s egy második tanitói állást szerveztek s a magyarosítást igy biztosabb alapokra fektették, a választmány elállt ezen szándékától. Elhatározta azonban, hogy a három egyesületi óvo államosítását fogja kérni, hogy helyettük három uj óvót létesíthessen, ha pedig ez lehetséges nem volna, három új óvó állítását fogja kérni az államtól: Berencsfalun, Felsőterényben és Szénavár községekben. A választmány tagjainak száma 487, köztük 29 alapító, 13 örökös és 445 rendes és pártoló tag. Három fenntartott óvója van. Középpalojtai óvó. Elnöke: Szabó Kálmán ág. evang. lelkész, ia.g\a.\\ Polcsáh Endre, alsópalojtai plébános, K rálik Pál, Csiampor Vincze, Kárpáti Kálmán, Szabó Kálmánná, Králik Pálné, Kárp<í^^. Kálmánné. Óvónő: Martinez Mariska. A z óvó év junius 16-ika óta áll fönn, mellette ág. evang. fe le k e z e ti iskola működik, magyar és kisegitőképen tót tannyelvvel- A z óvót gyermek látogatja rendesen, be van ii''' ^ 42 óvóköteles. Litvai óvó. Elnöke; Berényi István plébános, tagjai: Novotny Jáno^ bozóki plébános, Kraffszky Ferencz, Kraffszky Ferenczne» Csizmár Márton szénavári plébános. Óvónő: Szücs OttÜ>3- Az óvó 1895 óta áll fönn. Mellette kath. felekezeti iskola

117 115 ' iüködik, magyar tannyelvvel. A község az óvó helyiségét és ^ óvónői lakást adja. Németii óvó. Elnöke: Weisz Zsigmond plébános, tagjai: Sprinka Oerözv. Donéba Jánosné, Viczián Anna, Simiith Mihály Miskolczy György, Petróczy Mihály, Borsovszky János. ::Vónő: Minczér Rózsi. Az óvó 18Q3 okt. 1-je óta áll íonn és rendesen óvóköteles látogatja. Mellette kath. ^lemi népiskola működik, magyar tannyelvvel. A választmány számadásai a következők: * Zárszámadás az i906. évről. Bevétel: kor. fiii. K iadás; kor. fiu. - j az 1Q05. évről Igazgatási költségek , -js, rendes és pártoló Nyomtatványok 'Sgdijakban Fenntartott óvókra í'qományokban Tanítók jutalmazása akarékbetétek Vegyes kiadás ,aKarékbetétek után o / o Tőkésítésre í\*lanisegély Egyenleg mint maradvány ontváj inegye segélye _ Vagyonállás Í906. dcczembcr 3I-én. Cselekvő' állapot: kor. «11. Szenvedőleges állapot: kor. fill. Wradvány évről Alapítványokban '^ okös, rendes és pártoló Egyenleg mint marad- T ^dijakban-_ v á n y karékbetétekben Költségvetési előirányzat az Í908. évre. ^ Bevétel: kor. tiil. K iadás: kor. fill.??^fadvány évrő l Igazgatási költségek örökös, rendes és pártoló Óvók szükséglete > ' ^gdijak Tanítók jutalmazása akarékbetétek után»/o 600. Előre nem látott kiadás ^ lamsegély ontvármegye segélye Léva városi és járási választmány. (Székhelye; Léva.) P Elnöke: László prépost-plébános, alelnökök: Ordódy ^'idre ügyvezető-alelnök, főszolgabíró és Leidenfrost Tódor,

118 116 a lévai uradalom felügyelője; pénztáros: Faragó Sámu^'j az Első Magyar Általános Biztositó Társaság titkára; jegyzy' dr. ifj. Ordódy Vilmos szolgabiró, számvizsgálók: Féja Kálma>i urad. főszámvevő, dr. Kmoskó Béla ügyvéd és MedveczM Sándor gyógyszerész. A választmány az évben is kiváló tevékenységet fejtett ki, hogy a körzetébe tartozó 11 község lakóit nyelvben és hazafias szellemben egyará'" magyarrá nevelje. A magyarosodás előmozdilása végett den erkölcsi és anyagi erejét az iskolák felé irányította s eredmény, melylyel a választmány által kiküldött iskolaláto' gató-bizottság jelentésében beszámolt, igen örvendetes, a jelentésből kitűnik, hogy az összes iskolákban a gyermek^ ' a magyar nyelvben általában jó előmenetelt tanúsítottak s ^ mi ennél is örvendetesebb, egymás között is szívesen társ '^' lógnak magyarul. Az iskolalátogató-bizottság jelentése alapja^' a magyar nyelv sikeres tanításáért jutalmat kaptak a köve;' kező tanítók: Szajbel Mária és Hlaványi János garamkeszji Detula Mária garamkelecsényi, Simrák Mária csejkői, Zach^ Ignácz garamszőllősi. Betula János és Pelczer István garai^.' kelecsényi tanítók koronát; Oerőffy Henrik csejko'i Walter Anna sólymosi, Pivonka István garamujfalusi, János garamujfalusi és Lehótzky Márton nagykoszmályi tók koronát: Nyitray \ ax\o% berekaljai 40 ko.ron^j' Havass Ottilia és Brezánszky Irma garamszőllősi tanitónolj koronát. A tanítói jutalmakat Báthy Gyula esper^ ' plébános, kerületi tanfelügyelő osztotta ki, buzdító beszéjj (iséretében. A magyar nyelvben jó előmenetelt t a n ú s í t ó * iskolás gyermekek részére a választmány 50 példányban rfi'l'j delte meg az Én Újságom" czimü gyermeklapot. A k e r ű l e j tanfelügyelő utján szerzett informáczió szerint ezen gyerrne^^ lapot az idegennyelvü gyermekek szívesen olvasgatták s ^ lapok kézről-kézre járva, a magyarosodást n a g y m é r t é k b e ' előmozdították. Megemlítendő még, hogy a választmá'iy magyar szövegű imakönyveket és vallásos magyar naptárak osztott szét a tótajku lakosság között. A választmány i^ ^ összesen 180 rendes és pártoló tagja van, számadás pedig a következők: Zárszámadás az i906. évről. Bevétel: K iad ás:,.ii. kor. fill. Pénztári maradvány az Tanitók ju ta lm a z á s á ra évről Tanulók jutalmazására és ö Tagsági dijakból , gyerniekszinpadra Adományokból , Igazgatási költségek... Mulatságok jövedelméből 36. Egyenleg mint maradvány 254^-'' Kamatokból

119 L 117 Vagyonállás Í906. deczcmbcr 3í-én. Cselekvő állapot: Szenvedöleges állapot: ju kor. fill. kor. fill. ^ sdvány az évről Fgyenleg mint maradvány '94 Költségvetési előirányzat az Í908. évre. Bevétel; kor. fin. K iad ás: kor. fill. az 1906> évről Rendelkezésre 400, dijakból Tanitók jutalmazására 960. j^niányokból (főszolga" Tanulók jutalmazására utján)... _ Egyéb közművelődési czé- ^ o k b ó l lókra Barsvármegyei anyaválasztmánynak az 1907 évi tagdijbevételek 200/o-a Ugyanezen czélra az évi tagdijbevétel 20o/o-a 62. Igazgatási költségekre 120. Obarsi dalegylet vezetőjének Egyenlegmintmaradvány , Líptóvármegyeí választmány. (Székhelye: Liptó-Szent-Miklós.) p^eltiöke: Joób Marczell, Liptó vármegye alispánja; jegyzője: Zoltán dr. szolgabirópénztárosa: j2 központi főszolgabíró. Évi közgyűlését márczius tartotta meg, amelyen jóváhagyta az évi zárl]g^ dásokat és az évi költségvetését. Tagjainak száma o(. '^választmány két évrebeszüntetteakirálylehotaióvót, mely iskolával kapcsolatosan, nagy hasznára volt a és a magyarosítás ügyének. Az elnökség főtjo ^ónapok múlva értesült az óvoda beszüntetéséről, a K p jelentése alapján, aki hivatalos utazásai közben köte- Mip ^ ^ek tartotta a királylehotai óvoda állapotáról is közié i 'Meggyőződést szerezni. Elnökségünk akkor az esetet (<^^^^tte az igazgató-választmánynak, mely elrendelte, hogy 1 '^ ^ladéktalanul megnyittassék. A liptói választmány kötelességének most, két év múltán eleget is tett, íta^pyiben 1907 január 15-én a királylehotai óvódát újból ^ ' endeltetésének.

120 118 Kipálylehotai óvó. Az óvógondnoki tisztséget Lehoc/.ky Tihamér földbirtokos vállalta el s azt közmegelégedésre látja el. A földmívelesügyi miniszter 35 méter tűzifát engedélyezett az óvodánk önköltségi áron, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 400 korona állami segítséget helyezett kilátásba. ÓvónO Hoffmann Rózsa. Az óvót óvóköteles látogatja reh' desen. Mellette állami elemi iskola működik, magyar s illetőles kisegitőképen tót tannyelvvel. A választmány számadásai a következők: Zárszámadás az Í906. évföl. Bevétel: Maradvány az évről Központi pénztár segélye Örökös, rendes és pártoló tagdijakban.. Adományok és gyűjtések kor. fill Óvó fentartása Vegyes kiadás Egyenleg..... K iad ás; kor fill' ÖV/' O.0Í Vagryonállás Í906. deczember 3I-én. Cselekvő állapot: Maradvány az 1Q06. évről Örökös, rendes és pártoló tagdijakban... Szenvedőleges állapot; kor. fill Előlegekre Egyenleg mint maradvány Költségvetési előirányzat az Í908. évre. Bevétel: Maradvány az évről Örökös rendes és pártoló tagdijak... Központi pénztár segélye kor. fill K iad ás: Igazgatási költségek Óvó szükséglete... Vegyes kiadás Nógrádvármegyeí választmány. (Székhelye: Balassagyarmat.) Elnöke: Török Zoltán, Nógrád vármegye ny. főispánja- F. M. K. E. tb. elnöke; ügyyezető alelnöke: Vannay tanácsos, takarékjoénztári igazgató; titkár-pénztárosa: Plichta Barna dr., tb. főjegyző; jegyzője: Vukellich 1 '

121 . 119 Ügyésze: dr. Révész Dezső, ügyvéd. Évi közgyűlését május 15-én tartotta meg. A közgyűlés elhatározta, hogy a málna- Patakai óvó épületét helyreállittatja s e czélra 300 koronát bocsátott a gondnokság rendelkezésére. A magyar nyelvben előrehaladott idegen anyanyelvű tanulók számára 50 korona értékben jutalomkönyveket szerzett be s azok szétosztásával a titkárt bízta meg. A választmánynak 270 tagja van, nevezetesen 20 alapitó, 25 örökös és 225 rendes és pártoló tagja. IJjabban felmerült az eszme, hogy a Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet és a Felsőnógrádi Magyar Közművelődési Egyesiilet egyesűjjenek s a szövetség a magyar művelődés terén fölvegye a 'versenyt a választmánynyal. Egyesületünknek kétségkívül csak 'örömére szolgálhat, ha egy testvéregyesűlettel nemes versenyre kelhet a magyar közművelődés elő- ^ozditásának hazafias munkájában s ebből a szempontból ^ két kulturintézmény egyesülését amennyiben az nógrádl iegyei választmányunk fönnállását nem érinti szívesen üdvözöljük. A választmánynak egy fentartott és egy segélyezett óvója van. Málnapatakai óvó. Elnöke: //ra János, ág. evang. espereslelkész, tagjai: Knhinka Qéza, Básthy Dezső, K im nka István, Márkus Emil, Honéczy István, Vancsó Imre, Csányi Sámuel, női tagjai: H rk Zsi^sánna, Kuhinka \%\.vinwi, Kuhinka Oézáné, Márkus Emilné. Óvónő: ^zlávy Ilona. Az óvó 1893 január 1. óta áll fönn. Mellette állami iskola működik, hat osztálylyal, magyar tannyelvvel. Gácsi óvó. A gondnokság elnöke: Mieszl Zsigmond esperes-plébános, lúgjai: Bory László körjegyző és Lotharidesz Antal bíró. Az '^vó 1880 óta áll fönn. Ó vónő: Prohászka Ilona. Mellette gy fiú- és leányiskola működik, magyar tannyelvvel. A választmány az óvót évi 100 koronával segélyezi. A választmány számadásai a következők: Záfsíámadás az i906, évről. Bevétel: kor. fili. K iadás: kor. fül. í^aradvány az évről 19. Igazgatási költségek ^ ökös, rendes és pártoló N yom tatványok T, tagdijakban Óvó szükséglete akarékbetétek után «/o Tőkésités Vegyes kiadás E g yenleg

122 120 Vagyonáüás Í906. dcczember 3í-én. Cselekvő állapot: Maradvány az évről Örökös, rendes és pártoló tagdíjakban... Alapítványi tőketartozások Takarékbetétekben kor. fill Szenvedőleges állapot: kor. fill. Alapítványokban Egyenleg mint maradvány Költségvetési előirányzat az Í908. évre. Bevétel: kor. fill. K iad ás: kor. fill- Maradvány az évről Örökös, rendes és pártoló tagdíjak Takarékbetétek utáni kamat , Igazgatási költségek... Óvó szükséglete... Tanítók jutalmazása, imaés tankönyvek Előre nem látott kiadás H Nyítravármegyeí választmány. (Széklielye: Nyitra.) Elnökei: gróf Pongrácz Adolf ez. püspök, vágujhelyi prépost és Libertiny Gusztáv kir. tanácsos, Nyitra vármegye ny. tanfelügyelője. Ügyvezető elnöke: dr. Oyiirky Oéyza vármegyei tiszti főügyész; jegyzők: C lair Vilmos és Oyiirky Ferencz városi főjegyző; számvevő: Simonovánszky György- Évi közgyűlését április 17-én tartotta meg. A választmánynak 14 föntarfott és 1 segélyezett óvodája van, amelyek eredményesen szolgálják a magyarosodás és közművelődés ügyét. Az alsóköröskényi óvoda uj elhelyezést igényel, mert a gyermekek túl vannak zsúfolva benne s a foglalkoztató terem alacsony. A bajmóczi óvoda költségeinek átvétele ügyében a választmány kéréssel fordult id. gróf Pálffy János uradalmi felügyelőségéhez, mindez ideig azonban semminemű intézkedés nem történt. A czabaji óvoda egészen uj és megfelelő elhelyezést nyert; az óvoda személyi költségeit az állam vette át. A nagyrippényi óvodát, miután attól a község az elhelyezést megtagadta, a múlt évi közgyűlés felhatalmazása alapján, az elnökség beszüntette. A tormosi óvodát május 1-én adta át az elnökség rendeltetésének s azóta a község gyermekei szorgalmasan látogatják. A választmány területén a központ eddig 31 népkönyvtárt állított fel. Legnagyobb köztük a nyitrai központi könyvtár, amelynek 2833 kötete van ; az elmúlt évben 3024 olvasó 605Q kötetét olvasta. Van egy

123 L 121 ^onvédlegénységi könyvtára is Nyitrán, a 14. honvédgyalog- A nyilrai keresztény munkásegyesület és a kath. ^genyegyesület kötet könyvet kaptak ajándékba az Syesülettől. A választmány a magyar nyelv sikeres tanitá- ^crt; B e nák]ino^ radosnai, Erdélyi Lipót nyitrai, Kdecsényi ^ntal mocsonoki, Kovács Endre vágvecsei, Kunszt János 'efánti és Zsilinszky Cziprián kisprónai tanítókat, valamint jíaoez Irma manigai és Zimkay Anna chinoráni tanítónőket P,,'^azta meg. A tagok összes száma 1382 ezek közül 46 ^Pitó, 36 örökös és 1300 rendes és pártoló tag. Adomátokban kor. folyt be, ezenkívül Nyitravármegye köonsége 2000 kcd-.-val, a Bodoki Segélyző-Egyesület 929 koro- 2nn^'' József gróf 200 koronával és Bende Imre püspök koronával segélyezték a választmányt. AlsókÖFÖskényi óvó. Elnöke: Velcsey Antal Antal plébános, plébánj)s, tag,... tagjai:... ifj. M... adiirkay p.os, Ernyey Béla és Vinkler Pál, Óvónő: Massányiné- Máriá. Az óvó január 1-je óta áll fönn. ^ ellette állami elemi népiskola működik, a melynek tan- '^y^lve magyar. Bajmóczi óvó. jelnöke: Rudtiay Alajos prépost-plébános, tagjai: Stanifeld- Aladár báró, Hajdú Ferencz, Rózsahegyi János, p^^narkó József, Czamarkó Ferencz, Veszteniczky Mihály, István, női tagjai pedig: Starnfeld-Wetzel Aladárné ^^roné, Hajdú Ferenczné, Vranovits Antalné, Denk Jánosné, Jánosné, Veszteniczky Istvánné, Vilcsek Jolánka. {Jonő: Somogyi Sarolta. Az óvó január 1-je óta áll Mellette négyosztályu róm. kath. felekezeti elemi niüködik, magyar és tót tannyelvvel. A község 5 öl ' H az óvoda helyiségét és az óvónő lakását adja. Czabaj-esápori óvó. Elnöke: dr. Pullniann János esperesplébános, tagjai: Szi- 5 >^,Qéza földbirtokos, Kubinyi Zsigmond, Szabó István, Öq/'.Antal, Nagy József, Klopfer Lipót, Zsoldos János, György, Illés János, Bapka József. Óvónő: király- Anna. Az óvó 1888 julius 1-je óta áll fönn és Czabaj és Csápor községek óvóköteles gyermekei szorny ^^san látogatják. Az óvó ez évben megfelelő elhelyezést ^ niennyiben az egyesület központi elnöksége az óvó házat vett, a melyben tágas helyiségek állnak rent^^^ezésre s a gyermekek számára alkalmas játéktér. Az óvó l^ath^ Czabajon állami elemi iskola, Csáporon pedig róm. elemi iskola működik, magyar tannyelvvel.

