A Dunántúli-középhegység Bakonyvidék. Móga János 2011
|
|
- Diána Lakatosné
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Dunántúli-középhegység Bakonyvidék Móga János 2011
2 A Dunántúli-középhegység általános természetföldrajzi képe A keszthelyi Gyöngyös-patak völgye és a Pomáz-esztergomi-árok között húzódik Hegységperemi és hegység előtéri dombságokkal, hordalékkúpokkal övezett alacsony középhegység A Kárpát-medencevidéket Ny-i (Kisalföld) és középső medencére (Alföld és Dunántúli-dombság) osztja Három jellegzetes középtája: Bakony-vidék, Vértes-Velencei-hegyvidék, Dunazug-hegyvidék 1. Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek 2. Magmás és palás kőzetekből álló alacsony középhegység
3
4 A Bakonyvidék felszínfejlődés, domborzat Fő hegységalkotó kőzetei: Óidő: szilur pala Permi vörös homokkő Középső- és felsőtriász: Megyehegyi Dolomit, Veszprémi Márga, Dachsteini Mészkő, Fődolomit Jura: ammoniteszes mészkő (É-i-Bakony, Gerecse)
5 Kréta eleje: Különféle karbonátos kőzetek Tűzköves mészkő (sümegi Mogyorós-domb) Kréta közepe: ausztriai hegységképződés Kiemelkedés, szárazulattá vált a terület Intenzív trópusi tönkösödés kúpkarsztos felszín kialakulása Bauxit képződése Felsőkréta: Barnaszén képződés (Ajka), újabb bauxit képződés Larámi fázis: Rögös-töréses szerkezet kialakulása
6 Harmadidőszak: Eocén eleje: szárazföldi üledékképződés (bauxitok) Középsőeocén: Barnaszén képződés A tenger előrenyomulása márgával és mészkővel takarta be az idősebb sasbérceket Oligocén, alsómiocén: Újabb fedőtakaró: Csatkai Kavics, Hárshegyi Homokkő, Kiscelli Agyag
7 Középsőmiocén: Tengerei már csak a hegység peremein és medencéiben raktak le üledékeket Lajta Mészkő, Sóskúti Mészkő Pannon: Üledékei a hegységperemi dombságokon, hegységközi medencékben és árkokban fordul elő Hegylábfelszín képződés (féligszáraz klíma) Bazaltvulkánosság kezdete 7-8 millió évvel ezelőtt Hegyes-tű, Tóti-hegy
8 Pliocén: Folytatódik a bazaltvulkánosság: 5 millió éves: Kab-hegy 4,5-3,5 millió éves: Pula környéki maarok, Csobánc, Fekete-hegy 3-2,7 millió éves: Haláp, Agár-tető, szigligeti Vár-hegy m emelkedés A tönkös sasbércek exhumálódása felgyorsul Megindul a karsztosodás Csapadékosabb időszakban: intenzív völgyképződés (szurdokvölgyek), hegységelőteri hordalékkúpok
9 Pleisztocén: Felerősödött a fagy okozta aprózódás Periglaciális formák (dolomit kőbörcök és tornyok, kőtörmelék lejtők Peremi területeken löszfelhalmozódás Édesvízi mészkövek lerakódása Lejtős területeken deráziós formakincs alakult ki Holocén: A társadalom vált a legfőbb tájformáló tényezővé Bányászat tájképromboló hatása Karsztvíz kiemelése
10 Domborzat Két nagy formacsoport: I. középidei tönkös sasbércek II. dombsági tájtípusok I. középidei tönkös sasbércek: Osztályozásuk: 1. tagoltságuk 2. orográfiai helyzetük 3. fedettségük alapján történik:
11 I. középidei tönkös sasbércek 1. Tagoltság alapján: Fennsíkszerűen kiterjedt tönkös sasbércek Völgyekkel, hegységbeli medencékkel tagolt kisebb kiterjedésű tönkös sasbércek, sasbércvonulatok, sasbérccsoportok 2. Orográfiai helyzetük alapján: Tetőhelyzetbe kiemelt tönkös sasbércek Hegylábi (küszöb) helyzetű tönkös sasbércek Erózióbázis szintje alá süllyedt, elfedett tönkös sasbércek (medencék, árkok és hegységelőtéri dombságok aljzatában) 3. Fedőtakaró megléte vagy hiánya alapján Fedett tönkös sasbércek Exhumált (fedetlen) tönkös sasbércek Félig exhumált tönkös sasbércek
