Farmakognózia gyógynövény- és drogismeret Dr. Kéry Ágnes
|
|
- Veronika Lídia Kovácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Farmakognózia gyógynövény- és drogismeret Dr. Kéry Ágnes
2 Túl a farmakognózia 200. születésnapján A görög farmakon (gyógyszer) és a gnózia (ismeret) szavakból összetett farmakognózia kifejezés 1811ben, Bécsben született. - Első használata Johann Adam Schmidt nevéhez fűződik [ allgemeine Pathologie, Therapie, Materia medica und Rezeptierkunst professzora ( ), Beethoven orvosa] Nyomtatásban 1811-ben jelent meg a Wilhelm Joseph Schmidt közreműködésével kiadott előadásgyűjteményben (Bécs).
3 - A farmakognózia terjedése új szóhasználat bevezetését jelenti új tudományág megjelenését jelzi a gyógyászatban használt főleg növényi eredetű termékek XVI. század óta tradicionális farmakobotanikai leírására korlátozódó oktatását felváltotta a növényi drogok vizsgálatát és minőségbiztosítását is magába foglaló új tudományág tól tankönyvek címében is megjelenik - Farmakognózia tanszékek alakulnak (osztrák egyetemek) - Bécsi egyetem a XIX. században a farmakognózia fellegvára lett - Berni egyetem (Alexander Tschirch) Tankönyve a farmakognózia bibliája - További európai egyetemek intézetei
4 Tartalmi meghatározások Tschirch: növényi és állati eredetű gyógyszerek teljeskörű vizsgálatával foglalkozó tudomány 19. század: meghatározó fontosságú gyógyszerészeti szaktárgy 1899: aspirin bevezetése/természetes/növényi eredetű szalicilátok, mint modell molekulák Trease and Evans: azon természetes eredetű anyagok tanulmányozása, amelyeket a gyógyászat felhasznál Samuelsson: gyógyszerként felhasznált, vagy gyógyszerek előállítására szolgáló természetes eredetű anyagok ismerete Bruhn és Boklin: molekuláris tudomány, amely természetes eredetű, potenciális gyógyszerek szerkezet-aktivitás összefüggését kutatja
5 Farmakognózia, mint gyógyszerészi tudományág (szaktárgy) Farmakológia Biológia Gyógyszeres terápia Botanika Toxikológia Szerves kémia Analitika Gyógyszerészi kémia Technológia/ Fitotechnológia Biokémia Biotechnológia Gyógyszerészi gondozás
6 Farmakognózia (gyógyszerismeret) története 1950-ig: döntően botanikai alapú Növényi drogok makro- és mikromorfológiai sajátságai, összetévesztések, hamisítások, veszélyes szennyezések kizárása botanikai vizsgálatokkal : kémiai vizsgáló módszerek előtérbe kerülése Kromatográfiás és spektroszkópiás módszerek fejlődése és alkalmazása. Hatásos és biztonságos alkalmazás elősegítése a növényi drogok alaposabb kémiai ismerete révén 1980 után: természetes eredetű anyagok iránti fokozódó érdeklődés Természetes anyagok megújult szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Fitomedicinák iránti igény világszerte előtérbe kerül 21. század: új kihívások és lehetőségek
7 A. A modern farmakognózia ABC-je Analitika - makro- mikromorfológiai vizsgálatok: fény elektron mikroszkópia, adatbankok, kvantitatív mikroszkópia - kémiai összetevők vizsgálata (kvalitatív/kvantitatív); korszerű elválasztástechnika (VRK, CC, HPLC, GC,); szerkezetvizsgálat (UV, NMR, GC/MS, LC/MS); genomika, stb. Gyógynövény-készítmények gyógyszerészi minősége/biztonsága B. Biológiai vizsgálatok - biológiai/molekuláris biológiai tesztrendszerek; - farmakológiai vizsgálatok előkészítése; - biotechnológiai kutatások Gyógynövény-készítmények terápiás minősége/biztonsága C. Kollaboráció Multidisciplinaris jelleg erősödése (botanikus, vegyész, farmakológus, agrár szakember klinikus, toxikológus, molekuláris biológus, stb.) Gyógyszerfejlesztés
8 Molekuláris szemléletmód Modern farmakognózia molekuláris tudomány molekuláris farmakognózia amely természetes eredetű potenciális gyógyszerek szerkezet-aktivitás összefüggéseit kutatja.
