ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995.(XII.28.) 1 RENDELETE

Átírás

1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995.(XII.28.) 1 RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL, A VAGYONTÁRGYAK FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁRÓL A 15/1996.(IV.30.) 2, A 7/1998.(IV.6.) 3, A 13/1998.(V.29.) 4, A 10/1999.(IV.12.) 5, A 43/2000.(2001. I. 16.) 6, ÉS A 16/2004.(IV.5.) 7 A 36/2005.(IX.14.) 8, 4/2006. (II. 24.) 9, A 25/2006. (V. 26.) 10, AZ 53/2007. (X. 2.) 11, A 42/2009. (IX. 30.) 12, A 18/2010. (IV. 28.) 13, A 24/2011. (VII.11.) 14, AZ 50/2011. (IX. 23.) 15, A 3/2012. (I. 30.) 16 ÉS A 15/2013. (II. 14.) 17 RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Budapest III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselôtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a többször módosított évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 16. -a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 79. (2) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a 80. (1) bekezdésében foglaltak, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény ának végrehajtására figyelemmel továbbá a 9/1995.(VI.1.) ÖK rendelet 72. -ában foglalt felhatalmazásra az alábbi rendeletet alkotja: I. A RENDELET HATÁLYA 1. (1) 18 A rendelet hatálya kiterjed Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdonában lévõ, illetve kerülõ a) ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékû jogokra, b) tagsági jogot megtestesítõ értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, valamint közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megilletõ egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfolió vagyon). (2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásnak, a bérleti díj megállapításának elveit külön önkormányzati rendelet tartalmazza. Külön önkormányzati rendelet rögzíti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeit. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) a kisebbségi önkormányzatok (helyi kisebbségi önkormányzat) vagyon-juttatására; b) a vásárcsarnokokról, piacokról és üzletközpontokról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó vásárcsarnokok, piacok és üzletközpontok fenntartására, kezelésére, továbbá az árusítóhelyek, helyiségek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra. 1 Elfogadva: november Elfogadva: április Elfogadva: március Elfogadva: május 6. 5 Elfogadva: március Elfogadva: december Elfogadva: március Elfogadva: augusztus Elfogadva: február Elfogadva: április Elfogadva: szeptember Elfogadva: szeptember Elfogadva: április 28. Hatályos: május 3-ától 14 Elfogadva: jőnius 30. Hatályos: szeptember 1-jétől 15 Elfogadva: szeptember 15. Hatályos: szeptember 24-étől 16 Elfogadva: január 26. Hatályos: február 4-étől 17 Elfogadva: február 14. Hatályos: február 15-étől 18 Módosította: 7/1998. (IV. 6.) Ör. 1.

2 (4) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, a) a hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illetô követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetésérôl szóló rendelete, b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterülethasználati hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet eltérôen nem rendelkezik. II. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON 2. (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. (2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. (3) 1 A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az Ötv. (1990. évi LXV. tv.) a vagyontörvény (1991. évi XXXIII. tv.), valamint a Képviselõtestület rendelete állapítja meg. (4) A Képviselôtestület az Önkormányzat vagyonleltárának elfogadásával egyidejûleg nyilvánítja törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfolió vagyont, amely közvetlenül kötelezô önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. 3. (1) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak a) a helyi közutak és mûtárgyai, c) terek és parkok, d) vizek és víziközmûnek nem minôsülô közcélú vízilétesítmények, e) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyaga, f) védett természeti területek, g) az erdôk, h) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy a Képviselôtestület rendeletével annak nyilvánít. (2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszûnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületi lejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak. 4. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak a) a mûemlékek, b) a muzeális gyûjtemények és muzeális emlékek, c) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévô vagyon, d) középületek, e) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévô önkormányzati részesedések, f) sportpályák és sportcélú létesítmények, g) mindazon vagyon, melyet törvény vagy a Képviselôtestület rendeletével annak nyilvánít. 5. Forgalomképes vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A vagyonleltár 6. (1) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévô vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. (2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelô kötelezett-ségeket is. (3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül a) az ingatlanokat és a vagyoni értékû jogokat tételesen a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelônként összesített mérleg szerinti nyilvántartási értéken, c) a portfolió vagyont - ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik - tételesen és névértéken, 1 Módosította: 7/1998. (IV. 6.) Ör. 2. 2

3 d) a kárpótlási jegyek értékét címletértéken veszi számba. (4) A forgalomképes vagyonnál külön-külön kell számba venni a stratégiai és az üzleti vagyoni körbe tartozó vagyont. A forgalomképes vagyontárgyak minôsítését a Vagyongazdálkodási Irányelvek keretében kell elkészíteni, illetve felülvizsgálni. (5) Stratégiai forgalomképes vagyonnak minôsül az a vagyon, mely az Önkormányzat számára a közszolgáltatás ellátása, várospolitikai és hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedô jelentôségû, és hasznosítása erre tekintettel történhet. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott vagyonon felüli forgalomképes vagyon üzleti vagyonnak minôsül. (7) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a Képviselôtestületnek kell bemutatni. (8) A vagyonleltár tartalmi adatait, valamint a szerkesztésnél követendô eljárás szabályait a rendelet 1. melléklete tartalmazza. (9) 1 Az éves zárszámadási rendelethez csatolt vagyonkimutatást a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. -a alapján kell elkészíteni és a zárszámadási rendelettel egyidőben, annak mellékleteként a Képviselőtestület elé terjeszteni. A zárszámadási rendelethez csatolt vagyonkimutatás elkészítésénél a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeket kell figyelembe venni. 7. A vagyonleltár alapját képezô nyilvántartás elkészítéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a folyamatos adatszolgáltatásért, a nyilvántartás állományának a felfektetéséért és folyamatos vezetéséért, valamint a vagyonleltár összeállításáért, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplô adatok egyezôségéért a Jegyzô felel, a Képviselôtestület részére történô bemutatásáról a Polgármester gondoskodik. III. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI Az önkormányzati vagyon hasznosítása 8. (1) Az Önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelezô és önként vállalt feladatainak a hatékony ellátása. (2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe vagy haszonbérletbe adása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése. (3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelezô feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (4) 2 (5) 3 A kerületi szabályozási terv, az övezetátsorolási kérelmek, továbbá külterületeknek a belterületbe való bevonására vonatkozó döntések jóváhagyása előtt vizsgálni kell azok megvalósításának az Önkormányzat gazdálkodására gyakorolt következményeit. E célból a Képviselőtestülethez történő benyújtás előtt azokat a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságnak, illetve ha az Önkormányzat valamely vagyonát, illetve vagyonának funkció változásait érinti a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság mellett a hatáskörrel felruházott aktuális bizottságnak is meg kell küldeni véleményezés céljából. 9. (1) Az Önkormányzatot - az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonosi jogokat a Képviselôtestület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és a Képviselôtestület bizottságai gyakorolják. 9/A. 4 (1) A piaci alapon értékesítésre kerülő üres lakások, üres és elővásárlási joggal terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a telekingatlanok elidegenítésekor a vevő szerződéskötési díjat fizet. (2) A szerződéskötési díj tartalmazza a) a mindenkori értékbecslés díját és b) a mindenkori e-hiteles tulajdoni lap lekérdésének díját és c) a mindenkori földhivatali eljárás díját, valamint d) az ügyvédi munkadíj 1. melléklet szerint számított összegét. 1 Beiktatta: 25/2006. (V. 26.) Ör Hatályon kívül helyezte: 13/1998. (V. 29.) Ör Módosította: 4/2006. (II. 24.) Ör Beiktatta: 3/2012. (I. 30.) Ör. 1. (1) bekezdés. Hatályos: február 4-étől 3