124 1 22 Darázsi óvó. Elnöke: Kmetykó Pál plébános, tagjai: Mada István, MadO' János, Ballon György, Janda György, Vörös Bálint, Szinidci József. Ó vónő: Gizella. Az óvó 18Q4. év óta áll fönti' Mellette katholikus elemi iskola működik, magyar és tót tannyelvvel. Kovarezi óvó. Elnöke: Flebig Alajos nyitraszerdahelyi p ébános, tagjai- Vagner Sándor, Horváth Lajos, Orácz József, Orácz János, Rosenthal Jakab, Klobusiczky Árpád jegyző. Ó vónő: Eszti. Az óvó 1888 óta áll fönn. Mellette községi iskola működik, magyar tannyelvvel. Vagner Sándor földbirtokos nemcsak ingyen óvóhelyiséget ad és lakást az óvónőnek, de a beiratási dijakat is minden évben megváltja és a karácsonyi ünnepek alkalmából meleg téli ruhákkal ajándékozza meg a gyermekeket. Nagybéliczi óvó. Elnöke: Paska István plébános, tagjai: Balázsovics JánoS; Engel Adolf, Oláh József, Dvoncs István, Balázsovics István, Kedrovics János, Dvoncs Antal. Ó vónő: Lévay Mária. Az óvö november 1-je óta áll fönn. Mellette kath. f e l e k e z e t i iskola és egy magániskola működik, magyar tannyelvvel. Nagybossányi óvó. Elnöke: barsi Leídenfrost Károly, tagjai: Mikovics Ini^ plébános, Korecz János, Oersy János, barsi Leídenfrost Gyulai Skvarenlna János. Ó vónő: Krajek Ottilia. Az óvó 1890 máji* 1-je óta áll fönn. Úgy a község, mint a Leidenfrost-uradaloH^ évenkint 300 koronával járul az óvó főn tartásához. Ugya *' csak az óvó jövedelmét képezik Schmidt József 2000 korona^ alapítványának kamatai. Az alapítványt a község kath. plébán*5 hivatala kezeli és évi kamatait mindenkor az óvónő kapjf' amennyiben kötelességeinek az óvógondnokság m e g e l é g e d ő ' sére eleget tesz. Nyitranováki óvó. Elnöke: Hayek Vincze esperes-plébános, tagjai: Majthénf Rudolf, József biró, Orsula István biró, Czlnczik Ludwlg István. Ó vónő: Czinczlkné-Nyorosoczky Anna. Az_ov 1886 okt. 14-ike óta áll fönn. Mellette kétosztályu katholik';^ népiskola, magyar és tót tannyelvvel és egyosztályu Izrael' népiskola működik, magyar és német tannyelvvel. Nyitrapáruezai óvó. Elnöke: dr. Oyiirky Géyza, a n y i t r a v á r m e g y e iválasztmm ügyvezető-elnöke. Óv6n6 \ Kuzseliné-Jakuboviái Ilona. Az ov

125 óta áll fönn. Mellette kir. kath. főgymnasium, felsőbb leányiskola, polgári fiú- és leányiskola, elemi róm. kath. fiués leányiskola, izraelita fiú-és leányiskola, valamint egy r. kath. óvó működik, valamennyi magyar tannyelvvel. Nyitra városa évenkint 800 koronával járul az óvó föntartásához. Privigyei óvó. ^Elnöke: Lulyák Antal kir. közjegyző, tagjai: Rózsahegyi Jánós kegyesrendi gymn. igazgató, Brestyenszky Kálmán orsz. képviselő, Kiss Jenő takarékpénztári igazgató, Szkicsák ]tx\6 gyógyszerész, Tivadar László kir. járásbiró, Móser Tivadar ez. kanonok-plébános, Fillátz Lajos ny. gazdatiszt és Rényi László jegyző. Óvónő: Czigány Mariska. Az óvó óta áll fenn. Mellette kath. algymnázium és kath. elemi iskola működik, magyar tannyelvvel. A község évenként 400 koro- 'lával járul az óvó föntartásához s a szükséges fűtőanyagot adja az óvó és óvónő számára. Holicsi óvó. Elnöke: Klettipa Mátyás postafőnök,tagjai: Szabó Kálmán főszolgabiró S z e g h e ő községi jegyző. Óvónő ideiglenes minőségben; Steffek Mária. Az óvó 1889 augusztus 1-je óta áll fönn. Mellette egy állami elemi iskola és egy izraelita felekezeti iskola működik, mind a kettő magyar tannyelvvel; Úgyszintén egy katholikus és egy ág. evang. felekezeti iskola, mind a kettő tót tannyelvével. A kíizség évi 1000 koronával járul az óvó föntartásához. Szeniczi óvó. Elnöke: Zmertych Iván földbirtokos, tagjai: Adamis Pál, Horcsin Antal, dr. Kálmán Antal, dr. Natzler Miksa, Sabert István. Óvónő : Dudás Anna. Az óvó november 1-je óta áll fönn. Mellette állami polgári, állami elemi, kath. elemi, ág. evang. elemi és izraelita elemi iskolák működnek, valamennyi magyar tannyelvvel. A község évi 400 koronával járul az óvó föntartásához s azonkívül az óvó és az óvónő számára lakóhelyiséget ad. Tormosi óvó. Egyházi elnöke: M ihalik József kanonok, egyházmegyei íőtanfelűgyelő, világi elnök: Knbinyi Endre püspöki uradalmi ^pénztáros, a gondnokság tagjai: G ló s z lj^ ó i szt. ferenczrendi házfőnök, Aitner Ferencz földbirtokos, Svecz Mihály községi bíró és Szloboda József vendéglős. Az óvó május 1-je óta áll fönn. Óvónő: Závodszkyné-Szoltsányi Aranka. Mellette l^ath. elemi iskola működik, két tanteremmel és két tanerővel. Az elemi iskola oktatási nyelve magyar.

126 124 Vittenezi óvó. Elnöke: Lange Viktor gyógyszerész, tagjai: gróf Pálffy József, dr. Nemlaha Géza, Zelenay Pál, Hromada József, Kphn Adolf, Hromada György, Pray]ózs,t\, Klenovits Péter. Óvónő; özv. D'órnhöfer Rezsőné. Az óvó év április hó 29-ike óta áll fönn. Mellette kath. elemi iskola működik, a melynek magyar és tót a tannyelve. A község semmivel sem járul az óvó föntartásához, a fűtőanyagot gróf Pálffy József V. b. t. t. ajándékozza, gróf P d l^ Józsefné pedig évenkint 50 koronával váltja meg a tandijakat. Nagytapolcsányi kath. óvó. A nyitravármegyei választmány évi 200 koronával segélyezi az óvót, mely a Szent Vincze-apáczák vezetése alatt áll. Az óvó 1887 óta áll fönn. Felügyelője//oZ/arf;; Jenő plébános. Ó vónő: Héhnel Gizella, oki. óvónő, Szent-Vinczerendi nővér. Mellette állami, róm. kath. és izraelita iskolák működnek, magyar tannyelvvel. A választmány számadásai a következők: Bevétel: Maradvány az évről í^özponti pénztár segélye Örökös, rendes és pártoló tagdijakban Adományokban és gyűjtésekben Várm e^ei segélyben Községi hozzájárulásokban Alapitványi kamatokban.- Vegyes bevétel... Zárszámadás az (906. évről. kor. fill. K iad ás; kor. fill Igazgatási költségek._ ,- Nyomtatványok és kéz. költségek Átmeneti tételek Óvók szükséglete Előlegek Egyenleg mint maradvány Vagyonállás Í90é. dcczember 3í-én. Cselekvő állapot: i)^aradvány az évről Örökös, rendes és pártoló tagdijakban Alapitványi tőketartozások^ b á n Alapitv. tőketart. után o/o Irodai felszerelés... Egyenleg.... kor. fill Szenvedőleges állapot: kor. Alapitványokban Központi pénztár követelése

127 125 Költségfvetésí előirányzat az Í908. évre. Bevétel : Maradvány az évről Afapitványok utáni kamat Örökös, rendes és pártoló tagdijak vozponti pénztár segélye Vármegyei segély Óvók bevételei... Adományok és gyűjtések kor. fill , , K iad ás; Igazgatási költségekés do-, logi kiadások... Óvók szükséglete Tanitók jutalmazása. Előre nem látott kiadás kor. fill Selmeczbánya és vidéki választmány. (Székhelye: Selmeczbánya.) Elnöke: Farbaky István kir. főbányatanácsos; alelnöke: Horváth Kálmán polgármester; jegyzője; Suhajda Lajos 'yceumi tanár; pénztárosa: Panlovics István lyceumi tanár. Évi közgyűlését márczius 27-én tartotta meg, mely az elhunyt Szitnyayjózsef alelnök helyére Horváth Káhnán polgármestert választotta meg. Úgy a F. M. K. E. központi elnöksége, mint a bányaliszt-alap évi koronával segélyezi a választmányt. A közgyűlés Kinka Mária steffultói dadát kiváló buzgóságáért 25 koronával jutalmazta meg. A választmánynak 244 tagja Van, köztük 8 alapitó, 3 örökös, és 233 rendes- és pártoló ^^gja. Két óvót tart fönn, a melyek eredményesen szolgálják ^ magyarosodás ügyét. Steffultói óvó. Elnöke: Hlavathy József plébános, tagjai: Krutkovszky Károly, Menner Lajos, Peláchy Ferencz, liam rák Ferencz, ^latzer Sándor, Baliga Aurél, tiiiszágh Adolf, Hoffmann ^'^jos. Hőnek János, Kplpaszky \g\vkcz,' Kolpaszky ]6zsti, ^fa n e k István, Magyar hxwxixy, Schubert ]ino?., Foltin József, ^vónő: Szilágyi kx'axxkdi. Az óvó 1889 október 2-ika óta áll *pnn. Mellette róm. kath. felekezeti népiskola működik, magyar tót tannyelvvel. Felsőhodrusbányai óvó. Elnöke: Paulovich József plébános, tagjai: Hain Ferencz, Y^binyi József, Metzky János, Puskás József, dr. Soós Antal, y^chlbetz hk\\\i\y. Óvónő: N igrinyi Sándorné. Az óvó 1886 l^niiár 3-ika óta áll fönn s rendesen gyermek látogatja.^ Mellette róm. kath. és ágost. evang. felekezeti nép- 'skolák működnek, magyar tannyelvvel. A. választmány számadásai a következők:

128 126 Zárszámadás az Í906. évről. Bevétel: Maradvány az évről Központi pénztár segélye Örökös, rendes és pártoló ta g d íja k b a n.-... Adományokban és perselygyűjtésben... Takarékbetétek és értékpapírok kamataiban M. kir. bányakincstári lisztalap és a város segélye Takarékbetétek beváltása kor. fill K iad ás: kor. fill- Igazgatási költségek Óvók szükséglete _ Tőkésítésre Vegyes kiadás Egyenleg mint maradvány Vagfyonállás Í906. deczember 3í-én. Cselekvő állapot; kor. fill. Szenvedőleges állapot: kor. fiu- Maradvány az évről Alapítványokban ^ Örökös, rendes és pártoló Egyenleg mint maradvány tagdíjakban Takarékbetétekben és értékpapírokban Költségfvetésí előirányzat az Í908. évre. Bevétel; Maradvány az évről Alapítványok és értékpapírok utáni kamat... - Örökös, rendes és pártoló tagdíjak Központi pénztár segélye Adományok és gyűjtések_ Törvényhatósági segély kor. fill i K iadás; Igazgatási költségek. Ovókszíikséglete Előre nem látott kiadáskor. fii*' 6 0." ; ^ Szepesvármegyeí választmány, (Székhelye: Lőcse.) Elnöke: ifj. alapi Salamon Oéza, Szepes vármegye főispánja» ügyvivő alelnöke: dr. Hajnóczi R. József kir. tanácsosi Szepesvármegye kir. tanfelügyelője; pénztárosa: Hadik Rikáru, lőcsei kir. kath. főgimn. tanár; titkára: Halmos Andor, kjrtanfelügyelői tollnok. Évi rendes közgyűlését május 9-^^

129 127 tartotta meg. A választmány a múltakhoz képest most is k-át oszt ki a magyar nyelv tanításában és terjesztésében tünt 3 népnevelő jutalmazására, míg a Szepesi Tanitóegye- ^ület 2 közművelődési irányú pályamunkájának jutalmazására ^0^50 k-t ajánlott föl; elhatározta^ hogy az En Újságom" példányára előfizet s 100 drb daloskönyvet újra szétoszt ^ vármegye népiskolái között; a késmárki népkönyvtár segélyezésére 100 k-t szavazott meg, mig népies és ismeretterjesztő előadások czéljaira 400 k-t irányzott elő. A mind- "ikább veszedelmes terjedelmet öltő nemzetiségi mozgalmak ellen erélyes l^üzdelmet fejtett ki s még erélyesebb munkálkodást vett tervbe a folyó évben. A magyar nyelv sikeres l^nitása és terjesztése körül kifejtett buzgóságáért Oroszmann Vendel szepessümegi róm. kath. és Sztankó ]óz%ú lőcsefelső- ^5Í ri közs. tanítókat s özv. Kovácsay József né késmárki kisdedóvónőt k. jutalomban részesítette s ^énes Ferencz lőcsei kin főgimnáziumi tanár 50 k magyar J yelvi jutalomdiját Szilágyi Malvin dercsényi róm. kath. 'anitónőnek Ítélte oda. A választmánynak van 6 alapító, 23 ^ökös, 239 rendes és 193 pártoló tagja. Tagdijhátraléka,1^46 ií. melynek behajtása iránt az intézkedés már megtörtént. A választmány zárszámadásai a következők: Zárszámadás az Í906. évíől. Bevétel: kor. fill. Kiadás: kor. fül. feadvány az évről ^fokös, rendes és pártoló. j^gdijakbaii... - OOományokban....pSkarékbetétek után kamat, 3karéktőke felvétel... ''egyes bevételek ,22 Óvó segélyezése..... Tanítók jutalmazása Igazgatási költségek Vegyes költségek Egyenleg , iy , Vagyonállás i906. deczember 3í-én. Cselekvő állapot: Szenvedőleges állapot: kor. fill. kor. fill. Maradvány az évről Alapítványokban Okös, rendes és pártoló Egyenleg mint maradvány T ^gdijakban akarékbetétekben

130 128 Költségvetési előirányzat az Í908. évre. Bevétel: K iad ás: kor. fill. kor. fi» Maradvány az évről Igazgatási költségek... SOO.-' Örökös, rendes és pártoló Óvoda segélyezése 400.'' tagdijak Tanítók jutalmazása " Takarékbetét iitáni kamat 100. Magyarnyelvi jutalmak " Adományok és gyűjtések 80. Krompachi szabad lyceum 400." Előre nem látott kiadás ^ Í] Trencsénvármegyei választmány. (Székhelye: Trencsén.) Elnöke: dr. Schwertner Antal, Trencsén vármegye alispánjai jegyzők. Janovszky László és Treszkony]áx\os főgymn. tanár; pénztáros : Krasznyánszky Károly kegyesrendi h á z f ő n ö k, tb. alelnök. Évi gyűlését junius 3-án tartotta meg. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a választmány anyagi viszonya') habár szerényebb keretekben is, de egyre javulnak. A választmány hazafias munkájában a F. M. K. E. központi elnök; sége évi 1000 kor., Trencsén vármegye k ö z ö n s é g e szintén é y i 1000 kor., segitséggel támogatta. A választmánynak 619 ta # van, köztük 7 alapitó, 4 örökös és 608 rendes és pártoló tag. Öt óvót tart fönn, a melyeknek egyikét, a p r e d m é j i ' / a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében, Bellus községbe helyezte át a választmány. Beezkói óvó. Elnöke: Duálszky Oyula kin Ítélőtáblái biró, tagjai: Sándor, dr. Weisz Jakab, Simkó Károly, Schwartz Vilmos Kurtz Jakab, D iibik Pál, Pick Antal. Ó vónő: Siighó Anna. A? óvó május 1 -tő l áll fenn. Mellette egy állami elern'/ egy róm. kath. és egy ág. evang. felekezeti népiskola működik, magyar tannyelvvel. Kiszuczaujhelyi óvó. Elnöke; Szmida Kálmán esp.-pléb., tagjai: Szeyde Róbert erdőmester, Cselkó]t\\ő főszolgabiró, M ellis János, dr. Mór orvos, Wondrácsek Gyula biró. Ó vónő: Szarka Az óvó április 10-ike óta áll fönn. Mellette r. katli' iskola működik, tót tannyelvvel. Bellusi óvó. A gondnokság elnöke: Bereghy Endre plébános. A válasz^' mány a község hozzájárulása iránt a k é p v is e lő te s tü le tté * Írásbeli szerződést kötött, mely szerint, ha az állam ott iskolád és óvodát nyit, a szerződés érvényét veszti és a választmány az óvót más trencsénmegyéi községbe helyezheti át.

131 129 Trencsénbaáni óvó. Elnöke; Kapsz János plébános, tagjai: Zamaróczy Juliánná, Aöm// Ottó, Bauer Hermán, Jaskula Antal, Zamaróczy János. Jvónő: Sztrechay Irén. Az óvó február 14-ike óta áll 'ónn. Az óvónak a gróf D'Harcourt-uradalom ad helyiséget, ^érttel és udvarral, az óvónőnek pedig lakást; a község a uzelőfát adja. Mellette állami iskola működik, magyar tannyelvvel. Várnai óvó. Elnöke : dr. Benyovszky Gyula orvos, i&g]a\. Adatnik Ignicz ^Plán, 5/er/í Zsigmond és Steiner fnvóx) tanítók. Óvónő: '^uszóczy Stefánia. Az óvó május 1-je óta áll fönn. I^ellette r. k. felekezeti iskola működik, tót tannyelvvel és '^-raelita felekezeti iskola, magyá. tannyelvvel. A választmány számadásai a következők: Bevétel; l^aradvány az évről pénztár segélyében okös, rendes és pártoló. jagdijakban ^dományokban... segély alapítványokban... Ka "latokban... Zárszámadás az Í906. évről. kor. fill K iad ás; Nyomtatványok.. Óvók szükséglete Vegyes kiadások Egyenleg kor. fill Vagyonállás Í906. deczember 3t-én. Cselekvő állapot: Szenvedőleges állapoti; kor. fill. kor. fül. Kés; V ^zpénz-maradvány Alapítványokban '^arékbetétekben Felvett kölcsön és egyéb Egyenleg Költségvetési előirányzat az Í908. évre. Bevétel: Q^^Í^Pénz-niaradvány Okos, rendes és pártoló.*agdijak._. -,,^Ponti pénztár segélye és gyűjtések f í egyei segély..'. Q'^ékbetétek bevá: beváltása Csáky-alapitvány «/o kor. fill , K iad ás; Óvók szükséglete Tartozások kiegyenlítése kor. fill

132 130 Turóczvármegyeí választmány. (Székhelye: Tiirócz-Szent-Márton.) Elnöke: Beniczky Kálmán, Turócz vármegye alispánja; ügyvezető alelnök: Boldis Ignácz, állami felső kereskedelmi iskolai igazgató; jegyző: Oáffor Dezső, tb. szolgabiro; pénztáros: P öv i'j Endre, áll. tanitóképzőintézeti igazg. Évi közgyűlését május hó 30-án tartotta meg. Az ügyvivő a le ln ö k jelentésében előadja, hogy az 1Q06. évben a választmánynak a tagsági dijakon kivül más jövedelemforrása nem volt, miért is nem valósíthatta meg a tanítók és tanulók jutalmazása, valamint a hazafias olvasmányok terjesztésé és az ifjúsági egyesületek támogatása tárgyában hozott múlt évi határozatait, hanem összes működése kizárólag csak a znióváraljai kisdedóvó fentartására szorítkozott. A kisdedóvó ujabb időben felvirágzott, a gyermekek száma megnövekedett. A közkönyvtár a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által ajándékozott népkönyvtárral egyesittetvén, a múlt évben fellendült, több mint 800 olvasója van a társadalom minden rétegéből, kezelője: Demeter ]6z%ú tanár. A közgyűlés végén az ügyvivő alelnök, ki 11 év óta vezeti a választmány ügyeit, hivatkozva nagy elfoglaltságára, lemondott, de a közgyűlés egyhangú óhajtása elől ki nem térhetve, még egy évre elvállalta a választmány ügyvezetését. A választmánynak 145 tagjíj van, nevezetesen 4 alapitó, 5 örökös és 136 rendes és pártoló tagja. Znióváraljai óvó. Elnöke: SomogyiQtzdi, igazgató, pénztárosa: Endre, tagjai: Benisek Imre esperesplébános, Éder Ferencz, Vendel, Schönaich Viktor, Párvy Endre, dr. Weinberger Mó>'- Óvónő: Abszolon Berta. Az óvó deczember 1-j^ óta áll fönn. Mellette állami és felekezeti elemi is k o lá k működnek, magyar tannyelvvel. A választmány számadásai a következők: Zárszámadás az Í906. évről. Bevétel: kor. fiii. K iadás; kor.fi> - Maradvány az évről Nyomtatványok ' Örökös, rendes és pártoló Óvó szükséglete ^ tagdijakban 333. Vegyes kiadás _ 164.0^ Adom ányokban Egyenleg mint maradvány 62.''^ Takarékbetét után kamat Alapítványokban... ' 200., 7<J ^

133 131 Vagyonállás Í906. deczember 3í-én. Cselekvő állapot: Maradvány az évről Örökös, rendes és pártoló tagdijakban... Takarékbetétekben Szenvedőleges állapot: kor. üli. kor. flll Alapítványokban Egyenleg mint maradvány , Költségvetési előirányzat az Í908. évre. Bevétel: Maradvány as évről Örökös, rendes és,pártoló tagdijak Takarékbetét utáni kamat kor. fill. K iad ás: Nyomtatványok... Óvó szükséglete 700, Tanítók jutalmazása Előre nem látott kiadás kor. flll , Zólyom vármegyei választmány. (Székhelye: Beszterczebánya.) Elnöke: CsiiJkay Károly m. k. közigazgatási bírósági ítélő b iró; ügyvezető alelnök: D r. Répási Mátyás, Zólyom vármegye alispánja; alelnökök: Tomcsányi Gyula miniszteri tanácsos és G iirtk r József pápai prelátus, prépost-kanonok; pénztáros: Jeszenszky Sándor kin közjegyző, a F. M. K. E. tb. alelnöké; titkár: Ferenczy Ödön, Zólyom vármegye tb. főjegyzője, a Beszterczebánya és Vidéke" felelős szerkesztője. A váíasztmány a lefolyt évben háromszor tartott ülést. Kiváló gondját ebben az évben is arra fordította, hogy a F. M. K. E. nagyjelentőségű czéljainak elérésére mozgósítsa a vármegyei társadalom összes erőit; legnagyobb segítségére volt ebben Zólyom vármegye törvényhatósági bizottsága, mely ez évben is 200 korona segélyt szavazott meg a választmány rendelkezésére, abból a czélból, hogy a magyar beszéd tanítása körül kiváló eredményeket felmutató néptanítókat jutalmazza. A jutalmaknak szétosztása a folyó év őszén fog megtörténni. Egész tekintélyével s minden rendelkezésre álló eszközzel támogatta a választmány a Beszterczebányán immár ötödik éve fennálló és virágzó Hazafias Olvasmányokat Terjesztő Egyesületet, melynek íótnyelvü kiadványai utján jutnak el a tótajku nép szivéhez azok az eszmék és gondolatok, a melyek a tót nemzetiségi sajtó romboló hatását a legszebb eredménynyel tudják ellensúlyozni. Örvendetes jelenség, hogy ezen egyesület kiadványai: heti és havi közlönye, naptára stb.

