Épületek csatornázása1. Épületgépészeti rendszerek február 20.

Átírás

1 Épületek csatornázása1 Épületgépészeti rendszerek február 20. 1

2 Tartalom: alapfogalmak műtárgyak és csőanyagok 2

3 A csatorna közmű felépítése 3

4 A csatornázás rendszere és kialakítása Csatornázási rendszerek fogalmai Egyesített rendszerű: a szenny- és csapadékvizet egyetlen, közös hálózat gyűjti és vezeti el. Elválasztott rendszerű: a szennyvíz és a csapadékvíz gyűjtésére és szállítására külön-külön önálló, egymással kapcsolatban nem lévő hálózat épül. Vegyes rendszerű: a településen összekapcsoltan egyesített és elválasztott rendszerű hálózatok üzemelnek. Javított vegyes rendszerű: ha a különálló szenny- és csapadékvíz hálózatokat úgy kapcsolják össze, hogy a csapadékvíz elvezető rendszerből a lefolyás kezdeti, legszennyezettebb hányada a szennyvízcsatorna-hálózatba jut. 4

5 A csatornahálózat üzemének fogalmai Gravitációs üzemű: a kibocsátók szennyvizét fogadó mellékgyűjtőkben az áramlás hajtóereje a gravitációs erőtérbeli potenciálkülönbség, és a szennyvíz normális terhelés esetén szabad felszínnel áramlik. Nyomás alatti üzemű: az áramlás hajtóerejét a becsatlakozó szennyvíz beemelők szivattyúinak nyomása adja. (Kisnyomású a hálózat, ha a mértékadó nyomás 1-1,2 bar. Nagynyomású a hálózat, ha a legnagyobb nyomás elérheti az 5 bar értéket.) Vákuum alatti üzemű: a szennyvíz gyűjtését és szállítását a csőrendszerben létrehozott vákuum, illetve a külső tér és a hálózati nyomás különbsége teszi lehetővé. Vegyes üzemű: ha a különböző üzemű csatornahálózatok közül legalább kétfélét kapcsolnak össze. 5

6 Az épületen kívüli csatornahálózat elrendezése 1 Egyesített szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna 6

7 Az épületen kívüli csatornahálózat elrendezése 2 Szétválasztott szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna 7

8 A külső vízelvezető közmű elrendezése és elnevezései egyesített szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna esetén 8

9 A tisztító-, ellenőrző és lejáróaknák kialakítása Az aknák rendeltetése, hogy a csatornába való lejutást, a csatornahálózat ellenőrzését, tisztítását és karbantartását, egyes esetekben szellőzését is lehetővé tegyék. Tisztító- és ellenőrző aknákat kell építeni a csatornák irány-, szelvényés lejtésváltozásánál, valamint a csatornák összetorkollásánál, elágazásánál és végpontjainál. Két csatorna csatlakozásánál, a hidraulikai szempontból helyes vízelvezetés érdekében, az azonos folyásirányba mutató tengelyek által bezár szög hegyes szög legyen. 9

10 Az aknák egymástól való távolsága Az aknák egymástól való legnagyobb távolságát az üzemeltető rendelkezésére álló tisztító és ellenőrző berendezések határozzák meg. Kisméretű csövekből készülő csatornáknál az aknák ajánlott távolsága: 10

11 A beton aknák részei, méretei 80 cm vagy ennél kisebb belméretű, előre gyártott csövekből épített csatornáknál az aknák részei: aknakamra, alsó szűkítő, leszállórész, felső szűkítő, fedlapkeret, fedlap. 11

12 A műanyag aknák kialakítása A műanyag csatornarendszerek tisztító aknái kisebb belmérettel is kiképezhetők, ha ez a gépi tisztítást lehetővé teszi. 12