12 II. dombsági tájtípusok Csoportosítás: 1. Hegységhez viszonyított helyzet 2. Kialakulásuk 3. Tagoltságuk 1. Hegységhez viszonyított helyzet alapján: Hegységbeli és hegységközi medencedombságok Hegységelőtéri medencedombságok 2. Kialakulásuk alapján: Eróziós hegylábfelszínek Hegylábi vagy hegységelőtéri hordalék- és törmelékkúpok Főleg paleogén üledékekből kiformált süllyedéses eredetű hegységközi és hegységbeli árkok, medencék 3. Tagoltságuk alapján: Mérsékelten tagolt Közepesen tagolt Erősen tagolt
13 Egyéb domborzati formacsoportok Abráziós formák: A miocén tengereinek nyoma a sasbércek oldalán Bazaltvulkáni kúpok: Tanúhegyek és lávatakarók Karsztformák Kifagyás és szél együttes munkájával kialakított bizarr sziklaalakulatok Lösz lepusztulási formái
14 Bakonyvidék A hegyvonulat legnagyobb és legváltozatosabb tagja Részei: Keszthelyi-hegység Tapolcai-medence Balaton-felvidék Déli-Bakony Északi-Bakony Bakonyalja
15 Bakonyvidék
16 Részei: Tátika-csoport Várvölgyi-medence Keszthelyi-fennsík Keszthelyi-Riviera Tátika-csoport: Keszthelyi-hegység A ~ hegység É-i részén átlagosan 350 m magasra emelkedő hegycsoport Kb. 3 millió évvel ezelőtt épült fel Bazaltkúpok és tanúhegyek Tátika 413 m centrolabiális kitörés építette fel Szebike 361 m bazalt telér és lávatakaró együttese Sarvaly-hegy 292 m hasadékvulkáni jellegű tetőiket periglaciális törmeléklejtők, kőfolyók borítják
17 Keszthelyi-hegység Tátika-csoport: Keszthelyi-fennsík
18 A Szebike lávafennsíkja Keszthelyi-hegység
19 Várvölgyi-medence tektonikus úton keletkezett hegységközi medencedombság Keszthelyi-fennsík: Főleg dolomitból, kisebb részben (főleg K-en) mészkőből álló, eróziósan és tektonikusan tagolt fennsík Nagy része nyílt karszt, csak helyenként takarja lösz a felszínét nemesagyaggal (okkerföld) feltöltött paleokarsztos töbrök,
20 Kovácsi-h. 413 Tátika Szebike Láz-hegy Rezi-med. Kútbarlang Keszthelyi-fennsík Csodabogyós-bg.
21 Jelenleg is fejlődő karsztos formakincsét a hegység K-i részén töbrök és időszakos víznyelők képviselik A leszivárgó karsztvíz a Hévízi-tó forrásbarlangjában tör elő Termálkarsztos üregek: Csodabogyós-barlang, Cserszegtomaji-kútbarlang Keszthelyi-Riviera Gyengén tagolt hegylábfelszín, eróziós-deráziós és aszóvölgyek és hordalékkúpok tagolják Abráziós szinlői a Pannon-beltóhoz köthetők
22 Tapolcai-medence Neogén üledékekkel (szarmata mészkő, pannon homok) kitöltött hegységperemi félmedence Bazaltsapkás tanúhegyek: Szent György-hegy (415 m): 3,6-3,2 millió éves Haláp (331 m): 2,7 millió éves pannon üledékekre folyt ki a bazaltláva Kisebb bazaltkúpok: szigligeti Vár-hegy (229 m) körül emelkednek Jelenlegi értelmezés szerint a bazaltsapkás hegyek maar tufa krátert kitöltő láva megszilárdulásával keletkeztek. Ezért olyan szabályos kerekded alakúak a hegyek. A tanúhegyek kialakításában a periglaciális letarolás volt meghatározó Geliszoliflukció, csuszamlás, felületi és árkos erózió, defláció A tanúhegyeket jellegzetes tört lejtő határolja, felső részén bazaltoszlopokkal A Balaton legmagasabb vízállása idején a ~t a tó vize elöntötte
23 Haláp Tátika-csopor t Fe kete -h. Tavas-barlang Sátorma-h. Hegyes-tû Csobánc Káli-med. Szt. Gy ör gy -hegy Tóti-h. Tapolcai-med. Gulács Keszthelyi-fennsík Badacsony
24
25 A Tapolcai-medence ÉK-i részében felszínen van a karsztosodásra hajlamos szarmata mészkő Az alacsony fekvésű (150 m) mészkőtáblában felszín közelében húzódik a karsztvíz szintje, források csapolják meg tapolcai Malom-tó forrásai Nagy barlangrendszerek alakultak ki benne: Tapolcai-tavasbarlang 3,2 km Kórház-barlang 2,3 km Felszíne egyhangú, töbrők, karrformák, néhány idősebb, bauxittal eltemetett töbör
