Az állami magyar vadászvizsga Vadászképző Kft. által kidolgozott szóbeli tételsora

Átírás

1 Az állami magyar vadászvizsga Vadászképző Kft. által kidolgozott szóbeli tételsora A tételeket kidolgozta, anyagát összeállította: Dr. Szendrei László PhD egyetemi adjunktus

2 1. tétel 1/1 Mi a különbség az agancs és a szarv között? Ismertesse a gímszarvas éves agancshullatását? Az agancs fajtól függően kisebb vagy nagyobb, rendszerint elágazódó, páros csontos képződmény, amely a szarvasfélék hímjeinek (bak, bika) fejét díszíti (nemi kétalakúság). [1] A nőstényeknek (suta, tehén) nincs agancsuk, de ritkán nekik is nőhet jobbára csökevényes agancsuk. Az agancs és a szarv közötti fontos különbség, hogy az agancsot a szarvasfélék hímjei minden évben a levetést követően újra növesztik. Az új agancs növekedése az előző agancs levetését követően megindul A szarv vagy tülök egy szaruképződmény, a kérődző emlősök egyik csoportjának, a tülkösszarvúaknak(bovidae) fején előforduló nyújtvány. Fejlődését tekintve a szarv a kültakaró módosult képlete, hámeredetű módosult bőrképlet. Csontos alapja a homlokcsont szarvnyúlványa, amit szarvcsapnak is neveznek. A szarvnyúlványt nyálkahártya és kívülről elszarusodott anyagú szaruhüvely borítja. A szaruhüvely a fejbőr bő vérellátású kötőszövetéből képződik, amit generatív gyűrűnek neveznek. A szarv az egyed élete során folyamatosan növekszik (átmérője a szarv tövénél és a szarv hossza). A szarv nem ágazik el, de csavarodhat. Az épülő agancsot háncs (barka) borítja, ami tulajdonképpen erekkel és idegekkel gazdagon ellátott bőr. Egy idő után a barka megkeményedik, és a csontépítés befejeztével a barka elhal. Hogy agancsát a barkától megtisztítsa, a bika fákhoz, bokrokhoz verdesi agancsverés. Az éves agancsciklus a korral függ össze. Az első agancs - amit a gím bikaborjú 8-9 hónaposan kezd el növeszteni - január-februárban indul fejlődésnek és szeptember-októberben lesz kész a csap, ami májusban hullik le. Az öreg bika februári agancshullatása után júliusra építi fel új agancsát. Így a korosztályok között szabályos időeltolódás figyelhető meg. 1/2 Ismertesse a tőkésréce költésbiológiáját, hazai helyzetét? Sorolja fel a vadászható vízivad fajokat? A tőkés récék a fészkelő helyükre, már párban érkeznek, és március első felében kezdenek hozzá a fészkeléshez. Évente egyszer költ, sarjúfészkelése lehetséges. A fészekalj 7-11 tojásból álnak, a kotlás időtartalma 28 nap. A fiókák fészekhagyóak. A fiókák 7-8 hetesen válnak röpképessé. Hazánkban a leggyakrabban előforduló úszóréce fajunk. Vadászati idénye Aug. 15.-Jan. 31. és kb ezer pár költ hazánkban. Vadászható lúdfajok: vetési lúd, nagylilik és nyári lúd, és a két igen ritka lúd faj: a kanadai lúd és a nílusi lúd. 1/3 Mi a kotorékozás? Ismertesse a ragadozó gyérítés lehetséges eszközeit? A kotorékozás, mint a neve is mutatja, földalatti üregben, járatban, kotorékban lakó vadfaj vadászati módja. Jogszabályok szerint vadászható kotoréklakó faj a borz és a róka, esetleg Oldal 2 / 111

3 aranysakál és nyestkutya vagy elvadult házimacska (esetleg vadmacska!) is előfordulhat a kotorékban. Ragadozó gyérítést pl. csapdázással, illetve vadászattal végezhetünk. A taposásra oldó ölő csapóvas használata tilos! Új rendszerű szelektív ölő csapda a hattyúnyak csapda, és a testszorító. Lehetséges még a műkotorék építése a kotoréklakók befogására. A róka egyéni vadászati módja a hívás leshelyről nyúlsírással vagy egércincogással. 1/4 Ki kaphat állami vadászjegyet, hol és meddig kell kiváltani, mi történik ha valaki nem váltja ki? Első vadászjegy váltása esetén állami vadászvizsga bizonyítvány és személyi igazolvány bemutatása szükséges! A meglévő vadászjegy érvényesítéséhez már elegendő a vadászjegy bemutatása. A vadászjegyet minden évben érvényesíteni kell, amelyet az állandó lakcím szerinti megyei vadászkamaránál lehet megtenni. Az érvényesítés minden év első januári munkanapján kezdődik. A lőfegyverekről szóló hatályos jogszabályok a vadászlőfegyver tartásának előfeltételeként írják elő az érvényes vadászjegy meglétét. A vadászjegy egész évben folyamatosan kiváltható, ill. érvényesíthető, de mindenkinek tudnia kell, hogy vadászni csak érvényes vadászjegy birtokában lehet. Annak hiányában mindennemű vadászati tevékenység szabálysértési vagy büntetőjogi következményekkel jár. Az Országos Rendőr-főkapitányság értesítése alapján, amennyiben a rendőrségi ellenőrzések során a vadász érvényes vadászjeggyel nem rendelkezik, lőfegyvertartási engedélyét be fogják vonni, annak minden következményével. 1/5 Csoportosítsa a vadászlőfegyvereket puskacső száma szerint, mondjon rá példákat? Ismertesse a fegyver átadásának és átengedésének szabályait! Van egycsövű sörétes és egycsövű golyós fegyver, sörétes dupla, sörétes bock, vegyes csövű bock, duplagolyós és golyós bock. A három csövű fegyvert drillingnek hívják, amely többnyire sörétes és golyós csövekkel is rendelkezik. Ritka, de létezik négycsövű vadászfegyver is amit vierlingnek hívunk. Fegyverátadás: két fegyvertartási engedéllyel /pl. golyós-golyós, vagy sörétes-sörétes és vadászjeggyel rendelkező vadász között történik meghatározott időtartamra. Az átadás-átvétel a vadászkamara honlapján is szereplő nyomtatvány kitöltésével lehetséges, ami két-két példányban történik a személyi és a fegyver részletes adatainak felsorolásával. Oldal 3 / 111

4 Fegyverátengedés: pld. a lesen a mellette ülő kísérő átengedi a golyós fegyverét a fegyvertartási engedéllyel rendelkező vendégnek. Így a fegyver továbbra is az ő felügyelete alatt marad. A les után visszakapja a kísérő a fegyvert. Oldal 4 / 111

5 2. tétel 2/1 Milyen korcsoportokat lehet a gímszarvasbikák között elkülöníteni? Ismertesse a gímszavas agancs részeit? Mit jelent a páratlan 16-os kifejezés? Bika Borjú: az első agancs 16 hónapos korára fejlődik ki, ezt nevezzük csaposnak Fiatal bika- 6éves koráig Középkorú: 6-9 éves koráig Golyóra érett bika :10-12 év Idős bika: 12 év vagy annál idősebb. (túl van a kulmináción) A több ággal rendelkező száron 8, a másik száron ennél kevesebb van! Oldal 5 / 111

6 2/2 Ismertesse a lőtt nagyvad kezelésének szabályait! Két csoportja osztjuk, apróvad és nagyvad. Nagyvad: A birtokbavétel után, elsődleges szempont az állat-egészségügyi és higiéniai szempontok. A krotália elhelyezése után, első lépés a zsigerelés, ezt az elejtés után a leghamarabb el kell végezni. Itt meg kell még említeni a lékelést, ami nem helyettesíti a zsigerelést, de ki tudjuk tolni vele a zsigerelés idejét (az állat hasfalán arasznyi lyukat vágunk, hogy ott a belek ki tudjanak türemkedni, majd lyukat szúrunk a bendőre). Meg kell utána állapítani szemrevételezéssel, hogy látunk e valami rendelennességet, betegségre utalandó jelet. A vadtestet minden esetben be kell mutatni képesített vadhúsvizsgálónak. A vadbegyűjtő helyeken a vaddisznó kivételével, fej és lábak nélkül kell a vadat leadni, a mellkasi belső szervekkel, és a májjal, vesével és a léppel. A vadat szállításkor árnyékos helyen kell tartani, nyitott állapotban, hogyne fülledjen be.(mintavétel a zsigerekből) Apróvad: Első lépés itt is a zsigerelés, de itt lehetőség van az apróvad szállítására, zsigerelés nélkül is. A betegségek megállapítása külső szemrevételezéssel történik, csak betegség esetén kell bevizsgáltatni a húst, belső szervekkel együtt! A mezeinyulat megvizeltetjük. 2/3 Ismertesse a hazánkban leggyakrabban előforduló varjúféléket, vadgazdálkodási és természetvédelmi vonatkozásaikat! Vadászati szempontból megkülönböztetjük a varjúfélék közül a vadászható és a védett fajokat. Vadászható a dolmányos varjú (júl. 1- feb., utolsó napja), szarka (júl. 1- feb., utolsó napja), Larzen csapdával gyérítjük. szajkó (júl. 1- feb, utolsó napja). Védett: Holló és a vetési varjú, kormos varjú. A vadászati vonatkozásban a vadászható fajoknak stabil állománya van, és javarészt más fajok fészek pusztítása miatt szükséges az állományuk szabályozása. 2/4 Ismertesse a vad és a vadászati jog tulajdonviszonyait! A vad az állam tulajdonában van. A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad. A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekintetni. A vadaskertben, a vadasparkban tartott vad - a vadaspark fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában - a jogosult tulajdonában van. A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az első halálos lövés leadása. Az előző bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad helybemaradását eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral történő elfogása. A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő birtokbavétele. E törvény alkalmazásában nagyvadfajoknál trófeának minősül az elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara. Oldal 6 / 111

7 A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Ha a vadászterület: a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (önálló vadászati jog), b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (társult vadászati jog) 2/5 Ismertesse a fegyver szállítására vonatkozó szabályokat, milyen fő részekből áll a golyós fegyver csöve? Lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön, a vadász a lőfegyvert, csak ürítve, tokban szállítható. Fegyverét a vadász nem szállíthatja, nem viselheti, szeszes, kábítószeres hatás alatt. Gépkocsiban lőfegyvert őrizetlenül hagyni tilos. Vadászat előtt mindig ellenőrizzük a fegyver állapotát, tisztaságát, illetve a vadászat végeztével érdemes tisztítani, karbantartani. Golyós fegyver cső részei: - csőfar - töltényűr - gyorsító furat - huzagolt cső - csőtorkolat - csőszájfék - irányzék - szijkengyel Oldal 7 / 111

8 3. Tétel 3/1 Mivel táplálkozik a gímszarvas, milyen károkat okozhat? Ismertesse a vad által okozott kár elhárításának formáit! A gímszarvas legelő típusú faj, a magas rosttartalmú tápanyagot igényli órát táplálkozik naponta, ennek a fele kérődéssel telik. Őszi táplálkozásában 50-50%-ban van lágy és fás szárú növények. Lágyszárú növények között a termesztett növények zöld részei, gabona magvak és cukorrépa. A fás szárú növények között javarészt lombleveleket, rügyeket, de szívesen fogyaszt gyümölcsöt is. Téli táplálékára inkább a fás szárú növények a jellemezőek, és a lágyszárúak zömét már a gyomnövények teszik ki. Tavaszi tápláléka, erdős területen a fás szárúak, mezőgazdasági területen kétszikűek, és fás szárúak. Nyáron főként fás szárúak, és olyan növények, amelyek magas fehérjetartalommal bírnak, mert ez elősegíti az agancs növekedését. Továbbá igényli a jó minőségű vizet és sót. A vad elsősorban a mezőgazdasági területeken, illetve a fiatal telepítésű erdőkben okoz károkat. Ennek elhárítására, elsősorban vadászattal, illetve kerítéssel, villanypásztorral (mechanikai) ide lehet egyedi védelem is (fém vagy műanyag háló) kémiai szerek:vadriasztók, biológiai védekezés: vadföldek lehet védekezni. 3/2 Ismertesse a galambfélék vadgazdálkodási jelentőségét! Mely fajok vadászhatók? A galambok vadgazdálkodási jelentősége, leginkább az egyes mezőgazdasági területeken okozott károkra vezethető vissza, érő napraforgó tábla, illetve mind az örvös galamb, mind a balkáni gerle (ennek magas egyedszáma miatt) nem szorulnak védelmi intézkedésre. 3/3 Jellemezze a természetvédelem, mezőgazdaság és a vadászat kapcsolatát! A természetvédelem, és a vadászat kapcsolatára, az érdekazonosság a jellemző, mindkét fél érdeke a meglévő élőhelyek védelme, az eredeti élőhelyek helyreállítása. E mellett mindkét fél érdeke még a vegyszerezés visszaszorítása, a rovarirtószer és a gyomirtószer terhelés mérséklése. A nagyméretű mezőgazdasági táblák megosztása fasorok, bokorsorok létesítésével, illetve pontszerű élőhelyek létesítése. Vannak olykor érdekeltérések is: pl. farkas medve visszatelepülése. 3/4 Ismertesse az agancsos nagyvad trófeájának kikészítési szabályait! Első lépés a vad birtokbavétele után kezdődik, a szállítás során, mindenesetben védjük a trófeát. Minden koponyát a kifőzés előtt megnyúzunk, majd a rajta lévő szöveteket eltávolítjuk. Majd az öreglyukon át az agyvelőt nagy részben eltávolítjuk. Utána átfolyó hideg vízzel vértelenítjük. Utána jön a kifőzés. Agancsos koponya estén: A koponyát addig merítjük a vízbe, hogy a rózsatövet v. koszorút már ne érje a víz. Mindig hideg vízbe tegyük bele, és csak utána kezdjük el a forralást. Szarvalt koponya: annyi eltérés van az előbbitől hogy itt az egész koponyát, szarvakkal együtt a vízbe kell meríteni. Ha kész, a tűlköket húzzuk le a szarvcsapról, és tegyük vissza pár percre még főni. A szarvcsapról kb 10cm-ert levágunk, és eltávolítjuk a lágy részeket. Oldal 8 / 111

9 Kifőzést követően a koponyáról a húst és az inakat eltávolítjuk (kaparó eszközök, erős vízsugár) Vaddisznó agyar: A levágott álcsontot és álkapcsot hideg vízbe tesszük, és kb. 1 órán át főzzük. Ezután ki kell húzni az agyarakat a csontból. Eltávolítjuk a fogbelet, és visszatesszük az agyarakat a forró vízbe és ott hagyjuk kihűlni a zsíros lében. Száradás után epoxi gyantával vagy viasszal kitöltjük. 3/5 Mikor kell a lőfegyvert a vizsgálatra kijelölt szervezetnek bemutatni? Mit jelöl a 8x57 JS meghatározás? A lőfegyvert elsősorban tulajdonos váltásnál kötelező műszaki vizsgára elküldeni. A vizsgálat elsődleges célja, a leendő tulajdonos, valamint a környezetében tartózkodók életének, testi épségének védelme. A C.I.P. szerinti vizsgálat a fegyver biztonságos használhatóságát tartja szem előtt. A tapasztalataink alapján szükséges a gyári új fegyverek vizsgálata, mert bizony előfordulnak olyan puskák, pisztolyok, amelyek nem tölthetők, vagy éppen a zárolási hézag túl nagy. Olyanok is akadnak, amelyek a növelt nyomású vizsgálótöltényt nem bírják ki, ezek néhány lövés után rendkívül balesetveszélyessé válnának, mert nem megfelelő minőségű anyagokból készültek. A már használatban lévő fegyverek időszakos műszaki vizsgálata is fontos lehet! Hatástalanított lőfegyvert a vizsgálatok végzésére kijelölt szervezetnél vizsgálatra kell bemutatni az alábbiak szerint: a) A hatástalanított fődarabokat el kell látni a hatástalanítást végző nevével, bejegyzett védjegyével, vagy a Vizsgálónál regisztrált azonosító jelével. b) A hatástalanítás valamennyi technológiai részletének maradéktalan betartásáért a fegyver hatástalanítását végző személy, szervezet tartozik felelősséggel. c) A fegyverhez annak vizsgálatra bemutatásakor csatolni kell az átalakítást végző nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás módja maradéktalanul megfelel a fenti követelményrendszernek. d) Amennyiben a fegyver átalakításának módja a Vizsgáló által jóváhagyott helyettesítő technológiával történik, csatolni kell az átalakítás során használt technológia leírását is. e) A nyilatkozatot és a technológiai leírást a Vizsgáló megőrzi, csak annak birtokában kerülhet sor a hatástalanított fegyver egyedi vizsgálatára. A fegyverjavítási engedéllyel rendelkező a javításra átvett lőfegyvert (gáz- és riasztófegyvert) a javítást követően köteles vizsgálatra a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni, ha a) a lőfegyver a szükséges próbajellel, gyártási (azonosítási) számmal és tanúsítvánnyal nincs ellátva; Oldal 9 / 111

10 b) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek (zárszerkezet, zártest, cső, csőszerkezet, tok, váz és szán) valamelyikét kicserélték vagy méretét megváltoztatták; c) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során fődarabcsere történt. A 8X57 JS: 8-as a kaliber, 57-es a hüvely hossza mm-ben, J (JAGD) katonai múltú kaliber, vadászati célú átalakítása, az S a kissé megnövelt lövedékátmérőt jelöli. Oldal 10 / 111

11 4. Tétel 4/1 Ismertesse egy gímszarvas ünőborjú élete első néhány évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor párzik, mikor hoz utódot? A gímszarvasoknál a magzat kihordásnak ideje nap. Az ellés csúcs május végére, június elejére esik. A borjú az ellés után, negyed órával feláll. A szoptatás ideje 6-8 hónap. Az első 3-4 hétben, ha a tehén táplálkozni indul, elfekteti a borjút. Az ünőborjuk életük végéig az anyjukkal maradnak. Az újszülött borjuk 7-12 kg-osak. Az ünőborjak 1,5 éves korukra válnak fogamzó képessé. 4/2 Milyen sajátossága van a mezei nyúl szaporodásának és táplálkozásának? Magyarországon őshonos faj. Ivarérettségüket már három hónaposan elérik azon egyedek, melyek az év első felében születnek, szaporodásuk első ciklusa július-augusztus. Azon egyedek, melyek május-júliusban születnek elhúzódó ivar érés jellemezi, így 6-7 hónaposan válnak ivaréretté. A párzás 10 másodpercig tart, és a nőstény az aktus után lerugja magáról a bak-ot. A vemhesség 41-napig tart, de a vemhesség 38 napján a nőstény nyúl újra magára engedheti a baknyulat. Így néhány napig két különböző korú magzat van az anyanyúlban. Ezt a jelenséget nevezzük kettős vemhességnek, amely a nőstények mintegy 20%-nál figyelhető meg. Almonként 3-4 nyúlfi a szaporulat, és mivel egy évben háromszor párzanak, így 6-12 utód is lehet egy évben. Táplálkozása változatos, mind fás, mind lágyszárú növények megtalálhatóak. Legfontosabb tápláléka az egyszikű kultúrnövények (árpa, búza) és a gyomnövények és a lucerna. Az emésztőrendszer összes térfogatának mintegy egyharmadát egy hatalmas vakbél teszi ki, ahol a növényi rostokat cellulózbontó baktériumok bontják le. Mivel innen az előemésztett béltartalom csak a vastagbél felé tud távozni, ahol nincs tápanyag (fehérje, szénhidrát) felszívódás, így a végbélen távozó előemésztett táplálékot újra megeszi a mezei nyúl. Így már hasznosulhat (felszívódhat) a vékonybélben a feltárt fehérje és szénhidrát is. Ezt a táplálkozási sajátosságot nevezik cökotrófiának. 4/3 Mely kutyafajtákat használhatjuk a sebzett nagyvad utánkeresésére? A sebzett nagyvad után keresésére elsősorban vérebeket (bajor hegyi véreb, hannoveri véreb) használunk, mivel kiváló szaglásuknak köszönhetően akár a 24 órás nyomot is jól tudják követni. Használható még frissebb csapa követésére az erdélyi kopó, szlovák kopó, a beagle, basset hound, alpesi tacskókopó. Akár a vizslákat is meg lehet tanítani sebzett nagyvad után keresésre (mindenes vizslák). 4/4 Mit nevezünk bölcs hasznosításnak? A vadállomány hasznosításának optimalizálása, amely tartósan fenntartható anélkül hogy az adott vadfaj populáció nagysága ne csökkenjen vagy ne növekedjen túlzottan. A hasznosítás tervezésénél leginkább a vadfajok éves szaporodásának mértékét szoktuk figyelembe venni. Oldal 11 / 111

