BÍRÓSÁG 7.K /2010/3. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A

Átírás

1 7.K /2010/3. Közbeszerzési Értesítő száma: 2011/8 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 0835/2011 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: FŐVÁROSI BÍRÓSÁG 7.K /2010/3. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság dr. Gyergyák Balázs jogi előadó által képviselt Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (1067 Budapest, Eötvös u. 3.) felperesnek dr. Szántó Veronika közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő Ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek (harmincezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, de jelen bírósághoz kell írásban benyújtani. Indokolás: A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg: A felperes június 16. napján építési koncessziós szerződés a Budapest VI. kerület Hunyadi tér és vásárcsarnok felújításának és átalakításának tervezése, az ingatlanon elvégzendő építési tevékenység elvégzése, a tervezési építési tevékenység finanszírozása, mélygarázs létesítése és üzemeltetése, vásárcsarnok üzemeltetése, fenntartása és a koncessziós szerződés lejárta előtti 1

2 teljes körű felújítása tárgyú hirdetmény közzétételével induló kétszakaszos tárgyalásos eljárást kezdeményezett, amelyre vonatkozó részvételi felhívását az EU Hivatalos Lapjában tette közzé, és tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítőben KÉ 8459/2008. szám alatt jelentette meg. A részvételi felhívás II.2.1. pontjában határozta meg a felperesbeszerzése teljes mennyiségét, amelynek részét képezte egyebek mellett a Hunyadi tér közterületi rendezése, így többek között burkolatcsere, parkosítás, köztéri műtárgyak elhelyezése, közvilágítás felújítás. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a felperes május 11. napján KÉ.6189/2009 számon tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben, amely szerint az eljárás a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 92. a) pontja alapján eredménytelen lett. A felperes július 15. napján szerződést kötött az S-Tér Kft-vel játszóeszközök szállítása és szerelése tárgyban (fa hintaállvány, hintaülőke, műanyag lánc, kétszemélyes rugós játék, négyszemélyes rugós játék) forint + ÁFA vállalkozási díj ellenében. A teljesítési határidőt július 24. és augusztus 10. között határozták meg. A szerződés 2. pontja tartalmazta, hogy a vállalkozói teljesítésnek meg kell felelnie a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI.27.) számú GKM rendelet, illetve a játszótéri eszközökről szóló MSZ EN tői MSZ EN ig szabványsorozat, valamint MSZ EN 1177 szabvány előírásainak. A felperes július 31. napján szerződést kötött az IVITA Kft-vel játszótéri biztonsági elkülönítő rendszere tárgyában (kerítésrendszer, kapuk) forint + ÁFA vállalkozási díj ellenében. A teljesítési határidőt augusztus 24. napjában határozták meg. A felperes augusztus 31. napján szerződést kötött a K-Tech Felületvédelmi Kft-vel ivókút, pad, kerékpártároló, műanyag hulladékgyűjtő tárgyban forint + ÁFA vállalkozási díj ellenében. A teljesítési határidő a megrendeléstől számított 37 hétben került meghatározásra. A felperes augusztus hónapban két szerződést is kötött a Főkert Parkfenntartó Kft-vell, egyrészt a játszótér játszóeszközeinek bontásával, cserjék alatti talajcserével, növénytelepítéssel, parkberendezések kihelyezésével tárgyban forint + ÁFA vállalkozási díj ellenében, másrészt a játszótér burkolatának, szegélyeinek kialakítása tárgyban forint + ÁFA vállalkozási díj ellenében. Mindkét szerződés estében a teljesítési határidő július 20. és szeptember 22. napja között került meghatározásra. A felperes szeptember 15. napján megrendelést adott le az Oberleitner Bau Kft-nek műkő ping-pong asztal, fém háló és váró pad tárgyban forint + ÁFA vállalkozási díj ellenében. A felperes szeptember 15. napján megrendelést adott le a Sportvilág Hungary Kft-nek fémkeretes focikapu és lebetonozható kosárállvány szett tárgyban forint + ÁFA vállalkozási díj ellenében. A felperes szeptember 15. napján megrendelést adott le a Kerítésrendszerek Kft-nek 3 m magas, 17,0 fm táblás labdafogó kerítésrendszer 1 db alsó táblaelem elhagyásával tárgyban forint + ÁFA vállalkozási díj ellenében október 26. napján a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságához közérdekű bejelentés