4 A Vagyongazdálkodás Irányelvei 10. (1) A Képviselôtestület az éves költségvetésrôl szóló rendelet megalkotásáig minden évben határozatot hoz a Vagyongazdálkodás Irányelveirôl. A Vagyongazdálkodás Irányelveirôl hozott határozatot az éves költségvetési rendeletben figyelembe kell venni. (2) A Vagyongazdálkodás Irányelvei tartalmazzák az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitûzéseket. (3) A Vagyongazdálkodás Irányelvei a (2) bekezdésben megjelölteknek megfelelôen tartalmazzák: a) a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek körét a jelen rendelet szabályainak megfelelô bontásban, megjelölve kategóriánként a lehetséges és indokolt kezelés, hasznosítás, értékesítés célját; b) az adott évben a lakáselidegenítésekkel kapcsolatban követendô legfontosabb célokat, módszereket, figyelembe véve a külön jogszabályban elõírt kötelezettségeket, c) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, földterületek, telkek és a külterületi mezôgazdasági rendeltetésû termôföldek bérleti díjának a tárgyévi felülvizsgálatára vonatkozó elveket, figyelembe véve az 1. (2) bekezdésében foglaltakat. d) a forgalomképes vagyon körébe tartozó azon - stratégiai vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben lebonyolítandó, megjelölve azt, hogy a vagyon hasznosítása, értékesítése, mely különös érdekeket - így pl. városképvédelmi, környezetvédelmi szempontokat is - figyelembe véve történhet meg, - üzleti vagyonelemeknek az adott évben elidegeníthetô értékét, illetve azt a bevé-telt, amelyre az adott évben az Önkormányzat gazdálkodásának biztonsága érdekében várhatóan igényt tart ideértve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatos döntéseket is, - vagyoni kört, melynek - a hatáskörrel rendelkezô szerv döntésével - üzleti, illetve stratégiai vagyonná történô át-, illetve visszaminôsítése az adott évben indokolt. (4) 1 A Képviselőtestület, az éves Vagyongazdálkodás irányelvben meghatározza azoknak az üzleti vagyonelemeknek (elsősorban ingatlanoknak) a körét, amelyeknek az adott évben történő értékesítésével egyetért. Az értékesítésre ily módon kijelölt vagyonelemek értékesítési feltételeit a lista összeállítása során tisztázni kell, így különösen a jogi és a városrendezési feltételeket. A lista összeállításáért és az értékesíthetőség feltételeinek a vizsgálatáért az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. felelős. (5) A Vagyongazdálkodás Irányelveiben foglalt elôírások kötelezôek a Képviselôtestület szerveire, továbbá a Képviselôtestület szerveinek nem minõsülô önkormányzati vagyonkezelô szervekre szerzôdéses jogviszony alapján. 10/A. 2 (1) Önkormányzati tulajdonban lévő a termőföldről szóló évi LV. törvényben (továbbiakban Ftv.) meghatározott külterületi termőföld, továbbá az Ftv. hatálybalépéséig zártkertinek minősült ingatlan haszonbérleti szerződés útján hasznosítható. (2) Haszonbérleti jogviszony csak határozott időre, legfeljebb 3 évi időtartamra jöhet létre, mely jogviszony annak lejárta előtt további 3 évvel meghosszabbítható. (3) Egy helyrajzi számon felvett ingatlan több haszonbérlőnek földrészletenként is haszonbérbe adható. A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy bérbeadó jogosult a szerződést a gazdasági év végére 3 hónapi felmondási idővel megszüntetni, amennyiben az ingatlanra településrendezési célból vagy egyéb önkormányzati érdekből szüksége van. (4) Haszonbérleti jogviszony létesítéséhez amennyiben a képviselő-testület határozatával másként nem rendelkezik - pályázati eljárás nem szükséges, azonban a külön jogszabályban meghatározott előhaszonbérleti jogosultságot, valamint a szerződés megkötésével kapcsolatos eljárási rendet figyelembe kell venni. (5) A haszonbérlő a termőföld haszonbérleti jogának megszerzésekor az éves haszonbérleti díj háromszorosának megfelelő összegű megszerzési díjat köteles fizetni. (6) A fizetendő éves haszonbérleti díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza. (7) A haszonbérleti díj évente legalább a KSH által hivatalosan közzétett, előző évi átlagos fogyasztói árindex (infláció) mértékének megfelelő összeggel növelhető a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával. (8) A haszonbérleti díjat évente egyösszegben kell megfizetni. A haszonbérleti díj első éves díja a haszonbérleti jogviszony létesítésével, a szerződés megkötésével egyidejűleg esedékes. A további évekre a 1 Módosította: 24/2011. (VII.11.) Ör. 1. Rendelkezéseit a szeptember 1-je előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell. 2 Beiktatta: 15/2013. (II. 14.) Ör. 1. 4