134 132 hovatovább nagyobb népszerűségnek örvendenek és pedig a vármegye határain kivül is. Ezen tótnyelvü kiadványok egyengetik az útját annak az érdeklődésnek, a mely a F. M. K. E. által a választmány területén alapított népkönyvtárak felé irányul. Ezeknek a népkönyvtáraknak olvasóközönsége évről-évre növekszik, elannyira, hogy mindig több helyen válik kívánatossá egy-egy uj népkönyvtár létesítése. A könyvtárak gyarapítására az illető községek is gondot fordítanak s a kezelés feletti felügyeletet a választmány, egyes tagjai kiküldésével, a kik arra szívességből vállalkoznak, állandóan ellenőrizteti. Nagy fontossága van annak a körülménynek, hogy a választmány zólyomlipcsei óvodájának személyi kiadásait a vallás- és közoktatásügyi miniszter ez év tavaszán tárczája terhére átvette, akként, hogy az óvoda egyesületi jellegét továbbra is fenntartotta. Ezen változás következtében ezidőszerint már csak a radványi óvoda fenntartása és a nagyszalatnai óvoda segélyezése képezi a választmány feladatát. Beható tárgyalásokat folytatott a választmány a radványi óvoda elhelyezése czéljából egy háznak megvétele iránt tett indítvány felett; de a tárgyalás eredménye alapján mellőzte az Indítványt, mert arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen óvodának államosítása is kívánatos, a végből, hogy az Így felszabaduló anyagi erejét a magyar nemzeti kultura terjesztése érdekében más téren is hathatósabban értékesíthesse. Az államosított zólyomlipcsei óvodánál a vallás- és közoktatásügyi miniszter Chobodiczky Gizella volt egyesületi óvónőt alkalmazta. A radványi óvodához óvónőnek megválasztatott öt pályázó közül Medríczky Gyuláné. Erdőközi róm. kath. iskola. Felügyelője: Simek Péter plébános. Az egyesület az elmúlt évben 200 koronával segélyezte, hogy kiegészítse az alkalmazott másodtanitó fizetését. Miután- az iskolát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium folyó évi október 1-én állami kezelésbe veszi át s négy tanerőre rendezi be, az egyesület évi 200 korona segélye fölszabadul s az más közművelődési czélra lesz fölhasználható. Az iskola, mint kath. felekezeti iskola, május 23-án tartotta utolsó zái'vizsgáját s daczára annak, hogy évközben járványos betegségek miatt az oktatás többször is szünetelt, mindamellett a 346 tankötelessel tú l zsúfolt iskolában a vizsga sikerrel végződött s a jelenvolt hivatalos személyiségek ezúttal is meggyőződhettek a t a n u l ó ifjúságnak a magyar nyelvben való nagy haladásáról, a mi leginkább a tanítók szorgalmának és buzgóságának tudható be.

135 133 Zólyomradványi óvó. Elnöke: Badinyi János földbirtokos, tagjai; Laczkó Ferencz alelnök, Steinhiibel János jegyző, Barancsek ]inos, 'úykneppó Dániel, Markovits /János, Kpritsdnszky József, Medriczky Gyula, Tichy Samu. Óvónő: Medriczky né-rotter Jolán. Az óvó 1899 óta áll fönn. Mellette egy ág. evang. és r. kath. felekezeti iskola működik, magyar és tót tannyelvvel és egy árvaházi elemi iskola, magyar tannyelvvel. Zólyomlipcsei óvó. Elnöke* Zsembery József esperes-plébános, a gondnokság tagjai; Schmi^t Kornél jegyző, Kőrisek Antal pénztárnok, Trnovszky Márk kir. főerdész, Wágner M ihály árvaházi igazgató, Makoviczky József tanitó, dr. Moschitz Gyula orvos, Klim ó János tanitó. Óvónő: Chobodiczky Gizella. Az óvó 1887 május 15-ike óta áll fönn. Az óvó mellett egy állami iskola és a Gizella-árvaház működik, magyar tannyelvvel. Nagyszalatnai óvó. A zólyomvármegyei választmány évi 600 koronával segélyezi. Fennáll 1896 óta. A gondnokság tagja: Hecsur Isiván, id. Jamrik János, Horavecz András, Horavecz Pál, Horavecz János, Gyuricska Márton, Kristóffy Pi\x\é,Jamriczky Jánosné, Klobusiczky Péterné, Keczer Istvánné, Fábry Jánosné, Hecser Petronella. Óvónő: Kulfánné-Keller Beatrix. Az óvó mellett két ág. evang. és egy r. kath. elemi iskola működik, magyar és tót tannyelvvel. A választmány számadásai a következők: Zárszámadás az Í906, évről. Bevétel; kor. fiii. K iadás: kor. fill. Maradvány az évről 145,42 Örökös, rendes és pártoló tagdijakban Adományokban Alapítványok és értékpapírok után kamat Takarékbetétek után kamat 36. Tőke felvétel Vegyes bevétel Igazgatási költségek... Nyom tatványok... Óvodák szükséglete Tanítók jutalmazása Tőkésítésre Egyenleg mint maradvány , ,

136 134 Vagyonállás Í906, dcczember 3í-én. Cselekvő állapot: Maradvány az évről Örökös, rendes és pártoló tagdíjakban Alapitv. tőketartozásokban Takarékbetétekben Értékpapírokban kor. fill , Szenvedőleges állapot: kor. fill- Alapítványokban Egyenleg mint maradvány Költségvetési előirányzat az Í908. évre. Bevétel: Maradvány az évről Örökös, rendes és pártoló tagdíjak... Takarékbetét és értékpapír utáni kamat... Adományok és gyűjtések Vármegyei segély Vegyes bevételekben... Kiadás : kor. fill Igazgatási költség Óvók szükséglete Tanítók jutalmazása.... Előre nem látott kiadáskor. fill

137 in. Az egyesület könyvtárai. (Általános jelentés. Az egyesületi könyvtárak táblázatos kimutatása. Közkönyvtárak. Népkönyvtárak és ifjúsági köíiyvtárak. Honvédlegénységi könyvtárak.) Egyesületünk működési területén ez idő szerint 113 könyvtárunk van, ezek közt 6 közkönyvtár, 21 ifjúsági könyvtár, 83 népkönyvtár és 3 honvédlegénységi könyvtár. Néhány kivétellel, valamennyi eredményesen szolgálja a magyarositás ügyét s az illető községék közönsége szorgalmasan olvassa a magyar könyveket. A könyvtárak forgalmáról egy könnyen áttekinthető táblázatos kimutatásban és a könyvtárkezelők jelentéseiben számolunk 'be, a melyek nemcsak a könyvtáraknak állományáról, de a könyvtáraknak olvasottságáról s egyéb statisztikai adatokról is egyaránt számot adnak. Málával kell adóznunk ezen a helyen a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, a mely fölismerve a népkönyvtárak nagy művelődési hatását, az elmúlt évben is szeretettel támogatta ezen hazafias munkájában az egyesületet, a mennyiben javaslatára, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyesület eddigi évi 3600 korona államsegélyét 5000 koronára emelte föl. Ezen államsegélyből az elnökség, az igazgató-választmány felhatalmazásából, hat uj népkönyvtárat szervezett: Léván, az ifjúsági egyesület kezelésében, Losoncz-Apátfalván, Királylehotán, Nagy-Szalatnán, Alsó-Hámoron a Sandrik ezüstgyári társaskör kezelésében) és Trencsénben, a m. kir. 15. honvéd gyalogezrednél. Az államsegély másik felét tizenhat már fennálló népkönyvtár anyagának szaporítására fordította. A népkönyvtárak évi forgalmi jelentéseinek egységesítése érdekében az elnökség előterjesztést tett a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, a mely azt egyhangúlag elfogadta s az ország összes államsegélyen szervezett népkönyvtáraira nézve 1Q08. január 1-étőI számitólag kötelezővé tette.

138 136 I A könyvtár czime A könyvtár S ' X 1 ' <UN «fi cö > NJ20 Ö W (U o *o Közkönyvtárak Turócz-Szent-Márton ^ Breznóbánya (Zólyom m.) Qölniczbánya (Szepesm.) Érsekújvár (Nyitram.)......I Z ó ly o m _ Ifjúsági könyvtárak. 7 Kunosvágása (Barsm.) Nagy-Tapolcsány (N y itra m.) N'yitra (Szántó-féle polg. iskola).: Vihnye-Peszerény (Barsm.) Málnapataka (N ó g rád m.) AIsó-Köröskény (Nyitram.) Ghymes (Nyitram.) Nagy-Emőke (Nyitram.) Poltár CNógrádm.) Németi (Hontm.) Korpona (Hontm.) Kis-Hind (Nyitram.) Kis-Halom (Nógrádm.) Zay-Ugrócz (Trencsénm.) in

139 L 137 Hol van a könyvtár elhelyezve? A könyvtár orgalma az i évben CQ i l l á i 1 OcQ ^ >! ^ ^ 42 A könyvtár kezelőjének neve és foglalkozása E 1 o C/3 F. M. K. E. könyvtárhelyisége Arthold Emil, kir. p. ii. számvizsgáló 1 Állami elemi iskola Demeter József, polgári iskolai tanár 2 Városi bérház Vissnyi Qéza, áll. isk. tanitó 3 Iparosok társasköre 40 ' 115 Longaiier István, kir. áll. fémipari szakisk. művezetője ' Városháza épülete Jaksics Gyula, pénztári napidijas 5 Iparos ifjak Önképző- Köre Szabó Jenő, nyomdász 6 4 Állami elemi iskola Hizsa Károly, állami tanitó 7 Állami elemi iskola Zsoldos Károly, igazg.-tanitó 8 Szántó-féle polg. iskola Szántó Hugó, polg. isk. tanitó 9 Állami elemi iskola Tóth Lajos, áll. isk. igazgató 10 Állami iskola irodája Beszterczey Lajosné, áll. tanítónő 11 Állami elemi iskola Massányi Béla, áll. isk. tanitó 12 Állami elemi iskola Bereczky Boldizsár, áll. isk. igazg. 13 Községi iskola Bérezi Ödön, községi tanitó 14 Ág. evang. elemi iskola Gyúrós János, ág. ev. isk. tanitó 15 Körjegyzői iroda Mosonyi Ferencz tanitó 16 ^R. kath. elemi népisk Szmetana Szaniszló, kántortanitó 17 R. kath. iskola Massányi Juliska, tanítónő 18 Ág. evang. iskola Pántyik Gyula, ev. tanitó 19 Állami polg. fiúiskola Jakab Dávid tanár 20

140 A í í í t i 138 A körlyvtár 'CC Nyi O A könyvtár czime tn Cd I s st j 4; fs) O f N WO ^ 21 Ó-Hegy (Zólyomm.) Martalja (Zólyomm.) Nyitra-Zsámbokrét (Nyitram.) Zsolna (Trencsénm.) Polg. iskola Vefbó (Nyitram.) Polg. iskola Kálnó-Qaráb (Nógrádm.) Kis-Mánya (N y itra m.) Népkönyvtárak. 28 Verbó (Nyitram.) ^ 29 Hodrusbánya (Hontm.) Hont-Szántó (Hontm.) Turdossin (Árvám.). ' Zólyom-Lipcse (Zólyomm.) Kövesfalva (Szepesm.) Qyetva (Zólyomm.) Szomolnok (Szepesm.) Czabaj (N y itra m.) Pográny (Nyitram.) Bakabánya (Hontm.) ^ 39 Felsö-Terény (Hontm.) Salgótarján (Nógrádm.) Steffultó (Hontm.) Vanyarcz (Nógrádm.) _ J Herencsvölgy (Z ó ly o m m.)

141 139 Hol van a könyvtár elhelyezve? A könyvtár forgalma az i906. évben i r? i>» 3 rt A könyvtár kezelőjének neve és foglalkozása K o (/) R. kath. iskola Skoda János, kántortanitó 21 R. kath. iskola Bóry Adolf, plébános 22 Izr. elemi iskola Kemény Károly, vezetőtanitó 23 Magán polgi. iskola Fekete Gizi oki. polg. isk. tanítónő 24 J^olg. isk. tanácsterme Weisz Jakab, polg. isk. igazgató 25 Állami elemi iskola Zúz János, tanitó 26, Állami elemi iskola _ Czirják Imre tanitó 27 Állami elemi iskola Káply Lajos, áll. isk. igazgató 28 Alsóhodrusbányai népiskola Kubinyi József, tanitó 29 R. kath. iskola 6S 164 nedeczei Nedeczky F., kántortan. 30 _ Községháza Korbely József, albiró 31 Községháza Makoviczky József, áll. tanitó 32 Q. kath. elemi iskola Kizák Miklós, tanitó 33 Községháza Jancsovics Béla, s.-jegyző 34 _ Községháza Traiim József, tanitó 35 Állami elemi iskola Blahó Antal, áll. isk. igazgató 36 Hitelszöv. tanácsterme Bihary Gyula, körjegyző 37 Á'lami iskola 150 _ Nádasdi József h. állami, tanitó 38 _Ág. evang. elemi isk Klein Mihály, ág. ev. isk. tanitó 39 Palaczkgyári el. népisk Haj ék Árpád tanitó 40 R. kath. elemi iskola Lányi Károly, tanitó 41 Tátrai Jánostanitó lakása Tátrai János, tanitó 42 Oveggyártelepi kózs.isk Demszky István, közs. tanitó 43

142 1 4 0 A könyvtár 'c5 1 A könyvtár czime 1 ' Í > a,.g to ' ti.i Ng ^ g l l « Qaram-Péteri (Zólyonim.) Chinorán (Nyitram.) Privigye (Nyitram.) Sopornya (Nyitram.) Vág-Sellye (Nyitram.) Trsztena (Árvám.) Felső-Rakoncza (Hontm.) Teszér (Hontm.) Nyitra-Ivánka (Nyitram.) Bánkeszi (Nyitram.) 1902.JE- 54 Közép-Palojta (Hontm.) Báth (H ontm.) _ 33^ 56 Libetbánya (Zólyomm.) Nagy-Csepcsény (Turóczm.) Kis-Koszmály (Barsm.) Leléd ( H o n tm.), Nógrád-Szt-Péter (Nógrádm.) ^ 61 Szepes-Olaszi (Szepesm.) Folkusfalu (Turóczm.) Nemes-Bori (H ontm.) Qaram-Németfalva (Zólyomm.) Sámsonháza (Nógrádm.) Sempte (Nyitramegye) Vajk (Nyitramegye.)

143 141 Hol van a könyviár elhelyezve? A könyvtár orgalma az évben S. ' 0.. i l l k ' s ^ A könyvtár kezelőjének neve és foglalkozása 1 g Körjegyzői iroda Kindernay Béla, körjegyző 44 R. kath. elemi iskola Lahvicska József, tanitó 45 Kath. legényegylet Vanek József, szabómester 46 R. kath. elerni iskola Misska József, kántortanitó 47 Jegyzői iroda Zeller Zoltán, községi jegyző 48 Községi iroda Pányik István, s-jegyző 49 _ Ág. evang. iskola Kordos Emil, ev. tanitó 50 _ Ág. evang. iskola Macsuha János. ev. tanitó 51 Állami elemi iskola Kútvaszer Imre, áll. tanitó 52 Gazdakör olvasóterme Hozlár György, földműves 53 Egyesületi óvodaépület 8 90 Martinez Mariska, egyes, óvónő 54 Községháza Hriiskovics Samu Írnok 55 ^Magyar Kör helyisége Laczkó József, tanitó 56 Áll. iskola tanterme Ifj. Saskó Gyula, áll. isk. tanitó 57 _ R. kath. népiskola Orovniczky József, földm. gazda 58 R. kath. iskola Ifj. Kégli József, földmíves 59 Ág. evang. elemi iskola Qyuriss Lajos, tanitó 60 Mezőgazdasági kör Benne Lajos, igazg. tanitó 61 Állami elemi iskola Ilgó László, állami isk. tanitó 62 Nagy A. tanító lakása Nagy Albert, ev. ref. tanitó 63 _ Körjegyzői iroda Fodor Cornél körjegyző 64' PlachyJ., kánfortan. lak, Plachy János, kántortanitó 65 _R. k. elemi népiskola Schronk Alajos, kántortanitó 66 Községi iroda Schottert Ferencz kántortanitó 67 L

144 142 A könyvtár 5 CD A könyvtár czíme Sn '5. í> «> 1.4, '/) 'rt C fo V. N0 ^ 2 ^ 58 Nagyfalu (Nógrádm.) _ 69 Nagy-Surány (Nyitram.) _, Kis-Garam (Zólyomm.) _JS9_ 71 Szepes-Béla (Szepesm.) Korompa (Szepesm.) _ Alsó-Kubin (Árvám.) Alsó-Palojta (Hontm.) Alsó-Turcsek (Turóczm.) _ 76 Szebelléb (Hontm.) _ ^ 77 Tót-Pelsőcz (Zólyomm.), Trencsén (Iparos Tanoncz-Otthon) Kis-Óvár (Barsm.) Ó-Bars (Barsmegye.) _ Oalgaguta (Nógtódmegye.) _ 29^ 82 Tornócz (Nyitramegye.) 1^ Örmény ínyitramegye.) ^ _ N.-Tapolcsány ( k a th, le g é n y e g y le t) (Nyitram.) O 85 Vágujhely (Nyitram.) Garam-Kelecsény (Barsm.) Nagy-Koszmály (Barsm.) Felső-Baka (Hontm.) Bér (Nógrádm.) Nagy-Herestény (Barsm.) Szt-Mihályúr (Nyitram.)