12 4/5 Mikor szabad vadászfegyverrel lövést leadni, mikor kell megkülönböztetett figyelemmel lenni a lövés leadására, milyen biztonsági előírásokat kell betartani? Mit jelent a 16/70, 12/76 és a 20/65 kaliberjel? Lőni csak egyértelműen felismert és elejtésre engedélyezett célpontra szabad, ha a mögöttes terep is engedi ezt. Vélt célra lőni tilos. Tilos a léniázás, azaz a vad követése társas vadászaton, úgy hogy másokat ezzel veszélyeztetünk. A vendégvadászt mindig el kell igazítani a leadható lövések irányát illetően. A lőfegyvert mindig töltetlenül hordjuk a vadászat szüneteiben. 12/70, 12/76, 20/65-ös kaliberek első száma mindig a sörétes fegyver kaliber számozása, pontosabban azt hogy 1 font ólomból, hány darab a cső átmérőjével megegyező átmérőjű golyót lehet a csőbe belehelyezni. A második szám, a sörétes lőszer hüvely hosszát, milliméterben adja meg. Oldal 12 / 111

13 5. tétel 5/1 Ismertesse a fácán táplálkozásának, élőhely-használatának és szaporodásának sajátosságait? Mit jelent az ivari dimorfizmus? A fácánnak több alfaját különböztetjük meg, így például van közönséges fácán, kínai örvös fácán, mongol fácán, zöld vagy japán fácán, formózai fácán, illetve angol sötét vadászfácán. Ez utóbbi nem alfaj hanem tenyésztett változat. Felnőtt madaraknál az állati eredetű táplálék másodlagos, fogyasztása inkább a tavaszi időszakra jellemző. Táplálkozására az alkalmazkodó képesség jellemző, azaz könnyen átáll új táplálékforrásra. Magyarországon állandó madár, legfeljebb a kibocsájtott egyedeknél figyelhető meg vándorlás, ami akár a 10 km-ert is elérheti. A kakasok territoriális viselkedést mutatnak, a territórium nagysága 2-3ha. Szaporodásra jellemző, hogy mind a tyúk, mind a kakas már az első évében ivarérett. A kakasok áprilisban territóriumot foglalnak, és a tyúkok keresik fel a dürgő kakasokat. A kakasok akár 5-6 tyúkból álló háremet is tarthatnak. A dürgés márciusban, a tojásrakás áprilisban történik, tojással, melyek 24 napra kelnek ki. A nemi dimorfizmus, más néven ivari kétalakúság az a jelenség, amikor egy faj hímnemű és nőnemű példányai jelentősen eltérnek egymástól testfelépítésben, testméretben, színben, állatoknál a párzási időszakban az udvarlás vagy a párharcok során felhasználható dísztollakban, szarvakban stb. 5/2 Milyen nagyvad trófea bírálati képleteket ismer? Hogyan bíráljuk a ragadozó koponyákat? 5 nagyvadfajunknak van trófeája: gímszarvas, őz, dámszarvas, muflon és vaddisznó 3db trófea bírálati képletet ismerünk: - Nadler-képlet: kidolgozója Nadler Herbert, tiszteletből még ma is használjuk - CIC képlet: Az EU-ban, így nálunk is használatos képlet - Safari Club International képlet Ragadozó koponyáját, a megfelelően elkészített (kifőzött) koponya hosszával, és szélességével bíráljuk el. 5/3 Mi a vizsla feladata a társas vadászaton? Milyen kontinentális vizsla fajtákat ismer? Alapvető feladatuk társas vadászaton a rejtőző apróvad felkutatása légszimattal, a megtalált vad jelzése megállással, amíg a gazda oda nem ér. Lövésnél a kutyának vagy hasalnia kell, de legalább egyhelyben kell maradnia, és az elejtett vadat meg kell keresnie parancsra, és a gazdához kell vinni. Kontinentális vizsla: rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, rövidszőrű német vizsla, szálkásszőrű német vizsla, drótszőrű német vizsla, hosszúszőrű német vizsla, weimari vizsla, nagy münsterlandi vizsla, kis münsterlandi vizsla, olasz vizsla, cseh szálkásszőrű vizsla. 5/4 Hogyan épül egymásra a vadgazdálkodás tervezési rendszere? A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló LV/1996. törvény alapján a vadállomány és élôhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, Oldal 13 / 111

14 továbbá a vadászati jog szakszerû gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni. A vadgazdálkodási tevékenység tervszerûségét: a) tájegységi vadgazdálkodási terv, b) hosszú távú vadgazdálkodási terv, és c) éves vadgazdálkodási terv készítésével (minden év február közepén) kell biztosítani. A vadgazdálkodási tevékenységek tervszerűségét hivatott biztosítani az Országos Vadgazdálkodási Adattár fenntartása, valamint az abban foglalt adatok kötelezõ felhasználásának elrendelése is. A tervezésnek a törvényben elõírt három szintje a nagyobb ökológiai egységekben való gondolkodást, a tevékenységi keretek ehhez igazodó meghatározását és a fenntartható vadgazdálkodást hivatott biztosítani. A vadgazdálkodási tájegységek kijelölése és a tájegységi vadgazdálkodási tervek elkészítése állami feladat, amelyről a miniszter gondoskodik. A tájegységi vadgazdálkodási terv a vadvédelem és vadgazdálkodás hosszú távú kereteit határozza meg, azokat a tágabb célokat és általános irányelveket, amelyekhez alkalmazkodva kell az egyes vadgazdálkodási egységek tervezési időszakra vonatkozó vadgazdálkodási üzemtervét, illetve az egyes évek vadgazdálkodási terveit kell elkészíteni. 5/5 Vázolja a központi gyújtású golyós lőszer szerkezetét: - töltényhüvely - csappantyú (középen elhelyezve) - lőpor - lövedék Oldal 14 / 111

15 6. tétel 6/1 Mit ért a nagyvadállomány mennyiségi és minőségi szabályozása alatt? A nagyvadállomány mennyiségi, minőségi szabályozás: optimális ivararány és korszerkezet beállítása. Célja többféle lehet, az állomány nagyság szinten tartása, növelés vagy csökkentése, nagyobb trófea, vagy húskihozatal megváltoztatása Természetvédelmi értékek védelme, vagy éppen a vadkár csökkentése. 6/2 Sorolja fel a legfontosabb nemzetközi természetvédelmi egyezményeket és alapvető céljaikat? Washingtoni egyezmény: a veszélyeztetett vadon élő növény és állatfajok kereskedelmének szabályozása. Ramsari egyezmény: célja a vízi élőhelyek, és azt igénybe vevő vízimadarak védelme Bonni egyezmény: vándorló állatfajok védelme Berni egyezmény: a veszélyeztetett fajok védelme Riói egyezmény: a biológiai sokféleség védelme Európai tájegyezmény: az Európai tájak védelme 6/3 Ismertesse a vadaskert és a vadfarm közötti alapvető vadászati jelentőségű különbségeket! Vadaskert: vadászati céllal, általában egy-egy adott vadfajt tartanak benne, pl. vaddisznó 200 ha, gím,-dámszarvas, muflon 500 ha. Léteznek vegyes vadaskertek ahol két vagy több vadfajt is tartanak vadászati céllal. Vadfarm: a vad húshasznú tenyészésére szolgáló létesítmény. 6/4 Ismertesse a nyári lúd, vetési lúd, kis lilik, nagy lilik, vörösnyakú lúd, kanadai lúd, apácalúd küllemi, valamint a magyarországi előfordulásuk különbségeit, vadászati és természetvédelmi jelentőségüket! Nyári lúd: nagy testű, világosszürke, csőre rózsaszín vagy narancssárgás. Magyarországon költ, főleg zöld nővényeken él, de a tarlóra is rájár. Vadászati idényben vadászható 2014 óta. Vetési lúd: szürke ludakhoz tartozik, mivel a teste, sötét, barnásszürke. Csőre fekete színű, sárga gyűrűvel. Szeme sötétbarna, lába narancssárga. Magyarországon csak ősz, téli vendég. Rendszerint látogatják a kukorica tarlót. Vadászati idényben vadászható. É-on költ, mezőgazdasági területen kárt tehet. Kis lilik: kistermetű fokozottan védett. Csőre rövid, szeme körül sárga gyűrű található, fehér homlokfoltja a feje tetejéig ér. Főként átvonuló, néha át is telel, Magyarországon, a Tiszántúlon vannak a legjellemzőbb előfordulási területei (rövid füvű, száraz füves puszta: Hortobágy). A nagy lilikkel gyakran egy csapatban vonulnak. Oldal 15 / 111

16 Nagy lilik: szűrkés barna színezetű lúdfaj, feje nyaka háta barna, a hasa szűrkés árnyalatú. A felnőtteknél jellemző a csőr körüli fehér folt. Magyarországon átvonuló faj, főként az Alföldön, de az elmúlt években Dunántúlon is megjelenik. É-on költ. Vörös nyakú lúd: melle gesztenyevörös, oldalán fehér sáv húzódik. Hazánkban átvonuló faj, globálisan veszélyeztetett faj, ezért hazánkban is fokozottan védett. Nílusi lúd: nagyon ritkán jelenik meg D-ről. Kanadai lúd: A fekete fej és nyak fehér szakállal megkülönbözteti a többi lúdtól, habár az apácalúd nagyon hasonló, de neki fekete melle van és barnás helyett szürke tollazata. Magyarországon vadászható faj lett (nagyon ritka). Apáca lúd: Az apácák ornátusára hasonlító, a fajnak nevet adó tollazat a fejtetőn, a nyaki és farki részen fekete, hasonlóan a csőrhöz, a szemekhez és az úszóhártyás lábakhoz. A fekete ludak közül egyedül az apácalúdnak fehér az egész arcrésze. A has világos-, a hát és a szárnyak sötétszürkék. 6/5 Hol és hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni? Mi a gyöngygolyó és milyen vad elejtésére használhatjuk? Lőfegyvert az engedélyes által, állandóan lakott lakásában, szervezet esetén, őrzött, vagy riasztóval védett épületben lehet tárolni. A fegyvert mindig ürített állapotban kell tárolni, biztonsági zárral ellátott lemez vagy fa szekrényben. A lőszert, mindig a lőfegyvertől külön kell tárolni, szintén biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben. Gyöngygolyó: Más néven BRENEKKE, egy olyan sörétes puskából kilőhető nagyméretű ólmot tartalmazó tölténytípus, amit leginkább vaddisznó vadászatkor, vagy utánakereséskor használható. Oldal 16 / 111

17 7. tétel 7/1 Ismertesse a dámszarvas szaporodásának sajátosságait! A bikák és tehenek rendszerint 17. hónapos korukra válnak ivaréretté. De a bikák kb 2és1/4 évek korukra vesznek részt a szaporodásba. A bikák agancsfelrakása augusztusra fejeződik be. Szeptember második felében az addig békés bikák, elkezdik felkeresni a barcogóhelyeket, és ekkor a hasukon megjelenik a barcogófolt, amely átható szagot áraszt. A barcogó helyeken a bikák, un. barcogóteknőt alakítanak ki, melyek kb cm mélyek, ezeket akár évekig is használhatnak. A barcogóteknők közel vannak egymáshoz, a bika ebbe vizel, olykor ondójával is megjelöli. Az intenzív barcogás csak október közepén kezdődik meg. A barcogó helyekre érkező ünőket, teheneket, a bika a barcogóteknő köré tereli, olykor háremet gyűjt össze. A vemhességi idő 7-7,5 hónap, a borjak általában május végén, június elején születnek. 7/2 Milyen ragadozó madárfajokat ismer? Vadászható ezek közül valamelyik? (egyik sem) A Magyarországon található ragadozó madarak, a sólyomalakúak rendjébe tatoznak, és ezen belül is 3 családot különböztetünk meg. 1. Vágómadárfélék: pl: barna kánya, vörös kánya, rétisas, héja, karvaly, szirti sas, parlagi sas, ölyvek. 2. Halászsasfélék: halászsas 3. Sólyomfélék: vörös vércse, vándorsólyom, kékvércse, kerecsensólyom 7/3 Mi minősül társas vadászatnak? Soroljon fel néhány társas vadászati módot! A vadászat egyéni vadászat és társas vadászat formájában történhet. A vadászati törvény alapján a három vagy több vadász részvételével tartott vadászat társas vadászatnak minősül. A leggyakoribb társas apróvad vadászat a vonal hajtás, az U hajtás, a cseh pászta illetve a ráhajtás, míg társas nagyvad vadászat a terelés és a vaddisznó hajtás. Az egyes vadfajok vadászatának formáját a vadgazdálkodásért felelős miniszter a vadászati törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. Apróvad vadászatán hasznos apróvadfajok és az egyéb apróvadfajok ejthetőek el. Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímszarvastehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és gida. 7/4 Ismertesse a vadászavatás szertartását és a teríték készítés szabályait! Vadászavatás: A vadászat befejezése után, ha a vadászok között van olyan személy, aki élete első vadát ejtette el, akkor a terítéknél megtörténik a vadászavatás. Ezt általában a legidősebb legtapasztaltabb vadász vezényli le. Az avatandó vadász az általa elejtett vadon keresztbe fekszik, és a kiürített puskát, szintén keresztbe rakja a vadon. A ceremónia levezetője, jótanácsokkal látja el, a jövőre vonatkozóan, majd az elejtő ülepére üt 1-3 ütést. Teríték készítés szabályai: A vadterítéken azt a vadat illeti meg a teritéken az első hely, amelyre a vadászatot szervezték. Ez nagyvadas területeken, elsősorban a gímszarvas és a vaddisznó. Terelésen vagy hajtáson, nem kerülhet a terítékre trófeás vad, kivéve a vaddisznó. A terítéken a vadat, jobb oldalára, a vaddisznó a hasára kell fektetni. A vadfajok sorrendje, szarvas, disznó, dám, muflon, őz. A terítéket körbe szokták keríteni fenyő, vagy tölgy gallyakkal, amit nem léphetünk át! Oldal 17 / 111

18 7/5 Ismertesse a sörétes lőszer felépítését! Melyek a leggyakoribb sörétes fegyver kaliberek? Sörétes lőszer felépítése: hüvely, sörétszemek, fojtás és sörétkosár, lőpor, hüvelykupak. Leggyakoribb sörétes kaliberek: 12, 16, 20 illetve a 28-as. Oldal 18 / 111

19 8. tétel 8/1 Sorolja fel a Magyarországon vadászható és a leggyakoribb védett récefajokat! Magyarországon az egyedüli vadászható récefaj a tőkés réce, vadászati idénye aug.15-jan31. A többi réce, védett, és fokozottan védett faj Magyarországon. Ilyenek pl. a böjti réce, kanalas réce, és a kendermagos réce, barátréce, cigányréce. Ezek a récefajok rendszeresen költenek is hazánkban. 8/2 Milyen szervezet látja el a vadgazdálkodás szakmai felügyeletét? Agrárminisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya. E mellett megyei szinten a Kormányhivatalok Agrárügyi Főosztály Földművelésügyi Osztálya. A vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő hatósági jogkörök: vadaskert, vadaspark létesítésének engedélyezése, létesítési engedélyek visszavonása vadászterület különleges rendeltetésének megállapítása trófea nemzeti értékké nyilvánítása vadászterület határának megállapítása, vadászterület határának megváltoztatása vadászterületek nyilvántartása vadászatra jogosultak nyilvántartása földtulajdonosi képviselők nyilvántartása vadászati jog haszonbérletére kötött szerződések jóváhagyása idényen kívüli vadászat engedélyezése vadászati tilalom elrendelése vadászati kíméleti terület megállapítása mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásának engedélyezése vadgazdálkodási tervezés trófeás vad elejtés szakszerűségének vizsgálata vadvédelmi bírság kiszabása vadgazdálkodási bírság kiszabása 8/3 Sorolja fel a vadászat és vadgazdálkodás hazai és nemzetközi szervezeteit! 1. Országos Magyar Vadászati Védegylet: fő feladata az érdekképviseleti tevékenység. 2. Országos magyar vadászkamara: képviseli és védi a sportvadászok érdekeit, és a hivatásos vadászok jogait. Kamarai tag minden hivatásos vadász, tagja lehet minden sportvadász. 3. Vadászati kulturális egyesület: fő célja hogy ápolja és fejlessze a vadászati kultúrát, hagyományokat. 4. Nemzetközi vadászati és vadvédelmi tanács (CIC): elsődleges célja hogy segítse a vadbiológiai, a vadgazdálkodás, illetve a vadászati kutatás és tudomány fejlődését, és ezt a tagországokkal megismertesse. Több osztálya van, ezekben több hazai szakember is tag. 5. Az európai unió vadászati szövetségeinek szövetsége (FACE): Fő célja hogy az EU országaiban a vadászati szövetségeket egyesítse. Oldal 19 / 111

20 6. Nemzetközi Safari Club: Fő célja a világ vadállományának szinten tartása, és a tagok érdekeinek védelme. 8/4 Apróvad társasvadászat során melyek a leggyakoribb baleseti források? Az legfőbb baleseti forrás maga a vadász, mivel emberi élet kioltásra alkalmas fegyver van nála. A legfontosabb szabály, hogy ismerjük a lövés leadásnak feltételeit. Elsősorban azt, hogy lövést leadni, csak egyértelműen felismert, és elejtésre engedélyezett célpontra szabad. Léniázni TILOS! A lőállásba elhelyezett vadászt, el kell igazítani a leadható lőirányokról. A fegyvert a vadászat szüneteiben, ürített állapotban kell hordani. Szárnyasvadra lövést leadni csak 45 fok fölött lehet. További baleseti források lehetnek az időjárási viszonyok, pl., köd, vihar, illetve az alkohol, és gyógyszerfogyasztás. Szabálytalanságok társas apróvad vadászaton: zsákolás, kapuzás. 8/5 Milyen a peremes töltényhüvelyű golyós lőszer, milyen fegyverekhez használják? A 0.22-es kaliberhez is peremes lőszert használunk, ami peremgyújtású. A peremes hüvelyű golyóslőszer jelzése R betű. Elsősorban a billenő csövű golyós vadászfegyvereknél alkalmazzuk. Van viszont ismétlő rendszerű golyós kaliber is ahol peremes lőszert használunk. Ilyen a 7,62X54R kaliber. Oldal 20 / 111