26 Tapolca, Malom-tó és Tavas-barlang
27 A Tavas-barlang és a Kórház-barlang járatai Tapolca alatt. Szabó Z. nyomán
28 Balaton-felvidék Völgyekkel, hegységbeli medencékkel tagolt kisebb tönkös sasbércek, sasbérc vonulatok alkotják a ~t. A Bakonyt alkotó szinklinórium felemelkedő D-i szárnya Szilúr palák (Alsóörs) Permi vörös homokkő (Balatonalmádi, Révfülöp) Középidei mészkövek és dolomit Pannon üledékek Bazalt építi fel Tájai: Balaton-felvidék fennsíkja és kismedencéi Balatoni-Riviera Vilonyai-fennsík
29 Bazalt Triász mészkő és dolomit Permi vörös homokkő Szilur pala Bazalt Triász mészkő és dolomit Permi vörös homokkő Szilur pala
30 Vilonyai-fennsík Nagy váz sonyi-medence N-Gella Som-h. Pécselyi-med. Fekete-h. Dörgic sei-med. Kõ-h. Hegyes-tû Káli-med.
31 Balaton-felvidék Balaton-felvidék fennsíkja Két párhuzamos rögvonulata között belső süllyedékek és fennsíkmaradványok sorakoznak (Pécselyi-, Vászolyi-, Dörgicsei-medence). Ny-on a Káli-medencében és a medence peremén bazaltsapkás tanúhegyek, bazaltkúpok és bazaltfennsíkok emelkednek Badacsony: 3,6-3,2 millió éves bazaltsapkás tanúhegy Gulács: 3,6-3,2 millió éves hasadékvulkán maradványa Tóti-hegy: késő-miocén kitörés hozta létre a hasadékvulkán maradványa Csobánc: 4,5-3,9 millió éves Hegyesd: kipreparálódott vulkáni kürtő
32
33
34
35 A Káli-medence A medencét kitöltő pannon kavicsos homokösszletet helyenként utóvulkáni működésből származó kovaanyag cementálta össze Az összetöredezett kemény kőzetből az erózió kőtengereket (Salföldi-, Szentbékkállai-, Kővágóörsi-kőtenger) formált. A lapos homokkő táblák felszínén a mállás és az oldás kőtálakat, madáritatókat alakított ki. A medence K-i részében felszínre emelkednek mészkő és dolomit rétegek is. A mélyebb rétegek kasztvizét Kékkúton és a Mindszentkállához tartozó Kerekkálon termelik ki és palackozzák (Theodóra-forrás). Fekete-hegy: (4,5 millió év) nagy kiterjedésű bazaltfennsík Boncsos-tető (3 millió év) bazaltsalak kúp maradványa Kopácsi-hegy: Stromboli típusú salakkúp Füzes-tó (ép vulkáni kráterben) Hegyes-tű: 7,5-8 millió éves kipreparálódott vulkáni kürtő oszlopos elválású bazalttal
36
37 Balatoni-Riviera, Tihanyi-félsziget Balatoni-Riviera 60 km hosszú, 1-4 km széles hegylábfelszín Fennsíkperemi meredek lejtők, Abráziós perem tóparti sík sok szőlő, üdülőterület Tihanyi-félsziget Pannon üledékekből álló felszínét bazalttufagyűrűk (maar) védték meg a lepusztulástól A zárványokat tartalmazó bazalttufa legszebb feltárása a Barátlakásoknál figyelhető meg A Külső- és a Belső-tó medencéje a vulkáni működés utáni beszakadások nyomán keletkezett A félsziget D-i harmadában kis hidrokvarcit kúpok (Gejzír-mező) emelkednek. A feltörő meleg források vizéből kicsapódott meszeskovás lerakódások kürtői, forrásjáratai néhány helyen napjainkig megmaradtak (Aranyház, apátsági Forrás-barlang). A tufa alatt fekvő pannon rétegeket a Balaton abráziója tárta fel a félsziget DK-i részén (Fehér-part), itt található a Tihanyi kecskeköröm (Congeria ungulacaprae) Vilonyai-fennsík Kiemelkedésekkel és töbrökkel tagolt hepehupás kopár dolomitmező, a Séd völgye és Várpalota között húzódik
38
39 Déli-Bakony Alapját mezozoós kőzetekből (Fődolomit, Dachsteini Mészkő) álló fennsík alkotja, É-i pereme meredek törésperemmel szakad le a Veszprém-Devecseri-árokra. Dél felé enyhe hegylábi lejtőkkel hajlik a Nagyvázsonyimedence felszínébe Kab-hegy- Agártető-csoport bazalt takaróval fedett terület