9 Gyógynövények jelenlegi és várható szerepe a terápiában - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a betegek legalább 80 %-át nagyrészt vagy kizárólag természetes szerekkel gyógyítják - A fejlett ipari országok gyógyszerkincsének 40 %-a származik természetes forrásból - A gyógynövény alapú termékek fogyasztásának növekedése meghaladja a szintetikus gyógyszerek fogyasztásának növekedését (> 10%) - Mintegy 120 növényi vegyületet tartanak számon, melyekből fitofarmakonokat állítanak elő izolált növényi hatóanyag növényi hatóanyaggal megegyező szerkezetű, szintézissel előállított vegyületek félszintézissel előállított, növényi vegyületből kiinduló származék
10 Gyógynövények jelenlegi és várható szerepe a terápiában Természetes vezérmolekulák feltárása Az elmúlt 25 évben forgalomba hozott új gyógyszerek (1024) közel kétharmada (645) valamilyen növényi, állati vagy mikrobiális anyag alapján került kifejlesztésre. A természetben nem létező vegyületekből való sikeres gyógyszerfejlesztés valószínűsége szor kisebb, mint természetes model molekulákból kiindulva. Racionális fitoterápia/fitoterápia előtérbe kerülése a gyógyszeres terápiában (nyers/tisztított/dúsított növényi kivonatok) Növényi drogok a homeopatiás gyógyszerek előállításában Étrendkiegészítők/funkcionális élelmiszerek Fitokozmetikumok Gyógynövények/fűszernövények az élelmiszer és kozmetikai ipar egyéb területein
11 Földön előforduló magasabbrendű növények száma: növénycsalád nemzetség trópusi zónában trópusi esőerdőkben 5 15 % került vizsgálatra (fitokémiai, biológiai) Mintegy természetes komponens az összes gyógyszermolekula 40 %-a Több millió szintetikus molekula az összes gyógyszermolekula 60 %-a
12 Speciális anyagcseretermékek élő szervezetekben (Dictionary of Natural Products. Chapman & Hall) Összes anyagcseretermék: , ebből: Alifás származékok Poliketidek Szénhidrátok Oxigéntartalmú heterociklusok Egyszerű aromás vegyületek Benzofuránok Flavonoidok Tanninok 783 Lignánok Terpenoidok Monoterpenoidok Szeszkviterpenoidok Diterpének Szteroidok Aminosavak, peptidek Alkaloidok Indolalkaloidok Izokinolin alkaloidok 243
13 Élővilág, mint forrás és ötletgazda: minden változóban, de a természet szerepe marad Korábban fontos növényi gyógyszernyersanyagok térvesztése Vinca minor, Rauwolfia serpentina, Digitalis-fajok, Ephedra fajok Természetből származó fontos gyógyhatású anyagok egy részének szerkezeti bonyolultsága/olcsósága miatt továbbra is kikerülhetetlenné teszi a természetes forrásokat Mákalkaloidok, kinin, kinidin, tropánvázas alkaloidok/ szkopolamin, anyarozs, rózsameténg alkaloidok, taxolszármazékok, kapszaicin, flavonoid-típusú gyógyszeralapanyagok Új irányzatként a növényi anyagokkal való egészségvédelem előtérbe kerülése Új gyógyszerértékű vegyületek a természetből Módosított szerkezetű hatóanyagok a természetből (növény- és állatvilágból) Hatóanyagok előállítása transzgénikus növényekben és növényi sejttenyészetekben
14 Kis molekulatömegű új gyógyszervegyületek ( ) megoszlása V = vaccina; S* S*= szintetikus termé természetes modellvegyü modellvegyület alapjá alapján; NM = termé természetes eredetű eredetű utá utánzó nzó (mimics); S = szintetikus; ND = termé természetes eredetű eredetű szemiszintetikus; N = termé természetes eredetű eredetű; B = bioló biológiai;. [Newman et al. J.Nat.Prod.2003.] J.Nat.Prod.2003.]
15 Új, természetes eredetű gyógyszerek között kö között 19 termé természetes eredetű eredetű gyó gyógyszer kerü került kifejleszté kifejlesztésre és piacra. Ezekbő Ezekből 7 termé természetben elő előforduló forduló molekula 10 fé félszinté lszintézissel elő előállí llított termé természetes eredetű eredetű molekula 2 termé természetes eredetű eredetű molekula szá származé rmazéka.
16 Malária évi orvosi-élettani Nobel díj: A fertőző betegségek kutatása területén elért eredményekért. William C. Campbell; Satoshi Omura; YOUYOU TU Az 1960-as évektől > hagyományos kínai gyógyászatban alkalmazott növény hatását tesztelte 1972-ben izolálta a tiszta hatóanyagot, az artemizinint Infektológiai gyakorlatban származékait rendszerint mefloguinnel vagy lumefantrinnal kombinálva alkalmazzák a rezisztens Plasmodium falciparum élősködők ellen között közel 50%-kal csökkent a maláriás halálozás és 40%-kal esett vissza a megbetegedések száma Még mindig 200 millió megbetegedés és 450 ezer halálos kimenetelű eset/év. artemizinin (Artemisia annua) annua) artemizon arterolan
17 Rosszindulatú daganatok Catharanthus roseus (L.) G.Don. (syn. Lochnera rosea L. (Apocynaceae)
18 Taxus fajok: Taxus brevifolia L. Taxus baccata L. (Taxaceae)
19 Fájdalom, Sclerosis multiplex dronabinol cannabinol Savitex Cannabis sativa
20 Fájdalom morfin (Papaver somniferum) Morfin-6-glucuronid
21 Termékkategóriák: Gyógyszer 52/2005. (XI.18.) EüM rendelet Gyógyhatású készítmény 10/1987. (VIII.19.) EüM rendelet Orvostechnikai eszköz 4/2009. (III.17.) EüM rendelet Étrend-kiegészítő 37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet Speciális gyógyászati célra szánt tápszer 24/2003. (V.9.) ESzCsM rendelet Kozmetikum 40/2001. (XI.23.) EüM rendelet
22 Termékkategóriák: Gyógyszer Indikációval rendelkezik Egészségpénztári számla terhére is vásárolható Gyógyhatású készítmény Indikációval rendelkezik Szélesebb forgalmazási lehetőség Egészségpénztári számla terhére is vásárolható Orvostechnikai eszköz Notifikációs eljárás Könnyen bevihető az EU tagállamokban Étrend-kiegészítő Speciális gyógyászati célra szánt tápszer Kozmetikum Egyszerű piacra jutás Széles forgalmazási kör Kedvező egészségre vonatkozó állítások Hosszú és költséges engedélyeztetés Kategória sorsa bizonytalan? Gyógyszernél magasabb ÁFA tartalom Gyógyászati segédeszköz lehet Hatását nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki Nem írható rá indikáció Gyógyszerészi, orvosi fenntartások a kategóriával szemben Egyszerű piacra jutás Széles forgalmazási kör, alacsony ÁFA Betegcsoport azonosítható Egészségpénztári számla terhére is vásárolható A hatóanyagok szűk körére alkalmazható Egyszerű piacra jutás Széles forgalmazási kör Nem írható rá indikáció
23 Racionális fitoterápia Növényi gyógyszerek Szintetikus hatóanyagok Növényi/természetes hatóanyagok forte készítmények súlyos tünetek kezelése Növényi kivonatok Homeopátiás szerek mite készítmények enyhe, középsúlyos tünetek kezelése, adjuváns terápia Első Elsősorban hagyomá hagyományos alkalmazá alkalmazási terü területek: emé emészté sztési zavarok, meghű meghűléses megbetegedé megbetegedések, vé vénás rendszert, urogenitá urogenitális rendszert érintő rintő panaszok kezelé kezelése, stb. (ESCOP, EMEA monográ monográfiá fiák)
24 A felhasználás növekedése irányába ható biológiai és gazdasági okok: kiválóan alkalmazhatók egészségfenntartó, betegségmegelőző, roboráló anyagként alkalmasak számos enyhe lefolyású betegség kezelésére a civilizációs betegségek csaknem %-a pszicho-szomatikus eredetű, ezek gyógyítására a növényi eredetű készítmények kiválóak.