13 13

14 Bukóaknák Bukók, illetőleg bukóaknák építésére akkor van szükség, ha az elvezető csatorna folyási fenékszintje az aknához érkező csatorna fenékszintjénél legalább 20 cm-rel mélyebben van. Kisebb szintkülönbség esetén az akna fenékrészét surrantószerűen kell kiképezni. A bukóaknát úgy kell kialakítani, hogy az aknához csatlakozó csatornák könnyen hozzáférhetők, ellenőrizhetők és tisztíthatók legyenek. A bukóaknáknak a tisztító és ellenőrző aknák szerepét is be kell tölteni. 0,75 m bukómagasságig, 0,27 m 3 /s legnagyobb vízhozamig, 50 cm csatorna belméretig az akna szabad bukással alakítható ki. 0,75 m- nél nagyobb bukómagasság esetén, 0,27 m 3 /s legnagyobb vízhozamig, 50 cm csatorna belméretig ejtőcsöves, egyébként előkamrás surrantós bukóaknákat kell építeni. 14

15 Műanyag bukóakna 15

16 Csatornacsövek Betoncsövek Kör szelvényű tokos betoncső 16

17 Kör szelvényű talpas betoncső 17

18 Tojásszelvényű talpas betoncső 18

19 Műanyagcsövek Például: tokos PVC cső Például: AWADUKT PVC csatornacső Átmérő DN 100-tól DN 500-ig Gyártási hossz: 0,5 (DN ), 1 m, 2 m, 5 m Maximális szennyvízhőmérséklet huzamos ideig 60 C (DN 110 DN 200) 40 C (DN 250 DN 500) rövid ideig: 60 C Folyási sebesség: 6 m/s Fektetési mélység: 1 m 5 m 19

20 Például: REHAU RAUVIA műanyag cső Alapanyag: PE-HD, kívül fekete, belül sima fehér csőfal Átmérők: DN ID Gyártási hossz: 6 m és 12 m Nyomásállóság 0,5 bar az EN 1277 szerint. (Forrás: 20

21 A csatornahálózat kialakítására vonatkozó szabványok Ágazati szabvány: MSZ :1991 visszavonva! 21

22 A csatornahálózat kialakítására vonatkozó szabványok Harmonizált magyar nemzeti szabványok: Hivatkozási szám MSZ EN :2001 Angol nyelvű! MSZ EN :2001 Angol nyelvű! MSZ EN :2001 Angol nyelvű! MSZ EN :2001 Angol nyelvű! MSZ EN :2001 Angol nyelvű! Szabványcím Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 1. rész: Általános és teljesítményi követelmények Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 2. rész: Szennyvízcsővezeték, kialakítás és számítás Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 3. rész: Csapadékvíz-elvezetés, kialakítás és számítás Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 4. rész: Szennyvízátemelő berendezések. Kialakítás és számítás Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 5. rész: Kivitelezés és vizsgálat, üzemeltetési, karbantartási és használati utasítások 22

23 A házi bekötőcsatornák kialakítása 1 A házi bekötőcsatornák legalább 10 -es (KG PVC esetében 3 -es) és legfeljebb 150 -es egyenletes lejtésűek, vízzáróak legyenek. A közcsatornába bekötés: előre elhelyezett bekötő idomdarabbal, tisztító, illetőleg ellenőrző aknával alakítható ki. A bekötőcsatorna telekhatáron belüli részére, a telekhatártól mért 1 m-re tisztítóaknát (belméret 1,0 m átmérőjű kör vagy 60x100 cm négyszög alaprajz), zártsorú beépítés esetén a falakon belül tisztító idomot kell létesíteni. A tisztítóakna DN 200-as méretben KG PVC idomokból is megépíthető, ha a bekötővezeték és a közcsatorna is KG PVC-ből épült. Országos Vízügyi Hivatal műszaki irányelvei 23