40 Vilonyai-f. Kab-h. Nagyvázsonyi-med. Sümeg-Tapolcai-hát Agár-t. B-h.
41 Kab-hegy- Agártető-csoport triász, jura, kréta és eocén mészkőből álló fedett és részben fedett, ill. exhumált sasbércsorozatok alkotják Nyirád, Szőc, Halimba környékén bauxitelőfordulások ismertek Úrkút környékén a mangánérces jura rétegek bukkannak felszínre. A bányászat során az oxidos mangánérc feküjét képező kúpkarsztos, töbrös karsztkorróziós felszínek kerültek napvilágra.
42 Erre a felszínre települtek a bazaltvulkánok és lávatakarók. A Kab-hegy (600 m) vulkáni kúpja Stromboli típusú kitörések által kb. 5 millió évvel ezelőtt felépített lávaplató és salakkúpok (parazitakúpok) együttese Területén számos bazaltbarlang alakult ki (pszeudokarsztos jelenségek). A lávafolyások és a mészkő határán víznyelők alakultak ki (Macska-lik). Pulától Ny-ra egy egykori krátertóban alginit képződött Agár-tető (513 m): nagy kiterjedésű lávatakaró Bondoró-hegy: kb. 3 millió éves majdnem ép kúp, tetején krátermaradvány, vulkáni bombák
43 Sümeg-Tapolcai-hát Déli-Bakony nyugati pereme A Tapolcai-medence és a Bakonyalja közötti alacsony fennsík, amely túlnyomó részben Fődolomitból áll. Fedett és részben fedett felsőkréta kúpkarsztos peneplén maradványok. A penepléneket takaró bauxit lencsés és töbrös településeit felszíni és mélyművelésű bányákban termelték ki (Nyírád környéke). Triász dolomiton képződött számtalan kisebb-nagyobb kúp és kőbörc
44 Nagyvázsonyi-medence Pontuszi üledékekkel (homok, agyag, kavics), édesvízi mészkővel és lösszel kibélelt medence a Kab-hegytől DKre Löszel borított térszínein mezőgazdasági művelés is lehetséges, Devecseri- Bakonyalja A Déli-Bakony alacsony fekvésű fennsíkjaihoz kapcsolódó 2-5 km széles hegylábfelszín Sümeg környékén. Torrensek, hordalékkúpok, teraszos völgyek
45 Északi-Bakony Tetőhelyzetű fennsíkmaradványok ( m) Alacsonyabb szintű fennsíkmaradványok (harmadidőszaki üledékekkel fedettek, részben vagy egészen exhumáltak) Inramontán medencék A Déli-Bakonytól a Veszprém-Devecseri árkos süllyedék választja el Öreg-Bakony Zirci-medence Bakonybéli-medence Pénzesgyőri-medence Lókúti-medence Hárskúti-medence Keleti-Bakony Tési-fennsík
46 Öreg-Bakony A tektonikus eredetű medencék három DNy-ÉK-i irányú sasbérccsoportra bontották Kőris-hegy csoportja Som-hegy csoportja Papod csoportja Tetőhelyzetbe emelet fedetlen sasbércei hordozzák a Bakonyvidék legmagasabb pontjait (Kőris-hegy 710 m) Tetőiket karsztos mélyedések (víznyelők, dolinák, barlangok), meredek lejtőiket aszóvölgyek, kőfolyások és törmeléklejtők tarkítják
47 Kõris-h. P-BV N-Som-h. Pápavár ZM Tési-fennsík BJM BM PM Ba glya s-iszka -h- Pápai-Bakonyalja K-Hajag HF Papod P-BV - Porva-Borzavári-med., BM Bakonybéli-med., BJM Bakonyjákói-med., PM Pénzesgyőri-med., ZM Zirci-med., HF Hárskúti-fennsík
48 A sasbércek közt szurdokvölgyek alakultak ki: Gerence, Cuha-völgy Hegyközi medencéiben (Bakonyjákói-medence) nagy változatosságban maradtak meg az őskarsztos felszínmaradványok. A bauxitbányászat tárta fel a valódi trópusi karsztos formakincset (Iharkút, Németbánya, Bakonyjákó)
49
50 Keleti-Bakony Felszíne az Öreg-Bakonnyal szemben egységesebb, kiemelt fennsíkja a Tési-fennsík és fennsíkmaradványai (Öreg-Futóné) geomorfológiailag áttekinthetőbb, egységesebb. Minden oldalon törések és árkos süllyedékek határolják A Tési-fennsík a Bakonyvidék legterjedelmesebb kiemelt és lenyesett felszínű fennsíkja (kb. 60 km²) Trisz, jura és kréta mészkövek építik fel, amelyeket néhány m vastagon lösz borít be. Tipikus fedett karszt, mintegy 150 időszakosan aktív víznyelővel és sok barlanggal, zsombollyal. Legjelentősebb barlangja az Alba Regia-barlang >2 km hosszú, 200 m mély A Tési-fennsík északi peremébe szurdokvölgyet vésett a Gaja-patak (Római-fürdő)