145 143 Hol van a könyvtár elhelyezve? A könyvtár forgalma az évben U 1 A könyvtár kezelőjének neve és foglalkozása 1 ff) O c/) Faál M. biró háza Sinionyi János, tanitó 68 Róm. kath. iskola Szüts János, főtanitó 6Q R. kath. népiskola Sediba István, kántortanitó 70 Állami elemi iskola Neiipauer Mihály, tanitó 71 Kültelki állami iskola Lója Károly, i"azg. tanitó 72 Iparos tanoncziskola Messkó Elemér, oki. tanító 73 Qalló Q. biró háza Oalló Gusztáv, biró 74 Olvasókör Sávolt József, m. kir. erdőőr 75 Községháza Dlholuczky Flóris, biró 76 Községháza Rozgonyi József, közs. h. s.-jegyző 77 Állami elemi iskola Bocsek György, iparisk. igazgató 78 Ev. ref. elemi népiskola 7 7 Juhász Jenő, ev. ref. tanító 79 Kath. elemi iskola Pivonka István, főtanitó 80 Péterjános tanító lakása Péter János, tanitó 81 Községháza Patkós Balázs, jegyző 82 Községháza Kelesy János, közs. pénztáros 83 Kath. legényegylet nagyterme Puzsér Lajos iparos, egyes, titkár 84 Közs. elöljáróság hív Halácsy Ferencz, jegyző 85 R. kath. iskola Pelczer István, főtanitó 86 Iskolaépület Lehoczky Márton, kántortanitó 87 Ág. evang. iskola 1Q3 305 Balassa Gusztáv, ev. tanitó 88 Községháza Zsuzsa János, biró 89 Magj'ar olvasókör Pócs Rezső, kántortanító 90 Körjegyzői hivatal Osztermayer Dezső, kántortanító 91

146 144 A könyvtár E N S2 o CD A könyvtár czime *3 '5. aj «> g H is :0^ -O 92 Zsolna (Trencsénm.) Zsitva-Szt-Márton (Barsm.) Daruvár (Szlavónia) Ághó (Barsm.) Kis-Ölved (Hontm.) Vámos-Ladány (Barsm.) Szelőcze (Nyitram.) Németpróna (Nyitram.) Pitesti (Románia) Alsó-Rétfalu (Trencsénm.) Radvány (Zólyomm.) Gács (N ógrádm.) Taszár (Barsm.) : Kis-Tapolcsány (Barsm.) Alsó-Hámor (Barsm.) : Királylehota (Liptóm.) Losoncz-Apátfalva (Nógrádm.) Nagy-Szalatna (Z ó ly o m m.)_ Léva (Barsm.) Ifjúsági Egyesület._ Honvéd legénységi könyvtárak. 111 Nyitra (M. kir. 14. honvéd-gyalogezred) Léva (M. kir. 14. honvéd-gyalogezred, 2. zászlóalj) Trencsén (M. kir. 15. honvéd-gyalogezred)

147 145 Hol van a könyviár elhelyezve? A könyvtár forgilm a az évben Cí ío i A s> A könyvtár kezelőjének neve és foglalkozása 1 Nico P l Kereskedők köre Szőgyi Gusztáv, polg. ísk. igazg. 92 Állami elemi iskola Kerényi Nándor, áll. isk. tanító 93 Ev. ref. lelkészi lakás FöldváryJenő, ref. missziói lelkész 94 Községháza Bartha Lajos, földbirtokos 95 Ref. lelkészi hivafal Pásztor Károly, földműves 96 Körjegyzői iroda Korpás János, körjegyző 97 Lencsés M., biró háza Lencsés Menyhért közs. bíró 98 R. kath. fiúiskola Id. Czeízel István, főtanító 99 Magy. Dal- és Olvasókör László Qyula, r. kath. tanító 100 Olvasókör Bergmann Ármin, tanító 101 _ Vármegyei árvaház Hreblay Antal, tanító 102 Oács és vidéke hitelszöv Paulovszky Nándor, tanító 103 Mészáros 1. tanító lakása Mészáros István, tanító 104 R. kath. népiskola Korentsy Sándor, kántortanító 105 Sandrik-Társaskör Brambach András, tanító 106 Községháza Lelioczky György, bíró 107 Községháza Glass Emil, körjegyző 108 Népkönyvtár-Egyesület Brachna János, biró 109 Ifjúsági-egyesület Köveskuty Jenő, igazgató 110 Nyitrai 14. honv. gy.- _ ezred laktanya M. kir. honvédzászlóalj irodájában Trencséni kir. 15. honv. gy.-ezred laktanya Zípszer Ödön, kir. honvédhadnagy báthi Berkó István, kir. honvédfőhadnagy Az ezredparancsnokság

148 I 146 Közkönyvtárak. N y itra : A könyvtárnak 1906 junius 1-je óta külön helyisége van, a fiol a könyvek ingyen állanak a közönség ren-. delkezésére. Hetenkint kétszer van könyvtári óra, a mik r, elismervény ellenében, mindenki két-kél kötet könyvet kaphat olv.isásra. Az elmúlt év folyamán 3024 olvasó 6059 kötetet vett igénybe. Az olvasók leginkább Jókai, Beniczkyné, Mikszátli, Marlitt, Herczeg, Rákosi Viktor és Gárdonyi Géza müveit keresik, a melyek két-két példányban is megvannak. A könyvtár látogatói között képviselve van a társadalom minden osztálya- Igen szorgalmasan olvassák az ifjúsági müveket, természetesen szüleik engedelmével, az iskolás gyermekek is. Általános művelődés szempontjából a könyvtárnak nagy és látható hatása van, különösen a serdültehb ifjúságnál, a melynek a könyvtárban ingyen van alkalma megismerni a magyar irodalmat s megszerezni az életben szükséges ismereteket. Sokszor hallani, a mint egyesek az olvasottakat megbeszélés és vitatkozás tárgyává teszik, a mely mindenkor az érdeklődés kedvező jelének tekinthető és a művelődés egyre fokozódo terjedését bizonyítja. (Arthold Emil, kir. pénzügyi számvizsgáló.) _. Turócz-Szent-Márton: A F. M. K. E. turóczmegyei tagja' és a nagyközség lakossága hetenkint kétszer vehetnek kölcsön könyveket. Az olvasók leginkább Jókai müveit keresik. (Demeter József, polgári iskolai tanár.) Breznóbánya (Zólyom m.): Hetenkint kétszer van könyvkiadás. Az olvasók leginkább az elbeszéléseket és regényeket keresik. Mióta a könyvtár fennáll, egyes i marosoknál, a kik szorgalmasan olvassák a könyveket, észrevehetőleg tisztul magyar kiejtésük és gyarapszik szóbőségük. A könyvtárnak nagy része van benne, hogy a magyar nyelv iránt való érdeklődés egyi'^ terjed. Az állami iskola tantestületének vezetése alatt m agyar ifjúsági egyesület is alakult, a melynek tagjai közül mind többen veszik igénybe a könyvtárat. (Vissnyi Géza, állami iskolai tanitó.) Oölniczbánya (Szepes m.): A könyvtár hetenkint háromszor van nyitva a közönség számára, a mikor azt mindenki igénybe veheti. Az olvasók leginkább a szépirodalmi müveket keresik. Az elmúlt évben a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa szaporította a könyvtárat néhány kötettel. A hely' megélhetési viszonyok nagyon kedvezőtlenek arra nézve, hogy alkalmat adnának a törekvő és tanulni vágyó fiatalságnak a hosszabb időre való tartózkodásra. Az olvasók k ö n y v t á r u n k a t legföljebb 3 4 hónapon át használják, mig mostoha helyzettűk újra tovább sodorja őket. Az idősebb olvasók közül, a kik csak törve beszélik a magyar nyelvet, az elmúlt évben csak

149 147 ö használta a könyvtárat. A könyvtár iránt való érdeklődés az elmúlt évben kisebb volt, mint 1905-ben, de az év vége felé ismét sűrűbben keresték föl a könyvtárat. Örvendetes jelenség, hogy az olvasók közt 27 német ajkú is volt, a kik talán a legszorgalmasabbak voltak az olvasásban. A könyvtár inellett daloskör is működik. A tanítóság na.ey érdeklődéssel viseltetik a könyvtár iránt s azt minél szélesebb körben igyekszik népszerűsíteni. Uj intézkedése a könyvtárkezelőségnek, liogy a tudományos és ismetterjesztő könyveket évtől kezdve az Iparosok Társaskörének ölvasótermében felállitandó könyvespolczra kiteszi, hogy azt az olvasóteremben mindenki, minden bejelentés nélkül szabadon használhassa. A könyvtárkezelöség igy kívánja azokat a könyveket is forgalomba hozni, a melyek külömben éveken át csak a szekrényben állanának. (Longauer István, a m. kir. állami fémipari Szakiskola művezetője.) Érsekújvár (Nyitra m.); A könyvtár hetenkint egyszer van a közönség számára nyitva, mely leginkább a Jókai, Rákosi, Merczeg, Jósika, br. Kemény és Eötvös Károly müveit olvassa, a külföldi Írók közül Jules Verne, Szinkievicz s más orosz és lengyel ifók müvei a legkeresettebbek. Az elmúlt évben Vozinszky Vilmos és Kasszala István ajándékoztak a könyvtárnak egy-egy kötetet. A könyvtárt a szomszédos községek közönsége is olvassa, a kikre igen jó hatással van a magyar könyvek olvasása. (Filó Antal, városi számvevő.) Zólyom (Zólyom m.): A könyvtárat előbb Morvay János, utóbb Szabó Jenő nyomdász kezelték. Az olvasók zömét a polgári osztály képezi, mely minden vasárnap délután teljes n dijtalamil olvashatja a könyveket. Legnagyobb keresettségnek örvendenek a költői és történeti munkák, a magyar irók beszélyei és színmüvei, de különösen Jókai regényei. Az elmúlt évben csak a F. M. K. E. szaporította a könyvtárt. A magyarosodásra jelentékeny hatása van a könyvtárnak. A polgárság és a munkáseiem mind fokozottabb mértékben érdeklődik a magyar müvek iránt, az olvasók a magyar nyelv elsajátításában észrevehető haladást tanúsítanak, de sőt az egymás közt való érinkezésben is mindinkább hódit a magyar Szó. Nagy segítségére vannak a közművelődés e fontos eszközének az iparos ifj ik, akik a magyar szónak méltó helyet követelnek mindenütt, a hol csak megfordulnak. Az olvasókör mellett már év óta vegyes, énekkar működik, a mely az Iparos Ifjak Önképzőköre, valamint a város által rendezett nemzeti ünnepeken rendszerint résztvesz s azokban közreműködik. A könyvtár körül nagy érdemei vannak Braun Somának, a kör megalapítójának és tevékeny titkárának. (dr.mikler Gusztávűgyv, azlparos Ifjak Önképzőkörének elnöke) 10*

150 148 Népkönyvtárak és ifjúsági könyvtárak. Alsó-Turcsek (Turócz m.): Minden vasárnap van könyvkiadás. Az olvasók legszivesebben a történeti müveket, regényeket és a gazdasági munkákat olvassák. A könyvtár mellett ifjúsági egyesület működik. (Sávolt József kincstári erdőőr.) Alsó-Kubin (Árva m.): A könyvtárnak Szontagh Almos tanoncziskolai igazgató-tanár a felügyelője és Meskó Elemér oki. tanitó kezeli. A tanonczokon kivül a közönség is használja a könyvtárat. Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Különösen a szépirodalmi müveket keresik. Az élmult évben a kir. tanfelügyelőség, a belügyminisztérium, a földmivelésügyi minisztérium és Buxbaum Vilmos tanoncz s z a p o r íto ttá k ajándékkönyveikkel a könyvtárat. Az intézménynek a magyarosodásra föltétlenül van hatása, a mennyiben a tót anyanyelvű tanonczok magyar könyyeket olvasnak s ezáltal nyelvérzékük fejlődik. (Szontagh Álmos igazgató.) Alsó-Rétfalu (Trencsén m.): A könyvtárat csak májusban adtuk át a nyilvános használatnak. Az ifjúság az elmúlt félév alatt még nem szokott hozzá az intézményhez, mindazáltal aránylag sokan olvasták a könyveket. Legkeresettebbek voltak az ifjúsági olvasmányok, a felnőttek különösen Jókai müveit olvasták. Az ifjúság mind szívesebben olvassa a magyar könyveket, a mi a magyarosodást nagyban előmozdítja- Az olvasók száma folyton szaporodik. A községbeli z e n e k ö r egy estély jövedelméből a könyvtár czéljaira 6 koronát adományozott. Állandó műkedvelő társaságunk ugyan nincsen, de az ifjúság időközökint tart műkedvelő előadásokat. (Bergmann Ármin tanitó.) Alsó-Köröskény (Nyitra m.): A könyvtárat az állami iskola és a gazdasági ismétlő tanuló ifjúsága, úgyszintén a közönség használja. Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Az olvasók leginkább a meséket, elbeszéléseket, ismeretterjesztő és mulattató olvasmányokat keresik. A könyvtár létesítése óta az olvasók száma évről-évre emelkedik. Az ifjúság, mely a könyvtárat szorgalmasan olvassa, immár a szó szoros értelmében magyar. Mindenesetre kívánatos, hogy a tanitó lelkesedéssel szolgálja az intézményt mindenütt és érdeklődést keltsen iránta az ifjúságban, mert csak ebben az esetben van a könyvtárnak erkölcsnemesitő s nyelvterjesztő hatása. Bajnak tartom, hogy az ifjúság csak a tanköteles korban veszi igénybe a könyvtárat s mihelyt távozik az iskolából, ísméf a tudatlan és nyers felnőttek karjaiba veti magát. (Massányi Béla állami tanitó.) Ághó (Bars m ); Hetenkint háromszor van k ö n yvkia d á s. A könyvtárat az elmúlt esztendőben kötettel s z a p o ríto tta

151 149 az állam. Magyarositó hatása a könyvtárnak abban nyilvánul, hogy a könyveket immár a szomszédos községek tótajku lakossága is fölkeresi s társalgásában egyre sűrűbben szerepel a magyar szó. A könyvtár mellett ifjúsági egyesület és gazdakör van alakulóban. (Bartha Lajos földbirtokos.) Bakahdnya (Hont m.): Weigel Samu áll. iskolai igazgató, a ki a könyvtárat eddig kezelte, jatniár havában meghalt. A könyvtárat az elmúlt évben nagyobbrészt az állami iskola, valamint az ismétlős tanulók és iparostanonczok olvasták, de sok esetben vette igénybe a felnőtt közönség is. Leginkább Jókai müveit és az elbeszéléseket keresték az olvasód A nagyközségnek majdnem minden polgára beszéli a magyar nyelvet s ezt a nyelvtudását, a könyvtár használata folytán, az állami iskolában szerzett magyarságával egyre tökéletesítheti. A könyvtár mellett daloskör van alakulóban. (Stegena Andor áll. isk. h. igazgató.) f í/r (Nógrád m.): A könyvtár állandóan rendelkezésére áll a közönségnek. Hatása máris észrevehető, mert a község lakossága örvendetesen magyarosodik s különösen a fiatalság olvassa szeretettel a könyveket. (Zsuzsa János biró.) Bars-Taszár (Bars m.): Télen hetenkint kétszer, nyáron egyszer van könyvkiadás. Az olvasók legsűrűbben Benedek Elek meséskönyveit keresik. Az elmúlt év folyamán Rajky Ferencz tanitó 20 kötet könyvvel szaporította a könyvtárat, melyet nagyobbrészt az iskolás gyermekek használnak, a kiknél a hatás leginkább a szókincs gyarapodásában vehető észre. A magyaros gondolkozást szintén fejlesztette az olvasás. (Mészáros István tanitó.) Bánkeszi (Nyitra m.): A könyvtárat a gazdakör tagjai az olvasóteremben mindennap esti 10 óráig, a nem-tagok pedig hetenkint egyszer kölcsönkép használhatják. Leginkább a meséket és elbeszéléseket olvassák. A község évi 10 koronával segélyezi a könyvtárat. Hatása a magyarosodásra abban nyilvánul, hogy a hivatalos érintkezésben a társalgás nyelve immár legnagyobbrészt a magyar. A könyvtár kezelésében Moravcsik József földműves segédkezik. (Hozlár György földműves.) Chinorán (Nyitra m.): A könyvtár hetenkint egyszer van nyitva a tanul()k számára, a község lakosai számára mindig. Legszívesebben olvassa úgy az ifjúság, mint a lakosság a meséket. Magyarositó hatása a könyvtárnak abban nyilvánul, hogy a nyelv ismeretét föntartja és fejleszti. Az ifjúság a könyvtár nélkül az iskolában elsajátított magyar nyelvtudását elfelejtené. (Lahvicska János tanitó.) Czabaj (Nyitra m.): Az olvasók hetenkint kétszer kölcsönözhetnek ki könyveket. Leginkább keresik a szépirodalmi

152 150 müveket. Különösen a serdülő ifjúság olvassa örömmel a. könyveket s azokkal az iskolában szerzett magyar nyelvismereteit bővíti, sőt hogy magyar nyelvi tudását el nem hanyagolja, tisztán a népkönyvtárnak köszönhető. A könyvtár mellett ifjúsági magyar olvasó és dalegyesület működik. (Blahó Antal állami iskolai igazgató.) Dam vár (Szlavónia): Könyvtárunk állománya ez idő szerint 92 kötet, melyet az elmúlt évben 5Q család 482 kötetben vett igénybe. Megsokszorozza azonban ezt a számot az íi körülmény, hogy egy-egy családi vagy ismeretségi körben négyen, sőt hatan is olvassák vagy hallgatják a könyv felolvasását. A földművelési minisztérium több gazdasági néplapot bocsátott a tanyákon lakó magyar honosok rendelkezésére, magam is gondoskodtam néhány magyar la p r ó l. Magyar véreink elhatározták, hogy jövőben minden n e m z e ti ünnepet meg fognak ülni, hogy a testvéries összetartást előmozdítsák. Magyar egyesületet is akarunk alakítani, bár ez sok akadályba ütközik. (Földváry Jenő, ev. ref. missziói lelkész.) Felső-Terény (Hont m.): Az olvasók leginkább a népmeséket, történeteket és a gazdasági olvasmányokat keresik. A könyvtár magyarosító hatása különösen abban n y ilv á nult, hogy a tót családok. egyre sűrűbben használják s a gazdasági könyvekből szívesen tanulnak. Az ifjúság maga már igen sokszor a magyart használja társalgási n y e lv ü l s kizárólag magyarul dalol. Nézetem szerint a könyvtár öt-öt évenkint kicserélendő volna egy uj könyvgyüjteménynyel (Klein Mihály, ág. evang. isk. tanító.) Felső-Baka (Hont m.): Télen a felnőttek sűrűn lá to g a tjá k a könyvtárat, a mely hetenkint kétszer, rendszerint két óra hosszat áll rendelkezésükre. Különösen az e lb e s z é lé s e k e t szeretik olvasgatni. A könyvtár haszna abban nyilvánul, hogy a közönségben mind sűrűbben használják a magyar s zó t. Az elmúlt télen hat gazdasági irányú felolvasást tartottunk. (Balassa Gusztáv, tanító.) Felső-Rakoncza (Hont m.): A könyvtárat a község egés^ lakossága és az iskolai ifjúság veszik igénybe. Rendszerint hetenkint egyszer van könyvkiadás, de azért bármikor is jelentkeznek az olvasók, szívesen állok r e n d e lk e z é s ü k r e -. Legszívesebben olvassák a regényeket, elbeszt'léseket és ^ meséskönyveket. A könyvtár magyarosító hatása abban nyíl' vánul, hogy a könyvek olvasása következtében úgy a tanulók, mint a község ifjúsága észrevehetően tisztább kiejtéssel beszél magyarul. (Kordos Emil, ág. evang. tanító.) Folkusfala (Turócz m.): Hetenkint egyszer van könyv' kiadás. A z olvasók leginkább a történelmi e lb e s z é lé s e k e t es

