Budapest iparűzési adó bevallás Fővárosi iparűzési adó 2011 nyomtatványok - Nettó BÉRKALKULÁ március 21. hétfő, 19:19

Átírás

1 Budapest iparűzési adó bevallás Fővárosi önkormányzat iparűzési adó 2011 nyomtatványok. Iparűzési adó 2011 Budapest: Általános (vállalkozói) bevallás - Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások bevallása - Biztosítók bevallása - Befektetési vállalkozások bevallása - Kockázati tőketársaságok/ alapok bevallása. BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a adóévben a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Budapesten az iparűzési adókötelezettséget a helyi adókról szóló évi C. tv. (továbbiakban Htv.) felhatalmazása alapján, Budapest Főváros Közgyűlése a 21/1991. (IX. 5.) Főv. Kgy. számú rendeletével állapította meg és szeptember 5-ével vezette be. Adóköteles a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó alanya a vállalkozó. Vállalkozónak minősül és adóévben adókötelezett - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, azaz a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve hogy őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben a Ft-ot 1 / 13

2 meghaladja, - a jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is, - az egyéni cég, egyéb szervezet, akkor is ha felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni; Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolajvagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát, b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található, bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli 2 / 13

3 törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik; BEVALLÁSKITÖLTŐ PROGRAM 2011 A bevalláskitöltő-program segítségével előállíthat egy olyan iparűzési adóbevallást, melyet kinyomtatva, aláírva és főosztályunkhoz eljuttatva teljesítheti iparűzési adóbevallási kötelezettségét. A bevallástípus kiválasztása után a bevallás nyomtatvány megjelenítésével egy időben a kitöltési utasítás is megjelenik a képernyő alsó részén, ahol a gördítősáv mozgatásával lehet lapozni. A kitöltendő adatmező sorszámára kattintva a kitöltési utasításnak a kiválaszott mezőre vonatkozó leírása jelenik meg. A kitöltendő mezők között "Tab" billentyű lenyomásával vagy a jobboldali gördítősáv segítségével és a kitöltendő adatmezőre történő rákattintással lehet haladni. Az egyes sorok kitöltésével a belőlük származtatott vagy számított adatok automatikusan beíródnak a következő, kötelezően kitöltendő sorba. A számított adatok nem írhatók felül, módosításuk az alapadatok módosításával lehetséges. A kitöltött bevallás adatai a nyomtatvány végén található "Ellenőrzés" funkcióval, vagy az Enter billentyű leütésével ellenőrizhetők. Az ellenőrzés során talált hibák számozott hibaüzenetek formájában a képernyő alsó részén jelennek meg. A hibaüzenetek sorszámára kattintva a hibák bővebb magyarázatát, a kapcsolódó adatmezők kötelező egyezőségeit mutatjuk meg. A hibátlannak minősített bevallások esetén a képernyő alsó részén megjelenő "Nyomtatási kép" funkció segítségével megtekinthetőek, majd a böngésző nyomtatási szolgáltatásával kinyomtathatók. Figyelem! Az így előállított bevallás csak a kötelezően megjelenítendő adatokat, a kitöltött sorokat jeleníti meg egy azonosítóval és az aláírás helyével kiegészítve. A kinyomtatott és aláírt bevallást az Adó Főosztály címére kell beküldeni. Az így benyújtott, ellenőrzött bevallás hibásnak minősülhet, ha a feltüntetett azonosító adatok (pl. adószám), nyilatkozatok tévesek, vagy eltérnek a bejelentettektől. A Törlés funkcióval a kitöltött mezők tartalma törölhető. A 2011-es iparűzési adót Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri hivatal Adó Főosztályának weboldalán vallhatja be az alábbi bevalláskitöltő programok egyikével: - Általános (vállalkozói) bevallás: az egyéni vállalkozók és nem speciális (a később felsorolt vállalkozás típusba tartozó) vállalkozások bevallásának kitöltésére, ellenőrzésére szolgál. A helyi adókról szóló 1990.évi C.tv.52. -a az általánostól eltérő módon határozza meg a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások, kockázati tőketársaságok és kockázati alapok nettó árbevételének kiszámítását, ezért számukra az 3 / 13