került benyújtásra, amelynek alapján a kezdeményező a Kbt (2) bekezdésére hivatkozva november 12. napján a felperest részletes tájékoztatás nyújtására és a rendelkezésre álló dokumentumok csatolására szólította fel arra vonatkozóan, hogy a Hunyadi tér rekonstrukció első üteme tekintetében a felperes mikor és milyen módon valósította meg a Hunyadi tér játszótér felújítását, mekkora volt a beruházás értéke, valamint az előzetesen jelzett további ütemek értékét a becsült érték megállapítása során figyelembe vették-e, ha nem, miért nem. A felperes a kezdeményezőhöz intézett december 15. napján kelt válaszában elsőként utalt a évben hirdetmény közzétételével indult kétszakaszos koncessziós közbeszerzési eljárás 2

3 eredménytelenségére, amelynek következményeként nem valósult meg sem a felújítás, sem a közterületi rehabilitáció. Ezt meghaladóan arról tájékoztatta a kezdeményezőt, hogy a Hunyadi tér felújításának első üteme megvalósult. E körben utalt arra, hogy a felújítás nemcsak a játszóteret, hanem az egész Hunyadi teret érintette. A felperes ismertette a felújítással kapcsolatos szerződéseket és megrendeléseket, amelyeket a kezdeményező részére megküldött. A játszótérrel kapcsolatos beszerzések: játszóeszközök vásárlása (S-Tér Kft.), a burkolat, a szegélyek kialakítása (FŐKERT Parkfenntartó Kft.) és a biztonsági elkülönítő rendszer (Ivita Kft.); az egész tér kapcsán: ivókút, kerékpár-tároló, műanyag anyagú hulladékgyűjtők (K-Tech Felületvédelmi Kft.), kihelyezendő sporteszközök és berendezési tárgyak (Oberleitner-Bau Kft.), játszóeszközeinek bontása, cserjék alatti talajcsere, növénytelepítés, parkberendezések kihelyezése (FŐKERT Parkfenntartó Kft.), sporteszközök (Sportvilág Hungary Kft.), kerítés (Kerítésrendszerek Kft.) beszerzése volt. A felperes előadta, hogy a Hunyadi tér első üteme keretében árubeszerzéseket és építési beruházásokat bonyolított le, valamint hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a beszerzések során a Kbt. egybeszámítási szabályainak megfelelően járt el. Arra hivatkozott, hogy a második ütem a KMOP-3.1.1/C jelű európai uniós pályázat anyagának előkészítését és a pályázaton való részvételt foglalja magában. A harmadik ütem, amelynek becsült értéke több, mint forint, pedig az európai uniós pályázat alapján igényelt forrás biztosítása függvényében fog megvalósulni, amelynek esetén a felperes a Kbt. alapján fog eljárni. A Közbeszerzések Tanácsának elnöke február 2. napján kezdeményezte a hivatalból történő jogorvoslati eljárást a felperes Hunyadi tér rekonstrukció I. üteme keretében megvalósított beszerzései vonatkozásában közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. Indítványozta, hogy az alperes állapítsa meg a Kbt (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a 340. (2) bekezdés d) pontja szerinti jogsértést, és egyben alkalmazza a 340. (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményt. Az alperes a jogorvoslati eljárást február 3. napján megindította. A felperes jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozata szerint a Főkert Parkfenntartó Kft-vel kötött két vállalkozási szerződés kelte tekintetében a augusztusként megjelölt dátum adminisztrációs hiba folytán került feltüntetésre. A teljesítés megkezdésének dátuma, július 20. napja alapján a szerződés a felek között a teljesítés megkezdése előtt jött létre, azonban a pontos dátumot a felperes nem tudta megmondani. Az alperes március 18. napján kelt D.67/12/2010. számú határozatával a kezdeményezésnek helyt adott, és megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt (1) bekezdés alapján alkalmazandó 40. (2) bekezdésére tekintettel, a 2. (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a 240. (1) bekezdését, ezért a felperest forint bírsággal sújtotta. Az alperes megállapította, hogy a felperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Rögzítette, hogy a Kbt (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 91. (1) bekezdése értelmében a Kbt. VI. fejezet alkalmazásában irányadó értékhatárok árubeszerzés esetében 8 millió forint, építési beruházás esetében 15 millió forint. Az alperes megállapította, hogy a felperes a Kbt a) pontja alapján - figyelemmel a 22. (1) bekezdés d) pontjára - a Kbt. harmadik része vonatkozásában is ajánlatkérőnek minősült, ekként a Kbt. személyi hatálya alá tartozott. 3