153 151 a gazdasági müveket keresik. A könyvtárat az elmúlt évben Ilgó László tanító szaporította 1 kötettel. A könyvtár magyarosító hatása abban nyilvánul, hogy a könyveket nemcsak a községbeli lakosság, de a szomszédos községekből is sokan örömmel és élvezettel olvasták. A könyvtár mellett ifjúsági egyesület is működik, (llgó László, állami iskolai tanitó.) Qaram-Kelecsény (Bars m.): Az olvasók leginkább a meséket és a történeti elbeszélő munkákat keresték. A könyvtárat az elmúlt évben Behula Mária tanítónő szaporította 1 kötettel. A könyvtár jó hatással van a magyarosodás terjesztésére, mert azt az ismétlő iskolások és a felnőttek használják, a kik egyre erősödnek a magyar nyelvtudásban. A karácsonyi ünnepek alkalmából magyar szinielőadásokat rendeztem a növendékeimmel. (Pelczer István, tanitó.) Oalgaguta (Nógrád m.); Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Legszívesebben olvassák az elbeszéléseket, utazásokat s a hazafias irányú történeti munkákat. A község lakossága társalgási nyelvül mind sűrűbben használja a magyar nyelvet. Az értelmiség a népet az olvasás megkedvelésére buzdítja, de a szocziálistákkal szemben, a kik szabad idejükben inkább korcsmái összejövetelekre gyűjtik össze a felnőtteket és az ifjúságot, tehetetlen. (Péter János, tanitó.) Oarampéteri (Zólyom m.); A könyvtárat nagyobbrészt a tanulók és az iparosok használják, a kik naponkint igénybe vehetik. Magyarositó hatása máris észrevehető, mert az iskolás gyermekek is kezdenek már magyarul beszélgetni. (Kindernay Béla, körjegyző.) Oács (Nógrád m.): A könyvtárkezelés munkáját Rihanek Emil fodrász osztja meg velem. Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Az olvasók különösen Jókai és Beniczkyné műveit, továbbá a történeti elbeszéléseket és ifjúsági iratokat keresik. A gácsi F. M. K. E. olvasókör felhasználható jövedelmét a könyvtár szaporítására fordítja. Ugyancsak a könyvtár anyagának szaporítására az elmúlt év folyamán Gács község 20 koronát, a gácsi hitelszövetkezet 20 koronát, a gácsi ipartestűlet 5 koronát, Messinger Lipót gyáros 20 koronát adtak; könyveket adományoztak pedig: Strazsoveter Lajos, Flscher Béla, Dolaj György, Lovász Ernő, Kardos Edéné, Dittniayer Antal és Kmetty Gyula. Az ifjabb olvasónemzedék nagyobbrésze a ma^^yar nyelvet már az iskolában megtanulván, nemcsak szorgalmasan és élvezettel olvassa a könyveket, hanem adandó alkalommal, nevezetesen a nemzeti ünnepek alkalmából, nemzeti érzelmeinek kifejezést is ad. A könyvtár mellett olvasókör és ifjúsági műkedvelő társaság is m űködik; az olvasókör helyiségeiben ismeretterjesztő felolvasások tartatnak. Reményünk

154 152 van, hogy még ez évben daloskört is alapíthatunk. Az értelmiség, de különösen Bory László jegyző, a kivel egyetértésben a F. M. K. E. a könyvtárat megalapitotta, rokonszenvvel viseltetik a könyvtár iránt s annak érdekeit minden erejével előmozditja. (Paulovszky Nándor, tanitó.) Oyetva (Zólyom m.): A könyvtár állandóan rendelkezésére áll az olcsóknak. Leginkább keresik Jókai, Ohnet és Mikszáth műveit. Az értelmiség teljesen közönyös az intézmény iránt. (Jancsovics Béla, segédjegyző.) Qhymes (Nyitra m.): A könyvtárat úgyszólván kizárólag az elemi iskola ifjúsága használja. Könyvkiadás hetenkint egyszer van. Az olvasók a meséket és a történelmi munkákat keresik leginkább. A könyvtárat az elmúlt év folyamán az " állami elemi iskola szaporította 63 kötet ifjúsági munkával A könyvtár magyarositó hatása abban nyilvánul, hogy az ifjúság egyre gyarapszik szóbőségében, a kifejezésben való tisztaságában és hazafias érzésében. Az értelmiség, a jegyző kivételével, teljesen közönyös az egyesület ezen intézményé- vei szemben. (Bereczky Boldizsár, állami elemi iskolai igazgató.) Hodrusbánya (Hont m.): A könyvtárat mindenki használhatja. Hetenként kétszer van könyvkiadás az ismétlősök, egyszer az ifjúsági egylet tagjai, kétszer a tankötelesek számára; a közönség mindennap kaphat könyveket. Az olvasók különösen a könnyebb nyelvezetü elbeszéléseket, a méhészeti és egyéb gazdasági munkákat keresik. Az elmúlt év folyamán Selmeczbánya város 60 koronát adott a könyvek bekötésére, a F. M. K. E. elnöksége pedig 120 koronát egy nagy könyvtárszekrény beszerzésére, a mi meg is történt. A könyvtár anyagát szaporították: a F. M. K. E. elnöksége 14 kötettel; Hain F. 13 kötettel, az ifjúsági egyesület 17 kötettel, Kubinyi József 5 kötettel, Knerr Izidor 3 kötettel, Kubinyi M. 1-5 kötettel. Molnár M. 3 kötettel, Molnár E. 3 kötettel, Sztanecz I. 3 kötettel, Sztankay F. 25 kötettel. Társulati Értesítő 3 kötettel, továbbá: Dombai M., Dobó M., a föld- - mivelésügyi minisztérium, Fleskó J., Orohman Gy., Gyepes M., Gyürky A., Gyürky Ö., Hain E., Hegedűs I., Haverla K., Huba A., Hortobágyi A., az Iskolai Pénzalap, Jelűnek E., az iskolai növendékek, Komor I., Kürtös H., Király E., Ladiczky J., Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, Majerszky M., Ormai K., Országos Magyar Szövetség, Pusztai O., Palotay I., Pálmai G., Rudzen I., Szemere M., Tolnai Világlapja, Ujassi J,, Uschbetz M., Vallás- és közoktatásügyi minisztérium, összesen 195 kötettel 371'QO kor. értékben. A könyvtárnak magyarositó hatása abban nyilvánul, hogy az olvasók száma egyre növekszik, a magyar szó mind-

155 » 153 gyakoribb s ezen példákon felbuzdulva, a szomszédos Alsó- Hámorból is többször felszólitottak, hogy tanítanám meg őket a magyar nyelvre. Az istentiszteleteken évenkint többször magyarul énekelünk, de sőt junius 10-én, zászlónk felszentelése ünnepe alkalmából, a plébános magyar szentbeszédet tartott. Fölötte sajnálatos, hogy az Országos Magyar Szövetség az Én Újságom küldését beszüntette, mert ez a kis gyermeklap igazán nagyban hozzájárult a magyarosításhoz. Most a gyermekek adják össze garasaikat s azon a Hasznos Mulattató czimü ifjúsági lapot hozatjuk, melyet a gyermekek az iskolában olvasnak. A könyvtár mellett ifjúsági egyesület alakult, a melynek tagja lehetett minden ifjú, életének 16. évétől 21. évéig. Miután igy a 21 éven felüli legények az egyesület fagjai nem lehettek, ez többeket lehangolt. Rosszul esett nekik, högy 6 7 évi munkásságuk és szorgalmuk jutalmául, kénytelenek lemondani azokról a jogokról, a melyeket mint rendes tagok élveztek. Nehogy ez a körülmény az egyesület eredményes működését megbénítsa, kénytelenek vagyunk az ifjúsági egyesületet legényegyesületté átalakítani. A vonatkozó alapszabálymódositásokat legközelebb fölterjesztjük megerősítésre, hogy mielőbb újjáalakulhassunk. A könyvtárat az elmúlt évben öt részre osztottam: az 1. részben 289 mű van a tankötelesek számára, a II. részben 53Q mű az ifjúság számára, a III. részben 332 mű a felnőttek számára, a IV. részben 214 színmű, az V. részben a tudományos és gazdasági művek és a lapok gyűjteménye, a mely 593 kötetet tartalmaz. (Kubinyi József, tanitó.) Herencsvölgy (Zólyom m.): Hetenként háromszor van könyvkiadás. Az olvasók leginkább az elbeszéléseket és regényeket keresik. Az elmúlt évben a könytárat af. M. K. E. elnöksége, a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa s az alulírott könyvtárkezelő szaporították. Néhány évvel ezelőtt lakosságunk csak tótul és csehül s elvétve németül beszélgetett egymással, a magyar szó a fehér hollónál is ritkább volt. Sőt a szülők, valószínűleg a hazafiatlan újságok hatása alatt, uton-utfélen ócsárollák a tanítót, a miért a gyermeküket az iskolában a magyar nyelvvel kínozza". Mióta azonban az iskolából a tót nyelvet teljesen kiküszöböltem és a népkönyvtár is segítségemre jött, a község számos lakosa szinte büszkélkedik vele, hogy magyarul is tud s nem akarják megengedni, bár többnyire csak nehezen törik a magyar nyelvet, hogy a gyermekeik tűltegyenek rajtuk. A könyvtár mellett ifjúsági egyesület működik. (Domszky István, községi tanitó.) Hont-Szántó (Hont m.): A könyvtár hetenkint kétszer van nyitva a közönség számára, a mely különösen a történelmi

156 154 és gazdasági müveket és a meséket keresi. M a g ya ro sodási szempontb(5i a könyvtárnak nagy hatása van, mert a közönség, a magyar könyvek olvasása folytán, egyre jobban gyakorolja magát a magyar nyelvben, de sőt az olvasók az általuk olvasott könyvek tartalmát közvetlen hozzátartozóiknak elbeszélik s így azok művelődését is előmozdítják. A té li estéken néhány gazda és fiatal legény rendes ö s s z e jö v e te le k e t tart az iskolában, a hol a tanító vagy közülük az egyik felváltva felolvas. (Nedeczei Nedeczky Ferencz kántortanitó.) Kistapglcsány (Bars m.): A könyvtárat az elemi iskola fölső osztályai, az ismétlők és a felnőttek sürüen keresik. Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Legjobban keresik a meséket, tréfákat és n népies nyelven irott történeteket, az értelmiség pedig Jókait, Marlittot, Herczeget. A könyvtár iránt kezdettől fogva nagy az érdeklődés, a mely az idővel egyre fokozódik. Egy egy könyvkiadás után alig marad benn a könyvtárban könyv. Szaporították a könyvtárat az év folyamán: Korentsy Sándor tanító 20 kötettel, a r. kath. népiskola 2 kötettel. Miután a könyvtárat csak 1906 nyarán kaptuk, korai volna még annak a hatásáról beszélni. Hog^ eredményes hatása lesz községünkben az ilyen módon v a ló magyarosításnak, azt bizalommal állíthatom. A gyermekek, ha kikerülnek is az iskolából, örömmel olvassák a magyar könyveket, mert hozzászoktak az iskola falai között. A serdültebb ifjúság fájdalom egy-kettő kivételével neni olvas, mert nem tud magyarul. Pedig kétesztendei ittlétein óta csak azt tapasztaltam, hogy a község lakossága követeli a magyar tanítást. Az én tanítványaim olvasói lesznek és maradnak a könyvtárnak, bárha néhány kivétellel valamennyien tót anyanyelvűek. Sok iparos is van nálunk s azok is szeretnek olvasni. Az értelmiség is elég sürüen veszi igénybe a könyvtárat, a mely mellett olvasókör és daloskör is van alakulóban. Ifjúsági egyesületet csak 2 3 év múlva szervezhetek, a mikor lesz már alkalmas anyagom hozzá. Műkedvelői társaságot is fogok alakítani, (Korentsy Sándor, tanító.) Kálnóganíb (Nógrád m.): A könyvtárat julius 1-én adtuk át a közforgalomnak. Azóta szaporítottuk is, a m e n n yib e n 62 könyvet vásároltunk, ajándékba p e d ig 15 könyvet kaptunk- Nyáron át, a munkaidő miatt, aránylag kevesen vették igénybe a könyvtárat, de a mint hosszabbodtak az esték, úgy em e l kedett a könyvek használata is. A gyermekek Pósa, Benedek; Gárdonyi, Sebők, Oaál Mózes, P e tő fi és Jókai m ü v é t kerestek leginkább. Az máris bizonyos, hogy a könyvtárnak id ő ve l nagy hatása lesz a magyarosodásra és a n é p m ü ve lő d é sre. E d d ig az iskolavégzett ifjúság nem gyakorolhatta m a g á t a magyar nyelvben és sokszor azt is elfelejtette, a mit ta n u lt-'

157 155 Most azonban a magyar olvasmányokkal tovább képezheti magyar tudását. Az öregek is érdeklődnek a könyvtár iránt, lsedig nem beszélik a magyar nyelvet. Észrevettem ugyanis, hogy az öregek a fiatalok által elmondatják maguknak, a mit olvastak. Ezért én sokat remélek a könyvtártól. (Zúz János, tanító.) Kövesfalva (Szepes m.): Hetenkint kétszer van könyvkiadás. A közönség különösen a szépirodalmi müveket keresi, de olvassa a gazdasági könyveket is. Magyarositó hatása abban nyilvánul, hogy a fiatalság szívesen olvassa a magyar könyveket s összejövetelein egészen szépen társalog magyarul. (Kizák Miklós, tanitó.) K is-h ím (Nyitra m.): Az olvasók hetenkint kétszer kölcsönözhetnek ki könyvet. Legjobban keresik a meséket, regéket és kisebb elbeszéléseket. A könyvtár magyarositó hatása nagyon is érezhető, a mennyiben a falu ifjúsága egyre tisztább kiejtéssel beszél és dalol magyarul s már az öregek is szívesen olvassák a magyar könyveket.. (Massányi Juliska, tanítónő.) Kis-Ó vár (Bars m.): A közönség különösen a téli hónapokban olvassa a könyvtárat s a történeti müveket és mesécet szereti. A község lakossága magyar s igy itt a könyvtár nem annyira a magyarosodás, mint a művelődés érdekeit szolgálja. A könyvtár mellett daloskör működik. Nagy kár, hogy aránylag kevés a könyv, mert az olvasók már úgyszólván az egész könyvtárat kiolvasták, azért is vették oly kevesen igénybe az elmúlt évben. (Juhász Jenő, tanitó.) Kisgaram (Zólyom m.); A könyvtárat mely hetenkint egyszer áll az olvasók rendelkezésére mindenki használhatja. A közönség leginkább a történeti regényeket és útleírásokat keresi, a melyekből pedig igen kevés van a könyvtárban. A könyvtár magyarositó hatása abban nyilvánul, hogy a fiatalság mind tisztábban beszéli a magyar nyelvet s a jó könyvek olvasása által a magyar nyelvben egyre tökéletesíti magát. Ha könyvtárunk nem volna, a serdülő ifjúság hamarosan elfelejtené, a mit az Iskolában olyan nehezen tanult meg. A könyvtár mellett magyar daloskör működik, a melynek 48 működő tagja van és magyar önképzőkör, a melynek 63 tagja van. A daloskör minden nemzeti és egyházi ünnepen szerepel. (Sediba István, r. kath. kántortanitó.) Kunosvdgása (Bars m.): Hetenkint egyszer van könyvkiadás, de fájdalom, a könyvtárat kevesen veszik igénybe. Az iskola ljusága különösen a hazafias verseket szereti olvasni. A könyvtárban van 10 kötet német szépirodalmi mű is. Magyarosító hatása a könytárnak alig van, mert a lakosság, a nagy szegénység következtében, folyton munkára van utalva

158 156 s a felnőttek a magyar nyelv ismeretének hiányában nem olvashatják a magyar könyveket. Nagy szükség volna egy ifjúsági egyesületre, a hol a tanuló, illetőleg az iskolából az életbe került ifjúság összejöveteleket tarthatna s a magyar nyelvben gyakorolhatná magát. Eddig minden ilyen kísérlet, az anyagiak hiányában, meghiúsult. A könyvtár mellett daloskor működik, a melyet a F. M. K. E. hivott életbe. E daloskörben templomi és hazafias énekeket tanul a fiatalság; a hazafias ünnepeken máris többször szerepelt a daloskör a templomban. (Hizsa Károly, állami iskolai tanitó.) Korpona (Hont m.): A könyvtárat az ifjúsági egyesület és azok hozzátartozói használják, a kiknek a számára hetenkint egyszer van könyvkiadás. Leginkább az elbeszéléseket keresik. Az elmúlt évben a könyvtárat Szmetana Szaniszló oki. tanitó, a könyvtár kezelője, 10 kötette] szaporította. A könyvtár hatása a magyarosodásra abban nyilvánul, hogy a ta n u ló fiatalság egyre tisztábban és tökéletesebben beszéli a magyar nyelvet. Ifjúsági egyesület is létesült a könyvtár m e lle tt. (Szmetana Szaniszló oki. tanitó.) Kishalom (Nógrád m.): A könyvtárat, a mely hetenkint kétszer áll rendelkezésére a közönségnek, nagyobbrészt a felső iskolás gyermekek hazználják, a felnőttek kevésbbé. Az olvasók különösen az egyszerűbb stílusban Írott könyveket s a meséket keresik. A könyvtár magyarositó hatása a gyermekeknél mindinkább észrevehető. (Pántyik Gyula, tanitó.) Korompa (Szepes m.): Hetenkint egyszer van könyvkölcsönzés. Az olvasók aránylag kevesen vannak, mert a községben több olvasókör van, Így a kath. olvasókör, polgári társaskör és a vasgyári tisztek kaszinója, a melyek mindegyikének van külön könyvtára. (Martinidesz Róbert nagyközségi jegyző.) Kis-Koszmály (Bars m.): Az olvasók heteiikint egyszer egy hónapi időtartamra kölcsönözhetnek ki könyveket. L e g in k á b b a meséket keresik. (Oravníczky József, földműves gazda.) Közép-Palojta (Hont m.): A könyvtár hetenkint egyszer van nyitva s az olvasók különösen Mikszáth és Beniczkyné műveit kérik. (Martinez Mariska, egyesületi óvónő.) Leléd (Hont m.): A község lakossága szívesen keresi föl a könyvtárat. Hetenkint kétszer van könyvkiadás. L e g jo b b a n keresik az olvasók az elbeszéléseket s a földmivelés és állattenyésztéssel foglalkozó müveket. A Szent-lstván-Társulat az elmúlt év folyamán több kötettel szaporította a könyvtárat. Magyarositó hatása abban vehető észre, hogy a községben mind sűrűbben hangzik a magyar szó. A könyvtár m e lle tt magyar olvasókör is létesült. (Ifj. Kégli József, földműves.) Libetbánya (Zólyom m.); A könyvtár hetenkint egyszer áll rendelkezésére a község lakosságának, a mely leginkább