5 haszonbérleti díjat minden tárgyév január 31-ig kell teljesíteni. A haszonbérleti díj megfizetése mellett a haszonbérlőt terheli a földhasználattal kapcsolatos valamennyi költség. (9) Az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. köti meg a tulajdonos helyett és nevében a haszonbérleti szerződéseket. 10/B. 1 (1) A 10/A. rendelkezéseit az e -ban foglalt eltérésekkel - az önkormányzati tulajdonban lévő, mezőgazdasági művelésre alkalmas, belterületi, beépítetlen ingatlanok hasznosítása során is alkalmazni kell. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott azon ingatlanok, amelyek átmenetileg vagy véglegesen más módon nem hasznosíthatók, legfeljebb 1 évi időtartamra, kártalanítási igény kizárásával és legfeljebb három hónapi felmondási idő kikötésével mezőgazdasági célra használatba adhatók. (3) Mezőgazdasági célú hasznosítás esetén az éves bérlet díjat a szerződéskötéssel egyidejűleg, egy összegben kell megfizetni. (4) A jogviszony létesítéséhez a 10/A. (4) bekezdésében meghatározott jogosultságot és eljárási rendet nem kell figyelembe venni. Az önkormányzati vagyon használata 11. (1) Az Önkormányzat vagyona feletti használati jogot azok az intézmények gyakorolják, amelyek e rendelet hatályba lépésekor a vagyon felett a használati joggal rendelkeztek, illetôleg ezt követõen e rendelet szerint a használati jogot megszerezték. (2) Az intézmények által szerzett vagyon az Önkormányzat tulajdonába és a szerzô intézmény használatába kerül. (3) Az Önkormányzat által szerzett vagyonnak az Önkormányzat intézményei használatába történô adásáról a Képviselôtestület dönt. (4) 2 A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján, alapfeladatainak sérelme nélkül a más önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembe vételével hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg, ha az éves költségvetési rendelet másként nem rendelkezik. (5) 3 A használati jogot gyakorló intézmény vezetője által történő egy éven belüli bérbeadásra a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával, kizárólag írásban megkötött szerződés alapján, pénzbeli ellenszolgáltatás fejében, elsősorban a helyiség eredeti rendeltetésének megfelelő célból kerülhet sor. Ha a helyiség bérbevételére egyidőben több igény is jelentkezik, a helyiség eredeti rendeltetésének megfelelő célú bérbeadást kell előnyben részesíti. (6) 4 Az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a hatáskörrel felruházott aktuális bizottságnak és annak a bizottságnak az egyetértése szükséges, amely az intézmény feladatkörében illetékes. (7) 5 A három évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú bérbeadáshoz a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges. (8) 6 A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont a számviteli elôírások szerint nyilvántartani. 11/A. 7 Az önkormányzati vagyon értékének és az alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása 12. (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történô hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelôzôen az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) tagsági jogot megtestesítô értékpapír esetén, ha az - a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tôzsdén kialakult tôzsdei árfolyamon, - a tôzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedôk által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján 1 Beiktatta: 15/2013. (II. 14.) Ör Módosította: 53/2007. (X. 2.) Ör. 1. (1) bekezdés 3 Beiktatta: 53/2007. (X. 2.) Ör. 1. (2) bekezdés 4 Beiktatta: 53/2007. (X. 2.) Ör. 1. (2) bekezdés 5 Beiktatta: 53/2007. (X. 2.) Ör. 1. (2) bekezdés 6 Számozását módosította: 53/2007. (X. 2.) Ör. 1. (2) bekezdés 7 Hatályon kívül helyezte: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 13. (2) bek. 1. pontja 5

6 c) egyéb társasági részesedés esetén - 3 MFt értékhatár felett - 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni. (2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál a (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, a döntést megelôzôen ennek aktualizált változata is elfogadható. (3) 1 A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját általában az adott vagyontárgy értékétől függően kell megállapítani. (4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétôl függôen, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történô elidegenítési szándéka esetén - ha a szerzôdés errôl nem rendelkezik - az értékesítést végzô szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni. (5) Ha a szerzôdés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (6) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve a hasznosításának az tekintendô, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik. Eljárás a tulajdonos képviseletében 13. (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelôi különösen a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat költségvetési szervei (intézményei), valamint vállalkozásai és ilyen irányú szerzôdés esetén egyéb vagyonkezelô szervezet (a továbbiakban együtt: vagyonkezelõ szervezet). (2) A vagyonkezelô szervezet jogosult - a jogszabályokban, önkormányzati rendeletben, illetve alapító okiratban, szerzôdésben foglalt korlátozásokkal - a) a kezelésében lévô vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre, b) a közszolgáltatásban nélkülözhetô vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására, 2 c) (3) A vagyonkezelô szervezet köteles a kezelésében lévô vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. (4) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelô szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerzôdéssel (a képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazás kivételével) meghatalmazás alapján ellátó személy - a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerzôdés keretén belül meghatalmazás alapján - gyakorolhatja jogait, ide értve a vagyontárgyat érintô hatósági eljárásban a tulajdonost illetô nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is. (5) 3 E rendeletben az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a költségvetési intézmények, valamint az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága 4 közbeszerzéseinél a közbeszerzésekrõl szóló XL. törvény, valamint a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről szóló rendelet rendelkezéseit kell akalmazni. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése 14. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - figyelemmel az Önkormányzat kötelezettségeire - piaci értéken készpénzfizetés ellenében kell értékesíteni, ingyenes vagy kedvezményes átruházásra csak kivételképpen, társadalmilag indokolt esetben kerülhet sor. (2) 5 Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagyoni értékű jogot jogszabály eltérő rendekezése hiányában ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni. a) ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára, alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímen, b) az egyházak részére elsősorban az évi XXXII. törvény végrehajtásának elősegítése céljából -, 1 Módosította: 24/2011. (VII.11.) Ör. 2. Rendelkezéseit szeptember 1-je előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell. 2 Hatályon kívül helyezte: 16/2004. (IV. 5.) Ör Módosította: 10/1999. (IV. 12.) Ör. 13. (4) bek. 4 Módosította: 24/2011. (VII.11.) Ör Módosította: 16/2004. (IV. 5.) Ör. 2. 6

7 c) más társadalmi szervezet részére csak abban az esetben, ha az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött, az együttműködési megállapodásban rögzített feltételekkel, ennek hiányában az önkormányzat által elfogadott Helyiséggazdálkodási Irányelvekben foglaltak alapján, d) más önkormányzat részére a feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán kizárólag írásos előterjesztés alapján, a Képviselőtestület határozatával lehet. (3) 1 Az önkormányzatot megillető követelésről lemondani jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem lehet. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága 15. (1) 2 Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 108. (1) bekezdése alapján, ha az önkormányzat tulajdonában lévő a) vagyontárgy értéke az ingó vagyon kivételével a 20 millió Ft-ot, b) ingó vagyon értéke az 5 millió Ft-ot meghaladja a vagyon elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása versenyeztetési eljárás eredményeként történhet. (2) A versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben a Képviselôtestület által rendeleti formában jóváhagyott versenyeztetési szabályzat tartalmazza. (3) A vagyontárgy nyilvános értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása - a vagyontárgy jellegétôl függôen - a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végsô döntés meghozatalához szükséges. A hasznosításra kijelölô döntés más szervezetet vagy személyt is felhatalmazhat a hasznosítás módjának, részletes feltételeinek kidolgozására. (4) 3 A tulajdonosi jogot gyakorló szerv az eladásra vonatkozó döntése során: - a rendelet 12. (1)-(2) bekezdése alapján kialakítja a minimális vételárat (kikiáltási árat), - dönt a részletfizetés esetleges elvi lehetõségérõl. Ügyleti Nyilvántartás 16. (1) 4 Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon szerzésére, értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. Ügyleti Nyilvántartást vezet. (2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kérdésében a szerzôdést aláíró önkormányzati fél a szerzôdés megkötését követô 30 napon belül köteles az Ügyleti Nyilvántartásnak megküldeni a szerzôdés eredeti példányát, vagy a szerzôdés aláírója által hitelesített másolatát. (3) Az Ügyeleti Nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekû adatoknak minôsülnek, amelyek tartamáról az évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelôen szolgáltatható ki adat harmadik személy részére, míg a Polgármesteri Hivatal felé külön megkeresés nélkül, a beérkezéssel egyidejûleg. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a belsô használatra készült, valamint a döntéselôkészítéssel összefüggô adat a keletkezését követô 30 éven belül nem nyilvános. Kérelemre az adatok megtekintését a szerv vezetôje e határidôn belül engedélyezheti. IV. RENDELKEZÉS AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 17. (1) A forgalomképtelen vagyonnak a tulajdonjogát nem érintô hasznosítása - amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerzôdések idôtartama a három évet nem haladja meg, továbbá ilyen vagyon megszerzése a polgármester feladatkörébe tartozik. A forgalomképtelen vagyonnak három évet meghaladó idôtartamra történô, tulajdonjogát nem érintô hasznosítására vonatkozó szerzôdés megkötése a Képviselôtestület hatásköre. (2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerzôdések megkötésérôl, valamint a tulajdonosi pozícióból eredô jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerzôdések, használatra, illetve használati 1 Beiktatta: 16/2004. (IV. 5.) Ör Módosította: 18/2010. (IV. 28.) Ör Módosította: 7/1998. (IV. 6.) Ör Módosította: 24/2011. (VII.11.) Ör. 4. Rendelkezéseit a szeptember 1-je előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell. 7

8 jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magában. (3) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a 3. (1) bekezdés f) pontja szerinti vagyontárgyak használatra irányuló jogának átadásához. (4) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerzôdés - az Ötv. 68/D. -ában foglaltak kivételével - semmis. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 18. (1) A 4. -ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerzésérôl, elidegenítésérôl, megterhelésérôl, bérleti vagy a használat jogának átengedésérôl, vagy gazdasági társaságba való bevitelérôl a 20. -ban foglaltak szerint kell dönteni. (2) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a) a 4. a) pontja szerinti vagyontárgyak elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez b) a 4. b) pontja szerinti vagyontárgyak elidegenítéséhez. (3) A Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévô korlátozottan forgalomképes - a rábízott vagyonon felüli - vagyont az önkormányzat vállalata és intézménye szerzôdés alapján kezelheti. (4) 1 A 4. a) pontjában meghatározott vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintô hasznosítása a polgármester feladatkörébe tartozik. (5) A polgármester köteles a döntése elôtt az illetékes bizottságok véleményét kikérni. A vagyonkezelési szerzõdés 19. (1) 2 Az önkormányzat Ötv. 80/A. -ában meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelési szerződés megkötésére a képviselőtestület jogosult. (2) Nem önkormányzati vagyonkezelô szervnek a vagyon kezelésében, hasznosításában való közremûködése esetén a nem önkormányzati vagyonkezelõ szerv kiválasztásának versenyeztetéssel kell megtörténnie. (3) 3 A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság az Önkormányzat vagyonára vonatkozóan a nem önkormányzati vagyonkezelő szerveknél is végezhet ellenőrzést az Ötv. 92. (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak ésszerű alkalmazásával. 19/A. 4 (1) Vagyonkezelői jog létesíthető az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlan vagyonnak arra a részére, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálja, és nem áll önkormányzati fenntartású intézmény használatában vagy a vagyonkezelésbe adással az ingatlan az önkormányzati közfeladat ellátását az intézmény körében történő hasznosításnál várhatóan eredményesebben szolgálja. (2) Nem létesíthető vagyonkezelői jog azon ingatlanokra, amelyeket az Ötv. 80/A. (1) bekezdése kizárja. (3) A vagyonkezelői jog kijelöléssel adható át az Ötv. 80/A. (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervezetnek. (4) A vagyonkezelői jog határozott vagy határozatlan időre létesíthető. Ha a