24 A házi bekötőcsatornák kialakítása 2 A külső, földbe fektetett alapcsatorna-vezeték részére tisztító aknát kell építeni az MSZ szerint ajánlott távolságokban, az iránytöréseknél, a csatlakozásoknál és azokat megfelelő szilárdságú, leemelhető fedlappal kell ellátni. Földbe helyezett belső alapcsatorna - külön előírás hiányában - legalább 0,3 m földtakarással, a külső alapcsatorna legalább 0,8 m földtakarással és az épülettől legalább 1,50 m távolságra épüljön. A bekötő csatorna vonalvezetését úgy kell tervezni, hogy a közcsatorna tengelyére merőlegesen, függőleges és vízszintes iránytörés nélkül hagyja el a telekhatárt. A telekhatáron belül, attól 1,0 m távolságra tisztítóaknát kell létesíteni. A telekhatári tisztítóakna belső mérete 1,0 m vagy 0,6 m x 1,0 m. A telekhatárra épült épületeknél a tisztítóakna helyett tisztítóidomot kell elhelyezni. A bekötővezeték legkisebb belső átmérője 150 mm lehet. MSZ :

25 A házi bekötőcsatornák kialakítása 3 A bekötőcsatorna lejtése 150 -nél nagyobb nem lehet. Nagyobb szintkülönbség esetén a csatlakozást bukóaknával, ejtőcsöves aknával vagy ejtőcsöves bukóaknával kell megoldani úgy, hogy a bukás lehetőleg ne haladja meg a 0,75 m-t. Bekötő csatornát az épület határoló falától legalább 1,50 m tengelytávolságra kell vezetni. Az építménybe való becsatlakozásnál a víz- és szennyvízvezeték között - védőcső hiányában legalább 1 m távolság legyen, védőcső esetén a távolság 0,5 m-ig csökkenthető. A szenny- és csapadékvíz bekötővezetéke a gáz bekötővezetéktől legalább 1 m-re legyen. MSZ :

26 Az épületen belüli csatorna vezeték-hálózat kialakításának előírásai 26

27 A belső csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ :1991 szerint (kivonat) A belső csatornahálózatot általában rejtetten (falhoronyban, padlóban, védőcsatornában, szerelőaknában) kell vezetni. Korrózió-, zaj- és hővédelméről gondoskodni kell. Ahol közegészségügyileg és esztétikailag nem kifogásolható, ott a falhoz rögzítve vagy függesztve, szabadon is szerelhető. Csatornavezetéket nem szabad vezetni: kémények, szellőzők falában, kürtőjében, továbbá zajszigetelés nélküli ejtővezetéket lakószobák falában és annak mentén, illetőleg hő- és hangszigetelés nélküli építmények határoló falában, beleértve a tűzfalat is; huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és ezek födémében, padozatában, továbbá az önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei közötti elválasztó- és határfalában. A csatornavezetéket olyan lejtéssel kell kialakítani, hogy az a hálózat öntisztítását lehetővé tegye. Épületen belül a lejtés mértéke % között legyen. 27

28 A belső csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ :1991 szerint (kivonat) A csatornahálózatokat az ejtőcsöveken keresztül szellőztetni kell. A szellőztetővezeték mérete egyezzék meg az ejtővezeték méretével, legfeljebb egy mérettel szűkíthető. A legkisebb, még alkalmazható átmérő 50 mm. A csatornaszellőztető vezetéket az épület tetősíkja fölé legalább 0,5 m magasságig meg kell hosszabbítani, és esővédővel kell ellátni. A szellőzőcsövek kitorkollása huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakától, erkélytől, terasztól légvonalban legalább 4 m-re legyen. Tetőteraszokon a szellőzőcsöveket a terasz szintje fölé legalább 2,5 m-re kell felvezetni. A belső csatornavezetékben tisztítóidomokat kell elhelyezni az ejtőcsövek alsó részén, az alapcsatorna és bekötőcsatorna csatlakozási helyén, elágazásoknál, 45 -nál nagyobb irányváltozási helyeken és a hosszú, egyenes szakaszokon. A beépített tisztítóidomok nyílása légmentesen zárható legyen. 28