159 157 Jókai, Herczeg, Marlitt, Mikszáth és Beniczkyné müveit, a gyermekek pedig Benedek Elek meséit és mondáit keresik. A Magyar Kör az elmúlt évben 50 korona értékű könyvvel szaporította.a könyvtárat. M int a Magyar Kör régibb beszerzése, 123 német és hazafias irányú tót könyv is van a könyvtárban, a melyek azonban a M. K- E. által adományozott könyvektől elkülönítve kezeltetnek. Az iskolai ifjúság nagy szorgalommal és érdeklődéssel olvassa a könnyebb irásu magyar elbeszéléseket és meséket, a miért is a könyvtár kezelője különös gondot fordit arra, hogy a Magyar Kör költségvetésileg megállapított hozzájárulása lehetőleg ilyen müvek beszerzésére fordittassék. A felnőttek inkább a hazafias-irányú tót műveket olvassák s még inkább olvasnák, ha a könyvtárban több ilyen mű volna. Mert a lakosságban az olvasási vágy igen nagy. Szinte sajnálattal nézegetik a könyvtár gazdag magyar Í<önyvállományát, a melyet a magyar nyelv ismerete hiányában nem olvashatnak. Örvendetes jelenség, hogy a Magyar Kör az elmúlt évben is rendezett magyar gyermek-szinielőadást, a melyben a tót anyanyelvű gyermekek is szerepeltek. Az értelmiség jóakarattal viseltetik az intézmény iránt s ott, a hol csak lehet, azt népszerűsíteni igyekszik. (Laczkó József, tanító.) M a rta lja (Zólyom m.):- Havonkínt egyszer van könyvkölcsönzés, de azért, a kik olvasni akarnak, bármikor kaphatnak könyvet. Leginkább a szépirodalmi müveket keresik. Magyarosító hatása a könyvtárnak egyelőre csak abban n yilvánul, hogy a kik már magyarul értenek, azoknak alkalmuk van művelődni s magukat a magyar nyelvben gyakorolni. (Bóry Adolf plébános.) Málnapatak (Nógrád m.); A könyvtárat, a melyben hetenkint egyszer van könyvkiadás, a mindennapi iskolások, az ismétlősök és a felnőttek használják. Az olvasók különösen a történeti müveket, elbeszéléseket és a meséket keresik. Az ifjúság szorgalommal és élvezettel olvassa a könyveket, a mi az olvasók és a kikölcsönzött könyvek számának gyarapodásában is észlelhető. (Beszterczey Lajosné, állami iskolai tanítónő.) Nógrád-Szent-Péter (Nógrád m.); A népies elbeszéléseket s nagy Íróink remekműveit olvasták a legtöbben. A könyvtár nagyban hozzájárul a hazafias szellem terjesztéséhez. Szülők és gyermekek egyaránt olvassák a könyveket s nagy élvezettel ismerkednek meg a magyar nép gondolatvilágával. Az értelmiség a könyvtár magyarosító hatását szintén elismeri s teljes szívéből örül az intézménynek. A magyar istenitiszteleteket néhány évvel ezelőtt rossz szemmel nézte a lakosság, ma már azonban egész természetesnek tartja s

160 158 azokon szívesen vesz részt, különösen a fiatalság, a mely a szomszédos községek fiatalságával csaknem minden magyar istentisztelet alkalmával nagy számban jelenik meg. (Gyuriss Lajos tanitó.) Német-Pró na (Nyitra m.): A könyvtárat nemcsak a község lakossága, de néha a szomszéd községbeliek is h a s z n á ljá k. Télen hetenkint kétszer, nyáron hetenkint csak egyszer van könyvkiadás, egyébként iskola előtt és után is vehet ki mindenki könyvet. Az olvasók leginkább a történeii müveket keresik, A könyvtár magyarositó hatása leginkább a fiatal nemzedéknél észlelhető, a mely a magyar nyelv birtokában lép ki az iskolából és magyar nyelvi ismereteit bőviti és állandósitja, azonkívül a könyvek olvasása által nemesebb időtöltéshez szokik hozzá. (Id. Czeizel István főtanitó.) Nagy-Koszmály (Bars m.): Az olvasóknak minden időben rendelkezésére áll a könyvtár. Leginkább a történeti és népies müveket keresik. Mióta a könyvtár megnyittatott, szinte észrevehetően tisztább és.magyarosabb az olvasók kiejtése s nagyobb a magyar szóbőségük. (Lehoczky Márton ta n ító.) Nagy-Tapolcsúny (Nyitra m. ) : A könyvtárat nemcsak az állami iskola tanulói, de az ő útjukon a nagyközség és környékének lakossága is használja. Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Az olvasók minden jó könyvet, mely k e lle m e s e n szórakoztat és életrevalóan oktat, szívesen olvasnak. Az elmúlt évben a földniivelésügyi miniszter Pagonyi Bernát Bort igyunk-e vagy pálinkát?" czimü müvét ajándékozta a könyvtárnak. Az a körülmény, hogy az ifjúsági könyvtár müveit a tanulók, a népkönyvtári müveket pedig a felnőttek örömmel olvassák, a mellett bizonyít, hogy úgy az ifjúsági, mint a népkönyvtár is az általános művelődésnek hazafias irányt van hívatva adni. Az értelmiség megelégedetten fogadja a nép fokozatos művelődését. (Zsoldos Károly állami e le in i iskolai igazgató.) Nagy-Csepcsény (Turócz m.): A könyvtár kivétel nélkiil mindennap rendelkezésére áll a közönségnek s igénybe is veszik a község és vidékének földbirtokosai, az értelmesebb iparosok és földművesek, a magyar gazdakör tagjai és az állami iskola növendékei. A felnőttek inkább az ujabbkon Írók müveit, az iskolai tanulók pedig a meséket s különösen a hazafias elbeszéléseket keresik. A gazdakör a múlt évbe*'* 115 koronát fordított a könyvtár anyagának szaporítására. Nagy baj, hogy a könyvtár a szükséglethez képest aránylag kicsiny s az olvasók azt már végig olvasták. A könyvtár jelentékeny szaporítására van szükség, ha azt akarjuk elérni, hogy olvasóközönségünk gyarapodjék s a magyar széliéin a hazafias érzésű tót nemeseinkben ne csak istápoltassék,

161 159 de meg is szilárdittassék. (Ifj. Saskó Gyula állami iskolai tanitó.) Nafry-Surány (Nyitra m.); A könyvtárat, a mely hetenkiiit kétszer van nyitva, mindenki használhatja. A felnőttek a regényeket, az ifjúság a n>eséket keresi leginkább. Az ismétlőiskolások és az V VI. osztálybeli tanulók azzal az utasítással kapnak a könyvtárból nekik való ifjúsági müveket, hogy azokat otthon hangosan olvassák. Maguk az iskolások dicsekszenek vele, hogy a szülőik és a házbeliek örömmel hallgatják a magyar meséket s igy egyszersmind gyakorolják is magukat a magyar nyelvben. (Szücs János főtanitó.) Nagy-Emőke (Nyitra m.); A könyvtár hetenkint egyszer ad kölcsöh könyveket. Az olvasok különösen az elbeszéléseket, mondákat és meséket keresik. A könyvtárat látogató iskolás gyermekek egész folyékonyan és jó magyarsággal beszélik el a tanítónak s hozzátartozóiknak azokat a történeteket és meséket, a melyeket olvasnak s igy az eddig szokásos, tót mesék helyét a magyar mesék foglalják el. (Bérezi Ödön községi tanitó.) Nagy-tierestény (Bars m.): A könyvtár a Magyar Olvasókörben van elhelyezve és hetenkint háromszor áll rendelkezésére a lakosságnak. Az ifjúság leginkább a hazafias irányú m.üveket olvassa, az értelmiség néha a tudományos munkákat is. Az elmúlt évben a könyvtárat a Tolnai Világlapja szerkesztősége 10 kötettel, Polareczky Sándor tanár 15 kötettel s az Olvasókör 5 kötettel szaporította. A község lakossága, a magyar könyvek olvasása folytán, a magyar nyelvet mindinkább tisztán beszéli s a hazafias érzület is erős gyökereket ver a lelkűkben. A könyvtár mellett olvasókör már létesült, a daloskör pedig most van alakulóban. Az értelmiség dicséretesen pártfogolja az intézményt s az olvasókör és könyvtár gyakori látogatásával jó példát ad a népnek. (Pócs Rezső kántortan itó.) Nagy-Tapolcsány (Nyitra m.); A könyvtár a kath. legényegylet helyiségében, külön szekrényben van elhelyezve s hetenkint kétszer áll az olvasók rendelkezésére, a kik leginkább a regényeket keresik. Az elmúlt évben többen színmüvekkel szaporították a könyvtárat. A tót nyelvű könyveket az egyesület már eltávolította könyvtárából. Magyarosodási szempontból a könyvtár hatása abban nyilvánul, hogy az egyesület nem magyar ajkú tagjainak magyar kiejtése egyre tisztul, magyarosabbá válik, kifejezésük magyarosabb s rajtuk magukon is meglátszik az öröm, hogy most már nemcsak magyarul gondolkodni, de beszélni is tudnak. A könyvtár mellett magyar daloskör is működik. (Zsák János egyházi elnök.)

162 160 Nemes-Bori (Hont m.): Az olvasók hetenkint kétszer vehetik igénybe a könyvtárat s azt szorgalmasan olvassák is. A könyvtár, miután.lakosságunk teljesen magyar ajkú, inkább a szép és jó iránt való érdeklődést fejleszti. Az olvasás eredménye meg is látszik a nép örvendetesen fejlődő értelmiségében. Olvasó- és daloskör most van alakulóban. (Nagy Albert ref. tanító.) N yitra-lvánka (Nyitra m.): Az olvasók elismervény ellenében bármikor igénybe vehetik a könyvtárat. Legtöbbet keresik a regényeket, elbeszéléseket és az ifjúsági müveket. A kik a könyvtárat használják, egyre jobban beszélik a magyar nyelvet s a tanuló ifjúság, a magyar nyelvben való gyakorlat és fejlődés czéljából, kizárólag magyarul énekel a templomban. (Kútvaszer Imre, állami tanitó.) Nyitrazsámbokrét (Nyitra m.): A könyvtárat, mely az izraelita elemi iskolában őriztetik, a tanuló ifjúságon kivül a felnőttek is olvassák. Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Az olvasók különösen a történeti munkákat szeretik. A könyvtár az olvasási kedvet jelentékenyen fokozza s nagy befolyással van az önképzésre, művelődésre és a magyaar nyelv terjesztésére. Az ifjúság örömmel olvas, csak az a kár, hogy kevés a könyvünk. A könyvtár mellett egy külön iskolai könyvtárunk is van, a melyet én létesitettem."^ Ez a könyvtár hetenkint egyszer áll rendelkezésére a gyermekeknek, a kik nagy szeretettel veszik azt igénybe. (Kemény Károly, izr. elemi iskolai vezetőtanitó.) N yitra (Szántó-féle polgári iskola); A könyvtárat a polgári iskola fiú- és leány ifjúsága használja. Hetenkint egyszer van könyvkölcsönzés. Legszívesebben olvassák az ifjúsági iratokat, útleírásokat és történelmi munkákat. A könyvtár haszna abban nyilvánul, hogy a tanuló nyelvérzékét műveli. A könyvtár mellett fiú- és leányönképzőkör működik. (Szántó Hugó, polg. iskolai tanár.) Ó-Bars (Bars m.); A könyvtár állandóan rendelkezésére áll a közönségnek, mely azonban igen ritkán veszi azt ig é n ybe, mert magyarosodó tót anyanyelvű földműveseink még nem értik annyira a magyar nyelvet, hogy a könyvtárunknak hasznát vehetnék. (Pivonka István, főtanitó.) Ó h e ^ (Zólyom m.): A könyvtárat a tankötelesek és az ismétlősök, valamint a község lakosai használják. H e te n k in t egyszer van könyvkiadás. Az olvasók leginkább a m eséket és m o n d á k a t, az elbeszélése ket és a tö rté n e ti m ü v e k e t keresik. A könyvtárnak különösen az iskolás g y e rm e k e k re nézve van magyarosító hatása, a kik a magyar könyvnek olvasásával a magyar nyelvben m in d nagyobb jártasságra tesznek szert. (Skoda János, tanitó.)

163 161 Poltár (Nógrád m.): A könyvtárat a kir. belügyminisztérium 4 füzettel gyarapította az elmúlt évben. Áldásos hatását mindannyian érezzük. Megkönnyíti az iskola munkáját, sőt elősegíti, mert a tanuló ifjúság otthon is gyakorolhatja magát a magyar nyelvben. Az iskola tisztán magyar tannyelvű, de a hol az iskola működésének eredménye hézagos, ott ezt a hézagot a könyvtár biztosan pótolja. Az iskolából kikerült községbelí gyermekek már egészen jól beszélnek magyarul. A községbelí értelmiség egy-két kivétellel helyesli és áldásosnak tartja a F. M. K. E. ez intézményét, sőt ők maguk is olvassák a könyveket. (Gyürós János, tanító.) P o g n in f (Nyitra m.): Kéthetenkint egyszer van könyvkikölcsönzés, a mikor nemcsak a község, de a szomszédos községek lakossága is igénybe veszi a könyvtárat. Különösen a Jókai-regényeket s a népszerű meséket keresik az olvasók. A könyvtár olvasása folytán az e vidéken szokásos palóczos beszédmodor lassankint elenyészik s a lakosság a megfelelő magyar szavak használatát megszokja. (Bihary Gyula, körjegyző.) Prívigye (Nyitra m.): A könyvtár a kath. legényegylet helyiségeiben hetenkint kétszer áll rendelkezésére a közönségnek. Az olvasók különösen a regényeket és a meséket keresik. Magyarositó hatása abban nyilvánul, hogy a tagok Úgy az egyesület helyiségeiben, mint azon kivül magyarul társalognak. (Vanek József, szabómester.) Pitesti (Románia): A könyvtár a Magyar Dal- és Olvasókör tagjainak hetenkint egyszer áll rendelkezésére. Legszívesebben olvassák Jókai regényeit, az ifjúsági iratokat és népiratkákat. A könyvtár anyagát az elmúlt évben Szmrecsányí Pál nagyváradi püspök, a F. M. K. E., Poliány Zoltán szerkesztő, Lázár Árpád kereskedő, a Bukaresti Magyar Társulat és László Gyula tanító szaporították. Magyarosító hatása abban nyilvánul, hogy a magyar nyelvet csak kevéssé beszélő honfitársaink közül egyre többen törekszenek arra, hogy a magyar nyelvet tökéletesen megtanulják s a könyvtár müveit élvezhessék, a hazafias szellemet pedig határozottan előmozdítja és erősbiti romániai honfitársaink között, a kiket sorsuk Pitestibe vetett. (László Gyula, r. kath. tanító.) Radvány (Zólyom m.): A könyvtár a vármegyei árvaház elemi iskolájában van elhelyezve s az olvasók szorgalmasan használj;ák. Hetenkint kétszer van könyvkiadás. A felnőttebbek különösen Jókai müveit keresik. A könyvtár mellett ifjúsági egyesület van alakulóban. (Hreblay Antal, árvaházi tanító.) Steffiiltó (Hont m.): Hetenkint kétszer van könyvkiadás. Legkeresettebbek az elbeszélések, történetek és mesék. A könyv 11

164 162 tárat az elmúlt évben Manner Lajos rendőrbiztos és Lányi Károly tanitó szaporították. Az ifjúság, mely a magyar nyelvet az iskolában megtanulja, a könyvtár használata folytán ezen nyelvtudásában, továbbá a magyar érzésben ésszellemben mindinkább megerősödik. A könyvtár mellett, Hlavathy József plébános igazgatása mellett, ifjúsági egyesület működik, a melyben a tanitó hasznos és ismeretterjesztő felolvasásokat tart, műkedvelői előadásokat rendez, magyar dalokra és szavalatokra tanit. (Lányi Károly, tanitó.) Salgótarján (Nógrád m.); A könyvtár hetenkint egyszer van nyitva a közönség számára s mindenki használhatja. Különösen Jókai regényeit keresik. A könyvtár anyagát a halasztási dijakból szaporítom. Az elmúlt év folyamán olvasókört és daloskört szerveztem. (Hajék Árpád, tanitó.) Sempte (Nyitra m.): A könyvtárt mindenki használhatja, a ki a kikölcsönzött könyveket sértetlen állapotban adja vissza és abból egyes részleteket a saját szavaival el is tud mondani- A tanuló ifjúság mindennap, a felnőttek hetenkint kétszer kaphatnak könyveket. Legsűrűbben keresik a történeti elbeszéléseket és meséket, a felnőttek pedig a gazdasági és kertészeti munkákat. A könyvtár magyarositó hatása abban nyilvánul, hogy évről-évre mind többen jelennek meg az iskolai ünnepségeken és ifjúsági magyar szinielőadásokon, a kik azelőtt nem érdeklődtek a magyar művelődés iránt. A könyvtár látogatói is folytonosan szaporodnak. ( S c h r o n k Alajos, kántortanitó.) Sámsonháza (Nógrád m.): A könyvtár mindennap igénybe vehető. Az olvasók különösen a meséket, regényeket, e lb e s z é - seket szeretik. A község lakossága erősen m a g y a r o s o d ik. (Plachy János, kántortanitó.) Sopornya (Nyitra m.): A z olvasók bármikor k ö lc s ö n ö z h e t nek ki könyveket. Leginkább a kisebb elbeszéléseket és meséket keresik, de vannak, a kik a tudományos könyveket is ö r ö m e s t olvassák. A könyvtárat a földmivelésügyi miniszterhim szapoirtotta Bort igyunk-e vagy pálinkát?" czimű kiadványával. A könyvtár hatása a magyarosodásra abban nyilvánul, hogy azok, a kik az iskolában némileg megtanultak magyarul, ^ könyvek olvasása által még jobban belegyakorolják magukat a magyar nyelvbe, a magyar anyanyelvűek pedig művelődnek és tudásukat gyarapítják. (Misska József, kántortanitó.). Szelőcze (Nyitra m.): A könyvtár hetenkint kétszer ad k könyveket. Leginkább a történelmi műveket keresik. (Lencsés Menyhért, községi bíró.) Szepes-Olaszi (Szepes m.): A könyvtár mindennap az esti órákban áll rendelkezésére a közönségnek. Az olvasók legszamosabban Jókai, Vas Gereben, Gaál Mózes müveit o lv a s s á k -

165 163 Miután az iskolákban is már 18Q7 óta magyar a tanitási nyelv, a város lakossága egyre szívesebben olvassa a magyar könyveket. A könyvtár mellett magyar férfi daloskör működik s alkalmilag magyar műkedvelői előadások is tartatnak. (Benne Lajos, igazgató-tanitó.) Szentmiháiyur (Nyitra m.): Hetenkint egyszer van könyvkiadás. A könyvtárat leginkább a tanuló ifjúság használja, mely különösen a történeti müveket és a kisebb elbeszéléseket keresi. Az ifjúság ezen magyar könyvek olvasásával egyre jobban gyakorolja magát a magyar nyelvben, magyar szellemben él és gondolkozik. Ennek külső megnyilvánulása az IQOö. évi Rákóczi-ünnepélynél szembeötlő volt. A könyvtár mellett* iskolai daloskör létesült, mely a magyar egyházi énekek mellett, különösen a hazafias dalokat kultiválja. (Czeglédy Ferencz, körjegyző.) Szomolnok (Szepes m.): A könyvtár vasárnaponkint van nyitva. Az olvasók leginkább a regényeket és elbeszéléseket keresik. Mióta könyvtárunk van, az itteni németajkú tanuló ifjúság, de sőt a felnőttek is olyan jó magyarsággal beszélnek, mint akátmely magyar városban. A fiatalabb nemzedék egymás közt is szívesebben társalog magyarul, mint az anyanyelvén. A könyvtár mellett magyar daloskör is működik. (Traum József, tanitó.) Trencsén (Iparos Tanoncz-Otthon); Különösen az elbeszéléseket, útleírásokat és költeményeket keresték az iparos ifjak. A könyvtár a helyes magyar kiejtésre, a szóbőség megszerzésére és a hazafias érzés fejlesztésére fölötte előnyös hatással van. (Bocsek György, ipariskolai igazgató.) Trsztena (Árva m.): A könyvtár hetenkint egyszer van nyitva hivatalosan, de azért az olvasók akár mindennap is kapnak könyveket. Leginkább a történeti és gazdasági könyveket keresik. Vilcsek Jenő ügyvéd és Vilcsek Albin közigazgatási gyakornok 19 kötet könyvvel szaporították a könyvtárat. Örvendetes jelenség, hogy a könyvtárat immár a tót anyanyelvű polgárok is olvassák. (Pánylk István, s.-jegyző.) furdossin (Árva m.); A könyvtár mindennap rendelkezésére áll a közönségnek, a mely különösen a gazdasági munkákat keresi. Magyarositó hatása a könyvtárnak abban nyilvánul, hogy a nép immár nem idegenkedik a magyar nyelvtől, sőt az iskolában szerzett nyelvi ismereteket bőviti. (Korbely József, albiró.) Teszér (Hont m.): A könyvtárat az értelmiség és a földmives osztály egyként használja. Hetenkint kétszer van könyvkiadás. Az olvasók értelmiségi része leginkább a regényeket, a földmivesek pedig a történeti elbeszéléseket keresik. A könyvtárat az elmúlt évben a F. M. K. E. elnöksége 11*