51 Veszprém-Devecseri-árok Az Északi- és Déli-Bakony között húzódó tektonikus süllyedésekkel létrehozott, többszörösen elfedett, sasbércekkel részmedencékre tagolt poligenetikus ároktípus Fontos nyersanyaga: a barnakőszén és lignit, amelyre jelentős ipar települt K-Ny-i közlekedési folyosó, a Bakonyvidék ipari-gazdaságitengelye Bakonyalja: Alapzatát bauxittakarós, tönkös sasbércek, valamint a harmadidőszakban lecsonkolt és átformált sasbérctípusok alkotják. Ezekre a plio-pleisztocénben hordalékkúpok épültek A hordalékkúpok feldarabolásával hegységelőtéri dombsággá formálódott Súri-Bakonyalja Pápai-Bakonyalja Pannonhalmi-dombság: hármas tagozódású dombság (Pannonhalma, Csanak, Szemere) eróziós és deráziós formákkal
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen
RészletesebbenMagyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Határai NY: a Keszthelyi-hegységet árkos süllyedékek választják el a Zalai-dombságtól. ÉNY: a Bakonyhoz tartozó, 5 10 km széles hegységelőtéri hordalékkúpsorokkal, hegylábfelszínekkel,
RészletesebbenDomborzat és táj 1. Felszínfejlődés
Domborzat és táj 1 Felszínfejlődés A domborzat a földrajzi környezet egyik legfontosabb tényezője. Alakzata, eredete, múltbeli, jelenkori és jövőbeli állapota meghatározza a vízhálózat, a talaj, a növényzet,
RészletesebbenDunántúli középhegység. (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus)
Dunántúli középhegység (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus) Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik BAKONY-VIDÉK Keszthelyi-hegység (Tátika-csoport,
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenNyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
RészletesebbenPlanációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenMagyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés
Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 20. 1. óra Iskola, osztály: Sashalmi Tanoda Általános Iskola, 8. a Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.
Részletesebbenazaz a földrajzi környezet, ill. az abban lejátszódó folyamatok komplex értelmezéséhez.
A tantárgy neve: Magyarország természeti földrajza Tantárgyfelelős: Martonné dr. Erdős Katalin A tantárgy oktatója: Martonné dr. Erdős Katalin Óraszám/hét: 3 óra előadás Kreditszám: 4 A számonkérés módja:
RészletesebbenMagyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenHazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd,
Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása,
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenFelszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió
Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenMagyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenA FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
RészletesebbenMagyarország nagytájai
Magyarország nagytájai Az Alföld a legnagyobb nagytájunk, túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés,
RészletesebbenAz Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
RészletesebbenTÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió
TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenBudai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
RészletesebbenVíztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész
Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1
RészletesebbenKörnyezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb
RészletesebbenTermföci terepgyak --- lejegyezte Glory és Kingu, bepötyögte Szabi (félreértések és -olvasások előfordulhatnak)
Termföci terepgyak --- lejegyezte Glory és Kingu, bepötyögte Szabi (félreértések és -olvasások előfordulhatnak) 1. nap Pákozd, Pogánykő Velencei-tó, nádas, 1-1,5 m mély poligenetikus képződmény, a holocén
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenMagyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb
RészletesebbenÉRCEK ércnek ércásványok
ÉRCEK Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből azadottkor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.