felek a vagyonkezelői szerződésben nem állapodnak meg, a határozatlan idejű szerződés 90 napos rendes felmondással bármelyik fél részéről felmondható. (5) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell különösen: a) a vagyonkezelő pontos megjelölését, b) a vagyonkezelői jog kijelöléssel ingyenesen történő átadását, c) a vagyonkezelői jog létesítésének célját, d) a vagyonkezelő által átvállalt önkormányzati közfeladat meghatározását, e) az átadott ingatlan és ingó vagyon tételes felsorolását, f) a szerződés hatályát, g) a vagyonkezelői jog terjedelmét, a vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit, h) az átadott vagyonnal történő gazdálkodás, a pénzügyi elszámolás, a finanszírozás és az adatszolgáltatás szabályait. 1 Módosította: 53/2007. (X. 2.) Ör. 3. (2) bekezdés 2 Módosította: 53/2007. (X. 2.) Ör. 2. (1) bekezdés 3 Módosította: 4/2006. (II. 24.) Ör Beiktatta: 53/2007. (X. 2.) Ör. 2. (2) bekezdés 8

9 (6) A vagyonkezelői jogot a vagyonkezelői szerződés megkötését követően az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (7) A vagyonkezelő a kezelésbe kapott vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személynek nem ruházhatja át. (8) A (7) bekezdésben foglalt kivétellel a vagyonkezelőt megilletik a tulajdonost a polgári törvénykönyv szerint megillető jogok és terhelő kötelezettségek. (9) A vagyonkezelő a kezelt vagyon harmadik személy részére történő bérbe- vagy használatba adására írásbeli szerződés alapján a) három évet meg nem haladó időtartam esetén a polgármester egyetértésével, b) három évet meghaladó időtartam esetén a képviselőtestület hozzájárulása mellett jogosult. (10) Az önkormányzat a vagyonkezelést folyamatosan ellenőrzi, melynek keretében - figyelemmel kíséri az ingatlanok állapotát, - ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra, a szerződés tartalmának megfelelően használja, illetve hasznosítja-e az ingatlanokat, továbbá - ellenőrzi, hogy az ingatlanok hasznosítása nem veszélyezteti-e az átvállalt önkormányzati közfeladat teljesítését. (11) A vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik a szerződés időtartama alatt okozott, a kezelt vagyonban bekövetkezett károkért, továbbá a kezelt vagyon működtetése során harmadik személynek okozott károkért. (12) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, b) a vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel történő megszűnésével, c) a vagyonkezelői szerződés felmondásával (13) Az önkormányzat a vagyonkezelői szerződést rendkívüli felmondással felmondhatja, ha a) vagyonkezelő a kezelt vagyonban szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kár okoz, vagy b) a vagyonkezelési szerződésben foglalt kötelezettségeit neki felróható módon megszegi. A vagyonkezelési szerződésben a felek más rendkívüli felmondási okot is kiköthetnek. (14) A vagyonkezelő egyéb jogait és kötelezettségeit a vagyonkezelési szerződésben kell megállapítani. A forgalomképes ingatlan és ingó vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása (1) A forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében a 10. (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - tekintettel a 12. (4)-(6) bekezdéseire is a) 2 az 50 MFt egyedi bruttó, vagy vagyonértékelés szerinti értéket elérő, illetve azt meghaladó önkormányzati vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, b) 3 az 50 M forint egyedi bruttó, vagy vagyonértékelés szerinti értéket el nem érő forgalomképes ingatlan vagy ingó vagyon esetében a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az elidegenítésre szánt vagyonelemek értékesítésre és hasznosításra szánt vagyonelemek kijelöléséről a Képviselőtestület dönt. A Képviselőtestület döntését az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. hajtja végre és meghozza a végrehajtáshoz szükséges egyéb döntéseket a vonatkozó önkormányzati rendeletek előírásai szerint. (2) 4 A forgalomképes önkormányzati vagyon rézét képező vagyontárgy megszerzéséről és megterheléséről a zálogjoggal való megterhelést kivéve 50 M forint értékhatárig a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság hozzájárulásával az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága, 50 M forintot meghaladóan a Képviselőtestület don t. (3) 5 Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadása, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése. 1 Módosította: 24/2011. (VII.11.) Ör Módosította: 24/2011. (VII.11.) Ör. 5. Rendelkezéseit a szeptember 1-je előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell. 3 Módosította: 50/2011. (IX. 23.) Ör. 1. Rendelkezéseit a hatályba lépése előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell. 4 Módosította: 50/2011. (IX. 23.) Ör. 2. Rendelkezéseit a hatályba lépése előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell. 5 Módosította: 24/2011. (VII.11.) Ör. 5. 9