166 164 szaporította. Magyarosító hatása abban nyilvánul, hogy az iskolai ifjúság egyre tökéletesebben és tisztábban beszéli a magyar nyelvet. A könyvtár mellett daloskör van alakulóban (Macsuha János, evang. tanitó.) Tótpelsó'cz (Zólyom m.): A könyvtár kezelése fölött Szalontay Miklós községi jegyző felügyel. Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Az olvasók különösen az elbeszéléseket és történeti müveket keresik. A község évi 10 koronával járul a könyvtár szaporításához. Az iparosok a kik majdnem kivétel nélkül beszélik a magyar nyelvet családtagjaik számára is igénybe veszik a könyvtárat, a hol a kölcsönkért könyveket szorgalmasan olvassák. Tapasztalat bizonyltja, hogy a könyvtár nemcsak a magyarosodásnak, de a művelődésnek is erős tényezője. (Rozgonyi József, h. segédjegyző.) Tomócz (Nyitra m.): Mindenki használhatja a k ö n y v tá r a t» feltétel nélkül. Hetenkint egyszer van könyvkikölcsönzés, a m ikor az olvasók számára a könyvtáros választ ki értelmiségükhöz mért olvasmányokat. A község é v i'10 k o r o n á v a l és a Néplap" évi évfolyamával ajándékozta meg az elmúlt évben a könyvtárat. Olvasókör szervezése tervben vaii- (Patkós Balázs, jegyző.) Örmény (Nyitra m.): A könyvtár hetenkint kétszer áll rendelkezésére a község lakosságának. Leginkább a regényeket, kisebb elbeszéléseket és hazafias műveket olvassák. A község évenkint 20 korona segélyt ad a könyvtárnak. Az elmúlj évben özv. Karsay Lajosné 16 kötet Vasárnapi Újság" czimü lapot és egyéb könyveket adományozott. A könyvtárat különösen az ifjúság használja, a mely már szépen beszél magyarul. Tagadhatatlan, hogy a könyvek olvasása előnyös hatással van az ifjúság magyar nyelvi tudásának e lő m o z d i" tására. {Kelesy János községi biró.) Verbó (Nyitra m.): Az állami elemi iskolai tanulók az o lv a s o tt könyvek tartalmáról tanítóiknak élőszóval tartoznak beszámolni. Az olvasók különösen Jókai müveit, a g y e r m e k e k Benedek meséit olvasták a legszívesebben. A könyvtár magy/i' rositó hatása abban nyilvánul, hogy fejleszti a hazafias éi'zést és a nemzeti szellemet, az olvasókat pedig nyelvképességük' ben támogatja és erősiti. (Káply Lajos, állami isk. ig a z g a tó.) Verbói polgári iskola (Nyitra m.): A könyvtárat a p o lg á ri iskola növeiidékei és a közönség ingyen használják. H eten* kint kétszer van könyvkiadás. Az olvasók leginkább az utazási és elbeszélő müveket keresik. Magyarosodás s z e m p o n tjá b ó l a könyvtár hatása már is észrevehető. A polgári iskola növendékei mag'yar nyelvtudásukban erősen haladnak, kiejtésük magyaros és szókincsük szaporodik. (Weisz Jakab polgári iskolai "igazgató.)

167 165 Vihnye-Peszerény {BdiX?, m.): Hetenkint háromszor van könyvkiadás. A tanuló ifjúság a mesés könyveket, a felnőttek a történeti müveket, költeményeket s utleirásokat keresik leginkább. Az elmúlt év folyamán Tolnai Világlapja 10 kötet regénynyel, az Ifjúsági Egyesület 20 korona értékű könyvvel szaporították a könyvtárat. Most már a felnőttek is szívesen használják a könyvtárat, a kik eddig idegenkedtek tőle s tömegesen látogatják az Ifjúsági Egyesület szórakoztató magyar estélyeit. A hazafias ünnepeken (márczius 15-ike és Rákóczi-ünnep) igen sokan voltak jelen. A könyvtár mellett, az ifjúsági egyesületeken kivül, külön leányegyesület, továbbá dalárda és műkedvelő társaság is alakult, a mely már két jól sikerült magyar szinielőadást rendezett. Jótékonyan befolyásolja a gyermekeket azon körülmény, hogy a községbeli értelmiség nőtagjai sürüen és örömest veszik igénybe a könyvtárat. (Tóth Lajos, állami iskolai igazgató.) Vügujhely (Nyitra m.): Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Az olvasók különösen a legényeket és az elbeszéléseket keresik, (lialácsy Ferencz, jegyző.) Vajk (Nyitra m.): A könyvtárat szorgalmasan olvassa a község fiatalsága, a kiknek minden vasárnap adok ki könyveket. Legszívesebben olvassák a meséket és a gazdasági könyveket, itt-ott regényeket is. A könyvtárnak nagy hatása van a magyarosodásra és a művelődés terjedésére. A fiatalság azzal, hogy jó könyveket olvas és magyarosodik, lassankint a korcsniázásról is leszokik, ez pedig már magában véve is nagy eredmény volna. A könyvtár mellett magyar daloskör is működik, mely az én vezetésem és tanításom mellett, a templomban rendszerint magyarul énekel. (Schottert Ferencz, kántortanitó.) Vanyarcz (Nyitra m.): Az ismétlőiskolások és a felnőttek használják a könyvtárat, melyből hetenkint egyszer vehetnek kölcsön könyveket. Az olvasók különösen a meséket, utleirásokat, történeti müveket és a népies elbeszéléseket szeretik. A község évenkint 20 koronával támogatja a könyvtárat, a múlt évben pedig 31 korona értékű könyvekkel szaporította az anyagot. A könyvtár nagy népszerűségnek örvend. A gazdasági ismétlőiskola növendékei szorgalmasan olvassák a könyveket s azok tartalmát otthon elbeszélik szülőiknek, m i által az öregebbek is kedvet kapnak az olvasásra. Szombaton és vasárnapon este rendszerint népes összejövetelek vannak egyes házakban, a hol az, a ki legjobban beszéli a magyar nyelvet; felolvas s a többiek örömmel hallgatják. A lakosság nagy része már egymás közt is magyarul társalog. (Tátrai ános, tanító.) Vágsellye (Nyitra m.): A könyvtárat mindenki használhatja.

168 166 Hetenkint egyszer van könyvkiadás. Az olvasók különösen a történeti tárgyú és népies müveket keresik. A község évenkint 10 koronával járul a könyvtár szaporításához. Magyarositó hatása azért nem nyilvánul valamelyes nagyobb mérvben, mert a község iskolájában már 20 év óta magyar a tanitás nyelve s igy a tanuló ifjúság, mely a könyvtárat a legnagyobb részben igénybe veszi, már teljesen birja a magyar nyelvet. De azért a könyvtár jó hatása el nem vitatható. Ébren tartja a magyar szellemet és nagyon bővíti a tanuló ifjúság magyar nyelvű tudását. (Zeller Zoltán, községi jegyző.) Vámosladány (Bars m.): Az olvasók különösen a népies és gazdasági müveket olvassák. A könyvtár mindig ren de l kezésére áll a lakosságnak. (Korpás János, körjegyző.) Zsitva-Szent-Márton (Bars m.): Az olvasók száma n a g y o b b, mint a mennyit az évi forgalmi kimutatásban jelzek, mert egy-egy kikölcsönzött könyvet a család magyarul tudó tagjai közül többen is elolvasnak. Tudok több oly esetet is, hogy a kivevő a könyvet átolvasás után odaadta a szomszédjának és rokonainak is olvasásra. Legkeresettebb könyvek a mesék. A könyvtár mellett ifjúsági egyesület működik. (Kerényi Nándor, állami elemi iskolai tanító.) Zólyom-Lipcse (Zólyom m.): Hetenkint kétszer van könyvkiadás. A könyvtárat nagyobbrészt az állami iskola növendékei veszik igénybe, a kik különösen a meséket és regéket keresik. A felnőttek inkább Jókai müveit s a regényeket olvassák. A könyvtár nagyon jó hatással van az ifjúságra, mert magyar nyelvű tudásuk a jó magyar könyvek olvasása folytán egyr^ bővül és tökéletesedik. (Makoviczky József, tanító.) Zsolna (Trencsén m.): A könyvtár a Szőgyi-féle magán polgári iskolában van elhelyezve s az iskola növendékei használják, a kiknek számára hetenkint egyszer van könyvkiadás. Az ifjúság különösen a szépirodalmi müveket keresi, nevezetesen a költészet, természetrajz, történelem és földrajz körébe vágó munkákat. A növendékek, a magyar könyvek olvasása folytán, nagyon erősödnek a magyar nyelvi kiej-; tésben és a magyaros beszédben. (Fekete Gizi, polgári iskolai tanítónő.) Zsolna (Kereskedők Köre): A könyvtárat a kör ta g ja i és hozzátartozói és a főreáliskolai tanulók olvassák, v a la m e n n y ie n díjtalanul. Van ugyan a könyvtárban, mint a K e r e s k e d ő k Körének tulajdona, 198 német nyelvű könyv, ezek azonbaji teljesen elkülönítve kezeltetnek az egyesületi könyvtár m ü v e it ő l s csak a kör idősebb és.magyarul keveset tudó tagjai olvassák. A fiatalság kizárólag magyar könyveket olvas. (Szőgyi Gusztáv polgári iskolai igazgató.)

169 167 Honvédlegénységí népkönyvtárak. N yitra (Nyitra m.): A könyvtár a m. kir. nyitrai 14. honvédgyalogezred laktanyájában van elhelyezve és őrmestertől lefelé minden legénységi állományú ingyen használhatja. Könyvkiadás havonkint kétszer van. Az olvasók legszívesebben olvassák a történeti elbeszéléseket, meséket, leírásokat, kisebb regényeket és a hősköiteményeket. A könyvtárnak van hatása a magyarosodásra, a mi abban nyilvánul, hogy a legénység kedvvel olvas és örömmel beszéli el idegen ajkú bajtársainak, hogy mit olvasott, a nem magyar ajkú legénység pedig élvezettel hallgatja. A könyvtár mellett az elmúlt év folyamán altiszti olvasószoba létesült. (Zipszer Ödön hadnagy. Láttamoztat Schultheisz Emil ezredparancsnok, kir. honvédezredes.) Léva (Bars m.): A népkönyvtárat a 14. honvéd-gyalogezred 2. zászlóaljának összes legénysége használja. Hetenkint tótszer van könyvkiadás. A legénység legszívesebben a történelmi és katonai munkákat olvassa. Magyarositási szempontból a könyvtárnak annyiban van hatása, hogy a tótnyelvü legénység a könyvek olvasása folytán egyre tökéletesedik magyar nyelvtudásában. (Báthi Berkó István, kir. honvédfőhadnagy, zászlóalj-segédtiszt.)

170 IV. Tanítók megjutalmazása. (A F. M. K. E. működési teriileíéhez tartozó vármegyék kin tanfelügyelőinek és egyházmegyei főtanfelügyelőinek javaslatai. A F. M. K. E. dicsérő oklevelei.) Törvényhatósági választmányaink, egy-kettő kivételével, a melyeknek erre a czélra költségvetési fedezetük nincsen, évi 4000 koronát fordítanak azoknak a tanítóknak, tanítónőknek és óvónőknek megjutalmazására, a kik idegennyelvü tanítványaikkal a magyar nyelv tanításában a legszebb eredményeket érik el. Ezekről a jutalmakról a törvényhatósági választmányok működéséről adott beszámolónkban már jelentést tettünk. Ezen jutalmakon kívül, a melyeket a törvényhatósági választmányok saját hatáskörükben osztanak ki, a központnál tett alapítványok után, három nagyobb jutalom áll a tekintetes közgyűlés rendelkezésére, 400 korona összegben, nevezetesen: a 200 koronás Thuróczy Vilmos-dij, a 120 koronás Budapesti Nemzeti Kaszinói díj és a 80 koronás Bende Imre jubileum i díj. A F. M. K. E. működési területéhez tartozó v á r m e g y é k kir. tanfelügyelői és egyházmegyei főtanfelügyelői ezen három jutalomra első helyen a következőket ajánlották: Árvamegye kir. tanfelügyelője: Banyák Vendel felsőzsubriczai állami tanítót, a kinek iskolája a Babiagora tövében van s így a gyermekek a magyar nyelvet nem is hallhatják másutt, csak az iskolában. Barsmegye kir. tanfelügyelője; Fibinger Fülöp peszéri állami tanítót, a ki a magyar nyelv és beszéd tanításával, úgyszintén terjesztésével különösen kitűnt a vármegye tanítói közül- Hontmegye kir. tanfelügyelője: Csorba Ödön selmeczbánya-bankai r. kath. tanítót, a ki nemcsak az iskolai növendékeknek, de ifjúsági egyesület szervezésével, a f e ln ő tte k eredményes magyar nyelvi oktatásával és a magyar szellem-

171 169 nek és érzésnek társadalmi utón való terjesztésével is jutalmazásra érdemesnek bizonyult. Liptómegye kir. tanfelügyelője : Nahalkóné-Lehoczky Etelka liptószenfmiklósi állami tanítónőt, a ki a magyar nyelv terjesztése és a hazafias szellem ápolása által kiváló érdemeket szerzett. Nógrádmegye kir. tanfelügyelője: Petrivalszky Károly málnapatakai állami tanítót, a ki a tótajku gyermekek teljes megmagyarositásával érdemessé tette magát a jutalmazásra. (Nevezett tanitó évben az egyesülettől dicsérő oklevelet kapott.) - Szepesmegye kir. tanfelügyelője ; Kapraltsik György görgői r. kath. elemi iskolai tanitót, a ki szorgalma, ügybuzgósága s a nem magyar ajkú gyermekek, valamint a felnőttek körében is, a magyar nyelv terjesztése, a hazafias magyar érzés és a magyar szellem ápolása által szerzett nagy érdemeket. Trenc énmegye kir. tanfelügyelője: özv. Holler Oyuláné szül. Egger Júlia vágbányai állami óvónőt, a kit a gondozására bizott gyermekek szinte határtalanul szeretnek s érdemeit a szülők és a hatóságok már ismételten is elismerték. Turóczmegye kir. tanfelügyelője: Boldizsár Boldizsár kostyáni állami tanitót, a ki tapintatos iskolai működésén kivül, újságírói tollával a társadalomnak is nagy szolgálatokat tesz. Zólyommegye kir. tanfelügyelője: Fukasz Károly bikási állami tanitót, a ki teljesen tótajku községben hatosztályu osztatlan elemi iskolát vezet s a tanitás dicséretes eredménye mellett, a magyar nyelv sikeres tanítása és a magyar szellemű népnevelés körül egyaránt elismerésre méltó érdemeket szerzett. A beszterczebányai egyházmegye főtanfelügyelője: Weber Aladár dóczifürészi (Bars m.) r. kath. tanitót, a ki nemcsak az iskolában mutathat föl kitűnő eredményt, de magyaros irásmodorával is kiválván tanitótársai közül, az egyházmegyei magyar önképző egyesületben is mint biráló bizottsági tag Szerepel. A nyitra-egyházmegyei főtanfelügyelő: Sediba]knos bolessói (Trencsén m.) kántortanitót, a ki nemcsak az iskolában állja meg a helyét a magyar nyelv eredményes tanításával és a hazafias érzület buzgó ápolásával, de társadalmi téren is

172 170 kitűnik a magyar műveltség és a nép úgy szellemerkölcsi, mint anyagi javára szolgáló köztevékenységében. Jutalomra s illetőleg az egyesület dicsérő oklevelével való kitüntetésre ajánltattak továbbá a következők: Benjács János németlipcsei (Liptó m.) ág. evang. tanító; Csaplovics József nagybisztereczi (Árva m.) állami tanitó; Hruboss Ludmilla vágbeszterczei (Trencsén m.) r. kath. tanítónő; H rk Margit poltári (Nógrád m.) evang. tanítónő; Oresch Karolin szepesbélai (Szepes m.) községi óvónő; HamrneL Árpád turóczszentmártoni (Turócz m.) állami tanitó; Hromada József nagyfalui (Árva m.) r. kath. tanitó; Jendrassákné-Francsák Mária trsztenai (Árva m.) egyesületi óvónő; Kapuszta Béla olmányfalvai (Zólyom m.) állami tanitó; Klein M ihály nagyfalui (Árva m.) ág. evang. tanitó; Konecsny Karolin ólublói (Szepes m.) r. kath. tanítónő; Kelemen Mihály felsőstubnyai (Turócz m.) állami ig a zg ató - tanító; Misialovszky Irén simonykisugróczi(bars m.) állami tanítónő; M oró András borosznói (Zólyom m.) állami tanító; Plck Jakab liptószentmiklósi (Liptó m.) izraelita iskolai tanító; Potóczky Lajos trsztenai (Árva m.) r. kath. tanitó, szt. ferenczrendi zárdafőnök; a Paulai Szent Vinczéről nevezett irgalmas nénék rózsahegyi (Liptó m.) rendháza; Stehlik Tivadar felsőszlécsi (Liptó m.) állami ig a z g a tó - tanító ; Szhisny Emma oláhdubovai (Árva m.) r. kath. ta n ító n ő Sostranek Ferencz komjáthnai (Liptó m.) r. kath. tanító; Saxné-Szuhy Mária szepesváraljai (Szepes m.) r. kath. tanítónő; Tomkuliák Gyula nagybobróczi (Liptó m.) r. kath. ta n itó ; Stark Ella turdossíni (Árva m.) izraelita iskolai ta n ító n ő ; Szlávy Ilona málnapatakai (Nógrád m.) állami óvónő; Veresek Szerafín jablonkai (Árva m.) községi tanitó.