21 9. Tétel 9/1 Ismertesse egy gímszarvas bikaborjú első néhány évének főbb mozzanatát! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor és milyen agancsot rak fel, mikor párzik? A gímszarvasoknál a magzat kihordásnak ideje nap. Az ellés csúcs május végére, június elejére esik. A borjú az ellés után, negyed órával már feláll és kb kg-osan születnek. A szoptatás ideje 6-8 hónap. Az első 3-4 hétben, ha az tehén táplálkozni megy, elfekteti a borjút. A bikaborjak 1-1,5 éves korukig az anyjukkal a csapatban (rudliban) maradnak. A bikák 8-9. hónapos korukra kis szőrkoszorút, 1 éves korukra arasznyi szőrös képződményt viselnek. Az első agancs 16. hónapos korára fejlődik ki, ezt nevezzük csaposnak. Ha a harmadik évben is csak egyágú az agancsa, akkor dárdásnak hívjuk. A bika második agancsán már lehet szemág, és középág, néha korona is. A harmadik agancson, már a jégág is megjelenhet. A negyedik agancson, már elvárt a korona. Az ötödik agancson már vastag a rózsatő, a szár, és az ágak. Ekkor már elkülöníthető az örökös közepes, és a jó képességű. A fiatal bikák, ritkán vesznek részt a szaporodásban, ez legkorábban 5 éves korukra következik ez be. 9/2 Ismertesse az őz válogató vadászatának szempontjait! Az ősz és a tél az őz válogató vadászatának az ideje. Ekkor is a hagyományos cserkelés, les, illetve a barkácsoló vadászatot alkalmazhatjuk. A 2010-es évtől a jogszabály lehetővé teszi, az őz terelő (riglizés) vadászaton való elejtését is. A téli vadászatok során lehetően suta gidát lőjünk, a bakokat kíméljük. A borzos, fénytelen szőrű egyedek vélhetően betegek, így azokat el kell ejteni. 9/3 Mi a szóró, milyen céllal telepítik? A szóró elsősorban, vadászati célokat szolgál, vaddisznót tudunk elsősorban terítékre hozni a segítségével. A szóróhoz minden esetben tartozik egy les is, melynek kialakításnál, figyelembe kell venni a természeti adottságokat is, például az uralkodó szélirányt. Lehetőleg legyen közel a vaddisznók nappali tartózkodási helyéhez, hogy még jó fényviszonyok között megjelenjenek rajta. Lehet kézi, önetető, vagy automata szórók. 9/4 Mikor szabad mezei nyulat élve befogni? Ismertesse a mezei nyúl befogásának főbb lépéseit! Mezei nyulat, abban esetben szabad befogni, ha jó állományú területen szeretnénk ezt végrehajtani, és az állomány egészségi állapota ezt lehetővé teszi. A befogás időpontja, november vége, és december. A befogást hálóval végezhetjük el, melynek előnye az észrevétlenség, és a sérülésmentes befogás. Első lépésben a domborzati viszonyokat kell figyelembe venni a háló kihelyezése előtt. Olyan nyílt terült kell ahol a háló kihelyezhető, és a hajtók rá tudják hajtani a hálóra a nyulakat. A hálónál bizonyos meghatározott részein a fogók, foglalnak helyen, általában elbújva egy láda mögé, (vagy arra hason fekve) és a hálóba ragadt nyulakat, kiveszik a hálóból, minősítik őket, és a szállítóládába helyezés előtt szemcseppet cseppentenek a szembe. A szállító ládákban takarmányrépa és kukoricacsövet helyeznek. 9/5 Sorolja fel a sörétes fegyver fő részeit! Fegyvercső, zárótest a zárszerkezettel, lakatszerkezet, előagy a szerelt részelemekkel (ejektor) és az agyazás. 10. Tétel 10/1 Milyen korcsoportokat lehet az őzbakok között elkülöníteni? Miről ismeri fel ezeket? Oldal 21 / 111

22 Az adott egyed testarányai és alakja lehet az első támpont. Az egyéves bak teste vékony és karcsú, összhatását tekintve nyúlánk. A nyak vékony, a fej és a fül aránytalanul nagynak látszik. A kétéves bak nyaka már valamivel vastagabb, és a fej sem látszik már olyan aránytalanul nagynak. A három-négyéves bakok közt nemigen van különbség, a nyak azonban erősebb, zömökebb, mint a fiataloké. Az ötéves és ennél öregebb baknak rövid és vastag a nyaka, izmos, zömök a teste. Vigyázni kell viszont, mert az elöregedett, nagyon idős bakok nyaka újra vékony lesz, a testük is soványabb, szálkásabb, különbséget jelent ugyanakkor, hogy a nyak nyugodt járásnál a gerincvonallal egy síkba esik. A test méretei, arányai önmagukban nem sokat mondanak, és élőhelytől, valamint genetikai potenciáltól függően nem kifejezett korbecslési bélyegek. Az agancs meglepő módon nem mindig utal a bak korára. A bakgida agancsa négy hónapos korban, két kis dudor formájában megjelenik, majd novemberre, decemberre rakja fel azt a pár centis kis csapot, az úgynevezett gidaagancsot, amelyet januárban, februárban már el is vet. Ezután elkezdi az első valódi agancs felrakását, amely lehet gombnyársas, nyársas, villás vagy akár hatos is. Ez az agancs még júniusban háncsban van, és csak későn, novemberbendecemberben hullik le. Az agancs méretei 5-6 éves korban kulimálnak, és ezt a méretet 3-4 évig megtartva utána kezdenek hanyatlani. A visszarakás rendszerint tízévesen következik be. 1-2 éves korban a súlypont az agancs felső harmadában van, az ágak rövidek és tompák. A középkorú bakoknál az agancsszárak egyenletesen vastagok, az ágak hosszúak, hegyesek. Az öreg bakoknál az erő lecsúszik az alsó harmadba, az ágak megrövidülnek, bár hegyesek maradnak. 10/2 Ismertesse az örvös galamb és a kék galamb előfordulási, élőhelyi és küllemi eltéréseit, vadászati, valamint természetvédelmi vonatkozásait! Az örvös galamb felsőteste szűrkés barna, a testalja világosszürke. A feje és a fark csíkja kékesszürke, a nyaka zöld, a mell és begy borvörös. A nyakán egy fehér folt, örv található, innen a neve. Az örvös galamb Skandinávia és Oroszország, kivételével, egész Európában előfordul. Magyarországon mindenütt előfordul. Inkább a fás élőhelyeket részesíti előnyben, beleértve a városok parkjait is. Vadászható faj, vadászati idénye augusztus 15-január 31. A kékgalamb sötét hamvas kék, karevezőin két rövid fekete folt húzódik, farcsíkja szürke. Európában, Nyugat-Ázsiában, és Északnyugat Afrikában elterjedt. Magyarországon öreg bükkösökben, tölgyesekben, és ártéri erdőkben fordul elő. Védett faj. 10/3Ismertesse a nyílt irányzékkal és a céltávcsővel történő célzás különbségeit? Céltávcsővel való célzásnál, a távcső segítségével, könnyebb a célzás, és pontosabb a találat. Segítségével távolabbról, esetleg gyengébb látási viszonyok között gyors, és pontos célzás hajtható végre. Használatuk során, ellentétben a mechanikus irányzékokkal, csak három pontot, az optikai tengely középpontját, mutató irányzójelet, és a célpontot kell összenézni. Előnyük még a nyílt irányzékkal szemben, hogy a teljes cél látható, nem történik meg a céltakarás. 10/4 Ismertesse az élővad-befogás módszereit, eszközeit! Mikor lehet egyes vadfajokat befogni? Az élő-vad befogásnak módszerei, igen változatos eszközökkel történik. Csapdák: felállítása után, emberi beavatkozás nélkül működő szerkezetek. Elsődleges cél, az állat károsítás és fájdalom nélküli befogása. Lehet csapóháló, csapóláda, kotorékcsapda stb. Hálós befogók: előnye a háló nehéz észrevehetősége, valamint szintén a sérülésmentes befogás. Szinte minden vadfaj befogható vele. Befogóudvar: a nagyvadbefogás legelterjedtebb módszere. Lényege az, hogy a vadat, etetéssel beszoktatjuk a karámba, és ha kellő mennyiségű van bent, a bejárati ajtót bezárjuk. Oldal 22 / 111

23 Gyógyszeres immobilizáció: használata során, olyan gyógyszert juttatunk a vad testébe, ami a motoros rendszerét, vagy a központi idegrendszert blokkolja. Előnye hogy ritkább az álatok sérülése, nincsenek stressznek kitéve, hátránya, hogy a bejutatott gyógyszert, ha nem szakavatott jutatja be, túl lehet adagolni. 10/5 Mikor szabad a sörétes lőfegyvert megtölteni és mikor kell üríteni? A sörétes lőfegyverből milyen szögben szabad lövéseket leadni? Mit jelent a léniázás illetve a zsákolás? Társas vadászaton, gyülekezéskor, a hajtások végén, láthatóan üres legyen a fegyver. Akadályokon történő átkeléskor, ugráskor, a fegyvert ki kell üríteni. Továbbá járművön való utazáskor, arra fel és leszálláskor, illetve a magaslesre fel, és le jövetelkor is üríteni kell. A fegyver ürítésekor, és töltésekor, a fegyver csöve mindig vagy az ég felé, vagy a föld felé nézzen. Vadászat során, ha a lövés elmaradt, a fegyvert azonnal el kell zárni, a gyorsítót eredeti állapotba kell helyezni. Szárnyasvadra csak 45 fokos szög felett lehet lövést leadni. Oldal 23 / 111

24 11. Tétel 11/1 Ismertesse egy sutagida első néhány évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor párzik, mikor hoz utódot? Magyarországon a sutagidák, május közepétől, június közepéig jönnek világra általában a reggeli órákban. Általában a mezei őzre az ikerellés a jellemző. A gida a születés után, azonnal szopni kezd, ezt naponta 8-9 szer megismételheti. A gida napos korában kezdi el követni az anyját. A szoptatás szeptember elejéig tart, és októberben megtörténik az elválasztás, és a suta teje elapad. A suta már első éves korában ivarérett, de csak hónapos korába veszi fel az első bakot. 11/2 Mit tud a fogoly életmódjáról, természetrajzáról? Melyek azok a tényezők, amelyek leginkább befolyásolják a fogoly állomány nagyságát? A fogoly eredetileg erdős pusztákon élt, de fokozatosan mezei madárrá, sőt, mezőgazdasági fajjá vált. Elsősorban azokat az élőhelyeket kedveli, ahol a mezei növényzet változatos, és bokor vagy fasorcsoporttal találkozik. A fogoly monogám párkapcsolatban él, akár többéves párkapcsolatot is fenntart. Mindig a tyúkok választanak párt maguknak. Fészkelése során, előszeretettel választja a mezsgyéket, árkokat fészkelő helynek. A fogoly mindenevő, de étlapján, idényenként változik a növényi és állati táplálék aránya. Európában kedvezőtlen védelmi helyzetű, sebezhető faj, ennek oka elsősorban a mezőgazdasági tevékenység intenzitása, és a ragadozók elszaporodása. Magyarországon vadászható faj, (kibocsájtás esetén), vadászati idénye október 1-től, december 31-ig tart. 11/3 Sorolja fel, mely esetek minősülnek jogosulatlan vadászatnak, mivel jár, ha valaki jogosulatlanul vadászik? A Vtv. szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, - aki idegen vadászterületen, tiltott helyen vagy időben jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. - aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadászik, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vadászik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. - Aki a vadászatról szóló jogszabályok megszegésével vadásztat, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (Már nem szabálysértés, hanem bűntény! BTK!) 11/4 Ismertesse az őzhívást, mint különleges vadászati módot! Az őzhívást az őzbak vadászatára szolgáló vadászati módszer, melyet az üzekedési időszakban (VII.15.- VIII.15) tudjuk a legeredményesebben használni. Négyféle hangot tudunk utánozni, Bertóti István. Őzhívás c. könyve alapján gidahangot, a suta vágyakozó hangját, a suta panaszhangját, és a vész sírámot, melyet a suta ad ki amikor agresszív baktól menekül. A hangok utánzására őzsípot használunk. Oldal 24 / 111

25 11/5 Ismertesse a sörétes lőfegyver hatásos lőtávolságát, milyen szűkítéseket ismer? A biztonsági lőtávolság attól függ, hogy a csőbe helyezett lőszer sörétszemei mekkora átmérőjűek. Ugyanis a sörétes lőfegyver biztonsági lőtávolságát úgy tudjuk kiszámolni, hogy a sörét átmérőt megszorozzuk százzal. Pl.: 10-es sörétszem átmérője 3 mm x 100 = 300 m, 8-as sörétszem átmérője 3,5 mm x 100 = 350 m. A sörétes fegyver kalibere alapvetően nem befolyásolja a lőtávolságot. Szűkítések: Teljes (full): szűkítés 0,75 mm 1 mm Háromnegyed: szűkítés 0,35 mm 0,75 mm Fél: szűkítés 0,38 mm 0,5 mm Skeet furat Oldal 25 / 111

26 12. tétel 12/1 Ismertesse egy hímivarú vadmalac élete első néhány évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor párzik? A koca alkalmanként 4-6 malacot fial, a kismalacok csíkosan, mozgékonyan, nyitott szemmel születnek. A fialások zöme február-május között történik. A malacok már a születésük után, a harmadik héttől fogyasztanak szilárd táplálékot, a negyedik hét után alakul ki a csecssorrend, ami után a koca csak a saját malacait engedi magához. A szoptatás a negyedik hónapban fejeződik be. A kansüldőket a kocák októberre elüldözik a kondától A vadkanok 20 hónapos korukra válnak ivaréretté, viszont a tényleges szaporításban csak 2-3 éves korukra vesznek ténylegesen részt. Vemhesség: 3 hónap, 3 hét, 3 nap. A kanok a búgás kivételével, magányosan élnek. 12/2 Magyarországon melyik fajban alakul ki leggyakrabban a veszettség, milyen tünetei vannak, miért veszélyes? A veszettség egy vírus okozta fertőző betegség, ami agy- és gerincvelő gyulladást okoz emlősökben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű betegség. A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe, nagyon ritkán figyeltek csak meg szájon át való (nyálkahártyán keresztüli) és légúti (pl. barlangászok a veszett denevérek apró váladékcseppjeinek belélegzésével) fertőződést. Magyarországon a leggyakrabban a rókában alakul ki, Az állat elveszíti közismert ravaszságát, óvatosságát, megszelídül, bemerészkedik a lakott helyekre, a forgalmas helyekre, utakra, engedi a megfogást, simogatást, félénk, mégsem menekül az embertől. Váratlan hatásokra azonban ez a csendes veszettség dühöngésbe csaphat át. Rókán, de egyéb, vadon élő húsevőkben is, bénulások csak ritkán jelentkeznek, ezek az állatok rejtekhelyükre elbújva pusztulnak el. Orális immunizálással kezeljük a rókaállományt, ezért egyedszáma jelentősen megemelkedett. 12/3 Milyen formáit ismeri a vadászati jog hasznosításának? Magyarországon a vad tulajdonjoga az államé, a vadászati jog pedig a földtulajdonjog elválaszthatatlan része. Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Ha a vadászterület Oldal 26 / 111

27 a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog), b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog) illeti meg. b) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztése, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. 12/4 Sorolja fel az őzagancs részeit! Rózsa Szár Szemág, vagy elülső ág Középső ág Hátsó ág Fontos a gyöngyözöttség és a minél sötétebb barna szín is. 12/5 Sörétes fegyverrel milyen vadra lehet vadászni? Milyen sörétet használna az egyes apróvadfajok vadászata során? Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A hivatásos vadász által - nagyvad után keresés során kegyelemlövéshez - alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható. Fácánra 3 mm, mezei nyúl, tőkés réce 3,5 mm, liba, róka 4 mm átmérőjű sörétet ajánlott használni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni. Oldal 27 / 111

28 13. Tétel 13/1 Mikor van az őz párzási időszaka? Milyen sajátosságai vannak az őz vemhességének? Az üzekedési idő, Magyarország déli részén, már júliusban közepén elkezdődik, és augusztus végéig tart. Északabbra július végétől, augusztus játszódik le. Az őz vemhességére, az úgynevezett nyugvópete (embrionális diapauza) állapot a jellemző. A megtermékenyült és osztódásnak indult petesejt, hólyagcsíra állapotban megáll a fejlődésben, és mintegy 4 hónapig, november végéig ebben is marad. Novemberben, hormonhatásra folytatódik az osztódás, azaz az embrió fejlődése. A vemhesség 10 hónapjából, a magzatnevelés tulajdonképpen 6 hónapig tart. Ebből következik, hogy a suta, évente egyszer ellik: 1-2-(3) gidát. 13/2 Ismertesse a körvadászat menetét! Melyek a legfontosabb biztonsági szabályok? A körvadászat főként mezei nyúlra történő társas apróvad vadászat. A lényege az, hogy a hajtókból, és vadászokból, kialakított félkörrel bekerítünk egy megfelelően nagy, jó nyulas területet, majd a kört szűkítve fokozatosan szűkítve, felriasztjuk a nyulakat. Egy 1km-es kerületű kör kialakításához, kb főnek kell részt vennie, amiből 30 vadásznak kell lennie. A veszélyforrások legfőbb oka a magas résztvevői szám. Előfordulhat zsákolás, kapuzás (kapuzás alatt, azt értjük, amikor a vadászok között nagy távolság alakul ki), léniázás. A kör kb. 400 m-re történő szűkülése után a vadászok megállnak, és csak a hajtók és a kutyák haladnak tovább. Ilyenkor befelé lövést leadni már tilos. 13/3 Miért van szükség a vadászati tilalmi idők megállapítására? A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét. A vadászati idényen kívüli időszakot vadászati tilalmi időnek nevezzük, ez alatt az idő alatt a vadfajt kímélni kell. A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is. 13/4 Mi jellemzi a golyóérett gímbikát? Az idős bikák, 10 évesek, vagy annál korosabbak. Ekkora az agancsot vastagsági méret, az ágszámok növekedése, és a korona ágak teljes kifenése jellemzi, továbbá az ágvégek fehérre csiszolódnak. Magyarországon a kapitális agancsot a bikák éves korukra érik el, úgymond kulminálnak. Ebben az időben kell a bikát terítékre hozni. Sajnos sok helyen ma a gímbikák korcsoportjára az elfiatalodás jellemző. 13/5 Vizes területen milyen feltétellel vadászhatunk vízi vadra? Ismertesse az ólom-, és az acélsörét tulajdonságait, milyen sörétméreteket ismer? Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízi jármű - csónak - használható, amely a) kifogástalan műszaki állapotú, b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízi járműből való vadászat alkalmával a járművön - a vezetőjén kívül - egy vadász vadászkutyával tartózkodhat. Továbbá feltétele hogy ólomsörétet vízi élőhely 100 méteres körzetében használni tilos, mivel az ólomban lévő nehézfémek, károsítják a vadvilágot. Oldal 28 / 111

