József körút 48. Egy kis helytörténet. Funkció: lakóház Tervező: Hauszmann Alajos Építtető: Mendl István Építés évei: Hrsz.

Átírás

1 József körút 48. Funkció: lakóház Tervező: Hauszmann Alajos Építtető: Mendl István Építés évei: Hrsz.: Egy kis helytörténet Egészen az 1860-as évtized közepéig nagyobbrészt kertek alkották a Rigó utca, Stáció utca (mai nevén: Baross utca), Bodzafa utca (ma: Rökk Szilárd utca) és József utca által bezárt területet. Csak a tömböt északnyugatról határoló József utcában állt egy a Rigó utca sarkához csatlakozó házsor, valamint a Stáció utcában is láthatunk két házat az 1838-as dunai árvíz okozta épületkárokat ábrázoló térképen 1. Egy kivételtől eltekintve a szóban forgó épületek mindegyike elpusztult, de helyükön néhány éven belül újakat húztak fel. A terület beépítettsége nem változott lényegesen egészen addig, amíg délkeleti negyedében 1865-től fel nem épült a Magyar Királyi Dohányraktár épületegyüttese. A Bodzafa utcához közeli rész azonban még akkor is beépítetlen volt, amikor megszületett a pesti Nagykörút kiépítését szabályozó és a hozzá kapcsolódó építkezések adómentességét biztosító évi XLII. törvénycikk. Ezeket a telkeket az előző évben felállított Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT, röviden Közmunkatanács) kisajátította, mert a leendő körút itt metszette a tömböt. Az új főútvonal belső szabályozási vonala a József utca (ma ezen a szakaszon: Krúdy Gyula utca) és a Stáció utca között összeért a Bodzafa utcával. Az így keletkezett háromszög alakú telket nem lehetett építkezés céljából értékesíteni, ezért később parkosították és a Bodzafa utca nyugati oldalának e szakaszát a Nagykörúthoz csatolták. Az 1880-as évektől kezdve itt épültek fel a József körút 47., 49., 51. és 53. számú házak. Szemben, a külső szabályozási vonal és a meglévő beépítés közötti keskeny sávon új parcellákat tűztek ki, amelyeken már 1872-től felépítették a Nagykörút legelső három lakóházát. Érdekesség, hogy a 46., 48. és 50. számú házak megelőzték az újdonsült közterület keresztelőjét, ugyanis a Közmunkatanács csak 1875-ben véglegesítette a körútként még jó néhány éven keresztül csupán papíron létező főút öt szakaszának hivatalos elnevezését! A Légrády fivérek által német nyelven kiadott Adressen- Kalender von Pest, Ofen und Altofen für das Jahr 1873 ház- és telekjegyzékében tehát hiába keressük a József körutat vagy akár csak a Nagykörutat. Az újonnan keletkezett házhelyek nyilvántartási számai és tulajdonosai azonban rögtön két helyen is szerepelnek: a József utcánál és a Stáció utcánál egyaránt fel vannak sorolva. Egy másik forrás 1874-ben a Bodzafa utca részének tekinti ezt a bérházsort, de zárójelben itt már felbukkan a Nagykörút megnevezés is. 1 Plan der Ueberschwemmung von Ofen und Pesth bei dem Eisgang des höchsten Wasserstandes vom 15 ten auf den 16 ten März 1838.

2 A korabeli térképen , 911-esként jelölt telekegyüttesnek a fentebb említett dohányraktárral határos 6. házhelyének mélysége a Stáció utcától a József utca felé haladva folyamatosan csökken. Ide két házat is építettek. A mai József körút 50. / Baross utca 56. (Harminckettesek tere 7.) sarokház a nagyobb mélységű telekrészen ( , 911/t. 6) kapott helyet, a II. világháború végén kiégett 3 és azt követően lebontott raktárépülethez csatlakozva. A leválasztott, kisebb mélységű , 911/t. 6/a telekrészen a mai József körút 48. épült fel a dohányraktár belső udvara mellett. A ház építéskori helyrajzi száma 6190 volt. Az épületről A két sarokház között zárt sorú beépítésben álló háromemeletes, illetve négyszintes lakóházat Hauszmann Alajos tervezte Mendl István számára. Az építőmester Pucher József volt. Sajnos az eredeti építészeti tervek mind elvesztek, de a 3069/1872 ügyiratszámból ki lehet következtetni, hogy azokat nagy valószínűséggel 1872 szeptemberében vagy októberében nyújtották be a felelős hatósági szervnek, amely akkor Budapest megalakulását megelőző évben még Pest szabad királyi város Építő Bizottmánya volt. Az építkezés időtartamáról a szakirodalomban eltérő évszámokat találunk. Maga az építész naplójában 4 arra emlékszik, hogy e házát ban sikerült megvalósítani. A különböző forrásokat összevetítve abból indulhatunk ki, hogy az építési munkálatok még 1872-ben elkezdődtek és a következő évben fejeződtek be. Az igen sekély, derékszögű trapéz alakú telek beépítettsége 90 százalékos. Kis mérete az építészt rendhagyó alaprajzi megoldás alkalmazására kényszerítette: Az épület torzított E alakú. A korabeli polgári bérházak nagy részétől eltérően központi lépcsőházzal rendelkezik, amely a kisebb és a nagyobb belső udvart egymástól elválasztó épületmagban található. Cselédlépcsőt a József körút 48.