25 A kutatások legfontosabb eredményei a gyógynövények hatóanyagainak gyorsabb azonosíthatósága Minőségbiztosítás és standardizálás lehetőségeinek elősegítése a növényi kivonatok teljes hatásspektrumának és szinergikus kölcsönhatásainak felderíthetősége molekuláris biológiai tesztrendszerek segítségével Valódi oki terápiát tesz lehetővé egyre pontosabb klinikai vizsgálatok elvégezhetősége Hatóanyagok farmakokinetikájának és biológiai értékesíthetőségének, feltárhatóságának biztosítása
26 Különféle panaszok oki kezelésének erősödő igénye Lehetőség szerint a szervezet saját védekező és regenerációs mechanizmusát kell serkenteni Fitoterápia szemléletmódjával való egybeesés
27 Paradigmaváltás a szintetikus gyógyszerek fejlesztésében Egyfajta hatóanyagot tartalmazó és egy célpontú terápiás megközelítés helyett Kombinált, polikauzális kezelések irányának előtérbe kerülése A növényi alapú készítmények lényegében több tíz vagy akár száz komponensből álló, számos hatással bíró anyagkeverékek
28 Racionális fitoterápia Növényi gyógyszerek Szintetikus hatóanyagok Növényi/természetes hatóanyagok forte készítmények súlyos tünetek kezelése Növényi kivonatok Homeopátiás szerek mite készítmények enyhe, középsúlyos tünetek kezelése adjuváns terápia, prevenció racionális, evidenciákon alapuló fitoterápia súlyosabb tünetek kezelésére is elsősorban olyan krónikus betegségekben, ahol az oki terápia nem megoldott
29 Silybum marianum
30 A silymarin, illetve silybinin hatásmechanizmusai: bizonyos toxinok felvé felvételé telének gá gátlá tlása membrá membráneffektus a sejtmembrá sejtmembrán stabilizá stabilizálása kölcsö lcsönhatá nhatás szabadgyö szabadgyökökkel Silymarin gyö gyökfogó kfogó (silibinin) (antioxidá (antioxidáns) a lipidperoxidá lipidperoxidáció ció gátlá tlása fizioló fiziológiá giás mé méregtelení regtelenítő mechanizmusok (GSH,SOD) tehermentesí tehermentesítése a fehé fehérjeszinté rjeszintézis stimulá stimulálása regenerá regeneráció ció a sejtek újraké jraképző pződésének stimulá stimulálása ká károsodott má májban
31 Gyógynövény- és drogismeret - Farmakognózia Gyógynövények azok a növények, amelyeket a hagyományok, vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítás céljára felhasználnak vagy felhasználtak WHO jelenleg mintegy gyógynövényt tart számon A gyógynövényt a legkülönbözőbb területeken mint nyersanyagot alkalmazzák, amit a gyógyászat területén drognak nevezünk Drog szó eredete: kelta droch német drog illár drug perzsa drogue = = = = rossz száraz drága csalás? A drog kifejezés valamennyi gyógyszerre vonatkozik, napjainkban csak a kábítószerekre használják. A félreértések elkerülése miatt elfogadható a növényi drog (plantae medicinales) elnevezés (Ph.Hg.VIII.)
32 Növényi drog definíciója: A növényi drogok általában feldolgozatlan, egész, darabolt vagy aprított növények, növényi részek, moszatok, gombák vagy zuzmók, amelyeket többnyire szárított, olykor friss állapotban használnak fel. Növényi drog - A felhasznált gyógynövény általában legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, melyet szárítással tartósítanak (az esetleges hámozáson, tisztításon, aprításon kívül egyéb mechanikai feldolgozásban, kezelésben nem részesül) - A növényi nyersanyagból előállított termék (illóolaj, zsírosolaj, gyanta, balzsam) - A növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (orvosi szén, kátrány) A növényi drog a gyógynövényeknek a Gyógyszerkönyvben leírt része, vagy ennek meghatározott eljárással készített terméke.