29 Az ólomsörét célra kifejtett hatása szempontjából, meghatározó a sörétek repülési sebessége és átütő ereje. A sörétes lövés találatakor a sörétszemek nem képesek olyan mélységre hatolni, hogy nemes szerveket roncsoljanak az ölőerőt számos sörétszem egyidejű becsapódása következtében szétroncsolt sok idegvégződés, mozgásbénító hatása adja. Ez a SOKK-hatás, aminek eléréséhez adott mennyiségű sörétek elegendő energiájával kell rendelkeznie, az azonnali idegbénulás eléréséhez. Ez akkor következik be, ha legalább m/s a sebessége, a sörétnek becsapódáskor. A sörétraj feltehetően csepp alakú, amely a kerekebb felével halad előre. A csepp átmérője a sörétraj szórásának, a csepp hosszát pedig a sörétraj mélységének mondjuk. Egy közepes teljesítményű csőből kilőtt 12-es sörétet kilőve 35 m-nél a sörétraj átmérője 1,5 m, mélysége 4 m. Ez 60 m-nél az átmérő 5 m, a mélység 8 m körül m Az acélsörét ballisztikája rosszabb az óloménál, mivel könnyebb. Acélsörétből, két számmal nagyobb sörétszemet kell használni. Sörétes méretek: Balkáni gerlére, örvös galambra 2,5 mm, fácánra 3 mm, mezei nyúlra, tőkés récére 3,5 mm, libára, rókára 4 mm átmérőjű sörétet tartalmazó lőszert ajánlott használni. Oldal 29 / 111

30 14. Tétel 14/1 Mi jellemző az őz táplálkozására? Milyen összefüggés van a táplálékkínálat és a territórium mérete között? Az őz táplálkozásban válogatós természetű, un. pákosztos állat, a lágy és ízes zöld növényi részeket, hajtásokat, rügyeket fogyasztja legszívesebben. A mezőgazdasági területen élő őzek, fő táplálékát, a termesztett növények (pl:lucerna, repce), jelentik de a környéken található fás növényzetben (erdősávok,erdőfoltok) előforduló fa-és cserjefajok hajtásait és kérgét itt is előszeretettel fogyasztja. Általánosságban elmondható, hogy a táplálék összetételét az élőhely növényzet összetétele határozza meg, és a táplálék alapját, a tömegesen jelenlévő kultúr-,gyomés fás szárú növények képezik. Ahol a táplálék bőséges, ott az őzek kisebb territóriumot foglalnak el, mint ott ahol kevesebb a felvehető táplálékmennyisége. A territórium nagysága, szoros összefüggést mutat, az őz korával is. Az erősebb bakok jobb minőségű területet foglalnak, és gyakran így kisebb a territórium nagyságuk is. Az őz táplálkozását a négy üregű gyomor részeinek aránya befolyásolja, kicsi a bendő, nagy az oltó gyomor. 14/2 Ki kaphat állami vadászati engedélyt, ki váltja ki és hol? Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik: a) vadászjeggyel (vagy vadászati engedéllyel külföldi állampolgár); b) az illetékes rendőrhatóság által kiállott vadászlőfegyver-tartási engedéllyel; c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel d) a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendőrhatósági vadászíj tartási engedéllyel. Vadászati engedélyt kérelemre az a tizennyolcadik életévét betöltött nem magyar állampolgár, vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, nagykorú magyar állampolgár kaphat, aki rendelkezik: a) bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással; b) vadászlőfegyver, ragadozó madár, vadászíj behozatalának, valamint c) állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver ragadozó madár-, illetve vadászíj tartási engedéllyel, b) továbbá Oldal 30 / 111

31 d) a vadászt során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással. (2) A vadászati engedélyt a jogosult vadászterületének helye szerint illetékes vadászati kamara akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja. c) A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít vadászatra. (2) A vadászati engedélyt a vadász kamara legfeljebb egy évre állítja ki. (3) a vadászati engedély kiadásakor a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni. 14/3 Ismertesse a külföldön elejtett vadfajok trófeáinak behozatalára vonatkozó szabályozást! A trófeák behozatalához meg kell követelni a küldő/származási ország állategészségügyi engedélyét, valamint nemzetközileg védett állatok trófeája esetén a CITES engedélyét is. A védett állatok és a trófeák fentiek szerinti forgalma engedélyekhez kötött a vonatkozó jogszabályok értelmében, így az árubejelentésre és az árunyilatkozat adásra vonatkozó kötelezettség általános szabályai szerint kell eljárni, figyelemmel arra, hogy a jogellenes cselekményt az engedély nélküli behozatal/kivitel valósítja meg. 14/4 Ismertesse a disznós kutyák feladatát, soroljon fel vaddisznós kutyafajtákat! A vaddisznó vadászatára, a tacskó, fox terrier, jagd terrier, és ezek keverékei, welsh terrier, jack rassel terrier, parson rassel terrier, ír terrier, és a lajkák használhatók. Feladatuk a hajtásban, a konda vagy 1-1 disznó felkutatása, légszimat, vagy csapa alapján, majd a vaddisznóknak a vadászok felé hajtása, és csaholással való jelzése, valamint a sebzett disznó megállítása. Az itt alkalmazott vadászebek, fajtától függetlenül, kommunikációs eszköze a csaholás. A hangtalanul hajtó kutya nem felel meg az elvárásoknak. A fenti kutyáknak a disznóhajtáson való részvétele nem vizsgaköteles. 14/5 A lőszer fogalma. Mi a teendője, ha a lőfegyverét, vagy a fegyvertartási engedélyét elvesztette? A vadászlőszer-és természetesen a hozzá tatozó vadászfegyver, használatával ejtjük el, hozzuk terítékre a kívánt vadat, vagyis a lőszer feladata az élet minél gyorsabb és kíméletesebb kioltása. Az a személy vagy szervezet aki, vagy amely a lőfegyvertartásra jogosító engedéllyel rendelkezik, lőfegyverének, valamint engedélyének, illetve az ennek meglétét igazoló hatósági Oldal 31 / 111

32 igazolványának elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az elvesztés, illetve az eltulajdonítás helye és a lakóhelye vagy tevékenységének helye szerint illetékes rendőrkapitányságon haladéktalanul bejelenteni. Az a személy, aki gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viselésére jogosító engedéllyel rendelkezik, engedélyének, illetve az ennek meglétét igazoló hatósági igazolványának elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az elvesztés, illetve az eltulajdonítás helye és a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon haladéktalanul bejelenteni. (6) Az elveszett vagy eltulajdonított lőfegyver, illetve tartási engedély körözését az engedély kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező rendőri szerv rendeli el. Oldal 32 / 111

33 15. Tétel 15/1 Ismertesse a róka vadgazdálkodási és vadászati megítélését! A róka étlapján az emlősök és madarak szerepelnek. A veszettség kórokozójának tarják, kötelezővé tették a gyérítését. Ugyanezen okból, 1993-ban immunizációs program indult, amely során repülőről, kiszórt veszettség ellenni vakcinákat jutattak táplálékkal a rókáknak, és így immúnissá tették őket. E program mára egész Magyarországra kiterjedt. Védelemre nem szorul, becsült állománya ezer példány. Évente terítékre ezer példány lehet. Az apróvadfajok és a földön fészkelő védett madárfajok predátora. 15/2 Szabad-e Magyarországon varjúfélékre vadászni? Ha igen, mely fajokra? Igen, szabad, három varjúfélére vadászhatunk, dolmányos varjú, szarka, és a szajkó, vadászati idénye, mind a három fajnak, július 1-től február utolsó napja. Larzen csapdával fogják a szürkevarjút és a szarkát.. 15/3Milyen jogkorlátozó intézkedéseket alkalmazhat a természetvédelmi őr? Természetvédelmi őr Magyarországon jogszabályi alapon több mint 30 éve létezik, jogállása, feladatai, jogosultságai és kötelezettségei azonban az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak. A természetvédelmi őr 1993 óta köztisztviselő, jogosultságait és kötelességeit pedig az évi CLIX törvény II. fejezete jelentősen kibővítette. A feladatellátásuk részletes szabályait miniszteri rendeletként 2000-ben kiadott Szolgálati Szabályzat állapítja meg. A hatályos új jogszabályok alapján a természeti és a védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése érdekében egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel, szolgálati maroklőfegyverrel és más technikai eszközökkel ellátott tagokból álló Természetvédelmi Őrszolgálat működik valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezetében. Emellett az önkormányzatoknak is lehetőségük van a helyi jelentőségű védett természeti területek őrzésére önkormányzati természetvédelmi őrt alkalmazni. Az állampolgárok polgári természetőrként segíthetik a természetvédelmi őrök munkáját. Az állami természetvédelmi őr a természet védelme érdekében jogosult és köteles többek között: - a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére, - a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti és a védett természeti értékeket és területeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű feltartóztatására, személy igazoltatásra, csomag és jármű átvizsgálására - vadászok és horgászok teljes körű ellenőrzésére, - természeti érték és a veszélyeztetéséhez használt eszköz visszatartására, - természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének tettenérése vagy az intézkedésének ellenszegülése esetén személyt elfogni, visszatartani vagy előállítani - jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén annak megszüntetésére kényszerítő eszközt (testi kényszer, bilincs, rendőrségi vegyi sokkoló, szolgálati kutya) alkalmazni (szolgálati maroklőfegyverük önvédelmi célú), - szabálysértési, államigazgatási és büntető eljárást kezdeményezni, valamint helyszíni bírságot kiszabni. 15/4 Soroljon fel tiltott vadászati módokat! A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani. Oldal 33 / 111

34 (2)A vadászati hatóság - közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is - a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását. (3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. (4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára. 15/5 Hogyan kell a sörétes lőfegyvert tűzkész állapotba hozni? Mikor nem lehet a lőfegyvert használni? Sörétes fegyvert tűzkész állapotba úgy kell hozni, hogy a csőtorkolat a föld felé irányul, a töltényeket behelyezzük a töltényűrbe, ezt követően a tusarészt hozzázárjuk a csőhöz, és a fegyvert biztosítjuk. A fegyver csövét ezután felfele kell tartani. A fegyver ürítése: A zárszerkezet segítségével a fegyvert szétnyitjuk, és az üres hüvelyeket eltávolítjuk. Vadászat közben mindig figyeljünk a lövés leadására, de vannak esetek, amikor fokozottan figyelnünk kell, hogy lövéseinkkel nehogy balesetet okozzunk. Például: ködös időben, amikor a biztonsági lőtávolságot nem tudjuk teljesen belátni, nyúlvadászat során, amikor erősen fagyott földre kell lőni (gurulat), lakott területhez (tanyához), közúthoz közelítve. Biztonsági lőtávolságot figyelembe véve lakott terület, közút irányába lövést leadni tilos! Oldal 34 / 111

35 16. Tétel 16/1 Hogyan és mikor alakulnak ki a szarvasrudlik, miért van ezeknek jelentősége? A szarvasrudlik az év minden szakaszában kialakulnak, de leginkább télen. Külön rudliban vannak a tehenek a borjaikkal, ünőikkel és külön rudliban vannak a bikák (a bőgés kivételével). Az öreg tehén (vezértehén) a bőgés után (11 hó) vezeti a rudlit. A tehéncsapatok bőgések között rudliba vannak, kivétel, amikor ellés idejére el különülnek még a saját borjaiktól is. Anya családot alkotnak, majd ismét rudliba verődnek. A bikák az agancs levetés előtt bikacsapatot alkotnak. 16/2 Jellemezze a fácán élőhelyét és szaporodását! A fácán többnejű, polygám háremtartás jellemzi, maximum 400m-es tengerszinti feletti magasságig érzi jól magát, ezért elmondható hogy magyarországon a sík vidékek lakója. Kedveli a déli kitettségű és sík helyeket, ahol a csapadék kevesebb, alacsony a hóréteg vastagásága, és sok a napsütés. Optimális élőhelye a változatos fás-cserjés vegetációt is tartalmazó táj. A fácán többnejű háremtartás jelemzi, mindig a tyúkok keresik fel a dürgő kakasokat, ők választanak párt maguknak, amit a kakas külső megjelensée, aktivitása, valamint dürgési hang gyakorisága motivál. Olykor 1 kakashoz 5-6 tyúk is társul, de a alakuló hárem nagyságát a populáció ivararánya is befolyásolja. A dürgés március közepén, a tojásrakás április közepén kezdődik. A tojó választja ki a fészekhelyét, jól fedett magas növényzetű helyeket részesíti előnyben, évente egyszer költ. Tojásszáma alfajtól is függ, között van, minél idősebb annál több tojást rak. Intenzív tenyészeten a tojásszám magasabb. Alfajai: közönséges fácán, kínai örvös fácán, mongol fácán, föld vagy japán fácán, angol sötét vadászfácán (változat), formózai fácán. 16/3 Soroljon fel társas vadászati módokat (apróvad-, nagyvad vadászat)! Társas vadászatnak minősül a nagyvad terelővadászata, és hajtóvadászata, és az apróvad kereső vadászata, illetve annak hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon, három, vagy több vadász vesz részt. Társas vadászatok leggyakoribb módja a hajtás, melyen vadászok, hajtók, és kutyák vesznek részt. I. társas nagyvadászatok: a.) vaddisznóhajtás (max. 25 fő, kutyákkal) b.) terelő vadászat II. Táras apróvad vadászatok: a.) mezei nyúlvadászatok - cseh pászta - U hajtás - vonalhajtás - körvadászat b.) fácánvadászatok - cseh pászta - U hajtás - vonalhajtás c.) kereső vadászat (bokrászás) Oldal 35 / 111

36 16/4 Ismertesse a gümőkór és a sertéspestis betegségek jellemzőit? Sertéspestis: bejelentési kötelezettség alá tartozó, járványos betegség. A vírus beszáradt állapotban, még a mélyhűtött húsban is megtartja fertőzőképességét. Főzés és sütés hatására elpusztul, viszont füstölt húsokban, akár hónapokig is fertőzhet. A vírus felvétele után, 1-2 nappal az állat belázasodik, majd bágyadtá, étvágytalanná válik. Etetők környékén, hasmenés nyomait lehet érzékelni, ami néha véres. Az elhullás mértéke, 30-60%-os is lehet, főként a malacok pusztulnak el. Gümőkor: Más néven TBC, főként szintén a vaddisznó állományt fertői meg, nemcsak a kertekben, hanem a szabadban is. Elváltozás leggyakrabban a nyirokcsomókban és tüdőkben látható, gócok formájában. Ezért a jövőben, a zsigerek kezelését, hanyagul nem szabad elvégezni (el kell ásni). 16/5 Milyen az ismétlő rendszerű vadászfegyver? Mondjon rá példákat! Az ismétlő vadászfegyverek jellemzője, hogy az ismétlési részműveletek közül, legalább egy a fegyver belső energiájának felhasználásával történik. Az ismétlő fegyver olyan lőfegyver, amelynek a lövések egymást követő ismételt leadásához kézi működtetésű szerkezetre van szüksége. Az egylövetű lőfegyverből kifejlesztett, nagyobb tűzgyorsaságot produkáló lőfegyvertípus. Rendelkezik az ismételt lövések leadásához szükséges tölténytárral és a töltést ürítést segítő tolózárral, fejlettebb típusok esetén forgó-tolózárral. A tolózár működése kézi lőfegyverek esetén lehet Blazer egyenes húzású, vagy forgó, mindkét esetben mozgatókar (fogantyú) és fogógomb (-gömb) segíti a zármozgatást. Leggyakrabban a vadászpuskákban és egyéb, pontos lövéseket igénylő csöves tűzfegyverekben alkalmazzák. Oldal 36 / 111

37 17. Tétel 17/1 Az őzek milyen idős korban válnak ivaréretté, és általában milyen idős korban vesznek részt ténylegesen a szaporodásban? Biológiailag a 6-8 hónapos sutagida már termékeny, a bakgida viszont csak a következő évben válik ivaréretté. Normális esetben a sutagida is csak hónapos korában veszi fel először a bakot (07.15-től ig). 17/2 Mi a szőrmés ragadozók trófeája? A ragadozók trófeája (róka, borz, aranysakál) a ragadozó koponyája, a koponya kifőzését, a szokásos módon kell elkezdeni, a megnyúzott koponyát először vértelenítjük átfolyó hideg vízzel, majd zsírtalanítjuk. Ezután elkezdjük a kifőzést, ezt addig végezzük, amíg az összes szövet el nem távolodik a koponyáról. A ragadozók koponyájának kifőzésénél, arra kell odafigyelni, hogy az álkapocsból gyakran a főzés hatására kihullatnak a fogak, ezért ha kész, érdemes szűrővel leszűrni. Ezután, szellős helyen megszárítjuk a koponyát (mérés: koponyahossz + koponyaszélesség, cm = 1 pont). 17/3 Ismertesse, ki lehet vadászatvezető, mi a szerepe, feladata! Vadászati vezető, olyan személy lehet, akit a vadászok erre kijelölnek. Megfelelő helyismerettel kell rendelkeznie, ismernie kell a vadállományt, és annak viselkedését, megfelelő kapcsolatot kell hogy ápoljon vadásztársakkal, és a vendégekkel, továbbá a feladatait a szakszerűség és megfontoltság kell hogy jellemeze. Fő szerepe, tulajdonképpen az egész vadászat levezetése. Társas vadászat: Közép vagy felsőfokú szakirányú végzettség. Feladata rendkívül sokrétű, kezdve a vadászat teljes megtervezésétől, és előkészületétől, a tényleges levezetéséig. A vadászat megkezdése előtt, a vadászatvezető, tájékoztatja a résztvevőket a követendő magatartásról, a vadászati módról, a lőhető vadfajokról, átadja a hajtástérképet, és további részletekről. 17/4 Sorolja fel a Magyarországon solymászatra leggyakrabban alkalmazott ragadozó madarakat! - Vándorsólyom - Kerecsensólyom - Vadászsólyom - Kis sólyom - Feldegg sólyom - Szirti sas - Héja (régen: galambászhéja) - Karvaly 17/5 Ismertesse a golyós lőszer részeit, illetve az egyes részelemek feladatát! 1. Töltényhüvely: fémből készült szerkezeti váz, amely meghatározza a lőszer formáját. 2. Csappantyú: a töltényhüvely fenékrészének szerkezeti eleme, melynek feladata a lőpor meggyújtása. 3. Lőpor: szilárd halmazállapotú anyag, melynek elégése során, a nyomás hatására a lövedék hajtására szolgál. 4. Lövedék: feladata hogy a mozgási energiát átvegye a lőporgázok termeléséből, és a célközegbe a tőle elvárt hatást érje el. Oldal 37 / 111