-ban hiába keresünk. Az uralkodó helyviszonyokat azonban jól szemlélteti, hogy a lépcsők szélessége inkább a hasonló bérpaloták cselédlépcsőit idézi, mint azok főlépcsőit. A Budapester Bau-Zeitung und Wohnungs-Anzeiger korabeli építészeti hetilap ben az előző évben épült új házakat bemutató sorozatában nagy elismeréssel ír az épületről: A Mendl István-féle ház (...) szerkezetében és kivitelezésében azt a projektet engedi felismerni, amely a Körútnak a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elképzeléseinek megfelelő külső megjelenést kölcsönözné. Ugyanebből a forrásból azt is megtudjuk, hogy a József körút 48. eredetileg tizenhat lakást számlált. Ezek összesen 41 szobát, hat alkóvot 5, tizenhat konyhát és hat éléskamrát tartalmaztak. Mára a lakások száma tizenhétre emelkedett, mivel időközben a földszinten található mosókonyha helyén is kialakítottak egy egyszobás kislakást. A koraeklektikus stílusú, neoreneszánsz és klasszicizáló elemeket ötvöző épület nyugati tájolású utcai homlokzata tizenhárom tengelyes. Mindkét szélén egy-egy kéttengelyes oldalrizalit emelkedik ki az építési síkból. Horizontálisan a falsíkból erősen kiugró övpárkányok választják el egymástól a négy szintet. 2 Pest kataszteri térképsorozata az közötti változások utólagos jelölésével ( ) 3 Dr. Harmath Arisztid visszaemlékezése 4 Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón. Gondolat, Budapest (34. o.) 5 Alkóv: Nagyobb helyiségből nyíló ablaktalan boltozott fülke illetve ívvel átnyitott kisebb szoba.

3 A földszinti nyílások boltívesek. Középen, a hetedik tengelyen találjuk a fából faragott kaput, mellette mindkét oldalt üzlethelyiségek portáljai és kirakatai sorakoznak. A kőlábazat felett a téglafalakat vakolatból kialakított kváderkő imitáció tagolja, amely a legalsóbb sávban valamint a rizalitokon durvább felületű. Ugyanitt a két nyílás között egy dór háromnegyedoszlop töri meg a vakolás egységességét. Az első emelet díszítése hasonlít a földszintére: A vízszintes záródású ablakokat a dór oszloprendnek megfelelően kiképzett pilaszterek övezik. Közöttük a falfelületet a pilasztereket beleértve ismét kváderezés jellemzi, amely a rizalitokon itt is hangsúlyosabb. Az utóbbiakon található nyílások között megismétlődik a dór háromnegyedoszlop. Ezen a szinten tizenkét ablak alatt egy növényi dombormű látható, amelynek középpontjában egy női arc emelkedik ki. A középső tengelyen a kapu felett oldalanként két-két leveles motívummal gazdagon díszített konzolon kőerkély nyugszik. A második emelet formavilágában már lényegesen eltér a két alsóbb szinttől. Innentől felfelé síkfelületű a falak vakolása, a rizalitokat pedig mindkét oldalt egy-egy dór sarokpilaszter határolja. A nyílások itt is egyenes záródásúak. A középső kilenc tengely ablakai felett masszív timpanonszerű szemöldökpárkányok ugranak elő a falsíkból. Ezeket levélmintás konzolok támasztják alá, amelyek tetején oroszlánfej díszítés található. Nagyobb távolságból szemlélve a házat, e szemöldökpárkányok sora első pillantásra talán a legfeltűnőbb és ezáltal a házat leginkább meghatározó homlokzati díszítőelem. A szóban forgó nyílások könyöklőpárkánya alatt girlandos dombormű helyezkedik el. A rizalitokon ezen a szinten egy-egy három konzol által tartott erkélyt láthatunk, amely mögött három darab virágfüzérrel díszített törzsű ión háromnegyedoszlop szegélyezi a két nyílást. Utóbbiak felett szintén egy-egy füzérdísz emelkedik ki. A másodiknál visszafogottabb harmadik emelet kilenc középső ablaka vízszintes záródású, felettük egyenes szemöldökpárkánnyal. Ezen a szinten különös figyelmet érdemelnek a sávozott