RészletesebbenA Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Móga János egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi
RészletesebbenNedves közepes szélességek formacsoportjai
Nedves közepes szélességek formacsoportjai A sarkkör és a 43-45 földrajzi szélességek között helyezkedik el. Felszínfejlődés korábban: 1. Pleisztocén hideg periódus felszínfejlődése: fagy okozta aprózódás
RészletesebbenII. Kárpát-medencei Tehetségtábor. Révfülöp, július 2-8.
II. Kárpát-medencei Tehetségtábor Révfülöp, 2018. július 2-8. Főszervező: Magyar Természettudományi Társulat (www.mtte.hu) Társszervezők: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) Magyar Bányászati
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenKözszolgáltatási szerződés I. számú melléklet: A gyűjtőkörzetekhez tartozó települések listája Sorszám Település Ajkai gyűjtőkörzet 1 Adorjánháza 2 Ajka 3 Apácatorna 4 Bakonyjákó 5 Bakonypölöske 6 Bodorfa
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenVersenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló
1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység
Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011 gyűrt, takarós, az Ausztroalpi
RészletesebbenBeszámoló a Dunántúli-középhegységi kirándulásról
Beszámoló a Dunántúli-középhegységi kirándulásról 2012. április 02-04.-ig tartó időintervallumban került megrendezésre a Dunántúliközéphegységben tett tanulmányi kirándulásunk, amelynek szakmai vezetői
RészletesebbenAUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA
AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán
RészletesebbenAz Északi-középhegység természeti földrajza
Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,
RészletesebbenTour de Délvidék Badacsonyi tavasz április 28.- május 1.
Tour de Délvidék Badacsonyi tavasz 2018. április 28.- május 1. Nemrég a Keszthelyi hegységben túráztunk, az egyik kilátóból szépen látszott a 2018. évi Tour majális túra színtere, a Tapolcai medence a
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
VESZPRÉM MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TÉMAVEZETŐ: MAYER PÉTER TERVEZŐK: FORMÁDI KATALIN, DR. JANCSIK ANDRÁS, MADARÁSZ ESZTER, PAPP ZSÓFIA KÉSZÜLT A VESZPRÉMI EGYETEM TURIZMUS TANSZÉKÉN 2003. JANUÁR 31.
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 10 X. A magyarország NEOgÉN ÉS negyedidőszak 1. A magyarország NEOgÉN EmElETBEOSZTÁSA Az oligocén elejétől Magyarország területe a Középső Paratethys része volt, mely
RészletesebbenTelepülés Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport
Település Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Ábrahámhegy Tapolcai kistérség Dunántúli-dombság Balaton-medence 4.1.15. Adásztevel Pápai kistérség Kisalföld Marcal-medence 2.2.13. Adorjánháza Ajkai
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenNEMKARSZTOS FOL Y AMATOK ÉS FORMÁK A BÜKK KARSZTJÁN TÓTHGÉZA
KARSZTFE/LÓDÉS Vili Szombathely, 2003. pp. _363-310. NEMKARSZTOS FOL Y AMATOK ÉS FORMÁK A BÜKK KARSZTJÁN TÓTHGÉZA Eszterházy Károly Főiskola Eger, Földrajz Tanszék, 3 300 Eger Eszterházy tér l. Abstract:
RészletesebbenMEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM
MEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM Veszprém coop mini 8256 Ábrahámhegy Patak u.1. Veszprém coop abc 1 8561 Adásztevel Árpád u. 4. Veszprém coop abc 1 8451 Ajka Padragi út 177. Veszprém Marci Abc 8400 Ajka
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenRecens karsztosodás Magyarországon
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenA DÉLI-BAKONY VÍZNYELŐI ALATT FELTÉTELEZHETŐ ELVEZETŐ RENDSZEREK
Karszt és Barlang. 2004-2005. p. 27-32. Budapest 2008. Kocsis Ákos A DÉLI-BAKONY VÍZNYELŐI ALATT FELTÉTELEZHETŐ ELVEZETŐ RENDSZEREK Bevezetés A 2004-es és 2005-ös évben a szerző és társai újabb irodalmi
RészletesebbenEz további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal
BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenA T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenIV. SZERKEZETÁTALAKÍTÓ FOLYAMATOK
IV. SZERKEZETÁTALAKÍTÓ FOLYAMATOK Belső erők hatására a földkéreg szerkezete is megváltozhat. A kéreg szerkezetét megváltoztató folyamatokat szerkezet-átalakító vagy tektonikus folyamatoknak nevezzük.