33 A növényi drogokat szolgáltató gyógynövényeket a kettős nevezéktan szerint képzett botanikai tudományos nevükkel (nemzetség, faj, változat és az első leíró neve) egyértelműen definiáljuk (Kiew Indexben és pótlásaiban szereplő nevek). Növényi drogok elnevezése II. Nemzetközi Gyógyszerész Értekezlet: 1929 (nemzetközi egyezmény) Magyarország csatlakozása: 1930 A tudományos szakirodalomban és a gyógynövény kereskedelemben a nemzetközi elnevezés latin nyelvű A növényi drog nevét a drogot szolgáltató növény és a növényrész nemzetközileg elfogadott latin morfológiai szakkifejezés felhasználásával állapítjuk meg. Első helyen a növény latin nevének birtokos esete (ha a nemzetségből több faj is drogot képez, a fajnév) Második helyen a növény használatos nevének tudományos neve alanyesetben A drogok nevei egyes számban használandók
34 Példák: Frangulae cortex Frangula alnus Mill. cortex Sambuci flos Sambucus nigra L. flos stb. (Hagyományosan megőrzött drognevek, melyek nem tükrözik a jelenlegi növényrendszertani besorolást: Calcatrippae flos, Liquiritiae radix, stb.) Növényi drog magyar neve: a növény legismertebb magyar nevének és a használatos növényrész magyar nevének egybeírásával képezik (bengekéreg, bodzavirág, stb.) Jelzők is szerepelhetnek a drogok nevében (származásra, gyűjtési helyre, részre, tisztításra, alakra, elkészítési módra utalhatnak) Pl. hámozott édesgyökér, csöves manna, stb. Népgyógyászati elnevezések (nincsenek szabályok, de általában utalnak a potenciális gyógyászati értékre, esetleg mérgező hatásra (fülfű, bolondító beléndek, stb.)
35 Növényi nyersanyagból előállított drogkészítmények elnevezése (Ph.Hg.VIII.) Első helyen a növény latin nevének birtokos esete, második helyen a termék latin neve alanyesetben (aetheroleum, oleum, resina) Rosmarini aetheroleum Rosmarinus officinalis L. Aetheroleum Menthae piperitae aetheroleum Mentha piperita L. Aetheroleum Lini oleum Linum usitatissimum L. Oleum
36 A drogkereskedelemben alkalmazott leggyakoribb morfológiai szakkifejezések Latin Magyar Latin Magyar amentum, -i barka herba, -ae fű, herba amylum, -i keményítő lichen, -es zuzmó anthodium, -i virágzat lignum, -i faanyag, farész bacca, -ae bogyó oleum, -i olaj Bulbus, -i hagyma pericarpium, -ii terméshéj capsula, -ae tok, termés petalum, -a szirom caput, -itis faj radix, -icis gyökér cortex, -icis kéreg resina, -ae gyanta flos, -ris virág rhizoma, -ae gyökértörzs folium, -ii levél semen, -inis mag frons, -des ágvég, lomb stigma, -ae bibe fructus, -us gyümölcs stipes, -itis toboz galbulus, -i áltermés stolo, -onis gyökérhajtás, futószár galla, -ae gubacs strobulus, -i toboz gemma, -ae rügy summitas, -atis hajtáscsúcs granum, -i magszem tuber, -ecis gumó
37 A növényi drogok csoportosítása Alfabetikus sorrendben, akár a latin, akár a magyar nevek szerint Taxonómiai sorrendben, a növényi drogot szolgáltató gyógynövény taxonómiai besorolásának megfelelően. Morfológiai csoportosításban, növényrészek szerint, pl. gyökérdrogok, levéldrogok, virágdrogok; növényi drogok termékei: olajok, illóolajok, balzsamok stb. Hatáserősség szerinti csoportosításban. A fitoterápia ismert forte = erős hatású és mite = enyhe hatású drogjai. Farmakológiai és terápiás hatásuk szerint csoportosítva, pl. emésztést elősegítő, görcsoldó, hurutoldó, epehajtó növényi drogok stb. A hatóanyag kémiai szerkezete és biogenetikai rendszere szerint csoportosítva, pl. illóolaj-, alkaloid-, flavonoid drogok
38 A Ph.Hg.VIII. korszakváltó gyógyszerkönyv: Ph.Hg.I. Ph.Hg.VII. : Ph.Hg.VIII. a gyógyszerellenőrzés nemzeti fejlődésének szakaszait tükrözi : a nemzetközi gyógyszerkönyvi együttműködést jelzi A Magyar Gyógyszerkönyv nyolcadik kiadása az Európai Gyógyszerkönyv honosítása, egyben a gyógyszerekre vonatkozó nemzeti szintű szabályozása eszköze.
39 Ph.Hg.VIII. 1-3-ban szereplő gyógynövények száma Gyógynövény vonatkozású cikkelyek száma: Ebbő Ebből: drog porí porított drog (pulvis normatus) drog II. (ad praeparationes homoeopatics) tinktú tinktúra kivonat (extractum siccum, -siccum normatum; extractum fluidum, -fluidum normatum) illó illóolaj zsí zsírosolaj (4,8 %) (7,9 %) (6,3 %) 1,9 % 3,2 % 4,8 7,9%%7,9 % 40 0 (44,5 %) (0,9 %) (1,9 %) (3,2 %) 0,9 % drog porított drog drog II. tinktúra kivonat illóolaj zsírosolaj 44,5 % ,9 % 0,9 % 1,9 % 3,2 % 4,8 % 6,3 % 44,5 % 6,3 %
40 - a gyógynövény vonatkozású cikkelyek száma jelentősen bővült - a bizonyítékokon és a tradícionális felhasználásokon alapuló fitoterápia számos fontos, az érdeklődés előterébe került gyógynövénye rendelkezik ezáltal minőségi követelmény rendszerrel - a gyógynövényekkel foglalkozó cikkelyek alapján is igaz, hogy a Ph.Hg.VIII. már nem elsősorban a hazai gyógynövény minősítés kultúráját tükrözi - ez a minőségi követelmény rendszer szolgálhatja a nemzetközi kereskedelmet, de fontos feladat a korábbi hagyományainkból átveendőnek ítélhető javaslatok következetes képviselete - gyógynövény vonatkozású FoNo-s készítmények minőségi követelményeinek biztosíthatósága
41 A növényi drog minősége meg kell feleljen a Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. Általános cikkelyeiben és az adott drog cikkelyében leírtaknak.