vakolatú ablakkeretek. A rizalitokon itt már csak két szélső háromnegyedoszlop maradt, amelyek kannelurázottak és kompozit stílusú oszlopfővel rendelkeznek; a nyílások közötti falrészen nincs oszlop. Az ablakok rendhagyó módon félköríves záródásúak, sávos keretelésüket egy vakolatból formált zárókő töri meg. Az épület konzolos főpárkánya alatt fogazott- és tojásléc fut végig a homlokzaton. A konzolok közötti hézagokat rozetták töltik ki. Régi fényképek tanúsága szerint az oldalrizalitok szélességében eredetileg attika húzódott a főpárkány felett. A József körúttal párhuzamos traktust és a középső udvari szárnyat nyeregtető fedi, az udvari oldalszárnyak félnyeregtetősek. A kapun belépve a tükörboltozatos kapualjban találjuk magunkat, amelynek pilaszterekkel tagolt falait oldalanként két-két rozetta díszíti. Az osztópárkány tojásléces, alatta virágfüzérek láthatók. Egy boltív választja el a kapualjat az előcsarnoktól, amelynek keresztboltozata kétszer három boltozatmezőből áll és középen két kannelurázott oszlopra támaszkodik. Utóbbiak törzse girlandokkal díszített. Az oszlopok között áthaladva öt lépcsőfokon juthatunk fel a központi lépcsőházba, ahonnan jobb kéz felől a nagyobbik, bal kéz felől a kisebbik udvar közelíthető meg. Maga a lépcső kialakítása egykarú, alul és felül ívben végződő. Eredeti öntöttvas korlátját a Schlick-féle vasöntöde készítette. Az emeleteken két lépcsőkart egy lépcsőházi folyosó köt össze, amelynek mindkét végén lehet kilépni az udvari függőfolyosókra. Szerencsére az egykori dohányraktár udvarának területe később sem épült be sőt, az 1960-as évtized elején a raktárépület helyén emelt Baross utcai társasházak

4 zöldudvarává lépett elő. Ennek köszönhetően a József körúti ház mindkét belső udvara csekély alapterületük ellenére is világos. Az udvari homlokzatok dísztelenek. A József körút 48. műemlék, amelynek védettsége az utcai homlokzaton felül a kapualjra, az előcsarnokra és a lépcsőházra is kiterjed. Azonosító száma az Örökségvédelmi Nyilvántartásban: [919] Az épületen többször végeztek átalakításokat, felújításokat. Az első renoválásra az 1895-ös tulajdonosváltást követően került sor, amikor Mendl István a házat eladta Kadelburg Emilnek. Ekkor fektették a kapualjban, az előcsarnokban és a lépcsőházban ma is látható terrazzo díszburkolatot, amit a kapu mögötti részen olvasható évszám is bizonyít. A II. világháborúban és az 1956-os forradalom idején a ház kisebb mértékben megsérült; ezeket a károkat 1948-ban, illetve 1957-ben részlegesen helyreállították. Az 1970-es években a Józsefvárosi Közért Vállalat építette át az egyik földszinti üzlethelyiséget. Ezzel egy időben alakíthatták vissza a földszinten az eredeti boltíves záródású nyílásokat, vagyis bonthatták el az ezeket szinte teljes egészében eltakaró üzletfrontokat, aminek kapcsán ezt az átalakítást akár a későbbi műemléki felújítás nulladik ütemének is tekinthetjük ban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) elkészítette a homlokzat és a tetőtér helyreállításának terveit. A tervezést Aratóné Fohl Márta építészre, aki néhány évvel korábban a Gellért Szálloda és Gyógyfürdő műemlékvédelmi szempontok figyelembevételével történő felújításában is részt vett, és Halácsy József statikusra bízták. A műemléki rekonstrukció első ütemének kivitelezésére 1987-ben került sor. Az erkélyeket ennek folyamán le kellett bontani és a törött talpgerendáik cseréje után eredeti formájuknak megfelelően visszaépíteni. A sérült homlokzati vakolatdíszeket helyreállították, a hiányzókat az éppen maradottakról vett minta alapján pótolták. Ennek égető szükségességéről a Budapesti Műemlékfelügyelőségnek a tatarozás előtti állapotról benyújtott fényképfelvételek tanúskodnak: Példaként érdemes megemlíteni, hogy a harmadik emeleti négy darab kompozit oszlop közül kettő teljesen hiányzott, egy továbbinak pedig csak a törzse volt meg oszlopfőből tehát csupán egyetlen darab maradt fenn! Ezen felül cserére szorult az erősen leromlott állagú főpárkány, amelyet elbontottak és az eredetivel megegyező formában újjáépítettek. A tetőtérben padlásszinttől felfelé felújították a kéményeket és tűzfalakat, valamint