38 18. Tétel 18/1 Ismertesse a vaddisznó társas életét, szociális szerveződését! A vaddisznó szoros családi kötelékben (kondákban) él, ahol a konda minden tagja rokon egymással. Idegen a kondába nem kerülhet. Csak a kocák alakítanak és vezetnek kondát. 16 hónapos kan süldőket elüldözik, ettől fogva külön álló életet folytatnak. Az idős kanok is külön élnek, csak búgás idején csatlakoznak a kondához. A konda nagy létszám esetén kettéválhat. A kanoknál rangsorrendet találunk erőviszonyok alapján. A hímek nem védenek területet. Kondán belül a felnőttek táplálkozási rangsora állandó, melyben nagy szerepe van a kornak és tömegnek. Búgási idő: hó eleje. 18/2 Miért van szükség fácántenyésztésre? Sorolja fel a különböző tenyésztési eljárásokat A fácán tenyésztése, a mai napokban vadászati céllal történik, három darab tenyésztési mód, félvad, félinzenzív, és intenzív eljárások. Félvad: 2-3 Ha nagyságú, bekerített terület, közel a kibocsátáshoz. Félintenzív: fácáncsibék nevelése, zárt nevelőházakban történik, kifutóval. Intenzív: A fácánt zárt téren, az ember által irányított, módszerekkel tojatjuk, keltetjük, neveljük, elő- közép-, utónevelés. 18/3 Ismertesse a barna rétihéja természetvédelmi státuszát, élőhelyi és táplálkozási jellemzőit! Természetvédelmi státusza védett! Európában a Brit szigetek és Skandinávia kivételéve, mindenhol él. Magyarországon gyakori fészkelő, állománya pár. Fészkét, nádasokba, sásos részbe készíti. Főleg kis emlősöket, gyíkokat, és madárfiókát zsákmányol, vizes élőhelyek fölött köröz. 18/4 Mit nevez a vadásznyelv köténynek, ecsetnek? Ecsetnek az Őzbak, ivarszerve körüli szőrcsomó, köténynek az őzsuta ivarszerve körüli vöröses szőrcsomót nevezzük! 18/5 Mi a hatásos lőtávolság sörétes és golyós lőfegyver esetében? A biztonsági lőtávolság attól függ, hogy a csőbe helyezett lőszer sörétszemei mekkora átmérőjűek. Ugyanis a sörétes lőfegyver biztonsági lőtávolságát úgy tudjuk kiszámolni, hogy a sörétátmérőt megszorozzuk százzal. Pl.: 10-es sörétszem átmérője 3 mm x 100 = 300 m, 8-as sörétszem átmérője 3,5 mm x 100 = 350 m. A sörétes fegyver kalibere alapvetően nem befolyásolja a lőtávolságot. A golyós lőfegyverek hatásos lőtávolsága - nyílt irányzékkal: méter - céltávcső használatával: méter A golyós lőfegyverekből kilőtt lövedék bizonyos szögállásban akár 6000 méterre is képes elrepülni, úgy hogy becsapódáskor még komoly sérülést tud okozni. 19. Tétel Oldal 38 / 111

39 19/1 Ismertesse az őz agancsciklusát! Az őz október végén, november elején hullatja el az agancsát. Ezt követően december végén, január elején elkezdi következő agancsának az építését. Ez az agancs háncsban (barka) fejlődik. Vérerekben, idegekben gazdag, érzékeny, mikor kifejlődött, utána megkeményedik. Április közepe táján tisztítja le az agancsát. Lerakodnak a benne a csont-sók. Az eddigi ciklust lágy agancsciklusnak hívjuk. Ezt követően a barkát ledörzsöli, letisztítja az agancsát. Ez általában április közepére, végére fejeződik be. Ezt követően az agancs levetéséig (november) tart az agancs kemény ciklusa. 19/2 Ismertesse a vaddisznó éjszakai vadászatára vonatkozó feltételeket! Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező. Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá a fegyverlámpát. 19/3 Milyen lestípusokat ismer? A leshelyek feladata lehet a vad megfigyelése, és a vad érzékszerveit kijátszva, takarásban, a vad minél eredményesebb elejtése. Típusai: Földi leshelyek, leskosár, magaslesek, vízi leshelyek (mobil, stabil, nyitott, fedett, zárt). 19/4 Milyen fajoknál léphet fel a botulizmus, mi okozza, veszélyes-e az emberre? A botulizmus (a latin botulus, "kolbász" szóból) egy ritka, de veszélyes paralitikus (bénulásos) betegség. A botulotoxin nevű idegméreg okozza, amelyet a Clostridium botulinum nevű baktérium termel. A botulin a legmérgezőbb ismert toxin. Blokkolja az idegrendszert, a légzésiés a mozgatóizmok bénulását okozza. Ritkán használatos magyar elnevezése: kolbászmérgezés. Étel okozta botulizmus ezt olyan étel fogyasztása okozza, amely botulinum toxint tartalmaz. Előidézhetik a nyersen elfogyasztott hentesipari készítmények, de a lelkiismeretlenül, vagy rossz technológiával készült házi készítmények is. Sebbotulizmus, ezt sérülés során szerzik, ilyenkor a seb Clostridium botulinum baktériummal fertőződik. Gyermekbotulizmus ezt a baktérium spórájának elfogyasztása okozza, amely azután tenyészni kezd a belekben és toxint termel. A botulizmus minden fajtája végzetes lehet, ezért orvosi szükséghelyzetet teremt. Az ételokozta botulizmus különösen veszélyes, hiszen ilyenkor ugyanabból a forrásból egyszerre többen is fertőződhetnek. Ételmérgezést a rosszul hőkezelt konzervek fogyasztása útján csak az a toxin vált ki, amely az ételben, vagy konzervben termelődött. Az édes és savanyú ételek nem veszélyesek, mert ezekben toxin nem képződik. A botulizmus klasszikus tünetei órával a fertőzés után jelentkeznek, de ez az idő lehet hat óra is és 10 nap is. A tünetek: száraz száj, nehéz nyelés, nehéz beszéd, izomgyengeség, dupla látás, hányás, heves hasmenés, előrehaladó izombénulással. Ha a fertőzés kezeletlen marad, lebénulhatnak a karok, a lábak, a törzs, a légzőizmok és bekövetkezhet a halál. Minden esetben a toxin okozza a megbetegedést, nem a baktérium maga. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a toxin jelenléte önmagában is elegendő a súlyos betegség kialakulásához, így gyakorlatilag baktérium mentes étel is okozhat botulizmust, ha korábban a méreggel szennyeződött. Oldal 39 / 111

40 Vadgazdálkodásban a tőkés réce tavi nevelésénél, illetve a fácán intenzív nevelésénél léphet fel. 19/5 Ismertesse a lőfegyver karbantartásának szabályait, eszközeit! A lőfegyver kizárólag ürített állapotban, olyan helyen tisztíthatjuk, ahol más ember testi épségét, nem veszélyeztetjük. Első lépés, mindig a töltetlenség ellenőrzése. Ezután készítsük elő az eszközöket, jó minőségű fegyverolaj, rongy, és pukavessző. A fegyver részeire szedjük szét. Golyós fegyvercső tisztítására ne használjunk fém kefét. Oldal 40 / 111

41 20. Tétel. 20/1 Ismertesse az egyéni vadászati napló használatára vonatkozó szabályokat! A vadászatra jogosultnak kötelező beírókönyvet használni. A vadászi szándékouó felkeresi azt a helyet, általában a vadászháznál van, ahol a beírókönyvet megtalálja. Megnézi a beírókönyvben, hogy szabad-e az a hely, ahol vadászni szeretne. Ha üres, beírja a körzetet, a magasles számát, a napot, az érkezési, és távozási idejét, és a vadászaton résztvevők nevét, engedélyének számát. Rendszerint csak egy körzetet lehet beírni, kivéve napközbeni ragadozógyérítési cserkelést. Ha a vadászat alatt lövés dördült el ismét fel kell keresni a beírókönyvet. Ilyenkor be kell írni az eredményt. Be kell írni az elejtett fajt, ivarát, krotália számát, és megjegyzés rovatba, ha hibázás volt, sebzés, illetve a vaddal kapcsolatos egyéb intézkedéseket. Legvégül aláírjuk a beírókönyvet. 20/2 Állománykezelési szempontból milyen korcsoportokba sorolja be a gímszarvast? Fiatal: 1-5 év az állomány %-a Középkorú: 5-10 év az állomány %-a Érett vagy öreg év az állomány %-a Golyóérett 12 év 20/3 Csoportosítsa a vadászkutya fajtákat alkalmazási területük szerint! a. kopók: jellemzőjük a csapatban dolgozás képességük, ma vaddisznó hajtáson, vagy a sebzet vad csapájának követésére tudjuk használni. Erdélyi kopó, beagle, alpesi tacskó kopó. b. Vizslák: az ide tartozó fajták a legjobban emberközpontúak. Használati módúk rendkívül sokrétű, vízi vad vadászat, apróvad vadászaton apportírozás, utánkeresés. Szetter, angol vizsla, pointer, német vizsla, magyar vizsla. c. Kajtatóebek: a vadat meleg nyomon, légszimat alapján követik, majd csaholással jelzik. Spániel. d. Szedő-elhozó kutyák: feladatuk a lőtt apróvad, apportírozása, szárazon és vízen, továbbá használhatók még lövés előtti munkára is. Retríverek (Labrador, golden retríver) e. Kotorékebek: kistermetű, bátor, harcias kutyák, feladatuk a róka esetleg borz földalatti elkutatása, és ugrasztása. Tacskók, jagd terrier, foxterrier és keverékei (disznóhajtáskor is). f. Vaddisznós kutyák: feladatuk a hajtásban a konda vagy egy-egy disznó felkutatása, légszimat, vagy csapa alapján, és a disznó a vadászok felé hajtása, és a sebzett disznó megállítása. Kommunikációs eszközük a csaholás. g. Vérebek: feladatuk a sebzett nagyvad, hideg vércsapájának követése, és terítékre hozatala. Hannoveri véreb, angol véreb, bajor véreb. Oldal 41 / 111

42 20/4 Ismertesse a mezei nyúl vadászati módjait! Októberben megkezdődi a meze nyúl vadászati idénye, de a vadászatok zömét a vadászok töbsége november-decemberre tervezi, amikor kisebb a növényzet takarása. A vadászat eredményessége nyílván ekkor nagyobb. A legeredményesebben társas vadászaton ejthetjük el. Mezei nyúl körvadászat: nyílt terep, jó időjárás. U hajtás: akkor érdemes alkalmazni, amikor a terep még fedett, és a nyulak később ugranak meg, ezeket a vászatokat a vadászidény kezdeték célszerű alkalmazni. Ráhajtás, vonalhajtás (mezei nyúl és fácán) Cseh pászta 20/5 Mi a külballisztika, mivel foglalkozik a célballisztikáka? Mit nevezünk csőtorkolati energiának? A külballiasztika azt a folyamatot írja le, amikor a lövedék elhagyja a csőtorkolatot és egy szabálytalan alakú parabola pályán haladva a célba csapódik. Hat rá a légellenállás és a gravitáció, esetleg az erős szél. Célballisztika: a lövedék viselkedését vizsgálja, a vad testébe hatolva. Azt az erőt, amellyel a lövedék a csőtorkolatot elhagyja. Nagyvadra vadászni 2500 Joule torkolati energiájú lőszerekkel szabad, kivételt képez az őz, amit 1000 Joule vagy ezt meghaladó torkolati energiájú lőszerrel is vadászhatunk. Oldal 42 / 111

43 21. Tétel 21/1 Ismertesse a róka szaporodását, utódnevelését, társas életét, valamint vadgazdálkodási megítélését! A rókák elsőéves korukban már részt vehetnek a szaporodásban. Egyszer ivarzó faj, ezt az időszakot koslatásnak hívjuk. Ez az időszak Magyarországon, január-február. A vemhesség ideje, nap. A kölykezés a nevelés céljából kotorékot készít. Az ellés időszaka március közepe, április közepe. A szuka 5-7 rókafit kölykezik, a kölykök, fogatlanul, csukott szemmel jönnek világra. Szemük naposon nyílik ki. Születésük után 2-3 héti szopnak, utána térnek át szilárd táplálékra. A róka poligám. A párzás (koslatás) kivételével magányosan él. Erőviszonyok alapján a hímeknél rangsorrend alakul ki. Területet védenek, melyet vizeletükkel jelölnek. Mindkét szülő részt vesz az utódok nevelésében. Ősszel a családi kötelék felbomlik és a fiataloknak el kell hagyniuk a szülők otthon területét. Egész évben vadászható, becsült állománya ezer példány, éves terítéke, ezer példány. A veszettség miatti immunizálás miatt nőtt az állománya. Az apróvad állományunk és a földön fészkelő védett madárfajok ellensége (kotorékozás, les-hívás, nyúlsírással). 21/2 Ismertesse a Magyarországon vadászható galambfélék vadászati idényeit! Balkáni gerle, örvös galamb: aug.15- jan. 31. (védett a vadgerle és a kék galamb). 21/3 Ismertesse a trichinellózis betegséget, humán egészségügyi vonatkozását! A trichina (Trichinella spiralis) egy élősködő fonálféreg, mely emlősök bélcsatornájában és izomzatában él. Mivel kizárólag húsevéssel terjed, ezért csak ragadozó, dögevő, vagy mindenevő emlősöket fertőz; köztük az embert is. Kifejlett egyede az ún. béltrichina, mely alig néhány milliméter hosszú és a vékonybélben él. A béltrichinák ivarosan szaporodnak, a nőstények elevenszülők. A megszülető lárvák kifúrják magukat a vékonybélből, majd a vér- és nyirokereken át az izomzat különböző részeibe sodródnak, ahol betokozódva inaktívvá válnak. Az izomtrichina nyugalmi állapota (hipobiózisa) akkor szakad félbe, ha a fertőzött állatot elfogyasztja egy újabb gazdaállat. Gazdaként csak azok az állatfajok alkalmasak, melyek legalább részben ragadozók vagy dögevők. A vándorpatkány (Rattus norvegicus) szívesen fogyaszt dögöt, ezért könnyen fertőződhet, a sertés pedig könnyen fertőződhet patkány fogyasztásával. Az ember leggyakrabban akkor fertőződik, ha nyersen fogyaszt fertőzött sertéshúst (vaddisznó kolbász). Az okozott betegség, a trichinellózis jellegzetes példája az esetenként embert is fertőző állati betegségeknek, tehát zoonózis. Az emberi trichinellózis hazánkban szerencsére ritka. Emberben a fertőzés olykor halálos kimenetelű szívizomgyulladáshoz vezethet. Ezért a füstölt vaddisznókolbászt, vagy sonkát legalább percig főzzük. Oldal 43 / 111

44 21/4 Ismertesse a dámlapát részeit! Agancstő, koszorú, szár, szemág, ritkán jégág, középág és kanalas, - kanalas lapátos. A lapát külsőszéle csipkézett, legalsó nagy csipkét sarkantyúnak hívjuk. 21/5 Ki kaphat a lőfegyver tartására engedélyt (személyi és tárgyi feltételek)? 18. (16.) életévet betöltött év, vadászvizsga, érvényes személyi igazolvány, állandó lakóhely, egészségügyi igazolás (körzeti orvos és pszichológus), büntetlen előélet, magyar állampolgárság. Oldal 44 / 111

45 22. Tétel 22/1 Ismertesse egy nőivarú vadmalac első néhány évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor párzik, mikor hoz utódot? Február végétől, április közepéig születnek. A szőrös nyitott szemű malacok azonnal szopni kezdenek. A fialást követő pár nappal már elhagyják vackukat, hogy 2-4 rokon koca családi kötelékében élnek, s együtt végzik utódaik nevelését. A süldő továbbra is kondával marad. 2 hetes kora után vesz fel szilárd táplálékot. Ha túl nagy lesz a konda, akkor kettéválnak. Már születésük évében 9 hónaposan vemhesülnek, mely kb. 115 nap után 1éves korában hozza első utódait. Párzása novemberrel kezdődik és akár január elejéig is, elhúzódhat. A búgás második felében párzanak a fiatalok. Egy koca 2 napig veszi fel a kant. 22/2 A vadász milyen esetben pusztíthatja el a vadászterületen a kóbor kutyát, macskát? Ha az állat gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább 200 m-re került vagy az egyébként vadat űző kutya, valamint a legközelebbi lakott épülettől 200 m-re kóborló macska. Kivétel: vadász és állat őrző kutya, őrző-védő kutya, (rendőrség, határőrség, stb.) felismerhető jellel ellátott vak vezető kutya. 22/3 Mi jellemzi a borz életmódját? Vadászható-e ez a faj hazánkban? Elsősorban lombhullató erdőkben él, de a bokros erdősávokon is előfordul. Mivel kotoréklakó faj, a talaj fizikai tulajdonsága, és az áradások behatárolják az előfordulását. Mindenevő, a tojásfogyasztása miatt a madár állományban jelentős károkat tud okozni. Éjszaka aktív, akár 3-90 ha területet is bejárhat. Vadászható, vadászati idény július 1-től-február utolsó napja. állománya 37ezer egyed, terítéke 3-5 ezer példány. A szórón felszedi a morzsolt kukoricát. 22/4 Ismertesse a fácánvadászat módjait! A fácán a legfontosabb apróvadfajunk, sörétes lőfegyverrel 10-es, 3mm-es átmérőjű, lőszerrel hozzuk terítékre. Vadászati idénye: okt.1.-feb.utolsó napja. Erdei ráhajtás: a vadászok egy erdősávot leállnak, és a hajtók rájuk hajtják a fácánokat. Kettős ráhajtás: a vadászok középen álnak, és amikor az egyik oldalról rájuk hajtják a fácánokat, és azok a szomszédos erdőben találnak menedékre a másik hajtósor az első hajtás után, visszahajtja a fácánokat. Vonalhajtás: a vadászok a hajtókkal mozogva, egy vonalban járnak be nagyobb területeket. U hajtás vagy cseh pászta: U alakot formálva történik a hajtás. Bokrászás vagy kereső vadászat. 22/5 Gyújtási mechanizmus szerint milyen golyós lőszereket ismer, jellemezze azokat! Oldal 45 / 111

46 Központi gyújtású: a csappantyú gyújtja be lőportöltetet. Az ütésre érzékeny anyag a csappantyú aljába van beöntve. A csappantyú aljában fixen rögzítenek egy úgynevezett üllőt. Feladata az, hogy az előreütő ütőszeg-csúcsnak ellen tartson, hogy az ütésre berobbanjon a gyúelegy. Amikor a töltény alján központi helyet foglal el a gyutacs vagy a csappantyú. Peremgyújtású: csak kis kaliberű fegyvereknél használják. A töltényhüvely fenékrészébe ütésre érzékeny anyagot (gyúelegyet) öntenek. Az ütőszeg előrehaladtakkor annak csúcsa és a töltényhüvely palástjának alsó széle közé került anyag az erőbehatás következtében berobban és begyújtja a lőport. Amikor a gyúelegyet a töltény peremén helyezkedik el. Pl. kispuska vagy 0.22-es. Oldal 46 / 111