RészletesebbenKótai Lajos Emlékverseny 2017/2018 Komplex természettudományos csapatverseny 7-8.
Kótai Lajos Emlékverseny 2017/2018 Komplex természettudományos csapatverseny 7-8. 2. forduló Csapat neve: Iskola: Beküldési határidő: 2018. január 12. Postázási cím: Kótai Lajos Általános Iskola 7551 Lábod,
RészletesebbenA Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata
A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
RészletesebbenNemzeti bizottságok. 27 A Dabronc Községi Nemzeti Bizottság iratai Lásd: XVII.2
XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok Nemzeti bizottságok 1 A Veszprémi (megyei-járási-városi) Nemzeti Bizottságok iratai 1945 1949 0,73 ifm 2 Az Adásztevel Községi Nemzeti Bizottság
RészletesebbenA természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam
A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FÖLDRAJZ 8. évfolyam Rebák Sándor Rebákné Németh Erzsébet TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenOKTV 2005/2006 I. forduló földrajz
2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és
RészletesebbenGeomorfológiai felszínek képződése a lepusztulás, a felhalmozódás és a lemeztektonika tér- és időbeni változásának hatására
Földrajzi Értesítő 2001. L. évf. 1 4. füzet, pp. 33 48. Geomorfológiai felszínek képződése a lepusztulás, a felhalmozódás és a lemeztektonika tér- és időbeni változásának hatására (A Dunántúli-középhegység
Részletesebben2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Fazekas Sándor s. k.
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 104. szám 17659 A vidékfejlesztési miniszter 83/2012. (VIII. 2.) VM rendelete a barlangok felszíni védõövezetének kijelölésérõl szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenTanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. 11. 18. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 9.A Tanít: Domján
RészletesebbenKarsztvidékek felszínformái
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mészkőterületek változatos formakincseinek bemutatása A karsztos felszínformák kialakulásának megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, gipszpor,
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenKeresse meg a kakukktojást, a felsorolásba nem illő szót!
Keresse meg a kakukktojást, a felsorolásba nem illő szót! 1. Melyik tájegység nem a Dunántúli középhegység része? Pilis Bakony Visegrádi hegység Vértes 2. Melyik autópálya nem halad át a Dunántúlon? M1
RészletesebbenÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA
ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA Ásvány: Természetes úton keletkezett kristályos vegyület, vagy elem. Jellemző rá vegyi összetétele és kristályszerkezete. Pl. grafit, vegyjele C, kristályrács:
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenA Pannon-tenger TAKÁCS VIKTÓRIA BIOLÓGUS MSC I. 2014. ÁPRILIS 10.
A Pannon-tenger TAKÁCS VIKTÓRIA BIOLÓGUS MSC I. 2014. ÁPRILIS 10. Története Ősi tenger volt a mai Kárpát-medence területén a miocén és pliocén alatt A Bécsi-medencétől a mai Szerbia déli részéig terjedt
Részletesebben2572 Veszprém, Csolnoki F.M.Kh.Ri. ellátási területe Közigkód Település Lakos Közigkód Település Lakos
melléklet 2572 Veszprém, Csolnoki F.M.Kh.Ri. ellátási területe 01 Belgyógyászat 30526 Alsóörs 1343 05838 Balatonalmádi 8256 29461 Balatonfõkajár 1471 02219 Balatonfûzfõ 4305 05148 Balatonkenese 3556 03559
Részletesebben1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
Részletesebben- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe
A KARSZTVÍZ (karbonátos kızetekre jellemzı résvíz) A karszt, karsztosodás fogalma elnevezés a szlovéniai Karszt hegységbıl Lényege: olyan terület, ahol a felszíni és a felszín alatti formakincs kialakulásában
Részletesebben4. osztályos feladatsor III. forduló 2017/2018. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola: Csapatnév: 4. osztályos
Részletesebben