42 A Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. Általános cikkelyeinek előírásai növényi drogoknál A növényi drogok cikkelyeiben a Definíció azt is jelzi, hogy az egész drog, vagy annak porított formája képezi a cikkely tárgyát. Ha mindkettőre, a definíció ezt is rögzíti. Az Azonosítás címszó alatt leírtak arra szolgálnak, hogy elfogadható biztonsággal alátámasszák, hogy a termék megegyezik azzal, amit a címke feltüntet. Analitikai módszerek általános fejezeten belül Sósavban nem oldódó hamu. Idegen anyagra való vizsgálat (A növény egyéb részei; Idegen eredetű szennyezések) Sztómák, sztómaindex Növényvédőszer maradványok Mikrobiológiai vizsgálatok (Mikrobiológiai tisztasági osztály: 4)
43 Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. Cikkelyek felépítése Cikkely címe Növényi drog latin/tudományos és magyar neve Definíció Sajátságok Azonosítás Makromorfológiai vizsgálatok Mikromorfológiai vizsgálatok (Drogpor vizsgálata) Kémiai vizsgálatok/kromatográfiás vizsgálatok Vizsgálatok Kromatográfiás vizsgálatok Tisztasági vizsgálatok (Idegen anyagok; Összes hamu; Sósavban nem oldódó hamu) Tartalmi meghatározás
44 Ph.Hg.VIII. - Belladonnae folium vízfürdőn szárazra párologtatjuk. A maradékhoz 10 ml R acetont adunk és R kálium-hidroxid R alkohollal készült oldatából (30 g/l) néhány cseppet. Az elegy sötétibolya színű lesz. 01/2002:0221 BELLADONNAE FOLIUM Nadragulyalevél DEFINÍCIÓ A drog az Atropa belladonna L. szárított levele, vagy szárított levele és virágzó, ritkán terméses hajtáscsúcsa. Szárított ( C) drogra vonatkoztatott, hioszciaminban (Mr 289,4) kifejezett alkaloid-tartalma legalább 0,30%. A fő alkaloid a hioszciamin, mellette kis mennyiségben hioszcin (szkopolamin) is jelen van. D. SAJÁTSÁGOK Kromatográfia. Vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatot végzünk (2.2.27). Réteganyagként R szilikagél G-t használunk. A drog kissé émelyítő szagú. Makroszkópos és mikroszkópos sajátságait az "Azonosítás" rész A és B pontja írja le. AZONOSÍTÁS A. B. C. A levelek színe zöld-barnászöld, a felső oldalon kissé sötétebbek; gyakran gyűröttek, begöngyöltek és egymáshoz tapadtak. A levél nyeles, a levélváll nyélbe keskenyedő, és a levéllemez ép szélű. A virágzó szár lapított, mindegyik szárcsomón két, eltérő méretű levelet visel, melyek hónaljában erednek a magányos virágok, vagy esetenként termések. A virág csészelevelei forrtak, a párta harang formájú. A termés gömb alakú bogyó, színe zöldtől barnásfeketéig változhat; erősen szétálló cimpájú, maradó csésze veszi körül. A drogot elporítjuk (355). A drogpor színe sötétzöld. Mikroszkóp alatt, R klorál-hidrát oldatban vizsgálva, a következő diagnosztikai jellemzőket figyelhetjük meg benne: a levéllemez töredékeit hullámos falú bőrszöveti sejtek, ráncos kutikula, és túlnyomórészt a fonáki epidermiszben helyet foglaló sztómaapparátusok (anizocitikus és néhány anomocitikus is) jellemzik; soksejtű, egysoros, sima kutikulájú fedőszőröket, egysejtű fejjel és többsejtű, egysoros nyaki résszel, vagy többsejtű fejjel és egysejtű nyaki résszel rendelkező mirigyszőröket is láthatunk. A parenchima szövetben olyan gömbölyű sejtek találhatók, melyek kalcium-oxalát kristályhomokot tartalmaznak. A szállítóedények gyűrűsen vagy spirálisan vastagodottak. Az elporított drogot a következő elemek jellemezhetik még: a szárból származó rostok, és hálózatosan vastagodott falú szállítóedények; m átmérőjű virágporszemek, melyek három csírakapuval, három gömbölyded, barázdával és sűrűn gödörkés exinével rendelkeznek; a párta darabjai is előfordulhatnak, melyeket papillás epidermisz és számos, a korábban leírt felépítésű fedő- vagy mirigyszőr jellemez; a barnássárga magtöredékek a maghéj gödörkés és egyenetlenül vastagodott falú sejtjeit tartalmazzák. 1 g porított drogot 10 ml 0,05 M kénsavval 2 percig rázogatunk. A kivonatot megszűrjük. A szüredékhez 1 ml R tömény ammónia oldatot és 5 ml R vizet adunk, és 15 ml R éterrel összerázzuk, ügyelve arra, hogy az emulzióképződést elkerüljük. Az éteres fázist elválasztjuk, R vízmentes nátrium-szulfáttal megszárítjuk, majd megszűrjük, és porcelántálban bepároljuk. A maradékot 0,5 ml R füstölgő salétromsav hozzáadása után és A Kromatográfia vizsgálat során nyert kromatogramot értékeljük. A vizsgálati oldat kromatogramján a fő zónák helyüket, színüket, és méretüket tekintve egyezzenek meg az összehasonlító oldat azonos mennyiségével készült kromatogramon látható fő zónákkal. VIZSGÁLATOK Vizsgálati oldat. 