47 23. Tétel 23/1 Mi jellemző a kérődzők táplálkozására? Melyek a hazai kérődző vadfajok? A kérődzők az emlősök osztályának tagjai. Jellemző táplálkozási módjuk a kérődzés. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg. E táplálkozási mód során az emésztőszervrendszer változott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A nyelőcső után a bendő(rumen) található, utána következik a recés gyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus). Végül az igazi, oltógyomor (abomasus). Hazai kérődző vadfajok: szarvas, dám, őz, muflon. 23/2 Ismertesse a Washingtoni Egyezmény (CITES) vadászati vonatkozásainak alapjait! A Washingtoni egyezmény vagy más néven (CITES) (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állatés növényfajok nemzetközi kereskedelméről), nemzetközi kormányközi egyezmény, amelyet azért hoztak létre, hogy a vad növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat. Az egyezmény célja, hogy ellenőrzött keretek közé szorítsa a nemzetközi állat- és növénykereskedelmet. Két listát határoz meg: 1. lista: különösen veszélyeztetett fajok; 2. lista: veszélyeztetett fajok. Az ezeken szereplő fajok példányai csak az exportáló és a fogadó országok igazgatási hatóságainak engedélyével kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Bejelentési kötelezettség alá esik a 1. listán szereplő fajok tartása is. Az egyezmény vonatkozik az élő példányokra a preparátumokra a belőlük készülő dísztárgyakra, használati eszközökre is. Külföldi vadászemlékek behozatala: Külföldi vadász utak során gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen különböző engedélyekre van szükség, ahhoz hogy az elejtett vad trófeáját a vadász hazahozhassa. Sajnos gyakran előfordul, hogy a vadász már csak akkor teszi fel magában ezt a kérdést, amikor a vadat már elejtette, sőt esetenként még később, amikor a trófea már megérkezett a Liszt Ferenc Oldal 47 / 111

48 repülőtérre. Ha a vadászok meg akarják magukat kímélni az engedélyezéssel és a vámolással összefüggő esetleges kellemetlenségektől, mindenképpen jó előre tájékozódjanak, hogy milyen engedélyekre lesz szükségük, illetve egyáltalán engedélyezhető-e az elejteni kívánt trófea behozatala. A védelemben részesülő fajok trófeájának behozatalát nemzetközi szintű, európai uniós és hazai jogszabályok egyaránt szabályozzák. Ezeknek a rendeleteknek, nemzetközi egyezményeknek a célja, hogy jogi keretet adjanak egyes vadfajok védelmének, és ezek végrehajtásán keresztül szerezzenek érvényt a természetvédelmi érdekeknek, biztosítsák a vadon élő állományok megőrzését, illetve kíméletes és hosszútávon fenntartható hasznosítását. A Közösségben a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét rendeletek szabályozzák, amelyek a csatlakozás napjától kezdődően hazánkban is közvetlenül hatályosak. Ezek a jogszabályok gyakorlatilag a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezmény (CITES) előírásait ültetik át a közösségi jogrendbe, azonban annál bizonyos pontokon szigorúbb, részletesebb és sajnos bonyolultabb szabályozást tartalmaznak 23/3 Milyen jogkorlátozó intézkedéseket alkalmazhat a hivatásos vadász? A felsoroltak felszólíthatják a tetten ért személyt cselekménye abbahagyására, megakadályozhatják annak folytatásában, épületet zárhatnak le, szükség esetén testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhatnak, valamint a rendőrség megérkezéséig de legfeljebb két órán keresztül visszatarthatják a tetten ért, a személyazonosságának igazolását megtagadó vagy az előállításnak ellenszegülő embert. A szabályok szerint a belterületnek nem minősülő, a település elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén a szolgálati feladatok ellátása során nyíltan viselve a mezőőr, a hegyőr és a halászati őr sörétes lőfegyvert, az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őr önvédelmi célból maroklőfegyvert, a hivatásos vadász pedig vagy maroklőfegyvert, vagy vadászlőfegyvert tarthat magánál. 23/4 Ismertesse a nagyvad és az apróvad terítékkészítés szabályait! Nagyvad: Társas vadászaton nagyvad vadászat esetén terítéket készítünk. A teríték nem más, mint az elejtett vadat szép környezetben (füves terület) egyedenként jobb oldalára fektetve (vaddisznót hasán is lehet) helyezzük el és örökzöld koszorúval vesszük körbe. A széleken máglyát gyújtunk. Elsősorban a vaddisznó kanokat nagyság szerint csökkentve, utána a többi vaddisznó valamint a többi nagyvadfaj tarvadjait. Teríték készítés szabályai: A vadterítéken azt a vadat illeti meg a terítéken az első hely, amelyre a vadászatot szervezték. Ez nagyvadas területeken, elsősorban a gímszarvas és a vaddisznó. Terelésen vagy hajtáson, nem kerülhet a terítékre trófeás vad, kivéve a vaddisznó. A terítéken a vadat, jobb oldalára, a vaddisznó a hasára kell fektetni. A vadfajok sorrendje, szarvas, disznó, dám, muflon, őz. Oldal 48 / 111

49 Apróvad: mezei nyúl, fácán, fogoly, vadliba, vetési lúd, nagylilik, nyári lúd, vadkacsa, utána tőkés réce, a szőrmés és szárnyas ragadozók. 23/5 Töltési rendszerük szerint, milyen golyós hosszú lőfegyvereket ismer, ezek közül Magyarországon milyennel lehet vadászni? Egylövetűek billenő csövűek Ismétlőrendszerűek zárdugattyúsak, emelő karosak, rángatós Öntöltők (félautomaták) ezek használatát jogszabály tiltja Automaták ezek használatát jogszabály tiltja Oldal 49 / 111

50 24. Tétel 24/1 Milyen vadászatokon tudjuk eredményesen használni a magyar vizslát? Milyen szőrváltozatait ismeri? Feladatuk a rejtőző apróvad felkutatása légszimattal, a megtalált vad egyértelmű jelzése vadmegállással mindaddig, amíg a gazda oda nem ér, és fel nem tereli a rejtőző vadat. A felrebbentett vad láttán, a vizslának hasalnia, de minimum helyben kell maradnia. Lövés után az elejtett vagy megsebzett vadat parancsra megkeresi és gazdájukhoz viszi. Kacsa liba húzáskor is használható, apportírozásra. Szőrváltozatai: drótszőrű, rövidszőrű magyar vizsla, hungarikum! 24/2 Mondjon példát fiatal gímbika hibás kilövésére! Szabályos ívű, nem ághiányos, fejlődőképes (az agancson fent van az erő) számít hibás kilövésnek. A sérülés csak abban az évben jelentkezett. Fejlődőképes, még jobb agancsot rakott volna fel. 24/3 Mi a vadkár és a vadászati kár, és a vadban okozott kár, mondjon rá példákat! Vadkár: az, amikor a vad rágásával, taposásával, agancstisztításával az erdő- vagy mezőgazdasági termelvényekben kárt okoz (mennyiség kár, minőségi kár). Vadászati kár: az, amikor a vadászatra jogosult vadászati tevékenységével a termelvényekben kárt okoz. Vetéstől betakarításig, mind erdő- és mezőgazdaságban is. Vadban okozott kár: kaszálással elpusztított őzgida, fácán fészekalj, illegális vadászat, hurkolás. 24/4 Soroljon fel öt-öt vadászati szak-, és vadászati szépirodalomban jeleskedő szerzőt. Vadászati szépirodalom: - Fekete István (Lutra) - Kittenberger Kálmán (A Kilimandzsárótól Nagymarosig) - Molnár Gábor: A Bakonytól az Amazonaszig - Széchenyi Zsigmond (Alaszkában vadásztam) - Ilosvay Ferenc: Jó vadászatot! Vadászati szakírók: Pál Endre, Nagy Emil, Faragó Sándor, Studinka László, Bertóti István Oldal 50 / 111

51 24/5 Lőfegyver használatából eredő baleset esetén mi a teendő, mely szerveket kell értesíteni? - Haladéktalanul intézkedni kell, hogy a sérült, elsősegélyben részesüljön - Ha a baleset lőfegyver használattal összefüggésben történik, mind a balesetet szenvedőtől, mind a balesetet okozótól, el kell venni a fegyvert, és a töltényeket. - Értesíteni kell, a rendőrséget, és a mentőket. - Biztosítani kell a helyszint Oldal 51 / 111

52 25. Tétel 25/1 Ismertesse az apróvad élőhely-gazdálkodás szerepét, fontosságát! A mezei élettér szerkezetének az elmúlt évben tapasztalt változása kihatott az egész mezei életközösségre. Eltűntek olyan tájelemek, melyek a magas biodiverzitást elősegítették. Ismeretes hogy a szárnyas vadak (fácán, fogoly) főként a mezőgazdasági táblák szegélyeit használják, élőhelyként, és ezek hiánya kihat a terület, apróvadeltartó képességére. A szegély az a határzóna, ahol az egyik élőhely típus megkezdődik, és a másik véget ér, ezt a területet ÖKOTON-NAK nevezzük. Az apróvadas területeket, nem kiterjedt vadföldekkel, hanem sávszerű élőhelyek alkalmazásával érhetjük el, az eltartó képesség javulását, továbbá befolyásolja a növénycsoportok elrendezése is. Ott a legjobb a vadállomány eloszlása, ahol jól tagolt, többféle élőhely típus találkozik. A legtöbb vadászható apróvadfajnak három vagy több élőhely típusra van szükség. A vonalas jellegű élőhelyszerkezett mellet, van még pontszerű élőhely szerkezet is. Itt a természetes (patak), és mesterséges (Sózó, etető), élőhelyek találkoznak. 25/2 Sorolja fel a legismertebb védett récefajokat! Cigány-, kanalas-, kendermagos-, nyílfarkú-, fütyülő-, kontyos-, kerce-, barát récék 25/3 Hogyan tudja megbecsülni a muflon kos korát? A muflon kosoknál a korbecslés a szarvuk körívének záródása alapján végezhetjük el. Mivel azonban a körív záródásának mértékét, alapvetően a szerv hossznövekedésének a függvénye, a nagyobb csigájú kosok koríve hamarabb záródik. Ezért a négyévesnél idősebb kosok korának becslése a körív záródása alapján bizonytalan. Ha a kos nincs túl messze, segít a szervtőnél sűrűsödő, finomabb barázdált rész szélességének figyelembevétele. A kos a kora előrehaladtával, a szarv növekedése lelassul, emiatt a barázdái a sűrűbbek lesznek, 5-6 éves kortól a barázdák annyira sűrűn állnak, hogy messziről nézve is elütnek. Minél nagyobb a sűrűn barázdált rész, annál öregebb a kor. Továbbá a szarv évgyűrűi is segíthetnek, mivel a téli időben, egy gyengébb színezetű gyűrűt rak fel, és ez jelzi a pontos korát. 25/4 Milyen engedélyek szükségesek, ha az Európai Unió területén akar vadászni? - Eu-s fegyver engedély (fegyver útlevél), amely a rendőrségen kérhető ki - Meghívólevél Oldal 52 / 111

53 25/5 Mi történhet, ha nem a fegyver töltényűrének megfelelő lőszert akar kilőni a sörétes fegyverből? Rövidebb töltényhüvelyű lőszert akarok kilőni, abból nem lehet probléma. Ilyenkor az átmeneti kúpban felkenődnek a sörétek, kissé lerakódik az ólom. Rendszeres tisztítással ez eltávolítható. A nagyobbik baj akkor van, ha rövidebb töltényűrből hosszabb töltényhüvelyű lőszert akarunk kilőni, mert ilyenkor a kinyílt lőszer hüvely túl ér a töltényűrön és leszűkíti a töltényűr előtti csőrészt, ebből csőrobbanás is lehetséges. Oldal 53 / 111

54 26. Tétel 26/1 Milyen élőhelyen fordul elő a gímszarvas jelentősebb számban? Vadgazdálkodási szempontból melyek a legjobb élőhelyek a gím számára? Jelentősebb számban a Dunántúlon és Északi-középhegység erdősült területeken fordul elő, újabban a Duna-Tisza közének déli részén is nő az állomány. A Tiszántúlon ma is ritkán előforduló faj. Élőhelye elsősorban az erdő és vele határos mezőgazdasági területek. Kedvezőek számára a sűrű cserje, és lágyszárú szint, ami nemcsak takarást, hanem táplálékot is jelent számára. A makktermő állományok, jó táplálkozó helyet nyújtanak számára. Erdei zavarása esetén, szívesen tartózkodik a nagytáblás mezőgazdasági területekben, pl, napraforgó, kukorica, ami szintén táplálékot, és takarást nyújt számára. Állománya 110 ezer. 26/2 Ismertesse a társasvadászaton résztvevők szerepét, feladatát! Milyen engedélyeknek, felszereléseknek kell kötelezően a vadásznál lenni? Vadászat vezető: kijelölése mindig kötelező, feladata a vadászat előkészítése, levezénylése, kezdve a szervezéssel, eligazítással, szabályok betartása, a vadászat folyamatos figyelemmel kísérlése, és balesetek és szabálytalanságok megelőzése (legalább középfokú szakirányú végzettség szükséges). Szárnyvezetők: a vadászat vezetője kijelöli a szárnyvezetőket, ők úgymond a segédei. Ők vezetik a hajtás szárnyait, irányítják a hajtókat és a vadászokat. Felvezetők: feladatuk az elálló puskások lőálláshoz való kisérése. Tiltott lőirányok megmutatása, a hajtás végén, a vadászok felvétele, vad megkeresése. Hajtók: a vadászat teljes értékű résztvevői, az ő dolguk a vad lőtávolságra való szorítása, a vad összeszedése, szállítása. Vadösszeszedők, zsigerelők, terítékkészítők: jó helyismerettel rendelkező személyek, 2-3 segítővel. Után keresők: a sebzett vad után keresése. Ebédfelelős: a vadászaton résztvevő személyek kiszolgálása étellel. Vadászvendég: fizető vendégvadász, vagy baráti meghívás. Engedélyek, felszerelés: vadászjegy, fegyvertartási engedély, személyes iratok, elsősegély csomag. Társasvadászaton kötelező a kötszertáska (mentődoboz). 26/3 Soroljon fel vadgazdálkodási berendezéseket, ismertesse szerepüket! Oldal 54 / 111

55 Szóró: vadászati létesítmény, amely főleg a vaddisznó vadászatát könnyíti meg, rendszeresen takarmányt lehet kijuttatni rá. A szóróhoz rendszerint leshely is tartozik. Leshely: a legelgerjedettebb vadgazdálkodási berendezések, feladatuk a vad megfigyelése, elbírálása, és terítékre hozatala. Lehet földi les, vízi leshelyek, mobil és stabil magasles. Emelt lőállás: társas vadászaton a biztonságos lövés leadása (vaddisznó hajtás). Cserkelő út: a vad nesztelen megközelítését segíti. Vadetető: feladata a vad természetes táplálékának, mesterséges kiegészítése. Nagyvadetető, Apróvadetető, stabil (fácán, fogoly) alkalmi (mezei nyúl és fogoly- télen). Itató: Víz utánpótlás minden vadfajnak szükséges. A mezei nyúl ún. vegetációs vízből is fedezi a víz szükségletét. Dagonyázó: vizes sáros mélyedés, amelybe a vad (gím, disznó) belefekszik, komfortmozgás hűti a testé, és a parazitáktól is megvédi. Sózó: az élettani szükségletek kielégítése, ne alkalmazzunk ún. keretsózót (vadegészségügyi szempontból káros). Vadmentő dombok: árvíz idején, kellő magasságot kínál a vadnak. Vadelhárító kerítés: erdei és mezőgazdasági vadkár megelőzése (a vadfajhoz, nagyságához alkalmazzuk). Gím: 250 cm, Dám: 180 cm, disznó: 100 cm. 26/4 Sorolja fel a nyest és a nyuszt közötti különbségeket (küllem, élőhely, életmód) Nyest Nyuszt Színe Szürkésbarna Gesztenyebarna (sötét) Torokfolt Fehér, villásan lábra húzódó Sárgás, kerekded Élőhely Emberhez közel Összefüggő erdőségek Életmód Kultúrkövető, akár tanyán, istállóban, lakóház padlásán is tanyát verhet. Szívesen mozog a földön. Főleg a fákon a tartózkodik. Fán és talajon gyorsan mozgó. Élete nagyrészt fákon tölti. Jól kúszik és ugrik. Nyest: szeptember 1. február 28. Nyuszt: védett, tehát nem vadászható. 26/5 Ismertesse a lőfegyver, illetve a tűzfegyver fogalmát! Ismertesse a tiltott vadászati eszközöket. Oldal 55 / 111

56 Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki; (2004. évi XXIV. törvény alapján) Tűzfegyver: olyan, a törvény mellékletének A, B, C vagy D kategóriájában meghatározott eszköz, amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha a) külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították, b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják, c) muzeális fegyvernek tekinthető; A kategória 1. Automata tűzfegyverek. 2. Más tárgynak álcázott tűzfegyver. 3. Páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék. 4. Expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára. B kategória 1. Félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek. 2. Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek. 3. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb. 4. Félautomata hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas. 5. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas. 6. Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel. 7. Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek. C kategória 1. A B kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek. Oldal 56 / 111

57 2. Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel. 3. A B kategória 4-7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú tűzfegyverek. 4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm. D kategória Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel. A működés és hatásmechanizmus alapján lőfegyver olyan fegyver, ami lövedékkel rendelkezik, tehát a célban kifejteni kívánt hatást a fegyverből, fegyverről ki- vagy lelőhető esetleg elhajítható elem, szerkezet, azaz a lövedék végzi. A lőfegyver gyakorlati szempontból növelt hatásfokú hajítófegyver, de a lövedéket nem közvetlenül emberi erővel, hanem tárolt kémiai vagy mechanikai energiával gyorsítja fel. Tiltott vadászati eszközök: Automata és öntöltős golyós fegyver és sörtés fegyver gímre, dámra, muflonra, őzre, 2500 J-nál kisebb torkolati energiájú fegyver őz kivételével, őzre 1000 J-nál kisebb torkolati energiájú fegyver, számszeríj, mérgezett és robbanó nyílvessző, célzásra alkalmas éjjellátó. Oldal 57 / 111