4 alábbi ellenőrző programok használhatók - Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások bevallása - Biztosítók bevallása - Befektetési vállalkozások bevallása - Kockázati tőketársaságok/ alapok bevallása TUDNIVALÓK AZ ADATOK, ÉS A NYILATKOZATOK KITÖLTÉSÉHEZ I. Bevallás jellege, benyújtási határidők. Kérjük, hogy az alábbi meghatározások alapján a megfelelő kódszám kódnégyzetbe történő beírásával határozza meg a bevallási időszak jellegét. Feltételek A bevallás jellege Beírandó kód Benyújtási határidő ha a bevallás időszaka jan.1-jétől éves (vagy a tevékenység 1 megkezdésétől) dec ig tart május 31. ha a III. pontban felsorolt záró esetek valamelyike miatt, 2 soron kívüli bevallási kötelezettség a III. pont keletkezik szerint változó a jogelőd nélkül alakuló gazdasági előtársasági társaságnak, egyesülésnek, 3 szövetkezetnek, a társaság erdőbirtokossági bejegyzéséne tá haptári évtől eltérő üzleti évet eltérő választott üzleti éves adózó éves 4 bevallása a mérlegforduló napját kö ha a Fővárosi Önkormányzat év közben illetékességi kezdő területén, 5 az adóköteles tevékenységet május év közben 31. kezdte naptári évtől eltérő üzleti évre első való eltérő áttérés üzleti éve (az adóév 6 hossza mindig kevesebb a mérlegforduló mint 12 hónap) napját kö Szja. tv. szerinti őstermelő őstermelői adóalany május 31. ha az ideiglenes iparűzési állandóvá tevékenység váló a tevékenység Fővárosi 8 Önkormányzat illetékességi területén május az 31. adóévben II. Bevallás időszaka: az az időtartam, amelyre a bevallás vonatkozik. Ha adóköteles tevékenysége nem fedi le a teljes adóévet, akkor a -tól -ig dátumnak a változás-bejelentési kötelezettség során közölt adatokkal összhangban kell lennie. III. Záró bevallás benyújtásának oka ha az I. pontban a 2-es kódot írta be, a záró bevallás okát az alábbi listából ki kell választania és a kódszámát be kell írnia a kódmezőbe. Záró bevallás benyújtásának Beírandó oka kód Benyújtási határidő 4 / 13

5 Felszámolás: 1 felszámolás kezdő napját követő 45 nap, illetve a z Végelszámolás: 2 végelszámolás kezdő napját követő 30 nap, illetve Átalakulás: 3 az átalakulás napját követő 90. nap A tevékenység saját elhatározásából 4 történő megszüntetése: tevékenység végét követő 30. nap Hatósági megszüntetés: 5 tevékenység végét követő 30. nap Előtársaságként működő 6 társaság cégbejegyzés iránti az elutasítás/visszavonás kérelmét elutasították, napját vagy kérelmét követő 30. a bejegyz nap Székhely áthelyezése (ha 7 Fővárosi Önkormányzat illetékességi május 31. területén telephely sem marad): Telephely megszüntetése 8 (ha Fővárosi Önkormányzat illetékességi május 31. területén sem székhely, sem telep Egyszerűsített vállalkozói 9 adó alanyiság megszünése: az EVA alanyiság megszűnésének napját követő 1 Egyéni vállalkozói tevékenység 10 szüneteltetése: tevékenység szüneteltetésének kezdőnapját követ Egyéb: 0 tevékenység végét követő 30 nap IV. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások a B, a biztosítók, C, a befektetési vállalkozások a D, a kockázati tőketársaságok, és kockázati tőkealapok a E. számú kiegészítő lapon kötelesek kiszámítani a Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevételüket (VII. pont 1. sor), az A.II./1-6. jelű sorok kihagyásával. Az F jelű oldal a vállalkozási szintű adóalap megosztásával összefüggésben, a G jelű betétlapot csak túlfizetés visszaigénylése esetén kell kitölteni. V sorok: az adóalany azonosítására szolgál. Amennyiben bejelentett adataiban változás történt, azt a VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS nyomtatványon kell bejelenteni. A V.1., a V.4., V.5. jelű sorok kitöltése az adóalany azonosíthatósága érdekében kötelező. Amennyiben nem székhelycímét kívánja a hivatalos levelezéshez használni, lehetősége van a székhelytől eltérő levelezési név és cím megadására. VI. AZ ADÓ ALAPJÁNAK EGYSZERŰSÍTETT MEGHATÁROZÁSI MÓDJÁT VÁLASZTÓK NYILATKOZATA évre: 1-2. sorok: a Htv. 39/A -a alapján az adó alapjának egyszerűsített megállapítási módját adóévre választhatja a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) magánszemély vállalkozó, b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben a 8 millió Ft nem haladta meg (12 hónapnál rövidebb megelőző adóév esetén napi arányosítással számolva), ez esetben az adóalap a nettó árbevétel 80 %-a. Fenti adóalanyok az egyszerűsített adóalap meghatározási mód választásáról az 1-es kód kódnégyzetbe történő beírásával nyilatkozhatnak és az adó kiszámítását a sorok kitöltésével kell kezdeniük. A Htv. 39/B alapján az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is 5 / 13