0,6 g porított drogot (180) 15 ml 0,05 M kénsavval 15 percig rázogatunk, majd a keveréket megszűrjük. A szűrőt 0,05 M kénsavval addig mossuk, ameddig 20 ml szüredéket nem kapunk. A szüredékhez 1 ml R tömény ammónia oldatot R peroxidmentes éterrel kirázzuk. Szükség esetén a fázisokat centrifugálással különítjük el. Az egyesített éteres fázist R vízmentes nátrium-szulfáttal megszárítjuk, leszűrjük és vízfürdőn szárazra párologtatjuk. A maradékot 0,5 ml R metanolban oldjuk. Összehasonlító oldat. 50 mg R hioszciamin-szulfátot 9 ml R metanolban és 15 mg R hioszcin-hidrobromidot 10 ml R metanolban oldunk. A hioszcin-hidrobromid oldat 1,8 ml-ét a hioszciamin-szulfát oldat 8 ml-ével elegyítjük. -es sávok formájában a sávok között 1 1 cm-t -t a rétegre. A kromatogramot 3 térfogatrész R tömény ammónia oldat, 7 térfogatrész R víz és 90 térfogatrész R aceton elegyével, 10 cm fronttávolság eléréséig kifejlesztjük, majd -on 15 percig szárítjuk. A kihűlt lemezt 200 mm2ére kb. 10 ml oldatot számolva R2 kálium-[tetrajodobizmutát(iii)] oldattal bepermetezzük addig, ameddig sárga háttérben narancsvörös vagy barna zónák tűnnek elő. A vizsgálati oldat kromatogramján látható zónák helyüket és színüket tekintve egyezzenek meg az összehasonlító oldat kromatogramján található zónákkal (a hioszciamin a kromatogram alsó harmadában, a hioszcin pedig a felső harmadában látható). A vizsgálati oldat kromatogramján látható zónák mérete legalább akkora legyen, mint az azonos mennyiségű összehasonlító oldat kromatogramján a megfelelő zónák mérete. További, halvány zónák jelentkezhetnek, -ével készült kromatogram középső részén, vag -ével készült kromatogram startpontjának közelében. A lemezt R nátriumnitrit oldattal addig permetezzük, míg a réteganyag áttetszővé nem válik. A kromatogramot 15 perc elteltével értékeljük. A vizsgálati oldat és az összehasonlító oldat kromatogramján a hioszciaminnak megfelelő zóna színe barnáról vörösesbarnára változik, nem pedig szürkéskékre (atropin). Néhány halvány zóna eltűnik. Idegen anyagok (2.8.2). A száraknak legfeljebb 3 %-a lehet 5 mm-nél nagyobb átmérőjű. Összes hamu (2.4.16): legfeljebb 16,0 %. Sósavban nem oldódó hamu (2.8.1): legfeljebb 4,0 %. TARTALMI MEGHATÁROZÁS Kb. 50 g, tökéletesen elporított drogot (180) használunk a szárítási veszteség és az összes alkaloid-tartalom meghatározásához. a) A szárítási veszteség meghatározásához (2.2.32) 2,000 g -on szárítunk. b) 10,00 g porított drogot 5 ml R ammónia oldat, 10 ml R alkohol és 30 ml R peroxidmentes éter elegyével megnedvesítünk, és alaposan összekeverünk. A keveréket szükség esetén a kivonó folyadékelegy segítségével alkalmas perkolátorba visszük át. A keveréket 4 órán keresztül hagyjuk ázni, majd 1 térfogatrész R kloroform és 3 térfogatrész R peroxidmentes éter elegyével az alkaloidok teljes kivonásáig perkoláljuk. A perkolátorból távozó folyadék néhány ml-ét szárazra párologtatjuk. A maradékot 0,25 M kénsavban oldjuk és R kálium-[tetrajodo-merkurát(ii)] oldattal igazoljuk az oldat alkaloidmentességét. A perkolátumot, vízfürdőn desztillálva, kb. 50 ml-re töményítjük. Ezt a mennyiséget R peroxidmentes éterrel választótölcsérbe öblítjük át. A perkolátumhoz legalább 2,1-szeres térfogatú R peroxidmentes étert adunk, hogy az így kapott elegy sűrűsége jelentősen kisebb legyen a vízénél. Az elegyet legalább háromszor, egyenként 20 ml 0,25 M kénsavval összerázzuk, a fázisokat szükség esetén centrifugálással elválasztjuk, és a savas fázisokat egy második választótölcsérbe visszük át. Az egyesített savas fázist R ammónia oldat R kloroformmal összerázzuk. Az egyesített kloroformos fázist 4 g R vízmentes nátrium-szulfátot hozzáadva időnként rázogatva 30 percig állni hagyjuk, majd a kloroform leöntése után a nátriumr kloroformmal átmossuk. A mosófolyadékkal egyesített kivonatot vízfürdőn szárazra párologtatjuk, majd a maradékot szárítószekrényben on 15 percig szárítjuk. A maradékot néhány ml R kloroformban oldjuk, 20,0 ml 0,01 M kénsav mérőoldatot adunk hozzá, majd az elegyből a kloroformot vízfürdőn elpárologtatjuk. A savfelesleget, R metilvörös indikátorkeverék oldatot alkalmazva indikátorként, 0,02 M nátriumhidroxid mérőoldattal titráljuk. Az összes alkaloid tartalmat (%) hioszciaminban adjuk meg, és a következő egyenlet segítségével számoljuk ki: 57,88 (20 n), (100 d) m ahol d = a szárítási veszteség, százalékban, n = a 0,02 M nátrium-hidroxid mérőoldat-fogyás, ml-ben, m = a vizsgálandó anyag tömege, grammban. ELTARTÁS Fénytől védve.