4 Az alperes részletesen ismertette a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett beszerzések tartalmát, és megállapította, hogy három vállalkozási szerződés és egy megrendelés a Kbt. 25. (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján építési beruházásnak, valamint két vállalkozási szerződés és két megrendelés a 24. alapján árubeszerzésnek minősültek, így valamennyi beszerzés a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozott. Az alperes álláspontja szerint a kerítésépítés tevékenysége a Kbt. 25. (1) bekezdés a) alapján építési beruházásnak minősül. Utalt arra, hogy a Kbt. 1. melléklet pontja az ún. általános építési és mélyépítési munkákat sorolja fel, ekként az előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelését és felállítását is. Az alperesnek a hivatalbóli kezdeményezés alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes a kezdeményezés által érintett beszerzések vonatkozásában jogszerűen mellőzte-e a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A kérdés eldöntésének előfeltételeként vizsgálta azt, hogy a konkrét esetben fennálltak-e az egybeszámítási kötelezettség feltételei. Az alperes elsőként az építési beruházásnak minősített beszerzéseket vizsgálta, amely során egyenként tekintette át a Kbt. 40. (2) bekezdésében meghatározott együttes feltételek teljesülését. Az alperes megállapította, hogy az a) pontban meghatározott feltétel - a felperes által sem vitatottan - egyértelműen fennállt. Tekintettel arra, hogy a játszótér burkolatainak, szegélyeinek kialakítása, valamint a játszóeszközök bontása, cserjék alatti talajcsere, növénytelepítés, parkberendezések kihelyezése tárgyú munkákat ugyanazon vállalkozás végezte el, e körben a b) pont is teljesült. A másik két építési beruházás kapcsán (kerítésépítés kapukkal és a sportpálya kerítés, labdafogó kerítésrendszer építése) azt kellett vizsgálni, hogy a beszerzések tárgyának piacán volt-e arra elvi lehetőség, hogy a szerződéseket ugyanaz a vállalkozó teljesítse. Ebből következően felperes csak abban az esetben mentesült volna a feltétel alkalmazása alól, ha egyértelműen alá tudta volna támasztani, hogy a tárgyalt építési beruházások esetében kizárt volt az egy vállalkozóval való teljesíthetőség lehetősége. Az alperes álláspontja szerint az egyértelmű kizárhatóság nem állt fenn. Az alperes áttekintette a felperes által az egyes építési beruházások elvégzésére szerződött gazdasági társaságok honlapján található adatokat, és megállapította, hogy a Főkert Parkfenntartó Kft. honlapján a kültéri szolgáltatások menüpont alatt megtalálható volt egyebek mellett a kerítésépítés szolgáltatás is, ekként ez esetben nemcsak elvi, de valós lehetőség is fennállt arra, hogy a felperes egy szerződés keretében valósítsa meg a tárgyalt építési beruházásokat. Az alperes nem fogadta el a felperes azon hivatkozását, hogy a beszerzett kerítés speciális jellege miatt nem volt lehetséges olyan vállalkozót találni, akivel mindegyik építési beruházásra szerződést lehetett volna kötni, ugyanis a felperes sem a beszerzés speciális jellegét, sem azt nem támasztotta alá, hogy a beszerzés tárgyának esetleges sajátosságaira tekintettel kizárt az egy vállalkozóval való teljesíthetőség. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a Főkert Parkfenntartó Kft-vel kötött szerződések értéke már önmagában meghaladta a közbeszerzési értékhatárt. Az alperes ezt követően a Kbt. 40. (2) bekezdés c) pontjában foglalt törvényi feltétel fennállását vizsgálta az építési beruházások tekintetében. Megállapította, hogy a négy építési beruházás rendeltetése hasonló volt, tekintettel arra, hogy mindegyik a Hunyadi tér felújításához kötődött, és a szabadidős tevékenységek (játszótér, sport) eltöltésének feltételeit kívánták biztosítani. Kiemelte, hogy a Főkert Parkfenntartó Kft-vel kötött két szerződés alapján elvégzett munkák mindegyike a játszótér felújításához kapcsolódott. Az alperes rögzítette, hogy az egyes 4