6 megállapíthatja. Ha az adóalap egyszerűsített meghatározási módját kívánja választani, a 2-e s kód kódnégyzetbe történő beírásával nyilatkozhat. Ez esetben az iparűzési adó alapja a évi EVA adóalap 50%-a lesz, és az adó kiszámítását a sorok kitöltésével kell kezdeni. Az adóalap megállapításának egyszerűsített módjára vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni. Az alábbi sorokat csak akkor kell kitölteni, ha az egyszerűsített adóalap megállapítási mód választásáról az 1-es vagy 2-es kód beírásával nyilatkozott! 611. sor: a vállalkozás egészének szintjén képződött Htv 612. sor: a vállalkozó személyi jövedelemadóról szóló törvén 613. sor: Htv. 39/A alapján megállapítandó összeg: a) a személyi jövedelemadóról átalányadózó szóló törvény magánszemély szerinti (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkoz b) más vállalkozó esetén, akinek nettó árbevétele a megelőző adóévben a 8 milli Kérjük a kiszámított adóalapot VII./7 a. sorba átvezetni (az A.II./1-6., valamint a VII.1-6. soroka 621. sor: az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény ( 622. sor: Htv. 39/B (3) bek. alapján megállapított összeg ( Kérjük a kiszámított adóalapot VII./7. a sorba átvezetni (az A.II./1-6., valamint a VII.1-6. soroka 3-4. sorok: a 3-as, vagy 4-es kód beírásával lehetősége van adóévre is nyilatkozatot tenni. A.II. A VÁLLALKOZÓK NETTÓ ÁRBEVÉTELÉNEK KISZÁMÍTÁSA A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások, a kockázati tőketársaságok, és kockázati tőkealapok KIVÉTELÉVEL a Htv. szerint éves nettó árbevételüket (VII. pont 1. sor), az A.II./1-6. jelű sorok kitöltésével állapítják meg. a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vá c) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelez d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai r e) egyéb szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, i f) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevé 1. sor: a Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó á 2. sor: nettó árbevétel: b) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, 3. sor: a társasági adóról, és az osztalékadóról szóló törv 4. sor: az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb 5. sor: az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó öss 6. sor: a külön jogszabály szerint felszolgálási díj árbevéte 6 / 13

7 VII. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA Adómentesség oka.mentes a fővárosban helyi iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek a Htv. szerinti éves nettó árbevétele (VII. pont 7. sor) a Ft-ot nem haladja meg. Ebben az esetben 1-es mentességi kódot kell a kódnégyzetbe írni. A bevallást adómentesség esetén is teljes körűen ki kell tölteni, de a számított adó (VII. pont 15. sor.) nulla forint lesz. Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről nyilatkozni a 2-es mentességi kód beírásával lehet. 1. sor: az A.II.1., B.II.1., C.II.1., D.II.1., vagy E.II.1. soro 2. sor: a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési érték 3. sor: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harm 4. sor: az előző (3.) sorból az alvállalkozói teljesítmények 5. sor: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében 6. sor: alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejleszté 7. sor: ez a sor szolgál a Htv. szerinti, vállalkozási szintű 8. sor: csökkenthető az adóalap az adóévi működés hón 9. sor: mentes az adóalapnak az a része, amely külföldön 10. sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai á 11. sor: abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormán 12. sor: Abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli ad , sorok: a Fővárosi Önkormányzat abban által biztosított az évben adóalap, ve Az adókedvezmény, ha a kedvezményre jogosító növekmény mértéke a 30 %-ot nem éri el, az első év 131. sor: a szakmunkástanulót képző vállalkozó tanulónkén 132. sor: a megváltozott - csökkent - munkaképességű dolg 133. sor: a fővárosban nyilvántartott munkanélkülit legalább 134. sor: alapítványt támogató vállalkozó a támogatás össze 14. sor: ez a sor az adóköteles adóalap megállapítására s 15. sor: az adóköteles fővárosi adóalapra jutó adó összegé 161. sor: adókedvezmény illeti meg az adóalanyt, ha az önk 162. sor: adókedvezmény illeti meg a fővárosban beruházá A következő években a bevételi növekményt az előző évhez viszonyítottan kell meghatározni. Az adókedvezményt a kedvezményre jogosító bevételi növekmény adójából kell kiszámítani sor: adókedvezmény illeti meg az adóalanyt, ha a fogy 17. sor: az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevék 18. sor: kizárólag abban az esetben vehető igénybe, ha a 7 / 13