45 Ph.Hg.VIII. - Lavandulae aetherolium 01/2005:1338 javított LAVANDULAE AETHEROLEUM Levendulaolaj DEFINÍCIÓ A lemez teteje Néhány ibolyásvörös vagy zöldesbarna zóna Linalil-acetát: ibolyaszínű Ibolyaszínű barna színű zóna (linalil-acetát) barna színű zóna Ibolyásvörös zóna A Lavandula angustifolia Miller (Lavandula officinalis Chaix) virágzó ágvégződéseiből vízgőzdesztillációval előállított illóolaj. SAJÁTSÁGOK Küllem: színtelen vagy halványsárga, tiszta folyadék; szaga jellegzetes. Esetleg egy halvány ibolyásbarna zóna (cineol) Linalool (ibolyaszínű barna színű zóna) Ibolyaszínű barnaszínű zóna (linalool) AZONOSÍTÁS Oszlop: anyaga: kvarcüveg, méretei: l= 60 m, Ø = 0,25 mm, állófázis: R makrogol (filmvastagság 0,25 µm). Vivőgáz: R kromatográfiás célra szánt hélium. Áramlási sebesség: 1,5 ml/perc. Néhány nem elkülönülő zóna Második azonosítás: A. A. Összehasonlító oldat Vizsgálati oldat. A vizsgálandó anyag 20 µl-ét 1 ml R toluolban oldjuk. Lemez: R VRK szilikagél lemez. Kifejlesztőszer: R etil-acetát R toluol (5+95 V/V). Felvitel: 10 ~l, sávok formájában Vizsgálati oldat Injektor 220 Detektor 220 Elúciós sorrend: az a) összehasonlító oldat készítésénél megadott sorrend. Regisztráljuk az anyagok retenciós idejét. VIZSGÁLATOK A Kromatográfiás profil vizsgálat során kapott kromatogramokat értékeljük. A vizsgálati oldat kromatogramján megjelenő jellegzetes csúcsok retenciós idejüket tekintve egyezzenek meg az a) összehasonlító oldat kromatogramján megjelenő csúcsokkal. Idő (perc) Oszlop Detektor 230 Injektálás: Az egyedi határértékhez kötött (S)-enantiomerek százalékos tartalmát a következő kifejezés segítségével számítjuk ki: 100xAs/(As+Ar) ahol AS = az (S) enantiomernek megfelelő csúcs területe, AR = az (R) enantiomernek megfelelő csúcs területe. Követelmények: cineol: legfeljebb 2,5%, Törésmutató (2.2.6):1,455 1, oktanon:0,1% 2,5%, Szárítás: levegőn. Optikai forgatóképesség (2.2.7): 12,5 és 7,0 között. kámfor: legfeljebb 1,2%, ELTARTÁS linalool:20,0 45,0%, linalil-acetát: 25,0 46,0%, terpinen-4-ol: 0,1 6,0%, Kromatográfiás profil. Gázkromatográfia (2.2.28): a normalizációs eljárást alkalmazzuk. lavandulil-acetát: legalább 0,2%, lavandulol: legalább 0,1%, Vizsgálati oldat. A vizsgálandó anyag. Összehasonlító oldat (b). 5 mg R 3-oktanont R hexánnal 10 ml-re oldunk. -terpineol: legfeljebb 2,0%. elhanyagolási határ: a b) összehasonlító oldat kromatogramján látható csúcs területe (0,05%). Királis tisztaság. Gázkromatográfia (2.2.28). Vizsgálati oldat. 0,02 g vizsgálandó anyagot R pentánnal 10 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat. 10 µl R linaloolt, 10 µl R linalilacetátot és 5 mg R borneolt R pentánnal 10 ml-re oldunk.. Rendszeralkalmasság: összehasonlító oldat: csúcsfelbontás: legalább 5,5, az (R)-linalool (1. csúcs) és az (S)-linalool (2. csúcs) között legalább 2,9, az (S)-linalool és a borneol (3. csúcs) között és legalább 2,7, az (R)-linalilacetát (4. csúcs) és az (S)-linalil-acetát (5. csúcs) között. limonén: legfeljebb 1,0%, Összehasonlító oldat (a). 0,1 g R limonént, 0,2 g R cineolt, 0,2 g R 3-oktanont, 0,05 g R kámfort, 0,4 g R linaloolt, 0,6 g R linalil-acetátot, 0,2 g R terpinen-4-olt, 0,1 g R lavandulilacetátot, 0,2 g R lavandulolt és 0,2 g R α terpineolt 5 ml R hexánban oldunk Relatív sűrűség (2.2.5): 0,878 0,892. Savszám (2.5.1): legfeljebb 1,0. A vizsgálandó anyag 5,0 g jának az előírt oldószerelegy 50 ml-ével készült oldatát vizsgáljuk. 50 Injektor Kifejlesztés: kétszer egymás után, közben 5 perc várakozással; 10 cm-es fronttávolság eléréséig. Előhívás: R ánizsaldehid oldattal történő bepermetezés után a lemezt 5 10 percig C-on melegítjük. A kromatogramokat nappali fényben haladéktalanul értékeljük. Az összehasonlító oldat és a vizsgálati oldat kromatogramján megjelenő zónák sorrendje a következő ábrán látható. A vizsgálati oldat kromatogramján a linalil-acetát zónája felett, egészen az oldószerfrontig, más, ibolyásvörös vagy zöldesbarna zónák is megjelennek. Hőmérséklet ( C) 0 65 Detektálás: lángionizációs detektorral. Detektálás: lángionizációs detektorral. Rendszeralkalmasság: a) összehasonlító oldat: csúcsfelbontás: legalább 1,4, a terpinen-4-ol és a lavandulil-acetát között. Az a) összehasonlító oldat kromatogramjából megállapított retenciós idők felhasználásával a vizsgálati oldat kromatogramján azonosítjuk az a) összehasonlító oldat komponenseit. Meghatározzuk az azonosított komponensek százalékos mennyiségét. A százalékos határértékek: B. Hőmérséklet: 70 Injektálás: 0,2 µl. Vékonyréteg-kromatográfia (2.2.27). Összehasonlító oldat.10 ~l R linaloolt és 10 ~l R linalilacetátot 1 ml R toluolban oldunk. Hőmérséklet ( C) Halvány barnászöld zóna Első azonosítás: B. Mintaáram-elosztási arány: 1:30. Hőmérséklet: Oszlop Vivőgáz: R kromatográfiás célra szánt hélium. Áramlási sebesség: 1,3 ml/perc. Mintaáram-elosztási arány: 1:100. Idő (perc) Oszlop: anyaga: kvarcüveg, méretei: l = 25 m, Ø = 0,25 mm, állófázis: R királis kromatográfiás célra szánt, -ciklodextrin (S)-linalool: legfeljebb 12%, (S)-linalil-acetát: legfeljebb 1%. Színültig töltött, légmentesen záró tartályban, fénytől védve, 25 C-ot meg nem haladó hőmérsékleten.