29 A belső csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ :1991 szerint (kivonat) Minden olyan helyiségben, ahol benzin- vagy olajtartalmú szennyvizek keletkeznek, olaj- vagy benzinfogót kell a csatornahálózatba iktatni az ingatlanon belül a közcsatornába való bevezetés előtt. Gépjárműtárolóban, ha van padlóösszefolyó, az csak homok-, benzinés olajfogóval ellátott lehet. Minden olyan helyen, ahol a szennyvízben a csatorna üzemére és állagára káros mennyiségű zsiradék van, központi vagy helyi zsírfogót kell létesíteni. 29

30 A víznyelők csoportosítása Pontszerű vízelvezetés 30

31 A víznyelők csoportosítása Vonalmenti vízelvezetés Elegendő kétirányú lejtést kialakítani 31

32 Az ejtővezeték kiszellőztetésének megoldási módjai az MSZ EN szerint 1 32

33 Az ejtővezeték kiszellőztetésének meg-oldási módjai az MSZ EN szerint 2 33

34 Az épületen belüli csatornahálózat jellemző anyagai Műanyag csövek PVC polivinil-klorid PE polietilén PP polipropilén ÜPE üvegszál erősítésű poliészter Öntöttvas csövek Kőagyag csövek 34

35 Műanyag csövek Néhány jellemző tulajdonságuk kis sűrűségük miatt tömegük kicsi (PVC: 1,4 g/cm 3, PE, PP ~ 0,9 g/cm 3 ), vegyi anyagokkal szemben jó ellenálló képesség, korrózióálló képesség, jó kopásálló képesség, nagyfokú rugalmasság, hőre lágyulók, a hőmérséklet csökkenésével ridegednek. Pl. a PVC max. 60 C-ig használható, +5 C alatt ridegedni kezd, hőtágulásuk a fémek hőtágulásának a többszöröse, az ultraibolya sugárzás a műanyag cső anyagszerkezetét megtámadja, a műanyagok éghetőek. A PVC önkioltó tulajdonságú, de 200 C felett bomlásnak indul, elszenesedik és sósavgáz keletkezik. A PE és a PP meggyújtható, lánggal ég és az olvadási hőmérsékletét elérve égve lecsepeg. Égésekor széndioxid és víz keletkezik, egészségre káros vagy korrozív anyag viszont nem. 35

36 Tokos műanyag cső Szendvics-szerkezetű csövek Pl. Wavihol cső 36

37 PE csövek Pl. Geberit csatornacső Elektrofitting 37

38 Jellemző méretek Pl. Wavin KG csövek 38

39 Jellemző méretek Pl. REHAU RAUPIANO csövek 39

40 A műanyag csövek megfogása Akusztikai szempontok: test- és léghangszigetelés Zajcsillapítás nélkül Zajcsillapítással 40

41 Támasztó- és rögzítőbilincs hangszigetelő betéttel és gyorszárral, menetes szárral 41

42 Öntöttvas csövek Anyaguk Vékonyfalú, centrifugálöntésű, hőkezelt lemezgrafitos öntvény, amely finomszemcsés szerkezetű. 42

43 Néhány jellemző tulajdonságuk igen jó mechanikai tulajdonságok, korrózióra kevésbé hajlamosak, semleges szennyvizeknek (gőz) 120 C-ig tartósan ellenállnak, jó zajcsillapítók, nem éghetők, hőtágulásuk közel azonos a betonéval, tömörségi próba után bebetonozhatóak, környezetkímélők, 100%-ban újrahasznosíthatóak, egészségre káros anyagot nem tartalmaznak, 95%-ban újrahasznosított anyagból készülnek, epoxigyanta belső bevonat, amely a vegyszeres folyadékok többségének ellenáll, hidraulikai tulajdonsága kiváló, kopásálló 43

44 A különböző anyagok hőtágulása: 44

45 Rétegszerkezet (SML-cső) 45

46 Az öntöttvas csövek kötése 46