kicserélték a tetőszerkezet elhasználódott elemeit is. A szomszédos sarokházakhoz hasonlóan itt sem változtattak a tető csapadékvízének elvezetésén és annak elemeit eredeti kialakításukhoz hűen állították helyre: Az ereszcsatornákban összegyűlt víz a padlástérben található nyitott gyűjtővályúba ömlik és onnan a középső udvari szárnyban található kamrákon és külső WC helyiségeken keresztül lefutó ejtőcsövön át folyik a csatornába. Terv szerint a homlokzati- és tetőtér-felújítást a műemléki rekonstrukció második üteme követte volna, amely a kapualj, az előcsarnok és a lépcsőház helyreállítását célozta meg és emellett kiterjedt volna az udvari homlokzatok tatarozására valamint a komfort nélküli lakások korszerűsítésére is. Budapest Főváros Levéltára a Budapesti Műemlékfelügyelőség (BMF) iratai és tervei között egy decemberi egyeztetésen készült jegyzőkönyvet őriz. A BMF és BVTV képviselői akkor a műemléki védettség alatt álló belső terek helyreállításának paramétereit rögzítették. Ugyanebben a levéltári anyagban találhatók meg az öt érintett udvari lakás komfortosításának tervei

5 is. Ezeket a BVTV 1988-ban készítette és ismételten Aratóné Fohl Márta munkáját dicsérik. A felújításhoz szükséges anyagok egy része már az udvarban várta a munkálatok megkezdését 6, a rekonstrukció második üteme azonban a rendszerváltás körüli zűrös időszakban végül elmaradt. Egy évtizeddel később, 1998-ban sor került az aládúcolt függőfolyosók cseréjére 7, de az időközben erősen leromlott állapotú belső terek és udvari homlokzatok komplett felújítása még egészen a 2010-es évek elejéig váratott magára. A komfort nélküli lakások terv szerinti korszerűsítésére viszont a mai napig nem került sor. Ez a feladat az eladott lakások esetében már a lakókat fogja terhelni, akik közül néhánynak még 2016-ban is lakáson kívüli WC-t kell használnia közel harminc évvel az után, hogy napvilágot láttak az említett komfortosítási tervek! Személyek Hauszmann Alajos: A hosszú 19. század végi Magyarország egyik meghatározó építésze. Számos reprezentatív magán- és középülettel gazdagította meg Budapestet is. Ezek közül megemlítendő a Magyar Királyi Kúria számára 1893 és 1896 között épült Kossuth Lajos téri Igazságügyi palota, amely ma a Néprajzi Múzeum otthona vagy az egykori New York Életbiztosító Társaság Erzsébet körúti palotája ( ), de ő fejezte be Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halála után 1905-ig a Budavári Palota bővítését is. A József körút 48. tervezésekor Hauszmann még csak 25 éves volt, így ez a ház fiatalkori művének, sőt, első teljesen önálló alkotásának 8 tekinthető. A József körúton található még két másik épülete is, a Népszínház utca sarkán álló Technikai Ipariskola és Múzeum (jelenleg Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) valamint Nádasdy Ferenc gróf Rökk Szilárd utcába átnyúló bérháza a József körút 35. / Kis Salétrom utca sarkon. Mendl István: Telekbirtokos és háztulajdonos, emellett számos részvénytársaság igazgatósági vagy választmányi tagja. A korabeli Pest egyik legbefolyásosabb magánembere lehetett. Jó viszonyt ápolhattak Hauszmann Alajossal, aki egyébként 1873-ban Mendl számára egy Akácfa utcai házat is tervezett. Hauenstein Mátyás Felhasznált irodalom Czagány István: Hauszmann Alajos művészetének stílusváltozásai. In: Művészettörténeti értesítő, 27. évf., ( o.) Déry Attila: Józsefváros. VIII. kerület. Terc kiadó, Budapest ( o.) Seidl Ambrus (szerk.): Hauszmann Alajos naplója. Gondolat kiadó, Budapest Budapester Bau-Zeitung und Wohnungs-Anzeiger, III. évf., (111. o.) BFL XV.17.b /1872 (Pest szabad királyi főváros tervei. Építő Bizottmány) BFL XV.17.d (Építési ügyosztályok tervtára) BFL XV.17.e (Budapesti Műemlékfelügyelőség tervei és iratai) Budapest teljes utcanévlexikona, Dinasztia kiadó, Budapest Képszótár - [hozzáférés ideje: ] 6 Kardos Jánosné visszaemlékezése 7 Forrás: A Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft. által a bérlőknek kiadott tájékoztató az épülettel kapcsolatos szakvélemények tartalmáról valamint az elvégzett és elvégzendő helyreállítási munkákról. 8 Czagány István: Hauszmann Alajos művészetének stílusváltozásai (226. o.)