46 Gyógynövényteák (Plantae ptisanum) A gyógynövényteák kizárólag egy vagy több növényi drogból álló gyógyszerkészítmények, amelyekből főzéssel, forrázással vagy áztatással frissen fogyasztható vizes oldatok készíthetők. Drog összetevőit botanikai módszerrel kell azonosítani Mikrobiológiai tisztaságukra vonatkozó ajánlásuk figyelembe veszi az előírt elkészítési módot (forró víz, vagy nem forró víz használata).
47 Növényi drogok hatóanyaga/hatóanyag együttese - több, hasonló kémiai szerkezetű vegyület - több, de különböző kémiai szerkezetű vegyület Kísérő anyagok További anyagok Természetes anyagok csoportosítása - univerzális anyagcsere termékei ( primer anyagcseretermékek?) - speciális anyagcsere folyamatok termékei ( szekunder anyagcseretermékek?)
48 Speciális növényi anyagok funkciói a növényvilágban - növekedésszabályozó hatás - védekezési funkciók segítése (fitoalexinek) fajspecifikus védőhatás - táplálkozás gátlók (antifeddánsok) - repellensek - rovarölők ( cid ) - kártevők ellenségeit csalogatók (szignál vegyületek) - allelopátiás hatásúak - atraktánsok - tartaléktápanyagok
49 Általános biogenetikai rendszer Elsőként Vágújfalvi Dezső (1990) Az anyagcsere fő útjainak egységes vázlatba foglalása Az univerzális anyagcsere-utakhoz kapcsolódóan a speciális anyagcsere fő útjainak kijelölése Ennek megfelelően alakíthatók ki a növényi anyagok főbb csoportjai Biogenetikai rendszer: Szacharidok Fenoloidok Poliketidek Terpenoidok Azotoidok
50 A speciális anyagcsere fő útjainak vázlata [Vágujfalvi, 1990]
51 Anyagrendszertani vázlat: Az anyagcseretaxonok az azonos úton képződő anyagokat, az egyre kisebb egységek az egyre jobban specializálódott anyagcsereutak termékeit foglalják magukba. Pl.: Anyagtörzs (phylum) azotoidok Anyagosztály (classis) alkaloidok Anyagrend (ordo) tirozin eredetű alkaloidok Anyagcsalád (familia) benzilizokinolinok Anyagnemzetség (genus) morfinánok Anyagfaj (species) morfin
52 A hatóanyagok rendszerezése Hatóanyagosztály Prekurzor Hatóanyagrend 1. SZACHARIDOK Calvin ciklus termé termékei Monoszacharidok Cukorszá Cukorszármazé rmazékok DiDi- és oligoszacharidok Poliszacharidok 2. FENOLOIDOK Sikimisavú Sikimisavút termé termékei Fenolglikozidok Ligná Lignánok Kumarinok Flavonoidok 3. POLIKETIDEK Zsí Zsírsavciklus termé termékei Zsí Zsírsavak, zsí zsírok Tetraciklusos antibiotikumok 4. TERPENOIDOK Mevalonsav, izopré izoprén MonoMono-, didi-, szeszkviterpé szeszkviterpének Triterpé Triterpének, szteroidok Karotinoidok Politerpé Politerpének 5. AZOTOIDOK aminosavak Alkaloidok Ciá Ciánglikozidok Mustá Mustárglikozidok
53 Szakirodalom, folyóiratok: Tankönyv: Szőke É. (szerk.): Farmakognózia-Fitokémia. Gyógynövények alkalmazása. E-könyv, 999 MB, Semmelweis Kiadó, Budapest, Szőke É., Kéry Á., Lemberkovics É. (szerk.): Növényi drogok farmakobotanikai és fitokémiai vizsgálata. Farmakognóziai +CD melléklet. Semmelweis Kiadó, Budapest, Gyógynövény monográfiák: ESCOP (European Scientific Cooperative on Phytotherapy) WHO (World Health Organisation) EMEA (European Medicines Agency) HMPC (Committee on Herbal Medicinal Products) Pozitív és negatív gyógynövény listák (nemzetközi, hazai) E-Komission Folyóiratok: Phytochemistry Journal of Ethnopharmacology Phytochemical Analysis Planta Medica Phytomedicine Fitoterápia
54 kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Kérdezze meg gyógyszerészét a gyógynövény alapú készítményekről is!
55 Köszönöm a figyelmet