8 19. sor: ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kö VIII. ADÓELŐLEG BEVALLÁSA A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. VIII.1. sor: az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Naptári évvel megegyező üzleti év esetén: július 1.-től június 30-ig. VIII.2-3. sorok: az adóelőleg-részletek összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege (VIII.2.) az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege (VIII.3.) az adóévet megelőző adóév adójának fele, b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege (VIII.2.) az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege (VIII.3.) az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. F.II. A vállalkozási szintű adóalap megosztásának módja Az a vállalkozó, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló évi C. tv. (továbbiakban Htv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztania. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános 8 / 13

9 szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. A helyi iparűzési adó alapjának megosztása: 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere. Kódja: 1 A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [ a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül forintot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Eszközérték arányos megosztás módszere. Kódja: 2 A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz 9 / 13

10 értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon - egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt - tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek. Termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot, telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni. Kódja: 3 Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [39. (1) bek.]: a) egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén - Kódja: 4 -az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén - Kódja: 5 - az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos 10 / 13

11 energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [ ] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja Kódj a: 6. Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv ] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg. Kódja: 7. Felhívjuk a figyelmet, hogy az e tevékenységet végző vállalkozó a 2011-ben kezdődő adóévre, adókötelezettsége megállapításánál még a december 31-én hatályos telephely fogalmat - és megosztási módot - köteles alkalmazni [lásd. Htv. 48. (1) bek.] A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg. Kódj a: 8. G.II. NYILATKOZAT TÚLFIZETÉSRŐL Amennyiben iparűzési adótúlfizetésének visszatérítéséről kíván nyilatkozni, kérjük, hogy vegye számításba: 11 / 13

12 - az adó ügyosztály által kiadott helyi adófolyószámlájának utolsó egyenlegeit, a folyószámla záró-egyenlegeit követő, saját nyilvántartása szerinti kötelezettségeket és teljesítéseket, - e bevallás szerinti adófizetési kötelezettségét, - és saját döntése szerint a következő időszak fizetési kötelezettségét. A nyilatkozatot a felsorolt lehetőségek valamelyikének kiválasztásával és a sorszám kódnégyzetbe történő beírásával lehet megtenni. A 2., 3. vagy 4. sorszám beírása esetén a visszatérítendő/átvezetendő összeg megadása is kötelező. Amennyiben más adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása kiegyenlítését kérte (3. vagy 4. pont szerinti rendelkezés), akkor ez a rész is kötelezően kitöltendő. Felhívjuk a figyelmét, hogy adótúlfizetés visszaigénylését kizárólag akkor áll módunkban - a benyújtási határidő lejártát követő - 30 napon belül teljesíteni, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek: - - az Adó Főosztály nyilvántartása szerint adófolyószámláján tartozás nincs, - - elévülési időn belül minden adókötelezettségének eleget tett, - - jelen bevallása és megelőző bevallásai hibátlanok, - - a G.II-III. pontja megfelelően kitöltöttek, - - van érvényes bankszámlaszáma, bankszámla vezetésére nem kötelezett magánszemély esetén érvényes székhelycíme. Fővárosi Önkormányzat iparűzési adó beszedési számla Az iparűzési adót a Fővárosi Önkormányzat számú iparűzési adó beszedési számlára 100 Ft-ra kerekítetten kell teljesíteni. A befizetést banki átutalással, bankszámlavezetésre nem kötelezett magánszemélyeknek átutalással, vagy készpénzátutalási megbízással kell teljesíteni. Minden esetben kérjük a kilenc jegyű adófolyószámla-azonosító, ennek hiányában az adószám feltüntetését. A bevallás benyújtása, az adó megfizetése a bejelentkezési kötelezettséget nem pótolja. A 2010-es iparűzési adót Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri hivatal Adó Főosztályának weboldalán vallhatja be az alábbi bevalláskitöltő programok egyikével: - Általános (vállalkozói) bevallás - Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások bevallása 12 / 13

13 - Biztosítók bevallása - Befektetési vállalkozások bevallása - Kockázati tőketársaságok/ alapok bevallása (budapest.hu/ berkalkulator.net ) 13 / 13