5 tevékenységek egymáshoz időrendben kapcsolódva egy összefüggő munkafolyamat részeit képezték, amely munkafolyamat rendeltetése a játszótér hatályos jogszabályoknak megfelelő használhatóságának a biztosítása. Ebből következően, az alperes álláspontja szerint ezen két szerződés vonatkozásában a c) pontjának második fordulat is teljesült, vagyis a beszerzések felhasználása egymással közvetlenül összefüggött. Az alperes az árubeszerzésnek minősülő megrendelések tekintetében is megvizsgálta egyenként a Kbt. 40. (2) bekezdésében meghatározott együttes feltételek teljesülését. Megállapította, hogy az a) pontban meghatározott feltétel - a felperes által sem vitatottan - fennállt. Az alperes ismertette a tárgyi árubeszerzések körében megrendelt eszközöket. Áttekintette a felperes által az egyes árubeszerzések elvégzésére szerződött gazdasági társaságok honlapján található adatokat, és megállapította, hogy több társaság esetében megvolt a lehetőség arra, hogy a felperes egy szerződés keretében szerezze be a beszerzések tárgyait képező valamennyi eszközt. Rögzítette, hogy az S-Tér Kft. játszótéri berendezések, sportpályák, utcabútorok, a K-Tech Kft. utcabútorok, játszótéri berendezések, az Oberleitner Bau Kft. sport- és játszóterekkel, valamint utcabútorok szállításával egyaránt foglalkozik. Az alperes a c) pontban foglalt törvényi feltétel fennállását is megvizsgálta az árubeszerzések tekintetében. Rögzítette, hogy az eszközbeszerzések rendeltetése is hasonló volt, tekintettel arra, hogy az építési beruházásokhoz hasonlóan mindegyik a Hunyadi tér felújításának projektjéhez kötődően, azon belül a szabadidős tevékenységek (játszótér, sport, pihenés) eltöltésének feltételeinek biztosítását, továbbá minőségének javítását szolgálták. Az alperes a beszerzések rendeltetésének hasonlósága megállapítása mellett, a vagylagos feltételre tekintettel, a jogszabályi tényállás fennállásának vizsgálatakor nem tartotta szükségesnek a felperes azon kifogásának vizsgálatát, amely szerint a beszerzések funkcionálisan nem függtek közvetlenül össze. Rámutatott arra, hogy a Kbt. egybeszámítási szabályai a Kbt. érvényesülésének garanciális eszközét jelentik, ezért az alperes álláspontja szerint nem volt elfogadható a törvényi rendelkezés tartalmát szűkítő értelmezés. Az alperes jelen esetben a bírság kiszabását mérlegelési jogkörében indokoltnak ítélte. Értékelte, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése, a Kbt. kógens szabályainak megkerülésére tekintettel, súlyos jogsértést megvalósító magatartás. A bírság összegének megállapítása során a jogsértés súlyán kívül figyelemmel volt arra, hogy a jogsértés nem volt reparálható, arra, hogy a évben az alperes a felperessel szemben már állapított meg bírságkiszabással is járó jogsértést, valamint hogy a beszerzések összességében csak kis mértékben haladták meg a Kbt. egyszerű eljárásrendre irányadó értékhatárait, végezetül hogy a mellőzés kétszeresen - építési beruházás és árubeszerzés tekintetében - is megvalósult. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, valamint tárgyalás tartását. A felperes elfogadta az alperes azon megállapítását, amely szerint az IVITA Kft-vel kötött vállalkozási szerződés a Kbt. 25. (1) bekezdés a) pontja alapján építési beruházásnak minősült. A felperes álláspontja szerint az alperes azon érvelése, amely szerint a Kbt. 40. (2) bekezdése alapján az építési beruházásokat egybe kellett volna számítani, nem volt helytálló. A felperes rögzítette, hogy nem vitatta annak tényét, hogy a Kbt. 40. (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek valamennyi szerződés esetében fennálltak. A felperes szerint a Főkert Parkfenntartó Kft-vel kötött szerződések esetében a c) pontban feltétel nem állt fenn, ugyanis a beszerzések rendeltetése nem volt azonos, vagy hasonló, illetőleg a 5

6 felhasználásuk tekintetében a közvetlen összefüggés nem volt megállapítható. Arra hivatkozott, hogy a játszótér burkolatának és szegélyeinek kialakítása funkcionálisan eltérő jellegű munkákat feltételezett, mint a játszóeszközök bontásával kapcsolatos munkák, valamint a talajcsere és az ehhez kapcsolódó növénytelepítés, parkosítási munkák. Leírta, hogy az építési folyamat első lépése a játszóeszközök elbontása, amelyet a talajcsere, a növénytelepítés, majd parkrendezési munkák követtek. Ettől funkcionálisan elkülönítendő volt a folyamat befejező része, amely a játszótér gumi, illetve kőburkolattal való lefedését, valamint szegélyeinek kialakítását jelentette. A felperes véleménye szerint - az alperesi véleménnyel szemben - önmagában az a tény, hogy a beruházások helyszíne azonos volt, nem jelentette azt, hogy a beruházások között közvetlen összefüggés állt fenn. Például az alapvetően