173 V. Az egyesület anyagi ügyei. (A F. M. K. E évi össz-zárszámadásai. Ujabb hagyományok és alapítványok. A F. M. K. E. gyiijtó jövedelme. Adományok. A F. M. K. E évi összköltségvetése.) * Hivatalos számadatok nyomán állapítjuk meg ezen a helyen azt az örvendetes körülményt, hogy az egyesület anyagi v i szonyai évről-évre mind kedvezőbben javulnak. Csak összevetnünk kell az egyesület és évi zárószámadásainak egyes tételeit s azonnal szembetűnik a pénzügyi helyzet jelentékeny javulása. íme, néhány adat: év végén a központi és választmányi pénztáraknál együttvéve még korona volt a törzsvagyonhidny, 190Ő. év végén ez a hiány már csak '81 kor., tehát koronával kevesebb. Takarékbetétekben és értékpapírokban év végén összesen csak '70 kor. volt a vagyon, év végén már '07 kor. vagyonunk van ezeken a czimeken, a vagyonszaporodás tehdt 58.08T37 korona. Alapítványi tőketartozásokban végén '69 kor. volt a hátralék, év végén már csak korona. Örökös, rendes és pártoló tagdíjakban 1905-ik év végén kor. volt a hátralék, év végén már csak IB korona. A hátralékok tehát apadóban vannak. Alapítványokban az év végén csak kor. volt az összvagyon, év végén már kor., tehát koronával több. Meg kell itt említenünk, hogy az elmúlt év folyamán megkaptuk néhai Kurálszky Márton csermendi plébános korona hagyományát, a melyből 6000 koronát 4 /o-os a magyar koronajáradékba fektettünk, 6000 koronát pedig, ugyancsak 4* /ü-os kamatozással, a nyitrai takarékpénztárban helyeztünk el. Megkaptuk továbbá néha Serly Antal dr. mohácsi

174 tw. 172 körorvos és neje 2500 koronás hagyományát, a melyet szintén_ magyar koronajáradékba fektettünk. Évkönyvünk adatait épen lezártuk, a mikor Ordódy István Károly markófalvai földbirtokos, alapitó tagunktól 800 kor. értékű értékpapírt kaptunk, azzal a rendeltetéssel, hogy az mint Ordódy István Károly alapítványa kezeltessék s annak kamataiból mindenkor egy trencsénmegyei tanitó jutalmaztassék, a ki a magyar nyelv tanítása körül kiválóbb sikereket ért el. Uj alapító tagjaink lettek az év folyamán: Edelsheim- Oyulai Lipót gróf (Budapest) 1000 koronával, a Felvidéki írók Köre 215'78 koronával, továbbá 200 koronával: a Bátorkeszl Takarékpénztár, dr. Okolicsányi Zoltán ügyvéd (Budapest) és a Priiszkal Takarékpénztár. Örökös, illetőleg élethossziglan való rendes tagokká pedig beléptek: Qerhárt Gusztáv udvari tanácsos (Budapest) 100 koronával, továbbá 60 koronával: Szentmáriay Dezső nyug. kúriai biró, báró Burián István v. b. 1.1., cs. és kir. közös pénzügyminiszter Kostenszky Béla kir. főerdész (Nagy-Bocskó), id. Oundel János magánzó (Budapest), dr. Ság Manó orsz. képviselő (Budapest), Steffek Ferencz nyitravármegyei irodaigazgató (Nyitra), Szokolovszky Bencze esperes-plébános (Nógrád- Divény), Szeyíer Károly esperes-plébános (Bajcs), Sztopka Modeszt r. kath. plébános (Felső-Szőllős), a Pápai Takarékpénztár, a Tiszafüredi Takarékpénztár részv.-társ., Péterréve község, Lipóczy Norbert bortermelő (Tállya), az Orosházai Ág. Evang. Egyház, Moldonyi János kir. adótiszt (Turdossin), a Verbói Olvasóegylet, D iilya Ferencz plébános (Felső-Zsubricza). Bobró község, B álint Bertalan igazgató (Kiew) és Bogén Adolf igazgató (Moszkva). Bevételeinket lényegesen emelte a F. M. K E. gynjtó, a mely az 1Q06. év második felében koronát, 1907 első felében pedig 1614 koronát jövedelmezett az egyesületnek. Érdekesnek tartjuk itt följegyezni, hogy a F. M. K. E. gyújtó, október 1-je óta, tehát a mikor a gyárral szerződéses viszonyba léptünk, a m ai napig koronát jövedelmezett az egyesületnek, a melyet az Unió Magyar Általános Gyufagyár Részvénytársaság, minden félévi zárlat után, pontosan befizetett egyesületünk központi pénztárának.

175 173 Nagyobb s illetőleg 25 koronán felüli adományokkal járultak az egyesület hazafiasczéljainak előmozdításához: Bende Imre v. b. 1.1., nyitrai püspök 200 koronával, a Tátra-Club (Tátra-Lomnicz) kor., a Liptó" szerkesztősége 124 kor., a Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár 25 kor., az Egyesült Budapest Fővárosi Takarékpénztár 100 kor., a Nyíregyházai Takarékpénztár 50 kor., a Magyar Országos Központi Takarékpénztár (Budapest) 100 kor., a Debreczeni Első Takarékpénztár 50 kor. és a Tiszafüredi Takarékpénztár 60 koronával. Az egyesület évi költségvetési előirányzatát, a várható bevételek és a tényleges szükségletek alapján, koronában állapította meg elnökségünk. Uj tétel a kiadások közt a néhai Kurálszky Márton csermendí plébános egyik hagyományosának biztosított évi 480 kor. járadék, a mely azonban a koronás hagyomány kamataiban.teljes fedezetet talál. Az egyesület vonatkozó számadásait, a következő oldalakon, azzal a tiszteletteljes kéréssel van szerencsénk előterjeszteni, hogy azokat elfogadni, jóváhagyni és a zárszámadási bizottság indítványa alapján, az évi zárószámadásokra nézve, az elnökségnek a törvényszerű fölmentvényt megadni kegyeskedjék. N yitra, julíus 25-én. C lair Vilmos főlitkár. Dr. Oyiirky Géyza ügyvezető alelnök. I

176 174 VAGYON A F. M. K. E. összzárszámadása kor. f. kor. f. 1 Készpénzmaradvány az évről: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Takarékbetétekben és értékpapírokban; a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Alapítványi tőketartozásokban: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Irodai bútor és felszerelésekben: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál b Könyvtárak értékében: a központi pénztárnál Ingatlanokban (málnapatakai óvóépület); a központi pénztárnál D arázsi úrbéresek előleg-tartozásában: a központi pénztárnál Előlegekben; a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Törvényhatósági választmányaink ellátmányelőlegeiben : a központi pénztárnál Alapítványi tőketartozások kamataiban: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Örökös, rendes és pártoló tagdijhátralékokban: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Törzsvagyon-hiány: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Ocskay László s. k., h. központi pénztáros. Nyiitra, évi A jelen mérleg-számlát megvizsgáltuk s annak egyes tételeit megegyezőknek Kútvaszer István s. k., számvizsgáló bizottsági tag. Nyitra, 1Q07. évi Árpássy szám vizsgáló

177 175 az évről. TEHER Alapítványokban: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál.... Nógrádinegyei szlnügyi alapban: a központi pénztárnál Tarialékalapban: a központi pénztárnál... Vidéki választmányok követelésében: a központi pénztárnál... Megtérítendő előlegekben: a választmányi pénztáraknál Egyenleg mint maradvány: a választmányi pénztáraknál... kor kor deczember hó 31-én. Simomvánszky Oy'órgy s. k., központi számvevő. a fő- és segédkönyvekkel összehasonlítván, azokat teljesen találtuk. junius hó 3-án. imre s. k. bizottsági elnök. ötvös Ödön s. k., számvizsgáló bizottsági tag.

178 176 BEVÉTEL A F. M. K. E. összköltség Készpénzmamdvány az évről: a központi pénztárnál... a választmányi pénztáraknál :... - Takarékbetétek kam ataiban: a választmányi p é n z tá ra k n á l...- Értékpapírok kam ataiban: a központi pénztárnál Alapítványi tőkék után o/o; a központi pénztárnál Örökös, rendes és pártoló tagsági dijakban: a központi pénztárnál... a választmányi pénztáraknál.... Államsegélyek és törvényhatósági járulékok: a központi pénztárnál a választmányi p é n ztá ra k n á l Takarékbetétek beváltásában: a választmányi p é n ztá ra k n á l... Fentartott óvodák külön bevételeiben: a választmányi pénztáraknál Vegyes bevételekben: a központi pénztárnál F. M. K. E. iparczikkek jövedelmében: a központi pénztárnál Egyesületi kiadványok jövedelmében: a központi pén ztárn ál... Adományok és gyűjtésekben: a központi p énztárn ál... a választmányi pénztáraknál Központi segélyek a választmányoknak: a választmányi pénztáraknál... kor kor Ocskay László s. k., h. központi pénztáros. Nyitra, évi C la ir Vilmos s. k., főtitkár.

179 177 vetési előirányzata az évre. KIADÁS U) Igazgatási költségekre: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Nyomtatványokra és dologi kiadásokra: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál -... Hivatalos lap évi segélye: a központi pénztárnál Köznonti irodahelyiség bére: a központi pénztárnál _ - - Hivatalos'utazásokra: a központi pénztárnál - hna- és tankönyvek beszerzésére: a központi pénztárnál Tanítók jutalm azására: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál...- Népköny vtárak alakítására: a központi pénztárnál 1- Ifj. egyesületek, miikedvelő társaságok és daloskörök segélyezésére: a központi pénztárnál Évkönyv költségeire: a központi pénztárnál Néhai Kurálszky Márton egyik hagyományosának biztosított életjáradék: a központi pénztárnál _... Tartalékalapra: a központi pénztárnál... Feníartott óvodéik szükségleteire: a központi pénztárnál (ellátmány czimén) a választmányi pénztáraknál Tanulók jutalm azása czéljából az Én Újságom" előfizetésére: a központi pénztárnál... Tőkésítésre: a központi pénztárnál a választmányi pénztáraknál Előre nem látott kiadásokra: a választmányi pénztáraknál... kor kor jnliiis hó 3-:in. D n O yiirky Oí'yza s. k., ügyvezető alelnok. Simonovánszky György s.k., központi számvevő.

180 Tartalomjegyzék. Oldal MfghWó a F. M. K. E. XXV. közgyűlésére /(A F. M. K. E. huszonötévcs története)... 3 Névjegyzék a F. M. K. E. tagjairól, akik huszonöt év óta állandóan tagjai az egyesületnek A F. M. K. E. elnöksége és igazgató-választmánya A F. M. K. E. által kezelt alapítványok kimutatása A F. M. K. E. elnökségének jelentése az évről I. Igazgatás cs mozgalmak II. Törvényhatósági választmányok lil. Az egyesület könyvtárai IV. Tanítók megjutalmazása V. Az egyesület anyagi ügyei

181 K ö veteljü n k m indenütt y. J V C. 3 <. z. G Y Ú JT Ó T és ügyeljünk a védjegyre. Az UNIÓ95 magy. által, gyufagyár r.-társ. BUDAFOK g yártm ánya. A F. M. K. E. gyújtónak 5%-os jutaléka évi október hó 20-ától évi junius hó 30-ig 1 9,9 9 5 *0 3 koronát, tehát már majdnem 2 0,0 0 0 koronát tett ki.

182 *.í: Í^ *,í ^ *<íi=^ * - ^ n o f t í í í n i r v t \ r sanatorlum és Un. uluulv-rllil vizgyógyintézet. BUDAPEST, Városligeti-fasor 11. m pekvésénél és berendezésénél fogva idegbetegeknek, üdülést keresőknek stb. legjobban ajánlható. Egész éven át nyitva. Vizgyógykezelés, másságé electrotherapia. Frenkel-Ooldsciieider-féle tabeskezelés. Villanyos fényfürdők. Diaetetikus gyógymódok (Weir-Mitchell-féle hizlaló gyógymód, czukorbajkezelés, soványitókurák stb.). Szénsavas fürdők. Állandó orvosi felügyelet. Kitűnő ellátás. Mérsékelt árak. Telefon. ' -...-t - Prospektus. v_ Hatósági engedély nélkül szalmafedeles házak között is használhatók. A világ legjobb cséplőkészletei. Teljes jótállái kitűnő cséplésért. A világr les- M OTO R-CSÉPLÖ KÉSZLETEIT e g fy s z e ru b b ---- valamint a lertökéletesebb benzin-, p e tro lln -, á s v á n y o la jm o to ro k a t is ajánlja teljes jótállás mellett legjutányosabb árban 3 5 évi ré s zle tfiz e té s re : KÁLLAI motortelepe Budapest, VI., Nagymezö-uteza 43. Csak ezen tele jen szerezhetők be a világliirü, szabad szemmel látliató befecskendező készülékkel ellátott gazdasági és ip a ri czélokra legalkalm asabb benzin-, petrolin-, ásványolaj-motorok és villanyos gyujtásn benzinlokom obil cséplökészletek. Nagy m u n k a te lje sítés. Olcsó á ra k. Legcsekélyebb n a p i kö ltsé g. Tessék a pontos c z lm re ü g ye ln i. Árjegyzék ingyen és bérmentve küldetik. Budapest, KÁLLAY F. és Társa, Budapest, Nagyniezo-ti : Nagyniező-u. 43.

183 MAGYAR JE;LZALOO-HITELBANK. B irn A P E S T, V., Wádor-ntcza t. szám. A laplttatott: 1869-ben. A la p ltta to tt; Befizetett alaptőke ,000 kor. Tartalékalapok kb ,000 kor. Ijpnag'atOMdg': Korm ánj^zó: Széli Kálm án ÖExollontiája. E ln ö k : Báró Madarrt8o.v-Beok Nándor. Tagok G róf : D ubsky A dolf ö K xello n tiá ja ; G ró f NAdasdy F trencz O E xello xitu ja ; Báró Madarassy-Heck Gyula d r. ; B ernrleder János; Dorizon L a jo s ; K u b in y i Á rp á d ; M in k ü l Jenő, Thors.1. H enrik, Hatvany-Deutwch József, Barta A rnold, 6s klvályhalm l Neumann Miksa. : E ln ö k : Matuska látván. Tag-ok : G róf Széchenyi A ladár; IIüveí»y Lajos ; G róf Kornia Károly. A Sfagryor Jelz<ifog:-Hlt«lbank ~ Konverzionális i\ e r e'm é*n y-k ö t v é n e i ^ ÉTente.haC bnza»«főnyeremények: 1, K, K, 300,000 K, K, K és ezánios m elléknyereniéiiy. Vlsszafiaieiés niar nz elsa évlól keidve 40 *>/odíjjal, tehat mind ii sorsjeg'y 140Wo«kal flseitetik vlimia«ezon nyerem énykötvények»z 1897 : X X X II. t.-cz.-bpn m e gállapílolt biztohílékkftl bírnak, a mennyiben fedezetük az állam nak, törvényhíitóságoknak,\árosoknak, közsógoknek és közterhek kivetésére jo g o síto 't más tealületeknok alapszabályszertlleg nyú jtott kölcsönökből áll. A«idézett törvényczikk érteimében ezen nyerem énykötvények adó- és illotékm enteaek 6s az összes m. k lr. állam pénzt^rak ált.d óvadékul, szolj^álati éa üzleti bl/.tositékul elfogadtatnak, és alapítványi, hitbizomán. i és le té ti pénzek elhelyezésére fordíthatók. E nyorem énykötvéuyokro az O sztrák-m agyar Bf\nk összes bankintézetei nyújtanak kölcsönt. Fenti czimletek m indenkor a hivatalos napi árfolyamon jutalékmentesen kapa bank pénztáránál, ahol a nyerem ények kifizetése és a törlesztéhl húzáson kisorso lt kötvények beváitása is jutalék- és köuséginenteaen történik. ^ I«E.GRÉGIBB GYORSSÁJTÓGYAr A. ^ 3 MAGYAR ^ g GYORSSAJTÓGYÁR & b = KAISER L. FIAI = S ^ Budapest, József-titcza 56. C w Munkaképességben relulmulhatatlan I M aszatolis kizárva I KItUnő festékdörzsölas.i - Legjobb anyagi Po tos és könnyű ]árás I Legmesszebbmenő Jótállás I ^ Rotácziös gépek minden nagyságban. ^ Chromo» és autotipia-gyorssaitők front- KiraKóval ^vagy anélkül. ^ Kétszint nyomó gépek. ^ Kgyszerü gyorssajtók. #>1 KőrjáratuaK, Két és négy héngerrel. ^ Jo E^gyszeril gyorssajtók vasúti szerkezet> tel, szintén Két és négy hengerrel, ^ Telefon Postatakarókpénzt. chequeszámla ^ fíj ^ < ^ n t l : i l : i»» / 3 / 3 í y 3 / 3 / 3 ; 3 r y 3 ; ^

184 GLÜCK SAM kcre;ske;dés ; ^ í* i WA VI/ /V /\ V A V /H \/ A V/ A V A '/ A \!/ /iv \i/ A M l *» 2 B U D A P E S T, V., V É C S E Y - U T C Z A 3. S Z. Állandóan raktáron vannak: finom FAMENTES- is K Ö N Y V P A P IR O K, modern K Ö N Y V B O R IT É K O K, különlegességek ÍRÓGÉPPAPÍROKBAN, K A R T O N O K, PERGAMENTPAPIROK, vegytiszta-, fehér- és szürke s z ű r ő p a p ír o k, M E R ÍT E T T O K M Á N Y -, MEG H ÍV Ó - és e l j e g y z é s i-p a p ir o k, PAPIRFORGÁCS, SELYEM- és MÁSOLÓ SELYEMPAPIROK. = Újdonságok a modern nyomdai munkák készítéséhez. mm /IV /IV A Vi/ A VI/ A V!/ A VI/ A V!/ A Vi/ A VI/ A VI/ «*1 megrendelhető a í i p Á T n i A M RÉSZV.-TÁRS. KÖNYVr H I í l l n KERESKEDÉSÉBEN = B U D A P E S T, IX. kér., Üliői-ut 25. Köztelek. Nyomatott a Pátria irod. váll. és nyomdai rószv.-társ.-nál Uudaposten.

185 Igen Tisztelt Tagtársunk! Évkönyvünk terjedelmes voltára és költséges kiállítására való tekintettel, tisztelettel kérjük az igen tisztelt Tagtárs urat, valamint a F. M. K. E. nemzeti feladatai iránt érdeklődő hazafias és áldozatkész magyar közönséget, hogy az évkönyv nagy költségeihez valamelyes adománynyal hozzájárulni szíveskedjenek. Az adományok czéljaira postatakarékpénztár! befizetési lapot mellékelünk. Hazafias üdvözlettel a F. M. K. E. elnöksége

186 g; I cr' EZ3 3 n> 5 D fi I cn N ü O n> 3 5!Í3 > pn M ^ w ( C: r ^ l 530 ts B O :!*r w (ts MAGYAR KlKÁLYI l'osta ;>.. : Í l /- N SS os- sr» = D» i f i n> i i E - P'^ II I is CD 0 0 B 01I T I, ti?n O : 3 ' < < í!l ro- CA> C/3 N CL o>- O &»r c: y o a = z > s

187 2 3 O CL> C N cn c3 jz :

188 Budapesti R O S E R - t a n i n t é z e t. Ötvenharmadik iskolai év. Tanulók eddigi száma 1 S ) iiaroinosztüiyn í(14 18 éves ifjak részére), teljesen fo lc íí Iro ro c lrp rlp lm TeiSO K e re S K e a e im i egyenjogú az állami, községi, testükereskedelmi akadémiákkal iskola, [kapcsolatos felsökercsk. iskolákkal. e g -yé ve s ö w lc é n te s s é g 're jo ^ o H íta iia lc. 3) KCifyosztAlyu _polgári iskola, { (10 14 éves fiuk részére), teljesen egyenjogú az ál ' gári iskolákkal. Vidéki ifjaic részére teljes ellátás és szakszerű nevelés. oly felnőttek részére, k ik iskolai 4 ) E (j:y «v e 8! kötelezettségüknek eleget téve a k o K O f i k f ^ r l o l m Inagykereskedelem terén vagy gyári, K e r e s K e a e im i ^pénzintézeti stb. i gyakorlati hivatá- Nzaktnnfolyani, jsokra, szükséges képesítést óhajtják (.megszerezni maguknak. 3) Nevelési internátus Értesítőt klvanatrn kuld az li^azfcattf: Ilöser JKiios taiiar, Budapest, VI., Ara<li>utcza io. A nezsideri papírgyártó részvénytársaság péterfalvaí papírgyára (Erdélyben). Főraktár; Budapesten, V, iiiillcli-iitcza 5. sz. Telefon Készít mindennemű és l<itünö minőségű levélpapirost, irodai és rajzpapirost, fogalmazó-, nyomtatvány-, újság- és színes papirosokat. Újdonság: a TRANSSYLVANIA*' jegyű levélpapiros, gépírásra és kézírásra egyaránt alkalmas.

189 :. KOVALD FEST T IS Z T IT T E L E F O N :: Gyár és föüzlet: Budapest, V I I, Szövetség-u. 37. GYÜJTOTELEPEK ^ ^ ös ^ a székesfőváros minden részében. KÉPVISELETEK ^ ^ ^ a vidék legtöbb városaiban, Nyomatúit a Pátria" icod. váll. és iiyo.ntlai rés/.v.-társ.-nál Budapuslcii