58 27. Tétel 27/1 Ismertesse a minőségi állományhasznosítás alapelemeit! A nagyvadállomány minőségi szabályozásának megtervezése feltételezi a meghatározott hasznosítható vadlétszám keretein belül maradva a két ivar és a korcsoportok lelövési számainak meghatározását, valamint a válogató vadászat irányelveinek kidolgozását. Az ivaronkénti és korcsoportonkénti, hasznosítás mértékének meghatározásához első lépésként meg kell becsülni az ivararányt és a korszerkezetet. Amennyiben a populáció egyedszámát is becsüljük valamely, módszerrel, akkor az ivararány és a korszerkezet becslése elvileg használható bármilyen olyan egyedszám becslési módszer, amely az állatok egy részének megfigyelésén, megszámlálásán alapul. A lövések nem véletlenszerűek, hanem válogató jellegűek, egy-egy korosztályt vagy ivart erősebben érintettek. 27/2 Mi a vadetetés szerepe nagyvad és apróvad fajok esetében? A természetben nem mindig találja meg a vad a kellő táplálékát, pl. magas hó állás, árvíz. Ilyenkor feltétlen szükséges a vad etetése, hogy jó kondícióban legyen, ne pusztuljon el. Az etető létesítésekor a minden vadfaj számára külön megfelelő etetőt kell létesíteni. Figyelembe venni a takarmány típusait (szállas-szemes-lédús) és a fajok igényeit. 27/3 Milyen szerepe van a vadgazdálkodásban az aranysakálnak? Az aranysakál mindent elfogyaszt, de inkább húsevőnek tekinthető. Az alacsonyabb rendű álatoktól az emlősökig széles a zsákmány listája. Olykor megfigyelhető a családokban történő vadászata. Téli ínséges időszakban dögöt is ehet. Növények zöld részeit, gyümölcsöt és gombár is elfogyaszt. Nem veszélyeztetett növekvő állományú, terjeszkedő vadfaj, becsült országos állománya példány. Éves terítéke cca példány. Az ország D-i részén jelentős kárt okoz a dám szaporulat és az őzgidák pusztításával. 27/4. Mi a barcogó teknő, a vacok és a kotorék? A dám bikák barcogásuk (párzásuk) idején a barcogó helyükön kis teknőszerű mélyedéseket (1-3 m2) kaparnak a talajba melyeket vizeletükkel, ondójukkal, szaganyagaival jelölnek meg és erősen védelmeznek. A több bika esetén (főbarcogó helyek) a középső részeken helyezkednek el az erősebb bikák, széleken, pedig a gyengébbek. Vacok: a vaddisznó koca készíti, születésük után néhány napig ebben tartózkodnak a kismalacok. Kotorék: A róka, a borz, illetve üregi nyúl földalatti ürege, melyet nappali búvóhelyként és fialó helyként is használ. Oldal 58 / 111

59 27/5 Mit ért a sörétes fegyver kaliberén? Melyek a leggyakrabban használatos kaliberek? A sörétes fegyver kaliberét számokkal jelöljük, méghozzá úgy, hogy megállapítjuk, hogy egy font (kb. 453,6 g = 45dkg) ólomból hány db golyót lehet kiönteni, amely a csőbe beleillik. A leggyakrabban használt kaliberek: 12-es, 16-os és 20-as. Oldal 59 / 111

60 28. Tétel 28/1 Ismertesse egy társas apróvad vadászat menetét! A vadászatok eredményességét-a vad sűrűség mellett-azok előkészítettsége, a megtervező és levezető vadgazda, szakmai felkészültsége befolyásolja. Pontosan kell ismerni a vadászati idényeket, és azokat a területek lehetőségeivel összhangba hozva, kell az adott vadászat konkrét programját, összeállítani. Tisztában kell lenni a vadállomány elhelyezkedésével, a területek megközelíthetőségével, nyugodtságával, hasonlóan a nagyvadvadászatokon már említett ezernyi apró, de fontos tényezővel. Miután ismert lett, hogy milyen vadfajra hány puskás vadász a résztvevő, a vadgazda az állomány ismeretében meg kell hogy határozza a terület igényt és a vadászati módot. Eldönti hogy milyen technikai hátérre és hány közreműködőre van szükség. A szervezés feladata csak a vadászat reggelén ér véget, és akkor kezdődik meg a vadászat levezetésének munkája. Társas apróvadvadászatot rendezünk fácánra, fogolyra (nevelt) mezei nyúlra, (cseh-pászta,u hajtás, körvadászat, ) 28/2 Magyarországon mely sasokkal találkozhat? Melyik fajnak lehet vadgazdálkodási szerepe? Rétisas, szirti sas, parlagi sas. mindhárom fokozottan védett. (Sajnos az utóbbi években növényvédőszerekkel méreggel- preparált döghús fogyasztása miatt több elhullás történt, (főleg a rétisas esetében). Alacsony állományuk miatt jelentős vadgazdálkodási hatásuk egyenlőre nincs. 28/3 Ismertesse a tularémia okozta betegséget, mi okozza, milyen vadfajnál jelenik meg, melyek a tünetei? Veszélyt jelent-e az emberre? A tularémia (tularaemia) vagy nyúlpestis rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű baktériumfaj okoz. A betegség az i. e. 2. évezredben, Anatólia környékén jelent meg először, az egyiptomi források hettita pestis néven említik. A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik. Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. Emberi megbetegedés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Európa számos országában, így hazánkban is előfordul. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. Terjed még a cukorrépa cukorgyári feldolgozása során, a szembe fröccsenő vérrel, valamint fertőzött hús fogyasztásával. Oldal 60 / 111

61 A fertőzésekre jellemző a szezonális jelentkezés: nyáron főként a kullancsok terjesztik, télen pedig a nyúlvadászat idején nő meg a fertőzések száma. Férfiakban gyakoribb. Az emberi járványt a nyulak járványa előzi meg. 28/4 Melyek az elsőfokú vadászati hatóság legfontosabb feladatai? Az elsőfokú vadászati hatóság a megyei kormányhivatal, vadászati és halászati osztálya. Feladatai: - a vadászati hatóság jóváhagyja a haszonbérleti szerződést, dönt a nyílvántartásba vételről - haszonbérleti szerződés módosításnak jóváhagyása - vadászterület határainak megállapítása határozatban - vadászterület legkisebb mértékétől való eltéréséről döntés - vadászterületek nyílvántartásának vezetése - vadvédelmi előírások megszegőinek büntetése - vadfajok vadászatának korlátozása, illetve túlszaporodott vadfajok tilalmi idejének feloldása - vadászjegy visszavonása - trófeabírálat - krotália kiadása - vadászati napló ellenőrzése 28/5 Ismertesse a fegyver vásárlásra és eladásra vonatkozó feltételeket, szabályokat? Milyen adatok változását, hány napon belül kell a rendőrhatóságnak bejelenteni? Lőfegyver megszerzésére és tartására engedély csak akkor adható, ha a kérelmező személy a) nem áll a 3. (1) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt; b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyvertartásához előírt egészségi alkalmasságát igazolja; c) külön jogszabály szerint a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz és a vizsgabizottság megítélése szerint a lőfegyver biztonságos kezelésére és használatára képes; d) a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik. Lőfegyver, lőszer lőfegyver-kereskedőnek, a fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezetnek és annak adható át, aki az átadott lőfegyvertartási céljának és jellegének megfelelő lőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik. Vadászlőfegyver és a hozzá tartozó lőszer vadászatra vadászlőfegyver tartására jogosultnak átengedhető. Névváltozás, lakcímváltozást, személyi igazolvány változást 3 napon belül be kell jelenteni. Oldal 61 / 111

62 29. Tétel 29/1 Milyen élőhelyen fordul elő az őz Magyarországon? Vadgazdálkodási szempontból melyek a legjobb élőhelyek? Az őz általában mindenhol előfordul Magyarországon, eredeti élőhelye az erdős sztyepp, és erdős puszta, viszont a mezőgazdaság térhódításával, egész Magyarországon elterjedt. Az alföldön a térhódítását elősegítette a mezőgazdasági területeket felosztó erdősávok, erdőfoltok. Ma már szokás elkülöníteni a mezei és erdei őz ökotípusokat. Hazai állománya cca. 350 ezer. 29/2 Miért fontos a lövés előtt a vad helyzetét, a lövés pillanatában a vad viselkedését pontosan megfigyelni? Bizonytalan a lövés, ha a célba vett vad nem áll teljesen keresztbe. A legrosszabb, amikor velünk szembe néz. A klasszikus tanítás azt mondja, hogy csak a keresztben álló nagyvadra adjál le lövést. Az ábrán jól látható, hogy a legnagyobb találati felületet ebben a pozícióban mutatja a vad, s így látszik jól az összes halálos találati pont is. Minél jobban elfordul ebből a helyzetéből, annál kevésbé célozhatók meg jól a vitális szervek, majd a szemben álló vadnál már alig van olyan felület, ahová biztos golyót lehet küldeni. Természetesen nem lehet mindig arra számítani, hogy a vad beáll a klasszikus blattlövésre, ilyenkor segíti a vadászt az anatómia ismerete, mert az állási pozíció változásával a vitális célpontok is folyamatosan változnak, s csak ezt bekalkulálva számíthat zsákmányra. Itt már belépnek az etikai szempontok is, amelyek az írott tiltásokat önkéntesen vállalva tovább bővítik. 1. tüdőlövés: a vad az elejével felugrik, majd elesik, vagy elfut, rövid idő után elfekszik. 2. szívlövés: a hátsó lábbal rugószerűen felfelé löki el magát, s ha nem esik azonnal össze, akkor rövid halálvágta után vége van. 3. májlövés: a lövésre összegörnyed, háta megpúposodik, többnyire elmegy, de rövid idő után lefekszik, zavarásra tovább megy. 4. gyomorlövés: a hátsó lábával kirúg, majd megpúposodva elindul, csak sokára fog lefeküdni. 5. hátsó gerinc- és medencelövés: lerogy a hátuljára, felkelni nem tud, de a feje fent van, gyors kegyelemlövés jár neki. 6. fej, nyak, gerinc- és gerinctüske lövés: azonnal összerogy, mintha kirántották volna alóla a talajt, gerinctüskézéskor rövid idő után felugrik és elfut, a többi találatnál hamar vége van. 7. mellső és hátsó láblövés: a meglőtt láb felé rogy, esetleg el is esik, de elfut, utolérni csak kutyával lehet, többnyire túléli, ha nem fertőződik el a seb. 29/3 Ismertesse a Természetvédelmi Őrszolgálat feladatát és szervezetét! Oldal 62 / 111

63 Természetvédelmi őr Magyarországon jogszabályi alapon több mint 30 éve létezik, jogállása, feladatai, jogosultságai és kötelezettségei azonban az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak. A természetvédelmi őr 1993 óta köztisztviselő, jogosultságait és kötelességeit pedig az évi CLIX törvény II. fejezete jelentősen kibővítette. A feladatellátásuk részletes szabályait miniszteri rendeletként 2000-ben kiadott Szolgálati Szabályzat állapítja meg január 1. lépett hatályba az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény, valamint megjelentek annak végrehajtási rendeletei is. Az új jogszabályok megalkotásának az volt a célja, hogy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak. A Természetvédelmi Őrszolgálat esetében megmaradtak a különböző hatósági jogosultságok, de azok szabályozása részletesebb lett. A hatályos új jogszabályok alapján a természeti és a védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése érdekében egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel, szolgálati maroklőfegyverrel és más technikai eszközökkel ellátott tagokból álló Természetvédelmi Őrszolgálat működik valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezetében. Emellett az önkormányzatoknak is lehetőségük van a helyi jelentőségű védett természeti területek őrzésére önkormányzati természetvédelmi őrt alkalmazni. Az állampolgárok polgári természetőrként segíthetik a természetvédelmi őrök munkáját. 29/4 Ismertesse a róka vadászatának lehetséges módjait! Mit nevez a vadásznyelv koslatásnak? Kotorékozás: a róka, vagy teljes alma, kutyák segítségével történő vadászata. (foxterrierek, jagd terrier, tacskók). Hajtóvadászat: a hajtás elején jelenik meg, szervezhetünk hajtást, külön rókára is. Rókales: egyéni vadászati mód. Rókahívás: nyúlsírással, egércincogással, gidahanggal behívjuk a rókát. Éjszakai rókavadászat: fényszóró használatával történő vadászat Koslatás: a rókák párzási időszaka, január-február 29/5 Milyen lőfegyverekkel és lőszerekkel vadászhatunk vaddisznóra? Vadászhatunk, sörétes, és golyós fegyverrel. Sörétes esetén a golyó csak gyöngygolyó, vagy más néven brenekke lehet. Golyós kaliberek: 7x64, 30-06, 8x68. Oldal 63 / 111

64 30/1 Ismertesse a vaddisznó szaporodását! 30. Tétel A kocasüldők 9-11 hónaposan, a kanok 20 hónapos korukra válnak ivaréretté, viszont a tényleges szaporodásban, csak 2-3 éves korukban vesznek részt. A kanok a szaporodási időszakon kívül magányosak, a kocák, süldők, és malacok a kondában maradnak. A búgást az idősebb kocák kezdik, legvégül az emsesüldők. A kanok ekkor kezdenek a kondához csatlakozni. A szaporodási időt, nehéz behatárolni, egyre hosszabbodik, fő időszaka októberjanuár. A koca napig búg, a vemhesség nap, mintegy hét. Az ellések zöme február-május között történik, az átlagos malacszám függ a koca korától (4-6-8) csíkos kismalac Ma már a koca tavasszal született emsemalaca az őszi búgásra ivarérett és akár vemhesülhet. 30/2 Mi a teendő, ha társas vadászaton baleset történik? - Haladéktalanul intézkedni kell, hogy a sérült, elsősegélyben részesüljön - Ha a baleset lőfegyver használattal összefüggésben történik, mind a balesetet szenvedőtől, mind a balesetet okozótól, el kell venni a fegyvert, és a töltényeket. - Értesíteni kell, a rendőrséget, és a mentőket. 30/3 Ismertesse a nagy lilik és a kis lilik közötti legfőbb különbségeket (küllem, természetvédelmi státusz, élőhely)! Nagylilik: szürkésbarna színezetű lúdfaj, feje, nyaka, háta barnás, begye,hasa szürke árnyalatú. A fajra jellemző a felnőttkori bélyeg, a csőr körüli, fehér folt,ami a homlokot is beborítja. Az idősebb madár hasán, fekete harántcsíkok láthatók, és így jól elkülöníthetőek. Magyarországon nem költ, vadászható faj, okt.1-től-jan.31-ig. Kislilik: kis termetű, csőre rövid, szeme körül sárga gyűrű. Fehér homlokfoltja a fejtetőig ér. Lába narancssárga. Magyarországon nem költ, átvonuló faj, néha áttelel. Fokozottan védett. 30/4 Mi a töret? Milyen fajtáit ismeri? A töret vérbe mártott kis gallyacska, melyet a vad elejtőjének adunk át a sikeres vadászat jeléül, aki ezt átveszi és kalapjához tűzi. Kizárólag tört ág lehet töret. Klasszikus értelemben tűlevelű, illetve nemes lomblevelű fa alkalmas töretnek. Terítéktöretek: a zsákmány elejtésével kapcsolatos töretek, melyek a zsákmány meglelése közvetlen közelében kerülnek törésre. Jelzéstöretek: általában a vadászok közti kommunikációt és információtovábbítást szolgálják. Gyásztöret: A gyásztöret arasznyi ág a kalap bal oldalára tűzve úgy, hogy az ág alsó (föld felőli) vége legyen kifelé. A töretek legszomorúbb képviselője. Vadásztárs-barát temetésénél kerül alkalmazásra úgy, hogy a szenteltvízzel benedvesített töretet beledobjuk a sírba és elküldjük barátunk utolsó útjára. 30/5 Hogyan csoportosítja a golyós lőfegyvereket tárrendszer szerint? Mondjon rá példákat. Oldal 64 / 111

65 Középagytáras, ez a leggyakoribb Mauser Előagytáras, cső alatt van a tár Olasz, USA Tusatáras, nálunk nem terjedt el - amerika Oldal 65 / 111

66 31. Tétel 31/1 Milyen tényezők befolyásolják a szarvasbőgés kezdetét? Az ország mely területein kezdődik előbb? A bőgést a nappalok hosszának rövidülésével beinduló neurohormonális okok szabályozzák. A bőgés kezdetét elsősorban az időjárás befolyásolja. Szeptember elején, ha meleg van, nem nagy intenzitással folyik a bőgés, de ha leül a levegő (deresek a hajnalok), akkor jelentősen megindul. A bőgés augusztus második félétől kezdve a déli országrészben kezdődik, és az idő előrehaladtával, egyre északabbra tolódik, legkésőbb a hegyvidéki területeken megy végbe, október végén. Az ivarérett bikák bőgését mindig a bőgőhelyen tartózkodó ünők és tehenek peteérésével járó és a külső ivarszervekkel távozó szagmolekulák indítják el. Ha van ivarzó tehén a közelben akkor van jó bőgés. 31/2 Ismertesse az erdei szalonka státuszát, a tavaszi húzás sajátosságait! Az erdei szalonka Magyarországon csak úgynevezett monitorozási céllal vadászható. Éves terítéke 6 ezer példány. Nászrepülést, húzásnak hívjuk, márciusban kezdődik, célja hogy a tyúkok és a kakasok egymásra találjanak. Hajnali és alkonyi húzások vannak. Az előbbi kb. 10 percig, az utóbbi 20 percig tart. 31/3 Ismertesse a vadkanagyar bírálati szempontjait! Kinek, hová és milyen esetben kell bemutatni bírálatra a trófeát? 1. A nagyagyar hosszát mérjük a külső íven. (cm x 1) 2. A nagyagyar szélességét a legszélesebb helyen. (mm x 3) 3. A kisagyar körméretét, a legvastagabb helyen. ( cm x 1) 4. Szépségpontok: íveltségre, színére Hazai viszonyok között a 16 cm-nél hosszabb vadkanagyart az elejtés szerinti megyei vadászati hatóságnál kell bemutatni a vadászati évet követő 30 napon belül. A Pilisi Parkerdő ZRT területéről származik a jelenlegi világrekord vaddisznóagyar. 31/4 Soroljon fel vadgazdálkodási berendezéseket, ismertesse szerepüket! Szóró: vadászati létesítmény, amely főleg a vaddisznó vadászatát könnyíti meg, rendszeresen takarmányt lehet kijuttatni rá. A szóróhoz rendszerint leshely is tartozik. Leshely: a legelgerjedettebb vadgazdálkodási berendezések, feladatuk a vad megfigyelése, elbírálása, és terítékre hozatala. Lehet magasles, földi les, vizi leshelyek, (földiles, leskosár, lespalánk), magaslesek (mobil-stabil), Tájba illő legyen! Természetes anyagból készüljön. Emelt lőállás: társas vadászaton a biztonságos lövés leadása. Cserkelőút: a vad nesztelen megközelítését szolgálja. Vadetető: feladata a vad természetes táplálékának, mesterséges kiegészítése. Nagyvadetető, apróvadetető. Oldal 66 / 111

67 Itató: Víz utánpótlás.(természetes és mesterséges módon, motoros szivattyú, szélkerekes szivattyú, Dagonyázó: vizes sáros mélyedés, amelybe a vad (gím, vaddisznó) belefekszik, és hűti a testét, és a külső paraziták ellen is védelmet nyújt. Komfortmozgási forma. Sózó: az élettani szükségletek kielégítése. Vadmentő dombok: árvíz idején, kellő magasságot kínál a vadnak. Vadelhárító kerítés: erdei és mezőgazdasági vadkár megelőzése. 31/5 Mivel foglalkozik a belballisztika? Mi a szerepe a csappantyúnak? Feladata a csőben végzett lövedékmozgás leírása, elsődleges célja a csőben meghatározni a lövedéksebesség, és a gáznyomás alakulását, másrészt a lövedéksebességhez, és a gáznyomáshoz megtervezni a csövet. Csappantyú: a töltényhüvely fenékrészben elhelyezkedő szerkezet, melynek elsődleges feladata, a lőpor szúrólánggal való meggyújtása. Oldal 67 / 111