parkgondozási, kertészeti jellegű tevékenységek rendeltetésüket tekintve eltértek a kifejezetten építési beruházásnak minősülő, játszótér burkolatának és szegélyének kialakításától. A felperes szerint a Főkert Parkfenntartó Kft-vel kötött szerződések ezért nem sértették a Kbt. 40. (1),(2) bekezdésének megsértését, tekintettel arra, hogy az építési beruházásnak minősített másik két beruházás értéke, bármely másik beruházással történő egybeszámítása esetén sem érte el az építési beruházásokra előírt 15 millió forintos közbeszerzési értékhatárt. Ugyanakkor a felperest továbbra is fenntartotta azon álláspontját, hogy a másik két beruházás vonatkozásában sem állt fenn egybeszámítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a talajcsere- és kertészeti jellegű, növénytelepítési, valamint burkolatbontási, szegélykialakítási munkálatok rendeltetésüket tekintve eltértek a kerítésépítés céljától, közöttük közvetlen kapcsolat nem volt megállapítható. A felperes továbbra is elismerte, hogy a árubeszerzések tekintetében a Kbt. 40. (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fennállt. A Sportvilág Hungary Kft-től és az Oberleitner-Bau Kft-től rendelt sporteszközök beszerzése a felperes szerint nem voltak egybeszámíthatók, tekintettel arra, hogy a sporteszközök utólagos igény alapján kerültek beszerzése, másrészt azok nem a játszótéren kerültek elhelyezésre, harmadrészt pedig a sporteszközök anyagait tekintve más a szerkezetűek, illetve funkcióikat tekintve más volt a rendeltetésük, mint a többi árubeszerzésnek, ezért a c) pont szerinti közvetlen összefüggés a felhasználás során nem volt megállapítható. A felperes szerint az S-Tér Kft-vel és K-Tech Felületvédelmi Kft-vel kötött szerződések tárgyai vonatkozásában sem volt megállapítható a beszerzések közti azonos vagy hasonló rendeltetés, illetve közvetlen összefüggés, ugyanis a funkciók egymástól lényegesen eltértek, más célközönség igényeinek kielégítésére szolgáltak, hiszen míg a termékek egyik csoportja köztisztasági, közegészségügyi és biztonsági funkciót szolgáltak, addig a másik csoport kisgyermekek részére játék céljára készült. Az alperes ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltség fizetésére kötelezését. Az alperes álláspontja szerint az ügyben a tényállást teljes körűen és megalapozottan állapította meg, amelyre tekintettel a határozat hatályon kívül helyezésének a feltételei nem álltak fenn. Az alperes megítélése szerint a megállapított tényállásból a Kbt. kógens rendelkezéseinek megfelelően okszerűen és jogszerűen állapította meg a jogsértést, így a határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelem nem volt alapos. Az alperes nem fogadta el a felperes azon álláspontját, amely szerint a Főkert Parkfenntartó Kft-vel kötött két szerződés az egybeszámítási szabályok szempontjából funkcionálisan elkülönítendőnek minősült. Rámutatott, hogy a felperes a keresetlevelében maga is egy összefüggő építési folyamatként értékelte a két szerződés tárgyaként meghatározott munkákat, amely folyamat első lépése a játszóeszközök elbontása, befejező része pedig a játszótér gumi, 6

7 illetve kőburkolattal történő lefedése. Az alperes álláspontja szerint a szerződésekben foglalt összefüggő munkálatok azonos rendeltetése, a játszótér hatályos európai uniósn és hazai jogszabályoknak megfelelő felújítása a szerződések alapján egyértelműen megállapítható volt. Az alperes álláspontja szerint a Kbt. 40. (2) bekezdés első fordulatában rögzített azonos, vagy hasonló rendeltetés szempontjából a munkálatok felperes által hivatkozott eltérő jellege nem bírt relevanciával. Kiemelte, hogy a határozatában az egybeszámítási szabályok fennállását az építési beruházást megvalósító összes szerződés tekintetében nem kizárólag arra a tényre alapította, hogy a beruházások megvalósításának a helyszíne azonos volt, hanem arra, hogy a beruházások rendeltetése, célja hasonló volt: a Hunyadi tér felújításához kötődően a szabadidős tevékenységek minőségének javítását. A Kbt. 40. (2) bekezdés c) pontja első és második fordulata között lévő illetve kötőszó alapján a törvényi tényállás megvalósulása szempontjából elegendő volt az egyik feltétel teljesülése. Az alperes nem tekintette a c) pont fennállása szempontjából releváns körülménynek azon felperesi nyilatkozatot, amely szerint a sporteszközök az egyéb