10 A forgalomképes portfolió vagyon és önkormányzati tulajdonú kárpótlási jegyek feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 21. (1) Az Önkormányzat kizárólag betéti társaság korlátolt felelôsségû kültagja, korlátolt felelôsségû társaság, közhasznú társaság tagja és részvényes lehet. (2) 1 A forgalomképes és a Vagyongazdálkodás irányelveiben az adott évben értékesítésre kijelölt önkormányzati portfólió vagyon, továbbá az Önkormányzat tulajdonát képező kárpótlási jegyek tekintetében a tulajdonosi jogokat a hatáskörrel felruházott aktuális bizottság gyakorolja. (3) A Képviselôtestületet illeti meg az Önkormányzat befektetéseivel érintett társaságok által megválasztandó, illetve kijelölendô vezetô tisztségviselôknek, felügyelô bizottsági tagoknak és könyvvizsgálónak e tisztségükre történô javaslattétele. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. (1) E rendelet a kihirdetése napját követô hónap elsô napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévô ügyekben akkor kell alkalmazni, ha tulajdonosi döntés még nem történt. (2) E rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az ingó dolgok selejtezése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározásakor. (3) E rendelet kihirdetését követôen a) a hatálybalépést követô 60 napon belül a rendelet 6. -ában jelzett Vagyonleltárt el kell készíteni. b) a rendelet 16. -ában jelzett Ügyleti Nyilvántartást a hatálybalépést követôen meg kell nyitni, c) a hatálybalépést követô 60 napon belül elô kell készíteni a rendelet 15. -ában jelzett versenyeztetési szabályzatot. d) a hatálybalépést követô 60 napon belül el kell készíteni a 8. (4) bekezdésében megjelölt szabályzatot, melynek elfogadásáig a jelenleg hatályos szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni értelemszerûen. e) a hatályba lépést követô 60 napon belül gondoskodni kell valamennyi, a jelen rendelettel összefüggô önkormányzati rendeletnek, illetve szabályzatnak a jelen rendelettel összhangban történô átdolgozásáról. (4) A Vagyongazdálkodás Irányelveit elsô ízben az évi költségvetés elfogadásáig kell elkészíteni. (5) E rendelet alkalmazásában: 1. Erdô: a nyilvántartott mûvelôdési ágtól függetlenül az a legalább 1500 m2 alapterületû, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerûbben erdôgazdálkodással hasznosítható. 2. Helyi közút: a Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévô gyalogos- és jármûközlekedésre szolgáló közterület. 3. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minôsül a vagyon olyan értéken történô átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerzôdés feltûnô értékaránytalanság címén történô megtámadását tenné lehetôvé. 4. Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan. 5. Levéltári anyag: az önkormányzat tulajdonában lévô, a levéltári anyag védelmérôl szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, mûszaki, mûvelôdési vagy egyéb szempontból jelentôs történeti értékû irat. 6. Park: a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló védôerdô. 7. Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévô terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a jármûvek közlekedését szolgálja. 8. Védett természeti terület: a nemzeti park, tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék. 9. Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és idôszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, illetve ezek medre A hatáskörrel felruházott aktuális bizottság az a bizottság, amelynek a Képviselőtestület az Ötv.-ben foglalt szabályoknak megfelelően átadja a hatáskört. (6) 3 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Sárádi Kálmánné dr. jegyző Tarlós István polgármester 1 Módosította: 4/2006. (II. 24.) Ör Beiktatta: 4/2006. (II. 24.) Ör Beiktatta: 42/2009. (IX. 30.) Ör

11 23/1995. (XII.28.) önkormányzati rendelet 1. melléklete 1 9/A. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott ügyvédi munkadíj mértéke Vételár % Ft 0,5%, de minimum Ft ezen felül Ft Ft +0,35% Ft Ft +0,25% Ft +0,15% 1 Beiktatta: 3/2012. (I. 30.) Ör. 1. (2) bekezdés. Hatályos: február 4-étől 11

12 2. melléklet a 23/1995. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdonában lévő földterületi ingatlanok bérleti díjai évben: Külterületi, mezőgazdasági célú termőföld: 48.-Ft/m 2 Belterületi telekingatlan: 97.-Ft/m 2 1 Beiktatta: 15/2013. (II. 14.) Ör. 12