68 32. Tétel 32/1 Ismertesse a szárcsa életmódját, vadászatának formáit és jogszabályi korlátait! Vadászható-e Magyarországon ez a faj? Magyarországon mindenfajta kisebb és nagyobb vizes élőhelyen előfordul, előnyben részesíti az olyan élőhelyeket, ahol sok a vizpati növényzet. Növényevő, elsősorban a zöld növényi részeket fogyasztja. Állati eredetű tápláléka elhanyagolható. Hazai fészkelő állománya 80 e- 120 e párra becsülik. Magyarországon vadászható faj, vadgazdálkodási értéke Ft, napi terítéke max. 8 példány, hazai éves terítéke 2-3 ezer példány, vadászati idénye, szept.1-jan.31. Vonuló faj, mely hozzánk februárban érkezik, majd novemberben megy el; de enyhe teleken át is telelhet. Hazai állománya augusztustól emelkedik az átvonulás idején és szeptemberben, ill. márciusban éri el a csúcsát. Gazdag parti és víz alatti vegetációval borított, de nyílt vízi felülettel is rendelkező vizes élőhelyeken él. Jellemző előfordulási helye a Balaton, Kis-Balaton, Hortobágy, Biharugrai-halastavak, Szegedi Fehér-tó. A húzáson történő vadászat mellett a vízre beszállt szárcsák napközbeni vadászata a jellemző. Mindkét vadászati mód népszerű a kutyás vadászok körében. 32/2 Nagyvad egyéni és társasvadászat esetén, hogyan adjuk meg a tiszteletet az elejtett vadnak? Nagyvad egyéni: - az elejtett nagyvad szájába utolsó falatot, majd sebtöretet helyezünk akkor is, ha egyedül vagyunk. Az utolsó falat bármely növény lehet, a gesztusnak van értéke. - saját magunknak is töretet készíteni tölgy vagy fenyőágból és azt kalapunk bal oldalára feltűzni. - kalapunk levételével egyedül is megadni a végső tisztességet az elejtett vadnak. (ezután következik a krotária elhelyezése). Nagyvad Társas vadászat: A vadászat ünnepélyes zárása a vad számbavétele és a tiszteletadás a vadnak. E hagyományok ápolását, az ezzel járó ceremóniát a vadászok különösen fontosnak tartják, mert ezzel is kifejezik a vad iránt érzett tiszteletüket, megbecsülésüket. A jelenleg alkalmazott kialakítását, a teríték elhelyezését a német vadászati kultúrából átvett szabályok szerint végezzük. Ezen szabályok kiterjednek a vadfajok terítéken belüli elhelyezésének sorrendjére, a vadfajon beül az ivar- és kor szerinti sorrendre, a vad terítéken történő elhelyezésére (fektetés módja), valamint magára az egész teríték kialakítására és a résztvevők (vadászok, hajtók, kürtösök, stb.) felállására. A terület fővadját illeti meg mindig az első sor, ami nagyvadas területen jellemzően a gímszarvas. A terítéken a vadat alapvetően a jobb oldalára, a vaddisznót pedig hasra illik fektetni. A vadfajok sorrendje: szarvas Oldal 68 / 111

69 vaddisznó dám muflon őz A fajokon belüli sorrend: trófeás vad tehén, koca, juh, suta ünő, süldő, jerke borjú, malac, bárány, gida A teljes terítéket illik az ott fellelhető tölgy, cser vagy fenyő lombjával szépen körbevenni. A teríték sarkaihoz máglyát (nem túl nagyot) szokás rakni, melynek fénye hangulatosan megvilágítja a vadat és vadászt egyaránt. A résztvevők felsorakoznak, a vadászok a vaddal szemben. A vadászat vezetője és a hivatásos vadászok a teríték jobb oldalán, míg a hajtók, segítők a teríték bal oldalán úgy hogy előttük helyezkednek el a kürtösök. A vadászat vezetője jelentést ad a vadászat eredményéről és kürtszóval tisztelegnek a vadnak és magának a vadászatnak. 32/3 Ismertesse az apróvadélőhely-gazdálkodás jelentőségét, legfőbb elemeit! A mezei élettér szerkezetének az elmúlt évben tapasztalt változása kihatott az egész mezei életközösségre. Eltűntek olyan tájelemek, melyek a magas biodiverzitást elősegítették. Ismeretes hogy a szárnyas vad (fácán, fogoly) főként a mezőgazdasági táblák szegélyeit használja élőhelyként, és ezek hiánya kihat a terület, apróvadeltartó képességére. A szegély az a határzóna, ahol az egyik élőhelytípus megkezdődik, és a másik véget ér, ezt a területet ÖKOTON-NAK nevezzük. Az apróvadas területeken, nem kiterjedt vadföldekkel, hanem sávszerű élőhelyek alkalmazásával érhetjük el, az eltartó képesség javulását, továbbá befolyásolja a növénycsoportok elrendezése is. Ott a legjobb a vadállomány eloszlása, ahol jól tagolt, többféle élőhelytípus találkozik. A legtöbb vadászható apróvadfajnak három vagy több élőhelytípusra van szükség. A vonalas jellegű élőhely szerkezet mellet, van még pontszerű élőhely szerkezet is. 32/4 Melyik lúdfaj fészkel hazánkban? Ismertesse szaporodását. Vadászható-e ez a faj Magyarországon? A nyári lúd Magyarországon gyarapodó állományú, fészkelő faj, fészkelő állománya tízezer körüli. Kiterjedtebb nádasokban fészkel, fészekalja 5-6 tojás. A tojások nap alatt kelnek ki. Vadászható faj, vadászati idénye, Október 1-December 31. Oldal 69 / 111

70 32/5 Csoportosítsa a golyós hosszú lőfegyvereket töltési rendszerük szerint! Egylövetűek billenő csövűek Ismétlőrendszerűek zárdugattyúsak, emelő karosak, rángatós Öntöltők (félautomaták) ezek használatát jogszabály tiltja Automaták ezek használatát jogszabály tiltja Oldal 70 / 111

71 33. Tétel 33/1. Ismertesse a vaddisznó viselkedését a búgási időszakban! A vaddisznók párzása, a búgás már október végén elkezdődhet, de jellemzően novemberbendecemberben zajlik. Ha sok a fiatal állat a területen, a búgás még januárra is áthúzódhat. Egy kondán belül az ivarérett példányok ivarzása kis időbeli eltolódással ugyan, de jól szinkronizáltan, szinte egyszerre történik. A fejletlenebb süldők viszont a búgás időben többnyire nem érik el azt a küszöb testtömeget, ami az ivarzás beinduláshoz szükséges, és így később veszik fel a kant. Az ivarzó kondához egy vagy több kan csatlakozik. A nagyobb kanok elverik a kondától a kansüldőket, és egymással is komoly harcokat vívnak. Ennek során oldalvágásokkal próbálkoznak. Az éles agyarak azért nem okoznak kárt, mert a kanok vállrészén, erős megvastagodott bőrréteg alakult ki. Párzás előtt a kanok habos nyálat kennek szét a fák ágain, ezzel jelölik meg a területüket. 33/2 Ismertesse a muflon Magyarországi elterjedési területét, élőhelytípusait. A muflon Magyarországra betelepített faj, a földközi tenger szigeteiről (Korzika, Szardínia). Hazánk középhelységeiben előfordul, szigetszerű elhelyezkedésben. Elterjedését az éghajlat, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a talaj, és a vegetáció határozza meg, ezt vették a telepítéseknél is alapul a felvidéken (Gyimes). Kedvező számára a 800 mm-nél alacsonyabb csapadék, és az 50 napnál kevesebb olyan nap, ahol a hótakaró nem haladja meg a 30 cm-ert. Nyáron a magasabb, télen az alacsonyabb tengerszint feletti magasságot keresi. Hazai állománya 15 ezer egyed feletti, zöme muflonos kertekben él. A világranglista első helyezettei Szlovákiából és Horvátországból származnak. 33/3 Soroljon fel legalább öt az emberre is veszélyes vadbetegséget! Lyme kór: kullancs terjeszti, baktérium TBC: baktérium okozta megbetegedés, főként a vaddisznó terjeszti Trichinellózis: vaddisznó (apró fonálféreg) Róka galandférge: parazita, ürüléke fertőz Veszettség: vírus okozta megbetegedés, a róka terjeszti. Tularémia: a mezei nyúl zsigerelése során juthat a vérbe a baktérium 33/4 Elhullajtott agancs, elhullott trófeás vad koponyája kinek a tulajdona, lehet-e otthon tartani? A vad tulajdonjoga A vad az állam tulajdonában van. A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha más Oldal 71 / 111

72 vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad. A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekintetni. A vadaskertben tartott vad a kert tulajdonosának, üzemeltetőjének tulajdonában van. 33/5 Magyarázza meg mit jelent a keresőtávcsövön a 7x50 jelzés! Milyet ajánlana nappali és milyet éjszakai használatra? Az első érték mindig a nagyítást jelenti, lényegében azt, hogy egy 100 m távolságra lévő céltárgy, olyan mintha 14,2 méterre lenne (100/7=14,2) A második jelzőszám a mm-ben a tárgylencse nagyságát, ez a tárgy felőli lencse. A távcső szürkületi értékének ismeretével tudjuk meg, hogy egy távcső alkalmas-e éjszakai, vadászatra. A szürkületi érték, a tárgylencse, és a nagyítás szorzatának négyzetgyöke. Szürkületben vagy kora hajnalban, a 20-nál nagyobb szürkületi értéket nyújtó távcsövek az eredményesek. A lencse minősége (fényáteresztő képessége) is nagyon fontos. Nappali vadászaton (cserkelés, les) javasolt a 8x50, 10x50, Éjszakai vaddisznólesre a 8 x 50, 8 x 56-os. Oldal 72 / 111

73 34. Tétel 34/1 Ismertesse egy bakgida első néhány évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor és milyen agancsot rak fel, mikor párzik? Magyarországi viszonyok között a suták május közepe és június közepe között ellenek. Az alföldi őzre többnyire az ikerellés a jellemző, ritkán akár 3 gida is születhet. A suták ellése sűrű növényzetben, állva történik. A születés után a gida, azonnal szopni kezd, ezután a suta elfekteti, és majd csak napos korától kezdi el követni az anyját. Októberben megtörténik az elválasztás és a suta teje fokozatosan elapad. Az őzgidák kb. 1kg-os testtömeggel születnek, és 1,5 éves korukra, érik el a felnőtt kori tömegüket. A bakgida agancsa már négy hónapos korában, két kis dudor formájában megjelenik. Novemberben, decemberben erre néhány cm-es csapot, úgynevezett gidaagancsot rak fel, amit január végén vagy februárban le is vet, és ezután kezdi meg első agancsa növesztését. A második agancs gombnyársas, nyársas, villás, vagy hatos lehet, amit novemberben, decemberben hullajt el. Az agancsa méretei többnyire az 5-6 évben a legnagyobbak. Ezt követően a bak visszarak. A párzás július végére, augusztus elejére esik, ekkora a bak már territóriumot foglal, és az itt élő sutákat termékenyíti meg. 34/2 Ismertesse a társas nagyvadvadászat főbb mozzanatait. A társas vadászatot, mindig a vadászatvezető nyitja meg, vezeti le, irányítja, és ő rendeli el a befejezését is. a. A vaddisznóhajtás: hajtó kutyákkal max. 25 fő vadász részvételével b. Terelés vagy riglizés: főként nőivarú egyedeket ejtenek el (tehén, ünő, suta, gida, muflon juh, jerke), de lőhető a vaddisznó minden nemű és korú egyede is. 1. Vadászat megkezdése az eligazítással kezdődik: a vadászatvezető, vagy megbízottja ellenőrzi a személyi és tárgyi feltételeket, a vadászok nevét, okmányait, használni kívánt lőszereket, illetve az alkoholos állapotot. Az eligazításon ismertetni kell a vadászat programjait, a vadászat módját, a hajtás irányát, vadászható fajokat. (ivar, + korcsoport). Kiosztásra kerülnek a hajtás térképek minden résztvevőnek, amelyeken jelölve vannak a tilos lőirányok. 2. Vadászok felállítása: a lőállások kiosztása. 3. Vadászat befejezése: Teríték elkészítése. Máglya, kürtszó. 34/3 Ismertesse a vadászetika alapelveit! A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi tanács (CIC) 1992-ben megfogalmazott vadászati kódexében, négy irányelvben fogalmazta meg a vadászat magatartását és normáit. 1. elv: a vadon élő állatoknak mint alapvető természeti forrásoknak a tisztelete. 2. elv: a vadnak mint élőlénynek a tisztelete 3. elv: a természet más használóinak, vagy hasznosítóinak a tisztelete. 4. elv: a természet tisztelete a maga egészében Országos Magyar Vadászkamara 2013: Etikai Kódex. Oldal 73 / 111

74 34/4 Hasonlítsa össze a fácán és a fogoly életmódját, szaporodását! Fácán: Optimális élőhelye a változatos fás-cserjés vegetáció, és kedveli az szegély területek. Áprilisra kakasok territóriumot foglalnak, ami 2-3 ha nagyságú. A fácánkakas többnejű (poligám) háremet tart. Mindig a tyúkok keresik fel a dürgő kakasokat, ők választanak párt maguknak. Olykor egy kakashoz, 5-8 tyúk is társul. A dürgés márciusban kezdődik. Fogoly: Eredetileg erdős pusztákon élt, de fokozatosan mezőgazdasági, mezei madárra, sőt mezőgazdasági kúltúrát követő fajjá vált. Nem kedveli viszont a nagytáblás, intenzív mezőgazdasági táblákat. Elsősorban a fás és mezei növényzet határvonalát részesíti előnyben. A fogoly monogám, tartós, akár több éves párkapcsolatot fenntartó madár. A tyúkok választanak párt maguknak, általában a szomszédos csapatból. A párválasztás után, a párok, azonnal territóriumot foglalnak. A fészkelés április közepén kezdődik. Egyedszáma rohamosan csökken. 34/5 Hogyan csoportosítja a hosszú lőfegyvereket csőelrendezés szerint? Mondjon rá példákat! Egycsövű sörétes, egycsövű golyós, sörétes dupla, sörétes bock, vegyes csövű bock, duplagolyós, golyós bock, drilling (három csövű), vierling (négycsövű) Pl. Merkell vegyes csövű bock, Krieghoff dupla golyós Oldal 74 / 111

75 35. Tétel 35/1. Ismertesse a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett nagyvadfajok trófeájának bírálatára vonatkozó kötelezettségeket! A vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, őz agancsát és a muflon csigáját a vadászatra jogosult köteles a legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő 30 napon belül a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnál vagy térségi trófeabírálaton elbíráltatni. A trófeát megfelelően előkészített teljes nagykoponyával, vagy szabályosan kiskoponyára vágva kell bemutatni. Ami a vaddisznóagyart illeti, a jogosult a 16 cm-nél hosszabb agyart köteles bemutatni, mégpedig a vadászati évben lőttet a vadászati év utolsó napját (február utolsó napja) követő 30 napig. 35/2. Vadászterületek milyen rendeltetési céllal létesíthetők? a) vadgazdálkodási rendeltetésű és b) különleges rendeltetésű, amely: génállomány megőrzési célú, természetvédelmi célú. 35/3. Sorolja fel a vadászatra használható optikai eszközöket! Sorolja fel, milyen eszközöket tilos használni! - kereső távcső - céltávcső - spektív - távolságmérésre alkalmas távcsövek Tiltott: - lézeres célmegjelölő - éjjellátó céltávcső (infra vagy hőkamerás) 35/4. Mely vadfajok dagonyáznak, és milyen célból? Gímszarvas: bőgés ideje alatt a bikák gyakran dagonyáznak ezzel is hűtve felhevült testüket. De a fő ok itt is a paraziták elleni védelem. Vaddisznó: e fajra jellemző a sajátos viselkedési forma. Egész évben dagonyázik! Mindkét fajnál szerepe van a külső paraziták elleni védekezésben. Oldal 75 / 111

76 35/5. Milyen lőfegyvereknél találkozhatunk huzagolással, mi a szerepe? Milyen golyós kalibereket ismer? A golyós vadászpuskák csövei készülnek huzagolással. A huzagolt cső feladata a lövedék saját hossztengelye körüli forgó mozgásra kényszerítése, ezáltal a röppálya stabilizálása és a lő irány megadása. (horony és barázda). Léteznek (ugyan nagyon ritkák) olyan sörétes vadászfegyverek, amelyeknek a cső utolsó negyede huzagolt. Ezekkel gyöngygolyót lőnek ki leginkább..22 hornet (5,6x36R),.223remington (5,56x45),.243 winchester (6,2x52), 7x64, springfield (7,62x63),.30 R blaser (7,62x68R).308 winchester (7,82x51), 8x57 JS, 9,3x62) Oldal 76 / 111

77 36. Tétel 36/1. Ismertesse a vaddisznóállomány alakulását! Mennyi vaddisznót kell elejteni az állomány szinten tartásához? A vaddisznó állomány és terítékének alakulása a hivatalos adatok szerint az alábbi ben 20 ezer 1990-ben 40 ezer 2000-ben 90 ezer 2013-ban 120 ezer 2019-ben 81 ezer A visszaesés oka az Afrikai Sertéspestis megjelenése az országban. A vaddisznóállomány szinten tartásához a tavaszi állománybecslés 120 %-át kell tervezni a kilövésekben. Jelenleg az ASP miatt az Országos Főállatorvos rendelete alapján országosan 0,5 egyed/100 ha-ra kell visszacsökkenteni az állományt az ASP járvány megállítására. Általánosan jellemző probléma tehát az országosan magas nagyvadlétszám, elsősorban a gímszarvas, a vaddisznó és az őz esetében, ami évtizedek óta ellentétek forrása a vadgazdálkodók, az erdőgazdálkodók, és a mezőgazdálkodók között. 36/2. Ismertesse a szárnyas vad találati jelzéseit! A vad sebzésének jelei: - mozgás (a vad a találat helyére utaló mozdulatot tesz) - vér (a vérzés jellege és minősége utal a találat helyére) - vágott csont, toll (a testtájak eltérő színezetű, tollú kültakarója szintén igazodási pont) Fácán: - lágylövés (farkát leereszti, és kissé meggörnyedve repül) - béllövés (fejét megemeli, lábait leereszti, szárnyait megemeli) - láblövés (a meglőtt lábát leereszti és szárnyait megemeli) - nyak vagy fejlövés (fejét és farkát leereszti) - szem vagy tüdőlövés (függőlegesen a farkával előre zuhan le) - szárnylövés (a meglőtt szárnyát behúzza, és úgy zuhan le) 36/3. Milyen jogszabályok szabályozzák a vadgazdálkodást és a vadászatot? évi LV. törvény a vad védelméről, a vadászatról, és a vadgazdálkodásról A vadászati törvény végrehajtásáról szóló 79/2004 (V.4.) FVM rendelet Oldal 77 / 111

78 A vadászkamaráról szóló évi CXIV. törvény, mely az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló évi XLVI. törvény módosítása 36/4. Mi a különbség a róka és a borz nyoma között? róka borz 36/5. Golyós lőszerek kaliberjelzéseinél milyen betűkkel találkozhatunk, és mit jelölnek ezek? - R - peremes hüvelytalp kialakítás - B - szalagos vagy magnum hüvely kialakítás - J katonai múltú töltény vadászati célra történő átalakítása - S kissé megnövelt lövedékátmérő Oldal 78 / 111