eszközökkel (utcabútorok, játszóeszközök) amiatt nem számíthatók egybe, mert utólagos beszerzési igény alapján keletkeztek. Rögzítette, hogy a jogszabályi tényállás megvalósulásának nem feltétele, hogy a beszerzési igények azonos időpontban keletkezzenek. Eltérő időpontokban meghatározott beszerzési igények azonos rendeltetésének lehetősége pedig alperes álláspontja szerint fogalmilag nem kizárt. A felperes keresete nem alapos az alábbiak szerint: A bíróság az alperes határozatát a Kbt a és a Pp (2) bekezdésének a) pontja alapján és a 339/A. -a értelmében a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján, a kereset és az ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, a tényállást a peres felek nyilatkozatai, az általuk csatolt okirati bizonyítékok, továbbá a közigazgatási iratok tartalma alapján állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának (KK.) 31. számú állásfoglalása szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az államigazgatási ügy érdekében hozott határozat felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi és eljárási jogszabálysértésre is hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Eljárási jogszabálysértés miatt azonban csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, haz a jelentős, és a döntés érdemére is kihat, és a bírósági eljárásban nem orvosolható. A Kbt. 2. (1) bekezdés értelmében e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. Ugyanezen (2) bekezdése alapján az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt (1) bekezdése szerint a VI. fejezet szerint kell eljárni a ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. 7

8 A Kbt a) pontja értelmében a VI. fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. (4) bekezdése szerinti kivétellel. A Kbt. 22. (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérők a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács. Az alperes helyesen állapította meg, és a felperes sem vitatta, hogy a felperes a Kbt. fenti rendelkezései alapján ajánlatkérőnek minősült. A Kbt (1) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. A Kbt a értelmében az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 25. (1) bekezdése szerint az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. Az alperes a határozatában helyesen állapította meg, és azt a felperes sem vitatta, hogy az IVITA Kft-vel (játszótér biztonsági elkülönítő rendszere tárgyban forint értékben) és a Főkert Parkfenntartó Kft-vel kötött szerződések (a játszótér játszóeszközeinek bontásával, cserjék alatti talajcserével, növénytelepítéssel, parkberendezések kihelyezésével tárgyban forint, másrészt a játszótér burkolatának, szegélyeinek kialakítása tárgyban forint értékben), valamint a Kerítésrendszerek Kft. felé intézett megrendelés (3 m magas, 17,0 fm táblás labdafogó kerítésrendszer 1 db alsó táblaelem elhagyásával tárgyban forint értékben) építési beruházásoknak minősültek. Az alperes a határozatában helyesen állapította meg, és azt a felperes sem vitatta, hogy az S-Tér Kft-vel (játszóeszközök szállítása és szerelése tárgyban forint értékben) kötött szerződés, a K-Tech Kft-től (utcabútorok forint értékben), az Oberleitner Bau Kft-től (játszóeszközök és utcabútorok forint értékben) és a Sportvilág Hungary Kft-től (játszóeszközök forint értékben) eszközölt megrendelések árubeszerzéseknek minősültek. A Kbt (1) bekezdése értelmében e fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. A fenti rendelkezés és és a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 91. (1) bekezdése értelmében irányadó értékhatárok árubeszerzés esetében 8 millió forint, építési beruházás esetében 15 millió forint. A a alapján a közbeszerzés értékének megállapítására a rendelkezéseit kell 8

9 alkalmazni. A Kbt. 35. (1) bekezdése szerint közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. A Kbt. 36. (1) bekezdés a) pontja értelmében az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéke is. Ugyanezen (2) bekezdése szerint ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. A Kbt. 39. (2) bekezdése alapján ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. A Kbt. 40. (1) bekezdése szerint tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. A (2) bekezdése értelmében a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. (1) bekezdése] kerül sor [a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Az ajánlatkérő feladata és felelőssége annak végiggondolása, hogy mikor, mit kíván beszerezni és adott beszerési igényét hogyan kívánja megvalósítani. A konkrét beszerzési igénye függvényében neki kell döntenie arról, hogy a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, vagy sem. A Kbt. rendelkezései kogensek, vagyis a jogalkotó adott alanyi kör, adott beszerzési igényeinek teljesítésére a Kbt. szabályozását, (hatályát) fenntartja, ettől való eltérésre felhatalmazást nem ad. Az ajánlatkérőnek kell megindokolnia, hogy a beszerzési igény felmerülésekor milyen okok alapján látta azt igazoltnak, hogy közbeszerzési eljárás megindítására nem köteles. Az alperes eljárása során az ajánlatkérő beszerzési döntéseinek jogszerűségét vizsgálja. A törvény kötelező jelleggel nem írja elő az egy ajánlattevővel való szerződéskötést, hanem annak az elvi lehetőségét szabja feltételül, hogy képes legyen egy ajánlattevő a teljes beszerzés teljesítésére. Az egybeszámítás törvényi követelménye tehát nem azt jelenti, hogy a keletkezett beszerzési igényt szükségképpen egy ajánlattevővel megkötött szerződéssel kell végső soron kielégíteni. Ez a Kbt. 40. (3) bekezdésnek előírásából is kiolvasható. A rendelkezés alapvetően a közbeszerzési törvény megkerülésének kizárását célzó előírás, és annak eldöntését segíti, hogy az ajánlatkérő beszerzése a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e. Jelen jogvita alapját az képezte, hogy a beszerzések rendeltetése hasonló volt, illetve a felhasználásuk egymással közvetlen összefüggött-e. Az az alperesi döntés nyomán nem volt vitás, hogy olyan beszerzési igényről volt szó, amelyre egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt került sor, és a beszerzésekre lehetett volna egy ajánlattevővel szerződést kötni. A felperes beszerzései a Kbt. 40. (2) bekezdése alapján értékével egybevonandóak, mint az 9

10 érték egybeszámítás alapját képező beszerzések. Az alperes a határozatában részletesen indokolta, hogy a,hogy a c) pontban foglalt harmadik feltétel miért állt fenn jelen esetben: az építési beruházások és az árubeszerzések vonatkozásában egyaránt hasonló volt a beruházások rendeltetése, célja, hiszen azok a tér felújításához kötődően a szabadidős tevékenységek minőségének javítását célozták. Az egybeszámított érték az építési beruházások körében forint, míg az árubeszerzések tekintetében forint volt, így a Kbt (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérte. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény személyi és tárgyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő, felperes a beszerzési igényét közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével elégítette ki, annak következményeit viselni kénytelen. A bíróság megjegyzi, hogy a felperes június 16. napján indított - később eredménytelen - közbeszerzési eljárása magában foglalta a Hunyadi térre vonatkozó beruházásokat is, ekként az összes jelen eljárásban vizsgált beruházást is. Tehát a felperes eredetileg egyben kívánta ezeket megvalósítani. A bíróság a fentiekben részletesen ismertetett tényállás, valamint az alkalmazandó jogszabályokra tekintettel azt állapította meg, hogy az alperes az eljárása során megalapozott és jogszerű döntést hozott, nem követett el jogsértést, amikor a Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva rögzítette, hogy a felperes megsértette a Kbt (1) bekezdés alapján alkalmazandó 40. (2) bekezdésére tekintettel, a 2. (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a 240. (1) bekezdését, és ezért a felperest forint bírsággal sújtotta. Így a bíróság a felperes keresetét elutasította. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viseléséről a bíróság - figyelemmel a felperest az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 5. (1) bekezdése szerint megillető személyes illetékmentessége - a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a alapján határozott. A bíróság a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes perben felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. (3) bekezdése szerint megállapított mértékű költségeinek megfizetésére. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp (2) bekezdése és a Kbt (1) bekezdése biztosítja. Budapest, október hó 6. napja dr. Surányi Katalin s.k. bíró 10